MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4965.. számú
törvényjavaslat
a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi
fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
Budapest, 1997. október
1997. évi ...... törvény
a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl
és kereskedelmi képviseleteirõl
A nemzetközi gazdasági együttmûködés fejlesztése, a tõkeáramlás segítése,
ezen belül a külföldi mûködõ tõke gazdaságunkban való tartós megjelenésének,
valamint az ezzel összefüggõ gazdasági célú letelepedési formák kibõvítése és
elismerése, a befektetések biztonságával összefüggõ garanciális szabályok
érvényesítése, továbbá a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerzõdésekben
vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az Országgyûlés a következõ
törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) E törvény szabályozza a külföldiek gazdasági célú magyarországi
letelepedési formái közül a külföldi székhelyû vállalkozások (a továbbiakban:
külföldi vállalkozások) magyarországi fióktelepei, továbbá közvetlen
kereskedelmi képviseletei létesítésének, mûködtetésének, megszüntetésének
általános feltételeit és szabályait.
(2) Ha nemzetközi szerzõdés e törvénytõl eltérõen rendelkezik, a nemzetközi
szerzõdés irányadó akkor is, ha ezt e törvény külön nem említi.
2. §
E törvény alkalmazásában
a) külföldi vállalkozás: a Magyar Köztársaság államterületén kívül
székhellyel rendelkezõ, fõtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató
jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet.
b) fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezõ,
gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló
cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás
fióktelepeként bejegyeztek;
c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási
tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként
bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a szerzõdések közvetítésével,
elõkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való
kapcsolattartással összefüggõ feladatokat lát el;
d) vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló,
vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenység.
II. fejezet
Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe
Általános rendelkezések
3. §
(1) Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe,
illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e törvény
rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során
a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló
jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló
kapcsolatokban.
(2) A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet telephellyel.
A fióktelep létrehozatala
4. §
A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási
tevékenységet a cégbejegyzést követõen kezdheti meg.
5. §
(1) A fióktelep akkor jegyezhetõ be a cégnyilvántartásba, ha
a) a külföldi vállalkozás számára a székhelye szerinti állammal, illetve
nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi szerzõdés a fióktelep létesítését
Magyarországon lehetõvé teszi, továbbá
b) a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön
törvényben szabályozott feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzetközi szerzõdés fennállásáról a
külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, az
igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
6. §
(1) A fióktelep cégbejegyzésére, cégnyilvántartására - ide értve a cégbíróság
törvényességi felügyeleti jogkörét is - valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó
követelményekre a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: cégnyilvántartási törvény)
foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fióktelep létesítésének, a
cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának,
valamint törvényben elõírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep
cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.
(2) A fióktelep cégnevét kizárólag a fióktelepnél foglalkoztatott személyek
jegyezhetik.
7. §
Ha jogszabály
a) valamely tevékenység végzésével összefüggésben vállalkozás alapítását
engedélyhez köti, vagy
b) meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja
elõ, valamint, ha
c) meghatározott tevékenység folytatásához - az ügyfelek, a fogyasztók,
illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében - külön pénzügyi biztosítékot (így
különösen pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerzõdést,
felelõsségbiztosítást) is megkövetel,
ezeket a követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell.
8. §
Ha nemzetközi szerzõdés ettõl eltérõen nem rendelkezik, törvény vagy törvény
felhatalmazása alapján kormányrendelet elõírhatja, hogy valamely tevékenység
folytatására kizárólag belföldi székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet,
illetve többségi vagy kizárólagos devizabelföldi tulajdonban levõ szervezet a
jogosult.
A fióktelep mûködése
9. §
(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a külföldi vállalkozás a
fióktelepének létesítése és mûködtetése során a belföldi székhelyû gazdálkodó
szervezetekkel azonos elbánásban részesül.
(2) Törvény, illetve annak felhatalmazása alapján kormányrendelet a
fióktelepre
a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer
stabilitása, a monetáris politika, valamint a hitelezõk, betétesek, befektetõk
és biztosítottak másképpen nem érvényesíthetõ, jogos érdekei védelmében,
valamint
b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyû gazdálkodó
szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek által indokolt
körben és mértékben
eltérõ szabályozást állapíthat meg.
10. §
(1) A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más
devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet.
(2) A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról,
jogokról, illetve vállalt kötelezettségekrõl saját cégneve alatt csak a
fióktelep megszûnésekor, illetve az e törvényben meghatározott
fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt
szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön
indított eljárások során rendelkezhet.
(3) A fióktelepnél foglalkoztatott személyek ezen jogviszonyuk fennállása
alatt
a) a külföldi vállalkozás,
b) a külföldi vállalkozás részvételével akár belföldön, akár külföldön
mûködõ gazdálkodó szervezet vagy más szervezet,
c) a külföldi vállalkozás belföldön vagy külföldön létesített más
kereskedelmi képviselete, illetve külföldön létesített más fióktelepe
cégnevét nem jegyezhetik, illetve az a)-c) pontokban említett szervezetek,
illetve szervezeti egységek cégneve alatt adott meghatalmazás alapján nem
járhatnak el.
11. §
(1) A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep
mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont.
(2) A vagyontárgyak külföldrõl történõ behozatalára a vámjogi, a vámeljárási,
az áruk országhatáron át történõ szállításával kapcsolatos rendelkezéseket,
továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá esõ termékek esetén - a
külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(3) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett
tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön
található vagyonára végrehajtás vezethetõ.
12. §
(1) A fióktelep könyvvezetésére, beszámolókészítésére, a beszámoló
nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó elõírásokat a számviteli
törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
tartalmazza.
(2) A külföldi vállalkozás éves beszámolójának egy hiteles másolati példányát
a fióktelepnek a cégbíróságnál a tárgyévet követõ év szeptember 30-ig letétbe
kell helyeznie, s ezzel egyidejûleg közzé kell tennie. Közzétételi
kötelezettség alatt az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és
Céginformációs Szolgálata részére történõ megküldést kell érteni.
13. §
A fióktelep - ha a devizatörvény, illetve az annak felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minõsül. A
belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerzõdéseket
is megkötnie, illetve - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket
beszereznie.
14. §
(1) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezõen teljesítendõ
befizetésekrõl és az azzal kapcsolatos kötelezettségekrõl külön jogszabályok
és nemzetközi szerzõdések rendelkeznek. Törvény elõírhatja, hogy a fióktelep
és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más
fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik
fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson
kívüli vállalkozással jött volna létre.
(2) Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megilletõ fizetési
kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok
után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a
biztosítás kiterjed.
15. §
A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a
belföldi székhelyû vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók. Az
államháztartás alrendszereibõl nyújtandó támogatások igénybevételérõl
rendelkezõ jogszabályok hatálya akkor terjed ki a fióktelepre, ha nemzetközi
szerzõdésben vállalt kötelezettségeink teljesítésére tekintettel jogszabály
errõl kifejezetten rendelkezik.
16. §
A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezik a fióktelep gazdasági kamarai
tagságának keletkezésérõl és megszûnésérõl.
17. §
(1) A külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott
vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet
tulajdont, ha az nem termõföld, illetve védett természeti terület. A
tulajdonszerzéshez nem szükséges engedély
a) nemzetközi szerzõdésben meghatározott esetekben vagy,
b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar
Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés, illetve a viszonosság
fennállásáról a külügyminiszter és az igazságügy-miniszter tájékoztatót tesz
közzé.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés, illetve viszonosság
hiányában a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott
vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a külföldiek
magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint szerezheti meg.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában nem minõsül vállalkozási
tevékenységhez szükséges ingatlannak az ingatlanforgalmazás céljából
megszerezni kívánt ingatlan.
(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak
egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az elidegenítési kötelezettség
alól a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal vezetõje (a továbbiakban: a
hivatal vezetõje) felmentést adott. A hivatal vezetõje a felmentést a
külföldiek ingatlanszerzésérõl szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az
abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem
tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy
részesedésével alapított belföldi székhelyû gazdálkodó szervezet, illetve
másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.
Munkavállalás a fióktelepnél
18. §
(1) A külföldi állampolgár fióktelepnél való munkavállalásának
engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön
jogszabályokban foglaltak irányadók.
(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak
jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén
keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral
létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglaltakat kell
alkalmazni, ha az Mt., illetve a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13.
törvényerejû rendelet másképp nem rendelkezik.
(3) A fióktelep cégjegyzékbõl való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód
nélküli megszûnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a
munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.
Fizetésképtelenség esetén követendõ eljárás
19. §
(1) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi
eljárás (csõd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá esõ eljárás)
megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától
számított tíz napon belül be kell jelentenie, s egyidejûleg a Cégközlönynél
közlemény megjelentetését kell kezdeményeznie. Ebben tájékoztatást kell adnia
arról, hogy a hitelezõk külföldön - az ott megindult eljárásban - milyen módon
érvényesíthetik követeléseiket.
(2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi
eljárás a magyarországi fióktelepre csak nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság
esetében terjed ki.
(3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön, személyes joga alapján indított
fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerzõdés,
illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, a fióktelep
bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a cégbíróság értesítése alapján
- hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.
(4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csõdeljárásról, a
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a
22. § szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejezõdése után fennmaradó vagyonnal
a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban
eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére
jogosult - felszámoló rendelkezik.
20. §
(1) Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott
vállalkozási tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik, és a
fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás államával nincs
nemzetközi szerzõdés vagy viszonossági gyakorlat, a hitelezõk a fióktelep
felszámolását kérhetik a fióktelep bejegyzése szerinti megyei bíróságtól. Az
eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22.
§ szerinti eltérésekkel. A felszámolási eljárást a bíróság megszünteti, ha a
külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban bejelentett hitelezõi
igények kielégítésére biztosítékot nyújt.
(2) Az eljárás befejezõdése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás
az általános szabályok szerint rendelkezik.
21. §
(1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárás akkor is
kezdeményezhetõ, illetve abban hitelezõként igény akkor is elõterjeszthetõ, ha
a hitelezõ a követelését érvényesíti a külföldi vállalkozás ellen külföldön
indult fizetésképtelenségi eljárásban.
(2) A 19. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban említett nemzetközi
szerzõdésekrõl, illetve a viszonosság fennállásáról az igazságügy-miniszter és
a külügyminiszter tájékoztatót tesz közzé.
22. §
(1) A 19. § (4) bekezdése és a 20. § szerinti eljárásban
a) adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján
keletkezett tartozásai vonatkozásában,
b) a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát
(befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, amelyet a fióktelep a
számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel),
c) ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetõjét említi, ott a fióktelep
vezetõjét kell érteni,
d) ahol a Cstv. - a felszámolási eljárásban - a 8. §-ának (1) bekezdése
szerinti szervekre, illetve testületekre utal, azon a külföldi vállalkozás
esetében a létesítõ okirata szerinti ügyvezetést ellátó személyt vagy
testületet, illetve - a külföldön megindított fizetésképtelenségi eljárás
esetében - a külföldi vállalkozás vagyonával kapcsolatban rendelkezésre
jogosult felszámolót kell érteni.
(2) A fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha
a) a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy
elismert - (1) bekezdés szerinti - tartozást az esedékességet követõ hatvan
napon belül nem egyenlítette ki, vagy
b) a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen
volt.
(3) A 20. § szerinti eljárás a hitelezõ kérelmére, illetve a cégbíróság
értesítése (cégnyilvántartási törvény 55. §) alapján indul.
A fióktelep megszüntetése
23. §
(1) A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szûnik meg.
(2) Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén
törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:
a) a külföldi vállalkozásnak a fióktelep mûködésével összefüggésben nincs
Magyarországon köztartozása,
b) a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésrõl felhívást tett közzé
azzal, hogy a hitelezõk követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be,
de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelezõ követelése
kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak,
c) nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével
összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy
bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy
a folyamatban levõ eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep
vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott,
d) nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás,
illetve a fióktelep ellen.
(3) A fióktelep kérelemre történõ törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a)
és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás
államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerzõdése van a polgári és
kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok
végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(4) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszûnésére tekintettel a
fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. A (2) bekezdés a)-c)
pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is
alkalmazni kell.
(5) A cégbíróság hivatalból intézkedik a fióktelep cégnyilvántartásból való
törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a
cégbíróság a fióktelepet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el
a további mûködéstõl, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a
hitelezõk a követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be. A
cégbíróság azt követõen nyilvánítja megszûntnek és törli a fióktelepet a
cégjegyzékbõl, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés
alapján a hitelezõ követelése kielégítésre került.
(6) A fióktelep megszûnése esetén a fióktelep cégneve alatt megszerzett olyan
hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt
és kollektív befektetési értékpapírt, amelyet devizakülföldi nem szerezhet
meg, el kell idegeníteni, a külföldi vállalkozás az elidegenítés utáni
ellenértékre tarthat igényt.
Pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesített fióktelep
24. §
Pénzügyi, kiegészítõ pénzügyi, befektetési, kiegészítõ befektetési,
befektetési alapkezelõi szolgáltatásokat, biztosítási, biztosításközvetítõi,
biztosítási szaktanácsadói, továbbá a közraktározási tevékenységet végzõ
fióktelep létesítésére, mûködésére, állami felügyeletére, ellenõrzésére,
továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha
a külön törvény másképp nem rendelkezik.
III. fejezet
Külföldi vállalkozás képviselete
Kereskedelmi képviselet
25. §
Külföldi vállalkozás állandó jellegû, közvetlen kereskedelmi képviseletet
alapíthat Magyarországon.
26. §
(1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem
rendelkezõ szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel
jön létre, mûködését a cégbejegyzést követõen kezdheti meg.
(2) A kereskedelmi képviselettel kapcsolatos cégbejegyzésre és
cégnyilvántartásra - ide értve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét
is - valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a
cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a
kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak,
tényeknek és adatoknak, és ezek változásának, valamint törvényben elõírt
adatoknak a cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére
jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.
(3) A kereskedelmi képviselet cégnevét kizárólag a kereskedelmi képviseletnél
foglalkoztatott személyek jegyezhetik.
(4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhetõ be a cégnyilvántartásba, ha a
cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben
szabályozott feltételeknek, valamint a külföldi vállalkozás számára a
székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság közötti két- vagy többoldalú
nemzetközi szerzõdés, illetve viszonossági gyakorlat a kereskedelmi képviselet
magyarországi létesítését lehetõvé teszi.
(5) A (4) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés, illetve a viszonosság
fennállásáról a külügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszter, az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter tájékoztatót tesz
közzé.
27. §
(1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára
a) külkereskedelmi szerzõdéseket közvetít,
b) részt vesz a szerzõdéskötések elõkészítésében,
c) tájékoztatási, reklám- és propaganda tevékenységet végez.
(2) Ha jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében az (1)
bekezdés szerinti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a
kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában
folytathatja.
(3) A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
(4) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezõen teljesítendõ
befizetésekrõl és az azzal kapcsolatos kötelezettségekrõl külön jogszabályok
és nemzetközi szerzõdések rendelkeznek. Az államháztartás
társadalombiztosítási alrendszerét megilletõ fizetési kötelezettséget
(járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell
teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás
kiterjed.
28. §
A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete
tevékenységéhez szükséges - termõföldnek, illetve védett természeti területnek
nem minõsülõ - ingatlan megszerzésére, valamint a kereskedelmi képviselet
megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a 17. §-ban
foglaltakat kell alkalmazni.
Munkavállalás a kereskedelmi képviseletnél
29. §
(1) Külföldi állampolgár kereskedelmi képviseletnél való munkavállalásának
engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön
jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással
állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a
kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.
(3) A kereskedelmi képviselet cégjegyzékbõl való törlésekor az Mt.-nek a
munkáltató jogutód nélküli megszûnésére irányadó szabályait kell alkalmazni,
kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi
munkavégzésre kirendelte.
Kereskedelmi képviselet megszüntetése
30. §
(1) A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból való törléssel
szûnik meg. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet
a cégjegyzékbõl, ha
a) a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet mûködésével
összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá
b) a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésrõl felhívást
tett közzé azzal, hogy a hitelezõk követeléseiket harminc napon belül nála
jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelezõ
követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és
c) nincs a kereskedelmi képviseletei tevékenységével összefüggésben a
külföldi vállalkozás ellen Magyarországon bírósági vagy hatósági eljárás
folyamatban.
(2) A kereskedelmi képviselet kérelemre történõ törlésének nem feltétele az
(1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállása, ha a
külföldi vállalkozás államának a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerzõdése
van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a
bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról.
(3) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszûnésére tekintettel a
kereskedelmi képviselet törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. Az (1)-
(2) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(4) A cégbíróság hivatalból intézkedik a kereskedelmi képviselet cégjegyzékbõl
való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha
a cégbíróság a kereskedelmi képviseletet törvényességi felügyeleti eljárás
keretében tiltja el a további mûködéstõl, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé
azzal, hogy a hitelezõk a követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi
képviseletnél jelentsék be. A cégbíróság azt követõen nyilvánítja megszûntnek
s törli a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékbõl, ha ilyen tartalmú
bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelezõ követelése
kielégítésre került.
Bankképviselet, biztosító intézet képviselete
31. §
A külföldi székhelyû hitelintézet bankképviseletének, továbbá a külföldi
székhelyû biztosítóintézet magyarországi képviseletének létesítésére,
mûködésére és megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell
alkalmazni, ha a külön törvény másképp nem rendelkezik.
IV. fejezet
Módosuló jogszabályok
32. §
(1) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény ( a továbbiakban:
kamarai törvény) 2. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó
szerv, a szövetkezet - a lakásszövetkezet kivételével - a gazdasági társaság,
a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a
leányvállalat, a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, az
egyéni vállalkozó és a mezõgazdasági vállalkozó, továbbá az adófizetésre
kötelezett mezõgazdasági kistermelõ,"
"f) székhelyen a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepének
cégbírósági bejegyzés szerinti székhelyét is érteni kell."
(2) A kamarai törvény 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Megszûnik a területi gazdasági kamarai tagság, ha)
"a) a jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet vagy a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság jogutód nélkül megszûnik - ide értve a
külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepének megszûnését is -
,"
33. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint
a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi
székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben
szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az elõzõek együtt:
vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására,
kivéve ha törvény eltérõen rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá
- a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás
külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar
Köztársaság területén érvényesülhet."
34. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ának c)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A biztosítás nem terjed ki:)
"c) a külföldi részvétellel mûködõ gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyû
vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyû
vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosító intézeti képviseletének a Magyar
Köztársaság területén foglalkoztatott - a 13. § hatálya alá nem tartozó - arra
a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki
külföldinek minõsül."
35. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-ának c) és d)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Végrehajtási lapot állít ki)
"c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek
hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi
székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi
képviselete esetén pedig a fióktelep, illetõleg a képviselet helye - szerinti
helyi bíróság,
d) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az
adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható
vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe,
illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep,
illetõleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság, illetõleg Fõvárosi
Bíróság (a továbbiakban: megyei bíróság)."
36. §
A Cstv. 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi
székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyû
vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl
szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
37. §
(1) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény
(a továbbiakban: Btv.) 1. §-nak (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A külföldiek Magyarországi befektetései és gazdasági célú letelepedései
teljes védelmet és biztonságot élveznek."
(2) A Btv. 3. §-a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik és
a § a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdésben említett gazdasági célú letelepedési formán kívül
külföldiek által csak külföldi székhelyû vállalkozás fióktelepeként lehet
Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytatni. Külföldi székhelyû
vállalkozás alatt a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel
rendelkezõ, fõtevékenységként üzletszerû gazdasági tevékenységet (vállalkozási
tevékenységet) folytató jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkezõ
szervezetet kell érteni."
V. fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések
38. §
(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, a külföldi vállalkozások a
cégnyilvántartási törvény hatályba lépésétõl kérhetik fióktelepük bejegyzését
a cégjegyzékbe.
(2) A törvény hatályba lépésével
a) a külföldiek kereskedelmi képviseleteirõl, valamint információs és
szerviz irodáiról szóló 3/1989. (II.26.) KeM rendelet,
b) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejû rendelet
18. §-ának (5) bekezdése
hatályát veszti.
(3) Az e törvény hatályba lépésekor mûködõ információs- és szerviz irodák
1999. december 31-ig kérhetik kereskedelmi képviseletként történõ
nyilvántartásba vételüket a cégbíróságtól, ha az e törvény szerinti
feltételeknek megfelelnek. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság intézkedik a
nyilvántartásából való törlés iránt.
(4) Az e törvény hatályba lépésekor a cégbíróság elõtt folyamatban levõ -
információs, illetve szerviz iroda bejegyzésére irányuló - eljárásban a
kérelmezõ 1998. szeptember 1-ig választhat, hogy információs, illetve szerviz
iroda bejegyzését kéri (figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra), vagy
kérelmét kereskedelmi képviselet bejegyzésére irányuló kérelemként módosítja.
(5) Azok a devizakülföldiek, amelyek e törvény hatályba lépésekor már
megkötött külkereskedelmi szerzõdések alapján folytatnak Magyarországon
telephelyen (telepen) vállalkozási tevékenységet, belföldön bejegyzett
gazdálkodó szervezet, illetve fióktelep létesítése nélkül mûködhetnek az adott
külkereskedelmi szerzõdés teljesítése érdekében, de legkésõbb 1999. december
31-ig.
(6) Az e törvény hatályba lépésekor bizományi raktárat fenntartó, illetve
vevõszolgálati és szerviz tevékenységet ellátó kereskedelmi képviseletek e
tevékenységüket 1998. december 31-ig folytathatják.
I N D O K O L Á S
a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl
és kereskedelmi képviseleteirõl szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A külföldi vállalkozások gazdasági célú magyarországi letelepedését lehetõvé
tevõ hatályos szabályozás áttekintése
A külföldiek magyarországi befektetéseirõl már 1988-ban törvény
született Magyarországon. Az 1988. évi XXIV. törvény (az ún. befektetési
törvény) pozitív szerepet tölt be a nemzetközi gazdasági együttmûködés
fejlesztése területén, a külföldi mûködõ tõke gazdaságunkban való közvetlen
megjelenése, de különösképpen a hátrányos megkülönböztetéstõl mentes
magyarországi vállalkozásalapítás szabályrendszere megteremtésével. Mintának
tekintette több szomszédos ország jogalkotása.
Garanciális szabályként mondja ki a külföldiek befektetéseinek védelmét,
így kisajátítás, vagy az ahhoz hasonló hatással járó állami intézkedés esetén
a haladéktalan, tényleges értéken, a befektetés pénznemében történõ
kártalanítást. Kerettörvény jelleggel szabályozza a külföldiek által
alapított és a "vegyestulajdonú" társaságok alapítására, mûködésére, állami
ellenõrzésére, az állammal való közjogi kapcsolatra vonatkozó szabályokat.
A magyar jogrendszernek a piacgazdaság kiépítésével összefüggõ
fejlõdésével megszûnt a külföldi befektetõkre vonatkozó tulajdonszerzési és
devizahatósági engedélyeztetési kötelezettség, a befektetési törvény
kiegészült továbbá a versenytörvényre, az árszabályozásról szóló törvényre
való utalással, de a jogszabályba beépültek az adózásra vonatkozó alapelvek és
bizonyos - a külföldi befektetéseket ösztönzõ - kedvezmények is. A
termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény lehetõvé tette a külföldi, illetve a
részben külföldi tulajdonban levõ vállalkozások számára is a tevékenységükhöz
szükséges ingatlan tulajdonjogának megszerzését is, ide nem értve a
termõföldet és a védett természeti területet.
A külföldiek gazdasági célú, magyarországi letelepedésével összefüggõ
- a nemzetközi gazdasági együttmûködésben elfoglalt szerepünkbõl adódó -
kötelezettségek
A befektetési törvény hatályba lépése óta eltelt kilenc év alatt tért
hódítottak és korszerûsödtek a piacgazdaság magántulajdonon alapuló
vállalkozási formái, a modern piacgazdasági követelményekhez és a fejlett
országok - különösen az Európai Unió - jogfejlõdéséhez igazodtak a
szabályozási keretek, számos országgal kötöttünk beruházásvédelmi kétoldalú
szerzõdéseket. A WTO egyezmények közül az Általános Szolgáltatáskereskedelmi
Egyezmény (GATS) érinti az egyes szolgáltatások végzésével kapcsolatban a
letelepedési jogot.
Az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival 1991-ben a társulás
létesítésérõl megállapodást írtunk alá. Teljes jogú tagként csatlakoztunk a
Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), melynek
munkájában korábban megfigyelõi státuszban vettünk részt. Ez a két egyezmény
azért is lényeges, mert kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a részes
államokban székhellyel rendelkezõ vállalkozások számára nemzeti elbánást,
diszkriminációtól mentes szabályokat teremtve tesszük lehetõvé Magyarországon
a gazdasági célú letelepedést, azaz leányvállalatok, fiókok, kereskedelmi
képviseletek alapítását, mûködtetését.
1.) Az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival társulás létesítésérõl
szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, és az 1994. évi I. törvénnyel
kihirdetett Európai Megállapodás IV. Címének 2. fejezete rendelkezik a
személyek nemzeti akadályoktól mentes, szabad mozgásának megteremtésérõl, ezen
belül a letelepedéshez való jogról. A letelepedéshez való jog ebben a
vonatkozásban azt jelenti, hogy a szerzõdésben részes másik állam területén
önálló vállalkozóként, továbbá leányvállalat, fiók, illetve képviselet
létrehozásával gazdasági tevékenységet lehet folytatni, s ezekre a befektetési
formákra diszkriminatív szabály nem hozható. Természetesen érvényesíthetõk a
közrend, közbiztonság, közegészségügy által indokolt korlátozások. Az Európai
Megállapodásban Magyarország 1999. február 1-ig vállalt kötelezettséget arra,
hogy az említett letelepedési formákra a nemzeti elbánás szerint engedi meg a
területén történõ létesítést, illetve mûködtetést. A pénzügyi szektorban ez a
határidõ 2004. február 1.
a) A leányvállalatok tekintetében (amelyek alatt a jelen szabályozás
szempontjából a külföldi anyacég által alapított, illetve tulajdoni
részesedése által ellenõrzött, önálló jogalanyisággal - legtöbbször jogi
személyiséggel is - rendelkezõ, belföldi székhelyû vállalkozást értjük)
nemzetközi kötelezettségvállalásunkat teljesítettük, hiszen ezt a gazdasági
célú letelepedési formát már a fent említett befektetési törvény szabályozta,
továbbá a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény is lehetõvé tette a
külföldi természetes és jogi személyek szövetkezetben való tagsági viszonyát
és érdekeltség-szerzését.
b) A külföldi vállalkozások számára a közvetlen kereskedelmi képviselet
alapításának joga szintén biztosított, az ezzel kapcsolatos szabályokat a
3/1989. (II.16.) KeM rendelet tartalmazza. A KeM rendelet szabályai az Európai
Megállapodással összefüggésben azonban felülvizsgálandóak annyiban, hogy
indokolt-e fenntartani az Ipari, Kereskedelmi és az Idegenforgalmi
Minisztérium általi külön nyilvántartásba vételi kötelezettséget.
c) Nincs azonban a hatályos magyar joganyagban a külföldi székhelyû
vállalkozások magyarországi fiókalapítását, továbbá a devizakülföldi egyéni
vállalkozók magyarországi üzletszerû gazdasági tevékenységének folytatását
lehetõvé tevõ szabály.
A törvényjavaslat ezért célul tûzi ki a fiókalapítás lehetõvé tételét is,
a devizakülföldi egyéni vállalkozók számára azonban csak az Európai
Megállapodás szerinti 1999. évi határidõtõl kívánjuk lehetõvé tenni a belföldi
gazdasági célú letelepedést.
2.) A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött
csatlakozási szerzõdésünk a Tõkemozgások Liberalizációs Kódexének céljait
elfogadva arra tartalmaz kötelezettséget, hogy legkésõbb 1997. december 31-ig
Magyarország lehetõvé teszi a fiókok alapítását is a részes államokban
székhellyel rendelkezõ vállalkozások számára, ideértve a pénzügyi szektort
(bankok, biztosítási intézetek, befektetési vállalkozások) is. Hasonló
kötelezettséget kíván Magyarország vállalni az OECD most elõkészítés alatt
levõ Multilaterális Befektetési Megállapodásának (MAI) keretében is.
Fentiekre tekintettel a fiókokra vonatkozó szabályozásnak úgy kell
megszületnie, hogy az 1998. január 1-jén hatályba léphessen.
A törvényi szabályozás koncepcióját az 1019/1997. (II. 20.) Korm.
határozat hagyta jóvá, amely a Magyar Közlöny 1997. évi 16. számában került
közzétételre.
Ennek alapján készült el a törvényjavaslat, melyet a Kormány elsõ
olvasatban már júliusban jóváhagyott, de úgy döntött, hogy az Országgyûléshez
a kapcsolódó törvénymódosításokkal együtt kell benyújtani. A jelen törvényi
szabályozás célja ugyanis olyan kerettörvény megalkotása, amely a külföldi
vállalkozások magyarországi fióktelepei, illetve kereskedelmi képviseletei
alapítására, mûködésére, megszüntetésére vonatkozó alapvetõ szabályokat,
valamint az ezek révén Magyarországon megvalósított befektetések biztonságára,
a diszkriminatív elbánás tilalmára vonatkozó garanciális rendelkezéseket
tartalmazza.
A Kormány döntésének megfelelõen idõközben már benyújtásra
került Országgyûléshez a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról
és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban:
cégnyilvántartási törvényjavaslat), amely tartalmazza a külföldi
székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeinek, továbbá
kereskedelmi képviseleteinek cégnyilvántartására, továbbá a
bejegyzésükkel, cégadataik változásával, megszûnésükkel kapcsolatos
cégeljárásra és a cégnyilvánosságra vonatkozó szabályokat is .
A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire vonatkozó
egyes pénzügyi anyagi és eljárásjogi szabályok (pl. adózás,
számvitel, devizastátusszal összefüggõ rendelkezések), valamint a
pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesítendõ fióktelepekre
vonatkozó sajátos rendelkezések kialakításáról sem a jelen
törvényjavaslat szól, hanem külön törvénymódosítások.
Ennek oka az, hogy az adótörvények, a számviteli törvény, a
devizatörvény, a hitelintézeti törvény, az értékpapírtörvény, a
befektetési alapokról szóló törvény ...stb. ebben az évben amúgy
is módosulnak, így a fióktelepekkel összefüggésben szükségessé váló
kiegészítés azzal egyidejûleg beépíthetõ lesz, feleslegessé téve a
fent említett jogszabályok többszöri módosítását.
A Parlamenthez szeptember hónapban benyújtásra került az adózás
rendjérõl szóló 1990. évi CXI. törvény, a számvitelrõl szóló 1991.
évi XVIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az
illetékekrõl szóló 1990. évi CXIII. törvény, az általános forgalmi
adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény, valamint a társasági adóról
és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása,
melyek a fióktelep létesítésével, mûködésével kapcsolatos
közteherfizetés anyagi és eljárásjogi szabályait szabályozzák.
A közeljövõben kerül a Kormány elé a devizáról szóló 1995. évi XCV.
törvény módosítása, amely a fióktelep devizastátusát rendezi,
továbbá a pénzügyi szektor szolgáltatásait szabályozó, és az ahhoz
kapcsolódó egyes törvények módosítása, amelyek a külföldi
vállalkozásoknak az említett tevékenységekre alapítandó
fióktelepeire vonatkozó részletes szabályait tartalmazzák. Ezek a
törvények a következõk:
- a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvény,
- az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI.
törvény,
- a biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló
1995. évi XCVI. törvény,
- a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi
XXX. törvény,
- a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
- a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,
- a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény.
A törvényi szabályozás célja az említett jogszabályoknál a
fióktelepekre vonatkozó olyan sajátos szabályok beillesztése,
amelyek a létesítési és engedélyezési feltételeken kívül
kiterjednek az állami felügyelet gyakorlására, érvényesítik a
befektetõk, betétesek, biztosítottak, továbbá a pénzügyi szektorban
szolgáltatást végzõk biztonságos mûködéséhez, az ügyfelek
érdekeinek védelméhez, a titokvédelemhez, végül a hazai pénz- és
tõkepiac védelméhez fûzõdõ érdekeket.
A kerettörvény szabályozási köre:
1.) A törvényjavaslat tartalmazza a fióktelep útján Magyarországon
végzendõ vállalkozási tevékenység kereteit, a fióktelep létrehozatalának
feltételeit, a fióktelep jogi státuszát. A fióktelep mûködésével kapcsolatban
csak néhány vonatkozást említ meg. Többre nincs szükség, hiszen a fióktelep
belsõ szervezeti mûködését, a cégközponttal való kapcsolatát a külföldi
vállalkozás személyes joga szabályozza, másfelõl fõszabályként a belföldi
gazdálkodó szervezetekre irányadó jogszabályokat kell alkalmaznia a
külföldinek a magyarországi fióktelepe mûködtetése, az így folytatott
vállalkozási tevékenység során. A javaslat ezért csak arra utal, hogy mely
jogszabályok irányadók a foglalkoztatottakkal fennálló jogviszonyra, a
belföldi mûködésre, a magyar közjogi szervezetekkel fennálló jogviszonyokra, a
közteherviselési kötelezettségre. A külföldi vállalkozás a fióktelep útján
realizált nyeresége után belföldön mint telephely adózik, az ezzel kapcsolatos
szabályokat a magyar adójogszabályok és számos állam vonatkozásában kétoldalú
adóztatási egyezmények tartalmazzák.
2.) A kereskedelmi képviseletre vonatkozó szabályozás törvényi szintre
emelésekor a javaslat a fióktelep szabályozásához hasonló kodifikációs
megoldást választ, mely szerint rögzíti a kereskedelmi képviselet létesítésére
jogosultak körét, a létesítés feltételeit, a külföldi cégnek a kereskedelmi
képviselet útján belföldön ellátható tevékenységét, utal a képviselet
mûködésével összefüggõ külön jogszabályok rendelkezéseire - ideértve az ott
foglalkoztatottak munkavállalására vonatkozó szabályokat is -, szól a
képviselet megszüntetésének feltételeirõl, eljárási szabályairól, végül a
pénzügyi szektorban külön törvények által szabályozott képviseletekrõl.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
(1-2. §-hoz)
Az I. fejezetben az általános rendelkezések megfogalmazzák a törvény
hatályát, szabályozási körét. A javaslat utal a nemzetközi szerzõdésekre is,
amelyek egyes országok relációjában a gazdasági célú letelepedésekre
vonatkozóan olyan rendelkezéseket (esetleg további kedvezményeket)
tartalmazhatnak, amelyek a kerettörvény általános szabályai közé nem emelhetõk
át.
A törvény elején kerültek elhelyezésre a fogalommeghatározások is:
- Külföldi vállalkozás alatt a törvény a fõtevékenységként vállalkozási
tevékenységet folytató, a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel
rendelkezõ szervezetet érti. E törvény tehát nem jogosítja fel pl. a
költségvetési intézményként, közjogi szervezetként vagy nonprofit
szervezetként (civilszervezetként) mûködõ külföldi szervezeteket a fióktelep
nyitásra még akkor sem, ha kiegészítõ tevékenységként, másodlagosan
vállalkozási tevékenységet folytatnak, erre nézve ugyanis nincs nemzetközi
kötelezettségvállalásunk.
- Vállalkozási tevékenységnek a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló
vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenységet kell tekinteni. A törvényjavaslat
tehát az üzletszerû gazdasági tevékenység végzése céljából történõ
letelepedés, (azaz a gazdasági célú letelepedés) fióktelep formájában történõ
megvalósítását szabályozza, míg a kereskedelmi képviselet saját nevében ilyen
tevékenységet Magyarországon nem folytathat, hanem az "anyacég" ilyen irányú
tevékenységét segítheti belföldön elõ az anyacég tevékenységének
ismertetésével, a szerzõdések közvetítésével, az ügyfelekkel való
kapcsolattartással.
- A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban:
fióktelep) a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezõ olyan
magyarországi szervezeti egysége, telephelye, amely a cégnyilvántartásba való
bejegyzéssel jön létre, s amely útján a külföldi cég Magyarországon
vállalkozási tevékenységet folytathat.
- A külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletét (a
továbbiakban: kereskedelmi képviselet) a külföldi cég közvetlen képviseletként
maga létesíti abból a célból, hogy nevében és javára kereskedelmi ügyleteket
közvetítsen, tájékoztatási és reklámtevékenységet végezzen.
(a 3. §-hoz)
A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a fióktelep jár el, illetve jogosult
eljárni a külföldi vállalkozásnak a fióktelepén keresztül keletkezett
jogviszonyaiban mind a hatóságokkal, mind harmadik személyekkel szemben, de a
vállalkozás más, önálló cégformaként regisztrált szervezeti egységeivel (azaz
fióktelepeivel) való kapcsolattartás során is. Erre a rendelkezésre többek
között azért is szükség van, mert az eljárások során a fióktelep félként
járhat el, ami egyszerûsíti az üzleti kapcsolatok kiépítését a vállalkozás és
üzletfelei (különösen belföldi üzletfelei) között, ugyanakkor megkönnyíti az
igényérvényesítést a külföldi vállalkozással szemben azokban az esetekben,
amikor a követelések a fióktelepe mûködésével összefüggésben keletkeznek.
A javaslat lehetõséget ad arra, hogy a külföldi vállalkozás
Magyarországon több fióktelepet is létesíthessen, s abban sincs korlátozás,
hogy egy fióktelep az ország több településén is fenntarthasson telephelyet.
(a 4-6. §-hoz)
A törvényjavaslat 4-6. §-a a fióktelep létrehozatalának szabályait
tartalmazza. A fióktelep a magyarországi cégnyilvántartásba vétellel jön
létre, s ettõl kezdve kezdheti meg a mûködését. Azon országokbeli
vállalkozások alapíthatnak fióktelepet, amelyekkel e vonatkozásban nemzetközi
kötelezettségvállalásunk van, illetve amelyek vonatkozásában nemzetközi
szervezettel kötött megállapodásunk (L. a fent említett OECD Csatlakozási
Megállapodást) ilyen lehetõséget tartalmaz.
A létrehozatali és cégnyilvántartási kérdésekkel kapcsolatban a tervezet
utal a cégnyilvántartási törvényre, amely egyébként figyelembe veszi az
Európai Közösségek Tanácsának 89/666. EGK irányelvét is, (11. sz. társasági
jogi irányelv). Az irányelv az EU tagállamokban létesített fióktelepekkel
kapcsolatos közzétételi követelményekrõl szól, de kitér a nem EU
tagállamokban székhellyel rendelkezõ cégek EU tagállamban létrehozandó
fiókjával kapcsolatos szabályokra is.
A törvényjavaslat szól arról is, hogy a cégnyilvántartási törvényben
részletezett bejelentési kötelezettség a fióktelep vezetõjét terheli.
Cégjegyzésre jogosultat csak a fióktelepnél foglalkoztatottak közül lehet
kijelölni.
(a 7-8. §-hoz)
A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy ha a fióktelep által folytatni kívánt
tevékenység Magyarországon engedélyhez kötött, azt a fióktelepnek is be kell
szereznie, illetve meg kell felelnie azoknak a feltételeknek, amelyeket a
jogszabályok az adott tevékenység folytatásához elõírnak.
Ha valamely jogszabály az alapítási, illetve mûködési engedélyhez,
illetve valamely tevékenység folytatásához személyi illetve tárgyi
feltételeket, illetve tõkekövetelményt követel meg, azokat természetesen a
külföldi vállalkozásnak is teljesítenie kell a fióktelep vonatkozásában.
Nemzetközi kötelezettségvállalásunkba nem ütközõ esetekben törvény,
illetve annak alapján kiadott Korm. rendelet meghatározhat olyan
tevékenységeket, melyeket csak magyarországi székhellyel rendelkezõ
vállalkozók végezhetnek. Ezen eseteket kivéve nincs korlát a fióktelepek által
végezhetõ tevékenységek vonatkozásában. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy az
elõbb említett tevékenységek folytatására külföldi vállalkozás által
Magyarországon fióktelep ugyan nem létesíthetõ, de a külön jogszabályokban
foglalt feltételek megtartásával belföldön gazdálkodó szervezet hozható létre
vagy egy belföldi gazdálkodó szervezetben részesedés is szerezhetõ.
Ilyenek pl. azok a tevékenységek, amelyek a koncessziós törvény, illetve
az ún. ágazati koncessziós törvények hatálya alá esnek, illetve azok a
tevékenységek, amelyekre vonatkozóan a Magyar Köztársaság nemzetközi
egyezményben fenntartással (rezervációval) élt. Az OECD-vel kapcsolatban pl. a
csatlakozásunkkor rezervációt tettünk a tõkemozgások liberalizációs kódexével
kapcsolatban a belföldi légiforgalmazási tevékenységre, a nemzetközi vizeken
való hajózási tevékenységre, a folyó láthatatlan mûveletek liberalizációs
kódexével kapcsolatban személy-, illetve árufuvarozásra.
(a 9. §-hoz)
A javaslat legjelentõsebb garanciális szabálya annak kimondása, hogy
fõszabályként a külföldi vállalkozás a fióktelep létesítése és mûködtetése
során a belföldiekkel azonos elbánásban részesül, diszkriminatív szabályok nem
állapíthatók meg. Tartalmaz azonban a törvény olyan okokat, melyek bizonyos
tekintetben a fióktelepekre eltérõ - adott esetben akár szigorúbb -
szabályozást is indokolhatnak. Ezek az okok (pl. közrendi klauzula) nemzetközi
szerzõdéseink által elismertek. Az eltérõ szabályozás lehetõsége korlátozott,
mert csak a belföldi és a külföldi székhelyû gazdálkodó szervezetek eltérõ
jogi státuszán, s a fióktelepekkel összefüggõ jogviszonyok több ország
joghatósága alá tartozásán alapulhat, továbbá a belföldi és a külföldi
illetõségûek közötti különbségek által indokolt esetekre nézve áll fenn.
(a 10. §-hoz)
A törvényjavaslat szerint szét kell választani azokat az ügyleteket és
jognyilatkozatokat, amelyeket a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül
tesz, azoktól az ügyletektõl és jognyilatkozatoktól, amelyekben közvetlenül
eljárva szerez jogokat és kötelezettségeket. Ez azért szükséges, mert csak így
ellenõrizhetõ azon elõírások betartatása, amelyek a külföldi céget
kifejezetten a fiókteleppel kapcsolatban, a devizabelföldi fióktelep cégneve
alatt folytatott mûködésével kapcsolatban kötelezik, másrészt így elõzhetõ
meg, hogy az anyacég (vagy más külföldi vállalkozás) a fióktelep
devizabelföldi státuszával visszaélve olyan jogosultságokat szerezzen, amelyek
a hatályos szabályozás szerint csak a belföldön letelepedett és
devizabelföldinek minõsülõket illetnek meg. Ezzel összefüggésben nem engedhetõ
meg az sem, hogy a fióktelep a belföldön regisztrált cégneve alatt az
anyacégtõl különbözõ más devizakülföldi nevében járjon el, mert nem lenne
megkülönböztethetõ az adott ügylet, jogviszony kapcsán az, hogy akkor éppen
milyen minõségben jár el, s ennek megfelelõen pl. a devizabelföldiekre vagy a
devizakülföldiekre vonatkozó szabályok betartása követelhetõ-e meg tõle.
Ezért ki kell mondani olyan összeférhetetlenségi szabályt is, mely
szerint a fióktelepnél foglalkoztatottak ezen jogviszonyuk fennállása alatt
nem jegyezhetik az anyacég, annak kereskedelmi képviselete, más vállalkozása,
illetve külföldön létesített más fióktelepe cégnevét, illetve azok
meghatalmazottjaként nem járhatnak el.
(a 11. §-hoz)
A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a külföldi vállalkozásnak
kötelezettsége a fióktelep mûködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez
szükséges vagyon folyamatos biztosítása. A visszaélések elkerülése végett -
akárcsak a belföldi székhelyû cégeknél - a behozatalnál alkalmazni kell a a
külkereskedelmi engedélyezésre vonatkozó szabályokat is, amennyiben a behozott
vagyontárgyak az engedélyköteles körbe tartoznak.
Különösen a belföldi hitelezõket védi az a szabály, mely szerint a
külföldi vállalkozás valamennyi belföldön fellelhetõ vagyonára végrehajtás
vezethetõ a fióktelepe útján keletkezett tartozásokkal összefüggésben. Ez a
lehetõség ugyan levezethetõ abból is, hogy a fióktelep az anyacég szervezeti
egysége, következésképp minden tartozás egyben az anyacég tartozása is, de az
egyértelmû szabályozás megteremtése érdekében a kerettörvény javaslata ezt a
végrehajtási szabályt külön nevesíti.
(a 12. §-hoz)
A fióktelep könyvvezetésére, beszámoló készítésére, a beszámoló
nyilvánosságra hozatalára a számviteli jogszabályok tartalmazzák a részletes
szabályokat, erre utal a törvényjavaslat. (A számviteli törvény kiegészítését
külön törvényjavaslat tartalmazza.) Ezenkívül elrendeli a 12. § az anyacég
éves beszámolójának letétbe helyezését is a magyar cégbíróságon, továbbá annak
közzétételét is olymódon, hogy azt az Igazságügyi Minisztérium
Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata részére meg kell küldeni. Ez a
rendelkezés szintén a hitelezõk, üzletfelek érdekét szolgálja, hiszen nemcsak
a fióktelep, hanem az anyacég pénzügyi helyzetérõl is információt kaphatnak.
(a 13. §-hoz)
A devizatörvény szabályozási körébe tartozik, hogy a külföldi vállalkozás
folyó fizetési és tõkemûveleteire vonatkozó sajátos szabályokat a fióktelep
létesítésével, mûködésével és megszüntetésével kapcsolatban is rendezze. Ezért
a javaslat csak azt az általános szabályt mondja ki, hogy - a belföldön
folytatott mûködésre, az itt kötött ügyletekre tekintettel - a fióktelep
devizabelföldinek minõsül, a devizatörvény azonban az egyes ügylettípusokra,
relációkra, folyó fizetési és tõkemûveletekre - amennyiben indokolt - külön
szabályokat mondhat ki, figyelembe véve a devizakülföldi vállalkozás és
belföldön létesített szervezeti egysége kapcsolatát, a közöttük levõ
finanszírozási mûveleteket. A részletszabályokat a törvény által adott
felhatalmazás keretei között kormányrendelet is szabályozhatja.
A devizabelföldi státusz a külkereskedelmi tevékenység folytatásának
feltételei szempontjából is jelentõséggel bír, a külföldi székhelyû
vállalkozás, ha belföldön fióktelepe útján letelepedett, a belföldiekkel
azonos jogi és adminisztratív feltételekkel folytathatja a nemzetközi
gazdasági tevékenységet.
(a 14. §-hoz)
A törvényjavaslat a közteherviselési kötelezettség, illetve az ezzel
kapcsolatos eljárási szabályok tekintetében külön jogszabályokra utal, melyek
azonban nem írhatnak elõ diszkriminatív szabályokat, a közterheket a belföldi
székhelyû cégekhez hasonlóan kell teljesíteni, emellett az adóztatásról kötött
nemzetközi szerzõdéseket is figyelembe kell venni.
Nemzetközi szerzõdéseinkkel összhangban olyan elõírás is érvényesíthetõ
külön törvényi rendelkezésben, mely szerint a fióktelep és a cégközpont,
továbbá a fióktelep és a külföldi vállalkozás másik fióktelepe közötti
elszámolások során az említettek gazdaságilag egymástól független
vállalkozásoknak tekinthetõk. Erre a szabályra azért van szükség, hogy az
említett mûveleteknél az adóztatható nyereséget ne lehessen "eltüntetni".
A javaslat úgy rendelkezik, hogy az államháztartás társadalombiztosítási
alrendszerét megilletõ fizetési kötelezettséget (pl. járulék, hozzájárulás) a
fióktelepnek csak azon foglalkoztatottak után kell fizetnie, akikre a
társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed, tehát akik
egyszersmind biztosítottként a társadalombiztosítási ellátásokból részesülnek.
Ez a szabály megegyezik a külföldi részvétellel mûködõ vállalkozásokra
vonatkozó rendelkezésekkel.
(a 15. §-hoz)
A fióktelep mûködésére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyû
gazdálkodó szervezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni. A fióktelepnek
be kell tehát tartania mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az adott
termelõ, kereskedelmi, illetve szolgáltatási tevékenységre vonatkozóan a
jogszabályok elõírnak, vagy amelyek pl. munkavédelmi, egészségvédelmi,
szakképesítési követelményeket határoznak meg.
A fióktelep az államháztartás alrendszereibõl támogatás igénybevételére
akkor jogosult, ha azt a külön jogszabályok lehetõvé teszik.
(a 16. §-hoz)
A külföldi vállalkozás a belföldön nyilvántartásba vett fióktelepe révén
tagja lesz tevékenysége szerinti magyarországi gazdasági kamarának. A tagsági
viszonnyal összefüggõ kérdéseket a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI.
törvény tartalmazza.
(a 17.§-hoz)
A külföldi vállalkozás a fióktelepe mûködéséhez szükséges ingatlan
tulajdonjogát csak akkor szerezheti meg, ha az nem termõföld, illetve védett
természeti terület.
Nemzetközi szerzõdésben (pl. Európai Megállapodás) vállalt
kötelezettségünk alapján - az abban részes államokban székhellyel rendelkezõ
vállalkozások tekintetében - nem szükséges külön engedély a fióktelep
rendelkezésére bocsátandó ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzéshez. Amely
állammal ilyen szerzõdésünk vagy viszonossági gyakorlatunk nincs, a
termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 88. §-ában foglaltakat kell
alkalmazni, mely szerint az ingatlanszerzés a közigazgatási hivatalok
engedélyéhez kötött. A közigazgatási hivatalok eljárását a 7/1996. (I. 18. )
Korm. rendelet szabályozza, az engedélyezés feltételei nem szigorúak.
Mivel az ingatlantulajdonlással kapcsolatos nemzetközi
kötelezettségvállalás csak a letelepedési formák (leányvállalat, fióktelep,
kereskedelmi képviselet) mûködéséhez szükséges ingatlanok tekintetében áll
fenn, a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet megszûnésekor megszûnik
az a jogcím, amelyre tekintettel a törvény a tulajdonszerzés lehetõségét
biztosította. A javaslat szerint a külföldi vállalkozásnak egy év áll
rendelkezésére arra, hogy az ingatlant elidegenítse. Ehelyett az elidegenítés
alóli felmentést is kérelmezheti a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivataltól,
amely ugyanazon szempontok, jogszabályi feltételek és eljárás alapján bírálja
el a kérelmet, mint bármely más külföldi jogi személy esetében, azzal a
kivétellel, hogy köteles az elidegenítés alóli felmentést megadni, ha az
ingatlan a kérelmezõ külföldi vállalkozás által vagy részvételével alapított
vagy alapítandó belföldi gazdálkodó szervezet, fióktelep, illetve kereskedelmi
képviselet tevékenységéhez szükséges.
(a 18. §-hoz)
A javaslat a fióktelepnél történõ munkavállalás kérdéskörével
kapcsolatban utal azokra a jogszabályokra, amelyek valamennyi munkáltató
vonatkozásában szabályozzák a külföldiek magyarországi munkavállalását, így
különösen az engedélyezés rendjét, az engedélyezés alóli mentességeket,
figyelemmel nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségeinkre.
Jelenleg ezek a szabályok a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.), valamint a
végrehajtásáról szóló 7/1991. (X. 17.) MüM rendeletben találhatók. Az Flt.-nek
- az Országgyûléshez a jelen törvényjavaslattal egy idõben benyújtott -
módosítása utal nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettségeinkre, a MüM
rendeletet pedig ki kell egészíteni a jelen törvény hatályba lépésével
egyidejûleg olyan rendelkezéssel, amely a külföldi fiókvezetõ munkavállalása
tekintetében kedvezményt tartalmaz.
A tervezett szabályozás azt tartja szem elõtt, hogy a fióktelepnél
foglalkoztatott külföldiekre nézve - a belsõ munkaerõpiac védelme érdekében -
nem indokolt kedvezõbb szabályokat hozni a fióktelep vonatkozásában, mint amit
a külföldiek által vagy részesedésükkel alapított gazdasági társaságoknál a
jelenleg hatályos szabályozás tartalmaz. Ettõl kedvezõbb szabály csak
nemzetközi megállapodások által indokolt körben érvényesülhet. 1999-re várható
a külföldiek munkavállalásának kérdéseit átfogóan szabályozó külön törvény
meghozatala, amely már figyelembe fogja venni az ún. külföldi kulcsszemélyzet
alkalmazásának megkönnyítésére vonatkozó nemzetközi
kötelezettségvállalásainkat is. Ilyen kötelezettségünk lesz ugyanis 1999-tõl
pl. az Európai Megállapodás alapján, illetve hasonlót kívánnak vállalni a
szerzõdõ felek a készülõ Multilaterális Befektetési Megállapodásban (MAI) is,
mely egyezménynek a Magyar Köztársaság is részese lesz.
Ami a foglalkoztatással kapcsolatos jogviszonyokat illeti, a
törvényjavaslat kimondja, hogy a foglalkoztatottak magával a külföldi
vállalkozással állnak jogviszonyban. Mivel ebben a jogviszonyban az egyik vagy
mindkét fél külföldi, a nemzetközi magánjog szabályai irányadók arra nézve,
hogy melyik állam szabályait kell alkalmazni. Ezért hivatkozik a javaslat a
nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejû rendeletre, amely a
munkajogi jogviszonyokra nézve is rendelkezik az alkalmazandó jogról,
fenntartva a nemzetközi szerzõdések eltérõ szabályozásának lehetõségét (VIII.
fejezet). A Munka Törvénykönyve a törvény hatályát meghatározva fõszabályként
kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan munkaviszonyra,
amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. Erre tekintettel
a javaslat a Munka Törvénykönyvére is utal.
A fióktelepnél foglalkoztatottak esetében a külföldi vállalkozás a
munkáltatói jogokat a fióktelepén keresztül gyakorolja. Fõszabály szerint a
Munka Törvénykönyve irányadó, kivétel azonban pl. az az eset, ha a
munkavállalót a külföldi vállalkozás már a fióktelep létrehozatalától
függetlenül alkalmazza, és csak kirendeli a magyarországi fióktelepnél történõ
munkavégzésre. A munkavállalók védelme, jogviszonyuk rendezése, juttatásaik
biztosítása érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy a fióktelep megszûnése
esetén a munkaviszonynak a munkáltató jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó
szabályait kell alkalmazni, így pl. megnyílik a jog a végkielégítésre is. Ez
az általános szabály nem érvényesíthetõ az elõbb említett külföldrõl történõ
kirendelés esetén, hiszen a nemzetközi magánjogi szabályok szerint erre a
jogviszonyra nem a munkavégzés tényleges helye szerinti jog irányadó.
(a 19-22. §-hoz)
A javaslat a fizetésképtelenség esetén követendõ eljárás cím alatt két
esetkört tartalmaz:
1.) a külföldi székhelyû vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett
fizetésképtelenségi eljárások (csõd-, felszámolási, illetve azokkal egy
tekintet alá esõ egyéb eljárások) megindulása esetén belföldön lefolytatandó
eljárásokat, másrészt
2.) azt az eljárást, amelyet arra tekintettel lehet - kérelemre -
lefolytatni, hogy a külföldi székhelyû vállalkozás a fióktelep útján
Magyarországon folytatott tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné
válik.
Ad 1.) A külföldi vállalkozás ellen külföldön megindított eljárásokat a
fióktelepnek a cégbíróságon be kell jelentenie, s a Cégközlönyben
hirdetményben kell tájékoztatást adnia arról, hogy a hitelezõk a külföldi
eljárásban milyen módon érvényesíthetik követeléseiket. A javaslat értelmében
a külföldi eljárás hatálya - a belföldi hitelezõk érdekeit szem elõtt tartva -
a Magyarországon létesített fióktelepre vonatkozóan csak akkor terjed ki, ha
erre vonatkozóan nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság áll fenn. Ennek az a
magyarázata, hogy megállapodás vagy a kölcsönösség elismerése rendezheti
egyértelmûen, s kedvezményes elbánást biztosítva az eljárási kérdéseket, a
követelések kielégítésének módját, az eljáró szervek jogosítványait, valamint
azokat a vonatkozásokat, amelyeket a részes államok egyébként kizárólagos
joghatóságuk tárgyának tekintenek. Ilyen megállapodást a Magyar Köztársaság
még nem kötött, viszonossági gyakorlat sem áll fenn egyik ország tekintetében
sem, de a jövõben elképzelhetõ, hogy csatlakozunk egy említett kérdéseket
szabályozó nemzetközi szerzõdéshez vagy (bár ez a kevéssé valószínûbb)
kétoldalú megállapodásokat kötünk.
Nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság hiányában belföldön - a
fióktelepnél nyilvántartott vagyonra - a magyar jogszabály ( a csõdeljárásról,
a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) ) szerinti felszámolási eljárást kell lefolytatni. Az
eljárás befejezõdése után fennmaradó vagyonnal a külföldi székhelyû
vállalkozás, illetve annak felszámolója rendelkezik.
Ad 2. ) Ezen eljárás lefolytatására szintén akkor van lehetõség, ha a
fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás székhelye
szerinti állammal nincs nemzetközi szerzõdés, illetve viszonossági gyakorlat.
Az eljárás megindítására - a hitelezõk kérelmére - akkor van lehetõség, ha a
külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott
tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik. A felszámolási
eljárást a fióktelep cégbejegyzésének helye szerinti megyei bíróság a Cstv.
szabályainak alkalmazásával folytatja le, figyelembe véve a törvényjavaslat
szerinti sajátosságokat. A pénzügyi szektor egyes szolgáltatásait végzõk
felszámolására a külön törvények további szabályokat tartalmaznak (pl. a
hitelintézeti törvény, a biztosítási törvény, illetve ezeknek tervezett
módosításai). Az eljárást a bíróság megszünteti, ha a követelések
kiegyenlítésre kerülnek, illetve ha azok kielégítésére a külföldi vállalkozás
a hitelezõknek biztosítékot nyújt. Ha az eljárás megszüntetésére nincs
lehetõség, annak befejezõdése után az esetlegesen megmaradó vagyonnal a
külföldi székhelyû vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezhet.
(a 23. §-hoz)
A fióktelep megszüntetése történhet a külföldi vállalkozás kérelmére,
továbbá hivatalból. A javaslat szabályozza azokat a feltételeket és eljárást,
amelyek alapján és amelyek szerint a fióktelepet törölni lehet a
cégnyilvántartásból. A törlésre egyszerûsített eljárás keretében kerülhet sor
abban az esetben, ha van olyan nemzetközi szerzõdés, amely biztosítja az
anyacég államában a Magyarországon - polgári és kereskedelmi ügyekben - hozott
ítéletek végrehajtását, továbbá a köztartozások behajtását. Így ugyanis a
fióktelep megszüntetésétõl függetlenül a végrehajtható okiratok alapján
megteremtõdnek az eljárásjogi feltételei annak, hogy a megítélt köztartozások
és magánjogi tartozások hitelezõinek követelései az anyacég külföldön
található vagyonából kiegyenlítésre kerüljenek. (Megemlítendõ, hogy
Magyarország csatlakozása folyamatban van a polgári és kereskedelmi ügyekben
irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról
szóló, Lugánóban, 1988. szeptember 16-án aláírt sokoldalú egyezményhez. A
köztartozások beszedésére vonatkozóan nemzetközi szerzõdésünk még nincs, de
ezek megkötése is kívánatos lenne, nemcsak a fióktelepek vonatkozásában.)
A hivatalból történõ törlés eseteinél a törvényjavaslat utal a
cégnyilvántartási törvényben szabályozott eljárásokra. A törvényességi
felügyeleti jogkörben történõ megszüntetés esetén a cégbíróság a Cégközlönyben
hirdetményt tesz közzé azzal, hogy a hitelezõk követeléseiket a fióktelepnél
jelentsék be. Csak azt követõen nyilvánítható a fióktelep megszûntnek, ha
ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a követelés kielégítésre került.
(a 24. §-hoz)
A külföldi vállalkozások által a pénzügyi szektor szolgáltatásaira
létesített fióktelepek engedélyezésére, mûködésére, állami felügyeletére és
megszüntetésére számos tekintetben sajátos szabályok meghozatala indokolt.
Nemzetközi szerzõdéseink is külön kategóriaként kezelik a pénzügyi szektor
területén mûködõ vállalkozásokat, s lehetõvé teszik olyan szabályok
meghozatalát, amelyet az egyes országok monetáris politikája, a pénzügyi
rendszer stabilitása, a befektetõk, betétesek, hitelezõk érdekei, végül az
ilyen szolgáltatásokat végzõk ún. prudenciális mûködésének biztosítása
indokol. A fióktelepek vonatkozásában ki kell egészíteni pl. a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba
hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtõzsdérõl, a
biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl, a befektetési
alapokról szóló törvényt ..stb. A törvénymódosítások tervezete elkészült,
azok októberben szintén benyújtásra kerülnek az Országgyûléshez, mert az OECD
Csatlakozási Megállapodás a pénzügyi szektorbeli fiókok szabályozására és
magyarországi alapításának lehetõvé tételére is ugyanolyan határidõt szab,
mint a gazdasági élet egyéb szektoraiban létesítendõ fiókokra.
(a 25-26. §-hoz)
A III. fejezet a külföldi székhelyû vállalkozások Magyarországon
létesítendõ képviseleteivel kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A kereskedelmi
képviseletek létesítése, mûködtetése, megszüntetése, valamint a
képviseleteknél történõ munkavállalás kérdésein kívül utal azokra a külön
törvényekre, amelyek a külföldi bankok, illetve biztosítók magyarországi
képviseletére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazzák.
A törvényjavaslat egyszerûsíti a 3/1989. (II.16. ) KeM rendelet szerinti,
jelenleg hatályos szabályozást annyiban, hogy csak azokat a kereskedelmi
képviseleteket vonja a külföldi székhelyû vállalkozások letelepedési
formájaként a javaslat szabályozási körébe, amelyeket a külföldi vállalkozás
közvetlenül maga alapít Magyarországon.
Megszûnik a külön minisztériumi nyilvántartásba vétel, ezentúl a
cégnyilvántartásba bejegyzett képviseletek külön engedély, illetve
közigazgatási nyilvántartásba vétel nélkül végezhetik az anyacég nevében és
javára külkereskedelmi szerzõdések elõkészítését, tájékoztatási és
reklámtevékenységet.
A javaslat szerint azok a külföldi vállalkozások létesíthetnek
Magyarországon kereskedelmi képviseletet, amelyek székhelye szerinti állammal
a Magyar Köztársaságnak olyan nemzetközi szerzõdése vagy viszonossági
gyakorlata van, amely a képviseletek alapítását a magyar cégek számára is
lehetõvé teszi. A szabályozás nem jelent szigorítást a hatályos szabályozáshoz
képest, mert a képviselet nyilvántartásba vételét a minisztérium jelenleg is
megtagadja, ha a külföldi cég székhelye szerinti állam a magyarországi
cégekkel szemben az ilyenfajta letelepedés tekintetében korlátozást alkalmaz.
A kereskedelmi képviselet a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön
létre. A cégbejegyzésre, a cégnyilvántartásra és az ezzel kapcsolatos
közzétételi követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell
alkalmazni.
(a 27-30. §-hoz)
A kereskedelmi képviselet mûködését a cégbejegyzést követõen kezdheti
meg. Külkereskedelmi szerzõdéseket közvetíthet, tájékoztatási és
reklámtevékenységet végezhet a külföldi vállalkozás számára. Vállalkozási
tevékenység végzésére a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviselet útján
nem jogosult, ilyet a kereskedelmi képviselet - lévén ugyanúgy szervezeti
egység, mint a fióktelep - természetesen a saját nevében sem végezhet. Egy
külföldi cég több képviseletet is létesíthet Magyarországon.
A törvényjavaslatnak a kereskedelmi képviseletnél végzett
munkavállalásra, a külföldi vállalkozásnak a képviselet mûködéséhez szükséges
ingatlanszerzésére, valamint a képviseletnél foglalkoztatottak után fizetendõ
társadalombiztosítási fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezései
megegyeznek a fióktelepre vonatkozó szabályokkal, ezekben a vonatkozásokban a
fióktelepre és a kereskedelmi képviseletre eltérõ szabályokat hozni nem
indokolt. A kereskedelmi képviselet megszüntetésére vonatkozó feltételek is
hasonlóak a fióktelepéhez.
(a 31. §-hoz)
A törvényjavaslat nem építi be a bankképviseletre, illetve a biztosító
intézeti képviseletekre vonatkozó hatályos szabályozást, mert azokat 1995-ben,
illetve 1996-ban kihirdetett jogszabályok már törvényi szinten tartalmazzák
(hitelintézeti törvény, biztosítási törvény). Ezek a törvények kitérnek azokra
az eltérésekre is, amelyek a bankképviseletek, illetve a biztosító intézeti
képviseletek létesítése, megszüntetése, állami felügyelete, személyi és tárgyi
feltételei tekintetében indokoltak.
(a 32-37. §-hoz)
A javaslat IV. fejezete rendelkezik:
- a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény kiegészítésérõl a
fióktelep vonatkozásában létrejövõ kamarai tagságra tekintettel,
- a külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV.
törvény (befektetési törvény) kiegészítésérõl a külföldiek gazdasági célú
letelepedési formáira vonatkozó garanciális szabályokkal kapcsolatban,
valamint a külföldiek által Magyarországon végezhetõ vállalkozási tevékenység
szervezeti formáival összefüggésben,
- a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról avégett, hogy a külföldi
vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe révén Magyarországon tanúsított
piaci magatartására is kiterjedjen a törvény hatálya,
- a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény kiegészítésérõl egy olyan utaló tartalmú rendelkezéssel,
mely szerint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a külföldi
vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külön törvény szerinti szabályok
szerinti eltérések figyelembe vételével alkalmazni kell,
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról
arra tekintettel, hogy a fióktelep, illetve a képviselet tevékenységébõl
eredõen a külföldi székhelyû vállalkozást kötelezõ bírósági határozatok esetén
- ha a végrehajtás feltételei fennállnak - mely hazai bíróságnál lehet kérni a
végrehajtási eljárás megindítását.
A jogszabályok összhangjának biztosítása céljából arról is kell
rendelkezni, hogy a fióktelepnél, illetve a kereskedelmi képviseletnél
foglalkoztatottak közül ki minõsül a társadalombiztosítási ellátások
szempontjából biztosítottnak, ezért erre vonatkozóan is rendelkezik a
javaslat, kiegészítve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.
törvényt.
(a 38. §-hoz)
Az V. fejezet a záró rendelkezésekben hatályon kívül helyezi a külföldiek
kereskedelmi képviseleteirõl, valamint információs, illetve szerviz irodáiról
szóló 3/1989. (II.26.) KeM rendeletet. Meghaladottá vált a nemzetközi
magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejû rendelet 18. §-ának (5) bekezdése
is.
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz, figyelemmel
arra, hogy információs- illetve szerviz irodák létesítésére a jövõben nem lesz
lehetõség, továbbá a törvényben engedélyezett gazdasági célú letelepedési
formákon kívül (azaz cégbírósági regisztráció nélkül) külföldiek
Magyarországon vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak. Az átmeneti
rendelkezések összhangban vannak a befektetési törvény módosításával, 1999-tõl
azonban mindkét rendelkezés felülvizsgálatra szorul annyiban, hogy az Európai
Megállapodásban mind a tagállamok, mind a Magyar Köztársaság - a részes
államokban illetõséggel rendelkezõ egyéni vállalkozók számára - biztosítani
fogja a gazdasági célú letelepedést.
Eleje Honlap