A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4890.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a közhasznú szervezetekrõl
Elõadó: Dr. Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
1997. szeptember
1997. évi ..... törvény
a közhasznú szervezetekrõl
Az Országgyûlés a nem kormányzati és nem haszonérdekelt öntevékeny
szervezetek hazai hagyományainak megõrzése, társadalmi összetartó erejük és
szerepük növelése, közhasznú mûködésük és gazdálkodásuk áttekinthetõbbé
tétele, a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elõsegítése, valamint
az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a következõ törvényt
alkotja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a
közhasznú jogállás megszerzésének és megszûnésének feltételeit, a közhasznú
szervezetek mûködésének és gazdálkodásának rendjét, továbbá a
nyilvántartásukra vonatkozó szabályokat.
A közhasznú szervezetek típusai
2. §
(1) Közhasznú szervezetté minõsíthetõ a Magyarországon nyilvántartásba
vett
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai
pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti és
érdekvédelmi szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetõvé teszi.
(2) Közhasznú szervezetté minõsíthetõ az (1) bekezdés a)-e) pontjában
meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté
minõsítését a rá egyébként irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba
vételével egyidejûleg kéri.
A közhasznú szervezetek felügyelete
3. §
A közhasznú szervezetek feletti adóellenõrzést a közhasznú szervezet
székhelye szerinti illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás
felhasználásának ellenõrzését az Állami Számvevõszék, a törvényességi
felügyeletet pedig - a közhasznú társaságok kivételével - a reá irányadó
szabályok szerint az ügyészség látja el.
II. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI,
VALAMINT A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKET MEGILLETÕ
KEDVEZMÉNYEK
A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
4. §
A közhasznú szervezetté minõsíthetõ szervezet (a továbbiakban: szervezet)
közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú szervezetként
való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznú
nyilvántartásba vétel).
5. §
(1) A közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának
tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) közhasznú tevékenységet folytat és - ha tagsággal rendelkezik- nem
zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú
szolgáltatásaiból;
b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása
érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt cél szerinti
tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és
azoktól támogatást nem kap;
(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának az (1) bekezdésben
meghatározottakon túlmenõ, e törvényben elõírt további követelményeknek is meg
kell felelnie (8. §).
6. §
Kiemelkedõen közhasznú az a szervezet, amely az 5. §-ban meghatározott
feltételeknek megfelel és
a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrõl
törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése
szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell
gondoskodnia, ide értve az emberi és állampolgári jogok védelmét is, továbbá
b) a létesítõ okiratában foglaltak szerint tevékenységének és
gazdálkodásának legfontosabb adatait sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a
közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevõit megilletõ
kedvezmények
7. §
(1) A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekrõl szóló
1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a
vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.
törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek
szerint
a) a közhasznú szervezetet
1. a létesítõ okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után
társasági adómentesség;
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintõ
kedvezmény;
3. helyi adókötelezettséget érintõ kedvezmény;
4. illetékkedvezmény;
5. vámkedvezmény;
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott
szolgáltatás igénybevevõjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó
mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítõ
okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után
társasági adókötelezettséget érintõ kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó
kötelezettséget érintõ kedvezmény
illeti meg.
(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult
polgári szolgálatot teljesítõ személy foglalkoztatására.
(3) Az a közhasznú szervezet, amelynek lejárt adó-, illeték- vagy
társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal
szembeni tartozása áll fenn, ennek kiegyenlítéséig a kedvezmények
igénybevételére nem jogosult.
(4) A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintõ
kedvezmények és mentességek igénybevételére - ha e törvény eltérõen nem
rendelkezik - a közhasznú szervezetként történõ nyilvántartásba vételt követõ
naptári év elsõ napjától kerülhet sor.
III. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MÛKÖDÉSI ÉS
GAZDÁLKODÁSI RENDJE
A közhasznú mûködéssel kapcsolatos szabályok
8. §
(1) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának tartalmaznia kell:
a) a legfõbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintézõ és
képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezetõ szerv)
1. ülésezésének gyakoriságára, amely az évi egy alkalomnál kevesebb
nem lehet,
2. ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára,
3. üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a
határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek
összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet mûködését ellenõrzõ szerv (a továbbiakban:
felügyelõ szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelezõ, az erre, valamint
d) a közhasznú szervezet által pályázat útján nyújtandó cél szerinti
juttatásokra
vonatkozó szabályokat.
(2) A közhasznú szervezet létesítõ okiratának vagy - ennek felhatalmazása
alapján - belsõ szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a vezetõ szerv döntésének
tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk
számaránya (ha lehetséges: személye) megállapítható,
b) a vezetõ szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve
nyilvánosságra hozatali módjáról, valamint
c) a közhasznú szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba
való betekintés rendjérõl.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket - ha jogszabály
eltérõen nem rendelkezik - nem kell alkalmazni olyan közhasznú szervezet
esetében, amelynek éves bevétele az 1 millió forintot, mérlegfõösszege pedig a
10 millió forintot nem haladja meg, és vállalkozási tevékenységbõl bevétele
nincs.
9. §
(1) A vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki
vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) vagy élettársa (a
továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben
egyébként érdekelt.
(2) Nem lehet a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója
az a személy, aki
a) a vezetõ szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység
kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
10. §
(1) A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más
közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú
szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy
évig - vezetõ tisztséget, amely a köztartozását nem egyenlítette ki.
(2) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles
valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy
ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
11. §
(1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 5 millió
forintot, elkülönült felügyelõ szerv létrehozása akkor is kötelezõ, ha ilyen
kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
(2) A felügyelõ szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
12. §
(1) A felügyelõ szerv ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését és
gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet
munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a
közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelõ szerv tagja a közhasznú szervezet vezetõ szervének ülésén
tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a
létesítõ okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelõ szerv köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet
tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást,
hogy
a) a közhasznú szervezet vagyonának olyan jelentõs csökkenése várható,
amely a szervezet cél szerinti tevékenységének további ellátását
veszélyezteti;
b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel;
c) a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet
érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek
megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az
intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé.
(4) Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a felügyelõ szerv indítványára
- annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze kell hívni. E
határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv összehívására a felügyelõ
szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult vezetõ szerv a törvényes mûködés helyreállítása
érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv
haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A közcélú adománygyûjtés szabályai
13. §
A közhasznú szervezet nevében vagy javára történõ adományok gyûjtése nem
járhat a lehetséges vagy tényleges adományozók, illetõleg más személy
zaklatásával, a személyhez fûzõdõ jogok és az emberi méltóság megsértésével.
14. §
Adománygyûjtés a közhasznú szervezet nevében vagy javára csak a közhasznú
szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetõ.
15. §
A közhasznú szervezet részére adott adományokat a könyv szerinti, ennek
hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
A gazdálkodás általános szabályai
16. §
(1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem
oszthatja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak
megvalósítására kell fordítania.
(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitõl - a normatív
támogatás kivételével - csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet
támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás
feltételeit és módját.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehetõ támogatási
lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell
hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki
által megismerhetõk.
(4) A közhasznú szervezet a felelõs személyt, a támogatót, valamint e
személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
17. §
(1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítõ
okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az
esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbõl - az eset
összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak
elõre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
18. §
(1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ
értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül,
illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
19. §
A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési
szabályzatot kell készítenie.
A nyilvántartási szabályok
20. §
(1) A közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenységébõl, illetve
vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait
elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A közhasznú szervezet bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más
adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott
támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül
kapcsolódó bevétel;
c) a szervezet eszközeinek befektetésébõl származó bevétel;
d) a tagdíj;
e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
f) a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel.
(3) A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
(ráfordítások, kiadások);
b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
(ráfordítások, kiadások);
c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell
megosztani.
(4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a rá egyébként
irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A beszámolási szabályok
21. §
(1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával
egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni.
(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfõbb szerv kizárólagos
hatáskörébe tartozik.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a szervezet által igénybe vett kedvezményekre vonatkozó kimutatást;
e) a közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások
értékét, illetve összegét;
f) a cél szerinti tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki
betekinthet, illetõleg abból saját költségére másolatot készíthet.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló
készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó
számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
IV. FEJEZET
A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
A közhasznú nyilvántartásba vételre, az átsorolásra,
és a közhasznú nyilvántartásból való törlésre
vonatkozó eljárás szabályai
22. §
(1) A közhasznú nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti
átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet
nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.
(2) A közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni,
hogy a kérelmezõ melyik közhasznúsági fokozatban történõ nyilvántartását kéri.
A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhetõ meg.
(3) A közhasznú nyilvántartásba vételrõl, az átsorolásról és a törlésrõl a
bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a határozatát az
ügyészségnek is megküldi.
23. §
Az ügyészség a közhasznú nyilvántartásba vételre illetékes bíróságtól
keresettel kérheti a közhasznú jogállás törlését, illetve az alacsonyabb
közhasznúsági fokozatba történõ átsorolást, ha a közhasznú szervezet mûködése
az e törvényben, a létesítõ okiratában vagy az annak alapján készített belsõ
szabályzatában foglalt rendelkezéseknek nem felel meg.
A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartása
24. §
(1) A közhasznú nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai
kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének,
módosításának és törlésének idõpontjára vonatkozó adatokkal.
(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás (1)
bekezdésben említett adatai nyilvánosak.
25. §
Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és
azokból személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok
szolgáltathatók.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmezõ rendelkezések
26. §
E törvény alkalmazásában:
a) cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél szerinti
tevékenysége keretében nyújtott pénzbeni, vagy nem pénzbeni szolgáltatás;
b) cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítõ
okiratban megjelölt célkitûzés elérését közvetlenül szolgálja;
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek
kielégítésére irányuló következõ tevékenységek:
1. egészségmegõrzés, gyógyító, rehabilitációs tevékenység;
2. szociális tevékenység;
3. tudományos tevékenység, kutatás;
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés;
5. kulturális tevékenység;
6. kulturális örökség megóvása;
7. mûemlékvédelem;
8. természetvédelem;
9. környezetvédelem;
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet;
11. hátrányos szociális helyzetû csoportok üdültetése;
12. emberi jogok védelme;
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a
határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
14. sport;
15. közrend- és közlekedésbiztonság védelme;
16. fogyasztóvédelem;
17. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez,
fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység
18. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység.
d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá
országgyûlési képviselõi választáson jelölt állítása;
e) felelõs személy: a szervezet létesítõ okiratában és belsõ
szabályzataiban vezetõ tisztségviselõként megjelölt vagy egyébként érdemi
döntési jogkörrel rendelkezõ személy, valamint az a személy, aki a létesítõ
okirat felhatalmazása, a szervezet legfõbb testületének határozata vagy
szerzõdés alapján a szervezet képviseletére vagy bankszámlája feletti
rendelkezésre jogosult;
f) legfõbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelõ szerve
(szervezete); a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfõbb szerve,
valamint a közhasznú társaság taggyûlése;
g) létesítõ okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az alapítvány
és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság társasági szerzõdése,
illetõleg alapító okirata;
h) nem pénzbeni támogatás: vagyoni értékkel rendelkezõ forgalomképes
dolog, szellemi alkotás, illetõleg vagyoni értékû jog részben vagy egészében,
véglegesen vagy ideiglenesen történõ teljesen vagy részben ingyenes átruházása
vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;
i) pályázat: az a nyilvános vagy elõre meghatározott körben közzétett
felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a
pályázattal elnyerhetõ cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének
lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidõket,
valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;
j) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli támogatás;
k) befektetési tevékenység: a közhasznú szervezet saját eszközeibõl
történõ értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredõ vagyonértékû jog,
ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére
irányuló tevékenység;
l) vállalkozási tevékenység: a tevékenységek egységes ágazati
osztályozási rendjérõl (TEÁOR) szóló KSH közlemény szerint meghatározott olyan
tevékenység, amely közvetlenül árbevétel, nyereség vagy üzleti haszon
elérésére irányul, vagy azt eredményezi, ide nem értve a bevétellel járó cél
szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott
támogatást;
m) vezetõ tisztségviselõ: az alapítvány és a közalapítvány kezelõje,
illetõleg kezelõ szervének (szervezetének) és felügyelõ szervének elnöke és
tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelõ szerve (szervezete) elkülönült jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet vagy állami szerv - a
kezelõ szerv (szervezet) egyszemélyi felelõs vezetõje vagy ilyen jogkörben
eljáró testületének tagja; a társadalmi szervezet ügyintézõ és képviseleti
vagy felügyelõ szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetõje,
valamint a felügyelõ bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú
szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban, vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló egyszemélyi felelõs vezetõ.
27. §
(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba; a törvény
hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett az a szervezet, amely a 26. §-ban
meghatározottak szerinti közhasznú tevékenység folytatására jött létre, 1999.
december 31. napjáig abban az esetben is közhasznú szervezetnek minõsül, ha
közhasznú nyilvántartásba vételére ezen idõpontig nem került sor.
(2) Az a szervezet (2. § (1) bek.), amelynek közhasznú nyilvántartásba
vételére az 1998. május 31-ig benyújtott kérelme alapján került sor, 1998.
január 1-tõl jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget
érintõ kedvezmények és mentességek igénybevételére.
(3) Az a szervezet, amelyet az államháztartás alrendszereibõl származó
vagyon felhasználásával alapítottak vagy a létesítõ okirata szerint rendszeres
költségvetési támogatásban részesül, a (2) bekezdésben megjelölt idõpontig
köteles a közhasznú nyilvántartásba vételét kérni. Ennek elmulasztása esetén a
támogatásának folyósítását fel kell függeszteni és a szervezet - rá irányadó
szabályok szerinti - megszüntetése is kérhetõ.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõ közhasznú szervezetek
nyilvántartási és adminisztrációs terheit csökkentõ szabályokat,
b) a közhasznú szervezetekkel a közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya
alá tartozó szolgáltatások végzésére irányuló szerzõdések létrehozására
vonatkozó sajátos szabályait
megállapítsa.
Indokolás
a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Magyarországon az elmúlt évtizedben örvendetesen megnõtt a civil szervezetek
száma és szerepe.
50000 körül van a nyilvántartott társadalmi szervezetek, alapítványok,
közalapítványok és közhasznú társaságok száma.
Ezen szervezetek jogi szabályozása különbözõ jogszabályokban történt.
Hosszú ideje megfogalmazódott az igény mind a civil szférában, mind a
kormányzatban az iránt, hogy külön törvény szabályozza a közhasznú
szervezeteket.
A törvény megalkotásával eleget kívánunk tenni annak a jogos igénynek, hogy a
civil szervezetek közhasznú tevékenységüket világos, rendezett viszonyok
között végezhessék. A piacgazdaságra történõ áttérés, valamint az állami
szerepvállalás szükségszerû csökkenésének idõszakában különösen fontos, hogy
létrejöjjön és mûködjön az állami és a piaci szektor között az úgynevezett
non-profit szektor.
A non-profit szektor szabályozása Európa országaiban eltérõen alakult, nincs
egységes szabályozási modell. Eltérõ az is, hogy egy vagy több jogszabály
vonatkozik a szektorra, illetve keretjellegû vagy részletes szabályokat
tartalmaznak a törvények.
Arra vonatkozóan, hogy mely szervezetek minõsülnek közhasznúnak három
szabályozási modell alakult ki.
Az elsõ modell esetében nincs megkötve, hogy milyen típusú szervezetek
minõsíthetõek közhasznúvá, azaz bármely jogi formájú szervezetre vonatkozhat a
közhasznúság szabályozása, ha a szervezet célja közhasznúnak minõsíthetõ és a
szervezet vállalja a közhasznúsággal járó kötelezettségeket. (Nagy-Britannia,
Németország)
A másik megoldás esetében csak meghatározott jogi formájú szervezetek
minõsülnek közhasznúnak, de ezek mindegyikére vonatkoznak a szabályok, a
kedvezmények.
A harmadik modell a meghatározott jogi formájú szervezetek közül csak a
közhasznúság megadott kritériumaival rendelkezõ szervezetekre terjesztik ki a
szabályozást.
Az állami- és a magánszféra határán mûködõ szervezetek esetében mindenütt
fontos kritérium a profitfelosztás tilalma, valamint a politikai
szerepvállalás korlátozása. Eltérõek a megoldások a vállalkozási tevékenység
végzését, illetve a politikainak minõsülõ tevékenység meghatározását tekintve.
A legtöbb országban a non-profit szervezetek végezhetnek piaci tevékenységet,
ám ez közhasznúság esetén szigorú beszámolási kötelezettséggel jár együtt.
A direkt politikai szerepvállalás tilalma általában a politikai pártok és a
választási kampányt folytató szervezetek támogatását zárja ki.
A non-profit szektor felügyeletét többnyire a bíróságok, az ügyészségek és az
adóhatóságok látják el. Vannak olyan országok is, ahol valamely közigazgatási
szervezet vagy a kifejezetten erre a célra létrehozott hatóság látja el a
közhasznú szervezetek felügyeletét.
A kedvezmények jellege és mértéke is eltérõ. A közhasznú szervezetek
alaptevékenysége és vállalkozási tevékenysége többnyire adómentességet vagy
legalábbis adókedvezményeket élvez. Általánosan elfogadott gyakorlat a
közhasznú szervezetek alaptevékenységéhez tartozó, bevétel ellenében végzett
szolgáltatások adómentessége. A vállalkozási tevékenység kedvezményeinek
feltétele gyakran az, hogy a bevételek meghatározott százalékát egy adott
idõszakon belül a közhasznú célok megvalósítására kell fordítani. A nemzetközi
gyakorlatban a helyi adók, az illetékek vonatkozásában is kedvezményeket
élveznek a non-profit szervezetek.
A Javaslat az európai országok joggyakorlatára figyelemmel határozza meg a
közhasznú minõsítés alapfeltételeként a közvetlen politikai tevékenység
folytatásának tilalmát, valamint a gazdálkodás eredményének közhasznú célra
történõ felhasználásának kötelezettségét.
A törvényességi felügyelet az ügyészség feladata, a pénzügyi felügyelet az
adóhatóság, a költségvetési támogatások vonatkozásában az ellenõrzést az
Állami Számvevõszék, illetve szerzõdés alapján a támogatást nyújtó fél
gyakorolja.
A Javaslat felsorolja, hogy mely szervezeti típusok minõsíthetõk közhasznúnak
és meghatározza a közhasznúság kritériumait.
Magyarországon politikai párt, biztosító egyesület, továbbá munkáltatói és
munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet nem minõsíthetõ
közhasznú szervezetté. A társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány,
közhasznú társaság és az arra feljogosított köztestület közhasznú szervezetté
minõsíthetõ.
A Javaslat a közhasznúságnak két fokozatát különbözteti meg. A kiemelkedõen
közhasznúvá minõsítés feltételei szorosan összefüggnek azzal a törekvéssel,
hogy minimalizálódjon az eddig Magyarországon túlsúlyos állami szerepvállalás
és növekedjen a polgárok és civil szervezõdéseik szerepe a közfeladatok, a
közhasznú tevékenység ellátásában. További törekvés az emberi jogok védelmével
foglalkozó szervezetek kiemelkedõ közhasznúságának elismerése. Mind az állami
szervek és települési önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatait
végzõ szervezetek, mind az emberi jogokat védõ szervezetek akkor kerülhetnek a
magasabb közhasznúsági kategóriába, ha vállalják, hogy a szervezet
tevékenységének legfontosabb adatait évente nyilvánosságra hozzák a sajtón
keresztül.
A non-profit szervezetek számára biztosított kedvezmények szabályozása során
fontos alapelvnek tekintjük, hogy a szervezetek megtartsák mindazokat a
kedvezményeket, melyekre jogosultak voltak e törvény hatályba lépése elõtt.
A közhasznúság elnyerése olyan többlet kritériumokat feltételez, melyek
indokolják a többlet kedvezmények garantálását.
A kedvezmények a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan adó-, illeték- és
vámkedvezmények, melyeknek konkrét jogi szabályozása a vonatkozó pénzügyi
jogszabályokban történik.
Nem kíván a Javaslat a non-profit szervezetek belsõ mûködésébe beavatkozni,
csak azokat a feltételeket kívánja meghatározni, melyek a törvényes mûködést
garantálják.
A közhasznú szervezetek szabályos mûködésének ellenõrizhetõségét teremti meg a
nyilvánosság kritériuma, amely nem sérti a szféra érdekeit sem. Itt nem csak a
kiemelkedõ közhasznúsági kategóriához tartozó nyilvánossági kritériumról van
szó, hanem arról is, hogy a közhasznú szervezet közhasznúsági jelentése
nyilvános, bárki megtekintheti. Ezzel biztosított az adományozók számára is,
hogy megismerjék a támogatandó szervezet mûködését. Úgy véljük, hogy ez tovább
növeli a bizalmat a civil szervezetek iránt.
Részletes indokolás
az 1.§-hoz
A szakasz számba veszi a közhasznú szervezetekkel kapcsolatos
szabályozási tárgyakat: a közhasznú szervezetek típusainak meghatározását, a
közhasznú jogállás megszerzésének és megszûnésének feltételeit, a közhasznú
mûködés és gazdálkodás rendjét, továbbá a közhasznú szervezetek
nyilvántartásba vételének eljárási szabályait.
a 2.§-hoz
A Javaslat meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a törvény
hatálya alá tartozó szervezetek körét. Ezek a társadalmi szervezet, az
alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság és - ha a létrehozásáról
szóló törvény így rendelkezik - a köztestület.
A szakasz lényeges eljárási szabályt tartalmaz: a közhasznú
nyilvántartásba vétel történhet a szervezet nyilvántartásba vételét követõen,
továbbá a szervezet nyilvántartásba vételével egy idõben. A szervezet
nyilvántartásba vételét követõ közhasznú nyilvántartásba vétel esete magába
foglalja a törvény hatályba lépésekor már nyilvántartásba vett, továbbá a
törvény hatályba lépését követõen nyilvántartásba vett szervezet közhasznú
nyilvántartásba vételi eljárását.
a 3.§-hoz
A szakasz rögzíti, hogy a közhasznú szervezetek feletti felügyelet
ellátására nem jön létre elkülönült felügyeleti szerv; a közhasznú szervezet
felügyeletét a szervezet felügyeletet végzõ szerv látja el.
a 4.§-hoz
A Javaslat a közhasznú jogállás két fokozatát határozza meg: a
szervezetek közhasznúak, vagy kiemelkedõen közhasznúak lehetnek. A közhasznú
szervezetté minõsíthetõ szervezet a közhasznú nyilvántartásba vétel során
nyeri el közhasznú jogállását.
az 5.§-hoz
A közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítõ okiratának
rendelkezést kell tartalmaznia
- a közhasznú szolgáltatások nyitott elérhetõségérõl,
- a vállalkozási tevékenység közhasznú jellegérõl,
- a gazdálkodás eredményének felosztási tilalmáról, illetve
- a politikai tevékenységtõl való függetlenségrõl.
a 6.§-hoz
A kiemelkedõen közhasznú szervezet e feltételeken túl olyan közfeladatot
lát el, amelyrõl törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály
rendelkezése szerint állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell
gondoskodnia, továbbá tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait
a sajtó útján is nyilvánosságra kell hoznia.
a 7.§-hoz
A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a
közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevõit megilletõ kedvezmények
konkrét mértékét és feltételeit az irányadó jogszabályok (így elsõsorban a
társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekrõl szóló 1990.
évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény)
határozzák meg. E szakasz csupán a kedvezmények rendszerét mutatja be.
A köztartozások a közhasznú jogállást nem érintik, de amíg a közhasznú
szervezet nem rendezi lejárt adó-, illeték-, társadalombiztosítási járulék,
továbbá elkülönített állami pénzalappal szembeni tartozását, a kedvezmények
igénybevételére nem jogosult. A közhasznú szervezet az adókötelezettséget
érintõ kedvezmények és mentességek igénybevételére - fõ szabályként - a
közhasznú szervezetként történõ nyilvántartásba vételt követõ naptári év elsõ
napjától válik jogosulttá. Az adókötelezettséget érintõ kedvezmények és
mentességek igénybevételére vonatkozó átmeneti szabályokat a záró
rendelkezések tartalmazzák.
a 8.§-hoz
A Javaslat - a közhasznú szervezet mûködési rendje tárgykörében - e
helyen szabályozza a létesítõ okirat (és ennek felhatalmazása alapján) a belsõ
szabályzat - 5.§-on túlmutató - kötelezõ tartalmát.
A létesítõ okiratnak rendelkezést kell tartalmaznia a vezetõ szerv
mûködésére, a vezetõ tisztségviselõk összeférhetetlenségére, az ellenõrzõ
szerv létrehozására (ha létrehozása jogszabály alapján kötelezõ), és a
szervezet pályázat útján nyújtandó cél szerinti juttatásaira vonatkozóan. A
szabályozás célja, hogy a közhasznú szervezet mûködését átláthatóbbá tegye, a
mûködést a szervezetre vonatkozó státusz szabályokhoz képest pontosabban
meghatározott eljárási és szervezeti rendbe terelje, elõsegítse a
döntéshozatal nyomon követhetõségét, biztosítsa a nyilvánosság közhasznú
szervezet által vállalt és a törvény által elõírt szintjét.
A szabályozás jellemzõje, hogy a Javaslat nem tartalmaz a mûködésre
vonatkozó tartalmi szabályokat, hanem a közhasznú szervezet feladatául szabja
a döntéshozatal feltételrendszerének meghatározását.
a 9.§-hoz
A vezetõ szerv határozathozatalára, továbbá a felügyelõ szerv
összetételére és a könyvvizsgáló személyére szigorú összeférhetetlenségi
szabályok vonatkoznak.
A vezetõ szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, annak
közeli hozzátartozója, vagy élettársa, aki a határozat alapján közvetlenül
válik kötelezetté, vagy jogosulttá (kötelezettség vagy felelõsség alól
mentesül, vagy bármilyen más elõnyben részesül), avagy közvetetten lesz
haszonélvezõje a döntésnek ( a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt).
A felügyelõ szerv tagjaira és a könyvvizsgáló személyére vonatkozó
összeférhetetlenség esetében az összeférhetetlenség alanyi hatálya szintén
kiterjed a közeli hozzátartozóra és élettársra.
A felügyelõ szervi tagság és a könyvvizsgálói megbízatás összeférhetetlen
az adott közhasznú szervezet vezetõ szervének elnöki megbízatásával, vagy a
vezetõ szervi tagsággal. A cél szerinti juttatásban részesülés szintén
összeférhetetlenségre okot adó tény. A közhasznú szervezettel (megbízatásán
kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló) munkaviszonyban, vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet a felügyelõ
szerv tagja, vagy a könyvvizsgáló. A törvényalkotó célja e szabállyal az volt,
hogy ne tölthessen be ellenõrzõ vagy könyvvizsgálói funkciót az a személy,
akitõl - a szervezettel fennálló jogviszonya folytán - nem várható el az
elfogulatlan és a befolyástól mentes mûködés. Természetesen ez az
összeférhetetlenség nem vonatkozik arra az esetre, amikor jogszabály alapján a
munkavállalót a közhasznú szervezet felügyelõ bizottsági tagságára éppen
munkaviszonya minõsíti.
a 10.§-hoz
A Javaslat a tisztségviselõket illetõen nem csupán a közhasznú
szervezeteken belüli, hanem a szervezetek közötti összeférhetetlenségi
szabályokat is megállapítja.
A közhasznú szervezetek közötti összeférhetetlenségi szabályok kettõs
természetûek; az (1) bekezdés tiltást állapít meg az olyan vezetõ
tisztségviselõ további (más közhasznú szervezetnél történõ) mûködésére, aki
köztartozása kiegyenlítése nélkül megszûnõ szervezetnél töltött be hasonló
tisztséget. A (2) bekezdés a közhasznú szervezetek (összeférhetetlenséget
megállapító szerveinek) értékelésére bízza az összeférhetetlenség kimondását
abban az esetben, ha valaki több közhasznú szervezetnél tölt be vezetõ
tisztséget, a vezetõ tisztségviselõ kötelezettsége a tájékoztatási
kötelezettségre korlátozódik.
a 11.§-hoz
A Javaslat a belsõ ellenõrzés mûködési gyakorlat garanciális hatását
kívánja elõmozdítani a felügyelõ szerv kötelezõ létrehozásának - eddigi
szabályoknál szigorúbb - rendelkezéseivel.
a 12.§-hoz
A szakasz a felügyelõ szerv - ellenõrzési funkciójának gyakorlásához
szükséges - jogosítványait rögzíti. A törvény megállapítja a jogszabályoktól,
a létesítõ okirattól és belsõ szabályzatoktól eltérõ mûködés olyan általános
eseteit, amikor a felügyelõ szervnek kötelessége a vezetõ szerv tájékoztatása
és ülése összehívásának kezdeményezése.
A Javaslat célja az, hogy amennyiben - akár a vagyon jelentõs
csökkenésével, akár a szervezet érdekeit (ideértve a szervezet cél szerinti
juttatásait igénybevevõk széles körének érdekeit is) sértõ esemény
felmerültével, akár a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó ténnyel -
meghiúsul, vagy veszélybe kerül az e törvény által elõírt és a létesítõ
okiratban deklarált közhasznú mûködés célrendszere, az maga után vonja a
felügyelõ szerv, a vezetõ szerv, végsõ soron a törvényességi felügyeletet
ellátó szerv intézkedését.
A szervezet cél szerinti tevékenysége további ellátásának veszélybe
kerülését nem csupán a létesítõ okiratban megjelölt célkitûzések teljes
ellehetetlenülése jelenti, hanem magába foglalja bármilyen részcélkitûzéssel
kapcsolatos cél szerinti juttatás megszûnését, vagy bármilyen - a célkitûzések
elérését közvetlenül szolgáló - tevékenység felszámolását is. A szervezet
érdekeit súlyosan veszélyeztetõ eseménynek (mulasztásnak) kell tekinteni
minden - az e Javaslat meghatározta - közhasznú mûködés garanciális elveit
sértõ, vagy a közhasznú jogállás kritériumainak ellentmondó döntést, annak
elmaradását. A szervezet érdekeit súlyosan sértõ eseménynek kell tekinteni az
olyan vállalkozási, befektetési, hitelezési döntést is, amelyek megtérülési
esélye meghaladja a gazdálkodási tevékenység szokásos kockázatának mértékét.
a 13-15.§-hoz
Az adománygyûjtésbõl származó bevételek a közhasznú szervezetek
bevételeinek jelentõs részét teszik ki. Az adománygyûjtés szabályai
megállapításának célja, hogy tisztázottá tegye az adománygyûjtõ személy
viszonyát mind az adományozókhoz, mind a közhasznú szervezetekhez.
a 16.§-hoz
A Javaslat a közhasznú szervezetek vállalkozási tevékenységét nem
korlátozza, a vállalkozási tevékenység korlátozottsága nem képezi részét a
közhasznú jogállás kritériumrendszerének. A közhasznú szervezet gazdálkodása
során elért eredményét azonban nem oszthatja fel, köteles azt cél szerinti
tevékenységének, közhasznú céljai megvalósításának finanszírozására
fordítania. A Javaslat a gazdálkodás eredménye felhasználhatóságának pontos
meghatározását adja, tehát az eredmény nem fordítható olyan tevékenység
finanszírozására sem, amely a létesítõ okiratban megjelölt célkitûzés elérését
csak közvetetten szolgálja; így sem a vállalkozási tevékenység bõvítésére, sem
a cél szerinti tevékenységek keretén kívül esõ pénzbeli vagy nem pénzbeli
szolgáltatások teljesítésére.
A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitõl támogatásban csak
írásbeli szerzõdés alapján részesülhet. A támogatásról szóló szerzõdésnek -
hasonlóan a kiemelkedõen közhasznú szervezetek és az állami, vagy helyi
önkormányzati szervek között a közfeladat ellátására irányuló szerzõdésekhez -
tartalmaznia kell a feladat ellátásának feltételeit és módját.
Lényeges nyilvánossági garanciát tartalmaz a szakasz, amelynek mind az
államháztartás alrendszereibe tartozó szervezeteknek, mind maguknak a
közhasznú szervezeteknek meg kell felelniük.
A cél szerinti juttatás a közhasznú szervezet cél szerinti
tevékenységének közvetlen kifejezõdése, ezért a törvény annak nyilvánosságán
túl a cél szerinti juttatás és a közhasznú szervezet felelõs személye,
támogatója közötti összeférhetetlenségi szabályt is felállít.
a 17.§-hoz
A cél szerinti juttatás nem feltétlenül pályázat útján jut el a
kedvezményezetthez. Amennyiben azonban a létesítõ okirat akár a cél szerinti
juttatással megvalósított cél szerinti tevékenységek szerint, akár más
szempontok alapján meghatározza a pályázati úton történõ juttatást, akkor a
közhasznú szervezet köteles ennek megfelelõen eljárni.
a 18.§-hoz
A közhasznú szervezet gazdálkodását a szokásos gazdálkodási kockázatnál
alacsonyabb mértékû kockázatvállalásnak kell jellemeznie.
A közhasznú szervezet vállalkozási tevékenysége nem korlátozott, de - a
közhasznú társaság kivételével - hitelekbõl vállalkozási tevékenységét nem
fejlesztheti.
Az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatásokkal végzett
feladatellátás biztosítása érdekében a kapott támogatás nem szolgálhat hitel
fedezetéül. Ez nem zárja ki az államháztartás alrendszereinek a közhasznú
szervezetek hiteleiért való kezességvállalását, vagy a közhasznú
szervezeteknek - a közhasznú tevékenység ellátásának veszélyeztetése nélküli -
hitelfelvételét.
a 19.§-hoz
A Javaslat nem állapít meg kógens szabályokat a közhasznú szervezetek
befektetési viszonyaira. Nem írja elõ, hogy a közhasznú szervezetek miben
tartsák szabad pénzeszközeiket, nem állítja fel a befektetési kockázatok
taxatív rendszerét. A Javaslat csupán az e szabályozási tárgyakra irányuló
belsõ szabályokat (befektetési szabályzat) megalkotását írja elõ.
A gazdálkodás eredményének felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások
értelemszerûen irányadóak a befektetési eredményre is, tehát a közhasznú
szervezet a befektetésbõl származó eredményt nem oszthatja fel, köteles azt
cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani.
a 20. §-hoz
A közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás
során elért eredményét nem oszthatja fel, azt cél szerinti tevékenységére,
közhasznú céljainak megvalósítására kell fordítania. A vállalkozási
tevékenység, valamint a közhasznú tevékenység egyenlege és elkülönült
bemutatása a közhasznú mûködés elsõdleges bizonyítéka. Tekintettel az adózási
szabályok sajátosságaira, indokolt a közhasznú szervezet bevételeinek és
költségeinek a javaslat szerinti struktúrában történõ bemutatása. A közhasznú
szervezet nyilvántartásai adattartalmának alkalmasnak kell lennie arra, hogy
az adóhatósági ellenõrizhetõségen túl lehetõvé tegye a közhasznú mûködés
elveinek számonkérhetõségét a törvényességi felügyeletet ellátó szerv részérõl
is.
a 21.§-hoz
A közhasznúsági jelentés a közhasznú szervezetek speciális éves
beszámolója. A közhasznúsági jelentést nem kell semmilyen ellenõrzést vagy
felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni,
ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetõségét. A
közhasznúsági jelentés e módon nem sérti a közhasznú szervezetek autonómiáját.
a 22.§-hoz
A Javaslat nem hoz létre a közhasznú nyilvántartásba vételre, az
átsorolásra és a közhasznú nyilvántartásából való törlésre külön szervet, a
fentiekre irányuló kérelmet a közhasznúvá minõsíthetõ szervezet
nyilvántartásba vételére illetékes bírósághoz kell benyújtani. Az eljárás
kérelemre indul, a javaslat szerint nem lehet közhasznú szervezeteket
hivatalból közhasznúvá minõsíteni. A Javaslat értelmében nincsenek a törvény
erejénél fogva közhasznúnak minõsülõ szervezetek sem.
A közhasznú nyilvántartást végzõ bíróság kötve van a közhasznúvá
minõsíthetõ szervezet kérelméhez, csak a kérelemben megjelölt közhasznúsági
fokozatnak megfelelõ feltételek vizsgálhatóak, ugyanakkor a kérelemben csak
egyetlen közhasznúsági fokozat jelölhetõ meg.
a 23.§-hoz
A közhasznú szervezet közhasznú nyilvántartásból való törlésére irányuló
kérelmet a közhasznú szervezet, a törlésre irányuló keresetet az Ügyészség
nyújthat be.
a 24.§-hoz
A Javaslat a közhasznú szervezetek nyilvántartásának (vezetésére)
kezelésére nem hoz létre elkülönült szervet, a szervezet (alap) nyilvántartási
adatai egészülhetnek ki a közhasznúsági adatokkal. A közhasznú szervezetek
bírósági nyilvántartásának az e Javaslatban meghatározott teljes adattartalma
nyilvános.
a 25.§-hoz
A Javaslat az adatvédelmi elõírásoknak megfelelõen felhatalmazást ad a
közhasznú szervezetek e Javaslat alapján kezelt adatainak statisztikai célú
felhasználására.
a 26. §-hoz
Az értelmezõ rendelkezések a Javaslat használta fogalmak meghatározását
tartalmazzák.
A közhasznú tevékenységek kimerítõ felsorolása rögzíti, hogy a
felsorolt tevékenységek akkor minõsülnek közhasznúnak, ha a társadalom és az
egyén közös érdekét egyszerre szolgálják. Nem tekinthetõ közhasznúnak az a
tevékenység, amely kizárólag az egyén, vagy az egyének szûkebb köre érdekeinek
kielégítésére szolgál, hiába felel meg egyébként a felsorolás valamely
tételének. A törvényalkotó célja a tevékenységi absztrakciók kiterjesztõ
értelmezése, az egyes kategóriák tartalmává teszi a köztudat szerint általában
oda sorolt fogalmakat.
A törvényalkotó a közvetlen pártpolitikai tevékenységnek tekinti
bármilyen párt, vagy annak országgyûlési vagy helyi önkormányzati képviselõ
jelöltje érdekében folytatott akár választási vagy egyéb kampányt, pártok
választási, vagy egyéb pénzbeli és nem pénzbeli támogatását, bármilyen - akár
a közhasznú szervezet közhasznú tevékenységi körébe tartozó ügyben párttal
való közös közéleti fellépést.
a 27. §-hoz
A Javaslat hatályba lépésének fõ szabálya 1998. január 1. a közhasznú
nyilvántartásba vételi eljárás adminisztrációs terveinek csökkentése érdekében
minden olyan szervezet, amelyet a közhasznú tevékenységek felsorolásának
megfelelõ tevékenységet folytató szervezetként 1997. december 31-ig
nyilvántartásba vettek, 1999. december 31-ig akkor közhasznúnak fog minõsülni,
ha a közhasznú nyilvántartásba vételére ezen idõpontig nem került sor. Ha a
szervezet közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét 1999. december
31-ig nem kérelmezte, akkor 2000. január 1-jétõl közhasznú jogállása
megszûnik.