Magyar Köztársaság Kormánya
T/4807.. számú
törvényjavaslat
a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról
Elõadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember
1997. szeptember
1997. évi .... törvény
a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról
1. § A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a
továbbiakban: Tv.) 3. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A számsorsjáték és - a lóversenyfogadás kivételével - a fogadás
szervezésére kizárólag 100 %-ban állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezet
vagy központi költségvetési szerv (a továbbiakban: állami játékszervezõ)
jogosult."
2. § A Tv. 10. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Az SZF az engedélyben a szerencsejátékból származó nyeremények fedezetének
biztosítása céljából hitelintézetnél, vagy befektetési szolgáltatónál pénz
vagy magyar állampapír formájában biztosítékot, illetve bankgaranciát (a
továbbiakban együtt: biztosítékot) írhat elõ."
3. § A Tv. a 29. § elõtt, a "Fogadás" cím alatt a következõ új 28/A. §-sal
egészül ki:
"28/A. § (1) Fogadási esemény az a jövõbeli esemény, amelynek legalább két
nyilvánosságra kerülõ kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a
játékszervezõ semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában
fogadásnak minõsül a tét fizetése fejében történõ, egy jövõbeli esemény
véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövõbeli verseny eredményének
eltalálására vonatkozó játék. Nem köthetõ fogadás akkor, ha ez harmadik
személy érdekét sértené.
(2) A lóversenyfogadás kivételével csak az az állami játékszervezõ szervezhet
fogadást, aki legalább 1 milliárd forint alap-(törzs) tõkével rendelkezik és a
fogadás szervezését megelõzõen legalább 5 évig az e törvény hatálya alá
tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.
(3) A nyeremények átvételének lehetõségét a fogadás-szervezõ az engedélyben
meghatározott idõben, de legfeljebb a fogadási eseményt követõ 90 napon belül
köteles biztosítani.
(4) Fogadás esetén - a bukmékeri rendszerû fogadás kivételével - a fogadás-
szervezõ a fogadót megilletõ, de át nem vett nyereményeket nyeremények céljára
köteles felhasználni. Az át nem vett nyeremények sorsolás útján is
visszajuttathatók a fogadók részére, a sorsolásos játékok nyereményeire
vonatkozó szabályok szerint. A bukmékeri rendszerû fogadás esetén az át nem
vett nyereményekre e törvény 11. § (2) bekezdése vonatkozik."
4. § A Tv. 29. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"29.§ (1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott gazdasági társaság
mûködtethet. A koncesszió idõtartama legfeljebb 10 év.
(2) A koncessziós díj mértéke legalább 200 millió Ft.
(3) Egyidejûleg legfeljebb 5 koncesszió adható."
5. § A Tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban
üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével - az I. kategóriába tartozó
pénznyerõ automata esetén havi 28.000 forint, a II. kategóriába tartozó
pénznyerõ automata esetén havi 16.000 forint. A játékadót minden megkezdett
hónap után meg kell fizetni."
6. § A Tv. 34. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"34.§ (1) A bukmékeri rendszerû fogadás játékadója a (2) bekezdés szerint
csökkentett havi tiszta játékbevétel 30%-a.
(2) A tiszta játékbevételt csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a
tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével."
7. § (1) A Tv. 37. §-ának 2-4. pontjai helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"2. Tiszta játékbevétel: a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények
különbözete, bukmékeri rendszerû fogadás esetében pedig a befizetett tétek és
a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott
költségekkel csökkentett része.
3. Bukmékeri rendszerû fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadás-
szervezõ a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény
bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére - nyereményszorzó
alapján - pénzösszeget ajánl fel és azt nyerés esetén a megállapodásban
rögzítettek szerint fizeti ki.
4. Totalizatõri rendszerû fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek
összeadódnak és a játéktervben meghatározottak szerint kerülnek nyereményként
szétosztásra."
(2) A Tv. 37. §-ának 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8. Nyereményszorzó (odds): a nyeremény kiszámításának a bukmékeri fogadásnál
alkalmazott azon eszköze, amely megmutatja, hogy a szervezõ a feltett tét
hányszorosát fogja nyereményként kifizetni a nyertes fogadónak."
(3) A Tv. 37. §-a a következõ új 16. ponttal egészül ki:
"16. Fogadási ajánlat: a fogadás-szervezõ nyilvánosságra hozott ajánlata,
amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését,
kimeneteleit, valamint a totalizatõri rendszerû fogadás esetén a nyereményre
fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerû fogadás
esetén pedig a nyereményszorzót."
8. § A Tv. 38. § (2) bekezdésének d) és f) pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy ...]
"d) a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal,
f) a 30. § (2) bekezdésében és a 37. § 2. pontjában meghatározott költségekkel
[kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.]"
9. § A Tv. Melléklete 2. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Az (1) § b) pontja szerinti eljárásért:]
"b) fogadás esetén kérelmenként legfeljebb 1 millió forint;"
10. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba. Az 5. §-ban
meghatározott rendelkezést 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit a már kiadott játékengedélyekre 1999. január 1-
jétõl kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelõzõen
lóversenyfogadás szervezésére kiadott engedélyek változatlan feltételekkel
érvényesek.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a személyi jövedelemadóról szóló
többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 76. §-a a következõ új (5)
bekezdéssel egészül ki:
"(5) A bukmékeri rendszerû fogadás adóköteles nyereményének a kapott
bevételbõl, az annak érdekében közvetlenül megfizetett tét levonása után
megmaradó részt kell tekinteni."
I N D O K O L Á S
az 1. §-hoz
A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény lehetõséget ad a
bukmékeri jellegû fogadás szervezésére, de nem határozza meg részletesen a
játékszervezés jogi kereteit, mindössze egyetlen szakaszban szól a bukmékeri
fogadásról. A jelenleg érvényes szabályozás mellett Magyarországon egyetlen
gazdálkodó szervezet sem folytat bukmékeri fogadás-szervezést.
Magyarországon nincs kialakult hagyománya a bukmékeri fogadásnak, ezért a
jogszabály meglehetõsen szûkszavúan írja körül a fogadási rendszer mûködésének
feltételeit. Részben az ebbõl adódó bizonytalanságok miatt, fõként azonban a
magas adóterhek miatt nem honosodott meg ez a fogadási forma. Ilyen
körülmények között belátható idõn belül nem számíthatunk a legális bukmékeri
fogadás-szervezõi tevékenység kialakulására és az ebbõl származó rendszeres és
jelentõs adóbevételekre. Emiatt halaszthatatlanná válik a vonatkozó
jogszabályok felülvizsgálata és célszerû megváltoztatása.
A bukmékeri rendszerû fogadási játék abban tér el a hagyományos totalizatõri
rendszerû játékoktól (totófogadás, lóversenyfogadás), hogy a játékosok a
szervezõ ellen - "a bank" ellen - játszanak. Az egyes események (pl.
sportversenyek) lehetséges eredményére lehet tippelni, ezek bekövetkezési
valószínûségétõl függõen a megjátszható tippeket a játékszervezõ állapítja meg
és ezeket számszerûen a fogadási arányokkal, az ún. oddsokkal fejezik ki. (A
totalizatõri fogadás esetén a játékosok tippjeikkel egymás ellen játszanak, a
befizetett tétjeiket a nyerés alapján osztják szét a játékosok között.)
A bukmékeri jellegû fogadásban nem az összegyûlt tétek bizonyos részét kell
nyereményként kell elosztani, hanem a fogadás-szervezõ saját vagyonát állítja
szembe a fogadó nyerési esélyeivel. E tevékenység eredményességét a fogadási
eseményekhez és a fogadás-szervezéshez való szakmai hozzáértése, tõkeereje és
az egyéb vagyonától elkülönített kockázati tartaléka adja, figyelembe véve,
hogy fogadási ajánlatait a szervezõ maga határozza meg.
Az európai országok többségében a bukmékeri fogadás nem liberalizált, azaz
állami monopóliumot jelentõ tevékenység. A Javaslat szerint a fogadás
szervezésére kizárólag állami játékszervezõ jogosult, kivéve a
lóversenyfogadást.
a 2. §-hoz
A hatályos törvény is tartalmazza a Szerencsejáték Felügyelet azon
jogosultságát, hogy a kiadott játékengedélyben biztosítékot vagy bankgaranciát
írhat elõ meghatározott körben játékszervezõk számára a játékból származó
nyeremények fedezetének biztosítására. Indokolt, hogy a jövõben valamennyi
szerencsejáték - köztük a bukmékeri rendszerû fogadás - vonatkozásában
lehetõsége legyen a Felügyeletnek a biztosíték kikötésére és ezáltal
teljeskörûvé váljon a játékosok biztonsága.
a 3. §-hoz
A hatályos szerencsejáték törvény tartalmazza ugyan a fogadás fogalmát, de nem
kellõ részletességgel és pontossággal határozza meg annak tartalmát, ezért a
rendelkezésnek ki kell egészülnie a fogadási esemény definíciójával is. A
Javaslat rögzíti, hogy a fogadás-szervezõ azok közül a jövõbeni nyilvános
események közül határozhat meg fogadási eseményeket, amelyek alkalmasak
lesznek fogadás eldöntésére.
Lényeges szabály, hogy olyan eseményre lehet fogadást kötni, amely nem sérti
mások érdekeit.
Az elõzõekbõl következik, hogy a bukmékeri fogadás kockázata a szerencsejáték
szervezõ szempontjából nagyobb, mint a totalizatõri játékoknál. A jogi
szabályozásnak ezért biztosítania kell a kockázat minimalizálását, továbbá
azt, hogy a játék folyamatos szervezésének és a nyeremények kifizetésének a
megfelelõ biztosítékai meglegyenek. Indokolt, hogy a jövõben csak azon állami
játékszervezõ szervezhessen fogadást, aki legalább 1 Mrd Ft alaptõkével
rendelkezik és hogy a megfelelõ szakértelem is biztosítva legyen a játék
szervezéséhez, további személyi feltételként legalább 5 éve szerencsejáték
szervezésével kell foglalkoznia.
a 4. §-hoz
A lóversenyfogadást - kiemelve az egyéb fogadási formák közül - továbbra is
szervezhet az állam többségi részesedésével mûködõ gazdálkodó szervezet,
illetve központi költségvetési szerv, de az államnak lehetõsége van arra, hogy
e tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerzõdésben idõlegesen másnak
átengedje. A koncessziós szerzõdés idõtartama legfeljebb 10 év, de ez az
idõtartam - a már hatályos szerencsejáték törvény szerint - további 5 évvel a
pénzügyminiszter által meghosszabbítható. A koncessziós díj mértéke legalább
200 millió Ft.
az 5. §-hoz
Az egyszerûbb jogalkalmazhatóság érdekében a pénznyerõ automaták játékadójának
új mértékét a szerencsejáték törvény tartalmazza, eltérve a korábbi
gyakorlattól, amely szerint errõl az éves költségvetési törvények
rendelkeztek.
az 6. §-hoz
A Javaslat szerint a játékadó a tiszta játékbevétel 30%-a, a forrásadót pedig
a kapott bevétel azon része után kell fizetni, amely a megfizetett tét
összegét meghaladja. Bukmékeri játék esetén a fajlagos fedezettartalom kisebb,
mint a jól ismert nagy forgalmú, de viszonylag csekély nyerési esélyt
biztosító számsorsjátékok, illetve a totó esetében. Ugyanakkor itt a
játékszervezõnek igen jelentõs induló és folyó üzemeltetési költségeket kell
viselnie, jelentõs új beruházásokra lesz szükség és ki kell építeni a játék
infrastruktúráját. Mindent figyelembe véve a bukmékeri fogadás szervezése
esetén az elõirányzott nettó 80 %-os fogadói visszaforgatási arány mellett a
játékadó mértékét meghatározó körültekintõ üzleti számítás azt mutatja, hogy a
30%-os mértékû lineáris játékadó esetén gazdaságosan szervezhetõ a bukmékeri
játék. Az elvonások ezen kombinációja biztosíthatja azt, hogy megfelelõ
mértékû érdeklõdés legyen a fogadók részérõl és a nagyobb nyereményhányad
várhatóan jelentõs adóbevételt és osztalékbevételt nyújthat az állam számára.
a 7. §-hoz
A törvény értelmezõ rendelkezései között jelenleg is szerepel a tiszta
játékbevétel, a bukmékeri rendszerû fogadás, a totalizatõri fogadás és a
nyereményszorzó fogalma. A törvény hatálybalépése óta eltelt idõszak
gyakorlati tapasztalatait is figyelembe véve szükségessé vált a fenti
értelmezõ rendelkezések pontosítása.
A Javaslat értelmezõ rendelkezése kiegészül a fogadási ajánlat definíciójával.
a 8. §-hoz
A törvény 38. § (2) bekezdésének d) pontja kiegészül azzal, hogy a jövõben a
pénzügyminiszter a sorsolásos játékok mellett a fogadásos játékokra vonatkozó
részletes szabályokat is külön jogszabályban határozhatja meg. A paragrafus f)
pontja a továbbiakban a bukmékeri fogadás költségeinek pénzügyminiszteri
jogszabályban való meghatározását is tartalmazza.
a 9. §-hoz
A szerencsejáték törvény melléklete tartalmazza a szerencsejáték szervezésével
összefüggõ eljárási, engedélyezési szolgáltatások díjait. A Javaslat fogadás
esetére kérelmenként legfeljebb 1 millió Ft eljárási díjat határoz meg.
a 10. §-hoz
A Javaslat a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba azzal, hogy a már
kiadott játékengedélyekre az új rendelkezéseket csak 1998. január 1-tõl kell
alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a lóversenyfogadás szervezésére vonatkozóan a Kormány
olyan döntést hozott, hogy a lóversenyfogadás szervezését a jövõben az állam
koncesszióba adja, szükséges a koncesszióba adás megtörténtéig átmeneti
rendelkezést hozni. Ezáltal biztosítható, hogy a lóversenyfogadást jelenleg
szervezõ társaság a játékot a koncesszióba adásig folyamatosan szervezhesse.
A bukmékeri jellegû fogadás szabályainak kidolgozásakor a személyi
jövedelemadó törvény módosításával rendelkezni kell a nyereményt terhelõ
személyi jövedelemadó meghatározásának módjáról.