MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5158.. számú
törvényjavaslat
a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. november
.... évi ..... törvény
a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl
Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának elõmozdítása, a helyi
önkormányzás gyakorlásában a közérdek érvényesülése, a helyi önkormányzati
képviselõknek a választók érdekeit szolgáló tevékenysége biztosítására a
következõ törvényt alkotja.
A megbízatás keletkezése és megszûnése
1. § (1) A helyi önkormányzati képviselõ (a továbbiakban: önkormányzati
képviselõ) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával
keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszûnésével szûnnek
meg.
(2) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület, a közgyûlés (a
továbbiakban együtt: képviselõ-testület) alakuló ülésén, idõközi választás
esetén a megválasztását, illetõleg a megbízólevelének átvételét követõ
ülésen esküt tesz a képviselõ-testület elõtt. Az eskü letételéig az
önkormányzati képviselõ nem gyakorolhatja jogait.
2. § Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik:
a) a megválasztását követõ helyi önkormányzati általános választást
megelõzõ napon;
b) választójogának elvesztésével;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha egy éven át nem vesz részt a képviselõ-testület ülésén;
f) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének a feloszlatásával;
g) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének feloszlása esetén.
3. § (1) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület ülésén jelentheti
be lemondását. A lemondást, a megbízatás megszûnésének idõpontját az ülés
jegyzõkönyvében rögzíteni kell.
(2) Az önkormányzati képviselõ lemondhat a képviselõ-testülethez intézett
írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a
fõpolgármesternek, a közgyûlés elnökének (a továbbiakban együtt:
polgármester) ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselõ-
testület következõ ülésén ismertetni kell.
(3) A lemondás nem vonható vissza.
4. § (1) Az önkormányzati képviselõ megbízatása - ha az önkormányzati
képviselõ késõbbi, egy hónapnál nem távolabbi idõpontot nem jelölt meg -
a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének
napján szûnik meg.
(2) Az önkormányzati képviselõi megbízatás megszûnését a 2. § e) pontja
esetén a képviselõ-testület határozatában állapítja meg, a képviselõi
megbízatás a határozathozatal napján szûnik meg.
Összeférhetetlenség
5. § Az önkormányzati képviselõ nem lehet
a) a képviselõ-testület által alapított költségvetési szervnek
vezetõje, vezetõ-helyettese, továbbá olyan közalkalmazott, aki
kinevezését, megbízását a képviselõ-testülettõl kapja;
b) az önkormányzat feladatkörébe tartozó feladatot a képviselõ-
testülettel kötött vállalkozási, megbízási szerzõdés alapján ellátó
választópolgár;
c) a képviselõ-testület által létrehozott közalapítvány kezelõ
szervének tisztségviselõje;
d) vezetõ tisztségviselõje annak a gazdasági társaságnak,
szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetõleg az általa
alapított költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet a többségi
részesedésû tagja;
e) központi államigazgatási szerv köztisztviselõje, továbbá annak a
területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselõje, amely
államigazgatási szerv illetékessége az önkormányzatra kiterjed;
f) a képviselõ-testület hivatalának köztisztviselõje;
g) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali
szervezetének munkavállalója;
h) helyi, körzeti mûsorszolgáltató, mûsorterjesztõ, lapkiadó,
lapterjesztõ vezetõje, vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, ezek
vezetõ állású alkalmazottja;
i) a fegyveres erõk tényleges katonai állományának, a rendõrség,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának
tagja.
6. § Az önkormányzati képviselõ tiszteletdíjat, más járandóságot - a
költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által
létrehozott közalapítványban végzett tevékenységéért.
7. § (1) Az önkormányzati képviselõ, a képviselõ-testület bizottságának
nem képviselõ tagja jogi képviselõként nem járhat el, és perbeli
képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az
önkormányzattal, az önkormányzat hivatalával, intézményével szemben.
(2) Az önkormányzati képviselõ szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati
képviselõi minõségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselõi
megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem
szerezhet, és nem használhat fel.
(3) E törvényben megállapított összeférhetetlenségi szabályok a
részönkormányzat testületének tagjára is vonatkoznak.
Összeférhetetlenségi eljárás
8. § (1) Az önkormányzati képviselõ a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a
polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselõ a megbízólevelének átvételét, illetve az
összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak az önkormányzati
képviselõ tudomására jutását követõ harminc napon belül köteles azt
megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségrõl való lemondását írásban
benyújtani, s annak másolatát átadni a polgármesternek.
9. § (1) Ha az önkormányzati képviselõ a 8. §-ban foglalt
kötelezettségének nem tett eleget, bárki kezdeményezheti
összeférhetetlenségének megállapítását a polgármesternél.
(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló
kezdeményezést a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott
bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester elõterjesztése alapján a
képviselõ-testület a következõ ülésén, legkésõbb az összeférhetetlenség
megállapításának kezdeményezését követõ harminc napon belül határozattal
dönt az összeférhetetlenségrõl. Az összeférhetetlenségi döntés a
képviselõ-testület át nem ruházható hatásköre.
10. § (1) A képviselõ-testületnek az önkormányzati képviselõ
összeférhetetlenségét megállapító, illetõleg a megbízatás megszûnését a 4.
§ (2) bekezdése alapján megállapító határozata ellen -
jogszabálysértésre hivatkozva - az érintett önkormányzati képviselõ a
határozat kézhezvételét követõ öt napon belül a megyei, fõvárosi
bírósághoz fordulhat.
(2) A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a
közigazgatási perekrõl szóló XX. fejezete szerint, soron kívül jár el.
Képzés, továbbképzés
11. § Az önkormányzati képviselõk képzésérõl, továbbképzésérõl a
feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselõ-testület gondoskodik.
Hatálybalépés
12. § (1) E törvény - a 13. § (1) és (3) - (5) bekezdésének kivételével -
a következõ önkormányzati általános választások napján lép hatályba.
(2) E törvény 13. §-ának (1) és (3) - (5) bekezdése a kihirdetését követõ
tizenötödik napon lép hatályba.
Módosuló rendelkezések
13. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az
önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a
továbbiakban: Pttv.) 2. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül
ki:
"(4) Az (1) bekezdés j) pontja alapján a képviselõ-testület a
határozatában állapítja meg a polgármester e tisztségének megszûnését, a
tisztség megszûnésének napja a büntetõjogi felelõsséget megállapító ítélet
jogerõre emelkedésének napja. A polgármester a képviselõ-testület
határozata ellen a kézbesítéstõl számított nyolc napon belül -
jogszabálysértésre hivatkozva - halasztó hatályú keresetet nyújthat be a
megyei, fõvárosi bírósághoz. A bíróság a keresetet a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekrõl
szóló III. fejezete szerint tizenöt napon belül bírálja el.
(5) Az, akinek a polgármesteri tisztsége a (4) bekezdés szerint szûnt meg,
polgármesteri tisztségének megszûnését követõ idõközi választáson nem
lehet polgármesterjelölt."
(2) A Pttv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A kétezernél több lakosú önkormányzatnál a társadalmi megbízatású
alpolgármester tiszteletdíjáról és annak emelésérõl a képviselõ-testület
dönt úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester
tiszteletdíját. A kétezernél kevesebb lakosú önkormányzatnál a képviselõ-
testület tiszteletdíjat állapíthat meg a társadalmi megbízatású
alpolgármesternek."
(3) A Pttv. 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A vizsgáló bizottság a megbízását követõ harminc napon belül köteles
lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A
vizsgáló bizottság a vizsgálat lezárását követõ nyolc napon belül átadja a
jelentését a polgármesternek, aki annak megtárgyalására soron kívül
összehívja a képviselõ-testület ülését. A képviselõ-testület a jelentés
alapján harminc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében.
E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselõ-testület a tagjai
sorából elnököt választ."
(4) A Pttv. 11. §-ában a "díjazásának" szó helyébe az "illetményének" szó
lép.
(5) A Pttv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelõen alkalmazni
kell a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)
következõ rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(2), (4) bekezdését; 47. §
(1)-(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; az 51. § (1)-(4)
bekezdését; 51/A. § (2)-(5) bekezdését (az 51-51/A. § alkalmazásánál a
vizsgálóbiztos helyett a vizsgáló bizottság jár el); 54-55. §-át; 55/A. §
(1) bekezdését (az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi
tanácson a képviselõ-testület értendõ); 56. § (1) bekezdését; 58. §-át;
59. § (1)-(2) bekezdését, a (3) bekezdés b), d), f) pontját és (4)
bekezdését és a 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvérõl
szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következõ
rendelkezéseit: 85. §-át; 91. §-át; 105-106. §-át; 140. §-át; 167-168. §-
át."
(6) A Pttv. 13. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 2. § (3) bekezdése szerinti összeg akkor fizethetõ ki, ha az
érintett az új polgármesternek a választást követõen legkésõbb három
munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét. A munkakör-átadási
jegyzõkönyv tartalmát a belügyminiszter rendeletben határozza meg. Ha a
munkakör átadására a választást követõ három munkanap után kerül sor, a
polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka
volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi
bírósághoz fordulhat."
14. § A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény
33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A polgármester nem lehet vezetõ tisztségviselõje annak a gazdasági
társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetõleg a
helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv vagy gazdálkodó
szervezet a többségi részesedésû tagja."
I n d o k o l á s
a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának
egyes kérdéseirõl szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (a
továbbiakban: Ötv.) 93.-a § (1) bekezdésének b) pontja szerint az
Országgyûlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzati képviselõk
jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelességeit. A helyi
önkormányzati képviselõk jogállásáról az Országgyûlés külön törvényt még
nem alkotott, s ez nem is volt célszerû az országgyûlési képviselõk
összeférhetetlenségi kérdéseinek rendezése elõtt. Annak megalkotása
viszont már igényli a megfelelõ szabályok megalkotását a helyi
önkormányzati képviselõk tekintetében is.
A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának alapvetõ elemeit tartalmazza
az Alkotmány, az Ötv., valamint a helyi önkormányzati képviselõk és
polgármesterek választásáról szóló, módosított 1990. évi LXIV. törvény.
Ezek a törvények a jogállást érintõen azonban csak egyes elemeket
rendeznek, a szabályozás nem teljes körû, szabályozási hiányosságok és
ellentmondások is tapasztalhatók. Teljességgel hiányoznak az
összeférhetetlenség esetei, ami a gyakorlatban is számos feszültséget
eredményez, veszélyeztetheti a helyi önkormányzás tisztaságát.
Mindezekre tekintettel indokolt külön törvényt alkotni a helyi
önkormányzati képviselõk jogállásának azon kérdéseirõl, amelyek jelenleg
még szabályozatlanok.
A helyi önkormányzati képviselõket érintõen nincs ugyan jogharmonizációs
kötelezettség az Európai Uniós csatlakozás területén, több Európa Tanács-i
ajánlás van azonban, amelyeket indokolt figyelembe venni a
törvényalkotásnál.
Európa Helyi és Területi Önkormányzatainak Állandó Konferenciája 1983.
október 18-án fogadott el határozatot a helyi és területi választott
képviselõk státusáról és munkafeltételeirõl. A Konferencia felhívta a
figyelmet arra, hogy a helyi közügyek hatékony intézése elsõsorban a
választott képviselõk szakértelmén és munkavégzésének körülményein múlik,
hangsúlyozta az önkormányzati képviselõk munkája segítésének jelentõségét.
Az 1985-ben elfogadott Önkormányzati Karta hangsúlyozza, hogy
- a helyi képviselõ jogállásának biztosítani kell mandátumának szabad
gyakorlását,
- a nemzeti szabályozás tegye lehetõvé a mandátum gyakorlásával járó
kiadások megfelelõ pénzügyi térítését, az elvégzett munka díjazását,
- a helyi képviselõ mandátumával össze nem egyeztethetõ feladatokat és
tevékenységeket csak törvényben vagy alapvetõ jogszabályban lehet
meghatározni.
A Javaslat a nemzetközi ajánlásokkal összhangban tartalmazza a helyi
önkormányzati képviselõk jogállásának még nem rendezett területein a
törvényi megoldásokat.
Részletes indokolás
Az 1 - 4. §-hoz
A helyi önkormányzati képviselõ (a továbbiakban: önkormányzati képviselõ)
e közmegbízatását a választópolgároktól kapja. A mandátumot a választás
ténye keletkezteti, s a megbízatás a választás napjától kezdõdik, így az
önkormányzati képviselõ jogai és kötelezettségei is ettõl kezdõdnek, és a
megbízatás megszûnésével szûnnek meg.
Az önkormányzati képviselõ a tevékenységéért elsõsorban a választóknak
tartozik felelõséggel. Jogai mellett kötelezettségei vannak a képviselõ-
testület tekintetében is. Munkája során szükségképpen jut olyan
információkhoz (is), amelyek nem közérdekûek, többnyire személyes adatok,
személyiségi jogokat érintenek. Ezért szükséges, hogy az önkormányzati
képviselõ esküt tegyen a képviselõ-testület elõtt. Az eskütétel általában
a képviselõ-testület alakuló ülésén történik, ahol a polgármester is esküt
tesz. Önkormányzati képviselõi hely megüresedése esetén egyéni
választókerületben idõközi választást tartanak, listás helynél a
sorrendben következõ személy kerül a képviselõ-testületbe. Ilyenkor a
megbízólevél átadását követõ ülésen kell letenni az esküt. Indokolt annak
törvénybe iktatása, hogy amíg az önkormányzati képviselõ nem tette le az
esküt, addig nem gyakorolhatja jogait.
Egyértelmû szabályozás indokolt az önkormányzati képviselõi megbízatás
megszûnésérõl, a megbízatás megszûnésének egyes eseteirõl.
- Az önkormányzati képviselõi megbízatás általános megszûnési esete a
négy év eltelte, a ciklus lejárta, a következõ általános választást
megelõzõ nap.
- A megválasztás feltétele a választójog, következésképpen a
választójog elvesztése a megbízatás megszûnését eredményezi.
- Ha az önkormányzati képviselõ nem szünteti meg a vele szemben
fennálló összeférhetetlenséget, megfelelõen szabályozott eljárás
eredményeként a képviselõ-testület mondja ki az összeférhetetlenséget,
ami a megbízatás megszûnésével jár.
- Az önkormányzati képviselõnek is joga van lemondani a
megbízatásáról. A lemondás egyoldalú nyilatkozat, az nem kötõdik
elfogadáshoz, jóváhagyáshoz, ugyanakkor visszavonni sem lehet. A
lemondás megszünteti a mandátumot, ezért fontos, hogy az megfelelõen
(utóbb vitathatatlan módon) történjen. A Javaslat ezért a lemondás két
módját állapítja meg. Az önkormányzati képviselõ lemondhat a
mandátumáról a képviselõ-testület ülésén, ezt a jegyzõkönyv hitelesen
rögzíti. A lemondás írásban is történhet, s azt a polgármesternek kell
eljuttatni, aki azt a következõ képviselõ-testületi ülésen köteles
ismertetni.
A lemondásról a polgármester tájékoztatja az illetékes választási
bizottságot, amely bizottság megteszi a hatáskörébe tartozó
intézkedéseket.
A lemondás, ha a képviselõ más idõpontot nem jelöl meg, a közléssel
szünteti meg a mandátumot. Az önkormányzati képviselõ azonban késõbbi
idõpontot megjelölhet (pl. egy hónap múlva elköltözik). Ebben az esetben a
megbízatás az önkormányzati képviselõ által megjelölt idõpontban szûnik
meg, ez azonban egy hónapnál hosszabb idõ nem lehet.
Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnésének pontos meghatározása
azért is jelentõs, mivel ehhez kapcsolódnak a jogi következmények, ekkor
szûnnek meg a képviselõ jogai, kötelezettségei, tiszteletdíjra való
jogosultsága, továbbá ezzel nyílik meg a választási bizottság lehetõsége,
illetõleg kötelezettsége a megüresedett képviselõi hely betöltésére.
A gyakorlati tapasztalatok egyértelmûen bizonyítják, hogy az önkormányzati
képviselõ tartós távolmaradása zavarokat okoz a képviselõ-testület
mûködésében. Az önkormányzati képviselõ köteles részt venni a képviselõ-
testület munkájában. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az önkormányzati
képviselõ-testületek viszonylag kis létszámúak. A helyi önkormányzatok
92 %-a községi önkormányzat. A kis létszámú testületeknél egy-egy
képviselõ huzamos távolléte rendkívüli módon nehezíti a testület munkáját,
esetenként mûködésképtelenséget eredményez. Számos példa igazolja, hogy a
gyakorlatban eredménytelen, ha a tartósan távolmaradó (pl. külföldön
dolgozó) képviselõt lemondásra kérik fel. A testületi mûködés nehézségein
túl, az önkormányzati képviselõ tartós távolléte az ülésekrõl súlyosan
sérti a választópolgárok jogait a helyi önkormányzáshoz. Ezért más európai
megoldásokhoz hasonlóan indokolt, hogy az egyéves távollét a mandátum
megszûnését eredményezze. Errõl a képviselõ-testület dönt, s a döntés
jogsértésre hivatkozással megtámadható a megyei, fõvárosi bíróságon.
Az 5 - 7. §-hoz
A Javaslat az országgyûlési képviselõkhöz hasonlóan összeférhetetlenségi
szabályokat tartalmaz az önkormányzati képviselõk tekintetében. Ezek
lényegesen szûkebb körûek és enyhébbek, mint az országgyûlési képviselõk
esetén megállapított összeférhetetlenség.
Európa több országában szigorú szabályok élnek, nem lehet ugyanis például
önkormányzati képviselõ az, aki az önkormányzat költségvetésébõl kapja a
fizetését. Ez a tiltás a széles közszolgálati kört zárja ki.
A Javaslat ennél lényegesen szûkebb összeférhetetlenséget kezdeményez. Azt
az elvet követi, hogy ne legyen önkormányzati képviselõ az az intézményi
és más vezetõ, aki a megbízatását a képviselõ-testülettõl kapja. A
képviselõség ugyanis nemcsak a személyét érintõ döntéseknél jelent számára
elõnyös helyzetet (annak ellenére, hogy személyesen nem vehet részt a
határozathozatalban), ezen túlmenõen az általa vezetett intézmény,
gazdasági társaság, szövetkezet kerül másokhoz képest különösen elõnyös
helyzetbe fõként a költségvetési támogatásoknál. A közélet, a helyi
önkormányzás tisztasága, a befolyással való élés lehetõségének a szûkítése
egyaránt szükségessé teszi a törvényi tilalmat. Ugyanez indokolja, hogy ne
legyen önkormányzati képviselõ az, aki önkormányzati feladatot a
képviselõ-testülettõl kapott megbízás, a testülettel kötött megbízási
szerzõdés alapján lát el.
A felsorolt köztisztségek, beosztások ugyancsak a közéleti tisztaság
biztosítása érdekében zárandók ki az önkormányzati képviselõség körébõl.
Hasonlóképpen európai norma, hogy az önkormányzati képviselõ jogi
képviseletet, perbeli képviseletet ne láthasson el az önkormányzattal, az
önkormányzati intézménnyel szemben.
A fenti elvek következetes érvényesítésébõl ered, hogy a Javaslatban
megfogalmazott összeférhetetlenségek vonatkozzanak a részönkormányzat
tagjaira is.
A 8 - 10. §-hoz
Szabályozást igényel az összeférhetetlenségi eljárás. A Javaslat abból
indul ki, hogy a meghatározott idõtartamon (harminc napon) belül az
önkormányzati képviselõ kötelezettsége megszüntetni a vele szemben
fennálló összeférhetetlenséget. A meghatározott tisztségrõl való lemondás
egyoldalú nyilatkozat, amely az összeférhetetlenség megszüntetéseként
elfogadható. Ha e kötelezettségének az önkormányzati képviselõ nem tesz
eleget, akkor bárki kezdeményezheti a polgármesternél az
összeférhetetlenség megállapítását. Az eljárás a képviselõ-testületeknél
kialakított eljárási rendet követi.
A 11. §-hoz
Általános európai megoldás, Európa Tanács-ajánlás elfogadása annak
törvénybe iktatása, hogy a képviselõ-testület köteles gondoskodni a saját
tagjainak képzésérõl, továbbképzésérõl. A megalapozott önkormányzati
döntések különösen indokolják, hogy az önkormányzati képviselõk ismerjék
az irányadó törvényi rendelkezéseket. A munkához szükséges ismeretek a
helyi sajátosságoktól, az önkormányzati képviselõk felkészültségétõl,
jártasságuktól függõen is eltérõek lehetnek. Az önkormányzati képviselõk
felkészültségétõl, ismereteitõl függõen különbözõ igényeket jelentenek. A
differenciált, a helyi igényekhez igazodó képzést, továbbképzést a
képviselõ-testület szervezheti meg. Ez külön költség nélkül is megoldható
helyi szakemberek bevonásával. Növekvõ szerepet tölthetnek be az országos
önkormányzati szövetségek a képviselõk felkészítésében, az önkormányzati
képviselõk képzésében, továbbképzésében.
A 12. §-hoz
A választási ciklusra figyelemmel az új törvény rendelkezései a következõ
önkormányzati általános választás napján léphetnek hatályba. A megjelölt
törvénymódosítások viszont korábban hatályba léptethetõk.
A 13. §-hoz
A Javaslat joghézagot pótol, mivel jelenleg szabályozatlan, hogy miként
szûnik meg a polgármester e tisztsége, ha tisztségével összefüggõ
bûncselekményt követ el. A büntetõeljárásban ennek kimondására nincsen
mód. Az elmúlt évekbõl több példa van arra, hogy megállapították a
polgármester büntetõjogi felelõsségét, ám indult az idõközi választáson és
meg is választották ismét polgármesternek. Ezért szükséges annak
kimondása, hogy a következõ idõközi választáson ne lehessen jelölt.
A hatályos szabályozás alapján az alpolgármesterek számára kötelezõ
megállapítani tiszteletdíjat. Az 1994. évi önkormányzati választásokat
követõen számos községben vetették fel, hogy túl merev a szabályozás. A
kis községekben egyfelõl az alpolgármesteri tisztség nem jár olyan
elfoglaltsággal, amiért tiszteletdíjat szükséges adni, másfelõl a
költségvetést terheli ez a kiadás. Számos alpolgármester maga is
visszautasította a tiszteletdíjat. Ezért a Javaslat kétezernél kevesebb
lakosú önkormányzatnál a képviselõ-testület mérlegelési jogkörébe utalja
annak eldöntését is, hogy az alpolgármesternek megállapít-e
tiszteletdíjat.
A hatályos szabályozás nem tartalmaz határidõket a polgármester ellen
indult fegyelmi eljárásokban. Ez lehetõséget teremt a fegyelmi eljárás
indokolatlan elhúzására. A Javaslat a megalapozott döntéshez feltétlenül
szükséges idõkeretet állapítja meg.
A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény módosításai szükségessé
teszik a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelõen
alkalmazandó rendelkezések pontos hivatkozásait.
1994-ben több önkormányzatnál fordult elõ, hogy a korábbi polgármester,
akit nem választottak újjá (vagy nem is indult, vagy nem választották meg)
nem adta át hivatalát, (sem az iratokat, sem a kulcsokat) az új
polgármesternek. Még a találkozástól is elzárkózott. Ezért indokolt
szabályozni a polgármesteri munkakör átadását. Kényszerítõ intézkedések
természetesen nem jöhetnek számításba, visszatartható azonban az újjá nem
választott polgármestert megilletõ három havi illetménynek megfelelõ
összeg.
1994-ben a törvényalkotó rendkívül szigorú összeférhetetlenségi
szabályokat állapított meg a polgármesterek tekintetében a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. §-ának (2)
bekezdésében. Ekkor még az Országgyûlés nem alakította ki elveit az
összeférhetetlenségi kérdésekben. Az országgyûlési képviselõkre vonatkozó
összeférhetetlenségi szabályok megállapítása után, azokra figyelemmel
indokolt enyhíteni a polgármesteri tisztség ellátásával összeférhetetlen
gazdasági tisztségeket.
Eleje Honlap