A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/4937.. számú

törvényjavaslat

a "Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról,

illetõleg korlátozásáról" szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzõkönyvek

kihirdetésérõl rendelkezõ

1984. évi 2. számú törvényerejû rendelet módosításáról és kiegészítésérõl

Elõadó: Kovács László

külügyminiszter

Budapest, 1997. szeptember

1997. évi ........ törvény

A "Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg

korlátozásáról"

szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzõkönyvek kihirdetésérõl rendelkezõ

1984. évi 2. számú törvényerejû rendelet módosításáról és kiegészítésérõl

1. § Az Országgyûlés

(1) e törvénnyel megerõsíti az 1984. évi 2. számú törvényerejû

rendelettel (a továbbiakban: tvr.) kihirdetett, a "Mértéktelen sérülést

okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos

fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról" szóló

egyezményhez csatolt, "Az aknák, a meglepõ aknák és más eszközök

alkalmazásának a betiltásáról, illetve korlátozásáról" intézkedõ módosított

jegyzõkönyvet (a továbbiakban: II. Módosított Jegyzõkönyv), valamint "A vakító

lézerfegyverekrõl" intézkedõ kiegészítõ jegyzõkönyvet (a továbbiakban: IV.

Jegyzõkönyv);

(2) a gyalogsági aknák általános és teljes betiltásának célkitûzésétõl

vezérelve, és ösztönözni kívánva ennek elõmozdítását a szomszédos és

térségbeli államok irányában, egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a II.

Módosított Jegyzõkönyv rendelkezéseit a törvény kihirdetése napjától

alkalmazza, illetve e jegyzõkönyvhöz kapcsolódva egyoldalú tilalmi és

moratórium-intézkedéseket hoz az e törvény mellékletében foglaltak szerint.

2. § Felhatalmazza a Kormányt az egyoldalú tilalmi és moratórium-

intézkedések végrehajtásához szükséges lépések megtételére, illetõleg az

intézkedések folyamatos felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására.

3. § A II. Módosított Jegyzõkönyv hivatalos magyar nyelvû szövege a

következõ:

"A MÉRTÉKTELEN SÉRÜLÉST OKOZÓNAK VAGY MEGKÜLÖNBÖZTETÉS NÉLKÜL HATÓNAK

TEKINTHETÕ EGYES HAGYOMÁNYOS FEGYVEREK ALKALMAZÁSÁNAK BETILTÁSÁRÓL, ILLETVE

KORLÁTOZÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT MÓDOSÍTOTT JEGYZÕKÖNYV AZ AKNÁK, A

MEGLEPÕ AKNÁK ÉS MÁS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK BETILTÁSÁRÓL, ILLETVE

KORLÁTOZÁSÁRÓL (II. MÓDOSÍTOTT JEGYZÕKÖNYV)

1. CIKK: MÓDOSÍTOTT JEGYZÕKÖNYV

A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve

korlátozásáról szóló egyezményhez (a továbbiakban "Egyezmény") csatolt az

aknák, a meglepõ aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve

korlátozásáról szóló jegyzõkönyv (II. számú jegyzõkönyv) ezennel módosításra

kerül. A módosított jegyzõkönyv szövege a következõ:

MÓDOSÍTOTT JEGYZÕKÖNYV AZ AKNÁK, MEGLEPÕ AKNÁK ÉS

MÁS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK BETILTÁSÁRÓL, ILLETVE

KORLÁTOZÁSÁRÓL

(II. MÓDOSÍTOTT JEGYZÕKÖNYV)

1. cikk

Az alkalmazás köre

1. A jelen jegyzõkönyv az általa meghatározott szárazföldi aknák, meglepõ

aknák és más eszközök alkalmazására vonatkozik, beleértve a viziutak és folyók

partszakaszai és átkelõhelyei leküzdésének megnehezítése céljából telepített

aknákat is, de nem vonatkozik a hajók elleni aknák tengeren vagy a

szárazföldek viziútjain való alkalmazására.

2. A jelen jegyzõkönyv az Egyezmény 1. cikkében megjelölt helyzeten kívül a

3. cikkben megjelölt, az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményekben szereplõ

helyzetekkel azonos helyzetekre vonatkozik. A jelen jegyzõkönyv nem

vonatkozik a belsõ rend megbontása és belsõ feszültségek keletkezése esetére,

mint a lakossági zavargások, elszigetelt és szórványos erõszakcselekmények és

más hasonló események, mivel ezek nem minõsülnek fegyveres konfliktusnak.

3. Olyan fegyveres konfliktusok esetén, amelyek nem nemzetközi jellegûek és

valamely Magas Szerzõdõ Fél országa területén zajlanak, mindegyik

konfliktusban részt vevõ fél köteles a jelen jegyzõkönyv tiltásait és

korlátozásait betartani.

4. A jelen jegyzõkönyv egyetlen rendelkezését sem lehet alátámasztásul

felhasználni az állami szuverenitás vagy a kormányzati felelõsség

befolyásolására, hogy minden legitim eszközzel fenntartsa vagy helyreállítsa a

törvényességet és a rendet egy állam területén, vagy megvédje az állam nemzeti

egységét és területi integritását.

5. A jelen jegyzõkönyvben semmi sem szolgálhat igazolásul annak a Magas

Szerzõdõ Félnek a fegyveres konfliktusába vagy kül- vagy belügyeibe bármilyen

okból történõ közvetlen vagy közvetett beavatkozásra, amelynek a területén a

konfliktus folyik.

6. A jelen jegyzõkönyv rendelkezéseinek alkalmazása olyan konfliktusban álló

felek esetében, amelyek nem tartoznak a jelen jegyzõkönyvet elfogadó Magas

Szerzõdõ Felek közé, sem közvetve, sem közvetlenül nem változtat azok

jogállásán, vagy a vitatott terület jogállásán.

2. cikk

Meghatározások

A jelen egyezmény céljaira:

1. Az " akna " olyan harci eszközt jelent, amely telepíthetõ a földfelszín

alá, a földfelszínre, a földfelszín vagy más felület közelébe, és rendeltetése

az, hogy felrobbanjon az emberek vagy jármûvek jelenlététõl, közelségétõl vagy

érintkezésétõl.

2. A " távtelepítésû akna " olyan aknát jelent, amelyet nem közvetlenül

telepítenek, hanem tüzérség, rakétaeszköz, reaktív tüzérség, aknavetõ vagy

ezekkel analóg eszközök segítségével, vagy repülõeszközökrõl kerülnek

kiszórásra. Azok az aknák, amelyek szárazföldi eszközrõl telepíthetõk 500

méternél kisebb távolságra, nem tekinthetõk távtelepítésû aknáknak abban az

esetben, ha ezek a jelen jegyzõkönyv 5. cikkével és más vonatkozó cikkeivel

összhangban kerülnek alkalmazásra.

3. A " gyalogság elleni akna " olyan aknát jelent, amely elsõdlegesen arra a

célra szolgál, hogy felrobbanjon ember jelenlététõl, közelségétõl vagy

érintésétõl, és amely biztosítja egy vagy néhány személy harcképtelenné

tételét, sérülését, vagy halálos sérülését.

4. " Meglepõ akna " lehet bármilyen eszköz vagy anyag, amelynek az a

rendeltetése, úgy van megkonstruálva vagy úgy van összeszerelve, hogy

váratlanul mûködésbe lépve halált vagy sérülést okozzon, amikor egy személy

egy nyilvánvalóan veszélytelennek tûnõ eszközt megközelít vagy azzal

érintkezik, vagy egy nyilvánvalóan veszélytelennek tûnõ dologgal végez

tevékenységet.

5. " Más eszközöknek " nevezzük azokat a kézzel telepített harcanyagokat és

eszközöket - beleértve a saját készítésû robbanó eszközöket is - amelyek

rendeltetése, hogy halált, sebesülést vagy kárt okozzanak, és amelyek

közvetlen kézi irányítással vagy közvetve távirányítással vagy automatikusan,

meghatározott idõintervallum elteltével lépnek mûködésbe.

6. " Katonai objektum " adott esetben és mértékben bármilyen objektum, amely

jellegénél fogva, elhelyezésébõl, rendeltetésébõl vagy alkalmazásából adódóan

hatékony szerepet játszik a katonai tevékenységek során, és részleges vagy

teljes megsemmisítésének, elfoglalásának vagy semlegesítésének létrejötte az

adott körülmények között jól kimutatható katonai elõnyökkel járhat.

7. " Polgári objektum " az összes olyan objektum, amely nem katonai objektum

a jelen cikk 6. pontja meghatározásának megfelelõen.

8. Az " aknamezõ " egy meghatározott körzetet jelent, amelyben aknák vannak

telepítve, és " aknásított körzet " az a körzet, amely veszélyes az aknák

miatt. A " színlelt aknamezõ " olyan aknáktól mentes körzetet jelent, amely

aknamezõt imitál. Az aknamezõ megnevezés magába foglalja a színlelt

aknamezõket is.

9. A " nyilvántartás " anyagi, adminisztratív és technikai jellegû

tevékenységet jelent, rendeltetése az, hogy hivatalos okmányokban

(dokumentumokban), nyilvántartás céljára összegyûjtsön minden olyan létezõ

információt, amely megkönnyíti az aknamezõk, aknásított körzetek, aknák,

meglepõ aknák és más eszközök elhelyezkedésének meghatározását.

10. Az " önmegsemmisítõ mechanizmus " olyan automatikusan funkcionáló

beépített vagy hozzárögzített mechanizmust jelent, amely biztosítja a

harcanyag megsemmisítését.

11. Az " önsemlegesítõ mechanizmus " olyan automatikusan funkcionáló

beépített mechanizmust jelent, amely a harcanyagot mûködésképtelen állapotba

hozza.

12. Az " önhatástalanítás " azt jelenti, hogy a harcanyag automatikusan

mûködésképtelen állapotba kerül valamely alkotórészében végbemenõ

megfordíthatatlan folyamat eredményeként, például elektromos tápegysége

lemerül, amely nélkülözhetetlen jelentõségû a harcanyag mûködése

szempontjából.

13. A " távirányítás " olyan irányítást jelent, amely segítségével a

mûködtetõ parancs kiadása adott távolságból történik.

14. A " felszedés elleni biztosítás " olyan, az akna védelmét biztosító

szerkezetet jelent, amely annak alkotó része, vagy vele összeköttetésben van,

vagy hozzá van rögzítve, vagy az akna alatt van elhelyezve, és ennek

következtében az akna hatástalanítására tett kísérletnél mûködésbe lép.

15. Az " átadás " az akna egy állam területére való fizikai értelemben vett

bevitelén vagy onnan történõ kivitelén túl, az aknákra vonatkozó tulajdon és a

felettük való ellenõrzés jogának átadását is jelenti, de nem foglalja magába

olyan terület átadását, amelyeken aknák vannak telepítve.

3. cikk

Általános korlátozások az aknák, meglepõ aknák és más eszközök alkalmazására

1. Jelen fejezet vonatkozik:

a./ az aknákra

b./ meglepõ aknákra és

c./ más eszközökre.

2. Minden Magas Szerzõdõ Fél, vagy konfliktusban részt vevõ fél jelen

jegyzõkönyv rendelkezéseivel összhangban felelõsséggel tartozik az összes

aknáért, meglepõ aknáért és más eszközért, amelyet önmaga alkalmaz, és

kötelezi magát, hogy aknamentesíti, eltávolítja, megsemmisíti, vagy kezeli

azokat a jelen jegyzõkönyv 10. cikkében meghatározottak szerint.

3. Tilos bármilyen esetben aknát, meglepõ aknát, vagy más olyan eszközt

alkalmazni, amelynek az a rendeltetése vagy képes arra, hogy mértéktelen

sérülést vagy szükségtelen szenvedést okozzon.

4. Azok a fegyverek, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, szigorúan

megfelelnek azoknak a szabványoknak és korlátozásoknak, amelyek a Technikai

mellékletben minden egyes külön kategóriára vonatkozóan rögzítve vannak.

5. Tilos olyan aknák, meglepõ aknák és más eszközök felhasználása,

amelyekben olyan mechanizmust vagy szerkezetet alkalmaztak, amelyet

különlegesen arra terveztek, hogy az általában használatos aknakeresõk

jelenlététõl, azok mágneses vagy más közvetlen érintkezés nélküli hatásának

eredményeként, azok normális alkalmazása során, a keresõ tevékenység

folyamatában a harcanyagot felrobbantsa.

6. Tilos olyan önhatástalanító aknákat alkalmazni, amelyek el vannak látva

felszedés elleni biztosítással, azaz úgy vannak tervezve, hogy a felszedés

elleni biztosításra szolgáló elem képes legyen funkciójának ellátására azután,

hogy az akna elvesztette mûködõképességét.

7. Minden körülmények között tilos - akár támadás, akár védelem, akár

megtorlás esetén - olyan fegyverek alkalmazása a polgári lakossággal, mint

olyannal vagy egyes polgári személyekkel vagy polgári objektumokkal szemben,

amelyekre a jelen cikk vonatkozik.

8. Tilos az olyan fegyverek megkülönböztetés nélküli alkalmazása, amelyekre

a jelen cikk vonatkozik. Megkülönböztetés nélküli alkalmazásnak számít az

olyan fegyverek bármilyen elhelyezése:

a./ amelyek nem katonai objektumban vannak elhelyezve, vagy nem az

ellen irányulnak. Abban az esetben, ha vitatható, hogy az objektum a katonai

tevékenységre hatékonyan elõnyt jelent, de egyébként polgári célokra szolgál -

például vallásgyakorlásra szolgál, lakóház vagy más lakásként használt épület,

vagy iskola - fel kell tételezni, hogy az objektumot nem katonai célra

alkalmazzák;

b./ amelyek olyan módszerrel vagy célba juttató eszközzel kerülnek

alkalmazásra, amely nem teszi lehetõvé, hogy konkrét katonai célpont ellen

irányítsák õket;

c./ amely várhatóan a polgári lakosság körében annyi áldozatot

követelne, annyi sérülést vagy kárt okozna polgári személyeknek vagy polgári

objektumoknak vagy mindkettõnek, hogy az túlzott mértékû lenne a várható

konkrét és közvetlen katonai elõnyhöz viszonyítva.

9. A pontosan megkülönböztethetõ és elhatárolható katonai objektumok

némelyike, amely városban, faluban, községben, vagy más ezzel analóg területen

összpontosul és polgári személyeket vagy polgári célpontokat foglal magába,

nem kezelhetõ önálló katonai célpontként.

10. Minden lehetséges elõvigyázatossági intézkedést meg kell tenni a polgári

lakosság védelmére azon fegyverek hatásával szemben, amelyekre a jelen cikk

vonatkozik. Elõvigyázatossági intézkedést jelent minden óvintézkedés, amely

alkalmazható vagy gyakorlatban megvalósítható, tekintettel az adott

körülményekre, beleértve a humanitárius és katonai megfontolásokat. Ezek a

körülmények magukba foglalják a következõket, de nem korlátozódnak azokra:

a./ a földi aknák rövid vagy hosszabb idõn át tartó hatása a helyi

polgári lakosságra az aknamezõ mûködésének idõszakában

b./ a polgári személyek védelmének lehetséges módozatai (például

bekerítés, jelölések, figyelmeztetések és megfigyelés)

c./ alternatív rendszerek alkalmazásának hozzáférhetõsége és

megvalósíthatósága

d./ rövidebb vagy hosszabb idejû katonai követelmények alkalmazása

az aknamezõhöz.

11. A polgári lakosságot érintõ bármilyen akna, meglepõ akna és más eszköz

telepítését megelõzõen hatékony figyelmeztetést kell adni, amennyiben azt a

körülmények lehetõvé teszik.

4. cikk

A gyalogság elleni aknák alkalmazásának korlátozása

Tilos olyan gyalogság elleni aknákat alkalmazni, amelyek nem

felderíthetõek a Technikai melléklet 2. pontjában rögzítettek szerint.

5. cikk

A távtelepítésû aknáknak nem minõsülõ gyalogsági aknák

alkalmazásának korlátozása

1. A jelen fejezet azokra a gyalogság elleni aknákra vonatkozik, amelyek nem

minõsülnek távtelepítésû aknának.

2. Tilos olyan fegyverek alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, és

amelyek nem felelnek meg a Technikai mellékletben rögzített önmegsemmisítési

és önhatástalanítási elõírásoknak, kivéve azokat az eseteket, amikor:

a./ az ilyen fegyver pontosan behatárolt területen belül kerül

telepítésre, amely katonai személy általi megfigyelés alatt áll, és kerítéssel

vagy más eszközzel védve van olyan módon, hogy biztosított a polgári személyek

hatékony távoltartása ettõl a területtõl. A jelölésnek jól érzékelhetõnek,

tartósnak és legalább láthatónak kell lennie a körülhatárolt terület határához

érkezõ személy számára és

b./ az ilyen fegyverek hatástalanításra kerülnek a terület

visszahagyásáig, amennyiben az ilyen terület nem megy át egy másik ország

erõinek birtokába, amelyek felelõsséget vállalnak a védõeszközök e cikk

követelményeinek megfelelõ fenntartásáért és a fegyverek késõbbiekben történõ

hatástalanításáért.

3. Egy konfliktusban levõ fél csak abban az esetben mentesül a jelen cikk

2/a., és 2/b. alpontjának a továbbiakban való figyelembe vétele alól,

amennyiben a felügyelet nem valósítható meg az ellenség harctevékenysége

következtében a terület feletti ellenõrzést hátráltató körülmények miatt, ide

értve azt a helyzetet, amikor az ellenség közvetlen harctevékenysége teszi

lehetetlenné az ilyen felügyeletet. Amennyiben egy ilyen fél helyreállítja a

terület feletti ellenõrzést, ismét kötelezõvé válik rá nézve a jelen cikk 2/a.

és 2/b. alpontjában foglalt kötelezettségek végrehajtása.

4. Amennyiben egy konfliktusban részt vevõ fél erõi megszerzik az

ellenõrzést egy körzet felett, ahol olyan fegyverek vannak telepítve,

amelyekre a jelen cikk vonatkozik, ezen csapatok a maximálisan elvégezhetõ

módon megõrzik, és, amennyiben ez szükségszerû, létrehozzák a védõeszközöket a

jelen cikk elõírásainak megfelelõen, ameddig a fegyvereket nem

hatástalanítják.

5. Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni bármely szerkezet, rendszer

vagy anyag engedély nélküli eltávolításának, eltörlésének, megsemmisítésének

vagy elrejtésének megelõzésére, amely a megjelölt határokkal rendelkezõ

terület jelölésére szolgál.

6. A jelen cikk hatálya alá tartozó fegyverek, amelyeknél a repeszek

szétrepülésének vízszintestõl mért szöge kisebb 90 foknál, és amelyeket a

földfelszínre vagy a föld alá telepítenek, az e cikk 2/a. alpontjában szereplõ

rendelkezés alkalmazása nélkül maximum 72 órán keresztül alkalmazhatóak, ha

a./ az a telepítõ katonai alegység közvetlen közelében van

elhelyezve és

b./ a körzet katonai személy részérõl megfigyelés alatt áll oly

módon, hogy biztosított a polgári személyek hatásos távol tartása.

6. cikk

A távaknásítással telepíthetõ aknák alkalmazásának korlátozása

1. Tilos olyan távtelepíthetõ aknák alkalmazása, amelyek a Technikai

melléklet 1/b. alpontjában leírtakkal nincsenek összhangban.

2. Tilos olyan távtelepíthetõ gyalogság elleni aknák alkalmazása, amelyek

nem felelnek meg a Technikai mellékletben leírt önmegsemmisítésre és

önhatástalanításra vonatkozó elõírásoknak.

3. Gyalogság elleni aknákon kívül tilos távtelepíthetõ aknák alkalmazása,

amennyiben azok a lehetséges mértékben nincsenek felszerelve hatásos

önmegsemmisítõ vagy önsemlegesítõ mechanizmussal, és nem rendelkeznek olyan

tartalék önhatástalanító elemmel, amely úgy van tervezve, hogy az akna már ne

tudjon aknaként funkcionálni, amikor az ilyen akna többé nem szolgál korábbi

rendeltetésének megfelelõen katonai célokra.

4. A távtelepítésû aknák bármilyen telepítése vagy kiszórása esetén, amikor

a polgári lakosság veszélyeztetve lehet, hatékony és elõzetes figyelmeztetést

kell adni az olyan esetek kivételével, amikor azt a kialakult helyzet nem

teszi lehetõvé.

7. cikk

A meglepõ aknák és más eszközök alkalmazására vonatkozó tiltások

1. A fegyveres konfliktusok nemzetközi jogának megsértésre és kijátszásra

vonatkozó szabályaitól függetlenül, minden körülmények között tilos olyan

meglepõ aknák és más eszközök alkalmazása, amelyek bármely módon kapcsolódnak

vagy kapcsolatba hozhatók:

a./ nemzetközileg elismert mentességet biztosító jelvényekkel,

jelekkel vagy jelzésekkel,

b./ betegekkel, sebesültekkel vagy halottakkal,

c./ temetkezési vagy hamvasztóhelyekkel vagy sírokkal,

d./ egészségügyi objektumokkal, egészségügyi berendezésekkel,

egészségügyi felszerelésekkel vagy egészségügyi szállítóeszközökkel,

e./ gyermekjátékokkal és más olyan hordozható tárgyakkal és

termékekkel, amelyek kifejezetten táplálkozásra, egészségvédelemre, higiéniai-

vagy öltözködési célra alkalmazhatók, vagy a gyermekek oktatására szolgálnak,

f./ élelmiszerrel,

g./ konyhai eszközökkel és felszerelésekkel, kivéve katonai

létesítményekben, katonai elhelyezési körletekben vagy katonai raktárakban,

h./ egyértelmûen vallási jellegû tárgyakkal,

i./ történelmi mûemlékkel, mûvészeti alkotásokkal vagy kultikus

helyekkel, amelyek a népek kulturális vagy szellemi örökségét képezik vagy

j./ állatokkal vagy ezek tetemével.

2. Tilos meglepõ aknákat vagy más eszközöket alkalmazni látszólag

veszélytelen, hordozható tárgyak formájában, amelyeket különlegesen úgy

terveztek és építettek meg, hogy robbanóanyagot tartalmazzanak.

3. A 3. cikk rendelkezéseire való tekintet nélkül tilos olyan fegyverek

alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, bármely városban, községben,

faluban, vagy más polgári személyeket összpontosító hasonló körzetben,

amelyekben nem folyik harctevékenység vagy elõreláthatóan nem kerül sor

harctevékenységre szárazföldi csapatok között, kivéve azon esetek bármelyikét,

amikor:

a./ az eszköz katonai objektumban vagy a katonai objektum közvetlen

közelében van elhelyezve vagy

b./ intézkedéseket tesznek a polgári személyek védelmére az eszköz

hatásával szemben, például õrséget állítanak, figyelmeztetõ jelzéseket

alkalmaznak, vagy bekerítik a területet.

8. cikk

Átadások

1. A Magas Szerzõdõ Felek a jelen jegyzõkönyv céljainak elõsegítése

érdekében:

a./ kötelezik magukat arra, hogy nem adnak át semmilyen aknát,

amelynek alkalmazását a jelen jegyzõkönyv tiltja,

b./ kötelezik magukat arra, hogy kizárólag az ilyen transzferek

átvételére jogosult állam vagy állami szerv részére adnak át aknákat,

egyébként semmilyen aknát nem adnak át semmilyen átvevõnek,

c./ önkorlátozásra kötelezik magukat bármely akna átadásánál,

amelynek alkalmazását a jelen jegyzõkönyv korlátozza. Minden Magas Szerzõdõ

Fél különösképpen kötelezettséget vállal arra, hogy nem ad át semmilyen

gyalogság elleni aknát olyan államoknak, amelyekre nézve a jelen jegyzõkönyv

nem kötelezõ érvényû, hacsak az átvevõ ország nem egyezik bele a jelen

jegyzõkönyv alkalmazásába és

d./ kötelezik magukat annak biztosítására, hogy bármely jelen cikkel

kapcsolatosan végrehajtott átadás esetén teljes mértékben figyelembe veszik -

úgy az átadó, mint az átvevõ ország - a jelen jegyzõkönyv megfelelõ elõírásait

és a nemzetközi humanitárius jog ide vonatkozó normáit.

2. Abban az esetben, ha egy Magas Szerzõdõ Fél bejelenti, hogy elhalasztja

bizonyos aknák alkalmazására vonatkozó, meghatározott elõírások érvényesítését

a Technikai mellékletben foglaltak szerint, a jelen cikk 1/ a. alpontja

mindenképpen érvényben marad.

3. Minden Magas Szerzõdõ Fél jelen jegyzõkönyv hatályba lépéséig tartózkodni

fog bármely tevékenységtõl, amely a jelen cikk 1/ a. alpontjával nem

egyeztethetõ össze.

9. cikk

Az aknamezõkre, aknásított körzetekre, aknákra, meglepõ aknákra és más

eszközökre vonatkozó információk nyilvántartása és alkalmazása

1. Minden aknamezõre, aknásított körzetre, aknára, meglepõ aknára és más

eszközre vonatkozó információt a Technikai mellékletben rögzítettekkel

összhangban kell nyilvántartásba venni.

2. A konfliktusban részt vevõ feleknek minden ilyen nyilvántartási

dokumentumot meg kell õrizniük, hogy az aktív harci cselekmények megszûnte

után késedelem nélkül minden szükséges és vonatkozó intézkedést meg tudjanak

tenni, - beleértve az ilyen információk felhasználását - a polgári személyek

védelmére az ellenõrzésük alatt álló aknamezõk, aknásított körzetek, aknák,

meglepõ aknák és más eszközök hatásától.

Egyidejûleg a konfliktusban részt vevõ másik fél, vagy felek részére és

az Egyesült Nemzetek Szervezete fõtitkárának ugyancsak rendelkezésére

bocsátják a birtokukban lévõ valamennyi olyan információt, amely az olyan

aknamezõkre, aknásított körzetekre, aknákra, meglepõ aknákra és más eszközökre

vonatkozik, amely általuk lett telepítve azon körzetekben, amelyek már nem

állnak az ellenõrzésük alatt. Feltételezve azonban a kölcsönösségi elvet,

amikor a konfliktusban részt vevõ felek csapatai az ellenfél területén

tartózkodnak, bármelyik fél megteheti, hogy nem szolgáltat ilyen információt

az ENSZ fõtitkárának és a másik félnek. Az információ visszatartása olyan

mértékû lehet, amilyet a biztonsági érdekek megkövetelnek, egészen addig,

ameddig a felek közül egyik sem fog a másik fél területén tartózkodni. Az

utóbbi esetben a visszatartott információt a lehetõ leggyorsabban

nyilvánosságra kell hozni, amint azt a biztonsági érdekek lehetõvé teszik.

Ahol csak lehetséges, a konfliktusban részt vevõ felek kölcsönös megegyezéssel

törekednek ezen információknak a lehetõ leggyorsabban történõ nyilvánosságra

hozatalára olyan módon, ahogy ez összeegyeztethetõ minden fél biztonsági

érdekeivel.

3. E fejezet nem csorbíthatja a jelen jegyzõkönyv 10. és 12. cikkében

foglaltakat.

10. cikk

Az aknamezõk, aknásított körzetek, aknák, meglepõ aknák és más

eszközök felszámolása és a nemzetközi együttmûködés

1. Az aktív katonai tevékenységek beszüntetése után minden aknamezõt,

aknásított körzetet, aknát, meglepõ aknát és más eszközt késedelem nélkül

aknamentesíteni kell, fel kell számolni, meg kell semmisíteni vagy kezelni

kell a jelen jegyzõkönyv 3. cikkének és 5. cikke 2. pontjának megfelelõen.

2. A Magas Szerzõdõ Felek és a konfliktusban részt vevõ felek ilyen

felelõsséget vállalnak azon aknamezõk, aknásított körzetek, aknák, meglepõ

aknák és más eszközök vonatkozásában, amelyek saját ellenõrzésük alatt állnak.

3. Olyan körzetekre vonatkozóan, amelyekben valamely fél aknamezõket,

aknásított körzeteket, aknákat, meglepõ aknákat és más eszközöket telepített,

és a körzet a továbbiakban már nem tartozik az ellenõrzése alá, ez a fél a

körzet feletti ellenõrzést gyakorló fél részére e cikk 2. pontjának

megfelelõen, - olyan mértékben, ahogy az adott fél megengedi - az ilyen

kötelezettség végrehajtásához nélkülözhetetlen technikai és anyagi segítséget

nyújt.

4. Minden szükséges alkalommal a feleknek erõfeszítéseket kell tenniük, hogy

egymás között és, szükség esetén, más államokkal és nemzetközi szervezetekkel

megállapodásra jussanak a technikai és anyagi segítség biztosításáról,

beleértve, megfelelõ körülmények esetén, az ilyen kötelezettségek

végrehajtásához szükséges közös tevékenységek megkezdését.

11. cikk

Technikai együttmûködés és segítségnyújtás

1. Minden Magas Szerzõdõ Fél kötelezi magát, hogy a lehetõ legteljesebb

mértékben elõsegíti, és joga van a lehetõ legteljesebb mértékben részt venni a

jelen jegyzõkönyv végrehajtásával kapcsolatos berendezések, anyagok,

tudományos-technikai információk és az aknamentesítõ eszközök cseréjében. A

Magas Szerzõdõ Felek különösképpen nem vetnek ki szükségtelen korlátozásokat

az aknamentesítõ eszközök és a kapcsolódó technológiai információk

humanitárius céllal történõ átadásával szemben.

2. Minden Magas Szerzõdõ Fél kötelezi magát arra, hogy az Egyesült Nemzetek

Szervezete Rendszerének keretei között létrehozott aknamentesítési adatbázis

részére információt szolgáltat, különös tekintettel különféle aknamentesítõ

eszközökrõl és technológiákról szóló információkra, szakértõi listákra,

szakintézményekre vagy az aknamentesítéssel foglalkozó nemzeti

koordinátorokra.

3. Minden Magas Szerzõdõ Fél, amelyiknek módjában áll, aknamentesítés céljából

az Egyesült Nemzetek Szervezete Rendszerében, vagy más nemzetközi területek

vagy kétoldalú kapcsolatok keretében aknamentesítési célú segítséget nyújt,

vagy anyagilag hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezetének önkéntes

aknamentesítési segélyalapjához.

4. A Magas Szerzõdõ Felek aknamentesítési segítségre vonatkozó kéréseit

megfelelõ információkkal alátámasztva az Egyesült Nemzetek Szervezetének, más

megfelelõ szervezeteknek vagy más államoknak lehet benyújtani. Ezek a kérések

az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkárához nyújthatók be, aki továbbítja

õket minden Magas Szerzõdõ Fél, valamint a megfelelõ nemzetközi szervezetek

részére.

5. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kérés érkezik, az Egyesült

Nemzetek Szervezetének fõtitkára a rendelkezésére álló források keretei között

megfelelõ lépéseket tehet a helyzet értékelésére, és a kérelmezõ Magas

Szerzõdõ Féllel együttmûködve meghatározza a segítségnyújtás megfelelõ módját

az aknamentesítésben vagy az Egyezmény érvényre juttatásában. A fõtitkár

szintén tájékoztathatja a Magas Szerzõdõ Feleket bármely ilyen felmérésrõl,

csakúgy mint a kívánatos segítség jellegérõl és mértékérõl.

6. A Magas Szerzõdõ Felek ügyelve arra, hogy saját alkotmányukat és más jogi

rendelkezéseket ne sértsenek, kötelezik magukat az együttmûködésre és a

technológia átadására, hogy elõsegítsék a jelen jegyzõkönyvben rögzített

megfelelõ tiltások és korlátozások végrehajtását.

7. Minden Magas Szerzõdõ Félnek joga van adott esetben, szükség és lehetõség

esetén, technikai segítséget kérni és kapni egy másik Magas Szerzõdõ Féltõl a

fegyverzetre vonatkozó technológián kívüli konkrét technológia vonatkozásában

abból a célból, hogy rövidítsék a Technikai mellékletben rögzített bármelyik

halasztó idõszakot.

12. cikk

Aknamezõk, aknásított körzetek, aknák, meglepõ aknák és

más eszközök hatásával szembeni védelem

1. Alkalmazás

a./ A jelen cikk 2./a./i. alpontjában említett erõk és missziók kivételével

a jelen cikk csak azokra a missziókra vonatkozik, amelyek annak a Magas

Szerzõdõ Félnek az egyetértésével látják el feladataikat egy körzetben,

amelynek területén a feladatokat végrehajtják.

b./ A jelen cikkben rögzítettek alkalmazása olyan konfliktusban részt vevõ

felek esetén, amelyek nem tartoznak a Magas Szerzõdõ Felek közé, sem

közvetlenül, sem közvetve nem változtat azok jogállásán vagy a vitatott

terület jogállásán.

c./ A jelen cikk elõírásai nem sértik a létezõ nemzetközi humanitárius

jogot vagy más alkalmazható nemzetközi eszközöket vagy az Egyesült Nemzetek

Szervezete Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek jóval magasabb szinten

tartalmazzák azon személyek védelmét, akik a jelen cikkel kapcsolatos

tevékenységeket látnak el.

2. A békefenntartó és bizonyos más erõk és missziók

a./ A jelen pont vonatkozik:

i./ az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely békefenntartó, megfigyelõ

vagy ehhez hasonló feladatot ellátó erõjére vagy missziójára bármely térségben

az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának megfelelõen és

ii./ bármely misszióra, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete

Alapokmányának VIII. cikkében meghatározottaknak megfelelõen állítottak fel és

egy konfliktusövezetben látja el feladatát.

b./ Amennyiben az adott erõ vagy misszió vezetõje erre felkéri, minden

Magas Szerzõdõ Fél vagy konfliktusban részt vevõ fél, amelyre a jelen pont

vonatkozik

i./ amennyire módjában áll, az ellenõrzése alatt álló bármely körzetben

megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ezen erõ vagy misszió

védelmére az aknák, meglepõ aknák, és más eszközök hatásával szemben,

ii./ ha az ilyen személyek hatékony védelme érdekében szükséges,

amennyire módjában áll, megsemmisíti vagy hatástalanítja az adott körzetben az

aknákat, meglepõ aknákat és más eszközöket és

iii./ tájékoztatja az erõ vagy misszió vezetõjét az összes ismert

aknamezõ, aknásított körzet, akna, meglepõ akna és más eszköz

elhelyezkedésérõl a körzetben, amelyben ezen erõk vagy missziók feladatukat

ellátják, és - amilyen mértékben lehetséges - az erõ vagy misszió vezetõjének

rendelkezésére bocsátja a birtokában lévõ összes információt az ilyen

aknamezõkrõl, aknásított körzetekrõl, aknákról, meglepõ aknákról és más

eszközökrõl.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Rendszerében mûködõ humanitárius és

tényfeltáró missziók

a./ A jelen pont vonatkozik bármely, az Egyesült Nemzetek Szervezetének

Rendszerében mûködõ humanitárius vagy tényfeltáró misszióra.

b./ Amennyiben a misszió vezetõje, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre

felkéri, minden Magas Szerzõdõ Fél vagy konfliktusban részt vevõ fél:

i./ védelmet nyújt a misszió állományának a jelen cikk 2./b./i.

alpontjában foglaltaknak megfelelõen és

ii./ ha a misszió feladatának ellátásához szükséges egy ellenõrzése alatt

álló helyhez való hozzáférés vagy egy ellenõrzése alatt álló területen való

áthaladás, a misszió állományának a helyhez vagy a területen keresztül történõ

mozgása biztosításának érdekében

aa./ ha ezt a folyamatban levõ ellenségeskedések nem akadályozzák,

tájékoztatja a misszió vezetõjét az adott helyre vezetõ biztonságos

útvonalról, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll vagy

bb./ ha a biztonságos útvonalról nem szolgáltat információt az aa./

alpontnak megfelelõen, amennyiben az szükséges és lehetséges, átjárót nyit az

aknamezõkön.

4. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának missziói

a./ A jelen pont vonatkozik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának bármely

missziójára, amely a fogadó állam vagy államok beleegyezésével hajtja végre

tevékenységét az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményekben, és ahol

alkalmazható, azok Kiegészítõ Jegyzõkönyveiben rögzítettek szerint.

b./ Ha a misszió vezetõje, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre felkéri,

minden Magas Szerzõdõ Fél vagy konfliktusban részt vevõ fél

i./ védelmet nyújt a misszió állományának a jelen cikk 2./ b./ i.,

alpontjában foglaltak szerint és

ii./ a jelen cikk 3./b./ii. alpontjában elõírtaknak megfelelõ

intézkedéseket tesz.

5. Egyéb humanitárius és vizsgáló missziók

a./ Amennyiben a fenti 2., 3. és 4. pont nem vonatkozik rájuk, a jelen pont

vonatkozik a következõ missziókra, amikor azok konfliktus körzetében végzik

tevékenységüket vagy nyújtanak segítséget a konfliktus áldozatainak:

i./ a Vöröskereszt vagy a Vörös Félhold nemzeti szervezetének vagy

Nemzetközi Szövetségének bármely humanitárius missziója,

ii./ pártatlan humanitárius szervezetek bármely missziója, beleértve a

különbözõ pártatlan aknamentesítõ humanitárius missziókat és

iii./ bármely vizsgáló misszió, amely az 1949. augusztus 12-i Genfi

Egyezmények és, ahol alkalmazható, ezek Kiegészítõ Jegyzõkönyvei

rendelkezéseinek megfelelõen alakultak meg.

b./ Ha a misszió vezetõje, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre felkéri,

minden Magas Szerzõdõ Fél és konfliktusban részt vevõ fél, amennyire ez

lehetséges:

i./ védelmet biztosít a misszió állományának a jelen cikk 2./b./i.

alpontjában foglaltaknak megfelelõen és

ii./ a jelen cikk 3./b./ii. alpontjában elõírt intézkedéseket tesz.

6. Az információ bizalmas kezelése

Minden információt, amelyet a jelen cikknek megfelelõen bizalmasan

szolgáltatnak, az átvevõ szigorúan bizalmasként kezel, és az nem hozható

nyilvánosságra az érintett erõ vagy misszió keretein kívül az információt

szolgáltató fél világosan kifejezésre juttatott engedélye nélkül.

7. A törvények és elõírások tiszteletben tartása

A jelen cikkben említett erõkben vagy missziókban részt vevõ állomány az õt

megilletõ kiváltságokra és mentességekre vagy a munkájukkal szemben támasztott

követelményekre való tekintet nélkül:

a./ tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és elõírásait és

b./ tartózkodik minden tevékenységtõl vagy cselekvéstõl, amely

összeegyeztethetetlen munkája részrehajlást nem tûrõ és nemzetközi jellegével.

13. cikk

A Magas Szerzõdõ Felek konzultációi

1. A Magas Szerzõdõ Felek kötelezik magukat, hogy konzultációt folytatnak és

együttmûködnek egymással minden, a jelen jegyzõkönyv mûködését érintõ témában.

Ebbõl a célból a Magas Szerzõdõ Felek évente konferenciát rendeznek.

2. Az évenkénti konferenciákon való részvételt az általuk jóváhagyott eljárási

szabályok alapján határozzák meg.

3. A konferencia munkája az alábbiakat foglalja magába:

a./ ezen jegyzõkönyv mûködésének és helyzetének áttekintése,

b./ a jelen cikk 4. pontjának megfelelõen a Magas Szerzõdõ Felek által

tett jelentésekbõl fakadó kérdések megvitatása,

c./ a felülvizsgálati konferenciák elõkészítése,

d./ a polgári lakosságra megkülönböztetés nélkül ható aknák elleni

védelemre kidolgozott technológiák fejlõdésével kapcsolatos kérdések

áttekintése.

4. A Magas Szerzõdõ Felek évente jelentést tesznek az alábbi témákban a

letéteményesnek, aki ezeket a jelentéseket minden Magas Szerzõdõ Félnek

rendelkezésére bocsátja a konferenciát megelõzõen:

a./ a jelen jegyzõkönyvvel kapcsolatos információ terjesztése a saját

fegyveres erõkön belül és a polgári lakosság között;

b./ aknamentesítési és helyreállítási programok;

c./ a jelen jegyzõkönyv technikai követelményeinek végrehajtása érdekében

tett lépések, és bármely más ide tartozó vagy ezt kiegészítõ információ;

d./ a jelen jegyzõkönyvvel kapcsolatos törvényalkotás;

e./ a technikai információ nemzetközi cseréjével, az aknamentesítésben

kifejtett nemzetközi együttmûködéssel, technikai együttmûködéssel és

segítséggel kapcsolatban tett intézkedések;

f./ egyéb ide tartozó kérdések.

5./ A Magas Szerzõdõ Felek konferenciájának költségeit azon Magas Szerzõdõ

Felek és nem szerzõdõ államok állják az Egyesült Nemzetek Szervezete fizetési

skálájának megfelelõen módosított változata szerint, amelyek részt vesznek a

konferencia munkájában.

14. cikk

A jegyzõkönyv betartása

1. Minden Magas Szerzõdõ Fél minden szükséges lépést megtesz - beleértve a

törvénykezési és egyéb intézkedéseket - hogy a jelen jegyzõkönyv személyek

által vagy az ellenõrzése alatt álló területen betartásra kerüljön, és

megszegését megakadályozzák vagy kiküszöböljék.

2. A jelen cikk 1. pontjában jelzett intézkedések magukba foglalják azon

személyek elleni büntetõ intézkedések foganatosítását és azon személyek

bíróság elé állítását, akik fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódóan, és a jelen

jegyzõkönyv rendelkezéseivel ellentétesen, szándékosan ölnek meg vagy

sebesítenek meg súlyosan polgári lakosokat.

3. Minden Magas Szerzõdõ Fél megköveteli, hogy fegyveres erõi kiadják a

megfelelõ katonai utasításokat és mûködési szabályokat, valamint, hogy a

fegyveres erõinek személyi állománya szolgálati kötelmeinek és felelõssége

mértékének megfelelõen megkapja a jelen jegyzõkönyv elõírásaival összhangban

álló kiképzést.

4. A Magas Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek

Szervezete fõtitkárán vagy más megfelelõ nemzetközi mechanizmuson keresztül

együttmûködnek és kétoldalú konzultációkat folytatnak egymással abból a

célból, hogy a jelen jegyzõkönyv rendelkezéseinek értelmezésével és

alkalmazásával kapcsolatban jelentkezõ bármely problémát megoldják.

Technikai melléklet

1. Nyilvántartás:

a./ A távtelepítésû aknák kivételével az aknák, aknamezõk, aknásított

körzetek, meglepõ aknák és más eszközök helyének nyilvántartása az alábbi

rendelkezések szerint történik:

i./ Az aknamezõk, aknásított körzetek, meglepõ aknák és más eszközök

alkalmazási körzetének elhelyezkedését pontosan meg kell határozni legalább

két alapvetõ pont koordinátáinak megállapításával és azon körzet becsült

méreteinek meghatározásával, ahol ezek az eszközök találhatók a két

alapponthoz viszonyítva.

ii./ A térképeket, vázlatokat és más nyilvántartási okmányokat oly módon

kell elkészíteni, hogy megmutassák az aknamezõk, aknásított körzetek, meglepõ

aknák és más eszközök elhelyezkedését az alappontokhoz viszonyítva, és a

nyilvántartási okmányok tartalmazzák azok kerületét és kiterjedését.

iii./ Az aknák, meglepõ aknák és más eszközök felderítése és

aknamentesítése céljából készült térképeknek, vázlatoknak, vagy más

nyilvántartási dokumentumoknak tartalmazniuk kell a teljes információt a

típusra, a mennyiségre, a telepítési módra, a gyújtó típusra, a mûködési

idõszakra, a telepítés dátumára és idejére, a felszedés ellen biztosító elemre

(ha ilyet alkalmaztak) vonatkozó információkat és a telepített fegyverekre

vonatkozó más lényeges információt. Lehetõség szerint, az aknamezõ

nyilvántartási dokumentumában minden egyes akna pontos helyét meg kell

határozni, kivéve a sorokba telepített aknamezõket, ahol elegendõ a sorok

helyének megjelölése. Külön kell nyilvántartani minden egyes letelepített

meglepõ akna pontos helyét és mûködési elvét.

b./ A távaknásítással telepített aknák körzetének megközelítõen pontos,

becsült elhelyezkedését az alappontok (általában a sarokpontok) koordinátáival

kell megadni, majd a lehetõ leggyorsabban pontosítani kell, és, lehetõség

szerint, a terepen meg kell jelölni. Ezen kívül nyilván kell tartani a

telepített aknák összmennyiségét és típusát, a telepítés dátumát és idejét, és

az önmegsemmisítés idõszakait.

c./ A nyilvántartási dokumentumok példányait olyan szintû parancsnokságon

kell õrizni, amely elegendõ ahhoz, hogy, amennyiben ez lehetséges, azok

biztonsága garantált legyen.

d./ Tilos olyan, a jelen jegyzõkönyv hatálybalépése után gyártásra kerülõ

aknák alkalmazása, amelyek nem rendelkeznek angolul vagy a megfelelõ nemzeti

nyelven vagy nyelveken az alábbi információkat tartalmazó felirattal:

i./ a gyártó ország megnevezése

ii./ a gyártás éve és hónapja és

iii./ a sorozatszám vagy tételszám.

A jelzés, amennyire lehetséges, legyen látható, olvasható, idõtálló és a külsõ

hatásokkal szemben ellenálló.

2. A felderíthetõség szabályai

a./ Ami az 1997. január 1. után gyártásra kerülõ gyalogsági aknákat illeti,

az ilyen aknák konstrukciójának tartalmaznia kell olyan anyagot vagy

szerkezetet, ami lehetõvé teszi felismerésüket általában használatos

aknafelderítõ technikai eszközzel, és ami olyan válaszjelet ad, amely

egyenértékû 8 vagy több gramm koncentrált tömegben levõ vas által adott

jellel.

b./ Ami az 1997. január 1. elõtt gyártásra kerülõ gyalogság elleni aknákat

illeti, az ilyen aknáknak vagy saját konstrukciójukban vagy a telepítés elõtt

nehezen elválasztható módon hozzájuk rögzítve rendelkezniük kell olyan

anyaggal vagy szerkezettel, ami lehetõvé teszi felismerésüket általában

használatos aknafelderítõ technikai eszközzel, és ami olyan válaszjelet ad,

amely egyenértékû 8 vagy több gramm koncentrált tömegben levõ vas által adott

jellel.

c./ Abban az esetben, ha egy Magas Szerzõdõ Fél megállapítja, hogy nem

képes haladéktalanul biztosítani a b./ alpont betartását, a jegyzõkönyv

szerint kötelezõ, annak jóváhagyásáról szóló nyilatkozat megtételével

egyidejûleg bejelentheti, hogy adott idõszakra eltolja a b./ alpont

betartását, amely azonban nem haladhatja meg a jelen jegyzõkönyv

életbelépésétõl számított 9 évet. Ebben az idõszakban a lehetõ legnagyobb

mértékben törekednie kell az olyan gyalogság elleni aknák minimális mértékû

alkalmazására, amelyek nem felelnek meg a b./ alpont követelményeinek.

3. Az önmegsemmisítés és önhatástalanítás szabályai

a./ Valamennyi távtelepítésû gyalogság elleni aknát úgy kell tervezni és

konstruálni, hogy a telepítést követõ 30 nap után az önmegsemmisítõ berendezés

mûködõképtelensége miatt élesen maradt aknák száma ne haladja meg az

aktivizált aknák 10 %-át, és minden akna rendelkezzen olyan tartalék

önhatástalanító részegységgel, amelyet úgy terveztek és konstruáltak, hogy az

önmegsemmisítõ berendezés hatásával együttesen a telepítést követõ 120 nap

múlva az aktivizált aknák közül legfeljebb ezerbõl egy legyen csupán képes

aknaként funkcionálni.

b./ Az összes nem távtelepítésû gyalogság elleni aknának, amelyet a jelen

jegyzõkönyv 5. cikk meghatározása szerint nem megjelölt körzetekben

alkalmaztak, meg kell felelnie az a./ alpontban meghatározott

önmegsemmisítésre és önhatástalanításra vonatkozó követelményeknek.

c./ Abban az esetben, ha egy Magas Szerzõdõ Fél megállapítja, hogy nem

képes haladéktalanul biztosítani az a./ és/vagy a b./ alpont betartását, a

jegyzõkönyv szerint kötelezõ, annak jóváhagyásáról szóló nyilatkozat

megtételével egyidejûleg bejelentheti, hogy azokra az aknákra vonatkozóan,

amelyeket a jelen jegyzõkönyv hatálybalépését megelõzõen gyártottak,

elhalasztja az a./ és/vagy b./ alpontok betartását egy, a jelen jegyzõkönyv

hatálybalépésétõl számított, 9 évnél nem hosszabb idõszakra.

A halasztás ezen idõszakában a Magas Szerzõdõ Fél:

i./ kötelezettséget vállal arra, hogy, amennyire ez lehetséges, a lehetõ

legkisebb mértékben alkalmaz olyan gyalogság elleni aknákat, amelyek az ilyen

követelményeknek nem felelnek meg, és

ii./ a távtelepítésû gyalogság elleni aknákat illetõen vagy az

önmegsemmisítésre vagy az önhatástalanításra vonatkozó követelményeket, az

egyéb gyalogság elleni aknákat illetõen pedig legalább az önhatástalanítás

követelményeit érvényesíti.

4. Az aknamezõk és aknásított körzetek jelölésére szolgáló nemzetközi

jelölések

Az aknamezõk és aknásított körzetek megjelölésénél a polgári lakosság

részérõl történõ láthatóság és felismerhetõség biztosítása érdekében a csatolt

mintához hasonló és az alábbiakban leírt jeleket kell alkalmazni:

a./ méret és forma: háromszög vagy négyzet, nem kisebb mint 28 és 20 cm (11

x 7,9 inch) élhosszal a(z egyenlõszárú) háromszögnél, és nem kevesebb mint 15

cm (6 inch) oldalhosszal a négyzetnél

b./ szín: vörös vagy narancssárga , sárga fényvisszaverõ szegéllyel

c./ szimbólum: a szimbólum a csatolt illusztrációval megegyezõ vagy más,

könnyen felismerhetõ szimbólum, amelyet a veszélyes terület megjelölésére

helyeznek el

d./ nyelv: a jelzésnek tartalmaznia kell az "akna" szót az Egyezmény hat

hivatalos nyelvének egyikén (angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol) és

az adott körzetben legelterjedtebb nyelven vagy nyelveken,

e./ kihelyezés: a jelzéseket az aknamezõ vagy az aknásított körzet körül

olyan távolságra kell elhelyezni, amely elegendõ arra, hogy a körzethez

közeledõ polgári személy bármely pontról megláthassa õket.

2. CIKK: HATÁLYBALÉPÉS

A jelen módosított jegyzõkönyv az Egyezmény 8. cikk 1./b. pontjában

foglaltak szerint lép életbe."

4. § A IV. Jegyzõkönyv hivatalos magyar nyelvû szövege a következõ:

"A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról illetve

korlátozásáról szóló egyezmény kiegészítõ jegyzõkönyve

I. cikk: kiegészítõ jegyzõkönyv

A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról illetve

korlátozásáról szóló egyezményhez (a továbbiakban "Egyezmény") IV. számú

jegyzõkönyvként az alábbi jegyzõkönyvet csatolják:

Jegyzõkönyv a vakító lézerfegyverekrõl

(IV. jegyzõkönyv)

I. cikk

Tilos a részbeni vagy kizárólagos harci rendeltetésû, a szabad szemre,

azaz a védõeszközök nélküli szemre, vagy a látást javító (optikai) eszközökön

keresztül a szemre ható, tartós vakságot okozó, ilyen céllal kifejlesztett

lézerfegyverek használata. A Magas Szerzõdõ Felek nem szállítanak ilyen

fegyvereket egyetlen államnak vagy nem állami entitásnak sem.

II. cikk

A lézerrendszerek alkalmazása során a Magas Szerzõdõ Felek a lehetõ

legnagyobb elõvigyázatossággal járnak el, hogy elkerüljék a puszta tekintetnek

tartós vakságot okozó eseteket. Ez az elõvigyázatosság magába foglalja

fegyveres erõik kiképzését és egyéb gyakorlati intézkedéseket.

III. cikk

A lézerrendszerek jogszerû katonai alkalmazása során véletlenszerûen vagy

mellékhatásként okozott vakság, beleértve a lézerrendszerek optikai eszközök

elleni használatát, nem esik a jelen jegyzõkönyv korlátozása alá.

IV. cikk

Jelen jegyzõkönyv meghatározása szerint a "tartós vakság" a látás olyan

visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan elvesztését jelenti, amely súlyos

rokkantságot eredményez a gyógyulás kilátása nélkül. A súlyos rokkantság a

mindkét szem használatával mért látási élesség 20 / 200 Snellen-nél

alacsonyabb értékének felel meg.

II. cikk: hatálybalépés

Jelen jegyzõkönyv az Egyezmény V. cikkének 3. és 4. bekezdésében

foglaltak szerint lép életbe."

5. § (1) A törvény - a (2) szakaszban meghatározott kivétellel -

kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg a tvr. 2. §-ában a II.

Jegyzõkönyv helyébe a II. Módosított Jegyzõkönyv lép és a tvr. kiegészül a IV.

Jegyzõkönyvvel.

(2) A törvény 4. §-a a IV. Jegyzõkönyv II. cikkében meghatározott

idõpontban lép hatályba.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésrõl szóló közleményt a

külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Melléklet az 1997. évi ... törvényhez

A Magyar Köztársaság

1) nem kíván élni a II. Módosított Jegyzõkönyv Technikai melléklete 2.

már a II. Módosított Jegyzõkönyv hatályba lépését megelõzõen is a lehetõ

legrövidebb idõn belül végre kívánja hajtani az általa elõírt végrehajtási

szabályokat, valamint a Technikai mellékletben foglalt nyilvántartási,

felderíthetõségi, önmegsemmisítési és önhatástalanítási, valamint jelölési

elõírásokat;

2) a gyalogsági aknakészletek 1996 augusztusában beindított és

folyamatban levõ 40 %-os megsemmisítésén túlmenõen, legkésõbb 2000. december

31-ig teljesen fel kívánja számolni és meg kívánja semmisíteni gyalogsági

aknakészleteit;

3) tartózkodik a gyalogsági aknák telepítésétõl, az azok teljes

felszámolásáig terjedõ idõszakban pedig a megsemmisítésre váró gyalogsági

aknákat központi raktárakban kívánja összevonni, lehetõvé téve ezek nemzetközi

megfigyelõk által történõ látogatását;

4) 2000. január 1-ig felfüggeszti a gyalogsági aknák minden fajtájának

gyártását, beleértve a II. Jegyzõkönyv által engedélyezett gyalogsági aknákét

is;

5) meghatározatlan idõre felfüggeszti a távtelepítésû gyalogsági

aknarendszerek fejlesztését;

6) tilalmat hirdet meg a gyalogsági aknák minden fajtájának exportjára és

átadására;

7) lemond a gyalogsági aknák hadmûveleti alkalmazásáról, hacsak az ország

biztonsági helyzetének nagymértékû rosszabbodása nem teszi szükségessé a

lemondás felülvizsgálatát, melynek során messzemenõen figyelemmel kell lenni a

nemzetközi hadijogi elõírások betartására;

8) kész megfelelõ bizalomerõsítõ intézkedéseket foganatosítani, melyek

révén a más hadseregekkel folytatott közös képzés, kiképzés, gyakorlatozás és

egyéb együttmûködési tevékenység során be tudja mutatni a Magyar Köztársaság

által meghirdetett egyoldalú lépések megvalósítását;

9) megfelelõ technikai és képzési hozzájárulást ajánl fel az

aknamentesítési tevékenységet folytató nemzetközi szervezeteknek;

10) felhívja a szomszédos és a térségbeli országokat, hogy egyoldalú vagy

egyeztetett tilalmi lépésekkel szintén járuljanak hozzá a gyalogsági aknák

minden típusra kiterjedõ, teljes kiiktatásához a térség országainak

fegyvertárából, s kifejezi készségét tárgyalások folytatására ennek

elõmozdítása érdekében;

11) ismételten síkra száll a gyalogsági aknák általános és teljes

tilalmáról, illetve felszámolásáról intézkedõ nemzetközi szerzõdés mielõbbi

kidolgozása mellett, megerõsítve, hogy aktívan hozzá kíván járulni az ezt

célzó nemzetközi erõfeszítések sikerre viteléhez.

Indoklás

A "Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak

tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg

korlátozásáról"

szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzõkönyvek kihirdetésérõl rendelkezõ

1984. évi 2. számú törvényerejû rendelet módosításáról és kiegészítésérõl

szóló törvényjavaslathoz

Általános indoklás

"A jegyzõkönyv az aknák, a meglepõ aknák és más eszközök alkalmazásának a

betiltásáról, illetve korlátozásáról" (II. Jegyzõkönyv) csatolt

jegyzõkönyvként kapcsolódik a "Mértéktelen sérülést okozónak vagy

megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek

alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról" szóló egyezményhez (a

továbbiakban: Egyezmény).

Az Egyezmény és a hozzá csatolt három jegyzõkönyv megtiltja, illetve

korlátozza egyes hagyományos fegyverek alkalmazását, amelyek hatásukat

tekintve nem képesek különbséget tenni tilalom alá esõ (elsõsorban polgári) és

nem esõ célpontok között, illetve amelyek felesleges sérülést, vagy

szükségtelen szenvedést okoznak.

Az Egyezményt és a három jegyzõkönyvet kétéves tárgyalássorozat nyomán 1980-

ban kötötték, s azok 1983-ban léptek hatályba. Magyarország 1982. június 14-én

helyezte letétbe a megerõsítõ okiratot és az 1984. évi 2. számú törvényerejû

rendelettel 1984. február 7-én hirdette ki az Egyezményt és a hozzá csatolt

jegyzõkönyveket. Az Egyezményhez és a jegyzõkönyvekhez ezideig több mint

hatvan ország csatlakozott.

Az 1994. január és az 1996. május közötti idõszakban a részes államok

nemzetközi konferencián tekintették át az Egyezmény és a II. Jegyzõkönyv

alkalmazását. Az Egyezmény elsõ felülvizsgálati konferenciája 1996. május 3-án

elfogadta a II. Módosított Jegyzõkönyvet, amely jelentõsen továbbfejlesztette

az 1980-as II. Jegyzõkönyvet. A felülvizsgálati konferencia egyúttal

elfogadott egy újabb jegyzõkönyvet a vakító lézerfegyverekrõl (IV.

Jegyzõkönyv).

A gyalogsági aknák világszerte mind komolyabb humanitárius és gazdasági

kihívást jelentenek. Közel hetven országban összesen 110 millió lerakott aknát

tartanak számon, s ugyanennyi a raktáron levõ aknák száma. Míg évente több

mint 10 millió aknát gyártanak és ennek egyötödét le is rakják, csak 100 ezer

aknát szednek fel. A gyalogsági aknák elõállítása olcsó ugyan, de felszedésük

darabonként 300-1000 dollárba kerül. A gyalogsági aknák felszedésének globális

költségkihatását közel 40 milliárd dollárra becsülik. A gyalogsági aknák

áldozatai több mint 90 %-ban polgári személyek. A lerakott aknák igen komoly

gazdasági veszteségeket is okoznak, hiszen veszélyeztetik a gazdasági

újjáépítést, megnehezítik a menekültek visszatérését lakóhelyükre,

akadályozzák a mezõgazdasági munkák végzését, a közlekedést és az

idegenforgalmat.

Bár az Egyezmény felülvizsgálati konferenciájának végsõ szakaszára mind több

állam állt ki a gyalogsági aknák teljes tilalma mellett, a II. Módosított

Jegyzõkönyv csak a részleges tilalom továbbfejlesztését hozta.

A tárgyalások kompromisszumos lezárása ugyanakkor nem törte derékba a teljes

tilalmat támogató mozgalmat. 1995 októberéhez képest megtízszerezõdött, s 112-

re nõtt a teljes tilalmat támogató országok száma. Szintén mértani hatvánnyal

nõtt ebben az idõszakban az egyoldalú tilalmi vagy moratórium lépéseket

foganatosított országok száma. 1996 végéig 73 ország mondott le egyoldalúan

a gyalogsági aknák alkalmazásáról, gyártásáról, felhalmozásáról vagy

átadásáról. Ezen országok egy része hagyományosan elõremutató és kezdeményezõ

leszerelés-politikája alapján támogatja a teljes tilalmat, illetve tett

egyoldalú lépéseket. Ugyanakkor a gyalogsági aknák katonai értelemben is

folyamatosan átértékelõdnek. Ez a folyamat fõleg azokra az országokra

jellemzõ, amelyek kénytelenek voltak elszenvedni az aknák alkalmazását - annak

összes humanitárius és gazdasági következményével együtt - saját területükön

vagy térségükben.

A Magyar Köztársaság 1995-ben az 1124/1995. (XII. 7.) számú Korm.

határozattal export-moratóriumot hirdetett meg, s tevõlegesen hozzájárult a

felülvizsgálati konferencia eredményes lezárásához. Ugyanakkor az azóta

bekövetkezett fejlemények fényében indokoltnak tûnik - a II. Módosított

Jegyzõkönyv megerõsítésén és azonnali alkalmazásán túlmenõen - olyan egyoldalú

tilalmi és moratórium-intézkedéseket hozni, melyek elõsegíthetik Magyarország

és biztonsági környezete vonatkozásában a gyalogsági aknák képezte veszély

csökkentését, illetve Magyarország felzárkózását az általános és a teljes

tilalmat aktívan támogató országokhoz. Hasonló elvárást fogalmazott meg az

Országgyûlés is, amikor határozatot fogadott el a gyalogsági aknák

betiltásának kezdeményezésérõl. A 114/1996. (XII.20.) sz. határozatában az

Országgyûlés felkérte a kormányt, hogy a gyalogsági aknák mielõbbi teljes

tilalma és fokozatos felszámolása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket.

Részletes indoklás

Az 1. § (1) bekezdése intézkedik a II. Módosított Jegyzõkönyv, valamint IV.

Jegyzõkönyv megerõsítésérõl. Tekintettel arra, hogy az egyezményt és az ahhoz

kapcsolódó jegyzõkönyveket törvényerejû rendelet hirdette ki, ennek módosítása

a jogforrási hierarchiának megfelelõen törvénnyel lehetséges.

Az 1. § (2) bek. értelmében a Magyar Köztársaság a II. Módosított Jegyzõkönyv

rendelkezéseit a törvény kihirdetése napjától alkalmazza, azaz már annak

hatályba lépését megelõzõen is nemzetközi jogi értelemben magára nézve

kötelezõ érvényûnek tekinti.

Az 1. § (2) bek. intézkedik az egyoldalú tilalmi és moratórium-intézkedések

melléklet szerinti meghozataláról, a 2. § pedig felhatalmazza a Kormányt a

végrehajtási lépések megtételére, illetõleg az intézkedések folyamatos

felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására.

A 3. és a 4. § tartalmazza a II. Módosított Jegyzõkönyv és a IV. Jegyzõkönyv

hivatalos magyar nyelvû szövegét.

Az 5. § intézkedik a törvény hatályba lépésérõl és a tvr. módosításáról,

illetõleg kiegészítésérõl.

Eleje Honlap