MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4859.. számú
törvényjavaslat
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember
1997. évi ...... törvény
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról
1. §
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló,
többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.)
1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a §
új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek - a céltámogatási
körben nem támogatható - vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális,
közoktatási és kulturális önkormányzati térségi, vagy jogszabály által
elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fõvárosi, megyei
szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását
szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási
összköltségû önkormányzati beruházások megvalósítására."
"(4) A helyi önkormányzat által benyújtott címzett támogatási igény
összegét a törvényjavaslatnak az Országgyûléshez történõ benyújtása elõtt
- a rendelkezésre álló elõirányzat mértékétõl függõen - a
Belügyminisztérium és a szakminisztérium kezdeményezésére az önkormányzat
módosítja. Egyebekben az igénybejelentés nem módosítható."
2. §
A Cct. a következõ új 1/A. §-sal egészül ki:
"1/A. § (1) A megyei területfejlesztési tanácsoknak a területfejlesztésrõl
és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § (3) bekezdése
szerinti döntési jogosultsága kiterjed az éves költségvetési törvényben
meghatározott összegû önkormányzati céljellegû decentralizált támogatások
felhasználására.
(2) A fõvárosi és a fõvárosi kerületi önkormányzatok vonatkozásában
az (1) bekezdésben meghatározott támogatás felhasználásával kapcsolatos
döntési hatáskört a Fõvárosi Közgyûlés gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás
c) a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott,
d) a költségvetési törvény szerint felhasználható vis maior
tartalék részre tagozódik.
Az a) pontban foglalt elõirányzatnak az egyes megyékre, illetve a
fõvárosra jutó összegét a következõk szerint, normatív módon kell
megállapítani és a költségvetési törvény kihirdetését követõ tizenöt napon
belül a belügyminiszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter és a pénzügyminiszter együttes közleményében közzé kell tenni.
Az éves elõirányzat 40 %-át a megye, illetve a fõváros elõzõ évi január 1-
jei lakosságszáma, további 40 %-át az érintett megyében, illetve a
fõvárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a
tárgyévben a lakóhely szerint megilletõ személyi jövedelemadónak az
országos átlagtól való elmaradása, 20 %-át a helyi önkormányzatok elõzõ év
augusztus 31-ei száma arányában kell megosztani. Az elõirányzat
személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 40 %-os része elosztásának alapját az
egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó átengedett részének
országos átlagától való önkormányzatonkénti lemaradásnak a település, a
fõvárosi kerület állandó lakosságszámával súlyozott és megyei, fõvárosi
szinten halmozott összege képezi. E számításnál a tárgyévet megelõzõ
második év január 1-jei állandó népességszámot kell figyelembe venni. Az
(1)-(2) bekezdésekben jogosult szervek a céljellegû decentralizált
támogatás tárgyévi elõirányzatának legfeljebb 40 %-áig vállalhatnak
kötelezettséget a további évekre, de a következõ évi kötelezettség-
vállalás 30 %-nál magasabb nem lehet.
(4) A megyei területfejlesztési tanácsok, továbbá a Fõvárosi Közgyûlés a
terület-, illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját
hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer
keretében döntenek az (1) bekezdésben meghatározott támogatás alábbi
célokra történõ felhasználásáról:
a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási
kiadások támogatása;
b) a helyi önkormányzatok elõre nem látható természeti, vagy más
károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes
támogatása.
(2) Az a) pont szerinti támogatásról az érintett szakminisztérium
véleményének figyelembevételével kell dönteni."
3. §
A Cct. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
valamint a § új (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az elõzõ év november 14-éig benyújtott, a feltételeknek megfelelõ
igénybejelentések javasolhatók címzett támogatásra. A határidõ
elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztõ."
"(4) A Kormány javaslata külön-külön tartalmazza a támogatásra, illetve az
elutasításra javasolt igények sorszámát, az önkormányzat és az igény
megnevezését, a beruházás összköltségét, ezen belül a saját forrás,
illetve az igényelt támogatás összegét.
(5) A támogatásra javasolt igények mellett fel kell tüntetni az igényelt
támogatás ütemezését is.
(6) Az elutasított javaslatok között különbséget kell tenni aszerint, hogy
az elutasítást
a) a jogszabályi feltételek vagy
b) a költségvetési fedezet
hiánya indokolja.
(7) Törvényi változásból eredõen a támogatásban részesülõ beruházással
ellátandó feladat jelentõs változása miatt a folyamatban lévõ beruházással
kapcsolatos eredeti döntés módosításáról törvényben kell gondoskodni.
A feladatváltozást kezdeményezõ kérelmet a támogatás címzettje évente
november 14-éig nyújthatja be a Belügyminisztériumhoz.
A feladatváltozásról egyedi mérlegelés alapján dönt az Országgyûlés, a
következõ évi új címzett támogatásról szóló törvény keretében."
4. §
A Cct. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékleteiben meghatározott céloknak
és feltételeknek megfelelõ önkormányzati beruházások megvalósításához
igényelhetõ.
(2) Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként
felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a mûködõ
kórházak és szakrendelõk (beleértve az önálló fogászati rendelést is)
orvosi gép-mûszer beszerzéseit."
5. §
A Cct. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A kizárólag közös beruházásként megvalósítható térségi szilárd
hulladék lerakótelep építése, valamint a 2000 fõ alatti állandó népességû
települések önkormányzatai által közös megvalósításra tervezett
szennyvíztisztító telep építése, illetve települési folyékony hulladék
(tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése esetén is
megilleti a települési önkormányzatokat az (1) bekezdésben megfogalmazott
emelt támogatási összeg."
6. §
A Cct. 8. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek
megfelelõen benyújtott új igényre, akkor az iskolai oktatás általános
mûveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében
közremûködõ iskolák - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé
vált tantermeinek kiváltására benyújtott jogos igények teljes körû
kielégítését követõen fennmaradó támogatási lehetõség a következõk szerint
oszlik meg az egyes támogatási célok között: a települési szilárd hulladék
lerakótelep építésére 15 %, a mûködõ kórházak és szakrendelõk (beleértve
az önálló fogászati rendelést is) gép-mûszer beszerzéseire 15 %, a
szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira együttesen 70 %. A települési
szilárd hulladék lerakótelep építésére, illetve a mûködõ kórházak és
szakrendelõk (beleértve az önálló fogászati rendelést is) gép-mûszer
beszerzéseire felhasználható elõirányzat maradványa a szennyvízelvezetés
és -tisztítás céljaira használható fel. Az egyes céloknál az
igénykielégítési sorrendet e törvény mellékletei határozzák meg.
(4) Az adott év február 2-áig benyújtott, a feltételeknek megfelelõ
igénybejelentések részesíthetõk céltámogatásban. A határidõ elmulasztása
az adott évi igény tekintetében jogvesztõ. Az igénybejelentés a benyújtás
határidejét követõen nem módosítható."
7. §
A Cct. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (1) Az adott évi címzett és céltámogatási elõirányzatból céltámoga-
tásban részesülõ önkormányzatok jegyzékét - a beruházás teljes idõszakára
vonatkozóan - a külön jogszabályban szereplõ beruházási adatlapon
feltüntetett éves támogatási ütemekkel a Kormány teszi közzé.
(2) Az adott év június 30-ig lemondással, visszafizetéssel és elvonással
felszabaduló címzett és céltámogatás az adott évi elõirányzatból ki nem
elégíthetõ, de a feltételeknek megfelelõ - a szennyvízelvezetés és -
tisztítás céljaira benyújtott -, az igénykielégítési sorrendben következõ
céltámogatási igények kielégítésére fordítható. Errõl a Belügyminisztérium
és a Pénzügyminisztérium kiegészítõ jegyzéket tesz közzé. A kiegészítõ
jegyzék közzétételét követõen az adott évben ki nem elégített igények
érvényüket veszítik."
8. §
A Cct. III. fejezetének címe a következõképpen változik:
"A címzett és céltámogatás általános feltételei, finanszírozása és
elszámoltatása"
9. §
A Cct. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"10. § (1) Címzett és céltámogatás (a továbbiakban: központi támogatás) a
cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló, mûszaki-pénzügyi-gazdasági
szempontból elõkészített, önkormányzati feladat hatékony ellátásához
szükséges beruházáshoz igényelhetõ.
(2) A központi támogatás csak az alapfunkció ellátására alkalmas és
önállóan üzembe helyezhetõ beruházáshoz nyújtható.
(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami
pénzforrásból és az elkülönített állami pénzalapokból (továbbiakban: egyéb
állami támogatás) is pályázható támogatás.
(4) Az egyéb állami támogatások a központi támogatással együtt nem
haladhatják meg a beruházási összköltség 100 %-át.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházáshoz az egyéb állami
támogatásokból és a központi támogatásból ugyanazon jogerõs, érvényes,
hatósági (építésre jogosító) engedélyek, azokhoz tartozó tervdokumentáció
és beruházási költség alapján igényelhetõ támogatás.
(6) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz - címzett
támogatási igényeknél a beruházási koncepció részeként -
megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni. Központi támogatás csak a
megvalósíthatósági tanulmány szakmai értékelése által megfelelõnek tartott
mûszaki megoldások egyikére adható."
10. §
A Cct. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A központi támogatásban még nem részesült, folyamatban lévõ
beruházáshoz központi támogatás a még hátralévõ beruházási költséghez
igényelhetõ.
(2) A központi támogatás a jogosultság kihirdetését követõen teljesítendõ
kifizetésekhez vehetõ igénybe. Kivéve a 17.§ (4) bekezdésében meghatá-
rozott kifizetéseket.
(3) A közbeszerzési eljárás meghirdetése során az ajánlat kérõ a
közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes mûszaki leírásban nem térhet el
a központi támogatás alapját képezõ jogerõs, érvényes hatósági (építésre
jogosító) engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától.
(4) A kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétõl számított
tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni. A közbeszerzési eljárás
eredményes lefolytatásáról, illetõleg a kivitelezés megkezdésérõl a
Belügyminisztériumot - a Területi Államháztartási és Közigazgatási
Információs Szolgálat, vagy a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási
Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) útján - nyolc
munkanapon belül értesíteni kell."
11. §
A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a §
új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást
az önkormányzat a következõ évben, illetõleg a beruházás tervezett
befejezését követõ év végéig használhatja fel.
(3) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás
esetén - függetlenül a központi támogatás felhasználásának mértékétõl - az
önkormányzat ugyanazon mûszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új
központi támogatási igényt."
12. §
A Cct. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § A központi támogatást igénybe vevõ önkormányzatnak a címzett és
céltámogatás elõirányzatának felhasználásáról a beruházás befejezését
követõ év végéig - a finanszírozó pénzintézet és a TÁKISZ bevonásával -
el kell számolnia. Az elszámolással egyidejûleg a fel nem használt
elõirányzatról le kell mondania."
13. §
A Cct. 14. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép, valamint a § új (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ha az önkormányzat ugyanazon mûszaki tartalmú beruházáshoz címzett és
céltámogatásban is részesül, az egyik támogatásra való jogosultságát
elveszíti. Az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságot
elveszíti, ha
a) a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára
vonatkozó részletes mûszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját
képezõ jogerõs, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az
ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától,
b) a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetõleg a
kivitelezés kezdésérõl az értesítést nyolc munkanapon belül nem küldi
meg,
c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon
belül nem kezdi meg a kivitelezést,
d) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követõ év
végéig nem használta fel."
"(3) Ha az önkormányzat ugyanazon (mûszaki tartalmú) beruházáshoz címzett
és céltámogatásban is részesül, választása szerint az egyik támogatásról
haladéktalanul le kell mondania.
(4) Ha az önkormányzat
a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes mûszaki leírásban eltér
a központi támogatás alapját képezõ jogerõs, érvényes hatósági
(építésre jogosító) engedélytõl;
b) a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról, illetõleg a
kivitelezés megkezdésérõl nem küldi meg nyolc munkanapon belül az
értesítést;
c) a támogatásra jogosultság kihirdetésétõl számított tizenkét hónapon
belül nem kezdi meg a kivitelezést;
d) a központi támogatásban részesülõ beruházás megvalósításától eláll;
e) a központi támogatást a befejezett beruházáshoz csak részben
használta fel;
f) a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követõ év
végéig nem használta fel,
akkor a fel nem használt elõirányzatról haladéktalanul le kell mondania.
(5) Ha az önkormányzat
a) nem az igénybejelentésben megjelölt önkormányzati feladatra
használta fel, nem a cél szerinti alapfunkcióhoz vette igénybe a
központi támogatást;
b) a törvényben rögzített arányt meghaladó támogatás igényléséhez
valótlan adatot szolgáltatott,
akkor a jogtalanul felhasznált központi támogatásról haladéktalanul le
kell mondania.
(6) A lemondásról - képviselõ-testületi határozat, közös beruházásnál
képviselõ-testületi határozatok megküldésével - a döntést követõ nyolc
munkanapon belül értesíteni kell a TÁKISZ útján a Belügyminisztériumot.
(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a 14. § (3)-(4) bekezdésében
foglaltakat nem teljesíti határidõre, akkor a fel nem használt elõirányzat
elvonásra kerül.
(8) Ha az önkormányzat a 14. § (3), (5) bekezdésében foglalt esetekben a
központi támogatást jogtalanul használta fel, akkor évközben
haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt határidõre
köteles a jogtalanul felhasznált támogatást visszafizetni, és az éves
költségvetési törvényben meghatározott mértékû kamatot fizetni a központi
költségvetés javára.
(9) Az 1991. és 1992. évben odaítélt, de az 1993. évi L. törvény hatálya
alá nem tartozó, az 1991. évben vagy 1992. évben, illetve ezen két év
alatt befejezésre tervezett beruházásokhoz a fel nem használt és le nem
mondott központi támogatás elõirányzatának ugyanazon beruházáshoz történõ
felhasználási, illetõleg lemondási határideje 1998. április 30. Ha az
önkormányzat a fel nem használt központi támogatásról a jelzett határidõig
nem mond le, akkor a fel nem használt elõirányzat elvonásra kerül.
(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi
elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából az adott
év június 30-áig lemondással, illetve a (7) bekezdés szerinti elvonással,
valamint a (8) bekezdés szerinti visszafizetéssel felszabaduló elõirányzat
felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények
kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítõ
jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon
belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidõ
elmulasztása jogvesztõ. A céltámogatásban részesülõ önkormányzatok
kiegészítõ jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente
augusztus 31-éig teszi közzé. A kiegészítõ jegyzékben szereplõ
beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel késõbbre módosul.
Egyebekben a kiegészítõ jegyzékben szereplõ beruházások esetén a
céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok. Az adott
év július 1-tõl lemondással, a (7) bekezdés szerinti elvonással, valamint
a (8) bekezdés szerinti visszafizetéssel felszabaduló elõirányzat a
mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatását
növeli."
14. §
A Cct. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
valamint a § új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Közösen elkezdett beruházásból való kiválás esetén céltámogatásnál -
ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a
képviselõ- testületi döntést követõ nyolc munkanapon belül a többlet
céltámogatásról le kell mondani és ezzel egyidejûleg a már felhasznált
többlettámogatást vissza kell fizetni. A jelzett határidõ elmulasztása
esetén a vissza nem fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben
a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot
kell fizetni a központi költségvetés javára.
(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelõ, elõzetesen
felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra.
Amennyiben a beruházás folyamán vagy annak befejezését követõen
- bármilyen okból - az elõzetesen felszámított ÁFA levonhatóvá válik, az
ÁFA levonására való jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül
az önkormányzatnak intézkednie kell az ÁFÁ-hoz tartozó arányos központi
támogatásról történõ lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejûleg
a visszafizetésrõl. A jelzett határidõ elmulasztása esetén a vissza nem
fizetett összeg után az éves költségvetési törvényben a felhasználási
kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó kamatot kell fizetni a
központi költségvetés javára."
15. §
A Cct. 17. §-ának (1) - (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A központi költségvetésbõl az önkormányzatot megilletõ központi
támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja a
Belügyminisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezetõ
bankján keresztül.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerzõdést kell kötnie
címzett támogatás esetén a Kincstárral, céltámogatás esetén az
önkormányzat számlavezetõ bankjával.
(3) A számlavezetõ bank a céltámogatást a Kincstártól hívja le.
(4) A Kincstár vagy a számlavezetõ bank (a továbbiakban együtt:
pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló,
ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok
betartásával. A finanszírozási szerzõdésnek felhatalmazást kell
tartalmaznia az önkormányzat részérõl arra, hogy a pénzintézet az arányos
központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor
leemeli a központi támogatás címzettjének megnevezett önkormányzat
számlájáról. A megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára
vonatkozó és a központi támogatás alapját képezõ jogerõs, érvényes
hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri
költségét igazoló, kifizetett számla alapján a pénzintézet a központi
támogatás kihirdetése után megkötött finanszírozási szerzõdés alapján
átutalja a központi támogatást a támogatási arányok betartásával az
önkormányzat számlájára."
16. §
A Cct. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"19. § (1) A központi támogatást az önkormányzatnak vissza kell fizetnie
az állami költségvetésbe, ha a támogatás igénybevételével keletkezett
vagyont - kivéve a víziközmû-beruházások üzemeltetõi vagyonrészét - a
beruházás idõtartama alatt, vagy az azt követõ tíz éven belül nem helyi
önkormányzat részére elidegeníti - ide nem értve a (2) bekezdésben
foglaltakat -, illetve az igénybejelentésben megjelölt beruházási céltól
eltérõen hasznosítja, kivéve, ha az igénybejelentésben megjelölt
beruházási cél eredeti funkciója az önkormányzati feladatellátás
ésszerûsítése miatt megszûnik vagy megszûnt, de a létesítmény más, a
támogatás címzettje számára elõírt kötelezõ feladat ellátását szolgálja.
(2) A központi támogatással megvalósult létesítmény - amelyet az
önkormányzat tárgyi eszközként aktivált - csak olyan gazdasági társaság
vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az
érintett önkormányzat, illetõleg önkormányzatok, vagy kizárólag
önkormányzatok és az állam alapítottak, és a beruházás befejezésének évét
követõ tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi
tulajdonosa(i) az alapító(k).
(3) Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél eredeti funkciójának
megszûnése esetén a létesítmény más, kötelezõ feladatra irányuló
hasznosítása érdekében a támogatás címzettje november 14-éig nyújthat be
kérelmet a Belügyminisztériumhoz. A kérelmekrõl egyedi mérlegelés alapján
dönt az Országgyûlés, a következõ évi új címzett támogatásokról szóló
törvényben."
17. §
A Cct. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések
mûködtetésérõl az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén az
Egészségbiztosítási Alap kezelõje - gondoskodik.
(2) Egészségügyi beruházás esetén a Népjóléti Minisztérium megállapodik az
Egészségbiztosítási Alap kezelõjével a mûködtetés finanszírozásának
vállalásáról."
18. §
A Cct. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy:
a) a címzett és céltámogatás, valamint a céljellegû decentralizált
támogatás igénybejelentésének, döntéselõkészítésének és elszámolásának
rendjét, a Kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenõrzési
feladatait, továbbá a TÁKISZ feladatait;
b) az országos fejlesztési programokat;
c) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét
rendeletben szabályozza."
19. §
A Cct. 23. §-ának a), g) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép,
valamint a § új n) - p) pontokkal egészül ki:
"a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának idõpontja;
egészségügyi gép-mûszer beszerzésénél a szerzõdéskötés idõpontja."
"g) Beruházási költség: a számvitelrõl szóló - többször módosított -
1991. évi XVIII. törvény szerint a beruházás fogalmához kötõdõ, a
központi támogatás szempontjából elismerhetõ ráfordítás.
h) Beruházási összköltség: a beruházási költség elõzetesen
felszámított, le nem vonható ÁFÁ-val növelt összege."
"n) Térségi szilárd hulladék lerakótelep: olyan - meghatározott
mûszaki követelményeket kielégítõ - mûtárgyak, valamint a hozzá
tartozó kiszolgáló létesítmények összessége, amely több település
szilárd hulladékának ártalmatlanítását szolgálja. A beruházást
legalább két települési önkormányzatnak közösen kell megvalósítania.
o) Csatornahálózat: közcsatorna-hálózat (szennyvíz törzshálózat és
szennyvíz bekötõvezeték együttesen).
p) Önkormányzati térségi feladat ellátására szolgáló beruházás:
szolgáltatásai a megye, vagy körzeti jelleggel több település lakói
által vehetõk igénybe."
20. §
A Cct. az e törvény mellékletét képezõ új 4. számú melléklettel egészül
ki.
21. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba; ezzel
egyidejûleg hatályát veszti a Cct. 3. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a, 8. §-
ának (2) és (5) bekezdése, 8/A. §-a, 14. §-ának (2) bekezdése és 21. §-
ának (2) bekezdése. A Cct. megszûnõ 6. § (2) bekezdése alapján
meghatározott pályázati döntések szerint a Céltámogatási Kiegészítõ
Keretbõl támogatásra jogosult beruházások befejezéséhez szükséges
támogatások fedezetét a költségvetési törvényben a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium fejezetében tervezett önálló elõirányzat
biztosítja.
(2) E törvény 1. §-ának a Cct. 1. §-ának új (4) bekezdését megállapító, 3.
§-ának a Cct. 3. § (1) bekezdését módosító, 6. §-ának a Cct. 8. § (4)
bekezdését módosító, 7. §-ának a Cct. 9. § (1) bekezdését módosító és új
(2) bekezdését megállapító, 9. §-ának a Cct. 10. §-ának új (1) - (5)
bekezdését megállapító, 10. §-ának a Cct. 11. § új (3) bekezdését és (4)
bekezdésének második mondatát megállapító, 13. §-ának a Cct. 14. § (1),
(3) és (4) bekezdését módosító és új (5) - (8) bekezdését megállapító, 17.
§-ának a Cct. 20. § (1) és (2) bekezdését módosító, 19. §-ának a Cct. 23.
§ a) pontját módosító rendelkezéseit elsõ ízben az 1998. évi
igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
(3) E törvény 1. §-ának a Cct. 1. § (1) bekezdését módosító, 6. §-ának a
Cct. 8. § (3) bekezdését módosító, 9. §-ának a Cct. 10. §-ának (6)
bekezdését megállapító, 15. §-ának a Cct. 17. § (4) bekezdésének utolsó
mondatát megállapító, 19. §-ának a Cct. 23. § p) pontját megállapító,
valamint a Cct. új 4. számú mellékletének rendelkezéseit elsõ ízben az
1999. évi igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
Melléklet az 1997. évi ............törvényhez
4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez
Támogatható célok
1999-2001. évekre
Sor-szám Támogatható cél Igénybevétel feltételei
I. Vízgazdálkodás 1. A szennyvízelvezetéssel és tisztítással
kapcsolatos támogatás az állandó népes-
ség ellátására igényelhetõ.
2. Nem igényelhetõ támogatás a meglévõ
létesítmény rendeltetésének
megváltoztatásával, átalakításával,
élettartamának növelésével összefüggõ,
valamint az üzemeltetést szolgáló
javítási, karbantartási munkákhoz.
Szennyvízelvezetés és tisztítás
Az igénykielégítés sorrendje:
Amennyiben az éves költségvetés nem ad
fedezetet valamennyi jogos, a I.1.,
I.2. és I.3. célokra benyújtott igény
kielégítésére, akkor a következõ
prioritási csoportok növekvõ sorszáma,
valamint a prioritási csoportokon belül
az állandó népesség - a beruházás
megvalósítására társult önkormány-
zatoknál az összes állandó népesség -
csökkenõ mértéke szerint történik az
igények sorrendjének megállapítása.
1. Az ivóvízbázisvédelmi cél-programba
bevont üzemelõ és távlati karszt, talaj
és parti szûrésû vízbázisok, valamint
az ivóvíztározók védõterületén lévõ
önkormányzatok, függetlenül az állandó
népesség számától.
2. Az ivóvízbázisvédelmi célprogramba
bevont üzemelõ és távlati rétegvíz-
bázisok, valamint a fokozottan érzékeny
felszín alatti vízminõség-védelmi
területekhez tartozó, 2000 fõnél
nagyobb állandó népességû önkormány-
zatok.
3. Egyéb 10000 fõnél nagyobb állandó
népességû önkormányzatok.
4. Minden 2000-10000 fõ állandó
népességû önkormányzat, amely tartósan
magas talajvízállású területen, a
Balaton vízgyûjtõ területén, valamint a
Velencei-tó, Fertõ-tó, Tisza-tó,
Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában
helyezkedik el.
5. Egyéb 2000-10000 fõ állandó
népességû önkormányzatok.
6. Az ivóvízbázisvédelmi célprogramba
bevont üzemelõ és távlati
rétegvízbázisok, valamint a fokozottan
érzékeny felszín alatti vízminõség-
védelmi területekhez tartozó 2000 fõ
állandó népességnél kisebb önkor-
mányzatok.
7. Minden olyan 2000 fõ állandó
népességnél kisebb önkormányzat, amely
tartósan magas vízállású területen, a
Balaton vízgyûjtõ területén, valamint a
Velencei-tó, Fertõ-tó, Tisza-tó,
Ráckevei-Soroksári Duna parti sávjában
helyezkedik el.
8. Egyéb 2000 fõ állandó népességnél
kisebb önkormányzatok.
Az 1-8. pontban az önkormányzat
besorolása a támogatás elsõ évét
megelõzõ évben a KÖNYV által
hivatalosan közölt népességszám alapján
történik.
Az igények rangsorolásánál az adott
évre célonként külön benyújtott
támogatási igényû, de üzembe-
helyezhetõség szempontjából mûszakilag
összetartozó beruházásokat együttesen
kell figyelembe venni.
Közös beruházásnál az igények
sorrendjének megállapítása a legked-
vezõbb prioritási csoportba tartozó
társult önkormányzat figye-
lembevételével történik.
I.1. Szennyvíztisztító telep építése Támogatást igényelhet minden helyi önkor-
mányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó
népességû települési önkormányzatok, a
megyei jogú városok önkormányzatai és
Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ
alatti állandó népességû települések önkor-
mányzatai csak társulással igényelhetnek
támogatást, ha a társult önkormányzatok
összes állandó népessége 2000 fõ feletti. A
2000 fõ alatti állandó népességû település
önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy
közös beruházáshoz támogatást, ha a beruhá-
zás indokoltságát ivóvízbázisvédelem vagy
tartósan magas talajvízállás szempontjából
a megvalósíthatósági tanulmány igazolja.
Azoknak a helyi önkormányzatoknak - amelyek
területén olyan természetes, illetve jogi
személyek vannak, akik ipari tevékenységük
folytán csatornabírságolás hatálya alá esõ
szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-
hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették
azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek
biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep
üzembe helyezését követõen az ipari
elõtisztító által kibocsátott szennyvíz
minõsége nem haladja meg a csatorna-
bírságról szóló jogszabályban szereplõ, a
közcsatornát károsító anyagokra elõírt
határértékeket.
A támogatási arány: 50 %
I.2. Települési folyékony hulladék /ten- Támogatást igényelhet minden helyi önkor-
gelyen szállított szennyvíz/ tisztító- mányzat, kivéve a 2000 fõ alatti állandó
telep építése népességû települési önkormányzatok, a
megyei jogú városok önkormányzatai és
Budapest Fõváros Önkormányzata. A 2000 fõ
alatti állandó népességû települések
önkormányzatai csak társulással igényel-
hetnek támogatást, ha a társult
önkormányzatok összes állandó népessége
2000 fõ feletti. A 2000 fõ alatti állandó
népességû település önkormányzata akkor
igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz
támogatást, ha a beruházás indokoltságát
ivóvízbázisvédelem vagy tartósan magas
talajvízállás szempontjából a megvalósít-
hatósági tanulmány igazolja.
További feltételek:
a/ az önkormányzat központi belterületére
kiterjedõ közmûves ivóvízellátás
biztosított;
b/ a létesítendõ tisztítótelep a késõbbiek
során kiépítendõ közcsatorna-hálózathoz
csatlakoztatható és a szennyvíz tisztí-
tására alkalmassá tehetõ.
A felsorolt feltételek együttes fennállása
esetén a támogatási arány: 50 %.
I.3. Szennyvízcsatorna-hálózat építése Támogatást igényelhet minden települési
önkormányzat a szennyvízközcsatorna-
hálózattal még nem rendelkezõ területek
ellátásához.
Egy önkormányzat e célra annyi igényt
nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást
kíván lefolytatni.
Az igényhez csatolni kell az önkormányzat
nyilatkozatát arról, hogy az érintett
területre vonatkozóan az ingat-
lantulajdonosok legalább 60 %-a vállalta a
bekötést.
A támogatási arány 5000 fõ feletti
állandó népességû település esetében:
40 %
A támogatási arány 5000 fõ alatti állandó
népességû település esetében: 50 %
Más önkormányzat, vagy állam tulaj-donában
lévõ - érvényes üzemeltetési vízjogi
engedéllyel rendelkezõ - szenny-víztisztító
mûre való csatlakozás esetén a támogatási
arány 10 %-ponttal növekszik.
II. Oktatás
Az iskolai oktatás általános mû- Támogatást igényelhet minden helyi
veltséget megalapozó pedagógiai önkormányzat - építésügyi szakértõi
szakasza követelményeinek telje- jogosultsággal rendelkezõ, illetõleg igaz-
sítésében közremûködõ iskolák - ságügyi mûszaki szakértõ véleménye alapján
ezen feladat ellátására szolgáló - - az I. fokú építési hatóság által élet-
életveszélyessé vált tantermeinek veszélyessé nyilvánított tantermek kivál-
kiváltása. tásához.
A támogatási arány: 50 %
III. Egészségügy
Mûködõ kórházak és szakrendelõk Támogatást igényelhetnek a helyi önkor-
(beleértve az önálló fogászati mányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli
rendelést is) gép-mûszer beszerzései és egy éven túl elhasználódó egészségügyi
Az igénykielégítés sorrendje: gép-mûszer beszerzéséhez a következõ
Amennyiben az éves költségvetés nem ad szakterületek számára:
fedezetet valamennyi jogos, benyújtott - fogászat,
önkormányzati igény kielégítésére, - hagyományos röntgen-diagnosztika,
akkor az igények kielégítése elsõként a - kórházi központi klinikai laboratóriumok,
települési önkormányzatok állandó - anaesthesiológiai és intenzív therápia,
népességszám szerinti csökkenõ sorrend- - sterilizálás és fertõtlenítés.
jében történik. Ha települési és megyei A támogatási arány: 40 %
önkormányzat közös beruházást valósít
meg, akkor a települési önkormányzat
népességét kell figyelembe venni. Ezt
követõen a megyei önkormányzatok
igényeinek kielégítése a megye egy
lakosára számított GDP összegének
növekvõ sorrendjében történik.
IV. Hulladékgazdálkodás
Települési szilárd hulladék lerakó- Támogatást igényelhetnek térségi szilárd
telep építése hulladék lerakó létesítéséhez az erre a
Az igénykielégítés sorrendje: célra társult települési önkormányzatok,
Amennyiben az éves költségvetés nem ad ahol húsz kilométeres körzetben nincs a
fedezetet valamennyi jogos, benyújtott mûszaki követelményeknek megfelelõ
önkormányzati igény kielégítésére, fogadóképes lerakó, vagy a településeken az
akkor a beruházás megvalósítására állandó népesség együttesen meghaladja a
társult önkormányzatok összes állandó 20000 fõt, továbbá:
népességének csökkenõ mértéke szerint
történik az igények sorrendjének a/ olyan hulladék lerakóval rendelkeznek,
megállapítása. amely/ek/ legalább egyike sérülékeny vízbá-
zist veszélyeztet /vagyis a I. Víz-
gazdálkodás pontban az 1. prioritási cso-
portban felsorolt települések közé tar-
tozik/, vagy
b/ ahol a meglévõ lerakó az emberi
egészségre ártalmas és felszámolását
hatósági felszólítás írja elõ.
A támogatási arány: 40 %.
I n d o k o l á s
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló
1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról készült
törvényjavaslathoz
A címzett és céltámogatási rendszer az önkormányzatok pénzügyi
szabályozásának része, melynek bevezetésére 1991-ben került sor. Feladata
az, hogy az Országgyûlés által meghatározott, társadalmilag kiemelt
fejlesztési célok megvalósítását részben vagy egészben központi forrásból
elõsegítse. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással megvalósuló
beruházásainak körét, a támogatás mértékét, az igénybevétel feltételeit,
az igénybejelentés, a döntéselõkészítés, a döntés, a finanszírozás, az
elszámolás és az ellenõrzés rendjét az 1992. évi LXXXIX. törvény
szabályozza.
A rendszer mûködésének eddigi tapasztalatai, az államháztartási reform és
annak részeként a Magyar Államkincstár létrejötte, a Belügyminisztérium
elõirányzat kezelõi feladatai, a megyei területfejlesztési tanácsok
megalakulása szükségessé tette a címzett és céltámogatási rendszer
felülvizsgálatát és korszerûsítését.
A korszerûsítés célja, hogy a támogatás eljárási rendje alkalmazkodjon a
megváltozott körülményekhez, egyszerûsödjön és ellenõrizhetõbbé váljon.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Annak érdekében, hogy csak a kiemelt fontosságú beruházásokhoz lehessen
címzett támogatást igényelni, célszerû a beruházási összköltség alsó
határának törvényi szintû meghatározásán túl az önkormányzati térségi
feladatra, illetve a jogszabály által elfogadott országos, vagy törvényben
meghatározott fõvárosi és megyei szakmai fejlesztési programba tartozó
feladatok ellátását szolgáló beruházásokra szûkíteni az igénylés
lehetõségét.
A címzett támogatásnál a beruházás indításának évében rendelkezésre álló
elõirányzat mértékétõl függõen elõfordul, hogy szükségessé válik az
önkormányzat támogatási igényének átütemezése. Ekkor természetesen az
infláció hatásának kiküszöbölésére a beruházás összköltsége is módosul,
amennyiben az szakmailag indokolt. Az igénybejelentés módosítására csak az
önkormányzat jogosult.
A 2. §-hoz
A megyei területfejlesztési tanácsok - döntési jogosultságuk
kiterjesztésével - támogatást nyújthatnak már 1998-ban a helyi
önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadásokhoz, valamint az
elõre nem látható természeti, vagy más károkból származó, vis maior esetek
többletkiadásainak részbeni vagy teljes finanszírozásához. A
területfejlesztési tanácsoknak e támogatási célokra az éves költségvetési
törvény meghatározott összegû önkormányzati céljellegû decentralizált
támogatási elõirányzatot biztosít.
A fõvárosban nem mûködik területfejlesztési tanács, ezért a fõvárosi és
kerületi önkormányzatok beruházásainak tekintetében döntési jogosultsággal
a Fõvárosi Közgyûlést kell felruházni. Szükséges szabályozni a
költségvetési törvényben meghatározott céljellegû decentralizált támogatás
megyék és fõváros közti megosztásának rendjét, az éves
kötelezettségvállalás mértékét.
A helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadások
támogatásáról a döntést az érintett szakminisztérium véleményének
figyelembevételével kell meghozni.
A 3. §-hoz
A címzett támogatási igények benyújtási határidejének módosításával
elérhetõ, hogy hosszabb idõ áll rendelkezésre a beruházás elõkészítésére,
illetve lehetõvé teszi, hogy az önkormányzatok az adott évi költségvetési
koncepciójuk készítésekor döntsenek a beruházás megvalósításáról.
Szigorítást jelent, hogy a benyújtási határidõ elmulasztása az adott évi
igény tekintetében jogvesztõ. Ezen új szabály nélkül az új címzett
támogatásokról szóló törvény elõkészítése, megalkotása elhúzódna.
Az Országgyûlés érdemi döntését segíti elõ, hogy mind a támogatásra, mind
az elutasításra javasolt igények egyforma tartalommal jelennek meg a
törvényjavaslatban.
A címzett támogatással folyamatban lévõ, több éven át tartó beruházás
során elõfordulhat, hogy a feladatellátást szabályozó törvény az elõírt
feladat tekintetében jelentõsen módosul. Tekintettel arra, hogy a címzett
támogatás csak a törvényben jóváhagyott célra használható fel, a feladat
módosulásáról szintén az Országgyûlésnek kell döntenie, egyedi mérlegelés
alapján.
A 4-5. §-hoz
A törvényjavaslat pontosításokat tartalmaz, kiegészül azzal, hogy a
céltámogatás "önkormányzati" beruházáshoz igényelhetõ, illetve mûködõ
"egészségügyi intézmények" megjelölés helyett az új melléklet szerinti
támogatható cél megnevezése kerül feltüntetésre. Továbbá a csak közös
beruházással megvalósítható célok esetén is egyértelmûvé teszi az
önkormányzatok emelt támogatásra való jogosultságát.
Az 6. §-hoz
Az önkormányzatok céltámogatásban részesülésének valószínûségét
- valamennyi támogatott célnál - kiszámíthatóbbá teszi a felhasználható
éves elõirányzatból a támogatható célokhoz meghatározott arány.
Az életveszélyes tanterem kiváltására vonatkozó feltételeknek megfelelõ
igények teljes körûen kielégítésre kerülnek. Az egyes céloknál keletkezõ
elõirányzat maradvány a vízbázisvédelmi és környezetvédelmi szempontból
kiemelten kezelendõ, valamint az adott évi lehetõségeket többszörösen
meghaladó támogatási igényû szennyvízelvezetés és tisztítás céljaira
fordítható. A határidõ közel egy évvel történõ eltolódása az inflációs
hatást csökkenti.
A 7. §-hoz
Az adott évben céltámogatásban részesülõ, szennyvízelvezetést és
tisztítást megvalósító önkormányzati beruházások számát növeli, hogy a
június 30-ig lemondással, visszafizetéssel, elvonással felszabaduló
elõirányzat ismételten kiosztható az adott évi elõirányzat szûkössége
miatt már nem támogatható, de a feltételeknek megfelelõ céltámogatási
igényekhez.
A 8-9. §-hoz
Pontosítást és már eddig is hatályban lévõ szabályoknak az átrendezését
tartalmazza. A 8. § (6) bekezdése szerint a központi támogatással
megvalósuló beruházásokhoz megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni,
melynek részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A több változatban kidolgozott megoldást tartalmazó, a mûködés feltételeit
is elemzõ és az építési engedélyezés elõtt elkészítendõ megvalósíthatósági
tanulmány célja a beruházások elõkészítésének megalapozottabbá tétele
mûszaki, pénzügyi, gazdaságossági és célszerûségi szempontból.
A 10. §-hoz
A megvalósíthatósági tanulmány és az építési engedélyezési
tervdokumentáció készítése közel egy évvel is megelõzi a céltámogatás
kihirdetésének idõpontját (melyet követõen a teljesítést igazoló,
kifizetetlen számlák alapján hívható le a támogatás), ezért szükséges
rendelkezni arról, hogy az ezen kötelezettség teljesítése esetén a
kifizetett számlához is lehessen igényelni az arányos központi támogatást.
A közbeszerzési eljárás során az önkormányzatnak a központi támogatási
igényhez csatolt mûszaki tartalmat kell meghirdetnie. A közbeszerzési
eljárás idõigényességéhez igazodik az a szabály, hogy a kivitelezést a
támogatási jogosultság kihirdetését követõ egy éven belül kell megkezdeni.
A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról és a kivitelezés
megkezdésérõl a Belügyminisztériumot értesíteni kell.
A 11-12. §-hoz
A szabályozás szövege pontosítást és már hatályban lévõ szabályok logikai
sorrendbe helyezését tartalmazza.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat az eddiginél pontosabban, rendszerezettebben határozza
meg a támogatásra jogosultság elvesztését, a lemondási kötelezettséget.
Ezen elõírások be nem tartása a központilag megállapítható esetekben a fel
nem használt elõirányzat elvonását vonja maga után. A jogtalanul
felhasznált elõirányzatot vissza kell fizetni, melynek elmulasztása
kamatfizetési kötelezettséggel jár. A javasolt szankciók érvényesítése
következtében felszabaduló elõirányzat további céltámogatási igényekhez,
illetve a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ
támogatásához használható fel.
Külön kell rendelkezni a csak 1991. és 1992. évi céltámogatásban részesült
beruházásokhoz tartozó, ez ideig fel nem használt és le sem mondott
elõirányzatokról, mivel ezen beruházásokra a Cct. nem vonatkozik. A fel
nem használt céltámogatás a támogatott beruházáshoz 1998. április 30-áig
még felhasználható, illetve a jelzett határidõig az önkormányzatnak le
kell mondania. A határidõt követõen az elõirányzat a törvény erejénél
fogva elvonásra kerül.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat a jelenleg is hatályos jogszabályok figyelembevételével
(Ötv., éves költségvetési törvények) pontosítja, kiegészíti a jogtalanul
igénybe vett támogatás visszafizetésének, a még fel nem használt
elõirányzatról történõ lemondásnak a szabályozását.
A 15. §-hoz
A Magyar Államkincstár létrejöttével - mely átvette az Állami Fejlesztési
Intézet e törvény szerinti feladatait -, valamint a Belügyminisztérium
megváltozott utalványozási feladataival kapcsolatos pontosító
rendelkezéseket tartalmazza a szabályozás.
A 16. §-hoz
A hatályos jogszabály a központi támogatással megvalósult beruházás tíz
éven belül más célra történõ hasznosítását a központi támogatás
visszafizetési kötelezettségével szankcionálta. A javaslat az Országgyûlés
egyedi mérlegelés alapján történõ döntési hatáskörébe helyezi azt az
esetet, ha a beruházási cél eredeti funkciója a feladatellátás
ésszerûsítése miatt megszûnik, de a létesítmény más kötelezõ feladat
ellátására hasznosítható, alkalmassá tehetõ.
A központi támogatással megvalósult létesítmény gazdasági társaság vagy
közhasznú társaság tulajdonába kerülhet a törvényi feltételek szerint.
A jelenleg hatályos szabályozás azonban a feltételt csak az alapítás
tekintetében rögzítette, ezért szükségessé vált a tíz évig tartó
mûködtetés feltételeinek meghatározása. Az önkormányzati és /vagy állami
alapítóknak - a beruházás befejezését követõ tíz évig - a gazdasági
társaság vagy közhasznú társaság többségi tulajdonosainak kell lenniük.
A 17. §-hoz
Az egészségügyi beruházásoknál a jogszabályok változása tette szükségessé
az Egészségbiztosítási Alap kezelõjének nevesítését.
A 18. §-hoz
A törvény módosítása következtében szükséges a 46/1993. (III. 17.) Korm.
rendeletet a törvénnyel összhangba hozni, figyelembe véve a Kincstár
feladatait is. Az országos fejlesztési szakmai programokba tartozó
beruházások címzett támogatási igényléséhez szükséges, hogy a programok
kormányrendelettel kerüljenek elfogadásra. Az Országgyûlés felhatalmazza a
Kormányt, hogy a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelési
rendjét kormányrendeletben szabályozza.
A 19. §-hoz
A hivatkozott jogszabályok hatályon kívül helyezése, a közbeszerzési
törvényben foglaltak figyelembevétele, a számviteli törvény módosítása és
a szakmai tapasztalatok indokolják az egyes értelmezõ rendelkezések
pontosítását és újabbak meghatározását.
A 20. §-hoz
Az új 4. számú melléklet a három évre érvényes támogatási célokat és az
igénybevétel, valamint a benyújtott feltételeknek megfelelõ igények és a
rendelkezésre álló költségvetési elõirányzat összehangolását szolgáló
célonkénti rangsort határozza meg.
A 21. §-hoz
A hatályba léptetõ rendelkezések szerint a törvénymódosítás részben a
törvény kihirdetését követõen hatályossá válik, egyes módosításokat az
1998. évi, másokat az 1999. évi igénybejelentésektõl lehet elsõ ízben
figyelembe venni.