s^d

d

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4814.. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

módosításáról

Elõadó: Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1997. szeptember

Törvényjavaslat

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

törvény módosításáról

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi

CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. §-ának (5)

bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha nemzetközi szerzõdés e törvénytõl eltérõen

rendelkezik, annak szabályait kell alkalmazni. Ilyen

szerzõdés hiányában a viszonosság elvét lehet

alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a

külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az

irányadó. A nemzetközi szerzõdésben nem szabályozott

egyéb adókötelezettségekre e törvény szabályait

alkalmazni kell."

(2) Az Szja tv. 2. §-a a következõ (7) bekezdéssel

egészül ki:

"(7) Az olyan, nem magánszemélytõl (társaságtól,

cégtõl, szervezettõl stb.) származó vagyoni érték

esetében, amelynek juttatóját az adott juttatás

tekintetében a belföldi jogszabályok alapján nem

terheli adókötelezettség, a magánszemélynek kell - a

(6) bekezdésre is figyelemmel - az e törvény szerinti

adókötelezettségeket teljesítenie azzal, hogy ilyen

esetben az adókötelezettség meghatározásához a vagyoni

érték szerzési jogcímét kell alapul venni. Ezt a

rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az elõzõekben

említettek magánszemély számára cégautó

magánhasználatát biztosítják azzal, hogy egyebekben a

70. § rendelkezései az irányadók."

2. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 15. pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a

következõ:]

"15. T

ársadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás

ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény, a

kötelezõ egészségbiztosításról szóló törvény, a

társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,

valamint a családi pótlékról és a családok

támogatásáról szóló törvény alapján folyósított

ellátás."

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 17. pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a

következõ:]

"17. Egyéni

vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni

vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási

tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett

vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettõl

függetlenül is

a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján

egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi,

klinikai szakpszichológusi, továbbá

magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi,

szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet

folytat,

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény

hatálybalépését megelõzõ jogszabályok alapján

kisiparosnak, magánkereskedõnek minõsülõ

magánszemély, valamint a jogi személy részlegét

szerzõdéses rendszerben üzemeltetõ magánszemély;

c) az egyéni ügyvéd (ügyvéd) és az egyéni szabadalmi

ügyvivõ;

d) a közjegyzõ;

e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti

önálló bírósági végrehajtó;

f) a külön jogszabály szerint igazoltan önálló

mûvészeti tevékenységet folytató magánszemély e

tevékenysége vonatkozásában."

(3) Az Szja tv. 3. §-ának 21, 22., 23. és 24. pontja

helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a

következõ:]

"21. Bér: a

belföldi illetõségû munkáltatóval létesített

munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a

munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási

díjat, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztártag magánszemély esetében a

munkáltatói tag által fizetett munkáltatói

hozzájárulást, az adóköteles társadalombiztosítási

ellátás, a szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról szóló törvény alapján folyósított

adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal

azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás

elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló

törvény alapján folyósított munkanélküli járadék,

pályakezdõk munkanélküli segélye, átképzési és képzési

támogatás, a fegyveres erõknél tartalékos katonai

szolgálatot teljesítõ magánszemély illetménye.

22. Munkaviszon

yból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló

tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó

rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy

a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel kifizetett

és igazolt bevételbõl.

23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról

szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos

állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló

törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a

korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az

elõnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról,

illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl

szóló törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alapján

folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság

Mûvészeti Alapjának megszüntetésérõl és a Magyar

Alkotómûvészeti Alapítvány létesítésérõl szóló

kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében

meghatározott nyugellátásokat és az egyházi

nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezõgazdasági

szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi

járadéka, a mezõgazdasági szövetkezeti tag özvegyének

özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó

növelt összegû öregségi járadék, a munkaképtelenségi

járadék, a megváltozott munkaképességû dolgozók

rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási

járadéka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas

bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról

szóló kormányrendelet alapján vagy e

kormányrendeletben meghatározott személyeknek és

összeghatárig a volt munkáltató által folyósított

pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a

nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak

minõsül a külföldrõl származó, nyugdíj címén

folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért

folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel

a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy

kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint

az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti

járadék.

24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás,

amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a

szakképzési, a felsõoktatási intézmény vagy helyi

önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési, vagy a

felsõoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a

felsõoktatási intézmény hallgatójának jogszabály

alapján a szakmai gyakorlat idejére adott

költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott

feltételek szerint juttatott lakhatási támogatást is,

a szakképzõ iskolai tanulónak a jogszabályban

meghatározott tanulószerzõdés alapján nyújtott

kötelezõ pénzbeli juttatást is, valamint a szakképzõ

iskolával tanulószerzõdés nélkül létesített tanulói

jogviszony esetén a szorgalmi idõ befejezését követõ

összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartamára nyújtott

díjazás kötelezõ összegét is."

(4) Az Szja tv. 3. §-ának 29. és 30. pontja helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a

következõ:]

"29. Ingatlan: a

föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló

minden dolog, kivéve a földingatlan

tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló

(betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló

fa).

30. Ingó

vagyontárgy: az ingatlannak nem minõsülõ dolog,

kivéve a fizetõeszközt, az értékpapírt és a föld

tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló

(betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló

fa)."

(5) Az Szja tv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a

következõ:]

"34. Értékpapír:

minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a

kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint,

továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre

bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság

részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft

üzletrész, a szövetkezetekrõl szóló törvény szerinti

részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a

szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint

más, tagsági jogot megtestesítõ vagyoni részesedés."

(6) Az Szja tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe következõ

rendelkezés lép:

[E törvény

alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a

következõ:]

"44. A

zonos munkakör: a 9006/1996. (SK.12.) KSH

közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

szerint azonosnak minõsülõ munkakör."

(7) Az Szja tv. 3. §-a a következõ 49., 50. és 51.

ponttal egészül ki:

[E törvény

alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a

következõ:]

"49. Magánnyugdí

jpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-

pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó

szervezet.

50. Adóköteles

biztosítási díj: a kifizetõ által kötött olyan

biztosítás díja, amely alapján a biztosító

szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy

kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a

kifizetõ által kötött biztosítás 1. számú melléklet

szerint adómentes díját.

51. Termõföld: A termõföldrõl szóló 1994. évi LV.

törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott

földterület."

3. § Az Szja tv. 7. §-a a következõ h), i), j) és k)

pontokkal egészül ki:

[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a

következõ bevételeket:]

"h) a hatóság

által jogszabály alapján elengedett köztartozást;

i) azt az

összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira

és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény

rendelkezései szerint társadalombiztosítási

ellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély

helyett más fizet meg;

j) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a

magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései

szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási

megállapodás alapján a magánszemély helyett más

fizet meg;

k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a

magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései

szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának

kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás

alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet."

4. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a

jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,

továbbá a 0 százalékos adómérték alá esõ jövedelmet,

valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó

vagyontárgy(ak) értékesítésébõl származó jövedelmet, ha

annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint

azokat, amelyek után az adót a kifizetõ megállapította

és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként

nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból és

árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet. A termõföld

bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjérõl

szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell

bevallani."

(2) Az Szja tv. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(5) Nem kell adóbevallást adnia annak a

magánszemélynek, akinek az adóévben csak nyugdíja

és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme van és/vagy

olyan jövedelme van, amelyet a (3) bekezdés

rendelkezései szerint nem kell bevallani, és/vagy olyan

bevétele van, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem

kell figyelembe venni, és/vagy 10 ezer forintot el nem

érõ osztalékjövedelme van, feltéve, hogy abból a

kifizetõ az adót levonta és/vagy adóbevallási

kötelezettségének - ha annak feltételei a mezõgazdasági

kistermelõre vonatkozó rendelkezések szerint fennállnak

- egyszerûsített bevallási nyilatkozat aláírásával tesz

eleget. Nem kell adóbevallást adnia annak a

magánszemélynek, akinek az elõzõekben említettek

mellett, vagy attól függetlenül kizárólag

magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként van az adóévben

jövedelme és a magánnyugdíjpénztárnak nyilatkozatot ad,

hogy a törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési

kötelezettsége. A magánnyugdíjpénztár a

nyilatkozatokról adatot szolgáltat az adóhatóságnak."

5. § Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával

lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben

foglaltakra - akkor, ha]

"a)

a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól

származik önálló vagy nem önálló tevékenységbõl

bevétele, egyéb jövedelme, valamint akkor is, ha

kizárólag a munkáltatójától szerez osztalék,

árfolyamnyereség címén jövedelmet, továbbá akkor is,

ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által

jóváírt támogatói adományt kizárólag a munkáltatója

fizette be;"

6. § Az Szja tv. 20. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"20. § (1) A magánszemély csökkentheti az erdõ

véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló

faállományának értékesítésébõl származó bevételét az

errõl szóló rendeletben megállapított, a befejezett

célállományra igényelhetõ normatív erdõfelújítási

támogatási érték legfeljebb 80 százalékának megfelelõ -

az Erdõfelügyelõség által erre a célra nyitott,

elkülönített számlára befizetett - összeggel.

(2) A magánszemély az erdõfelújítás teljesítésének

arányában kiutalt normatív támogatás összegébõl és a

visszautalt összegbõl akác és lágy lombos célállomány

esetében az erdõfelújítás kezdõ évét követõ ötödik év

végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig

költségként az igazolt kiadásokat számolhatja el,

valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedõ

összeget igazolás nélkül vonhatja le. A fennmaradó - az

elõzõekben említett határidõn túl visszautalt - összeg

teljes egészében bevételnek számít."

7. § (1) Az Szja tv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden

olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e

tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy

természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként

kap, ideértve a munkáltató által fizetett adóköteles

biztosítási díjat, továbbá ideértve az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a

munkáltatói tag által az adóévben befizetett

munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem

önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés

címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység

bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke,

valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem."

(2) Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe

venni azt a bevételt,]

"a)

amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas

vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében

személyesen közremûködõ tagja üzemanyag-megtakarítás

címén kap a munkáltató, a társas vállalkozás által

üzemeltetett gépjármû használatára tekintettel, azzal,

hogy üzemanyag-megtakarításnak minõsül az az összeg,

amely nem több, mint a gépjármû által futott,

útnyilvántartással (menetlevéllel) igazolt kilométer

alapján az üzemanyag fogyasztási norma és az APEH

által közzétett üzemanyagár figyelembevételével

kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas

vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt

összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is,

amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját

kezelésében lévõ töltõállomáson biztosítja az

alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét

és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás

mutatkozik a fogyasztási normához képest;"

(3) Az Szja tv. 25. §-ának (2) bekezdése a következõ c)

ponttal egészül ki:

[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe

venni azt a bevételt,]

"c) a

melyet a munkáltatótól belföldi kiküldetési rendelvény

alapján költségtérítés címén kap a magánszemély,

feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a

jogszabályban meghatározott mértéket."

8. § (1) Az Szja tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló

tevékenységbõl származó bevétel körébe nem sorolható

minden olyan bevétel - az e §-ban említett kivétellel -

teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön

rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem pl. a

nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként

kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói

adomány a jóváíráskor, a kifizetõ (de nem a munkáltató)

által fizetett adóköteles biztosítási díj, valamint a

törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a kifizetõ

által átvállalt kötelezettség, a kifizetõ által

elengedett tartozás."

(2) Az Szja tv. 28. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel

egészül ki:

"(3) Egyéb jövedelemnek minõsül a vásárolt

(engedményezett) követelésbõl származó, a követelés

vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó

bevétel egésze.

(4) Az a vagyoni érték, amelyet olyan, nem magánszemély

(társaság, cég, szervezet) stb. juttat természetben,

amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi

jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, a

szokásos piaci érték alapul vételével egyéb

jövedelemnek minõsül, kivéve, ha szerzési jogcíme e

törvény alapján megállapítható."

9. § (1) Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti,

amely egyenlõ az adóévben megszerzett bér 20

százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként

4000 forinttal.

(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a

magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap,

amelyben többször és/vagy több kifizetõtõl illette meg

bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít.

Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehetõ

figyelembe."

10. § Az Szja tv. a 33. § után a következõ címmel és

33/A. §-sal egészül ki:

"A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj

engedménye

33/A. § A számított adót csökkenti a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl

szóló törvény rendelkezései alapján

a) n

em megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék,

b) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem

megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett

tagdíj

együttes összegének a 25 százaléka."

11. § Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"34. § (1) A számított adót csökkenti:

a) a

nnál a nyugdíjas magánszemélynél, akinek a nyugdíja

nem adómentes, a nyugdíj és/vagy

b) a gyermekgondozási segély, ideértve az ahhoz

kapcsolódó jövedelempótlékot és/vagy

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló törvény alapján kapott gyermeknevelési támogatás

és/vagy

d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló törvény alapján kapott ápolási díj és/vagy

e) az ösztöndíj és/vagy

f) az egészségügyi és szociális intézmény keretében

szociális gondozásért, továbbá a lelki

segélyszolgálatért kapott összeg, de együttesen

legfeljebb évi 36 ezer forint és/vagy

g) a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végzõ

magánszemély e tevékenységébõl származó jövedelme

és/vagy

h) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról

szóló törvény alapján fizetett nevelõszülõi díj

összegének az adótábla szerint kiszámított adója.

(2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig -

csökkenti a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként

kifizetett összeg adótábla szerinti legmagasabb

adókulccsal megállapított adójának 50 százaléka."

12. § Az Szja tv. 35. §-a és annak címe helyébe a

következõ cím és rendelkezés lép:

"A társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári és az

önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések

kedvezményei

35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak

az összegnek a 25 százaléka, amelyet

a) a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl

szóló törvény rendelkezései alapján

társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás

szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és

nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése céljából a

magánszemély saját maga javára, illetõleg a nem

egyéni vállalkozó magánszemély valamely más

magánszemély javára fizet meg;

b) amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-

pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján

tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a

magánszemély saját maga javára, illetõleg a nem

egyéni vállalkozó magánszemély támogatási

megállapodás szerint valamely más magánszemély

javára fizet meg.

(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a

magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag

munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a

magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt

támogatói adomány együttes összegének

a) k

iegészítõ nyugdíjpénztár esetében az adótábla

legmagasabb kulcsával számított része,

b) kiegészítõ egészségpénztár esetében a 25

százaléka,

c) kiegészítõ önsegélyezõ pénztár esetében a 25

százaléka,

de együttesen legfeljebb 100 ezer forint.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának rendelkezésében

meghatározott mérték helyett

a) 5

0 százalék érvényes 1998-ban,

b) 46 százalék érvényes 1999-ben, továbbá

- legfeljebb nyugdíjbavonulása évéig - 50 százalék

érvényes azon magánszemély esetében, aki 2020. január

1-je elõtt tölti be a jogszabályok alapján reá

vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, azzal, hogy

egyidejûleg számára a (2) bekezdésben meghatározott

adócsökkentési lehetõség további 30 ezer forinttal

egészül ki.

(4) Az összevont adóalap adóját csökkenti a

magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját

kiegészítõ befizetésnek az adótábla legmagasabb

kulcsával számított része. E rendelkezés helyett 50

százalék érvényes 1998-ban, 46 százalék érvényes 1999-

ben.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti kedvezményeket az

adózás rendjérõl szóló törvény elõírásai szerint

kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni, amely

értelemszerûen tartalmazza az adóévben a magánszemély

által befizetett összeget, illetõleg a munkáltató által

befizetett hozzájárulást, illetõleg a magánszemély

egyéni számláján jóváírt támogatói adomány összegét. A

munkáltatói befizetések esetében (kivéve, ha az

támogatói adomány), a munkaviszonyból származó

jövedelem megszerzésére vonatkozó szabályt kell

értelemszerûen alkalmazni."

13. § Az Szja tv. 36. §-a a következõ (4) bekezdéssel

egészül ki:

" (4) A hallgató választhatja a befizetett tandíj

kedvezményének elhalasztott igénybevételét a következõk

szerint.

a) A

bban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya

fennállásának bármely évében a (3) bekezdésben

felsorolt magánszemélyek egyike sem veszi igénybe az

(1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt, akkor

a hallgató - a c) pontban megjelölt igazolás alapján

- nyilvántarthatja az adóévben (adóévekben)

befizetett tandíj összegét abból a célból, hogy a

hallgatói jogviszonyának elsõ ízben történõ

megszûnése évét követõen a tandíjfizetés évére

vonatkozó rendelkezések szerint egyébként igénybe

vehetõ adókedvezményt legfeljebb öt egymás utáni

évben tetszõleges elosztásban érvényesítse.

b) A tandíj kedvezményének elhalasztott igénybe

vétele - figyelemmel a c) pont rendelkezésére is -

arra az adóévre befizetett tandíj után

érvényesíthetõ, amely adóévben hallgatói

munkadíjkedvezményt a hallgató nem vett igénybe.

c) A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a

kedvezmény összegét az (1) bekezdésben meghatározott

igazolásra az azt kiállító felsõoktatási intézmény

rájegyzi. A hallgató ezen igazolás egy példányát

legkésõbb a tandíj befizetésének évére vonatkozó

adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig

nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az

adóhatóságnak."

14. § Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti - a

másolat megõrzése mellett kiadott igazolás alapján - a

közcélú adomány kedvezménye, valamint az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag

magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány

30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni

vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál

levonta.

(2) A közcélú adomány a közhasznú szervezetekrõl szóló

törvényben meghatározott tevékenységet

(tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet,

kiemelkedõen közhasznú szervezet közhasznú

tevékenységének céljára, továbbá a közérdekû

kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett

(átadott) pénzösszeg a (3) bekezdésben említettek

kivételével.

(3) Nem minõsül közcélú adománynak és nem jogosít a

kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg,

amellyel összefüggõ jogügylet vonatkozó dokumentumai

(alapító okirat, tájékoztatók, reklámok stb.) és

körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós

tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy

annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés

csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány

fogalmába sorolt célokat, de valójában az

adókedvezménnyel elérhetõ vagyoni elõny megszerzését

szolgálja, vagy az adományozó magánszemély

ellenszolgáltatásban részesül. Ilyen esetben az

igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésének

minõsül.

(4) A közcélú adomány kedvezménye

a) a

kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében a

befizetett összeg 35 százaléka, legfeljebb azonban

az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései

figyelembe vételével módosított adójának 30

százaléka;

b) a közhasznú szervezet, illetõleg a közérdekû

kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg

30 százaléka, legfeljebb azonban az a) pontban

említett adó 15 százaléka, illetõleg az a) pont

szerinti esettel együttes elõfordulás esetén is

legfeljebb az adó 35 százaléka."

15. § Az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont

összeget az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20

százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni,

ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak

szerint a rendelkezési jogát a szerzõdéskötést követõ

10 éven belül gyakorolja."

16. § Az Szja tv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41-43.

§ rendelkezéseiben említett csökkentõ tételek együttes

összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a 35-

40. § rendelkezései figyelembevételével módosított

adójának 50 százaléka, valamint az osztalék, az

árfolyamnyereség adója együttesen, azzal, hogy az

árfolyamnyereség adóját csökkenteni kell a 67. § (6)

bekezdése szerint figyelembe vett árfolyamveszteség 20

százalékával."

17. § Az Szja tv. 45. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"45. § A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az

összevont adóalapja adójának a kedvezmények levonása

után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott

részérõl, amelynek átutalásáról az APEH külön

törvényben meghatározott mértékben, kedvezményezett(ek)

javára és eljárás szerint gondoskodik."

18. § (1) Az Szja tv. 46. §-a (2) bekezdésének b)

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóelõleg

kiszámításához a jövedelmet a következõképpen kell

figyelembe venni:]

"b) H

a a kifizetõ jogszabály szerint igazolás nélkül

elszámolható e törvény által elismert költség

fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan

költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a

magánszemély annak felhasználásáról a kifizetõnek

nyilatkozik, akkor a költségtérítésbõl a jogszabály

rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a

magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget az

adóelõleg megállapításánál nem kell jövedelemként

figyelembe venni. E pont szerinti költségnyilatkozatot

az APEH által e célból a Magyar Közlönyben közzétett

formában és tartalommal lehet tenni."

(2) Az Szja tv. 46. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni

vállalkozó, vagy mezõgazdasági õstermelõ, akkor az e

tevékenységekre tekintettel kifizetett összegbõl a

kifizetõnek nem kell adóelõleget levonnia.

(4) Nem kell adóelõleget levonni a nyugdíjból és az

azzal azonosan adózó jövedelmekbõl, valamint - ha a

magánszemély nyilatkozatot ad, hogy a törvény

rendelkezései szerint az adóévben nem lesz adófizetési

kötelezettsége - a magánnyugdíjpénztár által

szolgáltatásként kifizetett összegbõl. Ilyen

nyilatkozat hiányában a magánnyugdíjpénztári

szolgáltatás címén kifizetett összeg adóelõlegének

mértéke 10 százalék."

(3) Az Szja tv. 46. §-ának (8) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(8) Ha a (2) bekezdés alkalmazása során a magánszemély

bármely bevételébõl az adóelõleg(ek) megállapításánál a

magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett

költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt

költséget, akkor az év során az adóelõleg(ek)

megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján

figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt

igazolt költség különbségének 12 százalékát költség-

különbözet címén külön adóként kell megfizetnie, amely

összeget az adóbevallásában fel kell tüntetnie,

valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint

kell befizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést

akkor, ha a költség-különbözet nem több az

adóelõleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség

5 százalékánál."

19. § Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a

következõ d) ponttal egészül ki:

[(5) A munkáltató, a bér kifizetõje az adóelõleg

levonásánál figyelembe veszi:]

"c) a

havi adójóváírást, amely - figyelemmel az

adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is - az

adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 20

százaléka, de legfeljebb havi 4000 forint;

d) a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl

szóló törvény rendelkezései alapján havonta

da) nem megállapodás szerint fizetett

nyugdíjjárulék,

db) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem

megállapodás alapján és nem kiegészítésként -

fizetett tagdíj

együttes összegének a 25 százalékát."

20. § Az Szja tv. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét

adóelõlegét legalább az év elejétõl kivett összeg

adótábla szerinti adójának és az év során már ilyen

címen megfizetett adóelõlegnek a különbözeteként, az

elszámolás negyedévét követõ hónapban az adózás

rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint fizeti

meg."

21. § Az Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha

a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes

korlátolt felelõsségû társasággá vagy

részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd

(ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül

tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás

napján (az ügyvédi irodába történõ átlépés napján) e

törvény és az adózás rendjérõl szóló törvény

rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel

egyidejûleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e

fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység

megszüntetésére elõírt szabályokat nem kell

alkalmaznia, azonban vállalkozói adóalapját és

vállalkozói osztalékalapját az e fejezetben és a 10.

számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére elõírt

szabályok alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása

nélkül is meg kell állapítania és a vállalkozói

osztalékalapok különbözetét, mint vállalkozásba

adózatlanul befektetett jövedelmet kell

nyilvántartania."

22. § Az Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított

jövedelembõl levonható a VIII. fejezetben említett

közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és

feltételek teljesülése esetén a következõk szerint:

a) a

kiemelkedõen közhasznú szervezetnek történõ

befizetésnél a befizetés 150 százaléka, de

legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedõen;

b) a közhasznú szervezetnek, illetõleg a közérdekû

kötelezettségvállalás címén történõ befizetésnél a

befizetett összeg, de legfeljebb a jövedelem 20

százalékáig terjedõen, illetõleg az a) pont szerinti

esettel együttes elõfordulás esetén is legfeljebb a

jövedelem 25 százalékáig terjedõen, valamint

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem

pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett

összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetõleg

az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes

elõfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25

százalékáig terjedõen."

23. § (1) Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése a) pontjának

2. és 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

[a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelõzõ

adóévben]

"2. a

(2) bekezdés a)-k) pontjában említett

tevékenység(ek)bõl, valamint az üzletek mûködésérõl és

a belkereskedelmi tevékenység folytatásának

feltételeirõl szóló kormányrendelet alapján vendéglátó

tevékenység(ek)bõl származó egyéni vállalkozói

bevétele az évi 3 millió forintot (annak az 1. pont

rendelkezése alapján az idõarányos részét) nem haladta

meg, vagy

3. a

z évi 15 millió forintot (annak az 1. pont

rendelkezése alapján az idõarányos részét) nem haladta

meg, ha az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi

tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló

kormányrendelet alapján folytatott kiskereskedelmi

tevékenységet (kivéve az említett jogszabály 1. számú

melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegû vegyes

kiskereskedelmi üzletbõl a 115. Szórakoztató

játékautomaták terme üzemeltetését);"

(2) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító

tevékenységek a következõk:]

"a)

a KSH Ipari termékek jegyzékében,

Építményjegyzékében a Mezõgazdasági és erdészeti

termékek jegyzékében szereplõ ipari és mezõgazdasági

termékelõállítás, építõipari kivitelezés;"

(3) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének h)-i) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a

következõ j) és k) ponttal egészül ki:

[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító

tevékenységek a következõk:]

"h)

az iroda-, számítógép javítás és karbantartás (SZJ

125);

i) a

fényképészet, videofelvételkészítés (SZJ 1444);

j) egyéb szolgáltatás (SZJ 20) felsorolásból:

- 201 mosás, vegytisztítás, textilfestés,

- 202 fodrászat, szépségápolás;

k) a

z üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi

tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló

kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó

tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység (kivéve az

említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10.

Iparcikk jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletbõl a

115. Szórakoztató játékautomaták terme

üzemeltetését)."

24. § Az Szja tv. 53. §-ának (2) és (3) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót

a bevételbõl a (1) bekezdésben meghatározott mértéken

túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad

levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek

mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység

folytatásának feltételeirõl szóló kormányrendelet

alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat, kivéve

az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10.

Iparcikk jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletbõl a 115.

Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését.

(3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a

bevételbõl az (1) és (2) bekezdésben meghatározott

mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett

költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés

szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy

együttesen) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi

tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló

kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében

kizárólag a következõk mûködtetésére terjed ki:

üzletköri jelzõszám

-

élelmiszer jellegû áruház

11.

-

élelmiszer jellegû vegyes üzlet

12.

-

élelmiszerüzlet

21.

-

zöldség és gyümölcs szaküzlet

22.

-

hús, húskészítmény, baromfi szaküzlet

23.

-

hal és halkészítmény szaküzlet

24.

-

kenyér és pékáru szaküzlet

25.

-

vegyiáruk üzlete

41.

-

drogéria

42.

-

festékek, gyanták és lakkok szaküzlete

44.

-

mezõgazdasági, méhészeti szaküzlet, termény-

és takarmánybolt

74.

25. § (1) Az Szja tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlan és vagyoni értékû jog átruházásából

származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is

figyelembe véve megállapított - bevételbõl le kell

vonni az átruházó magánszemélyt terhelõ következõ

igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely

tevékenységébõl származó bevételével szemben

költségként elszámolt:

a) a

megszerzésre fordított összeget, és az ezzel

összefüggõ más kiadásokat;

b) az értéknövelõ beruházásokat;

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat."

(2) Az Szja tv. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép, továbbá a következõ (4)

bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés

rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a

bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.

(4) Az ingatlan, a vagyoni értékû jog átruházásából

származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évét

követõ hatodik év elõtt történik, az (1)-(3) bekezdés

rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés

alkalmazásában: számított összeg). Ezt követõen a

jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított

összeget csökkenteni kell, ha az átruházás a megszerzés

évét követõen

a) a

hatodik évben történik, a számított összeg 10

százalékával,

b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20

százalékával,

c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30

százalékával,

d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40

százalékával,

e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50

százalékával,

f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg

60 százalékával,

g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg

70 százalékával,

h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg

80 százalékával,

i) a tizennegyedik évben történik, a számított

összeg 90 százalékával,

j) a tizenötödik évben vagy késõbb történik, a

számított összeg 100 százalékával."

26. § (1) Az Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül,

illetõleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan

kamat és/vagy árfolyamnyereség címén megszerzett

bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít."

(2) Az Szja tv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(5) E § alkalmazásában:

a) n

yilvános forgalomba hozatalnak minõsül az értékpapír

nyilvános ajánlattétel útján történõ kibocsátása,

illetve a korábban zárt körûen forgalomba hozott

értékpapír eladásra történõ felajánlása nyilvános

ajánlattétel útján;

b) zárt körû forgalomba hozatalnak minõsül az

értékpapírnak az a) pontban foglaltaktól eltérõ módon

történõ forgalomba hozatala, így különösen az

értékpapír egyedileg elõre meghatározott befektetõ

részére történõ kibocsátása a befektetõnek az

értékpapír átvételére vonatkozó elõzetes

szándéknyilatkozata alapján;

c) nyilvános forgalmazás az értékpapírnak bárki

számára azonos feltételekkel történõ forgalmazása;

d) zárt forgalmazás az értékpapírnak a c) pontban

foglaltaktól eltérõ adás-vétele, illetõleg ettõl

függetlenül is, elõre meghatározott személyek körében

történõ forgalmazása."

27. § (1) Az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdésének c)

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék

után az adót a következõk szerint kell megállapítani:]

"c) a

magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegbõl a

b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész

után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az

adó mértéke."

(2) Az Szja tv. 66. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az

osztalék adóját a kifizetõ az osztalék-kifizetés napján

állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának

idõpontjában érvényes adómérték szerint.

(4) Az osztalékelõleg adója 20 százalék, amelyet az

(2), illetõleg (6) bekezdés szerint megállapított

adóval szemben, mint adóelõleget kell elszámolni.

Osztalékelõlegnek kell tekinteni a kifizetõ által az

osztalékra jogosult magánszemély részére a várható

osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetõnél - a

levont adóval csökkentve - követelésként

nyilvántartásba vett összeget."

(3) Az Szja tv. 66. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az ügyvédi iroda tagja esetében a (2) bekezdés

rendelkezése oly módon alkalmazható, hogy az a) pontban

említett vagyoni betét arányában meghatározott érték

helyett az osztalékfizetés idõpontjában fennálló

taglétszám alapulvételével egy tagra jutó értéket kell

figyelembe venni, vagy választható, hogy az

osztalékból az arra jogosult tagnak az ügyvédi iroda

által személyes közremûködés ellenértékeként az

osztalék megállapításának évét megelõzõ adóévben

kifizetett összegbõl az osztalék megállapítása évének

elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével

számított részt meg nem haladó összeg után 20 százalék,

az ezt meghaladó összeg után 35 százalék az adó

mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda

valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen

döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a

választás évében és az azt követõ két adóévben

kizárólag a választott módon állapíthatják meg az

ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót.

(7) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó

egyéni vállalkozó 20 százalék adót fizet a vállalkozói

osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a

vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként

elszámolt vállalkozói kivétnek az adóévet követõ év

elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével

számított összegét. Az ezen felüli rész után az adó

mértéke 35 százalék. Az ily módon megállapított összes

adót az egyéni vállalkozónak legkésõbb a személyi

jövedelemadó-bevallása benyújtására elõírt határidõig

kell megfizetnie."

28. § Az Szja tv. 67/A. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"67/A. § (1) Tõzsdei határidõs ügyletbõl származó

bevételnek számít a magánszemély nem egyéni vállalkozói

minõségében tõzsdei határidõs termékre kötött határidõs

ügyletének bevétele, valamint az olyan határidõs

ügyletnek a bevétele, amely két határidõs ügyletbõl

áll, és a tõzsdei és az elszámoló házi szabályzatok

alapján egy ügyletnek minõsül (a továbbiakban:

összetett tõzsdei ügylet). Az összetett tõzsdei

ügyletbõl származó bevételt a következõk szerint kell

megállapítani: az ügyletet alkotó részügyletek

bevételét és veszteségét egymással szembeállítva nettó

módon kell meghatározni. Amennyiben az összetett

tõzsdei ügylet egyik eleme úgy zárul le, hogy ennek

következtében az összetett tõzsdei ügylet megszûnik,

akkor az összetett tõzsdei ügylet bevételét erre az

idõpontra vonatkozóan kell megállapítani, azzal, hogy a

le nem zárt ügyletet ettõl az idõponttól kezdve önálló

tõzsdei határidõs ügyletnek kell tekinteni. A tõzsdei

opciós ügylet bevételének a nem egyéni vállalkozó

magánszemély tõzsdei opciós kiírásból, vagy tõzsdei

opciós termék adásvételébõl származó bevételét kell

tekinteni.

(2) A tõzsdei határidõs - ideértve az összetett tõzsdei

ügyletet is -, opciós ügyletbõl származó jövedelem az

adóévben elért (1) bekezdés szerinti valamennyi

bevételnek az (1) bekezdésben említett ügylet során az

adóévben elszenvedett valamennyi veszteséggel, az

ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal

csökkentett része.

(3) E § alkalmazásában az adó mértéke 20 százalék.

(4) Az adót a kifizetõ a kifizetés (jóváírás) napján

állapítja meg és vonja le a magánszemély bevételébõl és

azt az adóhatóságnak befizeti. A magánszemély a

kifizetõ(k)tõl kapott igazolás alapján az így levont

adót és a (2) bekezdés szerint megállapított jövedelmet

és annak adóját bevallja, a különbözetet az

adóbevallásában visszaigényli, illetõleg ha bármely ok

miatt a kifizetéskor az adó levonása nem történt meg és

emiatt a jövedelemre megállapított adó meghaladja a

kifizetõ által befizetett összeget, a különbözetet az

adóbevallásra nyitvaálló határidõig kell befizetnie.

(5) Az összetett tõzsdei ügylet esetében a kifizetés

napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolás napja,

azzal, hogy az ügylet lejárata, vagy annál korábbi

lezárása elõtt keletkezett és kifizetett nyereségbõl a

kifizetõ visszatartja az adó fedezetét, amelyet az

utolsó elszámoláskor a levonandó adó összegébe

beszámít."

29. § Az Szja tv. 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a társas

vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem

különösen a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP)

keretében szerzett részvény (üzletrész), valamint az

1996. év elõtt hatályos személyi jövedelemadóról szóló

törvények szerint ingyenes értékpapírnak minõsülõ

vagyoni érték elidegenítése, megszüntetése során elért

bevétel azon része, amely meghaladja az ellenérték

fejében szerzett értékrészt, továbbá a gazdasági

társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekrõl szóló

törvény alapján a jegyzett tõke csökkentése után az

értékpapír tulajdonosának kifizetett ellenérték, ha az

értékpapír tulajdonosa a befektetett vagyoni értéket

meghaladó rész után bármely okból nem fizetett adót."

30. § (1) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(1) Természetbeni juttatás a kifizetõ által a

magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül -

adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.)

megszerzésére a kifizetõ kiadásának számla (számlát

helyettesítõ okmány) szerinti (általános forgalmi adót

is tartalmazó) értékébõl, a saját elõállítású termék,

szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen

költségbõl (általános forgalmi adóval együtt), ezek

hiányában - valamint, ha az elõzõek szerint igazolt

értéktõl idõközben a használt termék értéke eltér -,

továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték

esetében a szokásos piaci értékbõl az a rész, amelyet a

magánszemély a kifizetõnek nem térít meg, valamint az

illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban

részesülõ magánszemély az ily módon szerzett vagyoni

értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely

után a kifizetõ az e § szerinti adót megfizette, vagy

amely adómentesnek minõsül, valamint a magánszemély

által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési

értéknek tekinteni."

(2) Az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(5) Természetbeni juttatásnak minõsül többek között:]

"c) a

z adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási

szolgáltatás a szerzõdésben név szerint meg nem

nevezett magánszemély(ek)re terjed ki."

31. § (1) Az Szja tv. 70. §-ának (12) és (13) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(12) Nem kell a cégautó adót megfizetni olyan

magáncélú használat esetén, amikor a magánszemély a

kifizetõnek térítést fizet, feltéve hogy ez a térítés

legalább a magáncélú használat során futott kilométer

alapulvételével, az üzemanyagfogyasztási norma és az

APEH által közzétett üzemanyagárral számított

üzemanyagköltség, vagy a számlák alapján számított

üzemanyagköltség és a 3 Ft/kilométer általános

személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított

összeg.

(13) E § alkalmazásában magáncélú használat különösen,

ha a személygépkocsit a körülményekbõl (szabályzat,

szerzõdés, útnyilvántartás stb.) megállapíthatóan

magánszemély akár állandó, akár eseti jelleggel a

személygépkocsi egyéb használatától függetlenül

személyes céljaira használja."

32. § Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"71. § (1) Természetbeni juttatásnak minõsül a kifizetõ

által az üzemanyag-számla (számlák) alapján elszámolt

összegnek az a része, amely meghaladja az üzemanyag

fogyasztási norma, a gépjármû által futott kilométer és

az üzemanyagár figyelembevételével számított költséget,

azzal, hogy üzemanyagár alatt a számla (számlák)

alapján elszámolt összegnek és ugyanazon számlában

(számlákban) feltüntetett literben meghatározott

üzemanyag-mennyiségnek a hányadosát kell érteni.

(2) A (1) bekezdésben említett összeg után az adó 44

százalék, amelyet az év elsõ és utolsó napján

rögzített kilométeróra-állás alapján kell kiszámítani

és azt a következõ év február hónapban kell a

kifizetõnek az általa levont jövedelemadó befizetésének

szabályai szerint megfizetnie. Ha a gépjármû használata

évközben megszûnik, akkor az adót a megszûnés

idõpontját követõ hónapban kell a kifizetõnek az általa

levont jövedelemadó befizetésével egyidejûleg

megfizetnie."

33. § (1) Az Szja tv. 72/A. §-ának (1) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az önsegélyezõ feladatot is vállaló társadalmi

szervezet, önsegélyezõ egyesület (e § alkalmazásában:

érdekképviselet), ha érdekképviseleti tagdíj,

hozzájárulás címén bevételt szed és arról közvetlenül

vagy közvetve magánszemély vagy társaság a jövedelme

csökkentésére vagy költségelszámolásra jogosító

igazolást kapott, akkor az érdekképviseletnek 44

százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az

adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon

része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-,

hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más

érdekképviselettõl az adóévben kapott bevétel 40

százalékának és az adóévben keletkezett bármely más

bevételének együttes összegét."

(2) Az Szja tv. 72/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(3) Az e § szerinti adót az adóévet követõ év február

hónapban kell a kifizetõnek az általa levont

jövedelemadó befizetésének szabályai szerint

megfizetnie."

34. § (1) Az Szja tv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az önálló tevékenységbõl származó, egy szerzõdés

alapján 5000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése

esetén a magánszemély választhat, hogy

a) a

jövedelem utáni adót a kifizetõ állapítja meg, vonja

le, fizeti be, vagy

b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont

adóalapjának részeként adózik utána."

(2) Az Szja tv. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók

az egyéni vállalkozói, a mezõgazdasági õstermelõi

tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg

esetében."

35. § Az Szja tv. 74. §-a és címe helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A termõföld bérbeadásából származó jövedelem

74. § (1) A magánszemély termõföld-bérbeadásból

származó bevételének (ideértve a földjáradékot is)

egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20

százalék.

(2) Amennyiben a magánszemély az adóév egészében 3

hektárt meg nem haladó nagyságú termõföld-tulajdonnal

rendelkezik, nem kell az (1) bekezdésben említett adót

megfizetnie a tulajdonában lévõ termõföld haszonbérbe

adásából származó jövedelme után. Ha az adóév során

bármilyen rövid idõn belül a magánszemély tulajdonában

lévõ termõföld az említett nagyságot meghaladja, az

összes termõföld bérbeadásából (ideértve a tulajdonában

lévõ termõföld haszonbérbe adásából származó jövedelmet

is) származó jövedelem után az adót meg kell fizetnie."

36. § Az Szja tv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(1) A szerencsejátékok szervezésérõl szóló törvényben

meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból,

az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó

nyeremény (továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén

kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni."

37. § Az Szja tv. 80. §-a a következõ g) ponttal

egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

meghatározza:]

"g) a

z önálló mûvészeti tevékenységet folytatók

igazolásának kiadásával összefüggõ elõírásokat."

38. § Az Szja tv. 82. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"80. § Az APEH a Magyar Közlönyben közzéteszi

a) a

z olyan külföldi pénznem esetében, amely nem

szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az

USA dollárban megadott árfolyamokat;

b) negyedévenként, a negyedévet megelõzõ hónap

huszonötödik napjáig, az elõzõ évben nagy forgalmat

bonyolító három belföldi üzemanyagforgalmazó cég

által alkalmazott, a negyedévet megelõzõ hónap

tizenötödik napján érvényes üzemanyagár számtani

átlagának literenként egy forinttal növelt

összegében megállapított, a negyedévben a

fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-

elszámolással kapcsolatosan alkalmazható

üzemanyagárat;

c) a 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti

költségnyilatkozat formájára és tartalmára vonatkozó

elõírásokat."

ZARO RENDELKEZESEK

39. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba,

rendelkezéseit a (2)-(10) bekezdés rendelkezéseire is

figyelemmel az 1998. január 1-jétõl megszerzett

jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell

alkalmazni, egyidejûleg az Szja tv. 1.-7. számú

melléklete e törvény 1.-7. számú mellékletével módosul,

továbbá az Szja tv. 10 és 11. számú melléklete e

törvény 8. és 9. számú mellékletével módosul. E törvény

hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Szja

tv. 3. § 5. pontja, az 50. § (1) bekezdés a) pontjának

4. alpontja, a 60. § (1) és (4) bekezdése, a 78/A. §

(1) bekezdésének b) pontjából az "írásbeli" szövegrész,

a 78/B. §, az 1. számú melléklet 6.6 pontja, az 5.

számú melléklet II. fejezetének 4., 10., 11., és 12.,

pontja, a 11. számú melléklet IV. fejezetének utolsó

mondata. Az 1991. évi XC. törvény 3. számú melléklete

II./5. pontjának rendelkezését 1997. január 1-jétõl nem

kell alkalmazni.

(2) Az Szja tv-nek az e törvény 11. §-ával

megállapított 34. § h) pontját, valamint az e törvény

1. számú mellékletének 1. és 10. pontjával módosított

Szja tv. 1. számú melléklet 1.3 és 8.27. pontjában

említett, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvény alapján juttatott vagyoni

értékre vonatkozó rendelkezéseket 1997. november 1-

jétõl kell alkalmazni. Az Szja tv-nek az e törvény 1.

számú mellékletének 10. pontjával megállapított 1.

számú melléklete 8.28. pontjában foglalt rendelkezést

az 1994. január 1-jét követõen keletkezett

adókötelezettségekre is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény 38. §-ával megállapított Szja tv. 82.

§-ának b) pontja szerinti közzététel elsõ ízben 1997.

december 25-éig történik, azzal, hogy ebben az esetben

az 1997. évben nagy forgalmat bonyolító három belföldi

üzemanyagforgalmazó cég által alkalmazott december 1-

jén érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként

1 forinttal növelt értékét kell megállapítani.

(4) Az Szja tv-nek az e törvény 4. §-ával megállapított

11. § (5) bekezdésében, 5. §-ával megállapított 12. §

(2) bekezdés a) pontjában, a 32. §-ával megállapított

71. §-ának (2) bekezdésében, a 33. §-ával

megállapított 72/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt

rendelkezések, továbbá az e § (5) bekezdésének

rendelkezése az 1997. évre vonatkozó adókötelezettség

teljesítésénél alkalmazhatók.

(5) Annak a kettõs könyvvitelt vezetõ egyéni

vállalkozónak - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni

cégként -, aki a tevékenységének megszüntetése nélkül,

az 1996-ban hatályos társasági adóról szóló törvény (e

§ alkalmazásában: Ta tv.) rendelkezéseinek megfelelõen

1997. január 1-jétõl kezdõdõen áttért az Szja tv.

hatálya alá, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás

alkalmazása esetén

a) a

z 1997. évi vállalkozói személyi jövedelemadó alapja

meghatározásánál, amennyiben az 1996. december 31-ei

határnapra vonatkozó mérlegében az eredmény terhére

vagy javára történõ elszámolással nem szüntette meg az

idõbeli elhatárolásokat, akkor azokat az 1997. évi

vállalkozói adóalapjának megállapításánál kell

figyelembe vennie;

b) az 1997. év elõtt keletkezett követelését, ha az

utóbb a Ta tv. 5. §-ának (13) bekezdése szerint

behajthatatlan követelésnek minõsül, akkor abban az

évben kell vállalkozói költségnek tekintenie, amelyik

évben behajthatatlan követelésnek minõsül.

(6) A késes és köszörûs, a kosárfonó, a népi és

háziszõttes készítõ egyéni vállalkozó az 57/A (1)

bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételek

fennállása esetén az 1998. évben tételes átalányadózást

választhat, az 57/A.-57/C. §-ok értelemszerû

alkalmazásával, azzal, hogy a tételes átalányadó évi

összege 100 ezer forint.

(7) Az Szja tv-nek az e törvény 14. §-ával

megállapított 41. §-ában, továbbá az e törvény 22. §-

ával megállapított 49/B. § (8) bekezdésében foglalt

rendelkezések az 1998. évben - figyelemmel az a)-c)

pontban foglaltakra is - a közhasznú szervezetekrõl

szóló törvény szerint 1998. december 31-éig besorolást

nyert közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú

szervezet esetében alkalmazhatók.

a) Az

1997. december 31-én hatályos Szja tv szerinti közcélú

adományra 1998. évben az 1997. december 31-én hatályos

rendelkezések alkalmazhatók, feltéve, hogy a közhasznú

szervezetté, kiemelkedõen közhasznú szervezetté

besorolás 1998. december 31-éig nem történt meg.

b) Abban az esetben, ha a közhasznú szervezetté,

kiemelkedõen közhasznú szervezetté történõ besorolás

1998. december 31-éig megtörténik és e besorolás

idõpontját megelõzõen olyan - az Szja tv. 1997.

december 31-én hatályos 41. §-a feltételeinek

megfelelõ - közcélú adomány (ide nem értve a közérdekû

kötelezettségvállalás címén befizetett összeget)

befizetése történik, amely az e törvény 14. §-ával

megállapított Szja tv. 41. §-a szerint egyébként nem

minõsül közcélú adománynak, e befizetésre az Szja tv.

1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti

kedvezmény érvényesíthetõ.

c) Az Szja tv. 44. §-a (2) bekezdésének

alkalmazásában az a) és a b) pont szerinti

kedvezményeket is figyelembe kell venni.

(8) Ahol az Szja tv. értékpapír-forgalmazási

tevékenységet folytató (végzõ) társaságot említ, ott az

értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési

szolgáltatásokról és az értékpapírtõzsdérõl szóló

törvény szerinti értékpapír-bizományos értékpapír-

kereskedõ és értékpapír-befektetési társaság, azaz

befektetési vállalkozás értendõ.

(9) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi

CXXV. törvény 63. §-a a (3) bekezdés után a következõ

(4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú

tagjának e jogviszonyával összefüggõ külszolgálata

alapján kifizetett jövedelembõl az adott évi adótábla

legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót

levonni és befizetni az adóhatóságnak. A

magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont

adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a

kifizetõnek pedig nem kell errõl személyre szólóan

adatot szolgáltatnia, illetõleg a magánszemély részére

igazolást kiadnia."

(10) A társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 4.§ b) pontja

a következõ 7. alponttal egészül ki.

[E törvény alkalmazásában - egyéni vállalkozó:]

"7. a külön jogszabály szerint igazoltan önálló

mûvészeti tevékenységet folytató magánszemély e

tevékenysége vonatkozásában."

1. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3 pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]

"1.3 az állami szociális rendszer keretében, illetõleg

a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az

egyházi karitatív szervezetek által nyújtott

szociális segély, a gyermekek védelmérõl és a

gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott

rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

otthonteremtési támogatás, a helyi önkormányzat

által a szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti

segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás,

idõskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló

támogatása, a nyugdíj elõtti munkanélküli segély, a

vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a

súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére

jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a

sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a

hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról

szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási

díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi

szervezettõl az elhunyt házastársa vagy

egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési

segély, továbbá az önsegélyezõ feladatot is vállaló

társadalmi szervezet, önsegélyezõ egyesület által

nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés

alkalmazásában önsegélyezõ feladat ellátásának

minõsül a a társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetérõl szóló törvényben

felsorolt ellátásokat kiegészítõ juttatások

nyújtása;"

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1. pontja a

következõ 1.6 ponttal egészül ki:

[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]

" 1.6. a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végzõ

magánszemély részére - az e tevékenységébõl származó

jövedelmén túlmenõen - a büntetés-végrehajtási

intézet által, szakfeladatai körében nyújtott

pénzbeli vagy természetbeni juttatás, továbbá a

szabadságvesztés-büntetését letöltött szociálisan

rászoruló magánszemély részére a pártfogó felügyelõ

által nyújtott szociális segély."

3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1 pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:]

"2.1. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály

alapján nyújtott vissza nem térítendõ helyi

önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény,

valamint e célra nyújtott hiteltámogatás jogszabály

alapján elengedett része, továbbá a külön

jogszabályban ilyenként meghatározott

hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakáscélú

felhasználásra, lakás korszerûsítésére az

alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása

alapján adott vissza nem térítendõ munkáltatói

támogatás (ideértve a munkáltató által nyújtott

lakáscélú hitelbõl elengedett összeget is), a

vételár, vagy az építési költség igazolt összegének

30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az

utolsó folyósítástól számított legfeljebb 5 évenként

500 ezer forintig terjedõ összegben, feltéve, hogy a

lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról

szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható

lakásigény mértékét azzal, hogy lakáskorszerûsítés

alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését

kell érteni; a pénzintézet évi egy alkalommal,

január hó 31-éig az elõzõ évi ilyen támogatásról az

adóhatóságnak adatot szolgáltat;"

4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.7. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[4. E

gyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]

"4.7. a társadalmi szervezettõl, az egyháztól évente

egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedõ és a

verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékébõl az

5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá

összeghatártól függetlenül a versenyeken és

vetélkedõkön nyert érmek és trófeák értéke, azzal,

hogy nem minõsül tárgyjutalomnak az értékpapír, a

takarékbetét, a vásárlási utalvány;"

5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5. pontja a

következõ 5.3. és 5.4. ponttal egészül ki:

[5. Költségtérítés jellegû bevételek közül adómentes:]

"5.3 a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály

alapján adott összeg;

5.4 a munkáltatói, a szolgálati érdekbõl történõ

áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a

költözködéshez - jogszabály alapján - nyújtott

munkáltatói költségtérítés, átalány (utazásra,

szállításra, költözködésre, lakás-helyreállításra);"

6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1, 6.2 és 6.3

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében

adómentes:]

"6.1 az elemi károk, katasztrófák esetén nyújtott

állami segély, továbbá a jogszabályban meghatározott

kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a

kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául

szolgáló közérdekû célra megvásárolt ingatlan

vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés - kivéve a

jövedelmet pótló kártérítést -, továbbá a biztosító

szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítõ

felelõsségbiztosítási kártérítés összegét, továbbá

kivéve azon biztosítási szolgáltatás értékét, amely

esetében az arra jogosító biztosítási díjat a

magánszemély költségként elszámolta - azzal, hogy e

rendelkezés alkalmazásában nem minõsül jövedelmet

pótló kártérítésnek, illetõleg jövedelmet

helyettesítõ felelõsségbiztosítási kártérítésnek:

a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség

alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett

összeg,

b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult

költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem,

ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése

érdekében merültek fel,

c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítõ

kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak

egyösszegû megváltása) esetén a költségtérítõ rész;

6.2 az 1988. január 1. napját megelõzõen megállapított

baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak

egyösszegû megváltását is), kivéve, ha annak

összegét utóbb a bruttósított átlagkereset

alapulvételével megemelték;

6.3 az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek, mint

biztosítottnak juttat a kifizetõ a belföldi

székhelyû biztosító intézettel kötött kockázati

(halál esetére szóló) életbiztosítás, a

balesetbiztosítás, a teljes és végleges

munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának

fizetése formájában;"

7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3 pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

"8.3 a kifizetõ által a magánszemélynek a Magyar

Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre

szóló üdülési csekkhez nyújtott kedvezmény, az

üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de - több

kifizetõ esetén is - legfeljebb az évi 10 ezer

forintig terjedõ rész, továbbá a Magyar Nemzeti

Üdülési Alapítvány által adott, az 1997. évi

rendelkezések szerinti kedvezmény;"

8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11 pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

"8.11 a munkáltatói, a szolgálati érdekbõl történõ

áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a

költözködéshez nyújtott szolgáltatás, továbbá a

csoportos személyszállítás, akkor, ha az munkáltató

által, kizárólag munkavégzés céljából történik;"

9. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14 pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

"8.14 a kifizetõ által üzletpolitikai célból,

nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos

feltételek mellett igénybe vehetõ kedvezmény

(árengedmény, visszatérítés), ideértve a

szövetkezeti tag esetében azt is, ha a szövetkezet

legalább önköltségi áron - de a tényleges piaci

értéknél olcsóbban - juttat terméket, vagy nyújt

szolgáltatást a tagjának;"

10. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8. pontja a

következõ 8.26, 8.27 és 8.28 ponttal egészül ki:

[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]

"8.26 a büntetés-végrehajtási intézetekbõl szabaduló

magánszemély részére kiadott, évszaknak megfelelõ

öltözet;

8.27 a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról

szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni

ellátás formájában nyújtott rendszeres és rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás;

8.28. a nyugdíjas magánszemély részére a

villamosenergia díjában nyújtott kedvezmény, ha azt

a villamosenergiaipari társaság, mint a magánszemély

volt munkáltatója nyújtja részére."

2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

Az Szja tv. 2. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

[Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal

összefüggésben]

"6. a

z elõállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy

vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha

azokat a magánszemély saját céljára felhasználja,

illetõleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás

nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban

bármely évben költséget számolt el (nem kell a saját

célra történõ felhasználás és a részben vagy egészben

ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni

a bevételt, ha a magánszemély az azzal kapcsolatos

kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e

kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti);"

3. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. 5. és 6.

pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

[I. Jellemzõen elõforduló költségek]

"5.

a nem megállapodás alapján befizetett saját

társadalombiztosítási hozzájárulás;

6. a

jogszabály alapján kötelezõen fizetett kamarai tagdíj,

továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos

érdekképviseleti, szakmai szervezet fenntartásához

igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás;"

2. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 3. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[II. Igazolás nélkül elszámolható költségek]

"3.

az élelmezési költségtérítés, a belföldi hivatalos

kiküldetést teljesítõ dolgozó élelmezési

költségtérítésérõl szóló minisztertanácsi rendeletben,

továbbá a köztisztviselõk jogállásáról szóló

törvényben, valamint a köztisztviselõk

munkavégzésérõl, munka- és pihenõidejérõl,

jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló

kormányrendeletben és a fegyveres szervek hivatásos

állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló

törvényben meghatározott kötelezõ mértékig;"

3. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 6. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[II. Igazolás nélkül elszámolható költségek]

"6.

a munkáltató által a magánszemélynek a saját

személygépkocsi használata miatt fizetett

költségtérítés összegébõl az eseti belföldi

kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság

szerint az üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb

az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 3 Ft/km

általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével

kifizetett összeg;"

4. Az Szja tv. 3. számú mellékletének III. 1. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása]

"1.

Kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi

eszközök, nem anyagi javak után értékcsökkenési

leírást csak a mezõgazdasági õstermelõ számolhat el az

egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok

alkalmazásával, egyebekben a 2. pont rendelkezései

alkalmazhatók."

5. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 1. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[IV. A jármûvek költsége]

"1. A

saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs

tulajdonát is - jármû üzemanyagfelhasználása, továbbá

számlával (bizonylattal) történõ igazolás alapján a

jármû fenntartásának, javításának és felújításának

költsége számolható el, valamint mezõgazdasági

õstermelõ esetében a kizárólag üzemi célú jármûre

vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint

érvényesíthetõ értékcsökkenési leírás.

Üzemanyagfelhasználás címén vagy az

üzemanyagfogyasztási norma és az APEH által közzétett

üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt

üzemanyag-vásárlás vehetõ figyelembe, azonban a számla

alapján figyelembe vett üzemanyagmennyiség nem lehet

több, mint az üzemi használatra az

üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség,

azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén

belül a negyedév elsõ napján választott

üzemanyagfelhasználással összefüggõ költségelszámolási

módszertõl nem térhet el."

6. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 4. és 5.

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[IV. A jármûvek költsége]

"4.

A nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célra használt

jármû esetében elszámolható

a) az igazolt bérleti vagy lízing díj (ez alól

kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy

lízing díja),

b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,

c) a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a

szerzõdés alapján a magánszemélyt terheli.

5. A

személygépkocsi bérleti, vagy lízing díja címén a

költségként figyelembe vehetõ összeg több

személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az önálló

tevékenységbõl származó bevétel 1 százalékát,

egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem

számolhat el. A nem saját tulajdonú jármû üzemi célú

használata esetén elszámolható az üzemi használatra

esõ

a) 1. pont

szerinti üzemanyag-fogyasztás,

b) számla

szerinti egyéb költség,

amennyiben az a szerzõdés alapján a magánszemélyt

terheli."

7. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 8. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[IV. A jármûvek költsége]

"8.

A 6. pontban foglaltaktól eltérõen a mezõgazdasági

õstermelõ az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500

kilométer utat számolhat el saját tulajdonú

személygépkocsi üzleti célú használata címén a

költségek 3. pont szerinti figyelembevételével,

függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától.

Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre -

illetõleg az adóéven belül a tevékenység teljes

idõtartamára - lehet alkalmazni."

8. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. 5. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe

nem vehetõ kiadások:]

"5.

ha törvény másként nem rendelkezik, a tagdíjak, a

biztosítási díjak;"

9. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. pontja a

következõ 8. és 9. ponttal egészül ki:

[V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe

nem vehetõ kiadások:]

"8.

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl

szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás

alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási

járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-

pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem

megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett

tagdíj;

9. a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl

szóló törvény, a magánnyugdíjról és a

magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései

szerint megállapodás alapján fizetett

társadalombiztosítási kötelezettség."

4. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

Az Szja tv. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a

továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany,

a beszerzései során felmerült elõzetesen felszámított

adót, valamint az értékesítése során fizetendõ áfát a

következõk szerint veszi figyelembe:]

"6. A

z Áfa-törvény szerinti különleges jogállást választó

mezõgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a

bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs

felár. Az adólevonásra jogosult felvásárló

magánszemély a kompenzációs felárat elõzetesen

felszámított áfaként veheti számításba."

5. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

1. Az Szja tv. 5. számú mellékletének I. 1. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[I. Alapnyilvántartások]

"1. Pénztárkönyve

t vagy naplófõkönyvet kell vezetni azon

tevékenység(ek)re vonatkozóan,

amely(ek)re a magánszemély áfa-levonási jogot

érvényesít, illetõleg amely(ek) után áfa fizetésére

kötelezett,

amelye(ke)t a magánszemély egyéni vállalkozóként

végez,

amely(ek)nél az elõzõektõl függetlenül az egyéni

vállalkozó alkalmazottat, segítõ családtagot

foglalkoztat,

amely(ek)re a magánszemély egyébként pénztárkönyv

(naplófõkönyv) vezetését választja.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó

egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segítõ családtagot

nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az

elõzõ évben az évi 100 ezer forintot nem haladták meg

és az adóévben várhatóan az évi 100 ezer forintot nem

haladják meg, valamint - választása szerint - a tételes

költségelszámolást alkalmazó, áfa levonási jogot nem

érvényesítõ mezõgazdasági õstermelõ a pénztárkönyvet

(naplófõkönyvet) a 2. pont rendelkezései szerinti

tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni

vállalkozói, illetõleg az õstermelõi tevékenységébõl

származó egyes bevételeibõl nem kell külön-külön

megállapítania a jövedelmet.

Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz, a

pénztárkönyvet (naplófõkönyvet) a 3. pont rendelkezései

szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-

levonási jogát nem érvényesíti.

A pénztárkönyvet (naplófõkönyvet) a használatbavételt

megelõzõen az adóhatóságnál hitelesíttetni kell.

Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv

(naplófõkönyv) tartalmi követelményei a következõk:

A bevételeket és kiadásokat idõrendben, folyamatosan,

naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal havonta,

legkésõbb a tárgyhónapot követõ hó 10-éig kell

bejegyezni. A bevételeket és a kiadásokat okmányok

(számla, más bizonylat, részletezõ nyilvántartás)

alapján kell feltüntetni.

A készpénzbevételeket naponta - az általános forgalmi

adó kulcsok szerinti részletezésben - kell bejegyezni,

vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni és a

bizonylati adatokat legalább havonként tól-ig

jelöléssel kell bevezetni.

A számlával, egyszerûsített számlával kísért

értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát.

Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése

esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig

jelöléssel kell bejegyezni.

A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel

(összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani.

A bevételeket és költségeket negyedévenként, a negyedév

utolsó napjára - legkésõbb a negyedévet követõ hónap

10. napjáig - összesíteni kell, az év utolsó napjával

pedig éves zárást kell készíteni.

A befizetett adóelõleget a befizetés napján kell

bejegyezni a bizonylat azonosító sorszámának

feltüntetésével.

A nem egyéni vállakozói tevékenységbõl származó

bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell

könyvelni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként

elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes

tevékenységbõl származó jövedelem megállapítható

legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelõleget

is.

Az okmányokat megfelelõ idõrendi sorrendben,

mellékletként kezelve kell megõrizni.

A pénztárkönyvi (naplófõkönyvi) elszámolás

számítógéppel is végezhetõ, ha az alkalmazott gépi

feldolgozási rendszer az elõzõek szerinti tartalmi

elõírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatok

negyedévenként összesített forgalmi végösszegeit a

pénztárkönyvben (naplófõkönyvben) rögzíteni kell.

A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv

(naplófõkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban

tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.

A pénztárkönyv legalább a következõ adatokat

tartalmazza:

A bevételek oszlopának bontása:

- az adó

alapjába beszámító bevételek;

- az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb

bevételek);

- a fizetendõ általános forgalmi adó.

A kiadások oszlopának bontása:

- a költségnek

minõsülõ kiadások, ezen belül:

- anyag, áru,

- az alkalmazottak bére és közterhei,

- vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó

egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét,

- egyéb kiadások;

- általános

forgalmi adó (a számlákban elõzetesen felszámított);

- költségnek nem minõsülõ egyéb kiadások, különösen az

alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját

jövedelem után befizetett adó, adóelõleg, a befizetett

bírság.

A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a

sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma

és szövege (a gazdasági esemény megjelölése)."

2. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 2. pontjának

utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

[2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása]

"A nyilvántartásban szereplõ számlák kiegyenlítésének

idõpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait,

az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a

kiadást."

3. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 3. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

A mezõgazdasági õstermelõnek, az egyéni vállalkozónak

az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi

eszközérõl, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást

kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat,

tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére,

elõállítására fordított kiadása annak felmerülésekor

költségként érvényesíthetõ. E nyilvántartásból

állapítható meg a költségként érvényesíthetõ

értékcsökkenési leírás összege.

A nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza:

- a

tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,

- gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a

gyártás éve, a gyártási szám,

- a beszerzés, elõállítás idõpontja,

- a használatbavétel (üzembehelyezés) idõpontja,

- a kiselejtezés idõpontja (a selejtezési

jegyzõkönyv szerint),

- az értékcsökkenési leírás kulcsa,

- a beszerzési ár, elõállítási költség (az

értékcsökkenés kiszámításának alapja),

- a bruttó (beszerzési) érték felújítás, átalakítás

stb. által megnövelt összege (az értékcsökkenés

kiszámításának módosult alapja),

- az elõzõ évek értékcsökkenésének halmozott

összege,

- a tárgyévi költségként érvényesíthetõ

értékcsökkenés összege,

- az értékcsökkenés összegének figyelembevételével

számított nettó érték.

Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt

bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó

bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell

vezetni."

4. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 6. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. Munkabérek, más személyi jellegû kifizetések és a

vállalkozói kivét nyilvántartása

A magánszemélynek az alkalmazott, a segítõ családtag,

más magánszemély számára kifizetett összegekrõl,

tartozásokról és követelésekrõl személyenkénti

nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak - az

érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak

feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások

nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt

személyi jövedelemadó- köteles összegeket, a levont

személyi jövedelemadó elõleget, nyugdíjjárulékot,

munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a

kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét,

valamint minden olyan adatot, amely a személyi

jövedelemadó elõleg, illetve - amennyiben erre a

magánszemély köteles - év végén a személyi jövedelemadó

tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az

egyéni vállalkozónak az elõzõek értelemszerû

alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói

kivéttel kapcsolatos adatokat."

5. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 9. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása

A magánszemélynek az egyéb követeléseirõl, a

kötelezettségeirõl nyilvántartást kell vezetnie. Ebben

ki kell mutatnia vevõ követelések, illetõleg szállítói

tartozások között nem szereplõ összes követelést,

illetõleg kötelezettséget.

A nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza:

- a

követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje,

illetõleg kedvezményezettje,

- a követelés, kötelezettség kelte,

- a követelés, kötelezettség értéke,

- a kiegyenlítés idõpontjában be kell jegyezni a

kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig

fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a

kiadást."

6. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"III. Selejtezés

A tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául

selejtezési jegyzõkönyvet kell felvenni. A selejtezési

eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt

eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A 30

ezer forintot meghaladó beszerzési értékû tárgyi

eszközök selejtezési idõpontját a selejtezést

megelõzõen 15 nappal az elsõ fokú adóhatóságnak kell

bejelenteni. Az adóhatóság képviselõjének távolléte

esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a

selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyzõkönyvet

aláírásukkal - lakcímük és adóigazgatási azonosító

számuk feltüntetése mellett - igazolni."

6. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

Az Szja tv. 6. számú mellékletének 1. c) pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

[1. Mezõgazdasági õstermelõi tevékenység]

"c)

erdei melléktermékek (METJ 94-39), valamint egyébként

az a)-b) pontban említett termékek, illetõleg állatok

közül a vadon tenyészõk jogszabályba nem ütközõ

gyûjtése, azzal, hogy ebben az esetben saját gazdaság

alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorló

szóbeli hozzájárulását és a magánszemély rendelkezési

jogosultságát kell érteni a gyûjtés eredményének

felhasználása felett;"

7. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

1. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is,

ha õ a biztosítottja a munkáltatója (mint szerzõdõ)

által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak.

A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a

magánszemély adóköteles jövedelmének minõsül, azonban a

magánszemély a fizetendõ adó kiszámításánál figyelembe

veheti az adókedvezményt.

A kifizetõ által kötött kockázati (halál esetére szóló)

életbiztosítás, a balesetbiztosítás és a teljes és

végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás

adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély

jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az

adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló

életbiztosítás nem felel meg az adómentesség

feltételeinek, a kifizetõ által vállalt díja

adóköteles, és ha a kifizetõ a magánszemély

munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehetõ."

2. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 6. pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"6. Ha az életbiztosítási szerzõdés baleseti és

betegségi kockázatokat is tartalmaz,

a) é

s ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj 10

százalékánál nem több, akkor a díj egészére

b) és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj 10

százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az

életbiztosítási díjrészre

jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható

akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizetõ

olyan balesetbiztosítás vagy teljes és végleges

munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás szerzõdõje,

amelynek a díja a magánszemélynél adómentes."

3. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 9. pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"9. Nyugdíj-kiegészítõ járadék az olyan szolgáltatás,

amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente

legalább egyszer azonos vagy növekvõ összegben

élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási

szerzõdés létrejöttétõl számított 10. év végéig

folyósítanak."

8. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

Az Szja tv. 10. számú mellékletének I. 6. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. a

z elõállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy

vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha

azokat az egyéni vállalkozó saját céljára

felhasználja, illetõleg részben vagy egészben

ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha

ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el

(nem kell a saját célra történõ felhasználás és a

részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli

átengedés értékével növelni a bevételt, ha az egyéni

vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei

között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes

költségét arányosan csökkenti, illetõleg, ha a

terméket, a szolgáltatást természetbeni juttatásként

nyújtja);"

9. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklete bevezetõ szövege

negyedik mondatának a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el]

"a) a vállalkozói kivétet;"

2. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 3. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[I. Jellemzõen elõforduló költségek]

"3.

az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló

magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére

kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak

megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a

jogszabály, illetõleg a kollektív szerzõdés, vagy a

munkaszerzõdés alapján az alkalmazottnak járó, a

munkáltatót kötelezõen terhelõ juttatás, kifizetés,

más magánszemély javára megállapodás alapján

nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és nyugdíjalapot

képezõ jövedelem szerzése céljából fizetett összeg,

magánnyugdíjpénztári tagdíj; az alkalmazott

magánnyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú

kötelezettségvállalás alapján történõ kiegészítése;"

3. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 6. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[I. Jellemzõen elõforduló költségek]

"6. a

nem megállapodás alapján befizetett saját

társadalombiztosítási járulék;"

4. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 17. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[I. Jellemzõen elõforduló költségek]

"17. a

magánszemélynek adott természetbeni juttatásra

fordított kiadás és annak közterhei, valamint a

kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;"

5. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 22. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[I. Jellemzõen elõforduló költségek]

"22. a

kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem

anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést,

ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az

értékesítés idõpontjáig még el nem számolt

értékcsökkenési leírás összege az értékesítéskor

költségként elszámolható;"

6. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. pontja a

következõ 26. ponttal egészül ki:

[I. Jellemzõen elõforduló költségek]

"26. a

3. § 17. f) pontjában említett magánszemély jellemzõen

elõforduló költsége a színpadi megjelenéshez

kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve

szolgáltatásokra fordított kiadás, a mûsoros elõadás,

kiállítás, múzeum, közgyûjtemény látogatásának

ellenértéke, az irodalmi és mûvészeti alkotásokat

tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására

alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, illetve könyv,

kotta és más sajtótermék, valamint a tevékenységgel

összefüggõ szakmai képzés kiadásai."

7. Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 3. c) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk

szabályai]

"c) Ültetvények

Ültetvény csoportok Évi leírási

kulcs %

Alma, körte, birs, naspolya, 6,0 cseresznye, meggy, szilva, szõlõ,

szõlõanyatelep, mandula, mogyoró

Õszibarack, kajszi, köszméte, 10,0

ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep,

fûztelep

Spárga, málna, szeder 15,0

Dió, gesztenye 4,0

Egyéb ültetvény 5,0"

8. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 1. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[III. A jármûvek költsége]

"1. A

saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs

tulajdonát is - kizárólag üzemi jármû

üzemanyagfelhasználása, továbbá számlával

(bizonylattal) történõ igazolás alapján a jármû

fenntartásának, javításának és felújításának költsége

számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak

szerint érvényesíthetõ értékcsökkenési leírás.

Üzemanyagfelhasználás címén vagy az

üzemanyagfogyasztási norma és az APEH által közzétett

üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt

üzemanyag-vásárlás vehetõ figyelembe, azonban a számla

alapján figyelembe vett üzemanyagmennyiség nem lehet

több, mint az üzemi használatra az

üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség,

azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén

belül a negyedév elsõ napján választott

üzemanyagfelhasználással összefüggõ költségelszámolási

módszertõl nem térhet el."

9. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 3. a)

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[III. A jármûvek költsége]

"a) az 1996. december 31-e után megkezdett

értékcsökkenési leírás alapjaként legfeljebb hatmillió

forint vehetõ figyelembe; ebben az esetben az 1. pont

szerinti más költség - kivéve az üzemanyag-

felhasználást és a kötelezõ gépjármûfelelõsség-

biztosítás díját - olyan arányban számolható el,

amilyen arányt a hatmillió forint a személygépkocsi

beszerzési (szokásos piaci) értékében képvisel,

feltéve, hogy az utóbbi a több;"

10. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 4. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

[III. A jármûvek költsége]

"4.

Ha az egyéni vállalkozó a cégautó adót az év egy

részében nem fizeti meg, akkor az értékcsökkenés

(figyelemmel a 3. pont rendelkezésére is) olyan

arányban számolható el, amilyen arányt a ténylegesen

megfizetett cégautó adó összege a vonatkozó adótétel

tizenkétszeresében képvisel. Ilyen esetben más

költségek egész évben csak az üzemi használattal

arányosan számolhatók el."

11. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 8. és 9.

pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

[III. A jármûvek költsége]

"8.

A személygépkocsi bérleti, vagy lízing díja címén a

költségként figyelembe vehetõ összeg több

személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a

vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen

címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el.

Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek a 2.

pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a

bérleti díj, illetõleg a vonatkozó rendelkezés szerint

a lízing díja elszámolható a 3. és 4. pont

rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerû

alkalmazásával. A nem saját tulajdonú személygépkocsi

üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi

használatra esõ

a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,

b) számla szerinti egyéb költség,

amennyiben az a szerzõdés alapján az egyéni

vállalkozót terheli.

9. A

költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál

szükséges jármûvenként - az 5. számú melléklet II. 7.

pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás

vezetése, továbbá abban jármûvenként az év elsõ és

utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése.

Költségelszámolás kizárólag az e pont szerint igazolt

üzemi célú futásteljesítmény után számolható el,

azzal, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely

után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó

megfizette, az év elsõ és utolsó napján rögzített

kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú

futásteljesítménynek."

12. Az Szja tv. 11. számú melléklete IV. fejezete a

következõ 8.-11. ponttal egészül ki:

[IV. A jövedelem megállapításakor költségként

figyelembe nem vehetõ kiadások:]

"8.

az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója,

vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói

osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója;

9. a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl

szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás

alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és

egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a

magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései

szerint nem megállapodás alapján és nem

kiegészítésként fizetett saját tagdíj;

10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezései

szerint megállapodás alapján nyugellátásra jogosító

szolgálati idõ és nyugdíjalapot képezõ jövedelem

szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg,

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló

törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a

saját maga javára fizett magánnyugdíjpénztári tagdíj

és annak kiegészítése;

11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezései

szerint megállapodás alapján fizetett

egészségbiztosítási járulék."

Általános indokolás

A személyi jövedelemadó 1998. évre tervezett

módosítása során alapvetõ szempont a stabilitás

megõrzése. Ez abban nyilvánul meg, hogy a módosítások

között a jogharmonizációból adódó változtatásokon

túlmenõen más - az adóstruktúra egészét érintõ -

változtatás nem szerepel, az adómértékek és az

általános érvényû kedvezmények vonatkozásában pedig azt

jelenti, hogy az adózó biztonsággal számíthat

adóterhelésének enyhülésére.

A legfontosabb módosítás-csomag a nyugdíjreformmal függ

össze, ennek részeként a nyugdíjjárulék 25 %-a az

összevont adóalap adójából levonható.

A nyugdíjreformmal kapcsolatos, feladatkijelölõ

országgyûlési határozatnak megfelelõen e Javaslat

további ösztönzõ jellegû kedvezményeket épít be a

jelenleg hatályos szabályozás különbözõ elemeibe.

A nyugdíjreformhoz hasonlóan új jogintézményekhez

történõ igazodást tartalmaznak azok a rendelkezések is,

amelyek a gyermekek támogatásáról és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvény, illetõleg a közhasznú

szervezetekrõl szóló törvénytervezethez kapcsolódnak.

Az egyéni vállalkozók 1997-tõl bevezetett adózási

szabályai alapjában nem változnak, azonban számos,

adminisztrációt könnyítõ rendelkezés került

megfogalmazásra, továbbá az átalányadózás, illetõleg a

tételes átalányadózás választására jogosult személyi

kört is bõvíti a Javaslat.

A termõföld bérbeadásából származó jövedelem utáni

adózás 1998-tól az APEH hatáskörébõl a termõföld

fekvése szerint illetékes önkormányzat hatáskörébe

kerül. A Javaslat szerint az Szja tv. csak az adó

mértékét tartalmazná (ez változatlanul 20 % lenne) a

bevallási, befizetési, adatszolgáltatási szabályokat az

Art tartalmazná.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az Szja tv. hatályát tartalmazó 2. §-t a nemzetközi

jogharmonizációra tekintettel a Javaslat kiegészíti

azzal, hogy az Art hatálya alá nem tartozó külföldi

társaságtól, cégtõl, szervezettõl stb. kapott vagyoni

érték után olyan jogcímen kell a magánszemélynek

teljesítenie az adókötelezettségét, amilyen jogcímen

azt kapta. Ez azt jelenti, hogy - mivel ilyen esetben

adóelõleget vagy adót ez a szervezet nem von le - a

jövedelem utáni adózási szabályokat az azt megszerzõ

magánszemélynek kell a személyi jövedelemadó

rendelkezéseire figyelemmel alkalmaznia. Az ily módon

kapott természetbeni juttatás a magánszemély egyéb

jövedelmének minõsül. Amennyiben az említett szervezet

magánhasználat miatt cégautó adó fizetésére lenne

kötelezett, a személygépkocsi magáncélú használata

utáni adótételt a magánszemélynek kell megfizetnie.

A 2. §-hoz

Az értelmezõ rendelkezések (Szja tv. 3. §) számos

ponton módosulnak, illetõleg újakkal egészülnek ki.

Ezek közül a jelentõsebb érdemi változások a

következõk:

- A társadalombiztosítási ellátás fogalma a

nyugdíjreformmal összefüggõ új törvények

elnevezésével változik (3. § 15. pont).

- Az egyéni vállalkozók felsorolása kiegészül a külön

jogszabályban meghatározottak alapján önálló

mûvészeti tevékenységet folytató személyekkel. A

saját elhatározás alapján e körbe tartozó mûvészek az

egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályokat

alkalmazhatják anélkül, hogy emiatt vállalkozói

igazolványt kellene kiváltaniuk (3. § 17. f) pont).

- A nyugdíj fogalma kiegészül a volt munkáltató által, a 145/1992.(XI.4.) Korm.rendelet szerinti mértékig

folyósított nyugdíjas bányászt megilletõ

szénjárandóság megváltása címén adott pénzbeli

juttatással a költségvetésbõl finanszírozott

juttatásokkal megegyezõen. Nyugdíjnak minõsül továbbá

a megváltozott munkaképességû dolgozók rendszeres

szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka,

valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény

szerinti járadék (3. § 23. pont).

- A szabályozás egyértelmûsítését célozza az a

javaslat, amely a földingatlan tulajdonosváltozása

nélkül értékesített lábon álló terményeket (köztük

pl. a lábon álló fát) kiveszi az ingóságok és az

ingatlanok fogalomkörébõl (3. § 29, 30. pont).

- Az értékpapír fogalma kiegészül a közkereseti

társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni

hozzájárulással és a betéti társaság részére átadott

vagyoni betéttel, valamint értékpapírnak minõsül az

szja alkalmazásában a más tagsági jogviszonyt

megtestesítõ egyéni részesedés is, továbbá mindaz,

amelyet a kibocsátás helyének joga értékpapírnak

minõsít (3. § 34. pont).

- A nyugdíjreformmal összefüggésben kerül

meghatározásra a "magánnyugdíjpénztár" fogalma (3. §

49. pont).

- Az adóköteles biztosítási díj - mint új kifejezés -

az eddigi szabályozáshoz képest tartalmi változást

nem jelent, de pontosabbá és könnyebben

értelmezhetõbbé teszi a vonatkozó rendelkezések

hivatkozásait (3. § 50. pont).

- A termõföld fogalmának meghatározását az teszi

szükségessé, hogy 1998-tól a termõföld bérbeadásából

származó jövedelem utáni adózási kötelezettségeket az

illetékes önkormányzat felé kell teljesíteni. Erre

tekintettel ennek a jövedelem-típusnak a pontos

meghatározása különös jelentõségû (3. § 51. pont).

A 3. §-hoz

A bevételnek nem számító tételek felsorolása (7. §)

kiegészül:

- a hatóság által jogszabály alapján elengedett

köztartozással,

- a tb. ellátásra kötött megállapodás alapján más által

megfizetett tb járulékkal,

- a magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján más

által megfizetett tagdíjjal, ide értve a munkáltató

által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként

fizetett összeget is.

A 4. §-hoz

A Javaslat - egyszerûsítési célzattal - bõvíti a 11. §-

ban azon esetek felsorolását, amikor nem kell a

magánszemélynek adóbevallást adnia. Ilyen új eset

lehet, ha 10 ezer Ft-ot meg nem haladó

osztalékjövedelmet szerez a magánszemély (feltéve, hogy

a kifizetõ az adót levonta), továbbá, ha a

mezõgazdasági kistermelõ egyszerûsített adóbevallást

tesz. Nem kell bevallást adnia annak a

magánnyugdíjpénztári szolgáltatásban részesülõnek sem,

akinek más okból nem kell bevallást adnia és

nyilatkozik a magánnyugdíjpénztárának, hogy adófizetési

kötelezettsége nem keletkezett. A termõföld

bérbeadására vonatkozó bevallási szabályok külön

nevesítése azért szükséges, mert errõl 1998-tól nem az

Szja tv., hanem az Art rendelkezik.

Az 5. §-hoz

Egyszerûsítõ jellegû rendelkezés a 12. §-ban, miszerint

adóbevallás helyett a munkáltató akkor is elszámolhat a

magánszemély adójával, ha az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt

kizárólag a munkáltatója fizette be. (A hatályos Szjatv. logikai rendszere szerint emiatt adóbevallást

kellene adnia a magánszemélynek.)

A 6. §-hoz

Az erdõ hasznosításából származó jövedelem és az

újratelepítési kötelezettséggel összefüggõ költségek

harmonizációja érdekében a 20. § hatályos

rendelkezésében lévõ 30 %-os bevétel-csökkentési

lehetõséget a Javaslat 80 %-ra módosítja. Ez azt

jelenti, hogy a kivágott erdõ újratelepítése miatt

igényelhetõ normatív erdõfelújítási támogatás 80 %-áig

az erdõ értékesítésébõl származó bevétel csökkenthetõ

az Erdõfelügyelõség által egy erre a célra elkülönített

számlára történõ befizetés esetén. Az ily módon

elkülönített összeget a telepítés arányában kapja

vissza a magánszemély azzal, hogy az adóköteles

bevétel, de ebbõl a számlával igazolt költségek

levonhatók, azaz cél szerinti felhasználás esetén

ezekbõl nem kell adózni. Könnyítõ rendelkezés, hogy az

újratelepítéshez kiutalt támogatás ellenében a

költségek igazolás nélkül számolhatók el.

A 7. §-hoz

A Javaslat a 25. §-t több belsõ összefüggés, pontosítás

miatt módosítja, továbbá egyszerûsítõ jellegû érdemi

rendelkezést is tartalmaz. E szerint a belföldi napidíj

jogszabályban meghatározott minimális összegének

megfelelõ munkáltatói kifizetést nem kell az

adóbevallásban szerepeltetni.

A 8. §-hoz

Az egyéb jövedelmek (28. §) példálózó jellegû

felsorolása több ezidáig nem szereplõ - de jelenleg is

ide tartozó - elemmel kiegészül. Ilyen a nyugdíj, a

kifizetõ által fizetett adóköteles biztosítás díja. A

nyugdíjreformmal összefüggésben ide tartozik a

magánnyugdíjpénztári szolgáltatás.

Egyéb jövedelemnek tekintendõ a vásárolt követelésbehajtásából származó összegbõl a követelés vásárlására

fordított összeget ("vételárat") meghaladó bevételrész

is. A Javaslat 1. §-ával összefüggésben itt került

rendezésre az, hogy a természetbeni juttatás a

magánszemély egyéb jövedelmének minõsül, ha azt olyan

cégtõl, szervezettõl kapja, amely nem tartozik az Art

hatálya alá és ezért a kifizetõre vonatkozó

kötelezettségek nem terhelik.

A 9. §-hoz

Az adójóváírás 1997. évtõl bevezetett rendszere (33. §)

alapjaiban nem változik. A Javaslat az adóterhelés

mérséklése céljából a mértéket módosítja oly módon,

hogy az idei havi 3600 Ft-os adójóváírás összege 1998-

ban havi 4000 Ft-ra emelkedik.

A 10. §-hoz

A nyugdíjreformmal összefüggésben a Javaslat az új

33/A. §-ban tartalmazza a kötelezõ jelleggel fizetett

nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztárba fizetett

tagdíj utáni 25 %-os adókedvezményt, aminek az a

jelentõsége, hogy a nyugdíjreform indulásával

összefüggésben az állampolgárok közterhei nem

növekedhetnek. Ez rövid távon azt jelenti, hogy a

növekvõ adókulcsok miatti terhelésnövekedés

ellentételezése is szorosan a nyugdíjreformhoz kötõdik.

Ily módon kerül összhangba a majdani nyugdíj

adókötelezettségével az, hogy a forrását képezõ

nyugdíjjárulék átlagos adóterhével arányosan minden

biztosítottnak csökken az adóterhelése.

A 11. §-hoz

A nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (34. §)

felsorolása kiegészül a gyermekek védelmérõl és a

gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett

nevelõszülõi díjjal. Új elem e körben a

magánnyugdíjpénztári szolgáltatás. Ez abban azonos a

nyugdíjjal, hogy beszámít az adóalapba, ugyanakkor

abban különbözik, hogy az adótábla szerint kiszámítottadót e szolgáltatási összegnek az adótábla legmagasabb

adókulcsával megállapított adója 50 %-ával kell

csökkenteni. Ez a sajátos kedvezmény majd azoknak a

nyugdíjasoknak kedvez, akik alacsony jövedelmûek és

ezért a járulékfizetés idõszakában nem, vagy csak

részben tudták a járulék adókedvezményét érvényesíteni.

A Javaslat ezt a szabályt olyan megfontolással vezeti

be, hogy az késõbb a tb. nyugdíj adóztatására is

alkalmas lehet. A kisnyugdíjasok ily módon nem fizetnek

adót, illetõleg a mellette szerzett jövedelmük

adóterhelése is mérsékeltebbé válik majd.

A 12. §-hoz

A Javaslat átalakítja a hatályos törvény 35. §-át oly

módon, hogy e szakaszban szerepelnek az önkéntes

kölcsönös biztosítópénztári kedvezményeken túlmenõen a

nyugdíjreformhoz kapcsolódó további kedvezmények is. Az

egyes rendelkezések részletezése a következõ.

- A

z önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye

1998-ban továbbra is a befizetett összeg 50 százaléka,

az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, segélypénztár

kedvezménye továbbra is 25-25 százalék, amely

összesen 100 ezer forint adólevonást jelenthet. A

munkáltatói befizetés a magánszemély adóalapjába és a

kedvezmény alapjába is beszámít, a munkáltatónál pedig

elszámolható költség.

- A

javaslat tartalmazza az önkéntes nyugdíjpénztári

kedvezmény kulcsának két év alatt történõ mérséklését

a legmagasabb adókulcsra azzal, hogy 1999-ben ez a

mérték 46 %.

- Azok, akik 2020. elõtt lesznek a rájuk vonatkozó

szabályok szerint öregségi nyugdíjra jogosultak, az

önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseik 50 százalékát

vonhatják le 1998. évet követõen is az adóból azzal,

hogy részükre az adókedvezmény felsõ határa 30 ezer

forinttal több. Mindkét többlet mindaddig illeti meg õket, ameddig ténylegesen nyugdíjba nem mennek.

- A

magánnyugdíjpénztárba önkéntesen befizetett, a

tagdíjalap 10 százalékáig terjedõ kiegészítõ összeg

50 százalékáig adókedvezmény érvényesíthetõ, ez a

mérték is 1999-ben 46 %-ra, 2000-ben a legmagasabb

adókulcs mértékére módosul.

- Ha a magánszemély saját maga fizeti megállapodás

alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és

nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése céljából a

társadalombiztosítási kötelezettségeit, vagy - ha nem

egyéni vállalkozó - a másét átvállalja, akkor a

befizetés 25 százalékát levonhatja az adójából.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha

magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött

megállapodás szerint a magánszemély a saját javára

eszközöl befizetést vagy - nem egyéni vállalkozó -

másét vállalja át.

A 13. §-hoz

A Javaslat szerint a tandíjfizetés terheinek enyhítése

érdekében a tandíjhoz kapcsolódó adókedvezményt a

hallgatói jogviszony megszûnését követõen is

érvényesíteni lehet. A 36. § javasolt kiegészítését az

indokolja, hogy a jelenlegi adókedvezményt sokan nem

tudják igénybe venni, mert sem saját, sem családtagi

körben nincs adóköteles jövedelmük. A Javaslat szerint

a végzett diák a hallgatói jogviszony megszûnését

követõ 5 éven belül a korábban fizetett és a

felsõoktatási intézmény által igazolt tandíjösszeg után

a vonatkozó adóév szabályának megfelelõ adókedvezményt

érvényesíthet, feltéve, hogy az adott évben hallgatói

díjkedvezményt sem vett igénybe.

A 14. §-hoz

A közhasznú szervezetekrõl szóló - elõkészítés alatt

lévõ - törvény rendelkezéseire tekintettel a jelenleg

hatályos alapítványi (és ezzel egy tekintet alá esõ

más) adókedvezmények rendszere a Javaslat szerint

jelentõsen átalakul.

A közhasznú szervezet támogatása és a közérdekû

kötelezettségvállalás címén juttatott pénzeszköz - a

"közcélú adomány" - az összevont adóalap (egyes

kedvezményekkel csökkentett és forrásadókkal növelt)

adójából annak 50 százalékáig a következõ módon vonható

le.

A közhasznú szervezet támogatása és a közérdekû

kötelezettségvállalás címén befizetett összeg 30

százalékával, legfeljebb az adó 15 százalékáig

terjedõen, a kiemelten közhasznú szervezet esetén a

befizetett összeg 35 százalékával, legfeljebb az adó 30

százalékáig terjedõen csökkenthetõ az adó. Együttes

elõfordulás esetén az adó 35 százalékáig lehet a

csökkentést érvényesíteni. Az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztári támogatás összegének változatlanul a

30 %-a vonható le az adóból.

A 15. §-hoz

Az üzleti biztosításokra vonatkozó adókedvezményi

rendelkezéseket (42. §) a Javaslat kiegészíti azzal a

könnyítõ rendelkezéssel, miszerint az igénybevett

adókedvezményt nem kell visszafizetni akkor, ha a

vonatkozó biztosítási szerzõdés megkötésétõl számított

10 éven túl gyakorolja a rendelkezési jogát a

magánszemély. (A hatályos szabályok szerint ilyen

idõkorlát nincsen, tehát elvileg bármikor él akedvezményt igénybevevõ e rendelkezési jogával, az

adókedvezményt 20 %-kal növelt összegben vissza kell

fizetnie!)

A 16. §-hoz

Az adókedvezmények korlátait tartalmazó 44. §-t a

Javaslat oly módon változtatja, hogy az

árfolyamnyereség adójánál (amely a "korlátos"

kedvezményeknél az igénybevétel lehetõségét növeli)

1998-tól figyelembe veszi az árfolyamveszteség utáni

adóbeszámítás intézményét is. Az árfolyamveszteség

adójogi elismerését egyébként az Szja tv. 1997-tõl

tartalmazza a 67. § (6) bekezdésében.

A 17. §-hoz

A magánszemély adójára vonatkozó rendelkezési

lehetõségének keretszabályait biztosító 45. §-t a

Javaslat úgy változtatja, hogy figyelembe veszi az

1996. évi CXXVI. tv. (az 1 %-os tv.) tervezett

módosítását is. (Az elõzetes elképzelések szerint az

1997. évi jövedelem után 1998-ban esedékes bevallás -

munkáltatói elszámolás alkalmával - a személyi

jövedelemadó kétszer egy százalékáról tehet az adózó

rendelkezõ nyilatkozatot, egyet a civil szféra, egyet

az egyházak javára.)

A 18. §-hoz

A Javaslat az adóelõleg-levonás általános szabályait

(46. §) számos ponton egyszerûsíti, illetõleg a törvény

egyes módosuló rendelkezéseihez igazítja.

A hatályos szabályok szerint, ha a kifizetõ

költségtérítést fizet a magánszemélynek, akkor ennek

költségkénti felhasználását az adóelõleg levonásánál a

magánszemélynek igazolnia kell a kifizetõ részére. A

tervezett változtatás szerint igazolás helyett 1998.

évtõl (újból) elégséges nyilatkozat adása. Ez akönnyítõ rendelkezés nem érinti a magánszemély azon

kötelezettségét, hogy ha adóbevallásában tételes

költség-elszámolással állapítja meg a jövedelmét, akkor

a költségeit igazoló számláit szükség esetén az

adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania.

Az APEH a költségtérítésrõl szóló nyilatkozat formájára

és tartalmára a Magyar Közlönyben elõírásokat tesz

közzé.

A magánnyugdíjpénztári szolgáltatásból nem kell

adóelõleget levonni, ha a magánszemély nyilatkozatot ad

arról, hogy az adóévben nem lesz adófizetési

kötelezettsége. Ilyen nyilatkozat hiányában az

adóelõleg mértéke 10 %.

A 19. §-hoz

A munkáltatói adóelõleg levonás szabályait (47. §) úgy

módosítja a Javaslat, hogy az idõközben már az

adóelõleg megállapításánál figyelembe vehetõ

adókedvezmények köre kiegészül a befizetett (levont)

nyugdíjjárulék 25 %-os kedvezményével.

A 20. §-hoz

Az egyéni vállalkozók a vállalkozói kivétjük után a

hatályos rendelkezések szerint (49. §) havonta fizetnek

személyi jövedelemadó elõleget. A Javaslat ezt -

egyszerûsítõ jelleggel - negyedévenkénti adóelõleg

fizetési kötelezettségre módosítja.

A 21. §-hoz

A 49/A. § hatályos szabályai alapján az egyéni

vállalkozó, ha egyéni cégként bejegyzett, adómentesen

alakulhat át egyszemélyes kft-vé, vagy rt-vé. Ezt a

lehetõséget a Javaslat 1998-tól annak az egyéni

ügyvédnek is lehetõvé teszi, aki - tevékenységénekmegszüntetése nélkül - ügyvédi tevékenységét ügyvédi

iroda tagjaként kívánja folytatni.

A 22. §-hoz

Az egyéni vállalkozó esetében a közhasznú szervezet,

közérdekû kötelezettségvállalás javára történõ

befizetésekre (49/B. §) a társasági adóról és az

osztalékadóról szóló törvényben javasolt megoldással

tartalmilag azonos módon adóalap csökkentõ tételek

(kedvezmények) érvényesülnének. Ez azt jelenti, hogy

közhasznú szervezet részére történõ adományozás,

illetve közérdekû kötelezettségvállalás esetén a

befizetett összeg az adóalap 20 %-áig terjedõen,

kiemelten közhasznú szervezet esetében a befizetett

összeg másfélszerese ugyancsak az adóalap 20 %-áig

terjedõen vonható le. Együttes elõfordulás esetén

legfeljebb az adóalap 25 %-áig terjedhet a csökkentés,

beleértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári

támogatói adomány összegének levonását is.

A 23.-24. §-hoz

Az átalányadózás választására jogosult egyéni

vállalkozók köre (50. §) kiegészül az Építményjegyzék

szerinti építõipari kivitelezéssel, továbbá az iroda-

és számítógép javítással, karbantartással, valamint a

fényképészettel és videofelvétel készítéssel foglalkozó

egyéni vállalkozóval. E tevékenységre is az

átalányadózásra vonatkozó általános szabályok

érvényesek, azaz évi 3 millió Ft bevételig lehet ezt az

adózási módszert alkalmazni, a vélelmezett jövedelem

pedig az elért bevétel 20 %-a.

Az egyéb módosítások kizárólag technikai jellegûek,

jogszabályváltozás (az üzletek mûködésérõl szóló

6/1990, (IV. 5.) KeM rendeletet felváltotta a 4/1997. (

I. 22.) Korm. rendelet) következménye, a jelenlegi

szabályozáshoz képest tartalmi változást nem

eredményeznek.

A 25. §-hoz

Az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelmek

adóztatási szabályai (62. §) oly módon változnak, hogy

a jövedelemképzés során figyelembe kell venni az

elidegenített ingatlan (vagyoni értékû jog) szerzésének

idõpontját is. Ennek alapján a szerzéstõl számított 6.

évtõl évente 10-10 %-kal csökkenteni kell a kiszámított

jövedelmet azzal, hogy ezáltal a 15 évvel korábban

szerzettre adómentesség érvényesül. Ez a változás

"végeredményét" tekintve összhangban van azzal a mai

szabállyal, hogy az 1982. év elõtt szerzett ingatlan,

vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem

adómentes.

A 26. §-hoz

A kamat adóztatását tartalmazó 65. §-t a Javaslat

egyrészt pontosítja, másrészt a vonatkozó

fogalomrendszert összhangba hozza az értékpapírok

forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról

és az értéktõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvénnyel.

A 27. §-hoz

Az osztalékjövedelem utáni adózás szabályait tartalmazó

66. § - a vonatkozó alkotmánybírósági határozatra is

figyelemmel - több ponton módosul. Az osztalékelõleg

adója 1998-tól a tõkearányos osztalékrész adójával

azonosan 20 %. A hatályos rendelkezések szerint 27 %-os

adómérték alá esõ osztalékrész adója 1998-tól 35 %-ra

emelkedik. A korrekció figyelembe veszi azt az említett

döntést is, hogy az osztalék nem viselhet tb. terhet.

A 28. §-hoz

A Javaslat szerint a tõzsdei határidõs és opciós

ügyletek esetében (67/A. §) az adóév nyereségével

szemben lehetõség nyílik az adóév veszteségének

elszámolására.

A 29. §-hoz

A vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem

kivonásakor érvényes adózási szabályok (68. §) nem

változnak. A Javaslat ezt a rendelkezés együttest azzal

egészíti ki, hogy e körbe tartozik az 1996. év elõtt

hatályos személyi jövedelemadó törvény szerinti

"ingyenes értékpapír" is az elidegenítéskor azzal, hogy

ilyen esetben e bevételnek azon része után kell a 20 %-

os lineáris adót megfizetni, amely a megszerzésre

fordított ellenérték (vételár) összegét meghaladja.

A 30. §-hoz

Belsõ jogharmonizációs jelleggel pontosítja a Javaslat

a 69. §-t. A változtatás szerint a természetbeni

juttatás formájában szerzett vagyoni érték

elidegenítése esetén figyelembe veendõ szerzési érték

meghatározása úgy módosul, hogy ilyen esetben szerzési

értéknek számít a megfizetett ellenérték és a kifizetõ

által megfizetett (a 44 százalékos személyi

jövedelemadóval adózott) értékrészen túlmenõen az

adómentesnek minõsülõ értékrész is. Új szabályként

került a tervezetbe, hogy ha a kifizetõ értékpapírt ad

el a magánszemélynek, akkor a természetbeni juttatás

vizsgálatánál minden esetben (akkor is, ha számla van a

beszerzésrõl) az értékpapír szokásos piaci értékébõl

kell kiindulni.

A 31. §-hoz

A 70. §-ban - a cégautó adóval kapcsolatos

alkotmánybírósági határozatra tekintettel - a Javaslat

tartalmazza a magáncélú használat ellenértékének

meghatározását, továbbá a magáncélú használat körülíró

jellegû definícióját. Az új meghatározás egyértelmûvé

teszi, hogy a cégautó adóval kapcsolatban a törvény nem

alkalmaz vélelmet.

A 32. §-hoz

A 71. §-ban - amely az üzemanyag normarendelethez

viszonyított, számla szerinti többlet

üzemanyagfelhasználáshoz kapcsolódó adózási szabályokat

tartalmaz - a Javaslat meghatározza az alkalmazandó

üzemanyagár kiszámításának módját. Könnyítõ jellegû

változás, hogy az e címen fizetendõ adót nem januárban,

hanem február hónapban kell megfizetnie a kifizetõnek.

A 33. §-hoz

Az adómentes kifizetések korlátozásáról szóló 72/A. §-t

- a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel - úgy

módosítja a Javaslat, hogy a vonatkozó korlátozó

rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az

önsegélyezõ feladatot is vállaló érdekképviselet nem

csak közvetlenül, hanem (pl. több érdekképviselet

szövetsége) közvetve jut olyan bevételhez, amelyre

jövedelem-csökkentésre vagy költségelszámolásra

jogosító igazolást kapott magánszemély vagy társasági

adóalany adózó. Az 1997-ben bevezetett korlátozás célja

változatlanul az, hogy az érdekképviseleti tagdíjak

(amelyekkel az adóalap korlátlanul csökkenthetõ) ne

váljanak egy késõbbi fázisban korlátlan mértékû

adómentes érdekképviseleti juttatássá a tagdíjat

befizetõ magánszemélynél (vagy más, általa

kijelöltnél).

A 34. §-hoz

A kisösszegû kifizetésekre vonatkozó különleges adózási

szabályok (73. §) úgy módosulnak, hogy a több év óta

változatlan határösszeg (3000 Ft) az ár és

értékviszonyok változására tekintettel 5000 Ft-ra

módosult. A Javaslat egyebekben tartalmi módosulás

nélkül csak hivatkozást pontosít.

A 35. §-hoz

A termõföld bérbeadásából származó jövedelemmel

kapcsolatban - az ez évben megkezdett változtatási

folyamat továbbvitele alapján - 1998-ra a helyi

önkormányzatok nem csak az ellenõrzés jogát, hanem az e

tevékenységbõl származó jövedelem adóját is magukénak

tudhatják. A termõföld- bérbeadásból származó jövedelem

adójára változatlanul 20 százalékos mértéket tartalmaz

a Javaslat. Mentes az adó alól a haszonbérletbõl

származó jövedelem akkor, ha a haszonbérbe adó

magánszemély tulajdonában három hektárt meg nem haladó

nagyságú termõföld van (74. §). A hatáskörök

átrendezése alapján az említett jövedelem adóját

bevallani, befizetni, adatot szolgáltatni az

önkormányzati adóhatósághoz kell, errõl az adózás

rendjérõl szóló törvény módosítása tartalmaz

rendelkezéseket.

A 36. §-hoz

Az adóköteles nyeremények meghatározása és az adó

mértékei tartalmilag nem változnak, a módosítás

pontosító jellegû.

A 37. §-hoz

A Javaslat a Kormányra vonatkozó felhatalmazást (80. §)

kiegészíti az önálló mûvészeti tevékenységet folytatók

igazolványának kiadásával összefüggõ rendelkezések

megalkotásával.

A 38. §-hoz

Az APEH-re vonatkozó törvényi felhatalmazások körét a

Javaslat kiegészíti az üzemanyagárra vonatkozó

közzététellel.

Az üzemanyagár megállapítására a Javaslat szerint vagy

számla (számlák) szerinti költség alapján lesz

lehetõség (és elmarad az átlagár-számítás mûvelete),vagy - negyedévente választható módon - az APEH által

különleges módon, számítással közzétett üzemanyagár

alkalmazható. Ez utóbbi úgy mûködne, hogy az APEH a

Magyar Közlönyben negyedévenként közzétenné három nagy

belföldi üzemanyagforgalmazó cég által érvényesített, a

negyedévet megelõzõ hó 15. napján érvényes üzemanyagár

számtani átlagának literenként egy forinttal növelt

összegét. Ez az üzemanyagár számlák gyûjtése nélkül

alkalmazható az adott negyedévben.

A 39. §-hoz

A Javaslat záró rendelkezése szerint az új

rendelkezések - meghatározott eltérésekkel - 1998.

január 1-jétõl lépnek hatályba. Ettõl eltérõ

hatálybalépést, illetõleg alkalmazási kötelezettséget

tartalmaz a (2)-(5) és a (7) bekezdés, továbbá két

törvény is módosul.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.

törvény 63. § új (4) bekezdéssel egészül ki, amely

szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos

állományú tagjai külszolgálatra tekintettel kapott

jövedelmük a mindenkori legmagasabb adókulcs alá

tartozik azzal, hogy az abban részesülõnek ezt nem kell

bevallania, és adatszolgáltatási kötelezettség sem

terheli e körben a kifizetõt.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 4. § b) pontja új 7.

alponttal egészül ki, amely szerint a törvény

alkalmazásában és az egyéni vállalkozók jogállásába

kerül a külön jogszabály szerint igazoltan mûvészeti

tevékenységet folytató magánszemély. (Ez a korrekció az

szja és tb. vonatkozásában egységes státust biztosít

azoknak a mûvészeknek, akik saját elhatározásukból

egyéni vállalkozói szabályok szerint kívánnak adózni.)

Az Szja törvény 13 mellékletébõl a Javaslat 9mellékletet módosít.

Az 1. számú melléklethez

Az adómentességek körét érintõ fontosabb változások a

következõk:

- a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról

szóló törvény szerinti rendszeres és rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás,

továbbá az idõskorúak járadéka, valamint a nyugdíj

elõtti munkanélküli segély adómentes (1.3);

- az adómentes munkáltatói lakástámogatással azonos

feltételekkel adómentes a munkáltató által nyújtott

lakáscélú hitelbõl elengedett összeg is (2.1);

- a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály

alapján biztosított összeg adómentes (5.3);

- a jogszabály alapján munkáltatói, szolgálati érdekbõl

történõ áthelyezéskor költözködéshez nyújtott

költségtérítés adómentes (5.4);

- adómentes az elemi károk, katasztrófák esetén

nyújtott állami segély (6.1);

- a kifizetõ által a magánszemély javára kötött

adómentes biztosítási módozatok köre kibõvül a teljes

és végleges munkaképtelenségre szóló

betegségbiztosítás díjával (6.3);

- a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány új üdültetési

konstrukciójára tekintettel ez a ma is meglévõ

adókedvezmény úgy módosul, hogy az üdülési csekk

értékének 50 százaléka, de személyenként legfeljebb

évi 10 ezer Ft-ig terjedõ rész mentes az azt juttató

kifizetõt terhelõ, természetbeni juttatás utáni 44 %-

os személyi jövedelemadó alól. Átmeneti jelleggel 1997-ben párhuzamosan fennmarad az MNÜA által

nyújtott üdülési kedvezmény adómentessége is (

8.3);.

- a büntetés-végrehajtási intézetekbõl szabadulók

részére kiadott öltözet adómentes (8.26);

- a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról

szóló törvény szerint a természetbeni ellátás

formájában nyújtott gyermekvédelmi támogatás

adómentes.

A 2-3. számú melléklethez

Az említett számú mellékletek az önálló tevékenységet

folytató magánszemélyek bevétel- és költségelszámolási

szabályait tartalmazzák, a Javaslat szerinti

változtatások túlnyomó többsége pontosító jellegû,

illetõleg a Javaslat egyéb új rendelkezésével való

összhang biztosítását szolgálja.

A 4. számú melléklethez

Az áfa elszámolási szabályoknál a Javaslat érdemi

változtatást nem tartalmaz, a korrekció kizárólag

szövegpontosító jellegû.

Az 5. számú melléklethez

Az adónyilvántartások szabályait tartalmazó mellékletet

egyszerûsítési célzattal módosítja a Javaslat. A

pénztárkönyv vezetésre vonatkozó rendelkezések a

gyakorlati alkalmazhatóságra tekintettel módosulnak,

továbbá egyes analitikus nyilvántartás formák

megszûnnek.

A 6. számú mellékelthez

Az erdei, mezei melléktermékek és más hagyományosan

gyûjtögetés útján beszerezhetõ termékek és állatok (pl.

éticsigák) értékesítésébõl származó jövedelmek adójogi

helyzetét pontosítja a Javaslat ennek a mellékletnek a

módosításával.

A 7. számú melléklethez

Az üzleti biztosítással összefüggõ adókedvezmény

részletszabályait és egyes - ezzel kapcsolatos -

fogalmat tartalmazó mellékletet a Javaslat egyrészt

szövegpontosító jelleggel, másrészt az adómentes

biztosítási formák bõvülésére tekintettel módosítja.

A 8-9. számú melléklethez

Az egyéni vállalkozók bevétel- és költségelszámolási

szabályait tartalmazó 10. és 11. számú mellékletet a

Javaslat említett számú mellékletei elsõsorban

pontosító jelleggel módosítják. Ezen túlmenõen a

gépjármûvek üzemanyagköltség-elszámolási rendelkezései,

továbbá egyes jellemzõen elõforduló költségek

változnak, illetõleg kiegészülnek.

Eleje Honlap