1
elôterjesztés/nemhelyi
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4927.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
1997. szeptember
1997. évi .... törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításáról
1. §
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: Kt.) 80. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A jegyzõ, fõjegyzõ intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás
folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben
szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet
nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés
megállapítását, illetve, ha a nevelési-oktatási intézmény mûködését
felfüggesztette. A normatív költségvetési hozzájárulás folyósítója - a jegyzõ,
fõjegyzõ megkeresésére - a folyósítást köteles felfüggeszteni."
2. §
A Kt. 81. §-a a következõ (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl
szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: volt egyházi ingatlanok
tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény) rendelkezései alapján az
egyházi jogi személy fenntartásába került nevelési-oktatási intézmény
fenntartója, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes
községi, városi, megyei jogú városi, fôvárosi, kerületi önkormányzat részére
megküldött nyilatkozatában vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való
közremûködést. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat
kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6)
bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a
nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fôvárosi, megyei önkormányzat
részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirôl
szóló 1997. évi .... törvény (a továbbiakban: egyházi közcélú tevékenység
anyagi feltételeirôl szóló törvény) 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében
meghatározott kiegészítô támogatásról a központi költségvetés terhére kell
gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követôen induló tanítási évtôl
kezdôdôen.
(12) Ha a (8)-(9) bekezdésben foglaltak alapján a mûvelõdési és
közoktatási miniszter köt közoktatási megállapodást, annak egy példányát
megküldi a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fõvárosi,
megyei önkormányzat részére.
3. §
A Kt. 88. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási
intézményt a fejlesztési terv elkészítésénél figyelembe kell venni, ha
közoktatási megállapodás keretében közremûködik a helyi önkormányzati kötelezõ
feladat ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben
a fenntartó nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy a
mûvelôdési és közoktatási miniszterrel közoktatási megállapodást kötött."
4. §
A Kt. 88. §-a a következô új (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (8)-(9) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre módosul, valamint a
jelenlegi (9) bekezdésben a (8) bekezdésre való utalás (9) bekezdésre való
utalásra változik:
"(8) Ha a helyi önkormányzat a fôvárosi, megyei önkormányzat fejlesztési
tervre épített szakvéleményében foglaltakkal ellentétesen közoktatási
intézményét meg kívánja szüntetni, illetve a nevelési-oktatási intézmény
tulajdoni vagy fenntartói jogát nem állami szerv vagy nem helyi önkormányzati
fenntartó részére részben vagy egészben át kívánja engedni, a döntéshez a
helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2)
bekezdésében szabályozott minôsített többségre van szükség. Az ily módon
hozott döntésnél is figyelembe kell venni a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat."
5. §
A Kt. 88. §-a a következô új (11) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg
a jelenlegi (10)-(11) bekezdésének számozása (12)-(13) bekezdésre változik,
továbbá a jelenlegi (10) bekezdésben a (6)-(8) bekezdésre való utalás helyébe
a (6)-(7) és (9) bekezdésre való utalás lép:
"(11) A fôvárosi, megyei fenntartású közoktatási intézmény
megszüntetéséhez, tulajdoni vagy fenntartói jogának nem állami, nem helyi
önkormányzati fenntartónak részben vagy egészben történõ átengedéséhez a
közgyûlés (8) bekezdésében meghatározottak szerint hozott döntésére van
szükség abban az esetben, ha a döntés nincs összhangban a fejlesztési tervben
foglaltakkal. Ebben a kérdésben - megyei fenntartású közoktatási intézmény
esetén - az egyeztetõ bizottság véleményét kell beszerezni."
6. §
A Kt. 118. §-a a következô (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) E törvény 114-116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a volt egyházi
ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény rendelkezései
alapján az egyházi jogi személy részére átadott közoktatási intézmény
tekintetében, ha a fenntartó a 81. § (11) bekezdése alapján nyilatkozatát
megküldte a települési önkormányzat részére.
(9) Ha a helyi önkormányzat a fenntartásában lévô nevelési-oktatási
intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja, és az átadás nem a volt
egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény
rendelkezései alapján történik, a helyi önkormányzat - az egyházi jogi személy
megkeresésére - köteles közoktatási megállapodást kötni e törvény 81. §-a (3)-
(5) bekezdésében meghatározottak szerint. Az egyházi közcélú tevékenység
anyagi feltételeirôl szóló törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében
meghatározott kiegészítô támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat az
átengedett és saját bevételeibôl köteles átutalni a hozzájárulást folyósító
szerv részére, illetve az átengedett bevételeit mindaddig, ameddig a
közoktatási megállapodás érvényes, a kiegészítô támogatás összegével
csökkenteni kell. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha
az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által
ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást - közös megegyezéssel - a
helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy. A kiegészítô hozzájárulás
összegét be lehet számítani a közoktatási megállapodásban az e törvény 81. §-a
(4) bekezdése alapján kikötött támogatás összegébe."
7. §
(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésének
a) napján egyházi jogi személy fenntartásában lévõ nevelési-oktatási
intézmények esetén nem kell vizsgálni, hogy a fenntartói jog átadására a volt
egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény
rendelkezései alapján került-e sor,
b) napján az egyházi jogi személyek és a mûvelõdési és közoktatási
miniszter által kötött közoktatási megállapodások megszünnek,
c) napjától számított kilencvenedik napon az egyházi jogi személyek és a
helyi önkormányzatok között megkötött közoktatási megállapodások megszünnek,
kivéve, ha a felek a közoktatási megállapodást közös nyilatkozattal továbbra
is fenntartják,
d) napjától számított hatvan napon belül küldhetik meg az egyházi jogi
személyek az önkormányzati feladatellátásban való közremûködés vállalására
vonatkozó - 81. § (11) bekezdés szerinti - nyilatkozatukat a települési
önkormányzat részére.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint megküldött
nyilatkozat alapján a külön törvény szerinti kiegészítõ hozzájárulást 1998.
január 1. napjától kell megállapítani.
(4) E törvény hatálybalépésének napján
a) a Kt. 101. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Szakképzés tekintetében az Országos szakértõi névjegyzéket a munkaügyi
miniszter, illetve a szakképesítésért felelõs miniszter készíti el és adja
ki."
b) A Kt. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következôkkel egészül ki:
"- egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar
Testnevelési Fôiskola által az 1975. évi 16. törvényerejû rendelet
hatálybalépése elôtt kiadott testnevelôtanári szakképzettséget."
INDOKOLÁS
(Az 1. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezései alapján a jegyzõ, fõjegyzõ jogosult
törvényességi ellenõrzés keretében vizsgálni a nem helyi önkormányzati
fenntartású intézmények törvényes mûködését. Nem tartalmaz azonban
rendelkezést arra nézve, hogy amennyiben megállapítja a törvénysértõ mûködést,
milyen intézkedést kell tenni annak érdekében, hogy az alanyi jogon járó
költségvetési hozzájárulást ne folyósítsák tovább.
(A 2. §-hoz)
A Magyar Állam és a Szentszék közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítõ
jegyzõkönyvben a III. fejezethez fûzött kiegészítés (2) bekezdése alapján a
megyei fejlesztési tervben szereplõ iskolába járó tanulók után kell számítani
a kiegészítõ hozzájárulást. A fejlesztési tervbe a javaslat szerint akkor kell
felvenni a nem önkormányzati fenntartású iskolát, ha a fenntartóval
közoktatási megállapodást kötnek. A Magyar Állam és a Szentszék között
létrejött megállapodás alapján a javaslatban meghatározottak szerint nincsen
szükség közoktatási megállapodásra. Elégséges a fenntartó nyilatkozata az
önkormányzati feladatadellátásba történõ bekapcsolódáshoz és a fejlesztési
tervbe történõ bekerüléshez.
Az egyházi jogi személy nyilatkozatán múlik, hogy részt kíván-e venni az
önkormányzati feladatellátásban. Ez a nyilatkozat a Polgári Törvénykönyv 199.
§-ában szabályzott egyoldalú jogügyletre épül. A Polgári Törvénykönyv szerint
egyoldalú nyilatkozatból jogszabályban megállapított esetben jogosultság
keletkezik a szolgáltatás követelésére. Az egyoldalú nyilatkozatra a
szerzõdésre vonatozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. Jelen esetben a
nyilatkozat tartalmának meg kell egyezni a közoktatási megállapodás tartalmára
meghatározott követelményekkel. Ennek teljesítését vállalja az egyházi jogi
személy.
(A 3. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény 88. §-ának (2) bekezdése alapján a
fõvárosi, megyei önkormányzatok intézmény mûködtetési és fejlesztési tervet
készítenek abból a célból, hogy a megyére, fõvárosra nézve meghatározzák,
melyik település, milyen módon látja el a közoktatási törvényben meghatározott
feladatokat. A hatályos törvényi rendelkezés nem ad egyértelmûen választ arra
a kérdésre, hogy milyen esetben szükséges figyelembe venni a nem állami, nem
helyi önkormányzati intézményeket a fejlesztési terv elkészítése során.
Indokolt, hogy minden olyan nem önkormányzati, nem állami szerv által
fenntartott közoktatási intézmény bekerüljön a fejlesztési tervbe, amelyik
közoktatási megállapodás alapján közremûködik a helyi önkormányzati feladatok
ellátásában. A közoktatási megállapodás alapján ezek az intézmények bekerülnek
a fejlesztési tervbe, ily módon a helyi önkormányzatok számíthatnak arra, hogy
közremûködnek a kötelezõ közoktatási feladatok ellátásában. Az egyházi jogi
személy egyoldalú nyilatkozatával bekerül a fejlesztési tervbe.
A mûvelõdési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási megállapodást
a pénzügyminiszter egyetértésével. Az ily módon kötött közoktatási
megállapodás alapján azonban a fõvárosi megyei fejlesztési tervbe nem veszik
fel a szerzõdést kötõ felet. Ezért van szükség arra, hogy a miniszter a
szerzõdés egy példányát megküldje a székhely szerint illetékes fõvárosi,
megyei önkormányzat részére, amelyik a 88. § (2) bekezdése alapján a nem
állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartót a fejlesztési terv
elkészítésénél figyelembe veszi.
(A 4-5. §-hoz)
A javaslat a közoktatási intézmények megszüntetését és átadását minden
olyan esetben, amikor átadására nem a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezésérõl szóló törvény alapján kerül sor, ahhoz a feltételhez
köti, hogy az átadás, átszervezés, megszüntetés ne okozzon ellátási gondokat,
ne hozza aránytalanul nehéz helyzetbe a lakosságot. E kérdésrõl a fejlesztési
terv alapján a fõvárosi, megyei önkormányzat nyilatkozik. Minden olyan
esetben, amikor a képviselôtestület, közgyûlés a fejlesztési tervre épülõ
szakvélemény ellenében kívánja a döntését meghozni, a javaslat a döntést
minôsített döntéshozatalhoz köti. A minõsített többséggel hozott döntés
azonban nem mentesíti a döntéshozót attól, hogy megvizsgálja, fennállnak-e az
intézmény megszüntetésével, átadásával kapcsolatosan elõírt követelmények,
amelyeket a 88. § (6) és (7) bekezdése fogalmaz meg.
(A 6. §-hoz)
Ha a helyi önkormányzat az ingatlanát nem az egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezésérõl szóló törvény rendelkezései alapján adja át, köteles
biztosítani közoktatási megállapodás megkötésével az óvoda, iskola, kollégium
mûködéséhez szükséges feltételeket, amennyiben az egyházi jogi személy azt
kéri.
(A 7. §-hoz)
A hatályba léptetõ rendelkezések alapján az egyházi jogi személyek
fenntartásában lévõ nevelési-oktatási intézmények esetén vélelmezni kell, hogy
a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény
rendelkezései alapján kerültek egyházi fenntartásba. A rendelkezésbõl az
következik, hogy minden olyan óvoda, iskola és kollégium 1998. január 1-jén
egyházi fenntartásban mûködik, amelyik jogosulttá válhat a fenntartói
nyilatkozat alapján a kiegészítõ hozzájárulásra.