1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4761.. számú
törvényjavaslat
a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Nagy Frigyes
földmûvelésügyi miniszter
Budapest, 1997. augusztus
1997. évi ..........törvény
a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény
módosításáról
1.§
A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.)
2.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A törvény területi hatálya azokra a településekre terjed ki,
amelyeket a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló törvény borvidékbe
tartozó vagy bortermõhelyi településként határoz meg."
2.§
A Htv. 4.§-ának c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
"c) házikertiszõlõ-birtokos: aki a tulajdonában, haszonélvezetében,
haszonbérletében vagy bármely más jogcímen használatában lévõ, 500 m2-nél nem
nagyobb területû szõlõültetvényt mûvel;
d) árutermõ szõlõ: az 500 m2-nél nagyobb területû szõlõültetvény;"
3.§
A Htv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Azonos településen több hegyközség akkor alakítható, ha azok
mindegyikéhez legkevesebb ezer hektár árutermõ szõlõültetvény tartozik és
területileg összefüggõ egységet alkot."
4.§
(1) A Htv. 13.§-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A közgyûlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy
annak kizárólagos hatáskörébe tartozzék/
"d) döntés egyesülés, szétválás, valamint körhegybíróság alakítása
(csatlakozás, kiválás) kérdésében,"
(2) A Htv. 13.§-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Ha a hegyközségnek nem kell választmányt létrehoznia [15.§ (2)
bekezdés], legkevesebb évi három közgyûlést kell tartani."
5.§
A Htv. 14.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14.§ A közgyûlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyûlés
idõpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel,
hogy a közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A
határozathozatal és a választás rendjét az alapszabályban kell meghatározni."
6.§
(1) A Htv. 15.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A közgyûlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú
választmányt, s ennek tagjai közül elnököt választ."
(2) A Htv. 15.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Harminc fõt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt kell
választani. A választmány jogkörét ez esetben az elnök, az alelnök (ha az
alapszabály ilyen tisztséget létesít) és a közgyûlés által megbízott egy tag,
vagy az elnök és két megbízott tag együttesen gyakorolja."
7.§
(1) A Htv. 17.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A hegyközségnek a közgyûlés és a választmány határozatai
végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelõs
tisztségviselõje a hegybíró, akit a közgyûlés a választmány megbízatásának
idejével megegyezõ idõtartamra választ. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja
a választmánynak."
(2) A Htv. 17.§-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"1999. január 1. napjától csak olyan személy lehet hegybíró, aki a
közigazgatási alapvizsgát letette."
8.§
A Htv. a következõ 17/A §-sal egészül ki:
"17/A (1) Azok az egymással határos hegyközségek, amelyeknek mûködési
területéhez külön-külön kevesebb, mint 400 hektár árutermõ szõlõültetvény
tartozik, körhegybíróságot alakíthatnak. A körhegybíróság alakításáról, az
ahhoz történõ csatlakozásról és a kiválásról - a választmány elõterjesztése
alapján - a közgyûlés dönt.
(2) A körhegybíróság alakításának és fenntartásának feltételeirõl az
érdekelt hegyközségek választmányai állapodnak meg. A megállapodásban
rendelkezni kell a körhegybíróság székhelyérõl, a körhegybíró választásáról,
feladatellátásának rendjérõl, ennek szervezeti feltételeirõl, valamint a
fenntartás költségeihez való hozzájárulásról. Rendelkezés híján a
körhegybíróság székhelye a legnagyobb területû hegyközség székhelye, a
költségeket pedig az ültetvényterületek arányában kell viselni. A
megállapodást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, valamint az illetékes
megyei földmûvelésügyi hivatalnak.
(3) A körhegybírósághoz csatlakozni, vagy abból kiválni a naptári év elsõ
napjával lehet. A kiválási vagy csatlakozási szándékról a többi hegyközséget
legalább három hónappal korábban értesíteni kell.
(4) A körhegybírót az érdekelt hegyközségek közgyûlései választják. A
körhegybíró megválasztásához a leadott szavazatok többsége szükséges.
(5) A körhegybíró valamennyi hegyközség választmányi ülésén részt vesz és
ott a tevékenységérõl beszámol."
9.§
A Htv. 21.§-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az a) pontban foglalt kizáró feltétel a hegybíróra nem vonatkozik."
10.§
(1) A Htv. 26.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A hegyközség tagja - lakóhelyétõl (telephelyétõl), székhelyétõl
függetlenül - /
"b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség mûködési
területén legalább héttized tonna szõlõt, illetve öt hektoliter bort vásárol."
(2) A Htv. 26.§-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (2) Az a házikertiszõlõ-birtokos, akinek házikerti szõleje mellett
másik településen árutermõ szõleje is van, mindegyik település hegyközségének
tagja."
11.§
A Htv. 30.§ (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Nem tarthat igényt a tag a származási bizonyítvány kiadására, ha
hegyközségijárulék-fizetési kötelezettségének határidõre nem tesz eleget."
12.§
A Htv. 40.§ -a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"40.§ (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében
meghatározza a célszerû telepítés és mûvelés, az ültetvények rendje, a szõlõ
károsítói elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint
a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a minõségvédelem szempontjából
fontosnak ítélt szakmai követelményeket. Ennek során figyelembe kell venni a
természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályokat is. A rendtartásban meg
kell határozni a hegyszabályokat sértõ cselekmények e törvény szerinti
jogkövetkezményeit.
(2) A hegyközségi rendtartás a szõlõkataszteri besorolás alapján
borvidéknek és bortermõhelynek minõsülõ határrészekre (szõlõhegy) kiterjedõ
hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezetõ árkok állapotára
és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerû használatával
kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. A rendtartás
ezen elõírásait a szõlõhegy területébe esõ, más mûvelési ágú külterületi
ingatlanok használóinak és az utak kezelõinek is be kell tartaniuk.
(3) Azok a hegyközségek, amelyek mûködési területéhez egybefüggõ
szõlõterületek tartoznak, közös hegyközségi rendtartást készítenek. A közös
rendtartás elfogadásáról az érdekelt hegyközségek közgyûlései külön
határoznak. A rendtartás elfogadásához az összes szavazat többsége szükséges.
(4) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak,
amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértõ vagy
nyilvánvalóan szakszerûtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségnek a
kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalni. A rendtartás - kifogás híján - a
hegyközségi tanácsnak történõ megküldését követõ harmincadik napon válik
érvényessé és kihirdethetõvé. Az a hegyközség, amelynek nincs érvényes
rendtartása, a közfeladatok ellátásáért költségtérítésben nem részesülhet.
(5) Az érvényes rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos
más alkalmas módon is közzé kell tenni, továbbá a hegyközség székhelyén kívül
lakó tagoknak meg kell küldeni. A közzététellel egyidejûleg a rendtartást meg
kell küldeni a települési önkormányzatnak, valamint a megyei földmûvelésügyi
hivatalnak is. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követõ
harmincadik napon lép hatályba."
13.§
A Htv. 41.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a rendtartás szabályai ellen, a
hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a rendtartás
szerinti cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség
bíróságtól kérheti a rendtartásba ütközõ cselekményt elkövetõ személynek a
felszólításnak megfelelõ kötelezését."
14.§
(1) A Htv. 43.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"43. § A szõlõ telepítésének és kivágásának engedélyezése, valamint a
szõlõ, az asztali bor és a minõségi bor származási bizonyítványának kiadása
ügyében elsõ fokon a hegyközség jár el."
(2) A Htv. 46. §-ának (1) bekezdése új c) ponttal egészül ki, egyidejûleg
a c)-f) pontok jelölése d)-g) pontokra változik:
/A hegyközségi tanács/
"c) szakmai szempontból felülvizsgálja a hegyközségi rendtartásokat;"
(3) A Htv. 46.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A különleges minõségû bor származási bizonyítványának kiadásával
kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a hegyközségi tanács jár el.
15. §
A Htv. 49. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A b) pont szerint eljáró személynek a hegybíróval azonos személyi
feltételekkel kell rendelkeznie."
16.§
A Htv. a következõ 55/A. §-sal egészül ki:
"55/A. § (1) A hegyközségi szervezetek által ellátott közigazgatási
feladatok költségét az állam megtéríti. Ennek fedezetét elkülönítetten,
fejezeti kezelésû célelõirányzatként kell az éves költségvetésben megtervezni.
(2) A hegyközségi szervezeteket a közigazgatási ügyekben való
eljárásukért - a származási bizonyítvány-ügyek kivételével - igazgatási
szolgáltatási díj illeti meg. Az egyes eljárások díjait, valamint a díjfizetés
rendjét a földmûvelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben szabályozza."
17.§
(1) A Htv. 57. §-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül
ki:
"A földmûvelésügyi miniszter e jogkörébe tartozó feladatait a
hegyközségek esetében a megyei földmûvelésügyi hivatalok útján látja el.
(2) A Htv. 57. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (3)
bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
"(3) A megyei földmûvelésügyi hivatal a hegyközség mûködésével
kapcsolatban észlelt törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti
intézkedést kezdeményez a földmûvelésügyi miniszternél."
18.§
(1) Ez a törvény 1998. január 1. napjával lép hatályba.
(2) A hegyközségi rendtartásokat 1998. április 30-áig e törvény
rendelkezéseinek megfelelõen módosítani kell.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 6.§-a a
következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A külön törvény alapján köztestületként alakult hegyközségek
országos szervezetét az általa képviselt termékpálya vonatkozásában - külön
miniszteri elismerés nélkül - terméktanácsnak kell tekinteni."
b) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 1.§-ának (2)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § új (3)
bekezdéssel egészül ki:
"(2) Nem terjed ki a törvény hatálya
a) az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezetre, ha kizárólag
olyan tevékenységet folytat, amely - külön törvény rendelkezése szerint - csak
szakmai kamara tagjaként vagy a szakmai kamara tagjának részvételével
végezhetõ;
b) arra, aki kizárólag olyan gazdasági tevékenységet végez, amelynek
alapján - külön törvény rendelkezése szerint - hegyközségi tagsági viszonya
keletkezik.
(3) Aki a (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység mellett más
gazdasági tevékenységet folytat, ennek vonatkozásában e törvény hatálya alá
tartozik."
c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22.§-ának b)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A bíróság végrehajtási záradékkal látja el/
"b) az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, valamint a hegyközségnek
pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelezõ határozatát,"
d) a Htv. mellékletei hatályukat vesztik.
Indokolás
a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALANOS INDOKOLAS
Alig több mint két éve lépett hatályba a hegyközségekrõl szóló 1994. évi
CII. törvény, és a hegyközségi szervezetrendszer kialakulása óta is csak
mintegy másfél év telt el. Az eddigi tapasztalatok alapján nemcsak a
közigazgatásban, hanem a szõlõ-borgazdaság szereplõi körében is általánosnak
mondható az a vélemény, hogy a köztestületként mûködõ hegyközségekre szükség
van. A törvény helyesen határozta meg a szervezetrendszer céljait, feladatait,
s a szervezeti, mûködési kérdések szabályozása is megfelelõ. Ennek ellenére
mára idõszerûvé vált a hegyközségi törvény felülvizsgálata, a hegyközségi
szervezetek megalakulása, illetve a kezdeti mûködés tapasztalatai alapján.
A hegyközségi törvény módosításának indokát a következõkben lehet
meghatározni:
- Korrigálni kell bizonyos szervezeti és mûködési szabályokat annak
érdekében, hogy a hegyközségi szervezetek mûködése zökkenõmentes legyen;
- ki kell küszöbölni a hegyközségi tagok hasonló célú köztestületekben,
illetve érdekszervezetekben való egyidejû kötelezõ tagságának kényszerét;
- a szabályozás kiegészítésével alkalmassá kell tenni a hegyközségi
szervezeteket arra, hogy a jövõben a szõlészeti, borászati szakigazgatási
feladatok döntõ részét ezek a termelõi önkormányzatok lássák el.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A hegyközségi törvény elfogadása idején a borvidékek és bortermõhelyek
felsorolását miniszteri rendelet tartalmazta. A törvény hatályát nem lehetett
erre történõ utalással meghatározni, mert ez azt jelentette volna, hogy adott
esetben egy rendeletmódosítással kerül a személyek meghatározott köre a
törvény hatálya alá. Ezért a törvény megismételte a borvidéki és bortermõhelyi
települések felsorolását.
Mivel a hegyközségi törvény módosítása, valamint a bortörvény egyidejûleg
fog hatályba lépni, elégséges az, ha ez utóbbi tartalmazza a borvidéki és
bortermõhelyi területeket, a hegyközségi törvény pedig csak utal rá.
A 2.§-hoz
A hegyközségi törvény a kötelezõ köztestületi tagságot az árutermõ
szõlõhöz, illetve annak terméséhez kapcsolta, ami a jelenleg hatályos
borjogszabályok szerint legalább 1500 m2 területû ültetvényt jelent. Az ennél
kisebb területû, un. házikerti szõlõ birtokosa számára a hegyközségi tagság
nem kötelezõ. Több borvidéknek (pl. Mecsekalja, Somló) is sajátossága viszont
a termõterületek elaprózottsága, illetve hogy az összes termõterület jelentõs
részét házikerti szõlõk alkotják. Ezeknek az ültetvényeknek a használói
kimaradnak a szervezetbõl. Ugyanakkor a hegyközségi rendtartás szempontjából
(utak karbantartása, kártevõk elleni védekezés stb.), továbbá azért is, mert a
mai házikertiszõlõ-birtokosok jelentõs része nem csak saját fogyasztásra
termel, indokolt az árutermõ szõlõ területének kisebb mértékben történõ
meghatározása.
A 3.§-hoz
Egy településen több hegyközség alakításának feltétele eddig az volt,
hogy legkevesebb 500 hektár árutermõ szõlõültetvénnyel rendelkezzenek az egyes
hegyközségek, ezt a javaslat 1000 hektárra kívánja felemelni.
A 4.§-hoz
A szervezeti és mûködési szabályok egyszerûsítését jelenti, hogy az olyan
hegyközségeknél, ahol nem kell választmányt létrehozni, a kéthavonkénti
közgyûlés helyett a jövõben elegendõ lesz évente három alkalommal megtartani,
ami persze nem zárja ki, hogy az alapszabály ennél több közgyûlés tartását
tegye kötelezõvé, vagy hogy szükség szerint több alkalommal is tartsanak
közgyûlést.
Az 5.§-hoz
A közgyûlés összehívásával kapcsolatos probléma egyrészt, hogy
bizonytalanság van a gyakorlatban: szabadon rendelkezhet-e az alapszabály az
összehívás kérdéseiben, vagy határt szab annak az alakuló közgyûlésre
vonatkozó törvényi szabályozás. A Javaslat egyrészt egyértelmûvé kívánja
tenni, hogy mely kérdésekben nem lehet eltérni a törvénytõl, másrészt
könnyíteni kíván a hegyközségek helyzetén az összehívás módjára vonatkozó új
szabályokkal.
A tag alapvetõ joga a közgyûlésen való részvétel, aminek feltétele, hogy
arról tudomást szerezzen. Ezért a közgyûlés idõpontjáról minden tagot írásban
kell értesíteni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyûlés a megjelentek
számára tekintet nélkül határozatképes.
A 6-7. §-hoz
Merevnek bizonyult az a szabály, amely szerint a hegybírót csak a
hegyközség tagjaiból lehet választani. A hegybíró a hegyközség végrehajtási
feladatokat ellátó tisztségviselõje, aki a belsõ igazgatás mellett
közigazgatási feladatokat is ellát. Esetében elsõsorban a szakmai
felkészültségnek és a rátermettségnek van jelentõsége, s nem a szervezethez
tagként való kötõdésnek. Semmi sem indokolja ezért, hogy ne lehessen
hegybíróvá választani olyan személyt, aki nem tagja a hegyközségnek. A
választási lehetõséget is szélesíti, ha a hegybírói tisztségnek nem feltétele
a tagsági viszony.
A hegybíró személyével kapcsolatos változás, hogy a Javaslat kiegészíti a
feltételeket a közigazgatási alapvizsga követelményként való meghatározásával,
amit a hegybíró által ellátott feladatok jellege tesz indokolttá.
Természetesen bizonyos átmenetre szükség van, ezért csak 1999. január elsejét
követõen válnék kötelezõvé az említett elõírás.
A 8.§-hoz
A gyakorlatban problémát okoz, hogy a hegybíró a hatályos szabályok
szerint minden hegyközségnél kötelezõen megválasztandó. Ugyanakkor számos
olyan kis hegyközség jött létre, amely bár rendelkezik 50 ha területtel, s
ezért nem kényszerül közös hegyközség alakítására, viszont a területhez,
illetve a taglétszámhoz igazodó járulékbevétele olyan alacsony, hogy abból az
igazgatási feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételeit nem lehet
megteremteni.
A közös hegyközség alakításnál kézenfekvõbb megoldásnak tûnik, hogy több
hegyközség - a települési önkormányzatokhoz hasonlóan - a közigazgatási
feladatok ellátására közösen foglalkoztasson hegybírót. A körjegyzõ
intézményével analóg megoldást kínál a Javaslat azzal, hogy lehetõvé teszi az
összesen 400 hektárt meg nem haladó ültetvényterülettel rendelkezõ települések
számára körhegybíró alkalmazását.
A 9.§-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot a 6.§-al, azzal, hogy itt is feloldja
azt a tilalmat, mely szerint hegybíró csak hegyközségi tag lehet.
A 10.§-hoz
Ez a módosítás összefügg azzal, hogy az árutermõ szõlõültetvény alsó
határát a törvényjavaslat 500 m2-ben határozta meg. Ezzel a termelõk egy
nagyobb részét vonta a hegyközségi törvény hatálya alá. Indokolt ezért a
felvásárlók esetében is a hegyközségi tagság feltételét egy alacsonyabb
mértékben - a termelõkhöz hasonlóan az eddiginek egyharmadában - megszabni.
Így a jövõben az a felvásárló lesz a hegyközség tagja, aki egy naptári éven
belül a hegyközség mûködési területén legalább héttized tonna szõlõt, illetve
öt hektoliter bort vásárol.
A 11.§-hoz
A hegyközségi törvénynek biztosítania kell az önszabályozás számára, hogy
az alapszabálynak a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezései lehetõvé tegyék a
származási bizonyítvány kiadásának megtagadását azzal a taggal szemben, akinek
a járulékfizetés elmulasztásából eredõ hátraléka van.
A 12.§-hoz
A hegyközségi rendtartás a hatályos szabályozás szerint csak a
hegyközségi tagokra terjed ki. Ugyanakkor az ültetvények közé beékelõdnek
olyan ingatlanok, amelyek más mûvelési ágba tartoznak, vagy más okból nem jár
a használatuk hegyközségi tagsággal. Ezen ingatlanok tulajdonosai, használói
is érdekeltek bizonyos feladatok elvégzésében (pl. utak, vízelvezetõ árkok
karbantartása), másfelõl pedig indokolt, hogy - közérdekbõl - õk is
alkalmazkodjanak bizonyos szakmai (növényvédelmi), illetve az ültetvények
rendjével kapcsolatos más szabályozáshoz. A Javaslat ezért a hegyközség
joghatóságát bizonyos területen a tagsági körön túl kiterjeszti a
"szõlõhegybe" tartozó, más mûvelési ágú ingatlanok használóira is. Az utak,
árkok, az ingatlanok rendeltetésszerû használatával kapcsolatos létesítmények
karbantartásának kötelezettsége rájuk is vonatkoznék. Ez persze szükségessé
teszi, hogy a rendtartás kihirdetésével kapcsolatos szabályok kiegészüljenek.
A 13.§-hoz
A nem hegyközségi tagok vonatkozásában a hegyközség továbbra sem járhatna
el rendtartási ügyben, de lehetõvé válnék, hogy - felszólítást követõen -
bírói úton kényszerítsen ki bizonyos magatartást (mulasztás megszüntetését,
valamilyen tevékenységet) tõlük.
A 14.§-hoz
A hegyközségi szervezetek feladatainak szabályozása körében a tervezet
egyrészt a hatáskörök ésszerûbb megosztását kívánja megvalósítani. Így
mindenekelõtt a telepíthetõ fajtakör meghatározását a hegyközség helyett a
hegyközségi tanácshoz telepíti, az egységes borvidéki arculat kialakítása
érdekében. Ugyanakkor a származási bizonyítvány kiadásával kapcsolatos
feladatok ésszerû megosztása is lehetõvé válik a hegyközségek, illetve a
hegyközségi tanácsok között azáltal, hogy a származási bizonyítványok zömét
helyben, míg a kisebb mennyiséget jelentõ minõségi és különleges minõségû
borok származási bizonyítványait borvidéki szinten fogják kiadni. Nagyobb
szerepet kell biztosítani a hegyközségeknek a termõhelyi kataszterrel
kapcsolatos eljárásban oly módon, hogy véleményük beszerzése nélkül ne
lehessen ilyen kérdésben dönteni.
A 15.§-hoz
Indokolt, hogy közigazgatási ügyekben a hegyközségi tanácsnál, illetve a
nemzeti tanácsnál eljáró ügyintézõ a hegybíróval azonos személyi feltételekkel
rendelkezzék.
A 16.§-hoz
A közigazgatási ügyekkel kapcsolatos a finanszírozás kérdése. A helyi
önkormányzatok vonatkozásában magától értetõdõ, hogy az államtól átvett
közigazgatási feladatokhoz rendelt költségvetési pénzeszközöket a helyi
önkormányzat megkapja. Nincs elvi indoka annak, hogy az állam másként kezelje
a köztestületeket, ha azok állami feladatokat látnak el. Mindazonáltal a
Javaslat kétféle módon kívánja megoldani a hegyközségek közigazgatási
feladatai végzése finanszírozásának kérdését. Egyfelõl normatív módon
meghatározott költségvetési támogatásban kell részesíteni a hegyközségi
szervezeteket az átvett állami feladatok után, másfelõl lehetõvé kell tenni
számukra, hogy a közigazgatási ügyekben való eljárásokért igazgatási
szolgáltatási díjat szedjenek, ami saját bevételüket jelenti.
A 17.§-hoz
A Javaslat nevesíti, hogy a földmûvelésügyi miniszter mely szervezet
útján látja el a törvényességi felügyeletet. A megyei földmûvelésügyi
hivatalok rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges feltételekkel,
törvénysértés észlelése esetén törvényességi felügyeleti intézkedést
kezdeményeznek a földmûvelésügyi miniszternél.
A 18.§-hoz
A szervezeti párhuzamosságok kiküszöbölésére szolgálnak a Javaslatnak
azon szabályai, amelyek a kamarai törvényt, valamint az agrárpiaci
rendtartásról szóló törvényt kívánják módosítani azáltal, hogy a csak szõlõ-
és bortermeléssel foglalkozó gazdálkodók esetében nem kötelezõ a gazdasági
kamarai tagság. Ha más tevékenységük is van, azzal természetesen a kamarai
törvény hatálya alá esnek. Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerével
kapcsolatos változás lenne, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely - a
terméktanácsokhoz hasonlóan - vertikális szervezõdésû, terméktanácsi szerepet
kapna.
A Javaslat módosítani kívánja továbbá a bírósági végrehajtásról szóló
törvényt, lehetõvé téve, hogy a hegyközségi szervezetek által tagjaikkal
szemben hozott, fizetési kötelezettséget tartalmazó marasztaló határozatokat
végrehajtási záradékkal lehessen ellátni. Így nem kényszerülnének arra a
hegyközségek, hogy jogerõs határozatuk alapján fizetési meghagyásos eljárást
legyenek kénytelenek indítani, ami perré alakulhat. Ez hosszadalmas és
értelmetlenül nehezíti az igényérvényesítést olyan esetekben, amikor esetleg
maga a tag sem vitatta a határozatot. Más köztestületek (pl. ügyvédi kamara)
esetében is lehetõség van a végrehajtási záradékolásra, igy a határozatot
nyomban a végrehajtás követheti.