1

.

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4921. sz.

törvényjavaslat

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi

költségvetésérõl

Elõadó:

Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1997. szeptember

1997. évi ........... törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetésérõl

Az Országgyûlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi

XXXVIII. törvény 86. § (1) bekezdés alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi

alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992.

évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetésérõl, valamint

annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következõ

törvényt alkotja:

I. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS

KIADÁSAINAK FÕÖSSZEGE

1. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszernek a

Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási

Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezésébõl - a halmozódások

kiküszöbölésével - adódó

a) bevételi fõösszegét 1 361 264 millió forintban,

b) kiadási fõösszegét 1 378 354 millió forintban,

c) hiányát 17 090 millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére

az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét e

törvény 1. számú melléklete, a társadalombiztosítási alrendszernek és az

alrendszert nem terhelõ ellátásoknak az 1998. évi összesített költségvetési

mérlegét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KÖLTSÉGVETÉSE

Az Ny. Alap költségvetése

2.§ (1) Az Országgyûlés az Ny. Alap

a) bevételi fõösszegét 786 390 millió forintban,

b) kiadási fõösszegét 786 390 millió forintban,

c) egyenlegét nullszaldóban

állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény 3. számú melléklete

tartalmazza.

3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és

nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek mûködési költségvetését e törvény 4.

számú melléklete tartalmazza.

4. § Az Ny. Alap és a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott,

a nyugdíjbiztosítás közremûködésével folyósított ellátások összesített

mérlegét e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

Az E. Alap költségvetése

5. § Az Országgyûlés az E. Alap

a) bevételi fõösszegét 574 874 millió forintban,

b) kiadási fõösszegét 591 964 millió forintban,

c) hiányát 17 090 millió forintban

állapítja meg.

6. § (1) Az E. Alap költségvetési mérlegét e törvény 6. számú melléklete

tartalmazza.

(2) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-

csoportszám gyógyító-megelõzõ ellátás kiadási elõirányzata nem tartalmazza a

felújítások és beruházások fedezetét.

(3) A 6. számú melléklet kiadások, 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-

csoportszám, 1-12. kiemelt elõirányzatok részletezését a 7. számú melléklet

tartalmazza.

7. § Az E. Alapból finanszírozott Egészségbiztosítási Önkormányzat és az

egészségbiztosítási igazgatási szervek mûködési költségvetését e törvény 8.

számú melléklete tartalmazza.

8. § Az E. Alap, valamint a társadalombiztosításon kívüli forrásból

finanszírozott, az egészségbiztosítás közremûködésével folyósított ellátások

összesített mérlegét e törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

9. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E.

Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi

szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó 13. havi

illetményt a dolgozók számára január hónapban fizetik ki - kérelemre 1998.

január hónapban elõleget folyósít. Az elõleget az OEP 1998. február 1-jétõl 5

havi egyenlõ részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegbõl.

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

10. § A 3. számú melléklet bevételek 1. cím, 5. alcímnek az államháztartásról

szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a (8) bekezdése szerinti támogatási

elõirányzata a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi

..... törvény (a továbbiakban: KT.) 28. §-a szerint használható fel.

11. § (1) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1 alcím 1 elõirányzat-

csoportszám gyógyító-megelõzõ ellátás elõirányzata és a 8. kiemelt

elõirányzatszám, végkielégítés elõirányzata és a 7. számú melléklet

célelõirányzatok 1. sorának elõirányzata, a célelõirányzatok összesen,

valamint a Mindösszesen elõirányzat a tényleges kiadások összegével

túlléphetõ.

(2) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. elõirányzat-csoportszám,

1. kiemelt elõirányzatszám speciális szerzõdés szerint támogatott magas árú

gyógyszerkiadás elõirányzatból 1172 millió forint összegû keret a járóbeteg

szakellátásban, 5123 millió forint összegû keret pedig a járóbeteg

szakellátásban használható fel.

(3) A 6 . számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 3.

kiemelt elõirányzat járóbeteg szakellátás, továbbá a 7. számú melléklet III.

járóbeteg szakellátás finanszírozása CT-MRI elõirányzatának felhasználása

során a finanszírozó a nyilvántartásokban elkülönítetten kezeli a járó-,

illetve fekvõbetegek részére elvégzett vizsgálatok elszámolását.

12. § (1) A Ny. Alap 65 000 millió forint, az E. Alap 40 000 millió forint

összegig - a KT. 28. § (1)-(2) bekezdései szerint - bevételeik és kiadásaik

évközi idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt kamatmentes,

e mérték fölött pedig a jegybanki alapkamattal megegyezõ kamat mellett hitelt

vehetnek igénybe a Kincstári Egységes Számláról.

(2) A nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási szervek által

folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat a folyósításukra

vonatkozó jogszabályok alapján a folyósító szerv által készített

finanszírozási tervvel összhangban, az ellátások esedékességekor finanszírozza

1998-ban a Magyar Államkincstár az 1998. évi központi költségvetési törvény

28. § (6) bekezdése alapján.

13. § E törvény 3. számú melléklete kiadások 1. cím, 1. alcím, nyugellátások

és a 6. számú melléklete kiadások 1. cím, 2. alcím, 3. elõirányzat-csoportszám

korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági

nyugellátások és baleseti ellátások elõirányzatának együttes összegébõl az

Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és igazgatási szervei - a

társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-ára

hivatkozással - különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén nyugellátás

(ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális

rászorultságot is figyelembe vevõ megállapítására, illetve emelésére 600

millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 300 millió forintot

használhatnak fel.

14. § (1) A 6. számú melléklet kiadások, 2. cím mûködésre fordított kiadások,

2. alcím behajtás ösztönzése, valamint a 7. alcím APEH-OEP együttmûködéssel

történõ behajtás ösztönzése elõirányzat a tényleges bevételek mértéke, a 3.

számú melléklet kiadások 2. cím, 2 alcím ellenõrzési tevékenység ösztönzése

elõirányzat a járulékellenõrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt

járulék arányában túlléphetõ.

(2) Ha a 3. számú melléklet kiadások, 2. cím, 2. alcím ellenõrzési

tevékenység ösztönzése, 4. alcím informatikai fejlesztés elõirányzatának,

valamint a 6. számú melléklet kiadások 2. cím, 2., 3., 4., 6. alcím behajtás

ösztönzése, ellenõrzési rendszerek fejlesztése és egészségügyi struktúra

átalakítása, beruházás, informatikai fejlesztés elõirányzatok tényleges

kiadása kevesebb mint az elõirányzat, azt a tárgyévben nem lehet felhasználni.

(3) A 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 3. alcím, 2. elõirányzat-

csoport elõirányzata, valamint a 6. számú melléklet 2. cím, 5. alcím, 2.

elõirányzat-csoport világbanki program hazai ráfordításai elõirányzat, a

ténylegesen felmerülõ költségek mértékéig túlléphetõ.

(4) A 3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím, és a 6. számú

melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím (a nyugdíjigazgatási és

egészségbiztosítási világbanki programmal kapcsolatos támogatások)

elõirányzatai a felhasználás tényleges igényéhez igazodóan az

Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat

megállapodása alapján a Kormány egyetértésével évközben átcsoportosíthatóak az

érintett kiadási elõirányzatok azonos összegû, és egyidejû módosításával.

(5) A 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 7. alcím, felhalmozási

kiadások elõirányzat a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter és a

Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat egyetértésével maximum 450 millió forint

összegben teljesíthetõ, ha az e kiadás és a 2. cím, 3. alcím, 1. és 2.

elõirányzat-csoportszám együttes - világbanki kölcsön igénybevétele és a

világbanki program hazai ráfordítása - tényleges igényekhez igazodó kiadása

nem több az elõirányzatok együttes összegénél.

(6) A 6. számú melléklet kiadások, 2. cím, 4. alcím, beruházás

elõirányzat tényleges kiadása a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter és az

Egészségbiztosítási Önkormányzat egyetértésével maximum 637 millió forint

összegben teljesíthetõ, ha az e kiadás, valamint a 2. cím, 5. alcím, 1., 2.

elõirányzat-csoport - világbanki kölcsön igénybevétele és a világbanki

program hazai ráfordítása - kiadások együttes teljesítési adata nem több, mint

az elõirányzatok együttes összege.

15. § A tényleges kiadások mértékéig túlléphetõek a 3. számú melléklet

kiadások

a) 1. cím,

- 1. alcím 1, 2, 3 elõirányzat-csoportszám (korhatár feletti sajátjogú

nyugdíjak, hozzátartozói ellátások, korhatár alatti rokkantsági és baleseti

rokkantsági nyugdíj I-II. csoportos) - ideértve a nyugellátások szükséges

emelését -,

- 2. alcím postaköltségek és egyéb kiadások,

- 3. alcím a KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás,

b) 3. cím Tartós befektetési célú vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások

elõirányzatai.

16. § A tényleges kiadások mértékéig túlléphetõek a 6. számú melléklet

kiadások a) 1. cím

- 1. alcím, 2-6. elõirányzat-csoport szám (gyógyfürdõ szolgáltatás, anyatej

ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás, utazási

költségtérítés),

- 2. alcím pénzbeli ellátások, 1-5. elõirányzat-csoport (terhességi-

gyermekágyi segély, táppénz, korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és

baleseti rokkantsági nyugellátások és baleseti ellátások, betegséggel

kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) ,

- 3-5. alcím (kifizetõ helyeket megilletõ költségtérítés, postaköltség, a

KESZ igénybevétele miatti kamatkiadás),

b) 3. cím tartós befektetési célú vagyongazdálkodással kapcsolatos,

c) 5. cím APEH-OEP együttmûködéssel összefüggésben átadott összeg

elõirányzata.

17. § Jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Ny. Alap és az E. Alap

kintlévõségeinek csökkentésére irányuló célfeladatok megvalósításában

résztvevõ köztisztviselõknél a személyi juttatások és ezek munkáltatót terhelõ

járulékai a teljesítmény figyelembevételével legfeljebb 6%-kal eltérhetnek a

a) 4. számú melléklet kiadások

- 1. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.,

- 2 cím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.,

b) 8. számú melléklet kiadások

- 1. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt

elõirányzatszám,

- 2. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt

elõirányzatszám,

elõirányzattól.

18. § (1) Az Állam által a Ny. Alapnak vissztehermentesen átadott BHG ingatlan

értékesítésébõl származó bevétel kizárólag a Fõvárosi és Pest Megyei

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését szolgáló Budapest, Fiumei úti

épület felújítására használható fel.

(2) Ha a Budapest, Fiumei úti épület rekonstrukciójának tényleges

kiadása kevesebb, mint a BHG ingatlan elidegenítésébõl származó bevétel, azt

más célra nem lehet felhasználni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevétel teljesülése esetén, annak

összegével

a) a 3. számú melléklet

- bevételek 2. cím, mûködési célú bevételek,

- kiadások 2. cím, mûködésre fordított kiadások, valamint

b) a 4. számú melléklet

- bevételek 9. cím központosított elõirányzatok és

- kiadások 9. cím, és 1. alcím, 2. elõirányzat-csoportszám

elõirányzat túlteljesül.

19. § A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány megállapodhatnak a 3.

számú melléklet bevételek, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám vagyonérté-

kesítésbõl és vagyonhasznosításból származó bevétel elõirányzat arányos

csökkentésében, amennyiben a 3. számú melléklet

a) 1. cím, 1. alcím a Nyugdíjbiztosítási Alap járulék bevételei és

hozzájárulásai elõirányzat 1998. I. félévi teljesülésébõl valószínûsíthetõ a

Ny. Alap tervezettnél kedvezõbb egyensúlyi helyzete, és a

b) 4. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám vagyonértékesítésbõl és vagyonhasz-

nosításból származó bevétel elõirányzat a féléves teljesülése eléri az

elõirányzat 50%-át.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATAINAK

MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának általános szabályai

20. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.

törvényben (a továbbiakban: Eb.) foglalt egészségügyi szolgáltatások

finanszírozása - figyelemmel az egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a

területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény

(továbbiakban: T.) alapján megkötött kapacitás lekötési megállapodásokból és a

55. § (1) bekezdése szerinti struktúra átalakításokból következõ módosításokra

- 1998. december 31-ig az e törvény hatálybalépésekor érvényes finanszírozási

szerzõdések alapján történik. A bérmegállapodás teljesítésének fedezetét az

egyes ellátások kassza-elõirányzatai tartalmazzák. Ennek folyósítására elsõ

alkalommal a március hónapra esedékes finanszírozáskor kerül sor. A

teljesítmény szerint finanszírozott ellátásoknál a bérmegállapodás fedezetét -

a kormányrendeletben meghatározottak szerint - a teljesítménytõl független fix

elem tartalmazza.

(2) Az Eb. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltak közül a Kormány

rendeletében meghatározott egyes szolgáltatásokat az OEP - az E. Alapba e

címen a központi költségvetésbõl átadott elõirányzat terhére - az (1)

bekezdésben foglaltak szerint finanszírozza az adott egészségügyi

szolgáltatásra meghatározott finanszírozási rendszer szerint.

21. § (1) Az E. Alap kezelõje, a gyógyító-megelõzõ ellátások éves

költségvetési elõirányzatán belül - figyelemmel az AT. 11. §-ának (2)

bekezdésében foglaltakra - a népjóléti miniszter egyetértésével

átcsoportosíthat, vagy kijelölheti azon összetartozó elõirányzatokat,

amelyeket együttesen kíván kezelni. Az átcsoportosítás szükségességét az E.

Alap éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen

indokolni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a 19. §

(2) bekezdésében foglalt elõirányzatok tekintetében.

22. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták

megállapításával, a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok

és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív

rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztetõ

mértékû teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók utján

csökkenti.

23. § A járóbeteg szakellátás - ideértve a fogászati ellátást is - a lekötött

kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és

a) nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy

b) az általuk ellátott feladat

alapján kerül finanszírozásra.

24. § A fekvõbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív minõsítésû osztályokon

nyújtott ellátás finanszírozása a kapacitás rendelkezésre állásáért fix

összeggel és

a) az ellátást indokoló fõdiagnózis,

b) a fõdiagnózis által indikált beavatkozások,

c) a fõbetegséghez társult betegségek,

d) a beteg életkora,

e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások

alapján képzett súlyszámok figyelembevételével történik.

25. § A fekvõbeteg szakellátás intézményei a krónikus minõsítésû osztályokon

nyújtott ellátás után a kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és a

teljesített ápolási napok alapján szakmánként országosan egységes ápolási díj

alapján részesülnek finanszírozásban.

26. § A védõnõi szolgálat, az anya- és csecsemõvédelmi feladatok, az iskola-

és ifjúság-egészségügyi ellátás, valamint az alapellátási ügyeleti

szolgálatok, továbbá a büntetésvégrehajtás által fenntartott egészségügyi

intézmények finanszírozása az általuk ellátott feladatok alapján történik.

27. § (1) A fekvõbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás és a

betegszállítás finanszírozása a végzett teljesítményen alapul.

(2) Az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban

nyújtható ellátások finanszírozása az ellátott esetek számbavételével

történik.

28. § (1) Az egészségügyi ellátás-fejlesztõ alap elõirányzat

a) új, a jelenlegi finanszírozási rendbe még be nem fogadott egészségügyi

szolgáltatások, továbbá

b) a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentõségû, elsõsorban krónikus

betegségek szövõdményeinek gyakoriságát és súlyosságát csökkentõ prevenciós

eljárások támogatására a népjóléti miniszter egyetértésével használható fel a

Kormány rendeletében meghatározott pályázat szerint.

(2) Az egyes finanszírozási technikák bevezetésének elõkészítése

céljából a Népjóléti Minisztérium szakmai fejlesztési programjában részt vevõ

egészségügyi szolgáltatók szerzõdés szerinti finanszírozása mellett az OEP a

népjóléti miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal

kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történõ illesztés lehetõségét

biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat is.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési elõirányzatainak

megalapozását szolgáló törvénymódosítások

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl

szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

29. § Az AT. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében

fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, korhatárt betöltött, valamint a

korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági

nyugellátások kiadásainak fedezetére szolgál."

30. § Az AT. 4. § (3) bekezdésének a)-c) és g) pontjai helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/

"a) a társadalombiztosításhoz befolyt

aa) társadalombiztosítási járulékok 61,54%-a (a társadalombiztosítási

járulékon - 39% - belül a 24%-os mértékû nyugdíjbiztosítási járulék

részaránya), valamint a szolgálati idõ megszerzésére kötött megállapodás

alapján fizetett nyugdíj-biztosítási járulék teljes összege;

ab) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a

keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a nyugdíj elõtti munkanélküli

segély utáni, továbbá a szolgálati idõ megszerzésére kötött megállapodás

alapján fizetett nyugdíjjárulék teljes összege, valamint a kizárólag a

társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett

egyéni járulék 70,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes

mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék 7%-os részaránya) és a

magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett egyéni járulék

25,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 4% - belül

a nyugdíjjárulék - 1% - részaránya);

b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként

szerzett szolgálati idõ nyugdíjköltségeinek fedezetére, valamint a

gyermekgondozási segélyen lévõk után a központi költségvetés által fizetett

nyugdíjbiztosítási járulékot, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel

történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített

befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amt.) 7. §-a

alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt

összeget is;

c) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel

kapcsolatos egyéb bevételek közül

ca) a késedelmi pótlék, bírság 56,91 %-a,

cb) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel, vagy más

ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;

cc) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos

egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés,

egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint eltérõ rendelkezés

hiányában a társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak éves költségvetési

törvényében meghatározott további bevételek 56,91 %-a;

g) törvényben meghatározott egyéb bevétel, ideértve a magánnyugdíjról és a

magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés

d) pontja, továbbá 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár

által a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg átutalását a

Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ha a pénztártag eszerint döntött;"

31. § Az AT. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (1) Az Egészségbiztosítási Alap az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött

személyek

a) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja,

b) III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói

nyugellátása, hozzá-tartozói baleseti nyugellátása,

c) a jogszerzõnek üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében

történõ elhalálozására tekintettel, 1998. január 1-jét megelõzõ idõponttal

megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátása,

d) egyéb baleseti ellátása

fedezetére, valamint a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a külön

jogszabályban meghatározott gyógyító-megelõzõ ellátások, a gyógyászati

szolgáltatások (gyógyfürdõ szolgáltatások, anyatej ellátás) a gyógyszer- és

gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési

járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál."

32. § Az AT 5. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/

"a) a társadalombiztosításhoz befolyt

aa) társadalombiztosítási járulékok 38,46%-a (a társadalombiztosítási

járulékon - 39% - belül a 15%-os mértékû egészségbiztosítási járulék

részaránya), valamint a 11,5%-os mértékû egészségbiztosítási járulék, a

baleseti járulék, az egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött

megállapodás alapján fizetett egészség-biztosítási járulék teljes összege;

ab) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólagos bevételét képezõ egyéni

járulékok közül a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá

tartozó személy által fizetett egyéni járulék 30,00%-a (az általuk fizetett

egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási

járulék - 3% - részaránya) és a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett

egyéni járulék 75,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes

mértékén - 4% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya);

b) az Amt. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási

Alapnak átutalt összeg;

c) egyéb járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi

LXXXVIII. törvény szerinti egészségügyi hozzájárulás, továbbá a munkáltatói

táppénzhozzájárulás;

d) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel

kapcsolatos egyéb bevételek közül

da) a késedelmi pótlék, bírság 43,09 %-a,

dd) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj, és központi

költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések

megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett - jogalap

nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt

összegek teljes egészében,

dc) az egyéb bevételek, valamint - eltérõ rendelkezés hiányában - a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényben

meghatározott további bevételek 43,09%-a;

33. § Az AT. a következõ 5/C. §-sal egészül ki:

"5/C. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap

kintlévõségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen

Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a célfeladatok

megvalósításában részt vevõ köztisztviselõk részére ösztönzõ jutalom

kifizetésére kerülhet sor.

(2) A jutalom összegének kifizetésére az igazgatási szervek

Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülésérõl szóló jelentésének

a Társadalombiztosítási Önkormányzat Felügyelõ Bizottsága általi

felülvizsgálatát követõen kerülhet sor.

(3) Az ösztönzõ jutalom felhasználásának részletes

szabályait, a társadalombiztosítási önkormányzatok közgyûlései állapítják meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésekkel összefüggõ ösztönzõ jutalom

kifizetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg."

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint

e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

34. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a

továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/E törvény alapján biztosított az, aki/

"a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetõleg közszolgálati jogviszonyban,

bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelõszülõi

jogviszonyban áll, fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja (a továbbiakban:

munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidõben történik

a foglalkoztatása,"

"d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj elõtti

munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülõ

személy, továbbá az a személy, akinek munkanélküli járadékra való

jogosultságát 1998. január 1-je elõtt megállapították és a járadék folyósítása

a munkaadótól kapott végkielégítés miatt késõbbi idõpontban történik,

feltéve, hogy a munkanélküli ellátást folyósító szerv a halasztás idõtartamára

a társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot megfizette,"

35. § A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon túl - az, aki/

"o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy és errõl a települési

önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki."

36. § A Tbj. 22. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki. Egyidejûleg a §

jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A munkanélküli ellátást folyósító szerv az olyan személy után, akinek

munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-jét megelõzõen

megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés

miatt késõbbi idõpontban történik, a halasztás idõtartamára a munkanélküli

járadék megállapított összege után társadalombiztosítási járulékot és

nyugdíjjárulékot fizet."

37. § A Tbj. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32. § Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a

heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képezõ jövedelme

után - a 24., 27., 29. és a 31. §-okban foglaltaktól eltérõen - a

biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie."

38. § A Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (2) A 39. § (2) bekezdésében említett személy az egészségbiztosítási

ellátások megszerzése végett 18%-os mértékû egészségbiztosítási járulék

fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet."

39. § A Tbj. 50. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztató a biztosítottnak juttatott, a járulék alapját képezõ

tárgyhavi kifizetések után köteles a járulékok alapját és összegét

megállapítani, a biztosítottat terhelõ járulékot levonni és arról a (2)

bekezdésben foglaltak szerint a bevallást benyújtani és a tárgyhót követõ hó

10. napjáig az igazgatási szervnek megfizetni. A kifizetéssel egyidejûleg a

foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett

társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és az egészségügyi

hozzájárulásról, valamint a tõle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási

járulékról, valamint tagdíj összegérõl."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

módosítása

40. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a

továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következõ (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) Az öregségi nyugdíj összegét - ha a biztosított kizárólag a

társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot,

vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévõ összeget a

Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták - az (1) bekezdés szerint kell

meghatározni.

(7) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévõ

összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap

részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg

hetvenöt százaléka."

41. § A Tny. 79. § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) bekezdés szerinti naptól kezdõdõen a kötelezõ egészségbiztosítás

ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-a szerinti baleseti

járadék folyósítását szüneteltetni kell."

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény módosítása

42. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a

továbbiakban Eht.) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a

továbbiakban: Tbj.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezetének

kiegészítésére, illetõleg a Tbj. szerint kizárólag egészségügyi szolgáltatásra

jogosultak ellátásának finanszírozására egészségügyi hozzájárulást kell

fizetni."

43. § Az Eht. 2. §-ának (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(1) A Tbj. 4. § a) pont 1., 3. és 6. alpontja szerinti foglalkoztató a

Tbj. 5. §-a (1) bekezdése a) és b) pontja, valamint 4. §-ának d) pontja

alapján, továbbá a

Tbj. törvény alkalmazásában munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében

foglalkoztatott - ide nem értve a Tbj. 11. §-ában meghatározott személyeket -,

valamint a munkanélküli ellátást folyósító szerv a munkanélküli járadékban

vagy keresetpótló juttatásban részesülõ személy után havi 2.100 (napi 70) Ft

összegû egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

(2) A Tbj. 4. §-ának b) pontja szerinti egyéni vállalkozó havi 2.100 (napi 70)

forint összegû egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, kivéve ha a

fizetési kötelezettség az (1) bekezdés alapján fennáll."

44. § Az Eht. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell egészségügyi

hozzájárulást fizetni arra az idõtartamra, amely alatt a foglalkoztatott/

"a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,

gyermekgondozási díjban részesül, vagy keresõképtelen - ide nem értve a

betegszabadság idõtartamát -, illetõleg fizetés nélküli szabadságon van, annak

31. napjától."

45. § Az Eht. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 3. § A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõ személy után a

támogatást folyósító települési önkormányzat köteles havi 2.100 (napi 70)

forint összegû egészségügyi hozzájárulást fizetni."

A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módról és az azonosító kódok

használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

46. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módról és az azonosító

kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban Szaz.) 3. §-

ának e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazása során:/

"e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati

igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott

szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.

törvény 58.§ (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott

társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek."

47. § A Szaz. 6. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj

rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a

Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek

képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza."

48. § A Szaz. 23. §-ának a) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/ a TAJ számot a következõ szervek az alábbiakban meghatározott célból

kezelhetik:/

"a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetõhellyel

rendelkezõ foglalkoztató, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi. LXXX. törvényben (a

továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.

évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban Tny. tv.), a magánnyugdíjról és a

magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi. LXXXII. törvényben (a továbbiakban

Mpt. tv.), a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.

törvényben, (a továbbiakban: Eb. tv.) valamint az alkalmi munkavállalói

könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek

egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvényben (a

továbbiakban: Alk. tv.) elõírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv

(foglalkoztató, polgár vagy intézmény) az e törvényekben meghatározott

nyilvántartásokkal, járulékok levonásával, bevallásával, befizetésével,

behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli

ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenõrzésével

kapcsolatban;"

"f) a munkaügyi igazgatás szerve a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást

elõsegítõ támogatással és munkaerõ-piaci szolgáltatással kapcsolatos, valamint

a foglalkoztatottakkal összefüggõ, jogszabályban meghatározott egyéb

tevékenysége, valamint ellenõrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi

adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató e tevékenysége körében."

49. § A Szaz. 24. §-ának a) pontja a következõk szerint módosul:

/A TAJ szám továbbítására jogosultak:/

"a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a

társadalombiztosítási kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató, illetve a 23.§ a)

pontja alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és

intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a törvényekben meghatározott

nyilvántartások, a járulékok bevallásával és egyéb követelések befizetésével,

behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli

ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenõrzésével

kapcsolatos feladata teljesítése céljából."

50. § A Szaz. 26. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítási szerv kapcsolati kódot képezhet az ugyanazon

polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlõdõ adatszolgáltatás igénylése,

teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérõ nyilvántartásának

karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra adatkérõnként más-más kapcsolati

kódot kell képezni.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a társadalombiztosítási

szerv határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel,

a TAJ számmal és a személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható

azokból.

(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra

használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind

társadalombiztosítási szerv, mind az adatkérõ nyilvántartásából törölni kell.

A kapcsolati kódot csak a társadalombiztosítási szerv, valamint az

adatszolgáltatást kérõ kezelheti és továbbíthatja."

51. § A Szaz. 37. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód

alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:/

"b) a társadalombiztosítási szervnek, az egészségbiztosítási nyilvántartásában

szereplõ polgár családi és utónevének (nõk esetében beleértve a leánykori

családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és idõpontjának,

családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról,

ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényérõl vagy az onnan való

visszatérésérõl, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges

elhagyásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek

nyilvántartásában szereplõ adatairól;

c) a társadalombiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában

szereplõ polgár családi és utónevének (nõk esetében beleértve a leánykori

családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és idõpontjának,

családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének -

változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényérõl vagy az onnan

való visszatérésérõl, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges

elhagyásáról."

52. § A Szaz. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A foglalkoztató és kifizetõ a személyazonosító jelet az Art.-ban

meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti, és az állami

adóhatóságnak továbbíthatja."

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

1992. évi LXVI. törvény módosítása

53. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló

1992. évi LXVI. törvény 37. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/(4) A 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére

jogosult:/

"a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.

törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás

ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a

Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó

szervek - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a

nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban elõírt

kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó

ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történõ megállapítása és

folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenõrzése céljából."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény módosítása

54. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény (a továbbiakban: Szt.) 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben

az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek

állapítja meg szociális rászorultságát

a) akinek családjában az egy fõre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegét,

b) aki egyedülélõ és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 150%-át

nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági

bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány

érvényességi ideje legfeljebb 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló

személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás

érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek

fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekrõl a települési önkormányzat

polgármestere nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési

kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv felé."

Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az AT. 4. §-ának (2)

bekezdésében az "54,41%-ának" szövegrész helyébe a "56,91%-ának" szövegrész,

5. §-ának (2) bekezdésében a "45,49%-ának" szövegrész helyébe a "43,09%-ának"

szövegrész lép.

(3) Az AT.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Ny. Alap és E.

Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit elsõ ízben az

1998. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.

(4) A Ny. Alappal és az E. Alappal szemben 1998. január 1-jét

megelõzõen keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket,

valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor hatályban

volt, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelõen kell a

két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.

56. § (1) Az 1999. évre vonatkozó kapacitáslekötési megállapodásokat 1998.

november 1-jéig kell megkötni.

(2) A megkötött kapacitáslekötési megállapodások év közben csak akkor

módosíthatók, ha

a) az egészségügyi szolgáltató részére kiadott mûködési engedély

módosítása a lekötött kapacitást érinti, vagy

b) a szolgáltatási struktúra átalakításával - a kapacitáslekötési

megállapodással érintett feladatok változatlan teljesítése mellett - a

járóbeteg

szakellátási feladatok növelésével egyidejûleg csökken a fekvõbeteg

szakellátásra lekötött kapacitás, vagy a krónikus minõsítésû kapacitás

növelésével egyidejûleg csökken az aktív ágyak száma, és a népjóléti miniszter

az a) pontban foglalt feladatok vagy a b) pont szerinti struktúra

átrendezésével egyetért.

57. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a T. 1. számú melléklete helyébe e törvény 10. számú melléklete lép,

3. számú melléklete helyébe e törvény 11. számú melléklete lép,

b) a T. 2. számú mellékletében a "A területi normatívák kiszámításánál

figyelembe veendõ adatokat és a számítás részletes matematikai levezetését a

Népjóléti Közlönyben kell közzétenni." szövegrész helyébe a "A területi

normatívák kiszámításánál figyelembe veendõ adatokat, a számítás részletes

matematikai levezetését, valamint ezek eredményeképpen a tárgyévre kiszámított

megyénkénti ágyszámokat a megállapodási határidõt megelõzõ 180 nappal a

népjóléti miniszter köteles közzétenni. A matematikai összefüggés alkalmazá-

sához szükséges adatok közül - az OEP által szolgáltatott, a finanszírozási

szerzõdésekbõl származó adatok esetében a megállapodás évét megelõzõ évben

érvényes finanszírozási szerzõdések adatait kell alkalmazni,

- a népszámlálási adatok tekintetében a legutolsó népszámlálás adatait kell

figyelembe venni,

- a kórházi betegforgalmi adatokra és a KSH által szolgáltatott egyéb adatok

tekintetében a megállapodás évét megelõzõ második-negyedik évre számított

átlagos adatokat kell figyelembe venni." szövegrész lép, egyidejûleg a 2.

számú táblázatot megelõzõ cím, a 2. számú táblázat és annak magyarázata a

hatályát veszti.

c) a T. 4. számú melléklete a Bács-Kiskun szövegrészt követõen a " Bács-

Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét" szövegrésszel, a Heves

szövegrészt követõen pedig a "Mátrai Állami Gyógyintézet, Mátraháza"

szövegrésszel egészül ki.

(2) A (1) bekezdésben foglaltakat elsõ ízben a 56. § (1) bekezdése

szerinti kapacitás lekötési megállapodások megkötése során kell alkalmazni.

58. § (1) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) pontjában az "eltartott hozzá-

tartozója [Ptk. 685. §. b) pont]" szövegrész "eltartott közeli hozzátartozója

[Ptk. 685. §. b) pont] és élettársa szövegrészre változik. A 42-44. §-ok

rendelkezéseit elsõ ízben az 1998. január hónapra vonatkozó befizetésekre kell

alkalmazni. Egyidejûleg hatályát veszti az Eht. 4. §-ának (2)-(3) bekezdése és

5. §-ának b) pontja, valamint az Eht. 7. §-ának (3) bekezdésébõl az "és a 4. §

(1) bekezdésében", valamint az Eht. 8. §-ában a ", a T. 105/C. § (2)

bekezdésének alkalmazásánál pedig a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási

és nyugdíj-

járulékot" szövegrész, továbbá a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdésébõl az "A

foglalkoztató a levont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a

biztosítottnak, amelyen nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a

biztosított által megjelölt pénztárnak megfizette szövegrész, a Tbj. 50. §-a

(2) bekezdésének d) pontja, 53. §-ának (3) bekezdése és 57. §-ának (2)

bekezdése."

(2) Az Eht. 2. §-a (4) bekezdésében a "naptári naponként 60 forint"

szövegrész "naptári naponként 70 forintra változik, 7. §-ának (1) bekezdésében

a "T.-re való hivatkozás" Tbj."-re, a 8. §-ban a "T. 105/C. § (1)" bekezdésére

való hivatkozás" Tbj. 53. § (1)-(2)" bekezdésre változik.

(3) Egyidejûleg hatályát veszti az Szt. 55. §-a és 124. §-ának (3)

bekezdése.

59. § (1) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter a T.-ben meghatározott

szakrendelési összóraszámok és ágyszámok szakterületek szerinti megoszlásának

a meghatározására.

(2) Az E. Alap költségvetési mérlegében a 6. számú melléklet

kiadási oldalon 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 11. elõirányzat

mûködési költség elõlegkeret felhasználásának szabályait kormányrendelet

határozza meg.

60. § Ahol jogszabály a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt,

vagy a végrehajtásáról szóló 89/1990. (V.1.) MT rendeletet említi, azon -

jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában -

a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, valamint az ellátások

fedezete, a társadalombiztosítási nyilvántartások, továbbá az

adatszolgáltatási és járulék-fizetési kötelezettség teljesítése, valamint ezen

szabályok ellenõrzése és az elõírt kötelezettségek elmulasztásának

vonatkozásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.

törvényt,

b) a társadalombiztosítási nyugellátás vonatkozásában, ideértve az öregségi,

rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a hozzátartozói

nyugellátásokat, a nyugdíjak évenkénti emelését, a nyugellátási iránti igény

érvényesítését, az ezekkel összefüggõ felelõsségi szabályokat, a

nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a társadalombiztosítási

nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt,

c) az egészségbiztosítási ellátások - ideértve az egészségügyi

szolgáltatásokat és a pénzbeli ellátásokat, ezen belül a terhességi

gyermekágyi segélyt, a táppénzt; továbbá a baleseti ellátásokat, ezen belül a

baleseti egészségügyi szolgáltatást, a baleseti táppénzt és a baleseti

járadékot - vonatkozásában a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló

1997. évi LXXXIII. törvény, valamint

d) az a)-c) pontokban említett törvények felhatalmazása alapján kiadott

szabályokat kell érteni.

10. számú melléklet

az 1997. évi ... törvényhez

" 1. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez

A járóbeteg szakellátás heti rendelési összórájának felsõ határértéke tízezer

lakosra

1. Általános szakrendelés szakorvosi órái:

266

2. Országos, regionális és speciális feladatot

ellátó szakrendelés többlet szakorvosi órái:

210

3. Gondozó intézeti gondozás többlet szakorvosi órái: 34

4. Nem szakorvosi órák*:

80

* Felsõ fokú végzettségû (vegyész, pszichológus, gyógytornász, logopédus,

stb.) által irányított rendelés"

11. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez

"3. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez

TERÜLET ÁGYSZÁM

BUDAPEST 3 779

BARANYA 449

BÁCS-KISKUN 87

BÉKÉS 40

BORSOD-A.-Z. 300

CSONGRÁD 597

FEJÉR 101

GYÕR-MOSON-SOPRON 211

HAJDÚ-BIHAR 638

HEVES 40

JÁSZ-NAGYKUN 52

SOMOGY 124

SZABOLCS 40

VAS 197

VESZPRÉM 219

ZALA 275

ORSZÁG ÖSSZESEN 7 149

AZ ORVOSTUDOMÁNYI, EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI EGYETEMEK ÉS SPECIÁLIS INTÉZETEK

MINIMÁLIS TERÜLETI ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉGE

EGYETEMEK ÁGYSZÁM

SOTE 740

HIETE 160

POTE 290

SZOTE 362

DOTE 448

EGYÜTT : 2 000

SPECIÁLIS : ÁGYSZÁM

MÁV KÖZPONTI KÓRHÁZ 285

BUDAI MÁV KÓRHÁZ 92

BM. KÖZPONTI KÓRHÁZ 211

KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ 297

BALATONFÜREDI HONVÉD SZÍVSZANATÓRIUM 30

HÉVIZI HONVÉD SZANATÓRIUM 61

PÉCSI HONVÉD KÓRHÁZ 62

KECSKEMÉTI REPÜLÕ KÓRHÁZ 55

MÁV KÓRHÁZ SZOLNOK 90

EGYÜTT 1 183

IM BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS KÓRHÁZAI 688

ORSZAG MINDÖSSZESEN: 11 020

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az 1995-1996. évi sikeres stabilizáció, az egyensúlyi mutatók javuló

tendenciája lehetõséget ad egy egyensúlyõrzõ, a versenyképesség erõsödésén

alapuló, fenntartható gazdasági növekedést biztosító gazdaságpolitika

érvényesítésére és a gazdasági növekedés ütemétõl elmaradó, de érzékelhetõ

nagyságú életszínvonal javulásra is remény van.

Az egyensúlyra, a gazdasági növekedésre és az életszínvonal javítására

egyaránt tekintettel levõ költségvetési politika 1998-ban a

társadalombiztosítás területén a reálértéktartást jelentõsen meghaladó

fejlõdés biztosítására a nyugdíjak vonatkozásában biztosít lehetõséget.

Az Egészségbiztosítási Alap ellátásai tekintetében 1998-ban a reálértéktartás

követelménye érvényesíthetõ.

Ezzel összhangban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési

törvényjavaslatában meghatározott elõirányzatok a következõkön alapulnak:

- A társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

(a továbbiakban: Tny.) 62. §-a alapján a nyugdíjak emelésére 19%-os, az

özvegyi nyugdíjrendszer átalakítására 2,5%-os fedezet biztosított,

figyelembe-véve a létszámcsere, valamint minimális mértékben - a

korhatáremelés hatásait is.

- A rokkant nyugdíjak növekedése azonos az öregségi nyugdíjakéval, a

létszámcsere és a változás hatása itt nagyobb mértékû. 1998-tól a végleges

rokkantsági ellátásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozza.

- A táppénzkiadások az elõzõ évi keresetnövekedés mellett tartalmazzák a

gyermekápolási táppénz igénybevételi idejének növekedésébõl adódó

többletkiadást.

- A gyógyszertámogatási elõirányzat a Kormány ésszerûsítõ intézkedéseinek

figyelembevételével került meghatározásra. Az elõzõ évinél 11,5%-kal nagyobb

elõirányzat csak akkor tartható, ha az ártárgyaláson, a támogatások

megállapításánál, a választék bõvítésénél, a gyógyszerrendelési gyakorlat

ellenõrzésénél jobban érvényesülnek a gazdaságossági követelmények.

A gyógyító-megelõzõ ellátások kiadási elõirányzata figyelembe veszi:

· a kötelezõ egészségbiztosításról szóló törvénybõl adódó feladatváltozást,

· a keresetek növekedésére 16%,

· a dologi színvonaltartásra 10,5%-os növekményt,

· fejlesztésre 2,3 milliárd forintot

tartalmaz.

A hivatalok folyamatos mûködési elõirányzatai a központi költségvetési

fejezetekre vonatkozó szabályokhoz hasonló módon kerültek kialakításra.

A törvényjavaslat a beszedési hatékonyság fokozása érdekében mindkét Alap

vonatkozásában a behajtás-ellenõrzés mai ösztönzõ rendszere mellett további

kormányrendeletben megállapított feltételekhez kötött új ösztönzõ

jutalékrendszer érvényesítésére is lehetõséget ad.

A fel nem sorolt kiadások a reálértéktartásra tekintettel kerültek

kialakításra.

A költségvetés 1998-ban nem számol a lakossági terhek, térítési díjak jelentõs

növekedésével, és a térítési díjak körének bõvítésével. Így a térítési

díjszint változás az elõzõ két évhez hasonlóan elmarad az inflációtól.

Ez az elhatározás akkor tartható, ha mind a kiadási, mind a bevételi oldalon

megvalósulnak a költségvetési elõirányzatok kialakításakor számításba vett

intézkedések.

A bevételi oldalon

· A munkáltatói járulék tekintetében a keresettömeg 14,5%-os növekedésén

túlmenõen az 1997. évi járulékmértékváltozás, illetve a járulékalap-

szélesítés áthúzódó hatása is figyelembevételre került, és számol a javaslat

a beszedési eredményesség javulásával is. Az elõirányzat magában foglalja a

GYES után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási

járulékot.

· Az egészségügyi hozzájárulás elõirányzata a beszedési arány jelentõs

javulásának figyelembevételével került kialakításra. A térítési kötelezettség

1800 forintról 2100 forintra emelkedik.

· Az egyéni járulék elõirányzat a keresettömeg növekedésén túlmenõen

figyelembe veszi az egyéni járulékfizetési felsõ határ emelésének hatását, és

azt, hogy a járulék egy részét már a tõkefedezeti nyugdíjalapokba fizetik be.

Az új helyzettel összefüggésben a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási

Alap számára támogatást nyújt.

· A nyugdíjreform egyes intézkedéseinek halasztása, és a költségvetések

megalapozottságának biztosítása továbbra is elkerülhetetlenül szükségessé

teszi az Alapok vagyonértékesítésbõl, hasznosításból származó bevételének

13,6 milliárdos nagyságú figyelembevételét.

A költségvetési javaslat szerinti kiadások 1998-ban 17,1 milliárd forinttal,

1,24%-kal haladják meg a bevételeket.

Az Alapok 1998. évi költségvetési törvényjavaslata tartalmazza az 1997. július

15-én elfogadott nyugdíjreform törvények néhány pontosítását is, illetve -

mint a költségvetést megalapozó törvénymódosítás - az egészségügyi

hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eht.)

módosítását.

A nyugdíjreform törvények módosításai az eredeti jogalkotói szándék

érvényesülését kívánják biztosítani, amely az öt törvény egyidejû parlamenti

tárgyalása és a rendkívül nagyszámú módosító javaslat következtében nem tudott

kellõen érvényesülni a végsõ normaszövegben. Ez az ún. "alaptörvény", a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:

Tbj.) és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (a továbbiakban:

Tny.) néhány pontosítását jelenti. A Tbj. törvény módosításai közül a

munkáltatók havi igazolási kötelezettsége érdemel figyelmet.

Az Eht. módosítását - a havi 1.800.-Ft havi 2.100.-Ft-ra emelésén túlmenõen -

egyrészt az Alkotmánybíróság 37/1997. (VI.11.) AB. határozatával, másrészt a

nyugdíjreform törvényekkel való összhang biztosítása teszi szükségessé.

Emellett rendezni javasolja a végrehajtás során felmerült problémákat: a

fizetés nélküli szabadság és a betegszabadság idejére történõ egészségügyi

hozzájárulás fizetés kérdését is.

A törvényjavaslatban - a Kormány korábbi döntésének megfelelõen módosításra

kerülnek a gyógyító-megelõzõ ellátás egyes szerzõdéskötési, finanszírozási

szabályai, és változnak az egészségügyi ellátási kötelezettségrõl, és a

területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény

mellékletei. A változtatás megszünteti az évenkénti kapacitás-felülvizsgálat

és szerzõdéskötés kényszerét.

Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Áht.) 115. §-a alapján az államháztartás információs rendszerét

érintõ adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelõen az 1. sz. függelékben

bemutatásra kerülnek összevontan, és külön-külön a Társadalombiztosítási

Alapok 1998. évi, az elõzõ évi várható, valamint az azt megelõzõ év tényadatai

is.

Az Áht. 86. §-a (6) bekezdése alapján a törvényjavaslat 2. sz. függeléke

tartalmazza a Ny. Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan 5 évre, a

demográfiai folyamatok és azok hatásaira 50 évre szóló elõrejelzést.

A törvényjavaslat 3. számú függeléke tartalmazza a társadalombiztosítási

önkormányzatok által elfogadott költségvetési javaslatokat, valamint azok és a

Kormány által elfogadott költségvetési javaslat közötti eltéréseket. Az

önkormányzatok által elfogadott javaslat nem felelt meg a törvényekbõl

következõ követelményeknek, sem a Kormány által elfogadott céloknak, így

például egyik költségvetés sem tartalmazza az I. és II. fokozatú rokkant

nyugdíjak kiadásait, a bevételek a reálisnál alacsonyabbak, a kiadásokat

elsõsorban az Egészségbiztosítási Alapban a megfinanszírozhatónál lényegesen

magasabb szinten állapították meg, az alrendszeren belül mutatkozó 100

milliárdos hiányt a központi költségvetési, támogatás igénybevételével

javasolták megfinanszírozni.

Az államháztartási szintû egyensúlyi, és a növekedési feltételeket figyelmen

kívül hagyó, és hiányos javaslatokat a Kormány nem tartotta bemutathatónak az

Országgyûlésnek, ezért az önkormányzati javaslatokat lehetõség szerint

figyelembe vevõ, de a Kormányzati célkitûzéseken és követelményeken alapuló

saját javaslat benyújtásáról döntött.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

E paragrafus a társadalombiztosítási alrendszereknek a Nyugdíjbiztosítási Alap

(továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E.

Alap) költségvetése összegezésérõl adódó bevételi fõösszegét 1.361,3 milliárd

forintban, a kiadási fõösszegét 1.378,4 milliárd forintban, a hiányát pedig

17,1 milliárd forintban állapítja meg. A hiány rendezésének kötelezettségét

az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénybe utalja.

Az Ny. Alap költségvetése nullszaldós, az államháztartásról szóló 1992. évi

XXXVIII. törvény 86. §-ának (8) bekezdése alapján biztosított központi

költségvetési támogatással. Azonban szükséges számolni a zárszámadás során

esetleg felmerülõ kismértékû egyenlegromlással, amelynek végsõ elszámolására a

központi költségvetés zárszámadásában kerül sor, összhangban az

államháztartási törvény rendelkezésével.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

A 2. §-hoz

A 3. számú sz. melléklet az Ny. Alap bevételi és kiadási fõösszegét egyaránt

786,4 milliárd forintban állapítja meg, a költségvetési egyensúlyt a központi

költségvetés 20,1 milliárd forint összegû hozzájárulása biztosítja.

Az Ny. Alap járulékbevételei és hozzájárulási elõirányzata 718 milliárd

forint.

Nem változott a foglalkoztatókat terhelõ járulékmérték, mint számítási alap

továbbra is 24%. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi

LXXXI. törvény 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjemelési

szabállyal összhangban a nyugdíjemelés 1998-ban 21,5%. A törvényben

meghatározott 19%-os mértékû emelés, a saját jogú öregségi és hozzátartozói

nyugellátás, baleseti nyugellátás és a rokkant nyugdíjak, a 2,5% különbözet az

új özvegyi nyugdíjrendszer forrásául szolgál.

A járulékbevételek és hozzájárulások között kerül nevesítésre a gyermekgon-

dozási segélyben részesülõ személyek utáni központi költségvetési térítés 8

milliárd Ft összegben.

A munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék várható

bevétele 1998-ban 7,6 milliárd forint.

Az egyéni nyugdíjjárulék várható bevételének becslésénél az E. Alap

pótköltségvetése alapján számított elõirányzat képezi a bázist.

Az egyéni járulékmérték a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetérõl szóló törvénynek

megfelelõen, 1998-tól a felosztó-kirovó rendszerben maradó biztosítottak

befizetési kötelezettségeként 7%-ra növekedett. A 14,5%-os bruttó

keresetnövekedés figyelembevételével számított bevételi összeget a szakmai

becslés alapján, mintegy 13 milliárd forinttal növeli az egyéni

járulékfizetési felsõ határ emelése. A tõkefedezeti pillérbe belépõk esetében

az elõirányzat 1%-os egyéni járulékfizetést vesz figyelembe.

A nyugdíjjárulék két kisebb összegû elõirányzata a munkanélküli járadék és az

egyes szociális ellátások után fizetett járulék összege az 1998. évi várható

tendenciának megfelelõen változik.

A késedelmi pótlék és bírság az 1997. évi várható elõirányzattól kismértékben

elmarad, a kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevételek növekedésével

összhangban.

A kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevétel a hatékony behajtási munka

eredményeként - az E. Alap pótköltségvetésének becslésén alapuló számítások

szerint - az APEH-OEP együttmûködésének eredményét is figyelembe véve, 1998.

évben a nyugdíjágazatnál 32 milliárd forint.

A vagyongazdálkodásból az ellátás fedezetére szolgáló bevétel 11,8 milliárd

forinttal szerepel az 1998. éves költségvetés elõirányzatai között. Ez az

intézkedés összhangban áll az 1991-ben eldöntött költségvetési támogatás célú

vagyonjuttatással.

A vonatkozó törvény szerint amennyiben a központi költségvetésben

elõirányzatként megtervezett térítési összeget meghaladja az Alap kiadási

többlete, úgy a különbözetet a zárszámadási törvényben kell rendezni.

A mûködési célú bevételek egyik tétele - a nem társadalombiztosítási forrásból

folyósított ellátások költségtérítése - a központi költségvetés mûködési célú

térítése, amely a Népjóléti Minisztérium fejezet elõirányzataihoz igazodik.

A Pénzügyminisztérium fejezet elõirányzatai sorában a pénzbeli kárpótlás az

1997. évi XXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXII. törvény, illetve az

1947-es Párizsi Békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás az 1997. évi X. törvény

végrehajtása során felmerült költségek megállapodás alapján történõ

megtérítését tartalmazza.

Az államháztartáson kívülrõl, az ÁPV Rt. és a Hadigondozottak Közalapítványa

által finanszírozott ellátások mûködési költségtérítése a vonatkozó rendeletek

alapján kötött megállapodásokkal összhangban szerepel a bevételben.

Kiadások

A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadásainak legjelentõsebb tételét a

nyugellátások képezik. Az 1997. évi várható nyugdíjkiadás 766,5 milliárd

forint, az elõzõ évi elõirányzathoz viszonyítva több mint 21%-os kiadás

növekedést jelent.

Az 1996. évi LIX. törvény 1997. január 1-jei hatállyal új öregségi

nyugdíjkorhatárt léptetett életbe. A törvénymódosítást követõen a

nyugdíjkiadás hosszú távú növekedését meghatározó nyugdíjas létszámnövekedés,

bár csekély mértékben, 0,3% ponttal, de már 1997-ben is mérséklõdött.

Az 1998. évi nyugdíjemelés miatt a nyugdíjak reálértéke továbbra is megmarad.

A nyugdíjkiadás 1998. évi tervezett összkiadásából 640,4 milliárd forint a

sajátjogú öregségi ellátásokra, 102,5 milliárd forint a hozzátartozói

ellátásokra, 23,7 milliárd forint az I-II. fokú rokkantnyugdíjasok ellátására

kerül felhasználásra.

1998-ban a hozzátartozói nyugdíjrendszerben szerkezeti változásokkal is

számolni kell, jelentõsen bõvülhet az özvegyi nyugdíjra jogosultsággal

rendelkezõk köre.

A törvény szerinti választási lehetõség biztosításához több százezer érintett

esetében kell kiszámítani az új járandóságot.

Az ellátottak számának folyamatos növekedése 1998-ra várhatóan megáll a

korhatár emelés következtében és az 1997. évi átlagosan 2.343.000 fõvel lehet

számolni.

A postaköltségek és egyéb kiadások elõirányzata a posta, bank és egyéb

költségek 1998. évi várható kiadása 3 milliárd forint.

Az ellátás fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai az Alap vagyonának

mértékéhez igazodnak.

A 3. §-hoz

A mûködési kiadások elõirányzata 16.280 millió Ft, amelybõl a folyamatos

kiadásokra 12.419 millió Ft, kiemelt célfeladatokra 3.861 millió Ft

fordítható. A folyamatos mûködési kiadások közül a személyi juttatások és

járulékok növekményét a központi költségvetési szervekre vonatkozó 14,5%-os

emeléssel, és az új feladatokkal összefüggõ létszámmal számolva tartalmazza a

javaslat, elismerve a megnövekedett nyilvántartási feladatok

létszámszükségletének egy részét. A dologi kiadások elõirányzata 5%-os

növekményt tartalmaz.

Változatlanul a kiemelt célfeladatok között szerepelnek az adatszolgáltatási

és nyilvántartási feladatok, és az informatikai fejlesztések, amelyek

elõirányzata az önkormányzat igényével megegyezõ.

Az elõirányzat nagyságrendjét elsõdlegesen a nyugdíjreform és az ahhoz

kapcsolódó egyéb feladatok végrehajtása alapozza meg. A legjelentõsebb

fejlesztésre a nyilvántartás területén van szükség, de folytatni kell az 1997-

ben elkezdett fejlesztéseket a folyósítási rendszer ügyvitele, igazgatási

szervek informatikai hálózata területén is.

A mûködési kiadási elõirányzat túlteljesülésével számol a javaslat, amennyiben

a Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság épületének

felújítására bevonásra kerül a BHG ingatlan elidegenítésébõl származó bevétel.

A világbanki kölcsönbõl finanszírozott fejlesztések kiadási elõirányzata

megegyezik az Egészségbiztosítási Alapnál tervezettel. A javaslat biztosítja,

hogy a két Alap között a tényleges felhasználás igényéhez igazodva az

önkormányzatok közötti megállapodás alapján (s a Kormány egyetértésével) az

elõirányzat átcsoportosíthatóságát, valamint beruházási célú korlátozott

mértékû felhasználását. A nyugdíjreform bevezetésével, az új özvegyi nyugdíjak

megállapításával és az ellenõrzési feladatok növekedésével kapcsolatos várható

többletkiadásokat (amely elsõsorban személyi jellegû) a javaslat 698 millió Ft

összegben tartalmazza.

Az ágazat nyilvántartási rendszerének teljeskörû, a napi feladatokon túlmutató

korszerûsítését a világbanki program keretében tervezzük.

A 4. §-hoz

A nyugdíjbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Alapból

finanszírozott ellátások bevételeinek és kiadásainak elõirányzat felhasználása

tervhez igazodóan kerül kifizetésre.

Az E. Alap költségvetése

Az 5-6. §-hoz

Az E. Alap 1998. évi költségvetése 574,9 milliárd forint bevételi és 592

milliárd forint kiadási elõirányzattal és 17,1 milliárd hiánnyal számol.

A bevételek döntõ részét kitevõ járulékbevételek (munkáltatói és egyéni

járulékbevételek) alakulása a következõ tényezõk hatását tükrözi:

- A bruttó keresettömeg 14,5 %-kal nõ.

- Az egészségbiztosítási egyéni járulék mértéke 1 ponttal, 4 %-ról 3 %-ra

csökken, a munkáltatói járulékmérték pedig változatlanul 15 %.

A bevételek között jelentõs tételként jelenik meg az egészségügyi

hozzájárulás, mely bevételek alakulását alapvetõen befolyásolja az egy fõre

vonatkozó havi befizetés összegének felemelése 1800 Ft-ról 2100 Ft-ra, továbbá

az, hogy e bevétel 1998-ban - 1997-tel ellentétben - már 12 hónapon keresztül

folyik be az Alaphoz.

A költségvetés 1998-ban is számol a kintlévõségek behajtásából származó

járulékbevételekkel, ezek elõirányzata 20 milliárd forint. Ez az összeg

tartalmazza az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 32. §-ában

foglaltak végrehajtására létrejött APEH-OEP együttmûködésbõl tervezhetõ

behajtási bevételt is.

A gyógyító-megelõzõ ellátások 1998. évi elõirányzata 296 milliárd forint.

Az elõirányzat kialakítása azzal a feltételezéssel készült, hogy megvalósul

néhány, eddig az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott feladat (mentés,

vérellátás, egyes transzplantációs mûtétek) központi költségvetésbõl történõ

finanszírozása. Ez 7,8 milliárd forint összegben csökkenti a finanszírozandó

feladatok körét.

A gyógyító-megelõzõ ellátásban - fenntartva azokat a szakmapolitikai célokat,

melyeket a tárca az egészségügy reformjának megvalósításaként kitûzött - a

finanszírozás alapelve nem változik.

Biztosítani kell:

· a teljesítmények, a szakmai munka és ennek minõsége jobb elismerését,

egyben a nem valós teljesítmények kiszûrését, szankcionálását,

· a befejezett ellátás arányának növelését az ellátás minden szintjén,

· fentiekhez szükséges informatikai és ellenõrzési rendszerek

kiteljesítését és mûködtetését,

· jobb kapacitás kihasználását és ezzel az egészségügyi ellátás

szerkezetének átalakulását segítõ módszerek, eszközök alkalmazását,

· a kórházon kívüli ellátások arányának növelését,

· a kasszaátjárás megvalósítását, azaz a "pénz kövesse a beteget",

· az ellátás minden szintjén a definatív ellátás megvalósítását,

· a hatékonyság növelését.

A finanszírozási eljárások változtatásait az eddigi tapasztalatok

felhasználásával, valamint a teljesítmények nyilvántartásának pontosításával

és az ellenõrzések kiterjesztésével indokolt megvalósítani.

Az 1998-ra tervezett, a költségvetési irányelvekben meghatározott, azaz a

10,5% dologi és 16% béremelésnek megfelelõ mértékû növekményt meghaladó

többletköltségek és szakmai fejlesztések a következõk:

· a háziorvosi szolgálat területén az adatszolgáltatási rendszer bõvítésére

a teljesítményarányos finanszírozás részleges bevezetéséhez és mintegy 60-100

új praxis létrehozására került elõirányzat biztosítás,

· a védõnõi elõirányzat bõvítése az eddig anya-gyermek- és csecsemõvédelem

feladatként elõirányzott védõnõi tevékenység megfelelõ helyre történõ

áttelepítését szolgálja,

· a járóbeteg szakellátásban került megtervezésre a CT-MRI elõirányzata

azzal, hogy a finanszírozó a nyilvántartásában elkülönítetten kezeli a járó-,

illetve fekvõbetegek részére elvégzett vizsgálatok elszámolását,

· az átmeneti gazdálkodási nehézségekkel küzdõ kórházaknak nyújtható,

valamint az évközben belépõ fejlesztések mûködési elõlegének fedezete,

· a krónikus fekvõbeteg szakellátásába az aktív rehabilitációs kezelése

költségeinek differenciált elismerésére szolgál a fejlesztés,

· a célelõirányzatok a méltányossági hatáskörbe tartozó ellátások

fedezetére és az új és a jelenleg alkalmazott finanszírozási rendbe még nem

befogadott ellátásokra kerül forrás elkülönítésre.

A gyógyszertámogatásra rendelkezésre álló összeg - a rendszer változatlansága

mellett - 102,6 milliárd forint, ami mintegy 11,5 %-kal haladja meg az ilyen

címen 1997-ben felmerülõ kiadásokat.

Az 1998. évi kiadásokat a következõ tényezõk befolyásolják:

- a termelõi és import beszerzési árak növekedése (8 %),

- a terápiás struktúraváltás, új ellátási területek szükségszerû beépítése

(3%),

Az elõbbi tényezõkbõl következõ elõirányzatnál mérsékeltebb összegû

elõirányzat csak abban az esetben teljesíthetõ, ha az alábbi kiadásmérséklõ

intézkedések megtörténnek:

· a támogatási rendszer fix jellegének erõsítése,

· a közgyógyellátottak számára felírható és a kiemelten támogatott

készítmények körének felülvizsgálata,

· a gyógyszer-rendelési gyakorlat hatékonyabb befolyásolása,

· az olcsóbb gyógyszerek forgalmazásában való érdekeltség növelése,

· az országos szintû vényadatfeldolgozás és elemzés bevezetése, ennek

alapján a gyógyszerek felírására, a támogatás elszámolására, felhasználására

vonatkozó ellenõrzési rendszer hatékonyságának fokozása,

· a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árakra vonatkozó

ártárgyalások eredményétõl függõen a támogatási szint mérséklése.

A gyógyszerkiadások 102,6 milliárd forintos elõirányzata magában foglalja a

speciális szerzõdés szerint támogatott magas árú gyógyszereket, illetõleg a

vérzékenység kezelésére szolgáló készítmények körét is.

A gyógyászati segédeszközök támogatására szolgáló 1998. évi elõirányzata 17,6

milliárd forint, ami 11,5 %-kal nagyobb az 1997-ben várhatónál.

A tervezésnél figyelembevételre került:

- a várható 8 %-os ipari árindex emelkedés (a kiadások kb. 40%-ban),

- az import termékek esetében a forintleértékelés hatása (kb. 11 %),

A javasolt elõirányzat megtarthatósága érdekében az alábbi intézkedések

megtételével számoltunk:

- a fix összegû támogatás széleskörû beléptetése,

- a közgyógyellátási lista radikális átalakítása,

- eredményes ártárgyalások,

- a jogszabályi háttér (szakmai) megalkotása,

- az ellenõrzés kiszélesítése.

A gyógyfürdõ ellátások 1998. évi elõirányzataként 1,95 milliárd forintot

terveztünk, figyelembe véve az 1997-ben már megtörtént és tervezett

jogszabály-módosításokat.

A táppénzkiadások elõirányzata 42,1 milliárd forint. Ennek meghatározása az

1997-ben várható táppénzkiadás mértéke, az elõzõ évi bruttó keresetnövekedés

(20 %) táppénzszabályainak a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló

1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-a szerinti a gyermekápolási táppénz

idõtartamának kiterjesztésével, valamint az ellenõrzési rendszer fejlesztése

eredményeként várható megtakarítás figyelembevételével történt.

A korhatár alatti rokkantsági ellátások elõirányzata 95,8 milliárd forint. Az

elõirányzat annak figyelembevételével került kialakításra, hogy 1998-tól -

párhuzamosan az egyéni egészségbiztosítási járulék 1998-ban megvalósuló 1 %

pontos csökkenésével - az Ny. Alap finanszírozza az I. és II. csoportos

korhatár alatti rokkantsági ellátásokat. Az elõirányzat a létszámnövekedés és

létszámcserélõdés egyenlegeként adódó hatással 19 %-os kompenzációval és a

korhatáremelésbõl származó 3,7 milliárd forintos többletfinanszírozási

igénnyel számol.

A 7. §-hoz

A mûködésre fordított kiadások elõirányzata 21,2 milliárd forint. A mûködési

költségvetésben a központi költségvetési szervekre vonatkozó feltételekhez

közelítõen a személyi juttatások és járulékaik elõirányzatát 14,5 %-os

növekménnyel számol a javaslat, elismerve a megnövekedett ellenõrzési

feladatok létszámigényét, valamint az 1997. évi létszámfejlesztés áthúzódó

hatását.

Kiemelt célfeladatként a folyamatos mûködési kiadásoktól elkülönítetten kezeli

a javaslat a behajtás ösztönzésére, az ellenõrzési rendszerek fejlesztésére,

az informatikai fejlesztésre tervezett kiadásokat, 1,7 milliárd Ft összegben.

Beruházási kiadásokra 0,219 milliárd forint szerepel a javaslatban (épület,

gépjármû és irodatechnikai berendezések), amely elõirányzat kiegészülhet a

világbanki kiadások elõirányzatának kötött mértékû felhasználásával.

A 10. §-hoz

A paragrafus rendelkezik a tõkefedezeti pillér kialakulása miatt várható

bevétel kiesés és egyéb bevételi elmaradások miatt a központi költségvetési

hozzájárulás felhasználásáról.

A 11. §-hoz

A végkielégítés elõirányzaton felüli teljesülése esetére vonatkozó elõirányzat

túlteljesülés szabályát tartalmazza a paragrafus.

A 12. §-hoz

Az Alapok bevételeinek és kiadásainak évközbeni idõbeli eltérésébõl fakadó

átmeneti pénzügyi hiányuk miatt szükséges kamatmentes és jegybanki

kamatfizetés mellett történõ Kincstári Egységes Számla igénybevételének

finanszírozási terv készítési kötelezettségen alapuló szabályairól rendelkezik

a paragrafus.

A 13. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási

elõirányzatainak együttes összegébõl a vonatkozó törvényi szabályra

tekintettel elkülönítésre kerül a különös méltánylást érdemlõ esetben

nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érõ rokkantsági

nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyedi elbírálásán alapuló

emelésére 0,6 milliárd forint, egyszeri szociális segélyekre pedig 0,3

milliárd forint.

A 14.-16. §-hoz

Az ellenõrizhetõség érdekében a kötött, illetve a túlteljesülõ kiadások

konkretizálásáról rendelkezik a jogszabály. A nyugdíjbiztosítási és az

egészségbiztosítási vilgábanki programmal kapcsolatos központi költségvetési

támogatás tényleges felhasználási igényével összefüggésben megengedi a

társadalombiztosítási önkormányzatok megállapodása, valamint a Kormány

egyetértése mellett a két Alap közötti évközi átcsoportosítást, valamint annak

Alapokon belüli, feltételhez kötött felhasználását.

A 17. §-hoz

A bevételek maradéktalan teljesítése érdekében a behajtási elõirányzat

ösztönzési jutalékán túl a Kormányrendeletben meghatározott feltételek

teljesülése esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap

mûködési kiadásainak személyi juttatása és az ehhez tartozó munkáltatót

terhelõ járulékok elõirányzata 6 %-kal túlteljesülõ kiadási elõirányzatnak

minõsül.

18. §-hoz

A Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Budapest, Fiumei úti

épületének rekonstrukcióját szolgáló források biztosításáról és azoknak

kötött felhasználásáról rendelkezik a javaslat.

A 19. §-hoz

A Ny. Alapnál a vagyonértékesítésbõl és a vagyonhasznosításból származó

bevételi elõirányzat féléves 50%-os mértékû teljesülése, valamint a

járulékbevételek alapján prognosztizált éves szintû, tervezettnél kedvezõbb

egyensúlyi helyzet esetén az elõirányzat teljesítésének arányos csökkentésében

állapodhat meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány.

A 20-28. §-okhoz

A társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl és a

természetbeni egészségbiztosítási ellátások finanszírozásának általános

szabályairól szóló 1995. évi LXXXIII. törvényben szabályozott természetbeni

egészségbiztosítási ellátások finanszírozásának általános szabályait a

kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

hatályon kívül helyezte. A rendelkezések tartalmazzák az egészségügyi

szolgáltatások szükséges, általános finanszírozási szabályait.

A 29-33. §-okhoz

A törvényjavaslat e szakaszai megállapítják - figyelembe véve a

társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényben foglalt

járulékmérték-, járulékrendszer és egyéb változásokat, - a járulékmérték

változásokból adódóan a bevételek ágak közötti megoszlásának új arányait.

Az 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása szabályozza, hogy 1998-tól az Ny. Alap

finanszírozza az I. és II. csoportos korhatár alatti rokkantsági

nyugellátásokat, míg az E. Alap biztosítja továbbra is a korhatár alatti III.

csoportos rokkantsági nyugellátások fedezetét.

Indokolt, hogy az itt szereplõ késedelmi pótlék és bírság bevételek az összes

járulékbevételek arányában kerüljenek megosztására a két Alap között. Mivel az

E. Alap bevételeinek egy jelentõs része nem százalékos formában van

meghatározva, ezért a késedelmi pótlék, bírság bevételek az 1997. évi

gyakorlatnak megfelelõen a két Alap járulékjellegû bevételi elõirányzatai

összegének arányában oszthatók meg.

A Ny. Alap és az E. Alap folyó évi bevételi beszedési aránya, kintlévõségeinek

csökkentése érdekében a külön Kormányrendeletben szabályozott feltételek

esetén a rendelkezés lehetõséget teremt az ellenõrzésben, és a beszedés-

behajtásban közremûködõ köztisztviselõk ösztönzõ jutalom címen történõ

személyi juttatásainak és munkáltatói járulékainak évközi kifizetésére.

A 34. §-hoz

A nevelõszülõi, a hivatásos nevelõszülõi és a helyettes szülõi jogviszony

egyes kérdéseirõl szóló 150/1997. (IX.10.) Korm. rendelet bevezeti a speciális

nevelõszülõi jogviszonyt. Természetesen a Tbj. törvény ezt a jogviszonyt -

mint biztosítási jogviszonyt - még nem kezelhette. A pontosítás részben ezt

rendezi. A d) pont módosítása pedig azt kívánja biztosítani, hogy akik 1998.

január 1-je elõtt részesültek végkielégítésben és a végkielégítéssel fedezett

hónapok átnyúlnak 1998. évre, a társadalombiztosítás szempontjából

biztosítottak legyenek.

A 35. §-hoz

A módosítás az Alkotmánybíróság 37/1997. (VI.11.) AB határozatával összhangban

kívánja pontosítani azt, hogy egészségügyi szolgáltatásra szociális

rászorultság esetén milyen személyi kör jogosult a települési önkormányzat

jegyzõjének hatósági bizonyítványa alapján.

A 36. §-hoz

A 34. §-sal összefüggésben e jogszabályhely rendezi a munkanélküli ellátást

folyósító szerv társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék fizetési

kötelezettségét azok után, akiknek végkielégítését 1998. január 1-jét

megelõzõen állapították meg és a járadék folyósítása ezt követõ, késõbbi

idõpontban történik.

A 37. §-hoz

A pontosítás arra irányul, hogy a végrehajtók számára egyértelmû eligazítást

adjon arra vonatkozóan, hogy az egészségbiztosítási járulék megfizetése alóli

mentesség csak a biztosított által történõ járulékfizetésre vonatkozik akkor,

ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát.

A 38. §-hoz

A pontosítás annak az eredeti jogalkotó szándéknak a megvalósítását célozza,

hogy az egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében történõ 18%-os

mértékû egészségbiztosítási járulék fizetés lehetõsége csak arra a személyi

körre vonatkozik, aki ezt a jogosultságot nem biztosítottként, külön

megállapodás alapján kívánja megszerezni.

A 39. §-hoz

A pontosítás azt kívánja szabályozni, hogy a biztosított számára a munkáltató

minden hónapban köteles legyen elszámolást adni arra vonatkozóan is, hogy a

kifizetett, elszámolt, járulékalapot képezõ jövedelem után milyen összegû

társadalombiztosítási járulékot utalt át a társadalombiztosítási szervek

számára.

A 40. §-hoz

A pontosítás azt kívánja szabályozni, hogy milyen ellátás illeti meg az

állampolgárt akkor, ha 2013 elõtt ún. vegyes szolgáltatásra szerez

jogosultságot.

A 41. §-hoz

A pontosítás arra irányul, hogy a végrehajtó számára legyen egyértelmû, hogy a

nyugellátás folyósítása esetén a baleseti járadék folyósítását szüneteltetni

kell.

A 42. §-hoz

A törvénymódosítás az 1975. évi II. törvény (T.) helyett az Országgyûlés

által 1997. július 15-én elfogadott, a nyugdíjreform törvénycsomag egyik

törvényére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.

törvényre (Tbj.) való utalást tartalmazza.

A 43. §-hoz

A 2. § módosítja az eddigi havi 1800 (napi 60) forint egészségügyi

hozzájárulást havi 2.100 (nap 70) forintra. Egyidejûleg módosítja a T.-re való

hivatkozásokat Tbj.-re.

A 44. §-hoz

A törvénymódosítás alapján a foglalkoztató csak a fizetés nélküli szabadság

31. napjától mentesül az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

alól, illetve a mentesítés nem vonatkozik arra az idõtartamra, amikor a

foglalkoztatott betegszabadságát tölti.

A 45. §-hoz

Az alkotmánybírósági döntéssel összefüggésben 1998-tól a települési

önkormányzat az egészségügyi hozzájárulást csak a munkanélküliek

jövedelempótló támogatásában részesülõ személy után lesz köteles megfizetni.

A 46. §-hoz

A társadalombiztosítási szerv fogalmánál az 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2)

bekezdése, illetve a végrehajtására kiadandó Kormány rendelet elõírása került

figyelembevételre.

A 47. §-hoz

A pontosítás a nyugdíjreform törvények fogalomhasználatával való összhangot

kívánja biztosítani.

A 48. §-hoz

A javaslat a nyugdíjreform törvények elfogadásával összefüggésben a

jogszabályi hivatkozások pontosítását tartalmazza.

A 49. §-hoz

A módosítás a társadalombiztosítási szervek egymás közötti, illetve a

kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató közötti nyilvántartások szabályozásával

foglalkozik.

Az 50. §-hoz

A javaslat a társadalombiztosítási szerv kapcsolati kód képzésére vonatkozó

szabályozást tartalmaz.

Az 51. §-hoz

A módosítás alapján a jövõben nemcsak az OEP, illetve az ONYF, hanem általában

a Kormányrendelet szerinti társadalombiztosítási igazgatási szervek részére

lesz köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a személyi adat- és

lakcímnyilvántartás szerve.

Az 52. §-hoz

A módosítás a nyugdíjreform törvények szóhasználatával egyezõ

fogalomhasználatot alkalmaz a személyazonosító jel kezelése vonatkozásában.

Az 53. §-hoz

A módosítás a nyugdíjreform törvények fogalomhasználatával való összhangot

kívánja biztosítani.

Az 54. §-hoz

A módosítást az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosításával való

összhang biztosítása teszi szükségessé. A módosítás alapján az egészségügyi

szolgáltatás igénybevételére jogosultság szempontjából szociálisan

rászorultnak az a személy minõsül, akinek a családjában az 1 fõre jutó havi

jövedelem nem éri az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élõ esetén

150%-át. A szociális rászorultságról a települési önkormányzat polgármestere

hatósági bizonyítványt állít ki.

Az 55. §-hoz

A törvényjavaslat hatálybalépésének ideje 1998. január 1. Külön kell

rendelkezni a járulékmérték-változásból adódó bevétel megosztási

aránymódosítás alkalmazásáról. Tekintve, hogy az egészségbiztosítási egyéni

járulékmérték ágak közötti megosztása 1998. január 1-jei hatállyal változik,

megosztási arányokat elõször a megváltozott mértékû járulékfizetési

kötelezettség alapján befizetett (elsõ ízben 1998. februárjában befolyó),

illetve elszámolt összegekre kell

alkalmazni. Az 1998. január 1-jét megelõzõen keletkezett tartozásokra

elszámolt összegek megosztásánál még a korábbi - a tartozás keletkezésekor

hatályos - arányokat kell alapul venni.

Az 56-57. §-okhoz

Az egészségügyi kiadások növekedése, az évtizedek óta elavult, átalakításra

szoruló ellátási struktúra korszerûsítése miatt került sor 1996-ban az

egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a területi finanszírozási

normatívákról szóló LXIII. tv. megalkotására. A törvény 1. és 3. számú

mellékletei képezték a leköthetõ ellátási kapacitások szakmánkénti megoszlását

és a finanszírozható ágyak számát.

1996-ban a Törvény végrehajtása során felszínre kerültek olyan szakmai és

ellátási problémák, melyek a tv. megalkotása során nem voltak elõre láthatók,

a megyei egyeztetõ fórumokon nem kerültek szóba, ill. a fórumok lezárását

követõen merültek fel. A törvény gyakorlati megvalósítása során feszültségek

keletkeztek, és a végrehajtás során nem mindig érvényesültek az

egészségpolitika, a törvényalkotó szándékai.

A Parlament elé kerülõ tv. módosítás célja, hogy ezeket az anomáliákat

felszámolja a vonatkozó mellékletek módosításával.

Sok problémát okozott a járó és fekvõbeteg kapacitások szakmánkénti

eloszlásának törvényben történõ rögzítése. Ezek szabályozása a késõbbiekben

alacsonyabb szinten történik. Ily módon lehetõvé válik a helyi

szükségletekhez, az esetleges változásokhoz, morbiditási adatokhoz történõ

gyorsabb igazodás.

A jelenlegi mellékletek a keretszámokat tartalmazzák, ezek szakmai

tartalommal való megtöltése folyamatosan történik.

A Törvény végrehajtása során az ágystruktúra alakulása nem a kívánt irányba

történt. Így pl. csökkent az elmegyógyászati, elme-rehabilitációs, krónikus

ágyak száma. A Tv. jelen módosítása ezeket az anomáliákat kiküszöböli,

lehetõvé teszi az ilyen jellegû ágyak iránti megnövekedett igények

kielégítését.

A korábbi merev szabályozás helyett a jövõben a struktúra-átalakítás

egészségpolitikai kontroll mellett végrehajtott lépéseire év közben is sor

kerülhet, a tulajdonosi döntések szélesebb körben és gyorsabb hatással

érvényesülhetnek anélkül, hogy a kapacitások a megadott keretszámok fölé

kerülhetnének.

Az 58. §-hoz

E jogszabály rendelkezik az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény

módosításának elsõ ízben történõ alkalmazásáról.

Egyidejûleg rendelkezés történik az Eht. törvény és a Tbj. törvény néhány

jogszabályhelyének hatályon kívül helyezésérõl, illetõleg hivatkozásainak

pontosításáról.

Az 59. §-hoz

Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter a szakrendelési összóraszámok és

ágyszámok szakterületek szerinti megoszlásának a meghatározására, a Kormány a

gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzatán belül a kötelezõ egészségbiz-

tosításról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 35. §-a (4) bekezdésében

meghatározott mûködési költségkeret elõirányzat felhasználásának a szabályo-

zására.

A 60. §-hoz

A jogszabály-hely rendelkezik arról, hogy az 1997. december 31-ével hatályon

kívül helyezett 1975. évi II. törvény és a végrehajtásáról szóló 89/1990.

(V.1.) MT rendelet által szabályozott témaköröket a jövõben az 1997. évi LXXX.

törvény, illetve az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az 1997. évi LXXXIII.

törvény tartalmazza.

Eleje Honlap