A Magyar Köztársaság Kormánya

T/4816.. számú

törvényjavaslat

az általános forgalmi adóról szóló

1992. évi LXXIV. törvény módosításáról

Elõadó: Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1997. szeptember

1997. évi . törvény

az általános forgalmi adóról szóló

1992. évi LXXIV. törvény módosításáról

1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a

továbbiakban: áfa-törvény) a 3. § után a következõ 3/A.§-sal egészül ki:

"3/A.§ A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek

forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi ... törvény (a

továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra kizárólag akkor

kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten elõírja."

2. § Az áfa-törvény 4.§-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külföldi székhelyû vállalkozás adóalanyiságát belföldön végzett

gazdasági tevékenysége erejéig az általa e célra létesített fióktelep

testesíti meg. Ha a külföldi székhelyû vállalkozásnak belföldön több

fióktelepe van, az egyes fióktelepek egymástól függetlenül testesítik meg a

külföldi székhelyû vállalkozás adóalanyiságát.

(4) A külföldi székhelyû vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a

belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyû vállalkozás más fióktelepe közötti

gazdasági kapcsolatot úgy kell tekinteni, mintha az a külföldi székhelyû

vállalkozáson kívüli személlyel, ellenérték fejében jött volna létre."

3. § Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában:/

"5. gazdaságilag szoros kapcsolatban álló fél:

a) az, aki (amely) a számviteli törvény rendelkezései alapján

anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve társult vállalkozásnak minõsül,

vagy minõsülne akkor, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna;

b) a külföldi székhelyû vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a

belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyû vállalkozás másik belföldi

fióktelepe;"

4. § Az áfa-törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra változik:

/Az adó alapja termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított

vámértéke, melyet a következõ tételek növelnek:/

"b) a vagyoni értéket képviselõ jogért járó ellenérték, ha a vámáru

adathordozó, és a vagyoni értéket képviselõ jogért járó ellenérték a

vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.

törvény 31. § (1) bekezdése szerint nem része a vámértéknek;"

5. § Az áfa-törvény 31. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ j) ponttal egészül ki:

/Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot,

mely/

"i) az alapítvány, közalapítvány részére biztosított vámmentességen alapul;

j) a Magyarországon bejegyzett hajóknak a más ország parti tengerébõl vagy a

nyílt tenger vizébõl nyert tengeri halászati és más termékeire, valamint az

elõbbi feltételeknek megfelelõ gyártóhajókon elõállított, továbbfeldolgozott

termékekre adott vámmentességen alapul."

6. § Az áfa-törvény 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(5) Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható elõzetesen felszámított

adó erejéig - készfizetõ kezesként felel az adó megfizetéséért azzal az

adóalannyal szemben, aki (amely) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

teljesítése során rá adót hárított át, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult

adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem

fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben engedményezéssel

szerzett követelés mérséklésével történt. A kezesi felelõsség alapján

fizetésre kötelezett adóalany a kötelezésrõl szóló adóhatósági határozat

kézhezvételének napjától az ellenérték adóval növelt összegének megfizetésével

nem mentesül a kezesi felelõsség alapján meghozott adóhatósági határozatban

elõírt kötelezettség teljesítése alól."

7. § (1) Az áfa-törvény 61.§-a után a XV. fejezet címe a következõkre módosul:

"A különbözet szerinti adózás és a hulladék-forgalmazásra vonatkozó különös

adózási szabályok"

(2) Az áfa-törvény 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) Az az adóalany, aki (amely)

a) adó fizetésére nem kötelezett személytõl, szervezettõl, vagy

b) olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást választotta,

terméket továbbértékesítési céllal vesz át, vagy árverés szervezõjeként a

terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy e tevékenysége

tekintetében jogainak és kötelezettségeinek az e fejezetben meghatározott

eltérésekkel tegyen eleget."

(3) Az áfa-törvény 62.§-a (2) bekezdésének 1. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/E fejezet alkalmazásában:/

"1. termék: a 6. számú mellékletben meghatározott mûalkotás, gyûjtemény és

régiség, valamint az a birtokba vehetõ dolog, amely eredeti rendeltetésének

megfelelõen ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas, ideértve a

jogszabály vagy hatósági határozat minõsítése szerinti hulladékot is, de ide

nem értve a mezõgazdasági és élelmiszeripari eredetû, valamint a Jöt. hatálya

alá tartozó terméket;"

8. § (1) Az áfa-törvény a 64.§ után a következõ 64/A. §-sal egészül ki:

"64/A.§ (1) A különbözet szerinti adózás alkalmazása során az adóalany

jogosult arra, hogy a fizetendõ adót a 7. számú mellékletben rögzített

számítási módszerrel állapítsa meg, továbbá az elszámolandó adót annak

figyelembevételével vallja be és számolja el. Ezen választását az adóalany

köteles az adóhatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az adóalany él az (1) bekezdésben biztosított választási jogával, akkor

a 63.§ (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy

nyilvántartásában nem kell termékenként külön kimutatni az adó alapját és

összegét.

(3) A fizetendõ adó megállapításának, nyilvántartásának e §-ban szabályozott

módja nem alkalmazható arra a termékre, melynek egységnyi beszerzési ára

meghaladja az 50.000 forintot. Az ilyen termékre a 63.§ (1) és (5)

bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."

(2) Az áfa-törvény az (1) bekezdéssel beiktatott 64/A. § után a következõ

64/B. §-sal egészül ki:

"64/B. § Az az adóalany, aki (amely) hulladékot továbbértékesítési célra vesz

át, vagy árverés szervezõjeként a hulladékot árverés útján értékesíti, köteles

e tevékenysége tekintetében a különbözet szerinti adózást alkalmazni."

9. § Az áfa-törvény 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép, egyidejûleg a § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény rendelkezései

alapján le nem vonható, az a) pontban felsorolt tevékenységek érdekében

felmerült kiadásokra jutó elõzetesen felszámított adó visszatérítését indokolt

kérelemre - saját hatáskörben - méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi

szervezet, egyház, valamint alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek

együttesen megfelel:

a) az állampolgárok széles körét érintõ szociális, egészségügyi, nevelési,

oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és

településfejlesztési feladatok ellátását szolgálja, és az adó-visszatérítés

iránti kérelem benyújtásának évét megelõzõen legalább egy évvel korábban ilyen

tevékenységet folytató szervezetként nyilvántartásba vették,

b) sem alapszabálya, illetõleg a szervezetet létrehozó más szabályzat, okirat

alapján, sem ténylegesen nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére

esetleg keletkezõ nyereséget nem osztja fel, hanem az a) pont szerinti

tevékenység fenntartására, javítására, bõvítésére fordítja, valamint

c) a vezetõje, az igazgatását ellátó személyzete, vagy az igazgatásában

közremûködõ személyek részére pénzbeni vagy természetbeni ellenszolgáltatást

(ideértve a költségtérítést) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint

hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek elõnyt a

szervezet mûködésébõl.

(6) Megszûnik az adó-visszatérítésre való jogosultság, ha a szervezet az (5)

bekezdésben szereplõ feltételek valamelyikét nem teljesíti."

10. § (1) Az áfa-törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete

szerint módosul.

(2) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint

módosul.

(3) Az áfa-törvény 4. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint

módosul.

(4) Az áfa-törvény az e törvény 4. számú melléklete szerinti 7. számú

melléklettel egészül ki.

Záró rendelkezés

11. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok

tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december

16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás

tárgykörében az Európai Közösség következõ jogszabályához való közelítést

célozza: a Tanács 77/388/EGK irányelve a tagállamok forgalmi adóval

kapcsolatos jogszabályalkotásának harmonizációjáról.

Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény 1998. év január hónap 1. napján lép hatályba,

rendelkezéseit - az (5)-(9) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - ettõl

az idõponttól kezdõdõen kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével az áfa-törvény 11. §-a (2) bekezdésének c)

pontja és 12. §-a c) pontjának 1. alpontjából " - a 11. § 2) bekezdés c)

pontjában meghatározott eset kivételével - " szövegrész hatályát veszti.

(3) Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 9. pontjának b) és g) alpontja 1999. év

december hónap 31. napján hatályát veszti azzal, hogy az e törvény

hatálybalépése után létesített fióktelepre az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése

9. pontjának b) alpontját már nem kell alkalmazni.

(4) Az áfa-törvény 62. §-ának (3) bekezdése e törvény hatályba lépésével

hatályát veszti azzal, hogy a hatálybalépés napján készleten lévõ hulladékokra

az áfa-törvény 1997. év december hónap 31. napján hatályos 62. § (3)

bekezdését még alkalmazni kell.

(5) Az 1.§-ban foglalt rendelkezést 1998. év szeptember hónap 1. napjától

kezdõdõen kell alkalmazni.

(6) A 4. és 5. §-ban foglalt rendelkezéseket arra a termékimportra kell

alkalmazni, melynél a termék behozatalára vagy egyéb módon történõ

bejuttatására e törvény hatálybalépésének napjától kezdõdõen kerül sor.

(7) A 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést arra a termékre kell

alkalmazni, melynek átvételére e törvény hatálybalépésének napjától kezdõdõen

kerül sor.

(8) A 9. §-ban foglalt rendelkezést e törvény hatálybalépésének napjától

benyújtott kérelmek elbírálásakor kell alkalmazni. Az e törvény

hatálybalépésének napjáig benyújtott kérelmeknél az áfa-törvény 71. § (5)

bekezdésének 1997. év december hónap 31. napján hatályos rendelkezését kell

alkalmazni.

(9) Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 16. pontjában szereplõ, az önálló

bírósági végrehajtókra vonatkozó rendelkezését 1995. év január hónap 1.

napjától kell alkalmazni.

1. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

Az áfa-törvény 1. számú mellékletének 64. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások

köre

I. Termékek

Sorszám Megnevezés/

"64. Kertészeti termék (METJ 92.)"

2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 10. és 16. pontja helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

/A 30.§ (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és

szolgáltatásnyújtások a következõk:/

"10. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a

zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;"

"16. a bíróságok és a hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértõk által

végzett szakértõi tevékenység, és az önálló bírósági végrehajtó tevékenysége;"

3. számú melléklet az 1997. évi . törvényhez

Az áfa-törvény 4. számú mellékletének II. részében a 2. pont d) és e) alpontja

helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

/A felvásárlást igazoló bizonylat kötelezõ adattartalma a következõ:/

"d) a felvásárolt termék megnevezése, minõségi osztályba sorolása, valamint

statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelõ

részletezésben;

e) a felvásárolt termék egységára, a felvásárlási ár összege;"

4. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

"7. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A különbözet szerinti adózás során fizetendõ adó megállapításának választható

módszere

Az adóbevallási idõszakonként fizetendõ adó összegét az adóalanynak az alábbi

számítási módszerrel kell megállapítania

n

F = S (E(k) - B(k)) * A(k) , ahol

k=1 100+A(k)

F: az adóbevallási idõszakonként fizetendõ adó, melynek összege azonban

legfeljebb nulla lehet;

E(k): az adóbevallási idõszakban értékesített összes termék árrésre jutó adót

is tartalmazó eladásiár-összege - adókulcsonként;

B(k): az adóbevallási idõszakban beszerzett összes termék beszerzésiár-összege

- adókulcsonként;

A(k): az adó százalékos mértéke - adókulcsonként

k=1,2...,n:az adókulcsok."

INDOKOLÁS

az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény

módosításáról rendelkezõ törvényjavaslathoz

Általános indokolás

Az általános forgalmiadó bevétel a költségvetés legjelentõsebb, folyamatosan

emelkedõ, "reálértékét" automatikusan megõrzõ forrása. A törvénynek az Európai

Közösség hozzáadottérték-típusú forgalmiadó-rendszerekre elõírt 77/388/EGK.

számú ajánlásával kapcsolatos harmonizációja példaértékû. Ezért azon látványos

átalakítás már nem indokolt. A jogi környezet nem jelentéktelen változása

miatt azonban a törvénymódosítás ismét szükségszerû. Egyúttal sor kerül néhány

helyen olyan, a rendszer mûködési tapasztalataiból adódó kiigazításra,

pontosításra is, amely elõsegíti az adóhatósági munka hatékonyságának

növelését, a legális "kiskapuk" bezárását.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az Európai Unió forgalmi adóztatásával való összhang megteremtésében jelentõs

mérföldkövet jelent a jövedéki adó bevezetése. Ez a jövedékiadó-törvény

hatálya alá tartozó dohánytermékek esetében áfa-törvénybeli módosítást is

megkíván az 1998. szeptember 1-jétõl bevezetendõ adójegy miatt. A

dohánygyártmányok dobozára felragasztott bélyeg, az ún. adójegy igazolja a

termék adózott voltát, s ezzel a bélyeget felhelyezõ termelõ vagy importáló a

késõbbi forgalmazási fázisok valamennyi forgalmiadó-terhét megváltja. Az

adójegy magában foglalja a kiskereskedelmi eladási ár után fizetendõ áfa

összegét is, vagyis az áfa - ebben a termékkörben - egyfázisú adóvá válik. A

dohánygyármányok utáni áfa-fizetési és -bevallási kötelezettség ebben az

esetben a jövedékiadó-törvény elõírásai szerint történik. Ennek leképezése

jelenik meg a Javaslatban. Az áfa-nak a jövedéki adózásban való egyfázisúvá

tétele ugyanakkor nem érinti majd a dohánytermékeket elõállítók elõállításhoz

kapcsolódó közvetlen és közvetett, elõzetesen felszámított áfa-jának, illetve

a forgalmazók forgalmazáshoz kapcsolódó közvetett elõzetesen felszámított

adójának a levonási jogát. (Így pl. a dohánygyárak alapanyag és egyéb

beszerzéseinek áfa-ja továbbra is levonható, illetve visszaigényelhetõ.)

Megváltoztatja azonban a bolti kiskereskedelem különleges adózási módját. Ezen

rendelkezések a jövedéki adóról szóló törvényben hatályosulnak.

A 2. §-hoz

Az áfa-rendszerben - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ fiókszabályozás

bevezetésével összefüggésben - a külföldi központ adóalanyiságát a belföldi

fiókja útján gyakorolja, vagyis a fiók fogja a külföldi székhelyû vállalkozás

adóalanyiságából fakadó kötelezettségeket teljesíteni, és a központot emiatt

megilletõ jogokat érvényesíteni. Nem teremti meg azonban azt a lehetõséget,

hogy a külföldi valamennyi fiókja után összevontan adózzon, hiszen az egyes

fiókok adóügyeit elkülönülten kezeli. (Ellenkezõ esetben nem lehetne

következetesen érvényre juttatni a fiókok önálló elszámolását.) A

törvényjavaslatban felállított fikció értelmében mindenkor adóztatható

tényállásnak minõsül a központ és a belföldi fióktelepe közötti, illetve a

fióktelepek egymás közötti gazdasági kapcsolata is. (Ez az áfa-adózási elõírás

teremti meg a számlán alapuló számviteli nyilvántartás alapjait is.)

A 3. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi követelmények szerint a fiók sem

elõnyösebb, sem hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet pl. a belföldi

leányvállalatok szabályozásánál, a tõkekivonás esetleges eszközéül szolgáló

transzferárak kialakulása ellen (a belföldi kapcsolt vállalkozásokhoz hasonló

módon) az áfa-törvény adóalap-korrekciót ír elõ.

A 4. §-hoz

A vámtörvény szerinti vámérték meghatározásában a nemzetközi ajánlásoknak

megfelelõen - a szoftverek esetében egyedülálló módon - csak az adathordozó

értékét veszik figyelembe, bár tipikusan az ahhoz tapadó vagyoni értékû jogért

kell fizetni. Annak érdekében, hogy a hazai elõállítású szoftverek

versenyhátránya megszûnjön, és az importált szoftvereket belföldön forgalmazók

közötti egyenlõség megvalósuljon, az adathordozók importálásakor a vámértéket

az áfa-alap kiszámításánál a vagyoni értékû jog árával növelt összeggel

célszerû figyelembe venni.

Az 5. §-hoz

A fõszabály szerint a törvényi rendelkezésen alapuló vámmentesség áfa-

mentességgel is jár. Abban az esetben azonban, ha ez gátolja az áfa szektor-

és versenysemleges mivoltának érvényre jutását, az áfa-törvény a mentességet

mégsem adja meg. A tenger kincseinek (különösen az energiahordozóknak) az áfa-

mentes behozatala nyilvánvalóan sérti a versenyegyenlõséget, így megszüntetése

indokolt. Önmagában ez az intézkedés pótlólagos áremelkedést nem okoz, pusztán

az eltérõ közteher-mértékekbõl fakadó extraprofit kialakulását akadályozza

meg.

A 6. §-hoz

Az áfa-törvény bizonyos feltételek mellett 1996 óta a vevõt is felelõssé teszi

az eladó adótartozásáért. A rendelkezés hatékonyságának növelése érdekében a

Javaslat a vevõ egyszerû kezessége helyett annak készfizetõ kezességét

állítja. Rendelkezik arról is, hogy a vevõnek az adóhatóság felszólításának

kézhezvétele után már célszerû legyen az adóhatóság felé fizetni. Ezzel a

változtatással az adóhatóságnak nemcsak akkor lesz lehetõsége a vevõktõl az

adó beszedésére, ha az eredeti kötelezettet semmilyen kényszerintézkedéssel

sem tudta az adókötelezettség rendezésére rábírni.

A 7-8. §-okhoz

A használtcikk-kereskedelem áfa-fizetési kötelezettségét különös szabályok

szerint, az általa elért árrés után is megállapíthatja. Ez a különös adózási

mód termékszintû nyilvántartást feltételez. Az adminisztrációs terhek

csökkentésére - alternatív adózási módként - megjelenik az idõszakonkénti

árrés-számítás lehetõsége az 50 ezer Ft érték alatti termékeknél. A

használtcikk-kereskedelem különös fajtájánál, a hulladékfelvásárlás területén

kötelezõvé válik az árrés-adózás. Ezzel a hulladékok felvásárlásakor

megszûnik az olyan elõzetesen felszámított adó levonásának lehetõsége, mellyel

szemben az átadó áfa-fizetési kötelezettségét nem rendezte.

A 9. §-hoz

A közhasznú tevékenységek hatékonyabb elõsegítése érdekében merült fel, hogy a

közösségi érdekeket szolgáló társadalmi szervezetek jelenleg már meglévõ áfa-

visszatérítése terjedjen ki az egyházakra és alapítványokra is úgy, hogy a

77/388/EGK. számú ajánlásban elért harmonizáció terén visszalépés ne

történjen. Ezért a Javaslat bõvíti a potenciálisan visszatérítésre jogosultak

körét, miközben a kedvezmény megadása szempontjából szigorúbb feltételeket

állít a közhasznú tevékenység folytatására.

A 10. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a déligyümölcsöknek a hazai gyümölcsökkel analóg

adómértékkel való terhelését, és kisebb, technikai jellegû átsorolásbeli

változtatásokat. Fogyasztóvédelmi szempontból indokolt a felvásárlási jegyen

szerepeltetni a felvásárolt termék minõségi osztályba sorolását, és a Javaslat

értelmében külön törvényi melléklet tartalmazza az idõszakonkénti árrés-

számítás módját.

A 12. §-hoz

A Javaslatban szereplõ módosítások - a fõ szabály szerint - 1998. január 1-

jével lépnek hatályba. Ugyanettõl az idõponttól megszûnik a zárt árusítású

diplomataboltokból történõ értékesítések 0 %-os adómértékkel való adóztatása

(helyette a jelenleg is fennálló adó-visszatérítés bõvülne).

Eleje Honlap