A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4963.. számú
törvényjavaslat
a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1997. október
1997. évi ..... törvény
a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításáról
1. §
A számvitelrõl szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg a § kiegészül az alábbi (5)-(6) bekezdéssel:
"(4) A törvény hatálya kiterjed a külföldi székhelyû vállalkozás - külön
törvényben meghatározott - magyarországi fióktelepére.
(5) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozóan -
ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a vállalkozókra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(6) A törvény hatálya nem terjed ki a külföldi székhelyû vállalkozás
magyarországi kereskedelmi képviseletére."
2. §
Az Szt. 4. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe a mûködésérõl,
a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl a naptári év könyveinek
lezárását követõen, e törvényben meghatározott kettõs könyvvitellel
alátámasztott - a 17-56. §-ok szerinti - éves beszámolót köteles
készíteni.
(4) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepét az e törvény
szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra
hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszûnés napjára - mint
mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésõbb a megszûnést követõ 90
napon belül."
3. §
(1) Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell
tüntetni az elõzõ naptári év megfelelõ adatát, és ha az adatok nem
hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítõ mellékletben indokolni
kell. Amennyiben az ellenõrzés, az önellenõrzés az elõzõ év(ek) éves
beszámolójában elkövetett jelentõsebb összegû hibá(ka)t állapított
meg, akkor az elõzõ év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig
megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerõssé vált
megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás
minden tételénél az elõzõ év adatai mellett be kell mutatni, azok nem
képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a
mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban
szerepelnek az elõzõ évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó
módosítások, valamint a tárgyévi adatok."
(2) Az Szt. 18. §-a kiegészül a következõ (4) bekezdéssel, a jelenlegi (4)-
(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:
"(4) E törvény alkalmazásában jelentõsebb összegû a hiba, ha a hiba
feltárásának évében az ellenõrzés, az önellenõrzés során, az egy adott
évet érintõen megállapított hibák és hibahatások - eredményt, saját
tõkét növelõ-csökkentõ - értékének együttes (elõjeltõl független)
összege meghaladja a 14. § (4) bekezdése szerint elkészített
számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben
jelentõsebb összegû a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különbözõ
ellenõrzések során - ugyanazon évet érintõen - megállapított hibák,
hibahatások eredményt, saját tõkét növelõ-csökkentõ értékének együttes
(elõjeltõl független) összege eléri az adott év mérlegfõösszegének 1
százalékát, illetve ha a mérlegfõösszeg 1%-a meghaladja az 500 millió
forintot, akkor az 500 millió forintot."
4. §
Az Szt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni
értékû jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, a kísérleti fejlesztés
aktivált értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan - a 37. §
szerint meghatározott várható élettartam, de legalább a 37. § (3)
bekezdése szerinti kötelezõ leírási idõ alatt - szolgálják a vállalkozási
tevékenységet."
5. §
Az Szt. 24. §-a kiegészül a következõ (5) bekezdéssel:
"(5) Aktív idõbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni a 22. §
(3) bekezdése alapján az immateriális
javak közé nem tartozó vagyoni értékû jog beszerzési értékének azt a
részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követõ
idõszak(ok)ra szabad elszámolni."
6. §
Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következõ mondattal:
"A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett
tõkeként kell kimutatni - a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a
mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyû
vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont
mindaddig, amíg a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe meg
nem szûnik."
7. §
Az Szt. 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el
nem számolt elõlegek, továbbá a munkavállalónak valutában vagy devizában
külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt elõlegek
forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen
fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történõ átutalás
esetén a deviza, a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell
meghatározni."
8. §
Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron,
illetve könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke
tartósan - a mérlegkészítés napját megelõzõen legalább egy éven keresztül
- nem csökkent az értékpapír könyv szerinti értéke alá."
9. §
Az Szt. 35. §-a a következõ (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:
"(16) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél a
mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan
rendelkezésre bocsátott -, a 26. § (3) bekezdése szerint vagyonként
kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerzõdés, megállapodás szerinti értéke
( legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték
együttes összege) minõsül beszerzési árnak.
(17) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe mûködése
során, a (16) bekezdésben foglaltakon túlmenõen, beszerzésként - a (8)
bekezdés-ben elõírtak esetén importbeszerzésként - köteles elszámolni a
külföldi székhelyû vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétõl kapott
eszközök számla szerinti értékét a rövid lejáratú kötelezettségekkel
szemben. Az így állományba vett eszközök beszerzési értéke - ez esetben
is - magában foglalja mindazon, jelen § szerinti tételeket, amelyek az
eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók."
10. §
Az Szt. 40. §-a kiegészül a következõ (8) bekezdéssel:
"(8) Ha a vállalkozó az importbeszerzést, az importszolgáltatást a 35. § (10)
bekezdésének c) pontja szerint - a meglévõ deviza, valuta könyv szerinti
árfolyama alapján - értékelte, akkor az ebbõl adódó kötelezettségét - a
(3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen - a nyilvántartásba vételkor
meglévõ deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell a pénzügyi
rendezésig kimutatni."
11. §
Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a
vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését - ellenõrzés,
önellenõrzés esetén az elõzõ év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító
jelentõsebb összegû tételeket elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény
keletkezésére, módosítására ható fõbb tényezõket, a mérleg szerinti
eredmény összetevõit, kialakulását mutatja be."
12. §
Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás két
módjának megfelelõen kétféle
eredménykimutatás készíthetõ, amelyek tagolását, továbbá az egyes tételek
tartalmára vonatkozó további elõírásokat a 2. számú melléklet foglalja
magában. Az ellenõrzés, az önellenõrzés által megállapított nem
jelentõsebb összegû hibák eredményre gyakorolt hatását (ideértve az
emiatti társasági adó többletét, illetve hiányát is) az eredménykimutatás
megfelelõ tárgyévi adatai tartalmazzák."
13. §
Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ b) ponttal, a jelenlegi
b) pont jelölése c) pontra módosul:
[(2) A teljesítés idõszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában
foglalja]
"b) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe által a
külföldi székhelyû vállalkozásnak, a külföldi székhelyû vállalkozás
más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás
számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban,
szerzõdésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi
székhelyû vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,"
14. §
Az Szt. 46. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi
székhelyû vállalkozástól, vagy
annak más fióktelepétõl igénybevett szolgáltatásokat (ideértve az
irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken
szolgáltatásként köteles az anyagjellegû ráfordítások, illetve az egyéb
költségek között elszámolni."
15. §
Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység
(üzletmenet) során felmerült, az elõzõekben felsorolt jogcímek alá nem
tartozó költségeket [mint például a bankköltséget a 35. § (4) bekezdésében
foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési költségei között el
nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a le nem vonható általános
forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegû szolgáltatás értékét, továbbá
a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást]. A nem anyagjellegû
szolgáltatások értékét a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni."
16. §
(1) Az Szt. 66. §-
ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a saját tõke jegyzett
tõkébõl, tõketartalékból, eredménytartalékból és egyszerûsített mérleg
szerinti eredménybõl áll. A jegyzett tõke a tulajdonosok, a tagok
által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és
a nem
pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök együttes, a
társasági szerzõdés szerint elfogadott értékével egyezik meg."
(2) Az Szt. 66. §-
ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Tartaléknak minõsül
a) az egyszerûsített mérleg eszközoldalára beállí-tott saját termelésû
készletek, továbbá az általános forgalmi adót nem tartalmazó vevõk
együttes összegének, és
b) az egyszerûsített mérleg forrásoldalára beállí-tott, a vásárolt
készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítók általános
forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a nem áru-
szállításból, a nem szolgáltatásteljesítésbõl, a nem hitel- és
kölcsönfelvételébõl származó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem
könyvelt, de a tárgyidõszakot terhelõ, elismert, a jövõben
költséget, ráfordítást jelentõ kötelezettségek összege (ideértve a
pénzügyileg még nem rendezett, a jövõben költséget, ráfordítást
jelentõ adókötelezettség összegét is), valamint a céltartalék
együttes összegének
különbözete (negatív elõjelû is lehet)."
(3) Az Szt. 66. §-
ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerûsített
mérlegben kimutatni - a 28. § (3) bekezdésében felsoroltak mellett - a
pénzmozgáshoz
még nem kapcsolódó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt,
elismert kötelezettségeket, így a tulajdonosok részére járó
(fizetendõ) osztalék (részesedés) összegét, a nem áruszállításból, a
nem szolgáltatásteljesítésbõl, a nem hitel- és kölcsönfelvételbõl
származó, de a tárgyidõszakot terhelõ, a jövõben költséget,
ráfordítást jelentõ kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalom-
biztosítási járulék, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel a
december 31-ig terjedõ idõszakra elszámolt (bevallott), de pénzügyileg
a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezett-ségek összegét
is."
17. §
Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A 35. § (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái
számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó elõírásokat, továbbá a 35.
§ (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerûsített mérleg készítésénél nem
kötelezõ alkalmazni. A 35. § (14) bekezdése szerinti eszközök az
egyszerûsített mérlegben nem mutathatók ki."
18. §
Az Szt. 71. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a
könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - a külföldi székhelyû vállalkozás
által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott
eredmény felhasználására vonatkozó határozatot legkésõbb a tárgyévet
követõ év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni, annak egy eredeti
vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbehelyezéssel egyidejûleg - a
Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak megküldeni."
19. §
(1) Az Szt. 72. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó köteles az éves
beszámolót az üzleti jelentés kivételével, illetve az egyszerûsített
éves beszámolót közzétenni. A kiegészítõ melléklet egészének vagy egy
részének közzétételétõl el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló,
illetve egyszerûsített éves beszámoló felülvizsgálatát végzõ
könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmû megítéléséhez a mérlegben, az
eredménykimutatásban szereplõ adatok elegendõek.
(2) Ha az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló
felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is
tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerûsített éves beszámolót
köteles a vállalkozó közzétenni."
(2) Az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha a 73. § (7) bekezdése szerinti vállalkozó közzétett éves
beszámolója, illetve egyszerûsített
éves beszámolója nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, akkor a
vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerûsített
éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítõ melléklete
minden példányán köteles feltüntetni: "A közzétett adatokat
könyvvizsgáló nem ellenõrizte." Ez esetben a kiegészítõ melléklet
közzétételétõl nem lehet eltekinteni."
(3) Az Szt. 72. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az ismételt közzétételhez is szükséges - a 73. § (1) bekezdése szerinti
kötelezõ könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra
jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követõ 30 napon
belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó vállalkozónak - a cégbíróságnál
történõ letétbe helyezés."
20. §
(1) Az Szt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó - a (7) bekezdésben
foglaltak kivételével - köteles az éves beszámoló, illetve az
egyszerûsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja
elõtt a (3) bekezdésnek megfelelõen bejegyzett könyvvizsgálót,
könyvvizsgálói társaságot megbízni, külön törvény szerint
könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló számára a megbízást a
vállalkozó, a tulajdonos,
illetve a tulajdonos képviselõje adja, amennyiben a külön törvény
szerint a könyvvizsgálót nem választották."
(2) Az Szt. 73. §-a kiegészül a következõ (7)-(8) bekezdéssel:
"(7) Nem kötelezõ az (1) bekezdés szerint könyvvizsgálót, könyvvizsgálói
társaságot az éves beszámoló, illetve az egyszerûsített éves beszámoló
felülvizsgálatával megbízni,
a) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet
megelõzõ év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot,
b) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet
megelõzõ év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a
vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját,
illetve egyszerûsített éves beszámolóját legalább mérlegképes
könyvelõi képesítéssel rendelkezõ vezeti és készíti el.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:
a) az a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot
törvény írja elõ,
b) a takarékszövetkezet,
c) a 3/A. § e) pontja szerint konszolidálásba bevont vállalat,
d) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a (7) bekezdés a), illetve b) pontja hatálya alá tartozó
vállalkozó, ahol az adott évben az éves nettó árbevétel a megadott
értékhatárt meghaladja, az ezt az évet követõ minden évben."
21. §
(1) Az Szt. 81. §-a (1) bekezdésének elsõ három mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre történõ áttéréskor az
éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló mérlege alapján
egyszerûsített mérleget kell készíteni úgy, hogy a mérleg fõösszege ne
változzon meg. Az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló
elkészítését megelõzõen az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az
idõbeli elhatárolásokat - a 24.§ (3) bekezdése és a 29. § (2) bekezdésének
b) és c) pontja kivételével - az eredmény terhére, illetve az eredmény
javára történõ elszámolással, a 24. § (3) bekezdése szerinti aktív idõbeli
elhatárolást az átvállalt kötelezettséggel szemben, a 29. § (2)
bekezdésének b), illetve c) pontja szerinti passzív idõbeli elhatárolást az
annak jogcíméül szolgáló eszközzel szemben, az értékhelyesbítéseket az
értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. Az egyszerûsített
mérlegben a vevõk, a szállítók, az egyéb kötelezettségek állományát - azok
általános forgalmi adó tartalmának levonásba helyezése nélkül - a
pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem
kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni."
(2) Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ rendelkezéssel:
"A 66. § (7) bekezdése szerinti - a tartaléknál a 66. § (5) bekezdésének b)
pontja szerint figyelembe vett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket az
egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett
érvényesíteni, nyitás után rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal
szemben kell elszámolni."
22. §
Az Szt. 88. §-a kiegészül a következõ (3) bekezdéssel:
"(3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a 72. § (4) bekezdése szerint
közzétett éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló egészében vagy
részben nem felel meg e törvény elõírásainak, akkor az ilyen vállalkozóra
az adózás rendjérõl szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki."
23. §
Az Szt. 1. és 4. számú melléklete e törvény 1-2. számú melléklete szerint
módosul.
Hatálybalépés
24. §
Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. A 3., 7., 8., 10., 11., 12.,
15., 16., 17., 19., 20., 23. §-sal módosított rendelkezéseket az 1997. évi
beszámolók készítése során is lehet alkalmazni.
1. számú melléklet
az 1997. évi ..... törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének
módosítása
Az Szt. 1. számú mellékletének 2. pontja kiegészül a következõ f) alponttal:
"f) A tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható elõzetesen
felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén is figyelembe kell
venni. Amennyiben a levonható és a le nem vonható elõzetesen felszámított
általános forgalmi adó összegét - a vonatkozó törvény szerint - utólag
módosítani kell, és a módosítás a vállalkozás számviteli politikájában
meghatározott jelentõs összegû, akkor a módosítással egyidejûleg (nem
visszamenõlegesen) a beszerzési értéket az egyéb követelésekkel, illetve az
egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell helyesbíteni."
Az Szt. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"4. A beruházásokra adott elõlegként a beruházási szállítónak,
importbeszerzéseknél az importálást végzõ vállalkozónak ilyen címen átutalt
- a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem
tartalmazó - összegeket kell kimutatni."
Az Szt. 1. számú melléklete 6. pontjának utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A készletekre adott elõlegként az anyag-, áruszállítónak,
importbeszerzéseknél az importálást végzõ vállalkozónak ilyen
címen átutalt, fizetett - a levonható elõzetesen felszámított általános
forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni."
Az Szt. 1. számú melléklete a következõ 25. ponttal egészül ki:
"25. A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid
lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
között köteles kimutatni a külföldi székhelyû vállalkozással vagy annak
más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit,
ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevõi, megrendelõi az
ellenértéket - a devizajogszabályok elõírásainak megtartásával -
közvetlenül a külföldi székhelyû vállalkozásnak, vagy annak más
fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét,
amelyet a külföldi székhelyû vállalkozás, vagy annak más fióktelepe
közvetlenül egyenlít ki. A devizajogszabályok elõírásai figyelembe
vételével pénzügyileg nem rendezendõ követeléseket és kötelezettségeket év
végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó
különbözetet egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell
elszámolni."
2. számú melléklet
az 1997. évi ..... törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 4. számú mellékletének
módosítása
Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 5. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"5. Személyi jellegû ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti
jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy
illetménybõl levont, kötelezettségként elõírt összegek (személyi
jövedelemadó, egyéb levonások), ide nem értve az Szt. 66. §-ának (7)
bekezdése szerinti kötelezettségeket."
Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 8. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"8. Egyéb kiadások: az adózott jövedelembõl teljesített, beruházási kiadásnak
nem minõsülõ végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz
kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként
elõírt társasági adót (adóelõleget), továbbá az elõzetesen felszámított és
megfizetett levonható általános forgalmi adót is."
Az Szt. 4. számú mellékletének II. része 9. pontjának 1/a) alpontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[9. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések: e tételben a pénzügyileg
realizált adózás elõtti eredményt
1. csökkentõ összegként (levonásként) kell figyelembe venni:]
"a) a tárgyi eszközök, immateriális javak - kiegészítõ nyilvántartásba
felvett - tárgyévi, az Szt. 37. §-
ának (1)-(3) bekezdése szerint tervezett, az Szt. 38. §-ának (1)
bekezdése szerint terven felül elszámolt, az Szt. 38. §-ának (2)
bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét;"
Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 9. pontja kiegészül a következõ
rendelkezéssel:
"A vásárolt készletek miatti költségkorrekció elszámolásakor abból kell
kiindulni, hogy a készletfelhasználás elsõdlegesen a már kifizetett,
költségként elszámolt tételekbõl történt."
Általános indokolás
a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény
módosításához
A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény módosítását elsõsorban a
külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi
képviseleteirõl szóló törvényjavaslatban foglaltak indokolják. A külföldi
székhelyû vállalkozás és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ, gazdálkodási
önállósággal felruházott szervezeti egysége, a magyarországi fióktelepe
közötti kapcsolat sajátos számviteli szabályozást tesz szükségessé.
Ebbõl következõen, a belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett külföldi székhelyû
vállalkozás magyarországi fióktelepére is ki kell, hogy terjedjen a számviteli
törvény hatálya. A fióktelep sajátos helyzete (jogilag nem önálló, de a
vállalkozási tevékenysége eredményét elkülönítetten ki kell mutatnia)
indokolja, hogy a könyvvitel zárt rendszerében, kettõs könyvvitellel
alátámasztott éves beszámolót készítsen, és az általános elõírások szerint
helyezzen letétbe a cégbíróságon és tegyen közzé.
Az általános számviteli elõírásokból következõen:
- a fióktelep mérlegének tartalmaznia kell mindazon eszközöket, a saját tõkét,
amelyet a külföldi székhelyû vállalkozás tartósan a rendelkezésére
bocsátott, és amelyek a fióktelep mûködéséhez, tevékenységéhez szükségesek
(természetesen, tartalmazza a fióktelep tevékenysége során keletkezett
kötelezettségeket és elért vagyonváltozást is);
- a fióktelep eredménykimutatásának tartalmaznia kell a fióktelep mûködésének,
tevékenységének eredményét a
számviteli törvényben elõírt részletezésben, és az eredmény keletkezésére
ható tényezõket, azaz a fióktelep bevételeit, költségeit-ráfordításait.
A fióktelep sajátos helyzetébõl adódik, hogy a fióktelep és a külföldi
székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe) egymás közötti kapcsolatát külön
kell szabályozni: a külföldi székhelyû vállalkozástól vagy annak más
fióktelepétõl történõ beszerzés a fióktelepnél - általában -
importbeszerzésnek minõsül, a külföldi székhelyû vállalkozás vagy annak más
fióktelepe felé teljesített áruszállítás és szolgáltatásnyújtás ellenértékét
pedig az általános elõírások szerint - a sajátosságok érvényesülésével -
árbevételként kell elszámolni. Az egymás közötti kapcsolat elszámolásának a
bizonylata a számla, olyannak tekintve ezt a kapcsolatot, mintha az a külföldi
vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre.
A fióktelep sajátos helyzetébõl következik, hogy a fióktelep és a külföldi
székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe) egymás közötti kapcsolatának
pénzügyi rendezése - ha ezt a devizajogszabályok lehetõvé teszik - elmaradhat
vagy nem közvetlenül rendezõdik. Ezért elõ kell írni, hogy a pénzügyileg nem
rendezendõ követeléseket és kötelezettségeket össze kell év végén vezetni, s
a különbözettel az eredményt kell módosítani.
A törvény hatályos elõírásai szerint 1998. január 1-jétõl minden kettõs
könyvvitelt vezetõ vállalkozásnak közzé kell tennie a számviteli törvény
szerint elkészített és könyvvizsgáló által felülvizsgált beszámolóját. Ehhez
már az 1997. évi beszámolókat is kötelezõ auditáltatni, ezzel lényegesen
kibõvült az a vállalkozói kör, ahol kötelezõ a könyvvizsgálat.
A nyilvánosságra hozatal (a közzététel) a vonatkozó EU irányelv által elõírt
kötelezettség, választás csupán a közzétételre kerülõ adatok mélységében,
részletezettségében van. Általános
szabályként írja elõ az irányelv a kötelezõ könyvvizsgálatot is, de
lehetõséget ad arra, hogy az egyes tagállamok mentesítsék ez alól a kisebb
vállalkozásokat.
Erre a mentesítésre ez ideig nem volt szükség.
A kisebb vállalkozások mentesítése mellett indokként elsõsorban a kötelezõ
könyvvizsgálat terheit lehet kiemelni, a könyvvizsgálati díjjal nincsen
arányban a mások által hasznosítható információk megbízhatósága javulásával
elérhetõ elõny.
Az észrevételek figyelembevételével a Javaslat szerint a meghatározott
értékhatárt el nem érõ kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozásoknál továbbra is
kötelezõ közzétenni az éves beszámolót, de nem kötelezõ a könyvvizsgálat, ahol
a) az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 5 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel meghaladja ugyan az 5 millió forintot, de
kevesebb, mint 50 millió forint, és a vállalkozás könyvviteli
nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját mérlegképes könyvelõ vezeti és
készíti el.
Az érintett vállalkozói kör a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozások mintegy
40, illetve 35 %-át, együttesen 75 %-át teszi ki.
A Javaslat szerinti megoldás elég jelentõs vállalkozói kört érint, ami
indokolja, hogy ezen szabályokat már 1997-ben is lehessen alkalmazni.
A Javaslat a számviteli törvény néhány elõírását pontosító javaslatot is
tartalmaz. Ezen javaslatokat egyrészt az egyértelmû végrehajtás igénye
(különösen az egyszeres
könyvvitelt vezetõknél), másrészt a társasági adótörvénnyel, az általános
forgalmi adótörvénnyel való összhang (elsõsorban az ellenõrzés
megállapításainál) indokolja.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepének mûködésével
kapcsolatos törvényi elõírások, a költségvetési kapcsolatok, a fióktelep
magyar gazdaságban betöltött helye, kapcsolata a magyar gazdaság piaci
szereplõivel indokolják, hogy a számviteli törvény hatálya a fióktelepre is
kiterjedjen. Nem indokolt a számviteli törvény hatályát kiterjeszteni a
külföldi székhelyû vállalkozás kereskedelmi képviseletére, mivel az
vállalkozási tevékenységet nem folytat.
A vállalkozási tevékenységet folytató fióktelep, ha e törvény eltérõen nem
rendelkezik, a vállalkozókra vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni, és
ennek megfelelõen kettõs könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót kell
készítenie. E törvény szerinti beszámolási kötelezettség megszûnése esetén is
terheli.
A 3. §-hoz
Az ellenõrzés, az önellenõrzés során elkövetett hibák minõsítésénél a
jelentõsebb összegre tartalmaz a Javaslat pontosítást azzal, hogy a
jelentõsebb összegû hiba értelmezésére ad elõírást, továbbá utal arra, hogy
ezt az értékhatárt a számviteli politikában kell meghatározni, de a törvényben
meghatározott értékhatárt meghaladó minden esetben jelentõsebb összegû hiba.
Ezen pontosítás teremti meg a számviteli politikára adott törvényi elõírással
az összhangot, mivel az a törvényi elõírás a jelentõsebb összegû hibaminõsítés
feltételeit a vállalkozóra bízta.
A 4-5. §-hoz
Az immateriális javak körét pontosítja a Javaslat azzal, hogy csak akkor
tartozik a nem anyagi eszköz (elsõsorban a vagyoni értékû jogok) ide, ha
legalább a kötelezõen elõírt (a számviteli törvényben meghatározott)
élettartam alatt szolgálja a vállalkozási tevékenységet. Ebbõl viszont az is
következik, ha annál rövidebb ideig, de egy évnél hosszabb idõtartam alatt
szolgálja a vállalkozási tevékenységet, akkor az aktív idõbeli elhatárolással
kell azt a tényleges használat idõtartama alatt költségként elszámolni.
A 6. §-hoz
A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél nem alkalmazható
a jegyzett tõkére vonatkozó általános elõírás, nincs társasági szerzõdés,
nincs - általános ismérvekkel rendelkezõ - tulajdonos. Ezért a fióktelepnél a
Javaslat a fióktelep mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a
külföldi székhelyû vállalkozás által biztosított, tartósan rendelkezésre
bocsátott vagyont minõsíti jegyzett tõkének. A Javaslat idõpontot nem jelöl
meg, így a jegyzett tõke összegének növekedése rendszeresen bekövetkezhet. A
jegyzett tõke csökkentésérõl ugyan nem intézkedik a Javaslat, de elõírja, hogy
mindaddig jegyzett tõkeként kell az így átvett vagyont kimutatni, amíg a
fióktelep meg nem szûnik.
A 7-8. §-hoz
A gyakorlat indokolta, hogy a devizában adott elõlegek elszámolására vonatkozó
elõírásokat a valutában adott elõlegekre is ki kell terjeszteni.
Az értékpapírok értékvesztése elszámolását pontosítani kellett a viszonyítási
érték megadásával.
A 9. §-hoz
A külföldi székhelyû vállalkozás - a vonatkozó jogszabály szerint - köteles
biztosítani a fióktelep mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez
szükséges vagyont. Mivel a fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik,
része a külföldi székhelyû vállalkozásnak, a hitelezõi érdekek védelme, a
valós vagyoni érték kimutatása érdekében indokolt szabályozni a külföldi
székhelyû vállalkozás által tartósan rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli
hozzájárulás értékének meghatározását és felsõ határát (legfeljebb a vámérték
és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege a beszerzési
ár).
A külföldi székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe) eszközöket ad át a
fióktelepnek. Ezt a kapcsolatot - a vonatkozó jogszabály szerint - úgy kell
tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással
jött volna létre. Ebbõl az következik, hogy a külföldi székhelyû vállalkozás
(annak más fióktelepe) a magyarországi fióktelep felé köteles számlázni, a
fióktelep pedig a beszerzésre vonatkozó elõírások szerint köteles eljárni és
elszámolni. Ezen beszerzések általában importbeszerzésnek minõsülnek, kivéve,
ha ezen kapcsolat a külföldi székhelyû vállalkozás kettõ vagy több
magyarországi fióktelepe között közvetlenül jön létre.
A 10. §-hoz
Az Szt. 40. §-ának a kiegészítését a belsõ jogharmonizáció indokolja. Az
importbeszerzés értéke meghatározható a meglévõ deviza, valuta könyv szerinti
árfolyama alapján is. Ezt a rendelkezést terjeszti ki a Javaslat az ilyen
importbeszerzésekhez kapcsolódó kötelezettség értékének megállapítására is,
feltételezve, hogy a vállalkozó a nyilvántartásba vételkor a meglévõ devizát a
kötelezettség kiegyenlítésére elkülönítette, azt csak ezen kötelezettség
teljesítésére fogja felhasználni.
A 11-12. §-hoz
Az ellenõrzés, az önellenõrzés eredményt módosító tételeinek az
eredménykimutatásban való megjelenítésére tartalmaz pontosító elõírást a
Javaslat. Eszerint elkülönítetten csak a jelentõsebb összegû tételeket kell
kimutatni az eredménykimutatásban, míg a nem jelentõsebb összegû hibák
eredményre gyakorolt hatása a tárgyévi adatok között szerepel. A nem jelentõs
összegû hiba, hibahatás összegét az eredménykimutatás tárgyévi adatai között
kell kimutatni.
A 13-14. §-hoz
A fióktelep sajátos helyzete ellenére a fióktelep által a külföldi székhelyû
vállalkozás (annak más fióktelepe) felé teljesített áruszállítás,
szolgáltatásnyújtás számlázott értékét árbevételként kell elszámolni (bár nem
harmadik személy felé történik az értékesítés!). Az árbevételkénti
elszámolásnak ez esetben is feltétele az egymásközötti megállapodásban,
szerzõdésben rögzített feltételek teljesítésének elismerése.
Amennyiben a fióktelep a külföldi székhelyû vállalkozás (annak más fióktelepe)
szolgáltatásait (ideértve az irányítás átterhelt költségeit és ráfordításait
is!) igénybe veszi, tõle terméket vásárol, a fióktelep csak a számlázott
összegben számolhatja el azt - általában - importszolgáltatásként. Ez a
szabályozás a fióktelep sajátos helyzetébõl következik. Ugyanazon külföldi
székhelyû vállalkozás két magyarországi fióktelepe közötti kapcsolat
devizabelföldiek közötti kapcsolat, az igénybe vett szolgáltatást ennek
megfelelõen kell elszámolni.
A 15. §-hoz
A munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás költségkénti elszámolásának
szabályozása az egységes gyakorlatot szolgálja.
A 16-17., a 21. §-hoz
Az egyszerûsített mérleg tételeinek tartalmára vonatkozó elõírások
pontosítását a kettõs könyvvitelt vezetõkkel való tartalmi azonosság, továbbá
az egységes gyakorlat indokolja. Az egyszerûsített mérlegben a jegyzett tõke
nem tartalmazhatja azoknak az eszközöknek az értékét, amelyet még nem
bocsátottak a társaság rendelkezésére. A tartalék az egyszerûsített
mérlegben technikai jellegû, viszonylag reális értékének meghatározása
összefügg a saját tõkével. A tartalék tartalmi elõírásának pontosítása így az
eredménytartalék valós értékének megállapítását eredményezheti. A rövid
lejáratú kötelezettségek pontosítása az elõbbi hatást erõsíti.
Az elõírások pontosítását a gyakorlat indokolja ott is, amikor például a
térítés nélkül átvett eszközöket (nem fizettek érte) nem lehet az
egyszerûsített mérlegbe felvenni.
Az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttérés (illetve
fordítva) szabályainál az egyértelmû gyakorlatot szolgálja a módosítás.
A 18. §-hoz
A fióktelep is köteles éves beszámolóját a cégbíróságon letétbe helyezni, és
közzétételérõl a vállalkozókra vonatkozó általános elõírások szerint
gondoskodni. Eltérés az általánostól - a fióktelep sajátos helyzetébõl
következõen - a beszámoló elfogadójában (ez a külföldi székhelyû vállalkozás)
van.
A 19-20., a 22. §-hoz
Az éves (az egyszerûsített éves) beszámolókat közzé kell tenni, nyilvánosságra
kell hozni. Az eddigi elõírások szerint ennek a feltétele az volt, hogy azt a
közzététel elõtt bejegyzett
könyvvizsgáló auditálja. Ezen az elõíráson változtat a Javaslat azzal, hogy
meghatározott vállalkozói körben nem teszi kötelezõvé a könyvvizsgálatot.
Az Európai Unió vonatkozó irányelvében foglaltak figyelembe vételével van arra
lehetõség, hogy az egyes országok mentesítsék a kisebb társaságokat a kötelezõ
könyvvizsgálat alól, ha jogszabályaikba szankciókat iktatnak be arra az
esetre, ha ezen társaságok beszámolójukat nem a törvényben foglaltaknak
megfelelõen készítik el.
Az európai gyakorlatban különbözõ módon határozzák meg az ehhez szükséges
feltételeket. A magyar viszonyok között indokolt, hogy azokat a
vállalkozásokat, ahol nem kötelezõ a könyvvizsgálat, két csoportba soroljuk.
Egyikbe azok tartozzanak, ahol az éves nettó árbevétel minimális, ennek felsõ
határa 5 millió forint. A másik csoportba azok tartozzanak, ahol az éves nettó
árbevétel nem haladja meg az 50 millió forintot, de itt szükséges, hogy a
könyvvezetéssel, beszámoló elkészítésével hozzáértõ szakembert, legalább
mérlegképes könyvelõt bízzon meg a vállalkozó. Mindkét esetben kötelezõ
viszont az éves (az egyszerûsített éves) beszámoló valamennyi példányán
feltüntetni: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenõrizte." Ezt az
indokolja, hogy a nyilvánosságra hozott adatokat felhasználók tudják, a
közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenõrizte.
Nem lehet azonban eltekinteni a kötelezõ könyvvizsgálattól ott, ahol azt
törvény elõírja, beleértve a számviteli törvényt is. Ez a vállalkozói kör
lényegében megegyezik a jelenleg hatályos elõírások szerint is kötelezõ
könyvvizsgálat alá tartozó vállalkozói körrel.
A közzétételre kerülõ - könyvvizsgáló által nem ellenõrzött - beszámolóknak is
a valóságot kell bemutatnia. Ennek érdekében
indokolt, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a beszámoló a valóságnak
nem felel meg, a vállalkozóra mulasztási bírságot lehessen kiszabni.
A 23. §-hoz
A § az Szt. 1. és 4. számú mellékletét módosító mellékleteket lépteti
hatályba.
Az Szt. 1. számú mellékletét módosító elõírások elsõsorban a levonható és le
nem vonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adónak a beszerzési
értékénél való figyelembe vételéhez kapcsolódnak, tekintettel arra is, hogy az
általános forgalmi adó esetenként arányosítással osztható meg le nem vonható
és levonható részre.
Az Szt. 1. számú mellékletét kiegészítõ elõírás a fióktelep sajátos követelés,
kötelezettség és elszámolási számláinak helyét jelöli ki, a pénzügyileg nem
rendezendõ követelések és kötelezettségek év végi kötelezõ összevezetésével
és a különbözetnek az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti
elszámolásával biztosítva a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet valós,
megbízható kimutatását.
Az Szt. 4. számú mellékletét módosító elõírások az eredménylevezetéshez
kapcsolódó pontosítások, belsõ harmonizálás.
A 24. §-hoz
A Javaslat - elfogadása esetén - 1998. év elsõ napjával lép hatályba. Egyes
módosító rendelkezések olyanok, hogy indokolt azok alkalmazását már az 1997.
évi beszámolók elkészítése során is lehetõvé tenni, mivel azok a
vállalkozásokat elõnyösen érintik.
Eleje Honlap