ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány
Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
Az alábbi törvényjavaslatot terjesztjük az Országgyûlés elé.
1997. évi .... törvény
az Országházról
Az Országgyûlés - tekintettel arra, hogy az Országház a demokratikus
magyar államiság jelképe, az elmúlt évszázad kiemelkedõ történelmi
eseményeinek színhelye - az Országházról, annak használatáról az alábbi
törvényt alkotja:
1.§ Az Országház a magyar népé.
2.§ Az Országház a Magyar Országgyûlés székháza.
3.§ Az Országgyûlés az Országház helyiségeinek egy részét átmenetileg a
köztársasági elnök és a miniszterelnök rendelkezésére bocsátja mindaddig,
amíg az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetõvé önálló épület
biztosítását aköztársasági elnök, illetve a miniszterelnök és munkatársaik
számára.
4.§ Az Országház termeiben az Országgyûlés, az országgyûlési bizottságok
és a képviselõk munkája és errõl a sajtó tájékoztatása folytatható. Az
Országgyûlés kijelölt termeit a köztársasági elnök és a miniszterelnök a
rendszeres munkához szükséges értekezletekhez külön hozzájárulás nélkül
használhatja. Az Országgyûlés termeit - az Országgyûlés üléstermének
kivételével - a köztársasági elnök és a kormány az Országgyûlés
Házbizottságának engedélyével jelentõs kongresszusok, konferenciák,
ünnepségek, fogadások céljából igénybe veheti. Nem tarthatók az
Országházban politikai pártok, társadalmi szervezetek, politikai pártok
nemzetközi szervezeteinek rendezvényei.
5.§ (1) Az Országház épületét Magyarország lakosai és a fõváros látogatói
- az e törvényben meghatározott korlátozással - szabadon megközelíthetik,
az épületbe személyazonosságuk igazolása mellett beléphetnek, üléstermeit
és folyosóit - az Országgyûlés Házbizottsága által meghatározott idõben és
rendben - megtekinthetik, az országgyûlési képviselõket - elõzetes
bejelentkezést követõen - ott felkereshetik, az Országgyûlés plenáris
üléseit elõzetes bejelentkezés alapján, jelentkezési sorrendben a
karzatról, a bizottságok üléseit elõzetes bejelentkezés alapján a
vendéghelyeken meghallgathatják.
(2) Az Országház épületét övezõ, útburkolati jelekkel és közúti táblákkal
jelölt területre csak az Országgyûlés Hivatala által kiadott engedéllyel
rendelkezõ gépjármû hajthat be.
(3) Az Országház épületének gyalogosan történõ megközelítése külföldi
állam- és kormányfõknek, valamint nemzetközi szervezeteknek az állam- és
kormányfõkkel egyezõ elbírálás alá esõ vezetõ tisztségviselõinek
látogatásakor, részvételükkel történõ nemzetközi konferenciák és fogadások
alkalmával, továbbá éjszaka korlátozható. E korlátozások az Országgyûlés
mûködését illetve az országgyûlési képviselõk munkáját nem
hátráltathatják.
(4) Az Országház épületébe belépõ személyeket - az országgyûlési
képviselõk, a köztársasági elnök és a Kormány tagjai kivételével -
biztonsági vizsgálatnak lehet alávetni. A biztonsági vizsgálat rendjét az
Országgyûlés elnöke szabályozza.
6. § E törvény a kihirdetését követõ hatvanadik napon lép hatályba.
Indoklás
Általános indoklás
Az Országgyûlés épületének, az Országháznak használatát és megközelítését
illetõen jogbizonytalanság uralkodik. Sokszor nem világos, hogy milyen
megfontolások alapján használja a kormány rendezvényekre az Országház
épületét, és milyen alapon vontak kordont az Országház épülete köré.
Célszerû ezzel kapcsolatban a legfontosabb elveket és szabályokat
törvényben rögzíteni.
A javaslat abból indul ki, hogy az Országház az Országgyûlésnek mint a
Magyar Köztársaság legfelsõ népképviseleti szervének állandó, a
köztársasági elnöki és miniszterelnöki hivatalnak ideiglenes székhelye, s
a használat és megközelítés szabályainak is kifejezésre kell juttatni,
hogy az épület azé az intézményé, amely az állampolgárokat képviseli.
Részletes indoklás
Az 1. §-hoz
A javaslat leszögezi, hogy az Országház az egész népé és nem az
Országgyûlésé vagy a kormányé. Az Országház az elmúlt száz évben a
demokratikus magyar államiság jelképe. Az Országház elõtt, a Kossuth Lajos
téren került sor olyan történelmi aktusokra, mint a köztársaság kikiáltása
1918-ban, 1946-ban és 1989-ben, az 1956-os forradalom elsõ nagy
megmozdulása, a rendszerváltás jelentõs megmozdulásai.
A 2. és 3. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy az Országház az Országgyûlés székhelye, s csak
átmenetileg szolgál a köztársasági elnök és a miniszterelnök, valamint
munkatársaik munkahelyéül. A javaslat abból indul ki, hogy jelenleg és a
belátható jövõben nincs lehetõség arra, hogy a köztársasági elnök és a
miniszterelnök más méltó elhelyezést kapjon, és ezért azzal számol, hogy
továbbra is az Országházban maradnak.
A 4. §-hoz
A javaslat rögzíti azokat az elveket, amelyek szerint az Országház
helyiségei különbözõ rendezvényekre igénybe vehetõk. A javaslat elismeri
annak az eddig is követett gyakorlatnak az indokoltságát, hogy az
Országház kihasználatlan kongresszusi termét és ehhez kapcsolódóan olykor
egyéb üléstermeit különféle hazai és nemzetközi kongresszusokra,
konferenciákra, kupolatermét fogadásokra, ünnepségekre használják. A
javaslat ezt õ az eddigi gyakorlattól eltérõen õ a Házbizottság
hozzájárulásához köti, ahol valamennyi parlamenti pártnak kell ebben
egyetértésre jutnia. A javaslat ugyanakkor kiköti, hogy politikai pártok,
társadalmi szervezetek, a politikai pártokat tömöríti nemzetközi
szervezetek rendezvényei az Országházban nem tarthatók, mivel ez
ellentétes lenne azzal, hogy az Országház a magyar államiság jelképe és a
többpárti parlament székháza.
Az 5. §-hoz
A javaslat - az országgyûlési és kormányzati munka követelményei által
megkívánt korlátok mellett - biztosítani kívánja, hogy a polgárok szabadon
látogathassák és megközelíthessék a demokratikus magyar államiság
jelképének, a népképviselet székhelyének tekintett Országházat. A javaslat
ezért szakít azzal a szemlélettel, amely az Országházat a polgárok által
általában csak kívülrõl és távolról ismert középületnek tekinti, s
amelynek jegyében az Országház köré állandó kordont vontak. A javaslat
lehetõvé teszi, hogy a polgárok az Országházat államfõ és kormányfõi
látogatások és nemzetközirendezvények idejét kivéve - amikor a különleges
biztonsági intézkedések elfogadhatók - nappal szabadon megközelíthessék,
az Országgyûlés épületébe - a szokásos biztonsági vizsgálat mellett -
beléphessenek, képviselõiket - elõzetes bejelentkezés, idõpontegyeztetés
mellett - ott felkereshessék, és az Országgyûlés, valamint a bizottságok
üléseit meghallgathassák.
Budapest, 1997. szeptember 24.
Bauer Tamás Hankó Faragó Miklós
SZDSZ SZDSZ