1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4755.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a
Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló
1994. évi XLII. törvény módosításáról
Elõadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. július
1997. évi ........
törvény
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a
Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról
1. §
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban:
Etv.) 1. § - ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export-
és importügyletekre, valamint a külföldön megvalósuló magyar befektetésekre
vonatkozóan jogosult végezni."
2. §
Az Etv. 2. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2.§ (1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, és a
külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó
alábbi pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatásokat és
befektetési szolgáltatásokat végzi:
a) pénzkölcsön nyújtása;
b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség
vállalása;
c) valutával, devizával- ide nem értve a pénzváltási tevékenységet-, váltóval,
illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történõ kereskedelmi
tevékenység;
d) kereskedelmi tevékenység az értékpapírok forgalomba hozataláról, a
befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXXI.
törvény (a továbbiakban: Épt.) 5. § b)-e) pontjaiban meghatározott befektetési
eszközökkel;
e) hitel referencia szolgáltatás;
f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ideértve a pénzforgalmi
számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a nemzetközi
fizetési forgalom lebonyolítását olyan gazdasági társaságoknak és egyéni
vállalkozóknak (a továbbiakban: ügyfelek), amelyek részére az Eximbank hitelt
nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt;
g) azon ügyfelek pénzének betétként történõ elfogadása, amelyek részére az
Eximbank hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, továbbá betétek
gyûjtése forrásszerzés céljából bel- és külföldi hitelintézetektõl.
(2) Az Eximbank a pénzkölcsön nyújtása keretében az export finanszírozása
érdekében kedvezõ kamatozású hitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi
hitelintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végzõ gazdálkodó
szervezeteknek és az ezeket megvásárló (igénybe vevõ) devizakülföldieknek.
Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizajogszabályok szempontjából
annak minõsülõket kell érteni."
3. §
Az Etv. 3. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. § (1) A Mehib Rt. tevékenysége a következõ biztosítási ágazatok piacképes
és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó
információszolgáltatásra terjed ki:
a) hitelezés,
b) kezesség,
c) különbözõ pénzügyi veszteségek.
(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú
külkereskedelmi ügyletekhez, külföldi befektetésekhez és belföldi
értékesítésekhez kapcsolódóan jogosult végezni.
(3) E törvény rendelkezéseinek alkalmazásában nem-piacképesnek azok a
kockázatok minõsülnek, amelyek a biztosítási piacon nem biztosíthatóak,
illetve nem viszontbiztosíthatóak.
(4) A nem-piacképes kockázatok körébe tartoznak:
a) azok a politikai típusú kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül
politikai és politikai jellegû események (pl. háború, polgárháború,
zavargások, stb.) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegû
intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások
alkalmazása miatt állnak fenn;
b) azok a kereskedelmi típusú kockázatok (pl. fizetésképtelenség), amelyek az
export célországának kockázata vagy az exportügylet futamideje miatt nem
viszontbiztosíthatóak.
(5) A nem-piacképes kockázatok az exportcélú és a külföldi befektetésekre
irányuló szerzõdések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak.
(6) A Mehib Rt. a belföldi értékesítéshez kapcsolódóan biztosításra kizárólag
saját kockázatára és csak olyan exportõrök esetében jogosult, akikkel
exportirányú külkereskedelmi ügyletre érvényes biztosítási szerzõdéssel
rendelkezik.
(7) A Mehib Rt. által az (6) bekezdésben megjelölt biztosítási
kötelezettségvállalás mértéke az év egyetlen napján sem haladhatja meg az
exportirányú külkereskedelmi szerzõdés alapján fennálló biztosítási
kötelezettségvállalást.
(8) A Mehib Rt-nek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból
eredõ fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetõek a
központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási
feltételek késõbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését
tenné lehetõvé."
4. §
Az Etv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizetõ kezesként felel a
Mehib Rt. által:
a) a kormányrendeletben elõírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú
biztosításokból eredõ fizetési kötelezettségek, valamint
b) a Mehib Rt. által biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan felvett
hitelekbõl eredõ fizetési kötelezettségek
teljesítéséért."
5. §
(1) Az Etv. 7. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép és a bekezdés a következõ új e) ponttal egészül ki:
"[7. § (1) Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:]
c) a Mehib Rt. által a kormányrendeletben elõírt feltételekkel vállalt nem-
piacképes kockázatú biztosítási kötelezettségek összegének felsõ határát,
e) a Mehib Rt. által felvehetõ hitelek állományának felsõ határát."
(2) Az Etv. 7. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés a) - c) és e) pontjában meghatározott állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg az éves költségvetési törvényben felsõ
határként meghatározott összegeket."
6. §
Az Etv. a következõ új 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § (1) Az Eximbank a költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek
beváltásából eredõ követeléseket, valamint a követelések után járó kamatot és
késedelmi kamatot, a Mehib Rt. a kormányrendeletben elõírt feltételekkel
biztosított követelések és a jogelõdöktõl átvett biztosítási szerzõdések
alapján keletkezõ kárkintlévõségeket az állam megbízásából a központi
költségvetés javára köteles behajtani.
(2) A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehib Rt-t pénzügyminiszteri
rendeletben meghatározott mértékû jutalék illeti meg. A jutalék alapja a kamat
és késedelmi kamat nélkül befolyt követelés."
7. §
Az Etv. 12. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"12. § Az Eximbank és a Mehib Rt. tevékenységére kiterjedõ üzleti tervet a
tulajdonosi jogok gyakorlója hagyja jóvá."
8. §
Az Etv. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetõ szerve az igazgatóság, amely
az igazgatóság elnökébõl, a vezérigazgatóból és további igazgatósági tagokból
áll. Az igazgatóságba három-három tagot a pénzügyminiszter és az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, egy-egy tagot a földmûvelésügyi
miniszter és a külügyminiszter jelöl ki.
(2) Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejûleg a Mehib Rt. igazgatósági
tagjává, a Mehib Rt. igazgatósági tagja egyidejûleg az Eximbank igazgatósági
tagjává jelölhetõ."
9. §
Az Etv. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"15. § Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezetésének és üzletvitelének
ellenõrzését a felügyelõ bizottság végzi. Az Eximbank és a Mehib Rt.
felügyelõ bizottságába két-két tagot a pénzügyminiszter és az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter jelöl."
10. §
Az Etv. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"16. § Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén vezérigazgató
áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg. A
vezérigazgató és az igazgatóság elnöke felett a munkáltatói jogokat a
tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja."
11. §
Az Etv. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17.§ (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, a felügyelõ
bizottság tagjai közül annak elnökét, továbbá a vezérigazgatót - a
pénzügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és a
Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki
határozatlan idõre és a miniszterelnök menti fel.
(2) Az igazgatóság és a felügyelõ bizottság tagjai és a vezérigazgató pártban
tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános
közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak."
12. §
Az Etv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 79. §
(1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80.
§ (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenõen - az Eximbank által a bel- és
külföldi hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél, valamint azon
külföldi vevõknek nyújtott hiteleknél, amely esetekben a célország - a Mehib
Rt. által - kockázatmentes, alacsony, illetve közepes kockázatúnak minõsül és
- az OECD tagországok kivételével - azok központi költségvetése, illetve
központi bankja garantálja a hitel visszafizetését. Abban az esetben, ha a
külföldi vevõ OECD tagországban bejegyzett cég, de a többségi vagy befolyásoló
részesedéssel rendelkezõ tulajdonosának székhelye nem OECD tagország, a Hpt-
ben foglalt nagykockázat vállalására vonatkozó korlátozások alóli mentesség
feltétele az ügylet mögötti bankgarancia megléte."
13. §
Az Etv. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 25.§ (1) A Mehib Rt. által vállalható biztosítások tárgyát és a központi
költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ kezessége mellett vállalható nem-
piacképes kockázatú biztosítási események részletes szabályait
Kormányrendelet határozza meg.
(2) A Mehib Rt-nek a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ
kezessége mellett vállalt biztosításainak feltételeit a kormányrendeletben
szabályozza. E tevékenységre a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási
tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.)
rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) A Bit. 97. § (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés
szerinti kormányrendeletben elõírt feltételekkel végzett biztosítási
tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási
kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben.
(4) A Mehib Rt. hitelt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és a
tulajdonosi jogok gyakorlójának elõzetes hozzájárulásával vehet fel.
(5) A Mehib Rt. pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti."
14. §
(1) Az Etv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által vállalható
biztosítások tárgyát és a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizetõ
kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítási események
részletes szabályait rendeletben meghatározza."
(2) Az Etv. 26. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza
az Eximbank és a Mehib Rt. központi költségvetéssel történõ elszámolásának
részletes szabályait, valamint a 8/A. § (2) bekezdésében említett jutalék
mértékét."
15. §
Az Etv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizetõ kezesként felel az e
törvény hatálybalépése elõtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási
szerzõdésekbõl eredõ fizetési kötelezettségek teljesítéséért.
16. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Etv. 8. §-a, a
9. §, a 10. §, a 11. §, a 18. §, a 19. §, a 27. § (3) bekezdése, az Osztalék,
a Könyvvizsgáló, a Befektetések korlátozása és az Összeférhetetlenség alcímek,
továbbá az Etv. 1. és 2. számú mellékletei. A Vezérigazgató alcím
Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke alcímre változik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a gazdasági
stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII.
törvény 57. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 1996. évi
költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 76. §-ának (4) bekezdése.
(4) Ahol az Etv. illetve más jogszabály EB Rt-t említ, azon Mehib Rt-t kell
érteni, ahol pedig a jogszabály politikai- és árfolyamkockázatot említ, azon a
Mehib Rt. vonatkozásában nem piacképes kockázatot, ahol kereskedelmi
kockázatot említ, ott pedig piacképes kockázatot kell érteni.
17. §
(1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény
567. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A kötelezõ biztosítás, valamint a külön törvényben szabályozott nem-
piacképes kockázatú biztosítás szabályait jogszabály a törvénytõl eltérõen
állapíthatja meg."
(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (4)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés
által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni
tartozásává válik, és azt - törvény eltérõ rendelkezésének hiányában - adók
módjára kell behajtani."
Általános indoklás
Az Országgyûlés az 1994. évi XLII. törvénnyel az Exportgarancia Biztosítási
Részvénytársaság szétválása útján 1994. májusában megalapította a Magyar
Export-Import Bank Részvénytársaságot (a továbbiakban: Eximbank) és a Magyar
Exporthitel Biztosító Részvénytársaságot (a továbbiakban: Mehib Rt).
Az Eximbank és a Mehib 1994. évi megalapításakor a kormányzat célja az volt,
hogy a két társaság az exportösztönzés rendelkezésére bocsátott állami
források jelentõs részének kezelésével az exportösztönzés elsõdleges
intézményeivé váljon.
A törvényi szabályozás változtatása alapvetõ feltétele a két intézménynél az
új termékek és szolgáltatások, új konstrukciók bevezetésének és a piacbõvítõ
elképzelések megvalósításának, valamint a magyar exportösztönzés EU
konformitása biztosításának. Ezek nagymértékben elõsegíthetik a
nemzetgazdasági export elõirányzat teljesülését, ugyanakkor ennek
költségvetési kihatásait az 1997. évi rögzített költségvetési törvény már
tartalmazza.
A nemzetközi gyakorlatban a mûködõ eximbankok és exporthitel-biztosító
intézmények eltérõ jogosítványokkal, tevékenységi körrel, törvényi
szabályozással mûködnek. Annak érdekében, hogy az Eximbank és a Mehib Rt.
megfelelhessen a jelenlegi gazdaságpolitikai elvárásoknak, szükséges a jelen
törvénymódosítás.
A Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. két-
három éven belül az export 7-10 %-ának finanszírozására tehetõ alkalmassá.
Ehhez azonban az 1994. évi XLII. tv. következõkben jelzett módosítására van
szükség:
az Eximbank által végezhetõ pénzügyi szolgáltatások körének korlátozott
körben történõ betétgyûjtéssel és bankszámla ügylettel történõ kibõvítése; az
Eximbanknak a Hpt. elõírásai szerinti nagykockázat vállalásának korlátozása
alóli korlátozott körben történõ mentesülése; a Mehib Rt. a belföldi
kockázatbiztosítást üzleti alapon, kizárólag saját kockázatra és/vagy
viszontbiztosítással történõ végzése az általa biztosított exportõrök körében;
az Eximbank és a Mehib tevékenységének folytatásához mindkét intézmény részére
az önálló behajtási tevékenységre vonatkozó törvényi szintû felhatalmazás; a
két társaság mûködésének biztosításához a hatályban lévõ egyéb jogszabályokkal
a szükséges jogharmonizáció megteremtése.
Részletes indoklás
1-2. §-hoz
Az Eximbank tevékenységi köre a korlátozott körben történõ betétgyûjtéssel és
bankszámla ügylettel egészül ki.
A banknak nem indokolt teljeskörû pénzforgalmi számlavezetési és
betétgyûjtési szolgáltatást nyújtania, azonban a finanszírozott
külkereskedelmi szerzõdésekkel kapcsolatos fizetési forgalom lebonyolítását, a
bankra engedményezett exportbevételek elszámolását, illetve betétként történõ
elfogadását, a hitelezés technikai lebonyolítását nem tudja megoldani
számlavezetés és betétgyûjtés nélkül.
A korlátozott számlavezetésre és a betétgyûjtésre történõ felhatalmazás ad
lehetõséget arra, hogy a hitelhez kapcsolódó külkereskedelmi forgalom pénzügyi
lebonyolítását az Eximbank külsõ hitelintézet bevonása nélkül valósíthassa
meg.
A bank által végezhetõ pénzügyi szolgáltatások, kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatások és befektetési szolgáltatások a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény elõírásaival összhangban
kerültek megfogalmazásra.
3. §-hoz
A Mehib Rt. tevékenységi körének meghatározásához kapcsolódóan a
törvényjavaslat a korábban politikai kockázatként és kereskedelmi kockázatként
nevezett kockázatokat "piacképes" és "nem-piacképes" kockázatként definiálja.
A kockázatok nem-piacképes volta mindenekelõtt az export, illetve a befektetés
célországának politikai-gazdasági helyzetébõl, továbbá a vevõ jellegébõl és a
vevõ bankjának minõsítésébõl, az exporthitelnyújtás futamidejébõl következik.
A nem-piacképes kockázatok biztosítása kizárólag állami háttérrel végezhetõ.
A biztosítási kínálat alkalmasabb alakíthatósága érdekében indokolt elhagyni a
mellékleteket, amelyek korábban a politikai kockázatok körét tartalmazták. A
javaslat két új bekezdéssel egészül ki, amelyek felsorolásszerûen rögzítik a
nem-piacképes kockázatok körét, valamint új típusú kockázatként a fizetéskép-
telenség bizonyos esetei is a "nem-piacképes" kockázatok körébe tartoznak.
A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a Kormány készfizetõ
kezessége mellett vállalható nem-piacképes biztosítások tárgyát és a nem-
piacképes kockázati biztosítási események részletes szabályait
kormányrendeletben rögzítse.
A Mehib Rt-re vonatkozóan a hatályos törvény tételesen meghatározza, hogy
milyen tevékenységekhez kapcsolódóan végezhet biztosítást, akár költségvetési
hátterû, akár üzleti alapú biztosításról van szó. A biztosító jelenleg üzleti
alapon sem végezhet belföldi kockázatbiztosítást.
A Javaslat szerint a Mehib Rt. a jövõben a belföldi kockázatbiztosítást üzleti
alapon, saját kockázatra és viszontbiztosítással végezheti az általa
biztosított exportõrök körében. Az ilyen típusú biztosítási
kötelezettségvállalás mértéke az év egyetlen napján sem haladhatja meg az
exportirányú külkereskedelmi szerzõdés alapján fennálló biztosítási
kötelezettségvállalást.
4-5. §-hoz
A Kormánynak a központi költségvetés terhére fennálló készfizetõ kezessége a
jövõben kiterjed a Mehib Rt. biztosítási tevékenységéhez kapcsolódó esetleges
hitelfelvételeire is. Ez a körülmény a Mehib Rt. kockázati minõsítésénél
alapvetõen fontos, különös tekintettel a külföldi tulajdonban lévõ
versenytársak hazai megjelenésére.
A nemzetközi gyakorlatban jellemzõnek tekinthetõ, hogy a nemzeti export
hitelbiztosítók mögött állami forrásoldali garancia áll annak érdekében, hogy
hitelfelvétel esetén szuverén állami kockázatként jelenjenek meg. Ez teszi
lehetõvé, hogy a nemzetközi biztosítási, a hitel- és tõkepiacokon gyakorla-
tilag az állammal azonos elbírálásban részesüljenek.
Tekintettel a forrásoldali garancia kiterjesztésére indokolt ezzel egyidejûleg
az éves keret költségvetési törvényben való rögzítése. Ugyanakkor a
költségvetési törvénnyel való összhang biztosítása érdekében rögzítésre
került, hogy a limitek az év egyetlen napján sem haladhatják meg a
költségvetési törvényben meghatározott állományokat.
6. §-hoz
Az Eximbank és a Mehib tevékenységének folytatásához szükségesnek tûnik
mindkét intézmény részére az önálló behajtási tevékenységre vonatkozó törvényi
szintû felhatalmazás. A Mehib jelenleg is önállóan - a kormányrendelet
felhatalmazása alapján - végzi a követelések behajtását és ezért a
tevékenységéért jutalékot kap. Itt kerül rögzítésre, hogy a befolyt
követelések, illetve azok kamata, késedelmi kamata mindenkor az államot
illetik meg. Eredményes behajtás esetén pénzügyminiszteri rendeletben
meghatározott mértékû jutalék illeti meg az Eximbankot és a Mehib-et.
7. §-hoz
A jövõben az Eximbank és a Mehib Rt. üzleti tervét a tulajdonosi jogok
gyakorlója, vagyis a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Korábban az üzleti terv
jóváhagyása az igazgatóságok hatáskörébe tartozott.
8-9. §-hoz
A Javaslat alapján az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságába és felügyelõ
bizottságába az MNB elnöke a jövõben nem delegál tagot.
10-11. §-hoz
Változásra kerülnek a vezérigazgató és az igazgatóság elnökének kinevezésével
és visszahívásával kapcsolatos szabályok. A munkáltatói jogokat a jövõben az
igazgatóság elnöke felett is - a vezérigazgatóhoz hasonlóan - a tulajdonos
gyakorolja. A kinevezés és a felmentés a miniszterelnököt illeti meg.
12. §-hoz
Az Eximbank részérõl a külföldi hitelintézeteknek és a külföldi vevõknek
nyújtott hiteleknél az adott ország központi költségvetésének, illetve
központi bankjának kell garantálnia a hitel visszafizetését. Ez alól kivételt
képeznek azon országok, amelyek a Mehib Rt. országminõsítése szerint
kockázatmentesek, alacsony-, illetve közepes kockázatúak, valamint az OECD
tagországok. Ez esetben az Eximbankra nem vonatkozik a Hpt. szerinti
nagykockázat vállalásának korlátozása.
Abban az esetben, ha a külföldi vevõ OECD tagországban bejegyzett cég, de a
többségi vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonosának székhelye
nem OECD tagország, a fenti mentesség feltétele az ügylet mögötti bankgarancia
megléte.
A nemzetközi gyakorlattal összhangban az Eximbank elsõrendû feladata
általában a nemzetgazdaságilag kiemelt, hosszútávú projektek megvalósításának
finanszírozása.
Erre azonban az Eximbank szavatoló tõkéje - alapvetõen a jegyzett tõke
nagysága miatt - nem nyújtana lehetõséget. Ez a nagykockázat vállalás korlátja
alóli mentesülés hiányában jelentõs korlátot szabna az ilyen típusú
exporthitel nyújtásának.
13-14. §-hoz
A Mehib Rt. tevékenységére vonatkozóan a Kormány több esetben felhatalmazást
kap a biztosító tevékenységével kapcsolatos egyes rendelkezések meghozatalára.
A Kormány rendeletben határozza meg a Mehib Rt. által vállalható biztosítások
tárgyát és a Kormány készfizetõ kezessége mellet vállalható nem-piacképes
kockázatú biztosítási események részletes szabályait.
15. §-hoz
Az Eximtörvény hatálybalépése óta eltelt idõszak változásai indokolják a
jelenlegi törvényszöveg módosítását, amely szerint a Kormány a jövõben a
központi költségvetés terhére készfizetõ kezesként a Javaslat hatálybalépése
elõtt megkötött és a Mehib Rt. által átvett biztosítási szerzõdésekbõl eredõ
fizetési kötelezettségek teljesítéséért felel.
16-17. §-hoz
A záró rendelkezések hatályon kívül helyeznek olyan korábbi rendelkezéseket,
amelyeket a társasági, a hitelintézeti és a biztosítási törvény megfelelõen
szabályoz. Ezek közül a legjelentõsebbek:
- a költségvetési kapcsolatokra vonatkozó külön elõírások. A törvényi
szintû szabályozás helyett elegendõ kormányrendeletben, illetve
pénzügyminiszteri rendeletben meghatározni a költségvetéssel történõ
elszámolás részletes szabályait;
- az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésére, illetve
elhelyezésére vonatkozó korlátokat a hitelintézetekre és
biztosítóintézetekre vonatkozó általános szabályozás váltja fel;
- a tekintetben, hogy az eredménybõl osztalékot fizessen-e a két
intézmény - a Kormány jóváhagyásával szemben - elegendõ a
tulajdonosi jóváhagyás;
- kormányzati irányelvek kiadása helyett az érintettek között (IKIM,
MNB, PM) egyeztetett - a két intézmény elé állított -
kereskedelempolitikai, pénzügyi és monetáris célok kerülnek
megfogalmazásra, amelyeket a tulajdonos az éves üzleti terv
elfogadásakor hagy jóvá;
- a hitelintézeti törvényben - a jelenlegi Eximtörvényben
rögzítetteknél is - szigorúbb rendelkezések léptek életbe a vezetõ
állású személyekre és a könyvvizsgálóra vonatkozóan, amelyeket az
Eximbanknál és értelemszerûen a Mehibnél is alkalmazni szükséges.