MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4758.. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a nemzetközi pénzügyi lízingrõl szóló, Ottawában, 1988. május 28-án kelt

UNIDROIT

egyezmény kihirdetésérõl

Elõadó: dr. Fazakas Szabolcs

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Budapest, 1997. augusztus

1997. évi ....törvény

a nemzetközi pénzügyi lízingrõl szóló, Ottawában, 1988. május 28-án kelt

UNIDROIT egyezmény kihirdetésérõl

1. §

Az Országgyûlés a nemzetközi pénzügyi lízingrõl szóló, Ottawában, 1988. május

28-án kelt UNIDROIT Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel

kihirdeti. (A Magyar Köztársaságnak az Egyezményhez való csatlakozásáról szóló

nyilatkozat letétbe helyezése 1996. május 7-én megtörtént, így az Egyezmény a

Magyar Köztársaság vonatkozásában 1996. december 1-jén lépett hatályba.)

2. §

Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és ennek hivatalos magyar nyelvû

fordítása a következõ:

UNIDROIT CONVENTION ON INTERNATIONAL FINICIAL LEASING

THE STATES PARTIES TO THIS CONVENTION,

RECOGNISING the importance of removing certain legal impediments to

the international financial leasing of equipment, while maintaing a fair

balance of interests between the different parties to the transaction,

AWARE of the need to make international financial leasing more

available,

CONSCIOUS of the fact that the rules of law governing the

traditional contract of hire need to be adapted to the distinctive triangular

relationship created by the financial leasing transaction,

RECOGNISING therefore the desirability of formulating certain

uniform rules relating primarily to the civil and commercial law aspects of

international financial leasing,

HAVE AGREED as follows:

CHAPTER I - SPHERE OF APPLICATION AND GENERAL PROVISIONS

Article 1

1.- This Convention governs a financial leasing transaction as described

in paragraph 2 in which one party (the lessor),

(a) on the specifications of another party (the lessee), enters into

an agreement (the supply agreement) with a third party (the supplier) under

which the lessor acquires plant, capital goods or other equipment (the

equipment) on terms approved by the lessee so far as they concern its

interests, and

(b) enters into an agreement (the leasing agreement) with the

lessee, granting to the lessee the right to use the equipment in return for

the payment of rentals.

2.- The financial leasing transaction referred to in the precious

paragraph is a transaction which includes the following characteristics:

(a) the lessee specifies the equipment and selects the supplier

without relying primarily on the skill and judgment of the lessor;

(b) the equipment is acquired by the lessor in connection with a

leasing agreement which, to the knowledge of the supplier, either has been

made or is to be made between the lessor and the lessee; and

so as to take into account in particular the amortisation of the whole or a

substantial part of the cost of the equipment.

3.- This Convention applies whether or not the lessee has or

subsequently acquires the option to buy the equipment or to hold it on lease

for a further period, and whether or not for a nominal price or rental.

4.- This Convention applies to financial leasing transactions in

relation to all equipment save that which is to be used primarily for the

lessee's personal, family or household purposes.

Article 2

In the case of one or more sub-leasing transactions involving the

same equipment, this Convention applies to each transaction which is a

financial leasing transaction and is otherwise subject to this Convention as

if the person from whom the first lessor (as defined in paragraph 1 of the

previous article) acquired the equipment were the supplier and as if the

agreement under which the equipment was so acquired were the supply agreement.

Article 3

1.- This Convention applies when the lessor and the lessee have their

places of business in different States and:

(a) those States and the State in which the supplier has its place

of business are Contracting States; or

(b) both the supply agreement and the leasing agreement are governed

by the law of a Contracting State.

2.- A reference in this Convention to a party's place of business shall,

if it has more than one place of business, mean the place of business which

has the closest relationship to the relevant agreement and its performance,

having regard to the circumstances known to or contemplated by the parties at

any time before or at the conclusion of that agreement.

Article 4

1.- The provisions of this Convention shall not cease to apply merely

because the equipment has become a fixture to or incorporated in land.

2.- Any question whether or not the equipment has become a fixture to or

incorporated in land, and if so the effect on the rights inter se of the

lessor and a person having real rights in the land, shall be determined by the

law of the State where the land is situated.

Article 5

1.- The application of this Convention may be excluded only if each of

the parties to the supply agreement and each of the parties to the leasing

agreement agree to exclude it.

2.- Where the application of this Convention has not been excluded in

accordance with the previous paragraph, the parties may, in their relations

with each other, derogate from or vary the effect of any of its provisions

except as stated in Articles 8 (3) and 13 (3) (b) and (4).

Article 6

1.- In the interpretation of this Convention, regard is to be had to its

object and purpose as set forth in the preamble, to its international

character and to the need to promote uniformity in its application and the

observance of good faith in international trade.

2.- Questions concerning matters governed by this Convention which are

not expressly settled in it are to be settled in conformity with the general

principles on which it is based or, in the absence of such principles, in

conformity with the law applicable by virtue of the rules of private

international law.

CHAPTER II - RIGHTS AND DUTIES OF THE PARTIES

Article 7

1.- (a) The lessor's real rights in the equipment shall be valid against

the lessee's trustee in bankruptcy and creditors, including creditors who have

abtained an attachment or execution.

(b) For the purposes of this paragraph "trustee in bankruptcy"

includes a liquidator, administrator or other person appointed to administer

the lessee's estate for the benefit of the general body of creditors.

2.- Where by the applicable law the lesser's real rights in the

aquipment are valid against a person referred to in the previous paragraph

only on compliance with rules as to public notice, those rights shall be valid

against that person only if there has been compliance with such rules.

3.- For the purposes of the previous paragraph the applicable law is the

law of the State which, at the time when a person referred to in paragraph 1

becomes entitled to invoke the rules referred to in the previous paragraph,

is:

(a) in the case of a registered ship, the State in which it is

registered in the name of the owner (for the purposes of this sub-paragraph a

bareboat charterer is deemed not to be the owner);

(b) in the case of an aircraft which is registered pursuant to the

Convention on International Civil Aviation done at Chicago on 7 December 1944,

the State in which it is so registered;

State to another, including an aircraft engine, the State in which the lessee

has its principal place of business;

(d) in the case of all other equipment, the State in which the

equipment is situated.

4.- Paragraph 2 shall not affect the provisions of any other treaty

under which the lessor's real rights in the equipment are required to be

recognised.

5.- This article shall not affect the priority of any creditor having:

(a) a consensual or non-consensual lien or security interest in the

equipment arising otherwise than by virtue of an attachment or execution, or

(b) any right of arrest, detention or disposition conferred

specifically in relation to ships or aircraft under the law applicable by

virtue of the rules of private international law.

Article 8

1.- (a) Except as otherwise provided by this Convention or states in the

leasing agreement, the lessor shall not incur any liability to the lessee in

respect of the equipment save to the extent that the lessee has suffered loss

as the result of its reliance on the lessor's skill and judgment and of the

lessor's intervention in the selection of the supplier or the specifications

of the equipment.

(b) The lessor shall not, in its capacity of lessor, be liable to

third parties for death, personal injury or damage to property caused by the

equipment.

liability of the lessor in any other capacity, for example as owner.

2.- The lessor warrants that the lessee's quiet possession will not be

disturbed by a person who has a superior title or right, or who claims a

superior title or right and acts under the authority of a court, where such

title, right or claim is not derived from an act or omission of the lessee.

3.- The parties may not derogate from or vary the effect of the

provisions of the previous paragraph in so far as the superior title, right or

claim is derived form an international or grossly negligent act or omission of

the lessor.

4.- The provisions of paragraphs 2 and 3 shall not affect any broader

warranty of quiet possession by the lessor which is mandatory under the law

applicable by virtue of the rules of private international law.

Article 9

1.- The lessee shall take proper care of the equipment, use it in a

reasonable manner and keep it in the condition in which it was delivered,

subject to fair wear and tear and to any modification of the equipment agreed

by the parties.

2.- When the leasing agreement comes to an end the lessee, unless

exercising a right to buy the equipment or to hold the equipment on lease for

a further period, shall return the equipment to the lessor in the condition

specified in the previous paragraph.

Article 10

1.- The duties of the supplier under the supply agreement shall also be

owed to the lessee as if it were a party to that agreement and as if the

equipment were to be supplied directly to the lessee. However, the supplier

shall not be liable to both the lessor and the lessee in respect of the same

damage.

2.- Nothing in this article shall entitle the lessee to terminate or

rescind the supply agreement without the consent of the lessor.

Article 11

The lessee's rights derived from the supply agreement under this

Convention shall not be affected by a variation of any term of the supply

agreement previously approved by the lessee unless it consented to that

variation.

Article 12

1.- Where the equipment is not delivered or is delivered late or fails

to conform to the supply agreement:

(a) the lessee has the right as against the lessor to reject the

equipment or to terminate the leasing agreement; and

(b) the lessor has the right to remedy its failure to tender

equipment in conformity with the supply agreement,

as if the lessee had agreed to buy the equipment from the lessor under the

same terms as those of the supply agreement.

2.- A right conferred by the previous paragraph shall be exercisable in

the same manner and shall be lost in the same circumstances as if the lessee

had agreed to buy the equipment from the lessor under the same terms as those

of the supply agreement.

3.- The lessee shall be entitled to withhold rentals payable under the

leasing agreement until the lessor has remedied its failure to tender

equipment in conformity with the supply agreement or the lessee has lost the

right to reject the equipment.

4.- Where the lessee has exercised a right to terminate the leasing

agreement, the lessee shall be entitled to recover any rentals and other sums

paid in advance, less a reasonable sum for any benefit the lessee has derived

from the equipment.

5.- The lessee shall have no other claim against the lessor for non-

delivery, delay in delivery or delivery of non-conforming equipment except to

the extent to which this results from the act or omission of the lessor.

6.- Nothing in this article shall affect the lessee's rights against the

supplier under Article 10.

Article 13

1.- In the event of default by the lessee, the lessor may recover

accrued unpaid rentals, together with interest and damages.

2.- Where the lessee's default is substantial, then subject to paragraph

5 the lessor may also require accelarated payment of the value of the future

rentals, where the leasing agreement and after such termination:

(a) recover possession of the equipment; and

(b) recover such damages as will place the lesssor in the position

in which it would have been had the lessee performed the leasing agreement in

accordance with its terms.

3.- (a) The leasing agreement may provide for the manner in which the

damages recoverable under paragraph 2 (b) are to be computed.

(b) Such provision shall be enforceable between the parties unless

it would result in damages substantially in excess of those provided for under

paragraph 2 (b). The parties may not derogate from or vary the effect of the

provisions of the present sub-paragraph.

4.- Where the lessor has terminated the leasing agreement, it shall not

be entitled to enforce a term of that agreement providing for acceleration of

payment of future rentals, but the value of such rentals may be taken into

account in computing damages under paragraphs 2 (b) and 3. The parties may not

derogate from or vary the effect of the provisions of the present paragraph.

5.- The lessor shall not be entitled to exercise its right of

acceleration or its right of termination under paragraph 2 unless it has by

notice given the lessee a reasonable opportunity of remedying the default so

far as the same may be remedied.

6.- The lessor shall not be entitled to recover damages to the extent

that it has failed to take all reasonable steps to mitigate its loss.

Article 14

1.- The lessor may transfer or otherwise deal with all or any of its

rights in the equipment or under the leasing agreement. Such a transfer shall

not relieve the lessor of any of its duties under the leasing agreement or

alter either the nature of the leasing agreement or its legal treatment as

provided in this Convention.

2.- The lessee may transfer the right to the use of the equipment or any

other rights under the leasing agreement only with the consent of the lessor

and subject to the rights of third parties.

CHAPTER III - FINAL PROVISIONS

Article 15

1.- This Convention is open for signature at the concluding meeting of

the Diplomatic Conference for the Adoption of the Draft Unidroit Conventions

on International Factoring and International Financial Leasing and will remain

open for signature by all States at Ottawa until 31 December 1990.

2.- This Convention is subject to ratification, acceptance or approval

by States which have signed it.

3.- This Convention is open for accession by all States which are not

signatory States as from the date it is open for signature.

4.- Ratification, acceptance, approval or accession is effected by the

deposit of a formal instrument to that effect with the depositary.

Article 16

1.- This Convention enters into force on the first day of the month

following the expiration of six months after the date of deposit of the third

instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

2.- For each State that ratifies, accepts, approves, or accedes to this

Convention after the deposit of the third instrument of ratification,

acceptance, approval or accession, this Convention enters into force in

respect of that State on the first day of the month following the expiration

of six months after the date of the deposit of its instrument of ratification,

acceptance, approval or accession.

Article 17

This Convention does not prevail over any treaty which has already

been or may be entered into; in particular it shall not affect any liability

imposed on any person by existing or future treaties.

Article 18

1.- If a Contracting State has two or more territorial units in which

different systems of law are applicable in relation to the matters dealt with

in this Convention, it may, at the time of signature, ratification,

acceptance, approval or accession, declare that this Convention is to extend

to all its territorial units or only to one or more of them, and may

substitute its declaration by another declaration at any time.

2.- These declarations are to be notified to the depositary and are to

state expressly the territorial units to which the Convention extends.

3.- If, by virtue of a declaration under this article, this Convention

extends to one or more but not all of the territorial units of a Contracting

State, and if the place of business of a party is located in that State, and

if the place of business, for the purposes of this Convention, is considered

not to be in a Contracting State, unless it is in a territorial unit to which

the Convention extends.

4.- If a Contracting State makes no declaration under paragraph 1, the

Convention is to extend to all territorial units of that State.

Article 19

1.- Two or more Contracting States which have the same or closely

related legal rules on matters governed by this Convention may at any time

declare that the Convention is not to apply where the supplier, the lessor and

the lessee have their places of business in those States. Such declarations

may be made jointly or by reciprocal unilateral declarations.

2.- A Contracting State which has the same or closely related legal

rules on matters governed by this Convention as one or more non-Contracting

States may at any time declare that the Convention is not to apply where the

supplier, the lessor and the lessee have their places of business in those

States.

3.- If a State which is the object or a declaration under the previous

paragraph subsenquently becomes a Contracting State, the declaration made

will, as form the date on which the Convention enters into force in respect of

the new Contracting State, have the effect of a declaration made under

paragraph 1, provided that the new Contracting State joins in such declaration

or makes a reciprocal unilateral declaration.

Article 20

A Contracting State may declare at the time of signature,

ratification, acceptance, approval or accession that it will substitute its

domestic law for Article 8 (3) if its domestic law does not permit the lessor

to exclude its liability for its default or negligence.

Article 21

1.- Declarations made under this Convention at the time of signature are

subject to confirmation upon ratification, acceptance or approval.

2.- Declarations and confirmations of declarations are to be in writing

and to be formally notified to the depositary.

3.- A declaration takes effect simultaneously with the entry into force

of this Convention in respect of the State concerned. However, a declaration

of which the depositary receives formal notification after such entry into

force takes effect on the first day of the month following the expiration of

six months after the date of its receipt by the depositary. Reciprocal

unilateral declarations under Article 19 take effect on the first day of the

mont following the expiration of six monts after the receipt of the latest

declaration by the depositary.

4.- Any State which mades a declaration under this Convention may

withdraw it at any time by a formal notification in writing addressed to the

depositary. Such withdrawal is to take effect on the first day of the month

following the expiration of six months after the date of the receipt of the

notification by the depositary.

5.- A withdrawal of a declaration made under Article 19 renders

inoperative in relation to the withdrawing State, as from the date on which

the withdrawal takes effect, any joint or reciprocal unilateral declaration

made by another State under that article.

Article 22

No reservations are permitted except those expressly authorised in

this Convention.

Article 23

This Convention applies to a finical leasing transaction when the

leasing agreement and the supply agreement are both concluded on or after the

date on which the Convention enters into force in respect of the Contracting

States referred to in Article 3 (1) (a), or of the Contracting State or States

referred to in paragraph 1 (b) of that article.

Article 24

1.- This Convention may be denounced by any Contracting State at any

time after the date on which it enters int force for that State.

2.- Denunciation is effected by the deposit of an instrument to that

effect whith the depositary.

3.- A denunciation takes effect on the first day of the month following

the expiration of six months after the deposit of the instrument of

denunciation with the depositary. Where a longer period for the denunciation

to take effect is specified in the instrument of denunciation it takes effect

upon the expiration of such longer period after its deposit with the

depositary.

Article 25

1.- This Convention shall be deposited with the Government of Canada.

2.- The Government of Canada shall:

(a) inform all States which have signed or acceded to this

Convention and the President of the International Institute for the

Unification of Private Law (Unidroit) of:

(i) each new signature or deposit of an instrument of

ratification, acceptance, approval or accession, together with the date

thereof;

(ii) each declaration made under Articles 18,19 and 20;

(iii) the withdrawal of any declaration made under Article 21

(4);

(iv) the date of entry into force of this Convention;

(v) the deposit of an instrument of denunciation of this

Convention together with the date of its deposit and the date on which it

takes effect;

(b) transmit certified true copies of this Convention to all

signatory States, to all States acceding to the Convention and to the

President of the International Institute for the Unification of Private Law

(Unidroit).

IN WITNESS WHEREOF the undersigned plenipotentiaries, being duly

authorised by their respective Governments, have signed this Convention.

DONE at Ottawa, this twenty-eighth day of May, one thousand nine

hundred and eighty-eight, in a single original, of which the English and

French texts are equally authentic.

UNIDROIT EGYEZMÉNY

a nemzetközi pénzügyi lízingrõl

Az Egyezményben részes Államok,

felismerve a mûszaki berendezések nemzetközi pénzügyi lízingjének /financial

leasing/ útjában álló bizonyos jogi akadályok kiküszöbölésének jelentõségét,

megõrizve eközben az ügylet különbözõ felei között a tisztességes

érdekegyensúlyt,

átlátva annak szükségességét, hogy a nemzetközi pénzügyi lízing

hozzáférhetõbbé váljék,

tudatában annak a körülménynek, hogy a hagyományos bérleti szerzõdésre

vonatkozó jogszabályokat hozzá kell igazítani ahhoz a jellegzetesen

háromoldalú jogviszonyhoz, amit a pénzügyi lízing ügylet létrehoz,

felismerve annak kívánatos voltát, hogy a nemzetközi pénzügyi lízingrõl olyan

egységes szabályokat hozzanak létre, amelyek elsõsorban annak polgári és

kereskedelmi jogi vonatkozásairól rendelkeznek,

megállapodtak a következõkben:

I. Fejezet

Alkalmazási terület és általános rendelkezések

l. cikk

l. Az Egyezmény a 2. pont szerinti olyan nemzetközi pénzügyi lízing ügyletre

alkalmazandó, amelynek értelmében az egyik fél /lízingbeadó/

(a) a másik fél /lízingbevevõ/ részletes leírásának megfelelõen szer-

zõdést köt egy harmadikkal /szállító/, amely szerint a lízingbeadó

felszereléseket, gépeket vagy egyéb berendezéseket /a továbbiakban:

berendezés/ vesz meg a lízingbevevõ által jóváhagyott olyan

feltételekkel, amelyeket a lízingbevevõ az érdekeivel megegyezõeknek

ítél, és

(b) olyan szerzõdést /lízing szerzõdés/ köt a lízingbevevõvel, amely

alapján a lízingbevevõ bér fizetése ellenében jogosult a berendezés

használatára.

2. Az l. pontban meghatározott nemzetközi pénzügyi lízing ügylet jellemzõi:

(a) a lízingbevevõ - a lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet

nélkül - meghatározza a berendezést és kiválasztja a szállítót, a

lízingbeadó szakértelmére és véleményére tekintet nélkül;

(b) a berendezést a lízingbeadó olyan lízing szerzõdéssel összefüggésben veszi

meg, amelyet a szállító tudomása szerint a lízingbeadó és a lízingbevevõ

már megkötött, vagy meg fog kötni és

berendezés árának, vagy az ár jelentõs részének az amortizáció

következtében történõ csökkenését veszik figyelembe.

3. Az Egyezmény alkalmazását nem érinti, hogy a lízingbevevõnek van-e, vagy a

szerzõdéskötést követõen szerez-e vételi jogot a berendezésre, illetve további

idõszakra vonatkozó bérleti jogot, akár névleges ár vagy bér megfizetése

ellenében.

4. Az Egyezmény mindenfajta berendezés lízing szerzõdésére alkalmazandó,

kivéve azt, ami elsõsorban a lízingbevevõ személyes, családi vagy háztartási

használatára szolgál.

2. cikk

Ugyanazon berendezésre vonatkozó egy vagy több allízing ügylet esetén az

Egyezmény mindegyik ügyletre alkalmazandó, amely nemzetközi pénzügyi lízing

ügylet, s amely egyébként az Egyezmény hatálya alá tartozik. Ez esetben az a

személy, akitõl az elsõ lízingbeadó a berendezést megvásárolta /amint az l.

cikk l. pontja meghatározza/ a szállító, és az a szerzõdés pedig, amellyel így

megveszik a berendezést, az adásvételi szerzõdés lesz.

3. cikk

l. Az Egyezmény alkalmazandó, ha a lízingbeadó és lízingbevevõ telephelye

különbözõ Államban van és

(a) ezek az Államok, valamint az az Állam, amelyben a szállító telephelye

van, Szerzõdõ Államok vagy

(b) mind az adásvételi szerzõdésre, mind pedig a lízing szerzõdésre

Szerzõdõ Állam joga irányadó.

2. Az Egyezménynek valamely fél telephelyére való utalása, ha több helyen

folytatja üzleti tevékenységét, azt a telephelyet jelenti, amely a vonatkozó

szerzõdéssel és annak teljesítésével a legszorosabb kapcsolatban van,

figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyeket a szerzõdéskötés elõtt

bármikor vagy a szerzõdés megkötésekor a felek ismertek vagy számításba

vettek.

4. cikk

l. Nem zárja ki az Egyezmény alkalmazását az a körülmény, hogy a berendezést

valamely ingatlanra ráépítették vagy oda beépítették.

2. Ha a berendezés az ingatlan tartozékává vagy alkotó részévé vált, akkor az

ezzel és ennek a jogi hatásával kapcsolatos minden kérdés a lízingbeadó és

azon személy között, akinek az ingatlanra dologi joga van, azon Állam joga

szerint döntendõ el, amelynek területén az ingatlan fekszik.

5. cikk

l. Az Egyezmény alkalmazása csak akkor zárható ki, ha ehhez az adásvételi

szerzõdést, valamint a lízing szerzõdést megkötõ valamennyi fél hozzájárul.

2. Ha a felek az Egyezmény alkalmazását a jelen cikk l. pont szerint nem

zárták ki, úgy egymás közötti viszonyukban a 8. cikk 3., valamint a l3. cikk

3(b), és 4. pontjai kivételével bármely rendelkezés alkalmazását kizárhatják,

vagy eltérhetnek azoktól.

6. cikk

l. Az Egyezmény értelmezése során figyelemmel kell lenni a Bevezetõben

meghatározott tárgyára és céljára, nemzetközi jellegére és annak a

szükségességére, hogy elõmozdítsa az Egyezmény egységes alkalmazását, valamint

a jóhiszemûség érvényesítését a nemzetközi kereskedelemben.

2. Az Egyezmény hatálya alá tartozó kérdéseket, amelyek itt kifejezetten

szabályozva nincsenek, az Egyezmény alapjául szolgáló általános elvek, ilyenek

hiányában pedig a nemzetközi magánjog szabályai alapján alkalmazandó jog

rendelkezései szerint kell elbírálni.

II. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

7.cikk

l (a) A lízingbeadónak a berendezésen fennálló dologi jogai a lízingbevevõ

felszámolójával, valamint hitelezõivel szemben is érvényesíthetõk,

ideértve azokat a hitelezõket is, akik a berendezést zár alá vették

vagy arra vonatkozóan végrehajtási eljárás megindítását kérték.

(b) Jelen bekezdés alkalmazásában felszámoló többek között az a

vagyonkezelõ, vagy a lízingbevevõ vagyonának kezelésére kijelölt

bármilyen más személy, aki a lízingbevevõ vagyonát a hitelezõk

összessége érdekében kezeli.

2. Ha az alkalmazandó jog szerint a lízingbeadó javára a berendezést terhelõ

dologi jognak az l. pontban meghatározott személlyel szembeni érvényesítéséhez

/hatósági nyilvántartás vagy/ hirdetményi közlés szükséges, ezek a jogok e

személy ellen csak akkor érvényesülnek, ha az említett szabályokat

megtartották.

3. A 2. pont alkalmazásában annak az Államnak a joga alkalmazandó, amelyben:

/a/ a nyilvántartásba vett hajó esetén, a hajó a tulajdonos nevére be van

jegyezve /e rendelkezés alkalmazásában a hajót felszerelés nélkül bérlõ

személy nem tekinthetõ a hajó tulajdonosának/;

/b/ repülõgép esetén, /amelyet a Nemzetközi Polgári Repülésrõl l944. december

7-én Chicagoban aláírt Egyezmény értelmében nyilvántartásba vettek/, a

repülõgép be van jegyezve;

/c/ egyéb olyan berendezés esetén, amit egyik országból a másikba

szállítanak, ideértve a repülõgép-motort is, az az Állam, amelyben a

lízingbevevõ székhelye van;

/d/ minden más berendezés esetén, ahol a berendezés fekszik.

4. A 2. pont rendelkezése nem érinti egyéb olyan nemzetközi szerzõdések

hatályát, amelyek alapján a lízingbeadónak a berendezésen fennálló dologi

jogát el kell ismerni.

5. A jelen cikk rendelkezései nem éríntik az olyan hitelezõ elsõbbségét,

akinek

(a) a berendezésen nem végrehajtáson vagy zár alá vételen alapuló, hanem

szerzõdéses vagy szerzõdésen kívüli visszatartási joga vagy egyéb jogi

biztosítéka áll fenn, vagy

(b) a nemzetközi magánjog szabályai alapján alkalmazandó jog a hajók vagy

repülõgépek vonatkozásában végrehajtási, visszatartási vagy rendelkezési

jogot biztosít.

8. cikk

l. (a) Ha az Egyezmény, vagy a lízing szerzõdés másként nem rendelkezik, a

lízingbeadót a berendezés tekintetében semmiféle felelõsség nem terheli

a lízingbevevõvel szemben, kivéve, ha a lízingbevevõ kárát az okozta,

hogy bízott a lízingbeadó szakértelmében és véleményében, és a

lízingbeadó közremûködött a szállító kiválasztásában, vagy a berendezés

részletes leírásában.

(b) A lízingbeadó ebben a minõségében harmadik személlyel szemben nem felel

a berendezés által okozott haláleset, személyi sérülés vagy dologi kár

miatt.

egyéb, például tulajdonosi minõségén alapuló felelõsségét.

2. A lízingbeadó szavatolja a lízingbevevõ zavartalan birtoklását olyan

személlyel szemben, akinek tulajdonjoga vagy erõsebb jogcíme van a berendezés

felett, vagy aki ezt bírói úton érvényesíti, feltéve, hogy ez a jog vagy igény

nem a lízingbevevõ tevékenységének vagy mulasztásának következménye.

3. A felek az elõzõ pont rendelkezéseitõl nem térhetnek el, ha a tulajdonjog,

más erõsebb jog, valamint igény a lízingbeadó szándékos vagy súlyosan

gondatlan tevékenységének vagy ilyen mulasztásának a következménye.

4. A 2. és 3. pont rendelkezései nem érintik a lízingbeadónak a bir-

tokháborítás miatti vagy egyéb zavaró magatartása miatti súlyosabb

felelõsségét, amely a nemzetközi magánjog szabályai értelmében irányadó jog

kötelezõen alkalmazandó rendelkezései szerint õt terheli.

9. cikk

l. A lízingbevevõ a berendezést karbantartja, ésszerû módon használja és azt

az átvételkori állapotban megõrzi, figyelembe véve a rendes elhasználódást és

a felek megállapodásának megfelelõ, a berendezésen végrehajtott

változtatásokat.

2. A lízing szerzõdés megszûnésekor a lízingbevevõ, amennyiben nem gyakorolja

a berendezés megvásárlására való jogát, vagy a szerzõdést nem hosszabbítja meg

további idõszakra, köteles a berendezést a lízingbeadónak az l. pontban

meghatározott állapotban visszaszolgáltatni.

l0. cikk

l. A lízingbevevõ ugyanúgy hivatkozhat a szállítónak az adásvételi szerzõdésen

alapuló kötelezettségeire, mintha õ maga is részese lenne az adásvételi

szerzõdésnek és a berendezést közvetlenül neki adnák el. Ezért a lízingbeadó

és a lízingbevevõ jogosultsága a szállító kártérítési felelõssége esetén

együttes.

2. Jelen cikk rendelkezései nem jogosítják fel a lízingbevevõt arra, hogy a

lízingbeadó beleegyezése nélkül felmondja vagy érvénytelenítse az adásvételi

szerzõdést.

ll. cikk

A lízingbevevõnek az Egyezmény szerinti, az adásvételi szerzõdésen alapuló

jogait nem érinti az általa elõzetesen elfogadott adásvételi szerzõdés bármely

rendelkezésének módosítása, ha ahhoz nem járult hozzá.

l2. cikk

l. Ha a berendezést nem szállítják, illetve a szállító késedelembe esik, vagy

a berendezés az adásvételi szerzõdésben foglaltaknak nem felel meg, akkor

(a) a lízingbevevõ jogosult a lízingbeadóval szemben a berendezés átvételét

megtagadni, vagy a lízing szerzõdést felmondani és

(b) a lízingbeadó jogosult a hibás teljesítés orvoslására és a szerzõdésnek

megfelelõ berendezés felajánlására úgy, mintha a lízingbevevõ a

berendezést a lízingbeadótól az adásvételi szerzõdésben

foglalt feltételek szerint megvásárolta volna.

2. Bármely, az l. ponton alapuló jog ugyanúgy gyakorolható, illetve ugyanolyan

feltételek mellett szûnik meg, mintha a lízingbevevõ a berendezést a

lízingbeadótól az adásvételi szerzõdésben foglalt feltételek szerint

megvásárolta volna.

3. A lízingbevevõ jogosult a lízing szerzõdés alapján fizetendõ bért mindaddig

visszatartani, amíg a lízingbeadó nem orvosolja a mulasztását azzal, hogy az

adásvételi szerzõdésnek megfelelõ berendezést ajánl fel, illetve amíg a

lízingbevevõnek a berendezés átvételének megtagadásához való joga meg nem

szûnik.

4. Ha a lízingbevevõ élt a lízing szerzõdéstõl való elállási jogával, úgy jo-

gosult az elõre kifizetett bért és minden egyéb kifizetést visszakövetelni,

levonva abból egy ésszerû összeget a berendezés által biztosított elõnyök

címén.

5. A lízingbevevõnek a lízingbeadóval szemben a berendezés szállításának elmu-

lasztása vagy késedelmes szállítása, vagy nem megfelelõ berendezés szállítása

címén egyéb igénye nem lehet, kivéve ha az a lízingbeadó tevékenységére vagy

mulasztására vezethetõ vissza.

6. Jelen cikk rendelkezései nem érintik a lízingbevevõnek a szállítóval szem-

beni, a l0. cikken alapuló jogait.

l3. cikk

l. A lízingbevevõ mulasztása esetén a lízingbeadó követelheti a hátralékos

bért, annak kamatait és kártérítést.

2. Ha a lízingbevevõ mulasztása súlyos szerzõdésszegésnek minõsül, úgy a

lízingbeadó az 5. pontban foglaltak szerint, amennyiben a lízing szerzõdés így

rendelkezik, a jövõben esedékessé váló részleteket is lejárttá teheti és azt

követelheti, illetve elállhat a lízing szerzõdéstõl és az elállást követõen

(a) ismét birtokba veheti a berendezést, és

(b) olyan mértékû kártérítést követelhet, amely abba a helyzetbe hozza,

amelyben akkor volna, ha a lízingbevevõ a lízingszerzõdést

szerzõdésszerûen teljesíti.

3. (a) A lízing szerzõdés elõírhatja, hogy a 2(b) pont szerint igényelhetõ

kártérítés összegét miként kell kiszámítani.

(b) Az (a) pont szerinti rendelkezés a felek között csak akkor érvényes,

ha az nem eredményez a 2(b) pontban meghatározott kár összegét

lényegesen meghaladó kártérítést. Jelen pont rendelkezéseit a felek

nem zárhatják ki és nem térhetnek el azoktól.

4. Ha a lízingbeadó eláll a lízing szerzõdéstõl, a jövõben fizetendõ bért nem

teheti lejárttá, de ezt a bérhátralékot figyelembe veheti a kártérítés

összegének a 2(b) és a 3. pontok szerinti számítása alkalmával. Jelen pont

rendelkezéseit a felek nem zárhatják ki és nem térhetnek el azoktól.

5. A lízingbeadó a jövõben esedékessé váló bért csak akkor teheti lejárttá,

vagy elállási jogát a 2. pont szerint csak akkor gyakorolhatja, ha elõzõleg

felszólította a lízingbevevõt és ésszerû lehetõséget kínált fel neki a

mulasztás pótlására, amennyiben az lehetséges.

6. A lízingbeadó nem követelheti kárának a megtérítését, amennyiben el-

mulasztotta mindazon ésszerû intézkedésnek a megtételét, amelyek kárát

enyhítették volna.

l4. cikk

l. A lízingbeadó a berendezésre vonatkozó, illetõleg a lízing szerzõdésen

alapuló minden jogát vagy azok bármelyikét átruházhatja, vagy azokról egyéb

módon rendelkezhet. Ez az átruházás azonban nem mentesíti a lízingbeadót a

lízing szerzõdésen alapuló kötelezettségei alól és nem módosíthatja a lízing

szerzõdés jellegét és azt az Egyezmény hatálya alól nem vonhatja ki.

2. A lízingbevevõ a berendezés használatához való, vagy bármely egyéb, a

lízing szerzõdésen alapuló jogát csak a lízingbeadó hozzájárulásával,

valamint harmadik személyek jogainak sérelme nélkül ruházhatja át.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

l5. cikk

l. Az Egyezmény aláírásra nyitva áll az UNIDROIT-nak a nemzetközi

követelés-vételi és a nemzetközi pénzügyi lízing szerzõdésre vonatkozó

Egyezmény tervezeteinek az elfogadása céljából Ottawában tartott

Diplomáciai Konferencia záró ülésén és azt követõen is bármely Állam számára

l990. december 3l-ig.

2. Az Egyezményt az aláíró Államoknak ratifikálniuk, elfogadniuk vagy

jóváhagyniuk kell.

3. Az Egyezmény csatlakozás céljából bármely olyan Állam számára, amely nem

aláírója annak, nyitva áll ugyanattól a naptól fogva, amelytõl aláírásra

nyitva áll.

4. A ratifikáció, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás az errõl szóló

valamely okiratnak a letéteményesnél történõ letétbe helyezésével történik.

l6. cikk

l. Az Egyezmény attól a naptól számított hat hónap elteltét követõ hó elsõ

napján lép hatályba, amikor a harmadik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási

vagy csatlakozási okmányt letétbe helyezték.

2. Minden olyan Állam tekintetében, amely ezt az Egyezményt a harmadik

ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe

helyezését követõen ratifikálja, elfogadja vagy hagyja jóvá, illetõleg ahhoz

azt követõen csatlakozik, az Egyezmény attól a naptól számított hat hónap

elteltét követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amikor ez az Állam a saját

ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, avagy csatlakozási okmányát letétbe

helyezte.

l7. cikk

Az Egyezmény nem érinti a már hatályba lépett vagy a jövõben hatályba lépõ

nemzetközi szerzõdések hatályát, különösen nem befolyásolja a már megkötött

vagy a jövõben megkötendõ nemzetközi szerzõdésekben bárki terhére

megállapított kötelezettségeket.

l8. cikk

l. Ha valamely Szerzõdõ Államnak két vagy több olyan területi egysége van,

amelyekben a jelen Egyezményben szabályozott kérdések vonatkozásában eltérõ

rendelkezések vannak hatályban, úgy ez a Szerzõdõ Állam az aláírás,

ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával kijelentheti,

hogy az Egyezmény hatálya valamennyi területi egységre, vagy azok közül csak

egyre vagy többre terjed ki, és ezt a nyilatkozatát bármikor másikkal

válthatja fel.

2. Ezeket a nyilatkozatokat a letéteményeshez kell eljuttatni és azokban

kifejezetten meg kell jelölni azokat a területi egységeket, amelyekre az

Egyezmény hatálya kiterjed.

3. Ha a jelen cikk alapján tett nyilatkozat értelmében az Egyezmény hatálya

valamely Szerzõdõ Állam egy vagy több, de nem valamennyi területi egységére

terjed ki, és ha valamely fél székhelye ebben az Államban van, úgy ez a

székhely az Egyezmény szempontjából úgy tekintendõ, mint amely nincs olyan

területi egységben, amelyre az Egyezmény hatálya kiterjed.

4. Ha valamely Szerzõdõ Állam nem tesz l. pont szerinti nyilatkozatot, úgy az

Egyezmény hatálya annak valamennyi területi egységére kiterjed.

l9. cikk

l. Két vagy több olyan Szerzõdõ Állam, amelyben az Egyezmény által

szabályozott kérdések tekintetében azonos vagy nagymértékben hasonló

rendelkezések vannak hatályban, bármikor kijelentheti, hogy az Egyezmény nem

alkalmazható, ha a szállító, a lízingbeadó és a lízingbevevõ székhelye ezekben

az Államokban van. Ilyen nyilatkozatot az Államok együttesen, vagy kölcsönösen

egyoldalúan tehetnek.

2. Az a Szerzõdõ Állam, amelyben az Egyezmény által szabályozott kérdések

tekintetében azonos vagy nagy mértékben hasonló jogszabályok vannak hatályban,

mint egy vagy több nem szerzõdõ Államban, bármikor kijelentheti, hogy az

Egyezmény nem alkalmazható, ha a szállító, a lízingbeadó és a lízingbevevõ

székhelye ezekben az Államokban van.

3. Ha valamely olyan Állam, amelynek tekintetében a 2. pont szerinti nyi-

latkozatot tettek, utóbb Szerzõdõ Állammá lesz, az említett nyilatkozat attól

a naptól fogva, amelyen az Egyezmény az új Szerzõdõ Államra vonatkozólag

hatályba lép, az l. pont szerint közölt nyilatkozatnak tekintendõ, feltéve,

hogy az új Szerzõdõ Állam csatlakozik a nyilatkozathoz, vagy kölcsönösen

egyoldalú nyilatkozatot tesz.

20. cikk

Az aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával

bármely Szerzõdõ Állam kijelentheti, hogy a 8. cikk 3. pontja helyett saját

hazai jogát fogja alkalmazni, feltéve, hogy hazai joga nem engedi meg a

lízingbeadónak, hogy a saját mulasztása vagy gondatlansága miatti felelõsségét

kizárhassa.

2l. cikk

l. Az Egyezmény alapján annak aláírásakor tett nyilatkozatokat a ratifikálás,

elfogadás vagy jóváhagyás alkalmával meg kell erõsíteni.

2. A nyilatkozatokat és a nyilatkozatok megerõsítését írásba kell foglalni és

az alakiságok betartásával a letéteményessel közölni kell.

3. A nyilatkozat azzal egyidejûleg válik hatályossá, hogy az Egyezmény az

érintett Állam tekintetében hatályba lép. Az a nyilatkozat azonban, amelyre

nézve a letéteményes az említett hatálybalépést követõen kap az alakiságoknak

megfelelõ értesítést, attól a naptól számított hat hónap elteltét követõ hónap

elsõ napján válik hatályossá, amelyen az értesítés a letéteményeshez

beérkezett. A l9. cikk szerinti kölcsönösen egyoldalú nyilatkozat attól a

naptól számított hat hónap elteltét követõ hónap elsõ napján válik hatályossá,

amikor a letéteményes az utolsó nyilatkozatot kézhez vette.

4. Az az Állam, amely az Egyezmény szerinti nyilatkozatot tett, azt bármikor

visszavonhatja a letéteményeshez intézett, az alakiságoknak megfelelõ írásos

értesítéssel. Ez a visszavonás attól a naptól számított hat hónap elteltét

követõ hónap elsõ napján válik hatályossá, amelyen a letéteményes az

értesítést kézhez vette.

5. A l9. cikk alapján tett nyilatkozat visszavonása az adott Állam

tekintetében a visszavonás érvényessé válásának napjával megszünteti a

valamely másik Állam által ugyanazon cikk alapján tett bármely együttes vagy

kölcsönösen egyoldalú nyilatkozat hatályát.

22. cikk

Az Egyezmény által kifejezetten megengedett fenntartásokon kívül egyéb

fenntartásnak nincs helye.

23. cikk

Az Egyezmény az olyan nemzetközi pénzügyi lízing ügyletre alkalmazandó, amely

esetben mind a lízing szerzõdést, mind az adásvételi szerzõdést azon a napon

vagy azt követõen kötik, hogy az Egyezmény a 3. cikk 1(a) pont szerinti

Szerzõdõ Államokra, illetõleg az ugyanazon cikk 1(b) pontja szerinti Szerzõdõ

Államra vagy Államokra nézve hatályba lép.

24. cikk

l. Az Egyezményt bármely Szerzõdõ Állam azt követõen, hogy az az õ

vonatkozásában hatályba lépett, bármikor felmondhatja.

2. A felmondás ilyen értelmû okiratnak a letéteményesnél való elhelyezésével

történik.

3. A felmondás attól a naptól számított hat hónap elteltét követõ hónap elsõ

napján válik hatályossá, amelyen az errõl szóló okiratot a letéteményesnél

letétbe helyezték. Ha a felmondásról szóló értesítésben a hatályossá válásra

hosszabb határidõt állapítanak meg, úgy a felmondás az értesítésnek a

letéteményesnél való letétbe helyezésétõl számított e hosszabb határidõ

elteltével válik hatályossá.

25. cikk

l. Az Egyezményt Kanada Kormányánál helyezik letétbe.

2. Kanada Kormánya

(a) értesíti valamennyi aláíró, vagy csatlakozó Államot és a Nemzetközi

Magánjog-egységesítési Intézet /UNIDROIT/ elnökét;

/i/ az új aláírásokról, illetõleg minden ratifikációs, elfogadási,

jóváhagyási vagy csatlakozási nyilatkozat letétbe helyezésérõl, közölve

egyben ezek idõpontját is;

/ii/ a l8., l9. és 20. cikk alapján tett nyilatkozatokról;

/iii/ a 2l. cikk 4. pontja alapján tett nyilatkozat visszavonásáról;

/iv/ az Egyezmény hatálybalépésének idõpontjáról;

/v/ az Egyezmény felmondásáról szóló okirat letétbe helyezésérõl, a

letétbe helyezés és a hatályba lépés napjának egyidejû közlésével,

(b) megküldi az Egyezmény hiteles másolatát valamennyi aláíró Államnak,

valamennyi csatlakozott Államnak, továbbá a Nemzetközi Magánjog-

egységesítési Intézet /UNIDROIT/ elnökének.

A fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak, Kormányaik szabályszerû

meghatalmazásának birtokában, az Egyezményt aláírták.

Kelt Ottawában, ezerkilencszáznyolcvannyolc május huszonnyolcadikán, egyetlen

eredeti példányban, amelynek angol és francia nyelvû szövege egyaránt hiteles.

3. §

A törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban

1996. december 1-jétõl kell alkalmazni.

INDOKOLAS

a nemzetközi pénzügyi lízingrõl, Ottawában, 1988. május 28-án kelt UNIDROIT

egyezmény kihirdetésérõl szóló törvényjavaslathoz

Az ottawai diplomáciai konferencia 1988. májusában kidolgozta az UNIDROIT

/Nemzetközi Magánjog-egységesítési Intézet/ által elõkészített, a nemzetközi

pénzügyi lízingrõl (financial leasing) szóló egyezményt. Az egyezmény

elõkészítésében Magyarország aktívan részt vett.

A Magyar Köztársaságnak az említett egyezményhez történõ csatlakozását két

körülmény indokolta. Egyrészt az Egyezmény a magyar jog által nevesítetten nem

ismert jogintézményeket szabályoz, ezért - többek között a külkereskedelmi

szerzõdések esetében - a szerzõdõ felek a felmerülõ jogi problémákat csak

valamely idegen jog kikötésével tudják kiküszöbölni, amely nemegyszer

megnehezíti a magyar fél szerzõdésbeli helyzetét. Másrészrõl a csatlakozást

indokolta az is, hogy az egyezményt több, a magyar gazdasági kapcsolatok

szempontjából meghatározó állam (pl. Németország, Franciaország, Belgium,

Finnország, Olaszország stb.) is aláírta.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi pénzügyi lízingrõl szóló, Ottawában, 1988.

május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény rendelkezései magánszemélyek és jogi

személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat

és kötelezettségeket, továbbá mivel az egyezményhez való csatlakozásról az

Országgyûlés 49/1995. (V.10.) OGY határozatával döntött, a nemzetközi

szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejû

rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében a fenti nemzetközi szerzõdést

törvénnyel kell kihirdetni.

Eleje Honlap