MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5052.. számú
Törvényjavaslat
a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról
Elõadó:
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. október
1997. évi ... törvény
a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról
Az Országgyûlés a devizáról szóló - többször módosított - 1995. évi XCV.
törvényt az alábbiak szerint módosítja:
1. §
(1) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-
a 1. pontjának d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
devizabelföldi)
"d) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem
értve a külkereskedelmi szerzõdés teljesítése érdekében belföldön létrehozott
telephelyét,"
(2) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának c)-e) alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
devizakülföldi)
"c) a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön mûködõ
fióktelepe, telepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerzõdés teljesítése
érdekében külföldön létrehozott telephelyét,
d) a devizakülföldinek a belföldön lévõ képviselete, továbbá képviselõje
e minõségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha
egyébként devizabelföldi,
e) a vámszabadterületi társaság - a 85/A. §-ban említett társaságok
kivételével -, a 85. § hatálya alá tartozó társaságok és a külföldi székhelyû
vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabadterületen
létesítették, illetve ott mûködik ;"
(3) A Dtv. 3. §-ának 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank (a
továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem
(deviza, valuta);"
(4) A Dtv. 3. §-ának 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami
vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes
jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyû vállalkozás
magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, a
vízgazdálkodási társulat, az erdõbirtokossági társulat, továbbá az egyéni
vállalkozó, valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül
külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az egyéni ügyvéd,
a társas ügyvédi iroda, a közjegyzõ, az egyéni szabadalmi ügyvivõ és a
szabadalmi ügyvivõi iroda;"
(5) A Dtv. 3. §-a a 21. pont után a következõ 21/A. ponttal egészül ki:
"21/A. devizakülföldi képviselete: a belföldön lévõ külföldi diplomáciai,
konzuli képviselet, valamint devizakülföldinek - a nemzetközi vízi és légi
forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási
tevékenységet nem végzõ, belföldön lévõ kereskedelmi és egyéb képviselete;"
(6) A Dtv. 3. § -ának 30. pontja a következõ e) ponttal egészül
ki:
(30. hitel:)
"e) pénzügyi lízing;"
(7) A Dtv. 3. §-a 32. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"32. felhatalmazott hitelintézet: devizamûveletek végzésére az Állami
Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet engedélyével felhatalmazott hitelintézet, melyek
jegyzékét a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé;"
(8) A Dtv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"34. meghiúsult ügylet: a részben vagy egészben nem teljesített
szerzõdés, illetve a megszûnt szerzõdés, ha valamelyik félnek pénzbeli
szolgáltatás visszajár."
2. §
A Dtv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A devizabelföldi a rendelkezésére bocsátott deviza, valuta
rendeltetésszerû felhasználásáról - a természetes személy a 18. § (1)
bekezdése alapján külföldi utazási költségeire megvásárolt deviza, valuta
kivételével -, illetõleg a devizakülfölditõl járó összeg befolyásáról a
devizajogszabályban meghatározott módon a devizahatóságnak elszámolni
köteles."
3. §
A Dtv. 10. §-a a következõ (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg
a
jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A 3. § 21.a) pontjának hatálya alá tartozó külképviselet által
nyújtott szolgáltatások ellenértékét a devizabelföldi külföldön konvertibilis
fizetõeszközzel megfizetheti.
(3) A kiküldõ vállalkozás, szervezet és a devizabelföldi, vagy
devizakülföldi kiküldött között a kiküldött külföldi hivatalos és üzleti
utazásával kapcsolatban külföldi pénznemben keletkezett tartozás devizában
vagy valutában is kiegyenlíthetõ."
4. §
A Dtv. 11. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön
lévõ ingó dolga tekintetében - a belföldön örökölt ingó dolga kivételével -
devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi vagy bizományi szerzõdést,
illetõleg hasznosítására ellenérték fejében egyéb szerzõdést kössön."
5. §
A Dtv. 12. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi e) pont megjelölése f) pontra változik:
(A devizabelföldi az alábbi jogcímeken külföldön megszerzett (birtokába
került) konvertibilis devizát, valutát nem köteles hazautalni vagy hazahozni:)
"e) a nemzetközi gazdasági tevékenység körében megkötött szerzõdés
ellenértékét, ha azt a vele a szerzõdést megkötõ devizakülföldivel szemben
ugyanabból vagy másik szerzõdésébõl származó, külföldi pénznemben fennálló
tartozása kiegyenlítésére használja fel, feltéve, hogy
1. ezt a devizahatóságnak elõzetesen bejelenti,
2. a tartozás kiegyenlítéséhez nincs szükség arra, hogy a devizabelföldi
külföldön számlát nyisson (56-57. §),
3. a tartozás kiegyenlítésére a devizahatóságnak történt bejelentéstõl
számított 30 napon belül sor kerül,"
6. §
A Dtv. 14. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. § A 12. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján hazautalt vagy
hazahozott konvertibilis devizát, valutát
a) a vállalkozás a 48-49. és 51. §,
b) a szervezet az 52-53. §,
c) a természetes személy az 54. §
rendelkezéseinek megfelelõen devizaszámlára helyezheti, illetve a természetes
személy a birtokában tarthatja."
7. §
A Dtv. 15. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"15. § A vállalkozás és a szervezet a 14. § a) és b) pontja alapján
devizaszámlára el nem helyezhetõ vagy el nem helyezett konvertibilis devizát,
valutát felhatalmazott hitelintézetnél köteles haladéktalanul forintra
átváltani."
8. §
A Dtv. 18. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"18. § (1) A devizabelföldi tõkemûveletnek nem minõsülõ jogcímeken a
devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelõen a devizakülföldi -
devizajogszabályban meghatározott esetben más devizabelföldi -
kedvezményezettnek teljesítendõ fizetéseire forintért konvertibilis devizát
vásárolhat.
(2) A devizabelföldi külföldön a devizabelföldi által kiállított,
külföldön történõ fizetésre vagy valuta felvételére is alkalmas, névre és
forintra szóló bankkártya felhasználásával - természetes személy névre és
forintra szóló takarékbetétkönyv felhasználásával is - az (1) bekezdés
szerinti jogcímeken konvertibilis valutát is vásárolhat.
(3) A devizabelföldi természetes személy külföldi tartózkodásának ideje
alatt a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerülõ, tõkemûveletnek nem
minõsülõ jogcímeken keletkezett költségeinek fedezésére
a) bankszámlája terhére külföldrõl adott megbízással,
b) megbízottja útján
is vásárolhat forintért devizát és azt külföldre, a devizakülföldi
kedvezményezett javára átutaltathatja."
9. §
A Dtv. 21. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21. § (1) A devizakülföldi természetes személy az általa behozott
konvertibilis fizetõeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának
felhatalmazott hitelintézetnél és átváltóhelyen történt átváltási bizonylattal
igazolt beváltásából származó forintösszeg erejéig forintért devizát, valutát
vásárolhat. Ezt a rendelkezést megfelelõen kell alkalmazni a nemzetközi
postautalványon érkezett összegre is.
(2) Nem szükséges az (1) bekezdésben említett átváltási bizonylat akkor,
ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a
devizajogszabályban meghatározott összeget nem haladja meg. Ha a
devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a
devizajogszabályban meghatározott összeget meghaladja, a devizakülföldi
természetes személynek olyan átváltási bizonylattal kell igazolnia az általa
behozott konvertibilis fizetõeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának a
beváltását, amely az ügyfél azonosítására alkalmas, devizajogszabályban
meghatározott adatokat tartalmazza.
(3) A külön jogszabály alapján belföldön foglalkoztatott devizakülföldi e
tevékenységébõl származó, a személyi jövedelemadó alapját képezõ - a (4)
bekezdésben foglaltakkal csökkentett -, a számlavezetõ bankjához befizetett
jövedelmébõl konvertibilis devizát vásárolhat felhatalmazott hitelintézetnél.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt, a személyi jövedelemadó alapját képezõ
összeget csökkenteni kell
a) a külön jogszabály alapján igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó
összegével,
b) nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, valamint
egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén az igazoltan megfizetett összeggel,
c) az adóköteles jövedelemnek számító természetben kapott lakás bérével
vagy költségével, illetõleg a lakbér címén kapott juttatással.
(5) A devizakülföldi természetes személy a felhatalmazott hitelintézetnél
és a valutaeladóhelyen, más devizakülföldi a felhatalmazott hitelintézetnél
konvertibilis devizát, valutát vásárolhat a visszatérített általános forgalmi
adó összegének erejéig, ha a számla adót is tartalmazó végösszegét - a (2)
bekezdésben említett okmányok számát feltüntetõ - átváltási bizonylattal
igazoltan konvertibilis deviza-, valuta átváltásból származó forinttal,
konvertibilis devizára szóló hitelkártyával, eurocsekkel vagy a 60. § szerinti
forintszámlán elhelyezett, konvertibilis fizetõeszközre átváltható forinttal
egyenlítette ki.
(6) A devizakülföldi az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túl minden egyéb,
igazoltan folyó fizetési mûveletbõl származó - devizajogszabályban
meghatározott közterhekkel csökkentett - forintösszegért konvertibilis
devizát, valutát vásárolhat. A vásárlás elõtt a devizakülföldinek igazolnia
kell, hogy devizajogszabályban meghatározott közteher fizetési
kötelezettségeinek eleget tett.
(7) Az e §-ban foglalt jogcímeken a devizakülföldi helyett annak
megbízásából és javára devizabelföldi konvertibilis devizát vásárolhat és azt
külföldre vagy belföldre átutalhatja."
.
10. §
A Dtv. 23. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
"(2) A devizabelföldi természetes személyek a folyó fizetési mûveletek
jogcímein konvertibilis valutát is vásárolhatnak."
11. §
A Dtv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha meghatározott ország viszonylatában a nemzetközi gazdasági
tevékenység körébe tartozó szerzõdésekkel vagy e szerzõdések egy részével
kapcsolatos elszámolások pénznemérõl államközi (kormányközi) megállapodás
rendelkezést tartalmaz, ezt a pénznemet akkor kell alkalmazni, ha annak
alkalmazását a megállapodás kifejezetten kötelezõen elõírja."
12. §
A Dtv. 28. §-ának bevezetõ mondata a következõképpen módosul és a §-a
következõ e) ponttal egészül ki:
"A devizabelföldi és a devizakülföldi közötti ügyletek ellenértékét -
hacsak az ügylet nem tartozik a 27. § vagy a 29. § hatálya alá - belföldön
forintban kell fizetni, kivéve"
"e) a 21. § (7) bekezdésében meghatározott jogcímet, amelyeken a
külföldiek részére konvertibilis devizában is lehet fizetni,"
13. §
A Dtv. a 35. §-a után a következõ 35/A-35/C. §-okkal egészül ki:
"35/A. § (1) Nem szükséges a 35. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában
említett devizahatósági engedély
a) a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai
(szövetségi) kormányai által kibocsátott, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú
kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírnak,
b) az említett tagországokban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás
által külföldi pénznemben kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban
fennálló részesedést megtestesítõ értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál
hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírnak
belföldön történõ, zártkörû vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá
elismert belföldi értékpapírpiacra történõ bevezetéséhez.
(2) A devizahatóságnak történõ elõzetes bejelentés szükséges a
Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban
székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás által forintban kibocsátott
részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítõ
értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más,
hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírnak belföldön történõ zártkörû vagy
nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra
történõ bevezetéséhez, feltéve, hogy a külföldi vállalkozást, illetõleg az
általa kibocsátott részvényt vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést
megtestesítõ értékpapírt vagy kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítõ
értékpapírt valamely nemzetközi hitelminõsítõ intézmény legalább a
befektetésre ajánlott kategóriába sorolt. Az elõzetes bejelentést a kibocsátás
illetõleg a bevezetés tervezett idõpontja elõtt 30 nappal, zártkörû kibocsátás
esetén 15 nappal megelõzõen kell a devizahatóságnak megtenni, amely a
bejelentést visszaigazolja. Ha a külföldi vállalkozás a bejelentésben közölt
adatoktól a késõbbiekben el kíván térni, ehhez új bejelentést kell tennie. Az
említett nemzetközi hitelminõsítõ intézmények jegyzékét az MNB a Pénzügyi
Közlönyben teszi közzé.
(3) Nem szükséges megszereznie a devizabelföldinek a 35. § (7)
bekezdésének a)-b) pontjában említett devizahatósági engedélyt az (1)-(2)
bekezdésben említett kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítõ
értékpapírnak, továbbá részvénynek és más, vállalkozásban fennálló részesedést
megtestesítõ értékpapírnak devizabelfölditõl külföldön, illetve
devizakülfölditõl belföldön vagy külföldön történõ visszterhes megszerzéséhez
- a (6) bekezdés figyelembevételével, a 35. § (8) bekezdésén túlmenõen -
akkor sem, ha ezeket az értékpapírokat külföldön hozták akár zártkörûen, akár
nyilvánosan forgalomba, illetõleg vezették be értékpapírpiacra.
(4) A (3) bekezdést alkalmazni kell az (1)-(2) bekezdés szerinti,
egyébként belföldön akár zártkörûen, akár nyilvánosan forgalomba hozott,
illetõleg elismert értékpapírpiacra bevezetett kibocsátások azon részébõl
származó kötvény, más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, részvény, más,
vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítõ értékpapír visszterhes
megszerzésére, amelyet külföldön hoztak akár zártkörûen, akár nyilvánosan
forgalomba, illetõleg vezettek be elismert értékpapírpiacra.
(5) A devizahatóságnak történõ elõzetes bejelentés szükséges a (2)
bekezdésben említett értékpapírnak devizabelföldi által a (3)-(4) bekezdésben
meghatározott módon történõ megszerzéséhez. Az elõzetes bejelentést az
értékpapír megszerzésének tervezett idõpontja elõtt 15 nappal megelõzõen kell
a devizahatóságnak megtenni, amely a bejelentést visszaigazolja.
(6) Az (1)-(5) bekezdést a kötvényrõl és más, hitelviszonyt megtestesítõ
értékpapírról, illetõleg részvényrõl és más, vállalkozásban fennálló
részesedést megtestesítõ értékpapírról kiállított letéti igazolásra is
alkalmazni kell (3. § 28/b pont).
(7) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési
alapkezelõn és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapír- tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény ( a
továbbiakban: Épt.) szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi a
devizakülfölditõl a (3)-(4) bekezdésben említett kötvényt, más, hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapírt, részvényt, más, vállalkozásban fennálló részesedést
megtestesítõ értékpapírt, illetõleg a (6) bekezdésben említett letéti
igazolást megvásárolhatja, feltéve, hogy az ügylethez a devizabelföldi az
Épt. szerinti forgalmazó közvetítését igénybe veszi. Ezt a rendelkezést nem
kell alkalmazni arra a kötvényre, más, hitelviszonyt megtestesítõ
értékpapírra, továbbá részvényre, más, vállalkozásban fennálló részesedést
megtestesítõ értékpapírra, amelyet belföldön hoztak - akár zártkörûen, akár
nyilvánosan - forgalomba, illetõleg vezettek be értékpapírpiacra.
(8) A 45. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési szabályok az e § és
a 35/B. § hatálya alá tartozó értékpapír, illetõleg letéti igazolás
megszerzése esetén is irányadók.
(9) Az (1)-(4) bekezdésben említett értékpapír, illetõleg a (6) bekezdésben
említett letéti igazolás devizabelföldi vagy devizakülföldi részére történõ
visszterhes elidegenítéséhez, megterheléséhez devizahatósági engedélyre nincs
szükség.
(10) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési
alapkezelõn és az Épt. szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi
devizakülföldi értékpapír-letétkezelõ szolgáltatását devizabelföldi
értékpapír-letétkezelõ közvetítésével veheti igénybe.
(11) Ha a (7) bekezdés szerint megvásárolt - kinyomtatott - értékpapír,
illetõleg letéti igazolás a devizabelföldi birtokába (rendelkezése alá) jut,
azt
a) köteles hazahozni,
b) devizahatósági engedély nélkül az országból kiviheti, de azt -
tényleges külföldi tartózkodásának idõtartamát kivéve - külföldön nem
tarthatja.
(12) Nem szükséges a 45. § (1) bekezdésében említett devizahatósági
engedély ahhoz, hogy a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás
tõkéjéhez történõ szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás megszerezze a
devizakülföldinek az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapírját, valamint a (6)
bekezdés szerinti letéti igazolását. A 46. § (5) bekezdésében említett
devizahatósági engedély nélkül szolgáltatható nem pénzbeli hozzájárulásként,
valamint mellékszolgáltatásként az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapír,
illetõleg a (6) bekezdés szerinti letéti igazolás a devizabelföldi közvetlen
vállalkozásához.
(13) A devizabelföldinek nem kell bejelentenie a 35. § (9) bekezdése
alapján az (1)-(4) bekezdés értelmében devizahatósági engedély nélkül
megszerzett befektetéseknek visszterhes elidegenítését, továbbá azoknak a
belföldi vállalkozás tõkéjéhez nem pénzbeli hozzájárulásként történõ
szolgáltatását.
35/B. § A külföldi részvétellel mûködõ vállalkozás devizabelföldi vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõbizottsági tagja és alkalmazottja a 33. § (1)
bekezdésében és 35. §-a (7) bekezdésének a) pontjában említett devizahatósági
engedély nélkül szerezheti meg a devizakülföldi tulajdonos 10 %-ot meg nem
haladó mértékû részesedését megtestesítõ részvényét, más, vállalkozásban
fennálló részesedést megtestesítõ értékpapírját, továbbá az ezekre vonatkozó
vételi opciós jogot, valamint az értékpapírról kiállított letéti igazolást. A
devizabelföldi az említett értékpapír, illetõleg letéti igazolás megszerzését
a devizahatóságnak - a megszerzést követõ 8 napon belül - köteles bejelenteni.
35/C. § A devizabelföldi befektetési alapkezelõ - ha az értékpapír
megszerzését a befektetési alap számára devizajogszabály lehetõvé teszi -
a) a devizakülföldivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége
teljesítésére forint ellenében devizát vásárolhat a felhatalmazott
hitelintézetnél,
b) az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét - ha azt a
devizakülföldi a devizajogszabály szerint jogszerûen szerezte meg - a
devizakülfölditõl közvetlenül visszaválthatja."
14. §
A Dtv. 38. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"38. § (1) A devizabelföldi a külföldi ingatlan tulajdonjogának
visszterhes megszerzésérõl a szerzõdéskötéstõl számított 8 napon belül -
tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga változásának az ingatlan-
nyilvántartásba (telekkönyvbe) történõ bejegyzése megtörtént-e -, az
építkezésrõl pedig annak megkezdésétõl számított 8 napon belül bejelentést
köteles tenni a devizahatóságnak.
(2) A devizabelföldi a szerzõdéskötéstõl számított 8 napon belül köteles
bejelenteni a devizahatóságnak - tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan
tulajdonjoga változásának az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történõ
bejegyzése megtörtént-e - a külföldön lévõ ingatlanára vonatkozó tulajdonjoga
elidegenítését."
15. §
A Dtv. 39. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39. § (1) A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (3)
bekezdésben és a 42. §-ban foglalt kivétellel - devizakülfölditõl egy évnél
nem hosszabb lejáratú hitelt devizahatósági engedéllyel vehet fel.
(2) Az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel felvételét a
devizabelföldinek a szerzõdés megkötésétõl számított 8 napon belül be kell
jelentenie a devizahatóságnak.
(3) Devizabelföldi devizakülföldivel egy évnél nem hosszabb futamidejû
pénzügyi lízingre vonatkozó megállapodást devizahatósági engedély nélkül
köthet.
(4) Egy éven túli külföldi devizahitel felvétele esetén a devizabelföldi
nem vállalhat, illetõleg nem teljesíthet olyan törlesztést a futamidõ elsõ
évére, amely az egész futamidõre egyenlõ részleteket feltételezve nem arányos
a hitel ténylegesen felvett összegével.
(5) Feltöltõdõ (rulirozó) külföldi devizahitel esetén a hitelkeret minden
egyes feltöltése külön hitelfelvételnek tekintendõ.
(6) Devizabelföldi természetes személy és szervezet devizakülfölditõl
egy évnél hosszabb lejáratú hitelt forintban devizahatósági engedéllyel vehet
fel.
(7) A devizabelföldi a devizakülföldi által forintban nyújtott hitel
összegét a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el.
(8) A devizakülfölditõl hitelt felvevõ a hitelt felhatalmazott
hitelintézethez teljesített bankátutalás formájában veheti igénybe.
(9) A felhatalmazott hitelintézet által, devizabelföldinek nyújtott
devizahitelt a hitelintézet forintban bocsátja a hitelfelvevõ rendelkezésére,
kivéve, ha az közvetlenül importfinanszírozásra, vagy devizakülföldi által
nyújtott devizahitel, illetve a hitelfelvevõ más felhatalmazott
hitelintézettõl felvett devizahitelének törlesztésére szolgál, és ha a hitel
folyósításának idõpontja megegyezik az importtal kapcsolatos fizetési
kötelezettség, illetve a hiteltörlesztés napjával.
(10) A devizahatóság a (8) és (9) bekezdésben foglaltaktól eltérõ
devizahatósági engedélyt adhat.
(11) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi a
devizakülfölditõl elõleget, vagy elõrefizetést fogadjon el. A devizabelföldi a
devizakülföldi által forintban teljesített elõleget vagy elõrefizetést a
devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el. Az egy évet
meghaladó elõleget, vagy elõrefizetést a devizabelföldi a szerzõdéskötést
követõ nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak."
16. §
(1) A Dtv. 41. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (2)-(4)
bekezdés szerinti, valamint a 42. §-ban foglaltak kivételével - devizahatósági
engedéllyel nyújthat devizakülföldi részére hitelt."
(2) A Dtv. 41. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A hitelnyújtást a szerzõdéskötést követõ 8 napon belül be kell jelenteni
a devizahatóságnak."
(3) A Dtv. 41. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi
elõleget vagy elõrefizetést teljesítsen a devizakülföldi részére. Az egy évet
meghaladó elõleget vagy elõrefizetést a devizabelföldi a szerzõdéskötést
követõ 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak."
17. §
A Dtv. 42. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"42. § (1) Devizabelföldi vállalkozás, szervezet devizakülföldivel import
irányú szerzõdés esetén halasztott fizetésben megállapodhat.
(2) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás jogosult
azzal a devizakülföldivel, akivel e tevékenység körébe tartozó szerzõdést köt,
export irányú szerzõdés esetén halasztott fizetésben megállapodni. A három
hónapnál hosszabb lejáratú halasztott fizetésben való megállapodást a
devizabelföldi legkésõbb a szerzõdéskötéstõl számított 8 napon belül köteles
bejelenteni a devizahatóságnak. Az Épt. szerinti forgalmazó a külön törvényben
meghatározottak szerint állapodhat meg devizakülföldivel export irányú
halasztott fizetésben."
18. §
A Dtv. 43. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"43. § (1) Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett
kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi más devizabelföldi vagy devizakülföldi
kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot
vagy ezekkel azonos rendeltetésû pénzügyi kötelezettséget vállaljon.
Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett kivétellel -
ahhoz, hogy devizabelföldi devizakülföldinek megbízást adjon devizabelföldi
vagy devizakülföldi kötelezettségéért kezesség, garancia, óvadék vagy ezekkel
azonos rendeltetésû pénzügyi kötelezettség vállalásra.
(2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy devizabelföldi olyan
ügyletek kapcsán, amelyekhez a devizajogszabályok szerint devizahatósági
engedély vagy a devizahatóságnak történõ bejelentés nem szükséges
- devizabelföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet,
garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésû egyéb pénzügyi
kötelezettséget vállaljon,
- devizakülföldinek megbízást adjon arra, hogy devizabelföldi
kötelezettségéért devizabelföldivel vagy devizakülföldivel szemben kezességet,
garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésû pénzügyi kötelezettséget
vállaljon."
19. §
A Dtv. 44. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44. § (1) A devizabelföldi közvetlen vállalkozását, külföldi vagy
belföldi pénznemre szóló részvényét vagy más vállalkozásban fennálló
részesedést megtestesítõ értékpapírját, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló
kötvényét és más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírját, pénzpiaci eszközét,
átruházható eszközét, kollektív befektetési értékpapírját vagy külföldi
ingatlanát devizahatósági engedéllyel vagy a devizahatóságnak történõ
bejelentéssel terhelheti meg, kivéve, ha ahhoz az ügylethez, amelynek kapcsán
a közvetlen vállalkozást, az értékpapírt, az eszközt vagy a külföldi ingatlant
megterhelik, nem szükséges devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak
történõ bejelentés.
(2) A devizabelföldi nemteljesítése esetén a devizakülföldi az (1)
bekezdésben említett közvetlen vállalkozást, értékpapírt, eszközt vagy
külföldi ingatlant devizahatósági engedély nélkül megszerezheti."
20. §
A Dtv. 45. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"45. § (1) Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy nem pénzbeli
hozzájárulásnak a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás tõkéjéhez
történõ szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás külföldi
a) vállalkozásban részesedést, kivéve, ha a részesedésszerzés a 31-33. §
szabályai szerint történt, vagy a 35/A-35/B. § hatálya alá tartozik,
b) kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt, kivéve, ha ezek
a 35/A-35/B. § hatálya alá tartoznak,
c) pénzpiaci eszközt,
d) átruházható eszközt,
e) kollektív befektetési értékpapírt
szerezzen, ide nem értve a devizakülföldi által a 35. § (8) bekezdése
szerint belföldön megszerzett értékpapírt, pénzpiaci és átruházható eszközt.
(2) Devizakülföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási
jegyet szolgáltathat, amely õt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként
illeti meg.
(3) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, az alapítótól a fiók
részére történõ tõkeátadáskor, tõkeemeléskor, illetve belföldi vállalkozásban
való részesedés megszerzésekor, valamint belföldi értékpapírok, pénzpiaci és
átruházható eszközök, továbbá a 35. § (2) bekezdése és a 35/A-35/C. § szerint
belföldön forgalomba hozott külföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható
eszközök visszterhes megszerzése esetén, valamint portfolió kezelési megbízás
(Épt. 3. § (2) bek. 40. pont) adásakor a devizakülföldi a pénzbeli
hozzájárulást, illetõleg ellenértéket a devizabelföldi javára, valamint - ha a
fizetés belföldön történik - a devizakülföldi javára
a) konvertibilis pénznemben külföldrõl,
b) belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájáról, vagy
c) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis
forintszámlájáról történõ átutalással köteles megfizetni.
(4) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, tõkeemeléskor, illetve
belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor - a (3) bekezdésben
foglaltaktól eltérõen - a devizakülföldi a pénzbeli hozzájárulást, illetõleg
ellenértéket valutában is megfizetheti.
(5) A belföldi vállalkozás által devizakülfölditõl felvett,
bejelentési kötelezettség vagy engedélyezés alá esõ és engedélyezett hitel
jegyzett tõkévé való átalakítását nyolc napon belül be kell jelenteni a
devizahatóságnak.
(6) Belföldi ingatlannak devizabelfölditõl történõ visszterhes
megszerzése esetén a devizakülföldinek a pénzbeli ellenértéket, illetve
belföldi ingatlanok cseréje esetén az értékkülönbözetet igazoltan
a) konvertibilis fizetõeszköznek felhatalmazott hitelintézetnél vagy
átváltóhelyen történt átváltásából származó belföldi fizetõeszközzel, vagy
b) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámláján
elhelyezett forinttal kell kiegyenlítenie.
(7) Ha a devizakülföldi a belföldi ingatlanát visszterhesen
devizakülföldinek idegeníti el, az ellenértéket konvertibilis devizában,
valutában is meg lehet fizetni. Devizakülföldi a belföldi ingatlanát
devizabelföldi részére visszterhesen forintfizetés ellenében idegenítheti el.
(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történõ kibocsátása vagy
kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi
vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a
bankkonszolidációs kötvény és a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi
által történõ visszterhes elidegenítése esetén - ideértve a korábban ajándékba
kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerint
megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi
értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt - a devizakülföldi részére
járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti
konvertibilis forintszámlára befizetheti vagy az ellenértéket a devizabelföldi
úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát
vásárol és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.
(9) Ha a devizakülföldi a 35/A. § (1)-(4) bekezdésében, illetõleg (6)
bekezdésében említett értékpapírt vagy letéti igazolást devizabelföldi
értékpapír-forgalmazó útján idegeníti el, az értékpapír-forgalmazó a
devizakülföldit megilletõ forintösszegért devizát vásárolhat és azt a
devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalhatja.
(10) Devizabelföldi közvetlen vállalkozása devizakülföldi részére
visszterhesen devizafizetés vagy a devizakülföldi konvertibilis forintszámlája
terhére történõ fizetés ellenében idegeníthetõ el.
(11) A devizabelföldi devizabelföldi részére külföldi és belföldi
vállalkozásban való részesedés, devizabelföldi vagy devizakülföldi által
kibocsátott értékpapír, pénzpiaci eszköz és átruházható eszköz visszterhes
elidegenítése esetén az ellenértéket csak forintban fizetheti meg.
(12) A devizabelföldi belföldön történõ vállalkozás alapítása, valamint
abban a jegyzett tõke emelése esetén fizetést devizában, valutában nem
teljesíthet."
21. §
A Dtv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A devizabelföldi az e részben meghatározott célokra és feltételek
megléte esetén
a) a felhatalmazott hitelintézettõl forintért konvertibilis devizát
vásárolhat és azt, valamint
b) a felhatalmazott hitelintézetnél vezetett, a devizajogszabály alapján
rendelkezésére álló devizaszámláján lévõ konvertibilis devizát
a devizakülföldi kedvezményezett részére külföldre vagy belföldre
átutalhatja."
22. §
A Dtv. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vállalkozás elõzetes rendelkezése alapján a felhatalmazott
hitelintézetnél a nevére nyitott kamatozó devizaszámlán kell jóváírni az
igazoltan az alábbi jogcímeken a javára átutalt konvertibilis devizát, vagy -
az a) pont esetén - az általa átvett konvertibilis fizetõeszközt:
a) a számvitelrõl szóló törvény szerinti exportértékesítésbõl, export-
szolgáltatásból származó árbevételt,
b) a devizakülfölditõl felvett hitelt,
c) a 35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd
késõbb devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott
értékpapírokból és a 35/A-35/B. §-ban felsorolt befektetésekbõl származó
devizabevételt,
d) a közvetlen vállalkozásból származó devizabevételt,
e) a külföldi ingatlan értékesítésébõl és hasznosításából származó tõkét
és ezekbõl bármilyen címen kapott devizabevételt,
f) a devizaszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti
visszautalását,
g) a devizaszámláról a hivatalos és üzleti utazás költségeire felvett
konvertibilis fizetõeszköznek a kiküldöttel való elszámolás utáni
maradványát,
h) a megbízó által a bizományos devizaszámlája javára a 49. § (3)
bekezdése alapján átutalt összeget,
i) a devizaszámla kamatát,
j) ha arra a devizahatóság engedélyt adott."
23. §
A Dtv. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Ha a vállalkozás import bizományosi szerzõdést köt, a megbízó az
import ellenértékének megfizetésére - amellett, hogy választása szerint a
devizaszámlája feletti rendelkezésre jogot (meghatalmazást) adhat a
bizományosnak - a devizaszámlája terhére átutalási megbízással intézkedhet a
bizományos devizaszámlája javára."
24. §
A Dtv. 51. §-a a következõ (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:
"(2) Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával
megbízott vállalkozás részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó
részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhetõ.
(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által
a belföldi vállalkozó pályázó részére átutalt összeget a vállalkozás egyéb
devizaszámláján lehet jóváírni."
25. §
A Dtv. 52. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:
"(2) A szervezet devizaszámláján jóváírható a közvetlen vállalkozásból, a
35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd késõbb
devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott
értékpapírokból, a 35/A-35/B. §-okban felsorolt, a devizajogszabályoknak
megfelelõen megszerzett befektetésekbõl, valamint a külföldi ingatlan
értékesítésébõl és hasznosításából származó devizabevétel is."
26. §
A Dtv. 53. §-a a következõ (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:
"(2) Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával
megbízott szervezet részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó
részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhetõ.
(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által
a belföldi szervezet pályázó részére átutalt összeget a szervezet egyéb
devizaszámláján lehet jóváírni.
(4) Nemzetközi szerzõdések alapján külföldrõl a Magyar Állam,
illetve a kincstári ügyfelek részére devizában nyújtott támogatásokra a 87/A.§
(2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni."
27. §
A Dtv. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A természetes személy nem helyezheti devizaszámlára és nem tarthatja
birtokában, hanem köteles nyolc napon belül forintra átváltani a 35. §-ban
felsorolt, devizabelföldi által kibocsátott értékpapíroknak devizakülföldi
részére történõ elidegenítésébõl származó devizabevételt."
28. §
(1) A Dtv. 55. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:
"(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett felajánlás, illetve
adományozás, valamint ajándékozás átutalással is teljesíthetõ."
(2) A Dtv. 55. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett bankszolgáltatás alatt a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
3. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatásokat kell érteni."
29. §
A Dtv. 56. §-a a következõ g) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi
g) pont megjelölése h) pontra változik:
(A devizabelföldi külföldön nem tarthat külföldi pénznemben vezetett
számlát, illetõleg nem helyezhet el betétet és letétet, kivéve)
"g) a devizabelföldi vállalkozás külföldi árutõzsdéhez kapcsolódó
letétét, tõzsdei letétszámláját, fedezeti ügyletekhez kapcsolódó számláját,"
30. §
A Dtv. 57. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"57. § Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel nyithat külföldön
forintszámlát."
31. §
A Dtv. 60. §-ának (1) bekezdése a következõ m)-z) ponttal egészül ki:
(A felhatalmazott hitelintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken
megilletõ forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis
forintszámlán köteles jóváírni)
"m) a devizakülfölditõl a devizabelföldi által felvett devizahitel vagy a
devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról forintban nyújtott hitel
tõkéjének törlesztése, kamatának és más költségének megfizetését,
n) a devizabelföldi által forintban teljesített elõleget vagy
elõrefizetést,
o) a devizakülföldi által belföldön örökölt és belföldön értékesített
vagyoni érték forint ellenértékét (63. § c) pont),
p) az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetõ-védelmi Alap által a
devizakülföldi konvertibilis forintszámlájával kapcsolatban térített
összeget,
q) a devizabelföldi vállalkozás által a devizakülföldi megbízásából
beszedett (behajtott), a devizakülföldit megilletõ összeget,
r) a 35/A. § (1)-(2), illetõleg (6) bekezdésében említett értékpapír,
illetõleg letéti igazolás devizabelföldi részére történõ elidegenítésébõl
származó forintösszeget,
s) a 35/A. § (9) bekezdése és a 44. § (2) bekezdése alapján, valamint
devizahatósági engedéllyel a devizakülföldi tulajdonába került értékpapír és
letéti igazolás hozamából, illetõleg azok elidegenítésébõl származó
forintösszeget.
t) más devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról átutalt
forintösszeget,
u) a devizakülföldi által adott portfolió kezelési megbízás (Épt. 3. §
(2) bek. 40. pont) alapján az õt megilletõ forintösszeget,
v) a konvertibilis forintszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet
miatti visszautalását,
z) ha a konvertibilis forintszámlán történõ jóváírásra a devizahatóság
engedélyt adott."
32. §
A Dtv. a 62. §-a és az elõtte lévõ "Ajándékozás" cím elõtt a következõ
61/A-61/B. §-okkal és a 61/A. § elõtt az " Átváltás devizakülföldi
vállalkozás vagy szervezet részére ", a 61/ B. § elõtt pedig az
"Engedményezés és tartozásátvállalás" címmel egészül ki:
"61/A. § Ha a konvertibilis fizetõeszköznek vagy a konvertibilis
devizának a beváltását igazoló átváltási bizonylat devizakülföldi vállalkozás
vagy szervezet nevére szól, a devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet
devizát, valutát az igazolt beváltásból származó forintösszeg erejéig
devizahatósági engedéllyel vásárolhat."
"61/B. § (1) Devizabelföldi a külföldi pénznemben fennálló követelését
devizahatósági engedéllyel engedményezheti devizabelföldire vagy
devizakülföldire.
(2) Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel vállalhatja át
devizabelföldinek vagy devizakülföldinek devizakülföldivel szemben külföldi
pénznemben fennálló tartozását."
33. §
A Dtv. 62. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(Devizabelföldi - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli
hozzátartozói körön kívül - devizakülföldinek)
"b) belföldön lévõ ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot,"
(nem ajándékozhat)
34. §
(1) A Dtv. 65. §-a (2) bekezdése a) pontjának helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki:
(Devizabelföldi kiviheti)
"a) a 23. és 24. § alapján konvertibilis fizetõeszközben is felvehetõ
összegeket a 24. § (2) bekezdésében említett szervezet és vállalkozók
kiküldöttei esetében a felhatalmazott hitelintézet, más természetes személy
esetében a felhatalmazott hitelintézet vagy az átváltóhely és a
Külügyminisztérium egyszeri kiutazáshoz felhasználható, 90 napra érvényes
igazolásával,"
"e) a devizakülföldi által kiállított, belföldön beváltatlan csekket."
(2) A Dtv. 65. §-ának (4) bekezdése a következõ g)-h) ponttal egészül ki:
(Devizakülföldi kiviheti)
"g) a konvertibilis forintszámláról átváltás után kapott külföldi
fizetõeszközt,
h) a 23. § alapján a devizabelföldi által átadott összeget."
(3) A Dtv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Devizabelföldi a (2) bekezdés e) pontjában említett csekket,
devizabelföldi és devizakülföldi a (3) bekezdés a)-b) pontja alapján kapott
csekket, és a (3) bekezdés c) pontjában szereplõ okiratát ki is küldheti."
35. §
(1) A Dtv. 66. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
(Az utasforgalomban kivihetõ, illetve behozható)
"d) a devizabelföldi által kiállított, belföldön, illetõleg
külföldön történõ fizetésre, és forint vagy valuta felvételére alkalmas forint
alapú bankkártya, a névre szóló takarékbetétkönyv és a kereskedelmi kártya,
amely ki és be is küldhetõ,"
(2) A Dtv. 66. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) A devizabelföldi és a devizakülföldi kiviheti, kiküldheti
vagy behozhatja, beküldheti azt a belföldi fizetõeszközt is, amelyre a
devizahatóság - a kérelmezõ körülményeinek mérlegelésével méltányosságból -
engedélyt adott."
(3) A Dtv. 66. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A devizakülföldi utasforgalomban kiviheti, illetõleg kiküldheti azt
a belföldi pénzt, amelyet a devizajogszabályban meghatározott értékhatárt
meghaladóként beutazáskor a határon letétbe helyezett. Az említett
forintösszeget a vámhatóság megbízásából kezelõ felhatalmazott hitelintézet a
devizakülföldinek külföldre ki is küldheti."
.
36. §
A Dtv. 68. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A devizakülföldi a 67. §-ban foglaltakon túl kiviheti, kiküldheti
az országból)
"b) az igazoltan konvertibilis fizetõeszköz átváltásából vagy
konvertibilis forint számlájáról származó forintért vásárolt - a
vámjogszabályban meghatározott mennyiséget meg nem haladó - vagyoni értéket,"
37. §
A Dtv. a következõ 85/A. §-sal egészül ki:
"85/A. § Azok a társaságok, - ide nem értve a hitelintézetet - amelyek a
pénzügyminiszter által a Btv. 43. §-a alapján megadott engedély szerinti
kedvezmények igénybevételére 1997. december 31. napjáig voltak jogosultak (a
kiegészített 1134/1996. (XII. 26.) Korm. határozat 1.b) pontja) legfeljebb
2002. december 31. napjáig az engedélyben meghatározott tevékenységükbõl
származó forintbevételeiknek a következõk szerinti átváltásából származó
konvertibilis devizájukat a 48-51. §-okban említett devizaszámláktól
elkülönült devizaszámlán jóváirathatják. A társaság az említett
tevékenységébõl származó forintbevételét az 1996. január 1. napja elõtt
megkötött hitelszerzõdésbõl - illetve, ha az engedély más jogcímet tartalmaz,
az abból - származó összes kötelezettségének teljesítése céljából
konvertibilis devizára átválthatja, azt devizaszámláján jóváirathatja. A
társaság errõl a devizaszámláról az említett célra kifizetési megbízást
adhat."
38. §
A Dtv. a 87. § után a következõ 87/A. §-sal egészül ki:
"87/A. § (1) A Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál
devizaszámlát nyithat és azon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvényben ( a továbbiakban: Áht. ) meghatározott tevékenységével
kapcsolatban megszerzett devizát - a pénzügyminiszter és Magyar Nemzeti Bank
elnöke által meghatározott módon - tarthatja és használhatja fel.
(2) Nem szükséges devizahatósági engedély ahhoz, hogy az állam
devizakülföldivel szemben a központi költségvetést megilletõ, külföldi
pénznemben fennálló, az Áht. 108/A. §-a szerinti követelését
devizabelföldire vagy devizakülföldire engedményezze."
39. §
A Dtv. a 88. § után a következõ 88/A.§-sal egészül ki:
"88/A. § A Nemzetbiztonsági Szolgálatok speciális mûködési kiadások
jogcímén forint ellenében felhatalmazott hitelintézetnél konvertibilis
devizát, valutát vásárolhatnak, konvertibilis devizát, valutát birtokban
tarthatnak, felhatalmazott hitelintézetnél devizaszámlára helyezhetnek, és azt
belföldön és külföldön felhasználhatják. Az említett deviza- és valutaösszegek
felhasználásáról a Nemzetbiztonsági Szolgálatok a külön jogszabályban
meghatározott beszámolási rendszer szerint kötelesek elszámolni."
40. §
A Dtv. 89. §-ának (2) bekezdése a következõ f ) és h)ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben megállapítsa)
"f) azokat a közteher fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítését a
devizakülföldinek a 21.§ és a 60.§ (2) bekezdése értelmében igazolnia kell, "
"h) az aranyra vonatkozó külön rendelkezéseket, így az arany tekintetében - a
nemzetközi gazdasági tevékenység körén kívül - a hazahozatali (hazajuttatási)
kötelezettséget és az arany kivitelének (kijuttatásának, kiküldésének)
szabályait; ezek az elõírások nem tartalmazhatnak nagyobb mértékû
korlátozásokat, mint amelyek 1997. december 31. napján hatályban voltak."
41. §
(1) Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a Dtv. 3. §-ának 12. pontja, 3. §-a 28. pontjának a) alpontjában a
"vagy aranykövetelésrõl" szövegrész, 3. §-a 28. pontjának b) alpontjában az
"aranykövetelésrõl" szövegrész, 3. §-a 30. pontjának c) alpontjában "az egy
évet meghaladó" szövegrész, 15. §-ának (2) bekezdése, a 18. § elõtt "A
vállalkozás és szervezet" cím, 19-20. §-ai és a 19. § elõtt a "Természetes
személy" cím, a 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "valamint a
természetes személy a külföldi gyógykezelési költségeire" szövegrész, 31. §-a
(1) bekezdésének d) pontja, 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 35. §-a (5)
bekezdésének c) pontja, 37. §-ában az "és az ilyen ingatlanra vonatkozó egyéb
jogot" szövegrész, 49. §-a (1) bekezdésének a) pontjában "a tevékenységével
összefüggésben" szövegrész, 54. §-ának (1) bekezdésében a "- a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével -" szövegrész, a 60.§ - a (1 ) bekezdésének h) pontja,
az aranyra vonatkozó külön rendelkezésekrõl szóló XXI. Fejezet, 83. §-ának
(2) bekezdése és 86. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti,
b) a Dtv. 3. §-ának 19. pontjában a "vagy részben a meghívó
devizakülföldi viseli" szövegrész helyébe "vagy a meghívó devizakülföldi
viseli" szöveg, a 23.§-ának (3) bekezdésében "A Nemzetbiztonsági Szolgálatok
és" szöveg, 35. §-a (1) bekezdése a) pontjában és (5) bekezdésének a)
pontjában az "amelynél a lejáratig hátralévõ idõ rövidebb, mint 365 nap"
szövegrész helyébe az "amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint
365 nap" szöveg, 46. §-ának (2) bekezdésében az "amelynek pénznemét az MNB nem
jegyzi," szövegrész helyébe az "amelynek pénzneme nem konvertibilis," szöveg,
49. §-ának (1) bekezdésében "a 48. § (1) és (2) bekezdése alapján" szövegrész
helyébe "a 48. § (1)-(3) bekezdése alapján" szöveg, 52. §-a elsõ mondatában a
"devizakülföldi" szövegrész helyébe "devizakülfölditõl" szövegrész, 62. §-ának
(1) bekezdésében a "devizát, valutát" szövegrész helyébe "konvertibilis
devizát, valutát" szöveg, 65. §-a (4) bekezdésének e) pontjában" a 42. § (2)
bekezdése alapján" szövegrész helyébe "a 41. § (2) bekezdése alapján" szöveg
lép,
c) a Dtv. 3. §-ának 24. pontja "a kincstárjegy," szövegrész után "a
jelzáloglevél," szövegrésszel egészül ki.
(3) 1999. december 31. napján hatályát veszti a Dtv. 3. §-a 1. pontjának
d) alpontjában az "ide nem értve a külkereskedelmi szerzõdés teljesítése
érdekében belföldön létrehozott telepét" szövegrész.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a külkereskedelemrõl
szóló 1974. évi III. törvény 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A külkereskedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a
külföldi székhelyû vállalkozás (Fktv. 2. § a) pont) vagy annak külföldön
létesített fióktelepe és a külföldi székhelyû vállalkozás belföldi fióktelepe
közötti, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre."
Indokolás a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításához
I. Általános indokolás
A devizatörvény módosítására egyfelõl nemzetközi kötelezettségvállalásunk
alapján, másfelõl a végrehajtására kiadott kormányrendeletben (Dvhr.)
foglaltaknak a törvényben történõ megjelenítése, valamint egyes
liberalizációs lépések megtétele kapcsán kerül sor.
OECD taggá válásunkkor kötelezettséget vállaltunk arra, hogy:
- az OECD tagországok kormányai által kibocsátott kötvények, valamint az
OECD országbeli székhelyû vállalkozások által kibocsátott, a nemzetközi
hitelminõsítõ intézmények által legalább befektetési kategóriába sorolt
részvények és 1 éves vagy annál hosszabb lejáratú kötvények
megvásárlását devizabelföldiek részére lehetõvé tesszük, továbbá
- szabályozzuk 1998. január 1-tõl a külföldi székhelyû vállalkozások
magyarországi fiókalapítását, ideértve a pénzügyi szektorban történõ
fiókalapítást is.
Az OECD értékpapírok megvásárlásának liberalizálása az elmúlt évben - két
lépcsõben - már megtörtént. A fiókalapítás törvényi szintû szabályozása és az
Országgyûlés elé történõ beterjesztése most van folyamatban. Ez érinti a
devizajogot is: a külföldiek ezen új gazdasági-letelepedési formájára a
devizatörvényben (továbbiakban: Dtv.) is meg kell teremteni a jogi alapot.
A Dtv. elfogadását követõen a végrehajtásra készült kormányrendelet (Dvhr),
1996 évi kétszeri módosítása eredményeként a devizamûveletek liberalizációja
már olyan fokot ért el, amely a devizatörvény önmagában való kezelhetõségét
megkérdõjelezte. A törvény jelenlegi formájában már kevéssé alkalmas részben
kormányszintû jogszabályokban szereplõ hatályos devizajog konzisztens és
hiteles megjelenítésére.
A makrogazdasági helyzet a devizatörvény elfogadása óta pozitív irányban
változott, amely szintén indokot szolgáltathat a továbblépésre. A javaslatban
csak kisebb mértékû liberalizációs lépések szerepelnek. A továbblépés azonban
indokolt, mivel EU-kötelezettségeink szerint (Európai Megállapodás) az
évtized végére legalább a közép- és hosszúlejáratú tõkemûveleteket
liberalizálni kell.
II.Részletes indokolás
1. §-hoz
A külföldiek gazdasági célú magyarországi letelepedésérõl szóló törvény
tervezete bevezeti a fióktelep fogalmát, ezért a devizajogban is
nevesíteni kell. A fióktelep a polgári jognak nem önálló jogalanya (A
külföldi anyacég a fióktelep cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat
kötelezettségeket.), a versenysemleges szabályozás, valamint a belföldi
jogrendszerbe történõ zökkenõmentes és konzisztens beépítés érdekében a
fióktelep devizabelföldinek minõsül. Devizabelföldivé válnak a Btv.43. §-a
alapján 85/A.§-ban említett társaságok, a belföldi társaságok
szabályozásához való közelítés érdekében. A vámszabadterületi
társaságoknak megfelelõ módon külföldi vállalkozások fióktelepe is
devizakülföldinek minõsül, amennyiben az vámszabadterületen mûködik.
Az MNB már nem jegyez valutaárfolyamot, ezért a konvertibilis pénznem
fogalmának meghatározásából ki kell hagyni.
A vállalkozás fogalmát a fiókteleppel, mint új gazdasági szervezeti
formával, továbbá a magánnyugdíj-pénztárral, valamint a befektetési
alappal ki kell egészíteni. Ezek ugyanis nem, vagy nem egyértelmûen voltak
rendezve a Dtv.-ben.
A Dtv. nem definiálta a devizakülföldiek belföldön létesített
képviseletét. Ezt a hiányt pótolja a javasolt meghatározás.
A pénzügyi lízing jellemzõi miatt indokolt arra a hitel szabályait
alkalmazni, ezért a hitel fogalmi meghatározásánál szerepeltetni.
A hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény szerint a devizamûveletek végzésére történõ felhatalmazást a
hitelintézetek számára már nem az MNB, hanem az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet adja és így indokolt az, hogy annak jegyzékét is a Felügyelet
tegye közzé.
A meghiúsult ügylet új fogalom. Bevezetését az teszi szükségessé, hogy a
devizabelföldiek, illetve devizakülföldiek devizaszámláról, illetve a
devizakülföldiek konvertibilis forintszámláiról átutalt összegek, ha az
adott ügylet meghiúsult, a számlán újra jóváírhatók legyenek. Jelenleg
ugyanis erre ilyen jogcím hiányában nincs mód.
2. §-hoz
A törvény a devizabelföldiek számára általános kötelezettséget ír elõ a
devizahatósággal szemben arról, hogy a rendelkezésükre bocsátott deviza,
valuta rendeltetésszerû felhasználásáról elszámolni kötelesek. Ez alól
csak a természetes személyek utazási célú valutavásárlása kivétel.
Tekintettel a folyó mûveleti célú devizavásárlásra vonatkozó §-ok
összevonására, az utazási célú devizavásárlásra való hivatkozást
módosítani szükséges.
3. §-hoz
E § (2) bekezdése a kormányrendeletben már liberalizált szabályt veszi át.
(Dvhr 5/B.§)
A Dtv. 10. §-ának eredeti szövege alapján nem volt jogi alap arra, hogy a
devizabelföldi kiküldõ és devizabelföldi kiküldött között a hivatalos
utazás során keletkezett tartozásokat devizában, valutában rendezni
lehessen. A (3) bekezdésben foglalt szabály ezt a lehetõséget teremti meg.
4. §-hoz
Az öröklés teljesen liberalizált belföldön devizakülföldiek illetve
külföldön devizabelföldiek számára. (Dtv., 63.§). A devizakülföldiek által
örökölt ingó vagyon szabad eladására és az ellenérték konvertibilis
devizára történõ átváltására vonatkozó szabály és a 11.§ (2) bekezdésben
megfogalmazott korlátozás azonban ellentmondásban vannak. Ezt az
ellentmondást oldja fel a tervezett szövegmódosítás.
5.§-hoz
A devizabevétel hazahozatali kötelezettsége alól mentesítenénk a
nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat, ha a
devizabevételt a velük szerzõdést kötõ devizakülföldivel szemben
ugyanabból vagy másik szerzõdésébõl fennálló devizatartozás
kiegyenlítésére használják fel. Erre az MNB eddig is számos esetben adott
devizahatósági engedélyt. A számlatartást külföldön azonban ebben a körben
továbbra sem engednénk meg.
6 .§-hoz
A változás formai jellegû. A hatályos szöveg egyszerûsítését jelenti.
7 .§-hoz
Nem volt szabály a vállalkozások, szervezetek körében kötelezõ
forintosítás idõtartamára, ezért a szöveg kiegészítésre szorul. A
természetes személyeknél, összefüggésben az okmányvizsgálat nélküli és
korlátlan valutavásárlására, birtokban tartásra, nincs értelme fenntartani
ebben a körben a kötelezõ forintosítást, ezért hatályon kívül kell
helyezni.
8 .§-hoz
A természetes személyek szabad valutavásárlásával a folyó mûveleti
jogcímen vásárolható devizára, valutára vonatkozó elõírások
egyszerûsíthetõk illetve összevonhatók.
9 .§-hoz
A módosítás részben a kormányrendeletben már szereplõ szabályozás átvétele
(Dvhr 5/C. §) a törvény szövegébe. (20.000 Ft-ig a devizakülföldi
természetes személy átváltási bizonylat bemutatása nélkül vásárolhat
konvertibilis valutát, illetve e fölötti visszaváltásnál az útlevélszámon
kívül más személyazonosításra alkalmas okmány száma is szerepeltethetõ az
átváltási bizonylaton.)
A kormányrendelet néhány elemében (Dvhr 2.§ (2) bek., 5/C.§) már
tartalmazza azt a szabályt, hogy ha devizakülföldi a kedvezményezett, a
devizabelföldinek nem kötelezõ forinttal fizetnie belföldön, hanem devizát
vásárolhat a külföldi megbízásából és annak javára azzal, hogy a
devizabelföldinek ezekben az esetekben az alapügylet okmányait is be kell
mutatni (mert a devizakülföldi helyett vásárol devizát). A törvény
javasolt szövegmódosítása ezt a lehetõséget kiterjeszti a teljes
folyómûveleti körre. A tõkemûveleteknél hasonló a szabályozás. (Dvhr
10/B.§)
10 .§-hoz
A (2) bekezdés a kormányrendeletben már hatályos szabályozást veszi át (a
természetes személyek minden folyó mûveleti jogcímen konvertibilis
fizetõeszközt is vásárolhatnak. (Dvhr 2.§ (8) bekezdés.)
11 .§-hoz
A módosítás azt célozza, hogy az államközi szerzõdések esetén, ha a
nemzetközi gazdasági tevékenység keretében a pénznemre vonatkozóan
elõírást tartalmaz, ezt a pénznemet csak akkor kötelezõ alkalmazni, ha ezt
a megállapodás kifejezetten elõírja.
12 .§-hoz
A kormányrendelet több jogcímen megengedte azt, hogy a devizabelföldiek és
devizakülföldiek közötti ügyletek ellenértékét a devizabelföldi ne
forintban, hanem devizában is rendezhesse (ld. a 21.§-hoz fûzött
magyarázatot is).
Ez érinti a belföldön történõ fizetés szabályait is, úgy, hogy a kötelezõ
forintfizetés általános szabálya alól mentesíti az elõzõekben említett
eseteket is.
13 .§-hoz
A módosítások a kormányrendeletben már liberalizált tõkemûveletekre
vonatkozó szabályok átvételét jelentik (Dvhr 8/A.§, 8/B.§, 8/D.§), az
OECD országok kormányai, vállalkozásai értékpapírjainak belföldiek által
történõ megvételére vonatkoznak. Ezen országok befektetési kategóriájú
vállalkozásainak forintban denominált értékpapírjai kibocsátását
elõzetesen be kell jelenteni a devizahatóságnak - a bejelentés nem minõsül
korlátozásnak a nemzetközi szervezetek szempontjából.
14 .§-hoz
A liberalizáció fokozatos lépései sorába illeszkedve devizabelföldiek
külföldi ingatlanvásárlása és külföldön történõ építkezése
engedélymentessé válik a devizahatóság részére történõ utólagos bejelentés
mellett.
15 .§-hoz
A devizabelföldi szervezet és természetes személy részére is lehetõvé
válik az 1 éven túli külföldi devizahitelfelvétel devizahatósági engedély
nélkül (most csak a vállalkozások számára liberalizált.)
A módosítás a kormányrendeletben szereplõ szabályok átvételét jelentik.
(Dvhr 10.§ (3), (4), (9) bekezdések). Kiegészítõ szabály, hogy külfölditõl
csak a konvertibilis forintszámlájáról lehet hitelt elfogadni. Hatályon
kívül kerül a bevándorlási kérelmet benyújtó devizakülföldi
devizakülföldivel szemben fennálló tartozás megfizetéséhez elõírt
devizavásárlási korlát.
16 .§-hoz
Az Épt. 95.§-a lehetõvé teszi befektetési hitel nyújtását az ügyfél
részére. Ennek devizajogi hátterét teremti meg a módosítás. Nincs
bejelentési kötelezettségi elõírás a Dtv.-ben a devizabelföldiek által
külföldön alapított vállalkozása részére nyújtott hitelre, ezt pótolja a
szabály.
A kormányrendeltben már szereplõ szabály átvétele, kiegészítve azzal, hogy
az 1 éven túli elõlegre, illetve elõrefizetésre bejelentési
kötelezettséget írunk elõ. (Dvhr 10.§ (6) bekezdés)
17 .§-hoz
A módosítás lényege, hogy a halasztott fizetés, mint liberalizált
tõkemûvelet nemcsak a nemzetközi gazdasági tevékenységet végzõkre, hanem
az összes devizabelföldi vállalkozásra és szervezetre kiterjedne. Az
import irányú halasztott fizetést minden devizabelföldi, bármilyen
lejáratra, bejelentési kötelezettség nélkül teljesíthetne, export irányút
az Épt. 97.§-ában foglaltak, illetve a nemzetközi gazdasági tevékenységet
végzõk teljesíthetnek. Ez utóbbiaknál azonban három hónapnál hosszabb
lejáratú megállapodásnál bejelentési kötelezettség lenne a devizahatóság
felé.
18 .§-hoz
A szabály egyértelmûvé teszi, hogy az óvadék is e szabályozási körbe
tartozik.
A módosítás további liberalizációt jelent a jelenlegi szabályozáshoz
képest. Nemcsak a nemzetközi gazdasági tevékenységet végzõkre terjedne ki,
hanem minden devizabelföldire, továbbá mindazon ügyletek garancia
vállalására, ahol maga az alapügylet sem devizahatósági engedély vagy
bejelentésköteles.
19 .§-hoz
Több értelmezési probléma merült fel a jogalkalmazóknál, ezért
egyértelmûvé kell tenni a szabályozást.
A kormányrendeletben már megjelent szabály átvétele (Dvhr 10/A.§), amely
egyértelmûbbé teszi egyes vagyoni értékek megterhelésének szabályait.
20. §-hoz
A kormányrendeletben szereplõ szabály átvétele. (Dvhr 8/A. § (11) bek.)
A módosítások részben már a kormányrendeletben megjelölt szabályok
átvételét jelentik, másfelõl a fióktelep fogalmának bevezetése teszi
szükségessé a módosítást.
Lehetõvé tesszük azt is, hogy az Épt. alapján portfolió kezelési megbízás
keretében a brókernek ne kelljen minden egyes értékpapír vételénél és
eladásánál a fizetési szabályokat alkalmazni, csak a megbízás adásakor és
az ügyletek lezárásakor, az elszámoláskor.
Részben a kormányrendeletbõl átvett szabály. (Dvhr 10/B. §)
Hiányzott az a szabály, hogy devizabelföldi nemcsak belföldi vállalkozása
alapításakor, hanem a jegyzett tõke emelésekor is a fizetést csak
forintban teljesítheti.
21. §-hoz
Nem volt egyértelmû a szabály, ezért pontosítani kellett, hogy a
devizabelföldi csak devizakülföldi kedvezményezett esetén vásárolhat
konvertibilis devizát.
Az MNB már csak hivatalos (deviza) árfolyamlapot közöl, ezért módosítani
kell a szöveget.
22. §-hoz
A c.)-e.) és h.) pontokban foglalt szabályok a kormányrendeletbõl kerülnek
a Dtv.-be. (Dvhr 11.§ (4) bek. és 12/A.§ (1) bek.) Az f.), illetve g.)
pontok a gyakorlatban gyakran elõforduló, többször sérelmezett szabályt
kívánják orvosolni. A h.) pont lehetõvé teszi, hogy a devizabelföldi által
devizahatósági engedéllyel a devizaszámlájáról a devizakülföldi részére
nyújtott hitelt a devizakülföldi - devizában történõ törlesztése esetén -
a hitelezõ devizabelföldi devizaszámlájára tehesse.
23 .§-hoz
A kormányrendeletben már szereplõ szabályok átvételét jelenti (Dvhr 11.§
(4) bekezdés), amely rendezi import bizományosi szerzõdés esetén a
megbízó és a bizományos közötti elszámolásokat.
24. §-hoz és a 26.§-hoz
A belföldiek közötti devizával való fizetés tilalma miatt nem lehet a
nemzetközi szervezetek által pályázaton elnyert devizát, ha egy belföldi
szervezet vagy vállalkozás volt a pályázat koordinálója és a pályázaton
elnyert összegek elsõdleges címzettje, a nyertes pályázó felé devizában
továbbutalni. Ezt a problémát kívánja megoldani a javasolt szabályozás.
25 .§-hoz
A kormányrendletben szereplõ szabály átvétele (Dvhr 12/A.§ (1) bek.),
amely szerint bõvülnek a szervezet devizaszámláján jóváírható bevételek.
27. §-hoz
A kormányrendeletben devizajogszabályban megfogalmazott szabály átvétele a
Dtv.-be (Dvhr 12/A.§ (2) bekezdés), mely szerint már csak szûk körre
korlátozódik a természetes személyek által devizaszámlára nem helyezhetõ
devizabevételek köre.
28. §-hoz
Szintén a kormáynyrendeletben már megjelent szabályozás beépítése a
törvénybe (Dvhr 13.§), amely a természetes személyek devizaszámlája
felhasználási jogcímeit bõvíti.
29. §-hoz
A Dtv. jelenleg - néhány kivételtõl eltekintve - tiltja devizabelföldiek
számára külföldön bankszolgáltatások igénybevételét. Amellett, hogy ezt a
korlátozást alapvetõen fenntartjuk, indokolt néhány esetben mentességet
adni.
Az árutõzsdei forgalomhoz kapcsolódó kiadások, mint a külkereskedelem
részei, most is liberalizáltak. Ehhez szervesen kapcsolódnak a letétek,
margin számlák, fedezeti ügyletek,amelyhez kapcsolódó külföldi
számlanyitást lehetõvé tesszük.
30 .§-hoz
A forint iránt egyre nagyobb érdeklõdés tapasztalható külföldön. Jelenleg
csak a hitelintézeteknél van mód - devizahatósági engedéllyel - külföldön
- forintszámla nyitására. A módosítás az engedélyezési kört kiterjesztené
minden devizabelföldire.
31. §-hoz
A módosítás részben a kormányrendeletben már szereplõ szabályokat veszi át
(Dvhr 15.§), a gyakorlatban felmerült esetek alapján bõvül a külföldiek
konvertibilis forintszámláján jóváírható jogcímek köre.
A külföldiek konvertibilis forintszámláin új lehetõség lenne a meghiúsult
ügyletek miatt visszafizetés.
A jelenlegi szabályok tiltják - néhány tõkemûveleti jogcím kivételével - a
külföldiek konvertibilis forintszámlái közötti átutalást. Ezt a
korlátozást kívánja a javasolt módosítás enyhíteni.
32. §-hoz
A törvény végrehajtása során felmerült értelmezési problémákat kívánja
orvosolni az új szabály.
Jelenleg nincs mód a devizakülföldi jogi személyek konvertibilis deviza
átváltásából származó forintmaradványoknak visszaváltására. Az új szabály
erre ad lehetõséget.
33. §-hoz
A külföldi ingatlan tulajdonjogának liberalizálása mellett fenntartjuk a
belföldi ingatlan tulajdonjoga ajándékozásának korlátozását.
34 .§ - 35 .§-okhoz
A jelenleg hatályos szöveg félreérthetõ, ezért azt pontosítani szükséges
(65.§ (2) bekezdés a. pont és (4) bekezdés e. pont.) Jogalap hiányában a
külföldi által kiállított, de belföldön beváltatlan csekk kivitele,
kiküldése problémát jelentett, ezt kívánja megoldani a tervezett módosítás
(65.§ (2) bekezdés e. pont, (5) bekezdés.)
Joghézagot szüntet meg a 65.§ (4) bekezdés g. és h. pontjának, valamint a
66.§ új (4) bekezdésének elõírása is.
A belföldi fizetõeszköz kivitelével, kiküldésével, behozatalával,
beküldésével kapcsolatosan, a jogszabály gyakorlatban történõ alkalmazása
során felmerült esetek tették szükségessé a jogszabály pontosítását.
36. §-hoz
A külföldiek által kivihetõ vagyoni érték mennyiségét összhangba hozza a
vámjogszabályokban szereplõ mennyiséggel.
37. §-hoz
Több társaság a külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi
XXIV. törvény 43. §-a alapján a pénzügyminisztertõl kapott engedély
alapján vámszabadterületi társaságokat megilletõ kedvezmények
igénybevételére. Mivel ezek a társaságok a tevékenységüket azzal kezdték
meg, hogy azt a szóbanlévõ kedvezményekkel folytatják, indokolt az, hogy
az engedélyeknek megfelelõen, legkésõbb azonban 2002. végéig megillesse
õket e kedvezmény, illetve egyes tevékenységekre egyedi devizahatósági
engedélyt kaphatnak
38. §-hoz
Devizabelföldinek devizakülföldivel szemben külföldi pénznemben fennálló
követelése devizabelföldire csak devizahatósági engedéllyel
engedményezhetõ. Az állam mentesül az engedélyeztetési kötelezettség alól.
A Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát
az MNB-nél devizaszámlán tarthatja és azt felhasználhatja. Az elhelyezés
és a felhasználás jogcímeit a pénzügyminiszter és az MNB elnöke határozza
meg.
39. §-hoz
A Nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében, azok speciális mûködési
kiadásaira tekintettel indokolt a devizajogszabályban foglalt
korlátozások alól kivételt tenni, egyidejûleg elõírva azt, hogy a
szolgálat köteles külön jogszabály elõírásai szerint elszámolni.
40. §-hoz
A Dtv-ben megfogalmazott, aranyra vonatkozó szabályok hatályon kívül
kerülnek (ld. 80-82.§-hoz fûzött magyarázatot is). A késõbbi, esetleg
szükségessé váló szabályozás lehetõségének fenntartása érdekében a Kormány
felhatalmazást kapna arra, hogy a nemzetközi gazdasági tevékenységen
kívüli aranyügyletekre szabályokat fogalmazzon meg, legfeljebb olyan
mértékig, amelyeket 1997. december 31-ig a Dtv. is tartalmazott.
41. §-hoz
A Dtv. nem tekintette külföldi hivatalos vagy üzleti utazásnak azt, ha a
kinttartózkodás teljes költségét a devizakülföldi viselte. Így nem volt
jogi alapja a belföldi kiküldõnek arra, hogy a kiküldötteinek az utazás
költségeit - utólagos megtérítés mellett - megelõlegezze.
A jelzálog levél, mint új értékpapírforma nem szerepel a fogalmi
meghatározásban, ezért ki kell egészíteni a felsorolást.
A Dtv. csak az egy éven túli elõleget, illetve elõrefizetést definiálja és
azt hitelnek minõsíti.
Az egy éven belüli elõleg, illetve elõrefizetés fogalma csak a
devizajogszabály jogcímeket felsoroló - 1. sz. mellékletében szerepel,
ott is csak a kereskedelemre vonatkozóan, egyéb befektetésnek minõsítve
azt. Tekintettel arra, hogy elõlegfizetés nemcsak a kereskedelemben, hanem
minden fizetés jogcímnél elõfordulhat, ezért célszerûnek tartanánk az
idõtartamra vonatkozó megkülönböztetést megszüntetni. Az elõleg, illetve
elõrefizetés devizahatósági engedélymentes, az egy éven túli
elõrefizetésre írunk elõ bejelentési kötelezettséget.
A devizaérték fogalma a Dtv.-ben csak azért került meghatározásra, mert a
törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Btk-ban a devizabüncselekmény
tényállásában szereplõ devizaérték fogalmát nem lehetett a hatályba lépés
idõpontjáig megszüntetni. A Btk-t módosító 1996. évi LII. törvény
újrafogalmazta a devizabüncselekmény tényállását, abból a devizaérték
fogalmát törölte, így devizaérték Dtv. szerinti meghatározására nincs
tovább szükség. Helyébe a meghiúsult ügylet fogalma kerül.
Az OECD tagországok, illetve azok az országok, amelyekkel Magyarországnak
beruházásvédelmi megállapodása van, biztosítják az ott befektetett
eszközök utáni nyereség, osztalék, kamat stb. repatriálási lehetõségét is,
ezért kerül hatályon kívül helyezésre a 31 .§ (1) bek. b.) pontja.
A devizajogszabályban szereplõ szabály átvétele a törvénybe (Dvhr 15/A.§),
amely szerint devizabelföldi devizakülföldinek konvertibilis devizát,
valutát devizahatósági engedéllyel ajándékozhat.
Az arany szerepe, funkciója a Dtv., majd a Hpt hatályba lépését követõen
alapvetõen megváltozott. Nem devizaérték és aranykereskedelmi ügyleteket a
Hpt-bõl következõen bármely vállalkozás végezhet. Ezért e szabályok
fenntartása nem indokolt.
A fióktelep mûködésével kapcsolatosan felmerült az anyacég és a
fióktelep közötti árumozgás szabályozásának kérdése. Tekintettel arra,
hogy az anyacég a fióktelep cégneve alatt szerezhet csak jogokat és
kötelezettségeket, valamint hogy a fióktelep önálló cégforma s a devizajog
szempontjából devizabelföldinek minõsül, indokolt, hogy a
devizabelföldiekkel történõ, áruforgalomra vonatkozó szerzõdései
külkereskedelmi szerzõdéseknek minõsüljenek. Ezért szükséges a
külkereskedelmi törvény ennek megfelelõ módosítása, amelyet a
jogszabálytervezet tartalmaz.
Eleje Honlap