MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4753.. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a választási eljárásról

Elõadó: Kuncze Gábor

belügyminiszter

Budapest, 1997. július

2

1997. évi ...... törvény

a választási eljárásról

A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és

egyenlõ, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a

választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési

eljárás demokratikus és megfelelõ biztosítékokkal övezett legyen, az

Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETÕ SZABÁLYOK

A törvény célja

1. §

E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ

szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthetõ és

egyszerû eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között

gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.

A törvény alkalmazási köre

2. §

E törvényt kell alkalmazni:

) az országgyûlési képviselõk választására,

) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a helyi

kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,

) az országos és a helyi népszavazásra,

) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását

jogszabály elrendeli (az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás).

A választási eljárás alapelvei

3. §

A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban

érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás

megakadályozása,

) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a

szavazásban,

) esélyegyenlõség a jelöltek és a jelölõ szervezetek között,

) jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás,

) jogorvoslat lehetõsége és pártatlan elbírálása,

) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

Általános szabályok

4. §

(1) A választást legkésõbb 72 nappal a szavazás napja elõtt kell kitûzni.

(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti,

a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás

napját követõ hetedik napra tûzi ki.

(3) Az e törvényben meghatározott határidõk jogvesztõk, azok - ha a

törvény másképpen nem rendelkezik - a határidõ utolsó napján 16 órakor

járnak le.

(4) A napokban megállapított határidõket a naptári napok szerint kell

számítani.

5. §

A választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami

feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyûlés által megállapított

mértékben - a központi költségvetésbõl kell biztosítani. E pénzeszközök

felhasználásáról az Állami Számvevõszék tájékoztatja az Országgyûlést.

II. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA

6. §

(1) A választási bizottságok mûködése és tevékenysége, valamint a

választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben

megállapított kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága

nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes

adatok védelméhez fûzõdõ jogokat.

(2) A választás eredményét rögzítõ jegyzõkönyvek másolatát ingyenesen

kell a jelölõ szervezetek és független jelöltek rendelkezésére bocsátani.

A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés

ellenében bárki igényelheti.

(3) A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyérõl és

idejérõl, a jelöltekrõl, a névjegyzék kifüggesztésérõl, a szavazás

módjáról, a választás eredményérõl) az illetékes választási iroda

közleményt ad ki.

(4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetõjének

nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos

módon, illetõleg az országgyûlési egyéni választókerületi és a területi

választási bizottság tagjainak nevét a fõvárosi, megyei közgyûlés

hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a

Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a

választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és

kérdéseikre felvilágosítást kapjanak.

(6) A szavazás napján a választás befejezése elõtt a választási irodák a

szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.

7. §

A sajtó képviselõi jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál,

tevékenységüket azonban nem zavarhatják.

8. §

(1) A szavazást megelõzõ nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a

választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad

nyilvánosságra hozni.

(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel

végezhetõ:

) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen

alapulhat,

) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség

van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem

zaklathatják, csak a szavazóhelyiségbõl kilépõket kérdezhetik meg.

III. FEJEZET

VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK

9. §

(1) A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy

választókerületenként a lakosság száma megközelítõen azonos legyen.

(2) A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a

nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra

is.

10. §

(1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a

szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetõje állapítja meg

úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz

választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy

szavazókör. A szavazókörök kialakítását érintõ változásokat a helyi

választási iroda vezetõje folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges

intézkedéseket megteszi.

(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkezõ településen ki kell jelölni

azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek

lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott

település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több

választókerület van, a helyi választási iroda vezetõje az általa kisorsolt

választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.

11. §

A választás kitûzésétõl a szavazás napjáig nem lehet település,

választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település

elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.

IV. FEJEZET

A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA

A névjegyzék

12. §

A helyi választási iroda vezetõje a választás kitûzését követõen a

személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem

rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként

összeállítja a választójoggal rendelkezõ polgárok névjegyzékét, és azon a

változásokat folyamatosan átvezeti.

13. §

(1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkezõ

személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a

továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.

(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a

fõváros, a megye, a település, illetõleg a választókerület, a szavazókör

és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a

választópolgár:

) családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és utónevét is),

) személyi azonosítóját,

) lakcímét,

) névjegyzékbeli sorszámát,

) az azonos nevû és lakcímû választópolgárok születési idejét, ennek

azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.

A névjegyzék közszemlére tétele

14. §

(1) A névjegyzéket a szavazás napja elõtt 60 nappal - nyolc napra -

közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell

hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl legkésõbb a

szavazás napja elõtti 58. napig értesítõ megküldésével kell tájékoztatni.

(2) Az értesítõ tartalmazza a választópolgár családi és utónevét,

lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai

adatokat, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos

egyéb tudnivalókat.

(3) A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem

tartalmazhatja.

(4) A helyi választási iroda vezetõje a névjegyzék, az értesítõk és az

ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási

irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének

üzemeltetõjét vagy központi hivatalát. Az értesítõ és az ajánlószelvény

kiküldésérõl a helyi választási iroda vezetõje gondoskodik. Az értesítõ és

az ajánlószelvény kiküldésével jelölõ szervezet vezetõje vagy tagja nem

bízható meg.

(5) Az értesítõ és az ajánlószelvény kézbesítését a helyi választási

iroda vezetõje ellenõrzi.

(6) Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítõt és az

ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti.

A névjegyzék módosítása

15. §

(1) A helyi választási iroda vezetõje

) a névjegyzékbõl törvénysértõen kihagyott,

) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint

) a választójogát visszanyert

választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és errõl a választópolgárt

értesítõ megküldésével tájékoztatja.

(2) A helyi választási iroda vezetõje törli a névjegyzékbõl azt, aki

meghalt, aki elvesztette választójogát, illetõleg akit lakcímének

megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel.

(3) A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást

megelõzõ második napig megtekinthetõ.

16. §

(1) Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után

megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda

vezetõje - a bejelentkezéssel egyidejûleg - felveszi a névjegyzékbe, és

errõl értesítõ átadásával tájékoztatja.

(2) A helyi választási iroda vezetõje haladéktalanul értesíti a korábbi

lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjét a névjegyzékbõl

való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási

iroda vezetõje hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes

helyi választási iroda vezetõjét arról, hogy a polgár

) a névjegyzékben szerepelt, vagy

) a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásában

szerepelt, továbbá annak okáról, vagy

) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy

) sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú

polgárok nyilvántartásában nem szerepelt.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím

szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt törli a

névjegyzékbõl, illetõleg a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok

nyilvántartásából.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint

illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt törli a névjegyzékbõl,

felveszi a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok

nyilvántartásába, és errõl a polgárt értesíti.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint

illetékes helyi választási iroda vezetõje a választópolgárt törli a

névjegyzékbõl, és errõl a polgárt értesíti.

(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint

illetékes helyi választási iroda vezetõje a választójog fennállását a

személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történõ

egyeztetés alapján állapítja meg.

A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása

17. §

(1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt

szervek a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok (2) bekezdés

szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a

személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával az alábbiak

szerint:

) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a cselekvõképességet korlátozó

vagy kizáró gondnokság alá helyezésrõl, illetõleg a gondnokság alá

helyezés megszüntetésérõl,

) a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága a bûntetteseket

nyilvántartó szerv útján a közügyektõl eltiltó jogerõs ítélet hatálya

alatt álló személyekrõl,

) a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága a szabadságvesztés-

büntetésüket töltõ, valamint a büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt

intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közlés talmazza a polgár:

) családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és utónevét is),

) személyi azonosítóját,

) a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét és

megszûnésének várható idõpontját.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a

választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását az (1)

bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a

karbantartást a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a

személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel

biztosítja.

(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a személyiadat-

és lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a nyilvántartásból

törölni kell. A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok

nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstõl számított hat hónapig

meg kell õrizni.

18. §

(1) A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását az

azt kezelõ szerv az egyéb nyilvántartásaitól - a névjegyzék kivételével -

elkülönítetten kezeli, és az csak a választójog megállapításának céljára

használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a

választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásából a

választások lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és a

népi kezdeményezést aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási

bizottság, a választási iroda és a bíróság, továbbá a népiülnök-választási

eljárásban a polgármester részére teljesíthet adatszolgáltatást.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a jelöltek

választójogát a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok

nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján

ellenõrzi, és a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot

haladéktalanul értesíti.

(4) A megválasztott képviselõk választójogát a személyiadat- és

lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezõ

nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás

adatai alapján ellenõrizheti; a választójog hiányáról az illetékes

választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

19. §

A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása a helyi,

a területi, illetõleg a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartással -

a választással érintett választókerület lakosságát érintõen - a választás

kitûzésének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig a

választójog megállapítása céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a

választással összefüggõ jogorvoslati határidõk letelte után haladéktalanul

meg kell szüntetni.

20. §

A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása nem

nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási

bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.

V. FEJEZET

VÁLASZTÁSI SZERVEK

A választási bizottságok

21. §

(1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a

törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsõdleges feladata a választási

eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének

biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás

törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

) a szavazatszámláló bizottság,

) a helyi választási bizottság,

) az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság,

) a területi választási bizottság,

) az Országos Választási Bizottság.

(3) A választási bizottság a mûködésének tartama alatt hatóságnak, a

tagja pedig hivatalos személynek minõsül.

(4) A választási bizottság tagjai a szavazást követõ napon mentesülnek a

jogszabályban elõírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az idõre

átlagbér illeti meg õket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a

választási szerv tagját megilletõ bér megtérítését a szavazást követõ öt

napon belül igényelheti a választási bizottság mellett mûködõ választási

irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.

A választási bizottságok tagjai

22. §

(1) A választási bizottságnak - a 24. § és a 25. §, továbbá a 27. § (3)

és (4) bekezdésének kivételével - csak a választókerületben, a helyi

választási bizottságnak csak a településen lakcímmel rendelkezõ

választópolgár lehet tagja.

(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök,

állami vezetõ, közigazgatási hivatal vezetõje, képviselõ, megyei közgyûlés

elnöke, polgármester, jegyzõ, fõjegyzõ, választási iroda tagja, a

választási bizottság illetékességi területén mûködõ közigazgatási szerv

köztisztviselõje, valamint a választókerületben induló jelölt.

(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2) bekezdésben

foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet

tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban

egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem

lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

23. §

(1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban

póttagokat a települési önkormányzat képviselõ-testülete az országgyûlési

képviselõk általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a

szavazás napja elõtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi

választási iroda vezetõje tesz indítványt. Az egy szavazókörrel rendelkezõ

településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot (31. § (2)

bek. l) pont).

(2) A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkezõ

településen öt - tagját és szükséges számban póttagokat a települési

önkormányzat képviselõ-testülete az önkormányzati képviselõk és

polgármesterek általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a

szavazás napja elõtti 51. napon választja meg; személyükre a helyi

választási iroda vezetõje tesz indítványt.

(3) Az országgyûlési egyéni választókerületi, illetõleg a területi

választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a

fõvárosi, megyei közgyûlés választja meg; személyükre a területi

választási iroda vezetõje tesz indítványt.

(4) Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban

póttagokat az Országgyûlés választja meg; személyükre a belügyminiszter

tesz indítványt.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti választási bizottságok választott

tagjait az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését

követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 51. napon kell megválasztani.

24. §

Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság

tagjainak megválasztására - az alacsony lakosságszám vagy az

összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetõleg azért, mert a képviselõ-

testület a mûködésében akadályozott - a törvényben elõírt határidõig nem

került sor, a tagokat a területi választási bizottság a helyi választási

iroda vezetõjének indítványára haladéktalanul megbízza.

25. §

(1) A választási bizottságoknak - a 23. §-ban említetteken felüli -

további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetõleg listát

állító jelölõ szervezet, illetõleg a független jelölt bízza meg.

(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelõzõ

16. napig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni.

26. §

(1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a - 23. §-ban

meghatározott - következõ általános választásra létrehozott választási

bizottság alakuló üléséig tart.

(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3)

bekezdésben foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének

közzétételével szûnik meg.

(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyûlés alakuló ülésén

képviselõcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok

megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig, illetõleg a

képviselõcsoport megszûnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint

nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az

Országgyûlésben képviselõcsoportot alakítottak, az Országos Választási

Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1)

bekezdésben meghatározott idõpontig, illetõleg a képviselõcsoport

megszûnéséig tart.

(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben

foglaltakon túl megszûnik:

) ha a megbízatás törvényes feltételei megszûntek,

) ha a választási bizottság megállapította tagjának

összeférhetetlenségét,

) lemondással,

) a megbízatás visszavonásával.

27. §

(1) Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása

a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt, helyébe a póttag

lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselõ-testülete,

illetõleg a fõvárosi, megyei közgyûlés vagy az általuk kijelölt

bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyûlés új

tagot választ.

(2) Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása a

26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt, helyébe a jelölõ

szervezet, a független jelölt, illetõleg a képviselõcsoport új tagot

bízhat meg.

(3) A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból nem

került sor a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság

új tagjának megválasztására.

(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma

kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetõje a póttagok vagy más

szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen

módon nincs lehetõség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor

arról a területi választási iroda vezetõje gondoskodik más település

szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai

megbízásával.

28. §

(1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fõvárosi

fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, illetõleg az Országgyûlés

elnöke elõtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet

állapítja meg.

(2) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét

követõen - alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül

megválasztja elnökét és annak helyettesét.

(3) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási

bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az

elnöki feladatokat a helyettese látja el.

(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak,

azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.

A választási bizottság döntése

29. §

(1) A választási bizottság testületként mûködik, döntéséhez a tagok

többségének jelenléte és a jelen levõ tagok többségének azonos tartalmú

szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.

(2) A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba

kell foglalni. A kisebbségi véleményt is - indokaival együtt -

jegyzõkönyvben kell rögzíteni.

Szavazatszámláló bizottság

30. §

(1) A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.

(2) A szavazatszámláló bizottság

) ellenõrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a

szavazás törvényes lebonyolításáról,

) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a

szavazás eredményét,

) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás

szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést

észlel, amely azt érdemben befolyásolta,

) a szavazás eredményérõl jegyzõkönyvet állít ki.

Helyi választási bizottság

31. §

(1) A helyi választási bizottság legalább három, az egy szavazókörrel

rendelkezõ településen legalább öt tagból áll.

(2) A helyi választási bizottság:

) dönt a jelöltek, a listák, a jelölõ szervezetek nyilvántartásba

vételérõl, illetõleg elutasításáról,

) kisorsolja a listák sorszámát,

) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,

) dönt a benyújtott kifogásról,

) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít

meg, amely azt érdemben befolyásolta,

) egyenlõ szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez

mandátumot,

) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek és

polgármesternek a megbízólevelet,

) kitûzi az idõközi választást, és megállapítja annak naptár szerinti

határnapjait,

) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel

rendelkezõ szerv döntését,

) kitûzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást,

) az egy szavazókörrel rendelkezõ településen ellátja a szavazatszámláló

bizottság feladatait is.

Országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság

32. §

(1) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság

legalább három tagból áll.

(2) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság

) dönt a jelöltek, jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl,

illetõleg elutasításáról,

) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,

) dönt a benyújtott kifogásról,

) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít

meg, amely azt érdemben befolyásolta,

) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

) kiadja az országgyûlési egyéni választókerületi képviselõnek a

megbízólevelet,

) kezdeményezi az Országos Választási Bizottságnál idõközi választás

kitûzését,

) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel

rendelkezõ szerv döntését.

Területi választási bizottság

33. §

(1) A területi választási bizottság legalább három tagból áll.

(2) A területi választási bizottság

) dönt a listák és az azon levõ jelöltek, a jelölõ szervezetek

nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,

) kisorsolja a listák sorszámát,

) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,

) dönt a benyújtott kifogásról,

) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít

meg, amely azt érdemben befolyásolta,

) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,

) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek a megbízólevelet,

) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel

rendelkezõ szerv döntését.

Országos Választási Bizottság

34. §

(1) Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.

(2) Az Országos Választási Bizottság

) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes

értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az

állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a

Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

) dönt a listák és az azokon szereplõ jelöltek, a jelölõ szervezetek

nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,

) kisorsolja a listák sorszámát,

) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát,

) dönt a benyújtott kifogásról,

) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít

meg, amely azt érdemben befolyásolta,

) megállapítja, hogy mely jelölõ szervezetek érték el a törvényben

meghatározott mértékû %-os szavazathatárt,

) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján

az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,

) kiadja a mandátumot szerzett képviselõknek a megbízólevelet,

) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített

eredményét,

) kitûzi az idõközi országgyûlési képviselõválasztást, és megállapítja

annak naptár szerinti határnapjait,

) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel

rendelkezõ szerv döntését,

) beszámol az Országgyûlésnek az országgyûlési képviselõk, valamint az

önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásáról,

továbbá az országos népszavazásról.

A választási irodák

35. §

(1) A választási irodák a választások elõkészítésével, szervezésével,

lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ szervezetek

pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai

feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai

szabályok betartásának ellenõrzésével összefüggõ állami feladatot ellátó

szervek.

(2) Minden választási bizottság mellett - kivéve a szavazatszámláló

bizottságot - választási iroda mûködik. A szavazatszámláló bizottság

mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzõkönyvvezetõként mûködik.

(3) A helyi és az országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda

vezetõje az illetékes jegyzõ, a területi választási iroda vezetõje a

fõjegyzõ.

36. §

(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetõje, az Országos

Választási Iroda vezetõjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan idõre

bízza meg.

(2) A választási iroda vezetõje a felettes választási iroda vezetõje

elõtt esküt tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási

Iroda vezetõje megbízásukkor a megbízó elõtt tesznek esküt. Az eskü

szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.

37. §

(1) A választási iroda tagjává köztisztviselõ és közalkalmazott bízható

meg.

(2) A választási irodának nem lehet tagja képviselõ, megyei közgyûlés

elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben

jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint a

választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet tagja.

(3) Ha a választási iroda vezetõjével szemben kizárási ok merül fel, azt

haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetõjével -

az Országos Választási Iroda vezetõje a belügyminiszterrel -, aki kinevezi

az iroda új vezetõjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült

kizárási okról a választási iroda vezetõjét köteles haladéktalanul

tájékoztatni, aki õt felmenti.

38. §

(1) A választási iroda feladata:

) hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a

jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az

érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról,

) közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölõ szervezeteknek a

nevét, illetõleg a független jelölés tényét,

) közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda

vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,

) megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a

választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,

) mûködteti a választások információs rendszereit,

) ellátja a jelöltajánlások ellenõrzésével kapcsolatos technikai

feladatokat,

) mûködteti a választási csalást felderítõ számítógépes programot,

) ellátja a belügyminiszter rendeletében meghatározott más feladatokat.

(2) A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt,

hirdetményt adhat ki.

39. §

(1) A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az

Országos Választási Iroda vezetõje útján irányítja.

(2) Az Országos Választási Iroda vezetõje a többi választási iroda

vezetõje részére, a területi választási iroda vezetõje illetékességi

területén az országgyûlési egyéni választókerületi és a helyi választási

iroda vezetõje részére, az országgyûlési egyéni választókerületi

választási iroda vezetõje illetékességi területén a helyi választási iroda

vezetõje részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával

kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.

(3) A polgármester, a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés és annak

tisztségviselõje a választások elõkészítésével és lebonyolításával

kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetõjének,

tagjainak nem adhat utasítást.

VI. FEJEZET

VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

Kampányidõszak

40. §

(1) A választási kampány a választás kitûzésétõl a szavazást megelõzõ nap

0 óráig tart.

(2) A szavazást megelõzõ nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási

kampányt folytatni tilos (kampánycsend).

A kampánycsend megsértése

41. §

A kampánycsend megsértésének minõsül a választópolgárok választói

akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a

jelölt vagy a jelölõ szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás

(szavazásra történõ szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények,

zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak

osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a

választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása

elektronikus vagy más úton.

Plakát

42. §

(1) A választási kampány végéig a jelölõ szervezetek és a jelöltek

engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek

minõsül, amely engedély és bejelentés nélkül elõállítható. Egyebekben a

plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Plakát - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel -

korlátozás nélkül elhelyezhetõ.

(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos,

a bérlõ, illetõleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlan

esetén - a vagyonkezelõi jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát

elhelyezését a helyi önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat

mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami

vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül

plakátot elhelyezni tilos.

(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetõberendezés elhelyezésére

a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy

jelölõ szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A

plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást

követõ 30 napon belül köteles eltávolítani.

Gyûlés

43. §

(1) A választási gyûlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyûlés

szervezõje gondoskodik.

(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési

szervek a jelöltek, jelölõ szervezetek számára azonos feltételekkel

bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést.

Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben

választási kampányt folytatni, választási gyûlést tartani tilos, kivéve az

ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve hogy más közösségi célú

épület nem áll rendelkezésre.

Rádió- és televízióközvetítés

44. §

(1) A kampányidõszakban a mûsorszolgáltatók a jelölõ szervezetek,

illetõleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai

hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelõ magyarázatot fûzni

tilos.

(2) A mûsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben

a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell

alkalmazni.

Adatszolgáltatás

45. §

(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a

névjegyzékben szereplõ választópolgárok családi és utónevét, valamint

lakcímét a jelölteknek, jelölõ szervezeteknek kérésükre, díjfizetés

ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja elõtti 20. napot

követõen átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti

csoportosításban is igényelhetõ.

(2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda

vezetõje a jelölt, jelölõ szervezet által írásban bejelentett igény

alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja

elõtti 20. napot követõen - legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt,

jelölõ szervezet számára átadja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait

kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú

felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy

jelölõ szervezetnek történõ átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a

szavazás napján meg kell semmisíteni, és az errõl készült jegyzõkönyvet

három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.

(4) A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetõjén,

továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalán kívül a

jelöltek, jelölõ szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a

saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki.

VII. FEJEZET

AJÁNLÁS

46. §

(1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az

értesítõkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.

(2) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a

választókerületben van.

(3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelõzõ 23. napig lehet.

(4) Az ajánlás nem vonható vissza.

47. §

(1) Az ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését, a

választókerület nevét, illetõleg sorszámát, valamint a választópolgár

családi és utónevét.

(2) Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét,

személyi azonosítóját, saját kezû aláírását, az ajánlott személy családi

és utónevét, valamint a jelölõ szervezet nevét, illetõleg a független

jelölés tényét.

48. §

(1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben

foglalt kivétellel - bárhol lehet gyûjteni.

(2) Nem gyûjthetõ ajánlószelvény:

) az ajánló vagy az aláírást gyûjtõ munkahelyén munkaidõben vagy

munkaviszonyból, illetõleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból

fakadó munkavégzési kötelezettségének teljesítése közben,

) a fegyveres erõknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban

levõ személytõl a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat

teljesítése közben,

) tömegközlekedési eszközön,

) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

(3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak elõnyt adni

vagy ígérni, valamint az ajánlásért elõnyt kérni, illetõleg elõnyt vagy

annak ígéretét elfogadni tilos.

Közös jelölt

49. §

(1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet,

amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölõ szervezet neve

fel van tüntetve.

(2) Ha több jelölõ szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a

választás szempontjából - egy jelölõ szervezetnek számítanak.

Érvénytelen ajánlás

50. §

(1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet

) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,

) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le,

) az ajánlási szabályok megsértésével gyûjtöttek.

(2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása

érvénytelen.

(3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

A jelölõ szervezet bejelentése

51. §

(1) Azt a jelölõ szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani,

bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak

szerint:

) ha a jelölõ szervezet több megye, illetõleg a fõváros és valamely

megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos

Választási Bizottságnál,

) ha a jelölõ szervezet csak egy megye, illetõleg a fõváros területén

belül, de több országgyûlési egyéni választókerületben, illetõleg több

településen kíván jelöltet állítani, a területi választási

bizottságnál,

) ha a jelölõ szervezet csak egy országgyûlési egyéni

választókerületben, illetõleg csak egy településen kíván jelöltet

állítani, az országgyûlési egyéni választókerületi választási

bizottságnál, illetõleg a helyi választási bizottságnál.

(2) A bejelentett, illetõleg a nyilvántartásba vett jelölõ szervezetekrõl

az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.

(3) Jelöltet, illetõleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett

és az 55. § szerint nyilvántartásba vett jelölõ szervezet állíthat.

A jelölt bejelentése

52. §

(1) A jelöltet legkésõbb a szavazást megelõzõ 23. napon az

ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási

bizottságnál.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét,

személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

) választójoga van,

) a jelölést elfogadja,

) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselõi vagy a

polgármesteri megbízatással, illetõleg megválasztása esetén arról

lemond.

(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevû

választópolgár kíván jelöltként indulni, a késõbb bejelentett személy

köteles gondoskodni arról, hogy - betûjelzés vagy második utónév

feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttõl megkülönböztethetõ

legyen.

A lista bejelentése

53. §

(1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetõleg lista

bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése

szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.

(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplõ jelöltekre

is alkalmazni kell.

(3) A listán szereplõ jelöltek sorrendjét a jelölõ szervezet határozza

meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik

jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következõ jelölt lép.

Az ajánlások ellenõrzése

54. §

(1) Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenõriznie

kell.

(2) Az ajánlások ellenõrzése a számszerûség, a 46. § (2) bekezdésében és

az 50. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint (2) és (3)

bekezdésében foglaltak ellenõrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó

választópolgárok azonosítását jelenti.

A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele

55. §

(1) A jelölõ szervezet, a jelölt, illetõleg a lista bejelentésérõl a

választási iroda, nyilvántartásba vételérõl a választási bizottság

igazolást ad ki.

(2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek

megfelelõ jelölõ szervezetet, jelöltet, illetõleg listát - a bejelentését

követõ három napon belül - nyilvántartásba vesz.

56. §

(1) A választási bizottság visszautasítja a jelölõ szervezet

nyilvántartásba vételét, ha a jelölõ szervezet a törvényes feltételeknek

nem felel meg.

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba

vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a

jelölt a törvényben elõírt nyilatkozatait nem tette meg.

(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba

vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.

A jelöltre vonatkozó rendelkezések

57. §

Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek

ajánlották, akkor legkésõbb a választást megelõzõ 19. napig nyilatkoznia

kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.

58. §

A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése elõtt a jelölésrõl írásban

lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét

a jelöltek nyilvántartásából, illetõleg a szavazólapokról törölni kell.

Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme

59. §

(1) Az ajánlószelvényekrõl másolatot készíteni tilos. Nem tekinthetõ

másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett

technikai nyilvántartás.

(2) A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A

jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint

a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási

iroda és a bíróság ellenõrizheti.

(3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az

illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.

(4) A jelölõ szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a

bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában

ellenõrizheti.

60. §

A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra

rendelkezésre álló határidõ lejártát követõ három napon belül meg kell

semmisítenie, s errõl jegyzõkönyvet kell készítenie. A jegyzõkönyvet három

napon belül a választási bizottságnak át kell adni.

VIII. FEJEZET

SZAVAZÁS

A szavazás ideje és helye

61. §

(1) Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi

körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetõleg az

országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti,

hogy a szavazás 5 órakor kezdõdjék.

(2) Szavazni kizárólag személyesen, és - az e törvényben említett

kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt

szavazóhelyiségben lehet.

(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetõvé tétele

érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja

mozgóurnával felkeresi.

(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a

szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli esemény kivételével

- szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság

tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külsõ

ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a jelenlévõk kötelesek azonnal

felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés

tényérõl a helyi választási iroda vezetõjét a szavazás törvényes

folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.

62. §

(1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a

jelölõ szervezet használatában van.

(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás zökkenõmentes lebonyolításához

szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A

szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.

(3) A szavazás céljára minden szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell

felállítani.

A szavazás megkezdése

63. §

A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követõen a szavazás

megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain

kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

64. §

(1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsõként szavazó

választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet -

jelenlétében a szavazás megkezdése elõtt megvizsgálja. A vizsgálat

eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzõkönyvben.

(2) Az urnákat az elsõként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell

lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot

eltávolítani. Ezt követõen a szavazatszámláló bizottság az urnába

ellenõrzõ lapot helyez, amely tartalmazza az ellenõrzõ lap elhelyezésének

idõpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjainak és

az elsõként szavazó választópolgárnak az aláírását.

A szavazás módja

65. §

(1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelõs azért, hogy a szavazás

napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend

fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelezõ.

(2) A szavazás idõtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok

csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.

66. §

(1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a

névjegyzékben szerepel, illetõleg akit a szavazatszámláló bizottság a

névjegyzékbe felvesz.

(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím

megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni

kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A

szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt,

aki

) igazolással rendelkezik,

) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve hogy nem

szerepel a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok

nyilvántartásában.

(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt,

aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelõen igazolni,

illetõleg aki - törvényi feltételek hiányában - nem vehetõ fel a

névjegyzékbe. E személyekrõl a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

67. §

(1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja

a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében

hivatalos bélyegzõlenyomattal lát el.

(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár

befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.

(3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényrõl a

szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett

hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a

választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.

(4) A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezû

aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény

feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a

névjegyzéket.

68. §

(1) A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár

rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem

kötelezhetõ.

(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a

szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetõleg akit

testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más

választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának

együttes - segítségét igénybe veheti.

69. §

(1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplõ jelöltre,

listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A

szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.

(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti vagy melletti körbe tollal

írt két, egymást metszõ vonallal lehet.

(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely

) nincs ellátva a hivatalos bélyegzõlenyomattal,

) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.

(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet:

) a (3) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,

) nem a (2) bekezdés szerint adtak le,

) kiesett jelöltre adtak le.

(5) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem

érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek

sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet

hozzáírtak.

70. §

(1) A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a

szavazatszámláló bizottság elõtt urnába helyezi.

(2) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történõ helyezése elõtt

jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a

szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt

a jegyzõkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat -

személyenként - csak egyszer adhat ki.

71. §

(1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget

bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak

elõtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló

bizottság a szavazást lezárja.

(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.

IX. FEJEZET

A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE

A szavazatszámlálás

72. §

(1) A szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjai együttesen kötelesek

összeszámlálni valamennyi szavazólapot.

(2) A szavazatszámláló bizottság elõször a fel nem használt, valamint a

rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja

úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni,

illetõleg betenni.

(3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása elõtt ellenõrzi az

urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyõzõdik az ellenõrzõ lap

meglétérõl, majd az urnában levõ szavazólapok számát összehasonlítja a

szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához

az urnában levõ szavazólapokat számbaveszi, az urnába üresen dobott

borítékokat figyelmen kívül hagyja.

(4) A szavazatszámláló bizottság ezt követõen külön csoportba helyezi és

összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a

szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen

levõ tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe

foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül

szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. A kötegekre rá kell

írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levõ szavazólapok számát.

(5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan

személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben

szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok

közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet

érvénytelennek nyilvánít.

(6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell

számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A

kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok

számát.

(7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok

számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy

százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb,

mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság

köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni.

Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely

megelõzõ számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzõkönyvben ezt az

eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.

Az eredmény megállapítása

73. §

(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követõen

megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

(2) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok

jegyzõkönyvei alapján legkésõbb a szavazást követõ napon összesíti a

szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.

Jegyzõkönyv

74. §

(1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a

választási eredmény megállapításáról jegyzõkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzõkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a

választási bizottság jelen levõ tagjai aláírnak.

(3) A jegyzõkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási

bizottság - kérésükre - átadja a jelöltek jelen levõ képviselõinek.

Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot

bélyegzõlenyomattal és aláírásával hitelesíti.

75. §

(1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzõkönyveket, választási iratokat,

nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a

helyi választási irodához szállítja.

(2) A jegyzõkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a

szavazást követõ három napon belül megtekinthetõ.

(3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes választási

bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell

õrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetõvé.

A választás eredményével összefüggõ kifogás esetén az érintett

szavazólapokat az ügy jogerõs lezárásáig kell megõrizni. 90 nap után a

választási iratokat - a jegyzõkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.

(4) A jegyzõkönyvek elsõ példányát 90 nap elteltével az illetékes

levéltárnak át kell adni.

Adatlap

76. §

(1) A szavazatszámláló bizottság jegyzõkönyvvezetõje a szavazatok elsõ

összeszámlálásának eredményérõl haladéktalanul adatlapot állít ki,

amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán, az

országgyûlési egyéni választókerületi választási irodán és a területi

választási irodán keresztül az Országos Választási Irodához továbbítja.

(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó

tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozzák.

X. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

A jogorvoslatok általános szabályai

77. §

(1) A választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölõ

szervezet és az érintett választópolgár, illetõleg jogi személy panaszt

nyújthat be.

(2) A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen

kifogást lehet benyújtani.

(3) A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az

annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani. Az

egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell

benyújtani, amely azt az iratokkal együtt legkésõbb a beérkezését követõ

napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz,

illetõleg bírósághoz.

78. §

(1) A panaszt és a kifogást (a továbbiakban együtt: kifogás) úgy kell

benyújtani, hogy az legkésõbb a sérelmezett tevékenységtõl, illetõleg

döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást

elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a

beérkezésétõl számított három napon belül dönt.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak

megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan

benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A választási bizottság a kifogás elõterjesztõjét meghallgathatja.

Ebben az esetben az ellenérdekû fél számára is lehetõvé kell tenni a

személyes nyilatkozattételt.

(4) A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból

álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelezõ.

A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság

képviselõjét, illetõleg a kifogás elõterjesztõjét meghallgathatja.

79. §

(1) Ha a választási bizottság, illetõleg a bíróság a kifogásnak helyt ad

) megváltoztatja a törvénysértõ döntést, vagy

) megsemmisíti a törvénysértõ döntést, és a választási eljárást vagy

annak egy részét megismételteti.

(2) A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak meghozatala

napján - az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni

kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

80. §

(1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. § (2)

bek. a) és b) pont) ellen benyújtott kifogásról az illetékes helyi,

illetve területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése

elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

(2) A helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó

döntése - beleértve a 31. § (2) bekezdés l) pontja alapján hozott döntést

is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási

bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról

a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

(3) A területi választási bizottságnak az (1) és (2) bekezdés körébe nem

tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási

Bizottság dönt.

(4) Az Országos Választási Bizottság döntése elleni kifogásról a

Legfelsõbb Bíróság dönt.

81. §

A jogorvoslat általános szabályait a névjegyzék összeállításával

kapcsolatos, valamint a választási bizottság eredményt megállapító döntése

elleni jogorvoslati eljárásokban a 82-85. §-ban foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat

82. §

(1) A névjegyzékbõl való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt

a névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt lehet kifogást

benyújtani. Az a polgár, akit a névjegyzékbõl a 16. § (4) vagy (5)

bekezdése szerint töröltek, az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ

három napon belül nyújthat be kifogást.

(2) A kifogást a helyi választási iroda vezetõjéhez kell benyújtani, aki

a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a

választópolgár annak közlésétõl számított három napon belül kifogással

támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi

Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el.

(3) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék

módosítását, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja.

83. §

A helyi választási iroda vezetõjének döntését és a bíróság határozatát az

érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a

helyi választási iroda vezetõjével is közölni kell.

A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat

84. §

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése

(73. § (1) bek.) ellen csak a választási bizottságnak a választási

eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.

85. §

(1) A választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése

(73. § (2) bek.) ellen

) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító

döntésének törvénysértõ voltára, vagy

) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény

megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésõbb a

választási bizottság döntését követõ napon a sérelmezett döntést hozó

választási bizottsághoz megérkezzen.

(2) A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról

legkésõbb a beérkezését követõ napon dönt. A választási bizottság döntése

elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a választási

bizottság döntését követõ napon a sérelmezett döntést hozó választási

bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésõbb a beérkezését

követõ napon dönt.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

XI. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK VÁLASZTÁSA

86. §

Az I-X. Fejezet rendelkezéseit az országgyûlési képviselõk választásán a

jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A választási eljárás nyilvánossága

87. §

(1) A választás második fordulójáról az illetékes választási bizottság a

választópolgárokat közlemény, illetõleg hirdetmény útján tájékoztatja.

(2) A választások eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó

útján nyilvánosságra hozza.

(3) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos

Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Választókerületek, szavazókörök

88. §

A választókerületek kialakításának elvei:

) az egyéni választókerület a fõváros, megye területén belül van,

) a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen

belül van; a fõvárosban az egyéni választókerület két vagy több

fõvárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet; a fõvárosi

kerület és a megyei jogú város két vagy több egyéni választókerületre

is osztható,

) az egyéni választókerület székhelye - lehetõség szerint - városban

van,

) a város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat,

) a területi választókerület a fõváros, illetõleg a megye területével

azonos.

A választójogosultság nyilvántartása

89. §

(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétõl távol van, a

lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl kért

igazolással azon település helyi választási irodájának vezetõjétõl - vagy

a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe

való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a

választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik.

(2) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási

iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a névjegyzékbõl. Az

igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a

települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken

fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetõleg e

célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az

aláírásával elismeri.

(3) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására

alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi

választási iroda vezetõje vagy a szavazatszámláló bizottság a

választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön

nyilvántartást a választási iratok között meg kell õrizni.

(4) Igazolást legkésõbb az elsõ fordulót megelõzõ második napon lehet

kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az

igazolás ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve hogy az az illetékes helyi

választási irodához legkésõbb az elsõ fordulót megelõzõ ötödik napon

megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a

választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár

számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi

azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás

napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az

elsõ, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

Választási szervek

90. §

(1) Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási

bizottságok mûködnek:

) szavazatszámláló bizottság,

) az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a szavazatszámláló

bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

) országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság,

) területi választási bizottság,

) Országos Választási Bizottság.

(2) Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási irodák

mûködnek:

) helyi választási iroda,

) egyéni választókerületi választási iroda,

) területi választási iroda,

) Országos Választási Iroda.

Választási kampány

91. §

(1) Minden jelölõ szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a

jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A

független jelöltek a jelölõ szervezetek jelöltjeivel azonos mértékû

költségvetési támogatásban részesülnek. A költségvetési támogatásra

országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyûlés állapítja meg.

(2) Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni

választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek,

de legfeljebb a megszerezhetõ mandátumszámmal azonos számú jelöltek

számát, valamint az országos listákon ténylegesen, de pártonként

legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni

választókerületben és listán, illetõleg területi és országos listán is

jelölt személyt a jelölések számának megfelelõen kell figyelembe venni.

(3) A választásra fordítható költségvetési támogatás kiutalását a jelölõ

szervezetek részére egy összegben, a független jelöltek részére

személyenként - az Országos Választási Bizottság döntése alapján az azt

követõ öt napon belül - a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt

pénzintézet végzi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag dologi

költségek fedezésére szolgál. A támogatás felhasználásáról a jelölõ

szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követõ 30 napon

belül el kell számolniuk a kifizetõ helyen.

92. §

(1) A független jelöltek, illetõleg a jelölõ szervezetek a választásra a

91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb

egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehetõ jelöltek számát a 91.

§ (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

(2) Minden jelölõ szervezetnek és független jelöltnek a választás második

fordulóját követõ 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell

hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi

támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

(3) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az

Állami Számvevõszék a választás második fordulóját követõ egy éven belül

az országgyûlési képviselethez jutott jelölõ szervezetek és független

jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölõ szervezetek és független

jelöltek tekintetében más jelölt, jelölõ szervezet kérelmére ellenõrzi. Az

ellenõrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követõ három

hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell

csatolni.

(4) Az a jelölõ szervezet, illetõleg független jelölt, amely, illetõleg

aki az (1) bekezdésben foglalt szabályt megsértette, köteles a túllépés

értékének kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére

befizetni, és azt az elsõ választók felkészítésére kell felhasználni.

Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.

93. §

(1) Az országos közszolgálati mûsorszolgáltatók az országos listát állító

jelölõ szervezetek, a körzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók a

vételkörzetükben területi listát állító jelölõ szervezetek, a helyi

közszolgálati mûsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni

választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelõzõ 18.

naptól legkésõbb a szavazást megelõzõ harmadik napig legalább egyszer

ingyenesen közlik.

(2) A választási kampány utolsó napján az (1) bekezdésben megjelölt

mûsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen

közzéteszik a jelölõ szervezetek, illetõleg jelöltek által készített

politikai hirdetéseket.

Ajánlás

94. §

A területi listát és az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást

megelõzõ 20. napon, az országos listát és az azon szereplõ jelölteket

legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon kell bejelenteni.

95. §

(1) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt

listákon szereplõ jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésõbb a

szavazást megelõzõ 18. napon lehet bejelenteni. A listakapcsolásra

vonatkozó bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

(2) A listák sorrendjének kisorsolásakor a kapcsolásban részt vevõ

listákat együtt kell sorsolni; a kapcsolásban részt vevõ listák - az (1)

bekezdés szerint bejelentett sorrendnek megfelelõen - egymás utáni

sorszámot kapnak.

(3) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak

megosztását legkésõbb a szavazást megelõzõ 18. napon lehet bejelenteni. A

bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.

Szavazás

96. §

(1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön

szavazólap a területi listára történõ szavazáshoz.

(2) Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a

jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése

szerinti megkülönböztetõ jelzést, valamint a jelölõ szervezetek nevét,

illetõleg a független jelölés tényét.

(3) A területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt

sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek nevét. A szavazólapon - a

jelölõ szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán

induló jelöltek közül az elsõ öt jelölt nevét, valamint az esetleges

listakapcsolás tényét.

(4) Valamennyi szavazólapon a jelölõ szervezet neve mellett a jelölõ

szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének,

illetõleg jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát.

(5) Közös jelölt, illetõleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölõ

szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.

A szavazatok összesítése

97. §

A szavazatszámlálásra és a jegyzõkönyvek elkészítésére vonatkozó

szabályokat az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólapok

tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

98. §

(1) A szavazóköri jegyzõkönyveket az országgyûlési egyéni

választókerületi, illetõleg a területi választási bizottsághoz kell

továbbítani.

(2) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság a

szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján összesíti a

szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét,

amelyet jegyzõkönyvben rögzít. A jegyzõkönyvet az Országos Választási

Bizottsághoz kell továbbítani.

(3) Az Országos Választási Bizottság a területi választási bizottságok

jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését követõen megállapítja a százalékos

határt és azt, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz; errõl

haladéktalanul értesíti a területi választási bizottságokat, amelyek

megállapítják a területi választókerületi választás eredményét, amelyet

jegyzõkönyvben rögzítenek.

(4) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a

területi választási bizottságok jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését

követõen összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra

leadott töredékszavazatokat és megállapítja, hogy ezek alapján az országos

listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.

Jogorvoslat

99. §

(1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. § (2)

bek. a) és b) pont) -beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2)

bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott

kifogásról az illetékes egyéni választókerületi, illetõleg területi

választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése elleni

kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

(2) Az egyéni választókerületi választási bizottságnak az (1) bekezdés

körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes

területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság

döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.

XII. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A HELYI

KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSA

100. §

Az I-X. Fejezet rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselõk és

polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak

választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen

fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Választókerületek, szavazókörök

101. §

Választókerület:

) a megyei közgyûlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy

annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetõleg a 10 000-nél

több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül,

) a fõpolgármester és a fõvárosi közgyûlés tagjai választásának

tekintetében a fõváros,

) a polgármester választása, a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú

település települési önkormányzati képviselõinek választása, valamint

a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása tekintetében a

település,

) a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati

képviselõinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e

célra kialakított választókerület.

102. §

(1) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási

iroda vezetõje a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján

állapítja meg.

(2) A helyi választási iroda vezetõje döntése ellen a döntést követõ

három napon belül a területi választási iroda vezetõjéhez lehet kifogással

fordulni, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy

alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma

aránytalan. A kifogásról a területi választási iroda vezetõje három napon

belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.

A választójogosultság nyilvántartása

103. §

A bevándorolt nem magyar állampolgárokról a személyiadat- és

lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve a névjegyzék

összeállításához adatokat szolgáltat.

104. §

(1) Ha a választópolgár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is

rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda

vezetõjétõl kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes helyi

választási iroda vezetõjétõl - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló

bizottságtól - kérheti a névjegyzékbe való felvételét. Az igazolás alapján

a választópolgár a tartózkodási helyén szavazhat.

(2) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi választási

iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a névjegyzékbõl. Az

igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a

tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a

névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár,

illetõleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy

az aláírásával elismeri.

(3) Az igazolás és a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány

alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda

vezetõje vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön

nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási

iratok között meg kell õrizni.

(4) Igazolást legkésõbb a szavazást megelõzõ második napon lehet kiadni.

Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás

ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve hogy az az illetékes helyi

választási irodához legkésõbb a szavazást megelõzõ ötödik napon

megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a

választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár

számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi

azonosítóját és lakcímét köteles közölni.

Választási szervek

105. §

(1) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok

mûködnek:

) szavazatszámláló bizottság,

) helyi választási bizottság,

) területi választási bizottság,

) Országos Választási Bizottság.

(2) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák mûködnek:

) helyi választási iroda,

) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,

) területi választási iroda,

) Országos Választási Iroda.

Választási kampány

106. §

(1) A helyi közszolgálati mûsorszolgáltatók a szavazást megelõzõ 15.

naptól a választást megelõzõ harmadik napig a jelölés, illetve a

listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölõ

szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a

jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük

arányában illeti meg.

(2) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati

mûsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölõ szervezetnek a

választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb

képviselõ- és polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és

listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni.

Ajánlás

107. §

(1) A megyei lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó

rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplõ jelölteket legkésõbb

a szavazást megelõzõ 20. napon, a fõvárosi listát, valamint az azon

szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon kell

bejelenteni.

108. §

Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt kisebbségi

jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon fel kell

tüntetni.

109. §

(1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben

kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára vesz

valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi

jelöltként, akár kisebbségi jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet.

(2) A kisebbségi jelölõ szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek

közös kompenzációs listát is indíthatnak, amelyet a választást megelõzõ

18. napig jelenthetnek be a helyi választási bizottságnál.

(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban közölheti a

helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi kompenzációs

listán indulni.

Szavazás

110. §

(1) Külön-külön szavazólap szolgál

) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a

polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás

választásra,

) a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a

polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és - a megyei jogú

város kivételével - a megyei listás választásra,

) a fõvárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a

fõpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a fõvárosi

listás választásra.

(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi

kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja ábécé

sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és

utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztetõ jelzést, valamint

a jelölõ szervezetek nevét - a jelölõ szervezet kérésére annak rövidítését

is -, illetõleg a független jelölés tényét. A kisebbséget képviselõ jelölt

kívánságára a nevét, illetõleg a jelölõ szervezet nevét a szavazólapnak a

kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzati szavazólap a jelöltek nevét

kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási bizottság

által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.

(4) A fõvárosi és a megyei listás szavazólap a választási bizottság által

kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek nevét. A

szavazólapon - a jelölõ szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell

tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsõ öt jelölt nevét.

(5) A fõvárosi és a megyei listás szavazólapon, továbbá a polgármester

szavazólapján a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a

jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének,

illetõleg jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát.

(6) Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ

szervezet nevét fel kell tüntetni.

111. §

A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a

választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.

A szavazatok összesítése

112. §

A kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás tekintetében az

érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni. Az

érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat

külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az

érvényes szavazatok számát.

113. §

(1) A helyi, illetõleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló

bizottságok jegyzõkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és

megállapítja a választás eredményét.

(2) A települési kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás

eredményérõl összesítõ jegyzõkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni

választókerületi eredményérõl választókerületenként külön-külön

jegyzõkönyv, listás eredményérõl, valamint a fõvárosi listás választás

eredményérõl és a polgármester választásáról külön jegyzõkönyv készül. A

megyei közgyûlési tagok választási eredményérõl választókerületenként

összesítõ jegyzõkönyvet kell készíteni.

(3) Csak a polgármester-választás, a fõpolgármester-választás, valamint a

fõvárosi, megyei közgyûlési tagok választásának nem hivatalos eredményérõl

kell adatlapot kiállítani.

A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzése

114. §

(1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási

bizottság tûzi ki. A választást legkésõbb 45 nappal a települési

önkormányzati választást megelõzõen, azzal azonos napra kell kitûzni.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzését írásban lehet

kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitûzését követõ tíz

napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a nemzeti és etnikai kisebbségek

jogairól szóló törvény melléklete tartalmazza.

Idõközi választás

115. §

(1) Az idõközi választást az ok felmerülésétõl számított 30 napon belül

az illetékes választási bizottság tûzi ki. Idõközi választást az

önkormányzati általános választást megelõzõ, valamint az azt követõ 6

hónapon belüli idõpontra nem lehet kitûzni. Az idõközi választásra az

általános választás szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fõvárosi listáról megválasztott

képviselõ kiesik, helyére a jelölõ szervezet a megüresedéstõl számított 30

napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási

bizottsághoz.

(3) Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti,

az illetékes választási bizottság a megismételt választást a

megismételtetett választást követõ 30 napon belülre tûzi ki.

XIII. FEJEZET

ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS

116. §

Az I-X. Fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az országos népszavazáson

a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A népszavazás kezdeményezése

117. §

Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ

aláírásgyûjtõ-ívet a benyújtásától számított 30 napon belül hitelesíti.

118. §

(1) Az aláírásgyûjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdése, a 48. §, az 50. §

(1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az 59. §

és a 60. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelõen

alkalmazni kell.

(2) Valamennyi aláírásgyûjtõ-ívet a népszavazásra javasolt kérdés

megfogalmazásával kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon

kell szerepelniük.

(3) Az aláírásgyûjtõ-íveken a saját kezû aláírás mellett - az aláírás

hitelességének ellenõrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményezõ

olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.

(4) Az aláírásgyûjtõ-ívet az aláírást gyûjtõ polgár az aláírásával látja

el.

119. §

(1) Az aláírások ellenõrzése az érvényesnek tekinthetõ aláírások számának

statisztikai és matematikai módszerekkel történõ megállapítását jelenti a

népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a

személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem

rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha

az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínûsíti a

kellõ számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenõrzését az

aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a

kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem

állapítható.

(2) Az aláírások ellenõrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselõje

jelen lehet.

(3) Az aláírások ellenõrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45

napon belül kell lefolytatni.

120. §

(1) Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel

meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások

érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés

érvényességét, az Országos Választási Bizottság a személyiadat- és

lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve, illetõleg a

helyi választási iroda vezetõje útján a személyazonosságot is

ellenõrizheti.

(2) A személyazonosság («_Ref378506260 \n ») bekezdésben foglalt

ellenõrzése esetén az aláírások ellenõrzésének határideje 30 nappal

meghosszabbodik.

121. §

Az aláírásgyûjtõ-íveket az aláírások ellenõrzését, illetõleg a

jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell

semmisíteni.

A népszavazás elrendelése és kitûzése

122. §

(1) A népszavazást legkésõbb 35 nappal a szavazás napja elõtt kell

kitûzni.

(2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti idõközön belülre is ki lehet

tûzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást

tûzött ki, annak idejéig legalább húsz nap van hátra, és az újabb

kérdésben történõ népszavazás egyidejû megtartása a szavazás

lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.

(3) A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának

kitûzésérõl szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

123. §

A népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja elõtt 18 nappal kell

közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl

legkésõbb a szavazás napja elõtti 16. napig kell értesítõ megküldésével

tájékoztatni.

Választási szervek

124. §

(1) A népszavazáson az alábbi választási bizottságok mûködnek:

) szavazatszámláló bizottság,

) az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a szavazatszámláló

bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

) területi választási bizottság,

) Országos Választási Bizottság.

(2) A népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:

) helyi választási iroda,

) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,

) területi választási iroda,

) Országos Választási Iroda.

125. §

(1) A választási bizottságokba - az Országos Választási Bizottság

kivételével - a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy

közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevõ,

de országgyûlési képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok egy-egy megbízottat

küldhetnek.

(2) Az Országos Választási Bizottság tagjaként a kezdeményezést benyújtó,

de országgyûlési képviselõcsoporttal nem rendelkezõ szervezetek egy közös

képviselõt bízhatnak meg.

Szavazás

126. §

(1) A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a

népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.

(2) Több kérdés esetén a kérdéseket a népszavazás elrendelésének

sorrendjében, folyamatos sorszámozással ellátva kell a szavazólapon

feltüntetni.

A szavazatok összesítése

127. §

(1) A 72. § alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.

(2) Ha a szavazólapon több kérdés szerepel, a szavazólapon leadott

érvényes szavazatokat kérdésenként külön-külön kell megszámlálni. Ha a

választópolgár egy kérdésen belül több válaszra szavazott, e szavazatai

érvénytelenek, ez azonban nem érinti a szavazólap érvényességét. Az

érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat

külön kell kötegelni. A kötegre kérdésenként és azon belül válaszonként

külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.

128. §

A népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei

alapján, azok beérkezését követõen az Országos Választási Bizottság

állapítja meg.

129. §

A népszavazás eredményérõl az Országos Választási Bizottság írásban

tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országgyûlés elnökét, valamint

közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.

Jogorvoslat

130. §

(1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ-íven szereplõ

kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást az

Alkotmánybíróság bírálja el.

(2) Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát

helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot

új eljárásra utasítja.

(3) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. § (2)

bek. a) és b) pont) - beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. §

(2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott

kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi

választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság

dönt.

XIV. FEJEZET

ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

131. §

Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és a 130. §

rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

XV. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS

132. §

Az I-X. Fejezet, valamint a 118. §, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1)

bekezdése, a 123. §, a 126. § és a 127. § rendelkezéseit a helyi

népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A népszavazás kezdeményezése

133. §

(1) Az aláírásgyûjtõ-ívek egy példányát az aláírásgyûjtés megkezdése

elõtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda

vezetõjéhez, megyei, fõvárosi ügyben a területi választási iroda

vezetõjéhez.

(2) A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje a jogszabályi

feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ-ívet a benyújtásától számított

tizenöt napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyûjtõ-ív

hitelesítését, ha

) a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés

hatáskörébe;

) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;

) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;

) az aláírásgyûjtõ-ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt

követelményeknek.

134. §

(1) A népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az

aláírásgyûjtõ-ív hitelesítését követõ egy hónapon belül egyszer lehet

benyújtani a polgármesterhez, illetõleg a közgyûlés elnökéhez (e

fejezetben együtt: polgármester). A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést

kiegészítõ aláírások érvénytelenek.

(2) A határidõ elmulasztása esetén a helyi, illetõleg a területi

választási bizottság az aláírásokat nem ellenõrzi.

135. §

Az aláírások ellenõrzésérõl a helyi, illetõleg a területi választási

bizottság gondoskodik.

136. §

(1) Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel

meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások

érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés

érvényességét, a helyi, illetõleg a területi választási bizottság a

személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetõleg a helyi választási iroda

vezetõje útján a személyazonosságot is ellenõrizheti.

(2) A személyazonosság (1) bekezdés szerinti ellenõrzése esetén az

aláírások ellenõrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.

137. §

(1) A helyi, illetõleg a területi választási bizottság elnöke az

aláírások ellenõrzésének eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja a

polgármestert.

(2) Az aláírásgyûjtõ-íveket az aláírások ellenõrzését, illetve a

jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell

semmisíteni.

A népszavazás elrendelése és kitûzése

138. §

A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a 137.

§ (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét, nem állampolgári

kezdeményezés esetén a benyújtását követõ legközelebbi ülésnapon

bejelenti.

139. §

A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésrõl a polgármester

bejelentését követõ 30 napon belül dönteni kell.

140. §

Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve

nyújtották be, vagy az aláírások ellenõrzésének eredményeként a helyi,

illetõleg a területi választási bizottság azt állapította meg, hogy az

érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben

meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.

141. §

A népszavazás idõpontját a képviselõ-testület, illetõleg a fõvárosi,

megyei közgyûlés (e fejezetben együtt: képviselõ-testület) a népszavazás

elrendelésével egyidejûleg tûzi ki.

142. §

A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának kitûzésérõl

szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben

szokásos módon közzé kell tenni.

Választási szervek

143. §

(1) A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok mûködnek:

) szavazatszámláló bizottság,

) helyi választási bizottság,

) területi választási bizottság,

) fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Bizottság is.

(2) A helyi népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:

) helyi választási iroda,

) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,

) területi választási iroda,

) fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Iroda is.

144. §

A szavazatszámláló bizottságba és a helyi, illetõleg fõvárosi vagy megyei

ügyben a területi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók

választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés

benyújtásában részt nem vevõ, de a képviselõ-testületben

képviselõcsoporttal rendelkezõ jelölõ szervezetek egy-egy megbízottat

delegálhatnak.

A szavazatok összesítése

145. §

(1) A népszavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei

alapján a helyi, illetõleg fõvárosi vagy megyei ügy esetén a területi

választási bizottság állapítja meg.

(2) A helyi népszavazáson nem kell adatlapot kiállítani.

Jogorvoslat

146. §

A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõjének a népszavazás-

kezdeményezés aláírásgyûjtõ-íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése

ellen a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz

lehet kifogást benyújtani.

XVI. FEJEZET

HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

147. §

A helyi népi kezdeményezés során a 118. §, a 119. §, a 133-140. § és a

146. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

148. §

A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje akkor tagadja meg

az aláírásgyûjtõ-ív hitelesítését, ha

) a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület hatáskörébe,

) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt

követelményeknek.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XVII. FEJEZET

ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK

149. §

E törvény alkalmazásában

) állami vezetõ: a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és

felelõsségérõl szóló törvény hatálya alá tartozó személy,

) fõjegyzõ: a fõvárosi fõjegyzõ, a megyei fõjegyzõ,

) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölõ szervezet állít,

) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az

örökbefogadó és a nevelõszülõ, az örökbefogadott és a nevelt gyermek,

a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona,

testvére, valamint a testvér házastársa,

) jegyzõ: a települési jegyzõ, a körjegyzõ,

) jelölési fajta: az országgyûlési képviselõk választásán az egyéni

választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; a

helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán a

polgármester-/fõpolgármester-, a kislistás, az egyéni

választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fõvárosi listás, a

kisebbségi kislistás jelölés,

) jelölõ szervezet: a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989.

évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési

jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi

szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölõ szervezetek egy

jelölõ szervezetnek számítanak,

) képviselõ: az országgyûlési képviselõ, a települési önkormányzat

képviselõtestületének tagja, a megyei közgyûlés tagja, a fõvárosi

közgyûlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,

) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése,

valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve

magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották,

) kisebbségi jelölt: valamely - a nemzeti és etnikai kisebbségek

jogairól szóló törvény szerinti - nemzeti vagy etnikai kisebbség

képviseletét vállaló független jelölt, illetõleg a kisebbségi

szervezet jelöltje,

) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági

bejegyzés szerint - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló

törvényben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel,

) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített

kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,

) polgármester: a település polgármestere, Budapest fõpolgármestere,

) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fõvárosi kerület,

) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista,

jelölõ szervezet népszerûsítése, választási gyûlés szervezése, plakát

elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

XVIII. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

150. §

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezés

151. §

Az e törvény hatálybalépése elõtt kitûzött választás, továbbá elrendelt

népszavazás lebonyolítására a választás kitûzésének, illetõleg a

népszavazás elrendelésének idõpontjában hatályban lévõ rendelkezéseket

kell alkalmazni.

Felhatalmazás

152. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyûlési egyéni és területi

választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.

153. §

(1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

) a névjegyzék és választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok

nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök

kialakítása elõkészítésének rendjét,

) a választási eljárás határidõit és határnapjait,

) a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az országos,

területi, helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,

) a választásokkal összefüggõ állami feladatok számítástechnikai,

szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai

lebonyolítását,

) az értesítõ, az ajánlószelvény, az aláírásgyûjtõ-ív mintáját, a

választási jegyzõkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit,

példányszámát és továbbításának rendjét,

) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,

) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belsõ

ellenõrzési rendjét.

(2) A belügyminiszter a rendeletében a határidõt, határnapot a törvényben

meghatározott határidõt, határnapot közvetlenül megelõzõ vagy követõ

munkanapra állapíthatja meg, ha a határidõ vagy határnap egyébként heti

pihenõnapra vagy munkaszüneti napra esne.

(3) A belügyminiszter az országgyûlési és a helyi önkormányzati

képviselõk és polgármesterek általános választásával, valamint az országos

népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és

lebonyolításáról beszámol az Országgyûlésnek.

154. §

A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi

személlyel szerzõdést köthet a biztonsági követelmények biztosításával.

Nem köthetõ szolgáltatási szerzõdés a névjegyzék és a választójoggal nem

rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az

ajánlások ellenõrzésére, továbbá a kétszer-többször szavazás

ellenõrzésére.

Hatályukat vesztõ rendelkezések

155. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

) az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV.

törvény (a továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdésébõl a ", továbbá

a választókerületek kialakításának elveit" szövegrész, 5. §-a (1)

bekezdésének harmadik mondata, (2) bekezdésének második, harmadik és

ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik mondata, 6. §-a, IV-X.

fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 51. §-a, 52. §-ának a) és e)-j)

pontja, 53-55. §-a, valamint 1. és 5-17. számú melléklete,

) a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,

) a Vjt. módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1994. évi III. törvény

2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 6-32. §-a, 34-38. §-a, 39. §-ának (5)

és (6) bekezdése, valamint 1. és 5-16. számú mellékletei,

) a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,

) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 153. §-a,

) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a

személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról

szóló 1996. évi LXVI. törvény 22-24. §-a és 41. §-ának (6) bekezdése,

) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló

1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) II. fejezete, 10. és

12. §-a, IV. és V. fejezete, 25.§-ának (1) és (4) bekezdése, 26. §-a

(1) bekezdésének negyedik mondata és (2)-(5) bekezdése, 27.§-ának (3)

és (4) bekezdése, 28.§-a, 30.§-ának (2), (3) és (5) bekezdése, VII.

fejezete, 42.§-a (2) bekezdésének elsõ és második mondata, (3)

bekezdése, 46/A.§-a (1) bekezdésének második mondatából az "a 27. §

(1) bekezdés alapján" szövegrész, 48.§-ának (2) és (3) bekezdése,

50/A.§-ának (1) és (3) bekezdése, 50/C.§-a (1) bekezdésének második

mondata és (4) bekezdésébõl az "a 28.§ (4) bekezdés szerinti"

szövegrész, 50/D.§-a, XII. fejezete, 53.§-ának (2) bekezdése és (3)

bekezdésébõl az "-a megüresedéstõl számított 30 napon belül az

illetékes választási bizottsághoz -" szövegrész, 54/A.§-ának b), c),

e)-j), o), r)-t), w)-z) pontja, 56.§-a, 57. §-ának a), b) és f)

pontja, 58. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése, 60-62.§-a, valamint 1., 2.

és 6. számú melléklete,

) az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2-4. §-a, 6. §-a,

8-18. §-a, 20-27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 41. §-a,

) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-ának (3)-

(5) bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2) bekezdésének

második mondata, 50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,

) a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az

azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a

továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-ának l) pontja és 36. §-ának m) pontja.

Módosuló rendelkezések

156. §

A Vjt. 7. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"A választópolgár egy jelöltre szavazhat."

157. §

A Vjt. 8. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"A választópolgár egy listára szavazhat."

158. §

A Vjt. 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"47. § (1) Az országgyûlési képviselõk választásának elsõ fordulóját - az

Országgyûlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével -

április hónapra kell kitûzni.

(2) Az országgyûlési képviselõk választásának második fordulóját - az elsõ

forduló kitûzésével egyidejûleg - az elsõ fordulót követõ 14. napra kell

kitûzni.

(3) A választást úgy kell kitûzni, hogy sem az elsõ, sem a második forduló

ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetõleg az azokat

megelõzõ vagy követõ napra.

159. §

A Vjt. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"48. § (1) Az idõközi választást - a 47. §-ban foglaltaknak megfelelõen -

az Országos Választási Bizottság tûzi ki.

(2) Nem lehet idõközi választást tartani az általános választások évében."

160. §

A Vjt. 49. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"49. § Az országgyûlési képviselõk 1998. évi általános választásának elsõ

fordulóját május hónapra kell kitûzni."

161. §

A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetõleg párt választási listáján

listát kell érteni.

162. §

Az Övjt. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetõleg

listát ajánlhat."

163. §

Az Övjt. 42.§-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) Szavazategyenlõség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az

egyenlõ számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot."

164. §

(1) Az Övjt. 50.§-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön

kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni

választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi

jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi jelölõ

szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is

indíthatnak."

(2) Az Övjt. 50.§-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a

kisebbségi kompenzációs listás jelöltségrõl."

165. §

Az Övjt. 50/C.§-ának (3) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:

"(3) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat,

ahány tagja a kisebbségi önkormányzatnak lehet."

166. §

Az Övjt. 55. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"55. § (1) A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános

választását október hónapra kell kitûzni.

(2) A választást úgy kell kitûzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti

ünnepre, illetõleg az azt megelõzõ vagy követõ napra."

167. §

Az Övjt. 59.§-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testülete

tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját

megelõzõ 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének

adatai alapján kell megállapítani."

168. §

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-ának a)

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a következõ b)

ponttal egészül ki; a jelenlegi b) -f) pontjának jelölése c) -g) jelölésre

változik:

"a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erõszakkal, fenyegetéssel,

megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében

erõszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez

aláírást,"

169. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 110. §-a a

következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege az (1)

bekezdés számozást kapja:

"(2) A 96. § a) pontja szerinti területszervezési döntést nem lehet

végrehajtani az országgyûlési képviselõk, valamint a helyi önkormányzati

képviselõk és polgármesterek általános választásának évében, egyébként

pedig a választás kitûzésétõl a szavazás napjáig terjedõ idõszakban."

170. §

A Szaz. tv. 34. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A polgár a személyi azonosítóját a népszavazási kezdeményezés, népi

kezdeményezés támogatására aláírást, illetõleg a választási eljárásban

jelöltajánlást gyûjtõ szervnek és polgárnak kezdeményezési, jelöltállítási

jogának gyakorlásakor köteles átadni."

171. §

A Szaz. tv. 36. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) a népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést szervezõ az

összegyûjtött aláírásoknak az Országos Választási Bizottság elnöke,

illetõleg a polgármester (fõpolgármester) részére történõ átadásakor;"

1. számú melléklet

A választási szervek, választási irodák tagjai által tett eskü szövege

"Én ............................................ esküszöm, hogy az

Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre

vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet

és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen

teljesítem.

(Az eskütevõ meggyõzõdése szerint)

Isten engem úgy segéljen!"

2. számú melléklet

(Az országgyûlési egyéni választókerület szavazólapjának mintája)

SZAVAZÓLAP

Országgyûlési képviselõ választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

..................................... megye

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O független jelölt

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két

vonallal lehet, például: -;+.

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a

jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének,

illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös jelölt esetén

a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.)

3. számú melléklet

(Az országgyûlési területi választókerület szavazólapjának mintája)

SZAVAZÓLAP

Országgyûlési képviselõk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (megye neve/Budapest)

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!

2. (Pártjelvény helye)

1.

(Pártjelvény helye) O

(Pártjelvény helye)

O (jelölõ szervezet

O neve)

(jelölõ szervezet

(jelölõ szervezet neve) (jelölt neve)

neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

3.

X.

5. (Pártjelvény helye)

4.

(Pártjelvény helye) O

(Pártjelvény helye)

O (jelölõ szervezet

O neve)

(jelölõ szervezet

(jelölõ szervezet neve) (jelölt neve)

neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben elhelyezett

egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;+.

(A szavazólapon a jelölõ szervezet neve mellett a jelölõ szervezet

kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve

jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös lista esetén a

szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.)

4. számú melléklet

(A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája)

SZAVAZÓLAP

Helyi önkormányzati képviselõk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (település neve)

Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet!

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O független jelölt

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metszõ

két vonallal lehet, például: -;+.

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a

jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös

jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell

tüntetni.

Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi

jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon

fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ

szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet,

valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell

tüntetni.)

5. számú melléklet

(A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának

mintája)

SZAVAZÓLAP

Helyi önkormányzati képviselõ választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

............................................... (település neve)

................................ számú választókerület

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O független jelölt

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két

vonallal lehet, például: -;+.

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a

jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös

jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell

tüntetni.

Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi

jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon

fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ

szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet,

valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell

tüntetni.)

6. számú melléklet

(A polgármester-, illetve fõpolgármester-választás szavazólapjának

mintája)

SZAVAZÓLAP

Polgármester/Fõpolgármester választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

............................................... (település neve)

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O független jelölt

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)

A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két

vonallal lehet, például: -;+.

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a

jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös

jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell

tüntetni.)

7. számú melléklet

(Afõvárosi/megyei közgyûlés listás választása szavazólapjának mintája)

SZAVAZÓLAP

A fõvárosi/............ megyei közgyûlés tagjainak választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (Budapest/megye neve)

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!

O (jelölõ szervezet

1. neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve) 2. X.

(jelölt neve)

(jelölt neve) O O

(jelölt neve)

(jelölõ szervezet (jelölõ szervezet

neve) neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

(jelölt neve) (jelölt neve)

A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben elhelyezett

egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;+.

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett

a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését,

jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös

lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell

tüntetni.

Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon

feltüntetni.)

8. számú melléklet

(Ahelyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)

SZAVAZÓLAP

Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (település neve)

Érvényesen szavazni csak egy kisebbség legfeljebb ...... jelöltjére lehet!

(kisebbség neve) (kisebbség neve)

(kisebbség neve)

(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ

(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O

szervezet neve) O

(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ

(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O

szervezet neve) O

(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ

(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O

szervezet neve) O

(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ

(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O

szervezet neve) O

(jelölt, jelölõ

(jelölt, jelölõ szervezet neve) O

szervezet neve) O

A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévõ körben elhelyezett egymást

metszõ két vonallal lehet, például: -;+.

(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a

jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.

A jelölt, illetve a jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a

jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség

nyelvén is fel kell tüntetni.)

1

9. számú melléklet

(Népszavazás szavazólapjának mintája)

SZAVAZÓLAP

Országos/helyi népszavazás

......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)

................................ (helyi népszavazás esetén a település neve)

Érvényesen szavazni (kérdésenként) csak egy válaszra lehet!

Kérdés 1:.........................................

IGEN

O

NEM

O

Kérdés 2:.........................................

ELSÕ VÁLASZ O

MÁSODIK VÁLASZ O

HARMADIK VÁLASZ O

A válaszra szavazni a válasz alatti/melletti körben elhelyezett egymást metszõ

két vonallal lehet, például: -;+.

3

Indokolás

a választási eljárásról szóló

törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A választások és a népszavazások, valamint a népi kezdeményezések anyagi

jogi és eljárási szabályait jelenleg külön-külön törvények szabályozzák:

- az országgyûlési képviselõk választását az országgyûlési képviselõk

választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény,

- a helyi önkormányzati képviselõk, a polgármesterek, valamint a helyi

kisebbségi önkormányzati képviselõk választását a helyi önkormányzati

képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény,

- az országos népszavazás és az országos népi kezdeményezés anyagi jogi

szabályait, továbbá sajátos eljárási szabályait a népszavazásról és a

népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény, amely az eljárás

tekintetében az országgyûlési képviselõk választásának szabályait rendeli

alkalmazni,

- a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés anyagi jogi szabályait,

továbbá sajátos eljárási szabályait a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

évi LXV. törvény, amely az eljárás tekintetében a helyi önkormányzati

képviselõk választásának szabályait rendeli alkalmazni.

E szerteágazó szabályozási rendszer következtében az egyes eljárások a

szükségesnél jóval nagyobb mértékben különböznek egymástól, ami jelentõsen

megnehezíti a választópolgárok választójogának gyakorlását, a jelöltek, a

pártok és más jelöltállító szervezetek, és nem utolsósorban a választások

lebonyolításában közremûködõ választási szervek és köztisztviselõk munkáját.

Az elmúlt évek demokratikus választási gyakorlata során kikristályosodtak

azok a szabályok, amelyek valamennyi választási, népszavazási eljárásban

alkalmazhatók, és így alapját képezhetik egy egységes szabályozási

rendszernek.

A hatályos, fent felsorolt törvények módosítása önmagában nem lenne

elegendõ a jelzett probléma megszüntetésére, hiszen az egyes jogszabályok ezt

követõ újabb és újabb, eltérõ ütemû és mértékû módosítása a kezdetben egységes

szabályokat szétzilálná; ezért a Javaslat egy - valamennyi választási,

népszavazási és népi kezdeményezési eljárás szabályait integráló - egységes

választási eljárási törvényt tartalmaz. Ennek megfelelõen a hatályos

törvényekben kodifikált eljárási szabályok hatályon kívül helyezésével

létrehozható az ún. választási eljárási kódex.

A Javaslat két részbõl áll: az elsõ rész azokat az eljárási szabályokat

foglalja magában, amelyek - egy-két kivételtõl eltekintve - az összes

választásfajtára alkalmazandók, a második rész pedig az egyes választásfajták

eltérõ, különös eljárási szabályait tartalmazza.

A Javaslat az anyagi jogi választási normákat lényegében nem érinti, csupán

a választások idõpontjának meghatározására, valamint egy-két további

pontosításra kerül sor.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETÕ SZABÁLYOK

Az 1-5. §-hoz

A Javaslat valamennyi jelenlegi közjogi választást alkalmazási körébe von,

s lehetõséget biztosít arra, hogy a késõbbiekben esetlegesen bevezetendõ új

választásfajtákat (pl. az Európa Parlament tagjainak választása) is az

egységes eljárási törvény szerint bonyolítsák le.

A választás és a szavazás napja között legalább 72 napnak kell eltelnie. Ez

az idõtartam korrekt, biztonságos, ugyanakkor viszonylag rövid idõtartamú

választási eljárást tesz lehetõvé.

Az idõben kötött választási eljárás megköveteli az eljárási cselekmények és

a jogorvoslati eljárások idõtartamának szigorú betartását, aminek része, hogy

a napokban megállapított határidõk számításánál a naptári napokat kell

figyelembe venni, azaz a nemzeti ünnepek, a munkaszüneti napok és a hétvégek

egyaránt beszámítanak a határidõkbe.

II. FEJEZET

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA

A 6-8. §-hoz

A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik

legfõbb garanciáját jelenti. Ennek egyik eleme, hogy a választópolgárok a

választójoguk gyakorlásához szükséges valamennyi információról, valamint a

választások eredményérõl tájékoztatást kapjanak. A Javaslat a klasszikus

közvélemény-kutatás mellett a szavazás napján végzett ún. exit-pollra

vonatkozóan is megállapít néhány garanciális jellegû korlátozást.

III. FEJEZET

VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK

A 9-11. §-hoz

Azok a hajléktalan választópolgárok, akik a személyiadat- és

lakcímnyilvántartásba bejelentkeztek, s lakcímükként csak a település neve van

megjelölve, a helyi választási iroda vezetõje által kijelölt szavazókörben

szavazhatnak. A helyi önkormányzati választásokon a 10 000-nél több lakosú

települések, valamint az országgyûlési képviselõk választásán néhány nagyobb

település több választókerületre oszlik; ebben az esetben elõször -

sorsolással - el kell dönteni, hogy a hajléktalanok melyik választókerületben

szavazhatnak, majd a kisorsolt választókerület egyik szavazókörét kell

kijelölni.

A választókerületi és a szavazóköri beosztás, valamint az elkészült

névjegyzékek adatai stabilitásának biztosítása érdekében a Javaslat szerint a

települések, választókerületek, szavazókörök és címek adatainak

megváltoztatására a választás kitûzését követõen már nincs lehetõség.

IV. FEJEZET

A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA

A névjegyzék

A 12-16. §-hoz

A névjegyzék a választójoggal rendelkezõk nyilvántartása, amely

szavazókörönkénti bontásban készül. A névjegyzék alapja a személyiadat- és

lakcímnyilvántartás, amelybõl a névjegyzék összeállításakor törölni kell

azokat, akik nem rendelkeznek választójoggal.

A választópolgárok tájékoztatására a névjegyzéket közszemlére kell tenni,

ugyanakkor minden választópolgárt tájékoztatni kell arról, hogy hol, mikor és

hogyan vehet részt a szavazáson. Az ajánláshoz a választópolgárnak a személyi

azonosítóját is át kell adnia, ezért azt - annak érdekében, hogy

rendelkezésére álljon - az értesítõ is tartalmazza.

A névjegyzéken az elkészítését követõen történt változásokat át kell

vezetni.

A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása

A 17-20. §-hoz

Annak érdekében, hogy a választójoggal nem rendelkezõ polgárok ne

vehessenek részt a választásokon, róluk központi nyilvántartást kell vezetni,

amelyre vonatkozóan - tekintettel arra, hogy szenzitív adatokat tartalmaz -

szigorú adatvédelmi garanciákat állapít meg a Javaslat. E nyilvántartás

adatait a népszavazás állampolgári kezdeményezésének hitelesítésekor is fel

kell használni, ezért a választójog visszanyerését követõen még 6 hónapig

rendelkezésre kell állnia azoknak az adatoknak, amelyek alapján

megállapítható, hogy az aláírásgyûjtõ-ívet aláíró polgárnak az aláírásgyûjtés

idején volt-e választójoga.

V. FEJEZET

VÁLASZTÁSI SZERVEK

Választási szervek a társadalmi tevékenységet ellátó választási

bizottságok, valamint a közszolgálati tevékenységet ellátó választási irodák.

A választási bizottságok

A 21-34. §-hoz

A választási bizottságok a választások társadalmi kontrollját megvalósító,

független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervek. A választási

bizottságok tagjainak egy része választott, másik része a választásban

érdekelt jelöltek, jelölõ szervezetek képviseletét ellátó, megbízott tag.

A választási bizottságok választott tagjai - a helyi választási bizottság

kivételével - az egyik országgyûlési választástól a következõig terjedõ

idõszakban látják el feladataikat, a törvény különös részében meghatározott

valamennyi választásfajtára kiterjedõ hatáskörrel. A helyi választási

bizottság választott tagjainak megbízatása önkormányzati választástól

önkormányzati választásig szól.

A választási bizottságok megbízott tagjainak megbízatása adott választásra

szól, azt követõen megbízatásuk megszûnik. Az Országos Választási Bizottság ez

alól kivétel: az országgyûlési képviselõk választására megbízott tagok

megbízatása ugyan - az általános szabályokhoz hasonlóan - az országgyûlési

választások után megszûnik, ez azonban nem vonatkozik azokra, akiket olyan

párt bízott meg, amely a választást követõen az Országgyûlés alakuló ülésén

képviselõcsoportot alakít. Ha valamely párt a választásokat megelõzõen nem

delegált tagot az Országos Választási Bizottságba (nem állított országos

listát, vagy állított ugyan, de nem élt a delegálás lehetõségével), illetõleg

delegált tagjának megbízatása azért szûnt meg, mert a párt az Országgyûlés

alakuló ülésén nem hozott létre képviselõcsoportot, de késõbb erre sor kerül,

az adott párt jogosult lesz tagot delegálni az Országos Választási

Bizottságba.

Azokon a településeken, amelyek csak egy szavazókörrel rendelkeznek, nem

mûködik külön szavazatszámláló és helyi választási bizottság: a

szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el.

A választási irodák

A 35-39. §-hoz

A választásokkal kapcsolatos állami feladatokat a választási irodák látják

el. A választási irodák a választási feladatokat folyamatosan végzik,

tagjaiknak megbízatása határozatlan idõre szól. A választási irodák alá-

fölérendeltségi viszonyban állnak egymással, tevékenységüket a belügyminiszter

az Országos Választási Iroda vezetõje útján irányítja.

VI. FEJEZET

VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

A 40-45. §-hoz

A választási kampány a jelöltek, jelölõ szervezetek programjának,

ígéreteinek, politikai nézeteinek megismertetését, népszerûsítését szolgálja.

A Javaslat a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás és szórólapok

osztogatása, választási gyûlések tartása, média igénybevétele) szabályozza. A

jelölõ szervezetek kampányolásának segítése érdekében, a választópolgárok

megszólításának megkönnyítésére a Javaslat lehetõvé teszi, hogy a helyi

választási iroda vezetõje, illetõleg a személyiadat- és lakcímnyilvántartás

központi hivatala a választópolgárok meghatározott adatait a jelöltek, jelölõ

szervezetek részére átadja. Ezen adatok kizárólag a választási kampány céljára

használhatók fel, és a szavazás napján azokat meg kell semmisíteni (az adatok

további kezelése jogosulatlan adatkezelésnek minõsül).

VII. FEJEZET

AJÁNLÁS

A 46-60. §-hoz

Jelöltet, illetõleg a megyei közgyûlés tagjainak választásán listát

ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt a választópolgárok az

értesítõvel együtt kapják meg, és saját, valamint az ajánlott jelölt (lista)

adatainak kitöltését követõen átadhatják az ajánlást gyûjtõknek.

Az országgyûlési választásokon a területi és országos listák, az

önkormányzati választásokon a kompenzációs és a fõvárosi listák állításának

feltétele, hogy a jelölõ szervezet meghatározott számú jelölttel, illetõleg

listával rendelkezzen. A választási szerveknek három nap áll rendelkezésükre a

jelöltek és a listák nyilvántartásba vételére, és egy esetleges jogorvoslati

eljárás tovább növeli a jelölt bejelentése és nyilvántartásba vétele közötti

idõtartamot, a jelöltek alapján állítható lista bejelentésére ugyanakkor

jogvesztõ határidõt állapít meg a Javaslat. Mindezekre tekintettel a

választási bizottságnak a jelölt bejelentésekor igazolást kell kiállítania,

amelynek alapján még határidõben be lehet jelenteni a listát is: a lista

nyilvántartásba vételének az lesz a feltétele, hogy a jelöltet nyilvántartásba

vegye az illetékes választási bizottság, és errõl is kiállítson egy igazolást,

amelyet a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási szervhez be kell

nyújtani. Ha a megfelelõ számú jelölt nyilvántartásba vételére nem kerül sor,

természetesen a listát is el kell utasítani.

Ha több jelölõ szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, e

szervezeteket együtt kell kezelni és úgy kell tekinteni, mintha egyetlen

jelölõ szervezetrõl volna szó: egy tagot bízhatnak meg a választási

bizottságokba, a költségvetési támogatás együttesen illeti meg õket stb.; a

közös jelöltet, listát állító jelölõ szervezetek mindegyikének nevét fel kell

tüntetni az ajánlószelvényeken és a szavazólapokon egyaránt.

A választáson az a jelölõ szervezet állíthat jelöltet vagy listát, amely a

jelölõ szervezetek nyilvántartásában szerepel. A jelölõ szervezet

bejelentésének elmulasztása esetén nincs lehetõség jelöltállításra.

VIII. FEJEZET

SZAVAZÁS

A 61-71. §-hoz

A szavazóhelyiségben történõ szavazás szabályaiban változás, hogy a

szavazólap átvételét a választópolgárnak aláírásával kell elismernie a

névjegyzéken.

A Javaslat különbséget tesz a szavazólap és a szavazat érvénytelensége

között: a szavazólap érvénytelensége esetén az azon leadott összes szavazat

értelemszerûen érvénytelen, míg - érvényes szavazólap esetén - a szavazat

érvénytelensége nem érinti a szavazólapon leadott többi szavazat érvényességét

(ennek a megkülönböztetésnek elsõsorban a több kérdést tartalmazó népszavazás

és a kislistás, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati választás esetén van

jelentõsége).

Az eddigi ellentmondásos helyzetet feloldva a Javaslat kimondja, hogy csak

az a szavazat érvényes, amelyet a választópolgár egymást metszõ két vonal

formájában ad le: az egyéb megjelölések (pl. a jelölt nevének aláhúzása,

bekeretezése, kipipálása) érvénytelenek, függetlenül attól, hogy a

választópolgár akarata kiderül-e e megjelölésekbõl.

IX. FEJEZET

A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE

A 72-76. §-hoz

A szavazatok elsõ összeszámlálását követõen a szavazatszámláló bizottság

jegyzõkönyvvezetõje adatlapot állít ki, amelyet az Országos Választási

Irodához kell továbbítani. Ezt követõen a szavazatszámláló bizottság a

szavazatszámlálás végsõ eredményérõl jegyzõkönyvet állít ki.

Ha a szavazókörben a legtöbb és a második legtöbb szavazatot elérõ jelölt

szavazatainak különbsége kisebb, mint az összes érvényes szavazat száma,

illetõleg ha meghaladja az érvénytelen szavazatok számát, a szavazatszámláló

bizottság a szavazatokat ismét megszámlálja. Ha az ismételt szavazatszámlálás

eredménye megegyezik az elsõ szavazatszámlálás eredményével, ezt kell a

jegyzõkönyvben eredményként rögzíteni. Ha az ismételt szavazatszámlálás

eredménye eltér az elsõ szavazatszámlálás eredményétõl, a számlálást addig

kell továbbfolytatni, amíg (az eddigieket is beleértve) kétszer azonos

eredményre nem vezet: ezt az eredményt kell a jegyzõkönyvben rögzíteni.

X. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

A 77-85. §-hoz

A Javaslat a jogorvoslati eljárás általános szabályainak megállapítása után

(ezek alkalmazandók pl. a jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatos kifogás

elbírálására) néhány jogorvoslati fajtára (a névjegyzékkel kapcsolatos és az

eredmény elleni kifogások) különös szabályokat rendel alkalmazni.

Jogorvoslattal a választási szervek döntései ellen (kifogás), vagy más

szervek, személyek tevékenységével szemben (panasz), törvénysértés esetén

lehet élni.

A jogorvoslatok általános szabályai szerint elsõ fokon választási

bizottság, másodfokon bíróság jár el. A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak

helyt adó döntéssel a törvénysértõ döntést megváltoztatja. Másik lehetõség,

hogy a törvénysértõ döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy

annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti. A választási eljárás

megismételtetését nem lehet a kasszáció klasszikus jelentése szerint

értelmezni, az nem vonatkozhat kizárólag arra, hogy a törvénysértõ döntést

hozó választási szervet új döntés meghozatalára kötelezi a kifogást elbíráló

szerv (ez a szigorú határidõkhöz kötött választási eljárási rend

ellehetetlenülését eredményezné).

A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat szabályai nem

változnak.

A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen nem

lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt

megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a

szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértõ voltára alapozni. A

választási bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogás

alapja a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértõ voltán kívül az

lehet, ha a választási bizottság a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás

szabályait megsértette.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

XI. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK VÁLASZTÁSA

A 86-99. §-hoz

Az országgyûlési képviselõk választásán a jelölteket, illetõleg a jelölõ

szervezeteket dologi költségeik fedezésére költségvetési támogatás illeti meg.

E támogatáson felül jelöltenként legfeljebb 1 millió forintot lehet a

választási kampányra fordítani. A pénzeszközök felhasználását az Állami

Számvevõszék ellenõrzi, s ha valamely jelölõ szervezetnél, illetõleg független

jelöltnél túllépést állapít meg, akkor a túllépés értéke kétszeresét kell a

központi költségvetés részére befizetni. A számvevõszéki ellenõrzés az

országgyûlési képviselethez jutott jelölõ szervezetek esetében kötelezõ.

Az országgyûlési képviselõk választásán (és az országos népszavazáson is)

azok a választópolgárok, akik a szavazás napján lakóhelyüktõl távol

tartózkodnak, igazolással szavazhatnak.

XII. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A HELYI

KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSA

A 100-115. §-hoz

Az önkormányzati választásokon a választópolgároknak továbbra is

lehetõségük lesz arra, hogy lakóhelyük helyett tartózkodási helyükön

szavazhassanak. Ehhez a lakóhelyük szerint illetékes helyi választási iroda

vezetõjétõl kell igazolást kérniük, melynek alapján a tartózkodási helyük

szerinti névjegyzékbe kell õket felvenni.

A megyei közgyûlés tagjainak megválasztására szolgáló lista ajánlására a

jelöltajánlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy

e lista állításának feltétele nem meghatározott számú jelölt állítása, hanem

meghatározott számú választópolgár aláírásának összegyûjtése.

XIII. FEJEZET

ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS

A 116-130. §-hoz

Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ-ívek hitelesítésével

kapcsolatos döntése ellen a kérdéssel összefüggõ részét illetõen az

Alkotmánybírósághoz, az aláírásgyûjtõ-ív formai hibája vonatkozásában pedig a

Legfelsõbb Bírósághoz lehet kifogással fordulni. A népszavazással kapcsolatos

egyéb kifogások elbírálása az Alkotmánybíróságtól - a választási jogorvoslatok

általános szabályaihoz hasonlóan - a rendes bíróságok hatáskörébe kerül át.

XIV. FEJEZET

ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

A 131. §-hoz

Az országos népi kezdeményezés eljárási szabályai lényegében megegyeznek az

országos népszavazás állampolgári kezdeményezésének eljárási szabályaival.

XV. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS

A 132-146. §-hoz

A helyi népszavazás eljárási szabályai az eljáró szervek kivételével

alapvetõen megegyeznek az országos népszavazás eljárási szabályaival.

XVI. FEJEZET

HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

A 147-148. §-hoz

A helyi népi kezdeményezésre a helyi népszavazás kezdeményezésének eljárási

szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XVII. FEJEZET

ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK

A 149. §-hoz

Az értelmezõ rendelkezések között a javaslat megadja a törvényben használt

egyes kifejezések pontos jelentését.

XVIII. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

A 150-171. §-hoz

A javaslat hatálybalépésével egyidejûleg az egyes választási anyagi jogi

szabályokat tartalmazó törvények módosítására is szükség van: azokból az

eljárási jellegû rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.

A Vjt. és az Övjt. módosítása az országgyûlési, illetõleg a helyi

önkormányzati választások idõpontjának stabilizálását is magába foglalja.

Eleje Honlap