1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/4960.. számú
Országgyûlési határozati javaslat
az
Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Elõadó:
dr. Baja Ferenc
környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter
Budapest, 1997. október
Az Országgyûlés
. . . . /1997. (. . . .) OGY
határozata
az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Az Országgyûlés a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi
XXI. törvény alapján
- az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása,
- a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek
összhangja,
- az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához
információk biztosítása,
- az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elõsegítése,
valamint
- a határmenti együttmûködésekben rejlõ kölcsönös elõnyök hasznosítása
érdekében az Országos Területfejlesztési Koncepcióról a következõ határozatot
hozta:
I.
A területfejlesztési koncepció jövõképe
A területfejlesztési koncepció jövõképe olyan térszerkezet felé törekvés,
amelyben:
- a különbözõ társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérõ, sajátos
fejlõdési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban és nem
alárendelten fejlõdnek;
- mérséklõdnek a területi egyenlõtlenségek, a hátrányos helyzetû, társadalmi-
gazdasági szempontból elmaradott, jelentõs munkanélküliséggel sújtott
térségek köre csökken;
- Budapest Közép-Európa egyik meghatározó, dinamikusan fejlõdõ központja,
intenzív együttmûködésben régiójával és harmonikus munkamegosztásban az
országgal;
- az ország régiói, megyéi a szomszéd országok határmenti térségeivel közösen
az európai és határmenti együttmûködés fõ szervezõi, a régiók egyúttal a
megyék közötti szoros kooperáció színterei a fejlesztéspolitikában;
- az ország urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szervesen
kapcsolódnak az európai térszerkezetbe, dinamikus elemei a területi
fejlõdésnek;
- új fejlesztési súlypontok (innovációs és vállalkozási központok, ipari
parkok, vállalkozási övezetek) teszik kiegyensúlyozottá a területi
szerkezetet;
- a városhálózat kiegyenlített, valamennyi településbõl elérhetõk a városi
intézmények közszolgáltatásai, a szellemi és oktatási központok
decentralizált rendszere biztosítja a térségi fejlõdés hajtóerõit;
- a településrendszer meghatározó szintje a kistérségi együttmûködés,
többirányú a munkamegosztás az egyes települések között;
- a települések között az alapvetõ közszolgáltatások kiépítettségében és
színvonalában lévõ különbségek csökkennek;
- a kiemelt üdülõkörzetek a nemzetközi minõségi-, exkluzív turizmus
elsõdleges fogadóterületei, a táj és a környezet fokozott védelmével, a
sajátos vonzástényezõk kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra
kiépítésével;
- az egyéb, kiváló idegenforgalmi adottságokkal, vonzerõvel rendelkezõ, de
elmaradott területek bekapcsolódnak a turizmusba a komplex infrastruktúra
kiépítésével;
- meghatározó a környezet minõsége, az adottságok hasznosítása során
elsõbbséget élvez a természeti erõforrások védelme, és az erõforrásokkal
való fenntartható gazdálkodás;
- a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek
megõrzõi, az identitástudat és a generációs felelõsség kifejezõi.
II.
A területfejlesztési politika országos céljai és irányelvei
Az Országgyûlés a területfejlesztési és területrendezési törvény elfogadásával
megteremtve a decentralizált intézményrendszer kereteit, szükségesnek tartja
az intézményrendszer mûködése során a területfejlesztés szereplõi partnerségen
alapuló együttmûködésének deklarálását, a lehetséges területi fejlõdési
változatok közül a kiegyensúlyozott fejlõdési modell érvényesítését.
1. A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésrõl és a
területrendezésrõl szóló törvény alapján:
a) az ország egészén:
- a szociális piacgazdaság kiépítésének elõsegítése,
- a tartós gazdasági növekedés, a versenyképesség javítása, és a
fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtése,
- az innováció térbeli terjedésének elõsegítése,
- a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelõ térbeli
szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere
harmonikus fejlõdésének elõsegítése;
b) a területi egyenlõtlenségek mérséklése
- a megyék,
- a fõváros és a vidék,
- a városok és a községek
között,
- a fejlett és az elmaradott térségek illetve települések, továbbá Kelet-
és Nyugat-Magyarország között, az életkörülményekben, a gazdasági, az
oktatási, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben, illetve
- a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, a társadalmi
esélyegyenlõség biztosítása érdekében.
2. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei az ország egészére
a. A szociális piacgazdaság elveivel összhangban érvényesíteni kell a
társadalmi szolidaritást és a hosszú távú gazdasági érdekeket a központi
források területileg differenciált elosztásánál, a piacgazdaságba való
bekapcsolódás lehetõségét és érdekeltségét biztosító mértékben.
b. A fenntartható fejlõdés elveit érvényesíteni kell az erõforrás-
gazdálkodásban és a gazdaságfejlesztésben, a területfejlesztési
koncepciókban a fenntartható gazdasági növekedés elérését kell biztosítani.
c. Az innováció térbeli terjedésének elõsegítése érdekében:
ösztönözni kell a kutatás-fejlesztés tevékenységet és annak
decentralizálására irányuló törekvéseket,
a megfelelõ szellemi és termelési háttérrel rendelkezõ településeken ki
kell alakítani az inno váció intézményes feltételeit,
javítani kell a kommunikációs kapcsolatokat a szellemi és termelési
központok, illetve térségeik között.
d. A társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelõ térbeli
szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere
harmonikus fejlõdésének elõsegítése érdekében törekedni kell:
a kiegyensúlyozott fejlõdési modell érvényesítésére,
a túlzottan Budapest központú térszerkezet oldására a növekedésre alkalmas
központok fejlesztésével,
a sugaras szerkezetû mûszaki infrastrukturális hálózatok gyûrûs illetve
transzverzális elemekkel való kiegészítésére,
az országos és regionális energiaellátás biztonságát szolgáló országos
energiahálózatok kiépítésére.
e. A különbözõ természeti és földrajzi adottságú térségekben az erõforrások
fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitikát kell érvényre
juttatni:
az agglomerálódó térségekben,
az egyes üdülõkörzetekben,
a természetvédelem alatt álló területek térségében,
a környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben,
a határmenti térségekben.
3. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei a területi
egyenlõtlenségek mérséklése érdekében
A gazdaság értéktermelõ képességének függvényében, területileg differenciált
módon többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés rendelkezésére
álló központi forrásokból, a hátrányos helyzetû térségek felzárkóztatása,
fejlesztése érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket
is.
A hátrányos helyzetû kistérségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei,
ezek:
a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek,
az ipari szerkezetátalakítás térségei,
a mezõgazdasági vidékfejlesztés térségei,
a tartósan, jelentõs munkanélküliséggel sújtott térségek.
E térségek besorolásáról és ezek felülvizsgálatáról az Országgyûlés külön
határoz.
A további válságterületek kialakulásának megakadályozása érdekében figyelemmel
kell kísérni az országon illetve az egyes megyéken belül a társadalmi-
gazdasági folyamatokat, tartós válsághelyzet kialakulása veszélye esetén az
érintett térségeket a kedvezményezett térségek közé kell sorolni.
4. Hosszú távú fejlesztési célok és prioritások térségenként
4.1 Fejlesztési prioritások a hátrányos helyzetû térségekben
a. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségekben:
- a munkahelyteremtõ beruházások, a külsõ tõke bevonásának ösztönzése,
- a gazdaság fejlõdését elõsegítõ infrastruktúra fejlesztése,
- a térség belsõ fejlõdési lehetõségeit elõsegítõ programok ösztönzése,
- a humán erõforrások fejlõdését elõsegítõ fejlesztések, programok,
- a szociális és egészségügyi alapellátás feltételeinek javítása,
- az üdülés-idegenforgalmi adottságokra, vonzerõre alapozott komplex
fejlesztések támogatása,
- továbbá a térség besorolása szerint az adott térségtípusnál felsorolt célok
megvalósítása.
b. Az ipari szerkezetátalakítás által érintett térségekben:
- a gazdasági szerkezet átalakításának és a külsõ tõke bevonásának ösztönzése,
- az ipari szerkezetváltás és innováció elõsegítése,
- a szerkezetváltást elõsegítõ képzési és átképzési programok szervezése,
- az infrastruktúra hiányosságainak pótlása, különös tekintettel a környezet
védelmét szolgáló beruházásokra.
c. A mezõgazdasági vidékfejlesztés térségeiben:
- a mezõgazdasági termelés szerkezetének és integrációjának megerõsítése,
beleértve a termékfeldolgozás és forgalmazás szövetkezéseit, vállalkozásait
és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket,
- a kedvezõtlen mezõgazdasági adottságú térségekben gazdálkodók támogatása,
- a mezõgazdaságban foglalkoztatottak kiegészítõ tevékenységének támogatása,
az alternatív munkalehetõségek bõvítése,
- a mezõgazdasághoz kötõdõ szociálpolitikai programok kiszélesítése,
- a helyi társadalom fejlõdését, önszervezõdését elõsegítõ programok
kidolgozása és támogatása,
- a környezet, a természet, a táj védelmének elõsegítése.
d. A tartósan, jelentõs munkanélküliséggel sújtott térségekben:
- a foglalkoztatást elõsegítõ fejlesztések, speciális, a helyi gazdaság
fejlõdését elõsegítõ célprogramok, részfoglalkoztatás, közmunka programok
kidolgozása és támogatása,
- oktatás, átképzés fejlesztése,
- otthoni és nappali szociális ellátások fejlesztése mentálhigiénés
programokkal.
4.2 Fejlesztési prioritások a különbözõ természeti és földrajzi adottságú
térségekben
a. A területrendezés eszközeivel a táj védelmének, a táj terhelhetõségének
megfelelõ terület-felhasználás kialakítása.
b. Az agglomerálódó térségekben különösen az egészséges környezet, a mûvi
és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó
terület-felhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése.
c. Az egyes üdülõkörzetekben a minõségi, környezetbarát turizmus és
infrastruktúrájának fejlesztése.
d. A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megõrzését
és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen:
az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása,
a természetvédelemmel összhangban lévõ mezõgazdasági termelés kialakítása.
e. A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben a károsító hatások
mérséklése és megelõzését elõsegítõ fejlesztések, különösen:
a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a megfelelõ hulladék-
elhelyezés és a szennyvizek tisztítása,
a légszennyezés mérséklése érdekében a települési elkerülõ- és
tehermentesítõ útszakaszok kiépítése,
az országos kármentesítési program végrehajtása.
f. A határmenti térségekben a határmenti együttmûködést elõsegítõ
fejlesztések, különösen:
a közös és az Európai Unió által támogatott területfejlesztési
programok és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések koordinálása,
a közös vállalkozások, az ipari parkok és vállalkozói övezetek
együttmûködése,
a határátkelõhelyek mennyiségi és minõségi fejlesztése,
a kooperációban megvalósuló környezetvédelmi célú fejlesztések,
az információs infrastruktúra fejlesztése.
5. Az eszközrendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatok
5.1. A területfejlesztési politika céljait a gazdaságpolitika egészében kell
érvényesíteni:
- az éves költségvetések kialakításában, az ágazati és területfejlesztési
programokban, valamint a jogalkotási tevékenység során figyelembe kell venni
a Koncepcióban megfogalmazott feladatokat;
- a területfejlesztési célkitûzések elérése érdekében a különbözõ elkülönített
állami pénzalapokat, fejlesztési célelõirányzatokat és egyéb állami
eszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangolva kell mûködtetni és
felhasználni, különös tekintettel a központi támogatások térségenkénti és
fejlesztési célonkénti halmozódására;
- az államháztartás reformja és ezen belül az önkormányzati szabályozás
továbbfejlesztése során erõsíteni kell a területi kiegyenlítés
követelményét, indokolt esetben növelni kell a decentralizált döntési körben
mûködõ eszközöket és a térségi forrásokat;
- ki kell dolgozni a területfejlesztést szolgáló forráselosztás
koordinációjának rendszerét;
- tovább kell fejleszteni az elbírálási, pénzügyi és számviteli rendszert,
annak érdekében, hogy a fejlesztési javaslatok megítélése megalapozottabbá,
a területfejlesztési pénzeszközök felhasználása átláthatóbbá,
ellenõrizhetõbbé és nyilvánosabbá váljon;
- a programfinanszírozásra fokozatosan át kell térni, a fejlesztési
támogatásoknál prioritást kell biztosítani a területfejlesztési programmal
alátámasztott pályázatoknak;
- a regionális gazdaságfejlesztés elõsegítésében növekvõ szerepet kell
vállalnia a Magyar Fejlesztési Banknak, illetve az általa és az
önkormányzatok által alapított regionális fejlesztési társaságok
hálózatának. A bankrendszer fejlesztésével összhangban, az állam, az
önkormányzatok, a kamarák és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
összefogásával elõ kell segíteni olyan pénzügyi szolgáltatások létrejöttét,
amelyek hatékonyan segítik a régiók fejlesztését.
5.2. A regionális intézményrendszer fejlesztése:
- a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa hangolja össze a fõváros és a
környéki települések fejlesztési elképzeléseit egymással, valamint az
országos és regionális koncepciókkal, programokkal;
- kiemelt feladat a Balaton és környéke összehangolt, az idegenforgalom és
a környezetvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevõ fejlesztése, az
érintett önkormányzatok koordinált együttmûködésével, a Balatoni Fejlesztési
Tanács keretében;
- ösztönözni kell a megyei területfejlesztési tanácsok regionális szintû
együttmûködését, valamint bõvíteni a regionális fejlesztési tanácsok tervezõ
és szervezõ tevékenységét;
- ki kell alakítani megyei információs rendszerek bázisán a régiók
statisztikai megfigyelési rendszerét a következõ tervezési-statisztikai
régiókra:
Nyugat-Dunántúl: Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye;
Közép-Dunántúl: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom- Esztergom megye;
Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;
Közép- Magyarország: Budapest, Pest megye;
Észak-Magyarország: Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén
megye;
Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye;
Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye;
5.3. A területfejlesztési politika korszerû tervezési rendszerének kialakítása
érdekében:
- az érintett minisztériumok alakítsák ki és egyeztessék térségi fejlesztési
irányelveiket, és vegyék figyelembe azokat a fejlesztési célú pénzeszközök
felhasználása során, egyeztessék az Országos Területfejlesztési Tanács
keretében és értékeljék a pénzeszközök területi felhasználását;
- döntõen a meglévõ adatgyûjtési rendszerekre alapozva, korszerû területi
információs és értékelõ rendszert kell kiépíteni és mûködtetni, megfelelõ
anyagi és hatásköri garanciákkal, központi pénzügyi és szakmai támogatás
mellett;
- az Európai Unió programkészítési gyakorlatának figyelembevételével elõ kell
segíteni regionális szintû tervdokumentumok összeállítását a régiókban;
- erõsíteni kell a területi tervezési szakemberek képzését, a hagyományos
mûszaki képzés mellett nagyobb hangsúlyt fektetve a társadalmi-gazdasági és
ökológiai ismeretekre, valamint a speciális területi finanszírozási
ismeretekre;
- javítani kell a területi kutatások szervezettségét a felmerülõ kérdések
megoldása és az új eredmények hasznosítása érdekében.
III.
A területfejlesztési politika irányelvei a nemzetközi integráció elõsegítése
érdekében
1. A magyar területi politika szorgalmazza:
- az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi
és gazdasági kohéziót központba állító területi politikájának kiterjesztését
egész Európára, Európa világgazdasági szerepének megtartása és az európai
stabilitás érdekében;
- a határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogassa az Európai Unió
kiterjesztése mellett az egész Európát magában foglaló területfejlesztési
stratégia kidolgozását Közép- és Kelet-Európára;
- az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erõteljesebb
bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe.
2. Szorgalmazni kell a közép-európai együttmûködést:
- kormányzati szinten a Közép-Európai Kezdeményezés keretében a
területfejlesztés terén a fejlesztéspolitikák összehangolása érdekében;
- a szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú
együttmûködések keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti
értékek és az erõforrások közös védelme terén;
- az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti
térségekben, közös területfejlesztési koncepciók kidolgozása és
megvalósítása vonatkozásában.
3. Ki kell használni Magyarország kedvezõ földrajzi fekvését Nyugat és Kelet
Európa között:
- a fõváros szubregionális központi funkcióinak fejlesztésével;
- a Duna menti kooperációk erõsítésével;
- a tudás és technológia átadásban rejlõ lehetõségek felhasználásával;
- a személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetõségek
kiaknázásával;
- a versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti
adottságokra építve.
IV.
A területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások
1. A környezetvédelem területén:
- a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelõ életminõséghez
szükséges környezeti állapotjellemzõk fenntartása és javítása különösen a
környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben;
- a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása,
a bioszféra sokszínûségének megtartása mellett menjen végbe;
- a területfejlesztési terveket ésszerû és harmonikus környezet-
igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani; ennek feltétele a
természeti erõforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlõdés
elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezõk
(levegõ, víz, termõföld) és ezek állapotjellemzõi esetében a szükséges
állapot hosszú távú fenntartása.
2. A humán infrastruktúra területén:
- az egészségügyi fejlesztés fõbb irányai: a háziorvosi és házi gyermekorvosi
rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg szakellátás megerõsítése és a
lakossághoz közelebb történõ telepítése, az akut, valamint az ápolási
feladatok intézményes elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlõségének
javítása;
- a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsõdleges feladat az egységes
színvonalú, országos szintû és széleskörû szociális alapellátás kiépítése,
ami a rászorulók számára lehetõvé teszi a közvetlen lakókörnyezetben,
illetve a lakóhelyhez elérhetõ közelségben történõ probléma-kezelést;
- a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben
továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelõ programok, a szociális
földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat mûködését és kiterjesztését;
- a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlõséget. Nem
fordulhat elõ, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvetõ
szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetõk annak következtében, hogy az adott
településen nem mûködik óvoda vagy iskola;
- a kulturális és mûveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális
intézményrendszer fejlesztése;
- a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap-
és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési inno-
váció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi
széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval;
- a lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése,
önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák
támogatásával és a saját erõbõl nem piacképes rétegek és csoportok
támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány
rehabilitációja, az iparosított építésmóddal épített lakóövezetek
felújítása.
3. Az ipar területén:
- legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elõsegítése, a
fejlett, korszerû technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a
kutatásfejlesztési tevékenység a külsõ tõkebevonás ösztönzésével és a humán
erõforrások célirányos képzésével, átképzésével;
- az ipar korszerûsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell,
ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges
tartani;
- állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek
kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása
érdekében;
- kiemelten kell támogatni az ipari együttmûködéseket a szomszédos
országokkal;
- az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás
megvalósítását a nemzetközi szerzõdésekkel és kötelezettségvállalásokkal
összhangban állami eszközökkel kiemelten kell támogatni.
4. Az agrárgazdaság területén:
- az ország kiemelkedõen jó mezõgazdasági adottságainak kihasználása;
- az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az
Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének;
- a különbözõ adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok
megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség
agrárgazdasághoz kötõdõ foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a
népesség helybentartása céljából;
- a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése,
a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok
hatékony megvalósítása érdekében;
- a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi
fejlesztések feleljenek meg a mezõgazdaság termelési funkciójának is;
- a természeti erõforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható
fejlõdés elve, a környezetkímélõ, környezetbarát technológiák és eljárások
elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken;
- az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erõsítendõ a termõhely
adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvezõ adottságú
területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit;
- az egyedi termékek elõállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az
ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó
fejlesztési programok szerint;
- a kedvezõtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az
adottságokhoz illeszkedõ földhasznosítást, különösen az erdõtelepítést és
talajvédõ gyepesítést, továbbá a nagy élõmunka igényû, de egyébként
versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív
foglalkoztatási lehetõségek elterjesztését.
5. Az idegenforgalom területén:
- Az idegenforgalmi területfejlesztésben kétpólusú fejlesztéspolitika
szükséges az alábbiak szerint:
az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett "kiemelt üdülõkörzetek"-ben
fokozott állami szerepvállalással a minõségi turizmus komplex fejlesztése,
a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezõ, de elmaradott
térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató
hálózatának gyorsított ütemû fejlesztése állami támogatással és
preferenciák biztosításával;
- az idegenforgalom állami területi irányításának, koordinációjának
hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az egész országot lefedõ
idegenforgalmi területi intézményrendszer létrehozása, a meglévõ rendszer
korszerûsítése és továbbfejlesztése keretében, a hatósági, szakhatósági és
kamarai feladatok, valamint a nonprofit, szolgáltatás jellegû tevékenység
egyértelmû szétválasztásával.
6. A mûszaki infrastruktúra, ezen belül
6.1. A közlekedés területén:
- fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat
korszerûsítését, a dunai és tiszai víziút fejlesztését a régiók
elérhetõségének javítására és az ország kedvezõ földrajzi elhelyezkedése
elõnyeinek kihasználására;
- nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas
repülõterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének;
- a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és
vasúti szállítás részarányát növelni kell;
- folytatni kell a településeket tehermentesítõ és elkerülõ útszakaszok
létesítésének programját;
- tovább kell javítani a tömegközlekedés minõségét és színvonalát.
6.2. A vízgazdálkodás területén:
- a vízkárelhárítási létesítmények fejlesztése;
- a vezetékes ivóvíz minõségének javítása,
- az EU ajánlásainak megfelelõ szennyvíz elvezetési-tisztítási színvonal
elérése,
- a víziközmû infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása;
- az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme;
- az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elõsegítõ intézkedések
meghozatala, a talajvízszint süllyedés megállítása és vízvisszatartás
megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon.
6.3. Az energiaellátás területén:
- az energiaellátás biztonságának megõrzése, ezen belül
az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói
beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése,
a stratégiai készletek növelése;
- az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése
érdekében;
- az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített
fajlagos energia-felhasználás csökkentése a nemzetgazdaság
versenyképességének javítása érdekében;
- a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése;
- a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése;
- a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a megyék hosszú távú
energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú
koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés
követelményeinek figyelembevételével.
V.
A területfejlesztési politika feladatai az ezredfordulóig
1. Az ország nyugati és keleti régiói közötti fejlettségi, életszínvonal és
civilizációs szintbeli különbségek növekedésének lefékezése, lehetõség
szerint megállítása
Ennek érdekében
- Északkelet- és Kelet-Magyarország bekapcsolása az országos és nemzetközi
kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába;
- a legsúlyosabb helyzetben lévõ megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-
Szatmár-Bereg és Nógrád) kiemelt kormányzati programjai kidolgozásának és
megvalósításának felgyorsítása;
- a területfejlesztési céltámogatáson belül a súlypont áthelyezése a
gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre;
- a külföldi mûködõtõke országba vonzása jogi, gazdasági és mûszaki
feltételeinek megteremtése.
2. Válságban lévõ ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elõsegítése
Ennek érdekében
- az ipari parkok fejlesztését szolgáló célprogram folytatása, a vállalkozási
övezetek országos hálózata és az ipar beszállítói rendszerei kiépítésének
megkezdése;
- a nemzeti agrárprogrammal összhangban komplex vidékfejlesztési programok
kidolgozása és megvalósításuk elkezdése;
- a vállalkozói feltételeket javító komplex tájrehabilitációk folytatása,
illetve megkezdése;
- országos képzõ- és átképzõ programok kidolgozása és beindítása;
- szükség szerinti szociális támogatás biztosítása az átmeneti idõszakra.
3. Települések között az alapvetõ közszolgáltatások kiépítettségében és
színvonalában lévõ különbségek csökkentésének felgyorsítása
Ennek érdekében
- a területi kiegyenlítés követelményének erõsítése az önkormányzati
szabályozásban és a kiegyenlítõ támogatások decentralizált döntési
rendszerének kialakítása;
- a címzett és céltámogatások jelenlegi rendszerének átalakítása a támogatási
rendszerek korszerûsítésével összhangban.
4. A nemzetközi együttmûködésben rejlõ lehetõségek kihasználása
Ennek érdekében
- a kétoldalú kormányközi és az Európai Unió által támogatott:
osztrák - magyar határmenti együttmûködés folytatása,
a már jóváhagyott román - magyar területfejlesztési program megvalósításának
elkezdése és középtávú programként való folytatásának elõkészítése;
a szlovén - magyar, az osztrák - szlovén - magyar, az osztrák - szlovák -
magyar és az ukrán - magyar területfejlesztési együttmûködések beindítása;
- a meglévõ regionális együttmûködések (Alpok-Adria, Kárpátok Eurorégió)
hatékonyabb kihasználása;
- új térségi együttmûködések (Alföld-Bánát-Vajdaság, Tisza-Maros Eurorégió)
kialakításának elõsegítése.
5. Az ország egypólusú településszerkezetének oldása, különös tekintettel a
piacgazdaság követelményeire
Ennek érdekében
- az innováció térbeli terjedése szempontjából meghatározó centrumok
fejlesztésének megkezdése;
- a vidéki vállalkozási, felsõoktatási és akadémiai szakmai, kutató-fejlesztõ
bázisok együttmûködési feltételeinek kialakítása;
- az Európai Unió tapasztalatainak figyelembevételével a fõvároshoz nem kötõdõ
országos hatáskörû hivatali és szakmai szervezetek, intézmények vidéki
központokba való áttelepítési lehetõségeinek vizsgálata.
6. A területfejlesztés intézmény és eszközrendszerének továbbfejlesztése
Ennek érdekében
- a területfejlesztés középszintû intézményrendszerének megerõsítése a
regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok tervezési-programozási,
koordinációs, szervezési tevékenységei szakmai és pénzügyi feltételeinek
javításával;
- elõsegítése a területfejlesztési önkormányzati társulások mûködésének;
- a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének
kialakítása;
- a decentralizált döntési körben mûködõ eszközök arányának növelése és a
programfinanszírozási rendszer bõvítése;
- az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programkészítési
és megvalósítási gyakorlat elsajátítása és alkalmazásának bevezetése;
- az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és
intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének
kidolgozása.
VI.
Záró rendelkezések
1. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy
a. törvényelõkészítõ és végrehajtó tevékenységében érvényesítse az
elfogadott elveket és hosszú távú prioritásokat;
b. intézkedjék a megállapított célok és prioritások megvalósítási
feltételeinek megteremtésérõl, valamint a lehetõségek figyelembevételével
a szükséges eszközökrõl, azok koordinált felhasználásáról;
2. Az Országgyûlés felkéri a regionális és megyei területfejlesztési
tanácsokat, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedõen
készítsék el hosszú távú fejlesztési koncepciójukat és középtávú
programjaikat.
3. Az Országgyûlés felkéri a helyi önkormányzatokat, a gazdasági kamarákat, a
területfejlesztésben érdekelt szakmai érdekképviseleti és civil
szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a Koncepció
megvalósítását.
Határozati javaslat
a Kormány elfogadja az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló
elõterjesztést és elrendeli az Országgyûléshez történõ benyújtását
I n d o k l á s
az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló
országgyûlési határozati javaslathoz
Általános indoklás
A Magyar Köztársaság Országgyûlése 1996. március 19-én elfogadta a
területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvényt (a
továbbiakban: törvény).
A törvény meghatározza - elõször az ország történetében - a Magyar
Köztársaságban folyó területfejlesztési tevékenység kereteit,
intézményrendszerét, a különbözõ kormányzati szervek, az önkormányzatok,
nonprofit és társadalmi szervezetek feladatait, és ezáltal megteremti az
átfogó, a piacgazdálkodáshoz alkalmazkodó területfejlesztési tevékenység
feltételeit.
Ez az intézményrendszer feltételezi, a törvény szövege rögzíti, hogy a
fejlesztés alapját országos és térségi szintû területi tervezési dokumentumok,
területfejlesztési koncepciók, programok és rendezési tervek képezik.
A törvény 6. § a) pontja szerint az Országgyûlés "határozattal elfogadja az
országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a
területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú
prioritásokat."
E törvényi felhatalmazás alapján készült el az Országos Területfejlesztési
Koncepció-ról szóló határozati javaslat (a továbbiakban: Javaslat) és a
háttéranyag, amely a Koncepció megalapozását, az ország térszerkezetének
jövõképét mutatja be.
A Koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló
tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, a
fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, továbbá
információkat biztosít az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a
területfejlesztés szereplõi számára.
A Koncepció célja
- a nemzetközi feltételekhez illeszkedve hosszú távra meghatározni azokat
a területfejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, amelyeket a
kormányzat - a törvény keretei között - saját területfejlesztési
tevékenysége során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a
területfejlesztés további szereplõit;
- részletezni azokat a területi célkitûzéseket, amelyeket az ágazati
fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván;
- elõsegíteni a törvény által bevezetett új intézményrendszer feladatainak
ellátását, a megyei és regionális területfejlesztési koncepciók
összhangjának megteremtését.
A Koncepció a hosszú távú fejlesztési célok és prioritások mellett
meghatározza és részletezi a középtávú feladatokat. Hosszú távon a fõ
demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, valamint néhány
nagy fontosságú, hosszú megvalósítási idejû infrastrukturális hálózat céljai
kerülnek megfogalmazásra. Középtávon felvázolja a fejlesztési programokat és a
pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának
kereteit.
A fentiek értelmében a koncepció feladata:
- az átfogó irányelvek és célok meghatározásával biztosítani és
ösztönözni az összehangolt nemzeti területi politika kialakítását,
elõsegíteni a térségi és helyi közösségek területfejlesztési
kezdeményezéseinek összhangját az országos célkitûzésekkel;
- információkat biztosítani az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak,
programjainak és terveinek kidolgozásához és megvalósításához, a
társadalom, a gazdaság, valamint a természet és a környezet dinamikus
egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;
- elõsegíteni az Európai Unió regionális politikájához való
illeszkedést, valamint a regionális együttmûködésben rejlõ kölcsönös
elõnyök hasznosítását.
Részletes indoklás
I. fejezet
A Javaslat I. fejezete bemutatja az ország jövõbeni térszerkezetének azon fõbb
jellemzõit, melyek a területi egyenlõtlenségek mérséklését eredményezõ, a
területfejlesztési koncepcióban rögzített regionális fejlõdés következtében
alakulnak ki. A jövõkép nem elérendõ célállapot, hanem stratégiai irányok
értékközpontú rendszere, amit a változó körülmények között a konkrét célok,
prioritások és eszközök kidolgozása során kell érvényesíteni.
II. fejezet
A törvény a területfejlesztés céljaként határozza meg az ország egész
területén, valamennyi térségben a fejlõdés elõsegítését, az életminõség és a
gazdaság feltételeinek javítását, ezzel összhangban a társadalmi, a gazdasági
és környezeti érdekek összehangolásának szükségességét.
Az eltérõ természeti, társadalmi és gazdasági adottságok miatt törvényszerû az
egyenlõtlen területi fejlõdés. Súlyos hátrányos területi különbségek alakultak
ki Kelet és Nyugat-Magyarország, a fõváros és a vidék, a fejlett és a
hátrányos helyzetû térségek között, amelyek az átalakulás során a
piacgazdaságra való áttéréssel tovább erõsödhetnek. A növekvõ társadalmi
feszültségek veszélyeztetik az átalakulás sikerét, ezért a törvény a célok
között a kedvezõtlen területi különbségek mérséklését átfogó és kiemelt
célként határozza meg. Ugyanakkor a decentralizációval, az önfenntartó
fejlõdés ösztönzésével jelentõs társadalmi erõforrások szabadíthatók fel az
ország egész területén, ezáltal a területfejlesztés a modernizáció meghatározó
tényezõje lehet.
A Javaslat a lehetséges területi fejlõdési változatok közül a kiegyensúlyozott
fejlõdési modell érvényesítésére tesz javaslatot.
A II. fejezet 1-3. pontjához
A Javaslat a törvény alapján megfogalmazza a területfejlesztés átfogó céljait
és irányelveit az ország egészére, valamint részleteiben a területi
egyenlõtlenségek mérséklése érdekében.
A területfejlesztés alapvetõ feladata a társadalmi-gazdasági szempontból
elmaradott, az ipari szerkezet-átalakítás és a mezõgazdasági vidékfejlesztés
térségei, továbbá a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek
felzárkóztatása. Ezért a hátrányos helyzetû kistérségek fejlesztésére
területileg differenciált módon többlettámogatást kell biztosítani, valamint a
gazdasági folyamatok figyelemmel kísérésével is meg kell akadályozni további
válságterületek kialakulását.
Ez a nemzeti területi politika prioritása, amely szorosan illeszkedik az
Európai Unió területi politikájához, alapvetõ feltétele az EU csatlakozási
folyamatnak.
A II. fejezet 4-5. pontjához
A Javaslat bemutatja a fejlesztési prioritásokat a területfejlesztés
kedvezményezett térségeiben, valamint a különbözõ természeti és földrajzi
adottságú térségekben.
E pontban kerültek megfogalmazásra azok a természetvédelemmel,
környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények - a táj védelme, a felszíni és
felszín alatti vizek védelme, a légszennyezés mérséklése, országos
kármentesítési program végrehajtása -, melyeket a területfejlesztés során is
érvényesíteni kell.
A területfejlesztés céljai megvalósítása érdekében szükséges a
területfejlesztési eszközrendszer hatékonyságának növelése. Ezért indokolt az
állami eszközök koordinált rendszerének kialakítása, a decentralizált döntési
körben mûködõ eszközök arányának növelése és a programfinanszírozási rendszer
bõvítése.
A Javaslat kiemelt jelentõséget tulajdonít a regionális intézményrendszer
fejlesztésének. A törvény két funkcionális regionális fejlesztési tanács
(Fõváros és agglomerációja, Balaton térsége) létrehozását nevesítetten
rögzíti.
A Fõváros és agglomerációja fejlesztési és rendezési szempontból szerves
egységet képez, sokoldalú térbeli munkamegosztás, munkaerõpiaci
kapcsolatrendszer alakult ki. Az erõsen urbanizált térség környezeti
problémái, közlekedési rendszere, terület-felhasználási, ezen belül
zöldfelületi szerkezete, további infrastrukturális és gazdasági fejlesztése
elengedhetetlenné teszi az e kérdésekben érintettek kötelezõ együttmûködését.
A Balaton térségében a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint az
ezekre alapuló idegenforgalmi érdekek összehangolása, a rendkívül sérülékeny
tó vízminõségének javítását szolgáló összehangolt fejlesztéspolitika
kialakítása és érvényesítése indokolja a jelenleg kormányhatározattal
megerõsített, alapszabállyal létrehozott regionális tanács törvényi szintû
megerõsítését.
A regionális fejlesztési tanácsok létrehozását a nemzetközi pénzügyi
forrásokhoz való hozzájutás is indokolja. A magyar régiók az EU jelenlegi
feltételrendszere szerint az elmaradott térségek közé tartozhatnak, a
reménybeli támogatások szempontjából ez a legkedvezõbb besorolás. A
támogatások igényléséhez regionális fejlesztési programokat kell kidolgozni,
az országos és az európai prioritásoknak megfeleltetve, hozzárendelve az
országos és a regionális pénzügyi hozzájárulásokat.
Mivel a területfejlesztés térségi szinten a megyei területfejlesztési tanácsra
és programjaira épül, a régiót alkotó megyék fejlesztési programjainak
összehangolásával, a megyei források hozzárendelésével kell a régió
fejlesztési programját elõállítani.
A tervezési folyamat egységes, korszerû rendjének megteremtése biztosítja a
területfejlesztésben érintettek számára az áttekinthetõséget, a tervek
egymáshoz való kapcsolódását és a források összehangolt, ellenõrizhetõ
felhasználását. A tervezési rendszer kialakítása megköveteli a korszerû
területi információs és értékelõ rendszer kiépítését és mûködtetését.
Mindezen feladatok színvonalas ellátása érdekében hangsúlyt kell helyezni a
területi tervezési szakemberek képzésére, a területi kutatások hasznosítására.
III. fejezet
Az egyes térségek közötti kapcsolatok és kölcsönhatások Európán belüli
erõsödésével a területi politikát nemzeti és térségi szinten egyaránt
nemzetközi összefüggéseiben kell megalapozni, meghatározni és érvényesíteni.
Az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben számolni kell a területi
munkamegosztás erõsödésével, a személyek, a munkaerõ, az áruk és a tõke
szabad, többirányú áramlásával. Figyelembe kell venni a minõségében megújuló,
növekvõ forgalmat, az országok, a régiók, a települések közötti verseny és
munkamegosztás szélesedését.
A közép- és kelet-európai gazdasági-politikai változások eredményeként
lehetõséggé vált Európa gazdasági és területi egységének megteremtése. Hazánk
természetföldrajzi helyzetébõl adódóan szorgalmazni kell a közép-európai
együttmûködést.
Az ország 19 megyéje közül 14 tekinthetõ határmentinek, közülük többen részt
vesznek a különbözõ regionális együttmûködési formákban. (PHARE-CBC, Dunamenti
Régiók Szövetsége, Kárpátok Eurorégió, Alpok-Adria Munkaközösség, Duna-Maros-
Tisza Eurorégió).
Az együttmûködések politikai elõfeltételei a stabil, demokratikus politikai
rendszerek, az országok közötti kapcsolatok, együttmûködési szerzõdések.
IV. fejezethez
A Javaslat ebben a fejezetben foglalja össze a területfejlesztés szempontjából
legfontosabb ágazati prioritásokat.
A IV. fejezet 1. pontjához
A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai, feladatai két vonatkozásban
kapcsolódnak közvetlenül a területfejlesztéshez, egyrészt mint
területfejlesztési célok, másrészt mint a területfejlesztés feltételei.
A közelmúltban az Országgyûlés által elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi
Program általános célkitûzései jellegüknél fogva olyanok, hogy mind célként,
mind feltételként kapcsolódnak a területfejlesztéshez.
A Koncepció a környezet védelmérõl szóló törvénnyel összhangban fogalmazza meg
a területfejlesztés egyik legfontosabb céljaként a megfelelõ életminõséghez
szükséges környezeti állapotjellemzõk fenntartását és javítását különösen a
környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben.
A IV. fejezet 2. pontjához
A népesség egészsége és képzettségi szintje minden társadalom fejlõdésének
alappillére.
Ezért a Javaslat megfogalmazza a humán infrastruktúra fejlesztésének
legfontosabb feladatait, melyeket a területfejlesztés során is figyelembe kell
venni és megvalósulásukat elõ kell segíteni a területfejlesztés
eszközrendszerével is. Mind az egészségügyi, mind a közoktatási
fejlesztéseknél arra kell törekedni, hogy az alapvetõ szolgáltatások a
lakóhelyen hozzáférhetõk legyenek, ezzel is javítva a különbözõ
településtípusokban élõk esélyegyenlõségét.
A IV. fejezet 3-6. pontjához
Az iparban az átalakulási folyamat és a piaci alkalmazkodás megkezdõdött. A
termelési szerkezet változásában már érvényesülnek nemzetközi tendenciák, de
az ágazat modernizációja, a stabil növekedés fenntartása csak az
ezredfordulóra várható. Az ipar hatékony térbeli elhelyezkedésének feltétele
az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása.
Az agrárgazdaság az ország fontos, gondos használat mellett nem elapadó,
megújuló természeti erõforrásait hasznosítja, a vidéki települések, különösen
a kistelepülések szinte kizárólagos gazdasági bázisa. A vidéki népesség
mintegy fele közvetlenül kötõdik az agrárgazdasághoz, ez megélhetésének
gyakorlatilag egyetlen forrása. A települések bevételei és az ott élõ népesség
jövedelme révén településformáló erõ, a közvetlen természeti kapcsolata pedig
nemcsak a talajra, hanem tágabb értelemben az egész természeti és épített
környezetre hat. Tartósan devizatermelõ ágazat, a fizetési egyensúly
megtartásában szerepe alapvetõ.
Ennek a gazdasági bázisnak alapja a termõföld, ami más erõforráshoz képest
bõségesen áll rendelkezésre az ország területéhez és a népesség számához
viszonyítva egyaránt.
A területfejlesztés kiemelt fontosságú része a vidékfejlesztés, mely az
agrárgazdaság szerkezet-átalakításán túlmenõen magában foglalja a vidéki
lakosság jövedelemszerzésének és életkörülményeinek javítását, a természeti
erõforrások megõrzését, a helyi közösségek önszervezõdésének erõsítését. A
Koncepció összefoglalja azokat a feladatokat, melyek megvalósítása egyaránt
része mind a területfejlesztésnek, mind a vidékfejlesztésnek.
A gazdaság fejlõdésében egyre nagyobb szerepet játszik az idegenforgalom
alakulása.
A magyar idegenforgalom nemzetközi versenyképességének megõrzéséhez, hosszú
távon való fenntartásához és így az idegenforgalomból származó bevételek
növeléséhez elengedhetetlen az ország meglévõ, területileg is differenciált
idegenforgalmi adottságainak komplex feltárása, fejlesztése, eladható ún.
"idegenforgalmi termék"-ké, illetve "idegenforgalmi szolgáltatás"-sá
fejlesztése. Az egyes régiók, megyék, kistérségek és települések adottságainak
és a kereslet-kínálat figyelembevételével határozhatók meg a turizmus területi
fejlesztésének irányai, prioritásai.
A területfejlesztés szempontjából a mûszaki infrastruktúrán belül kiemelt
jelentõsége van a közlekedésnek. A közlekedés nemzetközi kapcsolatainak
szélesítése; autópályák és a nagy sebességû vasútvonalak építése, a dunai
víziszállítás fejlesztése, és a nemzetközi forgalmat is fogadó repülõterek
számának gyarapítása elõsegítheti az ország Európai Unióhoz való
integrálódását, a nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódás hatékonyságának
javítását.
V. fejezet
A Javaslat a hosszabb távon megvalósítandó célkitûzések közül kijelöli azokat
a feladatokat, melyeket középtávon az ezredfordulóig meg kell valósítani a
területfejlesztési törvényben foglaltak végrehajtása érdekében. Ezek közül
legfontosabb a nyugati és keleti régiók között a területi különbségek
mérséklése, a válságkörzetekben az ipari és mezõgazdasági szerkezetváltás
elõsegítése, a különbözõ településtípusokban a közszolgáltatás színvonalában
meglévõ különbségek csökkentése, a nemzetközi együttmûködésben rejlõ
lehetõségek kihasználása, az ország egypólusú településszerkezetének oldása.
Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás elõkészítése illetve a csatlakozás
egyik alapvetõ feltétele, hogy megerõsödjék a területfejlesztés középszintû
intézményrendszere, megszervezõdjenek a programozási (tervezési-statisztikai)
régiók, a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok elkészítsék
programjaikat. Ezek a programok feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a hazai
állami, önkormányzati, magánszféra forrásai, és a nemzetközi források
összehangoltan, hatékonyan szolgálják a területfejlesztés céljainak
megvalósítását.
A javaslat ezért követelményként fogalmazza meg a középszintû
intézményrendszer korszerûsítését, koordinációs, programozási tevékenységének
javítását, az állami eszközök összehangolását és decentralizált hányadának
növelését, valamint az Európai Unió strukturális alapjaihoz illeszkedõ cél-,
eszköz-, és intézményrendszer kidolgozását.
VI. fejezet
A javaslat e fejezetben fogalmazza meg, hogy az Országos Területfejlesztési
Koncepció végrehajtása érdekében az Országgyûlés mit vár el a Kormánytól, a
regionális és megyei területfejlesztési tanácsoktól, a helyi
önkormányzatoktól, a gazdasági kamaráktól, a területfejlesztésben érdekelt
szakmai érdekképviseleti és civil szervezetektõl.
Eleje Honlap