A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4891.. számú
törvényjavaslat
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény
módosításáról
Elõadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1997. szeptember
1997. évi ........ törvény
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény
módosításáról
1. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban:
Art.) 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A végrehajtás, és az ezzel összefüggõ nyilvántartás tekintetében e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá
igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára
való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás)."
(2) Az Art. 3. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
[Ha e törvény másként nem rendelkezik,]
"c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) 56. §-ában foglaltak szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap, az
Egészségbiztosítási Alap és a magánnyugdíj-pénztár javára teljesítendõ,
törvényen alapuló kötelezõ járulék-befizetésre az adóra"
[vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.]
(3) Az Art. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra,
valamint a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló törvény
hatálya alá tartozó kötelezõ befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás,
költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása,
visszatérítése, kiutalása vagy ellenõrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.
A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás
vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni
kell."
2. § Az Art. 6. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:
[Adóhatóságok:]
"e) a járulékokkal összefüggõ hatósági feladat ellátása tekintetében a Kormány
rendeletében meghatározott igazgatási szerv (a továbbiakban:
társadalombiztosítási szerv)."
3. § Az Art. 9. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A külföldi székhelyû vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás)
nevében és érdekében - belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben -
adózási ügyvivõként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el. Az adózási
ügyvivõ teljesíti a külföldi vállalkozás az (1) bekezdésben említett
kötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megilletõ jogokat is.
Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes
fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggõ adó-
kötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan
jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi
vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak."
4. § Az Art. 11. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az adózási ügyvivõként eljáró fióktelep bejelentkezésére az (1) bekezdés
a) pontjában, a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére az (1)
bekezdés b) pontjában foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell. A bejelentéshez
csatolni kell a külföldi vállalkozás illetõségét igazoló - az illetõsége
szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi okirat hiteles
magyar nyelvû fordítását. A külföldi vállalkozás a fióktelep alapításakor
bejelenti a Magyar Köztársaság területén mûködõ más fióktelepeit és azok
adószámát is."
5. § (1) Az Art. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a
kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege
megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással
megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével - továbbá
költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a
célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóhatóság olyan
nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló
adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az
adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére."
(2) Az Art. 20. §-a (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az adózó az adóról az állami adóhatósághoz éves adóbevallást nyújt be
abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt. Nem
kell éves adóbevallást benyújtani az általános forgalmi adóról, továbbá a
magánszemélynek a költségvetési támogatásról, ha nem egyéni vállalkozó. Az
éves társasági adóbevallás helyett az éves összesítõ adóbevallásban -
bevallást helyettesítõ - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a
társadalmi szervezet - a biztosító egyesület kivételével -, a köztestület, az
egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, feltéve,
hogy az adóévben vállalkozási tevékenységbõl (az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár kiegészítõ vállalkozási tevékenységébõl) származó bevételt nem ér el,
vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el."
6. § Az Art. 23. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései
szerint állapítja meg adóját és nyújtja be adóbevallását, vagy adóját a
munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg és
vallja be.
(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a
jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylõ és a vele közös háztartásban
élõ magánszemélyek jövedelmi viszonyaikról, az egy fõre jutó családi
jövedelemrõl a támogatást megállapító szervhez az igénylõlappal együtt
benyújtott - egyszerûsített adóbevallásnak minõsülõ - nyilatkozatot tesznek.
Az igénylõlap egyszerûsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is
kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek."
7. § Az Art. 24. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó
közremûködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a 32. § (3) bekezdésében
meghatározott nyilatkozattételi vagy jogszabályban elõírt igazolások
benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából,
nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság
nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 30 napon belül -
megfelelõ határidõ tûzésével - hiánypótlásra szólítja fel."
8. § Az Art. 25. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve - belföldi fióktelepén
keresztül - közvetve terhelõ valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya
alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is
kötelezhetõ határozattal."
9. § (1) Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az adózót megilletõ költségvetési támogatás kiutalásának esedékességérõl
e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérõ rendelkezés hiányában a
költségvetési támogatást az igény (bevallás) benyújtásának napjától, de
legkorábban az esedékességtõl számított 30 napon belül kell kiutalni. A
visszatérítendõ adót - ha törvény másként nem rendelkezik - az igény
(bevallás) benyújtásától számított 30 napon belül kell kiutalni. A kiutalás
napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. A
kiutalásra nyitvaálló határidõt, ha az adózó bevallásának, igénylésének
kijavítását az adóhatóság a 24. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el,
az adóbevallás kijavításának napjától kell számítani."
(2) Az Art. 27. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(5) Költségvetési támogatás kiutalásának minõsül az is, ha az adóhatóság a
32. § (4) bekezdésének alkalmazásával gyakorolja visszatartási jogát. Ez
esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság
a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott
adótartozás összegét csökkenti, illetõleg amelyen a köztartozást nyilvántartó
szervezetnek történõ átutalásról rendelkezik."
10. § Az Art. 32. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti, kivéve, ha
azt az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra nézve gyakorolja."
11. § (1) Az Art. 45. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megõrzi. A
magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és
teljesítésének ellenõrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván
és ellenõrizhet. Ennek keretében az adózó vonatkozásában nyilvántartható,
illetve ellenõrizhetõ az adózónak más személlyel közös kiadása, ráfordítása,
befektetése vagy egyéb jövedelem-felhasználása, vagyongyarapodása, továbbá a
magánszemély más személlyel közös tulajdonban álló vagy közös használatban
lévõ vagyontárgyainak jellemzõi is, ha a bejelentési, bevallási,
nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése más módon
eredményesen nem ellenõrizhetõ. Az így megszerzett adatokat az ellenõrzés
befejezését követõen haladéktalanul törölni kell, kivéve ha az ellenõrzés az
adózóra nézve utólagos adómegállapítást eredményezett.
(2) Az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság
megállapításához, ellenõrzéséhez, az adóigazgatási eljárásban a tényállás
tisztázásához szükséges, más hatóság nyilvántartásában szereplõ adatot - ha
törvény másként nem rendelkezik - az adóhatóság megismerheti, illetve más
hatóságot, közfeladatot ellátó adatkezelõ szervet az adat szolgáltatására
kötelezheti. Amennyiben törvény megengedi az adóhatóságok között az adat
átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, ezt az
érintett szervezetek megállapodása alapján, az abban foglalt módon,
elektronikus úton is lehet teljesíteni."
(2) Az Art. 45. § (4) bekezdésének bevezetõ szövegrésze és a g) pontja helyébe
a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a bekezdés a következõ o)
ponttal egészül ki:
"A 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz adatot
szolgáltat:"
"g) a vámhivatal és a jegyzõ,"
"o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója."
(3) Az Art. 45. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek,
köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintõ, az adóhatósághoz
teljesítendõ értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget
ír elõ, azt - eltérõ rendelkezés hiányában - az engedély kiadását, a határozat
jogerõre emelkedését, illetõleg az adókötelezettséget érintõ esemény
bekövetkeztét követõ 15 napon belül kell teljesíteni."
12. § Az Art. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza]
"b) a 16. § (9) bekezdése alapján a nyilvántartásból törölt adózó adószámát."
13. § (1) Az Art. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más törvényben
megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében -
törvényben meghatározott esetben - elsõ fokon az önkormányzati adóhatóság jár
el."
(2) Az Art. 49. §-ának (7) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Ennek során jogosult megismerni a kötelezettséggel összefüggõ
nyilvántartásokban szereplõ személyek adatait, és az azonosításukra
alkalmazott kódot is."
14. § Az Art. 50. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az adózó székhelyének,
telephelyének, lakóhelyének az ellenõrzés megkezdését követõ változása miatt
szûnik meg, a megkezdett ellenõrzés befejezésére és a szükség szerinti
adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenõrzést kezdõ adóhatóság az
illetékes."
15. § Az Art. 53. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha törvény a költségvetési támogatás igényjogosultságát a magánszemély
jövedelmi viszonyainak, vagy az együttélõ hozzátartozók egy fõre jutó családi
jövedelmének igazolásához köti, és ennek ellenõrzését, vagy az ellenõrzésben
való közremûködést az állami adóhatóság feladatává teszi, jogosult megismerni
a megkeresõ szerv által a magánszemélyek azonosítására alkalmazott azonosító
kódot, illetõleg az ellenõrzés lefolytatásához szükséges, a megkeresõ
nyilvántartásában szereplõ személyes adatot is."
16. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az önellenõrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 %-ának, ugyanazon
bevallásnak ismételt önellenõrzése esetén 75 %-ának megfelelõ mértékben kell
felszámítani a bevallás benyújtására elõírt határidõ leteltét követõ elsõ
naptól a helyesbítés nyilvántartásba történõ feljegyzésének, illetve a
magánszemély jövedelemadója esetén az önellenõrzési lap benyújtásának napjáig.
Ha az önellenõrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett,
mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenõrzése
során hiánytalanul megfizette, a fizetendõ pótlék összegét az általános
szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot,
magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani
és megfizetni. Ha az önellenõrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért
nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következõ
elszámolási idõszakban levonható adónak minõsült volna, az önellenõrzési
pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti idõre felszámítható
késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az
önellenõrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelõ általános
forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követõen, de az elõzõ
adómegállapítási idõszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette elõzetesen
felszámított levonható adóként."
17. § Az Art. 75. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A határozat meghozatalára nyitvaálló határidõ ebben az esetben 60 nap."
18. § Az Art. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) Ha a korábbi ellenõrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat
jogerõre emelkedésétõl, ha pedig az ellenõrzés adóigazgatási eljárás
megindítása nélkül befejezõdött, a befejezéstõl számított egy éven túl - a
bíróság jogerõs ítéletében megállapított adó-, társadalombiztosítási csalás,
illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás, a
bíróság által elrendelt új eljárás, illetve az 53. § (4) bekezdésének utolsó
mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenõrzés kivételével - olyan
új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó
összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére
változtatja meg. Egy év elteltével az adókötelezettséget az adózóra
terhesebben megállapító határozat akkor sem hozható, ha az alapeljárásban
hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás
lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsõ fokú adóhatóság
visszavonta."
19. § Az Art. 87. § (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó
végrehajtható okirat alapján hajtható végre."
20. § Az Art. a következõ 87/A. §-sal egészül ki:
"87/A. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben
keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi
belföldön található vagyonára végrehajtás vezethetõ."
21. § (1) Az Art. 88. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A tartozást a bankszámlával rendelkezõ adófizetésre kötelezett személy
esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkezõ
adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérbõl vagy egyéb rendszeres
járandóságból, továbbá kifizetõtõl járó kifizetésbõl történõ letiltással kell
végrehajtani. Az azonnali beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett
személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát
vezetõ hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a
végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság az
azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában
nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul
beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi
pótlékkal azonos mértékû kamatot fizet."
(2) Az Art. 88. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fûzõdõ jogkövetkezmények az
árverés helye szerint illetékes adóhatóság hirdetõtábláján - legalább 15 napon
át - történõ kifüggesztéssel állnak be."
22. § (1) Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2) bekezdés] jogosultja
negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezõ adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás
összege meghaladja az 1000 forintot. Amennyiben a hátralék késõbbi megfizetése
veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshetõ. Az adók módjára
behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is,
ha a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság vagy
illetékhivatal az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy
eredménytelensége esetén másik adóhatóságot keres meg behajtás végett."
(2) Az Art. 93. §-a a következõ (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján
a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely, vagy szokásos tartózkodási
hely, ennek hiányában szokásos fellelhetõségi helye szerint illetékes
önkormányzati adóhatóság,
b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság
jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe
utalja.
(7) Amennyiben a behajtást kérõnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más
adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult
közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni."
23. § Az Art. 96. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az önkormányzati
adóhatóság és az illetékhivatalhoz teljesítendõk kivételével - az adóhatóság
vezetõje által közzétett módon, mágneses adathordozón vagy elektronikus úton
is teljesíthetõ. A kettõs könyvvezetésre kötelezett gazdasági társaságot, ha
az 1. számú melléklet II/1/a) pontja alapján havonta tesz bevallást, az
adóhatóság határozatával az adóbevallás és az adatszolgáltatás mágneses
adathordozón vagy elektronikus úton történõ teljesítésére kötelezheti. A
mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történõ bevallás,
adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott - a határozattal kötelezett
adózók esetében az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott - számítógépes
program felhasználásával teljesíthetõ."
24. § Az Art. 96/A. §-a a következõ (3)-(7) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések számozása (8)-(10)-re változik:
"(3) A termõföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot
is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság
feladata. Az ebbõl származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését
illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
(4) A termõföld bérbeadásából származó - a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - jövedelme adóját a magánszemély
megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati
adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termõföld bérbeadásából
származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követõ év március 20-ig
teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén
szerez bevételt termõföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést
önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A fõváros
esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a
fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjét kell érteni.
(5) Ha a termõföld bérbeadásából származó bevétel kifizetõtõl származik, az
adót a kifizetõ állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Nem terheli
a kifizetõt haszonbérbeadás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a
magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy összes termõföld tulajdonának
mértéke a kifizetés idõpontjában a három hektárt nem haladja meg.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell adóbevallást tenni annak
a magánszemélynek, akinek termõföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag
kifizetõtõl származik és a kifizetõ az adót levonta, illetõleg a tulajdonában
lévõ földterület nagyságára tekintettel az adót a haszonbérbeadás után nem
kell megfizetnie.
(7) Ha a magánszemélynek termõföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme
keletkezik, amely nem kifizetõtõl származik, vagy a kifizetõ a jövedelem
juttatásakor az adót levonni elmulasztotta vagy a kifizetõ a bérleti díjat
természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a
jövedelem megszerzésének negyedévét követõ hó 10-ig fizeti meg.
(8) Ha a magánszemélytõl a kifizetõ évközben az adót azért nem vonta le, mert
a magánszemély a földterület nagyságára tekintettel a kifizetõnek
nyilatkozatot adott, és ezt követõen a termõföld tulajdonában bekövetkezett
változás miatt a termõföld tulajdon mértéke a három hektárt meghaladta, az
adót a magánszemély a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint
állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
(9) A kifizetõ a termõföld bérbeadásából származó jövedelembõl levont adót a
föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a
kifizetést követõ hó 10. napjáig. A levont adóról a kifizetõ adóbevallását a
föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követõ
év február 15-ig nyújtja be."
25. § Az Art. a következõ címmel és 96/B. §-sal egészül ki:
"A járulékokra vonatkozó különös rendelkezések
"96/B. § (1) E törvénynek a járulékkal összefüggõ rendelkezéseit a következõ
(2)-(13) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalom-
biztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.
(3) Ha a járulék fizetésére kötelezett önellenõrzéssel visszatérítési igényt
tár fel, azt a következõ bevallásában kimutatja, és a fizetendõ járulék
összegébe beszámítja.
(4) Az önellenõrzési pótlék a befizetések elszámolása sorrendjében késedelmi
pótlék tartozásnak minõsül, ha a társadalombiztosítási szervnél a
járuléktartozást a járulékfizetésre kötelezett csak részben egyenlíti ki, a
nyilvántartott tartozásra befizetett összeget az esedékesség sorrendjében kell
elszámolni.
(5) A járulék bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének
bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az e kötelezettségek
megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozások
behajtásával és a végrehajtással kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a
járulékkötelezettség bevallásának ellenõrzésével, és az ezzel összefüggõ
hatósági eljárásokkal kapcsolatos hatósági ügyben elsõ fokú adóhatósági
feladatokat a társadalombiztosítási szervek a Kormány rendeletében
meghatározott feladatmegosztás szerint látják el.
(6) A járulékkötelezettséget érintõ tények, adatok, körülmények vizsgálatára
az általános megbízólevelet a Kormány rendeletében meghatározott
feladatkörökben (munkamegosztás szerint illetékes) a járulékkötelezettség
ellenõrzésére kijelölt igazgatási szerv fõigazgatója adja ki.
(7) Járulék utólagos megállapítására irányuló eljárásban, továbbá ha az
eljárás a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra is kiterjed, a
79. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen határozat helyett fizetési
meghagyást kell kibocsátani. Ha az eljárás a járulék utólagos megállapítása
nélkül kizárólag biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra irányul,
a döntésrõl határozatban kell rendelkezni.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott fizetési meghagyás és határozat ellen
nincs helye fellebbezésnek, annak felülvizsgálatát a járulék fizetésére
kötelezett jogszabálysértésre hivatkozással keresettel közvetlenül a
bíróságtól kérheti.
(9) Az ellenõrzéssel lezárt idõszak tekintetében is helye van ismételt
ellenõrzésnek, ha a korábbi ellenõrzés során nem ismert adat, tény vagy
körülmény olyan járulékmegállapítást eredményez, amely az ellátási
jogosultságot vagy az ellátás összegét érinti.
(10) Az ellenõrzést lefolytató társadalombiztosítási szerv megkeresésére az
illetékes elsõ fokú állami adóhatóság a személyi jövedelemadót (adóelõleget)
soron kívül határozattal állapítja meg, ha a társadalombiztosítási ellenõrzés
olyan járulék-alapot tár fel, amely a személyi jövedelemadó alapját is érinti,
és amely után a foglalkoztató, illetõleg a járulék fizetésére kötelezett a
személyi jövedelemadót (adóelõleget) nem állapította meg, illetõleg a
kifizetett, járulékalapot képezõ összeg vitatott.
(11) Ha a foglalkoztató, az egyéb szervezet vagy a magánszemély, amely (aki) a
társadalombiztosítási nyugellátást vagy az egészségbiztosítási ellátást
érintõ, törvényen alapuló adatszolgáltatási, bejelentési vagy nyilvántartási
kötelezettségét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, 10-100 ezer forintig
terjedõ, a jogsértés egy éven belül történõ ismételt megállapítása esetén 200
ezer forintig terjedõ mulasztási bírságot fizet.
(12) A Tbj. 56. §-ában említett járulékfizetésre kötelezettet e törvény
alkalmazása során megilletik az adózó jogai és terhelik az adózóra vonatkozó
kötelezettségek.
(13) Járulékkal összefüggõ hatósági ügyben a pénzügyminiszter nem gyakorolja
az 52. §-ban meghatározott jogosítványt, továbbá járulékkal összefüggõ ügyben
az adó feltételes megállapításának nincsen helye, valamint a magánszemély
járuléktartozása a 82. § (1) bekezdésében meghatározott bírság- és
pótléktartozás kivételével nem mérsékelhetõ és nem engedhetõ el."
26. § (1) Az Art. 97. §-ának i), j) és z) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló
jogszabályok alkalmazásában]
"i) telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják,
ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelõ, szolgáltató
tevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás
székhelyétõl különbözõ közigazgatási területen található,
j) kifizetõ: a jogi személy, az egyéb szervezet, az egyéni vállalkozó, ha
olyan bevételt, jövedelmet juttat, amellyel kapcsolatban törvény adó
(adóelõleg) megállapítási, levonási, bevallási, megfizetési,
igazoláskiállítási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg
függetlenül attól, hogy a kifizetést közvetlenül vagy megbízottja (posta,
hitelintézet) útján teljesíti. A kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a
tõzsdei határidõs, opciós ügyletbõl származó jövedelem kifizetõje az a jogi
személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki (amely) e jövedelmet
ténylegesen kifizeti. Külföldrõl származó bevétel esetében, amelyet belföldön
adókötelezettség terhel, kifizetõ a belföldi illetõségû megbízott (jogi
személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a megbízott
hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás teljesítésére terjed ki. A
külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján
teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi
képviseletet kifizetõnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetõnek minõsül minden
olyan belföldön gazdasági tevékenységet végzõ szervezet, amelynek tevékenysége
cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétõl eltérõen végez
cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles
társadalombiztosítási ellátás kifizetõjének azt kell tekinteni, aki az
ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény
szempontjából kifizetõ a szerencsejáték szervezõje, függetlenül attól, hogy az
adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítõ útján juttatja a
magánszemélynek."
"z) járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az
egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-
hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a
jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a
társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a
társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére elõírt más kötelezõ járulék-
befizetések."
(2) Az Art. 97. §-a a következõ q), y) pontokkal egészül ki:
[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló
jogszabályok alkalmazásában]
"q) köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek
költségvetéseibõl ellátandó feladatok fedezetére elõírt fizetési
kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenõrzése, behajtása bíróság vagy
közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület mûködésének
fedezetére törvényben elõírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt
önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az
államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul
igénybevett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkezõ
szerv elrendeli, és azt a kötelezett az elõírt határidõig nem teljesíti. Az
állami adóhatóság a támogatás visszafizetésérõl rendelkezõ szerv megkeresésére
a költségvetési támogatás visszatartási jogát az e törvény 32. § (4)
bekezdésében foglaltak alkalmazásával e tartozások tekintetében is gyakorolja.
y) fióktelep: a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl
és kereskedelmi képviseleteirõl szóló törvényben meghatározott fióktelep."
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az Art.
1., 2., 3., 5., 7. számú mellékletei az e törvény 1-5. számú mellékleteinek
megfelelõen módosulnak, továbbá az Art. kiegészül az e törvény 6. számú
melléklete szerinti 8. számú melléklettel.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Art.
47. § (3) bekezdése második mondatából "...a Társadalombiztosítási Alap és..."
szövegrész, az 1. számú melléklete I/3.. pontjának elsõ mondata; az 1995. évi
C. törvény 211. §-a (3) bekezdésének a) pontja; az 1996. évi LXXXVI. törvény
1. §-a, 5. §-a, 8. §-a, 22. §-ának (1) bekezdése, 38. §-a, 39. §-ának (9)-(10)
bekezdése; az 1991. évi LXXXV. törvény 27. §-a; az 1992. évi LXXVII. törvény
6. §-a.
(3) Az Art. 30. §-ának (2) bekezdésében "...az esedékes nyugdíjjárulékkal..."
szövegrész "...az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal..."
szövegrészre változik.
(4) Az Art. 60. § (7) bekezdésének második mondatában "...a (3) bekezdés d)
pontjában említett..." szövegrész "...az említett..." szövegrészre változik.
(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerõsen el
nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követõen az azt
megelõzõ idõszakra teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre
azzal, hogy ha az 1997. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra
összességében kevésbé terhes bírság, pótlék feltételeket határoztak meg, a
kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(6) A járulékkötelezettséggel összefüggõ késedelmi pótlékot az Art.
rendelkezései szerint kell megállapítani, de az 1998. január 1. napja elõtti
idõszakra felszámított pótlék mértékét az 1997. december 31-ig hatályos
mértékkel kell felszámítani. Járulékkötelezettséggel összefüggésben bírságot
e törvény hatálybalépését követõen a törvény hatálybalépését megelõzõ
idõszakra is az Art. szabályai szerint kell megállapítani, ha azonban az 1997.
december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes
jogkövetkezményeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott
megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(7) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követõen az azt megelõzõ
idõszakra teljesítendõ adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõleg-
fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási
kötelezettségét az 1997. december 31-én hatályos szabályok szerint kell
teljesítenie.
(8) Az 1998. évben teljesített közcélú adomány befizetésérõl szóló igazolást -
az Art. 35. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérõen - a jogosult csak az
adóévet követõ hó folyamán adhatja ki.
(9) A külföldi vállalkozó társasági adóval összefüggõ, az Art-ben
meghatározott kötelezettségeit 1999. december 31-ig az Art. 5. sz.
mellékletének 1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti,
kivéve a külföldi vállalkozásnak belföldön bejegyzett fióktelepe útján
folytatott gazdasági tevékenységével összefüggõ adó-kötelezettségeit.
28. § A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX.
törvény 5. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(5) A jelzálog-hitelintézet a hitelbiztosítéki érték megállapításához
szükséges, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos illetékhivatali adatokat
- az illetékalanyok személyes adatainak kivételével - a hitelintézetekrõl és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó
rendelkezéseinek megtartásával felhasználhatja. Az illetékhivatalok az
adatokat külön térítés ellenében bocsátják rendelkezésre."
1. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 1. számú mellékletének II/1/a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) Az adózónak valamennyi adóról - a társasági adó (adóelõleg) kivételével -
és költségvetési támogatásról, ha az adóévet megelõzõ második évben a nettó
módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon
számított fogyasztási adója, vagy a magánszemélyektõl általa levont
jövedelemadó-elõleg, vagy a magánszemélyektõl általa levont jövedelemadó-
elõleg és jövedelemadó együttes összege
- a 10 millió forintot elérte
havonta,
- ha a 4 millió forintot elérte
negyedévenként
kell bevallást tennie."
2. Az Art. 1. számú mellékletének II/2/b) pontja a következõ mondattal egészül
ki:
"Ha az adóalany az idegenforgalmi tevékenysége utáni általános forgalmiadó-
fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról rendelkezõ 1992. évi
LXXIV. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint elõkalkuláció alapján
teljesíti, azt az árrés megállapításához szükséges adat kézhezvételének
idõpontját követõ elsõ adóbevallás benyújtására elõírt idõpontig, de
legfeljebb az adóévet követõ év június 30-ig pótlék-mentesen önellenõrizheti."
3. Az Art. 1. számú mellékletének II/3/c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"c) A társasági adóról, az osztalékadóról
az adóévet követõ év május 31-ig
kell bevallást tenni."
2. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések 1. pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"1. Az adókat a melléklet szerinti határidõig kell megfizetni, illetve a
költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti idõponttól lehet kiutalni. Az
e törvény 23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g) pontjában, továbbá az 1. sz.
melléklet II. rész 4/a) pontjában meghatározott esetben az adózónak az
adóbevallás benyújtásával egyidejûleg az adót is meg kell fizetnie."
2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 1. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"1. A jövedelemadó
A) A jövedelemadó elõleg
a) a munkáltató az általa levont jövedelemadó-elõleget
az elszámolt hónapot követõ hó 10-ig,
b) a kifizetõ az általa levont jövedelemadó-elõleget
a kifizetés hónapját követõ hó 10-ig,
c) a magánszemély, ha nem kifizetõtõl származó jövedelmet szerzett, vagy a
kifizetõ bármely ok miatt nem vonta le az adóelõlegét, az egyéni vállalkozó,
valamint a mezõgazdasági õstermelõ az adóelõleget negyedévenként,
a negyedévet követõ hó 10-ig
fizeti meg.
B) A jövedelemadó
d) A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított jövedelemadó és
a már levont, megfizetett adóelõleg különbözetét
a levonást követõ hó 10-ig
fizeti meg.
Ha az elszámolásból adódóan az adóvisszatérítési kötelezettség az adott
hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelõleg együttes
összege, a különbözetet a munkáltató a fenti idõponttól visszaigényelheti. Az
év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan idõpontban
igényelheti, hogy az adóvisszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél
rendelkezésére álljon.
e) a kifizetõ az általa levont jövedelemadót
a levonást követõ hó 10-ig,
f) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha általános
forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a jövedelemadót
az adóévet követõ év március 20-ig,
g) a vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmi adó köteles
értékesítést végzõ magánszemély a jövedelemadót
az adóévet követõ év február 15-ig
fizeti meg."
3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidõk 3/B) és C) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"B) A társasági adó
c) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelõleg és az adóévre
megállapított társasági adó különbözetét
az adóévet követõ év május 31-ig
fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza.
d) Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy
egyéb okból felszámolás nélkül megszûnõ jogi személynek vagy egyéb
szervezetnek az adóévben megfizetett adóelõleg és az átalakulás, illetve
megszûnés idõpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az
átalakulásról, illetve a megszûnésrõl benyújtott adóbevallásával egyidejûleg
kell megfizetnie, illetve ettõl az idõponttól kezdõdõen igényelheti vissza.
e) A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben megadott
adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra áttérõ vállalkozó az
adóévben megfizetett adóelõleg és az áttérés napjáig számított tényleges
társasági adó különbözetét az áttérésrõl benyújtott adóbevallással egyidejûleg
fizeti meg, illetve ettõl az idõponttól kezdõdõen igényelheti vissza.
f) A külföldi szervezet társasági adókötelezettségére az 5. számú melléklet
rendelkezései az irányadóak.
C) Osztalékadó
g) A kifizetõ az osztalékadót
a levonást, juttatást követõ hó 10-ig
fizeti meg.
h) A belföldi illetõségû osztalékban részesülõ adózó a kifizetõ által tõle
levont osztalékadót
az adóévet követõ év május 31-tõl
igényelheti vissza.
i) A külföldi illetõségû osztalékban részesülõ osztalékadó kötelezettségére az
5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak."
3. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 3. számú melléklete A/2.. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg a következõ d)-e) ponttal egészül ki:
[A kifizetõ adózónként szolgáltat adatot]
"a) az összevont adóalapba beszámító, általa kifizetett teljes összegrõl
(bevételrõl, jövedelemrõl), illetve az általa juttatott vagyoni érték
összegérõl, a külön adózó jövedelmek közül azokról, amelyek után a kifizetõ az
adót nem állapította meg és nem vonta le, ez utóbbitól függetlenül a
kifizetett osztalékról, és az árfolyamnyereségrõl, valamint a termõföld
bérbeadásából származó jövedelemrõl és a levont adóról,"
"d) a külföldi szervezetnek teljesített társasági adóköteles kifizetésrõl,
e) a külföldi illetõségû osztalékban részesülõnek teljesített osztalékadó
köteles kifizetésrõl."
2. Az Art. 3. számú mellékletének A) pontja a következõ 8. ponttal egészül ki:
"8. A kifizetõ a 2/a) pontban a termõföld bérbeadásából (földjáradékból)
származó jövedelemrõl és a levont adóról az adatszolgáltatást a földterület
fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az
adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát
(magánszemély mentességi nyilatkozata, természetben történõ bérfizetés). Az
adatszolgáltatást a kifizetõ az adóévet követõ év március 31-ig, mágneses
adathordozón április 20-ig teljesíti."
3. Az Art. 3. számú mellékletének E) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"E) A vámhatóság és az önkormányzat jegyzõje adatszolgáltatása
A vámhatóság az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki engedélyrõl
az önkormányzat jegyzõje az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki
termékkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító mûködési engedélyrõl
15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak."
4. Az Art. 3. számú melléklete a következõ L) ponttal egészül ki:
"L) Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról
adatszolgáltatás
Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által
kiállított igazolás (bizonylat) benyújtását írja elõ, az igazolást kiállító
szerv a kiállítás hónapját követõ hó 15. napjáig adatot szolgáltat a
kiállítást kérõ személy székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes
adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatás tartalmazza a
kiállítást kérõ személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, ennek
hiányában azonosítására alkalmas adatokat és az igazolásban feltüntetett
tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az
igazolás kiállítása megtagadható, ha az azt kérõ nem közli a támogatás
igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét fel
kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás igénybevételéhez
használható fel."
4 sz. melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Az Art. 5. számú melléklete helyébe a következõ melléklet lép:
" 5. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez
a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól
1. A külföldi illetõségû magánszemély, a külföldi szervezet és a külföldi
illetõségû osztalékban részesülõ (a továbbiakban együtt: külföldi személy) a
törvény szerint adó-, adóelõleg levonási kötelezettség alá esõ kifizetõtõl
származó, belföldön végzett tevékenységbõl, illetve a jövedelemszerzés helye
szerint belföldrõl származó jövedelmére, így különösen a kamatra, elõadói,
mûvészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra,
jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e
mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.
2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizetõ a kifizetett
összegbõl az adót megállapítja, levonja és
a kifizetést követõ hó 10-ig
fizeti meg.
3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény
szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetõségét
igazolja. A külföldi illetõség igazolására a külföldi adóhatóság,
adómentességhez való jogosultságot a nemzetközi szervezet által kiállított
okirat hiteles magyar nyelvû fordításáról készült másolat szolgál (a
továbbiakban: illetõségigazolás). A külföldi személy az illetõségigazolást a
naptári évben történt elsõ kifizetés idõpontját, illetõsége változása esetén a
változást követõ elsõ kifizetés idõpontját megelõzõen adja át. Az
illetõségigazolást a kifizetõ megõrzi.
4. Az adót a kifizetõ a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági
adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon
az adóévet követõ év május 31-ig
vallja be.
5. Ha a külföldi személytõl levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi
egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi személy az
illetõségigazolás és a kifizetõ igazolása benyújtásával az e törvény 50. § (6)
bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet
elõ. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt
belföldi konvertibilis forintszámlára utalja át. A kifizetõ az általa
megfizetett, de a külföldi személytõl le nem vont adónak arra a részére, amely
meghaladja a külföldi személyt a nemzetközi egyezmény alapján terhelõ adót, az
illetõségigazolás benyújtásával az adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt
terjeszthet elõ.
6. Az állami adóhatóság a kifizetõ kérelme alapján visszavonásig engedélyezi,
hogy a kifizetõ - a különbözetért való korlátlan felelõsség terhe mellett - a
törvényben elõírtnál alacsonyabb, a nemzetközi egyezményben meghatározott
mértékkel vonja le az adót (adóelõleget). Az adóhatóság visszavonja az
engedélyt, ha a kifizetõ az e mellékletben megállapított kötelezettségeit
súlyosan megszegi.
7. Ha a kifizetõt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi
személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetõtõl szerezte, a jövedelem
megszerzésétõl számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és
adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az 50. § (6) bekezdésében
meghatározott adóhatóságnál teljesít. A külföldi személy az adómegállapítás
során figyelembe veszi a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló nemzetközi
egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.
8. A kifizetõ a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott, vagy be nem
vallott adóért korlátlanul felel."
5. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
1. Az Art. 7. számú mellékletének 1/a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelõzõ év utolsó napján
csõdeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási
feladatait, amelyeknek (akiknek) az adóévet megelõzõ második évben a bevallás
szerint]
"a) a nettó árbevétele a 6.000 millió forintot, vagy"
2. Az Art. 7. számú melléklete a következõ 4. ponttal egészül ki:
"4. Ha az adózó az adóév elsõ napján az 1-3. pontban foglalt feltételeknek
megfelel, adóztatásával összefüggõ feladatokat 3 naptári éven át akkor is a
kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha egy-egy adóévben bevallása szerint
nem felel meg az 1-3. pontban elõírt értékhatároknak, kivéve, ha csõd-,
felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül."
6. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
"8. számú melléklet
az 1990. évi XCI. törvényhez
A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendõ
adókötelezettségekrõl
1. A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül attól, hogy
adóbevallási kötelezettségét a törvény egyébként milyen idõszakonként
állapítja meg - a jövedéki adót havonta, a tárgyhót követõ hó 20-ig vallja be.
2. Jövedéki adó befizetése
A) Jövedéki adó elõlege
Az adózó a jövedéki adó elõlegét havonta, a tárgyhót követõ hó 28-ig fizeti
meg.
B) Jövedéki adó
Az adózó a jövedéki adó elõlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a
különbözetét havonta, a tárgyhót követõ hó 20-ig fizeti meg, illetve ettõl az
idõponttól igényelheti. Az elõbbi rendelkezések a dohánygyártmányok esetében
csak arra az adóra vonatkoznak, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki
termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi ..... törvény
rendelkezései alapján nem adójeggyel fizetnek meg."
Általános indokolás
Az adózók és az adóhatóságok kapcsolatát rendezõ 1990. évi XCI. törvény (a
továbbiakban: Art.) a hatályba lépésétõl számított 7 év alatt számos
alkalommal módosult. Ennek köszönhetõen alapvetõen kielégíti a vele szemben
támasztott társadalmi igényeket, nevezetesen biztosítja a központi
költségvetés, az egyes elkülönített állami pénzalapok, valamint az
önkormányzati költségvetések bevételeinek beszedéséhez szükséges jogi
feltételrendszert.
A törvényt - az adórendszer konszolidációjához és stabilitásához fûzõdõ
érdekekre is tekintettel - az adóztatás hatékonyságának további javítása, a
jogalkalmazási nehézségek csökkentése, valamint az adminisztrációs terhek
mérséklése iránti igények kielégítésén túl nem kellene változtatni.
A Javaslatban megfogalmazott módosítások és kiegészítések ennek megfelelõen
elsõsorban az eljárásjog "követõjog" jellegébõl adódnak. Az Art. szabályainak
egyebek között a nyugdíjreform során elfogadott törvényi változásokra, a
külföldi székhelyû vállalkozók fióktelepeirõl és a kereskedelmi
képviseletekrõl a tervek szerint hamarosan az Országgyûlés elé kerülõ
törvénytervezet várható szabályaira, az ugyancsak 1998. január 1-jén hatályba
léptetni tervezett jövedéki adóról szóló törvény adóztatási kérdéseire,
illetõleg az egyes adótörvények kisebb mennyiségû, de az eljárást is érintõ
változtatások javaslataira is reagálnia kell.
A gazdasági társaságokról szóló törvény újrakodifikálása, illetve a tervezett
új cégtörvény további módosításokat tenne szükségessé. Figyelemmel azonban
arra, hogy az említett törvények elfogadásának idõpontja bizonytalan, és - a
tervezetek szerint - a kihirdetést követõ 180. napon lépnek hatályba, a
jelenlegi módosítás a bizonytalan idõpontban hatályba lépõ és még változóban
lévõ szabályozásra nem építhet. Az említett törvények kihirdetése és hatályba
lépése közötti idõszak azonban lehetõséget biztosít az adótörvények kellõ
idõben történõ módosítására.
Az 1996. évi adótörvény módosítások során vetõdött fel, hogy a termõföld
bérbeadásából származó jövedelmek adóztatását az eredményesebb közteher-
érvényesítés és ezen keresztül a versenyegyenlõtlenség megszüntetése érdekében
az önkormányzati adóhatóságok hatáskörévé kell tenni. A lehetõ legegyszerûbb
szabályozási megoldást keresve az az elképzelés erõsödött meg, mely szerint az
anyagi jogi szabályozást a személyi jövedelemadóról szóló törvény keretei
között változatlan tartalommal kell megtartani, s az adóztatási kérdéseket,
így a hatáskör áthelyezését az adózás rendjérõl szóló törvény szabályainak
kiegészítésével célszerû rendezni.
Az Alkotmánybíróság 59/1996. (XII. 22.) AB határozatában elvi éllel
állapította meg, hogy köztartozást adók módjára behajtani csak akkor lehet, ha
ezt törvény lehetõvé teszi. Minthogy az adózás rendjérõl szóló törvény
hatályos rendelkezései a közterhek adók módjára történõ behajthatóságához csak
jogszabály rendelkezését követelik meg, szükségessé vált az adózás rendjérõl
szóló törvénynek a köztartozások beszedésével összefüggõ szabályozását is
áttekinteni, és a kor viszonyaihoz igazítani.
A Javaslat az elõzõekben említett determinációkon túl
- az adózók, de áttételesen az adóhatóságok adminisztratív feladatait is
csökkentõ, elsõsorban a bevallási, befizetési rendet érintõ egyszerûsítést,
- a szankciórendszer néhány következetlenségét kiküszöbölõ - az adózók
helyzetét könnyítõ - megoldást,
- az adóhatóság és az adózók, illetõleg az adatszolgáltatásra kötelezett
szervezetek kapcsolatát a jelenlegi technikai feltételekhez igazító elõírást,
- a jogalkalmazó szervek gyakorlatában tapasztalható nehézségek csökkentését,
valamint a törvény céljaival ellentétes jogalkalmazási megoldások
meghonosításának megakadályozását célzó módosítást
tartalmaz.
Részletes indokolás
1-2. §-okhoz
Az Országgyûlés a nyugdíjreform csomag részeként elfogadta a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a
szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényt, amely szerint 1998.
január 1-jétõl a járulékbeszedésre az abban, illetõleg a társadalombiztosítási
nyugellátásról és a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló
törvényekben nem szabályozott eljárási típusú kérdésekben az adózás rendjérõl
szóló törvényt kell alkalmazni.
A két törvény összhangjának megteremtése érdekében, illetõleg azért, hogy a
járulékügyekben az Art. alkalmazható legyen, ugyanakkor elkerülhetõvé váljon
az a vita, amely az adók és a járulékok közgazdasági tartalmát illetõen
szokott fellángolni, a járulékokat a javaslat nem tekinti adónak, mindössze
annyit mond ki, hogy az eljárások során a járulékokra az adóra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Art. szabályainak a társadalombiztosítási igazgatási szervek által történõ
alkalmazásának megkönnyítése és a törvény egyes, az adóhatóságokra vonatkozó
rendelkezéseinek értelmezhetõsége érdekében a tervezet kibõvíti az
adóhatóságok körét, és a társadalombiztosítási szervet, kizárólag a
járulékokkal összefüggõ hatósági feladatok ellátása során ötödik
adóhatóságként nevez meg.
A jövedéki adóról szóló törvény tervezete szerint a jövedéki adózással
összefüggõ adóhatósági feladatokat a Vám- és Pénzügyõrség Országos
Parancsnoksága, illetõleg területi szervei látják el, szintén az Art.
szabályait alkalmazva. Ezzel összefüggésben az Art. tárgyi hatályát negatív
oldalról is meghatározó rendelkezésbõl, a járulékok mellett a jövedéki törvény
hatálya alá tartozó ügyeket is ki kell emelni az ellentmondás feloldása
érdekében.
Az Alkotmánybíróság egyik határozatában rámutatott arra, hogy a közterhek
meghatározott körének adóhatóságok által lefolytatott eljárásában, adók
módjára történõ beszedése - a fizetési kötelezettség teljesítésének
kikényszerítése - csak törvényben megengedett körben lehetséges. A Javaslat az
Art. tárgyi hatályának ide vonatkozó rendelkezését a határozattal összhangban
módosítja, és a jogszabály kifejezést törvényre változtatja.
3-4. §-okhoz
A külföldi székhelyû vállalkozások 1998. január 1-jétõl az erre vonatkozó
kerettörvény elfogadását feltételezve Magyarországon gazdasági tevékenységet a
cégbíróságon is regisztrált fióktelep útján végezhet, illetõleg - nem
gazdasági tevékenység céljából kereskedelmi képviseletet hozhat létre.
E két új adózói típussal gazdagítja a megszokott szervezeti formákat. Az
adóztatásukkal összefüggõ alapvetõ szabályokat a Javaslat építi az Art.
rendelkezései közé.
Ennek során a fióktelepet mint a külföldi székhelyû vállalkozás adózási
ügyvivõjét határozza meg és egyszersmind azt is kimondja, hogy a külföldi
vállalkozást a belföldi adókötelezettségeit illetõen a fióktelep testesíti
meg, gyakorolja az adózói jogokat, illetõleg teljesíti az
adókötelezettségeket. A fióktelepek önállóan alanyai az adójogviszonyoknak, de
az olyan jognyilatkozatot, amely egy külföldi vállalkozás több belföldi
fióktelepére is kihat, csak együttesen tehetik meg.
A Javaslat a kétféle szervezet között különbséget tesz a regisztrációs
kötelezettségüket illetõen. A gazdasági tevékenységet folytató fióktelep a
cégbejegyzési kérelem benyújtását megelõzõen jelentkezik be az adóhatósághoz,
tehát adószám nélkül meg sem kezdheti a tevékenységét, a kereskedelmi
képviseletnek viszont csak akkor van bejelentkezési kötelezettsége, ha
adókötelezettsége keletkezik. Ez nem feltétlenül áll be, hisz a kerettörvény
tiltja a bevételszerzõ gazdasági tevékenység folytatását, de lehetnek pl.
alkalmazottai és mint kifizetõ az adótörvények hatálya alá eshetnek. Ez
esetben a kötelezettség keletkezését követõ 15 napon belül kell az
adóhatóságnál nyilvántartásba vételezniük magukat.
5-6. §-okhoz
Az Art. 20. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint az adót,
adónként, a költségvetési támogatást támogatásnemenként az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon kell bevallani, illetõleg lehet igényelni. A
Javaslat az adminisztrációs kötelezettségek egyszerûsítése érdekében
felhatalmazza az adóhatóságot, hogy kombinált nyomtatványt is
rendszeresíthessen, ami több kötelezettség bevallását, vagy több támogatás
igénylését is lehetõvé teszi, illetõleg egy nyomtatványon szerepelhessen adott
esetben bevallás és támogatásigénylés is.
A kötelezettségek teljesítésének egyszerûsítését szolgálja az éves összesítõ
bevallások [Art. 20. § (5) bekezdés] szabályozásának módosítása is.
A Javaslat az általános forgalmi adóban megszünteti ezt a kötelezettséget, a
társasági adóban pedig azok a nem kifejezetten gazdasági tevékenység
folytatására létesített szervezetek amelyek alanyai ugyan a társasági adónak,
de az adott évben sem bevételt nem értek el, sem ráfordítást nem számoltak el,
bevallás helyett az éves összesítõ bevallásban errõl nyilatkozatot tesznek.
A Javaslat az Art. 23. §-ának (1) és (2) bekezdését módosítva, a személyi
jövedelemadó bevallási kötelezettség alá esõ jövedelmek meghatározását a
személyi jövedelemadó törvényre bízza, elkerülve ez ügyben a párhuzamos
szabályozást és csak arra szorítkozik, hogy a kötelezettség teljesítésének két
alapesetét határozza meg.
E szerint a magánszemély adóját vagy maga állapítja meg, vagy nyilatkozata
alapján a munkáltatója.
Elõfordulhat, hogy a magánszemély közvetlen költségvetési forrásból jövedelmi
viszonyaira tekintettel kaphat igénylése alapján támogatást. Ilyen esetben az
igénylés kitöltése és benyújtása abban az esetben is bevallás értékû, ha a
magánszemély adófizetésre és bevallásra nem kötelezett, illetõleg jövedelmének
hiányáról tesz nyilatkozatot.
7. §-hoz
Az Art. ma hatályos 24. §-a rendelkezik az adózó által benyújtott hibás
adóbevallás kijavításáról. A rendelkezés abból indul ki, hogy a számítási hiba
illetõleg más elírás miatt szükséges javítást az adóhatóság 30 napon belül
hivatalból köteles elvégezni. A gyakorlatban azonban elõfordul és a kiutalás
törvényi határideje miatt hangsúlyozottá válik, hogy a költségvetési támogatás
igénylése olyan hiányosságban szenved, amelyet az adózó közremûködése nélkül
az adóhatóság nem tud pótolni. Ezért a Javaslat kiegészíti az Art. 24. §-át és
rendelkezik a hiánypótlásra történõ felszólításról, tételesen megjelölve
azokat az eseteket, amikor ennek helye van.
8. §-hoz
Az Art. 25. §-a rendelkezik az adómegfizetésért fennálló mögöttes felelõsség
intézményérõl, meghatározva, hogy milyen eljárásban, milyen feltételek mellett
és ki kötelezhetõ az adózó által meg nem fizetett és tõle be nem hajtható
tartozás rendezésére. A külföldi vállalkozás fióktelepeire vonatkozóan,
minthogy e jogintézmény a jogrendszerbe csak 1998. január 1-tõl épül be,
természetesen ilyen rendelkezés nincs az Art.-ben. Ezt a hiányt pótolja a
Javaslat 8. §-a, kiegészítve az Art. 25. §-át. A rendelkezés szerint a
külföldi vállalkozást belföldön terhelõ adótartozás illetve köztartozás
megfizetésére egyetemlegesség címén a belföldi fióktelep kötelezhetõ,
függetlenül attól, hogy a tartozás keletkezése a fióktelep mûködésén keresztül
folytatott tevékenységgel, vagy a külföldi vállalkozás közvetlen belföldi
tevékenységével függ-e össze.
9-10. §-okhoz
A Javaslat 7. §-ában szereplõ rendelkezéssel összefüggésben módosítani
szükséges az Art. 27. §-ában rendezett költségvetési támogatás kiutalásának
esedékességét. Az adóhatóság számára nyitva álló 30 napos határidõt, ha az
adózónak felróható okból hiánypótlási eljárásra kerül sor, nem a hibásan,
hiányosan benyújtott támogatásigénylés beérkezésétõl, illetõleg a törvényben
meghatározott esedékességi naptól kell számítani, hanem a támogatásigénylés
(bevallás) kijavításának a tényleges megtörténtétõl.
1997. január 1-tõl hatályos az Art. 32. §-ának (4) bekezdése, kiszélesítette
az állami adóhatóság költségvetési támogatás visszatartási jogát. Nemcsak az
általa nyilvántartott adótartozásra, hanem a más adóhatóságnál,
társadalombiztosítási szervnél, vámhatóságnál fennálló tartozások esetében is
visszatarthatja a támogatást, ha az adózó errõl nyilatkozik, vagy az érintett
szervek az állami adóhatóságot megkeresik. Minthogy a más hatóságoknál
nyilvántartott tartozásokra késedelmi pótlékot (kamatot) számítanak fel,
különös a jelentõsége annak, hogy a visszatartás gyakorlása esetén mely napot
kell olyannak tekinteni, amely a költségvetési támogatás kiutalásának
minõsülne és egyben a tartozást ezen a napon kell megfizetettnek minõsíteni. A
Javaslat kiegészítve az Art. 27. §-át, rendelkezik arról, hogy ez esetben azt
a napot kell a kiutalás napjának tekinteni, amelyen az állami adóhatóság a
köztartozást nyilvántartó szervezet javára az átutalásról rendelkezik.
A visszatartási jog gyakorlása során merült fel, hogy szükségtelen az adózót
határozattal értesíteni a támogatás visszatartásáról abban az esetben, ha erre
az õ nyilatkozata alapján és csak az abban szereplõ tartozás mértékéig kerül
sor. Az adóhatóság adminisztrációs terhét csökkenti a Javaslat, amikor a 32. §
(4) bekezdését kiegészítve, az általános határozathozatali kötelezettség alól
erre az esetre kivételt állapít meg.
11. §-hoz
Az Art. 45. §-a az adóhatóság adatnyilvántartásával és az adózók
adatszolgáltatási kötelezettségével összefüggõ alapvetõ szabályokat rögzíti. A
törvény 60. §-a (7) bekezdésének alkalmazása során az Országgyûlés adatvédelmi
biztosa a hozzá érkezett beadványok alapján vizsgálatot folytatott és ajánlást
fogalmazott meg. Ebben adatvédelmi szempontból aggályosnak tartja, hogy az
adóhatóság értelmezve a törvény "összes jövedelemfelhasználás" kifejezését,
olyan jövedelemfelhasználási irányokra is rákérdezett az általa
rendszeresített nyomtatványon, amelyek bizonyos vagyontárgyak használatával,
illetõleg jövedelemfelhasználási egységet képezõ családi vagy más
életközösségben élõk a más személyek eltartásával, továbbá a közös háztartás
fenntartásával összefüggõ költségekhez történõ hozzájárulással szükségképpen
felmerülnek. A jogintézmény késõbbi alkalmazása során az ilyen típusú viták és
értelmezési zavarok elkerülése érdekében a Javaslat világossá teszi, hogy
milyen kényszerítõ körülmények között, milyen cél elérése érdekében, kiknek a
személyes adatait és kiknek a személyével közvetlenül összefüggésben nem álló,
de az adózó vonatkozásában másokkal közös kiadásnak, ráfordításnak,
befektetésnek vagy egyéb jövedelemfelhasználásnak, vagyongyarapodásnak
minõsülõ adatok tarthatók nyilván illetõleg ellenõrizhetõk is, ha ezek nélkül
az adózó bejelentési, bevallási, nyilatkozattételi, adatszolgáltatási
kötelezettsége nem ellenõrizhetõ. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az így
megszerzett adatokat az adóhatóság meddig kezelheti, és mely esetekben köteles
ezeket törölni. Szintén garanciális okból tisztázza a törvény, hogy az
adóhatóság az adókötelezettség, illetõleg a költségvetési támogatáshoz való
jog megállapításához és ellenõrzéséhez milyen forrásokból és milyen módon
juthat információkhoz. Az eddig is hatályos rendelkezés kiegészül azzal, hogy
az adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt szervezetek az adóhatósággal
kötött megállapodás alapján milyen költségkímélõ módon tehetnek eleget az
adatszolgáltatási kötelezettségnek.
A Javaslat kibõvíti az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét. Erre
egyrészt a jövedéki adóról szóló, elfogadás alatt álló törvény miatt van
szükség, másrészt az egyes költségvetési támogatásokat rendezõ anyagi-jogi
szabályok zökkenõmentes végrehajtása érdekében. A jövedéki termékek
forgalmazását végzõ kereskedelmi egységek helyszíni ellenõrzése az állami
adóhatóság feladatává is válik, ezért a mûködési engedélyt kiadó jegyzõ,
illetõleg a jövedéki engedélyt kiadó vámhivatal adatszolgáltatással tartozik
az állami adóhatóságnak a jövedéki termék forgalmazásával összefüggõ
engedélyek kiadásáról. Ha a költségvetési támogatásról szóló jogszabály a
támogatás igénybevételét hatósági igazolás kiadásához köti, a kiállító hatóság
az ilyen igazolásról adatszolgáltatás keretében tájékoztatja az adóhatóságot.
Törvények a bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek bizonyos
tények, adatok, határozatok közlési, megküldési kötelezettségét írják elõ
amelyet valamely adóhatósághoz kell teljesíteni. Elõfordul, hogy a megküldési,
közlési határidõt a kötelezettséget tartalmazó jogszabály nem rendezi. Ezért a
Javaslat egy általános 15 napos határidõt állapít meg minden olyan esetre,
amelyet törvény másként nem szabályoz.
12. §-hoz
A jogosulatlan általános forgalmiadó-visszaigénylések, a ténylegesen
felmerülõt meghaladó költségek kimutatása érdekében még mindig igen nagy
számban fordulnak elõ a fiktív számlák, bizonylatok a gazdasági forgalomban.
Ezekhez a számlakiállítók elõszeretettel használnak fel olyan adószámokat,
amelyeket korábbi színlelt vagy már megszûnt vállalkozásaik számára szereztek
be. Az Art. hatályos szabálya alapján az adóhatóság azoknak az adózóknak az
adószámát törli és egyben teszi közzé, amelyek megkezdték a vállalkozás-
alapítási tevékenységüket, de azt ténylegesen nem fejezték be, cégbejegyzési
vagy vállalkozási igazolvány kiállítása iránti kérelmet a megadott határidõn
belül nem terjesztettek be. A gyakorlatban felvetõdött azonban, hogy a
visszaélõk olyan adószámokat is felhasználnak, amelyek nem az ilyen módon
megszûnt vállalkozásokhoz kapcsolódtak. Ezért a Javaslat módosítva az Art. 48.
§-a (4) bekezdésének b) pontját, minden olyan adószám rendszeres közzétételére
kötelezi az adóhatóságot, amelyet törölt a nyilvántartásából, függetlenül
attól, hogy erre milyen indíttatású adózói magatartás vagy hatósági döntés
vezetett. A megszûnt adószámok generális közzétételi kötelezettsége, bár
követésük nem lesz egyszerû, hozzásegítheti a tisztességes vállalkozásokat
ahhoz, hogy elkerüljék az olyan gazdasági partnert, amely fiktív azonosító
számot használ az általa kiállított okiraton.
13-15. §-okhoz
Az adók módjára behajtandó köztartozásokkal összefüggõ adóhatósági feladatokat
a Javaslat a 22. §-ában rendezi át. Ezzel összefüggésben szükséges az
önkormányzati adóhatóság hatáskörét rendezõ Art. 49. § (3) bekezdését
módosítani, és az eddigi általános - az adók módjára behajtandó köztartozások
vonatkozásában fennálló - hatáskört szûkíteni csak azokra az esetekre,
amelyeket törvény a jegyzõ hatáskörébe utal.
1997. január 1-tõl az Art. kiszélesítette az állami adóhatóság feladatkörét és
felhatalmazta olyan, közvetlenül hatáskörébe nem tartozó pénzügyi
kötelezettségek ellenõrzésére is, amelyek teljesítése összefügg valamely
adókötelezettséggel. A gyakorlat során felvetõdött, hogy az adóhatóság
jogosult-e ilyen ellenõrzések alkalmával megismerni a kötelezettséggel
összefüggõ nyilvántartások adatait és az azokban szereplõ azonosító kódot.
Minthogy enélkül a feladatellátás elképzelhetetlen, a viták elkerülése
érdekében a Javaslat kiegészíti az Art. 49. § (7) bekezdésében foglalt
felhatalmazást.
Az adózók egy része az adóhatóság ellenõrzési tevékenységét gyakran
akadályozzák, vagy nehezítik oly módon, hogy az ellenõrzés folytatásának ideje
alatt székhelyet vagy telephelyet változtatnak, és ezzel más adóhatóság
illetékessége alá kerülnek. A gyors és hatékony ellenõrzéshez fûzõdõ érdekekre
tekintettel a Javaslat kimondja, hogy az ellenõrzés megkezdését követõen
bekövetkezett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás nem szünteti meg az
eljáró adóhatóság illetékességét mindaddig, ameddig az az ellenõrzést és azt
esetlegesen követõ hatósági eljárást jogerõsen be nem fejezi.
Szintén a jogbizonytalanság elkerülését szolgálja a Javaslatban megfogalmazott
és az Art. 53. §-át egy új (6) bekezdéssel kiegészítõ rendelkezés, amely
kimondja, hogy ha az adóhatóság költségvetési támogatáshoz való jogosultság
elbírálása érdekében törvényen alapuló más szervtõl érkezõ megkeresés
teljesítése során az igénylõ jövedelmi viszonyait ellenõrzi, vagy errõl
nyilatkozik, jogosult megismerni a megkeresõ szerv által az érintettrõl
nyilvántartott és az ellenõrzés lefolytatásához szükséges személyes adatot,
illetõleg azonosító kódot is.
16. §-hoz
Az általános forgalmiadó-kötelezettség teljesítésével összefüggésben azokban
az esetekben, amikor az adólevonási jog elõfeltétele az elõzõ elszámolási
idõszak adóbevallásában feltüntetett adó megfizetése, az önellenõrzési pótlék
szabálya nincs tekintettel arra, hogy ha az adót bevallani és befizetni
elmulasztják, a költségvetés kára mindössze az a kamatveszteség, amelytõl az
állam a következõ elszámolási idõszakig terjedõ idõre esik el.
A hatályos szabályozás szerint, ha az adóhatóság vizsgálata tárja fel az adózó
ilyen típusú mulasztását figyelemmel arra, hogy az adózó javára szóló
körülményeket is érvényesítenie kell, kisebb mértékû jogkövetkezmény terheli,
mintha a tévedést az adózó maga tárná fel. A következetlenség megszüntetése
érdekében a Javaslat az Art. 70. §-ának (3) bekezdését módosítva kimondja,
hogy ilyen esetben az adózót csak annak az idõszaknak a késedelmi pótléka
terheli, amely a két bevallás közötti idõre jár. Megszünteti ugyanakkor azt,
az esetenként fellépõ következetlenséget is, amelyet az olyan önellenõrzések
pótlékolása jelent, amely adózói tévedést tár fel, de adófizetési
kötelezettséget nem eredményez. A hatályos szabályozás ebben az esetben fix
összegû pótlékfizetési kötelezettséget ír elõ és adott esetben súlyosabb
jogkövetkezményt jelent, mintha az adózó kisösszegû adót érintõen ugyan készít
rossz bevallást és az önellenõrzés során még adó megfizetési kötelezettséget
is feltár. A Javaslat világossá teszi, hogy ha az önellenõrzés
többletbefizetési kötelezettséggel nem jár, az önellenõrzési pótlékot az
adókülönbözet után az általános szabályok szerint kell felszámítani, de
megfizetni legfeljebb addig az összegig kell, amelyet a hatályos szabályok ma
kötelezõ mértékként elõírnak.
17-18. §-okhoz
A Javaslat a törvény adóigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit két
kiegészítéssel módosítja. A 75. § (4) bekezdésében az általánostól eltérõen 60
napban állapítja meg a határozat meghozatalára nyitvaálló eddigi 30 napos
határidõt, ha az eljárás az adózót marasztalva, utólagos adómegállapításra
irányul. Ezek az ügyek a tapasztalatok szerint az általánoshoz képest
bonyolultabbak, sokszor speciális esetekben is igénylik az adótörvények
értelmezését és ennek következtében az adóhatóságok gyakran túllépik a
törvényben elõírt határidõt. A törvényi határidõ felemelése az adózók érdekeit
nem sérti, viszont a jogbiztonságnak az eddigieknél jobban megfelel.
A hatályos szabályok szerint, ha az ellenõrzés eredményeként az adóhatóság
határozatot hozott, vagy az ellenõrzést adóigazgatási eljárás lefolytatása
nélkül fejezte be, a törvényben tételesen meghatározott kivételektõl eltérõen
az adókötelezettséget egy év elteltével az adózó terhére megváltoztatni nem
lehet. A jogbiztonsághoz fûzõdõ, alkotmányos követelményhez igazodó
garanciális szabályt egyes adóhatóságok - elkerülendõ az ismételt
eljáráshoz szükséges pénzügyminiszteri engedély kérését - úgy hágták át, hogy
a határozatot megsemmisítették, és új eljárás keretében már egy év elteltével
hoztak az adózóra nézve terhesebb kötelezettséget tartalmazó új határozatot.
A Javaslat ennek a jövõbeni elkerülése érdekében, kiegészítve az Art. 79. §-
ának (7) bekezdését kimondja, hogy az adózóra nézve terhesebb határozat egy év
elteltével akkor sem hozható, ha a korábbi határozatot még egy éven belül
semmisítik meg és rendelik el az új eljárást.
19-21. §-okhoz
A végrehajtási eljárás hatékonyságának fokozása érdekében a Javaslat kimondja,
hogy az adótartozás járuléka önállóan is végrehajtható mégpedig az
adótartozást tanúsító végrehajtható okirat alapján. Erre azért van szükség,
mert gyakran elõfordul, hogy az adózó az adótartozását rendezi, de a
késedelmes fizetés miatt felszámított pótlékot nem, illetõleg ez csak a
késõbbiekben válik ismertté. Minthogy a késedelmi pótlékról szóló értesítés
nem minõsül önálló határozatnak, ezért a gyakorlatban gondot okozott, hogy
mely végrehajtható okirat alapján kerülhet sor a pótléktartozás behajtására. A
Javaslat szerint a késedelmi pótlék nem önálló tartozásnem, hanem az egy
korábban már esedékessé vált, de meg nem fizetett kötelezettség járuléka,
ezért végrehajtására is az eredeti kötelezettség végrehajtását megállapító
okirat alapján kerülhet sor.
A Javaslat az Art. végrehajtási szabályainak általános rendelkezéseit
kiegészíti egy új 87/A. §-sal, amellyel lehetõvé teszi a külföldi vállalkozás
fióktelepe adótartozásának végrehajtása során, az adóhatóság a külföldi
vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtást vezessen. Ez
a rendelkezés összhangban áll azzal a fióktelepekrõl szóló kerettörvényben
megállapított jogi helyzettel, mely szerint a tartozás ténylegesen nem a
fióktelepet terheli, hanem a külföldi vállalkozást a fióktelep, mint adózási
ügyvivõ csak megtestesíti a külföldi vállalkozást.
Az azonnali beszedési megbízással történõ követelésbehajtásról rendelkezõ MNB
szabályozás szerint a jogosult a beszedési megbízás mellékleteként
végrehajtható okiratot köteles csatolni, illetõleg az õt megilletõ
végrehajtási jogot elõíró törvényi rendelkezésre kell hivatkoznia. A
hitelintézetek idõnként vonakodnak rendelkezést betartani és az adóhatóságot
is felszólítják végrehajtható okirat bemutatására. Az adóhatóság azonban a
végrehajtási eljárás keretében az azonnali beszedési megbízás kibocsátásakor
nem köteles a pénzintézet tudomására hozni, hogy a tartozás milyen jogalapon,
milyen végrehajtható okirat alapján áll fenn. Az adótitok szabályai ugyanis
nem teszik azt lehetõvé, hogy az adóhatóság a pénzintézettel más adózók
adóadatait ismertesse. A jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a Javaslat
az Art. 88. §-ának (1) bekezdését módosítva kifejezetten kimondja, hogy a
bankszámlát vezetõ hitelintézet az adóhatóság megkeresésére (azonnali
beszedési megbízására) végrehajtható okirat nélkül is köteles a bankszámláról
az átutalást teljesíteni. Garanciális okból és a visszaélések megakadályozása
érdekében, továbbá a bank-ügyfél kapcsolat védelmében a Javaslat elõírja, hogy
a jogalap nélkül kibocsátott beszedési megbízás teljesítése esetén az
adóhatóságot a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevõ kamatfizetési
kötelezettség terheli. Emellett természetesen a jogosulatlan inkasszóval
okozott más jellegû károk megtérítése is igényelhetõ az adóhatóságtól, de nem
az Art., hanem a Ptk. szabályai alapján.
A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvénytõl eltérõ rendelkezésként
állapítja meg az Art. 88. §-ának kiegészítésével, hogy a végrehajtást
foganatosító adóhatóság az árverési hirdetményt saját hirdetõtábláján teszi
közzé, és ezzel állnak be a közzétételhez fûzõdõ joghatások. E rendelkezés
hiányában ugyanis az árverési hirdetményt jóllehet a végrehajtást az
adóhatóság foganatosítja, a bírósági hirdetõtáblán kellene kifüggeszteni,
aminek értelme azért kérdõjelezhetõ meg, mert a konkrét végrehajtási ügyben a
bíróságnak sem szerepe, sem hatásköre nincs.
22. §-hoz
Az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos alkotmánybírósági
határozat, amely szerint a behajtásnak ezt a módját csak törvényben lehet
megállapítani, ráirányította a figyelmet a kérdéskör más típusú
ellentmondásaira is. A Javaslat az Art. 93. §-ának (1) bekezdését korrigálja
és kiegészíti új (6)-(7) bekezdéssel is. A behajtást kérõ, figyelemmel az új
feladatmegosztási szabályokra, nem automatikusan az önkormányzati
adóhatóságot, hanem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóságot
keresheti meg a behajtandó köztartozás hátraléki kimutatásával. Megkeresésnek
csak akkor van helye, ha a köztartozás az 1.000 forintot meghaladja. Rendezi a
Javaslat azt a helyzetet is, amikor az adóhatóságoknak van szükségük behajtási
jogsegélyre, amelyet más adóhatóság megkeresésével vesznek igénybe. A Javaslat
a köztartozások szerkezeti alakulását, illetõleg a köztartozások
érintettjeinek személyében meglévõ differenciáltságát is figyelembe véve,
megszünteti az önkormányzati adóhatóság ez ügyben eddig meglévõ általános
hatáskörét. Az önkormányzati adóhatóság a jövõben csak magánszemélyek
köztartozás ügyében köteles eljárni, más személy adók módjára behajtandó
köztartozását a kötelezett állami adóhatósága hajtja be, feltéve mindkét
esetben, hogy a köztartozást konstituáló törvény a behajtásra nem jelöl ki más
szervet. A végrehajtási ügyekben a végrehajtást foganatosító adóhatóság
illetékességét nem kizárólag az érintett székhelye, telephelye, lakóhelye,
fellelhetõségi helye határozza meg, megalapozhatja az illetékességet a
végrehajtás alá vonható vagyontárgy fekvési vagy fellelhetõségi helye is.
Ezért ha a végrehajtást kérõ tudomást szerez ilyen vagyontárgy létérõl, az
általános illetékességi szabályoktól eltérve más adóhatóságot is megkereshet a
végrehajtás foganatosítása érdekében.
23. §-hoz
Az adminisztrációs kötelezettségek teljesítését nagyban megkönnyíti a modern
számítástechnika alkalmazása, ezért a bejelentés, a bevallás, az
adatszolgáltatás mágneses adathordozón is és elektronikus úton is
teljesíthetõ. A Javaslat az Art. 96. §-ának (6) bekezdését módosítva
felhatalmazza - az illetékhivatal és az önkormányzati adóhatóság kivételével -
az adóhatóságot, hogy a "nagy adózónak" számító - kettõs könyvvezetésre
kötelezett és egyébként havi adóbevalló - adózókat kötelezze az adóbevallás és
az adatszolgáltatás ilyen módon való teljesítésére.
24. §-hoz
Az Art.-t 1997. január 1-jei hatályba lépéssel módosító 1996. évi LXXXVI.
törvény 39. §-ának (9)-(10) bekezdése a termõföld bérbeadásából származó
jövedelmek bevallásának ellenõrzését, az ellenõrzés során feltárt adóhiány
megállapítását és beszedését a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati
adóhatóság feladatává tette.
Az ellenõrzéshez szükséges alapinformációk - a bevallásban szereplõ adatok,
illetõleg a kifizetõk adatszolgáltatásai - az önkormányzati adóhatóságnál nem,
csak az APEH-nél állnak rendelkezésre. A Javaslat ezért az Art. 96/A. §-át
kiegészítve az adóztatás egészét rendezi annak érdekében, hogy a föld fekvése
szerint illetékes önkormányzatok helyismeretére alapozva szûküljön az
adókikerülés lehetõsége, és ezzel a kifizetõi minõséggel bíró szervezetek
versenyhátránya azokkal szemben, akik "zsebszerzõdéssel" bérelnek földet.
Ezért ahhoz, hogy az adóztatás a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati
adóhatóságnál megvalósítható legyen, a feladat egészét - a bevallások,
befizetések fogadásától az ellenõrzések lefolytatásán át a végrehajtási
eljárásig - az önkormányzati adóhatósághoz telepíti.
Összhangban a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseivel, a
Javaslat szerint nem terheli a kifizetõt adólevonási kötelezettség, ha a
magánszemély tulajdonában lévõ összes termõföld területe nem éri el a
törvényben meghatározott mértéket, és errõl a kifizetõnek a magánszemély
írásban nyilatkozik. Az érintett adóhatóságok feladatainak megkönnyítése
érdekében a Javaslat a földbérbeadásból származó jövedelmek önadózás útján
történõ érvényesítéséhez szükséges elõírásokat egy blokkba építi az Art.
szabályai közé.
25. §-hoz
A társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek
és az adók megállapítása, ellenõrzése, beszedése során létrejövõ társadalmi
gazdasági viszonyok sok hasonlóságot mutatnak. A nyugdíjreform szabályainak
elfogadása során e felismeréstõl vezérelve és a párhuzamos szabályozás
elkerülése érdekében rendelkezik úgy a járulékokról szóló törvény, hogy a
speciálisan nem szabályozott járulékokra vonatkozó társadalmi viszonyokban az
Art. szabályait kell alkalmazni. A két törvény egymáshoz illesztése és az
inkonzisztenciák elkerülése érdekében a Javaslat az értelmezõ rendelkezéseiben
fogalmazza meg, hogy az Art. alkalmazásában milyen fizetési kötelezettségek
minõsülnek járuléknak. A hasonlóság ellenére a meglévõ és a megszokott
szabályozási különbségek fenntartása érdekében vetõdött fel néhány olyan
igény, amely megtartana néhányat a járulékbeszedés ma hatályos rendelkezései
közül, és ennyiben a járulékoltatás módja bizonyos fokig eltér az
adóztatástól. Ilyen a hatáskörök jelenlegi megosztása a két pénztár között,
amely a továbbiakban is a Kormány rendeletében meghatározottak szerint marad,
a kompenzáció (beszámítás) lehetõsége, az általános megbízólevél kiadásának és
felhasználásának sajátossága, az ellenõrzés során feltárt járulékalapnak
(amely egyben adóelõleg vagy adóalap is) az adóhatóság általi, soron kívüli
kezelése, a bírósági felülvizsgálat sajátos rendezése, az ismételt ellenõrzés
tilalmának eltérõ szabályozása, az adminisztrációs kötelezettségek
megszegésére speciális tényállású mulasztási bírság meghatározása, illetõleg
azoknak a jogintézményeknek a tételes megállapítása, amelyek a jövõben is
kizárólag az adóztatás területén alkalmazhatók.
26. §-hoz
Az Art. 97. §-ában lévõ értelmezõ rendelkezések közül a Javaslat részben a
fióktelep szabályozásra tekintettel, részben pedig a személyi jövedelemadó
törvénnyel és a járulékokra vonatkozó szabályozási megoldással összhangban új
telephely, kifizetõ és járulék fogalmat határoz meg. Az értelmezõ
rendelkezések kiegészülnek eddig nem meghatározott fogalmakkal. Ezek közül
kiemelést érdemel a köztartozás-fogalom, amely a magyar jogból eddig hiányzott
és részben ennek is volt köszönhetõ, hogy az adók módjára behajtandó
köztartozás, mint bizonytalan jogfogalom, az Alkotmánnyal is ellentétes
jogszabályok kiadásához vezetett. Új fogalom a fióktelep fogalma, amelyet a
Javaslat az Art.-ben kizárólag a külföldi vállalkozás fióktelepeként határoz
meg. Ebbõl, valamint a telephely fogalomból az következik, hogy az adózás
rendjében a belföldi fióktelep nem viselkedik másként, mint a székhellyel
azonos közigazgatási egységen belül lévõ telephely.
27. §-hoz
A Javaslat a záró rendelkezések között részben hatályon kívül helyezi azokat a
szabályokat, amelyek a módosítással meghaladottakká váltak és rendelkezik a
hatálybalépést követõen folytatott eljárások során a kötelezettségek
visszaható hatályának a tilalmáról, illetõleg meghatározza azokat az adózói
kötelezettségeket, amelyeket a hatálybalépést követõen, de a hatálybalépést
megelõzõ szabályok szerint kell teljesíteni.
28. §-hoz
A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény
5. §-ának (4) bekezdése szerint a hitelbiztosítéki érték megállapításának
módszertani elveit jogszabály határozza meg.
A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit az 54/1997.
(VIII. 1.) FM, illetve a 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletek szabályozzák.
Mindkét jogszabály kiemelten kezeli a piaci összehasonlító adatok elemzésén
alapuló értékelési módszert, melynek során az ingatlan értékét a már
megtörtént, konkrét és ismert adásvételi ügyletek árainak összevetésével kell
megállapítani. A módszertan követelményeinek és az ingatlanpiaci folyamatok
nyomonkövetésére vonatkozó jogszabályi elõírásoknak a Jelzálog Hitelintézet
akkor tud eleget tenni, ha az illetékhivatalok ingatlanforgalmi adataihoz való
hozzáférése biztosított. A Javaslatban szereplõ módosítás, figyelemmel a
személyes adatok védelmérõl szóló törvény elõírásaira is, lehetõvé teszi, hogy
az illetékhivatal a feladatellátáshoz szükséges adatokat rendelkezésre
bocsássa.
1. számú melléklethez
A Javaslat az adókötelezettségek egyszerûsítése és az adminisztrációs terhek
csökkentése érdekében jelentõsen felemeli azokat az értékhatárokat, amelyek az
adózókat a havi, illetõleg a negyedévenkénti adóbevallás benyújtására jelölik
ki. Ezzel jelentõsen csökken azoknak a száma, akik havi adóbevallásra, és
csökken azoknak a száma is, akik negyedévenkénti bevallásra kötelezettek.
Tovább bõvül azoknak az eseteknek a száma, amikor a forgalmi adózásban az
adózót pótlékmentes önellenõrzési jog illeti meg. A Javaslat szerint az
idegenforgalmi tevékenységet folytatók, minthogy adófizetési kötelezettségüket
elõkalkuláció alapján végzik, és az árrés véglegezéséhez szükséges adatok csak
a külföldi partnerekkel történõ adóévet követõ egyeztetés során állnak
rendelkezésre, az ezt követõ elsõ bevallásig, de legfeljebb az év közepéig
pótlékmentesen korrigálhatják korábbi adóbevallásaikat.
A Javaslat 1. számú mellékletének 3. pontja követve az anyagi-jogi szabályok
változását, szóhasználati pontosítást jelent a társasági adóbevallási
kötelezettség meghatározásában.
2. számú melléklethez
Az 1. pontban a Javaslat a törvény szabályainak változó számozása miatti
pontosítást tartalmaz.
A 2. pontban viszont az adófizetési kötelezettségeket egyszerûsíti, minthogy a
jövedelemadó-elõleg megfizetésének idõpontjára a hatályos szabály az
elszámolási idõszakot követõen három különbözõ dátumú kötelezettséget ír elõ,
a Javaslat ezeket egységesíti.
A 3. pont érdemi változtatásokat nem jelent, de a külföldi személy adózásával
összefüggésben szétválasztja a Javaslat a társasági adóra és az osztalékadóra
vonatkozó fizetési kötelezettségeket és ezzel nemcsak a szóhasználatban
igazodik az anyagi-jogi szabályokhoz, hanem egyszersmind áttekinthetõbbé is
teszi a szabályozást.
3. számú melléklethez
Az 1. pont a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetõleg a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény szóhasználati változtatásával
összefüggõ, a konzisztencia megteremtését célzó módosítás, illetõleg
kiegészítés.
A 2. pont a termõföld bérbeadásából származó jövedelem megújított adóztatási
szabályaival összefüggõ módosítás, amely a kifizetõ e jövedelemfajtával
összefüggõ adatszolgáltatási kötelezettségét rendezi.
A 3. és a 4. pont a Javaslatnak az Art. 45. § (4) bekezdése kiegészítésével
függ össze, amely az új adatszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és a
teljesítés részletes szabályait rendezi.
4. számú melléklethez
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1997. január 1-jei
hatályba lépésével a külföldi illetõségû osztalékban részesülõ és így az
osztalékadó alanyaivá váló személyi kör kibõvült, hisz belföldi gazdasági
társaságok tulajdonosai nem ritkán külföldi illetõségû magán, illetõleg jogi
személyek.
A módosuló jövedelemadó törvényekhez igazodva, illetõleg a Magyarországon
befektetõ külföldiek igényeit figyelembe véve a Javaslat 4. számú melléklete
megújítja az Art. 5. számú mellékletét, amely a külföldi személy adó-,
adóelõleg-levonási kötelezettség alá esõ, belföldi kifizetõtõl származó
jövedelmének adóztatását rendezi. Megtartotta ugyanakkor a külföldi személy
adóbevallási és befizetési kötelezettségét arra az esetre, ha a kifizetõt nem
terheli levonási kötelezettség, vagy az adóköteles bevétel nem kifizetõtõl
származik.
A Javaslat a melléklet hatályát kiterjeszti a külföldi illetõségû
magánszemélyre is. Ha a külföldi személy illetõsége szerinti állammal a Magyar
Köztársaság nemzetközi szerzõdése, illetõleg ha a külföldit valamely
nemzetközi szervezethez tartozás a belföldön alkalmazott szabályokhoz képest
kedvezõbben ítéli meg, vagy mentesíti az adó megfizetése alól, ezt az
adóhatóság engedélye alapján már a belföldi kifizetõ érvényesítheti, ha a
külföldi az illetõségét, vagy a szervezethez tartozást elõzetesen igazolja.
Kedvezõ változás, hogy az illetõségigazolást egy adott adóévre kell
megszerezni, és a levont, illetõleg levonni elmulasztott vagy tévesen levont
adóért a kifizetõt terheli a felelõsség.
5. számú melléklethez
Az ár- és értékviszonyok változása következtében az állami adóhatóság fõvárosi
és Pest megyei kiemelt adózóinak igazgatóságához tartozó értékhatárok
korrekciójára van szükség annak érdekében, hogy az igazgatóság személyi és
technikai feltételeinek megfelelõ számú adózó adóztatása tartozzék
hatáskörébe. Ugyanakkor ahhoz is fûzõdnek érdekek, hogy a különös hatáskört
megalapozó bevallásokban szereplõ értékek évenkénti ingadozásai ne
változtassák az adózó adóhatóságát. Ezért a Javaslat módosítja az Art. 7.
számú mellékletét, és ennek megfelelõen a jövõben az árbevétel alapján azok az
adózók kerülnek a kiemelt adózók igazgatóságához, amelyeknél a nettó árbevétel
a 6 milliárd forintot meghaladta a tárgyévet megelõzõ második évben. A
hatáskör pedig a kezdõ naptól számított 3 éven belül csak akkor változik, ha
az adózó felszámolását, végelszámolását rendelik el, vagy csõdeljárás hatálya
alá kerül.
6. számú melléklethez
A jövedéki adó bevezetésével összefüggésben a Javaslat a 6. számú
mellékletével az Art.-t új 8. számú melléklettel egészíti ki. Ebben a jövedéki
adóra vonatkozó speciális bevallási, befizetési és az elõleg-megfizetés
rendjét határozza meg a Javaslat, amelyet az érintetteknek a jövedéki adó
ügyekben hatáskörrel rendelkezõ vámhatósághoz kell teljesíteniük.