1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T / 4924 számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl
Elõadó: dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1997. szeptember hó
1997. évi ............ törvény
az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy kialakítsa az egyházak anyagi
függetlenségét biztosító normatív finanszírozás rendszerét, elismerve, hogy az
egyházak hitéleti munkájuk mellett végzett nevelési, oktatási, kulturális,
egészségügyi, szociális és egyéb közcélú tevékenysége növekvõ fontosságú az
ország életében és eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének
rendezésérõl szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában vállalt
kötelezettségének a következõ törvényt alkotja:
1. §. E törvényt alkalmazni kell a lelkiismereti és vallásszabadságról,
valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerint a bíróság által
nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a
továbbiakban: egyház).
2. §. Az egyház - belsõ törvényei és szabályai szerint - egyházfenntartói
járulékot szedhet, adományokat gyûjthet; azokról az állami, önkormányzati és
közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek és nyilvántartást nem
vezethetnek.
3. § (1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló
1991. évi XXXII. törvény /Etv./ hatálya alá tartozó, az egyház által nem
természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése
szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény alapján
járadékot lehet fizetni, amely az egyház hitéleti tevékenységének
finanszírozására használható fel.
(2) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva
az 1998-2001. évek között 4,5 %, a 2001. évtõl 5 %. A járadék összegét évente
- a forint átlagos leértékelésének a központi költségvetés éves tervezésekor
számított üteméhez megfelelõ mértékben - növelni, és a központi költségvetés
végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követõen a tényleges leértékelés
mértékének megfelelõen korrigálni kell.
(3) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény
járadékká alakítását az egyház e törvény hatályba lépését követõ 60 napon
belül írásban kérheti, csatolva azt az érték feltüntetést is tartalmazó
ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a
Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselõje által megkötött
megállapodásban kerül meghatározásra kölcsönösen elfogadott értékelés alapján.
4 § (1) Az egyes egyházak jogosultak - a külön törvényben meghatározottak
szerint - a rendelkezõ nyilatkozatot tevõ magánszemélyek által befizetett
személyi jövedelemadó egy százalékára, amely az egyházak belsõ szabályaiban
meghatározott módon használható fel.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megilletõ összeg
együttesen nem éri el a nyilatkozattétel évének költségvetésében tervezett
személyi jövedelemadó összevont adóalapja adójának 0,5 százalékát, ennek
mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi
költségvetésbõl ki kell egészíteni. E kiegészítés összegébõl az egyes
egyházak olyan arányban részesülnek, amilyen arányt a magánszemélyek
rendelkezõ nyilatkozatai alapján javukra utalandó összeg az egyházakat
együttesen megilletõ, ténylegesen átutalandó összegben képviselnek.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdések alapján valamely egyháznak juttatott támogatás
nem éri el az 1998. évi költségvetési törvény 18. számú mellékletében az
egyházi alapintézmények mûködéséhez, felújításához és beruházásaihoz nyújtott
hozzájárulás összegét, annak mértékéig az 1999. évtõl kezdõdõ négy egymást
követõ bármely évben a központi költségvetés - elsõ alkalommal 1999-ben -
kiegészíti.
5. § Az egyházi intézményfenntartók közoktatási, egészségügyi és szociális
tevékenységük után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati
intézményekkel azonos normatív állami hozzájárulásban részesülnek, amelyek
jogcímeit és összegeit, illetve arányait az éves költségvetési törvény
tartalmazza.
6. § (1) Az egyházak további támogatása (továbbiakban: kiegészítõ támogatás)
jogosultak, amelynek alapja az állampolgárok azon döntése, ahogyan az adott
egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítõ támogatás meghatározása minden évben a
költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves
költségvetésrõl szóló törvényben, a közoktatási, illetve a szociális
szolgáltatások igénybe vételének figyelembe vételével.
(3) A kiegészítõ támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott
ágazati mûködési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni
kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított
elõirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az
önkormányzati és egyházi fenntartó, illetve intézményei egyaránt
hozzájuthatnak. Az így megállapított összegbõl határozandó meg a normatív
támogatás aránya és a kiegészítõ támogatás számított összege.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a közoktatási ágazatban a megyei,
fõvárosi Közoktatási Fejlesztési Tervekben szereplõ egyházi nevelési és
oktatási intézmények gyermekei és tanulói után számítandó.
(5) Az egyházi intézményfenntartókat megilletõ - a közcélú tevékenységekhez
kapcsolódó - normatív állami hozzájárulás és kiegészítõ támogatás
rendelkezésre bocsátásának és elszámolásának módját az éves költségvetési
törvény határozza meg. A kiegészítõ támogatásra vonatkozó önkormányzati
tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az éves költségvetés
végrehajtásáról szóló törvényben elõírtak szerint kerül rendezésre.
7. §. Az egyház fenntartásában mûködõ egyetemek és fõiskolák normatív és egyéb
támogatásban részesülnek a felsõoktatásról szóló, 1993. évi LXXX. törvényben
meghatározottak szerint.
8. § (1) Az egyház a tulajdonában lévõ vallási, kulturális örökség értékeinek,
a mûemlékeknek és a mûvészi alkotásoknak a megõrzéséhez, felújításához,
gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma mûködéséhez az éves
költségvetési törvényben meghatározott összegû támogatásban részesül.
(2) Az (1) bekezdés szerint elõirányzott összegek egyházak és célok közötti
felosztását az éves költségvetési törvény szabályozza.
9. §. (1) Az egyházakat megilletõ normatív állami hozzájárulást és a hozzá
kapcsolódó kiegészítõ támogatást, a felsõoktatási intézmények és a
közgyûjtemények támogatását az ágazat szerint illetékes minisztérium
költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény elõírásai
szerint folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet
költségvetésében kell megtervezni.
(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév
elsõ hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a szükséges
korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról
szóló törvény elfogadását követõ hónap utolsó napjáig.
(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését a
Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni és a felajánlást követõ év
január 10-ig az egyháznak átutalni.
10. § A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot - az elõírt jogvesztõ
határidõn belül - a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelõs
államtitkárának kell megküldeni.
11.§ A Kormány jogosult a korábban jelentõs ingatlanvagyonnal nem rendelkezõ
egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez
segíteni.
12. § A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenõrzése az
államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §
(1) bekezdése alapján történik.
13. §. Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § (1)
bekezdését elõször az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni.
14. § (1) 1998. évben az egyes egyházakat megilletõ személyi jövedelemadó
részesedését az 1998. évi költségvetési törvényben a X. Miniszterelnökség
fejezet 9. cím, 3. alcím 1. Hozzájárulás az egyházi alapintézmények
mûködéséhez, felújításához és beruházásaihoz elõirányzat csoport helyettesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti 1998. évi költségvetési hozzájárulást az 50
millió forint alatti részesedésû egyházak egy összegben 1998. január 10-én
kapják meg, míg az e fölötti éves támogatással rendelkezõk negyedéves
ütemezésben jutnak hozzá.
(3) Az 1998. évi költségvetés 18. számú mellékletében az egyházi mûemlékek
rekonstrukciójának támogatására elõirányzott összeghez az érintett egyházak a
Miniszterelnöki Hivatallal egyeztetett, elõre jelzett ütemezésben juthatnak
hozzá.
INDOKOLÁS
az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A törvényjavaslat szerint az új finanszírozási konstrukció fõ elemei -
alapvetõen az egyházak által ellátott közszolgálati és hitéleti funkciókhoz
kapcsolódva - a következõk:
Az állam és az egyház szétválasztásának, valamint az állampolgári szabadság
és önrendelkezés alkotmányos elvébõl kiindulva a Magyarországon mûködõ
egyházak a híveik közül az adófizetõ állampolgárok értékválasztása és
akaratnyilvánítása révén önálló jövedelemre jogosultak. Ennek közvetlen
módja, hogy 1998-tól az állampolgárok progresszív személyi jövedelemadójuk
egy százalékát - az eddig is biztosított lehetõségen túl - a Magyarországon
törvényesen bejegyzett egyházak részére felajánlhatják. Azon állampolgárok,
akik nem kívánnak egyházakat támogatni, egy elkülönített állami célt
jelölhetnek meg kedvezményezettként.
Figyelembe véve, hogy az állampolgári jogkövetõ magatartás kialakulásához és
az egyházak új finanszírozási rendre történõ felkészüléséhez megfelelõ idõre
van szükség, átmeneti szabályokat és garanciákat kell alkalmazni. Ennek
megfelelõen a következõ négy évre a rendelkezõ nyilatkozat éve szerinti
költségvetési törvényben meghatározott progresszív személyi jövedelemadó egy
százalékának összességében az 50 %-ig az állam garanciát vállal, s vállalja
azt is, hogy az egyes egyházak Szja részesedése egyes egyházanként
meghatározott összegnél alacsonyabb nem lehet.
Az egyházi közszolgálati tevékenységet ellátó intézmények az 1990. évi IV.
törvény elõírásainak megfelelõen normatív módon meghatározott, a hasonló
állami intézményekkel azonos mértékû költségvetési támogatásra jogosultak.
Az állam feladatellátási kötelezettsége, hogy a vallásilag elkötelezett
intézményeket olyan arányban támogassa, amilyen mértékben ezek az
intézmények állami (önkormányzati) feladatokat vállalnak át. Ezt az arányt
más megközelítésben az fejezi ki, hogy az állampolgárok milyen mértékben
veszik igénybe ezen intézmények szolgáltatásait, vagyis milyen arányban
tehermentesítik a hasonló funkciójú állami (önkormányzati) intézményeket.
A közszolgálati tevékenységet (közoktatás, egészségügyi, szociális ellátás)
végzõ egyházi intézmények megkapják ugyanazt a normatív támogatást, ezen
felül pedig azt a kiegészítõ támogatást, amelyet az önkormányzati
intézmények ezen tevékenységük után - közvetlenül, illetve az önkormányzati
összforrásokból a kialakuló szint alapján - átlagosan kapnak.
E támogatási rendszer megvalósulása esetén okafogyottá válnak és megszûnnek
az állammal, vagy az önkormányzatokkal kötött közoktatási megállapodások,
illetve a más hasonló tartalmú szerzõdések pénzügyi kötelezettségvállalásai.
A felsõoktatásban a világi és a hitéleti képzés támogatását illetõen
ugyanazok a formák és normatívák érvényesülnek, mint a megfelelõ állami
intézményekben azzal, hogy szabályozásra kerül az államilag finanszírozott
hallgatók létszáma.
Az egyházak kulturális öröksége - ezen belül az egyházi levéltárakban,
könyvtárakban, múzeumokban és más gyûjteményekben õrzött értékek és
dokumentumok - a magyar kulturális örökség egészének fontos részét képezik.
Szükséges, hogy az egyházak és az állam együttmûködjenek az értékek
megõrzésében, gyarapításában és közhasználatának biztosításában. Ezért az
állam részt vállal a vallási kulturális örökség, az egyházi mûemlékek
megõrzésében, rekonstrukciójában, s az egyházi közgyûjtemények mûködésének
támogatásában.
Az 1991. évi XXXII. törvény elõírásai alapján folytatódik a volt egyházi
ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése. Fontos társadalmi érdek a
törvény kettõs céljának érvényesülése: egyrészt az egyházakat ért súlyos
jogsértések részbeni orvoslása; másrészt az egyházak törvények által
megszabott tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása.
Az egyházak által természetben visszaigényelt ingatlanok átadására legkésõbb
2011-ig évenkénti egyenletes értékarányos ütemezésben kerül sor. A törvény
lehetõséget ad arra, hogy az egyház által igényelt ingatlan helyett - a vele
történt megállapodás alapján - pénzbeli kártalanítás is adható. A pénzbeli
kártalanítás a törvényjavaslat szerint járadék forrásává alakítható át.
Ennek a járadéknak a mértéke a hosszútávú devizabefektetések várható hozama
lenne azzal, hogy a mértéket évente a forint devizakosárban mért átlagos
leértékelésének ütemével valorizálni kell. Ha az adott egyház a pénzbeli
kártalanítást járadékká kívánja átalakítani, arról külön konkrét
megállapodást kell kötnie az arra felhatalmazott állami szervvel.
Az új finanszírozási rendtõl eltérõ eddigi költségvetési támogatási jogcímek
értelemszerûen megszûnnek. Ennek megfelelõen 1998. évtõl megszûnik a
rekonstrukciókra, a hitoktatók díjazására, valamint a nyugdíjakra és
járulékfizetésre eddig nyújtott külön költségvetési támogatás. Ezekre a
jövõben az új finanszírozási források nyújtanak fedezetet.
Részletes indokolás
1. §-hoz:
Pontosan meghatározásra kerül, hogy a törvény hatálya mely egyházakra terjed
ki.
2. §-hoz:
Utal arra, hogy az egyház egyéb, nem állami forrásokkal is rendelkezhet.
3. §-hoz:
Az egyház pénzbeli kártalanítási igényének járadékká alakítási lehetõségérõl,
annak mértékérõl, a valorizálási kötelezettségrõl rendelkezik.
4. §-hoz:
A személyi jövedelemadóból a magánszemélyek által felajánlott újabb 1 %-nak az
egyházakra jutó részérõl, illetve az egyházak számára garantált mértékrõl, az
ahhoz szükséges költségvetési kiegészítésrõl történik intézkedés.
5-6. §-hoz:
Az egyház közszolgálati tevékenységének (közoktatás, egészségügyi, szociális
ellátás) normatív és azt kiegészítõ támogatásáról rendelkezik ez a
törvényhely. Ezzel az állam az egyházi közszolgálati tevékenységet a helyi
önkormányzatok hasonló tevékenységével azonos támogatásban részesíti.
7. §-hoz:
Utalás történik arra, hogy az egyházi felsõoktatás támogatásáról külön törvény
rendelkezik.
8. §-hoz:
Azt tartalmazza, hogy az egyházi mûemlékek rekonstrukciójához, valamint az
egyházi közgyûjtemények mûködéséhez nyújtott költségvetési támogatásról az
éves költségvetési törvény rendelkezik.
9-10. §-hoz:
Az egyházakat megilletõ egyes állami támogatási formák tervezésének és
rendelkezésre bocsátásának módjáról történik intézkedés.
11. §-hoz:
Az egyes egyházak esetében a közcélú tevékenységükhöz szükséges ingatlan
megszerzésének kormányzati segítségérõl történik intézkedés.
12-14. §-hoz:
Hatályba léptetésrõl, az 1998. évre vonatkozó rendelkezésrõl és a
költségvetési támogatás felhasználásának ellenõrzésérõl szól a jogszabályhely.
Eleje Honlap