MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4935.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi
XVI. törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Fazakas Szabolcs
ipari miniszter
Budapest, 1997. szeptember
1997. évi ..... törvény
a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi
XVI. törvény módosításáról
Az Országgyûlés a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényt a
következõk szerint módosítja:
1.§
A gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1994. évi XVI. törvény (a
továbbiakban: Gktv.) 2.§-a a következõ f/ ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"f) fióktelep: a gazdálkodó szervezet azon telephelye, amely más területi
gazdasági kamara illetékességi területén fekszik, mint a gazdálkodó szervezet
székhelye, és a helyi adókról szóló törvény szerint adó fizetésére
kötelezett."
2.§
A Gktv. 3.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A gazdasági kamarák hivatása, hogy - e törvénynek, más jogszabályoknak és
alapszabályuknak megfelelõen - önkormányzaton alapuló mûködésükkel
elõmozdítsák a gazdaság fejlõdését és szervezõdését, az üzleti forgalom
biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet
folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a
gazdaság mûködésével összefüggõ azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket
törvény vagy kormányrendelet a feladatkörükbe utal."
3.§
A Gktv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A megyénként, illetve a fõvárosban alakult gazdasági kamarák
egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülõ kamaráéval
megegyezik."
4.§
A Gktv. 10.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A területi gazdasági kamara illetékességi területén székhellyel
rendelkezõ gazdálkodó szervezet, amennyiben több gazdasági kamara tagsági
körébe tartozó tevékenységet folytat, a választása szerinti területi gazdasági
kamara tagja lehet."
5.§
A Gktv. 21.§-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Gazdálkodó szervezet más fajta területi gazdasági kamarába öt évenként egy
alkalommal jelentkezhet át, az érintett gazdasági kamarák megállapodásukkal
ettõl eltérhetnek."
6.§
(1) A Gktv. 23.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Megszûnik a területi gazdasági kamara, ha más területi gazdasági
kamarával egyesül, vagy szétválik, illetve a tagsága más fajtájú területi
gazdasági kamarába átjelentkezett."
(2) A Gktv. 23.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a területi gazdasági kamara azért szûnt meg, mert a tagsága más
fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezett, a megszûnt területi
gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági
kamara."
7.§
(1) A Gktv. 26.§-ának (1) bekezdése a következõ c/ ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi c-j pontok jelölése d-k pontokra változik:
(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)
"c/ közremûködnek a térségi területfejlesztési koncepciók és programok
gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában;"
(2) A Gktv. 26.§ (1) bekezdésének új d/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)
"d/ közremûködnek - a szakképzésrõl szóló törvény rendelkezései szerint - a
szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást."
(3) A Gktv. 26.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt
vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggõ célokat
szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési elõirányzatok
felhasználására vonatkozó döntések elõkészítésében."
8.§
(1) A Gktv. 27.§-ának (1) bekezdés i/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás
tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében)
" i/ határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági
tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó
hírnevét sértõ vagy veszélyeztetõ tagjaikat, és - az etikai szabályzatban
meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák,
súlyosabb vagy ismétlõdõ esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának
meghatározott idõre történõ felfüggesztéséhez szükséges intézkedések
meghozatalát; ha a tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintõ
vagy jelentõs nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári
jogi igényeinek érvényesítése iránt;"
(2) A Gktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ k/ és l/ pontokkal egészül
ki:
(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás
tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében)
"k/ együttmûködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági
Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerõs határozataikról a tagkör
szerint illetékes területi gazdasági kamarát értesítik;
l/ a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról
szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek."
9.§
(1) A Gktv. 29.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) a gazdasági kamarák eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek
intézésére, illetve amelyekben való közremûködésre törvény, vagy - az országos
gazdasági kamarák egyetértésével - kormányrendelet számukra felhatalmazást
ad."
(2) A Gktv. 29.§-a az alábbi (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A gazdasági kamarák külön jogszabályban meghatározott módon egyes állami
támogatások igénybevételéhez szükséges igazolásokat állítanak ki, bonyolítják
a normatív termelési agrártámogatások igénybevételét, és részt vesznek a
támogatások felhasználásának ellenõrzésében.
(5) A Magyar Agrárkamara szervezi a gazdasági kamarákról szóló törvény által
meghatározott mezõgazdasági és erdõgazdasági tevékenységgel kapcsolatos
szaktanácsadást, külön jogszabályban meghatározott módon vezeti a
szaktanácsadói névjegyzéket és ellátja az ezzel összefüggõ feladatokat.
(6) Az agrárkamarák egyes kamarai feladatok ellátása, továbbá a saját
hatáskörben végzett közigazgatási feladatok és az állami szakigazgatási
feladatokban való közremûködés céljából gazdajegyzõi hálózatot mûködtetnek.
(7) A gazdasági kamara közigazgatási eljárásáért igazgatási szolgáltatási
díjat kell fizetni."
10.§
A Gktv. 33.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az országos gazdasági kamara alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a
gazdálkodó szervezetet a fióktelepe szerint illetékes területi gazdasági
kamarában megilletik a tag jogai és terhelik a tag kötelezettségei. Ebben az
esetben a gazdálkodó szervezet által fizetett tagdíjat az érintett területi
gazdasági kamarák között a helyi adókról szóló törvény iparûzési adó
megosztási szabályai szerint arányosan meg kell osztani."
11.§
A Gktv. 37.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A gazdasági kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból
álló testületi szerv. Az elnökségnek hivatalból tagja a gazdasági kamara
elnöke (alelnökei)."
12.§
A Gktv. 40.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"40.§ Az országos gazdasági kamarában, továbbá - ha az alapszabály így
rendelkezik - a területi gazdasági kamarában alelnökök is mûködnek. Az
alelnökök jogkörét az alapszabályban kell meghatározni."
13.§
A Gktv. 45.§ (1) bekezdése helyébe a következõ (1)-(3) bekezdések lépnek,
egyidejûleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre
módosul:
"(1) A titkár a gazdasági kamara ügyintézõ szervezetének vezetõje; a
kamarával munkaviszonyban áll.
(2) Az országos gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a köztisztviselõk
jogállásáról szóló törvény szerint fõjegyzõvé kinevezhetõ.
(3) A területi gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a köztisztviselõk
jogállásáról szóló törvény szerint fõjegyzõvé kinevezhetõ, vagy közigazgatási
szervnél legalább kétéves gyakorlatot szerzett, és felsõfokú szakirányú
végzettséggel rendelkezik."
14.§
A Gktv. 46.§-a (1) bekezdés a/ pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) A gazdasági kamara tisztségviselõi:)
"a/ az elnök és - ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresít - az
alelnökök."
15.§
A Gktv. 53. §-a a következõ b/ ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a
jelenlegi b/-c/ pontok jelölése c/-d/ pontokra változik:
(A gazdasági kamara a mûködésével járó költségeket a következõ bevételekbõl
fedezi:)
"b/ az igazgatási szolgáltatási díjakból;"
16.§
(1) A Gktv. 54.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A tagdíjat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A
tagdíj mértéke nem haladhatja meg a helyi iparûzési adónak a helyi adókról
szóló törvényben meghatározott mértékének 25%-át, azzal, hogy az egy
gazdálkodó szervezet által fizetendõ tagdíj legmagasabb mértéke legfeljebb 10
millió forint lehet."
(2) A Gktv. 54.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A meg nem fizetett tagdíj köztartozás. A tagdíjat - meg nem fizetése
esetén - a területi gazdasági kamara adók módjára hajtja be, az adózás
rendjérõl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával, a területi
gazdasági kamara által a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás
alapját képezõ, fizetési kötelezettséget megállapító jogerõs határozat
alapján."
17.§
A Gktv. a 81. § után a következõ 81/A. §-sal egészül ki:
"81/A. § A községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõ az egyéni vállalkozók
nevérõl, székhelyérõl és tevékenységérõl az 1998. január 1-i állapotnak
megfelelõ adatokat tartalmazó nyilvántartást átadja az illetékes területi
gazdasági kamaráknak."
18.§
(1) A földadóról szóló - többször módosított - 1991. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: Fatv.) 7.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a területi agrárkamara
igazolja."
(2) A Fatv. 7.§-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ha a károsodott növénybõl az elõzõ három év egyikében sem volt a
gazdálkodónál termelés, a hozamérték kiesését a területi agrárkamara, a megyei
Földmûvelésügyi Hivatal és az APEH megyei igazgatósága által kijelölt egy-egy
tagból álló kárbecslõ bizottság állapítja meg."
(3) A Fatv. 7.§-a (7) bekezdésének c/ pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely/
"c/ ezek hiányában az összehasonlító ár, amelyet a gazdálkodó a területi
agrárkamarától kérhet meg."
19.§
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 18. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági
elõírást érintõ leszerelésére vagy gázfogyasztó készülékek le- és
felszerelésére a gazdasági kamara által elfogadott és az általa nyilvántartott
gázszerelõ jogosult. A jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés elõtt
igazolni kell."
20.§
A Gktv. 83. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a gazdasági kamara
közigazgatási eljárása során felmerülõ díjat, valamint a díj beszedésére,
kezelésére, nyilvántartásba vételére, visszatérítésére vonatkozó részletes
szabályokat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa
meg."
21.§
A Gktv. 8.§-ának (2) bekezdése, 9.§-ának (2) bekezdése, 10.§-ának (4)-(6)
bekezdései és a 21.§-ának (3)-(4) bekezdései hatályukat vesztik.
22.§
Ez a törvény a kihirdetését követõ 180. napon lép hatályba.
I N D O K O L Á S
a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról
rendelkezõ törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról rendelkezõ
törvényjavaslat elkészítése során a következõ elvek kerültek
figyelembevételre:
A javaslat a közigazgatási feladatok a kamarák részére való átadásának
elõsegítése érdekében úgy rendelkezik, hogy közigazgatási feladatok ellátására
a kamarákat kormányrendelettel is fel lehet hatalmazni. A javaslat a
közigazgatási feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit is biztosítja
azáltal, hogy lehetõvé teszi a kamarák részére közigazgatási szolgáltatási díj
szedését.
A törvénymódosítás e mellett néhány mûködési probléma megoldására is tartalmaz
javaslatot. A kamarai tagdíjrendszer felülvizsgálata alapján mérsékelni kell a
kamarai tagok terheit és a jelenleginél arányosabb teherviselést biztosító
tagdíjrendszer kialakítása indokolt.
A gazdasági kamarák közötti elhatárolódást segíti elõ az a rendelkezés, amely
szerint a vállalkozások maguk dönthetik el, melyik gazdasági kamarához
kívánnak tartozni. A fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében a
tervezet több jogot biztosít a kamarák részére, így a kamarák is
kezdeményezhetik tisztességtelen tevékenységet folytató szervezetek
tevékenységének felfüggesztését.
A törvényjavaslat néhány szervezeti módosítást is tartalmaz.
2
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
az 1. és 10. §-okhoz
A székhely szerinti tagság alapján a több fiókteleppel rendelkezõ jelentõsebb
gazdasági szervezetek csak a székhely szerint fizetik a tagdíjat. Ennek
következtében a tagdíjbevételek aránytalanul oszlanak meg és a tényleges
kamarai szolgáltatást végzõ területi kamaráknál nem jelentkezik a
tevékenységükkel arányos tagdíjbevétel.
A Gktv. 2.§-ának kiegészítése meghatározza a fióktelep fogalmát.
A Gktv. 33.§-ának (3) bekezdése úgy módosul, hogy az Országos Gazdasági Kamara
Alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepek
szerint illetékes területi gazdasági kamarában megilletik a tag jogai és
terhelik a kötelezettségei is. Ebben az esetben az érintett területi gazdasági
kamarák között a helyi adókról szóló törvény megosztási szabályai szerint kell
a szervezet által fizetett tagdíjat megosztani.
a 2. és 9. §-okhoz
A módosítás lehetõvé teszi, hogy ne csak törvény adhasson feladatkört a
gazdasági kamarák részére, hanem kormányrendelet is. Amennyiben ilyen
alacsonyabb szintû jogszabályban történik meg a feladatátadás, ehhez mindenkor
a gazdasági kamara egyetértése szükséges. A Gktv. 29. §-a kiegészül azokkal a
közigazgatási feladatokkal, amelyek elsõsorban mezõgazdasági tevékenységhez
kötõdnek és indokolt a törvényi szintû szabályozásuk. A közigazgatási
eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely megegyezik az
államigazgatási eljárási díj mértékével és általános forgalmi adót nem
tartalmaz.
a 3.§-hoz
A hatályos Gktv. csak az azonos fajtájú területi gazdasági kamarák egyesülését
teszi lehetõvé. A kamarai feladatok hatékonyabb ellátása érdekében felmerült
az az igény, hogy a jövõben különbözõ fajtájú területi kamarák is
egyesülhessenek. A 4.§ (2) bekezdésének módosítása biztosítja ezt a
lehetõséget. Az egyesülés során létrejövõ gazdasági kamara fajtáját az
egyesülésrõl döntõ küldöttgyûlés határozza meg.
a 4., 5., és 21. §-okhoz
Azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek többfajta gazdasági kamara
tagsági körébe tartozó tevékenységet folytatnak, a Gktv. módosítás szabadabb
választási lehetõséget biztosít. A tag bármelyik gazdasági kamarát
választhatja, amelyik tagsági körébe tartozó tevékenységet ténylegesen
folytatja. A tagsági kör stabilitásának megõrzése érdekében indokolt, hogy a
tag a kamaraválasztás jogával öt évente egy alkalommal élhessen.
A szabad kamaraválasztás biztosítása miatt a módosítás hatályon kívül helyezi
a Gktv. 8. §-ának (2) bekezdését, 9. §-ának (2) bekezdését, 10. §-ának (4)-
(5)-(6) bekezdéseit és a 21. §-ának (3)-(4) bekezdéseit.
a 6. §-hoz
A szabad kamaraválasztás felveti annak a lehetõségét, hogy néhány területi
gazdasági kamara tagság nélkül marad. A Gktv. 23.§-ának (1), illetve (5)
bekezdése alapján a területi gazdasági kamara akkor is megszûnik, ha a
tagsága más fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezik. Ebben az
esetben a területi gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú
gazdasági kamara.
a 7. §-hoz
A Gktv. 26. §-ának (1) bekezdése foglalkozik a gazdasági kamarák gazdaság
fejlesztésével összefüggõ feladataival. A Gktv. módosítás a kamarák részére
már nem csak közremûködést biztosít a mesterképzésben és a
mestervizsgáztatásban, hanem ezek végzésére a gazdasági kamarákat hatalmazza
fel.
A 26.§ (2) bekezdésének módosítása lehetõséget ad arra, hogy a gazdasági
kamarák a feladataikkal összefüggõ célokat szolgáló elkülönített állami
pénzalapok és költségvetési elõirányzatok felhasználására vonatkozó döntések
elõkészítésében résztvegyenek.
a 8. §-hoz
A 27. § (1) bekezdése i./ pontjának módosítása a kamaráknak jogot ad arra,
hogy a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és
ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértõ, vagy
veszélyeztetõ tagjaikkal kapcsolatosan súlyosabb vagy ismétlõdõ esetben
kezdeményezzék a tevékenység gyakorlásának meghatározott idõre történõ
felfüggesztését.
A Gktv. 27. § (1) bekezdése kiegészül olyan rendelkezésekkel, amelyek alapján
a gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás
tisztességének megteremtése, megõrzése, illetve fokozása érdekében
együttmûködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági
Versenyhivatallal, és a cégeljárás szabályai szerint törvényességi felügyeleti
eljárást kezdeményezhetnek.
a 11., 12. és 14. §-okhoz
A gazdasági kamarák megnövekedett feladatai indokolják, hogy az alapszabály
több alelnök mûködését biztosítsa. A Gktv. 37.§-a (1) bekezdésének és 40.§-
ának módosítása lehetõséget ad több alelnöki tisztség, és alelnöki jogkör
meghatározására.
a 13. §-hoz
A Gktv. módosítás a területi gazdasági kamarák vonatkozásában lehetõvé teszi,
hogy titkárrá lehessen kinevezni, aki fõjegyzõvé kinevezhetõ, vagy
közigazgatási szervnél legalább kétéves gyakorlatot szerzett és felsõfokú
szakirányú végzettséggel rendelkezik.
a 15. §-hoz
A gazdasági kamarák az általuk végzett közigazgatási feladatok ellátásáért
igazgatási szolgáltatási díjat szednek. A Gktv. 53. §-a egy új b./ ponttal
egészül ki, amely az igazgatási szolgáltatási díjat a pénzügyi források között
felsorolja.
a 16. §-hoz
A fióktelepi tagdíjat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg.
Annak érdekében, hogy a fióktelepi tagdíjfizetés a gazdálkodó szervezetekre
nézve többletterhet ne jelentsen, a módosítás 10 millió forintban határozza
meg a gazdálkodó szervezet által fizetendõ tagdíj legnagyobb mértékét.
A meg nem fizetett tagdíj köztartozás, a kamara az adózás rendjérõl szóló
törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával jogerõs határozat alapján
adók módjára hajtja be.
a 17. §-hoz
A közigazgatási feladatok ellátása érdekében a községi, városi, fõvárosi
kerületi jegyzõ az egyéni vállalkozók nevével, székhelyével és tevékenységével
kapcsolatos 1998. január 1-i állapotnak megfelelõ adatokat tartalmazó
nyilvántartást átadja az illetékes területi gazdasági kamaráknak.
a 18., 19. §-okhoz
Törvényben meghatározott közfeladatokat csak törvénymódosítással lehet a
gazdasági kamarák részére átadni. Ennek megfelelõen módosítani kell a
földadóról, gázszolgáltatásról és a közoktatásról szóló törvényt.
a 20.§-hoz
A javaslat felhatalmazást ad a közigazgatási feladat átadásában illetékes
miniszternek, hogy a feladatellátáshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási
díjat rendeletben állapítsa meg.