1
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÖNKORMÁNYZAT
ALAPSZABÁLYA
TARTALOMJEGYZÉK
I. Általános rendelkezések
II. A Közgyûlés
III. A biztosítási képviselô
IV. Tisztségviselôk
V. Tagozatok, bizottságok
VI. A Koordináló Testület
VII. Helyi-területi testületek
VIII. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat igazgatási szervei
IX. Az Önkormányzatok együttmûködése, szövetsége
X. Záró rendelkezések
1.sz. melléklet: A biztosítási képviselôk jövedelem- és költségtérítésének,
valamint tiszteletdíjának megállapítása
2.sz. melléklet: Az OEP szakigazgatási szervei
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat
Alapszabálya
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a társadalombiztosítás egészségbiztosítási
ágazatának társadalmi irányítását, mûködtetését és fejlesztését szolgálja. Az
önkormányzatiság elve egyidejûleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát
és érdekérvényesítési lehetõségeit, valamint az állami felelõsség
érvényesülését. E célok megvalósítása érdekében a társadalombiztosítás
önkormányzati igazgatásáról szóló többször módosított 1991. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban Öit.) alapján az Egészségbiztosítási Önkormányzat az
alábbi Alapszabályt alkotja meg.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szervezet neve: Egészségbiztosítási Önkormányzat
2. Székhelye: 1139 Budapest, Váci út 73/a
3. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a biztosítási ellátásokra jogosultak és
a járulékfizetõ munkáltatók képviselõibõl (a továbbiakban: biztosítási
képviselõ) alakult testület.
4. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) jogi
személy.
5. Az Önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli.
6. Az Önkormányzat megbízatása 2000. január 1-jéig tart.
7. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre:
a. közremûködik a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában,
b. önállóan gazdálkodik az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó
vagyonnal,
c. rendelkezik az önkormányzati tulajdonnal,
d. kialakítja szervezetét és mûködési rendjét, irányítja igazgatási
szerveit,
e. szövetségre léphet más biztosítási önkormányzattal, együttmûködhet
külföldi társadalombiztosítási önkormányzatokkal és nemzetközi
szervezetekkel.
8. Az Önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási Alapból fedezett
társadalombiztosítási ellátásokra és térítésekre terjednek ki.
9. Az Önkormányzat számára feladat- és hatáskört törvény, illetõleg törvény
felhatalmazása alapján az Önkormányzat Alapszabálya állapíthat meg.
II. A KÖZGYÛLÉS
10. A Közgyûlés az Önkormányzat legfôbb szerve. Az Önkormányzat feladat- és
hatásköre a Közgyûlést illeti meg. A Közgyûlés egyes hatásköreit -
törvényben meghatározott esetekben - szerveire átruházhatja. A
feljogosított szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább.
11. A Közgyûlés 48 biztosítási képviselôbôl áll, közülük 24 fô a biztosítási
ellátásra jogosultak képviselôje. A munkáltatók biztosítási képviselôinek
száma 24 fô azzal, hogy ebbôl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók
képviseletét közvetlenül 4 fô látja el.
12. Új képviselô delegálása esetén a képviselô mandátumának érvényességét a
Közgyûlés állapítja meg. A mandátum elôzetes megvizsgálását a Közgyûlés
állandó bizottsága, az Etikai Bizottság végzi.
A KÖZGYÛLÉS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
13. A Közgyûlés hatáskörébe tartoznak az Öit. 9. §-ban, továbbá az
Államháztartási Törvényben, a költségvetési törvényekben és a hatályos
egyéb törvényekben az Önkormányzat részére meghatározott feladatok.
A törvényekben meghatározott feladatokon túl a Közgyûlés:
a. megalkotja az Ügyrendjét, Vagyongazdálkodási Szabályzatát,
Etikai és Összeférhetetlenségi Szabályzatát, valamint a Területi Egé
szségbiztosítási Bizottságok Mûködési Szabályzatát, szükség esetén egyéb
szabályzatokat is alkothat,
b. dönt a képviselôket megilletô költségtérítésrôl, jövedelemtérítésrôl,
valamint az elnök, alelnök, a bizottságok, tagozatok elnökeinek és tag
jainak tiszteletdíjáról,
c. az igazgatási feladatok ellátásáról félévente írásban beszámoltatja a
fôigazgatót, valamint a fôigazgatónak - adott témákban - a Közgyûlés
határozata alapján egyedi beszámolási kötelezettséget is elôírhat.
d. megválasztja a négy fô állandó jegyzôkönyv hitelesítôt.
A KÖZGYÛLÉS MÛKÖDÉSE
14. A Közgyûlés szükség szerint, de legalább kéthavonta tartja üléseit. Az
összehívott Közgyûlés lemondásáról csak az a személy vagy testület
dönthet
- az ok megjelölése mellett - aki az összehívásról döntött.
15. A Közgyûlés féléves munkaprogram alapján tevékenykedik. Ennek ter-vezetét
- a Koordináló Testület véleményének figyelembevételével - az elnök
terjeszti a Közgyûlés elé.
16. A Közgyûlés ülését az elnök, akadályoztatás esetén az alelnök hívja össze.
Az ülést összehívó értesítésnek tartalmaznia kell az ülés idôpontját,
helyszínét, a javasolt napirendet. Az értesítést és az elôterjesztéseket az
ülést megelôzôen 8 nappal meg kell küldeni a biztosítási képviselôk, a
Kormány kijelölt tagja, az Állami Számvevôszék és a Felügyelô Bizottság
tagjai számára.
17. A Közgyûlés ülését az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) vezeti.
18. A Közgyûlésen az Öit-ben elôírtakon túl tanácskozási joggal részt vesznek:
- az Állami Számvevôszék képviselôje,
- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (továbbiakban: OEP)
fôigazgató-helyettesei,
- a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke (alelnöke),
- az Országos Nyugdíjbiztosítási Fôigazgatóság fôigazgatója
(helyettese),
- a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok elnökei (alelnökei)
- az egyes napirendi pontok szakértôi.
A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak igazgatói állandó meghívottak.
19. A Közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a biztosítási képviselôk
legalább kétharmada jelen van. A határozatképességet az ülés megkez-désekor,
valamint minden határozathozatalnál meg kell állapítani. Jelenlévônek kell
tekinteni azt a képviselôt, aki az ülésteremben tartózkodik és képviselôi
kötelezettségének eleget tesz.
Ha a Közgyûlés határozatképtelen, 8 napon belül újra össze kell hívni.
20. A Közgyûlés határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlôség esetén az
elnök szavazata dönt.
21. A jelenlévô biztosítási képviselôk kétharmadának egyetértô szavazata
szükséges:
- az Alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, illetôleg
módosításához,
- a társadalombiztosítás vagy az egészségbiztosítás átfogó
fejlesztésére, törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek,
költségvetés, zárszámadás, pótköltségvetés elfogadására
vonatkozó javaslathoz,
- az Önkormányzat elnöke és alelnöke, bizottsági elnök és alelnök,
valamint tagozat elnöke és alelnöke megválasztásához, illetôleg
visszahívásához,
- az OEP fôigazgatója és helyettesei kinevezéséhez, illetôleg
felmentéséhez,
- Felügyelô Bizottsági tag visszahívásának kezdeményezéséhez,
- a biztosítási képviselôkre vonatkozó összeférhetetlenség
megállapításához,
- vagyongazdálkodással kapcsolatos elôterjesztések elfogadásához, a
Vagyongazdálkodási Szabályzatban foglaltaknak megfelelôen.
22. A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselô, akinek
saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b)pont)
tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti.
A kizárási okot az érintett képviselô a napirend tárgyalása elôtt köteles
bejelenteni, amelyet a Közgyûlés vita és szavazás nélkül tudomásul vesz.
Kizárási ok megállapítását bármelyik képviselô kezdeményezheti. A kizárási
okról - az Etikai Bizottság elôzetes vizsgálatát követôen - a Közgyûlés
dönt.
A határozatképesség szempontjából az e pont szerint a döntéshozatalból
kizárt képviselôt is jelenlévônek kell tekinteni.
23. A Közgyûlés határozatait nyílt szavazással hozza.
24. Bármelyik képviselô indítványozhatja a névszerinti, illetve titkos
szavazás elrendelését.
25. A Közgyûlés ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendelését az elnök, bármelyik
képviselô, valamint az OEP fôigazgatója indítványozhatja, zárt ülést a
Közgyûlés határozata alapján lehet elrendelni. Zárt ülés elrendelése esetén
az ülésen a biztosítási képviselôkön kívül csak az Öit. szerint tanácskozási
joggal rendelkezôk, valamint az Állami Számvevôszék képviselôje, illetve az
OEP fôigazgatóhelyettesei vehetnek részt.
26. A Közgyûlés ülésérôl hang- és képfelvételt, illetôleg ennek alapján
szószerinti jegyzôkönyvet kell készíteni. A Közgyûlésrôl készült jegy-
zôkönyvbe a képviselôk, valamint a Felügyelô Bizottság tagjai
betekinthetnek, illetôleg arról másolatot kérhetnek.
27. A képviselôknek, a Felügyelô Bizottságnak, az Állami Számvevôszéknek, az
OEP fôigazgatójának a Közgyûlés határozatait az ülést követô 8 napon belül
meg kell küldeni.
28. A Közgyûlés ülésérôl készült jegyzôkönyvet és az elfogadott határozatokat
az üléstôl számított 8 napon belül meg kell küldeni az Öit.-ben megjelölt
kormánytagok részére.
29. A jegyzôkönyvet a levezetô elnök és a biztosítási képviselôk közül a
Közgyûlés által választott négy állandó hitelesítô közül kettô írja alá.
30. A biztosítási képviselôk munkáját, valamint a testületek mûködését az OEP
fôosztályaként mûködô Önkormányzati Titkárság (a továbbiakban: Titkárság)
segíti. A Titkárság munkavállalóit közgyûlési határozattal meghatározott
létszámkeretek között - az elnök megkeresésére - az OEP fôigazgatója nevezi
ki és hívja vissza, illetve a kinevezéssel egyidejûleg kirendeli
munkavégzésre. A Titkárságon dolgozó munkavállalók (köztisztviselôk) felett
a munkáltatói jogokat a Ktv. 71.§ (2) a./pont, valamint a Munka
Törvénykönyve 106.§-ának elôírásai alapján az elnök gyakorolja.
A Titkárság munkáját az elnök és az alelnök munkamegosztásban irányítja,
részletes mûködési szabályait pedig az OEP Szervezeti és Mûködési
Szabályzata tartalmazza.
31. A Titkárság feladatai:
- a Közgyûlés és a bizottságok szervezési, technikai és egyéb feltételeinek
biztosítása adminisztratív titkárok segítségével,
- a közgyûlési és bizottsági iratok nyilvántartása és kezelése,
- az Önkormányzat pénzügyi és egyéb adminisztrációjának ellátása,
- a Határozatok (állásfoglalások) Gyûjteményének folyamatosan vezetése.
32. A Közgyûlés mûködésének részletes szabályait az Ügyrend határozza meg.
III. A BIZTOSÍTÁSI KÉPVISELÔ
33. Biztosítási képviselô választójoggal rendelkezô magyar állampolgár lehet.
A biztosítási képviselô megbízását személyesen teljesíti.
34. A biztosítási képviselô köteles haladéktalanul bejelenteni a Közgyûlés
elnökének, ha vele szemben az Öit. alapján összeférhetetlenségi ok merül
fel.
Az összeférhetetlenség megállapítását bármelyik képviselô, illetve a
Felügyelô Bizottság is kezdeményezheti. A bejelentést a Közgyûlés elnökéhez
kell megtenni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok az elnök, alelnök
személyét érinti, a bejelentést közvetlenül az Etikai Bizottsághoz kell
eljuttatni.
Az összeférhetetlenség megállapításáról - az Etikai Bizottság elôzetes
vizsgálatát követôen - a Közgyûlés dönt.
35. A biztosítási képviselô az egészségbiztosítás általános érdekeit figye-
lembevéve, a törvények és belsô szabályzatok rendelkezéseit betartva köteles
legjobb tudása és lelkiismerete szerint képviselni a biztosítottak és
járulékfizetôk biztosítási érdekeit.
36. A biztosítási képviselô rendszeresen részt vesz a Közgyûlés, illetve azon
testületeinek munkájában, amelyekbe megválasztották.
Ennek során
- véleményével elôsegíti az önkormányzati célok elérését,
feladatainak megoldását,
- részt vesz a döntéshozatalban,
- javaslatot tehet a Közgyûlés napirendjére,
- részt vehet a különbözô testületek munkájában,
- önálló elôterjesztést tehet.
37. A biztosítási képviselô megválasztható az Önkormányzat elnökének,
alelnökének (továbbiakban: tisztségviselôk), illetve tagozat, állandó vagy
ideiglenes bizottság tagjának. A tisztségviselôk bizottsági tagnak nem
választhatók. A biztosítási képviselô egyidejûleg két állandó bizottság
tagja lehet, de az állandó bizottságok elnökei és alelnökei más bizottságba
tagként sem választhatók.
38. A biztosítási képviselô a Közgyûlésen napirenden kívül kérdést intézhet a
társadalombiztosítással összefüggô közérdekû témában az Önkormányzat
elnökéhez, illetve az OEP fôigazgatójához. A kérdést legalább 2 munkanappal
a Közgyûlést megelôzôen írásban el kell juttatni az Önkormányzat elnökéhez
és illetékesség esetén a fôigazgatóhoz is.
A válasz elfogadásáról a kérdezô képviselô a Közgyûlésen nyilatkozik, a
Közgyûlés pedig szótöbbséggel határoz. A választ a Közgyûlés napjától
számított 15 napon belül írásban is el kell juttatni a kérdezôhöz.
Amennyiben a Közgyûlés a választ nem fogadja el, a kérdést a következô
Közgyûlésen napirendre kell tûzni, az illetékes bizottság véleményének
meghallgatásával.
39. A biztosítási képviselô napirend elôtt kérdést intézhet a 18. pontban
hivatkozott és felsorolt személyekhez.
40. A biztosítási képviselô az OEP szervezeti egységeitôl - ide nem értve az
Önkormányzat Titkárságát -, területi igazgatási szerveitôl a fôigazgató
egyidejû értesítése mellett írásban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a
képviselônek soron kívül írásban meg kell adni.
41. A biztosítási képviselôt - jogállását tanúsító - igazolvánnyal kell
ellátni, melyet megbízatásának megszûnésekor vissza kell vonni.
42. A biztosítási képviselô a tudomására jutott szolgálati titkot köteles meg-
ôrizni.
43. A biztosítási képviselônek a testületi üléseken való részvétel miatt
kiesett jövedelmét, továbbá a képviselôi megbizatás ellátásával kapcsolatos
egyéb költségeit az Önkormányzat megtéríti.
44. A Közgyûlés tisztségviselôit, az állandó bizottságok, valamint a tago-
zat(ok) tagjait megbízatásuk idôtartama alatt tiszteletdíj illeti meg.
45. A jövedelem- és költségtérítés, valamint a tiszteletdíj megállapításának
szabályait az 1. sz. melléklet tartalmazza.
IV. TISZTSÉGVISELÔK
46. Az Önkormányzat választott tisztségviselôi: az elnök és az alelnök.
47. Az elnök az Egészségbiztosítási Alap védelme érdekében és az egész-
ségbiztosítás szakmai érdekeinek érvényesítéséért jogosult és köteles az
Öit-ben és az Alapszabályban meghatározott jogaival élni és kötelezettségét
teljesíteni. Az elnök e tevékenységéért a Közgyûlésnek felelôs.
48. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok megvalósításáról. Ennek
során:
· aláírásával hitelesíti a közgyûlési határozatokat, állásfoglalásokat és
biztosítja, hogy a közgyûlési dokumentumok a törvényben, az
Alapszabályban és a közgyûlési határozatban megjelölt szervekhez
rendszeresen és az elôírt idôben eljussanak,
· írásban meghatározza azokat a közgyûlési határozatokon alapuló, illetve
közgyûlési határozathozatalt célzó feladatokat, amelyeket a Közgyûlés
következô üléséig vagy meghatározott más idôpontig el kell végezni,
· a Közgyûlés munkaterve és határozatai alapján az Önkormányzat központi
választott szervei döntéseinek elôkészítésével, valamint a testületi
ülések elôkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési
feladatok tekintetében utasítást adhat az OEP fôigazgatójának.
49. Az elnök figyelemmel kíséri a Közgyûlés hatáskörébe tartozó feladatokra és
kötelezettségekre elôírt határidôket, folyamatosan segíti és ellenôrzi az
ehhez kapcsolódó elôkészítô munkát.
50. Az elnök a Közgyûlést és a Koordináló Testületet rendszeresen tájékoztatja
a testületi ülések közötti idôszakban végzett munkájáról.
51. Az elnök a Közgyûlés elôzetes tájékoztatása mellett írásban értesíti annak
a képviselônek a delegáló szervezetét, aki a Közgyûlés üléseirôl
rendszeresen igazolás nélkül távol marad.
52. Az elnök gondoskodik a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek
felhívásai és megkeresései alapján a szükséges intézkedések megtételérôl.
53. Az elnök javaslatára a Közgyûlés külön jóváhagyásával Ügyrendben
meghatározott kérdésekben feladatait - a fôigazgatót érintô elnöki utasítási
jog kivételével - megoszthatja az alelnökkel. Az alelnök ezen feladatok
ellátásáért - az elnök folyamatos tájékoztatása mellett - a Közgyûlésnek
felelôs.
V. TAGOZATOK, BIZOTTSÁGOK
54. A Közgyûlés a biztosítási képviselôkbôl biztosítási alágazatok vagy
szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat.
55. Tagozat(ok) létrehozásáról, létszámáról, összetételérôl, mûködési
rendjérôl a Közgyûlés dönt.
56. A Közgyûlés a biztosítási képviselôkbôl és más felkért személyekbôl
állandó bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságok javaslatára a
Közgyûlés az érintett bizottság tagjaiból albizottság(ok)at alakíthat.
A Közgyûlés ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.
57. A bizottságba felkért személyekre a biztosítási képviselôkre vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályok érvényesek.
58. Az állandó bizottságok taglétszámának alsó határa 5 fô, felsô határa 16
fô, ezen belül a biztosítási képviselôk létszáma 5-11 fô. A felkért
bizottsági tagok száma nem haladhatja meg a bizottság taglétszámának
egyharmadát. A bizottságok eseti külsô szakértôt is alkalmazhatnak, melynek
feltételeirôl az Ügyrend rendelkezik.
59. A bizottságok összetételérôl, mûködési rendjérôl a Közgyûlés dönt.
Bizottsági elnök, alelnök csak biztosítási képviselô lehet.
60. A bizottságok ülései a képviselôk számára nyilvánosak.
61. A bizottságok részt vesznek a Közgyûlés döntéseinek elôkészítésében, a
jogszabály- tervezeteknek az Önkormányzat hatáskörébe tartozó
véleményezésében, illetôleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok
kialakításában. A bizottságok közvetlen munkakapcsolatot tartanak a szakmai
titkárok útján az OEP fôosztályaival.
62. A Közgyûlés elé csak olyan elôterjesztés kerülhet, amelyet elôzetesen az
adott témában illetékes bizottság már véleményezett.
63. Amennyiben elôzetes bizottsági véleményezésre nincs mód, errôl a bizottság
elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a Közgyûlés elnökét. Az elnök
tájékoztatása alapján a Közgyûlés dönt arról, hogy bizottsági vélemény
hiányában tárgyalja-e az elôterjesztést.
64. Az Önkormányzat az Alapszabály elfogadásakor az alábbi állandó
bizottságokat hozza létre:
· Biztosításpolitikai és Stratégiai Bizottság
· Etikai Bizottság
· Finanszírozási Bizottság
· Gyógyszerügyi és Gyógyászati Segédeszköz Bizottság
· Informatikai Bizottság
· Jogi és Ügyrendi Bizottság
· Költségvetési Bizottság
· TEB Koordinációs Bizottság
· Vagyongazdálkodási Bizottság
A Közgyûlés további állandó bizottságokat hozhat létre, meglévôket
összevonhat, szétválaszthat, illetve szüntethet meg.
65. Az Etikai Bizottság tagja csak biztosítási képviselô lehet.
66. A szakmai tagozatok és állandó bizottságok mellé munkájuk segítése
céljából a fôigazgató az Önkormányzat elnökének egyetértésével szakmai
titkárokat biztosít.
VI. A KOORDINÁLÓ TESTÜLET
67. A Közgyûlés ülései közötti idôszakban a Közgyûlés elôkészítése, a
közgyûlési döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése, a bizottsági munka
összehangolása és a választott tisztségviselôk munkájának segítése érdekében
az Önkormányzat elnökébôl, alelnökébôl és az állandó bizottságok elnökeibôl
álló Koordináló Testület mûködik.
68. A Koordináló Testület szükség szerint, de legalább kéthetenként ülésezik.
Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és
vezeti.
69. A Testület az Öit-ben elôírt hatáskörében többségi szavazattal alakítja ki
álláspontját, döntéseit. Tagjai kétharmadának indítványára a Közgyûlést
össze kell hívni.
70. A Koordináló Testület a Közgyûlést megelôzôen áttekinti a lejárt
határidejû határozatok végrehajtását és a következô Közgyûlés elôkészítését,
ezekkel összefüggésben a testület tagjai az elnöktôl és a fôigazgatótól
tájékoztatást kérhetnek.
71. A Koordináló Testület mûködésének részletes szabályait az Ügyrend
tartalmazza.
VII. HELYI-TERÜLETI TESTÜLETEK
72. Az Önkormányzat helyi-területi testületei a Területi Egészségbiztosítási
Bizottságok (továbbiakban: TEB-ek). A TEB-ek az igazgatási szervek területi
(ágazati) rendszerének megfelelôen a Közgyûlés határozatával jönnek létre.
73. A TEB-ek létszáma 24 fô - kivétel a Vasutas Egészségbiztosítási Bizottság,
melynek létszáma 12 fô -, tagjait az Önkormányzat Közgyûlésébe delegálási
joggal rendelkezô szervezetek - a közgyûlési arányok figyelembevételével -
delegálják. A TEB-ek tagjaik közül elnököt és alelnököt választanak.
A bizottsági hely mindaddig üres marad, amíg a delegálási joggal rendelkezô
országos képviselet nem él a delegálás jogával.
74. A TEB-ek fôbb feladatai:
· az Önkormányzat hatáskörébe tartozó rendelkezések, jogszabály-
tervezetek véleményezése,
· közremûködik a Közgyûlés határozatainak helyi megismertetésében és
képviseletében,
· javaslataival, véleményével és észrevételeivel segíti a területi
igazgatási szervek munkáját,
· figyelemmel kíséri és vizsgálja a területi sajátosságokat a
biztosítottak, járulékfizetôk érdekében,
· a fôigazgató felkérése alapján elôzetesen véleményt nyilvánít a helyi
igazgatási szerv vezetôjének (helyettesének) kinevezésérôl.
75. A TEB-ek elnökei, távollétükben alelnökei állandó meghívottként ta-
nácskozási joggal részt vesznek a Közgyûlés ülésein.
76. A TEB-ek mûködésének feltételeit a területileg illetékes igazgatási szerv
biztosítja.
77. A Közgyûlés évente áttekinti a TEB-ek mûködésének tapasztalatait és
értékeli tevékenységüket.
78. A TEB-ek mûködésének részletes szabályait a Közgyûlés állapítja meg.
VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖNKORMÁNYZAT
IGAZGATÁSI SZERVEI
79. Az Önkormányzat igazgatási feladatait és az egészségbiztosításhoz tartozó,
jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a Közgyûlés irányítása
alatt álló hivatali szervezet végzi.
80. Az Önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár.
81. Az OEP jogi személy, élén a Közgyûlés által határozatlan idôre kinevezett
fôigazgató áll.
82. Az Önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai közszolgálati
jogviszonyban állnak, összeférhetetlenségi szabályaik ennek megfelelôen
alakulnak, tulajdonosi képviselettel nem bízhatók meg.
83. A fôigazgató feladata és hatásköre:
a. elkészíti az OEP szervezeti és mûködési szabályzatát és jóváhagyásra
benyújtja a Közgyûlésnek,
b. félévente beszámol a Közgyûlésnek az igazgatási feladatok
ellátásáról, valamint közgyûlési határozat alapján egyéb kérdésekrôl,
c. tanácskozási joggal részt vesz az Önkormányzat testületi ülésein,
d. írásban indítványozhatja a Közgyûlés összehívását,
e. további feladat- és hatáskörét az OEP szervezeti és mûködési
szabályzata tartalmazza.
84. Az OEP igazgatási szerveit az Alapszabály 2. sz. melléklete tartalmazza.
IX. AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYÜTTMÛKÖDÉSE, SZÖVETSÉGE
85. Az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a közös
érdekek képviseletére és védelmére:
- együttes közgyûlési döntés alapján szövetséget hozhatnak létre,
- megállapodhatnak a biztosítási képviselôk kétharmadának egyetértô
szavazatával, hogy meghatározott körben melyik Önkormányzat
képviseli a közös érdeket,
- egyes kérdésekben megállapodást köthetnek, Közgyûléseik közös
döntést hozhatnak,
- az Önkormányzatok bizottságai, koordináló testületei stratégiai és
konkrét ügyekben együttes ülést tarthatnak.
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
86. Az Önkormányzat Közgyûlése az Alapszabályt, annak 1. és 2. sz.
mellékletét az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. október 14-i ülésén
az EÖK 75.sz. (1997.10.14.1/1.sz.H.) határozatával elfogadta, és a
társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggô egyes törvények
módosításáról szóló 1997. évi XLVIII. tv. 17. § (5) bekezdésében
foglaltaknak megfelelôen benyújtja az Országgyûlésnek jóváhagyásra.
Budapest, 1997. december 16.
Dr. Kovács Pál
elnök
1. sz. melléklet
A biztosítási képviselôk jövedelem- és költségtérítésének, valamint
tiszteletdíjának megállapítása
1. A biztosítási képviselônek a testületi üléseken való részvétel miatt
kiesô jövedelmét az Önkormányzat megtéríti. A jövedelemkiesést igazolni kell.
Az igazolás és megtérítés részletes szabályait az Ügyrend tartalmazza.
2. A biztosítási képviselônek megbízatásának ellátásával járó, igazolt
költségeit az Önkormányzat megtéríti. Az igazolás és megtérítés részletes
szabályait az Ügyrend tartalmazza.
3. A tisztségviselôket, az állandó bizottságok, tagozatok tagjait
megbízatásuk idôtartamára havonta az alábbi tiszteletdíj illeti meg:
- elnök, alelnök: a mindenkori köztisztviselôi illetményalap hatszorosa,
- bizottsági, tagozati elnökök: a mindenkori köztisztviselôi
illetményalap három és félszerese,
- bizottsági, tagozati alelnökök: a mindenkori köztisztviselôi
illetményalap másfélszerese,
- bizottsági, tagozati tagok: a mindenkori köztisztviselôi illetményalap
egyszerese, többszörös tagság esetén másfélszerese.
A tiszteletdíjra vonatkozó egyéb szabályokat - beleértve a tiszteletdíj
csökkentését vagy megvonását - az Ügyrend állapítja meg.
4. A Közgyûlés elnökét és alelnökét gépkocsi használat illeti meg.
5. A tiszteletdíjban részesülô biztosítási képviselôk részére
jövedelemtérítés nem fizethetô.
2. sz. melléklet
AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR
IGAZGATÁSI SZERVEI
MEGYEI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRAK
Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
7645 Pécs, Nagy Lajos kir. útja 3.
Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
6000 Kecskemét, Kurucz krt. 16.
Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
5600 Békécsaba, Luther u. 3.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
3530 Miskolc, Mindszent tér 3.
Fõvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
1081 Budapest, Fiumei út 19/a.
Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
6726 Szeged, Bal fasor 17-21.
Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
8000 Székesfehérvár, József Attila u. 42.
Gyõr-Moson-Sopron Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
9023 Gyõr, Szabolcska M. u. 1/a.
Hajdú-Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
4026 Debrecen, Darabos u. 9-11.
Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
3300 Eger, Eszterházy tér 4.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
5000 Szolnok, Mikszáth K. u. 3-5.
Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
2800 Tatabánya I. ker. Népház u. 12.
Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
3100 Salgótarján, Mérleg u. 2.
Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
7400 Kaposvár, Bajcsy Zs. u. 28.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7.
Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
7100 Szekszárd, Mártírok tere 19-21.
Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
9700 Szombathely, Szily J. u. 30.
Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
8200 Veszprém, Óvári Ferenc u. 5-7.
Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 9-11.
ORSZÁGOS HATÁSKÖRÛ IGAZGATÁSI SZERVEK
Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság
1142 Budapest, Teleki Blanka u. 15-17.
Országos Orvosszakértõi Intézet
1081 Budapest, Fiumei út 19/a.
Újságíró Tagozat
1062 Budapest, Andrássy út 101.
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÖNKORMÁNYZAT
FELÜGYELÕ BIZOTTSÁGÁNAK
ÜGYRENDJE
Készült
a Társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló
1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított
1991.évi LXXXIV. törvény alapján
Elfogadva: EFB-2/025/1997. (1997. október 10.) sz. határozattal
Módosítva: EFB-3/005/1998. (1998. február 03.) sz. határozattal
dr. Menich Péter
soros elnök
TARTALOMJEGYZÉK
1. A Felügyelõ Bizottság jogállása, feladata és hatásköre
2. A Felügyelõ Bizottság szervezete
3. A Felügyelõ Bizottság tagjainak jogállása, felelôssége
4. A Felügyelõ Bizottság Elnökének jogállása, felelôssége
5. A Felügyelô Bizottság üléseinek szabályai
6. A Felügyelô Bizottság ellenõrzési feladatainak rendje
7. A Felügyelô Bizottság mûködésének személyi és tárgyi feltételei
8. A A Felügyelô Bizottság mûködési költségvetése
9. Titoktartási kötelezettség
10. A Felügyelô Bizottság iratkezelése, iratmegõrzése
11. A Felügyelô Bizottság ügyrendjének módosítása
12. A Felügyelô Bizottság ügyrendjének mellékletei
1.
A Felügyelõ Bizottság jogállása, feladata és hatásköre
1.1. A Felügyelõ Bizottság (a továbbiakban: FB) az Egészségbiztosítási
Önkormányzat (a továbbiakban: EBÖ) és szervei mûködésének független
ellenõrzési szervezete, amely az 1997. évi XLVIII. törvénnyel
módosított 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit) 11. §.
elõírásai szerint jött létre.
1.2. Az FB feladata az Öit. 12.§. (2),(3),(4),(5) bekezdése szerint az EBÖ
és szervei gazdálkodásának, illetõleg pénzügyi tevékenységének
folyamatos ellenõrzése. E feladatkörében az FB ellenôrzési jogköre
kiterjed: az EBÖ Közgyûlésre, a bizottságokra, a tagozatokra, a
Területi Egészsébiztosítási Bizottságokra (a továbbiakban: TEB-ek), a
Koordináló Testületre, továbbá az Országos Egészségbiztosítási
Pénztárra (a továbbiakban OEP), (a továbbiakban együtt: az EBÖ és
szervei), valamint
a.) az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E Alap) költségvetése
tervezésével, elfogadásával, végrehajtásával, a zárszámadással
összefüggô határozatokra, illetôleg egyéb döntésekre;
b.) E Alap költségvetésén belül a mûködési költségvetés teljesítésére;
c.) az önkormányzat és szervei, mint társadalombiztosítási
költségvetési szervek költségvetési gazdálkodására;
d.) az E Alapba tartozó vagyonnal való gazdálkodásra;
Az FB az ellenôrzés során azt vizsgálja, hogy az EBÖ és szervei
gazdálkodása és pénzügyi tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak, az
EBÖ alapszabályának, a gazdálkodásra, a pénzügyi rendre vonatkozó
szabályzatoknak, valamint a Közgyûlés határozatainak.
1.3. Az FB ellenôrzési tevékenysége során együttmûködik az Állami
Számvevôszékkel, a Kormánynak az önkormányzat és szervei törvényességi
ellenôrzésre kijelölt tagjaival, az önkormányzat és szervei törvényes
mûködésének ellnôrzésére jogosult egyéb szervekkel, továbbá az E Alap
mérlegét auditáló könyvvizsgálóval.
1.4. Az FB jogosult arra, hogy az EBÖ Közgyûlése elé kerülô feladatkörét
érintô, valamennyi elõterjesztést megtárgyalja és vizsgálatának
eredményét a Közgyûlés elé terjessze.
1.5 Az FB a feladatkörét érintôen, elõzetesen véleményezi az
EBÖ belsõ szabályzatait, vizsgálja azok összhangját az EBÖ-re
vonatkozó törvénnyel, és ellenõrzi azok végrehajtását.
1.6. Az FB tagjai tanácskozási joggal részt vesznek az EBÖ Közgyûlésén,
annak napirendjére indítványt tehetnek.
1.7. Az FB jogosult feladatai ellátásához szakértõket, illetve szakértõi
szervezeteket igénybe venni.
1.8. Az FB a hatáskörébe tartozó ügyekben végzett ellenõrzése során az EBÖ
és szervei irataiba, bizonylataiba korlátozás nélkül betekinthet,
azokról másolatokat készíthet, illetve az EBÖés szervei alkalmazásában
állóktól információt, felvilágosítást, jelentést kérhet. A vizsgálatba
bevont szervezet, személy köteles az FB-vel együttmûködni.
1.9. Az FB vizsgálatai során megállapított jogsértést az érintett
szervezet vezetõjének tudomására hozza és felszólítja a jogellenesen
mûködô szervet a jogszerû mûködés helyreállítására, illetôleg a
jogsértô döntés visszavonására. Ha a jogsértést nem a Közgyûlés követte
el és a felszólított szerv a jogszerû mûködést nem állítja helyre, az
FB kezdeményezi a Közgyûlés összehívását.
A Közgyûlés jogsértô döntése vagy mûködése esetén az FB köteles a
jogsértést a törvényességi ellenôrzést gyakorló szervnél jelezni.
1.10. Az FB jogait a hatáskörébe tartozó ügyekben testületileg vagy tagja
útján gyakorolja.
1.11. Az FB ellenôrzési tevékenységérõl félévente beszámolót készít, melyet
tájékoztatásul megküld az Országgyûlés illetékes bizottságainak, az
Állami Számvevôszéknek, a Közgyûlésnek, a törvényességi ellenôrzést
gyakorló minisztereknek (jelenleg: népjóléti miniszter,
pénzügyminiszter) továbbá az EBÖ-be delegálási joggal rendelkezô
szervezeteknek.
1.12. Az FB tagjainak tiszteledíját, valamint az FB mûködésének egyéb
költségeit az EBÖ mûködési költségvetésén belül, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetésérôl szóló
törvényben meghatározott elôirányzat fedezi. Az elôirányzat
felhasználásról az FB éves költségvetési tervet készít. Az FB mûködési
elôirányzatának felhasználását az E Alap éves zárszámadására vonatkozó
törvény - az EBÖ mûködési költségeire vonatkozó zárszámadáson belül -
elkülönítetten tartalmazza.
2.
A Felügyelõ Bizottság szervezete
2.1. Az FB testületének létszámára, tagjainak delegálására és
visszahívására, megbizatásának idejére, elnökének megválasztására,
illetõleg az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó elõírásokat az
Öit 11. §-a rögzíti.
2.2. Az FB 9 fôbôl álló testület, melynek 3 tagját a munkavállalói
szervezetek (1 fôt az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, 1 fôt a LIGA,
1 fôt az MSZOSZ), 3 tagját a munkáltató szervezetek (1 fôt az IPOSZ, 2
fôt a STRATOSZ), 3 tagját pedig a Kormány jelölte ki.
2.3. Az FB munkáját az FB közvetlen irányítása alá tartozó Felügyelô
Bizottság Titkársága (a továbbiakban:FBT) segíti elô.
2.4. Az FBT az OEP-en belül - 1998. január 1-jétôl - mûködô szervezeti
egység, amelynek feladata az FB mûködési feltételeinek közvetlen
biztosítása, az FB mûködésével összefüggô ügyviteli, iratkezelési
feladatok ellátása, az FB elnökének utasításai szerint az FB ülések
elôkészítése.
2.5. A Titkárság önálló bérgazdálkodó és ügykezelô egység, amely az OEP
szervezeti egységeként mûködik.
E szervezeti egység munkavállalóit FB határozat alapján - az
FB elnök megkeresésére - OEP fõigazgatója nevezi ki és hívja
vissza, illetve a kinevezéssel egyidejûleg kirendeli munkavégzésre az
FB Elnökének közvetlen irányítása alá. Az FBT szervezeti egységében
dolgozó köztisztviselõk felett a munkáltatói jogokat a Köztisztviselôk
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.71. §. (2) a) pont, valamint a
Munka Törvénykönyve 106. §-ának elõírásai alapján az FB Elnöke
gyakorolja.
2.6. Az FBT mûködési költségeinek forrását az OEP mûködési költségvetése
biztosítja, amelynek mértékére az FB a saját mûködési költségvetési
elõirányzatával egyidejûleg hoz határozatot.
2.7. Az FBT mûködésének fõ szabályait jelen ügyrend 1-es számú mellékletét
képezõ "Felügyelõ Bizottság Titkársága Szervezeti és Mûködési
Szabályzata" rögzíti.
3.
A Felügyelõ Bizottság tagjainak jogállása, felelôssége
3.1. Az FB tagját - jogállását tanúsító - igazolvánnyal kell ellátni, melyet
megbízásának megszûnésekor vissza kell vonni. Az FB tagja a törvényben
és az ügyrendben meghatározott jogosítványának gyakorlása során
igazolványát köteles felmutatni.
3.2. Az FB tag jogai:
-részt vehet és szavazhat az FB ülésein
-írásos és szóbeli elõterjesztéseket tehet az FB ülés
napirendjére, valamint a meghívottakra vonakozóan
-írásos és szóbeli indítványt, határozati javaslatokat tehet az FB-
nek
-napirend elõtti felszólalás jogával élhet
-betekinthet az EBÖ és szervei, valamint az FB bármely
dokumentumába
-írásos indoklással kezdeményezheti az FB összehívását
az 5.2. pont szerinti feltétel mellett
-az FB hatáskörébe tartozó vizsgálatokat, ellenõrzéseket
kezdeményezhet, azokban tevôlegesen részt vehet.
-tanácskozási joggal részt vehet az EBÖ Közgyûlésén,
annak napirendjére indítványt tehet
-részt vehet az EBÖ Koordináló Testülete, valamint
bizottságai,
tagozatai ülésein
3.3. Az FB tag kötelezettségei:
-köteles az FB ülésein - a meghívóban rögzített idôpontban
megjelenni és munkájában konstruktívan résztvenni
-köteles az FB üléseirõl történô távolmaradást bejelenteni és az
FB Elnökének indokolni
-köteles a személyével kapcsolatos összeférhetetlenséget az ok
bekövetkezése napját követô három napon belül az FB elnökének
bejelenteni
-köteles a személyével kapcsolatosan felmerült etikai
összeférhetetlenség esetén mandátumáról lemondani
-köteles az önkormányzat és szervei müködésével kapcsolatban
tudomására jutott jogsértésekrõl az FB-t tájékoztatni.
3.4. Az FB tagjának megbízatása megszûnik:
- az FB megbízatása lejártával,
- a tag halálával,
- lemondással,
- visszahívással,
- összeférhetetlenség megállapításával,
- az FB feloszlatásával.
4.
A Felügyelõ Bizottság Elnökének jogállása, felelôssége
4.1. Az FB elnöke a tagok közül jelölhetõ. A delegáló szervezetek közötti
jelölés joga egy-egy költségvetési év idõtartamára a Öit vonatkozó
elõírásai szerint az alakuló ülésen sorolással dôlt el. A sorsolás
eredményeként az FB törvényesen delegált tagjaiból az elnök jelölésére
1997. évre a Munkavállalói oldal, 1998. évre a Munkaadói oldal, 1999.
évre pedig a Kormány oldal jogosult.
4.2. Az adott költségvetési évben az elnök személyére a soros oldal
által tett javaslat alapján a tagok nyílt szavazással, egyszerû
többséggel választják meg az elnököt.
4.3 Az FB elnökének fõ feladatai
-koordinálja, szervezi és irányítja az FB munkáját
-képviseli az FB-t az EBÖ Közgyûlésén, az EBÖ Koordináló Testülete
ülésén, hatóság, bíróság és harmadik személy elõtt
-kapcsolatot tart az EBÖ törvényességi felügyeletét ellátó
szervekkel, az EBÖ elnökével, az OEP fõigazgatójával és a
könyvvizsgálóval,
-összehívja és vezeti az FB üléseit, gondoskodik az ülések
jegyzõkönyveinek szabályszerû vezetésérõl és hitelesítésérõl
- figyelemmel kiséri és gondoskodik az FB határozatainak
végrehajtásáról
-gondoskodik az FB féléves beszámolóinak összeállításáról
-összeférhetetlenség esetén kezdeményezi az érintett FB tag
visszahívását
-ismerteti az EBÖ Közgyûlésén az fB-nek az elôterjesztéssel
kapcsolatos döntéseit
-megvizsgálja és döntésre az FB elé terjeszti az ujonnan delegált
FB tag mandátumát
-indokolt esetben felhívja az FB tagot kötelezettségei
teljesítésére
-gondoskodik arról, hogy az FB tagok jogaikat gyakorolhassák
-az elnök akadályoztatása esetén - az adott költségvetési évben
soros delegáló oldalon belüli FB tagot - írásban megbízza a
helyettesítéssel, melyrõl az FB tagokat értesíti
-gyakorolja az FBT szervezeti egységében dolgozók felett a
munkáltatói jogokat
-képviseli az FB-t a mûködési költségvetését érintõ tárgyalásokon
-gyakorolja az FB kötelezettségvállalási és utalványozási jogait az
FB által megbízott tag (a 2.sz. melléklet szerinti) ellenjegyzési
jogosultsága mellett .
5.
Az Felügyelô Bizottság üléseinek szabályai
5.1. Az FB üléseit munkaterve alapján, illetve szükség szerint, de
legalább kéthetente tartja.
5.2. Az FB ülését soron kívül össze kell hívni, ha azt legalább két
tagja az ok és a cél megjelölésével kéri.
5.3. Az FB ülését annak elnöke, vagy megbízottja hívja össze.
5.4. Az FB üléséin az FB határozata alapján meghívottak is
résztvehetnek.
5.5. Az FB üléseire az adott napirendi ponthoz tartozó témával
kapcsolatban az ülésre meghívottak tájékoztatást adhatnak,
kérdésekre válaszolhatnak, de az FB érdemi vitájában és a
határozat hozatalban nem vehetnek részt.
5.6. Az FB ülései nem nyilvánosak.
5.7. Az FB tagoknak az értesítést a hely, az idõpont és a napirend
megjelölésével - a soronkívüli ülés kivételével - az ülés
idõpontját megelõzõen legalább 8 munkanappal, míg a napirenddel
kapcsolatos dokumentációt legalább 5 munkanappal korábban meg
kell kapniuk.
Soronkívüli ülés esetén a meghívót és a szükséges dokumentációt
az ülést megelõzõen legalább 2 nappal korábban meg kell
küldeni.
5.8. Soronkívüli ülés összehívása esetén a meghívóban fel kell
tüntetni a rendkívüli FB ülés kezdeményezõjét(it), valamint az
ülés összehívásának okát és célját.
5.9. Az FB ülését az elnök, akadályozatása esetén az általa - saját
oldalán belül - írásban megbízott FB tag (továbbiakban: elnök)
vezeti.
Az elnök gondoskodik jegyzõkönyv, hangfelvétel készítésérõl, az
FB határozatainak írásba foglalásáról és az érdekeltekhez - 8
napon belül - történõ eljuttatásáról.
5.10. Az FB határozatképes, ha ülésén a tagok kétharmada jelen van.
5.11. Az FB ülésének napirendjeit egyszerû szótöbbséggel állapítja
meg, ill. hagyja jóvá.
5.12. A jegyzõkönyvvezetô és hitelesítô személyérôl az elnök
javaslata alapján az FB dönt.
5.13. Az egyes napirendi pontok tárgyalásakor az elnök valamennyi
tagnak - szókérés sorrendjében köteles szót adni.
Az FB a hozzászólások idõtartamát egyszerû szótöbbséggel 2
illetve 3 perces hozzászólásokban maximálhatja.
5.14. Az FB üléseirõl jegyzõkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.
5. 15. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:
- az FB jelenlévô tagjainak nevét,
-az FB ülés helyét, és idejét, határozatképességét,
- a megtárgyalt napirendi pontok felsorolását,
- az FB elnökének, a jegyzõkönyv vezetõjének és a
hitelesítõjének nevét,
- a meghívottak nevét, és meghívotti minôségét
- az FB ülésen elhangzott indítványokat,
-a vita lényegét, az egyes felszólalók- kérés szerint
szószerinti - állásfoglalását, külön véleményeket,
- a határozatokat szószerinti megfogalmazásban,
- a szavazás arányát az egyes határozati javaslatokkal
kapcsolatban, az ellenszavazatok és a szavazástól tartózkodók
számát,
- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat, név szerinti
megjelöléssel.
-a jegyzôkönyvet az elnök, a hitelesítô és a jegyzôkönyvvezetô
írják alá.
A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól
való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a
tiltakozásra kifejezetten utalni szükséges, és kérni kell
annak jegyzõkönyvben történõ rögzítését.
5.16. Szószerinti jegyzôkönyvet kell az FB ülésérôl készíteni, ha
arról bármely tag javaslata alapján az FB egyszerû
szótöbbséggel dönt.
5.17. A jegyzõkönyvben név szerint rögzíteni kell azon FB-tag(ok)
véleményét, nyilatkozatát, aki, illetve akik a szavazáskor
kisebbségben maradtak.
A kisebbségben maradt FB tag, vagy tagok a jegyzõkönyvhöz
mellékeltethetik saját írásbeli nyilatkozatukat, ebben az
esetben a jegyzõkönyvben csak ezt a tényt kell rögzíteni.
5.18. Az FB határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással
hozza, kivéve a 11.2. pontban rögzített, az ügyrend
módosításával kapcsolatos határozatot.
Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
Az FB elnöke a tagok több, mint felének a kérésére
titkos szavazást is elrendelhet.
5.19. Az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozati
javaslatokat az elnök külön - külön szavaztatja meg, és minden
szavazás után megállapítja az elfogadás, illetve elutasítás
arányát.
5.20. A határozatnak szó szerint, a szavazás eredményének az 5.15.-
5.17. pontban rögzített formájában kell a jegyzõkönyvbe
kerülni.
5.21. A határozatokat évente újrakezdett, emelkedõ számsorrendben
kell nyilvántartani az év és EFB megjelöléssel (pl.: EFB-
2/025/1997.).
5.22. A határozatokat az FB valamennyi tagjának és - az FB
döntésétôl függõen - a döntésben érintett
személyeknek/intézményeknek legkésõbb az ülést követõ 8 napon
belül meg kell küldeni.
5.23. A hangfelvételek és jegyzôkönyvek archíválásának szabályait
a 3. sz. melléklet tartalmazza.
6.
A Felügyelô Bizottság ellenõrzési feladatainak rendje
6.1. Az FB ellenõrzéseit éves munkaterv alapján végzi. A munka- és
ellenõrzési terv összeállításánál kiemelt figyelmet fordít az
Állami Számvevõszék és a költségvetési beszámolót auditáló
könyvvizsgáló megállapításaira.
6.2. Az FB munka- és ellenõrzési tervének pontjaira, illetõleg
évközi módosítására minden FB tag tehet javaslatot.
6.3. Az FB éves munka és ellenõrzési tervének fejezetei:
a.) Az FB üléseinek tervezett idõrendje
b.) Az FB folyamatos vizsgálati tevékenysége
c.) Az FB célvizsgálatai
A b.) pont szerinti ellenõrzési tevékenységében kiemelt szerepe
van:
-Az EBÖ vagyonnal való gazdálkodás feladatkörének
A c.) pont szerinti ellenõrzési tevékenység irányai különösen:
- Az E Alap bevételeivel és kiadásaival összefüggõ
tevékenységek vizsgálata
- Az E Alapot érintô jogszabályok maradéktalan végrehajtásának
folyamatos figyelemmel kisérése, ellenõrzése
- A járuléktartozások rendezésére irányuló eljárások, a
részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a
járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség
mérséklése, elengedése, a csõdeljárásban a tartozásokról való
lemondás, illetve az engedményezés gyakorlatának az
ellenõrzése
- Járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon
elfogadásának ellenõrzése
- Járulék behajtási-beszedési tevékenység ellenõrzése a
beszedési hatékonyság javítása érdekében
- A méltányossági jogkör gyakorlásának ellenõrzése
- Az egészségügyi finanszírozási rendszer mûködésének
ellenõrzése
- A gyógyszertámogatási rendszer ellenõrzése
- A készpénzellátások és természetbeni ellátások ellenõrzési
rendszere mûködésének vizsgálata
6.4. Az FB a 6.2. b) pont szerinti folyamatos ellenõrzési
tevékenység végrehajtását az FBT elemzõ, rendszerezõ és
elõkészítõ munkája alapján szervezi
6.5. Az FB a 6.2. c) pont szerinti célvizsgálatok eredményes
végrehajtásának segítésére külsõ szakértõk, illetõleg szakértõ
szervezetek közremûködését veheti igénybe az FB mûködési
költségvetésének terhére. A szakértõi megbízások kérdésében az
FB testületi ülésen, határozattal dönt.
7.
A Felügyelô Bizottság mûködésének személyi és tárgyi feltételei
7.1 Az FB mûködésének feltételeit az Öit. 11. §. (10) bek. alapján az
önkormányzat hivatali szervezetének (OEP) fõigazgatója biztosítja.
7.2 Az FB mûködésének személyi feltételeit jelen ügyrend 1- es számú
melléklete rögzíti.
8.
A Felügyelô Bizottság mûködési költségvetése
8.1 Az FB mûködési költségvetési elõirányzatának fedezetet kell biztosítani
az FB tagok tiszteletdíjaira (és azok járulékaira), a
költségtérítésekre, a szakértõk és szakértõ szervezetek megbízási
díjaira és egyéb költségekre
8.2 Az FB mûködési költségvetési elõirányzatait testületi határozatban
hagyja jóvá, az 1.12. pontban rögzített elôírásoknak megfelelôen.
8.3 Az FB mûködési költségvetési elõirányzatainak felhasználási és
bizonylatolási rendjét a 2-es számú melléklet tartalmazza.
9.
Titoktartási kötelezettség
9.1. Az FB tagjai kötelesek betartani az 1995. évi LXV. törvényt, a Btk-t és
egyéb, titoktartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi elôírásokat.
Az ellenõrzési munka során tudomásukra jutott adatokat, információkat
kötelesek megõrizni, azt illetéktelennek nem szolgáltathatják ki
(szolgálati titok). A szolgálati titokkal való visszaélésre a Ptk-nak a
személyhez fûzõdõ jogok megsértése esetére vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni.
Az FB tag titoktartási kötelezettsége a megbízatás megszûnését követõen
is fennál az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint.
9.2. Az ellenõrzési feladatellátás során úgy kell eljárni, hogy a
személyiségi jogok védelme biztosított legyen.
10.
A Felügyelô Bizottság iratkezelése, iratmegõrzése
10.1. Az FB iratkezelésével és megõrzésével kapcsolatos feladatait az FBT
látja el jelen ügyrend 3-as számú mellékletét képezõ iratkezelési és
iratmegõrzési szabályzat alapján.
10.2 Az FB hivatalos irataiba és egyéb dokumentumaiba (Pl.: hanganyagok,
videófelvételek stb.) az FB tagokon, illetve az FBT szervezetében
dolgozó munkatársakon (Munkaköri leírás alapján) kívül más nem
tekinthet bele. Az FB határozatban rögzítheti azon dokumentumok körét,
amelyekbe való betekintést - az általános szabályokon túlmenôen - az
FB elnöke is engedélyezheti.
11.
A Felügyelô Bizottság ügyrendjének módosítása
11.1. Az FB ügyrendje módosításának kezdeményezéséhez minimálisan hét FB tag
közös elõterjesztése szükséges.
11.2. Az FB ügyrendjének módosítását elrendelõ határozathoz minimálisan hét
FB tag igenlõ szavazata szükséges
11.3. Az FB módosított ügyrendjét az Országgyûlésnek jóváhagyásra megküldi.
12.
A Felügyelô Bizottság ügyrendjének mellékletei
12.1. A Felügyelõ Bizottság Titkárságának Szervezeti Mûködési
Szabályzata (1.sz. melléklet)
12.2. A Felügyelõ Bizottság mûködési elõirányzatának felhasználási és
bizonylatolási rendje (2.sz. melléklet)
12.3. A Felügyelô Bizottság iratkezelési és iratmegõrzési szabályzata
(3.sz.melléklet)
12.4. A Felügyelô Bizottsághoz érkezett bejelentések kivizsgálásának eljárási
rendje (4.sz. melléklet)
12.5. A mellékletek a jelen ügyrend szerves részét képezik.
1.sz. melléklet
A Felügyelõ Bizottság Titkárságának Szervezeti Mûködési Szabályzata
1. Az FBT szervezeti keretei és fõ feladatai
1.1 Az FBT létrehozásáról, mûködésének lényegi jogi
kereteirõl, valamint a mûködésének kezdeti idõpontjáról az
FB Ügyrendjének 2.3-2.7. pontja rendelkezik.
1.2 Az FBT-nek az OEP-en belüli létrehozását, valamint az OEP
szervezeti mûködési rendjéhez kapcsolódó elõírásokat az FB és
az OEP közötti megállapodás rögzíti.
1.3 Az FBT fõ feladatai
- biztosítja az FB mûködésének személyi-és tárgyi
feltételeit,
- elôkészíti a bizottsági üléseket, gondoskodik a meghívók
kiküldésérôl, elôterjesztések összegyûjtésérôl, sokszorosí-
tásáról, az FB tagokhoz és a meghívottakhoz történô el-
juttatásáról,
- közremûködési az FB munkatervének, szabályzatainak
kialakításában,
- igény szerint szakértôi anyagokat, véleményt, értékelés,
elemzést készít a bizottsági munkához,
- gondoskodik az ülések hangfelvételérôl, a hitelesített
hangfelvételi példány biztonságos ôrzésérôl,
- nyilvántartja a bizottsági ülések anyagait, jegyzôkönyveit,
határozatait,
- figyelemmel kíséri a határozatokban rögzített feladatok
teljesítését, határidejét,
- intézi az FB levelezését, gondoskodik az ügyiratkezelésrôl
ôrzésrôl, ellátja a bejelentésekkel összefüggô feladatokat,
- nyilvántartást vezet az FB tagjairól, a változásokat
naprakészen regisztrálja,
- nyilvántartja és kifizeti a tiszteletdíjakat,
költségtérítéseket,
ôrzi az ezekkel kapcsolatos dokumentációt,
- létrehozza és folyamatosan kezeli az FB Határozatok Tárát
- folyamatosan kapcsolatot tart különbözô kormányzati szer-
vekkel, érdekképviseleti szervek képviselôivel,
- kapcsolatot tart az EBÖ Koordináló Testületével,
bizottságaival, TEB-ekkel
- munkája során együttmûködik az EBÖ és az OEP
Titkárságaival és a Sajtóirodával,
- munkakapcsolatot alakít ki és együttmûködik a Nyugdíjbiz-
tosítási Önkormányzattal és Felügyelô Bizottságával,
- ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az FB elnöke
feladatkörébe utal,
- az FBT vezetôje szükség szerint, de legalább évente egy
alkalommal beszámol munkájáról az FB-nek.
2. Az FBT személyi állománya
2.1 Az FBT szervezete hat fõböl állhat:
· titkárságvezetõ
· titkárnõ
· ügyviteli alkalmazott
· közgazdasági referens
· jogi referens
· informatikai referens
2.2 Az FBT munkavállalóinak alkalmazásáról az FB elnökének
elõterjesztése alapján az FB határozatban dönt.
2.3 Az FBT munkavállalói felett a kinevezés és a visszahívás
kivételével - figyelembe véve a kirendelésre vonatkozó
Köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.
71.§.(2) és a Munka Törvénykönyv 106.§ rendelkezéseit -
minden egyéb munkáltatói jogot az FB elnöke gyakorolja.
2.4 Az FBT munkavállalóinak munkaköri leírásait az FB
elnökének elõterjesztése alapján az FB hagyja jóvá.
2.5 Az FBT munkavállalói közötti munkamegosztás
2.5.1 Titkárságvezetõ fõbb feladatai
(Felsõfokú végzettség)
· elkészíti az FBT ügyrendjét
· felel az FBT szabályszerû mûködéséért
· elkészíti az FBT munkavállalóinak munkaköri
leírásait
· a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat gyakorol az
FBT munkavállalói felett
· irányítja, szervezi a titkárság munkáját
· beszámoltatja és ellenõrzi az FBT munkavállalóit
· elõkészíti az FB és az FBT mûködési költségvetését
· felel az FB és az FBT mûködési költségvetési
elõirányzatainak szabályszerû felhasználásáért
· képviseli az FBT-t harmadik személlyel szemben
· gondoskodik az FBT-nek az EBÕ-vel, illetõleg az
OEP-pel való szabályszerû kapcsolattartásáról
· leltári felelõsséggel tartozik az FBT kizárólagos
használatában lévõ leltári tárgyakért
2.5.2 Titkárnõ
(Szakirányú végzettség)
· általános titkárnõi feladatok
· postabontás
· levelezés
· postázás
· jegyzõkönyvvezetés
· az FB pénzügyi adminisztrációjának intézése
· szerzõdésnyilvántartás
· bizonylatok nyilvántartása
· irattározás
2.5.3. Ügyviteli alkalmazott
2.5.4 Közgazdasági referens
(Közgazdász)
· az E Alap kezelésének közgazdasági elemzése
· az E Alap vagyongazdál-kodásának elemzése
· általános szervezési feladatok
· elõterjesztések véleményezése
· vizsgálatok elõkészítése
· vizsgálatok ügyintézése
· az FB pénzügyi adminisztrációjának felügyelete
· az FB közgazdasági nyilvántartásainak
adatkarbantartása
2.5.5 Jogi referens
(Jogász)
· az E Alap kezelésével kapcsolatos szabályozási és
jogi gyakorlat elemzése
· általános szervezési feladatok
· elõterjesztések véleményezése
· vizsgálatok elõkészítése
· vizsgálatok ügyintézése
· az FB szerzõdéseinek elõkészítése és jogi
ellenjegyzése
· az FB jogi és szabályozási nyilvántartásainak
adatkarbantartása
2.5.6 Informatikai referens
(Rendszerszervezõ)
· az E Alap kezelésével kapcsolatos informatikai és
szervezési gyakorlat elemzése
· általános szervezési feladatok
· elõterjesztések véleményezése
· vizsgálatok elõkészítése
· vizsgálatok ügyintézése
· az FB informatikai nyilvántartásainak
adatkarbantartása
3. Az FBT mûködésének tárgyi feltételei
3.1 Az FBT szervezeti mûködésének tárgyi feltételeire vonatkozó
javaslatról az FB elnökének elõterjesztése alapján az FB
határozatban dönt.
3.2 Az FBT szervezeti mûködésének tárgyi feltételeit az OEP
fõigazgatója biztosítja.
4. Az FBT ügyrendjét az FBT titkárságvezetõje készíti el, amelyet az FB
határozatban hagy jóvá az FB elnökének elõterjesztése alapján.
5. Az FBT Határozatok Tárában tartja nyilván az FB határozatait.
2.sz.melléklet
A Felügyelõ Bizottság mûködési elõirányzatának felhasználási és bizonylatolási
rendje
1. Az FB mûködési költségvetésének elõirányzataira vonatkozó javaslatokat a
tárgyévet megelõzõ év július 31-ig megtárgyalja és határozatot hoz. Az FB
elnöke eljár annak érdekében, hogy az FB határozatában rögzített költségvetési
elõirányzatnak megfelelõ összeget külön tételként az EBÖ mûködési
költségvetésének tervezési és jóváhagyási fázisaiban figyelembe vegyék és az E
Alap költségvetésébe beépítsék.
2. Az FB mûködési költségvetésének felhasználásával kapcsolatos pénzügyi,
számviteli adminisztrációt az OEP illetékes szakapparátusa végzi. Az ezzel
összefüggõ eljárási és ügyrendi szabályokat, amelyeket az FB-nek, az FBT-nek
és az OEP illetékes szervezetének be kell tartani az FB és az OEP külön
megállapodásban rögzíti. E megállapodás létrejöttéig jelen ügyrend
határozatban történõ jóváhagyásának idõpontjában hatályos ide vonatkozó
eljárási szabályok az irányadók.
3. Szakértõi megbízásokkal kapcsolatos szabályok:
3.1 Szakértõi megbízással kapcsolatos jogviszony (Szakértõvel, vagy
szakértõi szervezettel) létesítését megfelelõ indoklással bármely FB
tag javasolhat.
3.2. Szakértõi megbízással kapcsolatos jogviszony kizárólagosan írásos
szerzõdés és FB határozat alapján létesíthetõ.
3.3. Az FB minden egyes szakértõi megbízással kapcsolatos döntésénél
köteles meggyõzõdni arról, hogy ellegendõ fedezet áll-e rendelkezésre
a költségvetési elõirányzatokból a kötelezettségvállalás teljesítésére
.
3.4. Szakértõi megbízással kapcsolatos szerzõdéseket az FB
képviseletében az FB elnöke írja alá az FB határozatban kijelölt
tagjának ellenjegyzése mellett.
3.5. Az FB elnöke a szakértõi megbízással kapcsolatos szerzõdésben a
szakértõi munka irányítására és a teljesítés igazolására FB tagot
(mint a témavezetõt) jelöl ki.
3.6. A Szakértõi megbízással kapcsolatos szerzôdésekhez jogi
ellenjegyzés szükséges.
3.7. A témavezetõ FB tag kötelessége és joga a szakértõ által végzett
munkát mennyiségi és minõségi szempontból ellenõrizni és megfelelõ
teljesítés esetén a szerzõdõ fél részérõl benyújtott teljesítés
igazolást aláírni.
3.8. Szakértõi megbízással kapcsolatos szerzõdések és bizonylatok
nyilvántartása az FBT feladata.
3.9. A szakértõi szerzõdésekkel kapcsolatos kifizetések teljesítésérõl
az FBT gondoskodik a 2. pontban említett megállapodás eljárási
szabályai alapján.
4. Az FB tagjait megilletõ tiszteletdíjak, költségtérítések
4.1 Az FB tagjait az Öit vonatkozó elõírása szerint a köztisztviselõi
illetményalap háromszorosának megfelelõ tiszteletdíj illeti meg
havonta.
4.2 Az FB elnökének vezetõi pótléka - havonta - a köztisztviselõi
illetményalap kétszeresének megfelelõ tiszteletdíj.
4.3 Az FB tagot mindazon költségek térítése megilleti, amelyek
megbízatásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során az FB
tagnál szükségesen és indokoltan merültek fel. Az FB tagot az FB
érdekében felmerült egyéb költségtérítés is megilleti, ha az FB elnöke
elôzetesen hozzájárult. Az FB tagoknak a felügyelô bizottsági munka
ellátásával kapcsolatban felmerült - igazolás alapján - megtérítendô
költségei különösen:
4.3.1 Az FB feladatok ellátásával kapcsolatos utazási és szállás
költségek bizonylat alapján teljes egészében elszámolhatók.
4.3.2. A saját telefon, és fax használata esetén a felmerült
költség számlával bizonylatolt díjának 75 %-a, de maximum 12.000 Ft/hó
elszámolható.
4.3.3. Az FB tag feladatainak ellátásához esetenként igényelheti a
saját tulajdonú vagy üzemeltetésû gépkocsija üzemanyag
felhasználásának költségtérítését. A költségtérítés elszámolásának
feltétele az FB elnökének elõzetes engedélye, valamint az útvonal- és
km nyilvántartás bizonylatolása. A költségtérítés mértékét a vonatkozó
elõírások alapján kell kiszámítani.
4.4 Az FB tagoknak járó tiszteletdíjakat és egyéb kifizetéseket - az
Ügyrend 4.3. pontja szerint - az FB elnöke engedélyezi. Az
ügyintézést az FBT végzi a 2 pontban említett megállapodásban
rögzített eljárási rend szerint.
5.Az FB elnöke jogosult havi tizezer forint értékû reprezentáció
felhasználására
és az ilyen célú beszerzések, kifizetések igazolására.
3.sz.melléklet
A Felügyelô Bizottság Iratkezelési Szabályzata
1. Általános rendelkezések
1.1. Az iratkezelési szabályzat az FB iratkezelési tevékenységének - az iratok
átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása, kiosztása, sokszorosítása,
továbbítása, irattározása, biztonságos ôrzése, selejtezése, megsemmisitése,
levéltárnak történô átadása - szabályait határozza meg.
1.2. Az iratkezelési szabályzat jogszabályi alapját az 1995. évi LXVI. törvény
képezi.
1.3. Az iratkezelési szabályzat hatálya kiterjed az FB által készített és
kezelt ügyiratra és az FBT dolgozóira.
1.4. Iratnak minôsül e szabályzat tekintetében a megjelenés formájától, a
hordozóanyagtól, a keletkezés módjától, az elnevezéstôl függetlenül: minden
irott szöveg, számadat, feljegyzés, elôterjesztés, jelentés, átirat,
tájékoztató, tervezet, stb., rajz, vázlat, film, dokumentáció, számítógépes
adathordozó, hangszalag, amely az FB mûködésével kapcsolatban bármely anyagon,
alakban, bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a nyilvános
megjelentetés szándékával készült kéziratot. .
2. Az iratkezelés rendszere, szervezete
2.1. Az iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat az FBT iratkezelésével
megbizott alkalmazottja látja el.
2.2. Feladata: a postán érkezô, valamint személyesen benyújtott levelek,
beadványok, csomagok stb. (továbbiakban küldemények) átvétele, érkeztetése,
iktatása, (elôzményezése) határidô-nyilvántartás vezetése, címzettekhez
továbbítása, irattárba helyezése, selejtezése, továbbá a kimenô küldemények
postára adása és e feladattal kapcsolatos teendôk ellátása.
2.3. Az iratkezelés felügyeletét az FBT titkárságvezetôje látja el.
3. A küldemények átvétele, bontása, továbbítása
3.1. Az FB-hez a küldemény érkezhet posta, vagy hivatali kézbesítés,
futárszolgálat, telefax és számítógépes adathordozó útján.
3.2. Az FB-hez érkezett küldemény átvételére jogosult:
- FBT kijelölt alkalmazottja,
- a címzett vagy az általa felhatalmazott személy,
3.3. A küldeményt átvevô köteles ellenôrizni:
- a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát,
- a kézbesítôokmányon és a küldeményen az iktatószám azonosságát,
- az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét,
- ha a küldemény nem borítékban érkezett, az iraton feltüntetett
mellékletek, illetve lapok számát,
3.4. Az átvevô a kézbesítôokmányon (könyvben) olvasható aláírásával és az
átvétel idejének pontos feltüntetésével, a kézbesítô kérésére hivatali
bélyegzô lenyomatával az átvételt elismeri.
3.5. A "sürgôs" és az "azonnal továbbítandó" jelzésû küldemények átvételét
óra, perc pontossággal kell megjelölni, azokat a címzettnek soron kívül
bemutatni, illetve átadni.
3.6. Ha a küldemény sérült, annak tényét az átvételi okmányon rögzíteni kell
és ellenôrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. Irathiány esetén
jegyzôkönyvet kell felvenni.
3.7. A küldemények felbontására az FB elnöke, FBT vezetôje, vagy az ezzel
megbízott alkalmazottja jogosult.
3.8. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani:
- azon küldeményeket, melyek bontásának jogát a vezetô fenntartotta,
- névreszóló küldeményeket.
3.9. A vezetô és a névreszóló küldemény címzettje az általa felbontott
hivatalos küldeményt köteles iktatásra átadni.
3.10. Az FB-hez beérkezett küldeményeket iktató bélyegzôlenyomattal és a
felbontást végzô dolgozó kézjegyével el kell látni.
3.11. Az iktató bélyegzô lenyomatának tartalmaznia kell:
Egészségbiztosítási Önkormányzat
Felügyelô Bizottsága
Érkezett: ..................
Iktatószám: ............../ alszám:...........
Melléklet: ..............db
3.12. A borítékot az irathoz kell csatolni. A borítékrôl a bélyeget
eltávolítani nem lehet.
3.13. Ha a küldemény panaszt, vagy közérdekû bejelentést tartalmaz, annak
nyilvántartása a " panaszügyek és bejelentések"-re vonatkozó eljárási rend
szerint történik.
4. Iratok nyilvántartásba vétele
4.1. A küldeményeket és a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó iratokat -
az iktatási tilalom alá esô iratfajták kivételével - az érkezés napján, de
legkésôbb a következô munkanapon, a bejegyzés napjának keltével kell
beiktatni.
4.2. A küldeményeket felbontás után, témakörönként csoportosítva ún.
vezérszámra kell iktatni. (pl. EFB- 2/1997. határozatok)
4.3. Az iratok - csoportosítás után - a beérkezés sorrendjében alszámot
kapnak. (pl. EFB-2/1997/001.)
4.4. Soron kívül kell iktatni a "sürgôs" iratokat, táviratokat, expressz
küldeményeket.
4.5. A telefaxon érkezô, illetve kimenô iratokat úgyanúgy kell kezelni és
iktatni, mint a postán érkezett küldeményeket.
4.6. Nem kell iktatni:
- hivatalos lapokat, szaklapokat, folyóiratokat, reklám célját szolgáló
kiadványokat,
- meghívókat (kivéve, ha az iktatásra a vezetô utasítást ad)
4.7. Az irat iktatása elôtt meg kell állapítani, hogy az ügynek van-e
elôzménye, ha van a folyó évben beérkezett elôzmény, az újonnan érkezett
iratot ugyanannak az iktatószámnak egymást követô alszáma alatt kell iktatni.
4.8. Ha az ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új
sorszámon kell kezdeni az iratok iktatását.
4.9. Ha az ügyben korábban már iktattak iratot, azt csatolni kell az utóbb
érkezett irathoz.
4.10. Az iratok iktatására bekötött, oldalszámott és hitelesített
iktatókönyvet kell használni.
4.11. Az iktatókönyvben felhasznált lapokat összeragasztani, az iktatókönyv
bejegyzéseit olvashatatlanná tenni nem szabad. Esetleges helyesbítésnél a
téves szöveget, számot egy vonnal át kell húzni úgy hogy az eredeti bejegyzés
olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel és keltezéssel igazolni kell.
4.12. Téves iktatás esetén a jegyzést tintával történô áthúzással meg kell
semmisiteni. Ugyanakkor a "kezelési feljegyzések" rovatban meg kell jelölni,
hogy a tévesen iktatott ügy iratanyagát mely számra iktatták át. A
megsemmisített sorszámra újabb ügyet nem szabad iktatni.
4.13. Az FB iktatókönyvének szabályszerû vezetéséért az FBT vezetôje a
felelôs.
4.14. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet az iktatásra felhasznált
utolsó sorszámot követô aláhúzással az utolsó iktatási szám feltüntetésével,
keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegzô lenyomatával le kell zárni.
5. Iratok intézése
5.1. Az elintézés történhet az eredeti irat továbbításával illetékességbôl
történô ügyintézésre való felhívással. Ebben az esetben az intézkedést kérôt
értesíteni kell arról, hogy ügyiratának továbbítása, - illetékességbôl -
mikor, mely szervezethez történt. Az ügyintézésre illetékes szervezetet az FB
felhívja, hogy az ügyben megtett intézkedésrôl - határidô megjelöléssel -
adjon tájékoztatást az FB részére.
5.2. Az elintézés történhet tudomásul vétel után, - intézkedés nélkül - az
irat irattárba helyezésével is.
6. Az FB üléseirôl készült hangfelvételek kezelése
6.1. Az FB ülésekrôl hangfelvétel készül két példányban, az ülés dátumával
ellátva.
6.2. A hangfelvétel elsô példánya archíválásra kerül. Az archíválás során a
kazettát le kell ragasztani és az FB körbélyegzôjével kell ellátni. A kazetta
felbontására - szükség esetén bizottsági határozathozatal után - az FB elnöke
adhat utasítást.
6.3. A hangfelvétel második példánya ún. munkapéldány. A munkapéldányról
készül az FB ülés szószerinti jegyzôkönyve. A munkapéldány meghallgatása,
azokról másolat készítése az FB tagok részére biztosított. A munkapéldányról
történô egyéb másolat készítéséhez FB határozat szükséges.
7. Iratok továbbítása
7.1. Az aláírt leveket az iratokkal együtt az ügyintézô átadó könyvvel adja
át az iratkezelônek, aki intézkedik az expediálásról.
7.2. Az iratkezelônek ellenôriznie kell, hogy a kimenô iraton az iktatószám és
a címzés megfelelô-e, megvannak-e a szükséges mellékletek.
7.3. A szervezeti egységek egymás közötti iratforgalomában az átvétel
igazolására átadókönyv használata kötelezô.
8. Iratok irattározása, irattári kezelés
8.1. Azokat az iratokat, amelyeknek az irattározását az iraton elrendelték és
az ôrzési idôt feltüntették irattárban kell elhelyezni.
8.2. Az FBT kezeli és ôrzi a két évnél nem régebbi iratokat, a kézi irattár
kezelése az ügyviteli alkalmazott feladata.
8.3. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelô rovatában a hónap és a
nap bejegyzésével fel kell tüntetni.
8.4. Az iratot a postázás napján, de legkésôbb a postázást követô napon
irattárba kell helyezni.
8.5. Az államtitok és a szolgálati titok védelmérôl szóló rendelkezésnek
megfelelôen, ha az irat már nem tartalmaz államtitkor, szolgálatit titkot, az
iratot e jogszabályi rendelkezésnek megfelelôen visszaminôsítve kell az
irattárban elhelyezni és az általános szabályok szerint kezelni.
8.6. A két évnél régebbi iratokat az FB irattárában kell elhelyezni, átadási
jegyzék alapján. A jegyzéknek tartalmaznia kell az iratok keletkezésének évét,
számát, iratok selejtezési határidejét.
9. FB iratok selejtezése
9.1. Az FB irattári anyagának azt a részét, amely nem levéltári anyag és
amelyre az ügyvitel érdekében nincs szükség selejtezni kell.
9.2. A selejtezés során egyes iratok tartalmának és ôrzési idejének
elbírálásánál felmerülô kétely esetén ügyviteli szempontból az FB elnöke, FBT
vezetôje, tudományos, történelmi szempontból a Magyar Országos Levéltár
szakértôjének véleménye a döntô.
9.3. A selejtezés alkalmával selejtezési jegyzôkönyvet kell felvenni, amelynek
tartalmaznia kell:
- a szervezet nevét, székhelyét,
- az érintett évet,
- az iratanyag tételes felsorolását (illetve azokból mely iratokat tartották
vissza)
- a selejtezést végzô és ellenôrzô nevét
9.4. A selejtezés megkezdésérôl - 30 nappal korábban - a Magyar Országos
Levéltárat értesíteni kell. A Levéltárnak a selejtezési jegyzôkönyv két
példányát meg kell küldeni. A selejtezés végrehajtására (iratok
megsemmisitése) csak a jegyzôkönyvre vezetett levéltári hozzájárulás után
kerülhet sor.
9.5 A nem selejtezhetô iratokat legalább 15 évi ôrzés után - 5 évenként egy
alkalommal - jegyzék alapján a Levéltárnak át kell adni.
9.6. A levéltárnak csak teljes,lezárt évfolyamú anyagot lehet átadni, az
iratok közül azonban az ügyvitelhez szükségesek visszatarthatók. A
visszatartott iratokról tételes jegyzéket kell készíteni, amelynek egy aláírt
példányát a levéltárnak kell átadni.
9.7. Az FB iratanyagaiból nem selejtezhetô:
- az FB alakulásával, mûködésével összefügô teljes iratanyag
(adatlapok, személyi változások dokumentumai)
- Ügyrend és mellékletei,
- Vizsgálati, ellenôrzési jelentések és mellékletei,
- a bizottság üléseivel kapcsolatos iratanyagok, ideértve az ülésrôl
készült jelenléti ivet is
- jegyzôkönyvek, hanganyagok, határozatok, állásfoglalások,
10. A bélyegzôk használatának és nyilvántartásának szabályai
10.1. Az FB-nél használatos bélyegzôk:
- körbélyegzô,
- téglalap alakú bélyegzô
10.2. A körbélyegzôk felirata: Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelô
Bizottsága, - középen - Elnök és/vagy szám
A téglalap alakú bélyegzô felirata: Egészségbiztosítási Önkormányzat Felügyelô
Bizottsága, postacím, telefon és fax szám
10.3. A bélyegzô használatára jogosultak:
- FB elnöke
- FBT vezetôje
- FBT kijelölt alkalmazottja
10.4. A bélyegzôk nyilvántartásba vételéért és rendeltetésszerû használatáért
az FBT vezetôje felelôs.
10.5. A használatra alkalmatlanná vált bélyegzôk selejtezését az FBT végzi, a
selejtezésrôl jegyzôkönyvet kell felvenni.
4.sz. melléklet
a Felügyelô Bizottsághoz érkezett
bejelentések és panaszok
kivizsgálásának eljárási rendje
1. Az FB elnökéhez, vagy az FB bármely tagjához érkezett
írásbeli bejelentést az FB következô ülésére határozat-
hozatal céljából az FB elé kell terjeszteni.
A bejelentést minden esetben csatolni kell az elôterjesztéshez.
2. Az FB a bejelentéssel kapcsolatban a vizsgálat elrende-
lésérôl vagy megtagadásáról határozatot hoz. Amennyi-
ben a vizsgálat elrendelése mellett dönt, az FB határozat-
ban megnevezi a vizsgálatot koordináló FB tagot, és a
vizsgálati jelentés elkészítésének határidejét.
3. Az FB a vizsgálati jelentésrôl határozatot hoz.
Az FB elnöke a bejelentést tevôt és a vizsgálattal érintett
személyeket tájékoztatja az ügyben tett eljárásáról.
Eleje Honlap