MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4938.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi
V. törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Fazakas Szabolcs
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter
1997. szeptember
1997. évi ......... törvény
az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi
V. törvény módosításáról
1.§
Az egyéni vállalkozásról szóló - többször módosított - 1990. évi V. törvény (a
továbbiakban: Etv.) 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, a § új (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (4)-(5) bekezdések számozása (8)-(9) bekezdésre változik:
"(1) Egyéni vállalkozás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható.
(2) Az (1) bekezdésben elõírt vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a
mezõgazdasági termelõ tevékenység, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.
(3) A vállalkozói igazolványt, kérelemre, az a vállalkozó székhelye és
tevékenységi köre szerint illetékes gazdasági kamara (a továbbiakban: kamara)
adja ki, amelynek az egyéni vállalkozó a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi
XVI. törvény 7-10. §-ai alapján tagjává válik.
(4) A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét,
székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és
tevékenységének megnevezését.
(5) A kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az
5. § (1) bekezdésének c-g) pontjában foglalt kizáró okok,
b) hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezõvel szemben nem állnak fenn az
5. § (1) bekezdésének a-b) pontjában meghatározott kizáró okok,
c) a jogszabályban elõírt képesítés meglétét igazoló okiratot, amennyiben a
kérelmezõ a 9. §-ban meghatározott képesítéshez kötött tevékenységet
kíván folytatni,
d) jogszabályban elõírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység
folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti,
e) a kérelmezõ nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem
rendelkezik, az annak megállapításához szükséges adatokról.
(6) A bejegyzési kérelem érkezésekor a kamara az egyéni vállalkozó nevét és
székhelyét számítógépen rögzíti. Egyidejûleg az egyéni vállalkozó az
azonosításra, illetve valamennyi más egyéni vállalkozótól való
megkülönböztetésre alkalmas kamarai nyilvántartási számot kap, amelyet ettõl
kezdõdõen az egyéni vállalkozónak az iratain fel kell tüntetnie.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakat követõen a kamara a kérelmezõ helyett az
érintett szervezetektõl - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer
útján - haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén
adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint kérésre
statisztikai számjelét. A kamara az adószám, illetõleg az adóazonosítójel,
társadalombiztosítási folyószámlaszám, statisztikai számjel megállapításához
szükséges, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott adatokat - a bejegyzési kérelem
rögzítését követõ két napon belül - számítógépes úton továbbítja az illetékes
hatóság számára."
2. §
Az Etv. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
" 6.§ (1) A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó
nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelepeit), tevékenységének
megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá adószámát és kamarai
nyilvántartási számát.
(2) A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a
változástól számított 15 napon belül a kamarának be kell jelenteni. A kamara
az adatok változását az igazolványban feltünteti."
3.§
(1) Az Etv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása és az ezzel kapcsolatos
igazgatási eljárás a kamara hatáskörébe tartozik. A vállalkozói igazolványban
feltüntetett tevékenység bõvítése, megváltoztatása esetén a vállalkozói
igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell eljárni."
(2) Az Etv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A kamara a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó
székhelyének, telephelyének, tevékenységének, illetve tevékenységi körének
megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való
jog megszûnésérõl - az igazolványban foglalt adatok közlésével - értesíti a
területileg illetékes települési önkormányzat jegyzõjét, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár illetékes megyei (fõvárosi) pénztárát,
kirendeltségeit, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság illetékes megyei
(fõvárosi) igazgatóságát, a Központi Statisztikai Hivatal illetékes megyei
igazgatóságát, továbbá a területileg illetékes állami és önkormányzati
adóhatóságot."
4. §
Az Etv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány
birtokában kezdheti meg és az abban meghatározott tevékenység keretei között
folytathatja."
5. §
Az Etv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha a telephely (fióktelephely) szerint illetékes kamara, vagy a
külön jogszabályban megjelölt hatóság észleli az (1) bekezdés b/ pontjában
feltüntetett, a vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményt,
köteles arról haladéktalanul értesíteni az egyéni vállalkozó székhelye
szerinti kamarát és a telephely szerint illetékes jegyzõt."
6. §
Az Etv. 7. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 13. §-a (1) bekezdésének b)
pontjában, 13. §-a (2) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdésének b)
pontjában a "jegyzõ" szövegrész "kamara" szövegrészre módosul.
7. §
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
melléklete XVII. fejezetének címe a következõre változik:
"XVII. Üzlet mûködési engedélyének illetéke"
8. §
A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20.§ (2) bekezdése a következõ f)
ponttal egészül ki:
/(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében
eljárva jogosult:/
" f) a gazdasági kamara az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben
meghatározott feladatai ellátásához."
9. §
(1) Ez a törvény 1998. július 1. napján lép hatályba, egyidejûleg az
Etv. 14.§ (2) bekezdése, az Itv. melléklete XVII. fejezetének 1. és 2. pontja,
valamint a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 24. §-ának (2)
bekezdése hatályát veszti. A korábban kiadott vállalkozói igazolványok
továbbra is érvényesek.
(2) A vállalkozói igazolvány kiadására, visszavonására irányuló
folyamatban lévõ ügyekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni.
(3) A községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõ az egyéni vállalkozók nevérõl,
székhelyérõl és tevékenységérõl az e törvény hatálybalépésének napjától
számított 30 napon belül köteles a megfelelõ állapotú adatokat és iratokat
tartalmazó nyilvántartást az illetékes gazdasági kamarának átadni.
A folyamatban lévõ ügyeket a határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon
belül köteles a jegyzõ a területileg illetékes kamaráknak átadni.
(4) Ha az e törvény hatálybalépését megelõzõen hatályba lépett jogszabály az
egyéni vállalkozói igazolvány kiadásával, visszavonásával, visszaadásával,
illetõleg a vállalkozó tevékenységével összefüggésben adatszolgáltatási,
tájékoztatási kötelezettség elõírásakor az önkormányzat jegyzõjét említi, ezen
a törvény hatályba lépését követõen a vállalkozó székhelye és tevékenységi
köre szerint illetékes gazdasági kamarát kell érteni.
(5) A Kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a 9.§ (3)
bekezdésében szereplõ nyilvántartás és iratátadás rendjét, a vállalkozói
igazolvány formai követelményeit.
(6) Felhatalmazást kap az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter,
hogy a vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás díját, valamint a díj
beszedésére, kezelésére, nyilvántartásba vételére, visszatérítésére vonatkozó
részletes szabályokat - az érdekelt miniszterekkel és a pénzügyminiszterrel
egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.
I N D O K O L Á S
az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény
módosításáról rendelkezõ törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról rendelkezõ
törvényjavaslat elkészítése során a következõ elvek kerültek figyelembe
vételre:
- a vállalkozás változatlanul állampolgári jog maradjon azzal a
feltétellel, hogy a vállalkozónak a személyi és tárgyi feltételeket elõzetesen
kell igazolnia. A törvény a vállalkozás személyi és tárgyi feltételeit
normatív módon rendezi;
- az egyéni vállalkozásról szóló törvény deklarálja, hogy a vállalkozói
igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése
jogszabályba ütközik;
- a gazdasági kamarák szélesebb jogkört kapnak a vállalkozói igazolványok
kiadásában, esetleg az önkormányzati jegyzõk vállalkozói igazolvánnyal
kapcsolatos egyes hatásköreinek a gazdasági kamarákhoz való telepítésével;
- a feladatátadás a feladatellátás folyamatossága mellett nem járhat a
vállalkozók többlet adminisztrációjával és nem jelenthet többletterhet
(többlet- költséget).
A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény értelmében a gazdasági
kamarák részt vesznek a gazdasági tevékenységgel összefüggõ közigazgatásban.
Ennek keretében eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, melyek intézésére
felhatalmazást kaptak, közremûködnek továbbá a gazdasággal összefüggõ
államigazgatási ügyek ellátásában is. A jogszabály felhatalmazása alapján a
gazdasági kamarák hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben az államigazgatási
eljárás általános szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a
gazdasági kamara közigazgatási ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek
nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megsemmisíteni, vagy megváltoztatni nem
lehet. A határozat felülvizsgálatát bíróságtól lehet kérni.
A törvényjavaslat fõbb jellemzõi a következõk:
a) Az 1990-ben megalkotott törvény - a gazdasági társaságokról szóló 1988.
évi VI. törvény megalkotását követõen - a magántulajdon garanciái, a
vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosítását helyezte az
egyéni vállalkozások szabályozásának középpontjába. Ebbõl következõen az új
szabályozás a tradicionális kisipari és kiskereskedelmi szabályozás helyébe
lépett, megszüntetve ezzel nemcsak a múlt századig visszanyúló, egyes céhes
jellegû vonásokat, hanem fölszámolta azokat a vállalkozásokat akadályozó
kötöttségeket is, amelyek lényegében 1990-ig a kisipar és kiskereskedelem
gyakorlására vonatkozó szabályozást jellemezték.
Az egyéni vállalkozás szabályozási elvei korszerûek, az Alkotmánnyal
összhangban a társasági jogalkotás alapelveivel azonos módon, teljeskörûen
biztosítják az egyéni vállalkozás szabadságát.
Az elmúlt években ugyanakkor szembetûnõvé vált, hogy a szabályozásnak vannak
olyan elemei is, melyek arra utaltak, hogy a vállalkozások alapítását
jelentõsen megkönnyítõ szabályozás teret enged a nem kívánatos jelenségeknek,
az egyes tevékenységek folytatásának hatósági és más feltételei megfelelõ
módon nem érvényesülnek, nem hatékony az utólagos ellenõrzés, így az egyes
esetekben nem megfelelõ minõségû a munkavégzés. A törvény ugyan elõírja, hogy
az egyéni vállalkozást csak vállalkozói igazolvány birtokában lehet
gyakorolni, a jegyzõ azonban csak akkor tagadhatja meg a vállalkozói
igazolvány kiadását, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik és
elõzetesen nem vizsgálja, hogy a tevékenység folytatására elõírt
feltételelek, hatósági engedélyek, képesítési követelmények rendelkezésre
állnak-e.
Ezért a javaslat szerint a vállalkozói igazolványt az eljáró hatóság kérelem
alapján adja ki. E kérelemhez mellékelni kell mindazokat az okmányokat,
szakhatósági igazolásokat, engedélyeket, képesítési feltételek meglétét
igazoló okiratokat, amelyek alapján a kérelem elbírálható .
Az egyéni vállalkozások fontos szerepet töltenek be a lakosság helyi, fõként
szolgáltatási, kereskedelmi igényeinek kielégítésében, és ma már nem
elhanyagolható más termelési, szolgáltatási tevékenységük sem. A
fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítésének biztosítására a korábbinál
nagyobb szerepet kell kapjon a vállalkozók felkészültségével szembeni elvárás
és annak maradéktalan érvényesítése.
b) A törvényjavaslat szerint a vállalkozói engedély kiadását a gazdasági
kamarák végeznék, és ezzel fontos közigazgatási feladatokat kapnának. A
gazdasági kamarákról szóló törvény alapján erre az alkotmányjogi lehetõség
biztosított. A javaslat következtében a jövõben a községi, városi, fõvárosi
kerületi jegyzõ hatáskörét a székhely, illetve telephelyi tagság szerint
illetékes gazdasági kamarák vennék át.
A vállalkozói igazolványt az eljáró kamara kérelem alapján adja ki. E
kérelemhez mellékelni kell mindazokat az okmányokat, szakhatósági
igazolásokat, engedélyeket, képesítési feltételek meglétét igazoló
okiratokat, amelyek alapján a kérelem elbírálható.
A hatáskör átadása a többes vállalkozói igazolvány kiadásának - ma is
jogszabályellenes - gyakorlatát kizárja, ugyanakkor a megkívánt feltételek
folyamatos ellenõrzését és a szakmai kontroll követelményeinek
érvényesítését is lehetõvé teszi.
A gazdasági kamarák nem változatlan tartalommal veszik át az eddig jegyzõk
által elvégzett vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos feladatokat. A
vállalkozókat a kamarák széles körû szolgáltatási, tanácsadási
tevékenységgel segítik a feladatellátás során.
A nemzetközi összehasonlító elemzéseink is azt mutatják, hogy különösen a
német és osztrák köztestületi kamarák az általános érdekképviselet mellett
fontos közigazgatási feledatokat is ellátnak, így a törvényjavaslatban
foglalt feladat kamarai ellátása a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott.
Ez a feladatátadás logikus következménye a gazdasági kamarai rendszer
kiépülésének és a gazdasági kamarák számára törvényileg meghatározott
feladatoknak.
Az új rendszer ugyanakkor számos elõnnyel jár mind a vállalkozók, mind a
nemzetgazdaság egésze számára. A gazdasági kamarák képesek lesznek ennek
nyomán fellépni a tisztességes vállalkozók hírnevét rontó kontárokkal
szemben, s eredményesen segíthetik a feketegazdaság elleni küzdelmet is.
Hasonlóképpen a feketegazdaság elleni küzdelmet, a fogyasztói érdekvédelmet
és a tisztességes vállalkozók hírnevének védelmét szolgálja a gazdasági
kamaráknak adandó azon jogosítvány is, amely felhatalmazza a gazdasági
kamarákat a vállalkozások gyakorlásához szükséges, jogszabályban elõírt
feltételek ellenõrzésére, s e feltételek hiánya esetén a vállalkozói
igazolvány kiadásának megtagadására, illetve a korábban kiadott igazolvány
visszavonására.
c) A javaslat szerint az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos
eljárás gyorsítása érdekében a kamarák a kérelmezõ helyett az adóhatóságtól
beszerzik az egyéni vállalkozói adószámát, szükség esetén adóazonosító
jelét, az egészségbiztosítási pénztártól beszerzik a társadalombiztosítási
folyószámla- számot és amennyiben a vállalkozás tevékenysége azt indokolja,
kérésre a statisztikai számjelét. A gazdasági kamaráknál egy olyan
rendszer jön létre, amely jelentõsen megkönnyíti az egyéni vállalkozás
megkezdését.
A kamarák helyi irodahálózata a legtöbb megyében már létrejött, a
szolgáltatói irodahálózat alkalmas az ügyfelek részére nyújtott
szolgáltatások bõvítésére, a vállalkozásokkal kapcsolatos tanácsadói
tevékenység ellátására, a vállalkozások alapításával, megkezdésével
kapcsolatos ügyintézés egyszerûsítésére, az ügyintézési idõ lerövidítésére.
A szolgáltatói irodák a vállalkozói nyilvántartás megvalósításával a
fokozatosan bõvülõ kamarai hatáskörök révén a közigazgatás
egyszerûsítésének hatékony elemévé válhatnak.
A szabályozás az állampolgárok számára is elõnyös, mert az áttekinthetõ,
egyszerû közigazgatási eljárás, amely a gazdasági kamarai szolgáltatásokkal
összekapcsolódik, megkönnyíti a vállalkozások alapítását.
d) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdése
alapján az érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben,
rendeletben szabályozza az egyes intézmények igazgatási jellegû
szolgáltatásának igénybevételéért fizetendõ díj mértékét.
Ha a szolgáltatási díj mértéke megegyezik az illetékekrõl szóló 1990. évi
XCIII. törvény mellékletének jelenleg hatályos VII. fejezetében
meghatározott összegû eljárási illetékkel, akkor az elõre láthatólag fedezi
a feladat ellátásával kapcsolatban felmerülõ költségeket.
Tekintettel arra, hogy a jövõben a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos
ügyintézés a gazdasági kamarákhoz kerül - amelyek az eljárásokért
közigazgatási díjat szednek - az 1990. évi XCIII. tv. egyéni vállalkozói
igazolványra vonatkozó rendelkezését indokolt hatályon kívül helyezni.
A vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos államigazgatási feladatok
kamarákhoz telepítése lehetõvé teszi, hogy a feladatokat a mainál nagyobb
hatékonysággal és olcsóbban lássák el. A három gazdasági kamara a költségek
csökkentése és az egységes információs rendszer kiépítése érdekében közös
területi irodákban tervezi a vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos
feladatokat ellátni.
e) A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt az új kamarai feladatkörnek
megfelelõen módosítani kell. Ezzel válnak a kamarák jogosulttá a vállalkozói
igazolványban szereplõ adóazonosító jel kezelésére.
f) Az önkormányzati jegyzõk vállalkozási igazolvánnyal kapcsolatos feladata
megszûnik, ezért indokolt a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. tv.
24.§- ának (2) bekezdését hatályon kívül helyezni.
Az 1990. évi V. törvény 14.§ (2) bekezdése pedig azért kerül hatályon kívül
helyezésre, mert így biztosítható a megmaradó -üzletek mûködtetéséhez
kapcsolódó- jegyzõi hatáskörök elkülönítése a kamarai feladatköröktõl.
g) Felhatalmazást kap a Kormány a részletszabályok (igazolványok formája,
kiállítási rendje) meghatározására.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
az 1. §-hoz
A vállalkozói igazolványt a gazdasági kamarákról szóló törvény szerinti tagság
alapján illetékes gazdasági kamara adja ki. Az eljárás kérelemmel indul,
amelyhez mellékelni kell az elõírt feltételek meglétét igazoló okiratokat.
Az okiratok és nyilatkozatok alapján a gazdasági kamara számítógépes rendszer
útján beszerzi a kérelmezõ helyett annak adószámát, szükség esetén
adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, kérésre
statisztikai számjelét.
A kamara az egyéni vállalkozó nevét és székhelyét számítógépen rögzíti és az
egyéni vállalkozó részére jegyzékszámot ad. A vállalkozói igazolvány
kiadásának egyszerûsítése érdekében a kamara a kérelmezõ helyett megszerzi
társadalombiztosítási folyószámlaszámát, adóazonosító jelét, adószámát és
statisztikai számjelét.
a 2. §-hoz
A vállalkozói igazolvány tartalma kiegészül a kamarai nyilvántartási számmal.
Az adatokban bekövetkezett változásokhoz kapcsolódó feladatok pedig a
kamarához kerülnek, így a bejelentési kötelezettséget is e szerv felé kell
teljesíteni.
a 3. §-hoz
A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása a székhely, illetve telephely
szerinti területi kamara hatáskörébe tartozik.
A tevékenységi kör bõvítése, megváltoztatása esetén az igazolvány kiadására
vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, vagyis elõzetesen igazolni kell a
feltételek meglétét.
A gazdasági kamara köteles értesíteni a területileg illetékes jegyzõt az
egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos lényeges változásokról. Ez biztosítja azt,
hogy az önkormányzatok - a lakosság érdekében is - megfelelõ információkkal
rendelkezzenek a területükön mûködõ egyéni vállalkozásokról.
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása a meghatározott tevékenységi
körök gyakorlásának egységes nyilvántartását szolgálja.
Az adóhatóságnak a vállalkozási tevékenység gyakorlására való jog
megszûnésérõl való értesítése pedig azt a célt szolgálja, hogy a hatóság
értesülhessen arról, ha a magánszemély egyéni vállalkozói adóbevallást nem
nyújthat be.
a 4. §-hoz
Az egyéni vállalkozó csak vállalkozói igazolvány birtokában és az irányadó
jogszabályok elõírásai szerint mûködhet, és csak olyan tevékenységet
folytathat, amelyet a vállalkozói igazolványa tartalmaz.
az 5. §-hoz
Az értesítési kötelezettség egyik biztosítéka annak, hogy az egyéni
vállalkozók a vonatkozó jogszabályokat betartsák.
a 6. §-hoz
Az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos jegyzõi jogkört a jövõben a
gazdasági kamarák látják el, ezért a törvény szövegébe jegyzõ helyett kamara
szövegrész kerül.
a 7. §-hoz
Az illetékekrõl szóló törvény melléklete XVII. fejezetének módosításával
lehetõség nyílik arra, hogy a gazdasági kamarák az egyéni vállalkozói
igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásokért szolgáltatási díjat szedjenek.
a 8. §-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt az új kamarai feladatkörnek
megfelelõen módosítani kell. Ezzel válnak a kamarák jogosulttá a vállalkozói
igazolványban szereplõ adóazonosító jel kezelésére.
a 9. §-hoz
A vállalkozói igazolvány kiadásával kapcsolatos jegyzõi hatáskör átadásával
összefüggõ feladatok szükségessé teszik, hogy a módosítás 1998. július 1-én
lépjen hatályba, indokolt ezért az átmeneti szabályokról is rendelkezni.
Az Etv. 14.§ (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését a megmaradó jegyzõi és
a létesülõ kamarai hatáskörök pontos szétválasztása indokolja.
Az önkormányzati jegyzõk vállalkozási igazolvánnyal kapcsolatos feladata
megszûnik, ezért a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. tv. 24.§-ának
(2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.
A folyamatosság biztosítása érdekében a már kiadott igazolványok továbbra is
érvényben maradnak, és a megkezdett ügyekben a korábbi szabályok szerint kell
eljárni.
A Kormány a törvénymódosításhoz kapcsolódó részletszabályok meghatározására
kap felhatalmazást.
Eleje Honlap