1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/5048.. számú
országgyûlési határozati javaslat
a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti
Szabadkereskedelmi Megállapodás megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Fazakas Szabolcs
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter
Budapest, 1997. október
Az Országgyûlés
.../1997. (.....) OGY határozata
a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti
Szabadkereskedelmi Megállapodás megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. megerõsíti a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi
Megállapodást;
2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat aláírására.
Indokolás
a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás
megerõsítésérõl szóló országgyûlési határozati javaslathoz
Izrael Állam (továbbiakban Izrael) és Magyarország között 1989-tõl, a
diplomáciai kapcsolatok újrafelvételétõl indultak fejlõdésnek a gazdasági
kapcsolatok. Folyamatosan kiépültek a két állam közötti szerzõdéses
kapcsolatok. A kereskedelmi forgalom 1992-ig évrõl-évre gyorsan nõtt és
exportunk értéke 43, a behozatalé pedig 30 millió US dollár volt. Az 1993-94.
években kivitelünk 32, illetve 27 millió US dollárra csökkent, 1995-ben
jelentõs búzaeladás eredményeként 50 millió US dollárra nõtt, majd 1996-ban 40
millió US dollárra esett vissza. Behozatalunk az 1993-94. években stagnált,
1995-96-ban viszont jelentõsen nõtt és 1996-ban értéke közel 51 millió US
dollár összeget képviselt, magyar deficit mellett.
Kivitelünk stagnálásának egyik fõ oka a fokozódó versenyhátrány. Ugyanis a más
országokkal létrehozott szabadkereskedelmi megállapodások miatt a magyar
termékek vámhátrányba kerültek az izraeli piacon. Izraelnek az Európai Unióval
(továbbiakban EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (továbbiakban
EFTA) mellett az USA-val és Kanadával is szabadkereskedelmi megállapodása van.
A Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás
(továbbiakban a Megállapodás) létrehozására irányuló tárgyalások 1997.
júliusában fejezõdtek be. A Megállapodás 1997. október 14-én került aláírásra,
s eredményeként Izrael hosszabb távon stabil, fokozatosan növekvõ, közepes
nagyságrendû felvevõpiaca lehet a magyar termékeknek.
A magyar-izraeli kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzete
Az államközi kapcsolatok a két ország között kiegyensúlyozottak. A volt
szocialista országok közül elsõként hazánk kezdett tárgyalásokat a diplomáciai
kapcsolatok helyreállításáról. Az errõl szóló dokumentum 1989. szeptember 18-
án került aláírásra.
A gazdasági együttmûködés jogi, egyezményi háttere biztosított. A két ország
között fizetési megállapodás, gazdasági és kereskedelmi együttmûködési
megállapodás, kettõs adózást kizáró egyezmény, beruházásvédelmi megállapodás,
növényvédelmi-, állategészségügyi-, idegenforgalmi- és légiközlekedési
megállapodások vannak érvényben.
Az izraeli kormányzat fontos gazdasági partnernek tartja Magyarországot, bár
az 1995-ös, kb. 100 millió US dollár értékû árucsere Izrael külkereskedelmi
forgalmában csupán 0,2%-ot, hazánkéban 0,35%-ot képvisel. Figyelmet érdemel,
hogy 1995-ben Magyarországon több izraeli áru talált piacot, mint
Svédországban, Norvégiában vagy Finnországban, illetve az Európán kívülre
irányuló magyar exportban Izraelt csak az USA, Japán és Egyiptom elõzi meg. A
vegyesvállalati, tôkebefektetési kapcsolatokat tekintve a magyar-izraeli
gazdasági kapcsolatok tartalma gazdagabb, mint Izrael és számos fejlett
nyugat-európai ország között. Izrael legnagyobb 150 vállalata közül több mint
100-nak van kereskedelmi vagy befektetési kapcsolata Magyarországon.
Hazánk a közép-kelet európai térségbeli izraeli mûködõtõke befektetések
elsõszámú célpontja. Az izraeli cégek 1996 végéig mintegy 370 millió US
dollárt fektettek be Magyarországon.
A Megállapodás fõ jellemzõit az alábbiakban mutatjuk be.
Általános szabályozás
A Megállapodás az Izrael és Magyarország közötti ipari szabadkereskedelem
2001-ig történõ fokozatos megvalósítását rögzíti. A Megállapodás általános
szabályrendszere (pl. a versenyre, állami támogatásra, monopóliumokra,
piacvédelemre, dömpingeljárásra, közbeszerzésre, származási szabályokra stb.
vonatkozó elõírások) gyakorlatilag azonos Magyarországnak az EU-val kötött
társulási megállapodásáéval. Az EU szabályozással való összhang fenntartása
érdekében a Megállapodáshoz csatolt Egyetértési Jegyzõkönyvben rögzítettük: a
Magyar-EU Társulási Megállapodás rendelkezéseinek változása esetén a
Megállapodás feltételeinek tárgyalások útján való változtatásának lehetõségét.
Ipari termékek
A Megállapodás az ipari termékek tekintetében a Magyar-EU Társulási
Megállapodással azonos feltételeket tartalmaz. A Megállapodás a legnagyobb
kedvezmény elve szerinti (továbbiakban MFN) lineáris vámlebontást rögzíti, ami
a legérzékenyebbnek minõsülõ magyar exporttermékeknél 1998-tól 60, 40, 20 %-os
vámlebontási ütem mellett 2001-ben a 0 %-os vámszint elérését jelenti. Ezen
túlmenõen lekötötték felénk MFN vámjaik autonóm csökkentését.
Megállapodás született a magyar fogyasztási cikk behozatal globál kvóta
keretbõl való izraeli részesedés mértékérõl és összetételérõl is. Az adott,
mérsékelt szintû kedvezmények (például készruha, textil termékek esetében)
összhangban vannak a magyar iparvédelmi szempontokkal, ugyanakkor az eddigi
forgalomhoz képest bizonyos növekedési lehetõséget adnak az izraeli termékek
importja számára is.
A Megállapodás az ipari termékek kereskedelmében megfelelõen tükrözi mindkét
fél érdekeit. Magyar szempontból kiemelendõ, hogy a megállapodás hatályba
lépésétõl azonnal, a magyar ipari cikkek 97 %-a vámmentesen kerülhet az
izraeli piacra. Míg Izrael ipari termékeink döntõ többségére azonnali hatályú
teljes vámmentességet biztosít, addig mi az EU-val szemben vállalt fokozatos
vámlebontást alkalmazzuk.
Az izraeli piacon a magyar termékek EU és EFTA országokkal szembeni
vámhátránya a Megállapodás életbelépésekor egy korlátozott, érzékeny lista
kivételével azonnal megszûnik. Így a Megállapodás következtében azonnal
vámmentesen kerülhetnek az izraeli piacra a legfontosabb magyar
exporttermékek: polipropilén, polietilén (1996-ban 14,3 millió US dollár
értékben exportáltunk, az összexport 35%-a), kábelek, szerves vegyi anyagok,
növényvédõszerek, rovarirtók, elektromos szigetelõk, fénycsövek.
A magyar import oldalon a legnagyobb tétel, a vivõfrekvenciás készülékek
(1996-ban 10,7 millió US dollár, az összimport 20 %-a) a magyar érzékeny, un.
lassító listán szerepelnek, azaz fokozatos vámcsökkentés után csak 2001-tõl
kerülhetnek be vámmentesen a magyar piacra.
Mezõgazdasági termékek
Ezen tárgyalások különösen nehezek voltak, mert az agrárszektornak mindkét
országban fontos gazdasági, esetenként társadalmi jelentõsége van. Az izraeli
exportérdekeltséghez sok terméknél protekcionizmus párosul (esetenként
többszáz százalékos import tiltóvám van).
A hosszas tárgyalások eredményeként kialakult agrármegállapodás megfelelõen
szolgálja a magyar érdekeket. A mezõgazdasági termékekre adott kölcsönös
kedvezmények a magyar export esetében nagyobb mennyiségû terméket tartalmaz
mint import oldalon. Izraeli részrõl egy sor fontos termékre vámcsökkentést
biztosítottak, beleértve olyan termékeket is ahol a versenytársak ilyen
elbánást nem kaptak. Más termékeknél lekötötték vámjaikat (ezeknél a cikkeknél
a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályok alapján Izrael bármikor
emelhette volna vámjait). Magyar részrõl a engedményeket ugyancsak
mennyiséghez kötött kedvezményes vámkvótákban adtuk meg.
A magyar mezõgazdasági exportban meghatározó termékekre sikerült megfelelõ
mennyiségû kedvezményes kontingenst elérni (bárányhús, fagyasztott zöldség,
gyümölcs, alma, napraforgóolaj, búza, kukorica, liszt, stb.), és néhány
potenciális, de korábban Izraelbe nem szállított terméket az exportlistára
felvenni (konzerv zöldségfélék, gyümölcslevek, ásványvíz, állateledel, stb.).
Az izraeli terméklista meghatározó termékeinek nagy része nem versenyezik a
hazai termékekkel (citrusfélék, narancslé, halva, különleges szósz, stb.). A
legtöbb Magyarországon is termelt termékre csak a magyarországi szezonon
kívüli idõszakra adtunk kedvezményt (paradicsom, zöldség), illetve vágott
virágot mennyiségi korlátozással engedünk be a magyar piacra.
Eleje Honlap