ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány
1997. évi .... sz. törvény
az egyházak mûködésének anyagi feltételeirõl
Az Országgyûlés
- elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében
kifejtett évezredes munkálkodását;
- tudatában a vallásos meggyõzõdés jelentõségének a magyar társadalomban;
- folytatva a vallásszabadságot szolgáló 1848. évi XX., az 1895. évi XLIII. és
az 1947. évi XXXIII. törvénycikkben, valamint az 1990. évi IV. törvényben
testet öltõ évszázados hagyományt;
- figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat a kommunista rendszerben
jogfosztó intézkedések sújtották;
- az Alkotmány 60. §-ával összhangban szem elõtt tartva állam és egyház
elválasztásának folyamatát;
- eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl
szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában foglalt kötelezettségének
a következõ törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. § E törvényt alkalmazni kell a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint
az egyházakról szóló 1990. évi törvény szerint a bíróság által nyilvántartásba
vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban:
egyház).
Az egyház saját bevételei
2. § (1) Az egyház híveitõl - belsõ törvényei és szabályai szerint -
rendszeres egyházfenntartói járulékot szedhet, belföldön és külföldön
adományokat gyûjthet. Az egyházfenntartói járulékról és adományokról állami
szervek adatokat nem gyûjthetnek, nyilvántartást nem vezethetnek.
(2) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó
személy a befizetett egyházfenntartói járulék és az egyháznak nyújtott adomány
összegével az összevont személyi jövedelemadó alapjának adóját - a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben foglalt korlátok között - csökkentheti. Ehhez
az egyház az adózó számára igazolást állít ki.
3. § Az egyház a tulajdonában levõ ingatlanokkal szabadon rendelkezik, azokat
bérbe adhatja vagy értékesítheti, s az ebbõl származó bevétellel szabadon
gazdálkodhat.
Részesedés a befizetett személyi jövedelemadóból
4. § Az egyház illetve az önálló jogi személyiséggel rendelkezõ egyházközség,
helyi gyülekezet mint lehetséges kedvezményezett a magánszemélyek rendelkezõ
nyilatkozatai alapján jogosult az összevont adóalap kedvezményekkel
csökkentett, befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára a külön
törvényben elõírt eljárás szerint.
Általános költségvetési támogatás
5. § (1) Az 1997. évi állami költségvetésben az egyházak alaptevékenységének
támogatása cím alatt támogatott egyházat az 1997. évi költségvetésben számára
az "Egyházi alapintézmények mûködtetése, felújítása, beruházás, fejlesztés",
"Egyházi személyek járulékfizetése", "Egyházi nyugdíjalapok támogatása",
"Hitoktatók díjazása" címek alatt jóváhagyott összeg mint általános
költségvetési támogatás a további években is megilleti.
(2) Az 1997. évi állami költségvetésbõl támogatott valamennyi egyház állami
költségvetésbõl történõ együttes támogatását 1997-et követõen évrõl-évre az
elõzõ évre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyév március
31-ig legkésõbb közzétett fogyasztói árindex 50 százalékának megfelelõ
mértékben emelni kell.
(3) A (2) bekezdésben elõírt emelés összegét a tárgyévben nyilvántartásban
szereplõ egyes egyházak között a 4. §-ban említett, a személyi jövedelemadó
egy százalékára vonatkozó, külön törvényben meghatározott rendelkezési
lehetõség alapján az egyes egyházak javára történt átutalások száma arányában
kell elosztani.
Normatív támogatás az egyház közcélú tevékenységéhez
6. § Ha az egyház oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport
illetõleg gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt mûködtet, a lelkiismereti és
vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvénnyel
összhangban megilleti az ilyen intézmény fenntartójának járó, az állami
költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott mértékû normatív támogatás.
Kiemelt egyházi intézmények támogatása
7. § Az e törvény Mellékletében felsorolt, országos jelentõségû egyházi
közgyûjtemények költségvetési támogatásáról az Országgyûlés az állami
költségvetésben gondoskodik.
8. § Az egyházak tulajdonában levõ mûemlékek szükséges rekonstrukciójához az
állam az éves költségvetési törvényben egyedileg jóváhagyott összegekkel járul
hozzá.
Adatvédelem
9. § Az adóalapból történõ, a 2. § (2) bekezdése szerinti levonásokat,
igazolásokat, illetve adófizetõknek a 4. § szerinti rendelkezéseit az APEH-nak
oly módon kell az adózás rendjével összhangban tárolnia illetve
nyilvántartania, hogy az egyes egyházak javára rendelkezõk személyazonossága
más személy, intézmény vagy állami szerv számára ne válhasson ismertté. Az
APEH a birtokában levõ adatokat csak adóellenõrzési és adónyilvántartási
célra, valamint anonimitásuk biztosítása mellett statisztikai
adatszolgáltatásra használhatja fel.
Átmeneti és zárórendelkezések
10. § Ez a törvény 1998. január 1-én lép hatályba.
11. § Amennyiben a személyi jövedelemadót fizetõ magánszemélyeknek az 1996.
évi CXXVI. törvényben lehetõvé tett rendelkezése alapján az APEH által az
egyház számára átutalt összeg 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben nem érné el azt
az összeget, amely a törvény 4/A §-a szerinti kedvezményezettek javára
átutalható teljes összeg 1998-ban 30, 1999-ben 25, 2000-ben 20 százalékának az
adott egyház számára a rendelkezések alapján ténylegesen átutalt összeg és a
valamennyi egyház számára ténylegesen átutalt összeg hányadosával történõ
szorzataként adódik, akkor az átutalt összeget erre az összegre az állam
kiegészíti.
Melléklet
Az 7. §-ban hivatkozott országos jelentõségû egyházi közgyûjtemények közé az
alábbiak tartoznak:
Esztergom: Keresztény Múzeum, Levéltár, Könyvtár
Kalocsa: Érseki Múzeum, Levéltár, Könyvtár
Eger: Érseki Múzeum, Levéltár, Könyvtár
Veszprém: Érseki Múzeum, Levéltár, Könyvtár
Pannonhalma: Apátsági Kincstár, Könyvtár, Múzeum
Budavári Mátyás Templom - Múzeum
Budapesti Szent István Bazilika és Kincstár
Tihany: Bencés Apátsági Múzeum
Budapesti Ráday Gyûjtemény és Levéltár
Sárospataki Református Kollégium Gyûjteménye és Levéltára
Debrecen: Tiszántúli Egyházkerület Gyûjteménye és Levéltára
Evangélikus Országos Levéltár, Könyvtár, Múzeum
Zsidó Könyvtár és Történeti Gyûjtemények
Zsidó Múzeum
Indoklás
Általános indoklás
A Magyar Köztársaság jogalkotása az 1989. október 23-án kihirdetett,
módosított Alkotmány óta igyekszik megteremteni az egyházak szabad, az
államtól elválasztott mûködésének jogi és gyakorlati feltételeit. Ennek
érdekében alkották meg a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az
egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely elismerte, hogy "a
magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom
kiemelkedõ fontosságú, értékhordozó és közösségteremtõ tényezõi. A hitélet
körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-
egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával is jelentõs
szerepet töltenek be az ország életében."
Az Országgyûlés részben a kommunista uralom idején hozott jogfosztó
intézkedések során, kártalanítás nélkül elvett egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezésére, részben az 1990. évi IV. törvényben említett,
kiemelkedõen jelentõs társadalmi feladatok ellátása céljából alkotta meg az
1991. évi XXXII. törvényt. E törvény utolsó, 23. §-a rendelkezik arról, hogy
"az egyházak mûködéséhez szükséges, e törvényben nem szabályozott anyagi
feltételekrõl az Országgyûlés külön törvényt alkot."
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvényt
1991. július 22-én hirdették ki. Az eltelt több mint hat esztendõben az
Országgyûlés számos törvényben érintette az egyházak tevékenységét (a
büntetés-végrehajtási intézményrõl szóló törvény, médiatörvény stb.), több
kormány- és miniszteri rendelet szabályozza a megújult és megnövekedett
egyházi feladatok ellátását. Különösen mértékadónak kell tekinteni az
Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) számú határozatát az egyházak mûködésének
anyagi, pénzügyi feltételeit biztosító szabályozás terén.
Mindezek tudatában elodázhatatlan kötelessége az Országgyûlésnek, hogy
törvényben rendelkezzék az egyházak mind teljesebb gazdasági autonómiájának
megvalósításáról. Mivel a vallásszabadság garantálásától elválaszthatatlan az
egyházak mûködõképessége, a Javaslat arra törekszik, hogy e képességet több
forrásból biztosítsa, világosan meghatározva, hogy melyek azok a területek,
ahol az állami költségvetési szerep nélkülözhetetlen. Ugyanakkor a támogatást
költségvetési automatizmussá teszi, ezzel kizárva az évenkénti alkudozásnak
mind az egyházakra, mind az Országgyûlésre megszégyenítõ processzusát.
Másrészt a Javaslat kimondja, s lehetõvé teszi az állampolgári
akaratnyilvánítást az ember e legszemélyesebb életszférájában. Valamely
vallási közösséghez tartozás természetes megnyilvánulása annak anyagi
támogatása. A Javaslat az állampolgárok mindenfajta egyházi közösséget vagy
jogi személyt segítõ anyagi megnyilvánulását elõ kívánja mozdítani. Ennek
érdekében - túl a már meghozott törvények biztosította lehetõségeken -
intézkedik arról, hogy az egyházak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény 45. §-ában megteremtett és az 1996. évi CXXVI. törvényben
szabályozott rendelkezési lehetõség kedvezményezettjei köré kerüljenek. Az ily
módon egyházaknak juttatott anyagi támogatás nélkülözhetetlen az állampolgári
öntudat, személyes felelõsségvállalás és közösségteremtés kialakításához. Amit
a kommunista uralom évtizedei alatt az állam és szervezetei módszeresen
tönkretettek, annak újbóli létrejöttét, az emberi és állampolgári jogok
feltétlen érvényesítését legsajátabb normájának valló, mostani demokratikus
államnak kell elõsegítenie.
Tekintettel arra, hogy az állampolgári akaratnyilvánítás a legszemélyesebb
emberi meggyõzõdésbõl következik, a Javaslat a legszigorúbban és az európai
adatvédelmi törvényekkel harmóniában oldja meg az adakozók, adományozók és az
adózók személyes adatainak védelmét.
A Javaslat a magyar társadalom aktuális teherbíró képességét és az egyházak
megbízható és folyamatos mûködését tekintette feltétlenül figyelembe veendõnek
annak érdekében, hogy minden magyar állampolgár személyesen és közössége által
szabadon élhessen az Alkotmányban, valamint az 1990. évi IV. törvényben
biztosított jogaival.
Végül: a Javaslat szándéka és a törvényi környezet adta lehetõségek szerint
konstituálja azt a hosszú idõszakon át tartó folyamatot, amelynek végén az
egyházak gazdaságilag megerõsödve képesek lesznek önfenntartóvá válni. S ez az
állapot az, amely az alkotmányos elválasztás után pénzügyi vonatkozásban is
szem elõtt tartja állam és egyház különállását.
Részletes indoklás
Az 1. §-hoz:
Összhangban az egyházakról szóló törvénnyel, a jelen törvényjavaslat hatálya
is egységesen, valamennyi egyházra azonos módon terjed ki.
A 2. § -hoz:
A javaslat legfontosabb célja megalapozni az egyházak gazdasági
önállósulásának folyamatát. Ebben a folyamatban rövid és hosszú távon egyaránt
nélkülözhetetlen a hívek közremûködése, hiszen az az egyházak szuverenitásának
lényeges eleme. A törvényhely garanciát nyújt arra nézve, hogy az adományozók
személyes adatai a más törvényekben meghatározott fokozott védelmet élvezik.
Az állam méltányolja az állampolgári hozzájárulást az egyházak fenntartásához
azzal, hogy az adakozó, adományozó a törvényben meghatározott mértékig
csökkentheti személyi jövedelemadó alap adóját.
A 3. §-hoz:
A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy - megfelelõen a más jogszabályokban
meghatározott elveknek - az egyházak a tulajdonukban lévõ, illetõleg az idõk
során tulajdonukba kerülõ ingatlanvagyonukkal szabadon rendelkeznek.
A 4. §-hoz:
A javaslat a személyi jövedelemadó meghatározott részének közcélú
felhasználásáról szóló törvénnyel együtt lehetõséget ad arra, hogy
állampolgári akaratnyilvánítással bõvüljenek az egyházak pénzügyi forrásai.
Egyszersmind elõsegíti annak a törekvésnek az érvényesülését, hogy az egyházak
függetlensége az államtól a finanszírozás tekintetében is kifejezõdjék.
Az 5. §-hoz:
A kommunista diktatúra által elkövetett törvénysértõ kisajátítások a
magyarországi egyházakat gazdasági értelemben is lehetetlenné tette.
Szabadságuk visszanyerése után szûkösek saját forrásaik, a normatív
támogatások a feladatok elvégzésének költségeit teljes egészében nem fedezik;
ezért az állami támogatás a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is szükséges.
És szükséges lesz mindaddig, amíg az egyházak saját gazdálkodásukból származó
bevételei, illetõleg a hívek adakozása révén önellátóvá nem válnak.
Az egyházak pénzügyi függetlensége érdekében a támogatásra vonatkozó - a
költségvetési törvényben megjelenõ évenkénti döntést meg kell szüntetni. Ez
alól csak az 7. és 8. §-ban megjelölt támogatások tekintendõk kivételnek. A
javaslat azt garantálja, hogy az egyházak a továbbiakban is az 1997. évi
összeget alapul véve - évrõl-évre emelkedõ mértékben - jutnak támogatáshoz
alaptevékenységük ellátása érdekében.
Az egyházak alaptevékenységére a költségvetési törvényben meghatározott összeg
az eddigiekben az egyházak egymás között kötött - és az állam által
elfogadott - megállapodás szerint osztódott fel. A javaslat megõrzi ezt a
hagyományt, ugyanakkor tiszteletben kívánja tartani az állampolgároknak a
személyi jövedelemadó meghatározott részének átirányítása révén kifejezõdõ
akaratát.
A 6. §-hoz
A javaslat e szakasza az egyházak által mûködtetett intézmények finanszírozása
szempontjából foglalja össze a más jogszabályokban is rögzített, a normatív
támogatásra általában vonatkozó, ú.n. "szektorsemleges" állami
kötelezettségeket.
A 7. és 8. §-hoz:
A magyar egyházak meghatározó szerepet töltöttek be a magyar mûvelõdés és a
magyar szellemiség történetében. Közgyûjteményeik a nemzeti kincs fontos
intézményei, tehát az állam kötelezettségei az országos jelentõségû, s
egyszersmind nyilvános egyházi közgyûjtemények fenntartásában értelemszerûek,
miként az is, hogy a közgyûjtemények fenntartására juttatott költségvetési
támogatás csak a jelzett célokra fordítható.
A 9. §-hoz:
A javaslat érvényre juttatja azt az alkotmányos alapelvet, hogy a polgárok
hitvallása, világnézeti elkötelezettsége személyes ügy, amelyhez az államnak,
más természetes vagy jogi személynek nincs köze. Az arra vonatkozó adatokat a
törvények fokozott védelemben részesítik.
A 10. §-hoz
A javaslat átmeneti garanciát nyújt a személyi jövedelemadó állampolgárok
rendelkezéese alapján az egyházakhoz átirányított részének minimális
összegére, hogy a bevezetést követõ években biztosított legyen az egyházak
által ellátott feladatok finanszírozása.
Budapest, 1997. szeptember 16.
Bauer Tamás
SZDSZ
Csikai Zsolt
SZDSZ
Fodor Gábor
SZDSZ
Gulyás József
SZDSZ
Halda Aliz
SZDSZ
Horn Gábor
SZDSZ
Iványi Tamás
SZDSZ
Mészáros István László
SZDSZ