1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/ 4861. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról
Elõadó: Dr. Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
1997. szeptember
1997. évi ...............törvény
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról
A tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széleskörû
támogatása, a fiatal kutatók támogatása, nemzetközi színvonalú tudományos
eredmények létrehozása érdekében az Országgyûlés az Országos Tudományos
Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban OTKA) a következõ törvényt alkotja:
Az OTKA mûködési feltételei
1.§
1) Az OTKA körébe tartozó feladatok megvalósítását a központi költségvetés
elkülönített fejezeti kezelésû elõirányzata szolgálja.
(2) Az OTKA elôirányzatából olyan tudományos kutatások, illetõleg azok
végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek
létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektõl új
tudományos törvényszerûségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások
kidolgozása várható. Az OTKA elôirányzata felhasználható az ilyen tudományos
eredmények létrejöttét elõsegítõ infrastruktúra-fejlesztésre is.
(3) Az OTKA elõirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv
jogait a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: az Akadémia) elnöke
gyakorolja, kivéve azokat a jogokat, amelyeket az Országgyûlés vagy a Kormány
magának tart fenn.
(4) Az OTKA bevételi forrásai:
a) a Magyar Köztársaság éves költségvetésérôl szóló törvényben évente
címzetten megállapított támogatási elõirányzat;
b) jogi és természetes személyek befizetései, valamint hozzájárulásai és
visszafizetései;
c) külföldi államok, valamint nemzetközi szervezetek, vállalkozások és
pénzügyi intézmények támogatásai.
(5) A központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátását - a forrásra
vonatkozó szabályozásnak megfelelõen - finanszírozási terv rögzíti.
(6) Az OTKA javára vállalt befizetések a Ptk 593-596. §-ai alapján közérdekû
kötelezettségvállalásnak minôsülnek.
Az OTKA szervezete
2.§
(1) Az OTKA vezetõ testülete az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
Bizottsága (a továbbiakban: OTKA Bizottság), amely elnökbõl, két alelnökbõl és
15 tagból áll. Az egyik alelnök személyére a Magyar Rektori Konferencia, a
Fôiskolai Fôigazgatói Konferencia, valamint a Mûvészeti Egyetemek Rektori
Széke együttesen, a másikra az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tesz javaslatot.
(2) Az elnököt és az alelnököket három éves idõtartamra - az Akadémia elnöke
és a mûvelõdési és közoktatási miniszter közös javaslatára - a miniszterelnök
bízza meg. A megbízatás egy alkalommal, újabb három éves idôtartamra
meghosszabbítható.
(3) Az OTKA Bizottság tagjai:
a) a mûvelôdési és közoktatási miniszter javaslatára - a földmûvelésügyi, az
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, a környezetvédelmi és
területfejlesztési, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, továbbá a népjóléti
miniszter egyetértésével - felkért öt szakértõ;
b) az Akadémia elnöke által javasolt két szakértô;
c) a közgyûjtemények igazgatóinak küldötte;
d) a felsôoktatási konferenciák három küldötte;
e) az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezetõ elnöke által javasolt
egy szakértõ;
f) a három Szakterületi Kollégium elnöke.
(4) Az OTKA Bizottság tagjait - a Szakterületi Kollégium elnökeinek
kivételével - a miniszterelnök bízza meg három éves idõtartamra. A megbízatás
egy alkalommal, újabb három éves idôtartamra meghosszabbítható. Az OTKA
Bizottság nem köztisztviselôi jogviszonyban álló tagjai nem lehetnek
egyidejûleg más, központi költségvetésbôl finanszírozott tudománytámogató
program vezetô testületének tagjai. Az OTKA Bizottság 2.§ (3) bekezdés a)
pontja szerint felkért köztisztviselô tagjai tisztsége köztisztviselôi
jogviszonyuk megszûnése esetén megszûnik.
(5) Az OTKA Bizottság keretében tudományterületenként Szakterületi Kollégiumok
mûködnek. A Szakterületi Kollégiumok elnökeit és tagjait az OTKA Bizottság
javaslata alapján a Bizottság elnöke, a Szakterületi Kollégiumok keretében
mûködô zsûrik elnökeit és tagjait pedig a Kollégiumok elnökei kérik fel három
évre. A Kollégiumok elnökeinek és tagjainak megbízatása egy alkalommal, újabb
három éves idôtartamra meghosszabbítható, a zsûrielnökök megbízatása nem
hosszabbítható meg.
(6) Az OTKA Bizottság elnökének feladatai:
a) javaslatot tesz az OTKA Bizottság számára a pénzügyi források fô jogcímek
szerinti felosztására;
b) évente beszámol az OTKA mûködésérõl a Kormánynak;
c) képviseli az OTKA-t, e jogkörét - esetenként vagy az ügyek meghatározott
csoportjára nézve - az alelnökökre, illetve a Bizottság egyes tagjaira
ruházhatja át;
d) gondoskodik az OTKA Szervezeti és Mûködési Szabályzatának
elkészíttetésérôl, amelyet egyetértés céljából megküld a Kormány részére;
e) az OTKA Bizottság javaslata alapján felkéri és megbízza a Szakterületi
Kollégiumok elnökeit és tagjait;
f) irányítja az OTKA Iroda mûködését, az Iroda vezetõje és alkalmazottai
tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(7) Az OTKA Bizottság feladatai:
a) az elnök javaslata alapján dönt a pénzügyi források fõ jogcímek szerinti
felosztásáról;
b) meghatározza a kiemelt kutatási területeket és felhasználási célokat,
valamint javaslatot tesz a Kormánynak az OTKA költségvetési támogatási
összegére;
c) a Szakterületi Kollégiumok javaslata alapján dönt a benyújtott pályázatok
támogatásáról és azok elôirányzati bontásáról;
d) elfogadja az éves költségvetési beszámolót;
e) a tudományos kutatással foglalkozó közösségek tudományos fokozattal
rendelkezõ tagjainak ajánlásai alapján javaslatot tesz az elnöknek a
Szakterületi Kollégiumok tagjaira;
f) jóváhagyja az OTKA Szervezeti és Mûködési Szabályzatát;
g) összefoglalót készít az Akadémia elnökének országgyûlési beszámolójához az
OTKA támogatásával elért kiemelkedõ tudományos eredményekrõl és tudományos
infrastruktúra fejlesztésekrõl.
3.§
(1) Az OTKA mûködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és
adminisztratív feladatokat az OTKA Iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el.
(2) Az Iroda központi költségvetési szerv, felügyeletét az Akadémia fõtitkára
látja el.
(3) Az Iroda mûködési kiadásai - ideértve a pályázatokat véleményezõ szakértõk
tiszteletdíját is - az OTKA elôirányzatát terhelik.
Az OTKA által nyújtható támogatások
4.§
(1) Az OTKA által nyújtott támogatások odaítélése nyilvános pályázati
rendszerben történik.
(2) A pályázatokat - az OTKA Bizottság javaslata alapján - a Bizottság elnöke
hirdeti meg.
(3) Az OTKA elôirányzatából
a) tudományos kutatási témákkal kapcsolatos folyó ráfordítások fedezetére,
b) nemzetközi tudományos kutatásban való részvételre,
c) ösztöndíjra (különös tekintettel a fiatal, PhD fokozattal rendelkezô
tehetséges kutatók tudományos kutatási lehetõségeinek növelésére),
d) publikálási támogatásra, valamint
e) a tudományos kutatáshoz (témapályázat, infrastrukturális fejlesztés
keretében) szükséges mûszerek, berendezések és más eszközök beszerzésére
teljesíthetõk személyi kiadások és járulékaik, valamint dologi és felhalmozási
kiadások.
(4) Az OTKA elõirányzata nem fordítható építési beruházásra, felújításra,
ingatlan vásárlására.
(5) A pályázati támogatás nyereségre fedezetet nem tartalmazhat.
(6) Az OTKA Bizottság tagjai nem vehetnek részt olyan OTKA-támogatást igénylõ
pályázatokban, amelyet tisztségviselésük idôszaka alatt nyújtanak be. A
Szakterületi Kollégiumok tagjainak pályázatait az OTKA Bizottság, a zsûrik
elnökeinek és tagjainak pályázatait az illetékes Szakterületi Kollégium
bírálja el. A bírálati folyamatban nem vehet részt és nem szavazhat az, aki az
adott pályázatban érdekelt, vagy egyéb okból elfogult.
(7) Egy témapályázatra az OTKA-támogatás általában 3 évre, különleges esetben
legfeljebb 5 évre vehetõ igénybe.
(8) Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési
elõirányzat 85 %-áig vállalhat elôre kötelezettséget - az elôzô években
vállaltak beszámításával - a következõ két évre.
A támogatások odaítélése és rendelkezésre bocsátása
5.§
(1) A beérkezõ pályázatokat az OTKA Szakterületi Kollégiumain belül mûködô
zsûrik által felkért magyar és/vagy külföldi szakértõk véleményezik szakmai és
költségtervezési szempontból. A vélemények alapján a zsûrik rangsorolják a
pályázatokat, és javaslatot tesznek a támogatásukra. A rangsorok nyilvánosak.
A szakmai zsûrik észrevételei alapján, az OTKA Bizottság által meghatározott
kiemelkedõ tudományos kutatási irányok figyelembevételével a Szakterületi
Kollégiumok javaslatot tesznek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására
a költségterv fõ tételei szerinti elôirányzati bontásban.
(2) A benyújtott pályázatok elbírálása céljából az (1) bekezdésben
meghatározott testületek évente legalább két alkalommal üléseznek. A döntésnél
figyelembe veszik a pályázó korábbi pályázatai alapján elért tudományos
eredményeit.
(3) A pályázókat az Iroda az OTKA Bizottság döntésérôl annak meghozatalát
követõ 30 napon belül értesíti. Az OTKA Bizottság a döntést nyilvánosságra
hozza az OTKA hivatalos kiadványában.
6.§
(1) Az OTKA Bizottság elnöke a pályázat nyertesével és a kutatás feltételeit
biztosító kutatóhellyel szerzõdést köt.
(2) Ha a kutatás feltételeit valamely szervezet biztosítja, az OTKA-ból
nyújtott támogatás összegét - kivéve a rezsitérítést és a kezelési költséget -
a pályázó rendelkezési jogának biztosításával kell kezelni, kincstári körbe
tartozó kutatóhelynél annak elõirányzatai között, egyéb kutatóhelynél annak
bankszámláján.
(3) Az infrastruktúra fejlesztésre benyújtott pályázatok útján elnyert
támogatások felhasználásának feltételeit az OTKA Bizottság elnöke és a
pályázat nyertese között létrejött szerzôdés tartalmazza.
(4) A pályázat nyertese által az OTKA támogatásból beszerzett tárgyi
eszközöket, készleteket a szerzõdés érvényességenek idõtartamára a kutatás
feltételeit biztosító kutatóhely eszköznyilvántartásába kell venni.
(5) A szerzõdés idõtartamán belül az eredetileg jóváhagyott támogatás
maradványa a következõ évre átvihetõ.
(6) A szerzõdésben foglalt feltételek megváltozása esetén, valamint a
szerzõdés lejártakor, illetve a támogatott kutatások meghiúsulása miatt a fel
nem használt elõirányzatokról, a beszerzett tárgyi eszközökkel és készletekkel
való további rendelkezési jogról a kutatási eredmények értékelésével
összefüggésben az OTKA Bizottság elnöke dönt. A támogatási szerzõdés
megszegése esetén a támogatás összegének visszafizetése tárgyában az OTKA
Bizottság elnöke dönt.
A kutatási eredmények értékelése
7.§
(1) A pályázat útján elnyert támogatás felhasználásáról, és a kutatómunka
elõrehaladásáról (ide nem értve a 6.§ (3) bekezdésében foglalt infrastruktúra
fejlesztésekre elnyert támogatásokat) a pályázónak évente be kell számolnia az
OTKA Bizottságnak, amely - szakértõi vélemény alapján - dönt a beszámoló
elfogadásáról és ennek megfelelõen a támogatás további folyósításáról, szükség
esetén módosításáról vagy megszüntetésérõl. Az értékelés az elsô teljes
kutatási év munkájának minôsítésével kezdôdik.
(2) A kutatás (szerzõdés szerinti) befejezésekor - a pályázó által készített
beszámoló alapján - a tevékenység eredményességét és az elõirányzatok
felhasználását az OTKA Bizottságnak az 5.§ (1) bekezdésében meghatározott
testületei szakértôk bevonásával értékelik.
(3) Az OTKA Bizottság - a pályázati beszámolók rendszeres értékelése során
kiemelt szempontként - az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen
értékeli az innovációra alkalmas pályázati eredményeket.
(4) Az infrastruktúra fejlesztésére benyújtott pályázatokra odaítélt
elõirányzatok felhasználását az OTKA Bizottság - a szerzôdésben rögzített
idõszakonként - értékeli.
8.§
(1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba és egyidejûleg az
Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló 1993. évi XXII. törvény és az annak
módosításáról szóló 1995. évi CXXI. törvény 93-98.§-a hatályát veszti.
(2) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok az Országos Tudományos
Kutatási Alap jogutódja.
(3) Az Országos Tudományos Kutatási Alap terhére vállalt kötelezettségeket az
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok elõirányzatából kell teljesíteni.
(4) Az OTKA Szervezeti és Mûködési szabályzatát e törvény hatálybalépését
követô hat hónapon belül kell elkészíteni és egyetértés céljából benyújtani a
Kormánynak.
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az Országos Tudományos Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA-ról) szóló
törvény újraalkotását az alábbi legfontosabb körülmények indokolják:
a) a tudomány autonómiájának erõsítését elõíró 113/1996. (XII. 20.) OGY
határozatban foglalt feladatok megvalósítása érdekében szükséges - az
alapkutatásokat intézményi és tematikai szempontból is a legszélesebb körben,
a felsõoktatási és az akadémiai, valamint a tárcaszintû irányítás alatt álló
kutatóhelyek összhangjának szándékával támogató - OTKA helyzetének újbóli
meghatározása a tudománypolitikai intézményrendszerben;
b) az OTKA döntési szervezetének áttekinthetõségét, a döntések és a kutatási
eredmények növekvõ nyilvánosságát törvényi súllyal célszerû megerõsíteni,
amely példát mutat mind az állami forrásokat használó tudománytámogató
testületek elvei és gyakorlata számára, mind az egész hazai tudományos
közösség számára.
R É SZ L E T E S I N D O K O L Á S
Az OTKA mûködési feltételei
az 1. §-hoz
Az OTKA a központi költségvetés olyan elkülönített fejezeti kezelésû
elõirányzata, amely a kiemelkedõ, elsõsorban új tudományos törvényszerûségek
felismeréséhez és az ennek során kidolgozásra kerülõ eljárásokhoz, valamint a
kutatás hátterét biztosító eszközbázis megvalósításához kutatócsoportok és
egyének számára - nyilvános pályázati rendszerben benyújtott tudományos
projektterveik szakmai elbírálása alapján - nyújt támogatást.
Az OTKA önállóságát hangsúlyozza az a körülmény, hogy a magyar tudományos
autonómia meghatározó köztestületének, a Magyar Tudományos Akadémiának (a
továbbiakban: Akadémia) fejezeti kezelésében jelenik meg az erre a célra
rendelkezésre bocsátott költségvetési támogatás. Az ennek megfelelõ fejezeti
felügyeletet is az Akadémia gyakorolja. Ez a kutatói közösség elvárásainak
megfelelõ megoldás.
Kiemelkedõ gyakorlati fontosságú, hogy a források felhasználását a kutatások
idõbeli ütemezésének megfelelõen költségvetési évek között átvihetõen
határozza meg a törvényjavaslat.
Az OTKA korábbi gyakorlatában sikeres világbanki programot hajtott végre az
országos mûszerközpontok fejlesztésére és a fiatal kutatók önálló tudományos
projektjeinek támogatására. A gazdasági élet fellendülésével várható, hogy a
vállalkozói szféra csúcstechnológiát alkalmazó rétege érdekeltté válhat egy-
egy szûkebb területen alapkutatások támogatására. Ezért a törvénynek fent kell
tartania az OTKA programjai többcsatornás finanszírozásának lehetõségét.
Az OTKA szervezete
a 2-3. §-hoz
Az OTKA tudományos döntéshozó szervezetét az OTKA Bizottság, az ún.
Szakterületi Kollégiumok és a keretükben mûködõ tudományági zsûrik alkotják.
Az adminisztratív feladatokat az OTKA Iroda látja el.
Az OTKA Bizottság tagjait - az OTKA önálló tudománypolitikai szerepének
megfelelõen - a miniszterelnök bízza meg. Mûködésérõl az OTKA a Kormánynak
évente számol be, továbbá feladata az Akadémia kétévenkénti országgyûlési
beszámolójához tevékenységét összefoglaló jelentés készítése. Ennek révén mód
van az OTKA tevékenysége és a tudománypolitika más területei közötti
összehangolás megvalósítására.
Az OTKA Bizottságot az elnök és a két alelnök mellett a tudományos kutató-
fejlesztõ tevékenység ágazati feladatait irányító szaktárcák, az Akadémia,
valamint a kutatói közösségek képviseletében a felsõoktatás, a közgyûjtemények
és a tudományos kutatóintézetek szakértõ képviselõi alkotják.
A javaslat a Bizottság és a Szakterületi Kollégiumok tagjaira, valamint a
tudományági zsürik elnökeire vonatkozóan a tudományos világban elvárt
összeférhetetlenségi, és a döntési monopóliumok kialakulását megakadályozó
elveket valósít meg. A Szakterületi Kollégiumok tagjaira a tudományos
fokozattal rendelkezõ kutatók közösségeinek - legelsõsorban az Akadémiának -
ajánlása alapján tesz javaslatot az OTKA Bizottság.
Az OTKA Bizottság alapvetõ feladata a kiemelt kutatási területek és
felhasználási célok meghatározása, az ezek támogatására szánt fõösszegek
megállapítása, valamint a végsõ döntés a benyújtott pályázatok támogatásáról.
Az OTKA által nyújtható támogatások odaítélése és rendelkezésre bocsátása
a 4.-6. §-okhoz
Az OTKA eddigi gyakorlatát kodifikálva tematikus pályamûvek megvalósítására,
fiatal, tehetséges kutatók ösztöndíjára, tudományos publikációk költségeire és
a tudományos infrastruktúra fejlesztésére nyújt támogatást, amelybõl személyi,
dologi, valamint felhalmozási kiadások fedezhetõk.
A témapályázat megítélése elsõsorban tudományos értéke és a pályázó korábbi
tudományos tevékenységének színvonala alapján történik.
A törvényjavaslat szerint a bírálat elfogulatlanságának biztosítására az OTKA
Bizottság tagjai tisztségviselési idõszakuk alatt az OTKA-hoz pályázatot nem
nyújthatnak be, a szakkollégiumok és a zsûrik tagjainak pályázatait tõlük
független eljárással bíráltatják el. A zsûrik tagjait és a szakértõket az
aktív hazai kutatók minél szélesebb rétegébõl célszerû jelölni.
A Szakterületi Kollégiumok az egyedi (hazai és/vagy külföldi) szakértõk, a
zsûrik által kialakított rangsorok, valamint az országos tudománypolitikai
prioritások figyelembevételével rangsorolják a pályázatokat, és a pénzügyi
támogatási lehetõségek figyelembevételével tesznek javaslatot a támogatás
mértékére.
Az OTKA Bizottság - a tudományterületi arányok és tudománypolitikai elvek
összefüggéseinek figyelembevételével - a Szakterületi Kollégiumok javaslatai
alapján dönt a támogatások odaítélésérõl.
A pályázat nyerteseivel az OTKA Iroda a kutatás célkitûzéseit, az arra
fordítandó források felhasználását és a várható eredményeket rögzítõ
szerzõdést köt. A beszerzett eszközök a kutató intézményének nyilvántartásába
kerülnek és végsõ sorsukról a kutatási program lezárásakor születik döntés.
A pályázat célkitûzéseinek meghiúsulása esetén annak okait vizsgálni kell. Az
OTKA Bizottság elnöke dönt az esetleges visszafizetési kötelességrõl.
A kutatási eredmények értékelése
a 7.-8. §-okhoz
A kutatási munkaterv tartalmazza az elérni kivánt célokat, a várható
eredményeket és a teljesítés ütemezését. Az elõrehaladásról a témavezetõ éves
tudományos és pénzügyi jelentésében számol be, amelynek elfogadása a következõ
évi támogatás folyósításának feltétele.
Kiemelt fontosságú az innovációra alkalmas kutatási eredményeknek az OMFB-vel
közös értékelése. Az infrastruktúra fejlesztésére elnyert támogatások
sokirányú, az alapkutatásokon túlmutató alkalmazott hasznosíthatósága e
pályázatok sikerességének fontos mutatója.
A kutatás befejezésekor az eredményeket az odaítéléstõl független szakértõk
bevonásával értékelik, és gondoskodnak a kiemelkedõ jelentõségû eredmények
széleskörû hazai és nemzetközi megismertetésérõl.