s^d
d
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4814.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember
Törvényjavaslat
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény módosításáról
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Ha nemzetközi szerzõdés e törvénytõl eltérõen
rendelkezik, annak szabályait kell alkalmazni. Ilyen
szerzõdés hiányában a viszonosság elvét lehet
alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a
külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az
irányadó. A nemzetközi szerzõdésben nem szabályozott
egyéb adókötelezettségekre e törvény szabályait
alkalmazni kell."
(2) Az Szja tv. 2. §-a a következõ (7) bekezdéssel
egészül ki:
"(7) Az olyan, nem magánszemélytõl (társaságtól,
cégtõl, szervezettõl stb.) származó vagyoni érték
esetében, amelynek juttatóját az adott juttatás
tekintetében a belföldi jogszabályok alapján nem
terheli adókötelezettség, a magánszemélynek kell - a
(6) bekezdésre is figyelemmel - az e törvény szerinti
adókötelezettségeket teljesítenie azzal, hogy ilyen
esetben az adókötelezettség meghatározásához a vagyoni
érték szerzési jogcímét kell alapul venni. Ezt a
rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az elõzõekben
említettek magánszemély számára cégautó
magánhasználatát biztosítják azzal, hogy egyebekben a
70. § rendelkezései az irányadók."
2. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 15. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a
következõ:]
"15. T
ársadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény, a
kötelezõ egészségbiztosításról szóló törvény, a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,
valamint a családi pótlékról és a családok
támogatásáról szóló törvény alapján folyósított
ellátás."
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 17. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a
következõ:]
"17. Egyéni
vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni
vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási
tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett
vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettõl
függetlenül is
a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján
egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi,
klinikai szakpszichológusi, továbbá
magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi,
szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet
folytat,
b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény
hatálybalépését megelõzõ jogszabályok alapján
kisiparosnak, magánkereskedõnek minõsülõ
magánszemély, valamint a jogi személy részlegét
szerzõdéses rendszerben üzemeltetõ magánszemély;
c) az egyéni ügyvéd (ügyvéd) és az egyéni szabadalmi
ügyvivõ;
d) a közjegyzõ;
e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti
önálló bírósági végrehajtó;
f) a külön jogszabály szerint igazoltan önálló
mûvészeti tevékenységet folytató magánszemély e
tevékenysége vonatkozásában."
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 21, 22., 23. és 24. pontja
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a
következõ:]
"21. Bér: a
belföldi illetõségû munkáltatóval létesített
munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a
munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási
díjat, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztártag magánszemély esetében a
munkáltatói tag által fizetett munkáltatói
hozzájárulást, az adóköteles társadalombiztosítási
ellátás, a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló törvény alapján folyósított
adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal
azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás
elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló
törvény alapján folyósított munkanélküli járadék,
pályakezdõk munkanélküli segélye, átképzési és képzési
támogatás, a fegyveres erõknél tartalékos katonai
szolgálatot teljesítõ magánszemély illetménye.
22. Munkaviszon
yból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló
tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó
rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy
a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel kifizetett
és igazolt bevételbõl.
23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a
korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az
elõnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról,
illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl
szóló törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alapján
folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság
Mûvészeti Alapjának megszüntetésérõl és a Magyar
Alkotómûvészeti Alapítvány létesítésérõl szóló
kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében
meghatározott nyugellátásokat és az egyházi
nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezõgazdasági
szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi
járadéka, a mezõgazdasági szövetkezeti tag özvegyének
özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó
növelt összegû öregségi járadék, a munkaképtelenségi
járadék, a megváltozott munkaképességû dolgozók
rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási
járadéka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas
bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról
szóló kormányrendelet alapján vagy e
kormányrendeletben meghatározott személyeknek és
összeghatárig a volt munkáltató által folyósított
pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a
nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak
minõsül a külföldrõl származó, nyugdíj címén
folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért
folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel
a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy
kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint
az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti
járadék.
24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás,
amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a
szakképzési, a felsõoktatási intézmény vagy helyi
önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési, vagy a
felsõoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a
felsõoktatási intézmény hallgatójának jogszabály
alapján a szakmai gyakorlat idejére adott
költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott
feltételek szerint juttatott lakhatási támogatást is,
a szakképzõ iskolai tanulónak a jogszabályban
meghatározott tanulószerzõdés alapján nyújtott
kötelezõ pénzbeli juttatást is, valamint a szakképzõ
iskolával tanulószerzõdés nélkül létesített tanulói
jogviszony esetén a szorgalmi idõ befejezését követõ
összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartamára nyújtott
díjazás kötelezõ összegét is."
(4) Az Szja tv. 3. §-ának 29. és 30. pontja helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a
következõ:]
"29. Ingatlan: a
föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló
minden dolog, kivéve a földingatlan
tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló
(betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló
fa).
30. Ingó
vagyontárgy: az ingatlannak nem minõsülõ dolog,
kivéve a fizetõeszközt, az értékpapírt és a föld
tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló
(betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló
fa)."
(5) Az Szja tv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a
következõ:]
"34. Értékpapír:
minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a
kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint,
továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre
bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság
részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft
üzletrész, a szövetkezetekrõl szóló törvény szerinti
részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a
szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint
más, tagsági jogot megtestesítõ vagyoni részesedés."
(6) Az Szja tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe következõ
rendelkezés lép:
[E törvény
alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a
következõ:]
"44. A
zonos munkakör: a 9006/1996. (SK.12.) KSH
közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
szerint azonosnak minõsülõ munkakör."
(7) Az Szja tv. 3. §-a a következõ 49., 50. és 51.
ponttal egészül ki:
[E törvény
alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a
következõ:]
"49. Magánnyugdí
jpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-
pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó
szervezet.
50. Adóköteles
biztosítási díj: a kifizetõ által kötött olyan
biztosítás díja, amely alapján a biztosító
szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy
kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a
kifizetõ által kötött biztosítás 1. számú melléklet
szerint adómentes díját.
51. Termõföld: A termõföldrõl szóló 1994. évi LV.
törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott
földterület."
3. § Az Szja tv. 7. §-a a következõ h), i), j) és k)
pontokkal egészül ki:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a
következõ bevételeket:]
"h) a hatóság
által jogszabály alapján elengedett köztartozást;
i) azt az
összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény
rendelkezései szerint társadalombiztosítási
ellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély
helyett más fizet meg;
j) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási
megállapodás alapján a magánszemély helyett más
fizet meg;
k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának
kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás
alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet."
4. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a
jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
továbbá a 0 százalékos adómérték alá esõ jövedelmet,
valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó
vagyontárgy(ak) értékesítésébõl származó jövedelmet, ha
annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint
azokat, amelyek után az adót a kifizetõ megállapította
és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként
nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból és
árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet. A termõföld
bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjérõl
szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell
bevallani."
(2) Az Szja tv. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(5) Nem kell adóbevallást adnia annak a
magánszemélynek, akinek az adóévben csak nyugdíja
és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme van és/vagy
olyan jövedelme van, amelyet a (3) bekezdés
rendelkezései szerint nem kell bevallani, és/vagy olyan
bevétele van, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem
kell figyelembe venni, és/vagy 10 ezer forintot el nem
érõ osztalékjövedelme van, feltéve, hogy abból a
kifizetõ az adót levonta és/vagy adóbevallási
kötelezettségének - ha annak feltételei a mezõgazdasági
kistermelõre vonatkozó rendelkezések szerint fennállnak
- egyszerûsített bevallási nyilatkozat aláírásával tesz
eleget. Nem kell adóbevallást adnia annak a
magánszemélynek, akinek az elõzõekben említettek
mellett, vagy attól függetlenül kizárólag
magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként van az adóévben
jövedelme és a magánnyugdíjpénztárnak nyilatkozatot ad,
hogy a törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési
kötelezettsége. A magánnyugdíjpénztár a
nyilatkozatokról adatot szolgáltat az adóhatóságnak."
5. § Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával
lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben
foglaltakra - akkor, ha]
"a)
a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól
származik önálló vagy nem önálló tevékenységbõl
bevétele, egyéb jövedelme, valamint akkor is, ha
kizárólag a munkáltatójától szerez osztalék,
árfolyamnyereség címén jövedelmet, továbbá akkor is,
ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által
jóváírt támogatói adományt kizárólag a munkáltatója
fizette be;"
6. § Az Szja tv. 20. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"20. § (1) A magánszemély csökkentheti az erdõ
véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló
faállományának értékesítésébõl származó bevételét az
errõl szóló rendeletben megállapított, a befejezett
célállományra igényelhetõ normatív erdõfelújítási
támogatási érték legfeljebb 80 százalékának megfelelõ -
az Erdõfelügyelõség által erre a célra nyitott,
elkülönített számlára befizetett - összeggel.
(2) A magánszemély az erdõfelújítás teljesítésének
arányában kiutalt normatív támogatás összegébõl és a
visszautalt összegbõl akác és lágy lombos célállomány
esetében az erdõfelújítás kezdõ évét követõ ötödik év
végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig
költségként az igazolt kiadásokat számolhatja el,
valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedõ
összeget igazolás nélkül vonhatja le. A fennmaradó - az
elõzõekben említett határidõn túl visszautalt - összeg
teljes egészében bevételnek számít."
7. § (1) Az Szja tv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden
olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e
tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy
természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként
kap, ideértve a munkáltató által fizetett adóköteles
biztosítási díjat, továbbá ideértve az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a
munkáltatói tag által az adóévben befizetett
munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem
önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés
címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység
bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke,
valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem."
(2) Az Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe
venni azt a bevételt,]
"a)
amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas
vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében
személyesen közremûködõ tagja üzemanyag-megtakarítás
címén kap a munkáltató, a társas vállalkozás által
üzemeltetett gépjármû használatára tekintettel, azzal,
hogy üzemanyag-megtakarításnak minõsül az az összeg,
amely nem több, mint a gépjármû által futott,
útnyilvántartással (menetlevéllel) igazolt kilométer
alapján az üzemanyag fogyasztási norma és az APEH
által közzétett üzemanyagár figyelembevételével
kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas
vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt
összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is,
amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját
kezelésében lévõ töltõállomáson biztosítja az
alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét
és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás
mutatkozik a fogyasztási normához képest;"
(3) Az Szja tv. 25. §-ának (2) bekezdése a következõ c)
ponttal egészül ki:
[(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe
venni azt a bevételt,]
"c) a
melyet a munkáltatótól belföldi kiküldetési rendelvény
alapján költségtérítés címén kap a magánszemély,
feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a
jogszabályban meghatározott mértéket."
8. § (1) Az Szja tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló
tevékenységbõl származó bevétel körébe nem sorolható
minden olyan bevétel - az e §-ban említett kivétellel -
teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön
rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem pl. a
nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként
kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói
adomány a jóváíráskor, a kifizetõ (de nem a munkáltató)
által fizetett adóköteles biztosítási díj, valamint a
törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a kifizetõ
által átvállalt kötelezettség, a kifizetõ által
elengedett tartozás."
(2) Az Szja tv. 28. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel
egészül ki:
"(3) Egyéb jövedelemnek minõsül a vásárolt
(engedményezett) követelésbõl származó, a követelés
vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó
bevétel egésze.
(4) Az a vagyoni érték, amelyet olyan, nem magánszemély
(társaság, cég, szervezet) stb. juttat természetben,
amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi
jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, a
szokásos piaci érték alapul vételével egyéb
jövedelemnek minõsül, kivéve, ha szerzési jogcíme e
törvény alapján megállapítható."
9. § (1) Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti,
amely egyenlõ az adóévben megszerzett bér 20
százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként
4000 forinttal.
(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a
magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap,
amelyben többször és/vagy több kifizetõtõl illette meg
bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít.
Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehetõ
figyelembe."
10. § Az Szja tv. a 33. § után a következõ címmel és
33/A. §-sal egészül ki:
"A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj
engedménye
33/A. § A számított adót csökkenti a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló törvény rendelkezései alapján
a) n
em megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék,
b) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem
megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett
tagdíj
együttes összegének a 25 százaléka."
11. § Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"34. § (1) A számított adót csökkenti:
a) a
nnál a nyugdíjas magánszemélynél, akinek a nyugdíja
nem adómentes, a nyugdíj és/vagy
b) a gyermekgondozási segély, ideértve az ahhoz
kapcsolódó jövedelempótlékot és/vagy
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló törvény alapján kapott gyermeknevelési támogatás
és/vagy
d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló törvény alapján kapott ápolási díj és/vagy
e) az ösztöndíj és/vagy
f) az egészségügyi és szociális intézmény keretében
szociális gondozásért, továbbá a lelki
segélyszolgálatért kapott összeg, de együttesen
legfeljebb évi 36 ezer forint és/vagy
g) a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végzõ
magánszemély e tevékenységébõl származó jövedelme
és/vagy
h) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény alapján fizetett nevelõszülõi díj
összegének az adótábla szerint kiszámított adója.
(2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig -
csökkenti a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként
kifizetett összeg adótábla szerinti legmagasabb
adókulccsal megállapított adójának 50 százaléka."
12. § Az Szja tv. 35. §-a és annak címe helyébe a
következõ cím és rendelkezés lép:
"A társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári és az
önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések
kedvezményei
35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak
az összegnek a 25 százaléka, amelyet
a) a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló törvény rendelkezései alapján
társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás
szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és
nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése céljából a
magánszemély saját maga javára, illetõleg a nem
egyéni vállalkozó magánszemély valamely más
magánszemély javára fizet meg;
b) amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-
pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján
tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a
magánszemély saját maga javára, illetõleg a nem
egyéni vállalkozó magánszemély támogatási
megállapodás szerint valamely más magánszemély
javára fizet meg.
(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a
magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag
munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a
magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt
támogatói adomány együttes összegének
a) k
iegészítõ nyugdíjpénztár esetében az adótábla
legmagasabb kulcsával számított része,
b) kiegészítõ egészségpénztár esetében a 25
százaléka,
c) kiegészítõ önsegélyezõ pénztár esetében a 25
százaléka,
de együttesen legfeljebb 100 ezer forint.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának rendelkezésében
meghatározott mérték helyett
a) 5
0 százalék érvényes 1998-ban,
b) 46 százalék érvényes 1999-ben, továbbá
- legfeljebb nyugdíjbavonulása évéig - 50 százalék
érvényes azon magánszemély esetében, aki 2020. január
1-je elõtt tölti be a jogszabályok alapján reá
vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, azzal, hogy
egyidejûleg számára a (2) bekezdésben meghatározott
adócsökkentési lehetõség további 30 ezer forinttal
egészül ki.
(4) Az összevont adóalap adóját csökkenti a
magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját
kiegészítõ befizetésnek az adótábla legmagasabb
kulcsával számított része. E rendelkezés helyett 50
százalék érvényes 1998-ban, 46 százalék érvényes 1999-
ben.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti kedvezményeket az
adózás rendjérõl szóló törvény elõírásai szerint
kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni, amely
értelemszerûen tartalmazza az adóévben a magánszemély
által befizetett összeget, illetõleg a munkáltató által
befizetett hozzájárulást, illetõleg a magánszemély
egyéni számláján jóváírt támogatói adomány összegét. A
munkáltatói befizetések esetében (kivéve, ha az
támogatói adomány), a munkaviszonyból származó
jövedelem megszerzésére vonatkozó szabályt kell
értelemszerûen alkalmazni."
13. § Az Szja tv. 36. §-a a következõ (4) bekezdéssel
egészül ki:
" (4) A hallgató választhatja a befizetett tandíj
kedvezményének elhalasztott igénybevételét a következõk
szerint.
a) A
bban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya
fennállásának bármely évében a (3) bekezdésben
felsorolt magánszemélyek egyike sem veszi igénybe az
(1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt, akkor
a hallgató - a c) pontban megjelölt igazolás alapján
- nyilvántarthatja az adóévben (adóévekben)
befizetett tandíj összegét abból a célból, hogy a
hallgatói jogviszonyának elsõ ízben történõ
megszûnése évét követõen a tandíjfizetés évére
vonatkozó rendelkezések szerint egyébként igénybe
vehetõ adókedvezményt legfeljebb öt egymás utáni
évben tetszõleges elosztásban érvényesítse.
b) A tandíj kedvezményének elhalasztott igénybe
vétele - figyelemmel a c) pont rendelkezésére is -
arra az adóévre befizetett tandíj után
érvényesíthetõ, amely adóévben hallgatói
munkadíjkedvezményt a hallgató nem vett igénybe.
c) A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a
kedvezmény összegét az (1) bekezdésben meghatározott
igazolásra az azt kiállító felsõoktatási intézmény
rájegyzi. A hallgató ezen igazolás egy példányát
legkésõbb a tandíj befizetésének évére vonatkozó
adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig
nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az
adóhatóságnak."
14. § Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti - a
másolat megõrzése mellett kiadott igazolás alapján - a
közcélú adomány kedvezménye, valamint az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag
magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány
30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni
vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál
levonta.
(2) A közcélú adomány a közhasznú szervezetekrõl szóló
törvényben meghatározott tevékenységet
(tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet,
kiemelkedõen közhasznú szervezet közhasznú
tevékenységének céljára, továbbá a közérdekû
kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett
(átadott) pénzösszeg a (3) bekezdésben említettek
kivételével.
(3) Nem minõsül közcélú adománynak és nem jogosít a
kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg,
amellyel összefüggõ jogügylet vonatkozó dokumentumai
(alapító okirat, tájékoztatók, reklámok stb.) és
körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós
tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy
annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés
csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány
fogalmába sorolt célokat, de valójában az
adókedvezménnyel elérhetõ vagyoni elõny megszerzését
szolgálja, vagy az adományozó magánszemély
ellenszolgáltatásban részesül. Ilyen esetben az
igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésének
minõsül.
(4) A közcélú adomány kedvezménye
a) a
kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében a
befizetett összeg 35 százaléka, legfeljebb azonban
az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései
figyelembe vételével módosított adójának 30
százaléka;
b) a közhasznú szervezet, illetõleg a közérdekû
kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg
30 százaléka, legfeljebb azonban az a) pontban
említett adó 15 százaléka, illetõleg az a) pont
szerinti esettel együttes elõfordulás esetén is
legfeljebb az adó 35 százaléka."
15. § Az Szja tv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont
összeget az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20
százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni,
ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak
szerint a rendelkezési jogát a szerzõdéskötést követõ
10 éven belül gyakorolja."
16. § Az Szja tv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41-43.
§ rendelkezéseiben említett csökkentõ tételek együttes
összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a 35-
40. § rendelkezései figyelembevételével módosított
adójának 50 százaléka, valamint az osztalék, az
árfolyamnyereség adója együttesen, azzal, hogy az
árfolyamnyereség adóját csökkenteni kell a 67. § (6)
bekezdése szerint figyelembe vett árfolyamveszteség 20
százalékával."
17. § Az Szja tv. 45. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"45. § A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az
összevont adóalapja adójának a kedvezmények levonása
után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott
részérõl, amelynek átutalásáról az APEH külön
törvényben meghatározott mértékben, kedvezményezett(ek)
javára és eljárás szerint gondoskodik."
18. § (1) Az Szja tv. 46. §-a (2) bekezdésének b)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóelõleg
kiszámításához a jövedelmet a következõképpen kell
figyelembe venni:]
"b) H
a a kifizetõ jogszabály szerint igazolás nélkül
elszámolható e törvény által elismert költség
fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan
költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a
magánszemély annak felhasználásáról a kifizetõnek
nyilatkozik, akkor a költségtérítésbõl a jogszabály
rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a
magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget az
adóelõleg megállapításánál nem kell jövedelemként
figyelembe venni. E pont szerinti költségnyilatkozatot
az APEH által e célból a Magyar Közlönyben közzétett
formában és tartalommal lehet tenni."
(2) Az Szja tv. 46. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni
vállalkozó, vagy mezõgazdasági õstermelõ, akkor az e
tevékenységekre tekintettel kifizetett összegbõl a
kifizetõnek nem kell adóelõleget levonnia.
(4) Nem kell adóelõleget levonni a nyugdíjból és az
azzal azonosan adózó jövedelmekbõl, valamint - ha a
magánszemély nyilatkozatot ad, hogy a törvény
rendelkezései szerint az adóévben nem lesz adófizetési
kötelezettsége - a magánnyugdíjpénztár által
szolgáltatásként kifizetett összegbõl. Ilyen
nyilatkozat hiányában a magánnyugdíjpénztári
szolgáltatás címén kifizetett összeg adóelõlegének
mértéke 10 százalék."
(3) Az Szja tv. 46. §-ának (8) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(8) Ha a (2) bekezdés alkalmazása során a magánszemély
bármely bevételébõl az adóelõleg(ek) megállapításánál a
magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett
költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt
költséget, akkor az év során az adóelõleg(ek)
megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján
figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt
igazolt költség különbségének 12 százalékát költség-
különbözet címén külön adóként kell megfizetnie, amely
összeget az adóbevallásában fel kell tüntetnie,
valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint
kell befizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést
akkor, ha a költség-különbözet nem több az
adóelõleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség
5 százalékánál."
19. § Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a
következõ d) ponttal egészül ki:
[(5) A munkáltató, a bér kifizetõje az adóelõleg
levonásánál figyelembe veszi:]
"c) a
havi adójóváírást, amely - figyelemmel az
adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is - az
adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 20
százaléka, de legfeljebb havi 4000 forint;
d) a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló törvény rendelkezései alapján havonta
da) nem megállapodás szerint fizetett
nyugdíjjárulék,
db) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem
megállapodás alapján és nem kiegészítésként -
fizetett tagdíj
együttes összegének a 25 százalékát."
20. § Az Szja tv. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét
adóelõlegét legalább az év elejétõl kivett összeg
adótábla szerinti adójának és az év során már ilyen
címen megfizetett adóelõlegnek a különbözeteként, az
elszámolás negyedévét követõ hónapban az adózás
rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint fizeti
meg."
21. § Az Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha
a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes
korlátolt felelõsségû társasággá vagy
részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd
(ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül
tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás
napján (az ügyvédi irodába történõ átlépés napján) e
törvény és az adózás rendjérõl szóló törvény
rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel
egyidejûleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e
fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység
megszüntetésére elõírt szabályokat nem kell
alkalmaznia, azonban vállalkozói adóalapját és
vállalkozói osztalékalapját az e fejezetben és a 10.
számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére elõírt
szabályok alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása
nélkül is meg kell állapítania és a vállalkozói
osztalékalapok különbözetét, mint vállalkozásba
adózatlanul befektetett jövedelmet kell
nyilvántartania."
22. § Az Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított
jövedelembõl levonható a VIII. fejezetben említett
közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és
feltételek teljesülése esetén a következõk szerint:
a) a
kiemelkedõen közhasznú szervezetnek történõ
befizetésnél a befizetés 150 százaléka, de
legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedõen;
b) a közhasznú szervezetnek, illetõleg a közérdekû
kötelezettségvállalás címén történõ befizetésnél a
befizetett összeg, de legfeljebb a jövedelem 20
százalékáig terjedõen, illetõleg az a) pont szerinti
esettel együttes elõfordulás esetén is legfeljebb a
jövedelem 25 százalékáig terjedõen, valamint
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem
pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett
összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetõleg
az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes
elõfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25
százalékáig terjedõen."
23. § (1) Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése a) pontjának
2. és 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
[a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelõzõ
adóévben]
"2. a
(2) bekezdés a)-k) pontjában említett
tevékenység(ek)bõl, valamint az üzletek mûködésérõl és
a belkereskedelmi tevékenység folytatásának
feltételeirõl szóló kormányrendelet alapján vendéglátó
tevékenység(ek)bõl származó egyéni vállalkozói
bevétele az évi 3 millió forintot (annak az 1. pont
rendelkezése alapján az idõarányos részét) nem haladta
meg, vagy
3. a
z évi 15 millió forintot (annak az 1. pont
rendelkezése alapján az idõarányos részét) nem haladta
meg, ha az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi
tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló
kormányrendelet alapján folytatott kiskereskedelmi
tevékenységet (kivéve az említett jogszabály 1. számú
melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegû vegyes
kiskereskedelmi üzletbõl a 115. Szórakoztató
játékautomaták terme üzemeltetését);"
(2) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító
tevékenységek a következõk:]
"a)
a KSH Ipari termékek jegyzékében,
Építményjegyzékében a Mezõgazdasági és erdészeti
termékek jegyzékében szereplõ ipari és mezõgazdasági
termékelõállítás, építõipari kivitelezés;"
(3) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének h)-i) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a
következõ j) és k) ponttal egészül ki:
[(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító
tevékenységek a következõk:]
"h)
az iroda-, számítógép javítás és karbantartás (SZJ
125);
i) a
fényképészet, videofelvételkészítés (SZJ 1444);
j) egyéb szolgáltatás (SZJ 20) felsorolásból:
- 201 mosás, vegytisztítás, textilfestés,
- 202 fodrászat, szépségápolás;
k) a
z üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi
tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló
kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó
tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység (kivéve az
említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10.
Iparcikk jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletbõl a
115. Szórakoztató játékautomaták terme
üzemeltetését)."
24. § Az Szja tv. 53. §-ának (2) és (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót
a bevételbõl a (1) bekezdésben meghatározott mértéken
túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad
levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek
mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység
folytatásának feltételeirõl szóló kormányrendelet
alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat, kivéve
az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10.
Iparcikk jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletbõl a 115.
Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését.
(3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a
bevételbõl az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett
költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés
szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy
együttesen) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi
tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló
kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében
kizárólag a következõk mûködtetésére terjed ki:
üzletköri jelzõszám
-
élelmiszer jellegû áruház
11.
-
élelmiszer jellegû vegyes üzlet
12.
-
élelmiszerüzlet
21.
-
zöldség és gyümölcs szaküzlet
22.
-
hús, húskészítmény, baromfi szaküzlet
23.
-
hal és halkészítmény szaküzlet
24.
-
kenyér és pékáru szaküzlet
25.
-
vegyiáruk üzlete
41.
-
drogéria
42.
-
festékek, gyanták és lakkok szaküzlete
44.
-
mezõgazdasági, méhészeti szaküzlet, termény-
és takarmánybolt
74.
25. § (1) Az Szja tv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az ingatlan és vagyoni értékû jog átruházásából
származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is
figyelembe véve megállapított - bevételbõl le kell
vonni az átruházó magánszemélyt terhelõ következõ
igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely
tevékenységébõl származó bevételével szemben
költségként elszámolt:
a) a
megszerzésre fordított összeget, és az ezzel
összefüggõ más kiadásokat;
b) az értéknövelõ beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat."
(2) Az Szja tv. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép, továbbá a következõ (4)
bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés
rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a
bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan, a vagyoni értékû jog átruházásából
származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évét
követõ hatodik év elõtt történik, az (1)-(3) bekezdés
rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés
alkalmazásában: számított összeg). Ezt követõen a
jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított
összeget csökkenteni kell, ha az átruházás a megszerzés
évét követõen
a) a
hatodik évben történik, a számított összeg 10
százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20
százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30
százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40
százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50
százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg
60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg
70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg
80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított
összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy késõbb történik, a
számított összeg 100 százalékával."
26. § (1) Az Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül,
illetõleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan
kamat és/vagy árfolyamnyereség címén megszerzett
bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít."
(2) Az Szja tv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(5) E § alkalmazásában:
a) n
yilvános forgalomba hozatalnak minõsül az értékpapír
nyilvános ajánlattétel útján történõ kibocsátása,
illetve a korábban zárt körûen forgalomba hozott
értékpapír eladásra történõ felajánlása nyilvános
ajánlattétel útján;
b) zárt körû forgalomba hozatalnak minõsül az
értékpapírnak az a) pontban foglaltaktól eltérõ módon
történõ forgalomba hozatala, így különösen az
értékpapír egyedileg elõre meghatározott befektetõ
részére történõ kibocsátása a befektetõnek az
értékpapír átvételére vonatkozó elõzetes
szándéknyilatkozata alapján;
c) nyilvános forgalmazás az értékpapírnak bárki
számára azonos feltételekkel történõ forgalmazása;
d) zárt forgalmazás az értékpapírnak a c) pontban
foglaltaktól eltérõ adás-vétele, illetõleg ettõl
függetlenül is, elõre meghatározott személyek körében
történõ forgalmazása."
27. § (1) Az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdésének c)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék
után az adót a következõk szerint kell megállapítani:]
"c) a
magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegbõl a
b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész
után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az
adó mértéke."
(2) Az Szja tv. 66. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az
osztalék adóját a kifizetõ az osztalék-kifizetés napján
állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának
idõpontjában érvényes adómérték szerint.
(4) Az osztalékelõleg adója 20 százalék, amelyet az
(2), illetõleg (6) bekezdés szerint megállapított
adóval szemben, mint adóelõleget kell elszámolni.
Osztalékelõlegnek kell tekinteni a kifizetõ által az
osztalékra jogosult magánszemély részére a várható
osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetõnél - a
levont adóval csökkentve - követelésként
nyilvántartásba vett összeget."
(3) Az Szja tv. 66. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(6) Az ügyvédi iroda tagja esetében a (2) bekezdés
rendelkezése oly módon alkalmazható, hogy az a) pontban
említett vagyoni betét arányában meghatározott érték
helyett az osztalékfizetés idõpontjában fennálló
taglétszám alapulvételével egy tagra jutó értéket kell
figyelembe venni, vagy választható, hogy az
osztalékból az arra jogosult tagnak az ügyvédi iroda
által személyes közremûködés ellenértékeként az
osztalék megállapításának évét megelõzõ adóévben
kifizetett összegbõl az osztalék megállapítása évének
elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével
számított részt meg nem haladó összeg után 20 százalék,
az ezt meghaladó összeg után 35 százalék az adó
mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda
valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen
döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a
választás évében és az azt követõ két adóévben
kizárólag a választott módon állapíthatják meg az
ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót.
(7) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó
egyéni vállalkozó 20 százalék adót fizet a vállalkozói
osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a
vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként
elszámolt vállalkozói kivétnek az adóévet követõ év
elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével
számított összegét. Az ezen felüli rész után az adó
mértéke 35 százalék. Az ily módon megállapított összes
adót az egyéni vállalkozónak legkésõbb a személyi
jövedelemadó-bevallása benyújtására elõírt határidõig
kell megfizetnie."
28. § Az Szja tv. 67/A. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"67/A. § (1) Tõzsdei határidõs ügyletbõl származó
bevételnek számít a magánszemély nem egyéni vállalkozói
minõségében tõzsdei határidõs termékre kötött határidõs
ügyletének bevétele, valamint az olyan határidõs
ügyletnek a bevétele, amely két határidõs ügyletbõl
áll, és a tõzsdei és az elszámoló házi szabályzatok
alapján egy ügyletnek minõsül (a továbbiakban:
összetett tõzsdei ügylet). Az összetett tõzsdei
ügyletbõl származó bevételt a következõk szerint kell
megállapítani: az ügyletet alkotó részügyletek
bevételét és veszteségét egymással szembeállítva nettó
módon kell meghatározni. Amennyiben az összetett
tõzsdei ügylet egyik eleme úgy zárul le, hogy ennek
következtében az összetett tõzsdei ügylet megszûnik,
akkor az összetett tõzsdei ügylet bevételét erre az
idõpontra vonatkozóan kell megállapítani, azzal, hogy a
le nem zárt ügyletet ettõl az idõponttól kezdve önálló
tõzsdei határidõs ügyletnek kell tekinteni. A tõzsdei
opciós ügylet bevételének a nem egyéni vállalkozó
magánszemély tõzsdei opciós kiírásból, vagy tõzsdei
opciós termék adásvételébõl származó bevételét kell
tekinteni.
(2) A tõzsdei határidõs - ideértve az összetett tõzsdei
ügyletet is -, opciós ügyletbõl származó jövedelem az
adóévben elért (1) bekezdés szerinti valamennyi
bevételnek az (1) bekezdésben említett ügylet során az
adóévben elszenvedett valamennyi veszteséggel, az
ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal
csökkentett része.
(3) E § alkalmazásában az adó mértéke 20 százalék.
(4) Az adót a kifizetõ a kifizetés (jóváírás) napján
állapítja meg és vonja le a magánszemély bevételébõl és
azt az adóhatóságnak befizeti. A magánszemély a
kifizetõ(k)tõl kapott igazolás alapján az így levont
adót és a (2) bekezdés szerint megállapított jövedelmet
és annak adóját bevallja, a különbözetet az
adóbevallásában visszaigényli, illetõleg ha bármely ok
miatt a kifizetéskor az adó levonása nem történt meg és
emiatt a jövedelemre megállapított adó meghaladja a
kifizetõ által befizetett összeget, a különbözetet az
adóbevallásra nyitvaálló határidõig kell befizetnie.
(5) Az összetett tõzsdei ügylet esetében a kifizetés
napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolás napja,
azzal, hogy az ügylet lejárata, vagy annál korábbi
lezárása elõtt keletkezett és kifizetett nyereségbõl a
kifizetõ visszatartja az adó fedezetét, amelyet az
utolsó elszámoláskor a levonandó adó összegébe
beszámít."
29. § Az Szja tv. 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a társas
vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem
különösen a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP)
keretében szerzett részvény (üzletrész), valamint az
1996. év elõtt hatályos személyi jövedelemadóról szóló
törvények szerint ingyenes értékpapírnak minõsülõ
vagyoni érték elidegenítése, megszüntetése során elért
bevétel azon része, amely meghaladja az ellenérték
fejében szerzett értékrészt, továbbá a gazdasági
társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekrõl szóló
törvény alapján a jegyzett tõke csökkentése után az
értékpapír tulajdonosának kifizetett ellenérték, ha az
értékpapír tulajdonosa a befektetett vagyoni értéket
meghaladó rész után bármely okból nem fizetett adót."
30. § (1) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) Természetbeni juttatás a kifizetõ által a
magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül -
adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.)
megszerzésére a kifizetõ kiadásának számla (számlát
helyettesítõ okmány) szerinti (általános forgalmi adót
is tartalmazó) értékébõl, a saját elõállítású termék,
szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen
költségbõl (általános forgalmi adóval együtt), ezek
hiányában - valamint, ha az elõzõek szerint igazolt
értéktõl idõközben a használt termék értéke eltér -,
továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték
esetében a szokásos piaci értékbõl az a rész, amelyet a
magánszemély a kifizetõnek nem térít meg, valamint az
illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban
részesülõ magánszemély az ily módon szerzett vagyoni
értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely
után a kifizetõ az e § szerinti adót megfizette, vagy
amely adómentesnek minõsül, valamint a magánszemély
által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési
értéknek tekinteni."
(2) Az Szja tv. 69. §-a (5) bekezdésének c) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(5) Természetbeni juttatásnak minõsül többek között:]
"c) a
z adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási
szolgáltatás a szerzõdésben név szerint meg nem
nevezett magánszemély(ek)re terjed ki."
31. § (1) Az Szja tv. 70. §-ának (12) és (13) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(12) Nem kell a cégautó adót megfizetni olyan
magáncélú használat esetén, amikor a magánszemély a
kifizetõnek térítést fizet, feltéve hogy ez a térítés
legalább a magáncélú használat során futott kilométer
alapulvételével, az üzemanyagfogyasztási norma és az
APEH által közzétett üzemanyagárral számított
üzemanyagköltség, vagy a számlák alapján számított
üzemanyagköltség és a 3 Ft/kilométer általános
személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított
összeg.
(13) E § alkalmazásában magáncélú használat különösen,
ha a személygépkocsit a körülményekbõl (szabályzat,
szerzõdés, útnyilvántartás stb.) megállapíthatóan
magánszemély akár állandó, akár eseti jelleggel a
személygépkocsi egyéb használatától függetlenül
személyes céljaira használja."
32. § Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"71. § (1) Természetbeni juttatásnak minõsül a kifizetõ
által az üzemanyag-számla (számlák) alapján elszámolt
összegnek az a része, amely meghaladja az üzemanyag
fogyasztási norma, a gépjármû által futott kilométer és
az üzemanyagár figyelembevételével számított költséget,
azzal, hogy üzemanyagár alatt a számla (számlák)
alapján elszámolt összegnek és ugyanazon számlában
(számlákban) feltüntetett literben meghatározott
üzemanyag-mennyiségnek a hányadosát kell érteni.
(2) A (1) bekezdésben említett összeg után az adó 44
százalék, amelyet az év elsõ és utolsó napján
rögzített kilométeróra-állás alapján kell kiszámítani
és azt a következõ év február hónapban kell a
kifizetõnek az általa levont jövedelemadó befizetésének
szabályai szerint megfizetnie. Ha a gépjármû használata
évközben megszûnik, akkor az adót a megszûnés
idõpontját követõ hónapban kell a kifizetõnek az általa
levont jövedelemadó befizetésével egyidejûleg
megfizetnie."
33. § (1) Az Szja tv. 72/A. §-ának (1) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az önsegélyezõ feladatot is vállaló társadalmi
szervezet, önsegélyezõ egyesület (e § alkalmazásában:
érdekképviselet), ha érdekképviseleti tagdíj,
hozzájárulás címén bevételt szed és arról közvetlenül
vagy közvetve magánszemély vagy társaság a jövedelme
csökkentésére vagy költségelszámolásra jogosító
igazolást kapott, akkor az érdekképviseletnek 44
százalék adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az
adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon
része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-,
hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más
érdekképviselettõl az adóévben kapott bevétel 40
százalékának és az adóévben keletkezett bármely más
bevételének együttes összegét."
(2) Az Szja tv. 72/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(3) Az e § szerinti adót az adóévet követõ év február
hónapban kell a kifizetõnek az általa levont
jövedelemadó befizetésének szabályai szerint
megfizetnie."
34. § (1) Az Szja tv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az önálló tevékenységbõl származó, egy szerzõdés
alapján 5000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése
esetén a magánszemély választhat, hogy
a) a
jövedelem utáni adót a kifizetõ állapítja meg, vonja
le, fizeti be, vagy
b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont
adóalapjának részeként adózik utána."
(2) Az Szja tv. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók
az egyéni vállalkozói, a mezõgazdasági õstermelõi
tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg
esetében."
35. § Az Szja tv. 74. §-a és címe helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A termõföld bérbeadásából származó jövedelem
74. § (1) A magánszemély termõföld-bérbeadásból
származó bevételének (ideértve a földjáradékot is)
egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20
százalék.
(2) Amennyiben a magánszemély az adóév egészében 3
hektárt meg nem haladó nagyságú termõföld-tulajdonnal
rendelkezik, nem kell az (1) bekezdésben említett adót
megfizetnie a tulajdonában lévõ termõföld haszonbérbe
adásából származó jövedelme után. Ha az adóév során
bármilyen rövid idõn belül a magánszemély tulajdonában
lévõ termõföld az említett nagyságot meghaladja, az
összes termõföld bérbeadásából (ideértve a tulajdonában
lévõ termõföld haszonbérbe adásából származó jövedelmet
is) származó jövedelem után az adót meg kell fizetnie."
36. § Az Szja tv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(1) A szerencsejátékok szervezésérõl szóló törvényben
meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból,
az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó
nyeremény (továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén
kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni."
37. § Az Szja tv. 80. §-a a következõ g) ponttal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
meghatározza:]
"g) a
z önálló mûvészeti tevékenységet folytatók
igazolásának kiadásával összefüggõ elõírásokat."
38. § Az Szja tv. 82. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"80. § Az APEH a Magyar Közlönyben közzéteszi
a) a
z olyan külföldi pénznem esetében, amely nem
szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az
USA dollárban megadott árfolyamokat;
b) negyedévenként, a negyedévet megelõzõ hónap
huszonötödik napjáig, az elõzõ évben nagy forgalmat
bonyolító három belföldi üzemanyagforgalmazó cég
által alkalmazott, a negyedévet megelõzõ hónap
tizenötödik napján érvényes üzemanyagár számtani
átlagának literenként egy forinttal növelt
összegében megállapított, a negyedévben a
fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-
elszámolással kapcsolatosan alkalmazható
üzemanyagárat;
c) a 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
költségnyilatkozat formájára és tartalmára vonatkozó
elõírásokat."
ZARO RENDELKEZESEK
39. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba,
rendelkezéseit a (2)-(10) bekezdés rendelkezéseire is
figyelemmel az 1998. január 1-jétõl megszerzett
jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell
alkalmazni, egyidejûleg az Szja tv. 1.-7. számú
melléklete e törvény 1.-7. számú mellékletével módosul,
továbbá az Szja tv. 10 és 11. számú melléklete e
törvény 8. és 9. számú mellékletével módosul. E törvény
hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Szja
tv. 3. § 5. pontja, az 50. § (1) bekezdés a) pontjának
4. alpontja, a 60. § (1) és (4) bekezdése, a 78/A. §
(1) bekezdésének b) pontjából az "írásbeli" szövegrész,
a 78/B. §, az 1. számú melléklet 6.6 pontja, az 5.
számú melléklet II. fejezetének 4., 10., 11., és 12.,
pontja, a 11. számú melléklet IV. fejezetének utolsó
mondata. Az 1991. évi XC. törvény 3. számú melléklete
II./5. pontjának rendelkezését 1997. január 1-jétõl nem
kell alkalmazni.
(2) Az Szja tv-nek az e törvény 11. §-ával
megállapított 34. § h) pontját, valamint az e törvény
1. számú mellékletének 1. és 10. pontjával módosított
Szja tv. 1. számú melléklet 1.3 és 8.27. pontjában
említett, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény alapján juttatott vagyoni
értékre vonatkozó rendelkezéseket 1997. november 1-
jétõl kell alkalmazni. Az Szja tv-nek az e törvény 1.
számú mellékletének 10. pontjával megállapított 1.
számú melléklete 8.28. pontjában foglalt rendelkezést
az 1994. január 1-jét követõen keletkezett
adókötelezettségekre is alkalmazni kell.
(3) Az e törvény 38. §-ával megállapított Szja tv. 82.
§-ának b) pontja szerinti közzététel elsõ ízben 1997.
december 25-éig történik, azzal, hogy ebben az esetben
az 1997. évben nagy forgalmat bonyolító három belföldi
üzemanyagforgalmazó cég által alkalmazott december 1-
jén érvényes üzemanyagár számtani átlagának literenként
1 forinttal növelt értékét kell megállapítani.
(4) Az Szja tv-nek az e törvény 4. §-ával megállapított
11. § (5) bekezdésében, 5. §-ával megállapított 12. §
(2) bekezdés a) pontjában, a 32. §-ával megállapított
71. §-ának (2) bekezdésében, a 33. §-ával
megállapított 72/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt
rendelkezések, továbbá az e § (5) bekezdésének
rendelkezése az 1997. évre vonatkozó adókötelezettség
teljesítésénél alkalmazhatók.
(5) Annak a kettõs könyvvitelt vezetõ egyéni
vállalkozónak - akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni
cégként -, aki a tevékenységének megszüntetése nélkül,
az 1996-ban hatályos társasági adóról szóló törvény (e
§ alkalmazásában: Ta tv.) rendelkezéseinek megfelelõen
1997. január 1-jétõl kezdõdõen áttért az Szja tv.
hatálya alá, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás
alkalmazása esetén
a) a
z 1997. évi vállalkozói személyi jövedelemadó alapja
meghatározásánál, amennyiben az 1996. december 31-ei
határnapra vonatkozó mérlegében az eredmény terhére
vagy javára történõ elszámolással nem szüntette meg az
idõbeli elhatárolásokat, akkor azokat az 1997. évi
vállalkozói adóalapjának megállapításánál kell
figyelembe vennie;
b) az 1997. év elõtt keletkezett követelését, ha az
utóbb a Ta tv. 5. §-ának (13) bekezdése szerint
behajthatatlan követelésnek minõsül, akkor abban az
évben kell vállalkozói költségnek tekintenie, amelyik
évben behajthatatlan követelésnek minõsül.
(6) A késes és köszörûs, a kosárfonó, a népi és
háziszõttes készítõ egyéni vállalkozó az 57/A (1)
bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételek
fennállása esetén az 1998. évben tételes átalányadózást
választhat, az 57/A.-57/C. §-ok értelemszerû
alkalmazásával, azzal, hogy a tételes átalányadó évi
összege 100 ezer forint.
(7) Az Szja tv-nek az e törvény 14. §-ával
megállapított 41. §-ában, továbbá az e törvény 22. §-
ával megállapított 49/B. § (8) bekezdésében foglalt
rendelkezések az 1998. évben - figyelemmel az a)-c)
pontban foglaltakra is - a közhasznú szervezetekrõl
szóló törvény szerint 1998. december 31-éig besorolást
nyert közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú
szervezet esetében alkalmazhatók.
a) Az
1997. december 31-én hatályos Szja tv szerinti közcélú
adományra 1998. évben az 1997. december 31-én hatályos
rendelkezések alkalmazhatók, feltéve, hogy a közhasznú
szervezetté, kiemelkedõen közhasznú szervezetté
besorolás 1998. december 31-éig nem történt meg.
b) Abban az esetben, ha a közhasznú szervezetté,
kiemelkedõen közhasznú szervezetté történõ besorolás
1998. december 31-éig megtörténik és e besorolás
idõpontját megelõzõen olyan - az Szja tv. 1997.
december 31-én hatályos 41. §-a feltételeinek
megfelelõ - közcélú adomány (ide nem értve a közérdekû
kötelezettségvállalás címén befizetett összeget)
befizetése történik, amely az e törvény 14. §-ával
megállapított Szja tv. 41. §-a szerint egyébként nem
minõsül közcélú adománynak, e befizetésre az Szja tv.
1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti
kedvezmény érvényesíthetõ.
c) Az Szja tv. 44. §-a (2) bekezdésének
alkalmazásában az a) és a b) pont szerinti
kedvezményeket is figyelembe kell venni.
(8) Ahol az Szja tv. értékpapír-forgalmazási
tevékenységet folytató (végzõ) társaságot említ, ott az
értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapírtõzsdérõl szóló
törvény szerinti értékpapír-bizományos értékpapír-
kereskedõ és értékpapír-befektetési társaság, azaz
befektetési vállalkozás értendõ.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény 63. §-a a (3) bekezdés után a következõ
(4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjának e jogviszonyával összefüggõ külszolgálata
alapján kifizetett jövedelembõl az adott évi adótábla
legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót
levonni és befizetni az adóhatóságnak. A
magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont
adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a
kifizetõnek pedig nem kell errõl személyre szólóan
adatot szolgáltatnia, illetõleg a magánszemély részére
igazolást kiadnia."
(10) A társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 4.§ b) pontja
a következõ 7. alponttal egészül ki.
[E törvény alkalmazásában - egyéni vállalkozó:]
"7. a külön jogszabály szerint igazoltan önálló
mûvészeti tevékenységet folytató magánszemély e
tevékenysége vonatkozásában."
1. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.3 pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]
"1.3 az állami szociális rendszer keretében, illetõleg
a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az
egyházi karitatív szervezetek által nyújtott
szociális segély, a gyermekek védelmérõl és a
gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott
rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
otthonteremtési támogatás, a helyi önkormányzat
által a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti
segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás,
idõskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló
támogatása, a nyugdíj elõtti munkanélküli segély, a
vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a
súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére
jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a
sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a
hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról
szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási
díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi
szervezettõl az elhunyt házastársa vagy
egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési
segély, továbbá az önsegélyezõ feladatot is vállaló
társadalmi szervezet, önsegélyezõ egyesület által
nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés
alkalmazásában önsegélyezõ feladat ellátásának
minõsül a a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetérõl szóló törvényben
felsorolt ellátásokat kiegészítõ juttatások
nyújtása;"
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1. pontja a
következõ 1.6 ponttal egészül ki:
[1. A szociális és más ellátások közül adómentes:]
" 1.6. a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végzõ
magánszemély részére - az e tevékenységébõl származó
jövedelmén túlmenõen - a büntetés-végrehajtási
intézet által, szakfeladatai körében nyújtott
pénzbeli vagy természetbeni juttatás, továbbá a
szabadságvesztés-büntetését letöltött szociálisan
rászoruló magánszemély részére a pártfogó felügyelõ
által nyújtott szociális segély."
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1 pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:]
"2.1. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály
alapján nyújtott vissza nem térítendõ helyi
önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény,
valamint e célra nyújtott hiteltámogatás jogszabály
alapján elengedett része, továbbá a külön
jogszabályban ilyenként meghatározott
hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakáscélú
felhasználásra, lakás korszerûsítésére az
alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása
alapján adott vissza nem térítendõ munkáltatói
támogatás (ideértve a munkáltató által nyújtott
lakáscélú hitelbõl elengedett összeget is), a
vételár, vagy az építési költség igazolt összegének
30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az
utolsó folyósítástól számított legfeljebb 5 évenként
500 ezer forintig terjedõ összegben, feltéve, hogy a
lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról
szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható
lakásigény mértékét azzal, hogy lakáskorszerûsítés
alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését
kell érteni; a pénzintézet évi egy alkalommal,
január hó 31-éig az elõzõ évi ilyen támogatásról az
adóhatóságnak adatot szolgáltat;"
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.7. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[4. E
gyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
"4.7. a társadalmi szervezettõl, az egyháztól évente
egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedõ és a
verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékébõl az
5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá
összeghatártól függetlenül a versenyeken és
vetélkedõkön nyert érmek és trófeák értéke, azzal,
hogy nem minõsül tárgyjutalomnak az értékpapír, a
takarékbetét, a vásárlási utalvány;"
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5. pontja a
következõ 5.3. és 5.4. ponttal egészül ki:
[5. Költségtérítés jellegû bevételek közül adómentes:]
"5.3 a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály
alapján adott összeg;
5.4 a munkáltatói, a szolgálati érdekbõl történõ
áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a
költözködéshez - jogszabály alapján - nyújtott
munkáltatói költségtérítés, átalány (utazásra,
szállításra, költözködésre, lakás-helyreállításra);"
6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1, 6.2 és 6.3
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében
adómentes:]
"6.1 az elemi károk, katasztrófák esetén nyújtott
állami segély, továbbá a jogszabályban meghatározott
kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a
kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául
szolgáló közérdekû célra megvásárolt ingatlan
vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés - kivéve a
jövedelmet pótló kártérítést -, továbbá a biztosító
szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítõ
felelõsségbiztosítási kártérítés összegét, továbbá
kivéve azon biztosítási szolgáltatás értékét, amely
esetében az arra jogosító biztosítási díjat a
magánszemély költségként elszámolta - azzal, hogy e
rendelkezés alkalmazásában nem minõsül jövedelmet
pótló kártérítésnek, illetõleg jövedelmet
helyettesítõ felelõsségbiztosítási kártérítésnek:
a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség
alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett
összeg,
b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult
költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem,
ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése
érdekében merültek fel,
c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítõ
kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak
egyösszegû megváltása) esetén a költségtérítõ rész;
6.2 az 1988. január 1. napját megelõzõen megállapított
baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak
egyösszegû megváltását is), kivéve, ha annak
összegét utóbb a bruttósított átlagkereset
alapulvételével megemelték;
6.3 az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek, mint
biztosítottnak juttat a kifizetõ a belföldi
székhelyû biztosító intézettel kötött kockázati
(halál esetére szóló) életbiztosítás, a
balesetbiztosítás, a teljes és végleges
munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának
fizetése formájában;"
7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3 pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
"8.3 a kifizetõ által a magánszemélynek a Magyar
Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre
szóló üdülési csekkhez nyújtott kedvezmény, az
üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de - több
kifizetõ esetén is - legfeljebb az évi 10 ezer
forintig terjedõ rész, továbbá a Magyar Nemzeti
Üdülési Alapítvány által adott, az 1997. évi
rendelkezések szerinti kedvezmény;"
8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11 pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
"8.11 a munkáltatói, a szolgálati érdekbõl történõ
áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a
költözködéshez nyújtott szolgáltatás, továbbá a
csoportos személyszállítás, akkor, ha az munkáltató
által, kizárólag munkavégzés céljából történik;"
9. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.14 pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
"8.14 a kifizetõ által üzletpolitikai célból,
nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos
feltételek mellett igénybe vehetõ kedvezmény
(árengedmény, visszatérítés), ideértve a
szövetkezeti tag esetében azt is, ha a szövetkezet
legalább önköltségi áron - de a tényleges piaci
értéknél olcsóbban - juttat terméket, vagy nyújt
szolgáltatást a tagjának;"
10. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8. pontja a
következõ 8.26, 8.27 és 8.28 ponttal egészül ki:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
"8.26 a büntetés-végrehajtási intézetekbõl szabaduló
magánszemély részére kiadott, évszaknak megfelelõ
öltözet;
8.27 a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni
ellátás formájában nyújtott rendszeres és rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás;
8.28. a nyugdíjas magánszemély részére a
villamosenergia díjában nyújtott kedvezmény, ha azt
a villamosenergiaipari társaság, mint a magánszemély
volt munkáltatója nyújtja részére."
2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 2. számú mellékletének I. 6. pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
[Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal
összefüggésben]
"6. a
z elõállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy
vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha
azokat a magánszemély saját céljára felhasználja,
illetõleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás
nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban
bármely évben költséget számolt el (nem kell a saját
célra történõ felhasználás és a részben vagy egészben
ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével növelni
a bevételt, ha a magánszemély az azzal kapcsolatos
kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e
kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti);"
3. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. 5. és 6.
pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
[I. Jellemzõen elõforduló költségek]
"5.
a nem megállapodás alapján befizetett saját
társadalombiztosítási hozzájárulás;
6. a
jogszabály alapján kötelezõen fizetett kamarai tagdíj,
továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos
érdekképviseleti, szakmai szervezet fenntartásához
igazoltan befizetett tagdíj, hozzájárulás;"
2. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 3. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[II. Igazolás nélkül elszámolható költségek]
"3.
az élelmezési költségtérítés, a belföldi hivatalos
kiküldetést teljesítõ dolgozó élelmezési
költségtérítésérõl szóló minisztertanácsi rendeletben,
továbbá a köztisztviselõk jogállásáról szóló
törvényben, valamint a köztisztviselõk
munkavégzésérõl, munka- és pihenõidejérõl,
jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló
kormányrendeletben és a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
törvényben meghatározott kötelezõ mértékig;"
3. Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 6. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[II. Igazolás nélkül elszámolható költségek]
"6.
a munkáltató által a magánszemélynek a saját
személygépkocsi használata miatt fizetett
költségtérítés összegébõl az eseti belföldi
kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság
szerint az üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb
az APEH által közzétett üzemanyagár, valamint 3 Ft/km
általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével
kifizetett összeg;"
4. Az Szja tv. 3. számú mellékletének III. 1. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása]
"1.
Kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi
eszközök, nem anyagi javak után értékcsökkenési
leírást csak a mezõgazdasági õstermelõ számolhat el az
egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok
alkalmazásával, egyebekben a 2. pont rendelkezései
alkalmazhatók."
5. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 1. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[IV. A jármûvek költsége]
"1. A
saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs
tulajdonát is - jármû üzemanyagfelhasználása, továbbá
számlával (bizonylattal) történõ igazolás alapján a
jármû fenntartásának, javításának és felújításának
költsége számolható el, valamint mezõgazdasági
õstermelõ esetében a kizárólag üzemi célú jármûre
vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint
érvényesíthetõ értékcsökkenési leírás.
Üzemanyagfelhasználás címén vagy az
üzemanyagfogyasztási norma és az APEH által közzétett
üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt
üzemanyag-vásárlás vehetõ figyelembe, azonban a számla
alapján figyelembe vett üzemanyagmennyiség nem lehet
több, mint az üzemi használatra az
üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség,
azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén
belül a negyedév elsõ napján választott
üzemanyagfelhasználással összefüggõ költségelszámolási
módszertõl nem térhet el."
6. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 4. és 5.
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[IV. A jármûvek költsége]
"4.
A nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célra használt
jármû esetében elszámolható
a) az igazolt bérleti vagy lízing díj (ez alól
kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy
lízing díja),
b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
c) a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a
szerzõdés alapján a magánszemélyt terheli.
5. A
személygépkocsi bérleti, vagy lízing díja címén a
költségként figyelembe vehetõ összeg több
személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az önálló
tevékenységbõl származó bevétel 1 százalékát,
egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem
számolhat el. A nem saját tulajdonú jármû üzemi célú
használata esetén elszámolható az üzemi használatra
esõ
a) 1. pont
szerinti üzemanyag-fogyasztás,
b) számla
szerinti egyéb költség,
amennyiben az a szerzõdés alapján a magánszemélyt
terheli."
7. Az Szja tv. 3. számú mellékletének IV. 8. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[IV. A jármûvek költsége]
"8.
A 6. pontban foglaltaktól eltérõen a mezõgazdasági
õstermelõ az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500
kilométer utat számolhat el saját tulajdonú
személygépkocsi üzleti célú használata címén a
költségek 3. pont szerinti figyelembevételével,
függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától.
Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre -
illetõleg az adóéven belül a tevékenység teljes
idõtartamára - lehet alkalmazni."
8. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. 5. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe
nem vehetõ kiadások:]
"5.
ha törvény másként nem rendelkezik, a tagdíjak, a
biztosítási díjak;"
9. Az Szja tv. 3. számú mellékletének V. pontja a
következõ 8. és 9. ponttal egészül ki:
[V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe
nem vehetõ kiadások:]
"8.
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás
alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási
járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-
pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem
megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett
tagdíj;
9. a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló törvény, a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint megállapodás alapján fizetett
társadalombiztosítási kötelezettség."
4. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a
továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany,
a beszerzései során felmerült elõzetesen felszámított
adót, valamint az értékesítése során fizetendõ áfát a
következõk szerint veszi figyelembe:]
"6. A
z Áfa-törvény szerinti különleges jogállást választó
mezõgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a
bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs
felár. Az adólevonásra jogosult felvásárló
magánszemély a kompenzációs felárat elõzetesen
felszámított áfaként veheti számításba."
5. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 5. számú mellékletének I. 1. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[I. Alapnyilvántartások]
"1. Pénztárkönyve
t vagy naplófõkönyvet kell vezetni azon
tevékenység(ek)re vonatkozóan,
amely(ek)re a magánszemély áfa-levonási jogot
érvényesít, illetõleg amely(ek) után áfa fizetésére
kötelezett,
amelye(ke)t a magánszemély egyéni vállalkozóként
végez,
amely(ek)nél az elõzõektõl függetlenül az egyéni
vállalkozó alkalmazottat, segítõ családtagot
foglalkoztat,
amely(ek)re a magánszemély egyébként pénztárkönyv
(naplófõkönyv) vezetését választja.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó
egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segítõ családtagot
nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az
elõzõ évben az évi 100 ezer forintot nem haladták meg
és az adóévben várhatóan az évi 100 ezer forintot nem
haladják meg, valamint - választása szerint - a tételes
költségelszámolást alkalmazó, áfa levonási jogot nem
érvényesítõ mezõgazdasági õstermelõ a pénztárkönyvet
(naplófõkönyvet) a 2. pont rendelkezései szerinti
tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni
vállalkozói, illetõleg az õstermelõi tevékenységébõl
származó egyes bevételeibõl nem kell külön-külön
megállapítania a jövedelmet.
Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz, a
pénztárkönyvet (naplófõkönyvet) a 3. pont rendelkezései
szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-
levonási jogát nem érvényesíti.
A pénztárkönyvet (naplófõkönyvet) a használatbavételt
megelõzõen az adóhatóságnál hitelesíttetni kell.
Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv
(naplófõkönyv) tartalmi követelményei a következõk:
A bevételeket és kiadásokat idõrendben, folyamatosan,
naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal havonta,
legkésõbb a tárgyhónapot követõ hó 10-éig kell
bejegyezni. A bevételeket és a kiadásokat okmányok
(számla, más bizonylat, részletezõ nyilvántartás)
alapján kell feltüntetni.
A készpénzbevételeket naponta - az általános forgalmi
adó kulcsok szerinti részletezésben - kell bejegyezni,
vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni és a
bizonylati adatokat legalább havonként tól-ig
jelöléssel kell bevezetni.
A számlával, egyszerûsített számlával kísért
értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát.
Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése
esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig
jelöléssel kell bejegyezni.
A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel
(összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani.
A bevételeket és költségeket negyedévenként, a negyedév
utolsó napjára - legkésõbb a negyedévet követõ hónap
10. napjáig - összesíteni kell, az év utolsó napjával
pedig éves zárást kell készíteni.
A befizetett adóelõleget a befizetés napján kell
bejegyezni a bizonylat azonosító sorszámának
feltüntetésével.
A nem egyéni vállakozói tevékenységbõl származó
bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell
könyvelni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként
elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes
tevékenységbõl származó jövedelem megállapítható
legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelõleget
is.
Az okmányokat megfelelõ idõrendi sorrendben,
mellékletként kezelve kell megõrizni.
A pénztárkönyvi (naplófõkönyvi) elszámolás
számítógéppel is végezhetõ, ha az alkalmazott gépi
feldolgozási rendszer az elõzõek szerinti tartalmi
elõírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatok
negyedévenként összesített forgalmi végösszegeit a
pénztárkönyvben (naplófõkönyvben) rögzíteni kell.
A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv
(naplófõkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban
tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.
A pénztárkönyv legalább a következõ adatokat
tartalmazza:
A bevételek oszlopának bontása:
- az adó
alapjába beszámító bevételek;
- az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb
bevételek);
- a fizetendõ általános forgalmi adó.
A kiadások oszlopának bontása:
- a költségnek
minõsülõ kiadások, ezen belül:
- anyag, áru,
- az alkalmazottak bére és közterhei,
- vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó
egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét,
- egyéb kiadások;
- általános
forgalmi adó (a számlákban elõzetesen felszámított);
- költségnek nem minõsülõ egyéb kiadások, különösen az
alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját
jövedelem után befizetett adó, adóelõleg, a befizetett
bírság.
A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a
sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma
és szövege (a gazdasági esemény megjelölése)."
2. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 2. pontjának
utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
[2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása]
"A nyilvántartásban szereplõ számlák kiegyenlítésének
idõpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait,
az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a
kiadást."
3. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 3. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
A mezõgazdasági õstermelõnek, az egyéni vállalkozónak
az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi
eszközérõl, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást
kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat,
tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére,
elõállítására fordított kiadása annak felmerülésekor
költségként érvényesíthetõ. E nyilvántartásból
állapítható meg a költségként érvényesíthetõ
értékcsökkenési leírás összege.
A nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza:
- a
tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
- gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a
gyártás éve, a gyártási szám,
- a beszerzés, elõállítás idõpontja,
- a használatbavétel (üzembehelyezés) idõpontja,
- a kiselejtezés idõpontja (a selejtezési
jegyzõkönyv szerint),
- az értékcsökkenési leírás kulcsa,
- a beszerzési ár, elõállítási költség (az
értékcsökkenés kiszámításának alapja),
- a bruttó (beszerzési) érték felújítás, átalakítás
stb. által megnövelt összege (az értékcsökkenés
kiszámításának módosult alapja),
- az elõzõ évek értékcsökkenésének halmozott
összege,
- a tárgyévi költségként érvényesíthetõ
értékcsökkenés összege,
- az értékcsökkenés összegének figyelembevételével
számított nettó érték.
Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt
bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó
bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell
vezetni."
4. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 6. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. Munkabérek, más személyi jellegû kifizetések és a
vállalkozói kivét nyilvántartása
A magánszemélynek az alkalmazott, a segítõ családtag,
más magánszemély számára kifizetett összegekrõl,
tartozásokról és követelésekrõl személyenkénti
nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak - az
érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak
feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások
nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt
személyi jövedelemadó- köteles összegeket, a levont
személyi jövedelemadó elõleget, nyugdíjjárulékot,
munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a
kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét,
valamint minden olyan adatot, amely a személyi
jövedelemadó elõleg, illetve - amennyiben erre a
magánszemély köteles - év végén a személyi jövedelemadó
tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az
egyéni vállalkozónak az elõzõek értelemszerû
alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói
kivéttel kapcsolatos adatokat."
5. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. 9. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
A magánszemélynek az egyéb követeléseirõl, a
kötelezettségeirõl nyilvántartást kell vezetnie. Ebben
ki kell mutatnia vevõ követelések, illetõleg szállítói
tartozások között nem szereplõ összes követelést,
illetõleg kötelezettséget.
A nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza:
- a
követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje,
illetõleg kedvezményezettje,
- a követelés, kötelezettség kelte,
- a követelés, kötelezettség értéke,
- a kiegyenlítés idõpontjában be kell jegyezni a
kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig
fel kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a
kiadást."
6. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"III. Selejtezés
A tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául
selejtezési jegyzõkönyvet kell felvenni. A selejtezési
eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt
eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A 30
ezer forintot meghaladó beszerzési értékû tárgyi
eszközök selejtezési idõpontját a selejtezést
megelõzõen 15 nappal az elsõ fokú adóhatóságnak kell
bejelenteni. Az adóhatóság képviselõjének távolléte
esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a
selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyzõkönyvet
aláírásukkal - lakcímük és adóigazgatási azonosító
számuk feltüntetése mellett - igazolni."
6. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 6. számú mellékletének 1. c) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
[1. Mezõgazdasági õstermelõi tevékenység]
"c)
erdei melléktermékek (METJ 94-39), valamint egyébként
az a)-b) pontban említett termékek, illetõleg állatok
közül a vadon tenyészõk jogszabályba nem ütközõ
gyûjtése, azzal, hogy ebben az esetben saját gazdaság
alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorló
szóbeli hozzájárulását és a magánszemély rendelkezési
jogosultságát kell érteni a gyûjtés eredményének
felhasználása felett;"
7. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is,
ha õ a biztosítottja a munkáltatója (mint szerzõdõ)
által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak.
A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a
magánszemély adóköteles jövedelmének minõsül, azonban a
magánszemély a fizetendõ adó kiszámításánál figyelembe
veheti az adókedvezményt.
A kifizetõ által kötött kockázati (halál esetére szóló)
életbiztosítás, a balesetbiztosítás és a teljes és
végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás
adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély
jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az
adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló
életbiztosítás nem felel meg az adómentesség
feltételeinek, a kifizetõ által vállalt díja
adóköteles, és ha a kifizetõ a magánszemély
munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehetõ."
2. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 6. pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"6. Ha az életbiztosítási szerzõdés baleseti és
betegségi kockázatokat is tartalmaz,
a) é
s ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj 10
százalékánál nem több, akkor a díj egészére
b) és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj 10
százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az
életbiztosítási díjrészre
jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható
akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizetõ
olyan balesetbiztosítás vagy teljes és végleges
munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás szerzõdõje,
amelynek a díja a magánszemélynél adómentes."
3. Az Szja tv. 7. számú mellékletének 9. pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"9. Nyugdíj-kiegészítõ járadék az olyan szolgáltatás,
amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente
legalább egyszer azonos vagy növekvõ összegben
élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási
szerzõdés létrejöttétõl számított 10. év végéig
folyósítanak."
8. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Szja tv. 10. számú mellékletének I. 6. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. a
z elõállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy
vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha
azokat az egyéni vállalkozó saját céljára
felhasználja, illetõleg részben vagy egészben
ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha
ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el
(nem kell a saját célra történõ felhasználás és a
részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli
átengedés értékével növelni a bevételt, ha az egyéni
vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei
között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes
költségét arányosan csökkenti, illetõleg, ha a
terméket, a szolgáltatást természetbeni juttatásként
nyújtja);"
9. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
1. Az Szja tv. 11. számú melléklete bevezetõ szövege
negyedik mondatának a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el]
"a) a vállalkozói kivétet;"
2. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 3. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[I. Jellemzõen elõforduló költségek]
"3.
az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló
magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére
kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak
megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a
jogszabály, illetõleg a kollektív szerzõdés, vagy a
munkaszerzõdés alapján az alkalmazottnak járó, a
munkáltatót kötelezõen terhelõ juttatás, kifizetés,
más magánszemély javára megállapodás alapján
nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és nyugdíjalapot
képezõ jövedelem szerzése céljából fizetett összeg,
magánnyugdíjpénztári tagdíj; az alkalmazott
magánnyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú
kötelezettségvállalás alapján történõ kiegészítése;"
3. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 6. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[I. Jellemzõen elõforduló költségek]
"6. a
nem megállapodás alapján befizetett saját
társadalombiztosítási járulék;"
4. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 17. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[I. Jellemzõen elõforduló költségek]
"17. a
magánszemélynek adott természetbeni juttatásra
fordított kiadás és annak közterhei, valamint a
kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;"
5. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 22. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[I. Jellemzõen elõforduló költségek]
"22. a
kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem
anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést,
ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az
értékesítés idõpontjáig még el nem számolt
értékcsökkenési leírás összege az értékesítéskor
költségként elszámolható;"
6. Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. pontja a
következõ 26. ponttal egészül ki:
[I. Jellemzõen elõforduló költségek]
"26. a
3. § 17. f) pontjában említett magánszemély jellemzõen
elõforduló költsége a színpadi megjelenéshez
kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve
szolgáltatásokra fordított kiadás, a mûsoros elõadás,
kiállítás, múzeum, közgyûjtemény látogatásának
ellenértéke, az irodalmi és mûvészeti alkotásokat
tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására
alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, illetve könyv,
kotta és más sajtótermék, valamint a tevékenységgel
összefüggõ szakmai képzés kiadásai."
7. Az Szja tv. 11. számú mellékletének II. 3. c) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk
szabályai]
"c) Ültetvények
Ültetvény csoportok Évi leírási
kulcs %
Alma, körte, birs, naspolya, 6,0 cseresznye, meggy, szilva, szõlõ,
szõlõanyatelep, mandula, mogyoró
Õszibarack, kajszi, köszméte, 10,0
ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep,
fûztelep
Spárga, málna, szeder 15,0
Dió, gesztenye 4,0
Egyéb ültetvény 5,0"
8. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 1. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[III. A jármûvek költsége]
"1. A
saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs
tulajdonát is - kizárólag üzemi jármû
üzemanyagfelhasználása, továbbá számlával
(bizonylattal) történõ igazolás alapján a jármû
fenntartásának, javításának és felújításának költsége
számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak
szerint érvényesíthetõ értékcsökkenési leírás.
Üzemanyagfelhasználás címén vagy az
üzemanyagfogyasztási norma és az APEH által közzétett
üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt
üzemanyag-vásárlás vehetõ figyelembe, azonban a számla
alapján figyelembe vett üzemanyagmennyiség nem lehet
több, mint az üzemi használatra az
üzemanyagfogyasztási normával számított mennyiség,
azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén
belül a negyedév elsõ napján választott
üzemanyagfelhasználással összefüggõ költségelszámolási
módszertõl nem térhet el."
9. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 3. a)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[III. A jármûvek költsége]
"a) az 1996. december 31-e után megkezdett
értékcsökkenési leírás alapjaként legfeljebb hatmillió
forint vehetõ figyelembe; ebben az esetben az 1. pont
szerinti más költség - kivéve az üzemanyag-
felhasználást és a kötelezõ gépjármûfelelõsség-
biztosítás díját - olyan arányban számolható el,
amilyen arányt a hatmillió forint a személygépkocsi
beszerzési (szokásos piaci) értékében képvisel,
feltéve, hogy az utóbbi a több;"
10. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 4. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[III. A jármûvek költsége]
"4.
Ha az egyéni vállalkozó a cégautó adót az év egy
részében nem fizeti meg, akkor az értékcsökkenés
(figyelemmel a 3. pont rendelkezésére is) olyan
arányban számolható el, amilyen arányt a ténylegesen
megfizetett cégautó adó összege a vonatkozó adótétel
tizenkétszeresében képvisel. Ilyen esetben más
költségek egész évben csak az üzemi használattal
arányosan számolhatók el."
11. Az Szja tv. 11. számú mellékletének III. 8. és 9.
pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
[III. A jármûvek költsége]
"8.
A személygépkocsi bérleti, vagy lízing díja címén a
költségként figyelembe vehetõ összeg több
személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a
vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen
címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el.
Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek a 2.
pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a
bérleti díj, illetõleg a vonatkozó rendelkezés szerint
a lízing díja elszámolható a 3. és 4. pont
rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerû
alkalmazásával. A nem saját tulajdonú személygépkocsi
üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi
használatra esõ
a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
b) számla szerinti egyéb költség,
amennyiben az a szerzõdés alapján az egyéni
vállalkozót terheli.
9. A
költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál
szükséges jármûvenként - az 5. számú melléklet II. 7.
pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás
vezetése, továbbá abban jármûvenként az év elsõ és
utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése.
Költségelszámolás kizárólag az e pont szerint igazolt
üzemi célú futásteljesítmény után számolható el,
azzal, hogy az olyan személygépkocsi esetében, amely
után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó
megfizette, az év elsõ és utolsó napján rögzített
kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú
futásteljesítménynek."
12. Az Szja tv. 11. számú melléklete IV. fejezete a
következõ 8.-11. ponttal egészül ki:
[IV. A jövedelem megállapításakor költségként
figyelembe nem vehetõ kiadások:]
"8.
az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója,
vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói
osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója;
9. a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl
szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás
alapján fizetett saját nyugdíjjárulék és
egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint nem megállapodás alapján és nem
kiegészítésként fizetett saját tagdíj;
10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezései
szerint megállapodás alapján nyugellátásra jogosító
szolgálati idõ és nyugdíjalapot képezõ jövedelem
szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg,
a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló
törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a
saját maga javára fizett magánnyugdíjpénztári tagdíj
és annak kiegészítése;
11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezései
szerint megállapodás alapján fizetett
egészségbiztosítási járulék."
Általános indokolás
A személyi jövedelemadó 1998. évre tervezett
módosítása során alapvetõ szempont a stabilitás
megõrzése. Ez abban nyilvánul meg, hogy a módosítások
között a jogharmonizációból adódó változtatásokon
túlmenõen más - az adóstruktúra egészét érintõ -
változtatás nem szerepel, az adómértékek és az
általános érvényû kedvezmények vonatkozásában pedig azt
jelenti, hogy az adózó biztonsággal számíthat
adóterhelésének enyhülésére.
A legfontosabb módosítás-csomag a nyugdíjreformmal függ
össze, ennek részeként a nyugdíjjárulék 25 %-a az
összevont adóalap adójából levonható.
A nyugdíjreformmal kapcsolatos, feladatkijelölõ
országgyûlési határozatnak megfelelõen e Javaslat
további ösztönzõ jellegû kedvezményeket épít be a
jelenleg hatályos szabályozás különbözõ elemeibe.
A nyugdíjreformhoz hasonlóan új jogintézményekhez
történõ igazodást tartalmaznak azok a rendelkezések is,
amelyek a gyermekek támogatásáról és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény, illetõleg a közhasznú
szervezetekrõl szóló törvénytervezethez kapcsolódnak.
Az egyéni vállalkozók 1997-tõl bevezetett adózási
szabályai alapjában nem változnak, azonban számos,
adminisztrációt könnyítõ rendelkezés került
megfogalmazásra, továbbá az átalányadózás, illetõleg a
tételes átalányadózás választására jogosult személyi
kört is bõvíti a Javaslat.
A termõföld bérbeadásából származó jövedelem utáni
adózás 1998-tól az APEH hatáskörébõl a termõföld
fekvése szerint illetékes önkormányzat hatáskörébe
kerül. A Javaslat szerint az Szja tv. csak az adó
mértékét tartalmazná (ez változatlanul 20 % lenne) a
bevallási, befizetési, adatszolgáltatási szabályokat az
Art tartalmazná.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Szja tv. hatályát tartalmazó 2. §-t a nemzetközi
jogharmonizációra tekintettel a Javaslat kiegészíti
azzal, hogy az Art hatálya alá nem tartozó külföldi
társaságtól, cégtõl, szervezettõl stb. kapott vagyoni
érték után olyan jogcímen kell a magánszemélynek
teljesítenie az adókötelezettségét, amilyen jogcímen
azt kapta. Ez azt jelenti, hogy - mivel ilyen esetben
adóelõleget vagy adót ez a szervezet nem von le - a
jövedelem utáni adózási szabályokat az azt megszerzõ
magánszemélynek kell a személyi jövedelemadó
rendelkezéseire figyelemmel alkalmaznia. Az ily módon
kapott természetbeni juttatás a magánszemély egyéb
jövedelmének minõsül. Amennyiben az említett szervezet
magánhasználat miatt cégautó adó fizetésére lenne
kötelezett, a személygépkocsi magáncélú használata
utáni adótételt a magánszemélynek kell megfizetnie.
A 2. §-hoz
Az értelmezõ rendelkezések (Szja tv. 3. §) számos
ponton módosulnak, illetõleg újakkal egészülnek ki.
Ezek közül a jelentõsebb érdemi változások a
következõk:
- A társadalombiztosítási ellátás fogalma a
nyugdíjreformmal összefüggõ új törvények
elnevezésével változik (3. § 15. pont).
- Az egyéni vállalkozók felsorolása kiegészül a külön
jogszabályban meghatározottak alapján önálló
mûvészeti tevékenységet folytató személyekkel. A
saját elhatározás alapján e körbe tartozó mûvészek az
egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályokat
alkalmazhatják anélkül, hogy emiatt vállalkozói
igazolványt kellene kiváltaniuk (3. § 17. f) pont).
- A nyugdíj fogalma kiegészül a volt munkáltató által, a 145/1992.(XI.4.) Korm.rendelet szerinti mértékig
folyósított nyugdíjas bányászt megilletõ
szénjárandóság megváltása címén adott pénzbeli
juttatással a költségvetésbõl finanszírozott
juttatásokkal megegyezõen. Nyugdíjnak minõsül továbbá
a megváltozott munkaképességû dolgozók rendszeres
szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka,
valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény
szerinti járadék (3. § 23. pont).
- A szabályozás egyértelmûsítését célozza az a
javaslat, amely a földingatlan tulajdonosváltozása
nélkül értékesített lábon álló terményeket (köztük
pl. a lábon álló fát) kiveszi az ingóságok és az
ingatlanok fogalomkörébõl (3. § 29, 30. pont).
- Az értékpapír fogalma kiegészül a közkereseti
társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni
hozzájárulással és a betéti társaság részére átadott
vagyoni betéttel, valamint értékpapírnak minõsül az
szja alkalmazásában a más tagsági jogviszonyt
megtestesítõ egyéni részesedés is, továbbá mindaz,
amelyet a kibocsátás helyének joga értékpapírnak
minõsít (3. § 34. pont).
- A nyugdíjreformmal összefüggésben kerül
meghatározásra a "magánnyugdíjpénztár" fogalma (3. §
49. pont).
- Az adóköteles biztosítási díj - mint új kifejezés -
az eddigi szabályozáshoz képest tartalmi változást
nem jelent, de pontosabbá és könnyebben
értelmezhetõbbé teszi a vonatkozó rendelkezések
hivatkozásait (3. § 50. pont).
- A termõföld fogalmának meghatározását az teszi
szükségessé, hogy 1998-tól a termõföld bérbeadásából
származó jövedelem utáni adózási kötelezettségeket az
illetékes önkormányzat felé kell teljesíteni. Erre
tekintettel ennek a jövedelem-típusnak a pontos
meghatározása különös jelentõségû (3. § 51. pont).
A 3. §-hoz
A bevételnek nem számító tételek felsorolása (7. §)
kiegészül:
- a hatóság által jogszabály alapján elengedett
köztartozással,
- a tb. ellátásra kötött megállapodás alapján más által
megfizetett tb járulékkal,
- a magánnyugdíjpénztárba megállapodás alapján más
által megfizetett tagdíjjal, ide értve a munkáltató
által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként
fizetett összeget is.
A 4. §-hoz
A Javaslat - egyszerûsítési célzattal - bõvíti a 11. §-
ban azon esetek felsorolását, amikor nem kell a
magánszemélynek adóbevallást adnia. Ilyen új eset
lehet, ha 10 ezer Ft-ot meg nem haladó
osztalékjövedelmet szerez a magánszemély (feltéve, hogy
a kifizetõ az adót levonta), továbbá, ha a
mezõgazdasági kistermelõ egyszerûsített adóbevallást
tesz. Nem kell bevallást adnia annak a
magánnyugdíjpénztári szolgáltatásban részesülõnek sem,
akinek más okból nem kell bevallást adnia és
nyilatkozik a magánnyugdíjpénztárának, hogy adófizetési
kötelezettsége nem keletkezett. A termõföld
bérbeadására vonatkozó bevallási szabályok külön
nevesítése azért szükséges, mert errõl 1998-tól nem az
Szja tv., hanem az Art rendelkezik.
Az 5. §-hoz
Egyszerûsítõ jellegû rendelkezés a 12. §-ban, miszerint
adóbevallás helyett a munkáltató akkor is elszámolhat a
magánszemély adójával, ha az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt
kizárólag a munkáltatója fizette be. (A hatályos Szjatv. logikai rendszere szerint emiatt adóbevallást
kellene adnia a magánszemélynek.)
A 6. §-hoz
Az erdõ hasznosításából származó jövedelem és az
újratelepítési kötelezettséggel összefüggõ költségek
harmonizációja érdekében a 20. § hatályos
rendelkezésében lévõ 30 %-os bevétel-csökkentési
lehetõséget a Javaslat 80 %-ra módosítja. Ez azt
jelenti, hogy a kivágott erdõ újratelepítése miatt
igényelhetõ normatív erdõfelújítási támogatás 80 %-áig
az erdõ értékesítésébõl származó bevétel csökkenthetõ
az Erdõfelügyelõség által egy erre a célra elkülönített
számlára történõ befizetés esetén. Az ily módon
elkülönített összeget a telepítés arányában kapja
vissza a magánszemély azzal, hogy az adóköteles
bevétel, de ebbõl a számlával igazolt költségek
levonhatók, azaz cél szerinti felhasználás esetén
ezekbõl nem kell adózni. Könnyítõ rendelkezés, hogy az
újratelepítéshez kiutalt támogatás ellenében a
költségek igazolás nélkül számolhatók el.
A 7. §-hoz
A Javaslat a 25. §-t több belsõ összefüggés, pontosítás
miatt módosítja, továbbá egyszerûsítõ jellegû érdemi
rendelkezést is tartalmaz. E szerint a belföldi napidíj
jogszabályban meghatározott minimális összegének
megfelelõ munkáltatói kifizetést nem kell az
adóbevallásban szerepeltetni.
A 8. §-hoz
Az egyéb jövedelmek (28. §) példálózó jellegû
felsorolása több ezidáig nem szereplõ - de jelenleg is
ide tartozó - elemmel kiegészül. Ilyen a nyugdíj, a
kifizetõ által fizetett adóköteles biztosítás díja. A
nyugdíjreformmal összefüggésben ide tartozik a
magánnyugdíjpénztári szolgáltatás.
Egyéb jövedelemnek tekintendõ a vásárolt követelésbehajtásából származó összegbõl a követelés vásárlására
fordított összeget ("vételárat") meghaladó bevételrész
is. A Javaslat 1. §-ával összefüggésben itt került
rendezésre az, hogy a természetbeni juttatás a
magánszemély egyéb jövedelmének minõsül, ha azt olyan
cégtõl, szervezettõl kapja, amely nem tartozik az Art
hatálya alá és ezért a kifizetõre vonatkozó
kötelezettségek nem terhelik.
A 9. §-hoz
Az adójóváírás 1997. évtõl bevezetett rendszere (33. §)
alapjaiban nem változik. A Javaslat az adóterhelés
mérséklése céljából a mértéket módosítja oly módon,
hogy az idei havi 3600 Ft-os adójóváírás összege 1998-
ban havi 4000 Ft-ra emelkedik.
A 10. §-hoz
A nyugdíjreformmal összefüggésben a Javaslat az új
33/A. §-ban tartalmazza a kötelezõ jelleggel fizetett
nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztárba fizetett
tagdíj utáni 25 %-os adókedvezményt, aminek az a
jelentõsége, hogy a nyugdíjreform indulásával
összefüggésben az állampolgárok közterhei nem
növekedhetnek. Ez rövid távon azt jelenti, hogy a
növekvõ adókulcsok miatti terhelésnövekedés
ellentételezése is szorosan a nyugdíjreformhoz kötõdik.
Ily módon kerül összhangba a majdani nyugdíj
adókötelezettségével az, hogy a forrását képezõ
nyugdíjjárulék átlagos adóterhével arányosan minden
biztosítottnak csökken az adóterhelése.
A 11. §-hoz
A nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (34. §)
felsorolása kiegészül a gyermekek védelmérõl és a
gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett
nevelõszülõi díjjal. Új elem e körben a
magánnyugdíjpénztári szolgáltatás. Ez abban azonos a
nyugdíjjal, hogy beszámít az adóalapba, ugyanakkor
abban különbözik, hogy az adótábla szerint kiszámítottadót e szolgáltatási összegnek az adótábla legmagasabb
adókulcsával megállapított adója 50 %-ával kell
csökkenteni. Ez a sajátos kedvezmény majd azoknak a
nyugdíjasoknak kedvez, akik alacsony jövedelmûek és
ezért a járulékfizetés idõszakában nem, vagy csak
részben tudták a járulék adókedvezményét érvényesíteni.
A Javaslat ezt a szabályt olyan megfontolással vezeti
be, hogy az késõbb a tb. nyugdíj adóztatására is
alkalmas lehet. A kisnyugdíjasok ily módon nem fizetnek
adót, illetõleg a mellette szerzett jövedelmük
adóterhelése is mérsékeltebbé válik majd.
A 12. §-hoz
A Javaslat átalakítja a hatályos törvény 35. §-át oly
módon, hogy e szakaszban szerepelnek az önkéntes
kölcsönös biztosítópénztári kedvezményeken túlmenõen a
nyugdíjreformhoz kapcsolódó további kedvezmények is. Az
egyes rendelkezések részletezése a következõ.
- A
z önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye
1998-ban továbbra is a befizetett összeg 50 százaléka,
az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, segélypénztár
kedvezménye továbbra is 25-25 százalék, amely
összesen 100 ezer forint adólevonást jelenthet. A
munkáltatói befizetés a magánszemély adóalapjába és a
kedvezmény alapjába is beszámít, a munkáltatónál pedig
elszámolható költség.
- A
javaslat tartalmazza az önkéntes nyugdíjpénztári
kedvezmény kulcsának két év alatt történõ mérséklését
a legmagasabb adókulcsra azzal, hogy 1999-ben ez a
mérték 46 %.
- Azok, akik 2020. elõtt lesznek a rájuk vonatkozó
szabályok szerint öregségi nyugdíjra jogosultak, az
önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseik 50 százalékát
vonhatják le 1998. évet követõen is az adóból azzal,
hogy részükre az adókedvezmény felsõ határa 30 ezer
forinttal több. Mindkét többlet mindaddig illeti meg õket, ameddig ténylegesen nyugdíjba nem mennek.
- A
magánnyugdíjpénztárba önkéntesen befizetett, a
tagdíjalap 10 százalékáig terjedõ kiegészítõ összeg
50 százalékáig adókedvezmény érvényesíthetõ, ez a
mérték is 1999-ben 46 %-ra, 2000-ben a legmagasabb
adókulcs mértékére módosul.
- Ha a magánszemély saját maga fizeti megállapodás
alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és
nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése céljából a
társadalombiztosítási kötelezettségeit, vagy - ha nem
egyéni vállalkozó - a másét átvállalja, akkor a
befizetés 25 százalékát levonhatja az adójából.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha
magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött
megállapodás szerint a magánszemély a saját javára
eszközöl befizetést vagy - nem egyéni vállalkozó -
másét vállalja át.
A 13. §-hoz
A Javaslat szerint a tandíjfizetés terheinek enyhítése
érdekében a tandíjhoz kapcsolódó adókedvezményt a
hallgatói jogviszony megszûnését követõen is
érvényesíteni lehet. A 36. § javasolt kiegészítését az
indokolja, hogy a jelenlegi adókedvezményt sokan nem
tudják igénybe venni, mert sem saját, sem családtagi
körben nincs adóköteles jövedelmük. A Javaslat szerint
a végzett diák a hallgatói jogviszony megszûnését
követõ 5 éven belül a korábban fizetett és a
felsõoktatási intézmény által igazolt tandíjösszeg után
a vonatkozó adóév szabályának megfelelõ adókedvezményt
érvényesíthet, feltéve, hogy az adott évben hallgatói
díjkedvezményt sem vett igénybe.
A 14. §-hoz
A közhasznú szervezetekrõl szóló - elõkészítés alatt
lévõ - törvény rendelkezéseire tekintettel a jelenleg
hatályos alapítványi (és ezzel egy tekintet alá esõ
más) adókedvezmények rendszere a Javaslat szerint
jelentõsen átalakul.
A közhasznú szervezet támogatása és a közérdekû
kötelezettségvállalás címén juttatott pénzeszköz - a
"közcélú adomány" - az összevont adóalap (egyes
kedvezményekkel csökkentett és forrásadókkal növelt)
adójából annak 50 százalékáig a következõ módon vonható
le.
A közhasznú szervezet támogatása és a közérdekû
kötelezettségvállalás címén befizetett összeg 30
százalékával, legfeljebb az adó 15 százalékáig
terjedõen, a kiemelten közhasznú szervezet esetén a
befizetett összeg 35 százalékával, legfeljebb az adó 30
százalékáig terjedõen csökkenthetõ az adó. Együttes
elõfordulás esetén az adó 35 százalékáig lehet a
csökkentést érvényesíteni. Az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztári támogatás összegének változatlanul a
30 %-a vonható le az adóból.
A 15. §-hoz
Az üzleti biztosításokra vonatkozó adókedvezményi
rendelkezéseket (42. §) a Javaslat kiegészíti azzal a
könnyítõ rendelkezéssel, miszerint az igénybevett
adókedvezményt nem kell visszafizetni akkor, ha a
vonatkozó biztosítási szerzõdés megkötésétõl számított
10 éven túl gyakorolja a rendelkezési jogát a
magánszemély. (A hatályos szabályok szerint ilyen
idõkorlát nincsen, tehát elvileg bármikor él akedvezményt igénybevevõ e rendelkezési jogával, az
adókedvezményt 20 %-kal növelt összegben vissza kell
fizetnie!)
A 16. §-hoz
Az adókedvezmények korlátait tartalmazó 44. §-t a
Javaslat oly módon változtatja, hogy az
árfolyamnyereség adójánál (amely a "korlátos"
kedvezményeknél az igénybevétel lehetõségét növeli)
1998-tól figyelembe veszi az árfolyamveszteség utáni
adóbeszámítás intézményét is. Az árfolyamveszteség
adójogi elismerését egyébként az Szja tv. 1997-tõl
tartalmazza a 67. § (6) bekezdésében.
A 17. §-hoz
A magánszemély adójára vonatkozó rendelkezési
lehetõségének keretszabályait biztosító 45. §-t a
Javaslat úgy változtatja, hogy figyelembe veszi az
1996. évi CXXVI. tv. (az 1 %-os tv.) tervezett
módosítását is. (Az elõzetes elképzelések szerint az
1997. évi jövedelem után 1998-ban esedékes bevallás -
munkáltatói elszámolás alkalmával - a személyi
jövedelemadó kétszer egy százalékáról tehet az adózó
rendelkezõ nyilatkozatot, egyet a civil szféra, egyet
az egyházak javára.)
A 18. §-hoz
A Javaslat az adóelõleg-levonás általános szabályait
(46. §) számos ponton egyszerûsíti, illetõleg a törvény
egyes módosuló rendelkezéseihez igazítja.
A hatályos szabályok szerint, ha a kifizetõ
költségtérítést fizet a magánszemélynek, akkor ennek
költségkénti felhasználását az adóelõleg levonásánál a
magánszemélynek igazolnia kell a kifizetõ részére. A
tervezett változtatás szerint igazolás helyett 1998.
évtõl (újból) elégséges nyilatkozat adása. Ez akönnyítõ rendelkezés nem érinti a magánszemély azon
kötelezettségét, hogy ha adóbevallásában tételes
költség-elszámolással állapítja meg a jövedelmét, akkor
a költségeit igazoló számláit szükség esetén az
adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania.
Az APEH a költségtérítésrõl szóló nyilatkozat formájára
és tartalmára a Magyar Közlönyben elõírásokat tesz
közzé.
A magánnyugdíjpénztári szolgáltatásból nem kell
adóelõleget levonni, ha a magánszemély nyilatkozatot ad
arról, hogy az adóévben nem lesz adófizetési
kötelezettsége. Ilyen nyilatkozat hiányában az
adóelõleg mértéke 10 %.
A 19. §-hoz
A munkáltatói adóelõleg levonás szabályait (47. §) úgy
módosítja a Javaslat, hogy az idõközben már az
adóelõleg megállapításánál figyelembe vehetõ
adókedvezmények köre kiegészül a befizetett (levont)
nyugdíjjárulék 25 %-os kedvezményével.
A 20. §-hoz
Az egyéni vállalkozók a vállalkozói kivétjük után a
hatályos rendelkezések szerint (49. §) havonta fizetnek
személyi jövedelemadó elõleget. A Javaslat ezt -
egyszerûsítõ jelleggel - negyedévenkénti adóelõleg
fizetési kötelezettségre módosítja.
A 21. §-hoz
A 49/A. § hatályos szabályai alapján az egyéni
vállalkozó, ha egyéni cégként bejegyzett, adómentesen
alakulhat át egyszemélyes kft-vé, vagy rt-vé. Ezt a
lehetõséget a Javaslat 1998-tól annak az egyéni
ügyvédnek is lehetõvé teszi, aki - tevékenységénekmegszüntetése nélkül - ügyvédi tevékenységét ügyvédi
iroda tagjaként kívánja folytatni.
A 22. §-hoz
Az egyéni vállalkozó esetében a közhasznú szervezet,
közérdekû kötelezettségvállalás javára történõ
befizetésekre (49/B. §) a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvényben javasolt megoldással
tartalmilag azonos módon adóalap csökkentõ tételek
(kedvezmények) érvényesülnének. Ez azt jelenti, hogy
közhasznú szervezet részére történõ adományozás,
illetve közérdekû kötelezettségvállalás esetén a
befizetett összeg az adóalap 20 %-áig terjedõen,
kiemelten közhasznú szervezet esetében a befizetett
összeg másfélszerese ugyancsak az adóalap 20 %-áig
terjedõen vonható le. Együttes elõfordulás esetén
legfeljebb az adóalap 25 %-áig terjedhet a csökkentés,
beleértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári
támogatói adomány összegének levonását is.
A 23.-24. §-hoz
Az átalányadózás választására jogosult egyéni
vállalkozók köre (50. §) kiegészül az Építményjegyzék
szerinti építõipari kivitelezéssel, továbbá az iroda-
és számítógép javítással, karbantartással, valamint a
fényképészettel és videofelvétel készítéssel foglalkozó
egyéni vállalkozóval. E tevékenységre is az
átalányadózásra vonatkozó általános szabályok
érvényesek, azaz évi 3 millió Ft bevételig lehet ezt az
adózási módszert alkalmazni, a vélelmezett jövedelem
pedig az elért bevétel 20 %-a.
Az egyéb módosítások kizárólag technikai jellegûek,
jogszabályváltozás (az üzletek mûködésérõl szóló
6/1990, (IV. 5.) KeM rendeletet felváltotta a 4/1997. (
I. 22.) Korm. rendelet) következménye, a jelenlegi
szabályozáshoz képest tartalmi változást nem
eredményeznek.
A 25. §-hoz
Az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelmek
adóztatási szabályai (62. §) oly módon változnak, hogy
a jövedelemképzés során figyelembe kell venni az
elidegenített ingatlan (vagyoni értékû jog) szerzésének
idõpontját is. Ennek alapján a szerzéstõl számított 6.
évtõl évente 10-10 %-kal csökkenteni kell a kiszámított
jövedelmet azzal, hogy ezáltal a 15 évvel korábban
szerzettre adómentesség érvényesül. Ez a változás
"végeredményét" tekintve összhangban van azzal a mai
szabállyal, hogy az 1982. év elõtt szerzett ingatlan,
vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem
adómentes.
A 26. §-hoz
A kamat adóztatását tartalmazó 65. §-t a Javaslat
egyrészt pontosítja, másrészt a vonatkozó
fogalomrendszert összhangba hozza az értékpapírok
forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról
és az értéktõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvénnyel.
A 27. §-hoz
Az osztalékjövedelem utáni adózás szabályait tartalmazó
66. § - a vonatkozó alkotmánybírósági határozatra is
figyelemmel - több ponton módosul. Az osztalékelõleg
adója 1998-tól a tõkearányos osztalékrész adójával
azonosan 20 %. A hatályos rendelkezések szerint 27 %-os
adómérték alá esõ osztalékrész adója 1998-tól 35 %-ra
emelkedik. A korrekció figyelembe veszi azt az említett
döntést is, hogy az osztalék nem viselhet tb. terhet.
A 28. §-hoz
A Javaslat szerint a tõzsdei határidõs és opciós
ügyletek esetében (67/A. §) az adóév nyereségével
szemben lehetõség nyílik az adóév veszteségének
elszámolására.
A 29. §-hoz
A vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem
kivonásakor érvényes adózási szabályok (68. §) nem
változnak. A Javaslat ezt a rendelkezés együttest azzal
egészíti ki, hogy e körbe tartozik az 1996. év elõtt
hatályos személyi jövedelemadó törvény szerinti
"ingyenes értékpapír" is az elidegenítéskor azzal, hogy
ilyen esetben e bevételnek azon része után kell a 20 %-
os lineáris adót megfizetni, amely a megszerzésre
fordított ellenérték (vételár) összegét meghaladja.
A 30. §-hoz
Belsõ jogharmonizációs jelleggel pontosítja a Javaslat
a 69. §-t. A változtatás szerint a természetbeni
juttatás formájában szerzett vagyoni érték
elidegenítése esetén figyelembe veendõ szerzési érték
meghatározása úgy módosul, hogy ilyen esetben szerzési
értéknek számít a megfizetett ellenérték és a kifizetõ
által megfizetett (a 44 százalékos személyi
jövedelemadóval adózott) értékrészen túlmenõen az
adómentesnek minõsülõ értékrész is. Új szabályként
került a tervezetbe, hogy ha a kifizetõ értékpapírt ad
el a magánszemélynek, akkor a természetbeni juttatás
vizsgálatánál minden esetben (akkor is, ha számla van a
beszerzésrõl) az értékpapír szokásos piaci értékébõl
kell kiindulni.
A 31. §-hoz
A 70. §-ban - a cégautó adóval kapcsolatos
alkotmánybírósági határozatra tekintettel - a Javaslat
tartalmazza a magáncélú használat ellenértékének
meghatározását, továbbá a magáncélú használat körülíró
jellegû definícióját. Az új meghatározás egyértelmûvé
teszi, hogy a cégautó adóval kapcsolatban a törvény nem
alkalmaz vélelmet.
A 32. §-hoz
A 71. §-ban - amely az üzemanyag normarendelethez
viszonyított, számla szerinti többlet
üzemanyagfelhasználáshoz kapcsolódó adózási szabályokat
tartalmaz - a Javaslat meghatározza az alkalmazandó
üzemanyagár kiszámításának módját. Könnyítõ jellegû
változás, hogy az e címen fizetendõ adót nem januárban,
hanem február hónapban kell megfizetnie a kifizetõnek.
A 33. §-hoz
Az adómentes kifizetések korlátozásáról szóló 72/A. §-t
- a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel - úgy
módosítja a Javaslat, hogy a vonatkozó korlátozó
rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az
önsegélyezõ feladatot is vállaló érdekképviselet nem
csak közvetlenül, hanem (pl. több érdekképviselet
szövetsége) közvetve jut olyan bevételhez, amelyre
jövedelem-csökkentésre vagy költségelszámolásra
jogosító igazolást kapott magánszemély vagy társasági
adóalany adózó. Az 1997-ben bevezetett korlátozás célja
változatlanul az, hogy az érdekképviseleti tagdíjak
(amelyekkel az adóalap korlátlanul csökkenthetõ) ne
váljanak egy késõbbi fázisban korlátlan mértékû
adómentes érdekképviseleti juttatássá a tagdíjat
befizetõ magánszemélynél (vagy más, általa
kijelöltnél).
A 34. §-hoz
A kisösszegû kifizetésekre vonatkozó különleges adózási
szabályok (73. §) úgy módosulnak, hogy a több év óta
változatlan határösszeg (3000 Ft) az ár és
értékviszonyok változására tekintettel 5000 Ft-ra
módosult. A Javaslat egyebekben tartalmi módosulás
nélkül csak hivatkozást pontosít.
A 35. §-hoz
A termõföld bérbeadásából származó jövedelemmel
kapcsolatban - az ez évben megkezdett változtatási
folyamat továbbvitele alapján - 1998-ra a helyi
önkormányzatok nem csak az ellenõrzés jogát, hanem az e
tevékenységbõl származó jövedelem adóját is magukénak
tudhatják. A termõföld- bérbeadásból származó jövedelem
adójára változatlanul 20 százalékos mértéket tartalmaz
a Javaslat. Mentes az adó alól a haszonbérletbõl
származó jövedelem akkor, ha a haszonbérbe adó
magánszemély tulajdonában három hektárt meg nem haladó
nagyságú termõföld van (74. §). A hatáskörök
átrendezése alapján az említett jövedelem adóját
bevallani, befizetni, adatot szolgáltatni az
önkormányzati adóhatósághoz kell, errõl az adózás
rendjérõl szóló törvény módosítása tartalmaz
rendelkezéseket.
A 36. §-hoz
Az adóköteles nyeremények meghatározása és az adó
mértékei tartalmilag nem változnak, a módosítás
pontosító jellegû.
A 37. §-hoz
A Javaslat a Kormányra vonatkozó felhatalmazást (80. §)
kiegészíti az önálló mûvészeti tevékenységet folytatók
igazolványának kiadásával összefüggõ rendelkezések
megalkotásával.
A 38. §-hoz
Az APEH-re vonatkozó törvényi felhatalmazások körét a
Javaslat kiegészíti az üzemanyagárra vonatkozó
közzététellel.
Az üzemanyagár megállapítására a Javaslat szerint vagy
számla (számlák) szerinti költség alapján lesz
lehetõség (és elmarad az átlagár-számítás mûvelete),vagy - negyedévente választható módon - az APEH által
különleges módon, számítással közzétett üzemanyagár
alkalmazható. Ez utóbbi úgy mûködne, hogy az APEH a
Magyar Közlönyben negyedévenként közzétenné három nagy
belföldi üzemanyagforgalmazó cég által érvényesített, a
negyedévet megelõzõ hó 15. napján érvényes üzemanyagár
számtani átlagának literenként egy forinttal növelt
összegét. Ez az üzemanyagár számlák gyûjtése nélkül
alkalmazható az adott negyedévben.
A 39. §-hoz
A Javaslat záró rendelkezése szerint az új
rendelkezések - meghatározott eltérésekkel - 1998.
január 1-jétõl lépnek hatályba. Ettõl eltérõ
hatálybalépést, illetõleg alkalmazási kötelezettséget
tartalmaz a (2)-(5) és a (7) bekezdés, továbbá két
törvény is módosul.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvény 63. § új (4) bekezdéssel egészül ki, amely
szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagjai külszolgálatra tekintettel kapott
jövedelmük a mindenkori legmagasabb adókulcs alá
tartozik azzal, hogy az abban részesülõnek ezt nem kell
bevallania, és adatszolgáltatási kötelezettség sem
terheli e körben a kifizetõt.
Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 4. § b) pontja új 7.
alponttal egészül ki, amely szerint a törvény
alkalmazásában és az egyéni vállalkozók jogállásába
kerül a külön jogszabály szerint igazoltan mûvészeti
tevékenységet folytató magánszemély. (Ez a korrekció az
szja és tb. vonatkozásában egységes státust biztosít
azoknak a mûvészeknek, akik saját elhatározásukból
egyéni vállalkozói szabályok szerint kívánnak adózni.)
Az Szja törvény 13 mellékletébõl a Javaslat 9mellékletet módosít.
Az 1. számú melléklethez
Az adómentességek körét érintõ fontosabb változások a
következõk:
- a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény szerinti rendszeres és rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás,
továbbá az idõskorúak járadéka, valamint a nyugdíj
elõtti munkanélküli segély adómentes (1.3);
- az adómentes munkáltatói lakástámogatással azonos
feltételekkel adómentes a munkáltató által nyújtott
lakáscélú hitelbõl elengedett összeg is (2.1);
- a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály
alapján biztosított összeg adómentes (5.3);
- a jogszabály alapján munkáltatói, szolgálati érdekbõl
történõ áthelyezéskor költözködéshez nyújtott
költségtérítés adómentes (5.4);
- adómentes az elemi károk, katasztrófák esetén
nyújtott állami segély (6.1);
- a kifizetõ által a magánszemély javára kötött
adómentes biztosítási módozatok köre kibõvül a teljes
és végleges munkaképtelenségre szóló
betegségbiztosítás díjával (6.3);
- a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány új üdültetési
konstrukciójára tekintettel ez a ma is meglévõ
adókedvezmény úgy módosul, hogy az üdülési csekk
értékének 50 százaléka, de személyenként legfeljebb
évi 10 ezer Ft-ig terjedõ rész mentes az azt juttató
kifizetõt terhelõ, természetbeni juttatás utáni 44 %-
os személyi jövedelemadó alól. Átmeneti jelleggel 1997-ben párhuzamosan fennmarad az MNÜA által
nyújtott üdülési kedvezmény adómentessége is (
8.3);.
- a büntetés-végrehajtási intézetekbõl szabadulók
részére kiadott öltözet adómentes (8.26);
- a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény szerint a természetbeni ellátás
formájában nyújtott gyermekvédelmi támogatás
adómentes.
A 2-3. számú melléklethez
Az említett számú mellékletek az önálló tevékenységet
folytató magánszemélyek bevétel- és költségelszámolási
szabályait tartalmazzák, a Javaslat szerinti
változtatások túlnyomó többsége pontosító jellegû,
illetõleg a Javaslat egyéb új rendelkezésével való
összhang biztosítását szolgálja.
A 4. számú melléklethez
Az áfa elszámolási szabályoknál a Javaslat érdemi
változtatást nem tartalmaz, a korrekció kizárólag
szövegpontosító jellegû.
Az 5. számú melléklethez
Az adónyilvántartások szabályait tartalmazó mellékletet
egyszerûsítési célzattal módosítja a Javaslat. A
pénztárkönyv vezetésre vonatkozó rendelkezések a
gyakorlati alkalmazhatóságra tekintettel módosulnak,
továbbá egyes analitikus nyilvántartás formák
megszûnnek.
A 6. számú mellékelthez
Az erdei, mezei melléktermékek és más hagyományosan
gyûjtögetés útján beszerezhetõ termékek és állatok (pl.
éticsigák) értékesítésébõl származó jövedelmek adójogi
helyzetét pontosítja a Javaslat ennek a mellékletnek a
módosításával.
A 7. számú melléklethez
Az üzleti biztosítással összefüggõ adókedvezmény
részletszabályait és egyes - ezzel kapcsolatos -
fogalmat tartalmazó mellékletet a Javaslat egyrészt
szövegpontosító jelleggel, másrészt az adómentes
biztosítási formák bõvülésére tekintettel módosítja.
A 8-9. számú melléklethez
Az egyéni vállalkozók bevétel- és költségelszámolási
szabályait tartalmazó 10. és 11. számú mellékletet a
Javaslat említett számú mellékletei elsõsorban
pontosító jelleggel módosítják. Ezen túlmenõen a
gépjármûvek üzemanyagköltség-elszámolási rendelkezései,
továbbá egyes jellemzõen elõforduló költségek
változnak, illetõleg kiegészülnek.