1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4834.. sz.
törvényjavaslat
az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi
pótköltségvetésérõl
Elõadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember
1997. évi ... törvény
az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetésérõl
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi
XXXVIII. törvény 86. §-a alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól
és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992. évi
LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetésérõl szóló
1996. évi CXXV. törvény ( a továbbiakban: KT.), valamint a végrehajtásához
kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja.
1. §
A KT. 5. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. § Az Országgyûlés az E. Alap
a) bevételi fõösszegét 513 944 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 544 095 millió forintban,
c) hiányát 30 151 millió forintban
állapítja meg."
2. §
A KT 6.; 7.; 8.; 9. számú mellékleteinek a helyébe az e törvény 1.; 2.; 3.; 4.
számú mellékletei lépnek.
3. §
A KT. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és
egyúttal (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A 6. sz. melléklet bevételi oldal 8. cím elõirányzata a 7. sz. melléklet
Célelõirányzat 1. Kórházátalakítás végkielégítése kiadási elõirányzatnak a
fedezetét is biztosítja.
(3) A 6. számú melléklet kiadási oldal 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat
csoportszám elõirányzata, annak 6. kiemelt elõirányzata, a 7. sz. melléklet
célelõirányzat 1. Kórházátalakítás végkielégítése kiadási elõirányzata, a 7.
sz. melléklet célelõirányzatok összes sorának, valamint a Mindösszesen sorának
elõirányzata a tényleges kiadások arányában túlléphetõ.
4. §
A KT. 11. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 6. sz. melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. elõirányzat-csoport tartalmazza
azon gyógyszerek támogatásának elõirányzatát, melyek - a felhasználásnak a
szakmailag kiemelten indokolt területekre történõ korlátozása érdekében - csak
a gyógyszeres kezelést végzõ egészségügyi intézmény és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által megkötött külön
szerzõdés szerint támogathatók.
(2) A külön szerzõdés szerint támogatható gyógyszereket és a támogatás
feltételeit külön jogszabály állapítja meg. Csak külön szerzõdés szerint
támogathatók a vérzékenység és a sclerosis multiplex kezelésére szolgáló
gyógyszerek.
(3) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. elõirányzat-csoport tartalmazza
a sclerosis multiplexben szenvedõ betegek gyógyszerellátásának 500 millió
forintos és a meghatározott biztosítotti csoport térítésmentes influenza
elleni védõoltásának 300 millió forintos, valamint a vérzékenység kezelésének
1300 millió forintos elõirányzatát".
5. §
A KT. 14. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/14. § A 6. számú melléklet 1. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoportszám
alatti betegséggel kapcsolatos segélyek elõirányzatából/
"a) 480 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira,"
/fordítható összeg./
6. §
A KT. 15. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 6. számú melléklet 2. cím egyéb kiadások, 2. alcím mûködésre fordított
kiadások, 7. elõirányzat-csoportszám, Az Adó és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal
(a továbbiakban APEH) -OEP együttmûködéssel történõ behajtás ösztönzése,
valamint a 2. cím, 6. alcím APEH-OEP együttmûködéssel összefüggésben átadott
összeg elõirányzata a tényleges bevételek arányában túlléphetõ."
(5) A 8. számú melléklet 9. cím központosított elõirányzatok kiadása, 2. alcím
egészségbiztosítási célfeladatok, 4. elõirányzat-csoportszám családi pótlék
ellenõrzése elõirányzat magában foglalja az APEH által végzett ellenõrzés 15
millió forint összegû ellenértékét is."
7. §
Az AT. 5/A. § az alábbiak szerint módosul:
"5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
kintlévõségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen
a) a kintlévõségek behajtásából eredõ - az erre a célra szolgáló pénzforgalmi
bevételi számlára - járulékbevételnek, továbbá egészségügyi hozzájárulásból
és munkáltatói táppénz-hozzájárulásból származó bevételnek 2%-a az
Egészségbiztosítási Önkormányzat behajtási,
b) a járulékellenõrzés során feltárt járuléknak, egészségügyi
hozzájárulásnak, munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak (elfedett járulék,
egészségügyi hozzájárulás, kirovás, munkáltatói táppénz-hozzájárulás) 4%-a -
legfeljebb azonban az alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, az Egészségbiztosítási Önkormányzat,
valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH)
behajtási, illetve járulékellenõrzési
tevékenységet végzõ igazgatási szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges
feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.
(2) A bevételbõl
a) a járulékellenõrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulék és
egészségügyi hozzájárulás, valamint munkáltatói táppénz-hozzájárulás fizetési
kötelezettség 4%-a - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti
összeghatárig - a Nyugdíjbiztosítási Alap,
b) a kintlévõség behajtásából eredõ, a tárgyévben ténylegesen befolyt
járulékbevétel és egészségügyi hozzájárulás, valamint munkáltatói táppénz-
hozzájárulás bevétel 2%-a - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti
összeghatárig - az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi.
c) az APEH és OEP ellenõrei az (1) bekezdés b) pont szerinti tevékenységük
során feltárt és kiróható járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak,
munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak az arányában részesülnek a
Nyugdíjbiztosítási Alap (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bevételébõl."
(3) A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
közötti megosztására vonatkozóan - a 4-5. §-okban meghatározott
rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére
kell alkalmazni.
8. §
Az AT. a következõ 5/B. §-al egészül ki:
"5/B. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 32. §-ának (3)-
(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések végrehajtása során a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásokat
kiegyenlítõ - az erre a célra szolgáló pénzforgalmi bevételi számlára befolyó
- bevételek 2%-a az APEH-nak és az OEP-nek a rendelkezések végrehajtásában
résztvevõ szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges feltételek megteremtésére,
illetve anyagi ösztönzésére fordítható.
(2) A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
közötti megosztására vonatkozóan a 4.-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket
a bevételeknek az (1) bekezdés szerinti pénzforgalmi elszámolási számlára
befolyó bevétel 2%-ával csökkentett részére kell alkalmazni.
(3) A pénzforgalmi elszámolási számlára befolyó bevétel 2%-a az
Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. Ezen összeg fele az APEH-et illeti
meg."
9.§
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 105/C. §-a (3)
bekezdésének rendelkezését 1997-re vonatkozóan azzal az eltéréssel kell
végrehajtani, hogy a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának 1997.
november 30-ai egyenlegérõl 1998. január 31-ig kell értesíteni.
10. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a KT. 17. §-ában a "3. alcím és 4.
alcím" szövegrész helyébe a "3. alcím, 4. alcím, 5. alcím, 6. alcím"
szövegrész lép.
INDOKOLÁS
az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetésérõl szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A társadalombiztosítási alapok költségvetési helyzetét meghatározó egyes
tényezõk a tervezettõl eltérõen alakulnak. Emiatt az Egészségbiztosítási Alap
várható hiánya meghaladja a pótköltségvetés benyújtására meghatározott
mértéket.
Az Egészségbiztosítási Alap várható bevételei a tervezettõl elmaradnak,
kiadásai az elõirányzatnál nagyobbak lesznek.
A Nyugdíjbiztosítási Alapnál a tervezett hiány helyett kismértékû bevételi
többlettel lehet számolni, így pótköltségvetésre nincs szükség.
Annak érdekében, hogy a megváltozott feltételek között a finanszírozás
folyamatossága fennmaradjon, és a hiány létrejöttében szerepet játszó
beszedési elmaradások mielõbbi felszámolása megkezdõdhessen, az
Egészségbiztosítási Alapra kiterjedõen pótköltségvetési törvényjavaslat
benyújtása szükséges.
A törvényjavaslat a módosított elõirányzatok mellett javaslatot tartalmaz a
társadalombiztosítás járulék-ellenõrzési érdekeltségi rendszerének valamennyi,
a helyszíni ellenõrzésben közremûködõ szervezetre történõ kiterjesztésére.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyûlése által - 1997. augusztus
27-én - elfogadott pótköltségvetés sem a kiadások, sem a bevételek
tekintetében nem számolt a Kormány által szükségesnek tartott
követelményekkel, intézkedésekkel.
Nagymértékû az eltérés bevételi oldalon az egészségügyi hozzájárulás és az
egyéni járulék-elõirányzatok tekintetében, kiadási oldalon pedig elsõsorban a
gyógyszertámogatásnál. Az Önkormányzat által elfogadott pótköltségvetés
szerinti hiány - 47 790 millió forint - meghaladja az államháztartási szinten
kezelhetõ nagyságot. (1. Függelék)
RÉSZLETES INDOKLÁS
1. és 2. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap bevételei közül a munkáltatói járulékbevételek a
versenyszférában jelentkezõ nagyobb keresetkiáramlással összefüggésben a
tervezettnél nagyobbak. Ez a többletbevétel és az Egészségbiztosítási
Önkormányzat számára az 1996 évi pótköltségvetésben elõírt vagyonértékesítési
kötelezettségnek idei - az 1997-re eredetileg elõírt 6,3 milliárd forinton
felüli - teljesítése együttesen sem tudja pótolni az egészségügyi hozzájárulás
területén az alkotmánybírósági döntések miatt szûkülõ befizetõi körrel, és a
vártnál nagyobb bevallási, befizetési elmaradással összefüggõ bevételkiesést.
Emiatt szükséges a bevételi elõirányzatok módosítása.
A bevételi elmaradás mellett kiadási többletek is jelentkeznek.
A gyógyító-megelõzõ ellátásban a vártnál kisebb létszámfogyás miatt a
közalkalmazotti béremelés megvalósításhoz és egyes területeken a
mûködõképesség megõrzéséhez az elõirányzat emelésére, és a januárban az
egészségügyben dolgozó közalkalmazottaknak kifizetett egyszeri jövedelem-
kiegészítés fedezetének biztosítására van szükség. A végkielégítések
elõirányzata tartalmazza a felmentési idõre járó átlagkeresetek kifizetésének
a fedezetét is. Ezzel együtt is - az eddigi tapasztalatok szerint - éves
szinten várhatóan elegendõ lesz a 2000 millió forintos eredeti elõirányzat 50
százaléka. A törvényjavaslat ugyanakkor megengedi ezen elõirányzat, valamint a
gyógyító-megelõzõ ellátások globális kiadási elõirányzatának túllépését, ha
ezt a tényleges végkielégítési kiadások összege szükségessé teszi.
A rokkant nyugdíj ellátás területén tervezett szigorító intézkedések a
nyugdíjreform bevezetésével összefüggõ érdekegyeztetési megállapodások
keretében nem 1997-ben, hanem csak késõbb kerülnek bevezetésre. Emiatt 1997-
ben az elõirányzat megállapításakor számításba vett megtakarítások nem
jelentkeznek.
A gyógyszertámogatás elõirányzottnál nagyobb növekedése az 1996 évi térítési
díjemelés vártnál kisebb mértékére a támogatott gyógyszer választék széleskörû
bõvülésére és a drágább felhasználása felé történõ eltolódásra vezethetõ
vissza. Ugyanilyen tényezõk játszanak szerepet a gyógyászati segédeszköz-
ellátás és a gyógyfürdõellátás területén is. 1997-ben tehát a szándékoltnál
kisebb a lakosság és a munkáltatók hozzájárulása az egészségbiztosítási
kiadásokhoz.
Az államháztartás egészében véve kedvezõ helyzetére tekintettel az emiatt
keletkezõ terheket a Kormány nem kívánja a térítési díjak jelentõs emelésével
a lakosságra hárítani, és nem tartja szükségesnek a járulékok emelését sem.
Indokolt azonban a jelentõs mértékû bevallási, beszedési-befizetési elmaradás
felszámolása az egészségügyi hozzájárulás területén. Az elõirányzatok ezen
intézkedések hatásának figyelembevételével kerültek kialakításra.
3. §-hoz
A kórházi végkielégítés kiadási elõirányzatának a ténylegesen felmerülõ
kiadások mértékéig történõ felhasználása indokolt a kórházi
ágyszámcsökkentések miatt.
4. §-hoz
A törvénytervezet rendezni kívánja a szakzsargonban különkeretes
gyógyszertámogatásnak nevezett speciális támogatási rendszer törvényi
alapjait. A vérzékenység kezelésére szolgáló - ugyancsak a különkeretes
gyógyszer-támogatási körbe tartozó - gyógyszerek eddigi külön költségvetési
soron megjelent támogatási elõirányzata is beépül a közös törvényi
elõirányzatba. Indokolt, hogy az azonos szabályozású gyógyszerkör teljes
egészében szerepeljen a költségvetési törvényben a gyógyszer-támogatási
elõirányzat részeként.
5. §-hoz
Az év eddig eltelt idõszakában megnõtt egyes súlyos betegségek gyakorisága,
mely esetekben a külföldön elvégezhetõ mûtét életmentõ.
A megemelkedett külföldi gyógykezelések árai is növelik a költségeket. Ezekre
tekintettel indokolt az elõirányzat megemelése.
6. és 8. §-hoz
Az APEH és az OEP között megállapodás jött létre az adózás rendjérõl szóló
törvény azon rendelkezésének a társadalombiztosítás területén történõ
érvényesítésére, mely szerint az adózó által visszaigényelt összegekbõl a
köztartozások visszatartandók és a jogosult intézmény részére átutalandók. A
minél nagyobb bevétel realizálása, az eredményes együttmûködés érdekében
indokolt az ösztönzési konstrukció bevezetése.
7. §-hoz
Az ellenõrzés hatékonyságának fokozása érdekében hozott döntések eredményeként
a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ellenõrei mellett az egészségbiztosítási
szervezet ellenõrei és az adóellenõrök is részt vesznek a
társadalombiztosítási bevételek ellenõrzésében. A közremûködéssel összhangban
szükség van az ellenõrzéssel kapcsolatos érdekeltségi rendszer valamennyi
közremûködõre történõ kiterjesztésére.
9. §-hoz
A társadalombiztosítási jogszabályok ez évi változásai és a járulék-bevallásra
és -befizetésre adott törvényi haladékok indokolják az 1975. évi II. törvény
105/C. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezés 1997-re vonatkozó
módosítását, a folyószámla egyenlegrõl kiküldendõ értesítések vonatkozási
idõpontjának és megküldési határidejének három hónappal késõbbre történõ
ütemezését.
10. §-hoz
A törvény hatálybalépésével egyidejûleg rendelkezni kellett az
Egészségbiztosítási Alap túlléphetõ kiadási elõirányzatainak módosításáról.