1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

H/4960.. számú

Országgyûlési határozati javaslat

az

Országos Területfejlesztési Koncepcióról

Elõadó:

dr. Baja Ferenc

környezetvédelmi és területfejlesztési

miniszter

Budapest, 1997. október

Az Országgyûlés

. . . . /1997. (. . . .) OGY

határozata

az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

Az Országgyûlés a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi

XXI. törvény alapján

- az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása,

- a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek

összhangja,

- az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához

információk biztosítása,

- az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elõsegítése,

valamint

- a határmenti együttmûködésekben rejlõ kölcsönös elõnyök hasznosítása

érdekében az Országos Területfejlesztési Koncepcióról a következõ határozatot

hozta:

I.

A területfejlesztési koncepció jövõképe

A területfejlesztési koncepció jövõképe olyan térszerkezet felé törekvés,

amelyben:

- a különbözõ társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérõ, sajátos

fejlõdési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban és nem

alárendelten fejlõdnek;

- mérséklõdnek a területi egyenlõtlenségek, a hátrányos helyzetû, társadalmi-

gazdasági szempontból elmaradott, jelentõs munkanélküliséggel sújtott

térségek köre csökken;

- Budapest Közép-Európa egyik meghatározó, dinamikusan fejlõdõ központja,

intenzív együttmûködésben régiójával és harmonikus munkamegosztásban az

országgal;

- az ország régiói, megyéi a szomszéd országok határmenti térségeivel közösen

az európai és határmenti együttmûködés fõ szervezõi, a régiók egyúttal a

megyék közötti szoros kooperáció színterei a fejlesztéspolitikában;

- az ország urbanizációs tengelyei, közlekedési folyosói szervesen

kapcsolódnak az európai térszerkezetbe, dinamikus elemei a területi

fejlõdésnek;

- új fejlesztési súlypontok (innovációs és vállalkozási központok, ipari

parkok, vállalkozási övezetek) teszik kiegyensúlyozottá a területi

szerkezetet;

- a városhálózat kiegyenlített, valamennyi településbõl elérhetõk a városi

intézmények közszolgáltatásai, a szellemi és oktatási központok

decentralizált rendszere biztosítja a térségi fejlõdés hajtóerõit;

- a településrendszer meghatározó szintje a kistérségi együttmûködés,

többirányú a munkamegosztás az egyes települések között;

- a települések között az alapvetõ közszolgáltatások kiépítettségében és

színvonalában lévõ különbségek csökkennek;

- a kiemelt üdülõkörzetek a nemzetközi minõségi-, exkluzív turizmus

elsõdleges fogadóterületei, a táj és a környezet fokozott védelmével, a

sajátos vonzástényezõk kiaknázásával, a szükséges infrastruktúra

kiépítésével;

- az egyéb, kiváló idegenforgalmi adottságokkal, vonzerõvel rendelkezõ, de

elmaradott területek bekapcsolódnak a turizmusba a komplex infrastruktúra

kiépítésével;

- meghatározó a környezet minõsége, az adottságok hasznosítása során

elsõbbséget élvez a természeti erõforrások védelme, és az erõforrásokkal

való fenntartható gazdálkodás;

- a természetvédelem alatt álló területek a természeti és táji értékek

megõrzõi, az identitástudat és a generációs felelõsség kifejezõi.

II.

A területfejlesztési politika országos céljai és irányelvei

Az Országgyûlés a területfejlesztési és területrendezési törvény elfogadásával

megteremtve a decentralizált intézményrendszer kereteit, szükségesnek tartja

az intézményrendszer mûködése során a területfejlesztés szereplõi partnerségen

alapuló együttmûködésének deklarálását, a lehetséges területi fejlõdési

változatok közül a kiegyensúlyozott fejlõdési modell érvényesítését.

1. A területfejlesztés átfogó céljai a területfejlesztésrõl és a

területrendezésrõl szóló törvény alapján:

a) az ország egészén:

- a szociális piacgazdaság kiépítésének elõsegítése,

- a tartós gazdasági növekedés, a versenyképesség javítása, és a

fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtése,

- az innováció térbeli terjedésének elõsegítése,

- a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelõ térbeli

szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere

harmonikus fejlõdésének elõsegítése;

b) a területi egyenlõtlenségek mérséklése

- a megyék,

- a fõváros és a vidék,

- a városok és a községek

között,

- a fejlett és az elmaradott térségek illetve települések, továbbá Kelet-

és Nyugat-Magyarország között, az életkörülményekben, a gazdasági, az

oktatási, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben, illetve

- a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, a társadalmi

esélyegyenlõség biztosítása érdekében.

2. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei az ország egészére

a. A szociális piacgazdaság elveivel összhangban érvényesíteni kell a

társadalmi szolidaritást és a hosszú távú gazdasági érdekeket a központi

források területileg differenciált elosztásánál, a piacgazdaságba való

bekapcsolódás lehetõségét és érdekeltségét biztosító mértékben.

b. A fenntartható fejlõdés elveit érvényesíteni kell az erõforrás-

gazdálkodásban és a gazdaságfejlesztésben, a területfejlesztési

koncepciókban a fenntartható gazdasági növekedés elérését kell biztosítani.

c. Az innováció térbeli terjedésének elõsegítése érdekében:

ösztönözni kell a kutatás-fejlesztés tevékenységet és annak

decentralizálására irányuló törekvéseket,

a megfelelõ szellemi és termelési háttérrel rendelkezõ településeken ki

kell alakítani az inno váció intézményes feltételeit,

javítani kell a kommunikációs kapcsolatokat a szellemi és termelési

központok, illetve térségeik között.

d. A társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelõ térbeli

szerkezet kialakítása, az ország térszerkezete, településrendszere

harmonikus fejlõdésének elõsegítése érdekében törekedni kell:

a kiegyensúlyozott fejlõdési modell érvényesítésére,

a túlzottan Budapest központú térszerkezet oldására a növekedésre alkalmas

központok fejlesztésével,

a sugaras szerkezetû mûszaki infrastrukturális hálózatok gyûrûs illetve

transzverzális elemekkel való kiegészítésére,

az országos és regionális energiaellátás biztonságát szolgáló országos

energiahálózatok kiépítésére.

e. A különbözõ természeti és földrajzi adottságú térségekben az erõforrások

fenntartható hasznosítását biztosító fejlesztéspolitikát kell érvényre

juttatni:

az agglomerálódó térségekben,

az egyes üdülõkörzetekben,

a természetvédelem alatt álló területek térségében,

a környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben,

a határmenti térségekben.

3. Az országos területfejlesztési koncepció irányelvei a területi

egyenlõtlenségek mérséklése érdekében

A gazdaság értéktermelõ képességének függvényében, területileg differenciált

módon többlettámogatást kell biztosítani a területfejlesztés rendelkezésére

álló központi forrásokból, a hátrányos helyzetû térségek felzárkóztatása,

fejlesztése érdekében, figyelembe véve a megyéken belüli térségi különbségeket

is.

A hátrányos helyzetû kistérségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei,

ezek:

a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek,

az ipari szerkezetátalakítás térségei,

a mezõgazdasági vidékfejlesztés térségei,

a tartósan, jelentõs munkanélküliséggel sújtott térségek.

E térségek besorolásáról és ezek felülvizsgálatáról az Országgyûlés külön

határoz.

A további válságterületek kialakulásának megakadályozása érdekében figyelemmel

kell kísérni az országon illetve az egyes megyéken belül a társadalmi-

gazdasági folyamatokat, tartós válsághelyzet kialakulása veszélye esetén az

érintett térségeket a kedvezményezett térségek közé kell sorolni.

4. Hosszú távú fejlesztési célok és prioritások térségenként

4.1 Fejlesztési prioritások a hátrányos helyzetû térségekben

a. Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségekben:

- a munkahelyteremtõ beruházások, a külsõ tõke bevonásának ösztönzése,

- a gazdaság fejlõdését elõsegítõ infrastruktúra fejlesztése,

- a térség belsõ fejlõdési lehetõségeit elõsegítõ programok ösztönzése,

- a humán erõforrások fejlõdését elõsegítõ fejlesztések, programok,

- a szociális és egészségügyi alapellátás feltételeinek javítása,

- az üdülés-idegenforgalmi adottságokra, vonzerõre alapozott komplex

fejlesztések támogatása,

- továbbá a térség besorolása szerint az adott térségtípusnál felsorolt célok

megvalósítása.

b. Az ipari szerkezetátalakítás által érintett térségekben:

- a gazdasági szerkezet átalakításának és a külsõ tõke bevonásának ösztönzése,

- az ipari szerkezetváltás és innováció elõsegítése,

- a szerkezetváltást elõsegítõ képzési és átképzési programok szervezése,

- az infrastruktúra hiányosságainak pótlása, különös tekintettel a környezet

védelmét szolgáló beruházásokra.

c. A mezõgazdasági vidékfejlesztés térségeiben:

- a mezõgazdasági termelés szerkezetének és integrációjának megerõsítése,

beleértve a termékfeldolgozás és forgalmazás szövetkezéseit, vállalkozásait

és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket,

- a kedvezõtlen mezõgazdasági adottságú térségekben gazdálkodók támogatása,

- a mezõgazdaságban foglalkoztatottak kiegészítõ tevékenységének támogatása,

az alternatív munkalehetõségek bõvítése,

- a mezõgazdasághoz kötõdõ szociálpolitikai programok kiszélesítése,

- a helyi társadalom fejlõdését, önszervezõdését elõsegítõ programok

kidolgozása és támogatása,

- a környezet, a természet, a táj védelmének elõsegítése.

d. A tartósan, jelentõs munkanélküliséggel sújtott térségekben:

- a foglalkoztatást elõsegítõ fejlesztések, speciális, a helyi gazdaság

fejlõdését elõsegítõ célprogramok, részfoglalkoztatás, közmunka programok

kidolgozása és támogatása,

- oktatás, átképzés fejlesztése,

- otthoni és nappali szociális ellátások fejlesztése mentálhigiénés

programokkal.

4.2 Fejlesztési prioritások a különbözõ természeti és földrajzi adottságú

térségekben

a. A területrendezés eszközeivel a táj védelmének, a táj terhelhetõségének

megfelelõ terület-felhasználás kialakítása.

b. Az agglomerálódó térségekben különösen az egészséges környezet, a mûvi

és természeti környezet egyensúlyának és összhangjának megteremtését célzó

terület-felhasználás kialakítása, az extenzív növekedés mérséklése.

c. Az egyes üdülõkörzetekben a minõségi, környezetbarát turizmus és

infrastruktúrájának fejlesztése.

d. A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megõrzését

és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen:

az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása,

a természetvédelemmel összhangban lévõ mezõgazdasági termelés kialakítása.

e. A környezeti szempontból veszélyeztetett térségekben a károsító hatások

mérséklése és megelõzését elõsegítõ fejlesztések, különösen:

a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a megfelelõ hulladék-

elhelyezés és a szennyvizek tisztítása,

a légszennyezés mérséklése érdekében a települési elkerülõ- és

tehermentesítõ útszakaszok kiépítése,

az országos kármentesítési program végrehajtása.

f. A határmenti térségekben a határmenti együttmûködést elõsegítõ

fejlesztések, különösen:

a közös és az Európai Unió által támogatott területfejlesztési

programok és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések koordinálása,

a közös vállalkozások, az ipari parkok és vállalkozói övezetek

együttmûködése,

a határátkelõhelyek mennyiségi és minõségi fejlesztése,

a kooperációban megvalósuló környezetvédelmi célú fejlesztések,

az információs infrastruktúra fejlesztése.

5. Az eszközrendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatok

5.1. A területfejlesztési politika céljait a gazdaságpolitika egészében kell

érvényesíteni:

- az éves költségvetések kialakításában, az ágazati és területfejlesztési

programokban, valamint a jogalkotási tevékenység során figyelembe kell venni

a Koncepcióban megfogalmazott feladatokat;

- a területfejlesztési célkitûzések elérése érdekében a különbözõ elkülönített

állami pénzalapokat, fejlesztési célelõirányzatokat és egyéb állami

eszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangolva kell mûködtetni és

felhasználni, különös tekintettel a központi támogatások térségenkénti és

fejlesztési célonkénti halmozódására;

- az államháztartás reformja és ezen belül az önkormányzati szabályozás

továbbfejlesztése során erõsíteni kell a területi kiegyenlítés

követelményét, indokolt esetben növelni kell a decentralizált döntési körben

mûködõ eszközöket és a térségi forrásokat;

- ki kell dolgozni a területfejlesztést szolgáló forráselosztás

koordinációjának rendszerét;

- tovább kell fejleszteni az elbírálási, pénzügyi és számviteli rendszert,

annak érdekében, hogy a fejlesztési javaslatok megítélése megalapozottabbá,

a területfejlesztési pénzeszközök felhasználása átláthatóbbá,

ellenõrizhetõbbé és nyilvánosabbá váljon;

- a programfinanszírozásra fokozatosan át kell térni, a fejlesztési

támogatásoknál prioritást kell biztosítani a területfejlesztési programmal

alátámasztott pályázatoknak;

- a regionális gazdaságfejlesztés elõsegítésében növekvõ szerepet kell

vállalnia a Magyar Fejlesztési Banknak, illetve az általa és az

önkormányzatok által alapított regionális fejlesztési társaságok

hálózatának. A bankrendszer fejlesztésével összhangban, az állam, az

önkormányzatok, a kamarák és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

összefogásával elõ kell segíteni olyan pénzügyi szolgáltatások létrejöttét,

amelyek hatékonyan segítik a régiók fejlesztését.

5.2. A regionális intézményrendszer fejlesztése:

- a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa hangolja össze a fõváros és a

környéki települések fejlesztési elképzeléseit egymással, valamint az

országos és regionális koncepciókkal, programokkal;

- kiemelt feladat a Balaton és környéke összehangolt, az idegenforgalom és

a környezetvédelem szempontjait egyaránt figyelembe vevõ fejlesztése, az

érintett önkormányzatok koordinált együttmûködésével, a Balatoni Fejlesztési

Tanács keretében;

- ösztönözni kell a megyei területfejlesztési tanácsok regionális szintû

együttmûködését, valamint bõvíteni a regionális fejlesztési tanácsok tervezõ

és szervezõ tevékenységét;

- ki kell alakítani megyei információs rendszerek bázisán a régiók

statisztikai megfigyelési rendszerét a következõ tervezési-statisztikai

régiókra:

Nyugat-Dunántúl: Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye;

Közép-Dunántúl: Veszprém megye, Fejér megye, Komárom- Esztergom megye;

Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;

Közép- Magyarország: Budapest, Pest megye;

Észak-Magyarország: Heves megye, Nógrád megye, Borsod-Abaúj-Zemplén

megye;

Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-

Szatmár-Bereg megye;

Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye;

5.3. A területfejlesztési politika korszerû tervezési rendszerének kialakítása

érdekében:

- az érintett minisztériumok alakítsák ki és egyeztessék térségi fejlesztési

irányelveiket, és vegyék figyelembe azokat a fejlesztési célú pénzeszközök

felhasználása során, egyeztessék az Országos Területfejlesztési Tanács

keretében és értékeljék a pénzeszközök területi felhasználását;

- döntõen a meglévõ adatgyûjtési rendszerekre alapozva, korszerû területi

információs és értékelõ rendszert kell kiépíteni és mûködtetni, megfelelõ

anyagi és hatásköri garanciákkal, központi pénzügyi és szakmai támogatás

mellett;

- az Európai Unió programkészítési gyakorlatának figyelembevételével elõ kell

segíteni regionális szintû tervdokumentumok összeállítását a régiókban;

- erõsíteni kell a területi tervezési szakemberek képzését, a hagyományos

mûszaki képzés mellett nagyobb hangsúlyt fektetve a társadalmi-gazdasági és

ökológiai ismeretekre, valamint a speciális területi finanszírozási

ismeretekre;

- javítani kell a területi kutatások szervezettségét a felmerülõ kérdések

megoldása és az új eredmények hasznosítása érdekében.

III.

A területfejlesztési politika irányelvei a nemzetközi integráció elõsegítése

érdekében

1. A magyar területi politika szorgalmazza:

- az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi

és gazdasági kohéziót központba állító területi politikájának kiterjesztését

egész Európára, Európa világgazdasági szerepének megtartása és az európai

stabilitás érdekében;

- a határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogassa az Európai Unió

kiterjesztése mellett az egész Európát magában foglaló területfejlesztési

stratégia kidolgozását Közép- és Kelet-Európára;

- az egyes térségek, különösen az elmaradott területek erõteljesebb

bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe.

2. Szorgalmazni kell a közép-európai együttmûködést:

- kormányzati szinten a Közép-Európai Kezdeményezés keretében a

területfejlesztés terén a fejlesztéspolitikák összehangolása érdekében;

- a szomszédos országokkal kialakított, illetve létrehozandó kétoldalú

együttmûködések keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti

értékek és az erõforrások közös védelme terén;

- az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti

térségekben, közös területfejlesztési koncepciók kidolgozása és

megvalósítása vonatkozásában.

3. Ki kell használni Magyarország kedvezõ földrajzi fekvését Nyugat és Kelet

Európa között:

- a fõváros szubregionális központi funkcióinak fejlesztésével;

- a Duna menti kooperációk erõsítésével;

- a tudás és technológia átadásban rejlõ lehetõségek felhasználásával;

- a személy- és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetõségek

kiaknázásával;

- a versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti

adottságokra építve.

IV.

A területfejlesztés szempontjából legfontosabb ágazati prioritások

1. A környezetvédelem területén:

- a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelõ életminõséghez

szükséges környezeti állapotjellemzõk fenntartása és javítása különösen a

környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben;

- a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása,

a bioszféra sokszínûségének megtartása mellett menjen végbe;

- a területfejlesztési terveket ésszerû és harmonikus környezet-

igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani; ennek feltétele a

természeti erõforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlõdés

elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezõk

(levegõ, víz, termõföld) és ezek állapotjellemzõi esetében a szükséges

állapot hosszú távú fenntartása.

2. A humán infrastruktúra területén:

- az egészségügyi fejlesztés fõbb irányai: a háziorvosi és házi gyermekorvosi

rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg szakellátás megerõsítése és a

lakossághoz közelebb történõ telepítése, az akut, valamint az ápolási

feladatok intézményes elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlõségének

javítása;

- a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsõdleges feladat az egységes

színvonalú, országos szintû és széleskörû szociális alapellátás kiépítése,

ami a rászorulók számára lehetõvé teszi a közvetlen lakókörnyezetben,

illetve a lakóhelyhez elérhetõ közelségben történõ probléma-kezelést;

- a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben

továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelõ programok, a szociális

földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat mûködését és kiterjesztését;

- a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlõséget. Nem

fordulhat elõ, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvetõ

szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetõk annak következtében, hogy az adott

településen nem mûködik óvoda vagy iskola;

- a kulturális és mûveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális

intézményrendszer fejlesztése;

- a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap-

és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési inno-

váció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi

széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval;

- a lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése,

önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák

támogatásával és a saját erõbõl nem piacképes rétegek és csoportok

támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány

rehabilitációja, az iparosított építésmóddal épített lakóövezetek

felújítása.

3. Az ipar területén:

- legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elõsegítése, a

fejlett, korszerû technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a

kutatásfejlesztési tevékenység a külsõ tõkebevonás ösztönzésével és a humán

erõforrások célirányos képzésével, átképzésével;

- az ipar korszerûsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell,

ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges

tartani;

- állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek

kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása

érdekében;

- kiemelten kell támogatni az ipari együttmûködéseket a szomszédos

országokkal;

- az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás

megvalósítását a nemzetközi szerzõdésekkel és kötelezettségvállalásokkal

összhangban állami eszközökkel kiemelten kell támogatni.

4. Az agrárgazdaság területén:

- az ország kiemelkedõen jó mezõgazdasági adottságainak kihasználása;

- az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az

Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének;

- a különbözõ adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok

megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség

agrárgazdasághoz kötõdõ foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a

népesség helybentartása céljából;

- a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése,

a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok

hatékony megvalósítása érdekében;

- a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi

fejlesztések feleljenek meg a mezõgazdaság termelési funkciójának is;

- a természeti erõforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható

fejlõdés elve, a környezetkímélõ, környezetbarát technológiák és eljárások

elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken;

- az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erõsítendõ a termõhely

adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvezõ adottságú

területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit;

- az egyedi termékek elõállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az

ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó

fejlesztési programok szerint;

- a kedvezõtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az

adottságokhoz illeszkedõ földhasznosítást, különösen az erdõtelepítést és

talajvédõ gyepesítést, továbbá a nagy élõmunka igényû, de egyébként

versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív

foglalkoztatási lehetõségek elterjesztését.

5. Az idegenforgalom területén:

- Az idegenforgalmi területfejlesztésben kétpólusú fejlesztéspolitika

szükséges az alábbiak szerint:

az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett "kiemelt üdülõkörzetek"-ben

fokozott állami szerepvállalással a minõségi turizmus komplex fejlesztése,

a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezõ, de elmaradott

térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató

hálózatának gyorsított ütemû fejlesztése állami támogatással és

preferenciák biztosításával;

- az idegenforgalom állami területi irányításának, koordinációjának

hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az egész országot lefedõ

idegenforgalmi területi intézményrendszer létrehozása, a meglévõ rendszer

korszerûsítése és továbbfejlesztése keretében, a hatósági, szakhatósági és

kamarai feladatok, valamint a nonprofit, szolgáltatás jellegû tevékenység

egyértelmû szétválasztásával.

6. A mûszaki infrastruktúra, ezen belül

6.1. A közlekedés területén:

- fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat

korszerûsítését, a dunai és tiszai víziút fejlesztését a régiók

elérhetõségének javítására és az ország kedvezõ földrajzi elhelyezkedése

elõnyeinek kihasználására;

- nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas

repülõterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének;

- a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és

vasúti szállítás részarányát növelni kell;

- folytatni kell a településeket tehermentesítõ és elkerülõ útszakaszok

létesítésének programját;

- tovább kell javítani a tömegközlekedés minõségét és színvonalát.

6.2. A vízgazdálkodás területén:

- a vízkárelhárítási létesítmények fejlesztése;

- a vezetékes ivóvíz minõségének javítása,

- az EU ajánlásainak megfelelõ szennyvíz elvezetési-tisztítási színvonal

elérése,

- a víziközmû infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása;

- az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme;

- az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elõsegítõ intézkedések

meghozatala, a talajvízszint süllyedés megállítása és vízvisszatartás

megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon.

6.3. Az energiaellátás területén:

- az energiaellátás biztonságának megõrzése, ezen belül

az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói

beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése,

a stratégiai készletek növelése;

- az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése

érdekében;

- az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített

fajlagos energia-felhasználás csökkentése a nemzetgazdaság

versenyképességének javítása érdekében;

- a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése;

- a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése;

- a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a megyék hosszú távú

energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú

koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés

követelményeinek figyelembevételével.

V.

A területfejlesztési politika feladatai az ezredfordulóig

1. Az ország nyugati és keleti régiói közötti fejlettségi, életszínvonal és

civilizációs szintbeli különbségek növekedésének lefékezése, lehetõség

szerint megállítása

Ennek érdekében

- Északkelet- és Kelet-Magyarország bekapcsolása az országos és nemzetközi

kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába;

- a legsúlyosabb helyzetben lévõ megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-

Szatmár-Bereg és Nógrád) kiemelt kormányzati programjai kidolgozásának és

megvalósításának felgyorsítása;

- a területfejlesztési céltámogatáson belül a súlypont áthelyezése a

gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre;

- a külföldi mûködõtõke országba vonzása jogi, gazdasági és mûszaki

feltételeinek megteremtése.

2. Válságban lévõ ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elõsegítése

Ennek érdekében

- az ipari parkok fejlesztését szolgáló célprogram folytatása, a vállalkozási

övezetek országos hálózata és az ipar beszállítói rendszerei kiépítésének

megkezdése;

- a nemzeti agrárprogrammal összhangban komplex vidékfejlesztési programok

kidolgozása és megvalósításuk elkezdése;

- a vállalkozói feltételeket javító komplex tájrehabilitációk folytatása,

illetve megkezdése;

- országos képzõ- és átképzõ programok kidolgozása és beindítása;

- szükség szerinti szociális támogatás biztosítása az átmeneti idõszakra.

3. Települések között az alapvetõ közszolgáltatások kiépítettségében és

színvonalában lévõ különbségek csökkentésének felgyorsítása

Ennek érdekében

- a területi kiegyenlítés követelményének erõsítése az önkormányzati

szabályozásban és a kiegyenlítõ támogatások decentralizált döntési

rendszerének kialakítása;

- a címzett és céltámogatások jelenlegi rendszerének átalakítása a támogatási

rendszerek korszerûsítésével összhangban.

4. A nemzetközi együttmûködésben rejlõ lehetõségek kihasználása

Ennek érdekében

- a kétoldalú kormányközi és az Európai Unió által támogatott:

osztrák - magyar határmenti együttmûködés folytatása,

a már jóváhagyott román - magyar területfejlesztési program megvalósításának

elkezdése és középtávú programként való folytatásának elõkészítése;

a szlovén - magyar, az osztrák - szlovén - magyar, az osztrák - szlovák -

magyar és az ukrán - magyar területfejlesztési együttmûködések beindítása;

- a meglévõ regionális együttmûködések (Alpok-Adria, Kárpátok Eurorégió)

hatékonyabb kihasználása;

- új térségi együttmûködések (Alföld-Bánát-Vajdaság, Tisza-Maros Eurorégió)

kialakításának elõsegítése.

5. Az ország egypólusú településszerkezetének oldása, különös tekintettel a

piacgazdaság követelményeire

Ennek érdekében

- az innováció térbeli terjedése szempontjából meghatározó centrumok

fejlesztésének megkezdése;

- a vidéki vállalkozási, felsõoktatási és akadémiai szakmai, kutató-fejlesztõ

bázisok együttmûködési feltételeinek kialakítása;

- az Európai Unió tapasztalatainak figyelembevételével a fõvároshoz nem kötõdõ

országos hatáskörû hivatali és szakmai szervezetek, intézmények vidéki

központokba való áttelepítési lehetõségeinek vizsgálata.

6. A területfejlesztés intézmény és eszközrendszerének továbbfejlesztése

Ennek érdekében

- a területfejlesztés középszintû intézményrendszerének megerõsítése a

regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok tervezési-programozási,

koordinációs, szervezési tevékenységei szakmai és pénzügyi feltételeinek

javításával;

- elõsegítése a területfejlesztési önkormányzati társulások mûködésének;

- a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének

kialakítása;

- a decentralizált döntési körben mûködõ eszközök arányának növelése és a

programfinanszírozási rendszer bõvítése;

- az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programkészítési

és megvalósítási gyakorlat elsajátítása és alkalmazásának bevezetése;

- az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és

intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének

kidolgozása.

VI.

Záró rendelkezések

1. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy

a. törvényelõkészítõ és végrehajtó tevékenységében érvényesítse az

elfogadott elveket és hosszú távú prioritásokat;

b. intézkedjék a megállapított célok és prioritások megvalósítási

feltételeinek megteremtésérõl, valamint a lehetõségek figyelembevételével

a szükséges eszközökrõl, azok koordinált felhasználásáról;

2. Az Országgyûlés felkéri a regionális és megyei területfejlesztési

tanácsokat, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedõen

készítsék el hosszú távú fejlesztési koncepciójukat és középtávú

programjaikat.

3. Az Országgyûlés felkéri a helyi önkormányzatokat, a gazdasági kamarákat, a

területfejlesztésben érdekelt szakmai érdekképviseleti és civil

szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a Koncepció

megvalósítását.

Határozati javaslat

a Kormány elfogadja az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló

elõterjesztést és elrendeli az Országgyûléshez történõ benyújtását

I n d o k l á s

az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló

országgyûlési határozati javaslathoz

Általános indoklás

A Magyar Köztársaság Országgyûlése 1996. március 19-én elfogadta a

területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvényt (a

továbbiakban: törvény).

A törvény meghatározza - elõször az ország történetében - a Magyar

Köztársaságban folyó területfejlesztési tevékenység kereteit,

intézményrendszerét, a különbözõ kormányzati szervek, az önkormányzatok,

nonprofit és társadalmi szervezetek feladatait, és ezáltal megteremti az

átfogó, a piacgazdálkodáshoz alkalmazkodó területfejlesztési tevékenység

feltételeit.

Ez az intézményrendszer feltételezi, a törvény szövege rögzíti, hogy a

fejlesztés alapját országos és térségi szintû területi tervezési dokumentumok,

területfejlesztési koncepciók, programok és rendezési tervek képezik.

A törvény 6. § a) pontja szerint az Országgyûlés "határozattal elfogadja az

országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a

területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú

prioritásokat."

E törvényi felhatalmazás alapján készült el az Országos Területfejlesztési

Koncepció-ról szóló határozati javaslat (a továbbiakban: Javaslat) és a

háttéranyag, amely a Koncepció megalapozását, az ország térszerkezetének

jövõképét mutatja be.

A Koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló

tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, a

fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, továbbá

információkat biztosít az ágazati és kapcsolódó területi tervezés és a

területfejlesztés szereplõi számára.

A Koncepció célja

- a nemzetközi feltételekhez illeszkedve hosszú távra meghatározni azokat

a területfejlesztési alapelveket, irányelveket és célokat, amelyeket a

kormányzat - a törvény keretei között - saját területfejlesztési

tevékenysége során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a

területfejlesztés további szereplõit;

- részletezni azokat a területi célkitûzéseket, amelyeket az ágazati

fejlesztési politikákban érvényesíteni kíván;

- elõsegíteni a törvény által bevezetett új intézményrendszer feladatainak

ellátását, a megyei és regionális területfejlesztési koncepciók

összhangjának megteremtését.

A Koncepció a hosszú távú fejlesztési célok és prioritások mellett

meghatározza és részletezi a középtávú feladatokat. Hosszú távon a fõ

demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, valamint néhány

nagy fontosságú, hosszú megvalósítási idejû infrastrukturális hálózat céljai

kerülnek megfogalmazásra. Középtávon felvázolja a fejlesztési programokat és a

pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának

kereteit.

A fentiek értelmében a koncepció feladata:

- az átfogó irányelvek és célok meghatározásával biztosítani és

ösztönözni az összehangolt nemzeti területi politika kialakítását,

elõsegíteni a térségi és helyi közösségek területfejlesztési

kezdeményezéseinek összhangját az országos célkitûzésekkel;

- információkat biztosítani az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak,

programjainak és terveinek kidolgozásához és megvalósításához, a

társadalom, a gazdaság, valamint a természet és a környezet dinamikus

egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;

- elõsegíteni az Európai Unió regionális politikájához való

illeszkedést, valamint a regionális együttmûködésben rejlõ kölcsönös

elõnyök hasznosítását.

Részletes indoklás

I. fejezet

A Javaslat I. fejezete bemutatja az ország jövõbeni térszerkezetének azon fõbb

jellemzõit, melyek a területi egyenlõtlenségek mérséklését eredményezõ, a

területfejlesztési koncepcióban rögzített regionális fejlõdés következtében

alakulnak ki. A jövõkép nem elérendõ célállapot, hanem stratégiai irányok

értékközpontú rendszere, amit a változó körülmények között a konkrét célok,

prioritások és eszközök kidolgozása során kell érvényesíteni.

II. fejezet

A törvény a területfejlesztés céljaként határozza meg az ország egész

területén, valamennyi térségben a fejlõdés elõsegítését, az életminõség és a

gazdaság feltételeinek javítását, ezzel összhangban a társadalmi, a gazdasági

és környezeti érdekek összehangolásának szükségességét.

Az eltérõ természeti, társadalmi és gazdasági adottságok miatt törvényszerû az

egyenlõtlen területi fejlõdés. Súlyos hátrányos területi különbségek alakultak

ki Kelet és Nyugat-Magyarország, a fõváros és a vidék, a fejlett és a

hátrányos helyzetû térségek között, amelyek az átalakulás során a

piacgazdaságra való áttéréssel tovább erõsödhetnek. A növekvõ társadalmi

feszültségek veszélyeztetik az átalakulás sikerét, ezért a törvény a célok

között a kedvezõtlen területi különbségek mérséklését átfogó és kiemelt

célként határozza meg. Ugyanakkor a decentralizációval, az önfenntartó

fejlõdés ösztönzésével jelentõs társadalmi erõforrások szabadíthatók fel az

ország egész területén, ezáltal a területfejlesztés a modernizáció meghatározó

tényezõje lehet.

A Javaslat a lehetséges területi fejlõdési változatok közül a kiegyensúlyozott

fejlõdési modell érvényesítésére tesz javaslatot.

A II. fejezet 1-3. pontjához

A Javaslat a törvény alapján megfogalmazza a területfejlesztés átfogó céljait

és irányelveit az ország egészére, valamint részleteiben a területi

egyenlõtlenségek mérséklése érdekében.

A területfejlesztés alapvetõ feladata a társadalmi-gazdasági szempontból

elmaradott, az ipari szerkezet-átalakítás és a mezõgazdasági vidékfejlesztés

térségei, továbbá a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek

felzárkóztatása. Ezért a hátrányos helyzetû kistérségek fejlesztésére

területileg differenciált módon többlettámogatást kell biztosítani, valamint a

gazdasági folyamatok figyelemmel kísérésével is meg kell akadályozni további

válságterületek kialakulását.

Ez a nemzeti területi politika prioritása, amely szorosan illeszkedik az

Európai Unió területi politikájához, alapvetõ feltétele az EU csatlakozási

folyamatnak.

A II. fejezet 4-5. pontjához

A Javaslat bemutatja a fejlesztési prioritásokat a területfejlesztés

kedvezményezett térségeiben, valamint a különbözõ természeti és földrajzi

adottságú térségekben.

E pontban kerültek megfogalmazásra azok a természetvédelemmel,

környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények - a táj védelme, a felszíni és

felszín alatti vizek védelme, a légszennyezés mérséklése, országos

kármentesítési program végrehajtása -, melyeket a területfejlesztés során is

érvényesíteni kell.

A területfejlesztés céljai megvalósítása érdekében szükséges a

területfejlesztési eszközrendszer hatékonyságának növelése. Ezért indokolt az

állami eszközök koordinált rendszerének kialakítása, a decentralizált döntési

körben mûködõ eszközök arányának növelése és a programfinanszírozási rendszer

bõvítése.

A Javaslat kiemelt jelentõséget tulajdonít a regionális intézményrendszer

fejlesztésének. A törvény két funkcionális regionális fejlesztési tanács

(Fõváros és agglomerációja, Balaton térsége) létrehozását nevesítetten

rögzíti.

A Fõváros és agglomerációja fejlesztési és rendezési szempontból szerves

egységet képez, sokoldalú térbeli munkamegosztás, munkaerõpiaci

kapcsolatrendszer alakult ki. Az erõsen urbanizált térség környezeti

problémái, közlekedési rendszere, terület-felhasználási, ezen belül

zöldfelületi szerkezete, további infrastrukturális és gazdasági fejlesztése

elengedhetetlenné teszi az e kérdésekben érintettek kötelezõ együttmûködését.

A Balaton térségében a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint az

ezekre alapuló idegenforgalmi érdekek összehangolása, a rendkívül sérülékeny

tó vízminõségének javítását szolgáló összehangolt fejlesztéspolitika

kialakítása és érvényesítése indokolja a jelenleg kormányhatározattal

megerõsített, alapszabállyal létrehozott regionális tanács törvényi szintû

megerõsítését.

A regionális fejlesztési tanácsok létrehozását a nemzetközi pénzügyi

forrásokhoz való hozzájutás is indokolja. A magyar régiók az EU jelenlegi

feltételrendszere szerint az elmaradott térségek közé tartozhatnak, a

reménybeli támogatások szempontjából ez a legkedvezõbb besorolás. A

támogatások igényléséhez regionális fejlesztési programokat kell kidolgozni,

az országos és az európai prioritásoknak megfeleltetve, hozzárendelve az

országos és a regionális pénzügyi hozzájárulásokat.

Mivel a területfejlesztés térségi szinten a megyei területfejlesztési tanácsra

és programjaira épül, a régiót alkotó megyék fejlesztési programjainak

összehangolásával, a megyei források hozzárendelésével kell a régió

fejlesztési programját elõállítani.

A tervezési folyamat egységes, korszerû rendjének megteremtése biztosítja a

területfejlesztésben érintettek számára az áttekinthetõséget, a tervek

egymáshoz való kapcsolódását és a források összehangolt, ellenõrizhetõ

felhasználását. A tervezési rendszer kialakítása megköveteli a korszerû

területi információs és értékelõ rendszer kiépítését és mûködtetését.

Mindezen feladatok színvonalas ellátása érdekében hangsúlyt kell helyezni a

területi tervezési szakemberek képzésére, a területi kutatások hasznosítására.

III. fejezet

Az egyes térségek közötti kapcsolatok és kölcsönhatások Európán belüli

erõsödésével a területi politikát nemzeti és térségi szinten egyaránt

nemzetközi összefüggéseiben kell megalapozni, meghatározni és érvényesíteni.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben számolni kell a területi

munkamegosztás erõsödésével, a személyek, a munkaerõ, az áruk és a tõke

szabad, többirányú áramlásával. Figyelembe kell venni a minõségében megújuló,

növekvõ forgalmat, az országok, a régiók, a települések közötti verseny és

munkamegosztás szélesedését.

A közép- és kelet-európai gazdasági-politikai változások eredményeként

lehetõséggé vált Európa gazdasági és területi egységének megteremtése. Hazánk

természetföldrajzi helyzetébõl adódóan szorgalmazni kell a közép-európai

együttmûködést.

Az ország 19 megyéje közül 14 tekinthetõ határmentinek, közülük többen részt

vesznek a különbözõ regionális együttmûködési formákban. (PHARE-CBC, Dunamenti

Régiók Szövetsége, Kárpátok Eurorégió, Alpok-Adria Munkaközösség, Duna-Maros-

Tisza Eurorégió).

Az együttmûködések politikai elõfeltételei a stabil, demokratikus politikai

rendszerek, az országok közötti kapcsolatok, együttmûködési szerzõdések.

IV. fejezethez

A Javaslat ebben a fejezetben foglalja össze a területfejlesztés szempontjából

legfontosabb ágazati prioritásokat.

A IV. fejezet 1. pontjához

A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai, feladatai két vonatkozásban

kapcsolódnak közvetlenül a területfejlesztéshez, egyrészt mint

területfejlesztési célok, másrészt mint a területfejlesztés feltételei.

A közelmúltban az Országgyûlés által elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi

Program általános célkitûzései jellegüknél fogva olyanok, hogy mind célként,

mind feltételként kapcsolódnak a területfejlesztéshez.

A Koncepció a környezet védelmérõl szóló törvénnyel összhangban fogalmazza meg

a területfejlesztés egyik legfontosabb céljaként a megfelelõ életminõséghez

szükséges környezeti állapotjellemzõk fenntartását és javítását különösen a

környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben.

A IV. fejezet 2. pontjához

A népesség egészsége és képzettségi szintje minden társadalom fejlõdésének

alappillére.

Ezért a Javaslat megfogalmazza a humán infrastruktúra fejlesztésének

legfontosabb feladatait, melyeket a területfejlesztés során is figyelembe kell

venni és megvalósulásukat elõ kell segíteni a területfejlesztés

eszközrendszerével is. Mind az egészségügyi, mind a közoktatási

fejlesztéseknél arra kell törekedni, hogy az alapvetõ szolgáltatások a

lakóhelyen hozzáférhetõk legyenek, ezzel is javítva a különbözõ

településtípusokban élõk esélyegyenlõségét.

A IV. fejezet 3-6. pontjához

Az iparban az átalakulási folyamat és a piaci alkalmazkodás megkezdõdött. A

termelési szerkezet változásában már érvényesülnek nemzetközi tendenciák, de

az ágazat modernizációja, a stabil növekedés fenntartása csak az

ezredfordulóra várható. Az ipar hatékony térbeli elhelyezkedésének feltétele

az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása.

Az agrárgazdaság az ország fontos, gondos használat mellett nem elapadó,

megújuló természeti erõforrásait hasznosítja, a vidéki települések, különösen

a kistelepülések szinte kizárólagos gazdasági bázisa. A vidéki népesség

mintegy fele közvetlenül kötõdik az agrárgazdasághoz, ez megélhetésének

gyakorlatilag egyetlen forrása. A települések bevételei és az ott élõ népesség

jövedelme révén településformáló erõ, a közvetlen természeti kapcsolata pedig

nemcsak a talajra, hanem tágabb értelemben az egész természeti és épített

környezetre hat. Tartósan devizatermelõ ágazat, a fizetési egyensúly

megtartásában szerepe alapvetõ.

Ennek a gazdasági bázisnak alapja a termõföld, ami más erõforráshoz képest

bõségesen áll rendelkezésre az ország területéhez és a népesség számához

viszonyítva egyaránt.

A területfejlesztés kiemelt fontosságú része a vidékfejlesztés, mely az

agrárgazdaság szerkezet-átalakításán túlmenõen magában foglalja a vidéki

lakosság jövedelemszerzésének és életkörülményeinek javítását, a természeti

erõforrások megõrzését, a helyi közösségek önszervezõdésének erõsítését. A

Koncepció összefoglalja azokat a feladatokat, melyek megvalósítása egyaránt

része mind a területfejlesztésnek, mind a vidékfejlesztésnek.

A gazdaság fejlõdésében egyre nagyobb szerepet játszik az idegenforgalom

alakulása.

A magyar idegenforgalom nemzetközi versenyképességének megõrzéséhez, hosszú

távon való fenntartásához és így az idegenforgalomból származó bevételek

növeléséhez elengedhetetlen az ország meglévõ, területileg is differenciált

idegenforgalmi adottságainak komplex feltárása, fejlesztése, eladható ún.

"idegenforgalmi termék"-ké, illetve "idegenforgalmi szolgáltatás"-sá

fejlesztése. Az egyes régiók, megyék, kistérségek és települések adottságainak

és a kereslet-kínálat figyelembevételével határozhatók meg a turizmus területi

fejlesztésének irányai, prioritásai.

A területfejlesztés szempontjából a mûszaki infrastruktúrán belül kiemelt

jelentõsége van a közlekedésnek. A közlekedés nemzetközi kapcsolatainak

szélesítése; autópályák és a nagy sebességû vasútvonalak építése, a dunai

víziszállítás fejlesztése, és a nemzetközi forgalmat is fogadó repülõterek

számának gyarapítása elõsegítheti az ország Európai Unióhoz való

integrálódását, a nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódás hatékonyságának

javítását.

V. fejezet

A Javaslat a hosszabb távon megvalósítandó célkitûzések közül kijelöli azokat

a feladatokat, melyeket középtávon az ezredfordulóig meg kell valósítani a

területfejlesztési törvényben foglaltak végrehajtása érdekében. Ezek közül

legfontosabb a nyugati és keleti régiók között a területi különbségek

mérséklése, a válságkörzetekben az ipari és mezõgazdasági szerkezetváltás

elõsegítése, a különbözõ településtípusokban a közszolgáltatás színvonalában

meglévõ különbségek csökkentése, a nemzetközi együttmûködésben rejlõ

lehetõségek kihasználása, az ország egypólusú településszerkezetének oldása.

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás elõkészítése illetve a csatlakozás

egyik alapvetõ feltétele, hogy megerõsödjék a területfejlesztés középszintû

intézményrendszere, megszervezõdjenek a programozási (tervezési-statisztikai)

régiók, a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok elkészítsék

programjaikat. Ezek a programok feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a hazai

állami, önkormányzati, magánszféra forrásai, és a nemzetközi források

összehangoltan, hatékonyan szolgálják a területfejlesztés céljainak

megvalósítását.

A javaslat ezért követelményként fogalmazza meg a középszintû

intézményrendszer korszerûsítését, koordinációs, programozási tevékenységének

javítását, az állami eszközök összehangolását és decentralizált hányadának

növelését, valamint az Európai Unió strukturális alapjaihoz illeszkedõ cél-,

eszköz-, és intézményrendszer kidolgozását.

VI. fejezet

A javaslat e fejezetben fogalmazza meg, hogy az Országos Területfejlesztési

Koncepció végrehajtása érdekében az Országgyûlés mit vár el a Kormánytól, a

regionális és megyei területfejlesztési tanácsoktól, a helyi

önkormányzatoktól, a gazdasági kamaráktól, a területfejlesztésben érdekelt

szakmai érdekképviseleti és civil szervezetektõl.

Eleje Honlap