MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5158.. számú

törvényjavaslat

a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl

Elõadó: Kuncze Gábor

belügyminiszter

Budapest, 1997. november

.... évi ..... törvény

a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának egyes kérdéseirõl

Az Országgyûlés a demokratikus közélet tisztaságának elõmozdítása, a helyi

önkormányzás gyakorlásában a közérdek érvényesülése, a helyi önkormányzati

képviselõknek a választók érdekeit szolgáló tevékenysége biztosítására a

következõ törvényt alkotja.

A megbízatás keletkezése és megszûnése

1. § (1) A helyi önkormányzati képviselõ (a továbbiakban: önkormányzati

képviselõ) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával

keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszûnésével szûnnek

meg.

(2) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület, a közgyûlés (a

továbbiakban együtt: képviselõ-testület) alakuló ülésén, idõközi választás

esetén a megválasztását, illetõleg a megbízólevelének átvételét követõ

ülésen esküt tesz a képviselõ-testület elõtt. Az eskü letételéig az

önkormányzati képviselõ nem gyakorolhatja jogait.

2. § Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik:

a) a megválasztását követõ helyi önkormányzati általános választást

megelõzõ napon;

b) választójogának elvesztésével;

c) összeférhetetlenség kimondásával;

d) lemondásával;

e) ha egy éven át nem vesz részt a képviselõ-testület ülésén;

f) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének a feloszlatásával;

g) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének feloszlása esetén.

3. § (1) Az önkormányzati képviselõ a képviselõ-testület ülésén jelentheti

be lemondását. A lemondást, a megbízatás megszûnésének idõpontját az ülés

jegyzõkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az önkormányzati képviselõ lemondhat a képviselõ-testülethez intézett

írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a

fõpolgármesternek, a közgyûlés elnökének (a továbbiakban együtt:

polgármester) ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselõ-

testület következõ ülésén ismertetni kell.

(3) A lemondás nem vonható vissza.

4. § (1) Az önkormányzati képviselõ megbízatása - ha az önkormányzati

képviselõ késõbbi, egy hónapnál nem távolabbi idõpontot nem jelölt meg -

a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének

napján szûnik meg.

(2) Az önkormányzati képviselõi megbízatás megszûnését a 2. § e) pontja

esetén a képviselõ-testület határozatában állapítja meg, a képviselõi

megbízatás a határozathozatal napján szûnik meg.

Összeférhetetlenség

5. § Az önkormányzati képviselõ nem lehet

a) a képviselõ-testület által alapított költségvetési szervnek

vezetõje, vezetõ-helyettese, továbbá olyan közalkalmazott, aki

kinevezését, megbízását a képviselõ-testülettõl kapja;

b) az önkormányzat feladatkörébe tartozó feladatot a képviselõ-

testülettel kötött vállalkozási, megbízási szerzõdés alapján ellátó

választópolgár;

c) a képviselõ-testület által létrehozott közalapítvány kezelõ

szervének tisztségviselõje;

d) vezetõ tisztségviselõje annak a gazdasági társaságnak,

szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetõleg az általa

alapított költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet a többségi

részesedésû tagja;

e) központi államigazgatási szerv köztisztviselõje, továbbá annak a

területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselõje, amely

államigazgatási szerv illetékessége az önkormányzatra kiterjed;

f) a képviselõ-testület hivatalának köztisztviselõje;

g) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali

szervezetének munkavállalója;

h) helyi, körzeti mûsorszolgáltató, mûsorterjesztõ, lapkiadó,

lapterjesztõ vezetõje, vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, ezek

vezetõ állású alkalmazottja;

i) a fegyveres erõk tényleges katonai állományának, a rendõrség,

valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának

tagja.

6. § Az önkormányzati képviselõ tiszteletdíjat, más járandóságot - a

költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által

létrehozott közalapítványban végzett tevékenységéért.

7. § (1) Az önkormányzati képviselõ, a képviselõ-testület bizottságának

nem képviselõ tagja jogi képviselõként nem járhat el, és perbeli

képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az

önkormányzattal, az önkormányzat hivatalával, intézményével szemben.

(2) Az önkormányzati képviselõ szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati

képviselõi minõségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselõi

megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem

szerezhet, és nem használhat fel.

(3) E törvényben megállapított összeférhetetlenségi szabályok a

részönkormányzat testületének tagjára is vonatkoznak.

Összeférhetetlenségi eljárás

8. § (1) Az önkormányzati képviselõ a vele szemben fennálló

összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a

polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselõ a megbízólevelének átvételét, illetve az

összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak az önkormányzati

képviselõ tudomására jutását követõ harminc napon belül köteles azt

megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségrõl való lemondását írásban

benyújtani, s annak másolatát átadni a polgármesternek.

9. § (1) Ha az önkormányzati képviselõ a 8. §-ban foglalt

kötelezettségének nem tett eleget, bárki kezdeményezheti

összeférhetetlenségének megállapítását a polgármesternél.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló

kezdeményezést a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott

bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester elõterjesztése alapján a

képviselõ-testület a következõ ülésén, legkésõbb az összeférhetetlenség

megállapításának kezdeményezését követõ harminc napon belül határozattal

dönt az összeférhetetlenségrõl. Az összeférhetetlenségi döntés a

képviselõ-testület át nem ruházható hatásköre.

10. § (1) A képviselõ-testületnek az önkormányzati képviselõ

összeférhetetlenségét megállapító, illetõleg a megbízatás megszûnését a 4.

§ (2) bekezdése alapján megállapító határozata ellen -

jogszabálysértésre hivatkozva - az érintett önkormányzati képviselõ a

határozat kézhezvételét követõ öt napon belül a megyei, fõvárosi

bírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a

közigazgatási perekrõl szóló XX. fejezete szerint, soron kívül jár el.

Képzés, továbbképzés

11. § Az önkormányzati képviselõk képzésérõl, továbbképzésérõl a

feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselõ-testület gondoskodik.

Hatálybalépés

12. § (1) E törvény - a 13. § (1) és (3) - (5) bekezdésének kivételével -

a következõ önkormányzati általános választások napján lép hatályba.

(2) E törvény 13. §-ának (1) és (3) - (5) bekezdése a kihirdetését követõ

tizenötödik napon lép hatályba.

Módosuló rendelkezések

13. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az

önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a

továbbiakban: Pttv.) 2. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül

ki:

"(4) Az (1) bekezdés j) pontja alapján a képviselõ-testület a

határozatában állapítja meg a polgármester e tisztségének megszûnését, a

tisztség megszûnésének napja a büntetõjogi felelõsséget megállapító ítélet

jogerõre emelkedésének napja. A polgármester a képviselõ-testület

határozata ellen a kézbesítéstõl számított nyolc napon belül -

jogszabálysértésre hivatkozva - halasztó hatályú keresetet nyújthat be a

megyei, fõvárosi bírósághoz. A bíróság a keresetet a Polgári

perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekrõl

szóló III. fejezete szerint tizenöt napon belül bírálja el.

(5) Az, akinek a polgármesteri tisztsége a (4) bekezdés szerint szûnt meg,

polgármesteri tisztségének megszûnését követõ idõközi választáson nem

lehet polgármesterjelölt."

(2) A Pttv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A kétezernél több lakosú önkormányzatnál a társadalmi megbízatású

alpolgármester tiszteletdíjáról és annak emelésérõl a képviselõ-testület

dönt úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester

tiszteletdíját. A kétezernél kevesebb lakosú önkormányzatnál a képviselõ-

testület tiszteletdíjat állapíthat meg a társadalmi megbízatású

alpolgármesternek."

(3) A Pttv. 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vizsgáló bizottság a megbízását követõ harminc napon belül köteles

lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A

vizsgáló bizottság a vizsgálat lezárását követõ nyolc napon belül átadja a

jelentését a polgármesternek, aki annak megtárgyalására soron kívül

összehívja a képviselõ-testület ülését. A képviselõ-testület a jelentés

alapján harminc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében.

E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselõ-testület a tagjai

sorából elnököt választ."

(4) A Pttv. 11. §-ában a "díjazásának" szó helyébe az "illetményének" szó

lép.

(5) A Pttv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelõen alkalmazni

kell a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)

következõ rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(2), (4) bekezdését; 47. §

(1)-(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; az 51. § (1)-(4)

bekezdését; 51/A. § (2)-(5) bekezdését (az 51-51/A. § alkalmazásánál a

vizsgálóbiztos helyett a vizsgáló bizottság jár el); 54-55. §-át; 55/A. §

(1) bekezdését (az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi

tanácson a képviselõ-testület értendõ); 56. § (1) bekezdését; 58. §-át;

59. § (1)-(2) bekezdését, a (3) bekezdés b), d), f) pontját és (4)

bekezdését és a 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvérõl

szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következõ

rendelkezéseit: 85. §-át; 91. §-át; 105-106. §-át; 140. §-át; 167-168. §-

át."

(6) A Pttv. 13. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 2. § (3) bekezdése szerinti összeg akkor fizethetõ ki, ha az

érintett az új polgármesternek a választást követõen legkésõbb három

munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét. A munkakör-átadási

jegyzõkönyv tartalmát a belügyminiszter rendeletben határozza meg. Ha a

munkakör átadására a választást követõ három munkanap után kerül sor, a

polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka

volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi

bírósághoz fordulhat."

14. § A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény

33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A polgármester nem lehet vezetõ tisztségviselõje annak a gazdasági

társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetõleg a

helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv vagy gazdálkodó

szervezet a többségi részesedésû tagja."

I n d o k o l á s

a helyi önkormányzati képviselõk jogállásának

egyes kérdéseirõl szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás

A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (a

továbbiakban: Ötv.) 93.-a § (1) bekezdésének b) pontja szerint az

Országgyûlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzati képviselõk

jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelességeit. A helyi

önkormányzati képviselõk jogállásáról az Országgyûlés külön törvényt még

nem alkotott, s ez nem is volt célszerû az országgyûlési képviselõk

összeférhetetlenségi kérdéseinek rendezése elõtt. Annak megalkotása

viszont már igényli a megfelelõ szabályok megalkotását a helyi

önkormányzati képviselõk tekintetében is.

A helyi önkormányzati képviselõk jogállásának alapvetõ elemeit tartalmazza

az Alkotmány, az Ötv., valamint a helyi önkormányzati képviselõk és

polgármesterek választásáról szóló, módosított 1990. évi LXIV. törvény.

Ezek a törvények a jogállást érintõen azonban csak egyes elemeket

rendeznek, a szabályozás nem teljes körû, szabályozási hiányosságok és

ellentmondások is tapasztalhatók. Teljességgel hiányoznak az

összeférhetetlenség esetei, ami a gyakorlatban is számos feszültséget

eredményez, veszélyeztetheti a helyi önkormányzás tisztaságát.

Mindezekre tekintettel indokolt külön törvényt alkotni a helyi

önkormányzati képviselõk jogállásának azon kérdéseirõl, amelyek jelenleg

még szabályozatlanok.

A helyi önkormányzati képviselõket érintõen nincs ugyan jogharmonizációs

kötelezettség az Európai Uniós csatlakozás területén, több Európa Tanács-i

ajánlás van azonban, amelyeket indokolt figyelembe venni a

törvényalkotásnál.

Európa Helyi és Területi Önkormányzatainak Állandó Konferenciája 1983.

október 18-án fogadott el határozatot a helyi és területi választott

képviselõk státusáról és munkafeltételeirõl. A Konferencia felhívta a

figyelmet arra, hogy a helyi közügyek hatékony intézése elsõsorban a

választott képviselõk szakértelmén és munkavégzésének körülményein múlik,

hangsúlyozta az önkormányzati képviselõk munkája segítésének jelentõségét.

Az 1985-ben elfogadott Önkormányzati Karta hangsúlyozza, hogy

- a helyi képviselõ jogállásának biztosítani kell mandátumának szabad

gyakorlását,

- a nemzeti szabályozás tegye lehetõvé a mandátum gyakorlásával járó

kiadások megfelelõ pénzügyi térítését, az elvégzett munka díjazását,

- a helyi képviselõ mandátumával össze nem egyeztethetõ feladatokat és

tevékenységeket csak törvényben vagy alapvetõ jogszabályban lehet

meghatározni.

A Javaslat a nemzetközi ajánlásokkal összhangban tartalmazza a helyi

önkormányzati képviselõk jogállásának még nem rendezett területein a

törvényi megoldásokat.

Részletes indokolás

Az 1 - 4. §-hoz

A helyi önkormányzati képviselõ (a továbbiakban: önkormányzati képviselõ)

e közmegbízatását a választópolgároktól kapja. A mandátumot a választás

ténye keletkezteti, s a megbízatás a választás napjától kezdõdik, így az

önkormányzati képviselõ jogai és kötelezettségei is ettõl kezdõdnek, és a

megbízatás megszûnésével szûnnek meg.

Az önkormányzati képviselõ a tevékenységéért elsõsorban a választóknak

tartozik felelõséggel. Jogai mellett kötelezettségei vannak a képviselõ-

testület tekintetében is. Munkája során szükségképpen jut olyan

információkhoz (is), amelyek nem közérdekûek, többnyire személyes adatok,

személyiségi jogokat érintenek. Ezért szükséges, hogy az önkormányzati

képviselõ esküt tegyen a képviselõ-testület elõtt. Az eskütétel általában

a képviselõ-testület alakuló ülésén történik, ahol a polgármester is esküt

tesz. Önkormányzati képviselõi hely megüresedése esetén egyéni

választókerületben idõközi választást tartanak, listás helynél a

sorrendben következõ személy kerül a képviselõ-testületbe. Ilyenkor a

megbízólevél átadását követõ ülésen kell letenni az esküt. Indokolt annak

törvénybe iktatása, hogy amíg az önkormányzati képviselõ nem tette le az

esküt, addig nem gyakorolhatja jogait.

Egyértelmû szabályozás indokolt az önkormányzati képviselõi megbízatás

megszûnésérõl, a megbízatás megszûnésének egyes eseteirõl.

- Az önkormányzati képviselõi megbízatás általános megszûnési esete a

négy év eltelte, a ciklus lejárta, a következõ általános választást

megelõzõ nap.

- A megválasztás feltétele a választójog, következésképpen a

választójog elvesztése a megbízatás megszûnését eredményezi.

- Ha az önkormányzati képviselõ nem szünteti meg a vele szemben

fennálló összeférhetetlenséget, megfelelõen szabályozott eljárás

eredményeként a képviselõ-testület mondja ki az összeférhetetlenséget,

ami a megbízatás megszûnésével jár.

- Az önkormányzati képviselõnek is joga van lemondani a

megbízatásáról. A lemondás egyoldalú nyilatkozat, az nem kötõdik

elfogadáshoz, jóváhagyáshoz, ugyanakkor visszavonni sem lehet. A

lemondás megszünteti a mandátumot, ezért fontos, hogy az megfelelõen

(utóbb vitathatatlan módon) történjen. A Javaslat ezért a lemondás két

módját állapítja meg. Az önkormányzati képviselõ lemondhat a

mandátumáról a képviselõ-testület ülésén, ezt a jegyzõkönyv hitelesen

rögzíti. A lemondás írásban is történhet, s azt a polgármesternek kell

eljuttatni, aki azt a következõ képviselõ-testületi ülésen köteles

ismertetni.

A lemondásról a polgármester tájékoztatja az illetékes választási

bizottságot, amely bizottság megteszi a hatáskörébe tartozó

intézkedéseket.

A lemondás, ha a képviselõ más idõpontot nem jelöl meg, a közléssel

szünteti meg a mandátumot. Az önkormányzati képviselõ azonban késõbbi

idõpontot megjelölhet (pl. egy hónap múlva elköltözik). Ebben az esetben a

megbízatás az önkormányzati képviselõ által megjelölt idõpontban szûnik

meg, ez azonban egy hónapnál hosszabb idõ nem lehet.

Az önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnésének pontos meghatározása

azért is jelentõs, mivel ehhez kapcsolódnak a jogi következmények, ekkor

szûnnek meg a képviselõ jogai, kötelezettségei, tiszteletdíjra való

jogosultsága, továbbá ezzel nyílik meg a választási bizottság lehetõsége,

illetõleg kötelezettsége a megüresedett képviselõi hely betöltésére.

A gyakorlati tapasztalatok egyértelmûen bizonyítják, hogy az önkormányzati

képviselõ tartós távolmaradása zavarokat okoz a képviselõ-testület

mûködésében. Az önkormányzati képviselõ köteles részt venni a képviselõ-

testület munkájában. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az önkormányzati

képviselõ-testületek viszonylag kis létszámúak. A helyi önkormányzatok

92 %-a községi önkormányzat. A kis létszámú testületeknél egy-egy

képviselõ huzamos távolléte rendkívüli módon nehezíti a testület munkáját,

esetenként mûködésképtelenséget eredményez. Számos példa igazolja, hogy a

gyakorlatban eredménytelen, ha a tartósan távolmaradó (pl. külföldön

dolgozó) képviselõt lemondásra kérik fel. A testületi mûködés nehézségein

túl, az önkormányzati képviselõ tartós távolléte az ülésekrõl súlyosan

sérti a választópolgárok jogait a helyi önkormányzáshoz. Ezért más európai

megoldásokhoz hasonlóan indokolt, hogy az egyéves távollét a mandátum

megszûnését eredményezze. Errõl a képviselõ-testület dönt, s a döntés

jogsértésre hivatkozással megtámadható a megyei, fõvárosi bíróságon.

Az 5 - 7. §-hoz

A Javaslat az országgyûlési képviselõkhöz hasonlóan összeférhetetlenségi

szabályokat tartalmaz az önkormányzati képviselõk tekintetében. Ezek

lényegesen szûkebb körûek és enyhébbek, mint az országgyûlési képviselõk

esetén megállapított összeférhetetlenség.

Európa több országában szigorú szabályok élnek, nem lehet ugyanis például

önkormányzati képviselõ az, aki az önkormányzat költségvetésébõl kapja a

fizetését. Ez a tiltás a széles közszolgálati kört zárja ki.

A Javaslat ennél lényegesen szûkebb összeférhetetlenséget kezdeményez. Azt

az elvet követi, hogy ne legyen önkormányzati képviselõ az az intézményi

és más vezetõ, aki a megbízatását a képviselõ-testülettõl kapja. A

képviselõség ugyanis nemcsak a személyét érintõ döntéseknél jelent számára

elõnyös helyzetet (annak ellenére, hogy személyesen nem vehet részt a

határozathozatalban), ezen túlmenõen az általa vezetett intézmény,

gazdasági társaság, szövetkezet kerül másokhoz képest különösen elõnyös

helyzetbe fõként a költségvetési támogatásoknál. A közélet, a helyi

önkormányzás tisztasága, a befolyással való élés lehetõségének a szûkítése

egyaránt szükségessé teszi a törvényi tilalmat. Ugyanez indokolja, hogy ne

legyen önkormányzati képviselõ az, aki önkormányzati feladatot a

képviselõ-testülettõl kapott megbízás, a testülettel kötött megbízási

szerzõdés alapján lát el.

A felsorolt köztisztségek, beosztások ugyancsak a közéleti tisztaság

biztosítása érdekében zárandók ki az önkormányzati képviselõség körébõl.

Hasonlóképpen európai norma, hogy az önkormányzati képviselõ jogi

képviseletet, perbeli képviseletet ne láthasson el az önkormányzattal, az

önkormányzati intézménnyel szemben.

A fenti elvek következetes érvényesítésébõl ered, hogy a Javaslatban

megfogalmazott összeférhetetlenségek vonatkozzanak a részönkormányzat

tagjaira is.

A 8 - 10. §-hoz

Szabályozást igényel az összeférhetetlenségi eljárás. A Javaslat abból

indul ki, hogy a meghatározott idõtartamon (harminc napon) belül az

önkormányzati képviselõ kötelezettsége megszüntetni a vele szemben

fennálló összeférhetetlenséget. A meghatározott tisztségrõl való lemondás

egyoldalú nyilatkozat, amely az összeférhetetlenség megszüntetéseként

elfogadható. Ha e kötelezettségének az önkormányzati képviselõ nem tesz

eleget, akkor bárki kezdeményezheti a polgármesternél az

összeférhetetlenség megállapítását. Az eljárás a képviselõ-testületeknél

kialakított eljárási rendet követi.

A 11. §-hoz

Általános európai megoldás, Európa Tanács-ajánlás elfogadása annak

törvénybe iktatása, hogy a képviselõ-testület köteles gondoskodni a saját

tagjainak képzésérõl, továbbképzésérõl. A megalapozott önkormányzati

döntések különösen indokolják, hogy az önkormányzati képviselõk ismerjék

az irányadó törvényi rendelkezéseket. A munkához szükséges ismeretek a

helyi sajátosságoktól, az önkormányzati képviselõk felkészültségétõl,

jártasságuktól függõen is eltérõek lehetnek. Az önkormányzati képviselõk

felkészültségétõl, ismereteitõl függõen különbözõ igényeket jelentenek. A

differenciált, a helyi igényekhez igazodó képzést, továbbképzést a

képviselõ-testület szervezheti meg. Ez külön költség nélkül is megoldható

helyi szakemberek bevonásával. Növekvõ szerepet tölthetnek be az országos

önkormányzati szövetségek a képviselõk felkészítésében, az önkormányzati

képviselõk képzésében, továbbképzésében.

A 12. §-hoz

A választási ciklusra figyelemmel az új törvény rendelkezései a következõ

önkormányzati általános választás napján léphetnek hatályba. A megjelölt

törvénymódosítások viszont korábban hatályba léptethetõk.

A 13. §-hoz

A Javaslat joghézagot pótol, mivel jelenleg szabályozatlan, hogy miként

szûnik meg a polgármester e tisztsége, ha tisztségével összefüggõ

bûncselekményt követ el. A büntetõeljárásban ennek kimondására nincsen

mód. Az elmúlt évekbõl több példa van arra, hogy megállapították a

polgármester büntetõjogi felelõsségét, ám indult az idõközi választáson és

meg is választották ismét polgármesternek. Ezért szükséges annak

kimondása, hogy a következõ idõközi választáson ne lehessen jelölt.

A hatályos szabályozás alapján az alpolgármesterek számára kötelezõ

megállapítani tiszteletdíjat. Az 1994. évi önkormányzati választásokat

követõen számos községben vetették fel, hogy túl merev a szabályozás. A

kis községekben egyfelõl az alpolgármesteri tisztség nem jár olyan

elfoglaltsággal, amiért tiszteletdíjat szükséges adni, másfelõl a

költségvetést terheli ez a kiadás. Számos alpolgármester maga is

visszautasította a tiszteletdíjat. Ezért a Javaslat kétezernél kevesebb

lakosú önkormányzatnál a képviselõ-testület mérlegelési jogkörébe utalja

annak eldöntését is, hogy az alpolgármesternek megállapít-e

tiszteletdíjat.

A hatályos szabályozás nem tartalmaz határidõket a polgármester ellen

indult fegyelmi eljárásokban. Ez lehetõséget teremt a fegyelmi eljárás

indokolatlan elhúzására. A Javaslat a megalapozott döntéshez feltétlenül

szükséges idõkeretet állapítja meg.

A köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény módosításai szükségessé

teszik a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelõen

alkalmazandó rendelkezések pontos hivatkozásait.

1994-ben több önkormányzatnál fordult elõ, hogy a korábbi polgármester,

akit nem választottak újjá (vagy nem is indult, vagy nem választották meg)

nem adta át hivatalát, (sem az iratokat, sem a kulcsokat) az új

polgármesternek. Még a találkozástól is elzárkózott. Ezért indokolt

szabályozni a polgármesteri munkakör átadását. Kényszerítõ intézkedések

természetesen nem jöhetnek számításba, visszatartható azonban az újjá nem

választott polgármestert megilletõ három havi illetménynek megfelelõ

összeg.

1994-ben a törvényalkotó rendkívül szigorú összeférhetetlenségi

szabályokat állapított meg a polgármesterek tekintetében a helyi

önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. §-ának (2)

bekezdésében. Ekkor még az Országgyûlés nem alakította ki elveit az

összeférhetetlenségi kérdésekben. Az országgyûlési képviselõkre vonatkozó

összeférhetetlenségi szabályok megállapítása után, azokra figyelemmel

indokolt enyhíteni a polgármesteri tisztség ellátásával összeférhetetlen

gazdasági tisztségeket.

Eleje Honlap