- 1 -

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

K/5060..

Írásbeli kérdés

Dr. Gál Zoltán Úrnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Kökény Mihály népjóléti miniszter úrhoz az alábbi írásbeli választ igénylõ

kérdést intézem:

"Fellép-e a minisztérium az egészségkárosító hatású reklámokkal szemben?"

Tisztelt Miniszter Úr!

Megelégedéssel vegyes megütközéssel figyeltem az Ön azon kijelentéseit, hogy a

reklámtörvény végsõ szövegét a tárca vereségeként fogja fel. A megelégedés

abból fakad, hogy valóban vereségrõl van szó, s mint tudjuk csak a helyes

diagnózis vezethet a helyes kezeléshez. A megütközés forrása pedig az, hogy

mindezt csupán kijelenteni nagyon kevés. A késõbbiekben feltett kérdéseim az

Ön által legtöbbet emlegetett élvezeti cikkekkel kapcsolatos reklámok ügye

mellett a gyógyszerek hirdetése által felvetett súlyos gondokra irányítják a

figyelmet.

Elõzetes megjegyzések

1. Hazánkban 1934-ben került a gyógyszerkönyvbe az amidazophen, amely

hamarosan széles körben elterjedt lázcsillapító lett. A késõbbiekben káros

hatásairól is sok szó esett, de ezek igazolt esetei többnyire éveken át tartó

szedése révén alakultak ki. Az újabb készítmények lassan kiszorították, bár

néhány, több hatóanyagot tartalmazó készítményben ma is hozzáférhetõ. Az

Amidazophen tablettát 1992-ben törölték a törzskönyvbõl.

2. Az elmúlt néhány évtizedben az amidazophen helyét a paracetamol

készítmények foglalták el, amelyeket napjainkban egyre agresszívebben

reklámoznak.

3. Az orvosok tudják, hogy a paracetamol túladagolása a gyógyszer okozta

májkárosodások egyik gyakori oka. A paracetamolnak ugyan ellenszere is

ismeretes, ám a súlyos eseteket csak máj-transzplantációval lehet(ne)

megmenteni. Magyarországon is közöltek sikeres paracetamol-öngyilkossági

esetet, de az kevéssé ismert, hogy olykor a szokásos adagnak is lehet halálos

májkárosodás a következménye. Nemrégiben egy 16 éves fiú halt meg mindössze

három és fél gramm paracetamol kiváltotta heveny májelégtelenségben.

Konkrét kérdéseim

1. Nem tartja-e veszedelmesnek, hogy a recept nélkül is kapható különféle

elnevezésû készítményekrõl a gyógyszertanban járatlan beteg nem is tudhatja,

hogy paracetamolt szed?

2. Egyetért-e azzal, hogy e szerek csomagolásán látható helyen és

betûnagyságban közérthetõen figyelmeztetni kellene a gyógyszer paracetamol

tartalmára?

3. Megengedhetõnek tartja-e a fentiek fényében, hogy önkiszolgáló

gyógyszertárak létesüljenek, amelyekben a beteg a gyógyszerésszel való

kapcsolattartás lehetõségét is elveszti?

4. Tesz-e valamit a minisztérium annak érdekében, hogy legalább a fokozott

kockázatokkal járó állapotokban (pl. alkoholizmus, rosszul tápláltság, vese

elégtelenség, idõs kor) lévõk megtudják számukra a paracetamol veszélyes

lehet.

5. Nem tartja-e a kétségtelen veszélyek ismeretében károsnak és

megtévesztõnek azokat a reklámokat, amelyek a jó hatásokat eltúlozva, a

károsakat meg sem említve buzdítanak a vásárlásra?

6. Megengedhetõ-e, hogy egy gyógyszerreklám gúnyos hangsúllyal térjen ki a

mellékhatásokra és az orvoshoz fordulás lehetõségére?

7. Megengedhetõnek tartja-e azt, hogy gyógyszergyári reklámszöveget

tekintélyes vezetõ szakemberek, olykor arcképükkel is kiegészítve úgy adjanak

közre, hogy abban a szer jó hatásai eltúlozva, káros hatásai pedig

elbagatellizálva jelenjenek meg?

8. Elfogadható-e, hogy a törzskönyvezésért felelõs gyógyszerész-vezetõ

szakmai elõadásnak álcázva egy gyógyszergyár által szponzorált reklámhadjárat

részese legyen?

9. Tesz-e valamit a Népjóléti minisztérium annak érdekében, hogy a

reklámtörvény már is jelentkezõ káros hatásai megszûnjenek?

Budapest, 1997. október 16.

Dr. Surján László

Fidesz-MPP

Eleje Honlap