MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5052.. számú

Törvényjavaslat

a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról

Elõadó:

dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1997. október

1997. évi ... törvény

a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról

Az Országgyûlés a devizáról szóló - többször módosított - 1995. évi XCV.

törvényt az alábbiak szerint módosítja:

1. §

(1) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-

a 1. pontjának d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

devizabelföldi)

"d) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem

értve a külkereskedelmi szerzõdés teljesítése érdekében belföldön létrehozott

telephelyét,"

(2) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának c)-e) alpontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

devizakülföldi)

"c) a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön mûködõ

fióktelepe, telepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerzõdés teljesítése

érdekében külföldön létrehozott telephelyét,

d) a devizakülföldinek a belföldön lévõ képviselete, továbbá képviselõje

e minõségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha

egyébként devizabelföldi,

e) a vámszabadterületi társaság - a 85/A. §-ban említett társaságok

kivételével -, a 85. § hatálya alá tartozó társaságok és a külföldi székhelyû

vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabadterületen

létesítették, illetve ott mûködik ;"

(3) A Dtv. 3. §-ának 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank (a

továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem

(deviza, valuta);"

(4) A Dtv. 3. §-ának 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami

vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes

jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyû vállalkozás

magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, a

vízgazdálkodási társulat, az erdõbirtokossági társulat, továbbá az egyéni

vállalkozó, valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül

külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az egyéni ügyvéd,

a társas ügyvédi iroda, a közjegyzõ, az egyéni szabadalmi ügyvivõ és a

szabadalmi ügyvivõi iroda;"

(5) A Dtv. 3. §-a a 21. pont után a következõ 21/A. ponttal egészül ki:

"21/A. devizakülföldi képviselete: a belföldön lévõ külföldi diplomáciai,

konzuli képviselet, valamint devizakülföldinek - a nemzetközi vízi és légi

forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási

tevékenységet nem végzõ, belföldön lévõ kereskedelmi és egyéb képviselete;"

(6) A Dtv. 3. § -ának 30. pontja a következõ e) ponttal egészül

ki:

(30. hitel:)

"e) pénzügyi lízing;"

(7) A Dtv. 3. §-a 32. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32. felhatalmazott hitelintézet: devizamûveletek végzésére az Állami

Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet engedélyével felhatalmazott hitelintézet, melyek

jegyzékét a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé;"

(8) A Dtv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"34. meghiúsult ügylet: a részben vagy egészben nem teljesített

szerzõdés, illetve a megszûnt szerzõdés, ha valamelyik félnek pénzbeli

szolgáltatás visszajár."

2. §

A Dtv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A devizabelföldi a rendelkezésére bocsátott deviza, valuta

rendeltetésszerû felhasználásáról - a természetes személy a 18. § (1)

bekezdése alapján külföldi utazási költségeire megvásárolt deviza, valuta

kivételével -, illetõleg a devizakülfölditõl járó összeg befolyásáról a

devizajogszabályban meghatározott módon a devizahatóságnak elszámolni

köteles."

3. §

A Dtv. 10. §-a a következõ (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg

a

jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A 3. § 21.a) pontjának hatálya alá tartozó külképviselet által

nyújtott szolgáltatások ellenértékét a devizabelföldi külföldön konvertibilis

fizetõeszközzel megfizetheti.

(3) A kiküldõ vállalkozás, szervezet és a devizabelföldi, vagy

devizakülföldi kiküldött között a kiküldött külföldi hivatalos és üzleti

utazásával kapcsolatban külföldi pénznemben keletkezett tartozás devizában

vagy valutában is kiegyenlíthetõ."

4. §

A Dtv. 11. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön

lévõ ingó dolga tekintetében - a belföldön örökölt ingó dolga kivételével -

devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi vagy bizományi szerzõdést,

illetõleg hasznosítására ellenérték fejében egyéb szerzõdést kössön."

5. §

A Dtv. 12. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi e) pont megjelölése f) pontra változik:

(A devizabelföldi az alábbi jogcímeken külföldön megszerzett (birtokába

került) konvertibilis devizát, valutát nem köteles hazautalni vagy hazahozni:)

"e) a nemzetközi gazdasági tevékenység körében megkötött szerzõdés

ellenértékét, ha azt a vele a szerzõdést megkötõ devizakülföldivel szemben

ugyanabból vagy másik szerzõdésébõl származó, külföldi pénznemben fennálló

tartozása kiegyenlítésére használja fel, feltéve, hogy

1. ezt a devizahatóságnak elõzetesen bejelenti,

2. a tartozás kiegyenlítéséhez nincs szükség arra, hogy a devizabelföldi

külföldön számlát nyisson (56-57. §),

3. a tartozás kiegyenlítésére a devizahatóságnak történt bejelentéstõl

számított 30 napon belül sor kerül,"

6. §

A Dtv. 14. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. § A 12. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján hazautalt vagy

hazahozott konvertibilis devizát, valutát

a) a vállalkozás a 48-49. és 51. §,

b) a szervezet az 52-53. §,

c) a természetes személy az 54. §

rendelkezéseinek megfelelõen devizaszámlára helyezheti, illetve a természetes

személy a birtokában tarthatja."

7. §

A Dtv. 15. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"15. § A vállalkozás és a szervezet a 14. § a) és b) pontja alapján

devizaszámlára el nem helyezhetõ vagy el nem helyezett konvertibilis devizát,

valutát felhatalmazott hitelintézetnél köteles haladéktalanul forintra

átváltani."

8. §

A Dtv. 18. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § (1) A devizabelföldi tõkemûveletnek nem minõsülõ jogcímeken a

devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelõen a devizakülföldi -

devizajogszabályban meghatározott esetben más devizabelföldi -

kedvezményezettnek teljesítendõ fizetéseire forintért konvertibilis devizát

vásárolhat.

(2) A devizabelföldi külföldön a devizabelföldi által kiállított,

külföldön történõ fizetésre vagy valuta felvételére is alkalmas, névre és

forintra szóló bankkártya felhasználásával - természetes személy névre és

forintra szóló takarékbetétkönyv felhasználásával is - az (1) bekezdés

szerinti jogcímeken konvertibilis valutát is vásárolhat.

(3) A devizabelföldi természetes személy külföldi tartózkodásának ideje

alatt a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerülõ, tõkemûveletnek nem

minõsülõ jogcímeken keletkezett költségeinek fedezésére

a) bankszámlája terhére külföldrõl adott megbízással,

b) megbízottja útján

is vásárolhat forintért devizát és azt külföldre, a devizakülföldi

kedvezményezett javára átutaltathatja."

9. §

A Dtv. 21. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21. § (1) A devizakülföldi természetes személy az általa behozott

konvertibilis fizetõeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának

felhatalmazott hitelintézetnél és átváltóhelyen történt átváltási bizonylattal

igazolt beváltásából származó forintösszeg erejéig forintért devizát, valutát

vásárolhat. Ezt a rendelkezést megfelelõen kell alkalmazni a nemzetközi

postautalványon érkezett összegre is.

(2) Nem szükséges az (1) bekezdésben említett átváltási bizonylat akkor,

ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a

devizajogszabályban meghatározott összeget nem haladja meg. Ha a

devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a

devizajogszabályban meghatározott összeget meghaladja, a devizakülföldi

természetes személynek olyan átváltási bizonylattal kell igazolnia az általa

behozott konvertibilis fizetõeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának a

beváltását, amely az ügyfél azonosítására alkalmas, devizajogszabályban

meghatározott adatokat tartalmazza.

(3) A külön jogszabály alapján belföldön foglalkoztatott devizakülföldi e

tevékenységébõl származó, a személyi jövedelemadó alapját képezõ - a (4)

bekezdésben foglaltakkal csökkentett -, a számlavezetõ bankjához befizetett

jövedelmébõl konvertibilis devizát vásárolhat felhatalmazott hitelintézetnél.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt, a személyi jövedelemadó alapját képezõ

összeget csökkenteni kell

a) a külön jogszabály alapján igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó

összegével,

b) nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, valamint

egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén az igazoltan megfizetett összeggel,

c) az adóköteles jövedelemnek számító természetben kapott lakás bérével

vagy költségével, illetõleg a lakbér címén kapott juttatással.

(5) A devizakülföldi természetes személy a felhatalmazott hitelintézetnél

és a valutaeladóhelyen, más devizakülföldi a felhatalmazott hitelintézetnél

konvertibilis devizát, valutát vásárolhat a visszatérített általános forgalmi

adó összegének erejéig, ha a számla adót is tartalmazó végösszegét - a (2)

bekezdésben említett okmányok számát feltüntetõ - átváltási bizonylattal

igazoltan konvertibilis deviza-, valuta átváltásból származó forinttal,

konvertibilis devizára szóló hitelkártyával, eurocsekkel vagy a 60. § szerinti

forintszámlán elhelyezett, konvertibilis fizetõeszközre átváltható forinttal

egyenlítette ki.

(6) A devizakülföldi az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túl minden egyéb,

igazoltan folyó fizetési mûveletbõl származó - devizajogszabályban

meghatározott közterhekkel csökkentett - forintösszegért konvertibilis

devizát, valutát vásárolhat. A vásárlás elõtt a devizakülföldinek igazolnia

kell, hogy devizajogszabályban meghatározott közteher fizetési

kötelezettségeinek eleget tett.

(7) Az e §-ban foglalt jogcímeken a devizakülföldi helyett annak

megbízásából és javára devizabelföldi konvertibilis devizát vásárolhat és azt

külföldre vagy belföldre átutalhatja."

.

10. §

A Dtv. 23. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) A devizabelföldi természetes személyek a folyó fizetési mûveletek

jogcímein konvertibilis valutát is vásárolhatnak."

11. §

A Dtv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha meghatározott ország viszonylatában a nemzetközi gazdasági

tevékenység körébe tartozó szerzõdésekkel vagy e szerzõdések egy részével

kapcsolatos elszámolások pénznemérõl államközi (kormányközi) megállapodás

rendelkezést tartalmaz, ezt a pénznemet akkor kell alkalmazni, ha annak

alkalmazását a megállapodás kifejezetten kötelezõen elõírja."

12. §

A Dtv. 28. §-ának bevezetõ mondata a következõképpen módosul és a §-a

következõ e) ponttal egészül ki:

"A devizabelföldi és a devizakülföldi közötti ügyletek ellenértékét -

hacsak az ügylet nem tartozik a 27. § vagy a 29. § hatálya alá - belföldön

forintban kell fizetni, kivéve"

"e) a 21. § (7) bekezdésében meghatározott jogcímet, amelyeken a

külföldiek részére konvertibilis devizában is lehet fizetni,"

13. §

A Dtv. a 35. §-a után a következõ 35/A-35/C. §-okkal egészül ki:

"35/A. § (1) Nem szükséges a 35. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában

említett devizahatósági engedély

a) a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai

(szövetségi) kormányai által kibocsátott, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú

kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírnak,

b) az említett tagországokban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás

által külföldi pénznemben kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban

fennálló részesedést megtestesítõ értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál

hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírnak

belföldön történõ, zártkörû vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá

elismert belföldi értékpapírpiacra történõ bevezetéséhez.

(2) A devizahatóságnak történõ elõzetes bejelentés szükséges a

Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban

székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás által forintban kibocsátott

részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítõ

értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más,

hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírnak belföldön történõ zártkörû vagy

nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra

történõ bevezetéséhez, feltéve, hogy a külföldi vállalkozást, illetõleg az

általa kibocsátott részvényt vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést

megtestesítõ értékpapírt vagy kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítõ

értékpapírt valamely nemzetközi hitelminõsítõ intézmény legalább a

befektetésre ajánlott kategóriába sorolt. Az elõzetes bejelentést a kibocsátás

illetõleg a bevezetés tervezett idõpontja elõtt 30 nappal, zártkörû kibocsátás

esetén 15 nappal megelõzõen kell a devizahatóságnak megtenni, amely a

bejelentést visszaigazolja. Ha a külföldi vállalkozás a bejelentésben közölt

adatoktól a késõbbiekben el kíván térni, ehhez új bejelentést kell tennie. Az

említett nemzetközi hitelminõsítõ intézmények jegyzékét az MNB a Pénzügyi

Közlönyben teszi közzé.

(3) Nem szükséges megszereznie a devizabelföldinek a 35. § (7)

bekezdésének a)-b) pontjában említett devizahatósági engedélyt az (1)-(2)

bekezdésben említett kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítõ

értékpapírnak, továbbá részvénynek és más, vállalkozásban fennálló részesedést

megtestesítõ értékpapírnak devizabelfölditõl külföldön, illetve

devizakülfölditõl belföldön vagy külföldön történõ visszterhes megszerzéséhez

- a (6) bekezdés figyelembevételével, a 35. § (8) bekezdésén túlmenõen -

akkor sem, ha ezeket az értékpapírokat külföldön hozták akár zártkörûen, akár

nyilvánosan forgalomba, illetõleg vezették be értékpapírpiacra.

(4) A (3) bekezdést alkalmazni kell az (1)-(2) bekezdés szerinti,

egyébként belföldön akár zártkörûen, akár nyilvánosan forgalomba hozott,

illetõleg elismert értékpapírpiacra bevezetett kibocsátások azon részébõl

származó kötvény, más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, részvény, más,

vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítõ értékpapír visszterhes

megszerzésére, amelyet külföldön hoztak akár zártkörûen, akár nyilvánosan

forgalomba, illetõleg vezettek be elismert értékpapírpiacra.

(5) A devizahatóságnak történõ elõzetes bejelentés szükséges a (2)

bekezdésben említett értékpapírnak devizabelföldi által a (3)-(4) bekezdésben

meghatározott módon történõ megszerzéséhez. Az elõzetes bejelentést az

értékpapír megszerzésének tervezett idõpontja elõtt 15 nappal megelõzõen kell

a devizahatóságnak megtenni, amely a bejelentést visszaigazolja.

(6) Az (1)-(5) bekezdést a kötvényrõl és más, hitelviszonyt megtestesítõ

értékpapírról, illetõleg részvényrõl és más, vállalkozásban fennálló

részesedést megtestesítõ értékpapírról kiállított letéti igazolásra is

alkalmazni kell (3. § 28/b pont).

(7) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési

alapkezelõn és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési

szolgáltatásokról és az értékpapír- tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény ( a

továbbiakban: Épt.) szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi a

devizakülfölditõl a (3)-(4) bekezdésben említett kötvényt, más, hitelviszonyt

megtestesítõ értékpapírt, részvényt, más, vállalkozásban fennálló részesedést

megtestesítõ értékpapírt, illetõleg a (6) bekezdésben említett letéti

igazolást megvásárolhatja, feltéve, hogy az ügylethez a devizabelföldi az

Épt. szerinti forgalmazó közvetítését igénybe veszi. Ezt a rendelkezést nem

kell alkalmazni arra a kötvényre, más, hitelviszonyt megtestesítõ

értékpapírra, továbbá részvényre, más, vállalkozásban fennálló részesedést

megtestesítõ értékpapírra, amelyet belföldön hoztak - akár zártkörûen, akár

nyilvánosan - forgalomba, illetõleg vezettek be értékpapírpiacra.

(8) A 45. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési szabályok az e § és

a 35/B. § hatálya alá tartozó értékpapír, illetõleg letéti igazolás

megszerzése esetén is irányadók.

(9) Az (1)-(4) bekezdésben említett értékpapír, illetõleg a (6) bekezdésben

említett letéti igazolás devizabelföldi vagy devizakülföldi részére történõ

visszterhes elidegenítéséhez, megterheléséhez devizahatósági engedélyre nincs

szükség.

(10) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési

alapkezelõn és az Épt. szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi

devizakülföldi értékpapír-letétkezelõ szolgáltatását devizabelföldi

értékpapír-letétkezelõ közvetítésével veheti igénybe.

(11) Ha a (7) bekezdés szerint megvásárolt - kinyomtatott - értékpapír,

illetõleg letéti igazolás a devizabelföldi birtokába (rendelkezése alá) jut,

azt

a) köteles hazahozni,

b) devizahatósági engedély nélkül az országból kiviheti, de azt -

tényleges külföldi tartózkodásának idõtartamát kivéve - külföldön nem

tarthatja.

(12) Nem szükséges a 45. § (1) bekezdésében említett devizahatósági

engedély ahhoz, hogy a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás

tõkéjéhez történõ szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás megszerezze a

devizakülföldinek az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapírját, valamint a (6)

bekezdés szerinti letéti igazolását. A 46. § (5) bekezdésében említett

devizahatósági engedély nélkül szolgáltatható nem pénzbeli hozzájárulásként,

valamint mellékszolgáltatásként az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapír,

illetõleg a (6) bekezdés szerinti letéti igazolás a devizabelföldi közvetlen

vállalkozásához.

(13) A devizabelföldinek nem kell bejelentenie a 35. § (9) bekezdése

alapján az (1)-(4) bekezdés értelmében devizahatósági engedély nélkül

megszerzett befektetéseknek visszterhes elidegenítését, továbbá azoknak a

belföldi vállalkozás tõkéjéhez nem pénzbeli hozzájárulásként történõ

szolgáltatását.

35/B. § A külföldi részvétellel mûködõ vállalkozás devizabelföldi vezetõ

tisztségviselõje, felügyelõbizottsági tagja és alkalmazottja a 33. § (1)

bekezdésében és 35. §-a (7) bekezdésének a) pontjában említett devizahatósági

engedély nélkül szerezheti meg a devizakülföldi tulajdonos 10 %-ot meg nem

haladó mértékû részesedését megtestesítõ részvényét, más, vállalkozásban

fennálló részesedést megtestesítõ értékpapírját, továbbá az ezekre vonatkozó

vételi opciós jogot, valamint az értékpapírról kiállított letéti igazolást. A

devizabelföldi az említett értékpapír, illetõleg letéti igazolás megszerzését

a devizahatóságnak - a megszerzést követõ 8 napon belül - köteles bejelenteni.

35/C. § A devizabelföldi befektetési alapkezelõ - ha az értékpapír

megszerzését a befektetési alap számára devizajogszabály lehetõvé teszi -

a) a devizakülföldivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége

teljesítésére forint ellenében devizát vásárolhat a felhatalmazott

hitelintézetnél,

b) az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét - ha azt a

devizakülföldi a devizajogszabály szerint jogszerûen szerezte meg - a

devizakülfölditõl közvetlenül visszaválthatja."

14. §

A Dtv. 38. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"38. § (1) A devizabelföldi a külföldi ingatlan tulajdonjogának

visszterhes megszerzésérõl a szerzõdéskötéstõl számított 8 napon belül -

tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga változásának az ingatlan-

nyilvántartásba (telekkönyvbe) történõ bejegyzése megtörtént-e -, az

építkezésrõl pedig annak megkezdésétõl számított 8 napon belül bejelentést

köteles tenni a devizahatóságnak.

(2) A devizabelföldi a szerzõdéskötéstõl számított 8 napon belül köteles

bejelenteni a devizahatóságnak - tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan

tulajdonjoga változásának az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történõ

bejegyzése megtörtént-e - a külföldön lévõ ingatlanára vonatkozó tulajdonjoga

elidegenítését."

15. §

A Dtv. 39. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. § (1) A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (3)

bekezdésben és a 42. §-ban foglalt kivétellel - devizakülfölditõl egy évnél

nem hosszabb lejáratú hitelt devizahatósági engedéllyel vehet fel.

(2) Az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel felvételét a

devizabelföldinek a szerzõdés megkötésétõl számított 8 napon belül be kell

jelentenie a devizahatóságnak.

(3) Devizabelföldi devizakülföldivel egy évnél nem hosszabb futamidejû

pénzügyi lízingre vonatkozó megállapodást devizahatósági engedély nélkül

köthet.

(4) Egy éven túli külföldi devizahitel felvétele esetén a devizabelföldi

nem vállalhat, illetõleg nem teljesíthet olyan törlesztést a futamidõ elsõ

évére, amely az egész futamidõre egyenlõ részleteket feltételezve nem arányos

a hitel ténylegesen felvett összegével.

(5) Feltöltõdõ (rulirozó) külföldi devizahitel esetén a hitelkeret minden

egyes feltöltése külön hitelfelvételnek tekintendõ.

(6) Devizabelföldi természetes személy és szervezet devizakülfölditõl

egy évnél hosszabb lejáratú hitelt forintban devizahatósági engedéllyel vehet

fel.

(7) A devizabelföldi a devizakülföldi által forintban nyújtott hitel

összegét a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el.

(8) A devizakülfölditõl hitelt felvevõ a hitelt felhatalmazott

hitelintézethez teljesített bankátutalás formájában veheti igénybe.

(9) A felhatalmazott hitelintézet által, devizabelföldinek nyújtott

devizahitelt a hitelintézet forintban bocsátja a hitelfelvevõ rendelkezésére,

kivéve, ha az közvetlenül importfinanszírozásra, vagy devizakülföldi által

nyújtott devizahitel, illetve a hitelfelvevõ más felhatalmazott

hitelintézettõl felvett devizahitelének törlesztésére szolgál, és ha a hitel

folyósításának idõpontja megegyezik az importtal kapcsolatos fizetési

kötelezettség, illetve a hiteltörlesztés napjával.

(10) A devizahatóság a (8) és (9) bekezdésben foglaltaktól eltérõ

devizahatósági engedélyt adhat.

(11) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi a

devizakülfölditõl elõleget, vagy elõrefizetést fogadjon el. A devizabelföldi a

devizakülföldi által forintban teljesített elõleget vagy elõrefizetést a

devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el. Az egy évet

meghaladó elõleget, vagy elõrefizetést a devizabelföldi a szerzõdéskötést

követõ nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak."

16. §

(1) A Dtv. 41. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (2)-(4)

bekezdés szerinti, valamint a 42. §-ban foglaltak kivételével - devizahatósági

engedéllyel nyújthat devizakülföldi részére hitelt."

(2) A Dtv. 41. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A hitelnyújtást a szerzõdéskötést követõ 8 napon belül be kell jelenteni

a devizahatóságnak."

(3) A Dtv. 41. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi

elõleget vagy elõrefizetést teljesítsen a devizakülföldi részére. Az egy évet

meghaladó elõleget vagy elõrefizetést a devizabelföldi a szerzõdéskötést

követõ 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak."

17. §

A Dtv. 42. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"42. § (1) Devizabelföldi vállalkozás, szervezet devizakülföldivel import

irányú szerzõdés esetén halasztott fizetésben megállapodhat.

(2) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás jogosult

azzal a devizakülföldivel, akivel e tevékenység körébe tartozó szerzõdést köt,

export irányú szerzõdés esetén halasztott fizetésben megállapodni. A három

hónapnál hosszabb lejáratú halasztott fizetésben való megállapodást a

devizabelföldi legkésõbb a szerzõdéskötéstõl számított 8 napon belül köteles

bejelenteni a devizahatóságnak. Az Épt. szerinti forgalmazó a külön törvényben

meghatározottak szerint állapodhat meg devizakülföldivel export irányú

halasztott fizetésben."

18. §

A Dtv. 43. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"43. § (1) Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett

kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi más devizabelföldi vagy devizakülföldi

kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot

vagy ezekkel azonos rendeltetésû pénzügyi kötelezettséget vállaljon.

Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett kivétellel -

ahhoz, hogy devizabelföldi devizakülföldinek megbízást adjon devizabelföldi

vagy devizakülföldi kötelezettségéért kezesség, garancia, óvadék vagy ezekkel

azonos rendeltetésû pénzügyi kötelezettség vállalásra.

(2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy devizabelföldi olyan

ügyletek kapcsán, amelyekhez a devizajogszabályok szerint devizahatósági

engedély vagy a devizahatóságnak történõ bejelentés nem szükséges

- devizabelföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet,

garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésû egyéb pénzügyi

kötelezettséget vállaljon,

- devizakülföldinek megbízást adjon arra, hogy devizabelföldi

kötelezettségéért devizabelföldivel vagy devizakülföldivel szemben kezességet,

garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésû pénzügyi kötelezettséget

vállaljon."

19. §

A Dtv. 44. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"44. § (1) A devizabelföldi közvetlen vállalkozását, külföldi vagy

belföldi pénznemre szóló részvényét vagy más vállalkozásban fennálló

részesedést megtestesítõ értékpapírját, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló

kötvényét és más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírját, pénzpiaci eszközét,

átruházható eszközét, kollektív befektetési értékpapírját vagy külföldi

ingatlanát devizahatósági engedéllyel vagy a devizahatóságnak történõ

bejelentéssel terhelheti meg, kivéve, ha ahhoz az ügylethez, amelynek kapcsán

a közvetlen vállalkozást, az értékpapírt, az eszközt vagy a külföldi ingatlant

megterhelik, nem szükséges devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak

történõ bejelentés.

(2) A devizabelföldi nemteljesítése esetén a devizakülföldi az (1)

bekezdésben említett közvetlen vállalkozást, értékpapírt, eszközt vagy

külföldi ingatlant devizahatósági engedély nélkül megszerezheti."

20. §

A Dtv. 45. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"45. § (1) Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy nem pénzbeli

hozzájárulásnak a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás tõkéjéhez

történõ szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás külföldi

a) vállalkozásban részesedést, kivéve, ha a részesedésszerzés a 31-33. §

szabályai szerint történt, vagy a 35/A-35/B. § hatálya alá tartozik,

b) kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt, kivéve, ha ezek

a 35/A-35/B. § hatálya alá tartoznak,

c) pénzpiaci eszközt,

d) átruházható eszközt,

e) kollektív befektetési értékpapírt

szerezzen, ide nem értve a devizakülföldi által a 35. § (8) bekezdése

szerint belföldön megszerzett értékpapírt, pénzpiaci és átruházható eszközt.

(2) Devizakülföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási

jegyet szolgáltathat, amely õt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként

illeti meg.

(3) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, az alapítótól a fiók

részére történõ tõkeátadáskor, tõkeemeléskor, illetve belföldi vállalkozásban

való részesedés megszerzésekor, valamint belföldi értékpapírok, pénzpiaci és

átruházható eszközök, továbbá a 35. § (2) bekezdése és a 35/A-35/C. § szerint

belföldön forgalomba hozott külföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható

eszközök visszterhes megszerzése esetén, valamint portfolió kezelési megbízás

(Épt. 3. § (2) bek. 40. pont) adásakor a devizakülföldi a pénzbeli

hozzájárulást, illetõleg ellenértéket a devizabelföldi javára, valamint - ha a

fizetés belföldön történik - a devizakülföldi javára

a) konvertibilis pénznemben külföldrõl,

b) belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájáról, vagy

c) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis

forintszámlájáról történõ átutalással köteles megfizetni.

(4) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, tõkeemeléskor, illetve

belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor - a (3) bekezdésben

foglaltaktól eltérõen - a devizakülföldi a pénzbeli hozzájárulást, illetõleg

ellenértéket valutában is megfizetheti.

(5) A belföldi vállalkozás által devizakülfölditõl felvett,

bejelentési kötelezettség vagy engedélyezés alá esõ és engedélyezett hitel

jegyzett tõkévé való átalakítását nyolc napon belül be kell jelenteni a

devizahatóságnak.

(6) Belföldi ingatlannak devizabelfölditõl történõ visszterhes

megszerzése esetén a devizakülföldinek a pénzbeli ellenértéket, illetve

belföldi ingatlanok cseréje esetén az értékkülönbözetet igazoltan

a) konvertibilis fizetõeszköznek felhatalmazott hitelintézetnél vagy

átváltóhelyen történt átváltásából származó belföldi fizetõeszközzel, vagy

b) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámláján

elhelyezett forinttal kell kiegyenlítenie.

(7) Ha a devizakülföldi a belföldi ingatlanát visszterhesen

devizakülföldinek idegeníti el, az ellenértéket konvertibilis devizában,

valutában is meg lehet fizetni. Devizakülföldi a belföldi ingatlanát

devizabelföldi részére visszterhesen forintfizetés ellenében idegenítheti el.

(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történõ kibocsátása vagy

kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi

vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a

bankkonszolidációs kötvény és a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt

megtestesítõ értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi

által történõ visszterhes elidegenítése esetén - ideértve a korábban ajándékba

kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerint

megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi

értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt - a devizakülföldi részére

járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti

konvertibilis forintszámlára befizetheti vagy az ellenértéket a devizabelföldi

úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát

vásárol és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.

(9) Ha a devizakülföldi a 35/A. § (1)-(4) bekezdésében, illetõleg (6)

bekezdésében említett értékpapírt vagy letéti igazolást devizabelföldi

értékpapír-forgalmazó útján idegeníti el, az értékpapír-forgalmazó a

devizakülföldit megilletõ forintösszegért devizát vásárolhat és azt a

devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalhatja.

(10) Devizabelföldi közvetlen vállalkozása devizakülföldi részére

visszterhesen devizafizetés vagy a devizakülföldi konvertibilis forintszámlája

terhére történõ fizetés ellenében idegeníthetõ el.

(11) A devizabelföldi devizabelföldi részére külföldi és belföldi

vállalkozásban való részesedés, devizabelföldi vagy devizakülföldi által

kibocsátott értékpapír, pénzpiaci eszköz és átruházható eszköz visszterhes

elidegenítése esetén az ellenértéket csak forintban fizetheti meg.

(12) A devizabelföldi belföldön történõ vállalkozás alapítása, valamint

abban a jegyzett tõke emelése esetén fizetést devizában, valutában nem

teljesíthet."

21. §

A Dtv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A devizabelföldi az e részben meghatározott célokra és feltételek

megléte esetén

a) a felhatalmazott hitelintézettõl forintért konvertibilis devizát

vásárolhat és azt, valamint

b) a felhatalmazott hitelintézetnél vezetett, a devizajogszabály alapján

rendelkezésére álló devizaszámláján lévõ konvertibilis devizát

a devizakülföldi kedvezményezett részére külföldre vagy belföldre

átutalhatja."

22. §

A Dtv. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vállalkozás elõzetes rendelkezése alapján a felhatalmazott

hitelintézetnél a nevére nyitott kamatozó devizaszámlán kell jóváírni az

igazoltan az alábbi jogcímeken a javára átutalt konvertibilis devizát, vagy -

az a) pont esetén - az általa átvett konvertibilis fizetõeszközt:

a) a számvitelrõl szóló törvény szerinti exportértékesítésbõl, export-

szolgáltatásból származó árbevételt,

b) a devizakülfölditõl felvett hitelt,

c) a 35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd

késõbb devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott

értékpapírokból és a 35/A-35/B. §-ban felsorolt befektetésekbõl származó

devizabevételt,

d) a közvetlen vállalkozásból származó devizabevételt,

e) a külföldi ingatlan értékesítésébõl és hasznosításából származó tõkét

és ezekbõl bármilyen címen kapott devizabevételt,

f) a devizaszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti

visszautalását,

g) a devizaszámláról a hivatalos és üzleti utazás költségeire felvett

konvertibilis fizetõeszköznek a kiküldöttel való elszámolás utáni

maradványát,

h) a megbízó által a bizományos devizaszámlája javára a 49. § (3)

bekezdése alapján átutalt összeget,

i) a devizaszámla kamatát,

j) ha arra a devizahatóság engedélyt adott."

23. §

A Dtv. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ha a vállalkozás import bizományosi szerzõdést köt, a megbízó az

import ellenértékének megfizetésére - amellett, hogy választása szerint a

devizaszámlája feletti rendelkezésre jogot (meghatalmazást) adhat a

bizományosnak - a devizaszámlája terhére átutalási megbízással intézkedhet a

bizományos devizaszámlája javára."

24. §

A Dtv. 51. §-a a következõ (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg

a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

"(2) Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával

megbízott vállalkozás részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó

részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhetõ.

(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által

a belföldi vállalkozó pályázó részére átutalt összeget a vállalkozás egyéb

devizaszámláján lehet jóváírni."

25. §

A Dtv. 52. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

"(2) A szervezet devizaszámláján jóváírható a közvetlen vállalkozásból, a

35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd késõbb

devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott

értékpapírokból, a 35/A-35/B. §-okban felsorolt, a devizajogszabályoknak

megfelelõen megszerzett befektetésekbõl, valamint a külföldi ingatlan

értékesítésébõl és hasznosításából származó devizabevétel is."

26. §

A Dtv. 53. §-a a következõ (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg

a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

"(2) Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával

megbízott szervezet részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó

részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhetõ.

(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által

a belföldi szervezet pályázó részére átutalt összeget a szervezet egyéb

devizaszámláján lehet jóváírni.

(4) Nemzetközi szerzõdések alapján külföldrõl a Magyar Állam,

illetve a kincstári ügyfelek részére devizában nyújtott támogatásokra a 87/A.§

(2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni."

27. §

A Dtv. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A természetes személy nem helyezheti devizaszámlára és nem tarthatja

birtokában, hanem köteles nyolc napon belül forintra átváltani a 35. §-ban

felsorolt, devizabelföldi által kibocsátott értékpapíroknak devizakülföldi

részére történõ elidegenítésébõl származó devizabevételt."

28. §

(1) A Dtv. 55. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg

a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett felajánlás, illetve

adományozás, valamint ajándékozás átutalással is teljesíthetõ."

(2) A Dtv. 55. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett bankszolgáltatás alatt a

hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

3. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítõ

pénzügyi szolgáltatásokat kell érteni."

29. §

A Dtv. 56. §-a a következõ g) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi

g) pont megjelölése h) pontra változik:

(A devizabelföldi külföldön nem tarthat külföldi pénznemben vezetett

számlát, illetõleg nem helyezhet el betétet és letétet, kivéve)

"g) a devizabelföldi vállalkozás külföldi árutõzsdéhez kapcsolódó

letétét, tõzsdei letétszámláját, fedezeti ügyletekhez kapcsolódó számláját,"

30. §

A Dtv. 57. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"57. § Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel nyithat külföldön

forintszámlát."

31. §

A Dtv. 60. §-ának (1) bekezdése a következõ m)-z) ponttal egészül ki:

(A felhatalmazott hitelintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken

megilletõ forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis

forintszámlán köteles jóváírni)

"m) a devizakülfölditõl a devizabelföldi által felvett devizahitel vagy a

devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról forintban nyújtott hitel

tõkéjének törlesztése, kamatának és más költségének megfizetését,

n) a devizabelföldi által forintban teljesített elõleget vagy

elõrefizetést,

o) a devizakülföldi által belföldön örökölt és belföldön értékesített

vagyoni érték forint ellenértékét (63. § c) pont),

p) az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetõ-védelmi Alap által a

devizakülföldi konvertibilis forintszámlájával kapcsolatban térített

összeget,

q) a devizabelföldi vállalkozás által a devizakülföldi megbízásából

beszedett (behajtott), a devizakülföldit megilletõ összeget,

r) a 35/A. § (1)-(2), illetõleg (6) bekezdésében említett értékpapír,

illetõleg letéti igazolás devizabelföldi részére történõ elidegenítésébõl

származó forintösszeget,

s) a 35/A. § (9) bekezdése és a 44. § (2) bekezdése alapján, valamint

devizahatósági engedéllyel a devizakülföldi tulajdonába került értékpapír és

letéti igazolás hozamából, illetõleg azok elidegenítésébõl származó

forintösszeget.

t) más devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról átutalt

forintösszeget,

u) a devizakülföldi által adott portfolió kezelési megbízás (Épt. 3. §

(2) bek. 40. pont) alapján az õt megilletõ forintösszeget,

v) a konvertibilis forintszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet

miatti visszautalását,

z) ha a konvertibilis forintszámlán történõ jóváírásra a devizahatóság

engedélyt adott."

32. §

A Dtv. a 62. §-a és az elõtte lévõ "Ajándékozás" cím elõtt a következõ

61/A-61/B. §-okkal és a 61/A. § elõtt az " Átváltás devizakülföldi

vállalkozás vagy szervezet részére ", a 61/ B. § elõtt pedig az

"Engedményezés és tartozásátvállalás" címmel egészül ki:

"61/A. § Ha a konvertibilis fizetõeszköznek vagy a konvertibilis

devizának a beváltását igazoló átváltási bizonylat devizakülföldi vállalkozás

vagy szervezet nevére szól, a devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet

devizát, valutát az igazolt beváltásból származó forintösszeg erejéig

devizahatósági engedéllyel vásárolhat."

"61/B. § (1) Devizabelföldi a külföldi pénznemben fennálló követelését

devizahatósági engedéllyel engedményezheti devizabelföldire vagy

devizakülföldire.

(2) Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel vállalhatja át

devizabelföldinek vagy devizakülföldinek devizakülföldivel szemben külföldi

pénznemben fennálló tartozását."

33. §

A Dtv. 62. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(Devizabelföldi - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli

hozzátartozói körön kívül - devizakülföldinek)

"b) belföldön lévõ ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot,"

(nem ajándékozhat)

34. §

(1) A Dtv. 65. §-a (2) bekezdése a) pontjának helyébe a következõ

rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki:

(Devizabelföldi kiviheti)

"a) a 23. és 24. § alapján konvertibilis fizetõeszközben is felvehetõ

összegeket a 24. § (2) bekezdésében említett szervezet és vállalkozók

kiküldöttei esetében a felhatalmazott hitelintézet, más természetes személy

esetében a felhatalmazott hitelintézet vagy az átváltóhely és a

Külügyminisztérium egyszeri kiutazáshoz felhasználható, 90 napra érvényes

igazolásával,"

"e) a devizakülföldi által kiállított, belföldön beváltatlan csekket."

(2) A Dtv. 65. §-ának (4) bekezdése a következõ g)-h) ponttal egészül ki:

(Devizakülföldi kiviheti)

"g) a konvertibilis forintszámláról átváltás után kapott külföldi

fizetõeszközt,

h) a 23. § alapján a devizabelföldi által átadott összeget."

(3) A Dtv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Devizabelföldi a (2) bekezdés e) pontjában említett csekket,

devizabelföldi és devizakülföldi a (3) bekezdés a)-b) pontja alapján kapott

csekket, és a (3) bekezdés c) pontjában szereplõ okiratát ki is küldheti."

35. §

(1) A Dtv. 66. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

(Az utasforgalomban kivihetõ, illetve behozható)

"d) a devizabelföldi által kiállított, belföldön, illetõleg

külföldön történõ fizetésre, és forint vagy valuta felvételére alkalmas forint

alapú bankkártya, a névre szóló takarékbetétkönyv és a kereskedelmi kártya,

amely ki és be is küldhetõ,"

(2) A Dtv. 66. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(3) A devizabelföldi és a devizakülföldi kiviheti, kiküldheti

vagy behozhatja, beküldheti azt a belföldi fizetõeszközt is, amelyre a

devizahatóság - a kérelmezõ körülményeinek mérlegelésével méltányosságból -

engedélyt adott."

(3) A Dtv. 66. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A devizakülföldi utasforgalomban kiviheti, illetõleg kiküldheti azt

a belföldi pénzt, amelyet a devizajogszabályban meghatározott értékhatárt

meghaladóként beutazáskor a határon letétbe helyezett. Az említett

forintösszeget a vámhatóság megbízásából kezelõ felhatalmazott hitelintézet a

devizakülföldinek külföldre ki is küldheti."

.

36. §

A Dtv. 68. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A devizakülföldi a 67. §-ban foglaltakon túl kiviheti, kiküldheti

az országból)

"b) az igazoltan konvertibilis fizetõeszköz átváltásából vagy

konvertibilis forint számlájáról származó forintért vásárolt - a

vámjogszabályban meghatározott mennyiséget meg nem haladó - vagyoni értéket,"

37. §

A Dtv. a következõ 85/A. §-sal egészül ki:

"85/A. § Azok a társaságok, - ide nem értve a hitelintézetet - amelyek a

pénzügyminiszter által a Btv. 43. §-a alapján megadott engedély szerinti

kedvezmények igénybevételére 1997. december 31. napjáig voltak jogosultak (a

kiegészített 1134/1996. (XII. 26.) Korm. határozat 1.b) pontja) legfeljebb

2002. december 31. napjáig az engedélyben meghatározott tevékenységükbõl

származó forintbevételeiknek a következõk szerinti átváltásából származó

konvertibilis devizájukat a 48-51. §-okban említett devizaszámláktól

elkülönült devizaszámlán jóváirathatják. A társaság az említett

tevékenységébõl származó forintbevételét az 1996. január 1. napja elõtt

megkötött hitelszerzõdésbõl - illetve, ha az engedély más jogcímet tartalmaz,

az abból - származó összes kötelezettségének teljesítése céljából

konvertibilis devizára átválthatja, azt devizaszámláján jóváirathatja. A

társaság errõl a devizaszámláról az említett célra kifizetési megbízást

adhat."

38. §

A Dtv. a 87. § után a következõ 87/A. §-sal egészül ki:

"87/A. § (1) A Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál

devizaszámlát nyithat és azon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvényben ( a továbbiakban: Áht. ) meghatározott tevékenységével

kapcsolatban megszerzett devizát - a pénzügyminiszter és Magyar Nemzeti Bank

elnöke által meghatározott módon - tarthatja és használhatja fel.

(2) Nem szükséges devizahatósági engedély ahhoz, hogy az állam

devizakülföldivel szemben a központi költségvetést megilletõ, külföldi

pénznemben fennálló, az Áht. 108/A. §-a szerinti követelését

devizabelföldire vagy devizakülföldire engedményezze."

39. §

A Dtv. a 88. § után a következõ 88/A.§-sal egészül ki:

"88/A. § A Nemzetbiztonsági Szolgálatok speciális mûködési kiadások

jogcímén forint ellenében felhatalmazott hitelintézetnél konvertibilis

devizát, valutát vásárolhatnak, konvertibilis devizát, valutát birtokban

tarthatnak, felhatalmazott hitelintézetnél devizaszámlára helyezhetnek, és azt

belföldön és külföldön felhasználhatják. Az említett deviza- és valutaösszegek

felhasználásáról a Nemzetbiztonsági Szolgálatok a külön jogszabályban

meghatározott beszámolási rendszer szerint kötelesek elszámolni."

40. §

A Dtv. 89. §-ának (2) bekezdése a következõ f ) és h)ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben megállapítsa)

"f) azokat a közteher fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítését a

devizakülföldinek a 21.§ és a 60.§ (2) bekezdése értelmében igazolnia kell, "

"h) az aranyra vonatkozó külön rendelkezéseket, így az arany tekintetében - a

nemzetközi gazdasági tevékenység körén kívül - a hazahozatali (hazajuttatási)

kötelezettséget és az arany kivitelének (kijuttatásának, kiküldésének)

szabályait; ezek az elõírások nem tartalmazhatnak nagyobb mértékû

korlátozásokat, mint amelyek 1997. december 31. napján hatályban voltak."

41. §

(1) Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg

a) a Dtv. 3. §-ának 12. pontja, 3. §-a 28. pontjának a) alpontjában a

"vagy aranykövetelésrõl" szövegrész, 3. §-a 28. pontjának b) alpontjában az

"aranykövetelésrõl" szövegrész, 3. §-a 30. pontjának c) alpontjában "az egy

évet meghaladó" szövegrész, 15. §-ának (2) bekezdése, a 18. § elõtt "A

vállalkozás és szervezet" cím, 19-20. §-ai és a 19. § elõtt a "Természetes

személy" cím, a 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "valamint a

természetes személy a külföldi gyógykezelési költségeire" szövegrész, 31. §-a

(1) bekezdésének d) pontja, 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 35. §-a (5)

bekezdésének c) pontja, 37. §-ában az "és az ilyen ingatlanra vonatkozó egyéb

jogot" szövegrész, 49. §-a (1) bekezdésének a) pontjában "a tevékenységével

összefüggésben" szövegrész, 54. §-ának (1) bekezdésében a "- a (2) bekezdésben

foglaltak kivételével -" szövegrész, a 60.§ - a (1 ) bekezdésének h) pontja,

az aranyra vonatkozó külön rendelkezésekrõl szóló XXI. Fejezet, 83. §-ának

(2) bekezdése és 86. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti,

b) a Dtv. 3. §-ának 19. pontjában a "vagy részben a meghívó

devizakülföldi viseli" szövegrész helyébe "vagy a meghívó devizakülföldi

viseli" szöveg, a 23.§-ának (3) bekezdésében "A Nemzetbiztonsági Szolgálatok

és" szöveg, 35. §-a (1) bekezdése a) pontjában és (5) bekezdésének a)

pontjában az "amelynél a lejáratig hátralévõ idõ rövidebb, mint 365 nap"

szövegrész helyébe az "amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint

365 nap" szöveg, 46. §-ának (2) bekezdésében az "amelynek pénznemét az MNB nem

jegyzi," szövegrész helyébe az "amelynek pénzneme nem konvertibilis," szöveg,

49. §-ának (1) bekezdésében "a 48. § (1) és (2) bekezdése alapján" szövegrész

helyébe "a 48. § (1)-(3) bekezdése alapján" szöveg, 52. §-a elsõ mondatában a

"devizakülföldi" szövegrész helyébe "devizakülfölditõl" szövegrész, 62. §-ának

(1) bekezdésében a "devizát, valutát" szövegrész helyébe "konvertibilis

devizát, valutát" szöveg, 65. §-a (4) bekezdésének e) pontjában" a 42. § (2)

bekezdése alapján" szövegrész helyébe "a 41. § (2) bekezdése alapján" szöveg

lép,

c) a Dtv. 3. §-ának 24. pontja "a kincstárjegy," szövegrész után "a

jelzáloglevél," szövegrésszel egészül ki.

(3) 1999. december 31. napján hatályát veszti a Dtv. 3. §-a 1. pontjának

d) alpontjában az "ide nem értve a külkereskedelmi szerzõdés teljesítése

érdekében belföldön létrehozott telepét" szövegrész.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a külkereskedelemrõl

szóló 1974. évi III. törvény 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külkereskedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a

külföldi székhelyû vállalkozás (Fktv. 2. § a) pont) vagy annak külföldön

létesített fióktelepe és a külföldi székhelyû vállalkozás belföldi fióktelepe

közötti, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre."

Indokolás a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításához

I. Általános indokolás

A devizatörvény módosítására egyfelõl nemzetközi kötelezettségvállalásunk

alapján, másfelõl a végrehajtására kiadott kormányrendeletben (Dvhr.)

foglaltaknak a törvényben történõ megjelenítése, valamint egyes

liberalizációs lépések megtétele kapcsán kerül sor.

OECD taggá válásunkkor kötelezettséget vállaltunk arra, hogy:

- az OECD tagországok kormányai által kibocsátott kötvények, valamint az

OECD országbeli székhelyû vállalkozások által kibocsátott, a nemzetközi

hitelminõsítõ intézmények által legalább befektetési kategóriába sorolt

részvények és 1 éves vagy annál hosszabb lejáratú kötvények

megvásárlását devizabelföldiek részére lehetõvé tesszük, továbbá

- szabályozzuk 1998. január 1-tõl a külföldi székhelyû vállalkozások

magyarországi fiókalapítását, ideértve a pénzügyi szektorban történõ

fiókalapítást is.

Az OECD értékpapírok megvásárlásának liberalizálása az elmúlt évben - két

lépcsõben - már megtörtént. A fiókalapítás törvényi szintû szabályozása és az

Országgyûlés elé történõ beterjesztése most van folyamatban. Ez érinti a

devizajogot is: a külföldiek ezen új gazdasági-letelepedési formájára a

devizatörvényben (továbbiakban: Dtv.) is meg kell teremteni a jogi alapot.

A Dtv. elfogadását követõen a végrehajtásra készült kormányrendelet (Dvhr),

1996 évi kétszeri módosítása eredményeként a devizamûveletek liberalizációja

már olyan fokot ért el, amely a devizatörvény önmagában való kezelhetõségét

megkérdõjelezte. A törvény jelenlegi formájában már kevéssé alkalmas részben

kormányszintû jogszabályokban szereplõ hatályos devizajog konzisztens és

hiteles megjelenítésére.

A makrogazdasági helyzet a devizatörvény elfogadása óta pozitív irányban

változott, amely szintén indokot szolgáltathat a továbblépésre. A javaslatban

csak kisebb mértékû liberalizációs lépések szerepelnek. A továbblépés azonban

indokolt, mivel EU-kötelezettségeink szerint (Európai Megállapodás) az

évtized végére legalább a közép- és hosszúlejáratú tõkemûveleteket

liberalizálni kell.

II.Részletes indokolás

1. §-hoz

A külföldiek gazdasági célú magyarországi letelepedésérõl szóló törvény

tervezete bevezeti a fióktelep fogalmát, ezért a devizajogban is

nevesíteni kell. A fióktelep a polgári jognak nem önálló jogalanya (A

külföldi anyacég a fióktelep cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat

kötelezettségeket.), a versenysemleges szabályozás, valamint a belföldi

jogrendszerbe történõ zökkenõmentes és konzisztens beépítés érdekében a

fióktelep devizabelföldinek minõsül. Devizabelföldivé válnak a Btv.43. §-a

alapján 85/A.§-ban említett társaságok, a belföldi társaságok

szabályozásához való közelítés érdekében. A vámszabadterületi

társaságoknak megfelelõ módon külföldi vállalkozások fióktelepe is

devizakülföldinek minõsül, amennyiben az vámszabadterületen mûködik.

Az MNB már nem jegyez valutaárfolyamot, ezért a konvertibilis pénznem

fogalmának meghatározásából ki kell hagyni.

A vállalkozás fogalmát a fiókteleppel, mint új gazdasági szervezeti

formával, továbbá a magánnyugdíj-pénztárral, valamint a befektetési

alappal ki kell egészíteni. Ezek ugyanis nem, vagy nem egyértelmûen voltak

rendezve a Dtv.-ben.

A Dtv. nem definiálta a devizakülföldiek belföldön létesített

képviseletét. Ezt a hiányt pótolja a javasolt meghatározás.

A pénzügyi lízing jellemzõi miatt indokolt arra a hitel szabályait

alkalmazni, ezért a hitel fogalmi meghatározásánál szerepeltetni.

A hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

törvény szerint a devizamûveletek végzésére történõ felhatalmazást a

hitelintézetek számára már nem az MNB, hanem az Állami Pénz- és Tõkepiaci

Felügyelet adja és így indokolt az, hogy annak jegyzékét is a Felügyelet

tegye közzé.

A meghiúsult ügylet új fogalom. Bevezetését az teszi szükségessé, hogy a

devizabelföldiek, illetve devizakülföldiek devizaszámláról, illetve a

devizakülföldiek konvertibilis forintszámláiról átutalt összegek, ha az

adott ügylet meghiúsult, a számlán újra jóváírhatók legyenek. Jelenleg

ugyanis erre ilyen jogcím hiányában nincs mód.

2. §-hoz

A törvény a devizabelföldiek számára általános kötelezettséget ír elõ a

devizahatósággal szemben arról, hogy a rendelkezésükre bocsátott deviza,

valuta rendeltetésszerû felhasználásáról elszámolni kötelesek. Ez alól

csak a természetes személyek utazási célú valutavásárlása kivétel.

Tekintettel a folyó mûveleti célú devizavásárlásra vonatkozó §-ok

összevonására, az utazási célú devizavásárlásra való hivatkozást

módosítani szükséges.

3. §-hoz

E § (2) bekezdése a kormányrendeletben már liberalizált szabályt veszi át.

(Dvhr 5/B.§)

A Dtv. 10. §-ának eredeti szövege alapján nem volt jogi alap arra, hogy a

devizabelföldi kiküldõ és devizabelföldi kiküldött között a hivatalos

utazás során keletkezett tartozásokat devizában, valutában rendezni

lehessen. A (3) bekezdésben foglalt szabály ezt a lehetõséget teremti meg.

4. §-hoz

Az öröklés teljesen liberalizált belföldön devizakülföldiek illetve

külföldön devizabelföldiek számára. (Dtv., 63.§). A devizakülföldiek által

örökölt ingó vagyon szabad eladására és az ellenérték konvertibilis

devizára történõ átváltására vonatkozó szabály és a 11.§ (2) bekezdésben

megfogalmazott korlátozás azonban ellentmondásban vannak. Ezt az

ellentmondást oldja fel a tervezett szövegmódosítás.

5.§-hoz

A devizabevétel hazahozatali kötelezettsége alól mentesítenénk a

nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat, ha a

devizabevételt a velük szerzõdést kötõ devizakülföldivel szemben

ugyanabból vagy másik szerzõdésébõl fennálló devizatartozás

kiegyenlítésére használják fel. Erre az MNB eddig is számos esetben adott

devizahatósági engedélyt. A számlatartást külföldön azonban ebben a körben

továbbra sem engednénk meg.

6 .§-hoz

A változás formai jellegû. A hatályos szöveg egyszerûsítését jelenti.

7 .§-hoz

Nem volt szabály a vállalkozások, szervezetek körében kötelezõ

forintosítás idõtartamára, ezért a szöveg kiegészítésre szorul. A

természetes személyeknél, összefüggésben az okmányvizsgálat nélküli és

korlátlan valutavásárlására, birtokban tartásra, nincs értelme fenntartani

ebben a körben a kötelezõ forintosítást, ezért hatályon kívül kell

helyezni.

8 .§-hoz

A természetes személyek szabad valutavásárlásával a folyó mûveleti

jogcímen vásárolható devizára, valutára vonatkozó elõírások

egyszerûsíthetõk illetve összevonhatók.

9 .§-hoz

A módosítás részben a kormányrendeletben már szereplõ szabályozás átvétele

(Dvhr 5/C. §) a törvény szövegébe. (20.000 Ft-ig a devizakülföldi

természetes személy átváltási bizonylat bemutatása nélkül vásárolhat

konvertibilis valutát, illetve e fölötti visszaváltásnál az útlevélszámon

kívül más személyazonosításra alkalmas okmány száma is szerepeltethetõ az

átváltási bizonylaton.)

A kormányrendelet néhány elemében (Dvhr 2.§ (2) bek., 5/C.§) már

tartalmazza azt a szabályt, hogy ha devizakülföldi a kedvezményezett, a

devizabelföldinek nem kötelezõ forinttal fizetnie belföldön, hanem devizát

vásárolhat a külföldi megbízásából és annak javára azzal, hogy a

devizabelföldinek ezekben az esetekben az alapügylet okmányait is be kell

mutatni (mert a devizakülföldi helyett vásárol devizát). A törvény

javasolt szövegmódosítása ezt a lehetõséget kiterjeszti a teljes

folyómûveleti körre. A tõkemûveleteknél hasonló a szabályozás. (Dvhr

10/B.§)

10 .§-hoz

A (2) bekezdés a kormányrendeletben már hatályos szabályozást veszi át (a

természetes személyek minden folyó mûveleti jogcímen konvertibilis

fizetõeszközt is vásárolhatnak. (Dvhr 2.§ (8) bekezdés.)

11 .§-hoz

A módosítás azt célozza, hogy az államközi szerzõdések esetén, ha a

nemzetközi gazdasági tevékenység keretében a pénznemre vonatkozóan

elõírást tartalmaz, ezt a pénznemet csak akkor kötelezõ alkalmazni, ha ezt

a megállapodás kifejezetten elõírja.

12 .§-hoz

A kormányrendelet több jogcímen megengedte azt, hogy a devizabelföldiek és

devizakülföldiek közötti ügyletek ellenértékét a devizabelföldi ne

forintban, hanem devizában is rendezhesse (ld. a 21.§-hoz fûzött

magyarázatot is).

Ez érinti a belföldön történõ fizetés szabályait is, úgy, hogy a kötelezõ

forintfizetés általános szabálya alól mentesíti az elõzõekben említett

eseteket is.

13 .§-hoz

A módosítások a kormányrendeletben már liberalizált tõkemûveletekre

vonatkozó szabályok átvételét jelentik (Dvhr 8/A.§, 8/B.§, 8/D.§), az

OECD országok kormányai, vállalkozásai értékpapírjainak belföldiek által

történõ megvételére vonatkoznak. Ezen országok befektetési kategóriájú

vállalkozásainak forintban denominált értékpapírjai kibocsátását

elõzetesen be kell jelenteni a devizahatóságnak - a bejelentés nem minõsül

korlátozásnak a nemzetközi szervezetek szempontjából.

14 .§-hoz

A liberalizáció fokozatos lépései sorába illeszkedve devizabelföldiek

külföldi ingatlanvásárlása és külföldön történõ építkezése

engedélymentessé válik a devizahatóság részére történõ utólagos bejelentés

mellett.

15 .§-hoz

A devizabelföldi szervezet és természetes személy részére is lehetõvé

válik az 1 éven túli külföldi devizahitelfelvétel devizahatósági engedély

nélkül (most csak a vállalkozások számára liberalizált.)

A módosítás a kormányrendeletben szereplõ szabályok átvételét jelentik.

(Dvhr 10.§ (3), (4), (9) bekezdések). Kiegészítõ szabály, hogy külfölditõl

csak a konvertibilis forintszámlájáról lehet hitelt elfogadni. Hatályon

kívül kerül a bevándorlási kérelmet benyújtó devizakülföldi

devizakülföldivel szemben fennálló tartozás megfizetéséhez elõírt

devizavásárlási korlát.

16 .§-hoz

Az Épt. 95.§-a lehetõvé teszi befektetési hitel nyújtását az ügyfél

részére. Ennek devizajogi hátterét teremti meg a módosítás. Nincs

bejelentési kötelezettségi elõírás a Dtv.-ben a devizabelföldiek által

külföldön alapított vállalkozása részére nyújtott hitelre, ezt pótolja a

szabály.

A kormányrendeltben már szereplõ szabály átvétele, kiegészítve azzal, hogy

az 1 éven túli elõlegre, illetve elõrefizetésre bejelentési

kötelezettséget írunk elõ. (Dvhr 10.§ (6) bekezdés)

17 .§-hoz

A módosítás lényege, hogy a halasztott fizetés, mint liberalizált

tõkemûvelet nemcsak a nemzetközi gazdasági tevékenységet végzõkre, hanem

az összes devizabelföldi vállalkozásra és szervezetre kiterjedne. Az

import irányú halasztott fizetést minden devizabelföldi, bármilyen

lejáratra, bejelentési kötelezettség nélkül teljesíthetne, export irányút

az Épt. 97.§-ában foglaltak, illetve a nemzetközi gazdasági tevékenységet

végzõk teljesíthetnek. Ez utóbbiaknál azonban három hónapnál hosszabb

lejáratú megállapodásnál bejelentési kötelezettség lenne a devizahatóság

felé.

18 .§-hoz

A szabály egyértelmûvé teszi, hogy az óvadék is e szabályozási körbe

tartozik.

A módosítás további liberalizációt jelent a jelenlegi szabályozáshoz

képest. Nemcsak a nemzetközi gazdasági tevékenységet végzõkre terjedne ki,

hanem minden devizabelföldire, továbbá mindazon ügyletek garancia

vállalására, ahol maga az alapügylet sem devizahatósági engedély vagy

bejelentésköteles.

19 .§-hoz

Több értelmezési probléma merült fel a jogalkalmazóknál, ezért

egyértelmûvé kell tenni a szabályozást.

A kormányrendeletben már megjelent szabály átvétele (Dvhr 10/A.§), amely

egyértelmûbbé teszi egyes vagyoni értékek megterhelésének szabályait.

20. §-hoz

A kormányrendeletben szereplõ szabály átvétele. (Dvhr 8/A. § (11) bek.)

A módosítások részben már a kormányrendeletben megjelölt szabályok

átvételét jelentik, másfelõl a fióktelep fogalmának bevezetése teszi

szükségessé a módosítást.

Lehetõvé tesszük azt is, hogy az Épt. alapján portfolió kezelési megbízás

keretében a brókernek ne kelljen minden egyes értékpapír vételénél és

eladásánál a fizetési szabályokat alkalmazni, csak a megbízás adásakor és

az ügyletek lezárásakor, az elszámoláskor.

Részben a kormányrendeletbõl átvett szabály. (Dvhr 10/B. §)

Hiányzott az a szabály, hogy devizabelföldi nemcsak belföldi vállalkozása

alapításakor, hanem a jegyzett tõke emelésekor is a fizetést csak

forintban teljesítheti.

21. §-hoz

Nem volt egyértelmû a szabály, ezért pontosítani kellett, hogy a

devizabelföldi csak devizakülföldi kedvezményezett esetén vásárolhat

konvertibilis devizát.

Az MNB már csak hivatalos (deviza) árfolyamlapot közöl, ezért módosítani

kell a szöveget.

22. §-hoz

A c.)-e.) és h.) pontokban foglalt szabályok a kormányrendeletbõl kerülnek

a Dtv.-be. (Dvhr 11.§ (4) bek. és 12/A.§ (1) bek.) Az f.), illetve g.)

pontok a gyakorlatban gyakran elõforduló, többször sérelmezett szabályt

kívánják orvosolni. A h.) pont lehetõvé teszi, hogy a devizabelföldi által

devizahatósági engedéllyel a devizaszámlájáról a devizakülföldi részére

nyújtott hitelt a devizakülföldi - devizában történõ törlesztése esetén -

a hitelezõ devizabelföldi devizaszámlájára tehesse.

23 .§-hoz

A kormányrendeletben már szereplõ szabályok átvételét jelenti (Dvhr 11.§

(4) bekezdés), amely rendezi import bizományosi szerzõdés esetén a

megbízó és a bizományos közötti elszámolásokat.

24. §-hoz és a 26.§-hoz

A belföldiek közötti devizával való fizetés tilalma miatt nem lehet a

nemzetközi szervezetek által pályázaton elnyert devizát, ha egy belföldi

szervezet vagy vállalkozás volt a pályázat koordinálója és a pályázaton

elnyert összegek elsõdleges címzettje, a nyertes pályázó felé devizában

továbbutalni. Ezt a problémát kívánja megoldani a javasolt szabályozás.

25 .§-hoz

A kormányrendletben szereplõ szabály átvétele (Dvhr 12/A.§ (1) bek.),

amely szerint bõvülnek a szervezet devizaszámláján jóváírható bevételek.

27. §-hoz

A kormányrendeletben devizajogszabályban megfogalmazott szabály átvétele a

Dtv.-be (Dvhr 12/A.§ (2) bekezdés), mely szerint már csak szûk körre

korlátozódik a természetes személyek által devizaszámlára nem helyezhetõ

devizabevételek köre.

28. §-hoz

Szintén a kormáynyrendeletben már megjelent szabályozás beépítése a

törvénybe (Dvhr 13.§), amely a természetes személyek devizaszámlája

felhasználási jogcímeit bõvíti.

29. §-hoz

A Dtv. jelenleg - néhány kivételtõl eltekintve - tiltja devizabelföldiek

számára külföldön bankszolgáltatások igénybevételét. Amellett, hogy ezt a

korlátozást alapvetõen fenntartjuk, indokolt néhány esetben mentességet

adni.

Az árutõzsdei forgalomhoz kapcsolódó kiadások, mint a külkereskedelem

részei, most is liberalizáltak. Ehhez szervesen kapcsolódnak a letétek,

margin számlák, fedezeti ügyletek,amelyhez kapcsolódó külföldi

számlanyitást lehetõvé tesszük.

30 .§-hoz

A forint iránt egyre nagyobb érdeklõdés tapasztalható külföldön. Jelenleg

csak a hitelintézeteknél van mód - devizahatósági engedéllyel - külföldön

- forintszámla nyitására. A módosítás az engedélyezési kört kiterjesztené

minden devizabelföldire.

31. §-hoz

A módosítás részben a kormányrendeletben már szereplõ szabályokat veszi át

(Dvhr 15.§), a gyakorlatban felmerült esetek alapján bõvül a külföldiek

konvertibilis forintszámláján jóváírható jogcímek köre.

A külföldiek konvertibilis forintszámláin új lehetõség lenne a meghiúsult

ügyletek miatt visszafizetés.

A jelenlegi szabályok tiltják - néhány tõkemûveleti jogcím kivételével - a

külföldiek konvertibilis forintszámlái közötti átutalást. Ezt a

korlátozást kívánja a javasolt módosítás enyhíteni.

32. §-hoz

A törvény végrehajtása során felmerült értelmezési problémákat kívánja

orvosolni az új szabály.

Jelenleg nincs mód a devizakülföldi jogi személyek konvertibilis deviza

átváltásából származó forintmaradványoknak visszaváltására. Az új szabály

erre ad lehetõséget.

33. §-hoz

A külföldi ingatlan tulajdonjogának liberalizálása mellett fenntartjuk a

belföldi ingatlan tulajdonjoga ajándékozásának korlátozását.

34 .§ - 35 .§-okhoz

A jelenleg hatályos szöveg félreérthetõ, ezért azt pontosítani szükséges

(65.§ (2) bekezdés a. pont és (4) bekezdés e. pont.) Jogalap hiányában a

külföldi által kiállított, de belföldön beváltatlan csekk kivitele,

kiküldése problémát jelentett, ezt kívánja megoldani a tervezett módosítás

(65.§ (2) bekezdés e. pont, (5) bekezdés.)

Joghézagot szüntet meg a 65.§ (4) bekezdés g. és h. pontjának, valamint a

66.§ új (4) bekezdésének elõírása is.

A belföldi fizetõeszköz kivitelével, kiküldésével, behozatalával,

beküldésével kapcsolatosan, a jogszabály gyakorlatban történõ alkalmazása

során felmerült esetek tették szükségessé a jogszabály pontosítását.

36. §-hoz

A külföldiek által kivihetõ vagyoni érték mennyiségét összhangba hozza a

vámjogszabályokban szereplõ mennyiséggel.

37. §-hoz

Több társaság a külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi

XXIV. törvény 43. §-a alapján a pénzügyminisztertõl kapott engedély

alapján vámszabadterületi társaságokat megilletõ kedvezmények

igénybevételére. Mivel ezek a társaságok a tevékenységüket azzal kezdték

meg, hogy azt a szóbanlévõ kedvezményekkel folytatják, indokolt az, hogy

az engedélyeknek megfelelõen, legkésõbb azonban 2002. végéig megillesse

õket e kedvezmény, illetve egyes tevékenységekre egyedi devizahatósági

engedélyt kaphatnak

38. §-hoz

Devizabelföldinek devizakülföldivel szemben külföldi pénznemben fennálló

követelése devizabelföldire csak devizahatósági engedéllyel

engedményezhetõ. Az állam mentesül az engedélyeztetési kötelezettség alól.

A Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát

az MNB-nél devizaszámlán tarthatja és azt felhasználhatja. Az elhelyezés

és a felhasználás jogcímeit a pénzügyminiszter és az MNB elnöke határozza

meg.

39. §-hoz

A Nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében, azok speciális mûködési

kiadásaira tekintettel indokolt a devizajogszabályban foglalt

korlátozások alól kivételt tenni, egyidejûleg elõírva azt, hogy a

szolgálat köteles külön jogszabály elõírásai szerint elszámolni.

40. §-hoz

A Dtv-ben megfogalmazott, aranyra vonatkozó szabályok hatályon kívül

kerülnek (ld. 80-82.§-hoz fûzött magyarázatot is). A késõbbi, esetleg

szükségessé váló szabályozás lehetõségének fenntartása érdekében a Kormány

felhatalmazást kapna arra, hogy a nemzetközi gazdasági tevékenységen

kívüli aranyügyletekre szabályokat fogalmazzon meg, legfeljebb olyan

mértékig, amelyeket 1997. december 31-ig a Dtv. is tartalmazott.

41. §-hoz

A Dtv. nem tekintette külföldi hivatalos vagy üzleti utazásnak azt, ha a

kinttartózkodás teljes költségét a devizakülföldi viselte. Így nem volt

jogi alapja a belföldi kiküldõnek arra, hogy a kiküldötteinek az utazás

költségeit - utólagos megtérítés mellett - megelõlegezze.

A jelzálog levél, mint új értékpapírforma nem szerepel a fogalmi

meghatározásban, ezért ki kell egészíteni a felsorolást.

A Dtv. csak az egy éven túli elõleget, illetve elõrefizetést definiálja és

azt hitelnek minõsíti.

Az egy éven belüli elõleg, illetve elõrefizetés fogalma csak a

devizajogszabály jogcímeket felsoroló - 1. sz. mellékletében szerepel,

ott is csak a kereskedelemre vonatkozóan, egyéb befektetésnek minõsítve

azt. Tekintettel arra, hogy elõlegfizetés nemcsak a kereskedelemben, hanem

minden fizetés jogcímnél elõfordulhat, ezért célszerûnek tartanánk az

idõtartamra vonatkozó megkülönböztetést megszüntetni. Az elõleg, illetve

elõrefizetés devizahatósági engedélymentes, az egy éven túli

elõrefizetésre írunk elõ bejelentési kötelezettséget.

A devizaérték fogalma a Dtv.-ben csak azért került meghatározásra, mert a

törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Btk-ban a devizabüncselekmény

tényállásában szereplõ devizaérték fogalmát nem lehetett a hatályba lépés

idõpontjáig megszüntetni. A Btk-t módosító 1996. évi LII. törvény

újrafogalmazta a devizabüncselekmény tényállását, abból a devizaérték

fogalmát törölte, így devizaérték Dtv. szerinti meghatározására nincs

tovább szükség. Helyébe a meghiúsult ügylet fogalma kerül.

Az OECD tagországok, illetve azok az országok, amelyekkel Magyarországnak

beruházásvédelmi megállapodása van, biztosítják az ott befektetett

eszközök utáni nyereség, osztalék, kamat stb. repatriálási lehetõségét is,

ezért kerül hatályon kívül helyezésre a 31 .§ (1) bek. b.) pontja.

A devizajogszabályban szereplõ szabály átvétele a törvénybe (Dvhr 15/A.§),

amely szerint devizabelföldi devizakülföldinek konvertibilis devizát,

valutát devizahatósági engedéllyel ajándékozhat.

Az arany szerepe, funkciója a Dtv., majd a Hpt hatályba lépését követõen

alapvetõen megváltozott. Nem devizaérték és aranykereskedelmi ügyleteket a

Hpt-bõl következõen bármely vállalkozás végezhet. Ezért e szabályok

fenntartása nem indokolt.

A fióktelep mûködésével kapcsolatosan felmerült az anyacég és a

fióktelep közötti árumozgás szabályozásának kérdése. Tekintettel arra,

hogy az anyacég a fióktelep cégneve alatt szerezhet csak jogokat és

kötelezettségeket, valamint hogy a fióktelep önálló cégforma s a devizajog

szempontjából devizabelföldinek minõsül, indokolt, hogy a

devizabelföldiekkel történõ, áruforgalomra vonatkozó szerzõdései

külkereskedelmi szerzõdéseknek minõsüljenek. Ezért szükséges a

külkereskedelmi törvény ennek megfelelõ módosítása, amelyet a

jogszabálytervezet tartalmaz.

Eleje Honlap