A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4963.. számú

törvényjavaslat

a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény

módosításáról

Elõadó: Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1997. október

1997. évi ..... törvény

a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény

módosításáról

1. §

A számvitelrõl szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép, egyidejûleg a § kiegészül az alábbi (5)-(6) bekezdéssel:

"(4) A törvény hatálya kiterjed a külföldi székhelyû vállalkozás - külön

törvényben meghatározott - magyarországi fióktelepére.

(5) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozóan -

ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a vállalkozókra vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni.

(6) A törvény hatálya nem terjed ki a külföldi székhelyû vállalkozás

magyarországi kereskedelmi képviseletére."

2. §

Az Szt. 4. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe a mûködésérõl,

a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl a naptári év könyveinek

lezárását követõen, e törvényben meghatározott kettõs könyvvitellel

alátámasztott - a 17-56. §-ok szerinti - éves beszámolót köteles

készíteni.

(4) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepét az e törvény

szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra

hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszûnés napjára - mint

mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésõbb a megszûnést követõ 90

napon belül."

3. §

(1) Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell

tüntetni az elõzõ naptári év megfelelõ adatát, és ha az adatok nem

hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítõ mellékletben indokolni

kell. Amennyiben az ellenõrzés, az önellenõrzés az elõzõ év(ek) éves

beszámolójában elkövetett jelentõsebb összegû hibá(ka)t állapított

meg, akkor az elõzõ év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig

megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerõssé vált

megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás

minden tételénél az elõzõ év adatai mellett be kell mutatni, azok nem

képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a

mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban

szerepelnek az elõzõ évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó

módosítások, valamint a tárgyévi adatok."

(2) Az Szt. 18. §-a kiegészül a következõ (4) bekezdéssel, a jelenlegi (4)-

(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:

"(4) E törvény alkalmazásában jelentõsebb összegû a hiba, ha a hiba

feltárásának évében az ellenõrzés, az önellenõrzés során, az egy adott

évet érintõen megállapított hibák és hibahatások - eredményt, saját

tõkét növelõ-csökkentõ - értékének együttes (elõjeltõl független)

összege meghaladja a 14. § (4) bekezdése szerint elkészített

számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben

jelentõsebb összegû a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különbözõ

ellenõrzések során - ugyanazon évet érintõen - megállapított hibák,

hibahatások eredményt, saját tõkét növelõ-csökkentõ értékének együttes

(elõjeltõl független) összege eléri az adott év mérlegfõösszegének 1

százalékát, illetve ha a mérlegfõösszeg 1%-a meghaladja az 500 millió

forintot, akkor az 500 millió forintot."

4. §

Az Szt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni

értékû jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, a kísérleti fejlesztés

aktivált értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan - a 37. §

szerint meghatározott várható élettartam, de legalább a 37. § (3)

bekezdése szerinti kötelezõ leírási idõ alatt - szolgálják a vállalkozási

tevékenységet."

5. §

Az Szt. 24. §-a kiegészül a következõ (5) bekezdéssel:

"(5) Aktív idõbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni a 22. §

(3) bekezdése alapján az immateriális

javak közé nem tartozó vagyoni értékû jog beszerzési értékének azt a

részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követõ

idõszak(ok)ra szabad elszámolni."

6. §

Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következõ mondattal:

"A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett

tõkeként kell kimutatni - a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a

mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyû

vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont

mindaddig, amíg a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe meg

nem szûnik."

7. §

Az Szt. 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el

nem számolt elõlegek, továbbá a munkavállalónak valutában vagy devizában

külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt elõlegek

forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen

fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történõ átutalás

esetén a deviza, a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell

meghatározni."

8. §

Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron,

illetve könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke

tartósan - a mérlegkészítés napját megelõzõen legalább egy éven keresztül

- nem csökkent az értékpapír könyv szerinti értéke alá."

9. §

Az Szt. 35. §-a a következõ (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél a

mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan

rendelkezésre bocsátott -, a 26. § (3) bekezdése szerint vagyonként

kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerzõdés, megállapodás szerinti értéke

( legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték

együttes összege) minõsül beszerzési árnak.

(17) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe mûködése

során, a (16) bekezdésben foglaltakon túlmenõen, beszerzésként - a (8)

bekezdés-ben elõírtak esetén importbeszerzésként - köteles elszámolni a

külföldi székhelyû vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétõl kapott

eszközök számla szerinti értékét a rövid lejáratú kötelezettségekkel

szemben. Az így állományba vett eszközök beszerzési értéke - ez esetben

is - magában foglalja mindazon, jelen § szerinti tételeket, amelyek az

eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók."

10. §

Az Szt. 40. §-a kiegészül a következõ (8) bekezdéssel:

"(8) Ha a vállalkozó az importbeszerzést, az importszolgáltatást a 35. § (10)

bekezdésének c) pontja szerint - a meglévõ deviza, valuta könyv szerinti

árfolyama alapján - értékelte, akkor az ebbõl adódó kötelezettségét - a

(3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen - a nyilvántartásba vételkor

meglévõ deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell a pénzügyi

rendezésig kimutatni."

11. §

Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a

vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését - ellenõrzés,

önellenõrzés esetén az elõzõ év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító

jelentõsebb összegû tételeket elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény

keletkezésére, módosítására ható fõbb tényezõket, a mérleg szerinti

eredmény összetevõit, kialakulását mutatja be."

12. §

Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás két

módjának megfelelõen kétféle

eredménykimutatás készíthetõ, amelyek tagolását, továbbá az egyes tételek

tartalmára vonatkozó további elõírásokat a 2. számú melléklet foglalja

magában. Az ellenõrzés, az önellenõrzés által megállapított nem

jelentõsebb összegû hibák eredményre gyakorolt hatását (ideértve az

emiatti társasági adó többletét, illetve hiányát is) az eredménykimutatás

megfelelõ tárgyévi adatai tartalmazzák."

13. §

Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ b) ponttal, a jelenlegi

b) pont jelölése c) pontra módosul:

[(2) A teljesítés idõszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában

foglalja]

"b) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe által a

külföldi székhelyû vállalkozásnak, a külföldi székhelyû vállalkozás

más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás

számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban,

szerzõdésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi

székhelyû vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert -

általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,"

14. §

Az Szt. 46. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi

székhelyû vállalkozástól, vagy

annak más fióktelepétõl igénybevett szolgáltatásokat (ideértve az

irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken

szolgáltatásként köteles az anyagjellegû ráfordítások, illetve az egyéb

költségek között elszámolni."

15. §

Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység

(üzletmenet) során felmerült, az elõzõekben felsorolt jogcímek alá nem

tartozó költségeket [mint például a bankköltséget a 35. § (4) bekezdésében

foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési költségei között el

nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a le nem vonható általános

forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegû szolgáltatás értékét, továbbá

a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást]. A nem anyagjellegû

szolgáltatások értékét a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni."

16. §

(1) Az Szt. 66. §-

ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a saját tõke jegyzett

tõkébõl, tõketartalékból, eredménytartalékból és egyszerûsített mérleg

szerinti eredménybõl áll. A jegyzett tõke a tulajdonosok, a tagok

által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és

a nem

pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök együttes, a

társasági szerzõdés szerint elfogadott értékével egyezik meg."

(2) Az Szt. 66. §-

ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Tartaléknak minõsül

a) az egyszerûsített mérleg eszközoldalára beállí-tott saját termelésû

készletek, továbbá az általános forgalmi adót nem tartalmazó vevõk

együttes összegének, és

b) az egyszerûsített mérleg forrásoldalára beállí-tott, a vásárolt

készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítók általános

forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a nem áru-

szállításból, a nem szolgáltatásteljesítésbõl, a nem hitel- és

kölcsönfelvételébõl származó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem

könyvelt, de a tárgyidõszakot terhelõ, elismert, a jövõben

költséget, ráfordítást jelentõ kötelezettségek összege (ideértve a

pénzügyileg még nem rendezett, a jövõben költséget, ráfordítást

jelentõ adókötelezettség összegét is), valamint a céltartalék

együttes összegének

különbözete (negatív elõjelû is lehet)."

(3) Az Szt. 66. §-

ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerûsített

mérlegben kimutatni - a 28. § (3) bekezdésében felsoroltak mellett - a

pénzmozgáshoz

még nem kapcsolódó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt,

elismert kötelezettségeket, így a tulajdonosok részére járó

(fizetendõ) osztalék (részesedés) összegét, a nem áruszállításból, a

nem szolgáltatásteljesítésbõl, a nem hitel- és kölcsönfelvételbõl

származó, de a tárgyidõszakot terhelõ, a jövõben költséget,

ráfordítást jelentõ kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalom-

biztosítási járulék, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel a

december 31-ig terjedõ idõszakra elszámolt (bevallott), de pénzügyileg

a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezett-ségek összegét

is."

17. §

Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A 35. § (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái

számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó elõírásokat, továbbá a 35.

§ (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerûsített mérleg készítésénél nem

kötelezõ alkalmazni. A 35. § (14) bekezdése szerinti eszközök az

egyszerûsített mérlegben nem mutathatók ki."

18. §

Az Szt. 71. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a

könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - a külföldi székhelyû vállalkozás

által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott

eredmény felhasználására vonatkozó határozatot legkésõbb a tárgyévet

követõ év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni, annak egy eredeti

vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbehelyezéssel egyidejûleg - a

Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak megküldeni."

19. §

(1) Az Szt. 72. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó köteles az éves

beszámolót az üzleti jelentés kivételével, illetve az egyszerûsített

éves beszámolót közzétenni. A kiegészítõ melléklet egészének vagy egy

részének közzétételétõl el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló,

illetve egyszerûsített éves beszámoló felülvizsgálatát végzõ

könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni,

pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmû megítéléséhez a mérlegben, az

eredménykimutatásban szereplõ adatok elegendõek.

(2) Ha az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló

felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is

tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerûsített éves beszámolót

köteles a vállalkozó közzétenni."

(2) Az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a 73. § (7) bekezdése szerinti vállalkozó közzétett éves

beszámolója, illetve egyszerûsített

éves beszámolója nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, akkor a

vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerûsített

éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítõ melléklete

minden példányán köteles feltüntetni: "A közzétett adatokat

könyvvizsgáló nem ellenõrizte." Ez esetben a kiegészítõ melléklet

közzétételétõl nem lehet eltekinteni."

(3) Az Szt. 72. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Az ismételt közzétételhez is szükséges - a 73. § (1) bekezdése szerinti

kötelezõ könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra

jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követõ 30 napon

belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó vállalkozónak - a cégbíróságnál

történõ letétbe helyezés."

20. §

(1) Az Szt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó - a (7) bekezdésben

foglaltak kivételével - köteles az éves beszámoló, illetve az

egyszerûsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja

elõtt a (3) bekezdésnek megfelelõen bejegyzett könyvvizsgálót,

könyvvizsgálói társaságot megbízni, külön törvény szerint

könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló számára a megbízást a

vállalkozó, a tulajdonos,

illetve a tulajdonos képviselõje adja, amennyiben a külön törvény

szerint a könyvvizsgálót nem választották."

(2) Az Szt. 73. §-a kiegészül a következõ (7)-(8) bekezdéssel:

"(7) Nem kötelezõ az (1) bekezdés szerint könyvvizsgálót, könyvvizsgálói

társaságot az éves beszámoló, illetve az egyszerûsített éves beszámoló

felülvizsgálatával megbízni,

a) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet

megelõzõ év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot,

b) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet

megelõzõ év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a

vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját,

illetve egyszerûsített éves beszámolóját legalább mérlegképes

könyvelõi képesítéssel rendelkezõ vezeti és készíti el.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:

a) az a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot

törvény írja elõ,

b) a takarékszövetkezet,

c) a 3/A. § e) pontja szerint konszolidálásba bevont vállalat,

d) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe,

e) az a (7) bekezdés a), illetve b) pontja hatálya alá tartozó

vállalkozó, ahol az adott évben az éves nettó árbevétel a megadott

értékhatárt meghaladja, az ezt az évet követõ minden évben."

21. §

(1) Az Szt. 81. §-a (1) bekezdésének elsõ három mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre történõ áttéréskor az

éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló mérlege alapján

egyszerûsített mérleget kell készíteni úgy, hogy a mérleg fõösszege ne

változzon meg. Az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló

elkészítését megelõzõen az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az

idõbeli elhatárolásokat - a 24.§ (3) bekezdése és a 29. § (2) bekezdésének

b) és c) pontja kivételével - az eredmény terhére, illetve az eredmény

javára történõ elszámolással, a 24. § (3) bekezdése szerinti aktív idõbeli

elhatárolást az átvállalt kötelezettséggel szemben, a 29. § (2)

bekezdésének b), illetve c) pontja szerinti passzív idõbeli elhatárolást az

annak jogcíméül szolgáló eszközzel szemben, az értékhelyesbítéseket az

értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. Az egyszerûsített

mérlegben a vevõk, a szállítók, az egyéb kötelezettségek állományát - azok

általános forgalmi adó tartalmának levonásba helyezése nélkül - a

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem

kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni."

(2) Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ rendelkezéssel:

"A 66. § (7) bekezdése szerinti - a tartaléknál a 66. § (5) bekezdésének b)

pontja szerint figyelembe vett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket az

egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett

érvényesíteni, nyitás után rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal

szemben kell elszámolni."

22. §

Az Szt. 88. §-a kiegészül a következõ (3) bekezdéssel:

"(3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a 72. § (4) bekezdése szerint

közzétett éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló egészében vagy

részben nem felel meg e törvény elõírásainak, akkor az ilyen vállalkozóra

az adózás rendjérõl szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki."

23. §

Az Szt. 1. és 4. számú melléklete e törvény 1-2. számú melléklete szerint

módosul.

Hatálybalépés

24. §

Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. A 3., 7., 8., 10., 11., 12.,

15., 16., 17., 19., 20., 23. §-sal módosított rendelkezéseket az 1997. évi

beszámolók készítése során is lehet alkalmazni.

1. számú melléklet

az 1997. évi ..... törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének

módosítása

Az Szt. 1. számú mellékletének 2. pontja kiegészül a következõ f) alponttal:

"f) A tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható elõzetesen

felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén is figyelembe kell

venni. Amennyiben a levonható és a le nem vonható elõzetesen felszámított

általános forgalmi adó összegét - a vonatkozó törvény szerint - utólag

módosítani kell, és a módosítás a vállalkozás számviteli politikájában

meghatározott jelentõs összegû, akkor a módosítással egyidejûleg (nem

visszamenõlegesen) a beszerzési értéket az egyéb követelésekkel, illetve az

egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell helyesbíteni."

Az Szt. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. A beruházásokra adott elõlegként a beruházási szállítónak,

importbeszerzéseknél az importálást végzõ vállalkozónak ilyen címen átutalt

- a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem

tartalmazó - összegeket kell kimutatni."

Az Szt. 1. számú melléklete 6. pontjának utolsó mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A készletekre adott elõlegként az anyag-, áruszállítónak,

importbeszerzéseknél az importálást végzõ vállalkozónak ilyen

címen átutalt, fizetett - a levonható elõzetesen felszámított általános

forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni."

Az Szt. 1. számú melléklete a következõ 25. ponttal egészül ki:

"25. A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid

lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

között köteles kimutatni a külföldi székhelyû vállalkozással vagy annak

más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit,

ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevõi, megrendelõi az

ellenértéket - a devizajogszabályok elõírásainak megtartásával -

közvetlenül a külföldi székhelyû vállalkozásnak, vagy annak más

fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét,

amelyet a külföldi székhelyû vállalkozás, vagy annak más fióktelepe

közvetlenül egyenlít ki. A devizajogszabályok elõírásai figyelembe

vételével pénzügyileg nem rendezendõ követeléseket és kötelezettségeket év

végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó

különbözetet egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell

elszámolni."

2. számú melléklet

az 1997. évi ..... törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 4. számú mellékletének

módosítása

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 5. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"5. Személyi jellegû ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti

jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy

illetménybõl levont, kötelezettségként elõírt összegek (személyi

jövedelemadó, egyéb levonások), ide nem értve az Szt. 66. §-ának (7)

bekezdése szerinti kötelezettségeket."

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 8. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"8. Egyéb kiadások: az adózott jövedelembõl teljesített, beruházási kiadásnak

nem minõsülõ végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz

kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként

elõírt társasági adót (adóelõleget), továbbá az elõzetesen felszámított és

megfizetett levonható általános forgalmi adót is."

Az Szt. 4. számú mellékletének II. része 9. pontjának 1/a) alpontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[9. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések: e tételben a pénzügyileg

realizált adózás elõtti eredményt

1. csökkentõ összegként (levonásként) kell figyelembe venni:]

"a) a tárgyi eszközök, immateriális javak - kiegészítõ nyilvántartásba

felvett - tárgyévi, az Szt. 37. §-

ának (1)-(3) bekezdése szerint tervezett, az Szt. 38. §-ának (1)

bekezdése szerint terven felül elszámolt, az Szt. 38. §-ának (2)

bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét;"

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 9. pontja kiegészül a következõ

rendelkezéssel:

"A vásárolt készletek miatti költségkorrekció elszámolásakor abból kell

kiindulni, hogy a készletfelhasználás elsõdlegesen a már kifizetett,

költségként elszámolt tételekbõl történt."

Általános indokolás

a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény

módosításához

A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítását elsõsorban a

külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi

képviseleteirõl szóló törvényjavaslatban foglaltak indokolják. A külföldi

székhelyû vállalkozás és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ, gazdálkodási

önállósággal felruházott szervezeti egysége, a magyarországi fióktelepe

közötti kapcsolat sajátos számviteli szabályozást tesz szükségessé.

Ebbõl következõen, a belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett külföldi székhelyû

vállalkozás magyarországi fióktelepére is ki kell, hogy terjedjen a számviteli

törvény hatálya. A fióktelep sajátos helyzete (jogilag nem önálló, de a

vállalkozási tevékenysége eredményét elkülönítetten ki kell mutatnia)

indokolja, hogy a könyvvitel zárt rendszerében, kettõs könyvvitellel

alátámasztott éves beszámolót készítsen, és az általános elõírások szerint

helyezzen letétbe a cégbíróságon és tegyen közzé.

Az általános számviteli elõírásokból következõen:

- a fióktelep mérlegének tartalmaznia kell mindazon eszközöket, a saját tõkét,

amelyet a külföldi székhelyû vállalkozás tartósan a rendelkezésére

bocsátott, és amelyek a fióktelep mûködéséhez, tevékenységéhez szükségesek

(természetesen, tartalmazza a fióktelep tevékenysége során keletkezett

kötelezettségeket és elért vagyonváltozást is);

- a fióktelep eredménykimutatásának tartalmaznia kell a fióktelep mûködésének,

tevékenységének eredményét a

számviteli törvényben elõírt részletezésben, és az eredmény keletkezésére

ható tényezõket, azaz a fióktelep bevételeit, költségeit-ráfordításait.

A fióktelep sajátos helyzetébõl adódik, hogy a fióktelep és a külföldi

székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe) egymás közötti kapcsolatát külön

kell szabályozni: a külföldi székhelyû vállalkozástól vagy annak más

fióktelepétõl történõ beszerzés a fióktelepnél - általában -

importbeszerzésnek minõsül, a külföldi székhelyû vállalkozás vagy annak más

fióktelepe felé teljesített áruszállítás és szolgáltatásnyújtás ellenértékét

pedig az általános elõírások szerint - a sajátosságok érvényesülésével -

árbevételként kell elszámolni. Az egymás közötti kapcsolat elszámolásának a

bizonylata a számla, olyannak tekintve ezt a kapcsolatot, mintha az a külföldi

vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre.

A fióktelep sajátos helyzetébõl következik, hogy a fióktelep és a külföldi

székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe) egymás közötti kapcsolatának

pénzügyi rendezése - ha ezt a devizajogszabályok lehetõvé teszik - elmaradhat

vagy nem közvetlenül rendezõdik. Ezért elõ kell írni, hogy a pénzügyileg nem

rendezendõ követeléseket és kötelezettségeket össze kell év végén vezetni, s

a különbözettel az eredményt kell módosítani.

A törvény hatályos elõírásai szerint 1998. január 1-jétõl minden kettõs

könyvvitelt vezetõ vállalkozásnak közzé kell tennie a számviteli törvény

szerint elkészített és könyvvizsgáló által felülvizsgált beszámolóját. Ehhez

már az 1997. évi beszámolókat is kötelezõ auditáltatni, ezzel lényegesen

kibõvült az a vállalkozói kör, ahol kötelezõ a könyvvizsgálat.

A nyilvánosságra hozatal (a közzététel) a vonatkozó EU irányelv által elõírt

kötelezettség, választás csupán a közzétételre kerülõ adatok mélységében,

részletezettségében van. Általános

szabályként írja elõ az irányelv a kötelezõ könyvvizsgálatot is, de

lehetõséget ad arra, hogy az egyes tagállamok mentesítsék ez alól a kisebb

vállalkozásokat.

Erre a mentesítésre ez ideig nem volt szükség.

A kisebb vállalkozások mentesítése mellett indokként elsõsorban a kötelezõ

könyvvizsgálat terheit lehet kiemelni, a könyvvizsgálati díjjal nincsen

arányban a mások által hasznosítható információk megbízhatósága javulásával

elérhetõ elõny.

Az észrevételek figyelembevételével a Javaslat szerint a meghatározott

értékhatárt el nem érõ kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozásoknál továbbra is

kötelezõ közzétenni az éves beszámolót, de nem kötelezõ a könyvvizsgálat, ahol

a) az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 5 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel meghaladja ugyan az 5 millió forintot, de

kevesebb, mint 50 millió forint, és a vállalkozás könyvviteli

nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját mérlegképes könyvelõ vezeti és

készíti el.

Az érintett vállalkozói kör a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozások mintegy

40, illetve 35 %-át, együttesen 75 %-át teszi ki.

A Javaslat szerinti megoldás elég jelentõs vállalkozói kört érint, ami

indokolja, hogy ezen szabályokat már 1997-ben is lehessen alkalmazni.

A Javaslat a számviteli törvény néhány elõírását pontosító javaslatot is

tartalmaz. Ezen javaslatokat egyrészt az egyértelmû végrehajtás igénye

(különösen az egyszeres

könyvvitelt vezetõknél), másrészt a társasági adótörvénnyel, az általános

forgalmi adótörvénnyel való összhang (elsõsorban az ellenõrzés

megállapításainál) indokolja.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepének mûködésével

kapcsolatos törvényi elõírások, a költségvetési kapcsolatok, a fióktelep

magyar gazdaságban betöltött helye, kapcsolata a magyar gazdaság piaci

szereplõivel indokolják, hogy a számviteli törvény hatálya a fióktelepre is

kiterjedjen. Nem indokolt a számviteli törvény hatályát kiterjeszteni a

külföldi székhelyû vállalkozás kereskedelmi képviseletére, mivel az

vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A vállalkozási tevékenységet folytató fióktelep, ha e törvény eltérõen nem

rendelkezik, a vállalkozókra vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni, és

ennek megfelelõen kettõs könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót kell

készítenie. E törvény szerinti beszámolási kötelezettség megszûnése esetén is

terheli.

A 3. §-hoz

Az ellenõrzés, az önellenõrzés során elkövetett hibák minõsítésénél a

jelentõsebb összegre tartalmaz a Javaslat pontosítást azzal, hogy a

jelentõsebb összegû hiba értelmezésére ad elõírást, továbbá utal arra, hogy

ezt az értékhatárt a számviteli politikában kell meghatározni, de a törvényben

meghatározott értékhatárt meghaladó minden esetben jelentõsebb összegû hiba.

Ezen pontosítás teremti meg a számviteli politikára adott törvényi elõírással

az összhangot, mivel az a törvényi elõírás a jelentõsebb összegû hibaminõsítés

feltételeit a vállalkozóra bízta.

A 4-5. §-hoz

Az immateriális javak körét pontosítja a Javaslat azzal, hogy csak akkor

tartozik a nem anyagi eszköz (elsõsorban a vagyoni értékû jogok) ide, ha

legalább a kötelezõen elõírt (a számviteli törvényben meghatározott)

élettartam alatt szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Ebbõl viszont az is

következik, ha annál rövidebb ideig, de egy évnél hosszabb idõtartam alatt

szolgálja a vállalkozási tevékenységet, akkor az aktív idõbeli elhatárolással

kell azt a tényleges használat idõtartama alatt költségként elszámolni.

A 6. §-hoz

A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél nem alkalmazható

a jegyzett tõkére vonatkozó általános elõírás, nincs társasági szerzõdés,

nincs - általános ismérvekkel rendelkezõ - tulajdonos. Ezért a fióktelepnél a

Javaslat a fióktelep mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a

külföldi székhelyû vállalkozás által biztosított, tartósan rendelkezésre

bocsátott vagyont minõsíti jegyzett tõkének. A Javaslat idõpontot nem jelöl

meg, így a jegyzett tõke összegének növekedése rendszeresen bekövetkezhet. A

jegyzett tõke csökkentésérõl ugyan nem intézkedik a Javaslat, de elõírja, hogy

mindaddig jegyzett tõkeként kell az így átvett vagyont kimutatni, amíg a

fióktelep meg nem szûnik.

A 7-8. §-hoz

A gyakorlat indokolta, hogy a devizában adott elõlegek elszámolására vonatkozó

elõírásokat a valutában adott elõlegekre is ki kell terjeszteni.

Az értékpapírok értékvesztése elszámolását pontosítani kellett a viszonyítási

érték megadásával.

A 9. §-hoz

A külföldi székhelyû vállalkozás - a vonatkozó jogszabály szerint - köteles

biztosítani a fióktelep mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez

szükséges vagyont. Mivel a fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik,

része a külföldi székhelyû vállalkozásnak, a hitelezõi érdekek védelme, a

valós vagyoni érték kimutatása érdekében indokolt szabályozni a külföldi

székhelyû vállalkozás által tartósan rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli

hozzájárulás értékének meghatározását és felsõ határát (legfeljebb a vámérték

és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege a beszerzési

ár).

A külföldi székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe) eszközöket ad át a

fióktelepnek. Ezt a kapcsolatot - a vonatkozó jogszabály szerint - úgy kell

tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással

jött volna létre. Ebbõl az következik, hogy a külföldi székhelyû vállalkozás

(annak más fióktelepe) a magyarországi fióktelep felé köteles számlázni, a

fióktelep pedig a beszerzésre vonatkozó elõírások szerint köteles eljárni és

elszámolni. Ezen beszerzések általában importbeszerzésnek minõsülnek, kivéve,

ha ezen kapcsolat a külföldi székhelyû vállalkozás kettõ vagy több

magyarországi fióktelepe között közvetlenül jön létre.

A 10. §-hoz

Az Szt. 40. §-ának a kiegészítését a belsõ jogharmonizáció indokolja. Az

importbeszerzés értéke meghatározható a meglévõ deviza, valuta könyv szerinti

árfolyama alapján is. Ezt a rendelkezést terjeszti ki a Javaslat az ilyen

importbeszerzésekhez kapcsolódó kötelezettség értékének megállapítására is,

feltételezve, hogy a vállalkozó a nyilvántartásba vételkor a meglévõ devizát a

kötelezettség kiegyenlítésére elkülönítette, azt csak ezen kötelezettség

teljesítésére fogja felhasználni.

A 11-12. §-hoz

Az ellenõrzés, az önellenõrzés eredményt módosító tételeinek az

eredménykimutatásban való megjelenítésére tartalmaz pontosító elõírást a

Javaslat. Eszerint elkülönítetten csak a jelentõsebb összegû tételeket kell

kimutatni az eredménykimutatásban, míg a nem jelentõsebb összegû hibák

eredményre gyakorolt hatása a tárgyévi adatok között szerepel. A nem jelentõs

összegû hiba, hibahatás összegét az eredménykimutatás tárgyévi adatai között

kell kimutatni.

A 13-14. §-hoz

A fióktelep sajátos helyzete ellenére a fióktelep által a külföldi székhelyû

vállalkozás (annak más fióktelepe) felé teljesített áruszállítás,

szolgáltatásnyújtás számlázott értékét árbevételként kell elszámolni (bár nem

harmadik személy felé történik az értékesítés!). Az árbevételkénti

elszámolásnak ez esetben is feltétele az egymásközötti megállapodásban,

szerzõdésben rögzített feltételek teljesítésének elismerése.

Amennyiben a fióktelep a külföldi székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe)

szolgáltatásait (ideértve az irányítás átterhelt költségeit és ráfordításait

is!) igénybe veszi, tõle terméket vásárol, a fióktelep csak a számlázott

összegben számolhatja el azt - általában - importszolgáltatásként. Ez a

szabályozás a fióktelep sajátos helyzetébõl következik. Ugyanazon külföldi

székhelyû vállalkozás két magyarországi fióktelepe közötti kapcsolat

devizabelföldiek közötti kapcsolat, az igénybe vett szolgáltatást ennek

megfelelõen kell elszámolni.

A 15. §-hoz

A munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás költségkénti elszámolásának

szabályozása az egységes gyakorlatot szolgálja.

A 16-17., a 21. §-hoz

Az egyszerûsített mérleg tételeinek tartalmára vonatkozó elõírások

pontosítását a kettõs könyvvitelt vezetõkkel való tartalmi azonosság, továbbá

az egységes gyakorlat indokolja. Az egyszerûsített mérlegben a jegyzett tõke

nem tartalmazhatja azoknak az eszközöknek az értékét, amelyet még nem

bocsátottak a társaság rendelkezésére. A tartalék az egyszerûsített

mérlegben technikai jellegû, viszonylag reális értékének meghatározása

összefügg a saját tõkével. A tartalék tartalmi elõírásának pontosítása így az

eredménytartalék valós értékének megállapítását eredményezheti. A rövid

lejáratú kötelezettségek pontosítása az elõbbi hatást erõsíti.

Az elõírások pontosítását a gyakorlat indokolja ott is, amikor például a

térítés nélkül átvett eszközöket (nem fizettek érte) nem lehet az

egyszerûsített mérlegbe felvenni.

Az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttérés (illetve

fordítva) szabályainál az egyértelmû gyakorlatot szolgálja a módosítás.

A 18. §-hoz

A fióktelep is köteles éves beszámolóját a cégbíróságon letétbe helyezni, és

közzétételérõl a vállalkozókra vonatkozó általános elõírások szerint

gondoskodni. Eltérés az általánostól - a fióktelep sajátos helyzetébõl

következõen - a beszámoló elfogadójában (ez a külföldi székhelyû vállalkozás)

van.

A 19-20., a 22. §-hoz

Az éves (az egyszerûsített éves) beszámolókat közzé kell tenni, nyilvánosságra

kell hozni. Az eddigi elõírások szerint ennek a feltétele az volt, hogy azt a

közzététel elõtt bejegyzett

könyvvizsgáló auditálja. Ezen az elõíráson változtat a Javaslat azzal, hogy

meghatározott vállalkozói körben nem teszi kötelezõvé a könyvvizsgálatot.

Az Európai Unió vonatkozó irányelvében foglaltak figyelembe vételével van arra

lehetõség, hogy az egyes országok mentesítsék a kisebb társaságokat a kötelezõ

könyvvizsgálat alól, ha jogszabályaikba szankciókat iktatnak be arra az

esetre, ha ezen társaságok beszámolójukat nem a törvényben foglaltaknak

megfelelõen készítik el.

Az európai gyakorlatban különbözõ módon határozzák meg az ehhez szükséges

feltételeket. A magyar viszonyok között indokolt, hogy azokat a

vállalkozásokat, ahol nem kötelezõ a könyvvizsgálat, két csoportba soroljuk.

Egyikbe azok tartozzanak, ahol az éves nettó árbevétel minimális, ennek felsõ

határa 5 millió forint. A másik csoportba azok tartozzanak, ahol az éves nettó

árbevétel nem haladja meg az 50 millió forintot, de itt szükséges, hogy a

könyvvezetéssel, beszámoló elkészítésével hozzáértõ szakembert, legalább

mérlegképes könyvelõt bízzon meg a vállalkozó. Mindkét esetben kötelezõ

viszont az éves (az egyszerûsített éves) beszámoló valamennyi példányán

feltüntetni: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenõrizte." Ezt az

indokolja, hogy a nyilvánosságra hozott adatokat felhasználók tudják, a

közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenõrizte.

Nem lehet azonban eltekinteni a kötelezõ könyvvizsgálattól ott, ahol azt

törvény elõírja, beleértve a számviteli törvényt is. Ez a vállalkozói kör

lényegében megegyezik a jelenleg hatályos elõírások szerint is kötelezõ

könyvvizsgálat alá tartozó vállalkozói körrel.

A közzétételre kerülõ - könyvvizsgáló által nem ellenõrzött - beszámolóknak is

a valóságot kell bemutatnia. Ennek érdekében

indokolt, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a beszámoló a valóságnak

nem felel meg, a vállalkozóra mulasztási bírságot lehessen kiszabni.

A 23. §-hoz

A § az Szt. 1. és 4. számú mellékletét módosító mellékleteket lépteti

hatályba.

Az Szt. 1. számú mellékletét módosító elõírások elsõsorban a levonható és le

nem vonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adónak a beszerzési

értékénél való figyelembe vételéhez kapcsolódnak, tekintettel arra is, hogy az

általános forgalmi adó esetenként arányosítással osztható meg le nem vonható

és levonható részre.

Az Szt. 1. számú mellékletét kiegészítõ elõírás a fióktelep sajátos követelés,

kötelezettség és elszámolási számláinak helyét jelöli ki, a pénzügyileg nem

rendezendõ követelések és kötelezettségek év végi kötelezõ összevezetésével

és a különbözetnek az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti

elszámolásával biztosítva a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet valós,

megbízható kimutatását.

Az Szt. 4. számú mellékletét módosító elõírások az eredménylevezetéshez

kapcsolódó pontosítások, belsõ harmonizálás.

A 24. §-hoz

A Javaslat - elfogadása esetén - 1998. év elsõ napjával lép hatályba. Egyes

módosító rendelkezések olyanok, hogy indokolt azok alkalmazását már az 1997.

évi beszámolók elkészítése során is lehetõvé tenni, mivel azok a

vállalkozásokat elõnyösen érintik.

Eleje Honlap