MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4753.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a választási eljárásról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. július
2
1997. évi ...... törvény
a választási eljárásról
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és
egyenlõ, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a
választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési
eljárás demokratikus és megfelelõ biztosítékokkal övezett legyen, az
Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ALAPVETÕ SZABÁLYOK
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ
szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthetõ és
egyszerû eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között
gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.
A törvény alkalmazási köre
2. §
E törvényt kell alkalmazni:
) az országgyûlési képviselõk választására,
) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a helyi
kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,
) az országos és a helyi népszavazásra,
) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását
jogszabály elrendeli (az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás).
A választási eljárás alapelvei
3. §
A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban
érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás
megakadályozása,
) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a
szavazásban,
) esélyegyenlõség a jelöltek és a jelölõ szervezetek között,
) jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás,
) jogorvoslat lehetõsége és pártatlan elbírálása,
) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
Általános szabályok
4. §
(1) A választást legkésõbb 72 nappal a szavazás napja elõtt kell kitûzni.
(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti,
a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás
napját követõ hetedik napra tûzi ki.
(3) Az e törvényben meghatározott határidõk jogvesztõk, azok - ha a
törvény másképpen nem rendelkezik - a határidõ utolsó napján 16 órakor
járnak le.
(4) A napokban megállapított határidõket a naptári napok szerint kell
számítani.
5. §
A választások elõkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami
feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyûlés által megállapított
mértékben - a központi költségvetésbõl kell biztosítani. E pénzeszközök
felhasználásáról az Állami Számvevõszék tájékoztatja az Országgyûlést.
II. FEJEZET
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA
6. §
(1) A választási bizottságok mûködése és tevékenysége, valamint a
választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben
megállapított kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága
nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes
adatok védelméhez fûzõdõ jogokat.
(2) A választás eredményét rögzítõ jegyzõkönyvek másolatát ingyenesen
kell a jelölõ szervezetek és független jelöltek rendelkezésére bocsátani.
A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés
ellenében bárki igényelheti.
(3) A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyérõl és
idejérõl, a jelöltekrõl, a névjegyzék kifüggesztésérõl, a szavazás
módjáról, a választás eredményérõl) az illetékes választási iroda
közleményt ad ki.
(4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetõjének
nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos
módon, illetõleg az országgyûlési egyéni választókerületi és a területi
választási bizottság tagjainak nevét a fõvárosi, megyei közgyûlés
hivatalos lapjában is, az Országos Választási Bizottság adatait pedig a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a
választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és
kérdéseikre felvilágosítást kapjanak.
(6) A szavazás napján a választás befejezése elõtt a választási irodák a
szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.
7. §
A sajtó képviselõi jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál,
tevékenységüket azonban nem zavarhatják.
8. §
(1) A szavazást megelõzõ nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a
választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad
nyilvánosságra hozni.
(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel
végezhetõ:
) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen
alapulhat,
) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség
van, nem léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem
zaklathatják, csak a szavazóhelyiségbõl kilépõket kérdezhetik meg.
III. FEJEZET
VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK
9. §
(1) A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy
választókerületenként a lakosság száma megközelítõen azonos legyen.
(2) A választókerületek kialakításánál figyelemmel kell lenni a
nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra
is.
10. §
(1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a
szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetõje állapítja meg
úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz
választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy
szavazókör. A szavazókörök kialakítását érintõ változásokat a helyi
választási iroda vezetõje folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges
intézkedéseket megteszi.
(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkezõ településen ki kell jelölni
azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek
lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott
település megnevezését tartalmazza. Ha a településen két vagy több
választókerület van, a helyi választási iroda vezetõje az általa kisorsolt
választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki.
11. §
A választás kitûzésétõl a szavazás napjáig nem lehet település,
választókerület és szavazókör határát, sorszámát, továbbá település
elnevezését, utcanevet, házszámot és helyrajzi számot megváltoztatni.
IV. FEJEZET
A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA
A névjegyzék
12. §
A helyi választási iroda vezetõje a választás kitûzését követõen a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem
rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként
összeállítja a választójoggal rendelkezõ polgárok névjegyzékét, és azon a
változásokat folyamatosan átvezeti.
13. §
(1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkezõ
személyeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a
továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.
(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a
fõváros, a megye, a település, illetõleg a választókerület, a szavazókör
és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a
választópolgár:
) családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és utónevét is),
) személyi azonosítóját,
) lakcímét,
) névjegyzékbeli sorszámát,
) az azonos nevû és lakcímû választópolgárok születési idejét, ennek
azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.
A névjegyzék közszemlére tétele
14. §
(1) A névjegyzéket a szavazás napja elõtt 60 nappal - nyolc napra -
közszemlére kell tenni, és ennek idejét a helyben szokásos módon ki kell
hirdetni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl legkésõbb a
szavazás napja elõtti 58. napig értesítõ megküldésével kell tájékoztatni.
(2) Az értesítõ tartalmazza a választópolgár családi és utónevét,
lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, egyéb technikai
adatokat, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos
egyéb tudnivalókat.
(3) A közszemlére tett névjegyzék a személyi azonosítót nem
tartalmazhatja.
(4) A helyi választási iroda vezetõje a névjegyzék, az értesítõk és az
ajánlószelvények technikai elkészítésével megbízhat másik helyi választási
irodát, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás területi rendszerének
üzemeltetõjét vagy központi hivatalát. Az értesítõ és az ajánlószelvény
kiküldésérõl a helyi választási iroda vezetõje gondoskodik. Az értesítõ és
az ajánlószelvény kiküldésével jelölõ szervezet vezetõje vagy tagja nem
bízható meg.
(5) Az értesítõ és az ajánlószelvény kézbesítését a helyi választási
iroda vezetõje ellenõrzi.
(6) Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítõt és az
ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti.
A névjegyzék módosítása
15. §
(1) A helyi választási iroda vezetõje
) a névjegyzékbõl törvénysértõen kihagyott,
) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint
) a választójogát visszanyert
választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és errõl a választópolgárt
értesítõ megküldésével tájékoztatja.
(2) A helyi választási iroda vezetõje törli a névjegyzékbõl azt, aki
meghalt, aki elvesztette választójogát, illetõleg akit lakcímének
megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel.
(3) A módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást
megelõzõ második napig megtekinthetõ.
16. §
(1) Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után
megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda
vezetõje - a bejelentkezéssel egyidejûleg - felveszi a névjegyzékbe, és
errõl értesítõ átadásával tájékoztatja.
(2) A helyi választási iroda vezetõje haladéktalanul értesíti a korábbi
lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjét a névjegyzékbõl
való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási
iroda vezetõje hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes
helyi választási iroda vezetõjét arról, hogy a polgár
) a névjegyzékben szerepelt, vagy
) a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásában
szerepelt, továbbá annak okáról, vagy
) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy
) sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú
polgárok nyilvántartásában nem szerepelt.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím
szerint illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt törli a
névjegyzékbõl, illetõleg a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartásából.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint
illetékes helyi választási iroda vezetõje a polgárt törli a névjegyzékbõl,
felveszi a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartásába, és errõl a polgárt értesíti.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint
illetékes helyi választási iroda vezetõje a választópolgárt törli a
névjegyzékbõl, és errõl a polgárt értesíti.
(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint
illetékes helyi választási iroda vezetõje a választójog fennállását a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történõ
egyeztetés alapján állapítja meg.
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása
17. §
(1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt
szervek a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok (2) bekezdés
szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával az alábbiak
szerint:
) a gondnoksági ügyben eljáró gyámhivatal a cselekvõképességet korlátozó
vagy kizáró gondnokság alá helyezésrõl, illetõleg a gondnokság alá
helyezés megszüntetésérõl,
) a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága a bûntetteseket
nyilvántartó szerv útján a közügyektõl eltiltó jogerõs ítélet hatálya
alatt álló személyekrõl,
) a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága a szabadságvesztés-
büntetésüket töltõ, valamint a büntetõeljárásban jogerõsen elrendelt
intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közlés talmazza a polgár:
) családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és utónevét is),
) személyi azonosítóját,
) a választójog gyakorlásából való kizárásának okát, kezdetét és
megszûnésének várható idõpontját.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását az (1)
bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott adatokkal karbantartja; a
karbantartást a személyazonosító és lakcímadatok tekintetében a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel
biztosítja.
(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte vagy a személyiadat-
és lakcímnyilvántartás hatálya alól kikerült, adatait a nyilvántartásból
törölni kell. A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstõl számított hat hónapig
meg kell õrizni.
18. §
(1) A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartását az
azt kezelõ szerv az egyéb nyilvántartásaitól - a névjegyzék kivételével -
elkülönítetten kezeli, és az csak a választójog megállapításának céljára
használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásából a
választások lebonyolításához, valamint a népszavazás-kezdeményezést és a
népi kezdeményezést aláírók adatainak hitelesítéséhez a választási
bizottság, a választási iroda és a bíróság, továbbá a népiülnök-választási
eljárásban a polgármester részére teljesíthet adatszolgáltatást.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a jelöltek
választójogát a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján
ellenõrzi, és a választójog hiányáról az illetékes választási bizottságot
haladéktalanul értesíti.
(4) A megválasztott képviselõk választójogát a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatala a választójoggal nem rendelkezõ
nagykorú polgárok nyilvántartása és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
adatai alapján ellenõrizheti; a választójog hiányáról az illetékes
választási bizottságot haladéktalanul értesíti.
19. §
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása a helyi,
a területi, illetõleg a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartással -
a választással érintett választókerület lakosságát érintõen - a választás
kitûzésének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig a
választójog megállapítása céljából összekapcsolható. Az összekapcsolást a
választással összefüggõ jogorvoslati határidõk letelte után haladéktalanul
meg kell szüntetni.
20. §
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása nem
nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási
bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be.
V. FEJEZET
VÁLASZTÁSI SZERVEK
A választási bizottságok
21. §
(1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a
törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsõdleges feladata a választási
eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének
biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás
törvényes rendjének helyreállítása.
(2) Választási bizottságok:
) a szavazatszámláló bizottság,
) a helyi választási bizottság,
) az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság,
) a területi választási bizottság,
) az Országos Választási Bizottság.
(3) A választási bizottság a mûködésének tartama alatt hatóságnak, a
tagja pedig hivatalos személynek minõsül.
(4) A választási bizottság tagjai a szavazást követõ napon mentesülnek a
jogszabályban elõírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az idõre
átlagbér illeti meg õket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a
választási szerv tagját megilletõ bér megtérítését a szavazást követõ öt
napon belül igényelheti a választási bizottság mellett mûködõ választási
irodától, a szavazatszámláló bizottság esetén a helyi választási irodától.
A választási bizottságok tagjai
22. §
(1) A választási bizottságnak - a 24. § és a 25. §, továbbá a 27. § (3)
és (4) bekezdésének kivételével - csak a választókerületben, a helyi
választási bizottságnak csak a településen lakcímmel rendelkezõ
választópolgár lehet tagja.
(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök,
állami vezetõ, közigazgatási hivatal vezetõje, képviselõ, megyei közgyûlés
elnöke, polgármester, jegyzõ, fõjegyzõ, választási iroda tagja, a
választási bizottság illetékességi területén mûködõ közigazgatási szerv
köztisztviselõje, valamint a választókerületben induló jelölt.
(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2) bekezdésben
foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet
tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban
egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem
lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
23. §
(1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban
póttagokat a települési önkormányzat képviselõ-testülete az országgyûlési
képviselõk általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a
szavazás napja elõtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi
választási iroda vezetõje tesz indítványt. Az egy szavazókörrel rendelkezõ
településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot (31. § (2)
bek. l) pont).
(2) A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkezõ
településen öt - tagját és szükséges számban póttagokat a települési
önkormányzat képviselõ-testülete az önkormányzati képviselõk és
polgármesterek általános választásának kitûzését követõen, legkésõbb a
szavazás napja elõtti 51. napon választja meg; személyükre a helyi
választási iroda vezetõje tesz indítványt.
(3) Az országgyûlési egyéni választókerületi, illetõleg a területi
választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a
fõvárosi, megyei közgyûlés választja meg; személyükre a területi
választási iroda vezetõje tesz indítványt.
(4) Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban
póttagokat az Országgyûlés választja meg; személyükre a belügyminiszter
tesz indítványt.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti választási bizottságok választott
tagjait az országgyûlési képviselõk általános választásának kitûzését
követõen, legkésõbb a szavazás napja elõtti 51. napon kell megválasztani.
24. §
Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság
tagjainak megválasztására - az alacsony lakosságszám vagy az
összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetõleg azért, mert a képviselõ-
testület a mûködésében akadályozott - a törvényben elõírt határidõig nem
került sor, a tagokat a területi választási bizottság a helyi választási
iroda vezetõjének indítványára haladéktalanul megbízza.
25. §
(1) A választási bizottságoknak - a 23. §-ban említetteken felüli -
további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetõleg listát
állító jelölõ szervezet, illetõleg a független jelölt bízza meg.
(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelõzõ
16. napig a választási bizottság elnökénél kell bejelenteni.
26. §
(1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a - 23. §-ban
meghatározott - következõ általános választásra létrehozott választási
bizottság alakuló üléséig tart.
(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3)
bekezdésben foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének
közzétételével szûnik meg.
(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyûlés alakuló ülésén
képviselõcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok
megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott idõpontig, illetõleg a
képviselõcsoport megszûnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint
nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az
Országgyûlésben képviselõcsoportot alakítottak, az Országos Választási
Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1)
bekezdésben meghatározott idõpontig, illetõleg a képviselõcsoport
megszûnéséig tart.
(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben
foglaltakon túl megszûnik:
) ha a megbízatás törvényes feltételei megszûntek,
) ha a választási bizottság megállapította tagjának
összeférhetetlenségét,
) lemondással,
) a megbízatás visszavonásával.
27. §
(1) Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása
a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt, helyébe a póttag
lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselõ-testülete,
illetõleg a fõvárosi, megyei közgyûlés vagy az általuk kijelölt
bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyûlés új
tagot választ.
(2) Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása a
26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszûnt, helyébe a jelölõ
szervezet, a független jelölt, illetõleg a képviselõcsoport új tagot
bízhat meg.
(3) A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból nem
került sor a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság
új tagjának megválasztására.
(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma
kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetõje a póttagok vagy más
szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen
módon nincs lehetõség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor
arról a területi választási iroda vezetõje gondoskodik más település
szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai
megbízásával.
28. §
(1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fõvárosi
fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, illetõleg az Országgyûlés
elnöke elõtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet
állapítja meg.
(2) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét
követõen - alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül
megválasztja elnökét és annak helyettesét.
(3) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási
bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az
elnöki feladatokat a helyettese látja el.
(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak,
azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.
A választási bizottság döntése
29. §
(1) A választási bizottság testületként mûködik, döntéséhez a tagok
többségének jelenléte és a jelen levõ tagok többségének azonos tartalmú
szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
(2) A választási bizottság döntését indokolással ellátott határozatba
kell foglalni. A kisebbségi véleményt is - indokaival együtt -
jegyzõkönyvben kell rögzíteni.
Szavazatszámláló bizottság
30. §
(1) A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.
(2) A szavazatszámláló bizottság
) ellenõrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a
szavazás törvényes lebonyolításáról,
) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a
szavazás eredményét,
) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás
szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést
észlel, amely azt érdemben befolyásolta,
) a szavazás eredményérõl jegyzõkönyvet állít ki.
Helyi választási bizottság
31. §
(1) A helyi választási bizottság legalább három, az egy szavazókörrel
rendelkezõ településen legalább öt tagból áll.
(2) A helyi választási bizottság:
) dönt a jelöltek, a listák, a jelölõ szervezetek nyilvántartásba
vételérõl, illetõleg elutasításáról,
) kisorsolja a listák sorszámát,
) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,
) dönt a benyújtott kifogásról,
) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít
meg, amely azt érdemben befolyásolta,
) egyenlõ szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez
mandátumot,
) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,
) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek és
polgármesternek a megbízólevelet,
) kitûzi az idõközi választást, és megállapítja annak naptár szerinti
határnapjait,
) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkezõ szerv döntését,
) kitûzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást,
) az egy szavazókörrel rendelkezõ településen ellátja a szavazatszámláló
bizottság feladatait is.
Országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
32. §
(1) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
legalább három tagból áll.
(2) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság
) dönt a jelöltek, jelölõ szervezetek nyilvántartásba vételérõl,
illetõleg elutasításáról,
) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,
) dönt a benyújtott kifogásról,
) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít
meg, amely azt érdemben befolyásolta,
) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,
) kiadja az országgyûlési egyéni választókerületi képviselõnek a
megbízólevelet,
) kezdeményezi az Országos Választási Bizottságnál idõközi választás
kitûzését,
) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkezõ szerv döntését.
Területi választási bizottság
33. §
(1) A területi választási bizottság legalább három tagból áll.
(2) A területi választási bizottság
) dönt a listák és az azon levõ jelöltek, a jelölõ szervezetek
nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,
) kisorsolja a listák sorszámát,
) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,
) dönt a benyújtott kifogásról,
) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít
meg, amely azt érdemben befolyásolta,
) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,
) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselõknek a megbízólevelet,
) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkezõ szerv döntését.
Országos Választási Bizottság
34. §
(1) Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.
(2) Az Országos Választási Bizottság
) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes
értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az
állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
) dönt a listák és az azokon szereplõ jelöltek, a jelölõ szervezetek
nyilvántartásba vételérõl, illetõleg elutasításáról,
) kisorsolja a listák sorszámát,
) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát,
) dönt a benyújtott kifogásról,
) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít
meg, amely azt érdemben befolyásolta,
) megállapítja, hogy mely jelölõ szervezetek érték el a törvényben
meghatározott mértékû %-os szavazathatárt,
) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján
az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
) kiadja a mandátumot szerzett képviselõknek a megbízólevelet,
) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített
eredményét,
) kitûzi az idõközi országgyûlési képviselõválasztást, és megállapítja
annak naptár szerinti határnapjait,
) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkezõ szerv döntését,
) beszámol az Országgyûlésnek az országgyûlési képviselõk, valamint az
önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásáról,
továbbá az országos népszavazásról.
A választási irodák
35. §
(1) A választási irodák a választások elõkészítésével, szervezésével,
lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölõ szervezetek
pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai
feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai
szabályok betartásának ellenõrzésével összefüggõ állami feladatot ellátó
szervek.
(2) Minden választási bizottság mellett - kivéve a szavazatszámláló
bizottságot - választási iroda mûködik. A szavazatszámláló bizottság
mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzõkönyvvezetõként mûködik.
(3) A helyi és az országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda
vezetõje az illetékes jegyzõ, a területi választási iroda vezetõje a
fõjegyzõ.
36. §
(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetõje, az Országos
Választási Iroda vezetõjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan idõre
bízza meg.
(2) A választási iroda vezetõje a felettes választási iroda vezetõje
elõtt esküt tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási
Iroda vezetõje megbízásukkor a megbízó elõtt tesznek esküt. Az eskü
szövegét az 1. számú melléklet állapítja meg.
37. §
(1) A választási iroda tagjává köztisztviselõ és közalkalmazott bízható
meg.
(2) A választási irodának nem lehet tagja képviselõ, megyei közgyûlés
elnöke, polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben
jelöltként induló személy és annak hozzátartozója, valamint a
választókerületben jelöltet állító jelölõ szervezet tagja.
(3) Ha a választási iroda vezetõjével szemben kizárási ok merül fel, azt
haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetõjével -
az Országos Választási Iroda vezetõje a belügyminiszterrel -, aki kinevezi
az iroda új vezetõjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült
kizárási okról a választási iroda vezetõjét köteles haladéktalanul
tájékoztatni, aki õt felmenti.
38. §
(1) A választási iroda feladata:
) hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a
jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az
érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról,
) közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölõ szervezeteknek a
nevét, illetõleg a független jelölés tényét,
) közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda
vezetõjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,
) megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a
választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,
) mûködteti a választások információs rendszereit,
) ellátja a jelöltajánlások ellenõrzésével kapcsolatos technikai
feladatokat,
) mûködteti a választási csalást felderítõ számítógépes programot,
) ellátja a belügyminiszter rendeletében meghatározott más feladatokat.
(2) A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt,
hirdetményt adhat ki.
39. §
(1) A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az
Országos Választási Iroda vezetõje útján irányítja.
(2) Az Országos Választási Iroda vezetõje a többi választási iroda
vezetõje részére, a területi választási iroda vezetõje illetékességi
területén az országgyûlési egyéni választókerületi és a helyi választási
iroda vezetõje részére, az országgyûlési egyéni választókerületi
választási iroda vezetõje illetékességi területén a helyi választási iroda
vezetõje részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával
kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.
(3) A polgármester, a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés és annak
tisztségviselõje a választások elõkészítésével és lebonyolításával
kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetõjének,
tagjainak nem adhat utasítást.
VI. FEJEZET
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY
Kampányidõszak
40. §
(1) A választási kampány a választás kitûzésétõl a szavazást megelõzõ nap
0 óráig tart.
(2) A szavazást megelõzõ nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási
kampányt folytatni tilos (kampánycsend).
A kampánycsend megsértése
41. §
A kampánycsend megsértésének minõsül a választópolgárok választói
akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a
jelölt vagy a jelölõ szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás
(szavazásra történõ szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények,
zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak
osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a
választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása
elektronikus vagy más úton.
Plakát
42. §
(1) A választási kampány végéig a jelölõ szervezetek és a jelöltek
engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek
minõsül, amely engedély és bejelentés nélkül elõállítható. Egyebekben a
plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Plakát - a (3)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
korlátozás nélkül elhelyezhetõ.
(3) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos,
a bérlõ, illetõleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlan
esetén - a vagyonkezelõi jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.
(4) Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát
elhelyezését a helyi önkormányzat, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzat
mûemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami
vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül
plakátot elhelyezni tilos.
(5) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetõberendezés elhelyezésére
a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy
jelölõ szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A
plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást
követõ 30 napon belül köteles eltávolítani.
Gyûlés
43. §
(1) A választási gyûlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyûlés
szervezõje gondoskodik.
(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési
szervek a jelöltek, jelölõ szervezetek számára azonos feltételekkel
bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést.
Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben
választási kampányt folytatni, választási gyûlést tartani tilos, kivéve az
ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve hogy más közösségi célú
épület nem áll rendelkezésre.
Rádió- és televízióközvetítés
44. §
(1) A kampányidõszakban a mûsorszolgáltatók a jelölõ szervezetek,
illetõleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai
hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelõ magyarázatot fûzni
tilos.
(2) A mûsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben
a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Adatszolgáltatás
45. §
(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a
névjegyzékben szereplõ választópolgárok családi és utónevét, valamint
lakcímét a jelölteknek, jelölõ szervezeteknek kérésükre, díjfizetés
ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja elõtti 20. napot
követõen átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti
csoportosításban is igényelhetõ.
(2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda
vezetõje a jelölt, jelölõ szervezet által írásban bejelentett igény
alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja
elõtti 20. napot követõen - legfeljebb szavazóköri bontásban - a jelölt,
jelölõ szervezet számára átadja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait
kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú
felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy
jelölõ szervezetnek történõ átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a
szavazás napján meg kell semmisíteni, és az errõl készült jegyzõkönyvet
három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.
(4) A választási kampány céljára a helyi választási iroda vezetõjén,
továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalán kívül a
jelöltek, jelölõ szervezetek számára más állami vagy önkormányzati szerv a
saját nyilvántartásaiból személyes adatot nem szolgáltathat ki.
VII. FEJEZET
AJÁNLÁS
46. §
(1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az
értesítõkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.
(2) Jelöltet ajánlhat az a választópolgár, akinek lakóhelye a
választókerületben van.
(3) Jelöltet ajánlani a szavazást megelõzõ 23. napig lehet.
(4) Az ajánlás nem vonható vissza.
47. §
(1) Az ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését, a
választókerület nevét, illetõleg sorszámát, valamint a választópolgár
családi és utónevét.
(2) Az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét,
személyi azonosítóját, saját kezû aláírását, az ajánlott személy családi
és utónevét, valamint a jelölõ szervezet nevét, illetõleg a független
jelölés tényét.
48. §
(1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - bárhol lehet gyûjteni.
(2) Nem gyûjthetõ ajánlószelvény:
) az ajánló vagy az aláírást gyûjtõ munkahelyén munkaidõben vagy
munkaviszonyból, illetõleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból
fakadó munkavégzési kötelezettségének teljesítése közben,
) a fegyveres erõknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban
levõ személytõl a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat
teljesítése közben,
) tömegközlekedési eszközön,
) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
(3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak elõnyt adni
vagy ígérni, valamint az ajánlásért elõnyt kérni, illetõleg elõnyt vagy
annak ígéretét elfogadni tilos.
Közös jelölt
49. §
(1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet,
amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölõ szervezet neve
fel van tüntetve.
(2) Ha több jelölõ szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban - a
választás szempontjából - egy jelölõ szervezetnek számítanak.
Érvénytelen ajánlás
50. §
(1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le,
) az ajánlási szabályok megsértésével gyûjtöttek.
(2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása
érvénytelen.
(3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.
A jelölõ szervezet bejelentése
51. §
(1) Azt a jelölõ szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani,
bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak
szerint:
) ha a jelölõ szervezet több megye, illetõleg a fõváros és valamely
megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos
Választási Bizottságnál,
) ha a jelölõ szervezet csak egy megye, illetõleg a fõváros területén
belül, de több országgyûlési egyéni választókerületben, illetõleg több
településen kíván jelöltet állítani, a területi választási
bizottságnál,
) ha a jelölõ szervezet csak egy országgyûlési egyéni
választókerületben, illetõleg csak egy településen kíván jelöltet
állítani, az országgyûlési egyéni választókerületi választási
bizottságnál, illetõleg a helyi választási bizottságnál.
(2) A bejelentett, illetõleg a nyilvántartásba vett jelölõ szervezetekrõl
az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.
(3) Jelöltet, illetõleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett
és az 55. § szerint nyilvántartásba vett jelölõ szervezet állíthat.
A jelölt bejelentése
52. §
(1) A jelöltet legkésõbb a szavazást megelõzõ 23. napon az
ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási
bizottságnál.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét,
személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
) választójoga van,
) a jelölést elfogadja,
) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselõi vagy a
polgármesteri megbízatással, illetõleg megválasztása esetén arról
lemond.
(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevû
választópolgár kíván jelöltként indulni, a késõbb bejelentett személy
köteles gondoskodni arról, hogy - betûjelzés vagy második utónév
feltüntetésével - a korábban bejelentett jelölttõl megkülönböztethetõ
legyen.
A lista bejelentése
53. §
(1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetõleg lista
bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése
szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.
(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplõ jelöltekre
is alkalmazni kell.
(3) A listán szereplõ jelöltek sorrendjét a jelölõ szervezet határozza
meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik
jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következõ jelölt lép.
Az ajánlások ellenõrzése
54. §
(1) Az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenõriznie
kell.
(2) Az ajánlások ellenõrzése a számszerûség, a 46. § (2) bekezdésében és
az 50. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, valamint (2) és (3)
bekezdésében foglaltak ellenõrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó
választópolgárok azonosítását jelenti.
A jelölõ szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele
55. §
(1) A jelölõ szervezet, a jelölt, illetõleg a lista bejelentésérõl a
választási iroda, nyilvántartásba vételérõl a választási bizottság
igazolást ad ki.
(2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek
megfelelõ jelölõ szervezetet, jelöltet, illetõleg listát - a bejelentését
követõ három napon belül - nyilvántartásba vesz.
56. §
(1) A választási bizottság visszautasítja a jelölõ szervezet
nyilvántartásba vételét, ha a jelölõ szervezet a törvényes feltételeknek
nem felel meg.
(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba
vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a
jelölt a törvényben elõírt nyilatkozatait nem tette meg.
(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba
vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.
A jelöltre vonatkozó rendelkezések
57. §
Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek
ajánlották, akkor legkésõbb a választást megelõzõ 19. napig nyilatkoznia
kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
58. §
A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése elõtt a jelölésrõl írásban
lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét
a jelöltek nyilvántartásából, illetõleg a szavazólapokról törölni kell.
Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme
59. §
(1) Az ajánlószelvényekrõl másolatot készíteni tilos. Nem tekinthetõ
másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett
technikai nyilvántartás.
(2) A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A
jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint
a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási
iroda és a bíróság ellenõrizheti.
(3) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az
illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti.
(4) A jelölõ szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a
bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában
ellenõrizheti.
60. §
A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra
rendelkezésre álló határidõ lejártát követõ három napon belül meg kell
semmisítenie, s errõl jegyzõkönyvet kell készítenie. A jegyzõkönyvet három
napon belül a választási bizottságnak át kell adni.
VIII. FEJEZET
SZAVAZÁS
A szavazás ideje és helye
61. §
(1) Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi
körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetõleg az
országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti,
hogy a szavazás 5 órakor kezdõdjék.
(2) Szavazni kizárólag személyesen, és - az e törvényben említett
kivételekkel - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt
szavazóhelyiségben lehet.
(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetõvé tétele
érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja
mozgóurnával felkeresi.
(4) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a
szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli esemény kivételével
- szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság
tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külsõ
ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a jelenlévõk kötelesek azonnal
felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés
tényérõl a helyi választási iroda vezetõjét a szavazás törvényes
folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.
62. §
(1) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy a
jelölõ szervezet használatában van.
(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás zökkenõmentes lebonyolításához
szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani. A
szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.
(3) A szavazás céljára minden szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell
felállítani.
A szavazás megkezdése
63. §
A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követõen a szavazás
megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjain
kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
64. §
(1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát az elsõként szavazó
választópolgár - aki a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet -
jelenlétében a szavazás megkezdése elõtt megvizsgálja. A vizsgálat
eredményét fel kell tüntetni a szavazási jegyzõkönyvben.
(2) Az urnákat az elsõként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell
lezárni, hogy azokból az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot
eltávolítani. Ezt követõen a szavazatszámláló bizottság az urnába
ellenõrzõ lapot helyez, amely tartalmazza az ellenõrzõ lap elhelyezésének
idõpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjainak és
az elsõként szavazó választópolgárnak az aláírását.
A szavazás módja
65. §
(1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelõs azért, hogy a szavazás
napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend
fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelezõ.
(2) A szavazás idõtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok
csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.
66. §
(1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a
névjegyzékben szerepel, illetõleg akit a szavazatszámláló bizottság a
névjegyzékbe felvesz.
(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím
megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni
kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A
szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt,
aki
) igazolással rendelkezik,
) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve hogy nem
szerepel a választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartásában.
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt,
aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelõen igazolni,
illetõleg aki - törvényi feltételek hiányában - nem vehetõ fel a
névjegyzékbe. E személyekrõl a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.
67. §
(1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja
a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében
hivatalos bélyegzõlenyomattal lát el.
(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár
befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.
(3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényrõl a
szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett
hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a
választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.
(4) A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezû
aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény
feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a
névjegyzéket.
68. §
(1) A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár
rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem
kötelezhetõ.
(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a
szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetõleg akit
testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más
választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának
együttes - segítségét igénybe veheti.
69. §
(1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplõ jelöltre,
listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A
szavazólapok mintáit a 2-9. számú mellékletek állapítják meg.
(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti vagy melletti körbe tollal
írt két, egymást metszõ vonallal lehet.
(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely
) nincs ellátva a hivatalos bélyegzõlenyomattal,
) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet:
) a (3) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,
) nem a (2) bekezdés szerint adtak le,
) kiesett jelöltre adtak le.
(5) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem
érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek
sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet
hozzáírtak.
70. §
(1) A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a
szavazatszámláló bizottság elõtt urnába helyezi.
(2) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történõ helyezése elõtt
jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a
szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt
a jegyzõkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat -
személyenként - csak egyszer adhat ki.
71. §
(1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget
bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak
elõtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló
bizottság a szavazást lezárja.
(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
IX. FEJEZET
A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE
A szavazatszámlálás
72. §
(1) A szavazatszámláló bizottság jelen levõ tagjai együttesen kötelesek
összeszámlálni valamennyi szavazólapot.
(2) A szavazatszámláló bizottság elõször a fel nem használt, valamint a
rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja
úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni,
illetõleg betenni.
(3) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása elõtt ellenõrzi az
urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyõzõdik az ellenõrzõ lap
meglétérõl, majd az urnában levõ szavazólapok számát összehasonlítja a
szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához
az urnában levõ szavazólapokat számbaveszi, az urnába üresen dobott
borítékokat figyelmen kívül hagyja.
(4) A szavazatszámláló bizottság ezt követõen külön csoportba helyezi és
összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a
szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen
levõ tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe
foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül
szavazólapot ne lehessen kivenni, illetõleg betenni. A kötegekre rá kell
írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levõ szavazólapok számát.
(5) Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan
személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben
szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok
közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet
érvénytelennek nyilvánít.
(6) Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön-külön meg kell
számolni, majd a (4) bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A
kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok
számát.
(7) Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok
számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy
százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb,
mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság
köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni.
Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely
megelõzõ számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzõkönyvben ezt az
eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell.
Az eredmény megállapítása
73. §
(1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követõen
megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
(2) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok
jegyzõkönyvei alapján legkésõbb a szavazást követõ napon összesíti a
szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.
Jegyzõkönyv
74. §
(1) A szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri, valamint a
választási eredmény megállapításáról jegyzõkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzõkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a
választási bizottság jelen levõ tagjai aláírnak.
(3) A jegyzõkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási
bizottság - kérésükre - átadja a jelöltek jelen levõ képviselõinek.
Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot
bélyegzõlenyomattal és aláírásával hitelesíti.
75. §
(1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzõkönyveket, választási iratokat,
nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a
helyi választási irodához szállítja.
(2) A jegyzõkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a
szavazást követõ három napon belül megtekinthetõ.
(3) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban az illetékes választási
bizottság tagjainak jelenlétében kell elhelyezni, és 90 napig meg kell
õrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetõvé.
A választás eredményével összefüggõ kifogás esetén az érintett
szavazólapokat az ügy jogerõs lezárásáig kell megõrizni. 90 nap után a
választási iratokat - a jegyzõkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni.
(4) A jegyzõkönyvek elsõ példányát 90 nap elteltével az illetékes
levéltárnak át kell adni.
Adatlap
76. §
(1) A szavazatszámláló bizottság jegyzõkönyvvezetõje a szavazatok elsõ
összeszámlálásának eredményérõl haladéktalanul adatlapot állít ki,
amelynek adattartalmát soron kívül a helyi választási irodán, az
országgyûlési egyéni választókerületi választási irodán és a területi
választási irodán keresztül az Országos Választási Irodához továbbítja.
(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó
tájékoztató adatokat nyilvánosságra hozzák.
X. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
A jogorvoslatok általános szabályai
77. §
(1) A választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölõ
szervezet és az érintett választópolgár, illetõleg jogi személy panaszt
nyújthat be.
(2) A választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen
kifogást lehet benyújtani.
(3) A panaszt és a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az
annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz kell benyújtani. Az
egyéb kifogást a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz kell
benyújtani, amely azt az iratokkal együtt legkésõbb a beérkezését követõ
napon felterjeszti az elbírálására jogosult választási bizottsághoz,
illetõleg bírósághoz.
78. §
(1) A panaszt és a kifogást (a továbbiakban együtt: kifogás) úgy kell
benyújtani, hogy az legkésõbb a sérelmezett tevékenységtõl, illetõleg
döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A kifogást
elbíráló választási bizottság, illetve bíróság a benyújtott kifogásról a
beérkezésétõl számított három napon belül dönt.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak
megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét. A hiányosan
benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) A választási bizottság a kifogás elõterjesztõjét meghallgathatja.
Ebben az esetben az ellenérdekû fél számára is lehetõvé kell tenni a
személyes nyilatkozattételt.
(4) A bíróság a kifogásról nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból
álló tanácsban határoz. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelezõ.
A bíróság a kifogással megtámadott határozatot hozó választási bizottság
képviselõjét, illetõleg a kifogás elõterjesztõjét meghallgathatja.
79. §
(1) Ha a választási bizottság, illetõleg a bíróság a kifogásnak helyt ad
) megváltoztatja a törvénysértõ döntést, vagy
) megsemmisíti a törvénysértõ döntést, és a választási eljárást vagy
annak egy részét megismételteti.
(2) A választási bizottság és a bíróság határozatát - annak meghozatala
napján - az érintettekkel és az illetékes választási bizottsággal közölni
kell. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
80. §
(1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. § (2)
bek. a) és b) pont) ellen benyújtott kifogásról az illetékes helyi,
illetve területi választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése
elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
(2) A helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés körébe nem tartozó
döntése - beleértve a 31. § (2) bekezdés l) pontja alapján hozott döntést
is - ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási
bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról
a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
(3) A területi választási bizottságnak az (1) és (2) bekezdés körébe nem
tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az Országos Választási
Bizottság dönt.
(4) Az Országos Választási Bizottság döntése elleni kifogásról a
Legfelsõbb Bíróság dönt.
81. §
A jogorvoslat általános szabályait a névjegyzék összeállításával
kapcsolatos, valamint a választási bizottság eredményt megállapító döntése
elleni jogorvoslati eljárásokban a 82-85. §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat
82. §
(1) A névjegyzékbõl való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt
a névjegyzék közszemlére tételének idõtartama alatt lehet kifogást
benyújtani. Az a polgár, akit a névjegyzékbõl a 16. § (4) vagy (5)
bekezdése szerint töröltek, az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ
három napon belül nyújthat be kifogást.
(2) A kifogást a helyi választási iroda vezetõjéhez kell benyújtani, aki
a kifogásról három napon belül dönt. A kifogás elutasítását a
választópolgár annak közlésétõl számított három napon belül kifogással
támadhatja meg az illetékes helyi bíróságnál, Budapesten a Pesti Központi
Kerületi Bíróságnál. A bíróság egyesbíróként jár el.
(3) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék
módosítását, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja.
83. §
A helyi választási iroda vezetõjének döntését és a bíróság határozatát az
érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a
helyi választási iroda vezetõjével is közölni kell.
A választási bizottság eredményt megállapító döntése elleni jogorvoslat
84. §
A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése
(73. § (1) bek.) ellen csak a választási bizottságnak a választási
eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.
85. §
(1) A választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése
(73. § (2) bek.) ellen
) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító
döntésének törvénysértõ voltára, vagy
) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény
megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésõbb a
választási bizottság döntését követõ napon a sérelmezett döntést hozó
választási bizottsághoz megérkezzen.
(2) A kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról
legkésõbb a beérkezését követõ napon dönt. A választási bizottság döntése
elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a választási
bizottság döntését követõ napon a sérelmezett döntést hozó választási
bizottsághoz megérkezzen. A bíróság a kifogásról legkésõbb a beérkezését
követõ napon dönt.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
XI. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK VÁLASZTÁSA
86. §
Az I-X. Fejezet rendelkezéseit az országgyûlési képviselõk választásán a
jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A választási eljárás nyilvánossága
87. §
(1) A választás második fordulójáról az illetékes választási bizottság a
választópolgárokat közlemény, illetõleg hirdetmény útján tájékoztatja.
(2) A választások eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó
útján nyilvánosságra hozza.
(3) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos
Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Választókerületek, szavazókörök
88. §
A választókerületek kialakításának elvei:
) az egyéni választókerület a fõváros, megye területén belül van,
) a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen
belül van; a fõvárosban az egyéni választókerület két vagy több
fõvárosi kerületi önkormányzat területére is kiterjedhet; a fõvárosi
kerület és a megyei jogú város két vagy több egyéni választókerületre
is osztható,
) az egyéni választókerület székhelye - lehetõség szerint - városban
van,
) a város és vonzáskörzete egy választókerületet is alkothat,
) a területi választókerület a fõváros, illetõleg a megye területével
azonos.
A választójogosultság nyilvántartása
89. §
(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétõl távol van, a
lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl kért
igazolással azon település helyi választási irodájának vezetõjétõl - vagy
a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe
való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a
választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik.
(2) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási
iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a névjegyzékbõl. Az
igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a
települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a névjegyzéken
fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetõleg e
célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az
aláírásával elismeri.
(3) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására
alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi
választási iroda vezetõje vagy a szavazatszámláló bizottság a
választópolgárt külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön
nyilvántartást a választási iratok között meg kell õrizni.
(4) Igazolást legkésõbb az elsõ fordulót megelõzõ második napon lehet
kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az
igazolás ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve hogy az az illetékes helyi
választási irodához legkésõbb az elsõ fordulót megelõzõ ötödik napon
megérkezik. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a
választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár
számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.
(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi
azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás
napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az
elsõ, a második vagy mindkét fordulóra kéri.
Választási szervek
90. §
(1) Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási
bizottságok mûködnek:
) szavazatszámláló bizottság,
) az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a szavazatszámláló
bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
) országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság,
) területi választási bizottság,
) Országos Választási Bizottság.
(2) Az országgyûlési képviselõk választásán az alábbi választási irodák
mûködnek:
) helyi választási iroda,
) egyéni választókerületi választási iroda,
) területi választási iroda,
) Országos Választási Iroda.
Választási kampány
91. §
(1) Minden jelölõ szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a
jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A
független jelöltek a jelölõ szervezetek jelöltjeivel azonos mértékû
költségvetési támogatásban részesülnek. A költségvetési támogatásra
országosan fordítható pénzeszköz összegét az Országgyûlés állapítja meg.
(2) Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni
választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek,
de legfeljebb a megszerezhetõ mandátumszámmal azonos számú jelöltek
számát, valamint az országos listákon ténylegesen, de pártonként
legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni
választókerületben és listán, illetõleg területi és országos listán is
jelölt személyt a jelölések számának megfelelõen kell figyelembe venni.
(3) A választásra fordítható költségvetési támogatás kiutalását a jelölõ
szervezetek részére egy összegben, a független jelöltek részére
személyenként - az Országos Választási Bizottság döntése alapján az azt
követõ öt napon belül - a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt
pénzintézet végzi.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag dologi
költségek fedezésére szolgál. A támogatás felhasználásáról a jelölõ
szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követõ 30 napon
belül el kell számolniuk a kifizetõ helyen.
92. §
(1) A független jelöltek, illetõleg a jelölõ szervezetek a választásra a
91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb
egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehetõ jelöltek számát a 91.
§ (2) bekezdése szerint kell megállapítani.
(2) Minden jelölõ szervezetnek és független jelöltnek a választás második
fordulóját követõ 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell
hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi
támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.
(3) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az
Állami Számvevõszék a választás második fordulóját követõ egy éven belül
az országgyûlési képviselethez jutott jelölõ szervezetek és független
jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölõ szervezetek és független
jelöltek tekintetében más jelölt, jelölõ szervezet kérelmére ellenõrzi. Az
ellenõrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követõ három
hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell
csatolni.
(4) Az a jelölõ szervezet, illetõleg független jelölt, amely, illetõleg
aki az (1) bekezdésben foglalt szabályt megsértette, köteles a túllépés
értékének kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére
befizetni, és azt az elsõ választók felkészítésére kell felhasználni.
Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.
93. §
(1) Az országos közszolgálati mûsorszolgáltatók az országos listát állító
jelölõ szervezetek, a körzeti közszolgálati mûsorszolgáltatók a
vételkörzetükben területi listát állító jelölõ szervezetek, a helyi
közszolgálati mûsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni
választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelõzõ 18.
naptól legkésõbb a szavazást megelõzõ harmadik napig legalább egyszer
ingyenesen közlik.
(2) A választási kampány utolsó napján az (1) bekezdésben megjelölt
mûsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen
közzéteszik a jelölõ szervezetek, illetõleg jelöltek által készített
politikai hirdetéseket.
Ajánlás
94. §
A területi listát és az azon szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást
megelõzõ 20. napon, az országos listát és az azon szereplõ jelölteket
legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon kell bejelenteni.
95. §
(1) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt
listákon szereplõ jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésõbb a
szavazást megelõzõ 18. napon lehet bejelenteni. A listakapcsolásra
vonatkozó bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.
(2) A listák sorrendjének kisorsolásakor a kapcsolásban részt vevõ
listákat együtt kell sorsolni; a kapcsolásban részt vevõ listák - az (1)
bekezdés szerint bejelentett sorrendnek megfelelõen - egymás utáni
sorszámot kapnak.
(3) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak
megosztását legkésõbb a szavazást megelõzõ 18. napon lehet bejelenteni. A
bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.
Szavazás
96. §
(1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön
szavazólap a területi listára történõ szavazáshoz.
(2) Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a
jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a 52. § (3) bekezdése
szerinti megkülönböztetõ jelzést, valamint a jelölõ szervezetek nevét,
illetõleg a független jelölés tényét.
(3) A területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt
sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek nevét. A szavazólapon - a
jelölõ szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán
induló jelöltek közül az elsõ öt jelölt nevét, valamint az esetleges
listakapcsolás tényét.
(4) Valamennyi szavazólapon a jelölõ szervezet neve mellett a jelölõ
szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének,
illetõleg jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát.
(5) Közös jelölt, illetõleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölõ
szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.
A szavazatok összesítése
97. §
A szavazatszámlálásra és a jegyzõkönyvek elkészítésére vonatkozó
szabályokat az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólapok
tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
98. §
(1) A szavazóköri jegyzõkönyveket az országgyûlési egyéni
választókerületi, illetõleg a területi választási bizottsághoz kell
továbbítani.
(2) Az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság a
szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei alapján összesíti a
szavazatokat, és megállapítja a választás választókerületi eredményét,
amelyet jegyzõkönyvben rögzít. A jegyzõkönyvet az Országos Választási
Bizottsághoz kell továbbítani.
(3) Az Országos Választási Bizottság a területi választási bizottságok
jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését követõen megállapítja a százalékos
határt és azt, hogy mely területi listák juthatnak mandátumhoz; errõl
haladéktalanul értesíti a területi választási bizottságokat, amelyek
megállapítják a területi választókerületi választás eredményét, amelyet
jegyzõkönyvben rögzítenek.
(4) Az Országos Választási Bizottság az egyéni választókerületi és a
területi választási bizottságok jegyzõkönyvei alapján, azok beérkezését
követõen összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra
leadott töredékszavazatokat és megállapítja, hogy ezek alapján az országos
listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz.
Jogorvoslat
99. §
(1) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. § (2)
bek. a) és b) pont) -beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. § (2)
bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott
kifogásról az illetékes egyéni választókerületi, illetõleg területi
választási bizottság dönt. A választási bizottság döntése elleni
kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
(2) Az egyéni választókerületi választási bizottságnak az (1) bekezdés
körébe nem tartozó döntése ellen benyújtott kifogásról az illetékes
területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság
döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság dönt.
XII. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A HELYI
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSA
100. §
Az I-X. Fejezet rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselõk és
polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak
választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen
fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Választókerületek, szavazókörök
101. §
Választókerület:
) a megyei közgyûlés tagjai választásának tekintetében a 10 000 vagy
annál kevesebb lakosú települések együttesen, illetõleg a 10 000-nél
több lakosú települések együttesen, a megyei jogú városok nélkül,
) a fõpolgármester és a fõvárosi közgyûlés tagjai választásának
tekintetében a fõváros,
) a polgármester választása, a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú
település települési önkormányzati képviselõinek választása, valamint
a helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása tekintetében a
település,
) a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati
képviselõinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e
célra kialakított választókerület.
102. §
(1) Az egyéni választókerületek sorszámát és területét a helyi választási
iroda vezetõje a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján
állapítja meg.
(2) A helyi választási iroda vezetõje döntése ellen a döntést követõ
három napon belül a területi választási iroda vezetõjéhez lehet kifogással
fordulni, ha a településen belül az egyéni választókerületeket úgy
alakították ki, hogy az egyes választókerületek lakosságának a száma
aránytalan. A kifogásról a területi választási iroda vezetõje három napon
belül dönt. További jogorvoslatnak helye nincs.
A választójogosultság nyilvántartása
103. §
A bevándorolt nem magyar állampolgárokról a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve a névjegyzék
összeállításához adatokat szolgáltat.
104. §
(1) Ha a választópolgár a lakóhelyén túl tartózkodási hellyel is
rendelkezik, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda
vezetõjétõl kért igazolással a tartózkodási helye szerint illetékes helyi
választási iroda vezetõjétõl - vagy a szavazás napján a szavazatszámláló
bizottságtól - kérheti a névjegyzékbe való felvételét. Az igazolás alapján
a választópolgár a tartózkodási helyén szavazhat.
(2) Az igazolás kiadásakor a lakóhely szerint illetékes helyi választási
iroda vezetõje a választópolgárt egyidejûleg törli a névjegyzékbõl. Az
igazolásban - a választópolgár nyilatkozata alapján - meg kell jelölni a
tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván, és azt a
névjegyzéken fel kell tüntetni. Az igazolás átvételét a választópolgár,
illetõleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy
az aláírásával elismeri.
(3) Az igazolás és a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány
alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda
vezetõje vagy a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt külön
nyilvántartásba veszi. Az igazolást és a külön nyilvántartást a választási
iratok között meg kell õrizni.
(4) Igazolást legkésõbb a szavazást megelõzõ második napon lehet kiadni.
Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás
ajánlott levélben is kérhetõ, feltéve hogy az az illetékes helyi
választási irodához legkésõbb a szavazást megelõzõ ötödik napon
megérkezik. A levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a
választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár
számára az általa megjelölt címre tértivevénnyel kell megküldeni.
(5) Az igazolás kiadásához az igazolást kérõ a nevét, személyi
azonosítóját és lakcímét köteles közölni.
Választási szervek
105. §
(1) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok
mûködnek:
) szavazatszámláló bizottság,
) helyi választási bizottság,
) területi választási bizottság,
) Országos Választási Bizottság.
(2) Az önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák mûködnek:
) helyi választási iroda,
) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,
) területi választási iroda,
) Országos Választási Iroda.
Választási kampány
106. §
(1) A helyi közszolgálati mûsorszolgáltatók a szavazást megelõzõ 15.
naptól a választást megelõzõ harmadik napig a jelölés, illetve a
listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölõ
szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését. Ez a
jogosultság valamennyi független jelöltet együttesen, a jelölésük
arányában illeti meg.
(2) A választási kampány utolsó napján az országos közszolgálati
mûsorszolgáltatók közreadják annak a nyolc jelölõ szervezetnek a
választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb
képviselõ- és polgármesterjelöltet állították. A közös jelölteket és
listákat a jelölés arányában kell figyelembe venni.
Ajánlás
107. §
(1) A megyei lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplõ jelölteket legkésõbb
a szavazást megelõzõ 20. napon, a fõvárosi listát, valamint az azon
szereplõ jelölteket legkésõbb a szavazást megelõzõ 19. napon kell
bejelenteni.
108. §
Ha a kislistás vagy a vegyes választási rendszerben a jelölt kisebbségi
jelöltként indul, e tényt az ajánlószelvényen és a szavazólapon fel kell
tüntetni.
109. §
(1) A helyi választási bizottság a vegyes választási rendszerben
kisebbségenként külön-külön kisebbségi kompenzációs listára vesz
valamennyi, az egyéni választókerületben akár független kisebbségi
jelöltként, akár kisebbségi jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet.
(2) A kisebbségi jelölõ szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek
közös kompenzációs listát is indíthatnak, amelyet a választást megelõzõ
18. napig jelenthetnek be a helyi választási bizottságnál.
(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban közölheti a
helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi kompenzációs
listán indulni.
Szavazás
110. §
(1) Külön-külön szavazólap szolgál
) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a kislistás, a
polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és a megyei listás
választásra,
) a 10 000-nél több lakosú településen az egyéni választókerületi, a
polgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati és - a megyei jogú
város kivételével - a megyei listás választásra,
) a fõvárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a
fõpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a fõvárosi
listás választásra.
(2) A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a helyi
kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja ábécé
sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és
utónevét, a 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztetõ jelzést, valamint
a jelölõ szervezetek nevét - a jelölõ szervezet kérésére annak rövidítését
is -, illetõleg a független jelölés tényét. A kisebbséget képviselõ jelölt
kívánságára a nevét, illetõleg a jelölõ szervezet nevét a szavazólapnak a
kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzati szavazólap a jelöltek nevét
kisebbségenként tartalmazza. Az egyes kisebbségek a választási bizottság
által kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon.
(4) A fõvárosi és a megyei listás szavazólap a választási bizottság által
kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek nevét. A
szavazólapon - a jelölõ szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell
tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsõ öt jelölt nevét.
(5) A fõvárosi és a megyei listás szavazólapon, továbbá a polgármester
szavazólapján a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a
jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének,
illetõleg jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát.
(6) Közös jelölt és közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ
szervezet nevét fel kell tüntetni.
111. §
A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a
választópolgárt, aki a 104. § szerinti igazolást átadta.
A szavazatok összesítése
112. §
A kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás tekintetében az
érvényes szavazatokat jelöltenként külön-külön meg kell számolni. Az
érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat
külön kell kötegelni. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az
érvényes szavazatok számát.
113. §
(1) A helyi, illetõleg a területi választási bizottság a szavazatszámláló
bizottságok jegyzõkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és
megállapítja a választás eredményét.
(2) A települési kislistás és a helyi kisebbségi önkormányzati választás
eredményérõl összesítõ jegyzõkönyv, a vegyes választási rendszer egyéni
választókerületi eredményérõl választókerületenként külön-külön
jegyzõkönyv, listás eredményérõl, valamint a fõvárosi listás választás
eredményérõl és a polgármester választásáról külön jegyzõkönyv készül. A
megyei közgyûlési tagok választási eredményérõl választókerületenként
összesítõ jegyzõkönyvet kell készíteni.
(3) Csak a polgármester-választás, a fõpolgármester-választás, valamint a
fõvárosi, megyei közgyûlési tagok választásának nem hivatalos eredményérõl
kell adatlapot kiállítani.
A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzése
114. §
(1) A helyi kisebbségi önkormányzati választást a helyi választási
bizottság tûzi ki. A választást legkésõbb 45 nappal a települési
önkormányzati választást megelõzõen, azzal azonos napra kell kitûzni.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitûzését írásban lehet
kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitûzését követõ tíz
napon belül. A kezdeményezés iratmintáját a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló törvény melléklete tartalmazza.
Idõközi választás
115. §
(1) Az idõközi választást az ok felmerülésétõl számított 30 napon belül
az illetékes választási bizottság tûzi ki. Idõközi választást az
önkormányzati általános választást megelõzõ, valamint az azt követõ 6
hónapon belüli idõpontra nem lehet kitûzni. Az idõközi választásra az
általános választás szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fõvárosi listáról megválasztott
képviselõ kiesik, helyére a jelölõ szervezet a megüresedéstõl számított 30
napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási
bizottsághoz.
(3) Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti,
az illetékes választási bizottság a megismételt választást a
megismételtetett választást követõ 30 napon belülre tûzi ki.
XIII. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS
116. §
Az I-X. Fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az országos népszavazáson
a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A népszavazás kezdeményezése
117. §
Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ
aláírásgyûjtõ-ívet a benyújtásától számított 30 napon belül hitelesíti.
118. §
(1) Az aláírásgyûjtésre a 46. § (2) és (4) bekezdése, a 48. §, az 50. §
(1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az 59. §
és a 60. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelõen
alkalmazni kell.
(2) Valamennyi aláírásgyûjtõ-ívet a népszavazásra javasolt kérdés
megfogalmazásával kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon
kell szerepelniük.
(3) Az aláírásgyûjtõ-íveken a saját kezû aláírás mellett - az aláírás
hitelességének ellenõrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményezõ
olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
(4) Az aláírásgyûjtõ-ívet az aláírást gyûjtõ polgár az aláírásával látja
el.
119. §
(1) Az aláírások ellenõrzése az érvényesnek tekinthetõ aláírások számának
statisztikai és matematikai módszerekkel történõ megállapítását jelenti a
népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem
rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha
az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínûsíti a
kellõ számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenõrzését az
aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a
kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem
állapítható.
(2) Az aláírások ellenõrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselõje
jelen lehet.
(3) Az aláírások ellenõrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45
napon belül kell lefolytatni.
120. §
(1) Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel
meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások
érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés
érvényességét, az Országos Választási Bizottság a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi hivatala vagy területi szerve, illetõleg a
helyi választási iroda vezetõje útján a személyazonosságot is
ellenõrizheti.
(2) A személyazonosság («_Ref378506260 \n ») bekezdésben foglalt
ellenõrzése esetén az aláírások ellenõrzésének határideje 30 nappal
meghosszabbodik.
121. §
Az aláírásgyûjtõ-íveket az aláírások ellenõrzését, illetõleg a
jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell
semmisíteni.
A népszavazás elrendelése és kitûzése
122. §
(1) A népszavazást legkésõbb 35 nappal a szavazás napja elõtt kell
kitûzni.
(2) A népszavazást az (1) bekezdés szerinti idõközön belülre is ki lehet
tûzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást
tûzött ki, annak idejéig legalább húsz nap van hátra, és az újabb
kérdésben történõ népszavazás egyidejû megtartása a szavazás
lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.
(3) A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának
kitûzésérõl szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
123. §
A népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja elõtt 18 nappal kell
közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrõl
legkésõbb a szavazás napja elõtti 16. napig kell értesítõ megküldésével
tájékoztatni.
Választási szervek
124. §
(1) A népszavazáson az alábbi választási bizottságok mûködnek:
) szavazatszámláló bizottság,
) az egy szavazókörrel rendelkezõ településeken a szavazatszámláló
bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
) területi választási bizottság,
) Országos Választási Bizottság.
(2) A népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:
) helyi választási iroda,
) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,
) területi választási iroda,
) Országos Választási Iroda.
125. §
(1) A választási bizottságokba - az Országos Választási Bizottság
kivételével - a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy
közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevõ,
de országgyûlési képviselõcsoporttal rendelkezõ pártok egy-egy megbízottat
küldhetnek.
(2) Az Országos Választási Bizottság tagjaként a kezdeményezést benyújtó,
de országgyûlési képviselõcsoporttal nem rendelkezõ szervezetek egy közös
képviselõt bízhatnak meg.
Szavazás
126. §
(1) A szavazás, az eredmény megállapítása és a jogorvoslat során a
népszavazásra feltett minden kérdést külön-külön kell figyelembe venni.
(2) Több kérdés esetén a kérdéseket a népszavazás elrendelésének
sorrendjében, folyamatos sorszámozással ellátva kell a szavazólapon
feltüntetni.
A szavazatok összesítése
127. §
(1) A 72. § alkalmazása során jelöltön választ kell érteni.
(2) Ha a szavazólapon több kérdés szerepel, a szavazólapon leadott
érvényes szavazatokat kérdésenként külön-külön kell megszámlálni. Ha a
választópolgár egy kérdésen belül több válaszra szavazott, e szavazatai
érvénytelenek, ez azonban nem érinti a szavazólap érvényességét. Az
érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat
külön kell kötegelni. A kötegre kérdésenként és azon belül válaszonként
külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát.
128. §
A népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei
alapján, azok beérkezését követõen az Országos Választási Bizottság
állapítja meg.
129. §
A népszavazás eredményérõl az Országos Választási Bizottság írásban
tájékoztatja a köztársasági elnököt és az Országgyûlés elnökét, valamint
közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.
Jogorvoslat
130. §
(1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ-íven szereplõ
kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást az
Alkotmánybíróság bírálja el.
(2) Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát
helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot
új eljárásra utasítja.
(3) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések (30. § (2)
bek. a) és b) pont) - beleértve a helyi választási bizottságnak a 31. §
(2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is - ellen benyújtott
kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi
választási bizottság döntése elleni kifogásról a fõvárosi, megyei bíróság
dönt.
XIV. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
131. §
Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és a 130. §
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
XV. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS
132. §
Az I-X. Fejezet, valamint a 118. §, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1)
bekezdése, a 123. §, a 126. § és a 127. § rendelkezéseit a helyi
népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A népszavazás kezdeményezése
133. §
(1) Az aláírásgyûjtõ-ívek egy példányát az aláírásgyûjtés megkezdése
elõtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda
vezetõjéhez, megyei, fõvárosi ügyben a területi választási iroda
vezetõjéhez.
(2) A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje a jogszabályi
feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ-ívet a benyújtásától számított
tizenöt napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyûjtõ-ív
hitelesítését, ha
) a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület, illetõleg a közgyûlés
hatáskörébe;
) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;
) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;
) az aláírásgyûjtõ-ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt
követelményeknek.
134. §
(1) A népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az
aláírásgyûjtõ-ív hitelesítését követõ egy hónapon belül egyszer lehet
benyújtani a polgármesterhez, illetõleg a közgyûlés elnökéhez (e
fejezetben együtt: polgármester). A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést
kiegészítõ aláírások érvénytelenek.
(2) A határidõ elmulasztása esetén a helyi, illetõleg a területi
választási bizottság az aláírásokat nem ellenõrzi.
135. §
Az aláírások ellenõrzésérõl a helyi, illetõleg a területi választási
bizottság gondoskodik.
136. §
(1) Ha az aláírások ellenõrzése során alapos gyanú merül fel
meghatározott aláírások eredetiségét illetõen, és az ilyen aláírások
érvényessége vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés
érvényességét, a helyi, illetõleg a területi választási bizottság a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetõleg a helyi választási iroda
vezetõje útján a személyazonosságot is ellenõrizheti.
(2) A személyazonosság (1) bekezdés szerinti ellenõrzése esetén az
aláírások ellenõrzésének határideje 30 nappal meghosszabbodik.
137. §
(1) A helyi, illetõleg a területi választási bizottság elnöke az
aláírások ellenõrzésének eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja a
polgármestert.
(2) Az aláírásgyûjtõ-íveket az aláírások ellenõrzését, illetve a
jogorvoslati eljárás befejezését követõ 30 nap elteltével meg kell
semmisíteni.
A népszavazás elrendelése és kitûzése
138. §
A polgármester a népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a 137.
§ (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét, nem állampolgári
kezdeményezés esetén a benyújtását követõ legközelebbi ülésnapon
bejelenti.
139. §
A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésrõl a polgármester
bejelentését követõ 30 napon belül dönteni kell.
140. §
Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve
nyújtották be, vagy az aláírások ellenõrzésének eredményeként a helyi,
illetõleg a területi választási bizottság azt állapította meg, hogy az
érvényes aláírások száma nem éri el az önkormányzati rendeletben
meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.
141. §
A népszavazás idõpontját a képviselõ-testület, illetõleg a fõvárosi,
megyei közgyûlés (e fejezetben együtt: képviselõ-testület) a népszavazás
elrendelésével egyidejûleg tûzi ki.
142. §
A népszavazás elrendelésérõl és a népszavazás idõpontjának kitûzésérõl
szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben
szokásos módon közzé kell tenni.
Választási szervek
143. §
(1) A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottságok mûködnek:
) szavazatszámláló bizottság,
) helyi választási bizottság,
) területi választási bizottság,
) fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Bizottság is.
(2) A helyi népszavazáson az alábbi választási irodák mûködnek:
) helyi választási iroda,
) országgyûlési egyéni választókerületi választási iroda,
) területi választási iroda,
) fõvárosi, megyei ügyben az Országos Választási Iroda is.
144. §
A szavazatszámláló bizottságba és a helyi, illetõleg fõvárosi vagy megyei
ügyben a területi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók
választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés
benyújtásában részt nem vevõ, de a képviselõ-testületben
képviselõcsoporttal rendelkezõ jelölõ szervezetek egy-egy megbízottat
delegálhatnak.
A szavazatok összesítése
145. §
(1) A népszavazási eredményt a szavazatszámláló bizottságok jegyzõkönyvei
alapján a helyi, illetõleg fõvárosi vagy megyei ügy esetén a területi
választási bizottság állapítja meg.
(2) A helyi népszavazáson nem kell adatlapot kiállítani.
Jogorvoslat
146. §
A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõjének a népszavazás-
kezdeményezés aláírásgyûjtõ-íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése
ellen a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz
lehet kifogást benyújtani.
XVI. FEJEZET
HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
147. §
A helyi népi kezdeményezés során a 118. §, a 119. §, a 133-140. § és a
146. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
148. §
A helyi, illetõleg a területi választási iroda vezetõje akkor tagadja meg
az aláírásgyûjtõ-ív hitelesítését, ha
) a kérdés nem tartozik a képviselõ-testület hatáskörébe,
) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt
követelményeknek.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. FEJEZET
ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK
149. §
E törvény alkalmazásában
) állami vezetõ: a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és
felelõsségérõl szóló törvény hatálya alá tartozó személy,
) fõjegyzõ: a fõvárosi fõjegyzõ, a megyei fõjegyzõ,
) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölõ szervezet állít,
) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az
örökbefogadó és a nevelõszülõ, az örökbefogadott és a nevelt gyermek,
a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona,
testvére, valamint a testvér házastársa,
) jegyzõ: a települési jegyzõ, a körjegyzõ,
) jelölési fajta: az országgyûlési képviselõk választásán az egyéni
választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; a
helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán a
polgármester-/fõpolgármester-, a kislistás, az egyéni
választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fõvárosi listás, a
kisebbségi kislistás jelölés,
) jelölõ szervezet: a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989.
évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi
szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölõ szervezetek egy
jelölõ szervezetnek számítanak,
) képviselõ: az országgyûlési képviselõ, a települési önkormányzat
képviselõtestületének tagja, a megyei közgyûlés tagja, a fõvárosi
közgyûlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,
) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése,
valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve
magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották,
) kisebbségi jelölt: valamely - a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló törvény szerinti - nemzeti vagy etnikai kisebbség
képviseletét vállaló független jelölt, illetõleg a kisebbségi
szervezet jelöltje,
) kisebbségi szervezet: olyan társadalmi szervezet, amely - a bírósági
bejegyzés szerint - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
törvényben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséget képvisel,
) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített
kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,
) polgármester: a település polgármestere, Budapest fõpolgármestere,
) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fõvárosi kerület,
) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista,
jelölõ szervezet népszerûsítése, választási gyûlés szervezése, plakát
elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.
XVIII. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
150. §
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
151. §
Az e törvény hatálybalépése elõtt kitûzött választás, továbbá elrendelt
népszavazás lebonyolítására a választás kitûzésének, illetõleg a
népszavazás elrendelésének idõpontjában hatályban lévõ rendelkezéseket
kell alkalmazni.
Felhatalmazás
152. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyûlési egyéni és területi
választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
153. §
(1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
) a névjegyzék és választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok
nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök
kialakítása elõkészítésének rendjét,
) a választási eljárás határidõit és határnapjait,
) a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az országos,
területi, helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,
) a választásokkal összefüggõ állami feladatok számítástechnikai,
szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai
lebonyolítását,
) az értesítõ, az ajánlószelvény, az aláírásgyûjtõ-ív mintáját, a
választási jegyzõkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit,
példányszámát és továbbításának rendjét,
) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,
) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belsõ
ellenõrzési rendjét.
(2) A belügyminiszter a rendeletében a határidõt, határnapot a törvényben
meghatározott határidõt, határnapot közvetlenül megelõzõ vagy követõ
munkanapra állapíthatja meg, ha a határidõ vagy határnap egyébként heti
pihenõnapra vagy munkaszüneti napra esne.
(3) A belügyminiszter az országgyûlési és a helyi önkormányzati
képviselõk és polgármesterek általános választásával, valamint az országos
népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és
lebonyolításáról beszámol az Országgyûlésnek.
154. §
A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi
személlyel szerzõdést köthet a biztonsági követelmények biztosításával.
Nem köthetõ szolgáltatási szerzõdés a névjegyzék és a választójoggal nem
rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az
ajánlások ellenõrzésére, továbbá a kétszer-többször szavazás
ellenõrzésére.
Hatályukat vesztõ rendelkezések
155. §
E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
) az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV.
törvény (a továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdésébõl a ", továbbá
a választókerületek kialakításának elveit" szövegrész, 5. §-a (1)
bekezdésének harmadik mondata, (2) bekezdésének második, harmadik és
ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik mondata, 6. §-a, IV-X.
fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 51. §-a, 52. §-ának a) és e)-j)
pontja, 53-55. §-a, valamint 1. és 5-17. számú melléklete,
) a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,
) a Vjt. módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1994. évi III. törvény
2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 6-32. §-a, 34-38. §-a, 39. §-ának (5)
és (6) bekezdése, valamint 1. és 5-16. számú mellékletei,
) a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,
) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 153. §-a,
) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a
személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról
szóló 1996. évi LXVI. törvény 22-24. §-a és 41. §-ának (6) bekezdése,
) a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló
1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) II. fejezete, 10. és
12. §-a, IV. és V. fejezete, 25.§-ának (1) és (4) bekezdése, 26. §-a
(1) bekezdésének negyedik mondata és (2)-(5) bekezdése, 27.§-ának (3)
és (4) bekezdése, 28.§-a, 30.§-ának (2), (3) és (5) bekezdése, VII.
fejezete, 42.§-a (2) bekezdésének elsõ és második mondata, (3)
bekezdése, 46/A.§-a (1) bekezdésének második mondatából az "a 27. §
(1) bekezdés alapján" szövegrész, 48.§-ának (2) és (3) bekezdése,
50/A.§-ának (1) és (3) bekezdése, 50/C.§-a (1) bekezdésének második
mondata és (4) bekezdésébõl az "a 28.§ (4) bekezdés szerinti"
szövegrész, 50/D.§-a, XII. fejezete, 53.§-ának (2) bekezdése és (3)
bekezdésébõl az "-a megüresedéstõl számított 30 napon belül az
illetékes választási bizottsághoz -" szövegrész, 54/A.§-ának b), c),
e)-j), o), r)-t), w)-z) pontja, 56.§-a, 57. §-ának a), b) és f)
pontja, 58. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése, 60-62.§-a, valamint 1., 2.
és 6. számú melléklete,
) az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2-4. §-a, 6. §-a,
8-18. §-a, 20-27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 41. §-a,
) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-ának (3)-
(5) bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2) bekezdésének
második mondata, 50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,
) a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a
továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-ának l) pontja és 36. §-ának m) pontja.
Módosuló rendelkezések
156. §
A Vjt. 7. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"A választópolgár egy jelöltre szavazhat."
157. §
A Vjt. 8. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"A választópolgár egy listára szavazhat."
158. §
A Vjt. 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"47. § (1) Az országgyûlési képviselõk választásának elsõ fordulóját - az
Országgyûlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével -
április hónapra kell kitûzni.
(2) Az országgyûlési képviselõk választásának második fordulóját - az elsõ
forduló kitûzésével egyidejûleg - az elsõ fordulót követõ 14. napra kell
kitûzni.
(3) A választást úgy kell kitûzni, hogy sem az elsõ, sem a második forduló
ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetõleg az azokat
megelõzõ vagy követõ napra.
159. §
A Vjt. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"48. § (1) Az idõközi választást - a 47. §-ban foglaltaknak megfelelõen -
az Országos Választási Bizottság tûzi ki.
(2) Nem lehet idõközi választást tartani az általános választások évében."
160. §
A Vjt. 49. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"49. § Az országgyûlési képviselõk 1998. évi általános választásának elsõ
fordulóját május hónapra kell kitûzni."
161. §
A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetõleg párt választási listáján
listát kell érteni.
162. §
Az Övjt. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetõleg
listát ajánlhat."
163. §
Az Övjt. 42.§-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(5) Szavazategyenlõség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az
egyenlõ számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot."
164. §
(1) Az Övjt. 50.§-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A vegyes választási rendszerben kisebbségenként külön-külön
kisebbségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni
választókerületben akár független kisebbségi jelöltként, akár kisebbségi
jelölõ szervezet jelöltjeként indult jelöltet. A kisebbségi jelölõ
szervezetek, illetõleg a kisebbségi jelöltek közös kompenzációs listát is
indíthatnak."
(2) Az Övjt. 50.§-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt írásban lemondhat a
kisebbségi kompenzációs listás jelöltségrõl."
165. §
Az Övjt. 50/C.§-ának (3) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
"(3) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat,
ahány tagja a kisebbségi önkormányzatnak lehet."
166. §
Az Övjt. 55. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"55. § (1) A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános
választását október hónapra kell kitûzni.
(2) A választást úgy kell kitûzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti
ünnepre, illetõleg az azt megelõzõ vagy követõ napra."
167. §
Az Övjt. 59.§-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A települési és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testülete
tagjai számának meghatározásához a lakosság számát a szavazás napját
megelõzõ 60. napon a személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi szervének
adatai alapján kell megállapítani."
168. §
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-ának a)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a következõ b)
ponttal egészül ki; a jelenlegi b) -f) pontjának jelölése c) -g) jelölésre
változik:
"a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erõszakkal, fenyegetéssel,
megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,
b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében
erõszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez
aláírást,"
169. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 110. §-a a
következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege az (1)
bekezdés számozást kapja:
"(2) A 96. § a) pontja szerinti területszervezési döntést nem lehet
végrehajtani az országgyûlési képviselõk, valamint a helyi önkormányzati
képviselõk és polgármesterek általános választásának évében, egyébként
pedig a választás kitûzésétõl a szavazás napjáig terjedõ idõszakban."
170. §
A Szaz. tv. 34. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A polgár a személyi azonosítóját a népszavazási kezdeményezés, népi
kezdeményezés támogatására aláírást, illetõleg a választási eljárásban
jelöltajánlást gyûjtõ szervnek és polgárnak kezdeményezési, jelöltállítási
jogának gyakorlásakor köteles átadni."
171. §
A Szaz. tv. 36. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"d) a népszavazási kezdeményezést, népi kezdeményezést szervezõ az
összegyûjtött aláírásoknak az Országos Választási Bizottság elnöke,
illetõleg a polgármester (fõpolgármester) részére történõ átadásakor;"
1. számú melléklet
A választási szervek, választási irodák tagjai által tett eskü szövege
"Én ............................................ esküszöm, hogy az
Alkotmány és a választásra, népszavazásra és népi kezdeményezésre
vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit megtartom és megtartatom. Tisztemet
és megbízatásomat Hazám javára, legjobb tudásom szerint, lelkiismeretesen
teljesítem.
(Az eskütevõ meggyõzõdése szerint)
Isten engem úgy segéljen!"
2. számú melléklet
(Az országgyûlési egyéni választókerület szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Országgyûlési képviselõ választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
..................................... megye
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két
vonallal lehet, például: -;+.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a
jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének,
illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös jelölt esetén
a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.)
3. számú melléklet
(Az országgyûlési területi választókerület szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Országgyûlési képviselõk választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (megye neve/Budapest)
Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!
2. (Pártjelvény helye)
1.
(Pártjelvény helye) O
(Pártjelvény helye)
O (jelölõ szervezet
O neve)
(jelölõ szervezet
(jelölõ szervezet neve) (jelölt neve)
neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
3.
X.
5. (Pártjelvény helye)
4.
(Pártjelvény helye) O
(Pártjelvény helye)
O (jelölõ szervezet
O neve)
(jelölõ szervezet
(jelölõ szervezet neve) (jelölt neve)
neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve)
A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben elhelyezett
egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;+.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet neve mellett a jelölõ szervezet
kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve
jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös lista esetén a
szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni.)
4. számú melléklet
(A helyi önkormányzati választás kislistás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi önkormányzati képviselõk választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (település neve)
Érvényesen szavazni legfeljebb..... jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltekre szavazni a nevük melletti körben elhelyezett egymást metszõ
két vonallal lehet, például: -;+.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a
jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös
jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell
tüntetni.
Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi
jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon
fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ
szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet,
valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell
tüntetni.)
5. számú melléklet
(A helyi önkormányzati választás egyéni választókerületi szavazólapjának
mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi önkormányzati képviselõ választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
............................................... (település neve)
................................ számú választókerület
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két
vonallal lehet, például: -;+.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a
jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös
jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell
tüntetni.
Ha a választási szerv a jelöltet nemzeti vagy etnikai kisebbségi
jelöltként veszi nyilvántartásba, akkor a kisebbség nevét a szavazólapon
fel kell tüntetni. A kisebbségi jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ
szervezet kívánságára a jelölt, illetve a kisebbségi jelölõ szervezet,
valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség nyelvén is fel kell
tüntetni.)
6. számú melléklet
(A polgármester-, illetve fõpolgármester-választás szavazólapjának
mintája)
SZAVAZÓLAP
Polgármester/Fõpolgármester választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
............................................... (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet!
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O független jelölt
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
(jelölt neve) O (jelölõ szervezet neve)
A jelöltre szavazni a neve melletti körben elhelyezett egymást metszõ két
vonallal lehet, például: -;+.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a
jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is. Közös
jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell
tüntetni.)
7. számú melléklet
(Afõvárosi/megyei közgyûlés listás választása szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
A fõvárosi/............ megyei közgyûlés tagjainak választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (Budapest/megye neve)
Érvényesen szavazni csak egy listára lehet!
O (jelölõ szervezet
1. neve)
(jelölt neve)
(jelölt neve) 2. X.
(jelölt neve)
(jelölt neve) O O
(jelölt neve)
(jelölõ szervezet (jelölõ szervezet
neve) neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
(jelölt neve) (jelölt neve)
A listára szavazni a jelölõ szervezet neve felett lévõ körben elhelyezett
egymást metszõ két vonallal lehet, például: -;+.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett
a jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését,
jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát is. Közös
lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell
tüntetni.
Ha a listák száma indokolja, a listákat két sorban kell a szavazólapon
feltüntetni.)
8. számú melléklet
(Ahelyi kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk választása
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (település neve)
Érvényesen szavazni csak egy kisebbség legfeljebb ...... jelöltjére lehet!
(kisebbség neve) (kisebbség neve)
(kisebbség neve)
(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O
szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O
szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O
szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ (jelölt, jelölõ
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O szervezet neve) O
szervezet neve) O
(jelölt, jelölõ
(jelölt, jelölõ szervezet neve) O
szervezet neve) O
A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévõ körben elhelyezett egymást
metszõ két vonallal lehet, például: -;+.
(A szavazólapon a jelölõ szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a
jelölõ szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.
A jelölt, illetve a jelölõ szervezet kívánságára a jelölt, illetve a
jelölõ szervezet, valamint a kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség
nyelvén is fel kell tüntetni.)
1
9. számú melléklet
(Népszavazás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Országos/helyi népszavazás
......... (év) .................................. (hónap) .......... (nap)
................................ (helyi népszavazás esetén a település neve)
Érvényesen szavazni (kérdésenként) csak egy válaszra lehet!
Kérdés 1:.........................................
IGEN
O
NEM
O
Kérdés 2:.........................................
ELSÕ VÁLASZ O
MÁSODIK VÁLASZ O
HARMADIK VÁLASZ O
A válaszra szavazni a válasz alatti/melletti körben elhelyezett egymást metszõ
két vonallal lehet, például: -;+.
3
Indokolás
a választási eljárásról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A választások és a népszavazások, valamint a népi kezdeményezések anyagi
jogi és eljárási szabályait jelenleg külön-külön törvények szabályozzák:
- az országgyûlési képviselõk választását az országgyûlési képviselõk
választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény,
- a helyi önkormányzati képviselõk, a polgármesterek, valamint a helyi
kisebbségi önkormányzati képviselõk választását a helyi önkormányzati
képviselõk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény,
- az országos népszavazás és az országos népi kezdeményezés anyagi jogi
szabályait, továbbá sajátos eljárási szabályait a népszavazásról és a
népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény, amely az eljárás
tekintetében az országgyûlési képviselõk választásának szabályait rendeli
alkalmazni,
- a helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés anyagi jogi szabályait,
továbbá sajátos eljárási szabályait a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény, amely az eljárás tekintetében a helyi önkormányzati
képviselõk választásának szabályait rendeli alkalmazni.
E szerteágazó szabályozási rendszer következtében az egyes eljárások a
szükségesnél jóval nagyobb mértékben különböznek egymástól, ami jelentõsen
megnehezíti a választópolgárok választójogának gyakorlását, a jelöltek, a
pártok és más jelöltállító szervezetek, és nem utolsósorban a választások
lebonyolításában közremûködõ választási szervek és köztisztviselõk munkáját.
Az elmúlt évek demokratikus választási gyakorlata során kikristályosodtak
azok a szabályok, amelyek valamennyi választási, népszavazási eljárásban
alkalmazhatók, és így alapját képezhetik egy egységes szabályozási
rendszernek.
A hatályos, fent felsorolt törvények módosítása önmagában nem lenne
elegendõ a jelzett probléma megszüntetésére, hiszen az egyes jogszabályok ezt
követõ újabb és újabb, eltérõ ütemû és mértékû módosítása a kezdetben egységes
szabályokat szétzilálná; ezért a Javaslat egy - valamennyi választási,
népszavazási és népi kezdeményezési eljárás szabályait integráló - egységes
választási eljárási törvényt tartalmaz. Ennek megfelelõen a hatályos
törvényekben kodifikált eljárási szabályok hatályon kívül helyezésével
létrehozható az ún. választási eljárási kódex.
A Javaslat két részbõl áll: az elsõ rész azokat az eljárási szabályokat
foglalja magában, amelyek - egy-két kivételtõl eltekintve - az összes
választásfajtára alkalmazandók, a második rész pedig az egyes választásfajták
eltérõ, különös eljárási szabályait tartalmazza.
A Javaslat az anyagi jogi választási normákat lényegében nem érinti, csupán
a választások idõpontjának meghatározására, valamint egy-két további
pontosításra kerül sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSÕ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ALAPVETÕ SZABÁLYOK
Az 1-5. §-hoz
A Javaslat valamennyi jelenlegi közjogi választást alkalmazási körébe von,
s lehetõséget biztosít arra, hogy a késõbbiekben esetlegesen bevezetendõ új
választásfajtákat (pl. az Európa Parlament tagjainak választása) is az
egységes eljárási törvény szerint bonyolítsák le.
A választás és a szavazás napja között legalább 72 napnak kell eltelnie. Ez
az idõtartam korrekt, biztonságos, ugyanakkor viszonylag rövid idõtartamú
választási eljárást tesz lehetõvé.
Az idõben kötött választási eljárás megköveteli az eljárási cselekmények és
a jogorvoslati eljárások idõtartamának szigorú betartását, aminek része, hogy
a napokban megállapított határidõk számításánál a naptári napokat kell
figyelembe venni, azaz a nemzeti ünnepek, a munkaszüneti napok és a hétvégek
egyaránt beszámítanak a határidõkbe.
II. FEJEZET
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA
A 6-8. §-hoz
A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik
legfõbb garanciáját jelenti. Ennek egyik eleme, hogy a választópolgárok a
választójoguk gyakorlásához szükséges valamennyi információról, valamint a
választások eredményérõl tájékoztatást kapjanak. A Javaslat a klasszikus
közvélemény-kutatás mellett a szavazás napján végzett ún. exit-pollra
vonatkozóan is megállapít néhány garanciális jellegû korlátozást.
III. FEJEZET
VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK
A 9-11. §-hoz
Azok a hajléktalan választópolgárok, akik a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásba bejelentkeztek, s lakcímükként csak a település neve van
megjelölve, a helyi választási iroda vezetõje által kijelölt szavazókörben
szavazhatnak. A helyi önkormányzati választásokon a 10 000-nél több lakosú
települések, valamint az országgyûlési képviselõk választásán néhány nagyobb
település több választókerületre oszlik; ebben az esetben elõször -
sorsolással - el kell dönteni, hogy a hajléktalanok melyik választókerületben
szavazhatnak, majd a kisorsolt választókerület egyik szavazókörét kell
kijelölni.
A választókerületi és a szavazóköri beosztás, valamint az elkészült
névjegyzékek adatai stabilitásának biztosítása érdekében a Javaslat szerint a
települések, választókerületek, szavazókörök és címek adatainak
megváltoztatására a választás kitûzését követõen már nincs lehetõség.
IV. FEJEZET
A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA
A névjegyzék
A 12-16. §-hoz
A névjegyzék a választójoggal rendelkezõk nyilvántartása, amely
szavazókörönkénti bontásban készül. A névjegyzék alapja a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás, amelybõl a névjegyzék összeállításakor törölni kell
azokat, akik nem rendelkeznek választójoggal.
A választópolgárok tájékoztatására a névjegyzéket közszemlére kell tenni,
ugyanakkor minden választópolgárt tájékoztatni kell arról, hogy hol, mikor és
hogyan vehet részt a szavazáson. Az ajánláshoz a választópolgárnak a személyi
azonosítóját is át kell adnia, ezért azt - annak érdekében, hogy
rendelkezésére álljon - az értesítõ is tartalmazza.
A névjegyzéken az elkészítését követõen történt változásokat át kell
vezetni.
A választójoggal nem rendelkezõ nagykorú polgárok nyilvántartása
A 17-20. §-hoz
Annak érdekében, hogy a választójoggal nem rendelkezõ polgárok ne
vehessenek részt a választásokon, róluk központi nyilvántartást kell vezetni,
amelyre vonatkozóan - tekintettel arra, hogy szenzitív adatokat tartalmaz -
szigorú adatvédelmi garanciákat állapít meg a Javaslat. E nyilvántartás
adatait a népszavazás állampolgári kezdeményezésének hitelesítésekor is fel
kell használni, ezért a választójog visszanyerését követõen még 6 hónapig
rendelkezésre kell állnia azoknak az adatoknak, amelyek alapján
megállapítható, hogy az aláírásgyûjtõ-ívet aláíró polgárnak az aláírásgyûjtés
idején volt-e választójoga.
V. FEJEZET
VÁLASZTÁSI SZERVEK
Választási szervek a társadalmi tevékenységet ellátó választási
bizottságok, valamint a közszolgálati tevékenységet ellátó választási irodák.
A választási bizottságok
A 21-34. §-hoz
A választási bizottságok a választások társadalmi kontrollját megvalósító,
független, kizárólag a törvényeknek alárendelt szervek. A választási
bizottságok tagjainak egy része választott, másik része a választásban
érdekelt jelöltek, jelölõ szervezetek képviseletét ellátó, megbízott tag.
A választási bizottságok választott tagjai - a helyi választási bizottság
kivételével - az egyik országgyûlési választástól a következõig terjedõ
idõszakban látják el feladataikat, a törvény különös részében meghatározott
valamennyi választásfajtára kiterjedõ hatáskörrel. A helyi választási
bizottság választott tagjainak megbízatása önkormányzati választástól
önkormányzati választásig szól.
A választási bizottságok megbízott tagjainak megbízatása adott választásra
szól, azt követõen megbízatásuk megszûnik. Az Országos Választási Bizottság ez
alól kivétel: az országgyûlési képviselõk választására megbízott tagok
megbízatása ugyan - az általános szabályokhoz hasonlóan - az országgyûlési
választások után megszûnik, ez azonban nem vonatkozik azokra, akiket olyan
párt bízott meg, amely a választást követõen az Országgyûlés alakuló ülésén
képviselõcsoportot alakít. Ha valamely párt a választásokat megelõzõen nem
delegált tagot az Országos Választási Bizottságba (nem állított országos
listát, vagy állított ugyan, de nem élt a delegálás lehetõségével), illetõleg
delegált tagjának megbízatása azért szûnt meg, mert a párt az Országgyûlés
alakuló ülésén nem hozott létre képviselõcsoportot, de késõbb erre sor kerül,
az adott párt jogosult lesz tagot delegálni az Országos Választási
Bizottságba.
Azokon a településeken, amelyek csak egy szavazókörrel rendelkeznek, nem
mûködik külön szavazatszámláló és helyi választási bizottság: a
szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el.
A választási irodák
A 35-39. §-hoz
A választásokkal kapcsolatos állami feladatokat a választási irodák látják
el. A választási irodák a választási feladatokat folyamatosan végzik,
tagjaiknak megbízatása határozatlan idõre szól. A választási irodák alá-
fölérendeltségi viszonyban állnak egymással, tevékenységüket a belügyminiszter
az Országos Választási Iroda vezetõje útján irányítja.
VI. FEJEZET
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY
A 40-45. §-hoz
A választási kampány a jelöltek, jelölõ szervezetek programjának,
ígéreteinek, politikai nézeteinek megismertetését, népszerûsítését szolgálja.
A Javaslat a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás és szórólapok
osztogatása, választási gyûlések tartása, média igénybevétele) szabályozza. A
jelölõ szervezetek kampányolásának segítése érdekében, a választópolgárok
megszólításának megkönnyítésére a Javaslat lehetõvé teszi, hogy a helyi
választási iroda vezetõje, illetõleg a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
központi hivatala a választópolgárok meghatározott adatait a jelöltek, jelölõ
szervezetek részére átadja. Ezen adatok kizárólag a választási kampány céljára
használhatók fel, és a szavazás napján azokat meg kell semmisíteni (az adatok
további kezelése jogosulatlan adatkezelésnek minõsül).
VII. FEJEZET
AJÁNLÁS
A 46-60. §-hoz
Jelöltet, illetõleg a megyei közgyûlés tagjainak választásán listát
ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt a választópolgárok az
értesítõvel együtt kapják meg, és saját, valamint az ajánlott jelölt (lista)
adatainak kitöltését követõen átadhatják az ajánlást gyûjtõknek.
Az országgyûlési választásokon a területi és országos listák, az
önkormányzati választásokon a kompenzációs és a fõvárosi listák állításának
feltétele, hogy a jelölõ szervezet meghatározott számú jelölttel, illetõleg
listával rendelkezzen. A választási szerveknek három nap áll rendelkezésükre a
jelöltek és a listák nyilvántartásba vételére, és egy esetleges jogorvoslati
eljárás tovább növeli a jelölt bejelentése és nyilvántartásba vétele közötti
idõtartamot, a jelöltek alapján állítható lista bejelentésére ugyanakkor
jogvesztõ határidõt állapít meg a Javaslat. Mindezekre tekintettel a
választási bizottságnak a jelölt bejelentésekor igazolást kell kiállítania,
amelynek alapján még határidõben be lehet jelenteni a listát is: a lista
nyilvántartásba vételének az lesz a feltétele, hogy a jelöltet nyilvántartásba
vegye az illetékes választási bizottság, és errõl is kiállítson egy igazolást,
amelyet a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási szervhez be kell
nyújtani. Ha a megfelelõ számú jelölt nyilvántartásba vételére nem kerül sor,
természetesen a listát is el kell utasítani.
Ha több jelölõ szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, e
szervezeteket együtt kell kezelni és úgy kell tekinteni, mintha egyetlen
jelölõ szervezetrõl volna szó: egy tagot bízhatnak meg a választási
bizottságokba, a költségvetési támogatás együttesen illeti meg õket stb.; a
közös jelöltet, listát állító jelölõ szervezetek mindegyikének nevét fel kell
tüntetni az ajánlószelvényeken és a szavazólapokon egyaránt.
A választáson az a jelölõ szervezet állíthat jelöltet vagy listát, amely a
jelölõ szervezetek nyilvántartásában szerepel. A jelölõ szervezet
bejelentésének elmulasztása esetén nincs lehetõség jelöltállításra.
VIII. FEJEZET
SZAVAZÁS
A 61-71. §-hoz
A szavazóhelyiségben történõ szavazás szabályaiban változás, hogy a
szavazólap átvételét a választópolgárnak aláírásával kell elismernie a
névjegyzéken.
A Javaslat különbséget tesz a szavazólap és a szavazat érvénytelensége
között: a szavazólap érvénytelensége esetén az azon leadott összes szavazat
értelemszerûen érvénytelen, míg - érvényes szavazólap esetén - a szavazat
érvénytelensége nem érinti a szavazólapon leadott többi szavazat érvényességét
(ennek a megkülönböztetésnek elsõsorban a több kérdést tartalmazó népszavazás
és a kislistás, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati választás esetén van
jelentõsége).
Az eddigi ellentmondásos helyzetet feloldva a Javaslat kimondja, hogy csak
az a szavazat érvényes, amelyet a választópolgár egymást metszõ két vonal
formájában ad le: az egyéb megjelölések (pl. a jelölt nevének aláhúzása,
bekeretezése, kipipálása) érvénytelenek, függetlenül attól, hogy a
választópolgár akarata kiderül-e e megjelölésekbõl.
IX. FEJEZET
A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE
A 72-76. §-hoz
A szavazatok elsõ összeszámlálását követõen a szavazatszámláló bizottság
jegyzõkönyvvezetõje adatlapot állít ki, amelyet az Országos Választási
Irodához kell továbbítani. Ezt követõen a szavazatszámláló bizottság a
szavazatszámlálás végsõ eredményérõl jegyzõkönyvet állít ki.
Ha a szavazókörben a legtöbb és a második legtöbb szavazatot elérõ jelölt
szavazatainak különbsége kisebb, mint az összes érvényes szavazat száma,
illetõleg ha meghaladja az érvénytelen szavazatok számát, a szavazatszámláló
bizottság a szavazatokat ismét megszámlálja. Ha az ismételt szavazatszámlálás
eredménye megegyezik az elsõ szavazatszámlálás eredményével, ezt kell a
jegyzõkönyvben eredményként rögzíteni. Ha az ismételt szavazatszámlálás
eredménye eltér az elsõ szavazatszámlálás eredményétõl, a számlálást addig
kell továbbfolytatni, amíg (az eddigieket is beleértve) kétszer azonos
eredményre nem vezet: ezt az eredményt kell a jegyzõkönyvben rögzíteni.
X. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
A 77-85. §-hoz
A Javaslat a jogorvoslati eljárás általános szabályainak megállapítása után
(ezek alkalmazandók pl. a jelölt nyilvántartásba vételével kapcsolatos kifogás
elbírálására) néhány jogorvoslati fajtára (a névjegyzékkel kapcsolatos és az
eredmény elleni kifogások) különös szabályokat rendel alkalmazni.
Jogorvoslattal a választási szervek döntései ellen (kifogás), vagy más
szervek, személyek tevékenységével szemben (panasz), törvénysértés esetén
lehet élni.
A jogorvoslatok általános szabályai szerint elsõ fokon választási
bizottság, másodfokon bíróság jár el. A kifogást elbíráló szerv a kifogásnak
helyt adó döntéssel a törvénysértõ döntést megváltoztatja. Másik lehetõség,
hogy a törvénysértõ döntést megsemmisíti, és a választási eljárás egészét vagy
annak egy részét (pl. csak a szavazást) megismételteti. A választási eljárás
megismételtetését nem lehet a kasszáció klasszikus jelentése szerint
értelmezni, az nem vonatkozhat kizárólag arra, hogy a törvénysértõ döntést
hozó választási szervet új döntés meghozatalára kötelezi a kifogást elbíráló
szerv (ez a szigorú határidõkhöz kötött választási eljárási rend
ellehetetlenülését eredményezné).
A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat szabályai nem
változnak.
A szavazatszámláló bizottságnak az eredményt megállapító döntése ellen nem
lehet közvetlenül kifogást benyújtani, hanem a választási eredményt
megállapító választási bizottsági döntés elleni kifogást lehet a
szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértõ voltára alapozni. A
választási bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni kifogás
alapja a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértõ voltán kívül az
lehet, ha a választási bizottság a szavazatösszesítés vagy a mandátumkiosztás
szabályait megsértette.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
XI. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK VÁLASZTÁSA
A 86-99. §-hoz
Az országgyûlési képviselõk választásán a jelölteket, illetõleg a jelölõ
szervezeteket dologi költségeik fedezésére költségvetési támogatás illeti meg.
E támogatáson felül jelöltenként legfeljebb 1 millió forintot lehet a
választási kampányra fordítani. A pénzeszközök felhasználását az Állami
Számvevõszék ellenõrzi, s ha valamely jelölõ szervezetnél, illetõleg független
jelöltnél túllépést állapít meg, akkor a túllépés értéke kétszeresét kell a
központi költségvetés részére befizetni. A számvevõszéki ellenõrzés az
országgyûlési képviselethez jutott jelölõ szervezetek esetében kötelezõ.
Az országgyûlési képviselõk választásán (és az országos népszavazáson is)
azok a választópolgárok, akik a szavazás napján lakóhelyüktõl távol
tartózkodnak, igazolással szavazhatnak.
XII. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A HELYI
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TAGJAINAK VÁLASZTÁSA
A 100-115. §-hoz
Az önkormányzati választásokon a választópolgároknak továbbra is
lehetõségük lesz arra, hogy lakóhelyük helyett tartózkodási helyükön
szavazhassanak. Ehhez a lakóhelyük szerint illetékes helyi választási iroda
vezetõjétõl kell igazolást kérniük, melynek alapján a tartózkodási helyük
szerinti névjegyzékbe kell õket felvenni.
A megyei közgyûlés tagjainak megválasztására szolgáló lista ajánlására a
jelöltajánlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy
e lista állításának feltétele nem meghatározott számú jelölt állítása, hanem
meghatározott számú választópolgár aláírásának összegyûjtése.
XIII. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS
A 116-130. §-hoz
Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ-ívek hitelesítésével
kapcsolatos döntése ellen a kérdéssel összefüggõ részét illetõen az
Alkotmánybírósághoz, az aláírásgyûjtõ-ív formai hibája vonatkozásában pedig a
Legfelsõbb Bírósághoz lehet kifogással fordulni. A népszavazással kapcsolatos
egyéb kifogások elbírálása az Alkotmánybíróságtól - a választási jogorvoslatok
általános szabályaihoz hasonlóan - a rendes bíróságok hatáskörébe kerül át.
XIV. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
A 131. §-hoz
Az országos népi kezdeményezés eljárási szabályai lényegében megegyeznek az
országos népszavazás állampolgári kezdeményezésének eljárási szabályaival.
XV. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS
A 132-146. §-hoz
A helyi népszavazás eljárási szabályai az eljáró szervek kivételével
alapvetõen megegyeznek az országos népszavazás eljárási szabályaival.
XVI. FEJEZET
HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
A 147-148. §-hoz
A helyi népi kezdeményezésre a helyi népszavazás kezdeményezésének eljárási
szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. FEJEZET
ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK
A 149. §-hoz
Az értelmezõ rendelkezések között a javaslat megadja a törvényben használt
egyes kifejezések pontos jelentését.
XVIII. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
A 150-171. §-hoz
A javaslat hatálybalépésével egyidejûleg az egyes választási anyagi jogi
szabályokat tartalmazó törvények módosítására is szükség van: azokból az
eljárási jellegû rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.
A Vjt. és az Övjt. módosítása az országgyûlési, illetõleg a helyi
önkormányzati választások idõpontjának stabilizálását is magába foglalja.