A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/4925.. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti

közcélú felhasználásáról szóló

1996. évi CXXVI. törvény módosításáról

Elõadó: Dr.Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

B u d a p e s t, 1997. szeptember

TÖRVENYJAVASLAT

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti

közcélú felhasználásáról szóló

1996. évi CXXVI. törvény módosításáról

1. §

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti

közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.)

preambuluma helyébe a következõ preambulum lép:

"A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója meghatározott

részének felhasználásáról az adóévet követõ évben (a rendelkezõ nyilatkozat

évében) külön törvényben meghatározott mértékben, az ott megjelölt

kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A

magánszemély e jogának megvalósulása érdekében az Országgyûlés a következõ

törvényt alkotja."

2. §

A Tv. 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. §

(1) A Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett

adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában

vagy az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói elszámolásában az összevont

adóalap adójának összegébõl a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve,

hogy ezt az adót a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidõig

megfizette, arra a rendelkezõ nyilatkozat éve szeptember harmincadik napján

túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem kapott.

(2) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának

a) egy százalékáról a 4. §-ban,

b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban

meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára, feltéve,

hogy az a)-b) pont szerinti összeg külön-külön legalább 100 forint.

(3) A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet

rendelkezni a 4. §-ban és/vagy a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek

közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára."

3. §

A Tv. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. §

(1) Ha a magánszemély a befizetett adójának az 1. §-ban meghatározott bármely

részérõl e törvény szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének

teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági

ellenõrzés, sem önellenõrzés következményeként utóbb nem módosítható.

(2) Ha a magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának

önellenõrzése vagy adóhatósági ellenõrzése az összevont adóalap adójára

kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetnek az 1. §

(2) bekezdése a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az legalább ezer forint

és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára megtörtént - az

adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie."

4. §

A Tv. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. §

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély

érvényes rendelkezõ nyilatkozata és adóbevallása (adóbevallást helyettesítõ

munkáltatói elszámolása) vonatkozó adatai alapján az 1. § rendelkezései

szerint meghatározott összeget utalja át a kedvezményezett(ek) javára."

5. §

A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép,

továbbá a következõ l) ponttal egészül ki:

/(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:/

"k) az a színház, közgyûjtemény, közmûvelõdési intézmény, amely a rendelkezõ

nyilatkozat évének elsõ napja elõtti három év valamelyikében a helyi

önkormányzattól vagy a központi költségvetéstõl egyedi támogatásban

részesült;

l) Új Nemzeti Színház építési programja."

6. §

A Tv. a 4. § után a következõ 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. §

(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:

a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.

évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a

továbbiakban: egyház), ha az egyházat a bíróság a rendelkezõ nyilatkozat

évének elsõ napja elõtt nyilvántartásba vette; nem kedvezményezhetõ az

egyház szervezeti egysége, intézménye;

b) a rendelkezõ nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az

Országgyûlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt

elõirányzat.

(2) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatára igényt tartó egyház kérésére - az

(1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vétel igazolása alapján - az

Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) technikai számot ad. Ha a

kedvezményezett az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételt

sikertelenül igazolja, a technikai szám kiadását az APEH megtagadja. A

határozatot a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a

kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - nemperes eljárásban 15 napon

belül - a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztatja.

(3) Az APEH elnöke hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b)

pontja szerinti kedvezményezettet.

(4) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatára igényt tartó egyház a rendelkezõ

nyilatkozat éve június harmincadik napjáig jelenti be bankszámla számát,

illetõleg annak változását az APEH elnökének."

7. §

(1) A Tv. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt,

nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, de egy postai szabvány

méretû borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által

rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyezõ méretû és adattartalmú lapon)

tehet. A rendelkezõ nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a

kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai

számot), továbbá feltüntethetõ a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély

a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az

adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy - az adóbevallást helyettesítõ

munkáltatói elszámolás esetén - legkésõbb az adóévet követõ március 25-éig

közvetlenül a munkáltatójának adja át.

(2) Munkáltatói elszámolás esetén a rendelkezõ nyilatkozatot (nyilatkozatokat)

tartalmazó borítékot, annak ragasztott felületére átnyúlóan a magánszemélynek

sajátkezûleg alá kell írnia. A munkáltató kísérõjegyzéket készít, amely

tartalmazza a rendelkezõ nyilatkozatot tevõ személyek nevét, adóazonosító

jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a boríték

átvételérõl elismervényt ad. A munkáltató a rendelkezõ nyilatkozat tartalmát

nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a

kísérõjegyzékkel együtt, az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói elszámolásra

vonatkozó adatszolgáltatás elõírásainak megfelelõen, az adatszolgáltatással

együtt, zárt csomagban küldi meg az illetékes adóhatóságnak."

(2) A Tv. 5. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett õrzési kötelezettsége a rendelkezõ

nyilatkozat évét követõ ötödik év végéig áll fenn, illetõleg ezt meghaladóan

is az ezen idõpontig megkezdett - a (4) bekezdésben említett - jogvita jogerõs

lezárultáig. Ezen idõpontot követõen a borítékokat és a rendelkezõ

nyilatkozatokat az APEH elnöke által meghatározott eljárási rend szerint meg

kell semmisíteni.

(6) Az adóhatóság a magánszemélyek adóbevallásához vagy adóbevallást

helyettesítõ munkáltatói elszámoláshoz mellékelt rendelkezõ nyilatkozatok

alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § szerinti

kedvezményezettet az ott meghatározott feltételek meglétének 30 napon belül

történõ igazolására. Ez a 30 napos határidõ jogvesztõ."

8. §

A Tv.6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. §

(1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget a 4. § szerinti kedvezményezett

részére az ott elõírt nyilatkozatok, igazolások benyújtásától számított 30

napon belül, legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évének október 31-éig utalja

át.

(2) A 4. § szerinti kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél

szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követõ naptári év

október 31-éig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel

igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási

bizonylat-megõrzési szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az APEH a 4/A. §-ban említett kedvezményezettnek a 3. §-ban említett

összeget legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évét követõ év január 10-éig

utalja át.

(4) Az APEH elnöke a rendelkezõ nyilatkozat éve augusztus 31-éig tájékoztatja

a Miniszterelnöki Hivatalt és a Pénzügyminisztériumot az 1. § (2) bekezdése b)

pontjának elõírása szerint tett rendelkezõ nyilatkozatok alapján a 4/A. §-ban

említett kedvezményezetteket megilletõ összegekrõl, továbbá ezek összesített

összegérõl.

(5) Ha az adóbevallás, illetõleg a munkáltatói elszámolás az átutaláshoz

szükséges adatfeldolgozásra - az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel

lefolytatott ellenõrzés megállapítása alapján - alkalmatlan, akkor az utalást

akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkezõ nyilatkozat éve utolsó napját

követõ egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges.

Késõbbi utalást az adóhatóság csak az 5. § (4) bekezdésében említett jogvitát

lezáró jogerõs határozat alapján teljesít.

9. §

A Tv. 7. §-ának (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következõ esetek

bármelyike állapítható meg:

a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn,

b) két beküldött rendelkezõ nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4.

§-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik,

c) a rendelkezõ nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetõleg technikai

számot, vagy az téves, illetõleg olvashatatlan,

d) a rendelkezõ nyilatkozat, vagy a boríték, illetõleg annak továbbítása nem

felel meg az 5. § (1)-(2) bekezdésben foglalt elõírásoknak,

e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az

5. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja.

(2) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési

támogatásnak minõsül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek

megfelelõ felhasználását az adóhatóság az adózás rendjérõl szóló törvény (a

továbbiakban: Art.) megfelelõ szabályai alkalmazásával jogosult ellenõrizni. A

közcélú tevékenységnek nem megfelelõ felhasználás megállapítása esetén az

adóhatóság errõl határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget - az Art.

95. §-a szerinti elévülési idõn belül - visszafizetteti.

(3) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét

az 5. § szerinti eljárásban sikertelenül igazolja, errõl az adóhatóság

határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a

kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a

kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon

belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathatja."

10. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdés kivételével - 1998. január 1-jén lép

hatályba, rendelkezéseit elsõ ízben az 1998. évben tett rendelkezõ

nyilatkozatokra kell alkalmazni azzal, hogy a Tv. 4/A. § szerinti

kedvezményezett javára rendelkezõ nyilatkozatot elsõ alkalommal az 1997. évi

jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni.

(2) E § (3) bekezdése, valamint a Tv. - e törvény 6. §-ával megállapított -

4/A §-a, e törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(3) A Tv. 4. § (1) bekezdésének a) pontja 1997. december 31-én hatályát

veszti.

(4) Az APEH elnöke a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ év utolsó napjáig a

4/A. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kedvezményezett technikai számát a

Magyar Közlönyben közzéteszi.

Általános indokolás

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti

közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.)

módosítását az egyházak finanszírozási rendjének megváltoztatása teszi

szükségessé. A módosító törvényjavaslat a magyarországi egyházak hitéleti és

közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló törvényjavaslattal

összhangban az adózó magánszemélynek - a civil szféra javára felajánlott

személyi jövedelemadó 1 %-án túlmenõen - az egyházak javára további

(elkülönült) 1 % felajánlását teszik lehetõvé.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat a Tv. preambulumát oly módon módosítja, hogy az összhangban legyen

a változásokkal. A módosulás lényege az, hogy az Szja tv. - ezzel összhangban

- módosuló 45. §-a nem tartalmazza az 1 %-ra való utalást, hanem a Javaslat

rendelkezik a két (elkülönült) 1 %-ra történõ rendelkezés feltételeirõl és

jogi kereteirõl.

A 2. §-hoz

A Tv. 1. §-át a Javaslat egészében átalakítja. A rendelkezés az adófizetõ

magánszemély részére két nyilatkozat adását teszi lehetõvé, az egyik a Tv. 4.

§-a szerinti "civil" szféra javára adható, a másik a Tv. (új) 4/A §-a szerinti

egyházaknak tehetõ. A rendelkezõ nyilatkozatok csak egy-egy kiválasztott

kedvezményezett javára tehetõk, azaz a 4. § és a 4/A § szerinti

kedvezményezhetõk közül csak egy-egy megjelölt részesülhet az 1-1 %-ból.

A 3. §-hoz

A Javaslat a Tv. 2. §-át a változó eljárási rendnek megfelelõen módosítja,

illetõleg pontosítja. Tartalmi változás, hogy ha a bevallott személyi

jövedelemadó ellenõrzés vagy önrevízió miatt csökken, akkor - ha a

magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot tett - csak akkor kell a különbözetrõl

az adóhatóságnak határozatot hoznia, ha annak összege az 1000 forintot

meghaladja. ( A hatályos rendelkezés szerint ez az összeg 100 forint.)

A 4. §-hoz

A Tv. 3. §-a szerkezeti változás miatt módosul.

Az 5. §-hoz

A 4. § szerinti kedvezményezhetõk körét a Javaslat azzal pontosítja, hogy

idetartoznak azok a színházak, közgyûjtemények, közmûvelõdési intézmények is,

akik a központi költségvetésbõl részesültek támogatásban. (A hatályos

rendelkezés szerint e körbe csak a helyi önkormányzat által támogatott ilyen

intézmények sorolhatók.) A kedvezményezhetõk köre az új Nemzeti Színház

építési programjával egészül ki, ezzel a lehetõséggel is bõvítve a létesülõ új

nemzeti közintézmény anyagi forrásait.

A 6.§-hoz

A Tv. új 4/A §-a tartalmazza a civil szférától elkülönült módon

kedvezményezhetõ kört. Idetartoznak a lelkiismereti és vallásszabadságról,

valamint az egyházakról szóló törvény szerinti egyházak, továbbá - alternatív

módon - a költségvetési törvényben az Országgyûlés által meghatározott kiemelt

elõirányzat.

Az egyház mint "egész" kedvezményezhetõ, tehát az egyes egyházi szervezeti

egységek, intézmények külön-külön nevesített módon nem jelölhetõk meg

kedvezményezettként.

A személyi jövedelemadó 1 %-ára igényt tartó egyházak az APEH-tól ún.

technikai számot kérnek, míg a kiemelt elõirányzat hivatalból kap technikai

számot.

A 7. §-hoz

A Javaslat a Tv. 5. §-ában a hatályos rendelkezések szerinti nyilatkozattételi

eljárást tartalmilag nem változtatja meg. A módosítás az új típusú ("kétszer 1

%-os") kedvezményezési rendhez igazodik.

A 8. §-hoz

A Tv. 6. §-a elsõsorban a szerkezeti változásokra tekintettel módosul. Új

rendelkezés a 4/A § szerinti kedvezményezettek javára történõ átutalás, ez a

Javaslat szerint a rendelkezõ nyilatkozatot követõ év január 10-éig történik.

Az idõbeni eltolódás indoka az,hogy 1998. évben az egyházak még az 1998. évi

költségvetési törvényben foglaltak szerint, továbbá a magyarországi egyházak

hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló törvényjavaslat

alapján részesülnek támogatásban.

A 9. §-hoz

A Tv. 7. §-ának változása szintén a szerkezeti rend módosulásával függ össze,

az áttekinthetõséget javítja, hogy e § (1) bekezdése egy helyen felsorolja a

rendelkezõ nyilatkozatokkal kapcsolatos érvénytelenségi eseteket (ilyen pl. ha

a kedvezményezett nem beazonosítható).

A 10. §-hoz

A Javaslat a módosítást - fõszabály szerint - 1998. január 1-jétõl lépteti

hatályba, a 4/A § szerinti rendelkezés elsõ ízben pedig az 1997. évi

jövedelemre vonatkozó, 1998. év elején benyújtandó személyi jövedelemadó

bevallásban tehetõ. Ettõl eltérõen az egyházak technikai szám kérésére

vonatkozó rendelkezés már a módosító törvény kihirdetése napján lép hatályba

azért, hogy az érintettek számára minél több idõ álljon rendelkezésre ennek

lebonyolítására.

Eleje Honlap