1
.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4921. sz.
törvényjavaslat
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi
költségvetésérõl
Elõadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. szeptember
1997. évi ........... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetésérõl
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi
XXXVIII. törvény 86. § (1) bekezdés alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló, többször módosított 1992.
évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1998. évi költségvetésérõl, valamint
annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következõ
törvényt alkotja:
I. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS
KIADÁSAINAK FÕÖSSZEGE
1. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszernek a
Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási
Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezésébõl - a halmozódások
kiküszöbölésével - adódó
a) bevételi fõösszegét 1 361 264 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 1 378 354 millió forintban,
c) hiányát 17 090 millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére
az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét e
törvény 1. számú melléklete, a társadalombiztosítási alrendszernek és az
alrendszert nem terhelõ ellátásoknak az 1998. évi összesített költségvetési
mérlegét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
II. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KÖLTSÉGVETÉSE
Az Ny. Alap költségvetése
2.§ (1) Az Országgyûlés az Ny. Alap
a) bevételi fõösszegét 786 390 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 786 390 millió forintban,
c) egyenlegét nullszaldóban
állapítja meg.
(2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény 3. számú melléklete
tartalmazza.
3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek mûködési költségvetését e törvény 4.
számú melléklete tartalmazza.
4. § Az Ny. Alap és a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott,
a nyugdíjbiztosítás közremûködésével folyósított ellátások összesített
mérlegét e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.
Az E. Alap költségvetése
5. § Az Országgyûlés az E. Alap
a) bevételi fõösszegét 574 874 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 591 964 millió forintban,
c) hiányát 17 090 millió forintban
állapítja meg.
6. § (1) Az E. Alap költségvetési mérlegét e törvény 6. számú melléklete
tartalmazza.
(2) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-
csoportszám gyógyító-megelõzõ ellátás kiadási elõirányzata nem tartalmazza a
felújítások és beruházások fedezetét.
(3) A 6. számú melléklet kiadások, 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-
csoportszám, 1-12. kiemelt elõirányzatok részletezését a 7. számú melléklet
tartalmazza.
7. § Az E. Alapból finanszírozott Egészségbiztosítási Önkormányzat és az
egészségbiztosítási igazgatási szervek mûködési költségvetését e törvény 8.
számú melléklete tartalmazza.
8. § Az E. Alap, valamint a társadalombiztosításon kívüli forrásból
finanszírozott, az egészségbiztosítás közremûködésével folyósított ellátások
összesített mérlegét e törvény 9. számú melléklete tartalmazza.
9. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E.
Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi
szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó 13. havi
illetményt a dolgozók számára január hónapban fizetik ki - kérelemre 1998.
január hónapban elõleget folyósít. Az elõleget az OEP 1998. február 1-jétõl 5
havi egyenlõ részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegbõl.
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
10. § A 3. számú melléklet bevételek 1. cím, 5. alcímnek az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a (8) bekezdése szerinti támogatási
elõirányzata a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi
..... törvény (a továbbiakban: KT.) 28. §-a szerint használható fel.
11. § (1) A 6. számú melléklet kiadások 1. cím, 1 alcím 1 elõirányzat-
csoportszám gyógyító-megelõzõ ellátás elõirányzata és a 8. kiemelt
elõirányzatszám, végkielégítés elõirányzata és a 7. számú melléklet
célelõirányzatok 1. sorának elõirányzata, a célelõirányzatok összesen,
valamint a Mindösszesen elõirányzat a tényleges kiadások összegével
túlléphetõ.
(2) A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. elõirányzat-csoportszám,
1. kiemelt elõirányzatszám speciális szerzõdés szerint támogatott magas árú
gyógyszerkiadás elõirányzatból 1172 millió forint összegû keret a járóbeteg
szakellátásban, 5123 millió forint összegû keret pedig a járóbeteg
szakellátásban használható fel.
(3) A 6 . számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 3.
kiemelt elõirányzat járóbeteg szakellátás, továbbá a 7. számú melléklet III.
járóbeteg szakellátás finanszírozása CT-MRI elõirányzatának felhasználása
során a finanszírozó a nyilvántartásokban elkülönítetten kezeli a járó-,
illetve fekvõbetegek részére elvégzett vizsgálatok elszámolását.
12. § (1) A Ny. Alap 65 000 millió forint, az E. Alap 40 000 millió forint
összegig - a KT. 28. § (1)-(2) bekezdései szerint - bevételeik és kiadásaik
évközi idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt kamatmentes,
e mérték fölött pedig a jegybanki alapkamattal megegyezõ kamat mellett hitelt
vehetnek igénybe a Kincstári Egységes Számláról.
(2) A nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási szervek által
folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat a folyósításukra
vonatkozó jogszabályok alapján a folyósító szerv által készített
finanszírozási tervvel összhangban, az ellátások esedékességekor finanszírozza
1998-ban a Magyar Államkincstár az 1998. évi központi költségvetési törvény
28. § (6) bekezdése alapján.
13. § E törvény 3. számú melléklete kiadások 1. cím, 1. alcím, nyugellátások
és a 6. számú melléklete kiadások 1. cím, 2. alcím, 3. elõirányzat-csoportszám
korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági
nyugellátások és baleseti ellátások elõirányzatának együttes összegébõl az
Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és igazgatási szervei - a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-ára
hivatkozással - különös méltánylást érdemlõ körülmények esetén nyugellátás
(ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális
rászorultságot is figyelembe vevõ megállapítására, illetve emelésére 600
millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 300 millió forintot
használhatnak fel.
14. § (1) A 6. számú melléklet kiadások, 2. cím mûködésre fordított kiadások,
2. alcím behajtás ösztönzése, valamint a 7. alcím APEH-OEP együttmûködéssel
történõ behajtás ösztönzése elõirányzat a tényleges bevételek mértéke, a 3.
számú melléklet kiadások 2. cím, 2 alcím ellenõrzési tevékenység ösztönzése
elõirányzat a járulékellenõrzés során ténylegesen feltárt, illetve kirótt
járulék arányában túlléphetõ.
(2) Ha a 3. számú melléklet kiadások, 2. cím, 2. alcím ellenõrzési
tevékenység ösztönzése, 4. alcím informatikai fejlesztés elõirányzatának,
valamint a 6. számú melléklet kiadások 2. cím, 2., 3., 4., 6. alcím behajtás
ösztönzése, ellenõrzési rendszerek fejlesztése és egészségügyi struktúra
átalakítása, beruházás, informatikai fejlesztés elõirányzatok tényleges
kiadása kevesebb mint az elõirányzat, azt a tárgyévben nem lehet felhasználni.
(3) A 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 3. alcím, 2. elõirányzat-
csoport elõirányzata, valamint a 6. számú melléklet 2. cím, 5. alcím, 2.
elõirányzat-csoport világbanki program hazai ráfordításai elõirányzat, a
ténylegesen felmerülõ költségek mértékéig túlléphetõ.
(4) A 3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím, és a 6. számú
melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím (a nyugdíjigazgatási és
egészségbiztosítási világbanki programmal kapcsolatos támogatások)
elõirányzatai a felhasználás tényleges igényéhez igazodóan az
Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat
megállapodása alapján a Kormány egyetértésével évközben átcsoportosíthatóak az
érintett kiadási elõirányzatok azonos összegû, és egyidejû módosításával.
(5) A 3. számú melléklet kiadások 2. cím, 7. alcím, felhalmozási
kiadások elõirányzat a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter és a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat egyetértésével maximum 450 millió forint
összegben teljesíthetõ, ha az e kiadás és a 2. cím, 3. alcím, 1. és 2.
elõirányzat-csoportszám együttes - világbanki kölcsön igénybevétele és a
világbanki program hazai ráfordítása - tényleges igényekhez igazodó kiadása
nem több az elõirányzatok együttes összegénél.
(6) A 6. számú melléklet kiadások, 2. cím, 4. alcím, beruházás
elõirányzat tényleges kiadása a népjóléti miniszter, a pénzügyminiszter és az
Egészségbiztosítási Önkormányzat egyetértésével maximum 637 millió forint
összegben teljesíthetõ, ha az e kiadás, valamint a 2. cím, 5. alcím, 1., 2.
elõirányzat-csoport - világbanki kölcsön igénybevétele és a világbanki
program hazai ráfordítása - kiadások együttes teljesítési adata nem több, mint
az elõirányzatok együttes összege.
15. § A tényleges kiadások mértékéig túlléphetõek a 3. számú melléklet
kiadások
a) 1. cím,
- 1. alcím 1, 2, 3 elõirányzat-csoportszám (korhatár feletti sajátjogú
nyugdíjak, hozzátartozói ellátások, korhatár alatti rokkantsági és baleseti
rokkantsági nyugdíj I-II. csoportos) - ideértve a nyugellátások szükséges
emelését -,
- 2. alcím postaköltségek és egyéb kiadások,
- 3. alcím a KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás,
b) 3. cím Tartós befektetési célú vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások
elõirányzatai.
16. § A tényleges kiadások mértékéig túlléphetõek a 6. számú melléklet
kiadások a) 1. cím
- 1. alcím, 2-6. elõirányzat-csoport szám (gyógyfürdõ szolgáltatás, anyatej
ellátás, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás, utazási
költségtérítés),
- 2. alcím pénzbeli ellátások, 1-5. elõirányzat-csoport (terhességi-
gyermekágyi segély, táppénz, korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és
baleseti rokkantsági nyugellátások és baleseti ellátások, betegséggel
kapcsolatos segélyek, kártérítési járadék) ,
- 3-5. alcím (kifizetõ helyeket megilletõ költségtérítés, postaköltség, a
KESZ igénybevétele miatti kamatkiadás),
b) 3. cím tartós befektetési célú vagyongazdálkodással kapcsolatos,
c) 5. cím APEH-OEP együttmûködéssel összefüggésben átadott összeg
elõirányzata.
17. § Jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Ny. Alap és az E. Alap
kintlévõségeinek csökkentésére irányuló célfeladatok megvalósításában
résztvevõ köztisztviselõknél a személyi juttatások és ezek munkáltatót terhelõ
járulékai a teljesítmény figyelembevételével legfeljebb 6%-kal eltérhetnek a
a) 4. számú melléklet kiadások
- 1. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.,
- 2 cím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2.,
b) 8. számú melléklet kiadások
- 1. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt
elõirányzatszám,
- 2. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám, 1., 2. kiemelt
elõirányzatszám,
elõirányzattól.
18. § (1) Az Állam által a Ny. Alapnak vissztehermentesen átadott BHG ingatlan
értékesítésébõl származó bevétel kizárólag a Fõvárosi és Pest Megyei
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését szolgáló Budapest, Fiumei úti
épület felújítására használható fel.
(2) Ha a Budapest, Fiumei úti épület rekonstrukciójának tényleges
kiadása kevesebb, mint a BHG ingatlan elidegenítésébõl származó bevétel, azt
más célra nem lehet felhasználni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bevétel teljesülése esetén, annak
összegével
a) a 3. számú melléklet
- bevételek 2. cím, mûködési célú bevételek,
- kiadások 2. cím, mûködésre fordított kiadások, valamint
b) a 4. számú melléklet
- bevételek 9. cím központosított elõirányzatok és
- kiadások 9. cím, és 1. alcím, 2. elõirányzat-csoportszám
elõirányzat túlteljesül.
19. § A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány megállapodhatnak a 3.
számú melléklet bevételek, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám vagyonérté-
kesítésbõl és vagyonhasznosításból származó bevétel elõirányzat arányos
csökkentésében, amennyiben a 3. számú melléklet
a) 1. cím, 1. alcím a Nyugdíjbiztosítási Alap járulék bevételei és
hozzájárulásai elõirányzat 1998. I. félévi teljesülésébõl valószínûsíthetõ a
Ny. Alap tervezettnél kedvezõbb egyensúlyi helyzete, és a
b) 4. alcím, 1. elõirányzat-csoportszám vagyonértékesítésbõl és vagyonhasz-
nosításból származó bevétel elõirányzat a féléves teljesülése eléri az
elõirányzat 50%-át.
IV. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATAINAK
MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának általános szabályai
20. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvényben (a továbbiakban: Eb.) foglalt egészségügyi szolgáltatások
finanszírozása - figyelemmel az egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a
területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény
(továbbiakban: T.) alapján megkötött kapacitás lekötési megállapodásokból és a
55. § (1) bekezdése szerinti struktúra átalakításokból következõ módosításokra
- 1998. december 31-ig az e törvény hatálybalépésekor érvényes finanszírozási
szerzõdések alapján történik. A bérmegállapodás teljesítésének fedezetét az
egyes ellátások kassza-elõirányzatai tartalmazzák. Ennek folyósítására elsõ
alkalommal a március hónapra esedékes finanszírozáskor kerül sor. A
teljesítmény szerint finanszírozott ellátásoknál a bérmegállapodás fedezetét -
a kormányrendeletben meghatározottak szerint - a teljesítménytõl független fix
elem tartalmazza.
(2) Az Eb. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltak közül a Kormány
rendeletében meghatározott egyes szolgáltatásokat az OEP - az E. Alapba e
címen a központi költségvetésbõl átadott elõirányzat terhére - az (1)
bekezdésben foglaltak szerint finanszírozza az adott egészségügyi
szolgáltatásra meghatározott finanszírozási rendszer szerint.
21. § (1) Az E. Alap kezelõje, a gyógyító-megelõzõ ellátások éves
költségvetési elõirányzatán belül - figyelemmel az AT. 11. §-ának (2)
bekezdésében foglaltakra - a népjóléti miniszter egyetértésével
átcsoportosíthat, vagy kijelölheti azon összetartozó elõirányzatokat,
amelyeket együttesen kíván kezelni. Az átcsoportosítás szükségességét az E.
Alap éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen
indokolni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a 19. §
(2) bekezdésében foglalt elõirányzatok tekintetében.
22. § A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták
megállapításával, a szakképesítés, az ellátott feladatok, a területi viszonyok
és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív
rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztetõ
mértékû teljesítményre irányuló érdekeltséget degressziós szorzók utján
csökkenti.
23. § A járóbeteg szakellátás - ideértve a fogászati ellátást is - a lekötött
kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és
a) nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy
b) az általuk ellátott feladat
alapján kerül finanszírozásra.
24. § A fekvõbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív minõsítésû osztályokon
nyújtott ellátás finanszírozása a kapacitás rendelkezésre állásáért fix
összeggel és
a) az ellátást indokoló fõdiagnózis,
b) a fõdiagnózis által indikált beavatkozások,
c) a fõbetegséghez társult betegségek,
d) a beteg életkora,
e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások
alapján képzett súlyszámok figyelembevételével történik.
25. § A fekvõbeteg szakellátás intézményei a krónikus minõsítésû osztályokon
nyújtott ellátás után a kapacitás rendelkezésre állásáért fix összeggel és a
teljesített ápolási napok alapján szakmánként országosan egységes ápolási díj
alapján részesülnek finanszírozásban.
26. § A védõnõi szolgálat, az anya- és csecsemõvédelmi feladatok, az iskola-
és ifjúság-egészségügyi ellátás, valamint az alapellátási ügyeleti
szolgálatok, továbbá a büntetésvégrehajtás által fenntartott egészségügyi
intézmények finanszírozása az általuk ellátott feladatok alapján történik.
27. § (1) A fekvõbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás és a
betegszállítás finanszírozása a végzett teljesítményen alapul.
(2) Az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban
nyújtható ellátások finanszírozása az ellátott esetek számbavételével
történik.
28. § (1) Az egészségügyi ellátás-fejlesztõ alap elõirányzat
a) új, a jelenlegi finanszírozási rendbe még be nem fogadott egészségügyi
szolgáltatások, továbbá
b) a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentõségû, elsõsorban krónikus
betegségek szövõdményeinek gyakoriságát és súlyosságát csökkentõ prevenciós
eljárások támogatására a népjóléti miniszter egyetértésével használható fel a
Kormány rendeletében meghatározott pályázat szerint.
(2) Az egyes finanszírozási technikák bevezetésének elõkészítése
céljából a Népjóléti Minisztérium szakmai fejlesztési programjában részt vevõ
egészségügyi szolgáltatók szerzõdés szerinti finanszírozása mellett az OEP a
népjóléti miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal
kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történõ illesztés lehetõségét
biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat is.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési elõirányzatainak
megalapozását szolgáló törvénymódosítások
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl
szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
29. § Az AT. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, az 5. § (1) bekezdésében
fel nem sorolt hozzátartozói nyugellátások, korhatárt betöltött, valamint a
korhatár alatti I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági
nyugellátások kiadásainak fedezetére szolgál."
30. § Az AT. 4. § (3) bekezdésének a)-c) és g) pontjai helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt
aa) társadalombiztosítási járulékok 61,54%-a (a társadalombiztosítási
járulékon - 39% - belül a 24%-os mértékû nyugdíjbiztosítási járulék
részaránya), valamint a szolgálati idõ megszerzésére kötött megállapodás
alapján fizetett nyugdíj-biztosítási járulék teljes összege;
ab) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a
keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, a nyugdíj elõtti munkanélküli
segély utáni, továbbá a szolgálati idõ megszerzésére kötött megállapodás
alapján fizetett nyugdíjjárulék teljes összege, valamint a kizárólag a
társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett
egyéni járulék 70,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes
mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék 7%-os részaránya) és a
magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett egyéni járulék
25,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 4% - belül
a nyugdíjjárulék - 1% - részaránya);
b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként
szerzett szolgálati idõ nyugdíjköltségeinek fedezetére, valamint a
gyermekgondozási segélyen lévõk után a központi költségvetés által fizetett
nyugdíjbiztosítási járulékot, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel
történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerûsített
befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amt.) 7. §-a
alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt
összeget is;
c) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel
kapcsolatos egyéb bevételek közül
ca) a késedelmi pótlék, bírság 56,91 %-a,
cb) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel, vagy más
ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;
cc) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos
egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés,
egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint eltérõ rendelkezés
hiányában a társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak éves költségvetési
törvényében meghatározott további bevételek 56,91 %-a;
g) törvényben meghatározott egyéb bevétel, ideértve a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés
d) pontja, továbbá 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár
által a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg átutalását a
Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ha a pénztártag eszerint döntött;"
31. § Az AT. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (1) Az Egészségbiztosítási Alap az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött
személyek
a) III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja,
b) III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói
nyugellátása, hozzá-tartozói baleseti nyugellátása,
c) a jogszerzõnek üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség következtében
történõ elhalálozására tekintettel, 1998. január 1-jét megelõzõ idõponttal
megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátása,
d) egyéb baleseti ellátása
fedezetére, valamint a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a külön
jogszabályban meghatározott gyógyító-megelõzõ ellátások, a gyógyászati
szolgáltatások (gyógyfürdõ szolgáltatások, anyatej ellátás) a gyógyszer- és
gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési
járadék, útiköltség térítés, segélyek) kiadásainak fedezetére szolgál."
32. § Az AT 5. § (3) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt
aa) társadalombiztosítási járulékok 38,46%-a (a társadalombiztosítási
járulékon - 39% - belül a 15%-os mértékû egészségbiztosítási járulék
részaránya), valamint a 11,5%-os mértékû egészségbiztosítási járulék, a
baleseti járulék, az egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött
megállapodás alapján fizetett egészség-biztosítási járulék teljes összege;
ab) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólagos bevételét képezõ egyéni
járulékok közül a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá
tartozó személy által fizetett egyéni járulék 30,00%-a (az általuk fizetett
egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási
járulék - 3% - részaránya) és a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett
egyéni járulék 75,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes
mértékén - 4% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya);
b) az Amt. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási
Alapnak átutalt összeg;
c) egyéb járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi
LXXXVIII. törvény szerinti egészségügyi hozzájárulás, továbbá a munkáltatói
táppénzhozzájárulás;
d) a késedelmi pótlék, bírság, valamint a társadalombiztosítási tevékenységgel
kapcsolatos egyéb bevételek közül
da) a késedelmi pótlék, bírság 43,09 %-a,
dd) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj, és központi
költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések
megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett - jogalap
nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt
összegek teljes egészében,
dc) az egyéb bevételek, valamint - eltérõ rendelkezés hiányában - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényben
meghatározott további bevételek 43,09%-a;
33. § Az AT. a következõ 5/C. §-sal egészül ki:
"5/C. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
kintlévõségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen
Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a célfeladatok
megvalósításában részt vevõ köztisztviselõk részére ösztönzõ jutalom
kifizetésére kerülhet sor.
(2) A jutalom összegének kifizetésére az igazgatási szervek
Kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülésérõl szóló jelentésének
a Társadalombiztosítási Önkormányzat Felügyelõ Bizottsága általi
felülvizsgálatát követõen kerülhet sor.
(3) Az ösztönzõ jutalom felhasználásának részletes
szabályait, a társadalombiztosítási önkormányzatok közgyûlései állapítják meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésekkel összefüggõ ösztönzõ jutalom
kifizetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
34. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/E törvény alapján biztosított az, aki/
"a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetõleg közszolgálati jogviszonyban,
bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelõszülõi
jogviszonyban áll, fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja (a továbbiakban:
munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidõben történik
a foglalkoztatása,"
"d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj elõtti
munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülõ
személy, továbbá az a személy, akinek munkanélküli járadékra való
jogosultságát 1998. január 1-je elõtt megállapították és a járadék folyósítása
a munkaadótól kapott végkielégítés miatt késõbbi idõpontban történik,
feltéve, hogy a munkanélküli ellátást folyósító szerv a halasztás idõtartamára
a társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot megfizette,"
35. § A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon túl - az, aki/
"o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy és errõl a települési
önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki."
36. § A Tbj. 22. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki. Egyidejûleg a §
jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A munkanélküli ellátást folyósító szerv az olyan személy után, akinek
munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-jét megelõzõen
megállapították és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés
miatt késõbbi idõpontban történik, a halasztás idõtartamára a munkanélküli
járadék megállapított összege után társadalombiztosítási járulékot és
nyugdíjjárulékot fizet."
37. § A Tbj. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"32. § Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a
heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képezõ jövedelme
után - a 24., 27., 29. és a 31. §-okban foglaltaktól eltérõen - a
biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie."
38. § A Tbj. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
" (2) A 39. § (2) bekezdésében említett személy az egészségbiztosítási
ellátások megszerzése végett 18%-os mértékû egészségbiztosítási járulék
fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet."
39. § A Tbj. 50. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztató a biztosítottnak juttatott, a járulék alapját képezõ
tárgyhavi kifizetések után köteles a járulékok alapját és összegét
megállapítani, a biztosítottat terhelõ járulékot levonni és arról a (2)
bekezdésben foglaltak szerint a bevallást benyújtani és a tárgyhót követõ hó
10. napjáig az igazgatási szervnek megfizetni. A kifizetéssel egyidejûleg a
foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett
társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és az egészségügyi
hozzájárulásról, valamint a tõle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási
járulékról, valamint tagdíj összegérõl."
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
40. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következõ (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) Az öregségi nyugdíj összegét - ha a biztosított kizárólag a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot,
vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévõ összeget a
Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták - az (1) bekezdés szerint kell
meghatározni.
(7) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévõ
összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap
részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg
hetvenöt százaléka."
41. § A Tny. 79. § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) bekezdés szerinti naptól kezdõdõen a kötelezõ egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-a szerinti baleseti
járadék folyósítását szüneteltetni kell."
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény módosítása
42. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban Eht.) 1. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a
továbbiakban: Tbj.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezetének
kiegészítésére, illetõleg a Tbj. szerint kizárólag egészségügyi szolgáltatásra
jogosultak ellátásának finanszírozására egészségügyi hozzájárulást kell
fizetni."
43. § Az Eht. 2. §-ának (1) és (2) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A Tbj. 4. § a) pont 1., 3. és 6. alpontja szerinti foglalkoztató a
Tbj. 5. §-a (1) bekezdése a) és b) pontja, valamint 4. §-ának d) pontja
alapján, továbbá a
Tbj. törvény alkalmazásában munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
foglalkoztatott - ide nem értve a Tbj. 11. §-ában meghatározott személyeket -,
valamint a munkanélküli ellátást folyósító szerv a munkanélküli járadékban
vagy keresetpótló juttatásban részesülõ személy után havi 2.100 (napi 70) Ft
összegû egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A Tbj. 4. §-ának b) pontja szerinti egyéni vállalkozó havi 2.100 (napi 70)
forint összegû egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, kivéve ha a
fizetési kötelezettség az (1) bekezdés alapján fennáll."
44. § Az Eht. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell egészségügyi
hozzájárulást fizetni arra az idõtartamra, amely alatt a foglalkoztatott/
"a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban részesül, vagy keresõképtelen - ide nem értve a
betegszabadság idõtartamát -, illetõleg fizetés nélküli szabadságon van, annak
31. napjától."
45. § Az Eht. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 3. § A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõ személy után a
támogatást folyósító települési önkormányzat köteles havi 2.100 (napi 70)
forint összegû egészségügyi hozzájárulást fizetni."
A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
46. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban Szaz.) 3. §-
ának e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazása során:/
"e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati
igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott
szerv, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.
törvény 58.§ (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott
társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek."
47. § A Szaz. 6. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj
rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a
Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek
képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza."
48. § A Szaz. 23. §-ának a) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/ a TAJ számot a következõ szervek az alábbiakban meghatározott célból
kezelhetik:/
"a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetõhellyel
rendelkezõ foglalkoztató, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi. LXXX. törvényben (a
továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban Tny. tv.), a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi. LXXXII. törvényben (a továbbiakban
Mpt. tv.), a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvényben, (a továbbiakban: Eb. tv.) valamint az alkalmi munkavállalói
könyvvel történõ foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek
egyszerûsített befizetésérõl szóló 1997. évi LXXIV. törvényben (a
továbbiakban: Alk. tv.) elõírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv
(foglalkoztató, polgár vagy intézmény) az e törvényekben meghatározott
nyilvántartásokkal, járulékok levonásával, bevallásával, befizetésével,
behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli
ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenõrzésével
kapcsolatban;"
"f) a munkaügyi igazgatás szerve a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást
elõsegítõ támogatással és munkaerõ-piaci szolgáltatással kapcsolatos, valamint
a foglalkoztatottakkal összefüggõ, jogszabályban meghatározott egyéb
tevékenysége, valamint ellenõrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi
adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató e tevékenysége körében."
49. § A Szaz. 24. §-ának a) pontja a következõk szerint módosul:
/A TAJ szám továbbítására jogosultak:/
"a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a
társadalombiztosítási kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató, illetve a 23.§ a)
pontja alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és
intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a törvényekben meghatározott
nyilvántartások, a járulékok bevallásával és egyéb követelések befizetésével,
behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli
ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenõrzésével
kapcsolatos feladata teljesítése céljából."
50. § A Szaz. 26. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A társadalombiztosítási szerv kapcsolati kódot képezhet az ugyanazon
polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlõdõ adatszolgáltatás igénylése,
teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérõ nyilvántartásának
karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra adatkérõnként más-más kapcsolati
kódot kell képezni.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait a társadalombiztosítási
szerv határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel,
a TAJ számmal és a személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható
azokból.
(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra
használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind
társadalombiztosítási szerv, mind az adatkérõ nyilvántartásából törölni kell.
A kapcsolati kódot csak a társadalombiztosítási szerv, valamint az
adatszolgáltatást kérõ kezelheti és továbbíthatja."
51. § A Szaz. 37. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód
alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:/
"b) a társadalombiztosítási szervnek, az egészségbiztosítási nyilvántartásában
szereplõ polgár családi és utónevének (nõk esetében beleértve a leánykori
családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és idõpontjának,
családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról,
ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényérõl vagy az onnan való
visszatérésérõl, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges
elhagyásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek
nyilvántartásában szereplõ adatairól;
c) a társadalombiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában
szereplõ polgár családi és utónevének (nõk esetében beleértve a leánykori
családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és idõpontjának,
családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének -
változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényérõl vagy az onnan
való visszatérésérõl, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges
elhagyásáról."
52. § A Szaz. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A foglalkoztató és kifizetõ a személyazonosító jelet az Art.-ban
meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti, és az állami
adóhatóságnak továbbíthatja."
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosítása
53. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény 37. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(4) A 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére
jogosult:/
"a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.
törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a
Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó
szervek - a családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a
nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban elõírt
kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó
ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történõ megállapítása és
folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenõrzése céljából."
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény módosítása
54. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szt.) 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben
az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek
állapítja meg szociális rászorultságát
a) akinek családjában az egy fõre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegét,
b) aki egyedülélõ és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének 150%-át
nem haladja meg és nem rendelkezik vagyonnal.
(2) A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági
bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány
érvényességi ideje legfeljebb 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló
személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás
érvényességi idejét. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek
fennállta esetén ismételten kiállítható.
(3) A szociálisan rászorult személyekrõl a települési önkormányzat
polgármestere nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési
kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv felé."
Záró rendelkezések
55. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg az AT. 4. §-ának (2)
bekezdésében az "54,41%-ának" szövegrész helyébe a "56,91%-ának" szövegrész,
5. §-ának (2) bekezdésében a "45,49%-ának" szövegrész helyébe a "43,09%-ának"
szövegrész lép.
(3) Az AT.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Ny. Alap és E.
Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit elsõ ízben az
1998. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.
(4) A Ny. Alappal és az E. Alappal szemben 1998. január 1-jét
megelõzõen keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket,
valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor hatályban
volt, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelõen kell a
két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.
56. § (1) Az 1999. évre vonatkozó kapacitáslekötési megállapodásokat 1998.
november 1-jéig kell megkötni.
(2) A megkötött kapacitáslekötési megállapodások év közben csak akkor
módosíthatók, ha
a) az egészségügyi szolgáltató részére kiadott mûködési engedély
módosítása a lekötött kapacitást érinti, vagy
b) a szolgáltatási struktúra átalakításával - a kapacitáslekötési
megállapodással érintett feladatok változatlan teljesítése mellett - a
járóbeteg
szakellátási feladatok növelésével egyidejûleg csökken a fekvõbeteg
szakellátásra lekötött kapacitás, vagy a krónikus minõsítésû kapacitás
növelésével egyidejûleg csökken az aktív ágyak száma, és a népjóléti miniszter
az a) pontban foglalt feladatok vagy a b) pont szerinti struktúra
átrendezésével egyetért.
57. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a T. 1. számú melléklete helyébe e törvény 10. számú melléklete lép,
3. számú melléklete helyébe e törvény 11. számú melléklete lép,
b) a T. 2. számú mellékletében a "A területi normatívák kiszámításánál
figyelembe veendõ adatokat és a számítás részletes matematikai levezetését a
Népjóléti Közlönyben kell közzétenni." szövegrész helyébe a "A területi
normatívák kiszámításánál figyelembe veendõ adatokat, a számítás részletes
matematikai levezetését, valamint ezek eredményeképpen a tárgyévre kiszámított
megyénkénti ágyszámokat a megállapodási határidõt megelõzõ 180 nappal a
népjóléti miniszter köteles közzétenni. A matematikai összefüggés alkalmazá-
sához szükséges adatok közül - az OEP által szolgáltatott, a finanszírozási
szerzõdésekbõl származó adatok esetében a megállapodás évét megelõzõ évben
érvényes finanszírozási szerzõdések adatait kell alkalmazni,
- a népszámlálási adatok tekintetében a legutolsó népszámlálás adatait kell
figyelembe venni,
- a kórházi betegforgalmi adatokra és a KSH által szolgáltatott egyéb adatok
tekintetében a megállapodás évét megelõzõ második-negyedik évre számított
átlagos adatokat kell figyelembe venni." szövegrész lép, egyidejûleg a 2.
számú táblázatot megelõzõ cím, a 2. számú táblázat és annak magyarázata a
hatályát veszti.
c) a T. 4. számú melléklete a Bács-Kiskun szövegrészt követõen a " Bács-
Kiskun-Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét" szövegrésszel, a Heves
szövegrészt követõen pedig a "Mátrai Állami Gyógyintézet, Mátraháza"
szövegrésszel egészül ki.
(2) A (1) bekezdésben foglaltakat elsõ ízben a 56. § (1) bekezdése
szerinti kapacitás lekötési megállapodások megkötése során kell alkalmazni.
58. § (1) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének k) pontjában az "eltartott hozzá-
tartozója [Ptk. 685. §. b) pont]" szövegrész "eltartott közeli hozzátartozója
[Ptk. 685. §. b) pont] és élettársa szövegrészre változik. A 42-44. §-ok
rendelkezéseit elsõ ízben az 1998. január hónapra vonatkozó befizetésekre kell
alkalmazni. Egyidejûleg hatályát veszti az Eht. 4. §-ának (2)-(3) bekezdése és
5. §-ának b) pontja, valamint az Eht. 7. §-ának (3) bekezdésébõl az "és a 4. §
(1) bekezdésében", valamint az Eht. 8. §-ában a ", a T. 105/C. § (2)
bekezdésének alkalmazásánál pedig a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási
és nyugdíj-
járulékot" szövegrész, továbbá a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdésébõl az "A
foglalkoztató a levont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a
biztosítottnak, amelyen nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a
biztosított által megjelölt pénztárnak megfizette szövegrész, a Tbj. 50. §-a
(2) bekezdésének d) pontja, 53. §-ának (3) bekezdése és 57. §-ának (2)
bekezdése."
(2) Az Eht. 2. §-a (4) bekezdésében a "naptári naponként 60 forint"
szövegrész "naptári naponként 70 forintra változik, 7. §-ának (1) bekezdésében
a "T.-re való hivatkozás" Tbj."-re, a 8. §-ban a "T. 105/C. § (1)" bekezdésére
való hivatkozás" Tbj. 53. § (1)-(2)" bekezdésre változik.
(3) Egyidejûleg hatályát veszti az Szt. 55. §-a és 124. §-ának (3)
bekezdése.
59. § (1) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter a T.-ben meghatározott
szakrendelési összóraszámok és ágyszámok szakterületek szerinti megoszlásának
a meghatározására.
(2) Az E. Alap költségvetési mérlegében a 6. számú melléklet
kiadási oldalon 1. cím, 1. alcím, 1. elõirányzat-csoport, 11. elõirányzat
mûködési költség elõlegkeret felhasználásának szabályait kormányrendelet
határozza meg.
60. § Ahol jogszabály a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt,
vagy a végrehajtásáról szóló 89/1990. (V.1.) MT rendeletet említi, azon -
jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában -
a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak, valamint az ellátások
fedezete, a társadalombiztosítási nyilvántartások, továbbá az
adatszolgáltatási és járulék-fizetési kötelezettség teljesítése, valamint ezen
szabályok ellenõrzése és az elõírt kötelezettségek elmulasztásának
vonatkozásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.
törvényt,
b) a társadalombiztosítási nyugellátás vonatkozásában, ideértve az öregségi,
rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, valamint a hozzátartozói
nyugellátásokat, a nyugdíjak évenkénti emelését, a nyugellátási iránti igény
érvényesítését, az ezekkel összefüggõ felelõsségi szabályokat, a
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt,
c) az egészségbiztosítási ellátások - ideértve az egészségügyi
szolgáltatásokat és a pénzbeli ellátásokat, ezen belül a terhességi
gyermekágyi segélyt, a táppénzt; továbbá a baleseti ellátásokat, ezen belül a
baleseti egészségügyi szolgáltatást, a baleseti táppénzt és a baleseti
járadékot - vonatkozásában a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény, valamint
d) az a)-c) pontokban említett törvények felhatalmazása alapján kiadott
szabályokat kell érteni.
10. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
" 1. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
A járóbeteg szakellátás heti rendelési összórájának felsõ határértéke tízezer
lakosra
1. Általános szakrendelés szakorvosi órái:
266
2. Országos, regionális és speciális feladatot
ellátó szakrendelés többlet szakorvosi órái:
210
3. Gondozó intézeti gondozás többlet szakorvosi órái: 34
4. Nem szakorvosi órák*:
80
* Felsõ fokú végzettségû (vegyész, pszichológus, gyógytornász, logopédus,
stb.) által irányított rendelés"
11. számú melléklet az 1997. évi ...... törvényhez
"3. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
TERÜLET ÁGYSZÁM
BUDAPEST 3 779
BARANYA 449
BÁCS-KISKUN 87
BÉKÉS 40
BORSOD-A.-Z. 300
CSONGRÁD 597
FEJÉR 101
GYÕR-MOSON-SOPRON 211
HAJDÚ-BIHAR 638
HEVES 40
JÁSZ-NAGYKUN 52
SOMOGY 124
SZABOLCS 40
VAS 197
VESZPRÉM 219
ZALA 275
ORSZÁG ÖSSZESEN 7 149
AZ ORVOSTUDOMÁNYI, EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI EGYETEMEK ÉS SPECIÁLIS INTÉZETEK
MINIMÁLIS TERÜLETI ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉGE
EGYETEMEK ÁGYSZÁM
SOTE 740
HIETE 160
POTE 290
SZOTE 362
DOTE 448
EGYÜTT : 2 000
SPECIÁLIS : ÁGYSZÁM
MÁV KÖZPONTI KÓRHÁZ 285
BUDAI MÁV KÓRHÁZ 92
BM. KÖZPONTI KÓRHÁZ 211
KÖZPONTI HONVÉD KÓRHÁZ 297
BALATONFÜREDI HONVÉD SZÍVSZANATÓRIUM 30
HÉVIZI HONVÉD SZANATÓRIUM 61
PÉCSI HONVÉD KÓRHÁZ 62
KECSKEMÉTI REPÜLÕ KÓRHÁZ 55
MÁV KÓRHÁZ SZOLNOK 90
EGYÜTT 1 183
IM BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS KÓRHÁZAI 688
ORSZAG MINDÖSSZESEN: 11 020
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1995-1996. évi sikeres stabilizáció, az egyensúlyi mutatók javuló
tendenciája lehetõséget ad egy egyensúlyõrzõ, a versenyképesség erõsödésén
alapuló, fenntartható gazdasági növekedést biztosító gazdaságpolitika
érvényesítésére és a gazdasági növekedés ütemétõl elmaradó, de érzékelhetõ
nagyságú életszínvonal javulásra is remény van.
Az egyensúlyra, a gazdasági növekedésre és az életszínvonal javítására
egyaránt tekintettel levõ költségvetési politika 1998-ban a
társadalombiztosítás területén a reálértéktartást jelentõsen meghaladó
fejlõdés biztosítására a nyugdíjak vonatkozásában biztosít lehetõséget.
Az Egészségbiztosítási Alap ellátásai tekintetében 1998-ban a reálértéktartás
követelménye érvényesíthetõ.
Ezzel összhangban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési
törvényjavaslatában meghatározott elõirányzatok a következõkön alapulnak:
- A társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
(a továbbiakban: Tny.) 62. §-a alapján a nyugdíjak emelésére 19%-os, az
özvegyi nyugdíjrendszer átalakítására 2,5%-os fedezet biztosított,
figyelembe-véve a létszámcsere, valamint minimális mértékben - a
korhatáremelés hatásait is.
- A rokkant nyugdíjak növekedése azonos az öregségi nyugdíjakéval, a
létszámcsere és a változás hatása itt nagyobb mértékû. 1998-tól a végleges
rokkantsági ellátásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozza.
- A táppénzkiadások az elõzõ évi keresetnövekedés mellett tartalmazzák a
gyermekápolási táppénz igénybevételi idejének növekedésébõl adódó
többletkiadást.
- A gyógyszertámogatási elõirányzat a Kormány ésszerûsítõ intézkedéseinek
figyelembevételével került meghatározásra. Az elõzõ évinél 11,5%-kal nagyobb
elõirányzat csak akkor tartható, ha az ártárgyaláson, a támogatások
megállapításánál, a választék bõvítésénél, a gyógyszerrendelési gyakorlat
ellenõrzésénél jobban érvényesülnek a gazdaságossági követelmények.
A gyógyító-megelõzõ ellátások kiadási elõirányzata figyelembe veszi:
· a kötelezõ egészségbiztosításról szóló törvénybõl adódó feladatváltozást,
· a keresetek növekedésére 16%,
· a dologi színvonaltartásra 10,5%-os növekményt,
· fejlesztésre 2,3 milliárd forintot
tartalmaz.
A hivatalok folyamatos mûködési elõirányzatai a központi költségvetési
fejezetekre vonatkozó szabályokhoz hasonló módon kerültek kialakításra.
A törvényjavaslat a beszedési hatékonyság fokozása érdekében mindkét Alap
vonatkozásában a behajtás-ellenõrzés mai ösztönzõ rendszere mellett további
kormányrendeletben megállapított feltételekhez kötött új ösztönzõ
jutalékrendszer érvényesítésére is lehetõséget ad.
A fel nem sorolt kiadások a reálértéktartásra tekintettel kerültek
kialakításra.
A költségvetés 1998-ban nem számol a lakossági terhek, térítési díjak jelentõs
növekedésével, és a térítési díjak körének bõvítésével. Így a térítési
díjszint változás az elõzõ két évhez hasonlóan elmarad az inflációtól.
Ez az elhatározás akkor tartható, ha mind a kiadási, mind a bevételi oldalon
megvalósulnak a költségvetési elõirányzatok kialakításakor számításba vett
intézkedések.
A bevételi oldalon
· A munkáltatói járulék tekintetében a keresettömeg 14,5%-os növekedésén
túlmenõen az 1997. évi járulékmértékváltozás, illetve a járulékalap-
szélesítés áthúzódó hatása is figyelembevételre került, és számol a javaslat
a beszedési eredményesség javulásával is. Az elõirányzat magában foglalja a
GYES után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási
járulékot.
· Az egészségügyi hozzájárulás elõirányzata a beszedési arány jelentõs
javulásának figyelembevételével került kialakításra. A térítési kötelezettség
1800 forintról 2100 forintra emelkedik.
· Az egyéni járulék elõirányzat a keresettömeg növekedésén túlmenõen
figyelembe veszi az egyéni járulékfizetési felsõ határ emelésének hatását, és
azt, hogy a járulék egy részét már a tõkefedezeti nyugdíjalapokba fizetik be.
Az új helyzettel összefüggésben a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási
Alap számára támogatást nyújt.
· A nyugdíjreform egyes intézkedéseinek halasztása, és a költségvetések
megalapozottságának biztosítása továbbra is elkerülhetetlenül szükségessé
teszi az Alapok vagyonértékesítésbõl, hasznosításból származó bevételének
13,6 milliárdos nagyságú figyelembevételét.
A költségvetési javaslat szerinti kiadások 1998-ban 17,1 milliárd forinttal,
1,24%-kal haladják meg a bevételeket.
Az Alapok 1998. évi költségvetési törvényjavaslata tartalmazza az 1997. július
15-én elfogadott nyugdíjreform törvények néhány pontosítását is, illetve -
mint a költségvetést megalapozó törvénymódosítás - az egészségügyi
hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eht.)
módosítását.
A nyugdíjreform törvények módosításai az eredeti jogalkotói szándék
érvényesülését kívánják biztosítani, amely az öt törvény egyidejû parlamenti
tárgyalása és a rendkívül nagyszámú módosító javaslat következtében nem tudott
kellõen érvényesülni a végsõ normaszövegben. Ez az ún. "alaptörvény", a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Tbj.) és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (a továbbiakban:
Tny.) néhány pontosítását jelenti. A Tbj. törvény módosításai közül a
munkáltatók havi igazolási kötelezettsége érdemel figyelmet.
Az Eht. módosítását - a havi 1.800.-Ft havi 2.100.-Ft-ra emelésén túlmenõen -
egyrészt az Alkotmánybíróság 37/1997. (VI.11.) AB. határozatával, másrészt a
nyugdíjreform törvényekkel való összhang biztosítása teszi szükségessé.
Emellett rendezni javasolja a végrehajtás során felmerült problémákat: a
fizetés nélküli szabadság és a betegszabadság idejére történõ egészségügyi
hozzájárulás fizetés kérdését is.
A törvényjavaslatban - a Kormány korábbi döntésének megfelelõen módosításra
kerülnek a gyógyító-megelõzõ ellátás egyes szerzõdéskötési, finanszírozási
szabályai, és változnak az egészségügyi ellátási kötelezettségrõl, és a
területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény
mellékletei. A változtatás megszünteti az évenkénti kapacitás-felülvizsgálat
és szerzõdéskötés kényszerét.
Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 115. §-a alapján az államháztartás információs rendszerét
érintõ adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelõen az 1. sz. függelékben
bemutatásra kerülnek összevontan, és külön-külön a Társadalombiztosítási
Alapok 1998. évi, az elõzõ évi várható, valamint az azt megelõzõ év tényadatai
is.
Az Áht. 86. §-a (6) bekezdése alapján a törvényjavaslat 2. sz. függeléke
tartalmazza a Ny. Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan 5 évre, a
demográfiai folyamatok és azok hatásaira 50 évre szóló elõrejelzést.
A törvényjavaslat 3. számú függeléke tartalmazza a társadalombiztosítási
önkormányzatok által elfogadott költségvetési javaslatokat, valamint azok és a
Kormány által elfogadott költségvetési javaslat közötti eltéréseket. Az
önkormányzatok által elfogadott javaslat nem felelt meg a törvényekbõl
következõ követelményeknek, sem a Kormány által elfogadott céloknak, így
például egyik költségvetés sem tartalmazza az I. és II. fokozatú rokkant
nyugdíjak kiadásait, a bevételek a reálisnál alacsonyabbak, a kiadásokat
elsõsorban az Egészségbiztosítási Alapban a megfinanszírozhatónál lényegesen
magasabb szinten állapították meg, az alrendszeren belül mutatkozó 100
milliárdos hiányt a központi költségvetési, támogatás igénybevételével
javasolták megfinanszírozni.
Az államháztartási szintû egyensúlyi, és a növekedési feltételeket figyelmen
kívül hagyó, és hiányos javaslatokat a Kormány nem tartotta bemutathatónak az
Országgyûlésnek, ezért az önkormányzati javaslatokat lehetõség szerint
figyelembe vevõ, de a Kormányzati célkitûzéseken és követelményeken alapuló
saját javaslat benyújtásáról döntött.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
E paragrafus a társadalombiztosítási alrendszereknek a Nyugdíjbiztosítási Alap
(továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E.
Alap) költségvetése összegezésérõl adódó bevételi fõösszegét 1.361,3 milliárd
forintban, a kiadási fõösszegét 1.378,4 milliárd forintban, a hiányát pedig
17,1 milliárd forintban állapítja meg. A hiány rendezésének kötelezettségét
az 1998. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénybe utalja.
Az Ny. Alap költségvetése nullszaldós, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 86. §-ának (8) bekezdése alapján biztosított központi
költségvetési támogatással. Azonban szükséges számolni a zárszámadás során
esetleg felmerülõ kismértékû egyenlegromlással, amelynek végsõ elszámolására a
központi költségvetés zárszámadásában kerül sor, összhangban az
államháztartási törvény rendelkezésével.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
A 2. §-hoz
A 3. számú sz. melléklet az Ny. Alap bevételi és kiadási fõösszegét egyaránt
786,4 milliárd forintban állapítja meg, a költségvetési egyensúlyt a központi
költségvetés 20,1 milliárd forint összegû hozzájárulása biztosítja.
Az Ny. Alap járulékbevételei és hozzájárulási elõirányzata 718 milliárd
forint.
Nem változott a foglalkoztatókat terhelõ járulékmérték, mint számítási alap
továbbra is 24%. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjemelési
szabállyal összhangban a nyugdíjemelés 1998-ban 21,5%. A törvényben
meghatározott 19%-os mértékû emelés, a saját jogú öregségi és hozzátartozói
nyugellátás, baleseti nyugellátás és a rokkant nyugdíjak, a 2,5% különbözet az
új özvegyi nyugdíjrendszer forrásául szolgál.
A járulékbevételek és hozzájárulások között kerül nevesítésre a gyermekgon-
dozási segélyben részesülõ személyek utáni központi költségvetési térítés 8
milliárd Ft összegben.
A munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék várható
bevétele 1998-ban 7,6 milliárd forint.
Az egyéni nyugdíjjárulék várható bevételének becslésénél az E. Alap
pótköltségvetése alapján számított elõirányzat képezi a bázist.
Az egyéni járulékmérték a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetérõl szóló törvénynek
megfelelõen, 1998-tól a felosztó-kirovó rendszerben maradó biztosítottak
befizetési kötelezettségeként 7%-ra növekedett. A 14,5%-os bruttó
keresetnövekedés figyelembevételével számított bevételi összeget a szakmai
becslés alapján, mintegy 13 milliárd forinttal növeli az egyéni
járulékfizetési felsõ határ emelése. A tõkefedezeti pillérbe belépõk esetében
az elõirányzat 1%-os egyéni járulékfizetést vesz figyelembe.
A nyugdíjjárulék két kisebb összegû elõirányzata a munkanélküli járadék és az
egyes szociális ellátások után fizetett járulék összege az 1998. évi várható
tendenciának megfelelõen változik.
A késedelmi pótlék és bírság az 1997. évi várható elõirányzattól kismértékben
elmarad, a kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevételek növekedésével
összhangban.
A kintlévõségek behajtásából eredõ járulékbevétel a hatékony behajtási munka
eredményeként - az E. Alap pótköltségvetésének becslésén alapuló számítások
szerint - az APEH-OEP együttmûködésének eredményét is figyelembe véve, 1998.
évben a nyugdíjágazatnál 32 milliárd forint.
A vagyongazdálkodásból az ellátás fedezetére szolgáló bevétel 11,8 milliárd
forinttal szerepel az 1998. éves költségvetés elõirányzatai között. Ez az
intézkedés összhangban áll az 1991-ben eldöntött költségvetési támogatás célú
vagyonjuttatással.
A vonatkozó törvény szerint amennyiben a központi költségvetésben
elõirányzatként megtervezett térítési összeget meghaladja az Alap kiadási
többlete, úgy a különbözetet a zárszámadási törvényben kell rendezni.
A mûködési célú bevételek egyik tétele - a nem társadalombiztosítási forrásból
folyósított ellátások költségtérítése - a központi költségvetés mûködési célú
térítése, amely a Népjóléti Minisztérium fejezet elõirányzataihoz igazodik.
A Pénzügyminisztérium fejezet elõirányzatai sorában a pénzbeli kárpótlás az
1997. évi XXIX. törvénnyel módosított 1992. évi XXXII. törvény, illetve az
1947-es Párizsi Békeszerzõdésbõl eredõ kárpótlás az 1997. évi X. törvény
végrehajtása során felmerült költségek megállapodás alapján történõ
megtérítését tartalmazza.
Az államháztartáson kívülrõl, az ÁPV Rt. és a Hadigondozottak Közalapítványa
által finanszírozott ellátások mûködési költségtérítése a vonatkozó rendeletek
alapján kötött megállapodásokkal összhangban szerepel a bevételben.
Kiadások
A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadásainak legjelentõsebb tételét a
nyugellátások képezik. Az 1997. évi várható nyugdíjkiadás 766,5 milliárd
forint, az elõzõ évi elõirányzathoz viszonyítva több mint 21%-os kiadás
növekedést jelent.
Az 1996. évi LIX. törvény 1997. január 1-jei hatállyal új öregségi
nyugdíjkorhatárt léptetett életbe. A törvénymódosítást követõen a
nyugdíjkiadás hosszú távú növekedését meghatározó nyugdíjas létszámnövekedés,
bár csekély mértékben, 0,3% ponttal, de már 1997-ben is mérséklõdött.
Az 1998. évi nyugdíjemelés miatt a nyugdíjak reálértéke továbbra is megmarad.
A nyugdíjkiadás 1998. évi tervezett összkiadásából 640,4 milliárd forint a
sajátjogú öregségi ellátásokra, 102,5 milliárd forint a hozzátartozói
ellátásokra, 23,7 milliárd forint az I-II. fokú rokkantnyugdíjasok ellátására
kerül felhasználásra.
1998-ban a hozzátartozói nyugdíjrendszerben szerkezeti változásokkal is
számolni kell, jelentõsen bõvülhet az özvegyi nyugdíjra jogosultsággal
rendelkezõk köre.
A törvény szerinti választási lehetõség biztosításához több százezer érintett
esetében kell kiszámítani az új járandóságot.
Az ellátottak számának folyamatos növekedése 1998-ra várhatóan megáll a
korhatár emelés következtében és az 1997. évi átlagosan 2.343.000 fõvel lehet
számolni.
A postaköltségek és egyéb kiadások elõirányzata a posta, bank és egyéb
költségek 1998. évi várható kiadása 3 milliárd forint.
Az ellátás fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai az Alap vagyonának
mértékéhez igazodnak.
A 3. §-hoz
A mûködési kiadások elõirányzata 16.280 millió Ft, amelybõl a folyamatos
kiadásokra 12.419 millió Ft, kiemelt célfeladatokra 3.861 millió Ft
fordítható. A folyamatos mûködési kiadások közül a személyi juttatások és
járulékok növekményét a központi költségvetési szervekre vonatkozó 14,5%-os
emeléssel, és az új feladatokkal összefüggõ létszámmal számolva tartalmazza a
javaslat, elismerve a megnövekedett nyilvántartási feladatok
létszámszükségletének egy részét. A dologi kiadások elõirányzata 5%-os
növekményt tartalmaz.
Változatlanul a kiemelt célfeladatok között szerepelnek az adatszolgáltatási
és nyilvántartási feladatok, és az informatikai fejlesztések, amelyek
elõirányzata az önkormányzat igényével megegyezõ.
Az elõirányzat nagyságrendjét elsõdlegesen a nyugdíjreform és az ahhoz
kapcsolódó egyéb feladatok végrehajtása alapozza meg. A legjelentõsebb
fejlesztésre a nyilvántartás területén van szükség, de folytatni kell az 1997-
ben elkezdett fejlesztéseket a folyósítási rendszer ügyvitele, igazgatási
szervek informatikai hálózata területén is.
A mûködési kiadási elõirányzat túlteljesülésével számol a javaslat, amennyiben
a Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság épületének
felújítására bevonásra kerül a BHG ingatlan elidegenítésébõl származó bevétel.
A világbanki kölcsönbõl finanszírozott fejlesztések kiadási elõirányzata
megegyezik az Egészségbiztosítási Alapnál tervezettel. A javaslat biztosítja,
hogy a két Alap között a tényleges felhasználás igényéhez igazodva az
önkormányzatok közötti megállapodás alapján (s a Kormány egyetértésével) az
elõirányzat átcsoportosíthatóságát, valamint beruházási célú korlátozott
mértékû felhasználását. A nyugdíjreform bevezetésével, az új özvegyi nyugdíjak
megállapításával és az ellenõrzési feladatok növekedésével kapcsolatos várható
többletkiadásokat (amely elsõsorban személyi jellegû) a javaslat 698 millió Ft
összegben tartalmazza.
Az ágazat nyilvántartási rendszerének teljeskörû, a napi feladatokon túlmutató
korszerûsítését a világbanki program keretében tervezzük.
A 4. §-hoz
A nyugdíjbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Alapból
finanszírozott ellátások bevételeinek és kiadásainak elõirányzat felhasználása
tervhez igazodóan kerül kifizetésre.
Az E. Alap költségvetése
Az 5-6. §-hoz
Az E. Alap 1998. évi költségvetése 574,9 milliárd forint bevételi és 592
milliárd forint kiadási elõirányzattal és 17,1 milliárd hiánnyal számol.
A bevételek döntõ részét kitevõ járulékbevételek (munkáltatói és egyéni
járulékbevételek) alakulása a következõ tényezõk hatását tükrözi:
- A bruttó keresettömeg 14,5 %-kal nõ.
- Az egészségbiztosítási egyéni járulék mértéke 1 ponttal, 4 %-ról 3 %-ra
csökken, a munkáltatói járulékmérték pedig változatlanul 15 %.
A bevételek között jelentõs tételként jelenik meg az egészségügyi
hozzájárulás, mely bevételek alakulását alapvetõen befolyásolja az egy fõre
vonatkozó havi befizetés összegének felemelése 1800 Ft-ról 2100 Ft-ra, továbbá
az, hogy e bevétel 1998-ban - 1997-tel ellentétben - már 12 hónapon keresztül
folyik be az Alaphoz.
A költségvetés 1998-ban is számol a kintlévõségek behajtásából származó
járulékbevételekkel, ezek elõirányzata 20 milliárd forint. Ez az összeg
tartalmazza az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 32. §-ában
foglaltak végrehajtására létrejött APEH-OEP együttmûködésbõl tervezhetõ
behajtási bevételt is.
A gyógyító-megelõzõ ellátások 1998. évi elõirányzata 296 milliárd forint.
Az elõirányzat kialakítása azzal a feltételezéssel készült, hogy megvalósul
néhány, eddig az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott feladat (mentés,
vérellátás, egyes transzplantációs mûtétek) központi költségvetésbõl történõ
finanszírozása. Ez 7,8 milliárd forint összegben csökkenti a finanszírozandó
feladatok körét.
A gyógyító-megelõzõ ellátásban - fenntartva azokat a szakmapolitikai célokat,
melyeket a tárca az egészségügy reformjának megvalósításaként kitûzött - a
finanszírozás alapelve nem változik.
Biztosítani kell:
· a teljesítmények, a szakmai munka és ennek minõsége jobb elismerését,
egyben a nem valós teljesítmények kiszûrését, szankcionálását,
· a befejezett ellátás arányának növelését az ellátás minden szintjén,
· fentiekhez szükséges informatikai és ellenõrzési rendszerek
kiteljesítését és mûködtetését,
· jobb kapacitás kihasználását és ezzel az egészségügyi ellátás
szerkezetének átalakulását segítõ módszerek, eszközök alkalmazását,
· a kórházon kívüli ellátások arányának növelését,
· a kasszaátjárás megvalósítását, azaz a "pénz kövesse a beteget",
· az ellátás minden szintjén a definatív ellátás megvalósítását,
· a hatékonyság növelését.
A finanszírozási eljárások változtatásait az eddigi tapasztalatok
felhasználásával, valamint a teljesítmények nyilvántartásának pontosításával
és az ellenõrzések kiterjesztésével indokolt megvalósítani.
Az 1998-ra tervezett, a költségvetési irányelvekben meghatározott, azaz a
10,5% dologi és 16% béremelésnek megfelelõ mértékû növekményt meghaladó
többletköltségek és szakmai fejlesztések a következõk:
· a háziorvosi szolgálat területén az adatszolgáltatási rendszer bõvítésére
a teljesítményarányos finanszírozás részleges bevezetéséhez és mintegy 60-100
új praxis létrehozására került elõirányzat biztosítás,
· a védõnõi elõirányzat bõvítése az eddig anya-gyermek- és csecsemõvédelem
feladatként elõirányzott védõnõi tevékenység megfelelõ helyre történõ
áttelepítését szolgálja,
· a járóbeteg szakellátásban került megtervezésre a CT-MRI elõirányzata
azzal, hogy a finanszírozó a nyilvántartásában elkülönítetten kezeli a járó-,
illetve fekvõbetegek részére elvégzett vizsgálatok elszámolását,
· az átmeneti gazdálkodási nehézségekkel küzdõ kórházaknak nyújtható,
valamint az évközben belépõ fejlesztések mûködési elõlegének fedezete,
· a krónikus fekvõbeteg szakellátásába az aktív rehabilitációs kezelése
költségeinek differenciált elismerésére szolgál a fejlesztés,
· a célelõirányzatok a méltányossági hatáskörbe tartozó ellátások
fedezetére és az új és a jelenleg alkalmazott finanszírozási rendbe még nem
befogadott ellátásokra kerül forrás elkülönítésre.
A gyógyszertámogatásra rendelkezésre álló összeg - a rendszer változatlansága
mellett - 102,6 milliárd forint, ami mintegy 11,5 %-kal haladja meg az ilyen
címen 1997-ben felmerülõ kiadásokat.
Az 1998. évi kiadásokat a következõ tényezõk befolyásolják:
- a termelõi és import beszerzési árak növekedése (8 %),
- a terápiás struktúraváltás, új ellátási területek szükségszerû beépítése
(3%),
Az elõbbi tényezõkbõl következõ elõirányzatnál mérsékeltebb összegû
elõirányzat csak abban az esetben teljesíthetõ, ha az alábbi kiadásmérséklõ
intézkedések megtörténnek:
· a támogatási rendszer fix jellegének erõsítése,
· a közgyógyellátottak számára felírható és a kiemelten támogatott
készítmények körének felülvizsgálata,
· a gyógyszer-rendelési gyakorlat hatékonyabb befolyásolása,
· az olcsóbb gyógyszerek forgalmazásában való érdekeltség növelése,
· az országos szintû vényadatfeldolgozás és elemzés bevezetése, ennek
alapján a gyógyszerek felírására, a támogatás elszámolására, felhasználására
vonatkozó ellenõrzési rendszer hatékonyságának fokozása,
· a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árakra vonatkozó
ártárgyalások eredményétõl függõen a támogatási szint mérséklése.
A gyógyszerkiadások 102,6 milliárd forintos elõirányzata magában foglalja a
speciális szerzõdés szerint támogatott magas árú gyógyszereket, illetõleg a
vérzékenység kezelésére szolgáló készítmények körét is.
A gyógyászati segédeszközök támogatására szolgáló 1998. évi elõirányzata 17,6
milliárd forint, ami 11,5 %-kal nagyobb az 1997-ben várhatónál.
A tervezésnél figyelembevételre került:
- a várható 8 %-os ipari árindex emelkedés (a kiadások kb. 40%-ban),
- az import termékek esetében a forintleértékelés hatása (kb. 11 %),
A javasolt elõirányzat megtarthatósága érdekében az alábbi intézkedések
megtételével számoltunk:
- a fix összegû támogatás széleskörû beléptetése,
- a közgyógyellátási lista radikális átalakítása,
- eredményes ártárgyalások,
- a jogszabályi háttér (szakmai) megalkotása,
- az ellenõrzés kiszélesítése.
A gyógyfürdõ ellátások 1998. évi elõirányzataként 1,95 milliárd forintot
terveztünk, figyelembe véve az 1997-ben már megtörtént és tervezett
jogszabály-módosításokat.
A táppénzkiadások elõirányzata 42,1 milliárd forint. Ennek meghatározása az
1997-ben várható táppénzkiadás mértéke, az elõzõ évi bruttó keresetnövekedés
(20 %) táppénzszabályainak a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-a szerinti a gyermekápolási táppénz
idõtartamának kiterjesztésével, valamint az ellenõrzési rendszer fejlesztése
eredményeként várható megtakarítás figyelembevételével történt.
A korhatár alatti rokkantsági ellátások elõirányzata 95,8 milliárd forint. Az
elõirányzat annak figyelembevételével került kialakításra, hogy 1998-tól -
párhuzamosan az egyéni egészségbiztosítási járulék 1998-ban megvalósuló 1 %
pontos csökkenésével - az Ny. Alap finanszírozza az I. és II. csoportos
korhatár alatti rokkantsági ellátásokat. Az elõirányzat a létszámnövekedés és
létszámcserélõdés egyenlegeként adódó hatással 19 %-os kompenzációval és a
korhatáremelésbõl származó 3,7 milliárd forintos többletfinanszírozási
igénnyel számol.
A 7. §-hoz
A mûködésre fordított kiadások elõirányzata 21,2 milliárd forint. A mûködési
költségvetésben a központi költségvetési szervekre vonatkozó feltételekhez
közelítõen a személyi juttatások és járulékaik elõirányzatát 14,5 %-os
növekménnyel számol a javaslat, elismerve a megnövekedett ellenõrzési
feladatok létszámigényét, valamint az 1997. évi létszámfejlesztés áthúzódó
hatását.
Kiemelt célfeladatként a folyamatos mûködési kiadásoktól elkülönítetten kezeli
a javaslat a behajtás ösztönzésére, az ellenõrzési rendszerek fejlesztésére,
az informatikai fejlesztésre tervezett kiadásokat, 1,7 milliárd Ft összegben.
Beruházási kiadásokra 0,219 milliárd forint szerepel a javaslatban (épület,
gépjármû és irodatechnikai berendezések), amely elõirányzat kiegészülhet a
világbanki kiadások elõirányzatának kötött mértékû felhasználásával.
A 10. §-hoz
A paragrafus rendelkezik a tõkefedezeti pillér kialakulása miatt várható
bevétel kiesés és egyéb bevételi elmaradások miatt a központi költségvetési
hozzájárulás felhasználásáról.
A 11. §-hoz
A végkielégítés elõirányzaton felüli teljesülése esetére vonatkozó elõirányzat
túlteljesülés szabályát tartalmazza a paragrafus.
A 12. §-hoz
Az Alapok bevételeinek és kiadásainak évközbeni idõbeli eltérésébõl fakadó
átmeneti pénzügyi hiányuk miatt szükséges kamatmentes és jegybanki
kamatfizetés mellett történõ Kincstári Egységes Számla igénybevételének
finanszírozási terv készítési kötelezettségen alapuló szabályairól rendelkezik
a paragrafus.
A 13. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap nyugdíjkiadási
elõirányzatainak együttes összegébõl a vonatkozó törvényi szabályra
tekintettel elkülönítésre kerül a különös méltánylást érdemlõ esetben
nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érõ rokkantsági
nyugdíjakat is - megállapítására, a nyugdíjak egyedi elbírálásán alapuló
emelésére 0,6 milliárd forint, egyszeri szociális segélyekre pedig 0,3
milliárd forint.
A 14.-16. §-hoz
Az ellenõrizhetõség érdekében a kötött, illetve a túlteljesülõ kiadások
konkretizálásáról rendelkezik a jogszabály. A nyugdíjbiztosítási és az
egészségbiztosítási vilgábanki programmal kapcsolatos központi költségvetési
támogatás tényleges felhasználási igényével összefüggésben megengedi a
társadalombiztosítási önkormányzatok megállapodása, valamint a Kormány
egyetértése mellett a két Alap közötti évközi átcsoportosítást, valamint annak
Alapokon belüli, feltételhez kötött felhasználását.
A 17. §-hoz
A bevételek maradéktalan teljesítése érdekében a behajtási elõirányzat
ösztönzési jutalékán túl a Kormányrendeletben meghatározott feltételek
teljesülése esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
mûködési kiadásainak személyi juttatása és az ehhez tartozó munkáltatót
terhelõ járulékok elõirányzata 6 %-kal túlteljesülõ kiadási elõirányzatnak
minõsül.
18. §-hoz
A Fõvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Budapest, Fiumei úti
épületének rekonstrukcióját szolgáló források biztosításáról és azoknak
kötött felhasználásáról rendelkezik a javaslat.
A 19. §-hoz
A Ny. Alapnál a vagyonértékesítésbõl és a vagyonhasznosításból származó
bevételi elõirányzat féléves 50%-os mértékû teljesülése, valamint a
járulékbevételek alapján prognosztizált éves szintû, tervezettnél kedvezõbb
egyensúlyi helyzet esetén az elõirányzat teljesítésének arányos csökkentésében
állapodhat meg a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a Kormány.
A 20-28. §-okhoz
A társadalombiztosítási pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésérõl és a
természetbeni egészségbiztosítási ellátások finanszírozásának általános
szabályairól szóló 1995. évi LXXXIII. törvényben szabályozott természetbeni
egészségbiztosítási ellátások finanszírozásának általános szabályait a
kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
hatályon kívül helyezte. A rendelkezések tartalmazzák az egészségügyi
szolgáltatások szükséges, általános finanszírozási szabályait.
A 29-33. §-okhoz
A törvényjavaslat e szakaszai megállapítják - figyelembe véve a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvényben foglalt
járulékmérték-, járulékrendszer és egyéb változásokat, - a járulékmérték
változásokból adódóan a bevételek ágak közötti megoszlásának új arányait.
Az 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása szabályozza, hogy 1998-tól az Ny. Alap
finanszírozza az I. és II. csoportos korhatár alatti rokkantsági
nyugellátásokat, míg az E. Alap biztosítja továbbra is a korhatár alatti III.
csoportos rokkantsági nyugellátások fedezetét.
Indokolt, hogy az itt szereplõ késedelmi pótlék és bírság bevételek az összes
járulékbevételek arányában kerüljenek megosztására a két Alap között. Mivel az
E. Alap bevételeinek egy jelentõs része nem százalékos formában van
meghatározva, ezért a késedelmi pótlék, bírság bevételek az 1997. évi
gyakorlatnak megfelelõen a két Alap járulékjellegû bevételi elõirányzatai
összegének arányában oszthatók meg.
A Ny. Alap és az E. Alap folyó évi bevételi beszedési aránya, kintlévõségeinek
csökkentése érdekében a külön Kormányrendeletben szabályozott feltételek
esetén a rendelkezés lehetõséget teremt az ellenõrzésben, és a beszedés-
behajtásban közremûködõ köztisztviselõk ösztönzõ jutalom címen történõ
személyi juttatásainak és munkáltatói járulékainak évközi kifizetésére.
A 34. §-hoz
A nevelõszülõi, a hivatásos nevelõszülõi és a helyettes szülõi jogviszony
egyes kérdéseirõl szóló 150/1997. (IX.10.) Korm. rendelet bevezeti a speciális
nevelõszülõi jogviszonyt. Természetesen a Tbj. törvény ezt a jogviszonyt -
mint biztosítási jogviszonyt - még nem kezelhette. A pontosítás részben ezt
rendezi. A d) pont módosítása pedig azt kívánja biztosítani, hogy akik 1998.
január 1-je elõtt részesültek végkielégítésben és a végkielégítéssel fedezett
hónapok átnyúlnak 1998. évre, a társadalombiztosítás szempontjából
biztosítottak legyenek.
A 35. §-hoz
A módosítás az Alkotmánybíróság 37/1997. (VI.11.) AB határozatával összhangban
kívánja pontosítani azt, hogy egészségügyi szolgáltatásra szociális
rászorultság esetén milyen személyi kör jogosult a települési önkormányzat
jegyzõjének hatósági bizonyítványa alapján.
A 36. §-hoz
A 34. §-sal összefüggésben e jogszabályhely rendezi a munkanélküli ellátást
folyósító szerv társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék fizetési
kötelezettségét azok után, akiknek végkielégítését 1998. január 1-jét
megelõzõen állapították meg és a járadék folyósítása ezt követõ, késõbbi
idõpontban történik.
A 37. §-hoz
A pontosítás arra irányul, hogy a végrehajtók számára egyértelmû eligazítást
adjon arra vonatkozóan, hogy az egészségbiztosítási járulék megfizetése alóli
mentesség csak a biztosított által történõ járulékfizetésre vonatkozik akkor,
ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát.
A 38. §-hoz
A pontosítás annak az eredeti jogalkotó szándéknak a megvalósítását célozza,
hogy az egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében történõ 18%-os
mértékû egészségbiztosítási járulék fizetés lehetõsége csak arra a személyi
körre vonatkozik, aki ezt a jogosultságot nem biztosítottként, külön
megállapodás alapján kívánja megszerezni.
A 39. §-hoz
A pontosítás azt kívánja szabályozni, hogy a biztosított számára a munkáltató
minden hónapban köteles legyen elszámolást adni arra vonatkozóan is, hogy a
kifizetett, elszámolt, járulékalapot képezõ jövedelem után milyen összegû
társadalombiztosítási járulékot utalt át a társadalombiztosítási szervek
számára.
A 40. §-hoz
A pontosítás azt kívánja szabályozni, hogy milyen ellátás illeti meg az
állampolgárt akkor, ha 2013 elõtt ún. vegyes szolgáltatásra szerez
jogosultságot.
A 41. §-hoz
A pontosítás arra irányul, hogy a végrehajtó számára legyen egyértelmû, hogy a
nyugellátás folyósítása esetén a baleseti járadék folyósítását szüneteltetni
kell.
A 42. §-hoz
A törvénymódosítás az 1975. évi II. törvény (T.) helyett az Országgyûlés
által 1997. július 15-én elfogadott, a nyugdíjreform törvénycsomag egyik
törvényére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.
törvényre (Tbj.) való utalást tartalmazza.
A 43. §-hoz
A 2. § módosítja az eddigi havi 1800 (napi 60) forint egészségügyi
hozzájárulást havi 2.100 (nap 70) forintra. Egyidejûleg módosítja a T.-re való
hivatkozásokat Tbj.-re.
A 44. §-hoz
A törvénymódosítás alapján a foglalkoztató csak a fizetés nélküli szabadság
31. napjától mentesül az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
alól, illetve a mentesítés nem vonatkozik arra az idõtartamra, amikor a
foglalkoztatott betegszabadságát tölti.
A 45. §-hoz
Az alkotmánybírósági döntéssel összefüggésben 1998-tól a települési
önkormányzat az egészségügyi hozzájárulást csak a munkanélküliek
jövedelempótló támogatásában részesülõ személy után lesz köteles megfizetni.
A 46. §-hoz
A társadalombiztosítási szerv fogalmánál az 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2)
bekezdése, illetve a végrehajtására kiadandó Kormány rendelet elõírása került
figyelembevételre.
A 47. §-hoz
A pontosítás a nyugdíjreform törvények fogalomhasználatával való összhangot
kívánja biztosítani.
A 48. §-hoz
A javaslat a nyugdíjreform törvények elfogadásával összefüggésben a
jogszabályi hivatkozások pontosítását tartalmazza.
A 49. §-hoz
A módosítás a társadalombiztosítási szervek egymás közötti, illetve a
kifizetõhellyel rendelkezõ munkáltató közötti nyilvántartások szabályozásával
foglalkozik.
Az 50. §-hoz
A javaslat a társadalombiztosítási szerv kapcsolati kód képzésére vonatkozó
szabályozást tartalmaz.
Az 51. §-hoz
A módosítás alapján a jövõben nemcsak az OEP, illetve az ONYF, hanem általában
a Kormányrendelet szerinti társadalombiztosítási igazgatási szervek részére
lesz köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás szerve.
Az 52. §-hoz
A módosítás a nyugdíjreform törvények szóhasználatával egyezõ
fogalomhasználatot alkalmaz a személyazonosító jel kezelése vonatkozásában.
Az 53. §-hoz
A módosítás a nyugdíjreform törvények fogalomhasználatával való összhangot
kívánja biztosítani.
Az 54. §-hoz
A módosítást az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosításával való
összhang biztosítása teszi szükségessé. A módosítás alapján az egészségügyi
szolgáltatás igénybevételére jogosultság szempontjából szociálisan
rászorultnak az a személy minõsül, akinek a családjában az 1 fõre jutó havi
jövedelem nem éri az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élõ esetén
150%-át. A szociális rászorultságról a települési önkormányzat polgármestere
hatósági bizonyítványt állít ki.
Az 55. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépésének ideje 1998. január 1. Külön kell
rendelkezni a járulékmérték-változásból adódó bevétel megosztási
aránymódosítás alkalmazásáról. Tekintve, hogy az egészségbiztosítási egyéni
járulékmérték ágak közötti megosztása 1998. január 1-jei hatállyal változik,
megosztási arányokat elõször a megváltozott mértékû járulékfizetési
kötelezettség alapján befizetett (elsõ ízben 1998. februárjában befolyó),
illetve elszámolt összegekre kell
alkalmazni. Az 1998. január 1-jét megelõzõen keletkezett tartozásokra
elszámolt összegek megosztásánál még a korábbi - a tartozás keletkezésekor
hatályos - arányokat kell alapul venni.
Az 56-57. §-okhoz
Az egészségügyi kiadások növekedése, az évtizedek óta elavult, átalakításra
szoruló ellátási struktúra korszerûsítése miatt került sor 1996-ban az
egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a területi finanszírozási
normatívákról szóló LXIII. tv. megalkotására. A törvény 1. és 3. számú
mellékletei képezték a leköthetõ ellátási kapacitások szakmánkénti megoszlását
és a finanszírozható ágyak számát.
1996-ban a Törvény végrehajtása során felszínre kerültek olyan szakmai és
ellátási problémák, melyek a tv. megalkotása során nem voltak elõre láthatók,
a megyei egyeztetõ fórumokon nem kerültek szóba, ill. a fórumok lezárását
követõen merültek fel. A törvény gyakorlati megvalósítása során feszültségek
keletkeztek, és a végrehajtás során nem mindig érvényesültek az
egészségpolitika, a törvényalkotó szándékai.
A Parlament elé kerülõ tv. módosítás célja, hogy ezeket az anomáliákat
felszámolja a vonatkozó mellékletek módosításával.
Sok problémát okozott a járó és fekvõbeteg kapacitások szakmánkénti
eloszlásának törvényben történõ rögzítése. Ezek szabályozása a késõbbiekben
alacsonyabb szinten történik. Ily módon lehetõvé válik a helyi
szükségletekhez, az esetleges változásokhoz, morbiditási adatokhoz történõ
gyorsabb igazodás.
A jelenlegi mellékletek a keretszámokat tartalmazzák, ezek szakmai
tartalommal való megtöltése folyamatosan történik.
A Törvény végrehajtása során az ágystruktúra alakulása nem a kívánt irányba
történt. Így pl. csökkent az elmegyógyászati, elme-rehabilitációs, krónikus
ágyak száma. A Tv. jelen módosítása ezeket az anomáliákat kiküszöböli,
lehetõvé teszi az ilyen jellegû ágyak iránti megnövekedett igények
kielégítését.
A korábbi merev szabályozás helyett a jövõben a struktúra-átalakítás
egészségpolitikai kontroll mellett végrehajtott lépéseire év közben is sor
kerülhet, a tulajdonosi döntések szélesebb körben és gyorsabb hatással
érvényesülhetnek anélkül, hogy a kapacitások a megadott keretszámok fölé
kerülhetnének.
Az 58. §-hoz
E jogszabály rendelkezik az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény
módosításának elsõ ízben történõ alkalmazásáról.
Egyidejûleg rendelkezés történik az Eht. törvény és a Tbj. törvény néhány
jogszabályhelyének hatályon kívül helyezésérõl, illetõleg hivatkozásainak
pontosításáról.
Az 59. §-hoz
Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter a szakrendelési összóraszámok és
ágyszámok szakterületek szerinti megoszlásának a meghatározására, a Kormány a
gyógyító-megelõzõ ellátások elõirányzatán belül a kötelezõ egészségbiz-
tosításról szóló 1997. évi LXXIII. törvény 35. §-a (4) bekezdésében
meghatározott mûködési költségkeret elõirányzat felhasználásának a szabályo-
zására.
A 60. §-hoz
A jogszabály-hely rendelkezik arról, hogy az 1997. december 31-ével hatályon
kívül helyezett 1975. évi II. törvény és a végrehajtásáról szóló 89/1990.
(V.1.) MT rendelet által szabályozott témaköröket a jövõben az 1997. évi LXXX.
törvény, illetve az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az 1997. évi LXXXIII.
törvény tartalmazza.