A Magyar Köztársaság Kormánya
T/4816.. számú
törvényjavaslat
az általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1997. szeptember
1997. évi . törvény
az általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény módosításáról
1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: áfa-törvény) a 3. § után a következõ 3/A.§-sal egészül ki:
"3/A.§ A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi ... törvény (a
továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra kizárólag akkor
kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten elõírja."
2. § Az áfa-törvény 4.§-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A külföldi székhelyû vállalkozás adóalanyiságát belföldön végzett
gazdasági tevékenysége erejéig az általa e célra létesített fióktelep
testesíti meg. Ha a külföldi székhelyû vállalkozásnak belföldön több
fióktelepe van, az egyes fióktelepek egymástól függetlenül testesítik meg a
külföldi székhelyû vállalkozás adóalanyiságát.
(4) A külföldi székhelyû vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a
belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyû vállalkozás más fióktelepe közötti
gazdasági kapcsolatot úgy kell tekinteni, mintha az a külföldi székhelyû
vállalkozáson kívüli személlyel, ellenérték fejében jött volna létre."
3. § Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
"5. gazdaságilag szoros kapcsolatban álló fél:
a) az, aki (amely) a számviteli törvény rendelkezései alapján
anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve társult vállalkozásnak minõsül,
vagy minõsülne akkor, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna;
b) a külföldi székhelyû vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a
belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyû vállalkozás másik belföldi
fióktelepe;"
4. § Az áfa-törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra változik:
/Az adó alapja termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított
vámértéke, melyet a következõ tételek növelnek:/
"b) a vagyoni értéket képviselõ jogért járó ellenérték, ha a vámáru
adathordozó, és a vagyoni értéket képviselõ jogért járó ellenérték a
vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.
törvény 31. § (1) bekezdése szerint nem része a vámértéknek;"
5. § Az áfa-törvény 31. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ j) ponttal egészül ki:
/Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot,
mely/
"i) az alapítvány, közalapítvány részére biztosított vámmentességen alapul;
j) a Magyarországon bejegyzett hajóknak a más ország parti tengerébõl vagy a
nyílt tenger vizébõl nyert tengeri halászati és más termékeire, valamint az
elõbbi feltételeknek megfelelõ gyártóhajókon elõállított, továbbfeldolgozott
termékekre adott vámmentességen alapul."
6. § Az áfa-törvény 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(5) Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható elõzetesen felszámított
adó erejéig - készfizetõ kezesként felel az adó megfizetéséért azzal az
adóalannyal szemben, aki (amely) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás
teljesítése során rá adót hárított át, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult
adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem
fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben engedményezéssel
szerzett követelés mérséklésével történt. A kezesi felelõsség alapján
fizetésre kötelezett adóalany a kötelezésrõl szóló adóhatósági határozat
kézhezvételének napjától az ellenérték adóval növelt összegének megfizetésével
nem mentesül a kezesi felelõsség alapján meghozott adóhatósági határozatban
elõírt kötelezettség teljesítése alól."
7. § (1) Az áfa-törvény 61.§-a után a XV. fejezet címe a következõkre módosul:
"A különbözet szerinti adózás és a hulladék-forgalmazásra vonatkozó különös
adózási szabályok"
(2) Az áfa-törvény 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az az adóalany, aki (amely)
a) adó fizetésére nem kötelezett személytõl, szervezettõl, vagy
b) olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást választotta,
terméket továbbértékesítési céllal vesz át, vagy árverés szervezõjeként a
terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy e tevékenysége
tekintetében jogainak és kötelezettségeinek az e fejezetben meghatározott
eltérésekkel tegyen eleget."
(3) Az áfa-törvény 62.§-a (2) bekezdésének 1. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E fejezet alkalmazásában:/
"1. termék: a 6. számú mellékletben meghatározott mûalkotás, gyûjtemény és
régiség, valamint az a birtokba vehetõ dolog, amely eredeti rendeltetésének
megfelelõen ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas, ideértve a
jogszabály vagy hatósági határozat minõsítése szerinti hulladékot is, de ide
nem értve a mezõgazdasági és élelmiszeripari eredetû, valamint a Jöt. hatálya
alá tartozó terméket;"
8. § (1) Az áfa-törvény a 64.§ után a következõ 64/A. §-sal egészül ki:
"64/A.§ (1) A különbözet szerinti adózás alkalmazása során az adóalany
jogosult arra, hogy a fizetendõ adót a 7. számú mellékletben rögzített
számítási módszerrel állapítsa meg, továbbá az elszámolandó adót annak
figyelembevételével vallja be és számolja el. Ezen választását az adóalany
köteles az adóhatóságnak bejelenteni.
(2) Ha az adóalany él az (1) bekezdésben biztosított választási jogával, akkor
a 63.§ (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy
nyilvántartásában nem kell termékenként külön kimutatni az adó alapját és
összegét.
(3) A fizetendõ adó megállapításának, nyilvántartásának e §-ban szabályozott
módja nem alkalmazható arra a termékre, melynek egységnyi beszerzési ára
meghaladja az 50.000 forintot. Az ilyen termékre a 63.§ (1) és (5)
bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."
(2) Az áfa-törvény az (1) bekezdéssel beiktatott 64/A. § után a következõ
64/B. §-sal egészül ki:
"64/B. § Az az adóalany, aki (amely) hulladékot továbbértékesítési célra vesz
át, vagy árverés szervezõjeként a hulladékot árverés útján értékesíti, köteles
e tevékenysége tekintetében a különbözet szerinti adózást alkalmazni."
9. § Az áfa-törvény 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény rendelkezései
alapján le nem vonható, az a) pontban felsorolt tevékenységek érdekében
felmerült kiadásokra jutó elõzetesen felszámított adó visszatérítését indokolt
kérelemre - saját hatáskörben - méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi
szervezet, egyház, valamint alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek
együttesen megfelel:
a) az állampolgárok széles körét érintõ szociális, egészségügyi, nevelési,
oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és
településfejlesztési feladatok ellátását szolgálja, és az adó-visszatérítés
iránti kérelem benyújtásának évét megelõzõen legalább egy évvel korábban ilyen
tevékenységet folytató szervezetként nyilvántartásba vették,
b) sem alapszabálya, illetõleg a szervezetet létrehozó más szabályzat, okirat
alapján, sem ténylegesen nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére
esetleg keletkezõ nyereséget nem osztja fel, hanem az a) pont szerinti
tevékenység fenntartására, javítására, bõvítésére fordítja, valamint
c) a vezetõje, az igazgatását ellátó személyzete, vagy az igazgatásában
közremûködõ személyek részére pénzbeni vagy természetbeni ellenszolgáltatást
(ideértve a költségtérítést) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint
hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek elõnyt a
szervezet mûködésébõl.
(6) Megszûnik az adó-visszatérítésre való jogosultság, ha a szervezet az (5)
bekezdésben szereplõ feltételek valamelyikét nem teljesíti."
10. § (1) Az áfa-törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete
szerint módosul.
(2) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint
módosul.
(3) Az áfa-törvény 4. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint
módosul.
(4) Az áfa-törvény az e törvény 4. számú melléklete szerinti 7. számú
melléklettel egészül ki.
Záró rendelkezés
11. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december
16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás
tárgykörében az Európai Közösség következõ jogszabályához való közelítést
célozza: a Tanács 77/388/EGK irányelve a tagállamok forgalmi adóval
kapcsolatos jogszabályalkotásának harmonizációjáról.
Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések
12. § (1) Ez a törvény 1998. év január hónap 1. napján lép hatályba,
rendelkezéseit - az (5)-(9) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - ettõl
az idõponttól kezdõdõen kell alkalmazni.
(2) E törvény hatályba lépésével az áfa-törvény 11. §-a (2) bekezdésének c)
pontja és 12. §-a c) pontjának 1. alpontjából " - a 11. § 2) bekezdés c)
pontjában meghatározott eset kivételével - " szövegrész hatályát veszti.
(3) Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 9. pontjának b) és g) alpontja 1999. év
december hónap 31. napján hatályát veszti azzal, hogy az e törvény
hatálybalépése után létesített fióktelepre az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése
9. pontjának b) alpontját már nem kell alkalmazni.
(4) Az áfa-törvény 62. §-ának (3) bekezdése e törvény hatályba lépésével
hatályát veszti azzal, hogy a hatálybalépés napján készleten lévõ hulladékokra
az áfa-törvény 1997. év december hónap 31. napján hatályos 62. § (3)
bekezdését még alkalmazni kell.
(5) Az 1.§-ban foglalt rendelkezést 1998. év szeptember hónap 1. napjától
kezdõdõen kell alkalmazni.
(6) A 4. és 5. §-ban foglalt rendelkezéseket arra a termékimportra kell
alkalmazni, melynél a termék behozatalára vagy egyéb módon történõ
bejuttatására e törvény hatálybalépésének napjától kezdõdõen kerül sor.
(7) A 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést arra a termékre kell
alkalmazni, melynek átvételére e törvény hatálybalépésének napjától kezdõdõen
kerül sor.
(8) A 9. §-ban foglalt rendelkezést e törvény hatálybalépésének napjától
benyújtott kérelmek elbírálásakor kell alkalmazni. Az e törvény
hatálybalépésének napjáig benyújtott kérelmeknél az áfa-törvény 71. § (5)
bekezdésének 1997. év december hónap 31. napján hatályos rendelkezését kell
alkalmazni.
(9) Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 16. pontjában szereplõ, az önálló
bírósági végrehajtókra vonatkozó rendelkezését 1995. év január hónap 1.
napjától kell alkalmazni.
1. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az áfa-törvény 1. számú mellékletének 64. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások
köre
I. Termékek
Sorszám Megnevezés/
"64. Kertészeti termék (METJ 92.)"
2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 10. és 16. pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
/A 30.§ (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és
szolgáltatásnyújtások a következõk:/
"10. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a
zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;"
"16. a bíróságok és a hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértõk által
végzett szakértõi tevékenység, és az önálló bírósági végrehajtó tevékenysége;"
3. számú melléklet az 1997. évi . törvényhez
Az áfa-törvény 4. számú mellékletének II. részében a 2. pont d) és e) alpontja
helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
/A felvásárlást igazoló bizonylat kötelezõ adattartalma a következõ:/
"d) a felvásárolt termék megnevezése, minõségi osztályba sorolása, valamint
statisztikai besorolása legalább az e törvény szerinti hivatkozásnak megfelelõ
részletezésben;
e) a felvásárolt termék egységára, a felvásárlási ár összege;"
4. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
"7. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
A különbözet szerinti adózás során fizetendõ adó megállapításának választható
módszere
Az adóbevallási idõszakonként fizetendõ adó összegét az adóalanynak az alábbi
számítási módszerrel kell megállapítania
n
F = S (E(k) - B(k)) * A(k) , ahol
k=1 100+A(k)
F: az adóbevallási idõszakonként fizetendõ adó, melynek összege azonban
legfeljebb nulla lehet;
E(k): az adóbevallási idõszakban értékesített összes termék árrésre jutó adót
is tartalmazó eladásiár-összege - adókulcsonként;
B(k): az adóbevallási idõszakban beszerzett összes termék beszerzésiár-összege
- adókulcsonként;
A(k): az adó százalékos mértéke - adókulcsonként
k=1,2...,n:az adókulcsok."
INDOKOLÁS
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról rendelkezõ törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az általános forgalmiadó bevétel a költségvetés legjelentõsebb, folyamatosan
emelkedõ, "reálértékét" automatikusan megõrzõ forrása. A törvénynek az Európai
Közösség hozzáadottérték-típusú forgalmiadó-rendszerekre elõírt 77/388/EGK.
számú ajánlásával kapcsolatos harmonizációja példaértékû. Ezért azon látványos
átalakítás már nem indokolt. A jogi környezet nem jelentéktelen változása
miatt azonban a törvénymódosítás ismét szükségszerû. Egyúttal sor kerül néhány
helyen olyan, a rendszer mûködési tapasztalataiból adódó kiigazításra,
pontosításra is, amely elõsegíti az adóhatósági munka hatékonyságának
növelését, a legális "kiskapuk" bezárását.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Európai Unió forgalmi adóztatásával való összhang megteremtésében jelentõs
mérföldkövet jelent a jövedéki adó bevezetése. Ez a jövedékiadó-törvény
hatálya alá tartozó dohánytermékek esetében áfa-törvénybeli módosítást is
megkíván az 1998. szeptember 1-jétõl bevezetendõ adójegy miatt. A
dohánygyártmányok dobozára felragasztott bélyeg, az ún. adójegy igazolja a
termék adózott voltát, s ezzel a bélyeget felhelyezõ termelõ vagy importáló a
késõbbi forgalmazási fázisok valamennyi forgalmiadó-terhét megváltja. Az
adójegy magában foglalja a kiskereskedelmi eladási ár után fizetendõ áfa
összegét is, vagyis az áfa - ebben a termékkörben - egyfázisú adóvá válik. A
dohánygyármányok utáni áfa-fizetési és -bevallási kötelezettség ebben az
esetben a jövedékiadó-törvény elõírásai szerint történik. Ennek leképezése
jelenik meg a Javaslatban. Az áfa-nak a jövedéki adózásban való egyfázisúvá
tétele ugyanakkor nem érinti majd a dohánytermékeket elõállítók elõállításhoz
kapcsolódó közvetlen és közvetett, elõzetesen felszámított áfa-jának, illetve
a forgalmazók forgalmazáshoz kapcsolódó közvetett elõzetesen felszámított
adójának a levonási jogát. (Így pl. a dohánygyárak alapanyag és egyéb
beszerzéseinek áfa-ja továbbra is levonható, illetve visszaigényelhetõ.)
Megváltoztatja azonban a bolti kiskereskedelem különleges adózási módját. Ezen
rendelkezések a jövedéki adóról szóló törvényben hatályosulnak.
A 2. §-hoz
Az áfa-rendszerben - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ fiókszabályozás
bevezetésével összefüggésben - a külföldi központ adóalanyiságát a belföldi
fiókja útján gyakorolja, vagyis a fiók fogja a külföldi székhelyû vállalkozás
adóalanyiságából fakadó kötelezettségeket teljesíteni, és a központot emiatt
megilletõ jogokat érvényesíteni. Nem teremti meg azonban azt a lehetõséget,
hogy a külföldi valamennyi fiókja után összevontan adózzon, hiszen az egyes
fiókok adóügyeit elkülönülten kezeli. (Ellenkezõ esetben nem lehetne
következetesen érvényre juttatni a fiókok önálló elszámolását.) A
törvényjavaslatban felállított fikció értelmében mindenkor adóztatható
tényállásnak minõsül a központ és a belföldi fióktelepe közötti, illetve a
fióktelepek egymás közötti gazdasági kapcsolata is. (Ez az áfa-adózási elõírás
teremti meg a számlán alapuló számviteli nyilvántartás alapjait is.)
A 3. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a nemzetközi követelmények szerint a fiók sem
elõnyösebb, sem hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet pl. a belföldi
leányvállalatok szabályozásánál, a tõkekivonás esetleges eszközéül szolgáló
transzferárak kialakulása ellen (a belföldi kapcsolt vállalkozásokhoz hasonló
módon) az áfa-törvény adóalap-korrekciót ír elõ.
A 4. §-hoz
A vámtörvény szerinti vámérték meghatározásában a nemzetközi ajánlásoknak
megfelelõen - a szoftverek esetében egyedülálló módon - csak az adathordozó
értékét veszik figyelembe, bár tipikusan az ahhoz tapadó vagyoni értékû jogért
kell fizetni. Annak érdekében, hogy a hazai elõállítású szoftverek
versenyhátránya megszûnjön, és az importált szoftvereket belföldön forgalmazók
közötti egyenlõség megvalósuljon, az adathordozók importálásakor a vámértéket
az áfa-alap kiszámításánál a vagyoni értékû jog árával növelt összeggel
célszerû figyelembe venni.
Az 5. §-hoz
A fõszabály szerint a törvényi rendelkezésen alapuló vámmentesség áfa-
mentességgel is jár. Abban az esetben azonban, ha ez gátolja az áfa szektor-
és versenysemleges mivoltának érvényre jutását, az áfa-törvény a mentességet
mégsem adja meg. A tenger kincseinek (különösen az energiahordozóknak) az áfa-
mentes behozatala nyilvánvalóan sérti a versenyegyenlõséget, így megszüntetése
indokolt. Önmagában ez az intézkedés pótlólagos áremelkedést nem okoz, pusztán
az eltérõ közteher-mértékekbõl fakadó extraprofit kialakulását akadályozza
meg.
A 6. §-hoz
Az áfa-törvény bizonyos feltételek mellett 1996 óta a vevõt is felelõssé teszi
az eladó adótartozásáért. A rendelkezés hatékonyságának növelése érdekében a
Javaslat a vevõ egyszerû kezessége helyett annak készfizetõ kezességét
állítja. Rendelkezik arról is, hogy a vevõnek az adóhatóság felszólításának
kézhezvétele után már célszerû legyen az adóhatóság felé fizetni. Ezzel a
változtatással az adóhatóságnak nemcsak akkor lesz lehetõsége a vevõktõl az
adó beszedésére, ha az eredeti kötelezettet semmilyen kényszerintézkedéssel
sem tudta az adókötelezettség rendezésére rábírni.
A 7-8. §-okhoz
A használtcikk-kereskedelem áfa-fizetési kötelezettségét különös szabályok
szerint, az általa elért árrés után is megállapíthatja. Ez a különös adózási
mód termékszintû nyilvántartást feltételez. Az adminisztrációs terhek
csökkentésére - alternatív adózási módként - megjelenik az idõszakonkénti
árrés-számítás lehetõsége az 50 ezer Ft érték alatti termékeknél. A
használtcikk-kereskedelem különös fajtájánál, a hulladékfelvásárlás területén
kötelezõvé válik az árrés-adózás. Ezzel a hulladékok felvásárlásakor
megszûnik az olyan elõzetesen felszámított adó levonásának lehetõsége, mellyel
szemben az átadó áfa-fizetési kötelezettségét nem rendezte.
A 9. §-hoz
A közhasznú tevékenységek hatékonyabb elõsegítése érdekében merült fel, hogy a
közösségi érdekeket szolgáló társadalmi szervezetek jelenleg már meglévõ áfa-
visszatérítése terjedjen ki az egyházakra és alapítványokra is úgy, hogy a
77/388/EGK. számú ajánlásban elért harmonizáció terén visszalépés ne
történjen. Ezért a Javaslat bõvíti a potenciálisan visszatérítésre jogosultak
körét, miközben a kedvezmény megadása szempontjából szigorúbb feltételeket
állít a közhasznú tevékenység folytatására.
A 10. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a déligyümölcsöknek a hazai gyümölcsökkel analóg
adómértékkel való terhelését, és kisebb, technikai jellegû átsorolásbeli
változtatásokat. Fogyasztóvédelmi szempontból indokolt a felvásárlási jegyen
szerepeltetni a felvásárolt termék minõségi osztályba sorolását, és a Javaslat
értelmében külön törvényi melléklet tartalmazza az idõszakonkénti árrés-
számítás módját.
A 12. §-hoz
A Javaslatban szereplõ módosítások - a fõ szabály szerint - 1998. január 1-
jével lépnek hatályba. Ugyanettõl az idõponttól megszûnik a zárt árusítású
diplomataboltokból történõ értékesítések 0 %-os adómértékkel való adóztatása
(helyette a jelenleg is fennálló adó-visszatérítés bõvülne).