ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 84. §.
(1) bekezdés a) pontja, valamint a 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján a
következõ önálló törvényjavaslatot nyújtom be, és kérem annak önálló napirendi
pontként történõ felvételét és tárgyalását:
1997. évi ............. törvény
A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi
IV. törvény módosításáról
1. §
A Törvény 117. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdés
jelölése (5) bekezdésre módosul.
(4) Mezõgazdasági földterület tulajdonjogának átruházásához a (3) bekezdésben
meghatározott feltételeken túlmenõen szükséges még:
a) a magyar állampolgárság,
b) öt évi állandó bejelentett lakás azon a közigazgatási területen, ahol
termõ-
földet kíván szerezni,
c) annak igazolása, hogy a földtulajdon szerzõje a föld szakszerû megmûvelé-
séhez szükséges alapvetõ szakmai ismeretekkel rendelkezik.
2. §
A Törvény a következõ új 173/A. §-sal egészül ki:
173/A. (1) A termõföld korlátozottan forgalomképes dolog.
(2) A Magyar Köztársaságban külföldi természetes és jogi személy
tu-
lajdonába termõföld nem kerülhet. Az e tilalomba ütközõ
szerzõdés
semmis.
3. §
A Törvény a következõ 256/A. §-sal egészül ki:
256/A. § Mezõgazdasági rendeltetésû ingatlanon, mint zálogtárgyon, külföldi
természetes és jogi személy tulajdonjogot nem szerezhet. Az e tilalomba ütközõ
szerzõdés semmis.
4. §
A Törvény 452. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Mezõgazdasági földterület külföldi természetes és jogi személy részére
történõ haszonbérbe adásra vonatkozó szerzõdés csak a területileg illetékes
mezõgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyásával érvényes.
5. §
Ez a Törvény a kihirdetés követõ 8. napon lép hatályba.
Általános indokolás:
A vagyoni viszonyok alapvetõ szabályait a Magyar Köztársaságban az 1959.
évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A tulajdonra
vonatkozó rendelkezések kiterjednek a földdel kapcsolatos jogviszonyok
rendezésére is. A Ptk., mint keretszabály, lehetõvé és szükségessé tette, hogy
különbözõ jogszabályok részleteiben is rendezzék a vagyoni és ezen belül a
földtulajdonnal összefüggõ viszonyokat. Ezek közül a jogszabályok közül külön
is kiemelendõ a földtörvény.
A rendszerváltást követõen a gazdasági és társadalmi viszonyokban
bekövetkezett változások, különösen a külföldi tõke beáramlása következtében a
vagyoni viszonyokra vonatkozó szabályok részben módosításra és kiegészítésre
kerültek, azonban a kodifikáció ez ideig nem érintette a Polgári Törvénykönyv
azon rendelkezéseit, amelyek a földdel kapcsolatos jogviszonyokat rendezik. A
Ptk. általános, iránymutató jellegû szabályai tehát nem adtak eligazítást más
jogszabályok megalkotásához, illetõleg módosításához a külföldiek jogi
helyzete tekintetében, ezért a részletszabályok nem tartalmaztak egyértelmû
rendelkezéseket, és lehetõvé tették a külföldiek tulajdonszerzését, annak
ellenére, hogy a földtörvény idevonatkozóan tiltó rendelkezést tartalmaz.
A mezõgazdasági rendeltetésû földterületekre vonatkozó jogi szabályozás
revíziójához fûzõdõ nemzetgazdasági érdekek halaszthatatlanná teszik, a
vagyoni viszonyokra vonatkozó szabályok, elsõdlegesen a Ptk. azon
rendelkezéseinek felülvizsgálatát, amelyek a törvényi tilalom ellenére
lehetõvé teszik a külföldiek tulajdonszerzését. A Törvénykönyvnek egyértelmûen
kell rendelkeznie az ezzel kapcsolatos tilalmakról, a tulajdonszerzés és a
haszonbérlet létesítésének feltételeirõl, korlátairól.
A fentiekre tekintettel szükséges a Ptk. egyes rendelkezéseinek olyan
irányú módosítása, amelyek egyértelmûvé teszik, hogy külföldi tulajdonába
Magyarország területén lévõ mezõgazdasági rendeltetésû fölterület nem
kerülhet.
Részletes indokolás:
A Törvény 1. §-ához
A föld termõképességének fenntartása és szakszerû mûvelése, az ehhez
fûzõdõ nemzetgazdasági érdekek miatt - több fejlett nyugati ország által
követett gyakorlatnak megfelelõen - feltételhez kell kötni a mezõgazdasági
rendeltetésû földtulajdon megszerzését. Mezõgazdasági földterület
tulajdonjogát csak az a magyar állampolgár szerezheti meg, aki megfelelõ
mezõgazdasági szakismerettel rendelkezik. Ezt a tényt a területileg illetékes
mezõgazdasági szakigazgatási szerv igazolja.
Az állandó bejelentett lakással való rendelkezés törvényi elõírását az
indokolja, hogy ennek következtében azok szereznek földtulajdonjogot, akik
hosszabb idõ óta az adott közigazgatási területen élnek.
A Törvény 2. §-ához
Az Általános indokolásban foglaltakra tekintettel a Kódexben egyértelmûen
rögzíteni kell a mezõgazdasági rendeltetésû termõföldek korlátozott
forgalomképességét, a külföldi természetes és jogi személyek
tulajdonszerzésének tilalmát és e szabály megszegésének jogkövetkezményeit, az
ezzel kapcsolatos szerzõdések semmisségét.
A Törvény 3. §-ához
A hatályos jogszabályok, ezen belül a Polgári Törvénykönyv sem
rendelkeznek a külföldiek tulajdonszerzésérõl arra az esetre, ha a jelzálog
tárgya értékesítésre kerül. Feltétlenül szükséges annak törvényi szabályozása,
hogy külföldiek zálogjog érvényesítése útján sem szerezhetnek Magyarország
területén termõföldet.
A Törvény 4. §-ához
A magyar termõföld védelmét nem csupán a mezõgazdasági földterület
tulajdonjoga megszerzésének tilalmával, hanem a külföldiek haszonbérleti
jogának korlátozásával is biztosítani kell. Erre figyelemmel feltétlenül
szükséges a haszonbérleti jog létesítésére irányuló szerzõdések
érvényességének a területileg illetékes mezõgazdasági szakhatóságok elõzetes
engedélyéhez való kötése.
Az engedélyezés egyidejûleg lehetõvé teszi a külföldiek által haszonbérlet
jogcímén használt földterületek országos nyilvántartását is.
A Törvény 5. §-ához
Az e törvény által védelmezni kívánt nemzeti érdekek feltétlenül
szükségessé teszik annak mielõbbi hatályba lépését.
Budapest, 1997. szeptember 3.
Dr. Torgyán József
országgyûlési képviselõ
FKGP