MAGYAR KÖZTARSASAG KORMANYA
T/4815.. számú
TÖRVENYJAVASLAT
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember
1997. EVI ...... TÖRVENY
A TARSASAGI ADOROL ES AZ OSZTALEKADOROL SZOLO
1996. EVI LXXXI. TÖRVENY MODOSITASAROL
1.§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
(a továbbiakban: Tv.) 1.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elõ
költség, ráfordítás figyelembe vételét, az adózás elõtti eredmény csökkentését
(növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben
lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten
utal a többszöri alkalmazásra."
2.§ A Tv. 2.§ (2) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül/
"d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, a magánszemélyek jogi
személyiséggel rendelkezõ munkaközössége, az erdõbirtokossági társulat, a
biztosító egyesület,"
"g) az alapítvány, a közalapítvány, - a biztosító egyesület kivételével - a
társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek
alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott
szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár."
3.§ (1) A Tv. 4.§-a a következõ 1/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet
részére - a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben nevesített közhasznú
tevékenység és a kiemelkedõen közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a
továbbiakban: közhasznú tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekû
kötelezettségvállalás céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés
nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi
eszközök esetén számított nyilvántartási értéken (ideértve az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárnak adott támogatást is), feltéve, hogy
a) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat,
tájékoztató, reklám), körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós
tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak
látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekû célt,
b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározottakon túl vagyoni elõnyt az adományozónak, az
adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ
bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen
személyek, vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának;"
(2) A Tv. 4.§-ának 3., 5., 8. pontja helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
"3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997.
január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint
azonosnak minõsülõ munkakör;"
"5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csõd-, a felszámolási
eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi önkormányzatok
adósságrendezési eljárásában az egyezségben rögzített elengedett követelés; a
felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat
alapján várhatóan meg nem térülõ követelés; a helyi önkormányzatok
adósságrendezési eljárásában az a követelés, amelyrõl a hitelezõ - a bíróság
által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat ismeretében - lemondott; a
felszámolási eljárás befejezésével ki nem egyenlített követelés, módosítva a
felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel; jogszabályban
behajthatatlan követelésként elismert összeg; az a követelés, amely olyan
kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhetõ fel, s ezt az adózó
dokumentumokkal hitelt érdemlõen bizonyítja; az a követelés, amely
dokumentumokkal, számítással igazoltan csak veszteséggel, aránytalan
költségráfordítással érvényesíthetõ; hitelintézetnél, befektetési
vállalkozásnál a felsorolt követelések, csökkentve a kockázati céltartalékból
vagy az általános kockázati céltartalékból a hitelezési veszteség elszámolása
miatt bevételként elszámolt összeggel;"
"8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz számviteli törvény
szerinti beszerzési, elõállítási értéke;"
(3) A Tv. 4.§-a a következõ 10/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"10/a. egyezmény alkalmazásakor:
a) haszonhúzó: az a külföldi szervezet, külföldi illetõségû osztalékban
részesülõ, amely a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó
kamatot, díjat, jogdíjat vagy osztalékot az illetõsége szerinti állam
adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az adóalap megállapításához -
ráfordításként meg nem jelenõ - bevételként elszámolja; nyilvános
kötvénykibocsátás esetén azt kell haszonhúzónak tekinteni, akinek a kifizetõ a
kamatot kifizeti, átutalja,
b) kedvezményezett: az a külföldi szervezet, külföldi illetõségû osztalékban
részesülõ, amely részére a kifizetõ a kamatot, a díjat, a jogdíjat vagy az
osztalékot kifizeti, juttatja;"
(4) A Tv. 4.§-a 23. pontjának bevezetõ rendelkezése a következõk szerint
módosul:
/E törvény alkalmazásában/
"23. kapcsolt vállalkozás: a külföldi illetõségû adózó és a belföldi
telephelye, illetve a külföldi vállalkozó fióktelepei egymás közötti
elszámolásai tekintetében, valamint az egymással szerzõdéses kapcsolatban
állóknál, ha"
(5) A Tv. 4.§-a 28. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/E törvény alkalmazásában
28. külföldön tevékenységet végzõ: az a belföldön bejegyzett, belföldi
székhellyel rendelkezõ, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi
tulajdonban lévõ korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság, amely az
adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi
feltételnek, azaz/
"b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy külföldi
személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvény alapján - pénzügyi szolgáltatásnak nem minõsülõ
olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról
szóló törvény elõírása szerint külföld,"
(6) A Tv. 4.§-ának 29. pontja a következõ e) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
29. osztalék:/
"e) a külföldi vállalkozó fióktelepe által az eredménykimutatásában fizetett
(jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett összeg;"
(7) A Tv. 4.§-a következõ 31/a ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális javak és a tárgyi
eszköz számviteli törvény elõírása alapján megállapított beszerzési értékének
az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett összege;"
(8) A Tv. 4.§-ának 33. pontja a következõ h) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
33. telephely:/
"h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezõnek kell tekinteni, ha
fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;"
4.§ (1) A Tv. 7.§-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/
"d) a számviteli törvény elõírásai alapján terv szerinti és terven felüli
értékcsökkenési leírásként elszámolt, de legfeljebb az 1. számú melléklet 1-8.
és 10-11. pontjaiban meghatározott módon (mértékkel) és a 2. számú
mellékletben elõírt mértékekkel számított összeg, valamint az 1. számú
melléklet 12. pontja szerinti összeg, továbbá a kettõs könyvvitelt vezetõ
adózónál az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésekor,
apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor,
hiányakor a számított nyilvántartási érték, továbbá egyszeres könyvvitelt
vezetõ adózónál az 1. számú melléklet 9. pontjában meghatározott összeg,"
"g) az ellenõrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével a
bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék, azzal, hogy passzív idõbeli
elhatárolás alkalmazása esetén bevételként elszámoltnak csak az adóévben el
nem határolt rész minõsül; e rendelkezést kell megfelelõen alkalmazni a
következõ adóév(ek)ben az elhatárolásból visszavezetett részre is,"
(2) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/
"u) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi bevételként
vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg, ideértve a
visszatérített társasági adót is,"
(3) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ v) ponttal egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:
"v) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességû munkavállalót
foglalkoztató adózónál megváltozott munkaképességû munkavállalónként minden
megkezdett hónap után havi 3000 forint, ha az adózó a foglalkoztatás
elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a
rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesül,"
(4) A Tv. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ z) ponttal egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/
"z) az adomány, kivéve a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû
közelezettségvállalásként adott összeget, figyelemmel az (5)-(7) bekezdésben
foglaltakra."
(5) A Tv. 7.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az adózó bármely adóévben élhet az (1) bekezdés f) pontjában
biztosított választási lehetõséggel. Ha azonban valamely eszközcsoportra az
adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el értékvesztést, döntését nem
változtathatja meg. Az eszközcsoportonkénti elszámolásról az egyedi
elszámolásra való áttéréskor az eszközcsoportra az áttérés évének elsõ napján
nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlõ részletekben lehet
levonni az adózás elõtti eredménybõl."
(6) A Tv. 7.§-a a következõ (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege, de legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százaléka
érvényesíthetõ közhasznú szervezet támogatása és közérdekû
kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese, de legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százaléka
érvényesíthetõ kiemelkedõen közhasznú szervezet támogatása esetén.
(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mérték együttesen nem
haladhatja meg az adózás elõtti eredmény 25 százalékát.
(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás
elõtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen
közhasznú szervezet, a közérdekû kötelezettségvállalás szervezõje által az
adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a
kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét
és a támogatott célt, továbbá - közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú
szervezet esetében - a közhasznúsági kategóriát és a besorolásról rendelkezõ
bírósági határozat számát."
5.§ (1) A Tv. 8.§-a (1) bekezdésének h) pontja, valamint n) pontjának
bevezetõ rendelkezése a következõk szerint módosul, egyidejûleg az n) pont a
következõ nd) alponttal egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt növeli:/
"h) az elengedett követeléssel csökkentett hitelezési veszteség
ráfordításként elszámolt összege, hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál
ennek a kockázati céltartalékból, az általános kockázati céltartalékból
bevételként elszámolt összeggel csökkentett része,"
"n) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, az
elengedett követelés, az utólag adott, nem számlázott engedmény - ide nem
értve az adásvételi szerzõdésen alapuló, az abban elõre rögzített
feltételekkel adott engedményt - és az átvállalt tartozás ráfordításként
elszámolt összege - az utóbbi esetben azzal, hogy ráfordításkénti
elszámolásnak az átvállalt kötelezettség szerzõdés (megállapodás) szerinti
pénzügyi rendezése (teljesítése) minõsül -, kivéve, ha a támogatás, juttatás
nd) átadására jogszabály elõírása alapján került sor;"
(2) A Tv. 8.§-ának (1) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki:
/(1) Az adózás elõtti eredményt növeli:/
"p) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi költségként,
ráfordításként elszámolt összeg, ideértve a társasági adóhiány összegét is."
6.§ (1) A Tv. 9.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet - kivéve a
biztosító egyesületet -, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adóalapja kettõs könyvvitelt vezetõ
esetében a vállalkozási tevékenység adózás elõtti eredménye - egyszeres
könyvvitelt vezetõ esetében a vállalkozási tevékenység eredménye -, módosítva
a (2)-(6) bekezdésben foglaltakkal."
(2) A Tv. 9.§-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(2) Csökkenteni kell az adózás elõtti eredményt/
"c) a 7.§ (1) bekezdésének a), b), d), e), f), g), i), j), n), o), r), t),
u) és z) pontja, továbbá a 7.§ (2)-(7) bekezdése alapján megállapított
értékbõl a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel,
illetõleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével
arányos összeggel."
(3) A Tv. 9.§-a (3) bekezdésének b) pontja a következõk szerint módosul:
/(3) Növelni kell az adózás elõtti eredményt/
"b) a 8.§ (1) bekezdés a), b), c), d), e), h), j), k), m), n) és p) pontja,
továbbá a 8.§ (2)-(4) bekezdése alapján megállapított értékbõl a vállalkozási
tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhetõ összeggel, illetõleg közvetett
kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel."
(4) A Tv. 9.§-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
/(3) Növelni kell az adózás elõtti eredményt/
"c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek - a
biztosító egyesület kivételével - és a köztestületnek az adózó részére az
adózás elõtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre
jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány
ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjérõl szóló
törvény szerinti köztartozása van,
cb) (6) bekezdésben meghatározott képlet alapján számított összegével, de
legfeljebb az igazolásban feltüntetett adománnyal, ha nincs az adóév utolsó
napján az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása, de a
vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele meghaladja közhasznú szervezet
esetében a 20 millió forintot, vagy összes bevételének 10 százalékát,
kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében összes bevételének 15 százalékát."
(5) A Tv. 9.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A vállalkozási tevékenység adózás elõtti eredményét növelõ adomány
meghatározása:
«INVALID_FIELD: Object»
ahol:
K = az adózás elõtti eredményt növelõ adomány összege,
A = az igazolásban feltüntetett kapott adomány összege,
T = a vállalkozási tevékenységbõl származó bevételnek az összes bevételhez
viszonyított százalékos aránya (két tizedesjegy pontossággal) vagy összege,
M = a (3) bekezdés cb) alpontjában meghatározott százalék vagy összeg;
a képlet szerinti számítást a közhasznú szervezetnek a százalékos aránnyal
és az összeggel egyaránt el kell végeznie, és a nagyobb értékkel kell az
adózás elõtti eredményt növelni."
(6) A Tv. 9.§-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedõen közhasznú szervezetként
besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület
adóalapja az (1)-(4) és a (6) bekezdés alapján meghatározott összegnek a
következõ képlettel számított része:
«INVALID_FIELD: Object»
ahol:
D = az adóalap (amely nem lehet negatív),
J = az (1)-(4) és a (6) bekezdés alapján meghatározott összeg,
T = a vállalkozási tevékenységbõl származó bevételnek az összes bevételhez
viszonyított százalékos aránya (két tizedesjegy pontossággal) vagy összege,
M = a (3) bekezdés cb) pontjában meghatározott százalék vagy összeg;
a képlet szerinti számítást a közhasznú szervezetnek a százalékos aránnyal
és az összeggel egyaránt el kell végeznie, és a nagyobb értéket kell
adóalapnak tekinteni."
7.§ A Tv. 10.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) Csökkenteni kell a megállapított osztalékot a 7.§ (1) bekezdésének r),
t) és u) pontjában meghatározott összeggel.
(3) Növelni kell a megállapított osztalékot a 8.§ (1) bekezdésének d), e),
j), k), m) és p) pontjában meghatározott tételekkel."
8.§ (1) A Tv. 13.§-a (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ elõírásai
alapján megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének
a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§
(1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében,
továbbá a 16.§, a 18.§, a 28.§ és a 29.§-ban foglaltakkal, továbbá növelve"
(2) A Tv. 13.§-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
"c) a közhasznú társaságnál az adózó részére adózás elõtti eredmény
csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban
feltüntetett kapott adomány összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás
rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása van."
9.§ A Tv. 14.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A külföldi vállalkozó - kivéve, ha adókötelezettsége fióktelep útján
végzett tevékenység miatt áll fenn - a belföldi telephelynek betudható
árbevétele, bevétele és az ezekhez kapcsolódó felmerült költsége, ráfordítása
különbözeteként - a 17.§ szerint elhatárolt veszteséget is figyelembe véve -
határozza meg az adó alapját, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12
százaléka, ez utóbbit kell az adó alapjának tekintenie."
10.§ A Tv. a következõ címmel és 14/A.§-sal egészül ki:
"A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja
14/A.§
A külföldi vállalkozó a fióktelepének adóalapját a 6.§ (1)-(2) bekezdésében
foglaltak szerint, fióktelepenként állapítja meg."
11.§ A Tv. 15.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az adóalap meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a
Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvény, az
általuk igénybe vett kölcsön alapján fizetett kamatot."
12.§ A Tv. 20.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(1) Nem kell az adót megfizetnie/
"a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek nem
minõsülõ alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve a
biztosító egyesületet -, köztestületnek, továbbá az egyháznak, a
lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok
elõírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve
nyilvántartott - vállalkozási tevékenységébõl elért bevétele legfeljebb 10
millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10
százalékát,
b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként,
juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül
átadott eszköz könyv szerinti értékével - immateriális javak és tárgyi
eszközök esetében számított nyilvántartási értékével -, valamint az adóalapnál
számításba vett kapott adománnyal csökkentett adóalap olyan része után,
amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C fejezete alapján
megállapított kedvezményezett tevékenységbõl elért bevétel, vízitársulatnál a
közfeladatként végzett tevékenységbõl elért bevétel képvisel az összes
bevételen belül,"
13.§ A Tv. 21.§-a a következõ (7)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékérõl szóló
kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott
térségben székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett
telephellyel rendelkezõ adózó az adónak a (10) bekezdés szerint megállapított
teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december
31-ét követõen a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követõen ott
üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékû, termékelõállítást szolgáló
beruházás üzembe helyezését követõ 10 adóév közül azokban az adóévekben,
a) amelyekben árbevételét a megelõzõ adóévhez viszonyítva legalább a
beruházás értéke 5 százalékával megegyezõ összeggel növeli, vagy
b) amely évekre számítva olyan értékû árbevételt ér el, amelyet az a)
pontban elõírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el
kellett volna érnie.
(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek
teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követõ második adóévben
és azt követõen csak abban az adóévben vehetõ igénybe, amelyben az adózó által
foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 200 fõvel
meghaladja a beruházás üzembe helyezését megelõzõ adóévben foglalkoztatottak
átlagos állományi létszámát.
(9) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2008. évi adóalap utáni
adóból vehetõ igénybe.
(10) A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás
üzemeltetési helye szerinti - a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági
szempontból elmaradott - térségben folytatott termékelõállító tevékenységbõl
származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított
összege.
(11) Az adózó a (7)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelõ
alkalmazásával vehet igénybe adókedvezményt, ha olyan megyében rendelkezik
székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel
- és ott kezd el és helyez üzembe beruházást -, amely megyében a beruházás
megkezdését megelõzõ két év valamelyikében az Országos Munkaügyi Módszertani
Központ által az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés napján
meghaladta a 15 százalékot.
(12) Az átalakulással érintett adózó az (1)-(3), (7) és (11) bekezdés
szerinti adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelõzõ adóévben
élhet."
14.§ (1) A Tv. 23.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21.§ (3),
(7) és (11) bekezdése, a 22.§ (6)-(7) bekezdése és a 29.§ (5) bekezdés a), d)
pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó,
valamint az az adózó, amely a 29.§ (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult
adókedvezményre.
(2) A 21.§ (3), (7) és (11) bekezdése alapján igénybe vett adókedvezménnyel
csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthet
adókedvezményt az adózó a 21.§ (1)-(2) bekezdésében, a 22.§-ban és a 29.§ (5)
bekezdés c) pontjában foglaltak szerint, valamint az az adózó, amely a 29.§
(5) bekezdés a) és d) pontja alapján az adóévben 100 százaléknál kisebb
mértékû adókedvezményre jogosult."
(2) A Tv. 23.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A külföldi vállalkozó a 21. és 22.§-ban meghatározott
adókedvezményekkel a fióktelep cégneve alatt megvalósított beruházás, elért
árbevétel, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma alapján élhet."
15.§ A Tv. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A külföldi szervezetet visszatérítési jog illeti meg az adózás
rendjérõl szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény
alapján õt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékû adó terheli."
16.§ (1) A Tv. 26.§-a (7) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/(7) Az adóelõleg a (8)-(9) bekezdésében foglalt eltéréssel/
"a) havonta, egyenlõ részletekben esedékes, ha az elõzõ adóévi fizetendõ adó
meghaladja a 3 millió forintot;
b) negyedévente, egyenlõ részletekben esedékes, ha az elõzõ adóévi fizetendõ
adó legfeljebb 3 millió forint."
(2) A Tv. 26.§-a (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) A mezõgazdasági és erdõgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt
adózónál
a) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 10 százaléka, a második
negyedévében 20 százaléka, a harmadik negyedévében 30 százaléka, a negyedik
negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az elõzõ adóévi fizetendõ adó
legfeljebb 3 millió forint,
b) az adóév elsõ negyedévében az éves adóelõleg 3,3 százaléka, a második
negyedévében 6,6 százaléka, a harmadik negyedévében 10 százaléka, a negyedik
negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az elõzõ adóévi fizetendõ adó
meghaladja a 3 millió forintot."
(3) A Tv. 26.§ (9) és (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(9) A külföldi vállalkozónál - kivéve, ha adókötelezettsége fióktelep útján
végzett tevékenység miatt áll fenn - az adóelõleg negyedévente egyenlõ
részletekben esedékes.
(10) Az adóelõleget az adóévi várható fizetendõ adó összegére ki kell
egészítenie, a kettõs könyvvitelt vezetõ belföldi illetõségû adózónak, továbbá
a külföldi vállalkozónak, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett
tevékenység miatt áll fenn."
17.§ A Tv. 27.§-a (3), (5), (6) és (8) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(3) Az osztalékból a kifizetõ a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az
osztalékadót, és az adó levonásáról az osztalékban részesülõnek igazolást
ad."
"(5) Nem kell az osztalékadót a kifizetõnek megállapítania, megfizetnie,
levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetõségû
osztalékban részesülõ belföldön, már mûködõ gazdasági társaság, szövetkezet -
ideértve az osztalékot fizetõ gazdasági társaságot, szövetkezetet is -
jegyzett tõkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan
alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve, hogy
a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ rendelkezése alapján a kifizetõ
azt közvetlenül erre a célra utalja át. Egyidejûleg a kifizetõ tájékoztatja a
gazdasági társaságot, szövetkezetet arról, hogy az átutalt összeg a külföldi
illetõségû osztalékban részesülõ e törvény szerinti osztaléknak minõsülõ
jövedelme. Az átutalt összeget - amíg az ellenkezõjét az osztalékban részesülõ
vagy a kifizetõ nem igazolja - úgy kell tekinteni, mint amely után az
osztalékadót nem fizették meg.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési
kötelezettség
a) a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása, illetve a cégbejegyzési
eljárás megszüntetése idõpontjában,
b) a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy jogutódjuk jegyzett tõkéjének
csökkentésérõl, a jegyzett tõke emelésének elmaradásáról hozott taggyûlési,
közgyûlési, illetve alapítói határozat végrehajtásakor,
c) a külföldi osztalékban részesülõt a tagsági (részvényesi) viszonya
megszûnése - így különösen a gazdasági társaság, a szövetkezet végelszámolása,
felszámolása, valamint a saját üzletrész, részvény megszerzése - alapján a
gazdasági társasággal, a szövetkezettel vagy jogutódjukkal szemben megilletõ
visszatérítési (megtérítési) igény kielégítésekor,
d) egyébként a tagsági (részvényesi) viszony megszûnésekor
válik esedékessé, azzal, hogy a jogutódlás melletti megszûnés csak akkor
keletkeztet osztalékadó fizetési kötelezettséget, ha nem jár a tagsági
(részvényesi) jogok utódlásával. A b)-c) pontokban meghatározott esetekben
kifizetõnek azt a gazdasági társaságot, szövetkezetet (jogutódjukat) kell
tekinteni, amelybõl az (5) bekezdés szerinti osztalékot kivonják."
"(8) A külföldi illetõségû osztalékban részesülõt - a (4) bekezdésben
meghatározott esetben a kifizetõt - visszatérítési jog illeti meg az adózás
rendjérõl szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény
alapján õt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékû adó terheli."
18. § A Tv. 28.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A belföldi illetõségû adózónak és - amennyiben adókötelezettsége
fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn - a külföldi vállalkozónak,
a külföldön ténylegesen megfizetett (levont) és a számviteli elõírások szerint
ráfordításként elszámolt társasági adóval (annak megfelelõ jövedelemadóval)
növelnie kell a társasági adó alapját."
19.§ (1) A Tv. 29.§-ának (8) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
/(8) Nem kell a 27.§ alapján osztalékadót megállapítani/
"d) az 1996. évi beszámolóban alapítókkal szembeni kötelezettségként
nyilvántartott, legkésõbb az 1996. évi adózott eredmény elszámolásakor
megállapított osztalékra."
(2) A Tv. 29.§-a a következõ (14)-(15) bekezdésekkel egészül ki:
"(14) A külföldi szervezet társasági adó alapjának meghatározásánál
bevételként nem kell figyelembe venni a belföldön bejegyzett hitelintézet
által fizetett kamatot - ide nem értve, ha a hitelintézet megbízás alapján
lebonyolító tevékenységet folytat -, amennyiben azt 1997. december 31. napjáig
megkötött szerzõdés vagy - a kibocsátás helye szerint illetékes hatóság által
- jóváhagyott kötvénykibocsátás alapján fizetik.
(15) A 21.§ (12) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha
az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 1997. december 31-ig
közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a
társasági szerzõdést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási
szerzõdést) ezen idõpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte."
20.§ A Tv. VII. fejezete a következõ 29/A.§-sal egészül ki:
"29/A.§
(1) E törvény alkalmazásában 1998. évben az az alapítvány, közalapítvány,
társadalmi szervezet, köztestület és közhasznú társaság, amely 1998. december
31. napjáig közhasznú szervezetként, kiemelkedõen közhasznú szervezetként
besorolást nyert 1998. január 1-jétõl közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen
közhasznú szervezetnek tekintendõ.
(2) Az adózó az adózás elõtti eredményét 1998. évben csökkentheti a belföldi
székhelyû alapítványnak visszafizetési kötelezettség nélkül adott,
ráfordításként elszámolt támogatással, juttatással, térítés nélkül átadott
eszköz nyilvántartási értékével, immateriális javak, tárgyi eszközök számított
nyilvántartási értékével, de legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20
százalékával, feltéve, hogy
a) az alapítvány, a közalapítvány betegségmegelõzõ és gyógyító, szociális,
egészségügyi, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi,
természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt,
gyermek és ifjúsági célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság
védelmét, az öregekkel és a hátrányos helyzetûekkel, illetõleg a magyarországi
nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal
kapcsolatos elõbbi célok megvalósítását, a menekültek megsegítését, a
törvényhozói munka elõsegítését szolgálja, és errõl, valamint a támogatás,
juttatás összegérõl az alapítvány, közalapítvány igazolást ad, amely
tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az
adomány összegét és a támogatott célt, továbbá
b) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat,
tájékoztató, reklám) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós
tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak
látszólag szolgálja az a) pontban felsorolt célokat,
c) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározottakon túl vagyoni elõnyt az adományozónak, az
adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ
bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen
személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának.
(3) Az alapítvány, a közalapítvány a (2) bekezdés a) pontja szerinti
igazolást a közhasznú szervezetkénti, kiemelkedõen közhasznú szervezetkénti
besorolása napjáig - de legfeljebb 1998. december 31-éig - kapott támogatás,
juttatás, térítés nélküli eszközátadás alapján 1999. január 31-ig adhatja ki.
(4) Az adózó adózás elõtti eredményét a (2) bekezdésben, valamint a 7.§ (5)
bekezdésében meghatározott összeggel együttesen is legfeljebb az adózás elõtti
eredmény 25 százalékával csökkentheti.
(5) Az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely a (2) bekezdés a) pontja
szerinti igazolás kiadására jogosult, a társadalmi szervezetnek - kivéve a
biztosító egyesületet - és a köztestületnek (feltéve valamennyi esetben, hogy
nem minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek), az
1998. évi adóalap és adókötelezettség megállapításakor
a) a 9.§ (3) bekezdésének c) pontja, valamint (6) és (7) bekezdésének
rendelkezéseit nem kell alkalmaznia,
b) a 20. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 6. számú melléklet
helyett a 4. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe vennie.
(6) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú
szervezetnek minõsülõ alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet,
köztestület az 1998. évi adóalapot és adókötelezettséget választása szerint
a) a 9.§ elõírása szerint állapítja meg, és ebben az esetben a 9.§ (3)
bekezdésének c) pontja alkalmazásakor az e § (2) bekezdés a) pontja szerinti
igazolásban feltüntetett összeget adományként veszi figyelembe, vagy
b) az e § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával állapítja meg.
(7) A 20.§ (1) bekezdés b) pontjának 1998. évi alkalmazásakor a közhasznú
szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek nem minõsülõ közhasznú
társaság esetében kedvezményezett tevékenység bevételének a 4. számú melléklet
C fejezetében meghatározott tevékenységbõl származó bevételnek az a része
minõsül, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet
kielégítéséért felelõs szervvel - helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási
önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel,
illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkezõ intézménnyel -
folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért
felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó
szerzõdés alapján folytatott tevékenységébõl származik.
(8) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú
szervezetnek minõsülõ közhasznú társaság az 1998. évi adókötelezettségét -
választása szerint - az e § (7) bekezdése szerint is megállapíthatja.
(9) Az 1999. évtõl a közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet a
vonatkozó rendelkezéseket - ideértve az adományokról szóló igazolás kiadását
is - elõször abban az adóévben alkalmazhatja, amelyet megelõzõen ilyen
szervezetként besorolást nyert. Nem alkalmazhatja a vonatkozó rendelkezéseket
- kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezet, a
kiemelkedõen közhasznú szervezet abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági
nyilvántartásból törölték. A kiemelkedõen közhasznú szervezet a közhasznú
szervezetté történõ - adóéven belüli - átsorolása esetén - kivéve az átsorolás
napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezetre vonatkozó
rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére."
21.§ (1) A Tv. 1-3. számú mellékletei és 5. számú melléklete e törvény 1-4.
számú mellékletei szerint módosulnak, és a Tv. - e törvény 5. számú
mellékletével megállapított - új 6. számú melléklettel egészül ki.
Záró rendelkezések
22.§ (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit -
figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - elsõ ízben az 1998. évi
adóalap megállapítására és az 1998. évi társasági adó és osztalékadó
kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a Tv. 4.§ 25. pontja, a Tv. 4.§-a 33. pontjának a) alpontjában az "a
fiókot," szövegrész, a Tv. 5.§-ának (5) bekezdése, a Tv. 8.§-a (1) bekezdése
n) pontjának na) alpontja, a Tv. 8.§-ának (3) bekezdése, a Tv. 9.§-a (2)
bekezdésének b) pontja és (3) bekezdésének a) pontja, a Tv. 16.§-ának (8)
bekezdésében a ", valamint ha a 2.§ (2) bekezdés g) pontjában meghatározott
belföldi személy azért nem minõsül adózónak, mert nem ér el a vállalkozási
tevékenységbõl bevételt, vagy nem számol el ehhez kapcsolódóan költséget,
ráfordítást" szövegrész, a Tv. 25.§-ának (1) bekezdésében az ", illetve a
külföldi vállalkozó belföldi telephelye" szövegrész, valamint a Tv. 1. számú
melléklete 9. pontjának cb) alpontja és a Tv. 3. számú melléklete 5. pontjának
b) alpontja, továbbá
b) a Tv. 10.§-a (6) bekezdésének harmadik mondatában a "nem" szövegrész, a
Tv. 16.§-a (4) bekezdésének a) pontja, és
c) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény 73.§-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító a Tv. 30.§-a (5)
bekezdésének c) pontja
hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Tv. 4.§-a 4. pontjának b)
alpontjában a "pénzintézetnél" szövegrész "hitelintézetnél"-re, a Tv. 4.§-a 4.
pontjának d) alpontjában az "értékpapír-forgalmazónál" szövegrész "befektetési
vállalkozásnál"-ra, a Tv. 8.§-a (1) bekezdésének j) pontjában a
"pénzintézetet" szövegrész "hitelintézetet"-re, a Tv. 17.§-a (5) bekezdésében
a "pénzintézet" szövegrész "hitelintézet"-re, a Tv. 27.§-a (7) bekezdésében a
"pénzintézetnél" szövegrész "hitelintézetnél"-re, a Tv. 4. számú melléklete A
fejezetének 1. pontjában és B fejezetének 1. pontjában a "pénzintézettõl"
szövegrész "hitelintézettõl"- re módosul.
(4) Az adózó az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi
adókötelezettségre is alkalmazhatja a Tv. 7.§-a (1) bekezdésének u) pontját
beiktató 4.§ (2) bekezdését, a Tv. 8.§-a (1) bekezdésének p) pontját beiktató
5.§ (2) bekezdését, a Tv. 10.§-ának (6) bekezdését módosító és a Tv. 16.§-a
(4) bekezdésének a) pontját hatályon kívül helyezõ e § (2) bekezdésének b)
pontját, a Tv. 29.§-a (8) bekezdésének d) pontját beiktató 19.§ (1)
bekezdését, valamint a Tv. 1. számú mellékletének 12. pontját megállapító 1.
számú melléklet 3. pontját.
(5) E törvénynek a Tv. 26.§-ának (8) bekezdését megállapító 16.§ (2)
bekezdését a halászati ágba sorolt adózó elsõ ízben az e törvény hatályba
lépését követõ adóelõleg-bevallás alapján alkalmazhatja.
(6) A Tv. 4. számú melléklete 1999. január 1-jén hatályát veszti.
1. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
1. A Tv. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is
tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetõség illeti meg."
2. A Tv. 1. számú melléklet 9. pontjának cd) alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
T/9.. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ adózó a számított nyilvántartási értéket
értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az üzembe
helyezett tárgyi eszközök
c) térítés nélküli átadása esetén, ha/
"cd) az átadott eszköz az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása
szerint kis értékû ajándéknak minõsül;"
3. A Tv. 1. számú melléklete a következõ 12. ponttal egészül ki:
"12. Abban az adóévben, amelynek elsõ napján az eszköz a számviteli
nyilvántartásban nulla értékkel szerepel, az adózó - ha az adózás elõtti
eredmény csökkentéseként még nem számolta el az eszköz 3. pont szerinti
értékét - az e melléklet szerinti módon (mértékkel) és a 2. számú melléklet
szerinti kulcsok alapján érvényesíthet értékcsökkenési leírást az adóalapnál."
2. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
A Tv. 2. számú mellékletének III. fejezetében a 2. ültetvénycsoportot
meghatározó rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a
fejezet 5. ültetvénycsoporttal egészül ki:
/Ültetvény csoportok leírási kulcsok %/
"2. csoport: õszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,
gyümölcsanyatelep, fûztelep 10,0"
"5. csoport: egyéb ültetvény 5,0"
3. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
1. A Tv. 3. számú mellékletének fõcíme a következõképpen módosul, és
egyidejûleg kiegészül a fõcím alatti A) fejezetmegjelöléssel és
fejezetcímmel:
"A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A
Nem a vállalkozás érdekében felmerülõ egyes költségek, ráfordítások"
2. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A fejezetének cím
alatti bevezetõ rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában - kivéve, ha az a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minõsül - nem
számít a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,
ráfordításnak különösen:"
3. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A fejezetének 2. és
5. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"2. a számla/számlák (egyszerûsített számla/számlák, számlát helyettesítõ
okmány/okmányok) általános forgalmi adó nélküli értékének a 20 százaléka, ha a
külön jogszabályban meghatározott módon számított értéket meghaladó kiadást
igazoló számla/számlák szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt;
nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla/számlák kibocsátója
- az egyéni vállalkozót kivéve - magánszemély;"
"5. a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális javak, tárgyi eszközök,
részesedések, értékpapírok és készletek) könyv szerinti értéke, immateriális
javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értéke, a nyújtott
szolgáltatás általános forgalmi adó alapot képezõ összege, továbbá a térítés
nélküli átadás, szolgáltatásnyújtás miatt felmerült, ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó azzal, hogy ezekkel az értékekkel nem kell az adózás
elõtti eredményt növelni, ha"
4. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A fejezete a
következõ új 10. ponttal egészül ki:
"10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezései szerinti
megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék."
5. A Tv. 3. számú melléklete a következõ B fejezettel, a fejezet címével és
a cím alatti rendelkezésekkel egészül ki:
"B
A vállalkozás érdekében felmerülõ egyes költségek, ráfordítások
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak
minõsül különösen:
1. az adózó által magánszemélynek juttatott segély;
2. a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó befizetett összege;
3. az elõzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény
szerint le nem vonható általános forgalmi adó;
4. a köztestület számára tagdíj (hegyközségi járulék) címen fizetett összeg,
továbbá az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével
kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára
tagdíj címen fizetett összeg;
5. a bölcsõde, az óvoda, továbbá az adózó által fenntartott oktatási
intézmény, az általa üzemeltetett - munkahelyi étkezést biztosító -
létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátásához biztosított létesítmény
fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebbõl az adózót
arányosan terhelõ összeg;
6. az illetményföld pénzben történõ megváltása;
7. a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás;
8. a magánszemély javára kötött biztosítás díja;
9. a szakszervezeti tisztségviselõ számára biztosított munkaidõ-kedvezményre
a Munka Törvénykönyvében elõírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díj,
pótszabadságra fizetett kereset és az igénybe nem vett munkaidõ-kedvezmény
címen a szakszervezetnek átutalt összeg;
10. a privatizációs lízingszerzõdés alapján a lízingbe vett társaságnál
szervezési-vezetési szolgáltatás címen rendkívüli ráfordításként elszámolt
összeg;
11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos
karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni
hányaddal arányos költség;
12. a szerencsejáték szervezésérõl szóló törvényben meghatározott sorsolásos
játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként
elszámolt értéke;
13. a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító
szolgálati idõ és nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése céljából fizetett
összeg, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az alkalmazott magánnyugdíj-pénztári
tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történõ kiegészítése,
valamint a magánnyugdíj-pénztár alapítási költsége."
4. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
A Tv. 5. számú melléklete a következõ 9. ponttal egészül ki:
/A társasági adóalanynak nem minõsülõ szervezetek/
"9. a pártok."
5. számú melléklet
az 1997. évi ...... törvényhez
A Tv. a következõ 6. számú melléklettel egészül ki:
"6. számú melléklet
az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület,
lakásszövetkezet és közhasznú társaság által végzett kedvezményezett
tevékenységek
A
Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület által végzett
kedvezményezett tevékenységek
Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet - a biztosító
egyesület kivételével - és a köztestület 1.§ (1) bekezdése szerinti jövedelem-
és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményezõ gazdasági tevékenységébõl e
törvény alkalmazásában nem minõsül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minõsül közhasznú szervezetnek,
kiemelkedõen közhasznú szervezetnek - az alapító okiratában, alapszabályában
nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e
tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;
2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy - ha nem minõsül közhasznú
szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek - a cél szerinti
tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek
értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a
hitelintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az
állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú
tevékenység, vagy - ha nem minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen
közhasznú szervezetnek - a cél szerinti tevékenység bevétele az összes
bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam
nélkül kell számításba venni.
B
Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek
A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre
irányuló, vagy ezt eredményezõ gazdasági tevékenységébõl e törvény
alkalmazásában nem minõsül vállalkozási tevékenységnek:
1. a belsõ szolgáltatás;
2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a
hitelintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az
állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél
szerinti bevétel az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét
esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
C
Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek
A közhasznú társaság 1.§ (1) bekezdése szerinti jövedelem- és
vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményezõ gazdasági tevékenységébõl e
törvény alkalmazásában nem minõsül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenységbõl, vagy - ha nem minõsül közhasznú szervezetnek,
kiemelkedõen közhasznú szervezetnek - a társasági szerzõdésében,
alapszabályában nevesített közcélú tevékenységbõl származó bevételnek az a
része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet
kielégítéséért felelõs szervvel - helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási
önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel,
illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkezõ intézménnyel -
folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért
felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó
szerzõdés alapján folytatott tevékenységbõl származik;
2. a közhasznú tevékenységhez, vagy - ha nem minõsül közhasznú szervezetnek,
kiemelkedõen közhasznú szervezetnek - a közcélú tevékenységhez, valamint az e
tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott
támogatás, juttatás;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a
hitelintézettõl, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az
állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú
tevékenység, ha nem minõsül közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú
szervezetnek, a közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel,
azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba
venni."
INDOKOLÁS
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosításáról szóló T/4815.. számú törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A társasági adózás szabályait 1997. évtõl új törvény fogalmazza meg, amely
általánosan ösztönöz a jövedelmek vállalkozási szférában tartására az
átlagosan igen alacsony adókulccsal (12 százalék körüli) és az osztalékadó
alóli mentesítéssel. Az adópolitika a maga eszközeivel is a vállalkozások
hosszú távú gondolkodását szándékozik erõsíteni, ezért a szabályozás
folytonosságára és stabilitására helyezi a hangsúlyt. Erre tekintettel
lényegesebb módosításokra csak új törvények alkotása miatt (a külföldi
székhelyû vállalkozók fióktelepének alapításáról szóló törvény, a közhasznú
szervezetekrõl szóló törvény) került sor.
Részletes indokolás
1. §-hoz
Az alapelvek között a törvény megfogalmazta, hogy az adót csökkentõ
kedvezményekkel - ugyanazon tételt érintõen - egy esetben lehet élni, kivétel,
ha a törvény konkrét elõírása lehetõvé teszi a halmozott igénybevételt. Ezt a
szabályt a Javaslat részben pontosítja, részben kiterjeszti az adóalap-növelõ
tételekre is.
2. §-hoz
A biztosító egyesület egyesületi formában tevékenykedik (társadalmi
szervezet), az egyesülési jogról szóló törvény szerint alapítható, ugyanakkor
a mûködésére és a számviteli elszámolásra vonatkozó szabályok a
részvénytársasági, vagy szövetkezeti formában mûködõ biztosítóra alkalmazandó
elõírásokkal azonosak.
A Javaslat ehhez kapcsolódóan rendezi a biztosító egyesület adóalanyiságát. A
biztosítók - beleértve a biztosító egyesületet is - adókötelezettsége
egységes, és ezzel függ össze az a rendelkezés, hogy a társadalmi szervezetek
közül kiemelésre került.
3. §-hoz
A Javaslat a törvény késõbbi rendelkezéseiben használt fogalmakra ad
meghatározást, illetve módosítja, pontosítja a hatályos fogalmakat.
4. §-hoz
A Javaslat az adóalap-csökkentõ tételeknél a következõ módosításokat
tartalmazza:
a) A Javaslat lehetõséget biztosít az adótörvény szerinti amortizáció
adóalapból való levonására akkor is, ha a számviteli elszámolás alapján a
könyvekben az eszköz az adóév elején nulla értékkel szerepel, de az adózó az
adóalapnál még nem érvényesítette a teljes beszerzési értéket. Az
egyszerûbb, közérthetõbb fogalmazást segíti a számított nyilvántartási érték
fogalmára adott meghatározás.
b) A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy mit kell bevételként elszámolt kapott
osztaléknak tekinteni. A számviteli törvény a visszafizetési kötelezettség
nélkül kapott - az adótörvény szerint osztaléknak minõsülõ - támogatás,
juttatás összegébõl azt a részt, amelyet az adózó az adóévben nem használt
fel, idõbeliileg elhatároltatja. Ugyanez vonatkozik az elengedett
kötelezettségre is. Ilyenkor nem a kapott támogatás, juttatás összege, hanem
a kapott támogatás, juttatás idõbeli elhatárolással csökkentett összege, a
következõ adóévekben pedig az idõbeli elhatárolásból visszavezetett,
bevételként elszámolt összeg az, amely az adózás elõtti eredmény része, és
ezzel az összeggel korrigálandó az adóalap.
c) Az adóellenõrzési, önellenõrzési megállapítások számviteli elszámolása
változott 1997. január 1-jével. A jelentõs hibának minõsülõ tételek az
adóévi elszámoláson kívül esnek, a kisebb hibák - a korábbi évek
gyakorlatának megfelelõen - az adóévi adóalap részeként számolandók el. A
kétszeres adózás elkerülése érdekében a Javaslat az utóbbi elszámoláshoz ír
elõ adóalap-csökkentõ tételt abban az esetben, ha az adózó az adóévben
rendkívüli bevételként számolt el revízióval összefüggõ tételt. A
rendelkezést - összhangban a számviteli törvény tervezett pontosító
módosításával - 1997. évre is lehet alkalmazni a Javaslat szerint.
d) A Javaslat 3.000 forint adóalap-kedvezményt fogalmaz meg azon adózók
számára, amelyek megváltozott munkaképességû személy foglalkoztatása esetén
azért nem részesülhetnek a Munkaerõpiaci Alaptól támogatásban, mert
rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségük alól -
foglalkoztatottjaiknak átlagos éves állományi statisztikai létszáma alapján
- mentesülnek.
e) A Javaslat a közhasznú szervezetekrõl szóló új törvényjavaslattal
kapcsolatosan fogalmaz meg több rendelkezést. A közhasznú szervezetekrõl
szóló törvény-tervezete szerint az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú
társaság és a társadalmi szervezet - a biztosító egyesület, a politikai
párt, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi
szervezet kivételével - meghatározott feltételek teljesülésével közhasznú,
illetve kiemelkedõen közhasznú besorolást nyerhet el. A köztestület akkor
lehet közhasznú szervezet, ha a létesítésérõl szóló törvény lehetõvé teszi.
A Javaslat a támogatást nyújtó társasági adóalany számára lehetõvé teszi,
hogy a közhasznú szervezetnek, a kiemelkedõen közhasznú szervezetnek
nyújtott adomány meghatározott részével csökkentse az adózás elõtti
eredményét (az adomány meghatározását a Javaslat beépíti a fogalmak közé). A
társasági adóalany a közhasznú szervezetnek valamint a közérdekû
kötelezettség vállalás céljára nyújtott adomány teljes összegét, de
legfeljebb az adózás elõtti eredmény 20 százalékát, a kiemelkedõen közhasznú
szervezet részére adott adomány 150 százalékát, de legfeljebb az adózás
elõtti eredmény 20 százalékát érvényesítheti adóalap-kedvezményként.
Közhasznú szervezet és kiemelkedõen közhasznú szervezet támogatása és
közérdekû célú adományozás esetén az adóalap-kedvezmény együttesen
legfeljebb az adózás elõtti eredmény 25 százaléka lehet. Mindhárom esetben
az adózás elõtti eredmény csökkentésének további feltétele, hogy a
támogatást nyújtó adózó rendelkezzen a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen
közhasznú szervezet a közérdekû kötelezettség vállalás szervezõje által -
az adóalap megállapítása céljából - kiállított igazolással.
f) Az értékvesztést az 1997. évi hatályos törvény eszközcsoportonként, vagy
eszközönkét engedi meg elszámolni. Az adózó választhat a kétféle elszámolási
mód közül, s 1997-ben lehetõség volt arra, hogy az adózó az
eszközcsoportonkénti elszámolásról áttérjen az eszközönkénti elszámolásra. A
Javaslat a következõ évekre is biztosítja a választási lehetõséget. Fontos
kitétel viszont az, ha az adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el
értékvesztést, ezt követõen nem térhet át az eszközcsoportonkénti
elszámolásra.
5. §-hoz
A Javaslat az adóalap-növelõ tételeknél a következõ módosításokat tartalmazza:
a) A Javaslat a kétszeres adózás elkerülése érdekében azt az esetet rendezi,
amikor az adózó elengedett követelés miatt számolt el hitelezési
veszteséget. A törvény az elengedett követelést - amely a számviteli törvény
szerint hitelezési veszteség - visszafizetési kötelezettség nélküli
támogatásnak, a kedvezményezettnél kapott osztaléknak tekinti. A Javaslat
rendelkezése azt fogalmazza meg, hogy az adózás szempontjából az elengedett
követelés miatt elszámolt ráfordítás nem hitelezési veszteség. A
hitelintézetnél és a befektetési vállalkozásnál az adóalap-növelés a
követelésnek a korábban képzett kockázati céltartalékkal csökkentett
összege. E témával függ össze a Javaslatban a behajthatatlan követelés
fogalmi meghatározásának pontosítása. Ennek keretében a Javaslat nevesíti az
önkormányzatok adósságrendezési eljárása során elengedett követelések
kezelését is.
b) A Javaslat alapján az adózónak akkor sem kell növelnie az adózás elõtti
eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként
elszámolt támogatással, juttatással, ha az átadásra jogszabály elõírása
alapján került sor. Ezen kívül a Javaslatot egyértelmûsíti, hogy
tartozásátvállalás esetén az adóalapot akkor kell növelni, amikor az
átvállaló a tartozás kiegyenlítése miatt számol el ráfordítást.
c) Az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított hiba adóévi rendkívüli
ráfordításként történõ elszámolását korrigáltatja vissza a Javaslat, 1997.
évre is alkalmazhatóan.
6. §-hoz
A Javaslatnak ezen szakasza az adóellenõrzés, önellenõrzés megállapítása
miatti adóalap módosítás figyelembevételét írja elõ az alapítványnál, a
közalapítványnál, a társadalmi szervezetnél és a köztestületnél.
A Javaslatnak megfelelõen meg kell növelnie továbbá az adózás elõtti
eredményét annak az alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek
és köztestületnek - ha az adóév végén köztartozása van - azoknak az
adományoknak az összegével, amelyek után a társasági adóalany támogató
adóalap-kedvezménnyel, a magánszemély pedig adókedvezménnyel élhetett az
adózás elõtti eredmény csökkentésére jogosító igazolás alapján. A
köztartozásra az adózás rendjérõl szóló törvény ad meghatározást annak
tekintve az államháztartás valamely rendszerével szembeni kötelezettséget, ha
az esedékességkor nem teljesítik. E szervezeteknek akkor is meg kell
növelniük az adózás elõtti eredményüket - a kiadott igazolás alapján - az
adományok arányos részével, ha nincs köztartozásuk, de a vállalkozási
tevékenységükbõl származó bevételük meghaladja az összes bevételük 10
százalékát, de legfeljebb 20 millió forintot (közhasznú szervezet esetében),
illetve a 15 százalékot (kiemelten közhasznú szervezetnél).
A közhasznú szervezetként vagy kiemelkedõen közhasznú szervezetként besorolt
alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület nem fizet
társasági adót, ha vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele nem haladja
meg a Javaslatban meghatározott mértéket. A Javaslatban elõírt mértékeket
meghaladó vállalkozási tevékenységi bevétel esetén csak a túllépéssel arányos
jövedelem után keletkezik adókötelezettség.
7. §-hoz
A Javaslatnak ezen szakasza az adóellenõrzés, önellenõrzés megállapítása
miatti adóalap-módosítás figyelembevételét írja elõ a célszervezetnél.
8. §-hoz
A Javaslatnak ezen szakasza az adóellenõrzés, önellenõrzés megállapítása
miatti adóalap módosítás figyelembevételét írja elõ a közhasznú társaságnál és
a vízitársulatnál.
A Javaslatnak megfelelõen a közhasznú társaságnak - ha az adóév végén
köztartozása van -, meg kell növelnie az adózás elõtti eredményét azoknak az
adományoknak az összegével, amelyek után a társasági adóalany támogató
adóalap-kedvezménnyel, a magánszemély pedig adókedvezménnyel élhetett az
adózás elõtti eredmény csökkentésére jogosító igazolás alapján.
9. §-hoz
A külföldi vállalkozók adóalap-megállapítási szabályai nem változtak, az
egyetlen módosítást a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi
fióktelepeirõl szóló törvényjavaslat elõírásai tették szükségessé. A Javaslat
- a nemzetközi egyezményekkel összhangban - a telephely egy típusaként kezeli
a fióktelepet, azzal a - többi telephelytõl - eltérõ kitétellel, hogy a
fióktelepek adózási elõírásait, a belföldi adózókra vonatkozó szabályokkal
egyezõen állapítja meg.
Ezzel a rendelkezéssel összhangban a Javaslat egyrészt kiemeli a telephely
általános fogalmából a fiókot és külön pontban nevesíti a fióktelepet, azaz
azt a külföldi személyt, amely fióktelepe útján végez vállalkozási
tevékenységet, másrészt külön adóalap-megállapítási szabályt fogalmaz meg a
fióktelepre, eltérõen a külföldi vállalkozókra vonatkozó elõírásoktól.
10. §-hoz
Összhangban a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl
szóló törvényjavaslattal - amely úgy rendelkezik, hogy a fióktelepek
létesítése adózási szempontból nem lehet sem kedvezõbb, sem hátrányosabb, mint
egy önálló gazdasági társaság alapítása -, a Javaslat szerint a fióktelep nem
a külföldi vállalkozókra, hanem a belföldi illetõségû adózókra vonatkozó
elõírások szerint állapítja meg az adó alapját.
Ezt az elõírást az teszi lehetõvé, hogy (szemben a többi telephellyel) a
fióktelepre 1998-tól - a számviteli törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat szerint - kiterjed a számviteli törvény hatálya, amely önálló
számviteli egységként fogja kezelni a fióktelepet, elõírva rájuk a kettõs
könyvvitel vezetésére, éves beszámoló készítésére, könyvvizsgálati
kötelezettségre vonatkozó szabályokat, valamint a fióktelep és az anyavállalat
közötti gazdasági események részletes elszámolásának módját is.
A számviteli törvény és a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi
fióktelepeirõl szóló törvényjavaslat elõírásaira alapozva, a Javaslat a
belföldi illetõségû adózókkal azonos adóalap megállapítási szabályokat ír elõ
a fióktelep adóalapjára vonatkozóan.
A Javaslat kiterjeszti a kapcsolt vállalkozás fogalmát a telephely és az
anyavállalat közötti, valamint ugyanazon külföldi vállalkozó több fióktelepe
egymás közötti kapcsolatára is.
11. §-hoz
A Javaslat alapján a külföldi szervezetek (Magyarországon székhellyel és
telephellyel nem rendelkezõ, Magyarországról jövedelmet szerzõ külföldi
illetõségû személyek) a belföldi hitelintézeteknek nyújtott kölcsön, illetve a
belföldi hitelintézet által kibocsátott kötvény utáni kamat esetén is
kötelesek társasági adót fizetni, eltérõen az eddigi elõírásoktól, amelyek - a
Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamat mellett - a
belföldi pénzintézetek által fizetett kamatot is mentesítették az adó alól. A
módosítás célja a versenysemlegesség biztosítása, a vállalkozói szférán belüli
kötvénykibocsátások és kölcsönfelvételek azonos adózási feltételeinek
megteremtésével.
Ezt a rendelkezést - a törvény átmeneti szabályai szerint - az 1997. december
31-ét követõen megkötött szerzõdések alapján nyújtott hitelek, illetve ezen
idõpontot követõen jóváhagyott kötvénykibocsátások alapján fizetett kamatokra
kell alkalmazni.
A külföldi szervezet adóalap-megállapítási szabályaihoz kapcsolódva a törvény
értelmezõ rendelkezései kiegészülnek a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló
egyezményekben alkalmazandó haszonhúzó és kedvezményezett fogalmakkal.
A törvény külföldi szervezetekre vonatkozó elõírásai nem tesznek különbséget
haszonhúzó és kedvezményezett között. Az adókötelezettség mindig azt a
külföldi céget terheli, amely a jövedelmet kapja, függetlenül attól, hogy a
cég a jövedelem tényleges haszonhúzója, vagy csak kedvezményezett. A
különbségtétel csak az egyezmények alkalmazásakor merülhet fel.
Az egyezmények elõírásai szerint a kamat, jogdíj és osztalék esetén az
adóztatás lehetõsége és az adó mértéke általában attól függ, hogy haszonhúzó
vagy kedvezményezett kapja-e a jövedelmet. A kiegészítést az tette
szükségessé, hogy az egyezmények nem értelmezik e két fogalmat.
A Javaslat - kizárólag az egyezmények alkalmazásához - a haszonhúzót olyan
külföldi cégként definiálja, amely a Magyarországról szerzett adóköteles
jövedelmet, az illetõsége szerinti államban benyújtandó adóbevallásában
szerepeltetni fogja, kedvezményezettnek pedig azt a külföldi céget tekinti,
amely részére a jövedelem kifizetésre, átutalásra kerül.
Kivételt képez a nyilvános kötvénykibocsátás esete, ahol a Javaslat azt a
külföldi céget tekinti a kamat haszonhúzójának, amelynek a kifizetõ a kamatot
kifizeti, átutalja. Ez utóbbi rendelkezés célja, hogy megkönnyítse a külföldi
kötvénykibocsátások technikai lebonyolítását, lehetõvé téve, hogy a
kötvénykibocsátásban közremûködõ szervezet, bank illetõsége döntse el, hogy
melyik egyezményt kell alkalmazni, és ne kelljen az esetlegesen több ezer
kisbefektetõtõl egyenként bekérni az illetõségükrõl szóló igazolást.
12. §-hoz
A Javaslat alapján az alapítványnak, a közalapítványnak, a köztestületnek és a
társadalmi szervezetnek - ha nem minõsül közhasznú szervezetnek - nem kell
megfizetnie a társasági adót, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenységébõl
származó bevétele az összes bevétele 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió
forintot nem haladja meg.
13. - 14. §-hoz
A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek erõteljes fejlesztése
érdekében a Javaslat 1998-tól 10 évre - a társasági adó teljes összegéig
igénybe vehetõ - új adókedvezményt tartalmaz. Az adókedvezményre azok a
beruházók szerezhetnek jogot, amelyek társadalmi-gazdasági szempontból
elmaradottnak minõsített térségben helyeznek üzembe legalább 3 milliárd forint
értékû, termelési célú beruházást. Az adókedvezmény igénybevételének
feltétele, hogy az adózó az üzembe helyezés évét követõ adóévekben árbevételét
legalább a beruházás értékének 5 százalékával folyamatosan növelje, vagy -
akár egyszeri - nagyobb árbevétel-növeléssel e feltételt "elõzetesen"
teljesítse. A foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében az adókedvezmény az
üzembe helyezést követõ második adóévtõl csak akkor érvényesíthetõ, ha a
beruházó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 200
fõvel növekszik a beruházás megkezdését megelõzõ adóévhez viszonyítva. A
Javaslat szerint az adókedvezményre már az 1997-ben megkezdett beruházással is
jogot lehet szerezni, de utoljára a 2008. évi adóalap utáni társasági adóból
vehetõ igénybe. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek
jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékérõl szóló
106/1997. (VI. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. Ilyen térségnek azok a
statisztikai vonzáskörzetek minõsülnek, amelyeknél a 30/1997. (IV. 18.) OGY
határozatban meghatározott mutatórendszer szerint kialakított komplex mutató
nem éri el az országos átlagot. Ilyennek minõsül továbbá azon megyék
valamennyi települése, amely megyékben a beruházás megkezdését megelõzõ 2 év
valamelyikében a decemberi munkanélküliségi mutató a megye egészére 15
százalék feletti.
A beruházási és térségi adókedvezményekkel a külföldi vállalkozó is élhet a
fióktelep útján végzett vállalkozási tevékenysége alapján fizetett társasági
adóból. A kedvezményt a fióktelep cégneve alatt üzembehelyezett beruházás
alapján a fióktelep cégneve alatt elért árbevétel és foglalkoztatott létszám
alapján érvényesítheti.
15. §-hoz
A külföldi szervezetet- egyezmények alapján - megilletõ visszatérítési jogról
1998-tól az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezik, ezért a Javaslat már
nem fogalmazza meg az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat.
16. §-hoz
Pontosítást tartalmaz a Javaslat az adóelõleg-fizetés gyakoriságának
megállapítására. Havonta fizetendõ az elõleg ha az elõzõ adóévi fizetendõ adó
meghaladja a 3 millió forintot, ellenkezõ esetben negyedévente esedékes az
elõleg összege.
A Javaslat szerint 1998. évtõl (elõször az 1998. évben bevallott adóelõleg
alapján) a halászati ágba sorolt adózó a mezõgazdasági és erdõgazdálkodási
ágazatba sorolt adózókra vonatkozó különös szabályok szerint fizet
adóelõleget.
A Javaslat szerint a külföldi vállalkozónak, ha fióktelep útján végez
vállalkozási tevékenységet a belföldi illetõségi adózókkal azonosan kell
adóelõleget fizetnie, és év végén a feltöltési kötelezettségnek is eleget kell
tennie.
17. §-hoz
A Javaslat elõírja, hogy amennyiben az osztalékadó megfizetésére az
osztalékban részesülõ haladékot kap (ennek az lehet az alapja, hogy
osztalékjövedelmét közvetlenül belföldi gazdasági társaságba, szövetkezetbe
fekteti be), a kifizetõ köteles tájékoztatást adni a gazdasági társaságnak,
szövetkezetnek arról, hogy az általa közvetlenül e célból átutalt összeg az
osztalékban részesülõ jövedelemének minõsül. A jelenlegi elõírásoknál
részletesebb szabályokat tartalmaz a Javaslat arra vonatkozóan is, hogy az
adófizetési haladék milyen esetekben és mikor jár le. Az új szabály szerint
ezekben az esetekben a halasztott osztalékadóval kapcsolatos
adókötelezettségek azt a gazdasági társaságot, szövetkezetet terhelik majd,
amelybe az osztalékjövedelmet befektették, amennyiben a befektetés kivonása
alapján ténylegesen is kifizeti, átutalja ezt a jövedelmet.
A Javaslat az osztalék fogalmának meghatározásánál a külföldi székhelyû
vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl szóló törvényjavaslattal
összhangban osztalékként kezeli a fióktelepek adózott nyereségének külföldre
történõ átutalását. Az elõírás összhangban van azzal, hogy a külföldi
székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl szóló törvényjavaslat
szerint a fióktelepekre a belföldi adózókéval megegyezõ adózási elõírások
vonatkoznak.
18. §-hoz
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a fióktelep - megegyezõen a belföldi
illetõségû adózókkal - egyezmény hiányában, vagy ha az egyezmény így
rendelkezik, beszámíthassa a külföldön igazoltan megfizetett adót a magyar
adókötelezettségébe, illetve az egyezmény ilyen irányú elõírása esetén a
külföldrõl származó jövedelemmel csökkenthesse a magyar adó alapját.
19. §-hoz
A Javaslat a külföldi szervezet adókötelezettségével, az adókedvezmény
igénybevételével kapcsolatos átmeneti különös rendelkezéseket tartalmazza.
20. §-hoz
A Javaslat az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet - a
biztosító egyesületet kivéve - , a köztestület és a közhasznú társaság
társasági adókötelezettségére, továbbá e szervezeteket támogató társasági
adóalanyok számára 1998. évre kivételes -csak 1998. évben alkalmazható -
elõírásokat fogalmaz meg. Ezek a következõk:
Az alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek és
közhasznú társaságnak
a) ha nem nyer (nem kéri, vagy nem kapja meg) 1998. december 31-éig a
közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú besorolást, a vállalkozási tevékenységét a
társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek az 1998. évre átmenetileg
még hatályban tartott, részletes tevékenységi listát tartalmazó 4. számú
melléklete elõírása alapján kell meghatározni és ennek alapján lehet élni az
adómentességgel,
b) ha 1998. december 31-éig közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezetként
besorolást nyer, választási lehetõséget ad a Javaslat, hogy az
adókötelezettségét a be nem sorolt szervezetekre elõírt átmeneti szabályok
szerint, vagy az új rendelkezések szerint állapítsa meg.
Csak 1998. évben alkalmazható szabály az is, hogy a közhasznú, kiemelkedõen
közhasznú szervezeti besorolást 1998. évben el nem nyerõ alapítvány,
közalapítvány, illetve a besorolt szervezetek a besorolás napjáig kapott
támogatásokról -ha azt az 1997. évi feltételek mellett nyújtották - igazolást
adhatnak ki.
A társasági adóalany támogatók ezen igazolás alapján is élhetnek adóalap
kedvezménnyel legfeljebb az adózás elõtti eredményük 20 százalékának megfelelõ
összegben és egyéb - az 1998. évtõl javasolt elõírások szerint adománynak
minõsülõ - támogatással együtt legfeljebb az adózás elõtti eredményük 25
százalékáig.
Az 1999. évtõl az alapítvány , a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a
köztestület és a közhasznú társaság adókötelezettsége különbözik attól
függõen, hogy közhasznú szervezetnek, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek
minõsül, vagy nem. A közhasznúsághoz kötött rendelkezéseket akkor kell és
lehet alkalmazni, ha a szervezet besorolása a megelõzõ évben megtörtént , és
a besorolás az adóév egészében fennáll. A közhasznú szervezetek körébõl való
évközbeni kikerülés, vagy alacsonyabb közhasznúsági típusba történõ átsorolás
esetén az adóév egészére a be nem sorolt, illetve az alacsonyabb közhasznúsági
típusra elõírt szabályok szerint lehet eljárni.
A támogatásokról olyan igazolást, amely a támogatót adóalap-kedvezményre,
magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, csak közhasznú, kiemelkedõen
közhasznú szervezet (de az oda sorolt társadalmi szervezet és közhasznú
társaság is ) adhat ki 1999. évtõl, a támogatás nyújtásának idõpontjában
érvényes besorolásának megfelelõen.
Záró rendelkezések
A záró szabályok a Javaslat rendelkezéseinek hatályba léptetésérõl, egyes
elõírások hatályon kívül helyezésérõl rendelkeznek. A módosítások jellemzõen
1998. január 1-jével lépnek hatályba, de néhány rendelkezés (pl. az
amortizáció elszámolásával kapcsolatos elõírás) már az 1997. évi
adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.
1. számú melléklethez
A Javaslat szerint az adózónak lehetõsége van a norma szerinti, vagy speciális
szabály érvényesítése mellett adóalap-csökkentõ tételként amortizációt
elszámolni akkor is, ha a számviteli elszámolásaiban a tárgyi eszköz
bekerülési értékét a költségei között már elszámolta, de az adóalapnál a
bekerülési érték leírására még nem került sor. E rendelkezés 1998. január 1-
jén lépnek hatályba, elõször az 1997. évi társasági adóalapra és az 1997. évi
társasági adókötelezettségre alkalmazandó.
2. számú melléklethez
Az ültetvények leírási normája kiegészült a fûzteleppel és az egyéb
ültetvénnyel. A fûztelep leírási kulcsa 10 százalék, az egyéb ültetvényé 5
százalék.
3. számú melléklethez
A Javaslat a mellékleten belül A) fejezetben tárgyalja a nem a vállalkozás
érdekében felmerülõ költségeket, ráfordításokat és egy új B) fejezetben
részletezi a vállalkozás érdekében felmerülõ egyes költségeket,
ráfordításokat.
A törvényben felsorolt nem a vállalkozás érdekében felmerülõ költségek,
ráfordítások felsorolása kiegészült a megállapodás alapján fizetett
egészségbiztosítási járulékkal.
Az adózók részérõl igényként merült fel a vállalkozás érdekében jellemzõen
felmerülõ költségek, ráfordítások részletezésének igénye. A melléklet B)
fejezete ilyen költségeket határoz meg példálózó jelleggel.
4. számú melléklethez
A pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény
rendelkezése szerint a pártoknak a törvényben meghatározott gazdálkodó
tevékenységük után társasági adót nem kell fizetniük. A Javaslat ezzel
összefüggésen szerepelteti a pártokat a társasági adóalanynak nem minõsülõ
szervezetek között.
5. számú melléklethez
A közhasznú tevékenységek felsorolását a közhasznú szervezetekrõl szóló
törvényjavaslat tartalmazza. A Javaslat szerint nem minõsül vállalkozási
tevékenységnek a közhasznú tevékenység és az ahhoz kapott támogatás és tagdíj
sem. Ezzel összefüggésben a Javaslatból kikerültek a kedvezményezett
tevékenységek felsorolását tartalmazó részek. A Javaslat szerint az
alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a
lakásszövetkezet és a közhasznú társaság kamatbevételének az a része nem
minõsül vállalkozási tevékenységnek, amilyen arányt a közhasznú tevékenység
bevétele az összes bevételében képvisel.