1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4920.. sz.
törvényjavaslat
1997. évi ... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
1996. évi költségvetésének végrehajtásáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember.
1997. évi ... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
1996. évi költségvetésének végrehajtásáról
Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló,
az 1996. évi LX. törvénnyel és az 1996. évi CXX. törvénnyel módosított 1996.
évi XIV. törvényben (a továbbiakban: KT.) meghatározott - költségvetése
végrehajtásáról a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A fõösszegek és a hiány rendezése
1. §
(1) Az Országgyûlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap)
1996. évi költségvetésének végrehajtását 559 989 millió azaz
ötszázötvenkilencmilliárd-kilencszáznyolcvankilencmillió forint bevétellel,
584 616 millió azaz ötszáznyolcvannégymilliárd-hatszáztizenhat millió forint
kiadással és 24 627 millió huszonnégymilliárd-hatszázhuszonhét millió forint
kiadási többlettel jóváhagyja.
(2) Az Ny. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét az 1.számú melléklet
tartalmazza.
(3) Az Ny. Alap (1) bekezdésben meghatározott 1996. évi költségvetési
hiányát a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 1997. évi ... törvény 19. § (1) a) pontja szerint hitel-elengedéssel
kerül rendezésre.
A bevételek részletezése
2. §
(1) A járulékbevételek összege 499 566 millió forint. Ebbõl a munkáltatói
nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 411 828 millió forint, az egyéni
nyugdíjjárulék bevétel 75 499 millió forint, a munkanélküliek ellátása után
fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 7843 millió forint, a munkanélküli
járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék 1700 millió forint. Az egyes
szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 2696 millió
forint, melybõl 1726 millió forint a települési önkormányzatok által
fizetett járulék, 150 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete,
820 millió forint a gyermeknevelési támogatás és a GYES után fizetett egyéni
járulék.
(2) A járulékbevételek (1) bekezdés szerinti összegébõl a kintlévõségek
behajtásából származó bevétel 22 073 millió forint.
(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel 15 992
millió forint, amelybõl a késedelmi pótlék és bírság 10 976 millió forint,
az egyéb bevételek - ideértve a különféle okokból visszaérkezett ellátások
összegét is - 5016 millió forint.
(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 4456 millió forint.
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetésérõl szóló, módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: AT.) 7. §-ának (4) bekezdése alapján 1160 millió forint a
Lakásfedezeti Államkötvény 1996. évi megtérülésének bevonásából származó
bevétel.
(6) A mûködési célú bevételek összege 1576 millió forint. Ebbõl a nem az
Ny. Alapból finanszírozott ellátások folyósítása miatti központi
költségvetési térítés 658 millió forint. Az egyéb szervek költségtérítése és
az intézmények egyéb mûködési célú bevétele 409 millió forint, az 1995. évi
pénzmaradvány bevonásából származó bevétel 509 millió forint.
(7) Az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E. Alap) a pénzbeli
egészségbiztosítási ellátások (121 959 millió forint) után a Ny. Alap
nyugdíjkiadásainak fedezetére az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontja
szerint fizetett járulékból származó bevétel 37 198 millió forint.
(8) A hiány mérséklése céljából történt vagyonértékesítésbõl származó
bevétel 41 millió forint.
A kiadások részletezése
3. §
(1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadása
504 866 millió forint. Ebbõl a korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak kiadása
435 211 millió forint, a hozzátartozói ellátások kiadása 69 655 millió
forint.
(2) Az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatban felmerült
és ténylegesen kimutatható postaköltség, bankköltség és útiköltség-térítés
2405 millió forint.
(3) A mûködésre fordított kiadások összege 9851 millió forint, amelybõl
1550 millió forint a 2. § (6) bekezdése szerinti mûködési célú bevételekbõl
teljesített kiadás. A mûködési kiadások összegébõl:
a) a folyamatos mûködési kiadások összege 8027 millió forint,
b) az ellenõrzési tevékenység ösztönzésére fordított összeg 50 millió
forint,
c) az informatikai fejlesztés kiadása 866 millió forint,
d) a beruházási kiadások összege 389 millió forint,
e) az adatszolgáltatási és nyilvántartási jogszabályi kötelezettségekkel
kapcsolatos feladatok teljesítésének kiadása 360 millió forint,
f) a világbanki programmal kapcsolatban felmerült hazai költségek kiadása
159 millió forint.
(4) A kamat- és egyéb hozambevételekkel, vagyongazdálkodással kapcsolatos
ráfordítások összege 103 millió forint.
(5) A Ny. Alap nyugdíjkiadásai után (504 866 millió forint) az AT. 3. §-
ának (5) bekezdése alapján a természetbeni egészségbiztosítási ellátások
fedezetére az E. Alapnak átadott járulék 64 623 millió forint.
(6) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségû feladatok
ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján a Ny. Alap rendszeres
járulékbevételeinek 0,3 százalékaként meghatározott, az E. Alapnak átadott
rendszeres járulékok összege 1432 millió forint.
(7) A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI.
törvény 32. §-ban meghatározott mértéket meghaladó Kincstári Egységes Számla
igénybevétele miatt fizetett kamatkiadás 1336 millió forint.
Mûködési költségvetés
4. §
(1) A mûködési költségvetés bevételi fõösszege 9876 millió forint.
(2) Mûködési elõirányzatból megvalósított befektetésre az Alaptól átvett
pénzeszköz 389 millió forint.
(3) A mûködési kiadás (1)-(2) bekezdés szerinti összegébõl
a) 965 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál, 4454 millió forint a területi
nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, 1879 millió forint a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál felhasznált összeg.
b) a központosított elõirányzat kiadása 2241 millió forint, ebbõl 644 millió
forint a központosított intézményi kiadás, 1597 millió forint a
nyugdíjbiztosítási célfeladatokra fordított összeg, 338 millió forint a
mûködési költségvetésben 1996-ban keletkezett pénzmaradvány, törvény
által meghatározott célfeladatok maradványa valamint egyéb befizetési
kötelezettség az Ny. Alapnak 215 millió forint, mûködési pénzmaradvány
123 millió forint.
(4) A mûködési költségvetés mérlegét a 2. számú melléklet tartalmazza.
Vegyes rendelkezések
5. §
(1) A nyugdíjbiztosítás által folyósított - nem nyugdíjbiztosítási
finanszírozású - ellátások kiadásait a 3. számú melléklet tartalmazza.
A központi költségvetés által finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás által
folyósított ellátások és azok 1996. évi megtérítésének 85 millió forint
különbözetét és a pénzbeli kárpótlás után a központi költségvetést terhelõ
571 millió forintot a Ny. Alap számára a központi költségvetés fizeti meg.
(2) A Ny. Alap tartalékainak alakulását a 4. számú melléklet tartalmazza.
6. §
(1) A VIR KFT és a NYUGDBER CENTER KFT 1996. évi törzstõke emelésének
fedezetét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának 1997. évi
költségvetésérõl szóló CXXV. törvény 3. sz. melléklet bevételek 9. cím
Vagyonhasznosítás a hiány mérséklése céljából elõirányzaton felüli
teljesítésével kell biztosítani.
(2) Az államháztartásról szóló 1997. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban:
Áht.) 58. §-ának (5) bekezdésében foglaltak végrehajtása során a Ny. Alap
likviditási tartalékának 1996. december 31-i záróállománya 7734 millió
forint, az Ny. Alap 1996. évi költségvetési hiánya fedezetébe ez az összeg
vonható be.
7. §
(1) A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról
rendelkezõ - módosított - 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében
foglalt rendelkezés alapján 1996-ban a Ny. Alap javára 7148 millió forint
összegben történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás. E vagyon a Ny.
Alap vissztehermentesen átvett vagyona tartalékalapjába került.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott vagyonelemek
értékcsökkenése, értékvesztése 1996. év végi elszámolásának
tartalékcsökkentõ hatása 643 millió forint, a számvitelrõl szóló -
módosított - 1991. évi XVIII. törvény 39. §-ának (4) bekezdése szerint.
II. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
A fõösszegek és a hiány rendezése
8. §
(1) Az Országgyûlés az E. Alap 1996. évi költségvetésének végrehajtását 465
473 millió, azaz négyszázhatvanötmilliárd-négyszázhetvenhárommillió forint
bevétellel, 508 987 millió, azaz ötszáznyolcmilliárd-
kilencszáznyolcvanhétmillió forint kiadással és
43 514 millió, azaz negyvenhárommilliárd-ötszáztizennégymillió forint
kiadási többlettel jóváhagyja.
(2) Az E. Alap költségvetése végrehajtásának mérlegét az 5. számú melléklet
tartalmazza.
(3) Az E. Alap (1) bekezdésben meghatározott 1996. évi költségvetési
hiányát a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének a végrehajtásáról
szóló 1997. évi ... törvény 19. § (1) b) pontja szerint, hitel elengedéssel
kerül rendezésre.
A bevételek részletezése
9. §
(1) A járulékbevételek összege 369 734 millió forint. A járulékbevételek
összegébõl a munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetése 308 224
millió forint, a munkanélküliek ellátásai után fizetett egészségbiztosítási
járulék 5 836 millió forint, az egyéni járulék befizetésének összege 50 551
millió forint, a baleseti járulék 1593 millió forint, a munkáltatói táppénz-
hozzájárulás bevételek összege 3530 millió forint. A központi költségvetés
által a társadalombiztosításról szóló, - módosított - 1975. évi II. törvény
119. §-ában foglalt kötelezettség alapján fizetett járulék 12 000 millió
forint.
(2) A járulékbevételek (1) bekezdés szerinti összegébõl a kintlevõségek
behajtásából származó bevételek összege 16 018 millió forint.
(3) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól
a központi költségvetést terhelõ költségeire a központi költségvetéstõl
átvett összeg 2500 millió forint.
(4) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
összege 12 571 millió forint. Ebbõl 8 141 millió forint a késedelmi pótlék
és a bírság összege, 828 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb
kártérítések megtérítése, 245 millió forint a terhességmegszakítás egyéni
térítési díja, 800 millió forint az e feladattal kapcsolatosan 1995-ben
megelõlegezett költségek 1996. évi - a magzati élet védelmérõl szóló 1992.
évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi
költségvetés általi megtérítése. Az egyéb bevételek összege - ideértve a
különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét - 2 558
millió forint.
(5) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 491 millió forint.
(6) A Ny. Alap nyugdíjkiadásai (504 866 millió forint) után a természetbeni
egészségbiztosítási ellátások fedezetére az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a)
pontja szerint fizetett járulékból származó bevétel 64 623 millió forint.
(7) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségû feladatok
végzésére a Ny. Alaptól átvett - a Ny. Alap rendszeres járulékbevételeinek
0,3 százalékaként meghatározott - összeg 1432 millió forint.
(8) A mûködési célú bevételek összege 2118 millió forint. Ebbõl az
összegbõl a központi költségvetés által a családi pótlék és más ellátások
folyósításával összefüggõ kiadások fedezetére biztosított térítés 1307
millió forint, 260 millió forint a családi támogatások igénylésének
feldolgozásával, 63 millió forint a lakossági energiakompenzáció folyósítási
költségeivel, 4 millió forint a családi pótlékban részesülõkre kiterjedõ
adatgyûjtéssel és feldolgozással kapcsolatos bevétel és egyéb bevétel. Az
intézmények saját folyó bevételeinek összege 286 millió forint, 525 millió
forint a mûködési költségvetésben 1995-ben keletkezett pénzmaradvány
bevonásából származó bevétel.
(9) A vagyonértékesítésbõl származó bevétel összege 4 millió forint.
A kiadások részletezése
10. §
(1) A gyógyító-megelõzõ ellátásokra fordított kiadások összege
224 832 millió forint. E kiadások részletezését a 6. számú melléklet
tartalmazza.
(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására
fordított kiadás összege 84 246 millió forint, amelybõl 292 millió forint a
sclerosis multiplexben szenvedõ betegek gyógyszerellátásának kiadása. A
gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására
fordított kiadás összege 12 118 millió forint, 1249 millió forint a
vérzékenység gyógykezelésére fordított kiadás.
(3) A gyógyfürdõ-szolgáltatás kiadásainak összege 1396 millió forint, az
anyatejellátás kiadásainak összege 128 millió forint.
(4) Az E. Alapot terhelõ nyugellátások kiadása 79 265 millió forint.
(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásaira fordított összeg 8276 millió
forint.
(6) A táppénzkiadás összege 32 977 millió forint.
(7) Az egyéb betegségi ellátásokra fordított kiadások együttes összege 3575
millió forint. Ebbõl az utazási költségtérítésre fordított kiadás 2133
millió forint, a kártérítési járadékok kiadása 743 millió forint, a
betegséggel kapcsolatos segélyek kiadása 699 millió forint. A betegséggel
kapcsolatos segélyek kiadásából 113 millió forint a külföldi sürgõsségi
gyógykezelés költségeinek megtérítése, 326 millió forint a javasolt külföldi
gyógykezelés kiadásaira fordított összeg, 250 millió forint a rendkívüli
szociális támogatások kiadása, 11 millió forint a nemzetközi egyezményekbõl
eredõ kiadás.
(8) Az E. Alapot terhelõ postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási
költség és egyéb kiadások összege 1121 millió forint. A
társadalombiztosítási kifizetõhelyek fenntartóinak fizetett költségtérítés
összege 328 millió forint.
(9) A kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos kiadások összege 7
millió forint.
(10) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (121 959 millió forint) után a
Ny. Alap nyugdíjkiadásainak fedezetére az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b)
pontja szerint fizetett járulék 37 198 millió forint.
(11) A mûködésre fordított kiadások összege 15 533 millió forint, amelybõl
2118 millió forint a 9. § (8) bekezdése szerinti mûködési célú bevételekbõl
teljesített kiadás. A mûködési kiadások összegébõl
a) a KT. 8. §-a (12) bekezdésének a) pontja szerint a folyamatos mûködési
kiadásokra fordított összeg 11 980 millió forint,
b) a behajtási tevékenységet végzõ igazgatási szervek hatékonyabb
mûködéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi
ösztönzésére fordított összeg 762 millió forint,
c) a mûködési célú informatikai fejlesztésre fordított összeg 400 millió
forint,
d) beruházási kiadásokra, a Fõvárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási
Pénztár elhelyezésének részleges megoldására szolgáló összeg 776 millió
forint,
e) az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását
segítõ ellenõrzési rendszerek (vény- és táppénz-ellenõrzési rendszer,
jogosultság ellenõrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére fordított
összeg 244 millió forint,
f) a Világbanki Program hazai költségeire teljesített kiadás 313 millió
forint,
g) a 9. § (8) bekezdése szerinti mûködési célú bevételek elõirányzat fölött
realizálódott összegébõl teljesített kiadás 1058 millió forint.
(12) Az egészségügyi fekvõbeteg szakellátást nyújtó, költségvetési rend
szerint gazdálkodó intézmények tartozásainak visszatérítendõ mûködési célú
elõleg formájában történõ részbeni rendezésére teljesített kiadás 3995
millió forint.
(13) A kincstári egységes számlához kapcsolt megelõlegezési számláról
történt - a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló
- módosított - 1995. évi CXXI. törvény 32. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott mértéket meghaladó - hitelfelvétel után fizetett kamat összege
2745 millió forint.
A mûködési költségvetés
11. §
(1) A mûködési költségvetés bevételi fõösszege 15 533 millió forint.
(2) A mûködési költségvetés kiadási fõösszege 15 533 millió forint. Ebbõl
az összegbõl az Egészségbiztosítási Önkormányzat kiadása 72 millió forint,
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadása 2792 millió forint, 4 millió
forint a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok, 9464 millió forint a
Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadása, az Országos
Orvosszakértõi Intézet kiadása 671 millió forint. A központosított
elõirányzatok teljesítésének összege 1225 millió forint. A mûködési
költségvetésben 1996-ban keletkezett pénzmaradvány összege 1305 millió
forint.
(3) A mûködési költségvetés mérlegét a 7. számú melléklet tartalmazza.
Vegyes rendelkezések
12. §
(1) Az egészségbiztosítás által folyósított, nem egészségbiztosítási
finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a törvény 8. számú
melléklete tartalmazza. A központi költségvetés által finanszírozott, az
egészségbiztosítás által folyósított ellátások 1996. évi kiadásait a
központi költségvetés megtérítései nem fedezték. A különbözetet (1081 millió
forintot) a központi költségvetés az 1997. évben megtéríti.
(2) Az E. Alap tartalékainak 1996. évi alakulását a 9. számú melléklet
tartalmazza.
13. §
Az E. Alap likviditási tartalékának 1996. december 31-i záróállománya 16 870
millió forint. Az E. Alap 1996. évi költségvetési hiánya fedezetébe az Áht.
58. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása során ez az
összeg vonható be.
14. §
(1) A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl, valamint a
Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról
rendelkezõ - módosított - 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdésében
foglalt rendelkezés alapján 1996-ban az E. Alap javára 3737 millió forint
összegben történt állam általi vissztehermentes vagyonátadás. E vagyon az E.
Alapnak az AT. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalékalapjába
került.
(2) Az E. Alap javára 1995-ben történt állam általi vissztehermentes
vagyonátadás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996. évi CX. törvény 11. §-ának (1)
bekezdése szerint részben ideiglenes átadás-átvételi értéken lett számításba
véve. Az 1996-ban megállapított végleges átadás-átvételi értékek figyelembe
vétele alapján az 1995. évi állam általi vissztehermentes vagyonátadás
összege 5195 millió forint volt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott vagyonelemek
értékcsökkenése, értékvesztése 1996. év végi elszámolásának
tartalékcsökkentõ hatása - ideszámítva a Club Aliga üdülõegyüttes
üzemeltetési vagyona csökkenésének hatását is - 97 millió forint.
(4) Az E. Alap tartósan befektetett eszközök tartalékában nyilvántartott,
tulajdonában álló bérházak értékcsökkenése 1996. év végi elszámolásának a
tartósan befektetett eszközök állományát csökkentõ hatása 1 millió forint.
Az (1) bekezdés szerinti tartalékban nyilvántartott értékpapíroknál 1996. év
végén értékvesztés elszámolására nem került sor.
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
EGÉSZÉT ÉRINTÕ RENDELKEZÉSEK
15. §
(1) A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap
költségvetése összegezésébõl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó
bevételi fõösszege 922 209 millió forint, kiadási fõösszege
990 350 millió forint, hiánya 68 141 millió forint.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont 1996. évi költségvetési
mérlegét a 10. számú melléklet tartalmazza, amely a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1996.évi
CX.törvény 6. számú mellékletének a társadalombiztosítási alrendszer 1995.
évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlege számszaki elírásából
adódó adatait is helyesbíti a következõképpen:
Kiadások 13 pont világbanki program hazai költsége 1995. évi teljesítés, 351
millió forint, kiadások összesen 861 718 millió forint, egyenleg - 40 416
millió forint.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetésének hiánya az
1. § (3) bekezdésében és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott módon kerül
rendezésre.
16. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások
vagyonátadással történõ rendezése keretében 1996-ban 1270 millió forint
összegû vagyonátvétel történt. Ebbõl 615 millió forint összegû vagyon
felszámolási eljárás során, 655 millió forint összegû vagyon pedig az AT. 6.
§-ának (3) bekezdésében szabályozott átvétellel került társadalombiztosítási
tulajdonba. Az átvett vagyon - a tartozásra befizetett összegek különbözõ
tartozásrészek kiegyenlítésére történõ felhasználásának sorrendjére
vonatkozó rendelkezések, az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjában,
továbbá 5. §-a (3) bekezdésének a) és c)-d) pontjaiban, valamint a KT. 18.
§-ának (2)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával
megállapítható - eszmei hányadok szerint oszlik meg a Ny. Alap és az E. Alap
között.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások
vagyonátadással történõ rendezése keretében átvett vagyon 1996. december 31-
ével elszámolt értékvesztése (ideértve az e vagyonkörbe tartozó ingatlanok
értékcsökkenését is) 1957 millió forint. Ebbõl 1110 millió forint a Ny.
Alapnál, 847 millió forint az E. Alapnál elszámolt összeg.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozások
vagyonátadással történõ rendezése keretében átvett vagyont a 11. számú
melléklet részletezi.
17. §
Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
Indokolás
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz
I. Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
Általános indokolás
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyûlése 1995. október 17-i ülésén
fogadta el a Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetését.A Kormány a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésével
kapcsolatos álláspontját 1995. november 9-i ülésén alakította ki. A
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését alapvetõen
meghatározó anyagi jogszabályok módosításáról 1995. november végén döntött a
Parlament.
A Kormány döntését követõen az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyûlése
elfogadta az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetését, és a két
Alap összhangját biztosító - lényegében technikai jellegû - változtatások
után az egységes szerkezetbe foglalt törvénytervezetet, amelyet a Kormány
még november hónapban az Országgyûlés elé terjesztett. a Kormány az
Önkormányzatok által elfogadott költségvetéstõl eltérõ álláspontot
képviselt, amely az anyagi (ellátási) jogszabályok változtatásának eltérõ
megítélésén alapult.
A törvénytervezet benyújtását követõen olyan döntések születtek, amelyek
alapjaiban befolyásolták a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetését is.
Az Országgyûlés 1996. március 12-i ülésnapján fogadta el a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló
1996. évi XIV. törvényt. -
A törvény feltételezve, hogy az év során mind a bevételek, mind a kiadások
idõbeli és összegszerûségi vonatkozásában is kiegyensúlyozott helyzet fog
kialakulni, a hiányt 16,3 milliárd forintban határozta meg.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi elsõ féléves beszámolója még nem
indokolta a pótköltségvetés elkészítését.Azt követõen azonban a
Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési helyzetét meghatározó egyes tényezõk a
tervezettõl eltérõen - annál kedvezõtlenebbül -alakultak, emiatt
pótköltségvetés benyujtására került sor.
A pótköltségvetést az Országgyûlés 21,2 milliárd forint hiánnyal fogadta el.
Az éves tényadatok alapján, az év végi kedvezõ folyamatok ellenére is, 24,6
milliárd forint hiány képzõdött.
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének 1996. éves tényadatait végül is
többféle és esetenként ellentétes hatású gazdasági esemény alakította.
A rendkívüli behajtásból származó bevételek a központi intézkedések
elmaradása miatt e címen nem folytak be az Alapba.
A kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevételek a módosított
elõirányzatot is meghaladó tényleges teljesítése részben ellensúlyozta a
rendszeres járulékbevételi elõirányzattól való elmaradást. Ebben nem kis
szerepe van a személyi ösztönzési rendszer hatékonyságának.
A Nyugdíjbiztosítási Alapnál járulékbevétel-kiesést okozott az
Egészségbiztosítási Alap pénzbeli ellátásainak alacsonyabb tényadata.
Emiatt a pénzbeli ellátások után átvett nyugdíjjárulék 2 milliárd forint
körüli összeggel csökkent.
A nyugellátások elõirányzata közel 14 %-os emelésre biztosított forrást, de
az 1995. évi tényleges nettó átlagkereset növekedése ennél kisebb, 12,6 %-os
mértékû törvényes emelést tett lehetõvé.
A nyugdíjág által folyósított, de nem az Alap által finanszírozott különféle
ellátások 91 milliárd forint nagyságrendje 16 milliárd forinttal meghaladta
az elõirányzatot, különösképpen a központi költségvetésbõl finanszírozott
ellátásoknál, az elõnyugdíjnál és a kárpótlások tételeinél.
Az év végén elfogadott pótköltségvetési törvény a hiány mérséklése érdekében
vagyonértékesítési kötelezettséget írt elõ 2,9 milliárd Ft értékben mellyel
az. Önkormányzat nem értett egyet, és idõhiányra való hivatkozással nem is
teljesített. E törvényi kötelezettség teljesítését az 1997. évi zárszámadás
keretében kell rendezni.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési hiányából még fennálló
16,9 milliárd forint összeg rendezésérõl a Magyar Köztársaság 1996. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben kell rendelkezni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi fõösszege 1996-ban 560,0 milliárd forint,
kiadási fõösszege 584,6 milliárd forint volt, egyenlegében 24,6 milliárd
forintos hiány alakult ki.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló
1996. évi XIV. törvény szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap tárgyévi hiányának
rendezésére a központi költségvetés 1996. évi zárszámadási törvényében kerül
sor. A hiányrendezés módjáról a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1996. évi pótköltségvetésérõl szóló 1996. évi CXX. törvény sem rendelkezett
másképpen.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló
1996. évi CXXI. törvény is konkrét módon határozott a hiány rendezésérõl,
nevezetesen 1996. december 31-ével megszüntette a likviditási tartalékot,
továbbá úgy rendelkezett, hogy a korábbi években a hiányok fedezetére
lekötött likviditási tartalékot 1996. év végén vissza kell pótolni és a
záróállományt a tárgyévi hiány fedezetébe be kell vonni.
A 2. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi bevételi fõösszegének elõirányzatát a
költségvetési törvény 574,2 milliárd forintban határozta meg, melyet a
pótköltségvetési törvény 564,9 milliárd forintra csökkentett. A teljesítés
ennél 4,9 milliárd forinttal kevesebb 560,0 milliárd forint. Az elmaradás a
rendkívüli behajtás 4,0 milliárd forint és a vagyonértékesítés 2,9 milliárd
forint címén mutatkozik, amelyet az egyes bevételi nemenként mutatkozó,
módosított elõirányzatot meghaladó teljesítés részben ellensúlyozott.
Vonatkozik ez különösen a kintlévõségek behajtására és a
társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételekre.
A járulékbevételek teljesítésében az alábbi körülmények játszottak szerepet.
- Az elõirányzat kialakításában, a bázisként szereplõ 1995. évi elõzetes
teljesítés magasabb volt, mint a tényadat.
- Az év során tovább gyengült a járulékfizetési fegyelem.
- Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a már említett járulékalap-
szélesítési törekvést megfogalmazó jogszabályi részek hatályon kívül
helyezésének hatása.
Az elõirányzat és a teljesítés valósághû összevetését nagyban nehezíti, hogy
a rendszeres járulékbevételek teljesítési adatai a kintlévõségek
behajtásából eredõ bevételeket is tartalmazzák. Az ún. számított adatok -
amelyek matematikai átlagolással kerültek kidolgozásra - már jobban
megközelítik az egyes járulékbevétel nemeknél az év során a teljesítésben
lezajlott folyamatokat. Az így számított munkáltatói nyugdíjbiztosítási
járulék-befizetések 4,8 milliárd forinttal meghaladták a pótköltségvetési
elõirányzatot az egyéni járulék-befizetéseknél viszont 6,9 milliárd forint
az elmaradás. A munkanélküli ellátások után fizetett járulékbevételek
összességükben 0,6 milliárd forinttal a módosított elõirányzat alatt
teljesültek, mely az ellátásban részesülõk tényleges számának csökkenése
miatt következett be.
Az egyes szociális ellátások utáni (önkormányzati- egyházi személyek)
járulékbevételek az elõirányzatot 0,6 milliárd forinttal meghaladó szinten
teljesültek.
Rendkívüli behajtásból 1996-ban az ismertetett okok miatt nem származott
bevétel.
A kintlévõségek behajtásából származó bevétel 4,9 milliárd forinttal haladta
meg az eredeti 0,9 milliárd forinttal a pótköltségvetés elõirányzatát. A
kedvezõ teljesítési pozíciót egyrészt a direkt ösztönzési rendszer
mûködtetése, másrészt a köztartozások behajtásának jogszabályi hátterét
biztosító törvénymódosítások révén sikerült elérni.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek tényleges
teljesítése 2,9 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet.
Késedelmi pótlék és bírság a társadalombiztosítási tevékenységgel
kapcsolatos egyéb bevételek legnagyobb részét képezõ elem. Tényleges
teljesítése az eredeti elõirányzattól 2,8 milliárd forinttal, a módosított
elõirányzattól 1,8 milliárd forinttal marad el. Magyarázattal szolgálhat az
a tény, hogy 1996. évben - a bázis évhez képest - a kiegyenlítési sorrendben
hátrébb került besorolásra; de az elõirányzat meghatározásakor ez a
pozícióromlás nem kellõ súllyal került figyelembevételre. Az ezen a bevételi
alcímen keletkezett elmaradást nemcsak ellensúlyozta, de összességében
pozitív egyenlegûvé tette az egyéb bevételek 4,7 milliárd forintos
túlteljesítése.
A jelentõs túlteljesítést az egyéb bevételek különbözõ jogcímén
visszaérkezett ellátásoknak az év során történt és nem tervezhetõ összegû
rendezése okozta (4,3 milliárd forint). Az eddig függõ tételként szereplõ
összegek a folyó bevételek részét képezik. Az egyéb bevétel tételei a
jogalap nélkül felvett ellátások megtérítései, a biztosítók által történt
baleseti kártérítések, a társadalmi szervezet kezelõi jogának megszûnésével
kapcsolatos bevételek.
A kamat és egyéb hozambevételek összege 4,5 milliárd forint, melybõl a
tartósan befektetett eszközök hozama 3,2 milliárd forint, a rövidlejáratú
befektetések hozama 0,01 milliárd forint, a vissztehermentesen átvett
vagyonból származó bevétel 1,2 milliárd forint, követelés megtérüléseként
pedig 0,1 milliárd forint folyt be.
A lakásfedezeti kötvény tõketörlesztése július 1-jén befolyt 1,2 milliárd
forint összegben a törvény elõírásainak megfelelõen a folyó finanszírozásba
bevonásra került.
A mûködési költségvetés eredeti bevételi elõirányzata 9,9 milliárd forint,
melybõl 0,7 milliárd forint a mûködési célú bevételek összege.
A központi költségvetés által térített mûködési célú bevétel 658 millió
forint. Az eredeti 420 millió forintos elõirányzat növekedését a következõk
indokolják. A 86 millió forintos (60+26 beérkezett, de le nem könyvelt)
folyósítási többlettámogatás, 42 millió forint az egyes nyugellátásban,
baleseti ellátásban és nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban
részesülõk egyszeri támogatásával kapcsolatos végrehajtási költségek
finanszírozásához átutalt 42 millió forint (14 millió forint ellátások
finanszírozására átcsoportosítottal csökkentett összege), 82 millió forint
az ONYF 1995. évi zárszámadásában, mint pénzmaradványt nem szerepeltette és
28 millió forint 1995-ben felmerült és PM által jóváhagyott mûködési
költségtöbbletet 1996-ban bevételként szerepelteti.
Az ingatlan-beruházásra átvett pénzeszköz elõirányzatát a pótköltségvetés
0,2 milliárd forinttal csökkentette, az 1995. évi pénzmaradvány pedig 0,1
milliárd forinttal növelte a Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások
forrását.
Az 1995. évi pénzmaradvány bevételként szerepeltetett 391 millió forintos
összeget mûködési bevételként is ugyanolyan értéken kell szerepeltetni,
ezért a 3. sz. melléklet szerinti pénzmaradvány bevételi összegét 26 millió
forinttal kell növelni, míg az informatikai fejlesztések bevételét 26 millió
forinttal csökkenteni kell.
A 9,9 milliárd forint módosított elõirányzat tovább változott, az 1995. évi
0,4 milliárd forint egyéb pénzmaradvánnyal, illetve 0,3 milliárd forint
bevételi többlettel.
Az eredeti elõirányzaton felüli többletbevételbõl 0,2 milliárd forint a nem
nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási kiadásainak
költségtérítése, 0,1 milliárd forint az egyéb mûködési bevétel teljesülése.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi bevételeibõl 37,2 milliárd forint összeg
származott az Egészségbiztosítási Alaptól pénzbeli egészségbiztosítási
ellátások után átvett járulékból. Az egészségbiztosítási ellátások
folyósítása után az átvett járulékok összege 2,1 milliárd forintot meghaladó
mértékben elmarad a pótköltségvetési elõirányzattól. Ennek indoka, hogy az
egyes folyósított ellátásnemek és így az utánuk fizetendõ nyugdíjbiztosítási
járulék az év során nem érte el a tervezett szintet.
Vagyonértékesítés a hiány mérséklése céljából, a pótköltségvetés által
elõírt "új bevételi forrás"-nál 0,04 milliárd forintos tényleges
teljesítésrõl adhatunk számot. Az általános indokolásban említett okok miatt
alakult ki az elõirányzat mindössze 1,4 százalékos teljesítése.
A Kincstári Egységes Számla igénybevételének ténylges összege 1336 millió
forint.
A 3-4. §-okhoz:
A törvény a Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi eredeti kiadási elõirányzatát
590,4 milliárd forintban határozta meg. A pótköltségvetés elõirányzata az
összes kiadások tekintetében 4,3 milliárd forinttal alacsonyabb összeget
hagyott jóvá. A nyugellátásokra fordítandó összeget csökkentette 5 milliárd
forintot meghaladó mértékben, a beruházások forrását 0,2 milliárd forinttal
és bevezette új kiadási jogcímként a Kincstári Egységes Számla igénybevétele
miatt felmerült kamatkiadást.
A kiadási fõösszeg tényleges teljesítése 584,6 milliárd forint az
elõirányzathoz közel 99 %-on alakult.
A társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási ága által finanszírozott 1996. évi
nyugdíjkiadás 504,9 milliárd forint. Az eredetileg jóváhagyott költségvetési
törvény nyugdíjkiadási elõirányzata 510,9 milliárd forint, az év közepén
készült várható teljesítések alapján módosított nyugdíjkiadási elõirányzat
505,8 milliárd forint. Az eredeti elõirányzatokhoz képest kimutatott
megtakarítás 6,1 milliárd forint illetve a módosított elõirányzathoz képest
0,9 milliárd forint.
A sajátjogú öregségi nyugellátásokra 435,2 milliárd forint került
felhasználásra. Hozzátartozói nyugellátásokra összesen 69,7 milliárd
forintot fordított a nyugdíjbiztosítási ágazat.
A nyugdíjkiadás 1996. évi növekedésének legfontosabb összetevõi a 6,2
milliárd forintos kiadásnövekedést eredményezõ automatizmusok
(létszámnövekedés, kiegészítõ ellátások növekedése, összetétel-változás,
cserélõdés) és a nyugdíjemelkedésre fordított 55,5 milliárd forintos kiadási
többlet.
1996. évben az 1975. évi II. törvény nyugellátások emelésérõl szóló része
úgy rendelkezett, hogy a nyugellátásokat - megállapításuk naptári évét
követõen - évente a tárgyévet megelõzõ naptári év nettó átlagkereset
tényleges növekedésének megfelelõ ütemben, két alkalommal kellett emelni.
A fentieket alkalmazva januárban 12 %-kal, és júliusban - januári
visszamenõleges hatállyal - 0,5 %-kal emelkedtek a nyugdíjak.
A nyugdíjkiadás a pótköltségvetésben meghatározott értéknél 0,9 milliárd
forinttal alacsonyabban teljesült.
A fogyasztói árak 23,6 %-os 1996. évi növekedése a nyugdíjak 8,9 %-os
reálérték-csökkenését eredményezte.
A lehetõségekhez képest túlméretezett januári emelés kompenzálására a
költségvetés által nyújtott 3.000 forintos egyszeri támogatás javította az
átlag alatti ellátással rendelkezõ nyugdíjasok körének 1996. évi jövedelmi
helyzetét. Ez a kiadás a központi költségvetés terhére valósult meg és nem
érintette a Nyugdíjbiztosítási Alap mérlegét.
Az ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások teljesítése, mely tartalmazza a
posta- és bankköltséget 0,2 milliárd forinttal alacsonyabb a módosított
elõirányzatnál.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló
törvény 9,9 milliárd forint összegû mûködési kiadást irányozott elõ. Az
elõirányzat csökkentésbõl a feladatok és a költségszükségletek számbavétele
és szigorú rangsorolása után, több mint 1,4 milliárd forint
forrásrendezésrõl - elõirányzat-átcsoportosítással, illetve feladat
elhagyással - a feladatok és vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében.
A döntés érintette a korszerûsítésre váró nyilvántartási rendszer technikai
és személyi feltételeinek biztosítását, az ellenõrzési tevékenység
megerõsítését, az igazgatósági apparátusok létszámhelyzetének és
elhelyezésének stabilizálását.
A hiányzó forrás biztosítását az 1995. évi mûködési pénzmaradvány
finanszírozásba történõ bevonásával, illetve az ingatlanértékesítés
lehetõségében jelölte meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Elnöksége,
melyet a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyûlése jóváhagyott.
Az 1996. december 10-én elfogadott pótköltségvetés további 200 millió
forinttal csökkentette a beruházási kiadásokat, illetve az 1995. évi
pénzmaradványból 118 millió forintot jóváhagyott a Világbanki kölcsönnel
kapcsolatos kiadások fedezetére.
A pótköltségvetés által biztosított 9892 millió forint elõirányzat növelve
az 1995. évi 391 millió forint pénzmaradvánnyal, a nem nyugdíjbiztosítási
ellátások folyósítási kiadásainak 238 millió forint megtérítési többletével,
illetve 109 millió forint mûködési többlet bevétellel, és csökkentve az
ellátásból megvalósított 754 millió forint befektetés összegével 9876 millió
forintra módosult. Ebbõl az összegbõl 9539 millió forint került
felhasználásra. A különbözetbõl keletkezett 338 millió forint
pénzmaradványból 215 millió forint törvény által meghatározott célfeladatok
maradványa, melybõl 69 millió forint befizetési kötelezettség, 146 millió
forint azon célfeladatok maradványa, mely a költségvetési törvény értelmében
megtakarításként más célra nem használható. A fennmaradó 123 millió forint
pedig nem kötött felhasználású.
Az elõirányzatok, illetve azok teljesülésének címenkénti alakulása
1. cím Nyugdíjbiztosítási Alap Központi irányítása
A törvény által biztosított 938 millió forintból 117 millió forint a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, 821 millió forint az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság elõirányzata. Az 1995. évi pénzmaradvány
felhasználásból, bevételi többletbõl, illetve belsõ átcsoportosítás
eredményeként az 1.041 millió forint módosított elõirányzatból 965 millió
forint felhasználás mutatkozik.
A Központi irányítás az adott jogi lehetõségein belül elõirányzat
átcsoportosítással hozzájárult az informatikai fejlesztési kiadások
kiegészítéséhez, az ágazat dolgozóinak anyagi elismeréséhez. Az új
üzemeltetési feltételek a dologi kiadások közel teljes mértékû
felhasználását eredményezték.
2. cím Területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok
Az eredeti 3.604 millió forint elõirányzat módosítása már elfogadását
követõen szükségessé vált elsõsorban a központosított elõirányzatok
terhére, illetve az 1995. évi pénzmaradvány finanszírozásba való
bevonásával.
További évközi módosítások hatására az elõirányzat 4505 millió forintra
módosult, melybõl a felhasználás 4454 millió forint.
3. cím Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az 1881 millió forint módosított elõirányzat
maradványa mindössze 2 millió forint.
A törvény által biztosított 1532 millió forint elõirányzat kiegészült a
pénzmaradvány felhasználással, saját mûködési bevétellel, a nem
nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási feladatokért kapott
költségtérítés eredeti elõirányzat feletti résszel és a központosított
elõirányzatokkal történt elõirányzat átcsoportosításokkal.
9. cím Központosított elõirányzatok
A központosított kiadási elõirányzatot a törvény 3900 millió forintban
rögzítette, melybõl a központosított intézményi elõirányzat 1995 millió
forint.
A központosított intézményi elõirányzatok a pótköltségvetés 200 millió
forinttal, ágazaton belüli átcsoportosítás során 327 millió forinttal
csökkentette.
Az 1468 millió forint ágazaton belüli módosított elõirányzatból 644 millió
forint teljesült, melyet elsõdlegesen az alábbiak határoztak meg:
- Ezen elõirányzat szolgált forrásul a kiemelt feladatként kezelt ellenõri
tevékenység ösztönzésére.
1996. évben az ellenõrzések során feltár járulékkövetelésbõl az
ösztönzésre fordítható jutalom alapja a jogerõssé vált fizetési meghagyás
összege. Ez, illetve a kirótt járulék 2 %-os mértéke eredményezte, hogy a
törvény által biztosított 50 millió forintból mindössze 23 millió forint
kerülhetett felhasználásra, mely a területi igazgatóságok címén
jelentkezett.
- A pótköltségvetésben elõírt mûködési elõirányzat csökkenés a beruházási,
felhalmozási kiadást érintette.
Az 1143 millió forintból 349 millió forint teljesült
A nyugdíjbiztosítási célfeladatok 1.905 millió forint elõirányzata a
pótköltségvetés során belsõ szerkezetében, illetve 118 millió forint 1995.
évi pénzmaradvány felhasználással módosult.
További módosítás eredményeként az elõirányzat 1696 millió forint, melybõl
1597 millió forint került felhasználásra.
Az informatikai és ügyvitel-korszerûsítési fejlesztések az elõzetes
önkormányzati testületi döntések értelmében a jóváhagyott feladatok
végrehajtására irányultak biztosítva a folyamatos ügyvitelt. Fedezetként
a törvényben meghatározott 840 millió forint, illetve az 1995. évi más
célra nem használható pénzmaradvány szolgált. A felhasználás 841 millió
forint, 1996. évi maradványa kötelezettséggel terhelt.
A világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások 159 millió forint módosított
elõirányzatát a pótköltségvetés rögzítette, melybõl 118 millió forint az
1995. évi pénzmaradvány.
Az 1996. évben felhasznált e célú kiadások összege 117 millió forint.
A maradvány más célra nem fordítható és kötelezettségvállalással terhelt.
Az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos kiadások
360 millió forint keretébõl mintegy 65 millió forint került
átcsoportosításra a területi igazgatóságok részére, mint felhasználási
helyre. Központosított felhasználás 273 millió forint.
A kiadások bizonylatok ellátásában, szállításában, tárolási feltételek,
adatszolgáltatási fogadás személyi feltételeinek biztosításában, hardware és
szoftver fejlesztésekben, oktatási kiadásokban, illetve egyéb költségekben
jelentkeztek. 1996. év folyamán és 1997. év elején a törvényben elõírt
adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok teljesítésérõl az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság több alkalommal tájékoztatta az illetékes
kormányzati szerveket és az Országgyûlés Szociális és Egészségügyi
Bizottságát is.
Kamat és hozambevétellel, vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások 0,1
milliárd forintos összege lényegében elõirányzati szinten alakult. Ez
magában foglalja a tárgyévben felmerült õrzési letéti díjakat, azok ÁFA
fizetési vonzatát és az elõzõ évben lebonyolított ingatlanértékesítési
bevételek után keletkezõ, áthúzódó ÁFA befizetési kötelezettségét is.
Alapok közötti elszámolás címén a tényleges teljesítés 66,1 milliárd forint,
két részbõl tevõdik össze, a keresztfinanszírozás keretében a
nyugdíjkiadások után az Egészségbiztosítási Alapba átutalt 12,8 %-os
járulékból, és a két biztosítási ág közös érdekeltségû feladatainak
elvégzésére átadott összegbõl. Mindkét címen minimális mértékû kiadási
megtakarítás mutatkozik, mind az eredeti, mind a módosított elõirányzathoz
képest.
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI.
törvény szerint a Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési
számláról felvett hitel kamatfizetési kötelezettsége állt fenn, a 24,0
milliárd forintos kamatmentes hitelfelvételi limit meghaladása esetében. A
Nyugdíjbiztosítási Alap hitelfelvétele az év során meghaladta a törvényben
megszabott határt, melynek fõ oka a hiány tervezettnél nagyobb mértéke.
Kiadási elõirányzatként azonban a pótköltségvetés 1,5 milliárd forintos
összeggel került beállításra, a tényleges teljesítés 1,3 milliárd forint
volt.
Az 5. §-hoz
A nyugdíjbiztosítási ágazat által folyósított, de finanszírozási forrásait
tekintve nem az Alaphoz tartozó ellátások összege 1996-ban 86,5 milliárd
forint volt. A legnagyobb hányadot a központi költségvetés térítési körébe
tartozó ellátások teszik ki 57,0 milliárd forinttal. A felmerülõ kiadásokat
az 1996. évi térítés összege nem fedezte teljes egészében, a fennálló
megtérítési kötelezettség a visszaérkezett - 381 millió forint -
ellátásokkal csökkentett összege 85 millió forint, a pénzbeli kárpótlás
megtérítési kötelezettsége 0,6 milliárd forint.
A 6. §-hoz
A likviditási tartalék 1996. december 31-i hatállyal megszûnt, záróállománya
7,7 milliárd forint, amely az 1996. évi hiány fedezetére kerül
felhasználásra.
A Nyugdíjbiztosítási Alap a VIR KFT és a NYUGDBER Center KFT törzstõke
emelését szabálytalanul 1996. évi pénzmaradványa terhére szándékozott
megvalósítani. Az ÁSZ által is kifogásolt tõkeemelést a Nyugdijbiztosítási
Alap az 1997. évi a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésében
elõírt vagyonhasznosítás a hiány mérséklése céljából elõirányzaton felüli
teljesítésébõl kell fedezze.
A 7. §-hoz
1996. év során a vissztehermentes állami vagyonjuttatás keretében történõ
vagyonátvétel mérleg szerinti összege 7,1 milliárd forint volt,
értékesítésre 3,0 millió forint összegben került sor (részvények,
részesedések).
II. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1996. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
Általános indokolás
Az Egészségbiztosítási Alap az 1996. évet 465,5 milliárd forint bevétellel,
509,0 milliárd forint kiadással, 43,5 milliárd forint hiánnyal zárta.
Az Országgyûlés 1996. március 12-én - hosszas vita után - elfogadta a
társadalombztosítás pénzügyi alapjainak 1996.évi költségvetésérõl szóló
1996.évi XIV. törvényt. Az Egészségbiztosítási Alap tervezett hiánya 1,6
milliárd forint volt.
Az év folyamán az Alapok helyzetét meghatározó egyes tényezõk a tervezettõl
eltérõen alakultak. A várható hiány mértéke meghaladni látszott a
pótköltségvetés benyújtására meghatározott mértéket. Továbbá felmerült a
rendkívüli behajtásból származó bevételek teljesíthetõségének
bizonytalansága az elmaradt központi intézkedések következtében. A Kormány
törvényi kötelezettségének megfelelõen pótköltségvetés beterjesztésérõl
rendelkezett.
A társadalombiztosítási alapok 1996. évi pótköltségvetési törvénye (az 1996.
évi CXX. törvény) - mely 1996. utolsó napjaiban (december 26-án) lépett
hatályba - már nagyrészt figyelembe vette a tervezettõl kedvezõtlenebbül
ható tényezõket. A bevételi oldalon a rendszeres járulékbevételeknél, a
rendkívüli behajtásból származó bevételeknél és a munkáltatói táppénz-
hozzájárulásnál együttesen 15,6 milliárd forinttal csökkentette az eredeti
elõirányzatokat. A kiadási oldalon a gyógyító-megelõzõ ellátásoknál, az
egészségügyi szakellátási intézmények részleges adósságrendezésénél és a
kamatkiadásnál a ténykiadáshoz viszonyított elõirányzat-növelést
megvalósította.
A pótköltségvetésben meghatározott hiány-elõirányzat 38,9 milliárd forint. A
tényadatok szerinti deficit ennél 4,6 milliárd forinttal nagyobb. A többlet
számos tényezõ eredõjeként alakult ki; részletesen a továbbiakban elemezzük.
Részletes indokolás
A 8. §-hoz:
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetésérõl szóló
1996. évi XIV. törvény az 1996-ban keletkezõ költségvetési hiány pótlására
konkrét rendezési módot nem határozott meg. A költségvetési törvény úgy
rendelkezett, hogy a hiány rendezésére a központi költségvetés 1996. évi
zárszámadásában kerül sor. A pótköltségvetési törvény a hiány rendezésének
módjára vonatkozóan új szabályt nem tartalmazott.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 1997. január 1-jétõl
történõ módosítása kapcsán, azzal egy csomagban sor került egy, az 1996. évi
hiány rendezését is befolyásoló szabály elfogadására. Az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt is módosító 1996. évi CXXI. törvény az
1992. évi LXXXIV. törvény módosításával 1997. január 1-jétõl megszüntette a
társadalombiztosítási alapok likviditási tartalékát. Ezzel egyidejûleg úgy
rendelkezett, hogy a korábbi években a hiányok fedezetére lekötött
likviditási tartalékot 1996. év végével vissza kell pótolni, majd a tartalék
záróállományát az 1996. évi hiány fedezetébe - a tartalék végleges
felhasználásaként - be kell vonni.
A 9. §-hoz:
Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi bevételi fõösszeg elõirányzatát a
költségvetési törvény 489,5 milliárd forintban határozta meg. A
pótköltségvetési törvény bevételi fõösszeg-elõirányzata 476,7 milliárd
forint. A tényadat ennél 11,2 milliárd forinttal kevesebb; 465,5 milliárd
forint. Elmaradás a következõ fõbb tényezõknél jelentkezik:
rendszeres járulékbevétel 4,6 milliárd forint
- munkáltatói, egyéni és baleseti járulék 3,8 milliárd forint
- munkanélküli ellátás utáni járulék 0,8 milliárd forint
rendkívüli behajtás 3,0 milliárd forint
táppénz-hozzájárulás 2,5 milliárd forint
társadalombiztosítási tevékenységgel
kapcsolatos egyéb bevételek 1,1 milliárd forint
vagyonértékesítés 2,1 milliárd forint
egyéb tényezõk 0,2 milliárd forint
Együttesen 13,5 milliárd forint
Néhány bevételi tétel tényadata magasabb az elõirányzatnál; együttes hatásuk
2,3 milliárd forint. E tételek közül meghatározó a behajtásból származó
bevétel - a pótköltségvetési megemelt elõirányzatoz képest számított - 1,2
milliárd forintos többlete.
1. A járulékbevételek alakulása
A rendszeres járulékbevételek - a munkanélküli ellátás utáni 18%-os
járulék nélkül - 6,0 milliárd forinttal maradnak el az eredeti és 3,8
milliárd forinttal a módosított elõirányzattól. Az eredeti elõirányzattól
való elmaradásban a járulékalap vártnál mérsékeltebb ütemû növekedésének
van jelentõs szerepe.
A munkanélküli ellátás utáni 18%-os járulék tényadata 0,8 milliárd
forinttal marad el az elõirányzattól. Az elmaradás oka, hogy az ellátásban
részesülõ munkanélküliek száma alacsonyabb volt a tervezéskor
feltételezett létszámnál.
A kintlevõségek behajtásából származó bevétel 3,2 milliárd forinttal
haladta meg az eredeti és 1,2 milliárd forinttal a módosított
elõirányzatot. Ezt a kedvezõ eredményt több tényezõ tette lehetõvé.
Egyrészt a behajtás jogszabályi feltételeinek évrõl-évre történõ fokozatos
javulása nyomán 1995-1996-ra kialakult az egészségbiztosítás komplex
behajtási tevékenységrendszere. Az eredményekben nagy szerepet játszott az
1995 óta mûködõ direkt ösztönzési rendszer is. A törvényben meghatározott
keretek között az egészségbiztosítás a behajtást ténylegesen végzõ
igazgatási szervek számára olyan érdekeltségi rendszert alakított ki és
mûködtet folyamatosan, amely minden igazgatóság számára az általa elért
behajtási eredményekkel arányos többletforrás felhasználását biztosítja.
Ez a direkt ösztönzés a tapasztalatok szerint igen hatékony. Az 1996. évi
eredményekre pozitív hatást gyakorolt az egyes köztartozások behajtásával
összefüggõ törvények módosításáról szóló 1996. évi LX. törvény elfogadása
is.
Az 1996. évi LX. törvényben elfogadott új rendelkezések - melyek
figyelembe vették a társadalombiztosítási önkormányzatok kezdeményezéseit
- javították a kintlévõségek behajtásának a feltételeit. A változtatások
egyszerûsítették például a végrehajtás lebonyolítását, elõmozdították a
köztartozások behajtására jogosult szervek együttmûködését és
biztosították, hogy a behajtás ösztönzésére szolgáló konstrukció kedvezõ
hatását ne "blokkolja" egy túl nem léphetõ keretösszeg. (A törvény
rendelkezése szerint a behajtási ösztönzés elõirányzata a ténylegesen
befolyt bevételek mértéke arányában túlléphetõ.) Az adminisztrációs
terheket enyhítette a megszûnt gazdálkodó szervek esetében az ötezer
forintot meg nem haladó társadalombiztosítási követelések törlési
lehetõsége. Különösen nagy jelentõségû törvényi változások azok, amelyek
lehetõvé teszik a tartozás átvállalását, kezesség vállalását, valamint a
csõdtörvény hatálya alá tartozó eljárások keretében a követelésrõl való
lemondást, ideértve annak engedményezését is. Bár a törvény alkalmazásának
elsõ évében - július végi hatálybalépése következtében - még csak
részleges hatást fejthetett ki, befolyása a behajtási tevékenységre,
illetve a kintlévõségek alakulására jelentõs.
A társadalombiztosítás kintlévõségeinek 1989. és 1996. közötti alakulását
áttekintve jól látszik, hogy a kintlévõségek 1990-ben és 1991-ben igen
gyorsan nõttek: mindkét évben több mint kétszeresükre. 1992-tõl kezdve a
növekedési ütem évrõl-évre folyamatosan és jelentõs mértékben mérséklõdött
és 1996. végén a tartozás-állomány (221,4 milliárd forint) már abszolút
számban is kisebb volt a megelõzõ évinél. A tõketartozási (a késedelmi
pótlék figyelmen kívül hagyásával számított) adatokat alapul véve az egyes
években jelentkezõ abszolút számban mért növekmények ennél is lényegesen
alacsonyabbak és az 1996. év végi tartozásállomány (154,5 milliárd forint)
közel 10 milliárd forinttal kisebb mint volt egy évvel korábban. A
kintlévõségek alakulásának 1992. óta tartó kedvezõ irányú változása jól
tükrözi a behajtás jogszabályi feltételeinek fokozatos javulását, az
eszköztár kibõvülését, valamint az - önálló behajtási jog törvényi
biztosítását követõen (1992. végétõl) kialakított - saját behajtási-
végrehajtási apparátus munkáját.
A társadalombiztosítás kintlévõségeinek 1996. év végi állományára jelentõs
hatást gyakorolt az 1996. évi LX. törvény felhatalmazása, illetve a
társadalombiztosítási önkormányzatok határozata alapján végrehajtott
intézkedés, melynek keretében - a tartozások tételes felülvizsgálata,
minõsítése nyomán - a felszámolási eljárás alatt álló járulékfizetõkkel
szembeni követeléseknek csak a várható megtérülési érték szerinti része
jelenik meg a mérlegben. Ez a tartozásállományt 34,6 milliárd forinttal
csökkentette. Az 1996. évi LX. törvény megteremtette annak feltételeit,
hogy a társadalombiztosítással szembeni, a mérlegben kimutatott tartozások
a várható megtérülést reálisabban fejezzék ki.
További információkat ad a kintlévõségek alakulásáról a folyószámlák
adatainak áttekintése. Ezek jól mutatják, hogy nemcsak az összes tartozás,
hanem a csõdtörvény hatálya alá nem tartozó, mûködõ járulékfizetõk
folyószámláin jelentkezõ tartozások is kedvezõen alakulnak. A tartozások
növekedési üteme a késedelmi pótlék figyelembe vételével is csökkent, a
késedelmi pótlék nélkül számítva pedig az 1996. évi növekedési ütem az 5%-
ot sem éri el az "élõ" folyószámlákon.
A behajtási tevékenység, a kintlevõségek elemzése kapcsán érdemes kitérni
a megszûnt járulékfizetõk egyenleget mutató folyószámláinak tervszerû
feldolgozására irányuló tevékenységre is. (A megszûnt járulékfizetõk
folyószámlája is intézkedést igényel, ha nem 0 egyenlegû.) A jogutódokkal,
illetve a rendelkezések értelmében az adós tartozásáért helytállni
kötelezettekkel szembeni behajtási intézkedések nyomán számos esetben
lehetett a kintlevõséget megszüntetni. A megszûnt járulékfizetõk 0
egyenlegû, további intézkedést nem igénylõ folyószámláinak állománya 2 év
alatt csaknem a duplájára emelkedett (331 ezerrõl 653 ezer darabra).
Ezáltal az összes többi (intézkedést igénylõ) folyószámla darabszáma
(elsõsorban az 1996. évi feldolgozási munka hatására) 1996. végén már
alacsonyabb az 1994. év véginél, holott a folyószámlák globális száma
jelentõsen nõtt (két év alatt 308 ezer darabbal). 1996-ban csökkent -
mintegy 46 ezer darabbal - az összes tartozásos folyószámla száma is.
A kintlevõségek behajtásából származó 1996. évi bevételek terv fölötti
alakulása jelentékeny mértékben ellensúlyozta a rendszeres
járulékbevételek korábban jelzett okokból bekövetkezõ elmaradását. A
rendszeres járulékbevételek (ide nem értve a munkanélküli ellátások utáni
járulékokat), valamint a kintlevõségek behajtásából származó bevételek
együttes összege 2,8 milliárd forinttal marad csak el az eredeti
elõirányzattól.
Rendkívüli behajtásból 1996-ban nem származott bevétel. Ennek okát,
körülményeit az indokolás általános részében bemutattuk.
A munkáltatói táppénz-hozzájárulás tényadata 3,5 milliárd forint; ez a
módosított elõirányzatnál 2,5 milliárd forinttal kevesebb. Ezt a
teljesítési adatot elsõsorban az is magyarázza, hogy a táppénz-
hozzájárulás a befizetések elszámolására vonatkozóan az 1975. évi II.
törvényben meghatározott ún. kiegyenlítési sorrendben 1996-ban az utolsó
helyen állt, tehát ha a járulékfizetõk fizetési kötelezettségüknek csak
részben tettek eleget, a be nem fizetett összeg legelõször a táppénz-
hozzájárulásnál "hiányzott".
Mint az elõzõekben jeleztük, a járulékbevételek elõirányzattól való
elmaradásának egyik fõ oka a járulékalapnak a tervezettnél kisebb
növekedése. E tekintetben sokatmondó a járulékalap és a járulékbevétel
1996. évi növekedési ütemének egybevetése a társadalombiztosítási
alrendszer egészére vonatkozó adatok alapján.
A járulékalap 1996-ban 14,0%-kal növekedett. Ez 0,7%-ponttal kisebb a
tervezésnél feltételezett növekedési ütemnél.
Az I. félévben a növekedési ütem kedvezõbb volt (14,6%), ezért az I.
félévi folyamatok értékelésénél még lehetõség látszott arra, hogy az
érvényesülõ keresetdinamika - a javuló behajtási hányad mellett -
ellensúlyozni tudja majd a 4,7 milliárd forint összegben elõirányzott
járulékbevételt. A III. negyedévben azonban a járulékalap növekedése
lelassult és az I-III. negyedévi kumulált adat már csak 13,7%-os
növekedést mutatott. Az éves index valamelyest emelkedett, de az I. félévi
dinamikától jelentõsen elmarad. A tervezettnél mérsékeltebb
keresetkiáramlás tehát a járulékbevételek tervtõl való elmaradásának
irányába hatott. (A KSH-nak a bruttó keresettömeg változását jelzõ adatai
- melyek csak a 10 fõ feletti létszámú szervezetekre vonatkoznak - ennél
is alacsonyabb: 11,8%-os növekedést mutatnak 1996-ban a nemzetgazdaság
egészében.)
A járulékbevételek korrigált - az 1996. évi 1,5%-pontos járulékmérték-
csökkentés hatásától megtisztított - növekedési indexe 15,6%, tehát 1,6%-
ponttal magasabb mint a járulékalap növekedési üteme. A járulékbevételek
és a járulékkirovás hányadosaként értelmezett behajtási hányad az 1995.
évi 96,0%-ról 1996-ra 96,8%-ra nõtt.
2. További bevételek
2.1. Az elõirányzott szinten (12,0 milliárd forint) teljesült a központi
költségvetés által fizetett járulékból származó bevétel.
Ugyancsak az elõirányzatnak (2,5 milliárd forint) megfelelõ összegben
folyt be a terhesgondozás kiadásai fedezetének megteremtésére a központi
költségvetésbõl átutalt összeg.
2.2. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
tényadata (12,6 milliárd forint) 1,8 milliárd forinttal marad el az
eredeti és 1,1 milliárd forinttal a módosított elõirányzattól. Az
elmaradás egyik fõ oka, hogy e bevételi körben több bevételfajta
túltervezett elõirányzata az akkori gazdasági folyamatok indokolta
elvárásoknak felelt meg. A tényadat (0,8 milliárd forint) még a reálisan
elõirányozható összegnél is alacsonyabb, aminek az az oka, hogy a
kötelezõ gépjármû felelõsség-biztosítás kockázati körébe tartozó
káreseményekkel összefüggõ, az Egészségbiztosítási Alapot terhelõ
kiadások 1996. évi megtérítésére szolgáló összeg csak 1997-ben folyt be
az egészségbiztosításhoz. Ezért e tételnél az elõirányzattól való
elmaradás összesen 1,4 milliárd forint.
A terhességmegszakítás egyéni térítési díja, melynek elõirányzata 0,7
milliárd forint volt, az 1995. évi tényadat a 0,2 milliárd forintot sem
érte el. A tényadat elmaradása e soron közel 0,5 milliárd forint. A
terhességmegszakítással kapcsolatos központi költségvetési térítés 0,8
milliárd forint, az elõirányzattal megegyezõ.
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
legnagyobb súlyú tétele a késedelmi pótlék és bírság. Ennek 8,1 milliárd
forintos tényadata az eredeti elõirányzattól 2,1 milliárd forinttal, a
módosított elõirányzattól pedig 1,4 milliárd forinttal marad el. Az
elmaradás meghatározó oka abban kereshetõ, hogy a késedelmi pótlék az ún.
kiegyenlítési sorrendben kedvezõtlenebb pozícióba került. Ez a változás a
késedelmi pótlékként, bírságként elkönyvelhetõ bevételeket visszafogta.
Vannak olyan vélemények, hogy a késedelmi pótlék tervtõl való elmaradó
teljesítési adatát az okozza, hogy az igazgatási szervek - törvényben
biztosított jogosultságuk alapján - jelentõs mértékben engednek el
késedelmi pótlék megfizetési kötelezettségeket, miközben tõketartozást
nem engedhetnek el. E véleménynek azonban ellentmond, hogy a
társadalombiztosítással szembeni összes tartozáson belül 1996 során is
számottevõen növekedett a késedelmi pótlék tartozás részaránya (az 1994.
év végi 24,1%-ról két év alatt 30,2%-ra nõtt).
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
tervezettõl való elmaradását mérsékelte, hogy a Nyugdíjfolyósító
Igazgatósághoz visszaérkezett nyugellátások bevételként történõ
lekönyvelésébõl az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ rész lényegesen
magasabb a tervezettnél.
2.3. A kamat- és egyéb hozambevételként befolyt összeg 0,5 milliárd forint,
az elõirányzottnál 0,1 milliárd forinttal kevesebb. A kamat- és egyéb
hozambevételek az Egészségbiztosítási Alap bevételei között marginális
jelentõségûek; részarányuk mintegy 1 ezrelék. Ezen a helyzeten az elmúlt
idõszakban felgyorsult ingyenes vagyonjuttatás sem változtatott
számottevõen. A 491 millió forint összes bevételbõl 351 millió forint
származik az ingyenesen átvett vagyonból, 88 millió forint az
egészségbiztosítás korábban megképzett vagyonának hozama. Rövidlejáratú
befektetésbõl származó hozambevétel nincs, ugyanis - a törvényi
rendelkezések értelmében - a megelõlegezési számlán fennálló
hitelállomány idején rövidlejáratú befektetések nem hajthatók végre. (A
hitel igénybevétele 1996-ban folyamatos volt.) Az összes hozambevételbõl
több mint 50 millió forint speciális konstrukcióból származik:
jogszabályi rendelkezés értelmében a gyógyszerforgalmazóknak ún.
túligénylési kamatot kell fizetniük, ha az általuk megadott forgalmazási
terv alapján igényelt gyógyszertámogatási elõleg összege a késõbbi
tényadatokhoz viszonyítva - egy bizonyos tûréshatárt túllépve -
túlzottnak bizonyult.
2.4. Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi bevételeibõl 66,0 milliárd forint
származott a Nyugdíjbiztosítási Alapból. Ez az összeg kétféle jogcímen
került az egészségbiztosításhoz: az egyik a keresztfinanszírozás
keretében a Nyugdíjbiztosítási Alap által finanszírozott nyugdíjkiadások
után az Egészségbiztosítási Alapba átutalt 12,8%-os járulék. Ennek
tényadata 64,6 milliárd forint, amely 0,8 milliárd forinttal marad el az
eredeti és 0,1 milliárd forinttal a módosított elõirányzattól. Az
elmaradás oka, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott
nyugellátások tényleges kiadása kevesebb volt a tervezettnél. A másik
bevételi tétel a két biztosítási ág közös érdekû - az egészségbiztosítási
igazgatási szerveknél koncentrálódó - feladatai elvégzésére a
nyugdíjbiztosítás által átadott összeg, mely 1,4 milliárd forintot tett
ki.
2.5. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek külön csoportját alkotják az
ún. mûködési célú bevételek, melyek a mûködési költségvetésben felmerülõ
kiadások fedezetére használhatók fel. A mûködési célú bevételek
elõirányzata 1,1 milliárd forint volt, a tényadat 2,1 milliárd forint. A
többletbevétel a következõ tényezõk hatására keletkezett:
- a központi költségvetés megtérítése a tervezett 980 millió forinttal
szemben 1047 millió forintra teljesült. 1995-ben már átutalt 63 milió
forint lakossági energiakompenzáció folyósítási költségeinek központi
költségvetési megtérítése és 4 millió forint a családi pótlékban
részesülõkre kiterjedõ adatgyûjtéssesl és feldolgozással kapcsolatos
bevétel 1996-ban került lekönyvelésre,
- az 1996. évi központi költségvetést módosító törvény rendelkezése
alapján a központi költségvetés 260 millió forintot utalt át a családi
támogatások igénylésének feldolgozásával kapcsolatos kiadásokra,
- az 1995. évi energiaáremelés kompenzálásával kapcsolatos mûködési
kiadások megtérítése 1996-ban vált elkönyvelhetõ bevétellé;
- az intézményi saját bevételek tényleges összege 206 millió forinttal
meghaladja az elõirányzatot;
- a törvényi rendelkezések alapján elszámolt 1995. évi mûködési
pénzmaradvány 525 millió forint
A 10-11. §-okhoz:
Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi kiadásainak eredeti elõirányzatát a
törvény 491,0 milliárd forintban határozta meg. A tervezettõl való 10
milliárd forintos kiadás túlteljesülése, az adott feltételek mellett
mindenképpen "kikényszerült" (gyógyító-megelõzõ ellátások: 7,3 milliárd
forint, kamatkiadás: 2,7 milliárd forint). E két tényezõn túl is a
költségvetés olyan intézkedésekkel, illetve azokból fakadóan olyan
megtakarításokkal számolt, amelyek a valóságban nem, vagy csak kis részben
realizálódtak.
Emiatt egyedül a gyógyszertámogatási kiadásoknál több mint 12 milliárd
forint terv fölötti többletkiadás keletkezett, de meghaladja a 2 milliárd
forintot a rokkantnyugdíj kiadások többlete is. Más ellátásoknál is (pl.
gyógyfürdõ-szolgáltatás, utazási költségtérítés) is jelentkeztek néhány
százmillió forintos többletkiadások. Az, hogy mindezek ellenére nem
keletkezett az Egészségbiztosítási Alapban az eredeti elõirányzathoz
viszonyítva 25 milliárd forint fölötti többletkiadás, az elsõsorban a
megszigorított feltételû táppénzkiadásokban elért elõírányzatnál kevesebb
kifizetésnek köszönhetõ.
Az elõirányzatnál 1 milliárd forinttal volt kevesebb a terhességi-
gyermekágyi segély; kisebb megtakarítások más tételeknél is keletkeztek.
Mindezek hatására a tényleges kiadások fõösszege (a pótköltségvetési
törvényben meghatározott részleges adósságrendezésre fordított 4,0 milliárd
forint nélkül) 13,9 milliárd forinttal haladja meg az eredeti elõirányzatot.
A pótköltségvetési törvény a kiadási elõirányzatok jelentõs részét
megváltoztatta és összességében 24,5 milliárd forinttal emelte meg a kiadási
fõösszeg elõirányzatát. Ennek fõbb összetevõit mutatja a következõ táblázat:
(milliárd forintban)
elõirányzatváltozás
- gyógyító-megelõzõ ellátások + 7,3
- gyógyszertámogatás + 9,9
- gyógyászati segédeszköz támogatás + 1,5
- nyugellátások + 1,9
- kamatkiadás + 2,0
- részleges adósságrendezés + 4,0
- egyéb elõirányzat-növelések + 3,3
- táppénz - 4,7
- keresztfinanszírozás - 0,7
együtt + 24,5
A megnövelt kiadási fõelõirányzat 515,6 milliárd forint volt. Ehhez képest a
tényadat 6,6 milliárd forinttal kisebb. Az egyes tételeknél túllépések és
megtakarítások egyaránt találhatók. A jelentõsebb eltérések a következõk:
(milliárd forintban)
eltérések
- gyógyszertámogatás + 2,4
- kamatkiadás + 0,7
- egyéb többletek + 0,6
- táppénz - 5,2
- terhességi-gyermekágyi segély - 1,2
- keresztfinanszírozás - 2,0
- gyógyászati segédeszköz-támogatás - 0,9
- egyéb megtakarítások - 1,0
együtt - 6,6
1. Természetbeni ellátások
1.1. A gyógyító-megelõzõ ellátások kasszája eredetileg 217,5 milliárd
forintot tartalmazott. Ha minden kasszasoron sor került volna az EDDSZ -
Kormány megállapodás szerinti 19% dologi és 27% béremelés kifizetésére,
akkor a forrásigény 29,5 milliárd forint lett volna. A szaktárca és EÖE
áttekintette a kasszasorokat és a dologi illetve a bérhányad arányában
tett javaslatot a belsõ kasszaátcsoportosításokra és kifizetésekre. Igy
sikerült teljesíteni a pótköltségvetés által biztosított 7,3 milliárd
forint növekménnyel a megállapodást.
A háziorvosi ellátás eredeti költségvetési elõirányzata 21,5 milliárd
forint volt, amely a 8 havi 24%-os szinten tartást biztosító elõirányzat-
átcsoportosítás során 22,4 milliárd forintra módosult. A módosított
elõirányzat teljes egészében felhasználásra került, amelyen belül 16,9
milliárd forint volt a teljesítményarányos-díjazásra fordított összeg. A
háziorvosi ellátásra fordított összeg 18,5%-kal haladta meg az 1995. évi
finanszírozási összeget.
1996-ban az új háziorvosi körzet létesítéséhez elõírt lakosságszám-norma
1500 fõrõl 1200 fõre csökkent. Az újonnan létesített körzetekre 1996.
évben 153 millió forint került felhasználásra. Az új praxisok egy évig az
átlagbevétel mértékéig kiegészítõ díjazásra jogosultak. Ez a díjazás
ugyan ösztönözte a települési önkormányzatokat a fejlesztésre, de a
háziorvos választásának jelenlegi rendszere és az adott településen már
mûködõ háziorvosok anyagi érdekeltsége következtében az új körzetek egy
része az egy év letelte után sem rendelkezik a mûködõképességhez
szükséges bejelentkezett biztosítotti számmal. Végeredményben 1996-ban 80
új területi ellátási kötelezettségû praxis létesült, ugyanakkor 11 praxis
mûködése megszûnt.
1996. év végén összesen 6775 háziorvosi szolgálat mûködött. Ebbõl 6295
területi ellátási kötelezettséggel, míg 480 praxis területi ellátási
kötelezettség nélkül. Ez utóbbi praxisok mindegyike és a területi
kötelezettségû szolgálatoknak a 69,9%-a (4403 körzet) vállalkozási
formában mûködött. 1996. évben a háziorvosi szolgálatok havi
átlagbevétele 288 ezer Ft, a területi ellátási kötelezettség nélküli
praxisoké pedig 95 ezer Ft volt.
1996. június l-jétõl a fõvárosban 15 és megyénként 1-1 hajléktalanokat
ellátó háziorvosi praxis finanszírozására nyílt lehetõség. 1996. évben 11
ilyen praxis létesült és finanszírozásukra 24,7 millió forint kifizetés
történt a kassza-elõirányzat terhére.
A fogorvosi ellátás területén kialakult feszültségek, az ellátás
problémáinak enyhítése érdekében a Kormány a 2029/1996.(II. 9.) számú
határozatával döntött arról, hogy bõvíteni kell a társadalombiztosítási
támogatással igénybe vehetõ fogorvosi szolgáltatások körét. A bõvített
fogászati ellátás finanszírozásának biztosítása érdekében a fogorvosi
szolgáltatások 7,1 milliárd forintos 1996. évi eredeti kassza-
elõirányzata szakmai fejlesztés címén 2,5 milliárd forintot tartalmazott.
Ebbõl a felhasznált összeg 756 millió forint volt. A keretmaradvány több
okból keletkezett. Egyrészt az 1995. július 1-jétõl életbe lépett
szabályozás eredményeként több fogorvosi szolgálat mûködése megszûnt,
mivel a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások körének
csökkentését nem tudta ellensúlyozni ezen ellátás iránti "fizetõképes
kereslet"-bõl származó bevétel. Másrészt az 1996. június 1-jétõl
bevezetett új finanszírozási rendszer normatívái alapján szervezhetõ
fogorvosi szolgálatok számától messze elmaradt a létesített és
finanszírozott praxisok száma.
A fogorvosi szolgáltatás új finanszírozási rendszerére vonatkozó
jogszabályok (62/1996. (IV. 26.) és 114/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet)
a korábbi bázisból eredõ torzulások megszüntetése érdekében az
alapelõirányzat helyett az azonos feladatokat ellátó praxisokhoz azonos
havonkénti fix díjat határoztak meg, amely heti 30 órás rendelési idõvel
mûködõ praxisok esetében 130 ezer forint alapdíjnak a praxis típusától
függõ szorzószámmal korrigált összege volt. A több éve tervezett
teljesítményarányos finanszírozás 1996-ban sem került bevezetésre.
A feladatfinanszírozásba tartozó járóbeteg-ellátásra fordított összeg
4,4 milliárd forint volt, amelybõl 4,3 milliárd forint a gondozói
tevékenység finanszírozására lett felhasználva, amely éves szinten 19,1%-
kal haladja meg az 1995. évi teljesítést.
A feladat + teljesítményfinanszírozott járóbeteg-szakellátás 30,6
milliárd forinttal részesedett az 1996. évi költségvetési keretbõl, amely
19,2%-os növekedést jelent az elõzõ évi kiadáshoz képest. Ezen összegbõl
járóbeteg- szakellátás tevékenységi kódjai szerinti
teljesítményjelentések alapján 18,2 milliárd forint került kifizetésre
teljesítménydíjként, az ÁNTSZ megyei intézetei által az egészségügyi
intézetek és szolgálatok részére végzett mikrobiológiai vizsgálatokra
pedig 364 millió forint került felosztásra.
Az érvényes kódrendszerrel mért és jelentett teljesítmények alapján - az
1995. évi teljesített 26,2 milliárddal szemben - 1996. évben 31,7
milliárd pont került elszámolásra, valamint korrekciós elszámolásként
mintegy 85 millió pont. Ezen idõszakban egy pont aktuális havi értéke
0,5135 forint és 0,6875 forint között változott a havonként jelentett
teljesítménypontok függvényében. Az éves pontérték átlaga 0,5764 forint
volt.
1996-ban a kötelezõ egészségbiztosítási szolgáltatások köre kiegészült a
otthoni szakápolással. Az eredeti költségvetési törvény ezen ellátásra
600 millió forintot irányzott elõ, amelyet a pótköltségvetési törvény a
várható kiadások alapján 20 millió forintra csökkentett. Az 1996. évi
ténykiadás végül 25 millió forint volt. A keretmaradvány más kasszákhoz
lett átcsoportosítva.
Az új feladatra elõirányzott összeg felhasználásának elmaradása a
vonatkozó finanszírozási szabályok késedelmes megjelenésére (1996.
július), azok alkalmazásának nehézségeire, a feladat újszerûségére és a
teljesítmény-elszámolás, pályáztatás rendszerére vezethetõ vissza. A
szabályoknak megfelelõ pályázatok elbírálását követõen a megyei
egészségbiztosítási pénztárak 1996. október l-jétõl tudták megkötni az
elsõ finanszírozási szerzõdéseket. A létrejött szerzõdések alapján 1996.
évben csak a várható egy havi teljesítménydíj 30%-ának megfelelõ összegû
egyszeri elõleg kifizetése volt teljesíthetõ.
A mentés és betegszállítás eredeti költségvetési elõirányzata 6,54
milliárd forint volt, amely tartalmazta az 1995. évi báziselõirányzat 500
millió forinttal történt emelését is. Az elõirányzat növelés a
kockázatkezelés célelõirányzata terhére, belsõ átcsoportosítással
valósult meg. Egyidejûleg megszüntetésre került a betegszállításért
fizetendõ lakossági hozzájárulás (100 Ft szállításonként).
A pótköltségvetési törvény a mentés és betegszállítás kasszaelõirányzatát
6,95 milliárd forintban határozta meg, amely teljes mértékben
felhasználásra került. Az elõirányzat feladatok szerinti szétválasztása -
az Országos Mentõszolgálat számviteli gyakorlata miatt - 1996. évben nem
történt meg.
Mentésre és betegszállításra az Országos Mentõszolgálat 6,39 milliárd
forint, öt egyéb mentést végzõ szervezet pedig 99 millió forint
finanszírozásban részesült. Az Országos Mentõszolgálaton kívül
betegszállítást végzõ szervezetek szolgáltatásainak finanszírozására
felhasznált összeg 463 millió forint volt. E szervezetek betegszállítás
céljából 1996-ban 9,3 millió hasznos kilométert teljesítettek.
Fekvõbeteg-szakellátásra az 1996. évi módosított költségvetési
elõirányzatból 129,8 milliárd forint került felhasználásra. Ebbõl 89,4%-
ot az aktív fekvõbeteg szakellátás, 10,6%-ot a krónikus fekvõbeteg
szakellátás finanszírozására fordított az Egészségbiztosítási Alap
kezelõje. A kiadások négy havi 5%-os színvonal tartására 1,8 milliárd
forint, a 8 havi 24%-os átlagos színvonal tartásra 17,8 milliárd forint
szolgált. Éves átlagban az aktív fekvõbeteg szakellátás 19,8 a krónikus
19,5%-kal haladta meg az 1995. évi kiadást.
1996. év folyamán a fekvõbeteg szakellátás finanszírozása az 1995 október
1-jével megkötött szerzõdések alapján történt. A szerzõdések kapcsán
érdemi változás - csökkenés - csak az aktív szakellátás ágyai esetében
történt, 10 970 ágy szûnt meg, azaz az összes ágy 10,5%-a (aktívon belül
12,9%). A krónikus ágyak száma csekély mértékben, 220-szal, 1,1%-kal
nõtt, így az össz-ágyszámon belüli aránya 18,9%-ról 21,3%-ra emelkedett.
Az aktív fekvõbeteg szakellátásban teljesített éves súlyszám 2,4 millió
volt, amely 6,1%-kal haladja meg az 1995. évi teljesítményt. A havi
teljesítmények többnyire 190 és 220 ezer súlyszám között ingadoztak. A
krónikus fekvõbeteg szakellátásban teljesített ápolási napok száma 1,9%-
kal haladja meg az elõzõ évit. Az átlagos krónikus ellátási napidíj 2000-
2300 forint körül alakult 1996-ban.
Az esetfinanszírozotti körbe tartozó ellátások az összes gyógyító-
megelõzõ ellátás 6,2%-át tették ki, miközben a korábbi években, 1994- és
1995-ben ez az arány 4,7, illetve 5,9% volt, mely jól mutatja az
elvégzett nagyértékû diagnosztikai vizsgálatok és mûtétek (pl.
transzplantációk), implantátumok és mûvesekezelések számának növekedését
és a technológiai fejlõdés mértékét, valamint az egészségügyben használt
anyagok és eszközök árának emelkedését.
1996. év során több új diagnosztikai egység (két CT és három MRI) kezdte
meg mûködését. Kisebb megtakarítás a DSA diagnosztika területén
következett be a tervezett fejlesztés elmaradásával és a vizsgálatok
normáinak jelentõs csökkentésével. A mûvesekezelések területén újabb
állomás kezdte meg mûködését és a már mûködõ központban pedig kapacitás
bõvítésre került sor.
1.2. 1996-ban is a gyógyszertámogatási kiadások alakulása jelentette a
tervezettnél kedvezõtlenebb költségvetési egyensúlyi helyzet
létrejöttének egyik fõ okát. Az 1996-ra a célul kitûzött 1995 évihez
képest 2 milliárd forint összegû kiadásnövekedés volt. Az elõirányzat
túllépését fokozta, hogy a támogatási rendszer megváltoztatása (az
átlagos támogatási százalék csökkentése) csak többszöri halasztás után,
május 1-jével lépett érvénybe. Ezt megelõzõen több mint 4 milliárd forint
"egyszeri" többletkiadás jelentkezett, annak következtében, hogy a
gyógyszerek termelõi és import beszerzési árának 1996. évi emelkedésébõl
adódó különbözet január 1-jétõl az új fogyasztói ár- és támogatási
rendszer bevezetésének idõpontjáig a gyártóknál és az importõröknél
kompenzálásra került.
Tény ugyanakkor az is, hogy a támogatási rendszer szigorítása nem
eredményezte a várt megtakarításokat. A havi gyógyszertámogatási
kiadásokat szemlélve megállapítható, hogy az intézkedés belépése után sem
volt tapasztalható érdemi kiadáscsökkenés. A támogatási rendszer
szigorítása csak a kiadások még gyorsabb növekedésének vette elejét. A
megfigyelések szerint a gyógyszerrendelési gyakorlat igyekezett
figyelembe venni a támogatási mértékek változását és a hasonló célú
gyógyszerek közül a támogatás-változás során relatíve kedvezõbbé váló
térítési díjú gyógyszerek felé tolódott el a felhasználás. Erõteljes
kiadásnövelési hatása van a gyógyszergyártók igen intenzív marketing
tevékenységével összefüggõ gyógyszerfelhasználási struktúraváltozásnak.
Általános jelenség a korszerûbb, de jóval drágább készítmények erõteljes
térhódítása, a gyógyszerválaszték nagyfokú bõvülése. A terv fölötti
kiadás megvalósulásában a közgyógyellátási rendszer kiszélesítése (a
jövedelmi és gyógyszerkiadási viszonyokat alapul vevõ normatív
közgyógyellátási típus bevezetése) nem játszott jelentõs szerepet.
A járóbetegellátásban is mûködõ ún. különkeretes gyógyszertámogatás
kiadásai a gyógyszer-támogatási kiadások között jelennek meg. E kiadások
növekedése 1996-ban - a vérzékenység kezelésére szolgáló gyógyszerek
nélkül, melyeknek külön törvényi elõirányzatuk van (ld. lejjebb) -
mintegy 1,3 milliárd forint. Ebbõl azonban 0,5 milliárd forint olyan
gyógyszereknek tulajdonítható, amelyek 1996-ban az általános támogatási
rendszerbõl kerültek a különkeretes támogatásba.
A fentebb felsorolt tényezõk hatására a tényleges gyógyszertámogatási
kiadások 84,2 milliárd forintot tettek ki, s ezzel 12,2 milliárd
forinttal meghaladták az eredeti elõirányzatot. Meghaladták a módosított
elõirányzatot (81,9 milliárd forint) is, elsõsorban az év két utolsó
hónapjában fellépõ magas támogatási kiadások miatt, melyek az 1996 õszi
influenzaszerû megbetegedések hatására, valamint az 1997. januári
áremelés hírére már november végén megkezdõdött gyógyszervásárlás nyomán
következtek be.
A vérzékenység kezelésére szolgáló gyógyszerekre 1,25 milliárd forintot
fordított az egészségbiztosítás, ez megegyezik a módosított
elõirányzattal. (Az eredeti elõirányzat 0,8 milliárd forint volt,
megegyezõen az 1994. és 1995. évi elõirányzattal.) A gyógyászati
segédeszköz támogatás tényadata 12,1 milliárd forint. Ez az eredeti
elõirányzathoz képest 0,6 milliárd forinttal több, a módosított
elõirányzatnál viszont 0,9 milliárd forinttal kevesebb.
1.3. A további természetbeni ellátások közül a gyógyfürdõ-szolgáltatásnál és
az utazási költségtérítésnél egyaránt az 1996. évi elõirányzat még az
1994. évi tényadatot sem érte el. A gyógyfürdõ-szolgáltatás kiadása a
megelõzõ két évben 799, illetve 1.214 millió forint volt, az 1996. évi
eredeti elõirányzat pedig 750 millió forint. Ennek betartásához igen
erõteljes szigorító intézkedésekre lett volna szükség, ilyenekre azonban
nem került sor. Az évközi folyamatok regisztrálása alapján a
pótköltségvetési törvény az elõirányzatot a kétszeresére (1.500 millió
forintra) emelte. A megemelt elõirányzathoz képest a tényadat mintegy 100
millió forintos megtakarítást mutat.
Hasonló a helyzet az utazási költségtérítésnél is, ahol az 1.350 millió
forintban meghatározott 1996. évi elõirányzat az 1994. évi 1.414 és az
1995. évi 1.771 millió forintos tényadatot követte. A 2.133 millió
forintos tényadat a pótköltségvetésben megemelt elõirányzatot (2.000
millió forint) is meghaladta.
Az anyatejellátás kiadásai (128 millió forint) az elõirányzott összeg
(200 millió forint) alatt maradtak. Ezen ellátásnál a tényadat kisebb,
mint a megelõzõ két évi (138, illetve 140 millió forint). A
kiadáscsökkenés feltehetõen összefüggésben van a gyermekszületések
számának visszaesésével.
2. Pénzbeni ellátások
2.1. A korhatár alatti rokkant és baleseti nyugellátások 1996. évi tényadata
79,3 millió forint, amely az eredeti elõirányzatot 2,2, a módosítottat
pedig 0,3 milliárd forinttal haladja meg. Az eredeti elõirányzat
megtakarításokat eredményezõ intézkedésekkel (a felülvizsgálati rendszer
szabályainak szigorításával) számolt. A rokkantsági nyugdíjrendszer
átfogó átalakítására irányuló munkálatok csúszása miatt 1996-ban
semmilyen érdemi kiadáscsökkentõ intézkedésre nem került sor.
A rokkantsági nyugdíjrendszer most folyó továbbfejlesztésében az
Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár is részt vesz, ez azonban áthúzódik az 1997, 1998-as évekre. Az
1996. évi elõirányzat túllépése a folyamatok hatásának elhúzódása
következtében következett be.
2.2. Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésében a
táppénzkiadások alakulása jelentõs szerepet töltött be a még nagyobb
költségvetési hiány megakadályozásában. A tényleges kiadás 33,0 milliárd
forint, csaknem 10 milliárd forinttal kisebb az eredeti és több mint 5
milliárd forinttal a módosított elõirányzatnál. Az 1996. évi kiadás az
elõzõ két évi tényadatnál (40,8, illetve 39,8 milliárd forint) is
lényegesen alacsonyabb. A meghozott intézkedések tehát - a várakozásokat
messze meghaladva - az 1993. év nominális színvonala alá vitték le a
kiadásokat. Az alacsony táppénzkiadás a következõ fõbb tényezõk hatására
vezethetõ vissza:
- a tapasztalatok szerint az 1996. elejétõl mûködõ táppénzellenõrzési
rendszer számottevõ mértékû hatást fejtett ki a táppénzkiadások
megtakarítására;
- a betegszabadság tartamának 10-rõl 15 napra történt felemelése direkt
módon csökkentette a táppénzkiadásokat;
- a munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevezetése feltehetõen ösztönzést
adott a munkáltatóknak, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a
táppénzfegyelem javítása irányába hassanak;
- jelentõs szerepet játszottak azok az 1995. évi jogszabályi
módosítások, amelyek megszüntették a nyugdíjas foglalkoztatás,
valamint a többes jogviszonyok alapján történõ táppénzkifizetést. (Az
utóbbiak hatása már 1995. második felében érzékelhetõ volt.)
2.3. A meghozott szigorító intézkedések hatására a terhességi-gyermekágyi
segély kiadásai a két évvel korábbi szintre csökkentek. A tényleges
kiadás 8,3 milliárd forint, szemben a 9,5 milliárd forintos
elõirányzattal. 1996. áprilisában lépett hatályba az a törvénymódosítás,
amely lecsökkentette a terhességi-gyermekágyi segélynek az alapjául
szolgáló keresethez viszonyított százalékos arányát. Az alacsony kiadás
irányába hatott a születések számának évek óta tartó kedvezõtlen
tendenciája is (amelyet erõsített a gyermekszüléssel, gyermekneveléssel
kapcsolatos ellátások feltételeinek szigorítása).
2.4. A további pénzbeni ellátások: a betegséggel kapcsolatos segélyek
(engedélyezett külföldi gyógykezelések támogatása, a külföldi sürgõsségi
ellátás kiadásainak megtérítése, a nemzetközi egyezményekbõl eredõ
kiadások, rendkívüli szociális támogatások), valamint a kártérítési
járadék kiadásai egyaránt alacsonyabbak az elõirányzatnál; a megtakarítás
mintegy 100, illetve 150 millió forint. Ezek az ellátási kiadások 1995-
höz képest minimális mértékben emelkedtek. A betegséggel kapcsolatos
segélyek 1996. évi kiadása 699 millió forint, a kártérítési járadéké 743
millió forint.
2.5. A pénzbeni ellátások kiadásainak függvénye a keresztfinanszírozás
keretében a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeg. Ennek tényadata
37,2 milliárd forint, szemben a 40,0 milliárd forintos eredeti és a 39,3
milliárd forintos módosított elõirányzattal. Ez a jelentõs megtakarítás a
táppénzkiadások igen kedvezõ alakulásának köszönhetõ, annak származékos
hatása. A keresztfinanszírozás keretében az Egészségbiztosítási Alap a
kifizetett pénzbeni egészségbiztosítási ellátások 30,5 %-át utalta át a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak.
3. További kiadások
3.1. A pótköltségvetési törvény rendelkezett arról, hogy az egészségügyi
fekvõbeteg-szakellátási intézmények adósságainak részbeni rendezése az
Egészségbiztosítási Alap forrásaiból történjen, 4,0 milliárd forint
összegben.
A feladat elõkészítését, lebonyolítását még a pótköltségvetési törvény
elfogadása elõtt meg kellett kezdeni, hiszen a törvény hatálybalépése
(december 26.) után az év hátralevõ része már semmilyen lehetõséget nem
adott volna a kitûzött cél elérésére. A munkálatok 1996. novemberében
kezdõdtek a törvénytervezet normaszövegét alapul véve. A tartozásállomány
felmérésében 56 kórház vett részt, melyek közül 39 felelt meg a törvényi
elõírásoknak, annak nevezetesen, hogy 1996. szeptember 30-án a lejárt
szállítói tartozásuk - kivéve a beruházással és felújítással kapcsolatos
tartozásokat - meghaladta az 1995. évi, az Egészségbiztosítási Alapból
származó bevételük 5 %-át. Végül 38 kórház részesedett a finanszírozási
elõlegbõl. A 38 kórház 1996. szeptember 30-án fennálló - számlákkal
igazolt és az egészségbiztosítási igazgatási szervek által
számlamélységig ellenõrzött - szállítói tartozásállománya 4,9 milliárd
forint volt. E tartozás 80,4%-a mértékéig részesültek finanszírozási
elõlegben.
Az elõirányzatból a megkötött szerzõdések által 3995 millió forint került
lekötésre. A finanszírozási elõlegben részesülõ egészségügyi intézmények
nagy beszállítókkal szembeni tartozásállományát az OEP közvetlenül
bocsátotta a cégek (Chinoin, Human, Omker, Hungaropharma, Egis, Medimpex,
Euromedic) rendelkezésére, összességében 1.390 millió forint értékben. A
kórházak a finanszírozási elõleg további részét elkülönített
folyószámlára kapták.
A finanszírozási elõlegek visszafizetése félév moratórium után, 1997.
július hónaptól történik. A havi törlesztõ részletek többnyire az
intézmények 1996. évi, az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételei
havi átlagának 5%-ában kerültek megállapításra. A népjóléti miniszter
engedélye alapján a visszafizetési idõszak 7 kórház esetében meghaladja a
24 hónapot. A szerzõdésekben a finanszírozási elõleg visszafizetésére az
intézménytulajdonosok, illetve a fenntartók garanciát vállaltak. A
moratórium idõszaka alatt elkezdõdik a kamatmentes elõlegben részesített
intézmények gazdálkodásának ellenõrzése, likviditási helyzetének
idõszakonkénti monitorozása.
3.2. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai között 2,7 milliárd forintos
összeget tesz ki a Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési
számláról felvett hitellel kapcsolatban fizetett kamat. A Magyar
Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 30
milliárd forintban határozta meg azt a limitet, ameddig az
egészségbiztosítás kamatmentesen vehet föl hitelt a megelõlegezési
számláról. A kamatmentes hitelkeret mértéke 1996-ban nem változott meg,
az elfogadott pótköltségvetés ugyanakkor már számolt a kamatfizetésbõl
eredõ kiadással, melynek fõ oka a tervezettnél nagyobb hiány
valószínûsítése. A 2,0 milliárd forintos pótköltségvetési elõirányzatot a
tényleges fizetési kötelezettség 0,7 milliárd forinttal haladta meg .
3.3. Az ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadás (posta-, bank- és egyéb
költség) tényadata 1,1 milliárd forint, vagyis az 1,5 milliárd forintos
elõirányzathoz képest 0,4 milliárd forint megtakarítás keletkezett.
Ugyancsak megtakarítás jött létre a kifizetõhelyeket megilletõ
költségtérítésnél is: a 0,5 milliárd forintos elõirányzattal szemben a
tényadat alig haladja meg a 0,3 milliárd forintot. Az 1996-ban felmerült
kiadás kevesebb az 1995-ben, illetve 1994-ben kifizetett összegnél is. Az
alacsony összegû kiadásnak az adja a magyarázatát, hogy azok az
Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátási kiadások (döntõen a táppénz
és a terhességi-gyermekágyi segély), amelyek kifizetõhelyeken folyósított
összegének 1%-át kapják meg költségtérítésként a kifizetõhelyeket
mûködtetõ munkáltatók, 1996-ban kisebb összegûek, mint a megelõzõ évben.
(A táppénz- és a terhességi-gyermekágyi kiadások csökkenése természetesen
nemcsak a globális adatokban, hanem a kifizetõhelyeken teljesített
kiadásokban is jelentkezik.)
3.4. A mûködési célokra fordítható kiadások 1996. évi eredeti törvényi
elõirányzata 13,9 milliárd forint volt. Ezen belül
- folyamatos mûködési kiadásokra 12,0
- a behajtás ösztönzésére 0,4
- az ellenõrzési rendszerek fejlesztésére 0,2
- informatikai fejlesztésre 0,4
- beruházási kiadásra 0,9
milliárd forint szerepelt kiadási elõirányzatként. A Világbanki Program
hazai költségeire ugyan nem tartalmazott elõirányzatot a költségvetési
törvény, de felhatalmazást adott, hogy ilyen célú kiadások - a Kormány
egyetértése esetén - teljesíthetõk legyenek.
A pótköltségvetési törvény a Világbanki Program hazai kiadásaira 1,3
milliárd forintot irányzott elõ. 0,6 milliárd forintra emelte ugyanakkor
0,1 milliárd forinttal csökkentette a beruházási kiadások elõirányzatát.
E módosítások nyomán a mûködési kiadások elõirányzata 13,9-rõl 15,3
milliárd forintra nõtt.
A módosított elõirányzatoktól a teljesítési adatok a következõ tételeknél
térnek el:
- A behajtás ösztönzésére 762 millió forint volt felhasználható. A
behajtás eredményeként 38,1 milliárd forint folyt be a
társadalombiztosításhoz. Az 1996. évi LX. törvény rendelkezése
értelmében a behajtás ösztönzésére felhasználható összeg - mely a
befolyt bevételek 2%-a - túllépheti az elõirányzatot.
- A mûködési költségvetés forrásait gyarapította a törvényi
rendelkezések értelmében igénybe vehetõ 1995. évi pénzmaradvány (0,5
milliárd forint), valamint a mûködési célú bevételek elõirányzat
feletti többlete (0,5 milliárd forint). Mindezeket a tételeket a
bevételek elemzésénél részleteztük.
- A Világbanki Program hazai kiadásainak 1996. évi tényadata 0,3
milliárd forint. A kiadások zöme áthúzódik 1997-re.
Mindezen tényezõk hatására a mûködési költségvetés 1996. évi fõösszege 15,5
milliárd forint.
A 12. §-hoz:
Az egészségbiztosítási szervek 1996-ban 141,8 milliárd forint összegben
folyósítottak a központi költségvetés ellátókörébe tartozó ellátásokat. Ezek
közül a legnagyobb kiadási tételt továbbra is a családi pótlék jelenti. Új
folyósítandó ellátásként 1996-ban megjelent az anyasági támogatás. 1996-ban
jelentõsen átalakult az ellátás igénybevételi szabályainak megváltozásával a
GYES rendszere, és a normatív alapon járó közgyógyellátás bevezetésével
változott a közgyógyellátás rendszere is. A felmerülõ kiadásokat a központi
költségvetés megtérítései és a helyi önkormányzatoknak a közgyógyellátással
kapcsolatos megtérítése nem fedezte teljes egészében, a központi
költségvetésnek még 1,1 milliárd forintos megtérítési kötelezettsége áll
fenn 1996-tal kapcsolatban.
A 13. §-hoz:
A likviditási tartalék 1997. január 1-jével megszûnik, 1996. végi
záróállománya 1, 4 milliárd forint pedig az 1996. évi hiány fedezetére kerül
véglegesen felhasználásra.
A 14. §-hoz:
1996-ban elõrehaladt a vissztehermentes állami vagyonjuttatás keretében
történõ vagyonátvétel. A lezárult - az év végi mérlegben megjeleníthetõ -
vagyonátvétel összege 3,7 milliárd forint volt. Az átvett összegbõl 1,6
milliárd forintot ingatlanok átvétele, 2,1 milliárd forintot pedig a Club
Aliga üdülõegyüttes átvétele tesz ki.
Az 1995. évi, államtól történt vagyonátvételek átvételi értékét az 1995. évi
zárszámadási törvény részben még csak ideiglenes átadás-átvételi értéken
vehette számításba. A végleges átadás-átvételi értékek azóta rendelkezésre
állnak, ezek figyelembevételével az 1995-ben történt vagyonátadás összege,
ahogy a törvényjavaslat említi, 5,2 milliárd forint.
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
EGÉSZÉT ÉRINTÕ RENDELKEZÉSEK INDOKOLÁSA
A 15. §-hoz:
A társadalombiztosítási alrendszer az 1996. évet 68,1 milliárd forint
hiánnyal zárta (az eredeti elõirányzat 17,8 milliárd forint, a módosított
elõirányzat 60,1 milliárd forint volt). A fenti egyenleg 922,2 milliárd
forint bevételi és 990,4 milliárd forint kiadási volumen mellett alakult ki.
A 16. §-hoz:
A tavalyi évben a társadalombiztosításhoz a tartozások kiegyenlítéseként 1,3
milliárd forint összegben került az adósoktól vagyon. Ebbõl 0,6 milliárd
forint összegû vagyon felszámolási eljárások során, 0,7 milliárd forint
összegû vagyon pedig a társadalombiztosítási önkormányzatok határozata
alapján került átvételre. Az átvett vagyonelemek értéke a vagyonátvétellel
kiegyenlített tartozások biztosítási ágak szerinti összegének arányában
oszlik meg a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás között.
A 17. §-hoz:
Az Országgyûlés által elfogadott - jelen törvényjavaslattal elõterjesztett -
zárszámadási törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.