MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
Törvényjavaslat
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és
az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról
Elõadó:
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. október
1997. évi .......törvény
az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és
az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról
A Magyar Köztársaság által nemzetközi szerzõdésekben vállalt
kötelezettségek teljesítése érdekében, a külföldi székhelyû vállalkozások
magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi
......... törvénnyel összhangban az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
1. §
Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és
az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 1.
§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a
befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tõzsde alapítását,
szervezetét, mûködését, megszûnését, az elszámolóház alapítását, mûködését,
továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezet és külföldi vállalkozás fióktelepe, a
kibocsátó, a befektetõ jogait, kötelezettségeit és felelõsségét, a Felügyelet
- e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével
kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását."
2. §
Az Épt. 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
" (4) A fióktelep tekintetében a 10. §-ban, a 18.-20. §-ban, a 107. § (1)
és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni."
3. §
(1) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
"4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet,
illetõleg kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató
gazdálkodó szervezet és fióktelep,"
(2) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 29. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
"29. jegyzett tõke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott
tõke, valamint a dotációs tõke,"
(3) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 32. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
"32. klíringtag: az a jogi személy és az a fióktelep, amely részére az
elszámolóház szerzõdés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,"
(4) Az Épt. 3. § (2) bekezdésének 50-51. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(2) E törvény alkalmazásában]
"50. vállalkozás: az üzletszerû gazdasági tevékenységet folytató jogi
személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az
egyéni vállalkozás,
51. vezetõ állású személy:
a) a vállalkozás vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja,
b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által
kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és
c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata,
társasági szerzõdése, szervezeti és mûködési szabályzata ilyenként határoz
meg,"
(5) Az Épt. 3. §-ának (2) bekezdése a következõ 53.-57. pontokkal egészül
ki:
[(2) E törvény alkalmazásában]
"53. dotációs tõke: a fióktelep létesítéséhez és mûködéséhez az alapító
által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére
bocsátott tõke,
54. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás tevékenységi
felügyeletét ellátó külföldi szervezet,
55. fõiroda: az a hely, ahol a külföldi befektetési vállalkozás a
fõtevékenységét végzi és ahol a központi döntéshozatal történik,
56. külföldi befektetési vállalkozás: az, aki a székhely állam szerinti
jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen engedéllyel rendelkezik olyan
tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetõk a 4. §-ban foglaltaknak,
57. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet,
amelynek során az értékpapír leszállítása és a készpénz átadása (átutalása)
nem azonos idõpontban történik."
(6) Az Épt. 3. §-ának (3) bekezdése a következõ 9-10. ponttal egészül ki:
"9. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,
10. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban meghatározott szervezet."
4. §
Az Épt. a következõ 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. §
Külföldi vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag
fióktelepe útján végezhet."
5. §
Az Épt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön
adja meg. A tevékenység folytatása több telephely esetén az engedélyben
meghatározott telephelyekre korlátozható."
6. §
(1) Az Épt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A részvénytársasági formában mûködõ befektetési vállalkozás az e
törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag
a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíj-pénztár részére
történõ vagyonkezelést [a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja],
b) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,
c) árutõzsdén tõzsdeügynöki tevékenységet, valamint
d) részvénykönyv vezetést
folytathat. "
(2) Az Épt. 7. § (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában
meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2)
bekezdésének b), e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési
szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba
hozatalánál jegyzési helyként közremûködhet."
(3) Az Épt. 7. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A fióktelep formájában mûködõ befektetési vállalkozás a 4. §-ban
meghatározott befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítõ befektetési
szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag a (2) bekezdés b)-d) pontjában
meghatározott tevékenységet folytathatja. A 4. §-ban és a (2) bekezdés b)-d)
pontjában meghatározott tevékenységet a fióktelep formájában mûködõ
befektetési vállalkozás akkor folytathatja, ha azok végzésére létesítõje a
székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik."
7. §
Az Épt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A bank a befektetési szolgáltatási és a kiegészítõ befektetési
szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja."
8. §
(1) Az Épt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A befektetési vállalkozásra a gazdasági társaságokra vonatkozó
törvényi rendelkezéseket, a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepére az
Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
(2) Az Épt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel
rendelkezõ részvénytársaságként vagy fióktelepként mûködhet."
(3) Az Épt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A jegyzett tõkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni,
illetve hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt
az alapításban, illetve amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely
az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal."
(4) Az Épt. 9. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Fióktelep formájában mûködõ befektetési vállalkozás esetében a
jegyzett tõke alatt a dotációs tõkét kell érteni."
9. §
(1) Az Épt. 11. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Ha a kérelmezõ befektetési vállalkozásként kíván mûködni, akkor az (1)
bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;
b) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott mértékû jegyzett tõke
befizetésének igazolását;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek
leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;
e) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a kérelmezõnek
részesedése van;
f) a Befektetõ-védelmi Alaphoz (XXIV. Fejezet) történõ csatlakozási kérelem
másolatát;
g) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;
h) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;
i) ellenõrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét;
j) a külföldi kérelmezõ által folytatott 4. § szerinti tevékenységek
megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;
k) a fióktelep formájában mûködõ befektetési vállalkozás vezetõ állású
személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmezõ azon testületeit, amelyek
hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;
l) a külföldi kérelmezõ esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság
nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezetõ állású
személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével,
illetõleg ellátásával kapcsolatban.
(3) A kérelmezõnek a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott
tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a
központi hitelinformációs rendszerhez történõ csatlakozási nyilatkozatot [Hpt.
18. § (2) bekezdés l) pont].
(4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást, a (2)
bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot és a (2) bekezdés j)-k)
pontjában meghatározott szabályzatokat, valamint a Hpt.-ben meghatározott
alapítási és - már mûködõ hitelintézet esetén - mûködési engedélyét."
(2) Az Épt. 11. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a
jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
"(3) Ha a kérelmezõ befektetési vállalkozásként kíván mûködni, akkor az
(1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelmezõnek a kérelemhez
mellékelni kell:
a) a kockázatok megállapításának, kezelésének módjára vonatkozó
szabályzatait;
b) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzatát."
10. §
(1) Az Épt. 12. § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik és
az a) pont helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet
elutasítja, ha]
"a) a jegyzett tõkére, a cégformára, a szervezeti formára e törvényben
meghatározott feltételek nem állnak fenn;"
(2) Az Épt. 12. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében
a Felügyelet akkor is elutasítja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén
alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedõ nemzetközi
együttmûködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmezõ befektetési
vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmezõ befektetési vállalkozás fõirodája, illetõleg székhelye
szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítõ pénzmosás elleni jogszabályi elõírásokkal,
c) a kérelmezõ befektetési vállalkozás nem rendelkezik a magyar jogszabályok
által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmezõ befektetési vállalkozás nem nyilatkozik arról, hogy
korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a kérelmezõ befektetési vállalkozás nem nyújtja be a székhelye szerinti
felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetõleg
hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét.
f) a kérelmezõ befektetési vállalkozás fõirodája, illetõleg székhelye
szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a befektetési vállalkozások
prudens, biztonságos mûködését.
(3) Ha a kérelmezõ befektetési vállalkozás fõirodája és székhelye nem egy
államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a fõiroda és
a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell."
11. §
Az Épt. 13. §-ának (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
[13. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt
visszavonja, ha]
"h) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó
engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,"
12. §
Az Épt. 14. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[14. § (1) A befektetési szolgáltató]
"a) a befektetési szolgáltatási, kiegészítõ befektetési szolgáltatási
részterületek irányítására olyan büntetlen elõéletû, külön jogszabályban
elõírt vizsgával rendelkezõ személyt köteles kinevezni, aki szakirányú
felsõfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal
rendelkezik, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében
meghatározott kizáró okok; továbbá"
13. §
Az Épt. 18. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A befektetési vállalkozás tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott
feltételeknek köteles folyamatosan megfelelni."
14. §
Az Épt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a
§ a következõ (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenység
irányítására legalább két büntetlen elõéletû, külön jogszabályban elõírt
vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezõ személyt köteles
alkalmazni, akik közül legalább az egyik devizabelföldi.
(3) A befektetési vállalkozás legalább egy belsõ ellenõrt köteles
alkalmazni.
(4) A belsõ ellenõr feladata a befektetési vállalkozás
a) belsõ szabályzatoknak megfelelõ mûködésének, valamint
b) befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetõség szempontjából
történõ
vizsgálata.
(5) A belsõ ellenõr
a) a jelentését megküldi
1. a felügyelõ bizottságnak és az igazgatóságnak,
2. fióktelep esetén az alapító felügyelõ bizottságának és
igazgatóságának vagy ezeknek megfelelõ szervének,
b) továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén a jelentés a
Felügyelet rendelkezésére álljon."
15. §
Az Épt. 24. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható
forgalomba, ha a kibocsátó]
"b) a forgalomba hozatallal forgalmazót bíz meg, kivéve, ha
1. hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású
értékpapírját hozza forgalomba, vagy
2. a külföldi hitelintézet és a külföldi befektetési vállalkozás saját
kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba."
16. §
Az Épt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás)
tényleges lezárását, illetõleg az aukció lebonyolítását követõ hét napon belül
a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt egy országos
napilapban és a tõzsde lapjában közzéteszi."
17. §
Az Épt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír zárt körû forgalomba hozatala
esetén forgalmazó igénybevétele kötelezõ, kivéve, ha
a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású
értékpapírt hoz forgalomba vagy
b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás
saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba."
18. §
Az Épt. 61. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja
meg, ha]
"b) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság
megadta, illetõleg az elõzetes bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta;"
19. §
Az Épt. 98. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A halasztott pénzügyi teljesítés idõtartama alatt a megvásárolt
értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozás javára óvadékul
szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi
teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni."
20. §
Az Épt. XVI. fejezetének címe a következõképpen módosul:
"A befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenység kockázatainak kezelése és a kereskedési könyv"
21. §
(1) Az Épt 104. §-a feletti cím helyébe a következõ cím, és az Épt. 104. §-
a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A kereskedési könyv
104. §
(1) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet tõkeszükségletének
meghatározásához pozícióiról és kockázatvállalásairól kereskedési könyvet
vezet.
(2) A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési
könyvet vezetni, ha
a) a befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó bevétele nem haladja
meg a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek, az egyéb pénzügyi
szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási
tevékenységbõl származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési
szolgáltatási tevékenységbõl származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt
százalékát, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - elõjeltõl független - együttes
összértéke nem haladja meg a hárommilliárd forintot.
(3) A befektetési szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott arányokat,
illetõleg a kereskedési könyv pozícióinak összértékét negyedévente jelenti a
Felügyeletnek.
(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül az (1)
bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha
a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (2)
bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem
haladja meg a hat százalékot, vagy
b) a kereskedési könyvi pozíciók - elõjeltõl független - együttes
összértéke nem haladja meg a négymilliárd forintot.
(5) Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, a Felügyelet nem
engedélyezheti ezen kötelezettség alól felmentését.
(6) A kereskedési könyvben az a)-c) pont szerinti - befektetési eszközökhöz
kapcsolódó - pozíciókat és kockázatvállalásokat kell meghatározni:
a) a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben, illetõleg azokban
a befektetési eszközökben lévõ pozíció, amelyeket a forgalmazó a vételi és az
eladási ár különbsége, illetõleg a kamatlábváltozások révén bekövetkezõ
nyereség realizálása érdekében szerzett meg,
b) a nem teljesített fizetésekkel, nyitva szállításokkal, visszavásárlási
megállapodásokkal és értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kockázatvállalás,
c) minden olyan pozíció, amely a kereskedési könyvben szereplõ valamely
tétel fedezeti ügyleteként jelenik meg, továbbá a kereskedési könyvben
nyilvántartott tételekhez közvetlenül kapcsolódó díjak, jutalékok, kamatok,
osztalékok és az elszámolóháznál elhelyezett letétek formájában megjelenõ
kockázatvállalás.
(7) A kereskedési könyvi nyilvántartás szempontjait a befektetési
vállalkozás és az a hitelintézet, amely köteles kereskedési könyvet vezetni,
belsõ szabályzatban határozza meg. A szabályzatban meg kell határozni azt,
hogy milyen szabályok alapján kerülnek besorolásra a kereskedési könyvi
pozíciók és kockázatvállalások és mely esetben lehet a besoroláson
változtatni. A szabályzatot és annak módosítását a Felügyeletnek meg kell
küldeni.
(8) A besorolás változtatásáról a Felügyeletet haladéktalanul értesíteni
kell.
(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben
nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint
kockázatát naponta kell megállapítani.
(10) A befektetési vállalkozásnak és annak a hitelintézetnek, amely köteles
kereskedési könyvet vezetni, olyan információs, nyilvántartási és értékelési
rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetõvé teszi a (6) bekezdésben
meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és
tõkeszükségletének naprakész megállapítását.
(11) A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell megfelelõ kockázat
kezelési rendszerrel. A kockázat kezelési rendszerre vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg."
22. §
Az Épt 105. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"105. §
A befektetési társaság rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési
hiteleket a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján értékelni,
minõsíteni és valamennyi feltárható, minõsíthetõ kockázat fedezetére kockázati
céltartalékot képezni. A befektetési társaság a megképzett kockázati
céltartalékot ráfordításként számolja el."
23. §
(1) Az Épt 107. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A befektetési társaságnak az adózott eredményébõl az osztalék
kifizetése elõtt általános tartalékot kell képeznie."
(2) Az Épt. 107. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a
jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
"(2) A befektetési társaság a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát
köteles általános tartalékba helyezni.
(3) A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános
tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha szavatoló tõkéje eléri a
111. §-ban meghatározott tõkekövetelmény százötven százalékát és nincs negatív
eredménytartaléka."
24. §
(1) Az Épt 110. §-ának helyébe következõ rendelkezés lép:
"110. §
(1) A befektetési vállalkozásnak - a mûködõképesség fenntartása és a
kötelezettségek teljesíthetõsége érdekében - az általa végzett befektetési
szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelõ nagyságú szavatoló
tõkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összeg,
b) a kereskedési könyv alapján kiszámított tõkeszükséglet, valamint az
árfolyamkockázat, a nagykockázat és hitelezési kockázat fedezetére szükséges
tõkeszükséglet együttes összege, vagy
c) az elõzõ üzleti évben felmerült mûködési költségek összegének huszonöt
százaléka
alá.
(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének mindig el kell érnie az
(1) bekezdés a)-c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.
(3) A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje számításának módját a 8.
számú melléklet tartalmazza."
25. §
Az Épt 111. §-át megelõzõ cím a következõkre módosul, egyidejûleg a 111. §-
a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók tõkeszükséglete
111. §
A befektetési vállalkozás, valamint az a hitelintézet, amely kereskedési
könyvet vezet, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és
kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tõke összegét - jogszabályban
meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani."
26. §
(1) Az Épt 112. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egy ügyféllel szemben vállalt kockázatok összértékét a kereskedési
könyvben nyilvántartott összes, az ügyfélhez - illetõleg ügyfélcsoporthoz -
kapcsolódó pozíciók kockázatának összesítésével kell meghatározni. Ha a
hitelintézet köteles kereskedési könyvet vezetni, a nagykockázat
meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók alapján
számított kockázatokat, illetõleg a Hpt. alapján számított
kockázatvállalásokat együttesen kell figyelembe venni."
(2) Az Épt 112. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A befektetési vállalkozás által intézményi befektetõ ügyfelével
szemben vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési
vállalkozás szavatoló tõkéjét. Nem tartozik e pont hatálya alá a befektetési
vállalkozás más befektetési szolgáltatóval kötött ügylete."
(3) Az Épt 112. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátokat a befektetési vállalkozás
túllépheti, ha
a) a túllépést a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatai
eredményezik és
b) a többletkockázat fedezetére a befektetési vállalkozás jogszabályban
meghatározott mértékû szavatoló tõkével rendelkezik."
27. §
Az Épt 120. §-a a következõ d)-e) pontokkal egészül ki:
[120. § Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét]
"d) a forgalmazó által a külföldi befektetési vállalkozás számára történõ
adattovábbítás, abban az esetben, ha a forgalmazó ügyfele (adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult és a befektetési vállalkozásnál (adatkezelõnél) a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei
minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi befektetési
vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal,
e) a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti
hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi
felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttmûködési megállapodásban
rögzített módon történõ az adattovábbítás."
28. §
Az Épt 126. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és
a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában idegen nyelvû iratok esetén
mellékelni kell azok hiteles magyar nyelvû fordítását is."
29. §
(1) Az Épt. 127. § (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[127. § (1) A befektetési szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni]
" k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult és"
(2) Az Épt. 127. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép és
egyidejûleg (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:
"(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a
Felügyeletnek bejelenteni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak öt százalékos mértékét
meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban mûködõ fióktelepe
fizetésképtelenné vált, vagy ellene csõd- illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott
intézménnyel, vagy bármely államban mûködõ fióktelepével szemben intézkedést,
illetve szankciót alkalmazott."
30. §
Az Épt. 128. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Felügyelet rendszeresen ellenõrzi, hogy a befektetési vállalkozásban
történõ tulajdonszerzés engedélyezésére elõírt feltételek folyamatosan
fennállnak-e. A befektetési vállalkozás tulajdonosa az ellenõrzéshez szükséges
adatot köteles a Felügyeletnek átadni."
31. §
Az Épt. 138. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll
fenn, ha]
"a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás
saját tõkéjét az elõírt szintre nem emelik fel;"
32. §
Az Épt. 140. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felügyeleti biztos kirendelésérõl rendelkezõ határozat
kézhezvételéig a befektetési vállalkozás és az elszámolóház igazgatósági
tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti
felelõssége fennmarad."
33. §
Az Épt. 162. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
"(2) Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által
biztosított mértékig fizethetõ kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre
kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki."
34. §
Az Épt. 165. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A csatlakozás idõpontja az Alap által megjelölt nap, amely nem lehet
késõbbi, mint a csatlakozási nyilatkozat hiánytalan beérkezését követõ ötödik
nap. A csatlakozás idõpontját az Alap a tõzsde lapjában teszi közzé."
35. §
Az Épt. 166. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(4) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap
eszközei a 162. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését
nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által
meghatározott módon és idõben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetési
kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen fizetett összeg nem
haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékének háromszorosát. "
36. §
(1) Az Épt. 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az Alap a tagot kizárja, ha a tag nem tesz eleget az igazgatóság
felszólítását követõ felügyeleti intézkedésnek."
(2) Az Épt. 173. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a
jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
"(4) Ha a 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító
engedélyt a Felügyelet visszavonja, a határozat jogerõre emelkedésének
napjával egyidejûleg az Alap tagjának tagsági viszonya megszûnik."
37. §
Az Épt. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A tõzsde tagja az a részvénytársasági formában mûködõ befektetési
vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató bank, illetve
fióktelepe útján az a külföldi befektetési vállalkozás és hitelintézet lehet,
amely
a) tõzsdei üzletkötésre a tõzsde által elõírt vizsgával rendelkezõ személyt
alkalmaz;
b) legalább egy tõzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;
c) megfelel a tõzsde alapszabályában foglalt feltételeknek, és vállalja a
tõzsde szabályzataiban elõírt feltételek teljesítését, betartását; és
d) befizette a tõzsde által megállapított belépési díjat."
38. §
(1) Az Épt. 209. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a
kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezõ részvénytársaság, illetve az a
fióktelep kaphat, amely megfelel a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek."
(2) Az Épt. 209. §-a a következõ (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a
jelenlegi (3)-(7) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik:
"(3) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a
részvénytársasági formában mûködõ kérelmezõ akkor kaphat, ha igazolja, hogy
a) legalább egymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett tõkével
rendelkezik;
b) káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és
felelõsségbiztosítással rendelkezik;
c) legalább egy tõzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval elõszerzõdést
kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;
d) rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban
meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel és
e) a kérelmezõ rendelkezik a jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítõ adatkezelési szabályzattal.
(4) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep
akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítõ külföldi kérelmezõ igazolja a (3)
bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén
alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedõ nemzetközi
együttmûködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmezõ székhelye
szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a külföldi kérelmezõ fõirodája, illetõleg székhelye szerinti állam
rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ
pénzmosás elleni jogszabályi elõírásokkal,
c) a külföldi kérelmezõ rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítõ adatkezelési szabályzattal,
d) a külföldi kérelmezõ nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a
fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
e) a külföldi kérelmezõ benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság
fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetõleg hozzájárulását vagy
tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát,
f) a külföldi kérelmezõ fõirodája, illetõleg székhelye szerinti állam
jogszabályai biztosítják a kérelmezõ prudens, biztonságos mûködését.
(5) Ha a külföldi kérelmezõ fõirodája és székhelye nem egy államban van,
akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a fõiroda és a székhely
államra nézve együttesen is teljesülni kell."
(3) Az Épt. 209. §-ának (8) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:
[(8) Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet
visszavonja, ha]
"f) a fióktelep formájában mûködõ elszámolóház létesítõjének tevékenységi
engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta."
39. §
Az Épt. 216. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
[A befektetési vállalkozás vezetõ állású személye és üzletkötõje nem lehet]
"c) más befektetési vállalkozás vezetõ állású személye vagy üzletkötõje;"
40. §
Az Épt. 226. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A külön jogszabályban elõírt értékpapír-forgalmazói vizsga meglétét az
(1) bekezdéstõl eltérõen 1998. december 31-ig kell igazolni az erre
kötelezetteknek."
41. §
Az Épt. 244. §-a a következõ (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ahol e törvény a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt
vagy a Gt.-t említi, azon a gazdasági társaságokról szóló törvényi
rendelkezéseket kell érteni.
(6) Ahol e törvény alapítást, alapítót és alapító okiratot említ, azon a
létesítést, a létesítõt és a létesítõ okiratot is érteni kell."
42. §
Az Épt. VI-IX. fejezetében a "befektetési vállalkozás" szövegrész helyébe
"forgalmazó" szövegrész lép.
43. §
(1) Az Épt. 247. §-ának (1) bekezdése a következõ i)-l) pontokkal egészül
ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
i) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait;
j) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az
árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tõkekövetelmény
megállapításának szabályait;
k) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó
szabályokat;
l) az egyedi portfolió kezelési tevékenység végzésének részletes
szabályait."
(2) Az Épt. 247. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa
meg:]
"f) az értékpapír-forgalmazói vizsga vizsgakövetelményeit, a vizsga
lebonyolítási rendjét."
44. §
Az Épt. 1. számú melléklete a következõ 21. ponttal egészül ki:
"21. Fkt: az 1997. évi .. törvény a külföldi székhelyû vállalkozások
magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl."
45. §
(1) Az Épt. 8. számú melléklet I. fejezet 1. pontja a következõ h)
alponttal egészül ki:
[1. A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje a következõ - alapvetõ és
járulékos - tõkeelemekbõl áll:]
"h) kiegészítõ alárendelt kölcsöntõke."
(2) Az Épt. 8. számú melléklet I. fejezet 1. pontjának zárószövege helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"Az a)-e) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvetõ tõkeelemek,
az f)-h) alpontokban foglaltak a továbbiakban: járulékos tõkeelemek."
(3) Az Épt. 8. számú mellékletének I. fejezet a következõ 3-4. ponttal
egészül ki, egyidejûleg a 4-6. pontok számozása 5-7. pontra változik:
"3. Kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkének minõsül minden olyan kölcsön,
amely megfelel a 2. pont a)-b) és e) alpontjaiban foglaltaknak, és eredeti
futamideje legalább két év.
4. Évközi szavatoló tõke számítása esetén az évközi pozitív eredmény
összege szavatoló tõke elemként nem vehetõ figyelembe, az évközi negatív
eredmény összege az alapvetõ tõkeelemek összegét csökkenti."
(4) Az Épt. 8. számú melléklet II. fejezetének 1. pontja a következõ f)
alponttal egészül ki:
[A szavatoló tõke számítása során az alapvetõ tõkébõl le kell vonni:]
"f) az évközi negatív eredmény összegét."
(5) Az Épt. 8. számú mellékletének II. fejezete a következõ 3. ponttal
egészül ki:
"3. Az alárendelt kölcsöntõke szavatoló tõkébe beszámított összege nem
lehet magasabb, mint az alapvetõ tõkeelemek ötven százaléka."
(6) Az Épt. 8. számú mellékletének II. fejezete a következõ 4. ponttal
egészül ki:
"4. a) A kiegészítõ alárendelt kölcsöntõke csak a kereskedési könyvben
nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetére vehetõ számításba.
b) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások
fedezetére szolgáló szavatoló tõkében a járulékos tõkeelemek csak olyan
mértékben vehetõk figyelembe, hogy azok összege ne haladja meg az ugyanezen
kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvetõ tõkeelemek százötven
százalékát."
Átmeneti és záró rendelkezések
46. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 1998.
január 1-én lép hatályba.
(2) E törvény 7. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 24-26. §-a, 45.
§-ának (1)-(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése 1999. január 1-én lép
hatályba.
(3) E törvény 45. §-ának (5) bekezdése 2000. január 1-én lép hatályba.
(4) A korlátolt felelõsségû társaság formájában mûködõ befektetési
alapkezelõ a törvény hatálybalépését követõen két évig folytathat befektetési
alapkezelõi tevékenységet.
(5) A befektetési alapkezelõ a törvény hatálybalépését követõ két éven
belül köteles alaptõkéjét a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII.
törvény (a továbbiakban: Ba. tv.) e törvény 47. §-ának (2) bekezdésével
módosított 40. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott legkisebb
összegre kiegészíteni.
Módosuló jogszabályok
47. §
(1) A Ba. tv. 3. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"f) alapkezelõ: az a magyarországi székhelyû, kizárólag névre szóló
részvényekkel rendelkezõ részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott
engedély birtokában a h) pont szerinti tevékenységet végzi;"
(2) A Ba. tv. 40. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Befektetési alapkezelõ tevékenységre jogosító engedélyt az a
magyarországi székhelyû, kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkezõ
részvénytársaság kaphat, amely
a) legalább húszmillió forint befizetett alaptõkével rendelkezik;
b) kizárólag befektetési alapkezelõi tevékenységet, illetve az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíj-pénztárak részére történõ
vagyonkezelést végez;
c) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi,
technikai feltételekkel, illetve vállalja azoknak a tevékenység megkezdésének
idejére történõ teljesítését;
d) a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik;
e) megfelel a 31. §-ban elõírt követelményeknek;
f) az értékpapír-alapkezelõ tevékenység esetén az üzletkötésre olyan
szakembert alkalmaz, aki büntetlen elõéletû, legalább ötéves értékpapír-
forgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik, és megfelelt a külön
jogszabályban elõírt vizsgán;
g) ingatlanalap-kezelõ tevékenység esetén a tevékenység irányítására és az
üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz, aki büntetlen elõéletû és legalább
ötéves ingatlanforgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) A befektetési alapkezelõ tevékenységet folytató részvénytársaságra a
gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az e törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
48. §
(1) Az árutõzsdérõl és az árutõzsdei ügyletekrõl szóló 1994. évi XXXIX.
törvény (a továbbiakban: Átt.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) E törvény alkalmazásában áru:
a) minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehetõ dolog;
b) dolog módjára hasznosítható természeti erõ;
c) devizaérték;
d) a közraktári jegy, illetve annak árujegy része;
e) index (kivéve, ha az értékpapíron alapul),
f) az elõzõekbõl képzett árfolyamok és származékos termékek.
g) forgalomképes vagyoni értékû jog."
(2) Az Átt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Tõzsdét jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság,
szövetkezet, állami vállalat és fióktelepe útján külföldi székhelyû
vállalkozás (a továbbiakban: fióktelep) alapíthat."
(3) Az Átt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A tõzsde tagja az a jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság,
állami vállalat, szövetkezet és fióktelep lehet, amely a tõzsdei tevékenység
végzéséhez az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet (a továbbiakban:
Felügyelet) által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik és amelyet a
Tõzsdetanács tagként felvesz."
49. §
(1) A kötvényrõl szóló 1982. évi 28. törvényerejû rendelet 3. §-a (1)
bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Kötvény kibocsátására jogosult:]
"d) a hitelintézet,
e) a jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet, illetve a jogi
személyiséggel rendelkezõ külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe."
50. §
A letéti jegyrõl szóló 1988. évi 18. törvényerejû rendelet 1. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A hitelintézet, valamint a külföldi hitelintézet fióktelepe a
megtakarítási lehetõségek bõvítése érdekében letéti jegyet bocsáthat ki."
Hatályukat vesztõ jogszabályok
51. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Épt. 23. §-
ának (8) bekezdése.
(2) 1999. január 1-én hatályát veszti az Épt. 8. §-ának (9) bekezdése, 106.
§-a, 108-109. §-a és a 8. számú melléklet II. fejezetének 3. pontja.
Általános indokolás
A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kötött
csatlakozási szerzõdés tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy legkésõbb 1997.
december 31-ig a Magyar Köztársaság lehetõvé teszi külföldi vállalkozások
számára a fiók formában történõ letelepedést. E nemzetközi kötelezettség
teljesítése érdekében készült el a külföldi székhelyû vállalkozások
magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló
törvényjavaslat, amely a fióktelep formában történõ letelepedés általános
szabályait tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a kötelezettség vonatkozik a
pénzügyi szektorra is, így szükséges az értékpapírok forgalomba hozataláról, a
befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI.
törvény (a továbbiakban: Épt.) módosítása annak érdekében, hogy külföldi
befektetési vállalkozások Magyarországon fióktelep útján 1998. január 1-tõl
befektetési szolgáltatási, illetõleg kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenységet végezhessenek.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) összhangban a
fiókszabályozásra vonatkozó törvényjavaslattal, valamint a cégnyilvántartásról
szóló törvényjavaslattal, önálló cégformaként határozza meg a fióktelepet, és
a nemzeti elbánás elvét hangsúlyozottan figyelembe véve minden tekintetben
egyenlõ elbánást biztosít a Magyar Köztársaság területén székhellyel
rendelkezõ befektetési vállalkozásokkal. A Javaslat csupán annyiban tér el a
Magyarországon székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozásokra vonatkozó
szabályoktól, amennyiben egy-egy adott jogintézmény típus a fióktelep esetén
nem értelmezhetõ. Így pl. a Javaslat fióktelepek esetén bevezeti a dotációs
tõke fogalmát, tekintettel arra, hogy fióktelep esetén nem alkalmazható a
jegyzett tõke kategória. Egyebekben azonban a Javaslat teljességgel önálló
cégformaként tartalmaz szabályokat a fióktelepre. A Javaslat fióktelepre
vonatkozó szabályozásának további célja, hogy a fióktelepekre vonatkozó
sajátos szabályok illeszkedjenek a magyar jogrendbe, a létesítési és
engedélyezési feltételek pontos - és a nemzeti elbánás elvén alapuló -
meghatározása mellett érvényesüljön az állami felügyelet gyakorlásának
lehetõsége, valamint a befektetõk és egyéb ügyfelek érdekeinek védelme.
A Javaslat további célja, hogy megteremtse az ún. univerzális
bankrendszerre való áttérés törvényi lehetõségét. Már az Épt. megalkotása
során is a Kormány és a szakmai érdekképviseleti szervezetek kiemelten
kezelendõnek tartották azt a kérdést, hogy a hitelintézetek közvetlenül is
megjelenhessenek a tõkepiacon. Elsõ lépésként ezt a lehetõséget az
állampapírok vonatkozásában biztosította az Épt., ugyanakkor a 2237/1996.
Korm. határozat elõírta, hogy egy éven belül lehetõséget kell biztosítani a
hitelintézeteknek a nyilvánosan forgalomba hozott vállalati értékpapírokkal
történõ közvetlen kereskedésre. A jelen Javaslat e döntésnek megfelelõen
1999. január 1-tõl lehetõvé teszi hitelintézetek számára, hogy minden
értékpapírral végezhessenek kereskedési tevékenységet. A különbözõ kockázatok
kezelése érdekében a Javaslat bevezeti a kereskedési könyv jogintézményét, a
lehetõ legteljesebb mértékben figyelembe véve az Európai Közösségek 1993.
március 15-én kelt 93/6/EGK irányelvét, amely a befektetési vállalatok és
hitelintézetek tõkemegfelelésérõl szól. A Javaslat a kereskedési könyv
intézményére alapozva a befektetési vállalkozások tõkeszükségletével
kapcsolatban újfajta követelményeket állapít meg. Ezek a prudenciális
szabályok a minimális tõkére vonatkozó eddigi elõírások megtartása mellett
figyelembe veszik a befektetési vállalkozások ún. piaci kockázatait is és
elõírják, hogy az ilyen kockázatok, illetve az ahhoz kapcsolódó pozíciók és
kockázatok fedezetére megfelelõ tõkével kell rendelkezni. A Javaslat azzal,
hogy 1999. január 1-tõl lépteti hatályba a befektetési vállalkozásokra
vonatkozó új prudenciális szabályokat, elegendõ idõt biztosít a pénz- és
tõkepiac szereplõi számára a felkészüléshez, megvalósítva ezzel a
jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12.§-ának (3) bekezdésében rögzített
azon elvárást, mely szerint a jogalkotó úgy határozza meg a jogszabály
hatálybalépésének idõpontját, hogy kellõ idõ maradjon a jogszabály
alkalmazására való felkészülésre.
A Javaslat harmadik szabályozási célja, hogy az Épt. közel egy éves
hatálybalépése óta eltelt idõ gyakorlati tapasztalataiból, valamint más
jogszabályok hatálybalépésébõl eredõ pontosítást igénylõ szabályokat
megvalósítsa. Az 1997. év során lépett hatályba a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, amely változásokat
idéz elõ a pénz- és tõkepiac rendszerében és amely változásokat az Épt.-nek is
követnie kell.
Részletes indokolás
(Az 1. §-hoz)
A Javaslat kiterjeszti az Épt. hatályát a befektetési és kiegészítõ
befektetési szolgáltatási tevékenységet végzõ külföldi vállalkozás
fióktelepére is, mert az Épt. szabályait a Magyarországon tevékenykedõ
valamennyi szervezetre alkalmazni kell.
(A 2. §-hoz)
A § meghatározza az Épt. azon §-ait, amelyek a külföldi befektetési
vállalkozás fióktelepére nem alkalmazhatók. Ezeket a törvényhelyeket azért nem
kell alkalmazni fióktelep esetén, mert a fióktelep mint cégforma alkalmatlan
arra, hogy az e törvényhelyekben meghatározott szabályok betarthatók legyenek.
(A 3. §-hoz)
A Javaslat az értelmezõ rendelkezések egy részét érinti, a fióktelepre
vonatkozóan sajátos szabályok ugyanis a fogalomrendszer kiegészítését is
igénylik.
(A 4. §-hoz)
A Javaslat rögzíti, hogy külföldi vállalkozás befektetési
szolgáltatási, illetve kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet
Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet, kizárva ezzel a határon
átnyúló szolgáltatás lehetõségét. A külföldi vállalkozás magyarországi
letelepedési formája tehát egy új lehetõséggel gazdagodott, az eddigi
gazdasági társaság alapítás mellett, fióktelep formájában is végezhetõk-e
tevékenységek.
(Az 5. §-hoz)
A § a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és
kereskedelmi képviseleteirõl szóló törvényjavaslat fogalomhasználatát veszi
át.
(A 6. §-hoz)
Az Épt. a befektetési vállalkozások között aszerint tett különbséget, hogy
milyen tevékenységet végezhet az egyik, illetve a másik befektetési
vállalkozás típus. A Javaslat a § egyfelõl az (1) bekezdésében megteremti a
fióktelepektõl történõ elhatárolódás lehetõségét, másfelõl a (2) bekezdés
módosít a korábbi szabályokon.
A (3) bekezdés meghatározza a fióktelep formájában mûködõ befektetési
vállalkozás által végezhetõ tevékenységek körét, azt az elvet követve, hogy
külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe csak azokat a tevékenységeket
végezheti Magyarországon, amelynek végzésére a külföldi befektetési
vállalkozásnak a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedélyt kapott,
és amelyeket befektetési vállalkozás számára az Épt. lehetõvé tesz.
A Javaslat önálló cégformaként emeli be az Épt.-be a fióktelepet, így a
befektetési vállalkozások részvénytársaságként, illetve fióktelep formájában
hozhatók létre. A fióktelep formájában mûködõ befektetési vállalkozásra
egyébként mögöttes jogszabályként a külföldi székhelyû vállalkozások
magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi
...... törvényt kell alkalmazni.
(A 7. §-hoz)
A Javaslat lehetõvé teszi a bankok számára, hogy befektetési szolgáltatási
és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét végezzék.
Ez a szakasz azonban csak 1999. január 1-én lép hatályba, addig az Épt.
jelenleg hatályban levõ rendelkezése az irányadó.
(A 8. §-hoz)
A Javaslat új fogalmat vezet be a fióktelep formájában mûködõ befektetési
vállalkozás esetében tekintettel arra, hogy ilyen esetben a jegyzett tõke
fogalma nem alkalmazható, ezért a dotációs tõke jogintézménye került
meghatározásra. Dotációs tõke alatt a fióktelep létesítéséhez és mûködéséhez,
a létesítõ által tartósan, korlátlanul és tehermentesen a fióktelep szabad
rendelkezésére bocsátott tõkét kell érteni azzal, hogy ha a Hpt. jegyzett
tõkét említ, azon a dotációs tõkét is érteni kell.
A Javaslat kimondja, hogy a befektetési vállalkozás alapításakor, illetve
a részvénytársasági formában mûködõ befektetési vállalkozások új
részvényjegyzésével történõ alaptõke emelése esetén a jegyzett tõke, illetve a
dotációs tõke összegét pénzben kell befizetni.
(A 9. §-hoz)
A Javaslat a hatályos Épt.-hez képest több pontosítást tartalmaz.
Egyrészt a tevékenység végzésre vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtót
nem nevezi befektetési vállalkozásnak, mivel az csak az engedély megkapása
után tekinthetõ annak, másrészt külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi
fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló törvényjavaslattal
összhangban elhagyja a fiókhálózat kategóriáját. Az idevonatkozó korábbi
szabályozás a fiókhálózaton belföldi fiókhálózatost értett, amely azonban a
fióktelep megjelenésével értelemzavaró lehet, ezért került sor az elhagyására,
illetve telephelyre történõ kicserélésére. E § tartalmazza továbbá azokat a
többletfeltételeket, amelyeket a fióktelep formájában mûködõ kérelmezõnek kell
teljesítenie. Végezetül e szakasz tartalmaz szabályokat arra, hogy a
befektetési vállalkozásnak a prudenciális elõírások betartása érdekében milyen
szabályzatokat kell elkészítenie.
(A 10-11. §-hoz)
A Javaslat a fióktelepek miatt módosítja az Épt. korábbi rendelkezéseit,
mégpedig úgy, hogy meghatározza azt, hogy az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) mely esetekben utasítja el a fióktelep
formájában vagy részvénytársasági formában mûködõ kérelmezõ engedélyét. A
fióktelep alapítására irányuló kérelem elutasításának lehetõségét akkor
biztosítja a Javaslat, ha a törvényi elõírásokat nem teljesítheti a kérelmezõ.
Ez a szabályozás egyébként összhangban van a magyarországi székhelyû
befektetési vállalkozások alapítási kérelmére vonatkozó szabályokkal. Eltérés
csak azokban az esetekben található, amelyek az állami felügyelet hatékonysága
érdekében, illetve különbözõ nemzetközi követelmények maradéktalan érvényre
juttatása érdekében szükségesek, pl. a pénzmosás elleni jogszabályi elõírások,
adatkezelési szabályok megkövetelése. Hasonlóképpen az engedély visszavonás
lehetõsége fióktelepek esetében azzal az esettel bõvül, amely a fióktelep
jellegébõl következik - azaz abból, hogy a fióktelep a Felügyelet és más
ország felügyeleti hatósága által kiadott együttesen meglevõ engedélye alapján
végzi tevékenységét.
(A 12-13. §-hoz)
A Javaslat pontosító jellegû. Tartalmazza azt, hogy az Épt.-ben
meghatározott személyeknek milyen végzettséggel, illetve vizsgával kell
rendelkezniük, továbbá rögzíti azt a szabályt, hogy a befektetési vállalkozás
tulajdonosa az engedélyezési feltételeknek nem csak az engedély megadásakor,
hanem azt követõen mindig köteles megfelelni.
(A 14. §-hoz)
A Javaslat e szakasza részben a Javaslat 12. §-ához kapcsolódik,
ugyancsak a befektetési vállalkozás részére elõírt személyi feltételekre
vonatkozó pontosítást tartalmaz.
A Javaslat érinti a befektetési vállalkozások belsõ ellenõrzésre
vonatkozó szabályozását is. A törvény a belsõ ellenõrzés feladatává teszi a
befektetési, illetve a kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység
vizsgálatát is több szempontból.
A Javaslat kötelezõvé teszi a fióktelep számára is belsõ ellenõr
alkalmazását. A fióktelep belsõ ellenõre a befektetési vállalkozásokra
vonatkozó általános szabályok szerint mûködik, azzal az eltéréssel, hogy az
saját felügyelõ bizottság hiányában az alapító felügyelõ bizottságának és
igazgatóságának küldi meg a jelentéseit. Mivel szükséges az, hogy a belsõ
ellenõr megállapításairól szükség esetén a Felügyelet is értesülhessen, a
belsõ ellenõr jelentéseit szükség esetén, a Felügyelet felhívására a
fióktelepnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.
(A 15. §-hoz)
A Javaslat e §-a a fióktelepek miatti módosítást tartalmaz, mivel a
fióktelep alapítóját azonos helyzetbe hozza a magyarországi székhelyû
hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal.
(A 16. §-hoz)
A Javaslat a hatályos Épt. szabályozás kiegészítését tartalmazza, mivel a
tõkepiac transzparenciájának növelése érdekében nem csak a jegyzés lezárása,
hanem az aukció lebonyolítása után is nyilvánosságra kell hozni az eredményt.
(A 17. §-hoz)
A Javaslat e §-a a fióktelepek miatti módosítást tartalmaz, mivel a
fióktelep alapítóját azonos helyzetbe hozza a magyarországi székhelyû
hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal.
(A 18. §-hoz)
A Javaslat pontosítást tartalmaz atekintetben, hogy differenciál az egyes
kibocsátók között. Mivel a tõkemûveletekre vonatkozó devizaszabályok további
liberalizációjával összefüggésben egyes esetekben bejelentési kötelezettség
mellett lehet külföldi kibocsátó forintban denominált kötvényét belföldön
forgalomba hozni.
(A 19. §-hoz)
A Javaslat e §-a pontosító jellegû, a hatályos Épt. egyik értelemzavaró
(nyomdahibából eredõ) megfogalmazását pontosítja.
(A 20. §-hoz)
A Javaslat e §-a az Épt. XVI. fejezetének módosítását tartalmazza, ami
azért vált szükségessé, mert bevezetésre kerülnek a befektetési vállalkozások
és a hitelintézetek piaci kockázatának prudenciális szabályai, illetve a
tõkekövetelmények meghatározásának alapját jelentõ kereskedési könyv.
(A 21. §-hoz)
A piaci kockázatok meghatározása a kereskedési könyvhöz kapcsolódik. A
kereskedési könyv egy - az intézmény számviteli nyilvántartásától különbözõ -
nyilvántartás, amely a befektetési vállalkozás és a hitelintézet kereskedési
céllal tartott befektetési eszközökben fennálló piaci pozícióinak és
kockázatvállalásának nyilvántartására szolgál.
Kereskedési könyv vezetésére - a Felügyelet engedélye alapján - nem
köteles a hitelintézet, ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet
viszonylag kis mértékben végzi, ami abban nyilvánul meg, hogy a befektetési
szolgáltatási tevékenységbõl származó bevétele nem haladja meg a kapott
kamatok és kamatjellegû bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei,
az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó
bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységbõl
származó nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy a kereskedési könyvi
pozíciók és kockázatvállalások elõjeltõl független együttes összértéke nem
haladja meg a hárommilliárd forintot. Amennyiben a hitelintézet ezeket a
határértékeket egy naptári éven belül egy alkalommal túllépi, de az
árbevételben a befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó árbevétel
aránya ekkor sem haladja meg a hat százalékot, vagy a kereskedési könyvi
pozíciók és kockázatvállalások elõjeltõl független együttes összértéke ekkor
sem haladja meg a négymilliárd forintot.
Nem adhat felmentést a kereskedési könyv vezetésének kötelezettsége alól
a Felügyelet olyan hitelintézetnek, amely korábban már kereskedési könyvet
vezetett.
A kereskedési könyvben azokat a pozíciókat, illetõleg
kockázatvállalásokat kell nyilvántartani, amelyek nem befektetési célokat
szolgálnak, hanem kereskedési célból kerültek az intézmény portfóliójába,
illetõleg azzal a céllal vásárolt meg az adott intézmény, hogy a vételi és
eladási ár különbsége, illetõleg a kamatlábváltozások révén, lehetõleg rövid
távon nyereséget realizáljon.
Ugyancsak a kereskedési könyvben kell nyilvántartani a nem teljesített
fizetésekkel, nyitva szállításokkal, visszavásárlási megállapodásokkal és
értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kockázatvállalásokat, továbbá minden
olyan pozíciót, amely a kereskedési könyvben szereplõ valamely tétel fedezeti
ügyleteként jelenik meg, valamint a kereskedési könyvben nyilvántartott
tételekhez közvetlenül kapcsolódó díjak, jutalékok, kamatok, osztalékok és az
elszámolóháznál elhelyezett letétek formájában megjelenõ kockázatvállalásokat.
A kereskedési könyvben kell szerepeltetniük a kereskedési könyv
vezetésére kötelezett hitelintézeteknek a treasury tevékenységük keretében
megszerzett pozíciókat, kockázatvállalásokat.
Valamely pozíció, illetõleg kockázatvállalás - attól függõen, hogy azt az
intézmény milyen céllal szerezte meg - kerülhet a kereskedési könyvbe,
illetõleg hitelintézet esetében maradhat a hagyományos banki nyilvántartások
része is.
Azt, hogy a pozíciókat, illetõleg kockázatvállalásokat a befektetési
vállalkozás, illetõleg a kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézet
milyen szempontok szerint sorolja a kereskedési könyvbe, illetõleg hagyja
figyelmen kívül a kereskedési könyv vezetésénél, az intézmény belsõ
szabályzata határozza meg. A szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy a
pozíciók és kockázatvállalások besorolásán mely esetekben, milyen feltételek
mellett lehet változtatni. A szabályzatot és annak módosításait a
Felügyeletnek meg kell küldeni. Amennyiben valamely pozíció, illetõleg
kockázatvállalás besorolását az intézmény megváltoztatja, errõl haladéktalanul
köteles értesíteni a Felügyeletet.
A Javaslat elõírja, hogy amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a
kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci
értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani. Mivel nem minden
pozíció, illetõleg kockázatvállalás piaci értéke állapítható meg naponta, a
kereskedési könyv vezetésére vonatkozó Kormány rendelet meghatározza azokat az
eseteket, amikor e követelménytõl el lehet tekinteni.
A befektetési vállalkozásnak és a kereskedési könyv vezetésére kötelezett
hitelintézetnek - ahhoz, hogy a kereskedési könyv vezetésére, illetõleg a
kereskedési könyv alapján a tõkeszükséglet megállapítására vonatkozó
elõírásoknak meg tudjon felelni - megfelelõ információs, nyilvántartási és
értékelési rendszerrel kell rendelkezni.
Elõírja a Javaslat, hogy a befektetési vállalkozásnak megfelelõ
kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkeznie, amire vonatkozóan külön
jogszabály határoz meg részletes szabályokat.
(A 22. §-hoz)
A befektetési társaság befektetési hiteleket is nyújthat. Ezek a
befektetési hitelek nem a kereskedési könyvben kerülnek nyilvántartásra, ezért
a befektetési hitelekhez kapcsolódó kockázatok értékelését, minõsítését a
befektetési társaság - a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatában
meghatározott módon - köteles elvégezni. Köteles a befektetési társaság minden
feltárható, minõsíthetõ kockázat fedezetére - ráfordításként elszámolt -
kockázati céltartalékot képezni.
(A 23. §-hoz)
A Javaslat pontosítja az általános tartalék képzésre vonatkozó
szabályozást.
(A 24. §-hoz)
A Javaslat meghatározza, hogy a befektetési vállalkozásnak az általa
végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelõ
nagyságú szavatoló tõkével kell rendelkeznie. A szükséges szavatoló tõke
összeg legalacsonyabb szintjét három tényezõ határozza meg: a jegyzett tõke
legkisebb összegeként elõírt tõkeösszeg, a kereskedési könyvben nyilvántartott
pozíciók, illetõleg kockázatvállalások fedezetére, az árfolyamkockázat, a
nagykockázat és a hitelezési kockázat fedezetére szükséges tõkeszükséglet
együttes összege, valamint az elõzõ üzleti évben felmerült mûködési költségek
összegének huszonöt százaléka. A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének
mindenkor el kell érnie az ezen tényezõk által meghatározott tõkeszükségletek
közül a legmagasabb összeget.
(A 25. §-hoz)
A Javaslat elõírja, hogy a befektetési vállalkozás, illetõleg a
kereskedési könyv vezetésére kötelezett hitelintézet - jogszabályban
meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani a kereskedési könyvben
nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetéhez szükséges tõke
összegét.
(A 26. §-hoz)
A Javaslat elõírja, hogy az egy ügyféllel szemben vállalt kockázatok
összértékének meghatározásánál az adott ügyfélhez, illetõleg ügyfélcsoporthoz
kapcsolódó, kereskedési könyvben szereplõ pozíciókat és kockázatvállalásokat
együttesen kell számításba venni. A kereskedési könyv vezetésére kötelezett
hitelintézet esetében a kereskedési könyv alapján számított kockázatokat, és a
hagyományos banki tevékenységbõl származó, ugyanazon ügyfélhez, illetõleg
ügyfélcsoporthoz tartozó kockázatokat együttesen kell figyelembe venni.
A nagykockázatra vonatkozó korlátozásokat a befektetési vállalkozás
túllépheti, ha a túllépést a kereskedési könyvben szereplõ pozíciók és
kockázatvállalások kockázatai eredményezik, és e többletkockázat fedezetére a
befektetési vállalkozás megfelelõ szavatoló tõkével rendelkezik. A
nagykockázatra vonatkozó határértékek túllépése esetén szükséges tõkeösszeg
mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(A 27. §-hoz)
A Javaslat a fióktelepeknek a hazai cégükkel való információs kapcsolat
biztosítása érdekében szükségük van arra, hogy bizonyos értékpapír-titoknak
minõsülõ adatokat külföldre juttassanak. Ez azonban csak meghatározott módon,
a magyar adatvédelmi szabályok legteljesebb betartásával történhet. A Javaslat
nem minõsíti az értékpapír-titok sérelemnek, ha a felügyeleti tevékenységhez
szükséges mértékben és módon a külföldi felügyeleti hatóság és az Állami Pénz-
és Tõkepiaci Felügyelet cserél adatot a nemzetközi együttmûködési
megállapodás alapján.
(A 28. §-hoz)
A Javaslat pontosítja az Épt. korábbi szabályait, így minden idegen
nyelvû irat benyújtásához mellékelni kell annak hiteles magyar nyelvû
fordítását.
(A 29. §-hoz)
A Javaslat a várható jogszabályi változások folytán elhagyja a
jogszabályok nevesített megjelölését és általánosságban ír elõ bejelentési
kötelezettséget arra az esetre, ha a befektetési szolgáltató ellen a
társasági, illetõleg a cégjog szabályai szerint az arra jogosított hatóság
felügyeleti eljárást kezdeményez.
Ugyanakkor a Javaslat az Épt. 127. §-át kiegészíti olyan bejelentési
kötelezettségek elõírásval, amelyeket kizárólag a fióktelepek kötelesek
teljesíteni, annak érdekében, hogy külföldön mûködõ alapítójuk helyzete
folyamatosan figyelemmel követhetõ legyen.
(A 30. §-hoz)
Figyelemmel arra, hogy a Javaslat kötelezõen elõírja a befektetési
vállalkozás tulajdonosai számára a tulajdonszerzés törvényi feltételeinek való
folyamatos megfelelést, meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy a
Felügyelet ezt a vállalkozás mûködése során bármikor ellenõrizhesse. A
Javaslat kötelezi a tulajdonost az ellenõrzéshez szükséges adatok átadására.
(A 31. § -hoz)
A Javaslat e §-a a fióktelepek miatti módosítást tartalmaz, a felügyeleti
biztos kirendelését lehetõvé teszi akkor is, ha a tulajdonosok mellett a
fióktelep alapítója nem tesz eleget a saját tõke elõírt szintre történõ
felemelési kötelezettségének.
(A 32. § -hoz)
A Javaslat a társasági törvény várható módosítása miatt a jelenleg
hatályos törvényre történõ konkrét hivatkozást elhagyja és azt a társasági
törvény általános megjelölésével helyettesíti.
(A 33-36. §-hoz)
A Javaslat több lényeges változtatást is eredményez a magyar befektetõ
védelmi rendszerrel kapcsolatosan.
A fióktelep formájában mûködõ befektetési vállalkozás a többi befektetési
vállalkozáshoz hasonlóan köteles csatlakozni a Befektetõ-védelmi Alaphoz (a
továbbiakban: Alap). Ennek elõírására azért van szükség, mert a különbözõ
országokban eltérõ biztosítási rendszerek mûködnek. Ezek az eltérések két
szempontból okozhatnak problémát. Egyrészt a magyarnál rosszabb biztosítással
rendelkezõ országok vállalkozásainál elõfordulhat, hogy a magyar befektetõk a
magyar biztosításhoz képest alacsonyabb összegû biztosításban részesülnének,
vagy egyáltalán nem részesülnének biztosításban. Amennyiben a fióktelepet
létesítõ befektetési vállalkozás a székhely szerinti országában kedvezõbb
biztosítási rendszer mûködik, akkor pedig ezek a befektetési vállalkozások
Magyarországon indokolatlan versenyelõnyhöz jutnának a magasabb biztosítási
összeg által nyújtott magasabb biztonság miatt. Mindezek következtében a
nemzetközi gyakorlatnak is megfelelõen a Javaslat kötelezõen írja elõ a
fióktelepek csatlakozását a magyar befektetõ védelmi rendszerhez. Ez annak
érdekében is történik, hogy így elkerülhetõek legyenek azok a nemzetközi
jogviták, amelyek az egyes országokban mûködõ biztosítások különbözõ
szabályozásaiból származhatnak. Az egyes országokban ugyanis lényeges
különbségek lehetnek a tekintetben, hogy az adott biztosítás kiterjed-e a
külföldön létesített fióktelepek által nyújtott szolgáltatásokból származó
követelésekre is.
A Javaslat pontosítja az Alap tagja által az Alaphoz történõ csatlakozás
idõpontját és elrendeli annak nyilvános közzétételét is.
A Javaslat az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök jelentõs mértékû
bõvítését teszi lehetõvé szükséghelyzet esetére azzal, hogy a rendkívüli
befizetési kötelezettség mértékét az eddigi maximum kétmillió forintos
összegrõl a tag által fizetendõ éves díj mértékének háromszorosára engedi
felemelni és ezáltal arányosabbá is teszi.
A tag kizárásával kapcsolatos módosító rendelkezések a hatályos törvényi
szöveg pontosítását szolgálják többek között azzal, hogy egyértelmûen
meghatározzák az Alap tagjának tagsági viszonya mely napon szûnik meg
tevékenységi engedélyének a Felügyelet által történõ visszavonása esetén.
(A 37. §-hoz)
Az univerzális bankrendszerre történõ áttérés jegyében a Javaslat lehetõvé
teszi, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató bank, illetve
fióktelepe útján a külföldi hitelintézet a tõzsde teljes jogú tagja lehessen.
(A 38. §-hoz)
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy elszámolóházi tevékenységet erre jogosított
külföldi vállalkozás Magyarországon fióktelep formájában folytathasson. Ennek
érdekében részletesen meghatározza az elszámolóházi fióktelep engedélyezésének
feltétel rendszerét. Ez lényegét tekintve megegyezik azokkal a
követelményekkel, amelyeket a javaslat a befektetési vállalkozások
fióktelepének engedélyezési feltételeként ír elõ. Ezen túlmenõen - az
elszámolóházi fióktelep szabályozásának beillesztése érdekében - a Javaslat az
Épt.-nek az elszámolóház engedélyezési feltételeit tartalmazó 209. §-át
szerkezetileg is átrendezi.
(A 39. §-hoz)
A Javaslat kifejezetten pontosító jellegû az összeférhetetlenségi
szabályok tekintetében, amikor egyértelmûvé teszi, hogy a befektetési
vállalkozásnak sem a vezetõ állású személye, sem az üzletkötõje más
befektetési vállalkozásnál ilyen tevékenységet nem végezhet.
(A 40. §-hoz)
Mivel jelenleg az értékpapír forgalmazói vizsga követelményei a piaci
viszonyok és a szabályozás gyors és nagymértékû változásai miatt nem
meghatározottak, indokolt, hogy a vizsga letételére elõírt határidõt a törvény
további egy évvel meghosszabbítsa.
(A 41-42. §-hoz)
A Javaslat az idõ közbeni jogszabályi változásokra, illetve a már
beterjesztett törvényjavaslatokra figyelemmel a törvényben alkalmazott
jogszabály megjelöléseket, illetõleg fogalmakat oly módon cseréli ki, hogy
azok késõbbi jogszabály módosítástól függetlenül alkalmazhatók legyenek.
(A 43. §-hoz)
A Javaslat a Kormánynak adott felhatalmazások körét bõvíti a befektetési
vállalkozások piaci kockázatokhoz kapcsolódó prudenciális szabályozásához,
illetve az univerzális bankrendszer megteremtéséhez szükséges részletszabályok
kidolgozásának lehetõségével.
(A 44. §-hoz)
A Javaslat kibõvíti az Épt.-nek a jogszabályok rövidítéseit tartalmazó
mellékletét a fióktelepek szabályozásáról szóló általános törvény
megnevezésével.
(A 45. §-hoz)
A Javaslat a befektetési vállalkozások szavatoló tõke elemeit kiegészíti
a kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkével, amely a járulékos tõkeelemek között
vehetõ figyelembe. Ugyancsak a járulékos tõkeelemek között kell figyelembe
venni az értékelési tartalékot.
A kiegészítõ alárendelt kölcsöntõke az alárendelt kölcsöntõkétõl abban
különbözik, hogy eredeti futamideje legalább két év, szemben az alárendelt
kölcsöntõke ötéves futamidejével, továbbá hogy a szavatoló tõkébe beszámítható
összegét a lejáratot megelõzõen nem kell csökkenteni. A kiegészítõ alárendelt
kölcsöntõke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és
kockázatvállalások kockázatainak fedezetére vehetõ számításba.
Az évközi negatív eredmény összegével az alapvetõ tõkeelemeket csökkenteni
kell.
Elõírja a Javaslat, hogy az alárendelt kölcsöntõke szavatoló tõkébe
beszámított összege nem haladhatja meg az alapvetõ tõkeelemek ötven
százalékát, továbbá, hogy a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és
kockázatvállalások kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tõkében a
járulékos tõkeelemek csak olyan mértékben vehetõk figyelembe, hogy azok
összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett
alapvetõ tõkeelemek százötven százalékát.
(A 46. §-hoz)
A Javaslat jelentõs változásokat ír elõ mind a tevékenységek végzésének
feltételeiben, mind a tevékenység végzésére jogosult intézményrendszer
összetételében. A végrehajthatóság és a felkészülési idõ biztosítása érdekében
a hatálybalépést fokozatosan írja elõ.
(A 47. §-hoz)
A Javaslat módosítja a befektetési alapokról szóló törvényt alapvetõen
annak érdekében, hogy a befektetési alapkezelési tevékenységet folytató cégek
biztonságossága növekedjen. Ennek leglényegesebb rendelkezése, hogy a
befektetési alapkezelési tevékenységet kizárólag részvénytársasági formában
mûködõ cégnek teszi lehetõvé, és az alaptõke követelményt húsz millió forintra
emeli fel, az eddigi öt millió forint törzstõke, illetve tíz millió forint
alaptõke szinthez képest.
(A 48. §-hoz)
A Javaslat két irányban módosítja az árutõzsdérõl szóló törvényt.
Egyrészt pontosítja azon áruk körét, amelyek az árutõzsdén forgalmazásra
kerülhetnek, másrészt lehetõvé teszi azt, hogy külföldi székhelyû vállalkozás
- ha az egyéb törvényi feltételeknek megfelel - fióktelepe útján az árutõzsde
tagja lehessen és ott tõzsdeügynöki tevékenységet folytathasson.
(A 49 -50. §-hoz)
A Javaslat a kötvényrõl, illetve a letéti jegyrõl rendelkezõ
jogszabályokat módosítja, lehetõvé téve a fióktelepek számára a kötvény,
illetõleg letéti jegy kibocsátása útján történõ forrásszerzést.
(Az 51. §-hoz)
A Javaslat e szakasza az Épt. egyes rendelkezéseit hatályon kívül
helyezi, mivel ezek a szabályok az univerzális bankrendszerre való áttérés
következtében túlhaladottá válnak.
Eleje Honlap