A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
H/4757.. számú
ORSZÁGGYÛLÉSI HATÁROZATI JAVASLAT
az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános Megállapodás
Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Hatodik jegyzõkönyvének, valamint az
Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevõ személyekre vonatkozó,
Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Európai Megállapodás megerõsítésérõl
Elõadó: dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
Budapest, 1997. augusztus
Az Országgyûlés
....../1997. (.....) OGY határozata
az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános Megállapodás
Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Hatodik jegyzõkönyvének, valamint az
Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevõ személyekre vonatkozó,
Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Európai Megállapodás megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. megerõsíti az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló
Általános Megállapodás Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Hatodik
jegyzõkönyvét, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt
vevõ személyekre vonatkozó, Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Európai
Megállapodást;
2. elhatározza, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Megállapodáshoz a
megerõsítés alkalmával az alábbi nyilatkozatot teszi:
"A Magyar Köztársaság az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevõ
személyekre vonatkozó, Strasbourgban, 1996. március 5-én kelt Európai
Megállapodás 4. cikk 2. bekezdés, b.) pontja alapján kinyilvánítja, hogy
fenntartja magának a jogot, hogy e cikk 2. bekezdés a.) pontját saját
állampolgáraival szemben nem alkalmazza."
3. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítésrõl szóló okiratok kiadására;
4. felhívja a Kormányt, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 16. §
(1) bekezdése alapján a Jegyzõkönyv és a Megállapodás mielõbbi törvénybe
iktatása érdekében, azok hatálybalépését követõen, haladéktalanul terjessze az
Országgyûlés elé a Jegyzõkönyv és a Megállapodás kihirdetésérõl szóló
törvényjavaslatot.
Indokolás
az országgyûlési határozati javaslathoz
Magyarország, mint az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl
szóló Egyezmény tagállama (kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény) elfogadta
az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános
Megállapodás második, negyedik és ötödik számú kiegészítõ jegyzõkönyveit,
valamint az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága eljárásaiban részt
vevõ személyekre vonatkozó Európai Megállapodást (kihirdette az 1996. évi
LXX. törvény). E nemzetközi egyezményeknek az a célja, hogy megkönnyítsék
az emberi jogi Egyezmény betartása felett õrködõ, Strasbourgban mûködõ
Bizottság és Bíróság tevékenységét, azáltal, hogy meghatározott
kiváltságokat, mentességeket illetõleg könnyítéseket biztosítanak a Bíróság és
Bizottság tagjainak, valamint a Bizottság és Bíróság üléseire utazó
személyeknek (a bepanaszolt kormányok képviselõi, a panaszosok és jogi
képviselõik stb.).
Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 1994. május 11-én aláírt Tizenegyedik
jegyzõkönyve az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága helyett egy
állandóan mûködõ bíróságot: az Emberi Jogok Európai Bíróságát hozta létre. A
Tizenegyedik jegyzõkönyvet az Országgyûlés a 68/1994.(XII.26.) OGY
határozattal megerõsítette. A Tizenegyedik jegyzõkönyv azt az idõpontot
követõ egy év elteltével lép hatályba, amikor azt az Egyezményben részes
valamennyi állam megerõsítette. Az 1997. június 9-i adatok szerint a
Tizenegyedik jegyzõkönyvet 33 tagállam erõsítette meg, további 2 állam
megerõsítése szükséges. Az Európa Tanácstól kapott tájékoztatás szerint a
hiányzó megerõsítésekre is hamarosan sor kerül.
Az Európa Tanács 1996. március 5-én elfogadta azt a két nemzetközi
egyezményt, melyek a Tizenegyedik jegyzõkönyvhöz kapcsolódóan biztosítják az
új Bíróság mûködéséhez szükséges mentességeket és könnyítéseket. Az egyik -
az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló Általános
Megállapodás
Hatodik jegyzõkönyve - az új Bíróság tagjainak, családtagjainak és a Bíróság
egyes tisztségviselõinek biztosítja a hivataluk, illetõleg tisztségük
ellátásához szükséges privilégiumokat, mentességeket. A másik - az Emberi
Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevõ személyekre vonatkozó
Európai Megállapodás - meghatározza az új Bíróság eljárásában részt vevõ -
az ügyben félként, annak jogi képviselõjeként vagy tanácsadójaként, illetõleg
tanúként, szakértõként szereplõ személyek - azon jogait, melyek e
minõségükben a Bíróság elõtti megjelenéshez feltétlenül szükségesek.
Célszerû, hogy Magyarország, mely az emberi jogok nemzetközi védelme
iránti elkötelezettségét is demonstrálandó az elsõk között írta alá, majd
erõsítette meg a Tizenegyedik jegyzõkönyvet, most is mielõbb megerõsítse az e
jegyzõkönyvhöz kapcsolódó két egyezményt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevõ személyekre
vonatkozó Európai Megállapodás 4. cikk 2. bekezdése kimondja, hogy sem az
átutazásra igénybe vett országokban, sem az eljárást lefolytató országban a
Bíróság eljárásában részt vevõ személyek ellen nem lehet büntetõ eljárást
folytatni, õket nem lehet fogva tartani a Bíróság székhelyére vagy az onnan
történõ visszautazásukat megelõzõ cselekmények és elítélések miatt. E
rendelkezés alkalmazása kizárható a saját állampolgár vonatkozásában, ha az
állam az aláíráskor, vagy megerõsítéskor ilyen értelmû nyilatkozatot tesz.
Tekintettel arra, hogy a közelmúltban számos olyan állam csatlakozott az
Európai Emberi Jogi Egyezményhez, melyek földrajzi elhelyezkedése miatt
megnõtt a realitása annak, hogy a jövõben személyek nagyobb számban
utazzanak át Magyarországon strasbourgi úti céllal, és hogy ezen személyek
között olyan magyar állampolgárok is elõfordulhatnak, akikkel kapcsolatban
büntetõ eljárás megindítása, lefolytatása, esetleg személyes szabadságuk
korlátozása is indokolt lehet, célszerû, hogy az Európai Megállapodás
megerõsítésekor a Magyar Köztársaság a 4. cikk 2. bekezdés b.) pontja
alapján nyilatkozatot tegyen, melynek szövegét az országgyûlési határozati
javaslat 2. pontja tartalmazza.
4
Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevõ személyekre vonatkozó
Európai Megállapodás
Strasbourg, 1996. március 5.
Az Európa Tanács ezen Megállapodást aláíró Tagállamai:
tekintettel az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló,
Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezményre (a továbbiakban: "az
Egyezmény");
emlékeztetve az Emberi Jogok Európai Bizottsága és Bírósága eljárásaiban
részt vevõ személyekre vonatkozó, Londonban, 1969. május 6-án aláírt Európai
Megállapodásra;
tekintettel az Egyezményhez kapcsolódó, az az által megállapított
ellenõrzési rendszer átalakításáról szóló, Strasbourgban, 1994. május 11-én
aláírt Tizenegyedik jegyzõkönyvre ( a továbbiakban: "az Egyezményhez
kapcsolódó Tizenegyedik jegyzõkönyv"), amely az Emberi Jogok Európai
Bizottsága és Bírósága helyett egy állandóan mûködõ Emberi Jogok Európai
Bíróságát hozza létre (a továbbiakban: "a Bíróság");
ezen továbbfejlõdésre tekintettel, meggondolván, hogy az Egyezmény
céljainak jobb megvalósítása érdekében szükségessé vált a Bíróság
eljárásaiban részt vevõ személyek számára bizonyos mentességek és könnyítések
biztosítása egy új Megállapodásban, az Emberi Jogok Európai Bírósága
eljárásaiban részt vevõ személyekre vonatkozó Európai Megállapodásban ( a
továbbiakban: "ezen Megállapodás");
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
1. A személyek, akikre ezen Megállapodás vonatkozik:
a.) bármely személy, aki félként, annak jogi képviselõjeként vagy
tanácsadójaként részt vesz a Bíróság elõtt folyó eljárásokban;
b.) a Bíróság által felkért tanúk és szakértõk, valamint a Bíróság
elnöke által felkért más személyek.
2. Ezen Megállapodás alkalmazásában a "Bíróság" kifejezés magában foglalja a
tanácsokat, a Kamarákat, a Nagy Kamara testületét, a Nagy Kamarát és a
bírákat. Az "eljárásban való részvétel" kifejezés magában foglalja az
Egyezmény valamely részes állama ellen benyújtott panasszal kapcsolatban tett
mindenfajta kommunikációt.
3. Amennyiben a Miniszteri Bizottságnak az Egyezmény 46. Cikke 2. bekezdése
szerinti feladatai gyakorlása során bármely, a fenti elsõ bekezdésben említett
személyt a Miniszteri Bizottság elõtti megjelenésre, vagy ahhoz intézendõ
írásos nyilatkozat beterjesztésére hívnak fel, vele kapcsolatban ezen
Megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Cikk
1. Az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében említett személyek
joghatóság alóli mentességben részesülnek a Bíróság elõtt általuk tett szóbeli
vagy írásbeli nyilatkozatok, illetve a Bírósághoz általuk benyújtott okiratok
vagy más bizonyítékok tekintetében.
2. Ez a mentesség nem vonatkozik az ilyen nyilatkozatokkal, illetve a
Bírósághoz benyújtott okiratokkal vagy bizonyítékokkal kapcsolatos, Bíróságon
kívüli kommunikációra.
3. Cikk
1. A Szerzõdõ Felek tiszteletben tartják az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1.
bekezdésében említett személyek jogát arra, hogy a Bírósággal szabadon
levelezzenek.
2. A fogva tartott személyek tekintetében e jog gyakorlása különösen magában
foglalja hogy:
a.) leveleik elküldése és átadása indokolatlan késedelem és bármifajta
változtatás nélkül történik;
b.) az ilyen személyek semmilyen formában nem vonhatók fegyelmi
intézkedés alá a Bírósággal a megfelelõ csatornákon keresztül folytatott
kommunikáció miatt;
c.) az ilyen személyeknek joguk van arra, hogy a fogva tartás helye
szerinti ország bíróságai elõtt megjelenésre jogosult jogásszal a Bírósághoz
intézendõ kérelem vagy abból eredõ bármilyen eljárás vonatkozásában
levelezzenek, és olyan körülmények között konzultáljanak, hogy azt más személy
ne hallhassa.
3. Az elõzõ bekezdések alkalmazásába hatóság nem avatkozhat be, kivéve a
törvényben meghatározott olyan esetekben, amikor az egy demokratikus
társadalomban a nemzetbiztonság, a bûncselekmény felderítése, a bûnüldözés
vagy a közegészség védelme érdekében szükséges.
4. Cikk
1. a.) A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy az ezen Megállapodás 1.
Cikkének 1. bekezdésében meghatározott személyeknek a Bíróság elõtti
megjelenés és onnan történõ visszatérés célját szolgáló szabad mozgását és
utazását nem akadályozzák.
b.) Mozgásukat és utazásukat csak törvényben meghatározott olyan
korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a
nemzetbiztonság vagy a közbiztonság érdekében, a közrend fenntartása, a
bûncselekmény megelõzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások
jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek.
2. a.) A tranzitországokban és az eljárást lefolytató országokban ezen
személyek ellen nem lehet büntetõeljárást folytatni, õket fogva tartani, vagy
személyes szabadságukat bármilyen más módon korlátozni olyan cselekmények
vagy elítélések miatt, amelyek az utazás megkezdését megelõzõen történtek.
b.) Ezen Megállapodás aláírásának, megerõsítésének, elfogadásának vagy
jóváhagyásának idõpontjában bármely Szerzõdõ Fél kinyilváníthatja, hogy ezen
bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza saját állampolgáraival szemben. Az
ilyen nyilatkozat bármely idõpontban visszavonható az Európa Tanács
Fõtitkárához intézett értesítéssel.
3. A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy visszaérkezésekor minden
olyan személyt újra bebocsátanak saját területükre, aki utazását azon
területrõl kezdte meg.
4. Ezen Cikk 1. és 2. bekezdése rendelkezéseinek az alkalmazása megszûnik
akkor, hogyha az érintett személynek attól a naptól fogva, amikor jelenlétére
a Bíróság már nem tartott igényt, folytatólagosan tizenöt napon keresztül
lehetõsége volt arra, hogy visszatérjen abba az országba, amelyikbõl utazását
megkezdte.
5. Amennyiben bármilyen ellentét merül fel egy Szerzõdõ Félnek ezen Cikk 2.
bekezdésébõl származó kötelezettségei és az Európa Tanács valamely Egyezménye
vagy más Szerzõdõ Felekkel fennálló kiadatási vagy más kölcsönös bûnügyi
jogsegély-szerzõdéses kötelezettségei között, ezen Cikk 2. bekezdésének
rendelkezései érvényesülnek.
5. Cikk
1. Az ezen Megállapodás 1. Cikkének 1. bekezdésében említett személyek
kizárólag azért részesülnek mentességekben és könnyítésekben, hogy biztosítva
legyen számukra a Bírósággal kapcsolatos funkcióik, feladataik vagy
kötelezettségeik ellátásához, illetve jogaik gyakorlásához szükséges
szólásszabadság és függetlenség.
2. a.) Kizárólag a Bíróság jogosult arra, hogy részben vagy teljesen
megszüntesse az ezen Megállapodás 2. Cikkének 1. bekezdésében biztosított
mentességet; a Bíróságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy
megszüntesse a mentességet minden olyan esetben, amikor megítélése szerint a
mentesség fenntartása akadályozná az igazságszolgáltatást, és amikor a részben
vagy egészben történõ megszüntetés megtehetõ anélkül, hogy sértené az ezen
Cikk 1. bekezdésében meghatározott célt.
b.) A mentességet a Bíróság megszüntetheti hivatalból, vagy bármely
Szerzõdõ Fél, illetve bármely érintett személy kérelmére.
c.) A mentességet megszüntetõ, vagy a megszüntetést elutasító
határozatoknak indoklást kell tartalmazniuk.
3. Amennyiben egy Szerzõdõ Fél igazolja, hogy az ezen Megállapodás 2. Cikkének
1. bekezdése szerinti mentesség megszüntetése nemzetbiztonság elleni
bûncselekmény miatt indított eljárás érdekében szükséges, akkor a Bíróság az
igazolásban meghatározott mértékben megszünteti a mentességet.
4. Amennyiben olyan tény kerül feltárásra, amely jellegénél fogva döntõ
fontosságú és a mentesség megszüntetését elutasító határozat idõpontjában
ismeretlen volt a kérelem elõterjesztõje számára, akkor az utóbbi új kérelmet
terjeszthet a Bíróság elé.
6. Cikk
Ezen Megállapodás egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az
korlátozná vagy leszûkítené azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szerzõdõ
Felek az Egyezményben vagy annak jegyzõkönyveiben vállaltak.
7. Cikk
1. Ezen Megállapodás az Európa Tanács Tagállamai részére áll nyitva
aláírásra, amelyek kifejezhetik egyetértésüket, hogy az rájuk nézve kötelezõ:
a.) megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli
aláírással, vagy
b.) megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történõ
aláírással, melyet megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratokat az
Európa Tanács Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk
1. Ez a Megállapodás az azon idõpontot követõ egy hónapos idõszak lejárta
utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács tíz tagállama
egyetértését fejezi ki azzal, hogy ezen Megállapodás a 7. Cikk
rendelkezéseinek megfelelõen kötelezõ legyen számára, illetve - attól
függõen hogy melyik idõpont a késõbbi - azon idõpontban, amikor az Egyezmény
Tizenegyedik jegyzõkönyve hatályba lép.
2. Mindazon Tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követõen fejezik ki
egyetértésüket azzal, hogy a Megállapodás kötelezõ legyen számukra, ezen
Megállapodás az aláírás, illetve a megerõsítésrõl, elfogadásról vagy
jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idõpontját követõ egy hónapos
idõszak lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
9. Cikk
1. A megerõsítésrõl, elfogadásról, illetõleg jóváhagyásról szóló okirat
letétbe helyezésének idõpontjában, vagy bármely késõbbi idõpontban az Európa
Tanács Fõtitkárához intézett nyilatkozatában bármelyik Szerzõdõ Állam
kiterjesztheti ezen Megállapodás alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott
bármely olyan területre, vagy területekre, amelynek vagy amelyeknek nemzetközi
kapcsolataiért felelõsséget visel, illetve amely vagy amelyek nevében eljárni
jogosult.
2. Az 1. bekezdés alapján tett nyilatkozatban meghatározott bármely terület,
illetve területek vonatkozásában ezen Megállapodás a nyilatkozatnak a
Fõtitkár általi kézhezvétele idõpontjától számított egy hónapos idõszak
lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
3. Az 1. bekezdés alapján tett minden nyilatkozat a nyilatkozatban
meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható az ezen
Megállapodás 10. Cikkében meghatározott eljárás szerint.
10. Cikk
1. Ezen Megállapodás meghatározatlan ideig marad hatályban.
2. Az Európa Tanács Fõtitkárához intézett értesítéssel, az õt érintõ részben,
bármelyik Szerzõdõ Fél felmondhatja ezen Megállapodást.
3. A felmondás az értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvétele idõpontjától
számított hat hónapos idõszak eltelte után lép hatályba. Az ilyen felmondás
nem mentesíti az érintett Szerzõdõ Feleket az ezen Megállapodásból származó
olyan kötelezettség alól, amely az 1. Cikk 1. bekezdésében említett személyek
vonatkozásában merülhet fel.
11. Cikk
Az Európa Tanács Fõtitkára értesíti a Tanács Tagállamait,
a.) minden aláírásról;
b.) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe
helyezésérõl;
c.) ezen Megállapodás 8. és 9. Cikkei szerint történt hatálybalépése
idõpontjairól;
d.) az ezen Megállapodásra vonatkozó minden jogcselekményrõl,
értesítésrõl vagy közlésrõl.
Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezen
Megállapodást.
Készült Strasbourgban, 1996. március 5. napján, angol és francia nyelven,
egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni.
Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Fõtitkára az Európa
Tanács valamennyi Tagállama részére hiteles másolatot küld.
10
Hatodik jegyzõkönyv az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló
Általános Megállapodáshoz
Strasbourg, 1996. március 5.
Az Európa Tanács ezen jegyzõkönyvet aláíró Tagállamai:
tekintettel az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló,
Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezményre (a továbbiakban: "az
Egyezmény");
tekintettel az Egyezményhez kapcsolódó, az az által megállapított
ellenõrzési rendszer átalakításáról szóló, Strasbourgban, 1994. május 11-én
aláírt Tizenegyedik jegyzõkönyvre ( a továbbiakban: "az Egyezményhez
kapcsolódó Tizenegyedik jegyzõkönyv"), amely az Emberi Jogok Európai
Bizottsága és Bírósága helyett egy állandóan mûködõ Emberi Jogok Európai
Bíróságát hozza létre (a továbbiakban: "a Bíróság");
továbbá tekintettel az Egyezmény 51. Cikkére, amelynek rendelkezései
szerint a Bíróság tagjai feladataik ellátása során jogosultak az Európa
Tanács Alapokmányának 40. Cikkében és az annak alapján létesített
megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre;
emlékeztetve az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeirõl szóló,
Párizsban, 1949. szeptember 2-án aláírt Általános Megállapodásra (a
továbbiakban: "az Általános Megállapodás"), valamint annak Második, Negyedik
és Ötödik jegyzõkönyveire;
figyelemmel arra, hogy szükségessé vált egy, az Általános Megállapodást
kiegészítõ új jegyzõkönyv a Bíróság tagjait megilletõ kiváltságok és
mentességek meghatározására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
Az Általános Megállapodás 18. Cikkében meghatározott kiváltságokon és
mentességeken kívül a bírák saját személyük, valamint házastársuk és kiskorú
gyermekeik tekintetében részesülnek mindazon kiváltságokban, mentességben,
kivételekben és könnyítésekben, amelyekben a diplomaták a nemzetközi jog
szerint részesülnek.
2. Cikk
Ezen jegyzõkönyv alkalmazásában a "bírák" kifejezés egyaránt jelenti az
Egyezmény 22. Cikke szerint megválasztott bírákat és bármely, egy érintett
Tagállam által az Egyezmény 27. Cikke 2. bekezdésének figyelembe vételével
kinevezett ad hoc bírót.
3. Cikk
Azért, hogy feladataik ellátása során a bírák számára biztosítva legyen a
teljes szólásszabadság és a teljes függetlenség, az általuk feladataik
ellátása körében tett szóbeli és írásbeli nyilatkozatokra, illetve
cselekedeteikre vonatkozó joghatóság alóli mentesség e személyek
megbízatásának megszûnte után is fennmarad.
4. Cikk
A bírák nem azért részesülnek kiváltságokban és mentességekben, hogy azok
személyes elõnyükre szolgáljanak, hanem azért, hogy biztosítva legyen
feladataik független gyakorlása. Kizárólag a Bíróság teljes ülése jogosult a
bírák mentességét megszüntetni; a Bíróság teljes ülésének nemcsak joga, hanem
kötelessége is, hogy megszüntesse a bíró mentességét minden olyan esetben,
amikor megítélése szerint a mentesség fenntartása akadályozná az
igazságszolgáltatást, és amikor a megszüntetés megtehetõ anélkül, hogy sértené
azt a célt, amelyért a mentességet adták.
5. Cikk
1. Ezen jegyzõkönyv 1. 3. és 4. Cikkeinek rendelkezéseit kell alkalmazni a
Bíróság Fõjegyzõje és Fõjegyzõként eljáró Helyettes Fõjegyzõje tekintetében
is, amennyiben errõl az Egyezményben részes államok formális értesítést
kaptak.
2. A Bíróság Helyettes Fõjegyzõje tekintetében ezen jegyzõkönyv 3. Cikke,
valamint az Általános Megállapodás 18. Cikke rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. A Fõjegyzõ és Helyettes Fõjegyzõ nem azért részesülnek az ezen Cikk 1. és
2. bekezdésében meghatározott kiváltságokban és mentességekben, hogy azok
személyes elõnyükre szolgáljanak, hanem azért, hogy biztosítva legyen
feladataik független gyakorlása. Kizárólag a Bíróság teljes ülése jogosult a
Fõjegyzõ és Helyettes Fõjegyzõ mentességét megszüntetni; a Bíróság teljes
ülésének nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy megszüntesse az ilyen
mentességet minden olyan esetben, amikor megítélése szerint a mentesség
fenntartása akadályozná az igazságszolgáltatást, és amikor a megszüntetés
megtehetõ anélkül, hogy sértené azt a célt, amelyért a mentességet adták.
4. A Bíróság Elnökének egyetértésével az Európa Tanács Fõtitkára jogosult
arra, hogy az Általános Megállapodás 19. Cikke rendelékezéseivel összhangban,
a 3. bekezdésben foglalt megfontolásokat kellõen tekintetbe véve, a jegyzõi
hivatal többi tagjának mentességét megszüntesse.
6. Cikk
1. A Bíróságnak, a bíráknak és a jegyzõi hivatalnak a Bíróság tevékenységével
kapcsolatos okmányai és iratai sérthetetlenek.
2. A Bíróság, a bírák és a jegyzõi hivatal hivatalos levelezése és más
hivatalos közlései nem tarthatók vissza és cenzúra alá nem vonhatók.
7. Cikk
1. Ez a jegyzõkönyv az Európa Tanács azon Tagállamai részére áll nyitva
aláírásra, melyek aláírták az Általános Megállapodást; melyek kifejezhetik
egyetértésüket, hogy az rájuk nézve kötelezõ legyen;
a.) megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli
aláírással; vagy
b.)megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történõ
aláírással,
melyet megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa
Tanács Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. Cikk
1. Ez a jegyzõkönyv az azon idõpontot követõ egy hónapos idõszak lejárta utáni
hónap elsõ napján lép hatályba, amikor az Általános Megállapodásban részes
három Fél egyetértését fejezte ki azzal, hogy ez a jegyzõkönyv a 7. Cikk
rendelkezéseinek megfelelõen kötelezõ legyen számára, illetve - attól
függõen, hogy melyik idõpont a késõbbi - azon idõpontban, amikor az
Egyezmény Tizenegyedik jegyzõkönyve hatályba lép.
2. Mindazon, az Általános Megállapodásban részes államok vonatkozásában,
amelyek ezt követõen írják alá ezen jegyzõkönyvet megerõsítés, elfogadás vagy
jóváhagyás fenntartása nélkül, illetve amelyek ezt követõen erõsítik meg,
fogadják el vagy hagyják jóvá, ez a jegyzõkönyv az aláírás, illetve a
megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe
helyezésének idõpontját követõ egy hónapos idõszak lejárta után lép hatályba.
9. Cikk
1. A megerõsítés fenntartása nélküli aláíráskor, a megerõsítéskor vagy bármely
késõbbi idõpontban az Európa Tanács Fõtitkárához intézett értesítéssel bármely
állam kinyilváníthatja, hogy ezt a jegyzõkönyvet kiterjeszti valamennyi, vagy
bármely olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelõsséget
visel, és ahol az Egyezmény, valamint annak jegyzõkönyvei alkalmazásra
kerülnek.
2. Az értesítésben megnevezett terület, illetve területek vonatkozásában e
jegyzõkönyv alkalmazása az értesítésnek az Európa Tanács Fõtitkára általi
kézhezvétele idõpontjától számított harmincadik naptól terjed ki.
3. Az 1. bekezdés alapján tett bármely nyilatkozat a nyilatkozatban
meghatározott bármely terület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a
Fõtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás vagy módosítás az
értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvétele idõpontjától számított egy hónapos
idõszak lejártát követõ hónap elsõ napján lép érvénybe.
10. Cikk
Az Európa Tanács Fõtitkára értesíti a Tanács Tagállamait:
a.) minden aláírásról;
b.) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe
helyezésérõl;
c.) ezen jegyzõkönyv a 8. és 9. Cikkei szerint történt hatálybalépése
idõpontjairól;
d.) az e jegyzõkönyvre vonatkozó minden jogcselekményrõl, értesítésrõl
vagy közlésrõl.
Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a
jegyzõkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1996. március 5. napján, angol és francia nyelven,
egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni.
Mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Fõtitkára az Európa
Tanács valamennyi Tagállama részére hiteles másolatot küld.