1

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

J/5185.. számú

J E L E N T É S

a Kormány szabadkereskedelmi politikájáról

Elõadó: dr. Fazakas Szabolcs

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Budapest, 1997. november hó

Az Országgyûlés 61/1996. (VII.9.) OGY számú határozatával felkérte a

Kormányt, hogy 1996-ban, majd azt követõen évente tájékoztassa az

Országgyûlést szabadkereskedelmi politikájáról. Az elsõ Jelentés 1996.

októberében elkészült és az J/3291.. számon benyújtásra került.

Az elmúlt évi Jelentés részletesen ismertette a regionális kereskedelmi

megállapodások - ezek közé tartoznak a szabadkereskedelmi megállapodások -

jelentõségét és azokat a nemzetközi elõírásokat, amelyek keretei közé ezeknek

illeszkedniük kell.

Az ez évi Jelentés az elmúlt évi tájékoztatás óta történt fejleményekrõl ad

képet és kissé bõvebben foglalkozik a szabadkereskedelmi megállapodásoknak a

külkereskedelmi forgalomra gyakorolt hatásával, Európai Uniós (továbbiakban

EU) csatlakozási törekvéseink és szabadkereskedelmi politikánk

összefüggéseivel.

I.

Magyarország szabadkereskedelmi megállapodásaival kapcsolatos fejlemények

Az elõzõ Jelentés óta részben megállapodások születtek, részben tárgyalások

kezdõdtek további egyezményekrõl és már érvényes megállapodásaink is tovább

fejlõdtek.

Az Európai Megállapodás végrehajtása

A megállapodás asszimetrikus jellegének megfelelõen a magyar ipari termékek

már vámmentesen jutnak be az EU piacaira. A normál vámleépítés alá tartozó

termékeknél 1997. január 1-jétõl az Unióból származó termékek magyar vámja is

0 %. Az ún. lassító listán szereplõ termékek vámja azonban fokozatosan, csak

2001-re éri el a 0 %-ot. Magyarország az Európai Megállapodásban vállalt

kötelezettségének megfelelõen 1997. január 1-jével megszüntette az

exportengedélyezés korábbi rendszerét. Csak azok a termékek maradtak

exportengedély kötelesek, amelyeknél ennek fenntartása nemzetközi

kötelezettség végrehajtásához szükséges. Míg a mennyiségi korlátok

tekintetében az EU ez év végéig vállalta az utolsó (textil) kontingens

megszüntetését, addig az import tekintetében Magyarország arra vállalt

kötelezettséget, hogy 1997. december 31-ig fokozatosan felszámolja az Unióból

származó, az Európai Megállapodás VI/a. mellékletében szereplõ termékek

importjára fenntartott korlátozások 40 %-át. Ennek keretében elsõ

lépésként 1997. január 1-jével ezen termékkör 13 %-ára vonatkozólag

megszüntettük az importengedély kötelezettség rendszerét. A vállalásunknak

megfelelõen szükséges további feloldásra 1998. január 1-jével kerül sor.

Az Európai Megállapodásban vállaltak teljesítéseként 1997. január 1-jével

Magyarország eltörölte az importhoz kötött díjak és illetékek még megmaradt

részét.

A magyar-EU Társulási Bizottság ülésén, 1997. január 31-én sor került az

Európai Megállapodásnak az Európai Unió egyes Európai Szabadkereskedelmi

Társuláshoz (továbbiakban EFTA) tartozó országokkal történt kibõvítése és az

Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (továbbiakban GATT) Uruguay-i

Forduló megállapodásainak végrehajtása miatt szükségessé váló kereskedelmi és

intézményi adaptációs jegyzõkönyvek parafálására.

Az EU az 1997-2000 közötti idõszakra 60 %-ról 80 %-ra növelte a magyar

agrárexportra vonatkozó vámkedvezmény mértékét és azt kiterjesztette

valamennyi mennyiségi kerethez kötött vámkontingensre. A 80 %-os kedvezményt

az EU az 1995-2000 között összességében 36 %-kal mérséklõdõ legnagyobb

kedvezményes vámszintjeibõl nyújtja, ennek eredményeként a magyar kivitelre

vonatkozó importteher folyamatosan és jelentõsen csökkenni fog. A

vámkontingensek a mezõgazdasági termékek esetében évi 5 %-kal, az

élelmiszeripari termékeknél évi 10 %-kal növekednek. A volt EFTA országokkal

kötött mezõgazdasági megállapodásokban rögzített kedvezmények átemelése

megtörtént, ez egyes esetekben a magyar export szempontjából a preferenciális

mennyiség és a piacrajutás lényeges növekedését eredményezi.

Importunk esetében a vámkontingensek nem növekednek és az Európai

Megállapodáshoz képest nem került sor további vámkedvezmények nyújtására.

Kiemelendõ, hogy a magyar fél - az EU-tól eltérõen - a kedvezményt nem a GATT

megállapodás alapján évente átlagosan 6 %-kal csökkenõ legnagyobb kedvezményes

vámszintbõl nyújtja, hanem rögzített vámszint kerül alkalmazásra. Mindezek

alapján az aszimmetria határozottan érvényesül és az EU vámpreferenciája

mérséklõdik.

A létrejött megállapodás a magyar érdekeknek megfelelõen szabályozza a

kétoldalú agrárkereskedelmi kapcsolatrendszert, a piaci folyamatok

szempontjából kiszámíthatóan és egyben számunkra elõnyös módon rögzíti a

kedvezményeket.

A megállapodásban foglalt kedvezmények szerkezete és nagyságrendje

következtében a mezõgazdasági és a feldolgozott mezõgazdasági termékek

kétoldalú kereskedelmének több mint 60 %-át érinti valamilyen típusú

kedvezmény, amely közvetett módon elõsegíti, hogy Magyarország teljes jogú EU

tagságának elérésekor a magyar, illetve közösségi exportpiacok egybeolvadása

átmeneti folyamat eredményeként zökkenõmentesebben valósuljon meg.

Az állat- és növény-egészségügyi vizsgálatok egyenértékûségérõl szóló

megállapodás elõreláthatólag még 1997 folyamán aláírásra kerül.

Magyarország 1996. július 1-jei hatállyal csatlakozott az EU tagállamai és az

EFTA tagországok között 1988 óta hatályos Tranzit Egyezményhez és az

Árutovábbítások Egyszerûsítésérõl szóló Egyezményhez. Az érzékeny áruk körének

listájára, valamint az összkezesség alkalmazására vonatkozó szabályokat az EU

- EFTA megállapodásoknak megfelelõen 1997. augusztus 1-jei hatállyal

Magyarország is módosította.

Megbeszélések kezdõdtek a termék-megfelelõségi eljárások és vizsgálati

eredmények kölcsönös elismerésérõl elõkészítendõ megállapodásról.

Magyarország 1997. július 1-jével csatlakozott az új, 29 országot (EU, EFTA,

Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (továbbiakban CEFTA), Bulgária,

Balti-államok) magában foglaló pán-európai kumulációs származási rendszerhez,

amelyben tagságunkat a csatlakozás elõtti stratégia fontos lépcsõjének

tekintjük.

Magyar-EFTA megállapodás

A magyar-EFTA szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó, EFTA

országokból származó termékek vámjait a vállalt ütemezésnek megfelelõen

csökkentjük. Hasonlóan az Európai Megállapodáshoz az ipari termékek esetében

jelenleg már csak az ún. lassító lista van érvényben, amely a teljes

vámleépítést 2001. január 1-jei hatállyal írja elõ. Az Európai Megállapodástól

eltérõen az EFTA megállapodás kiterjed a halakra és haltermékekre is,

amelyeknél szintén a vállalt ütemben haladtunk elõre a vámlebontással (az

ipari termékekhez hasonlóan ugyancsak az ún. lassító lista van érvényben,

amely a teljes vámleépítést 2001. január 1-ig írja elõ). Az Európai

Megállapodáshoz hasonlóan az EFTA megállapodásban is vállaltuk az 1-1%-os

vámkezelési díj, ill. statisztikai illeték megszüntetését, ami 1997. január 1-

jével megtörtént.

A magyar-EFTA kapcsolatrendszer alakításában alapvetõ szempontnak az Európai

Megállapodással való összhang fenntartását tekintjük, a megállapodás-rendszer

továbbfejlesztése során ezt az alapelvet tartjuk szem elõtt.

A magyar-EFTA Vegyes Bizottság legutóbbi ülésén határozatot hoztunk többek

között a származási szabályokat tartalmazó "B" jegyzõkönyv módosításáról 1997.

július 1-jei hatállyal, összhangot teremtve ezzel az EU és a CEFTA

megállapodások származási szabályaival (páneurópai kumulációs rendszer).

A feldolgozott élelmiszerek, hal és haltermékek, valamint a mezõgazdasági

termékek körét érintõen a megállapodáshoz kapcsolódó kétoldalú

agrárkereskedelmi levélváltásokra is kiterjedõen egyetértésre jutottunk abban,

hogy a megállapodás-rendszer két- és többoldalú elemeiben nyújtott

kedvezmények egyensúlyát az Uruguay Fordulót követõ adaptáción túlmenõen

tervbevett továbbfejlesztés során is meg kell õriznünk.

CEFTA-val kapcsolatos fejlemények

A CEFTA eredetileg nem tartalmazott új tagok belépését lehetõvé tevõ

klauzulát. A csatlakozás jogi-egyezményes feltételét az 1995-ben aláirt, un.

Módosító Megállapodás teremtette meg. A tagországok a belépni szándékozókkal

szemben alapvetõ követelményként fogalmazták meg, hogy a jelölt legyen tagja a

Kereskedelmi Világszervezetnek /WTO/, illetve rendelkezzen társulási

megállapodással az EU-val. A lefolytatott csatlakozási tárgyalások

eredményeként Szlovénia 1996. január 1-jétõl, Románia 1997. július 1-jétõl

lett a CEFTA tagja.

A CEFTA létrehozása óta a kereskedelmi kedvezményeket tartalmazó jegyzõkönyvek

több alkalommal módosultak. Az elõzõ tájékoztató elkészítése óta az ipari

termék kereskedelemben történt kismértékû, a liberalizációs folyamat

gyorsítását célzó változás, ami 1997. január 1-jétõl érvényesül. E módosítás

figyelembe vételével a CEFTA-országokkal megvalósított ipari termék

kereskedelem mintegy 90 %-a már 0 % vám mellett valósul meg. A fennmaradó

hányad esetében is megkezdõdött a vámok lebontása és az nagyrészt az

eredetileg elõirányzott határidõnél egy évvel korábban, 1999 végéig fejezõdik

be.

Az agrárkereskedelemben nyújtott kölcsönös kedvezmények az elmúlt egy év során

nem változtak. Ennek megfelelõen az alapító CEFTA-országokkal megvalósuló

magyar agrár-szállítások mintegy 80 %-ánál érvényesül valamilyen mértékû

vámkedvezmény. Az újonnan csatlakozott Románia is átvette a többi CEFTA-ország

közötti kedvezményrendszert, míg Szlovéniával várhatóan a közeljövõben

fejezõdnek be az adaptációs tárgyalások.

1997. január 1-jétõl módosultak a CEFTA származási szabályai. Az új szabályok

összhangban vannak az Európai Unió és a társult országok közötti származási

szabályokkal és ily módon biztosítják a páneurópai származási kumuláció

lehetõségét. Az elmúlt években a CEFTA-országok részesedése a teljes magyar

külkereskedelembõl fokozatosan növekedett, jelenleg 7,5 % körül alakul. A

CEFTA eredeti tagjait figyelembe véve, részesedésük az 1992. évi 5 %-ról

1996-ban 7,1 %-ra emelkedett.

A Románia CEFTA-hoz való csatlakozásáról szóló Megállapodás

A Román Csatlakozási Megállapodást 1997. április 12-én, Bukarestben írták alá.

A magyar Országgyûlés azt 1997. szeptember 16-án erõsítette meg.

A megállapodásban Románia elfogadta a CEFTA-t és vállalta az abban foglalt

rendelkezéseket, így a CEFTA-ban eddig elért liberalizáció szintjének

alkalmazását.

Az egyes CEFTA-országok és Románia közötti kereskedelmi kedvezményeket

ugyanúgy kétoldalú jegyzõkönyvek rögzítik, mint az alap CEFTA-ban. Az ezekben

foglalt kölcsönös kedvezmények rendezõ elvei azonosak a CEFTA-országok között

érvényesülõ alapelvekkel.

Ennek megfelelõen

­ a magyar-román ipari termék forgalom mintegy 3/4-e a Csatlakozási

Megállapodás alkalmazásától kezdve 0 % vám mellett valósul meg. A fennmaradó

ipari árukörben a vámok fokozatos lebontása a termékek túlnyomó részénél

1999 végéig fejezõdik be és ily módon 2000. január 1-jétõl az ipari

kereskedelem lényegében vámmentesen valósulhat majd meg.

­ az agrár terület vonatkozásában Románia átvette a többi CEFTA-ország között

minden viszonylatban azonos, kedvezményes vámok alkalmazását elõirányzó

koncessziós listákat. Emellett további, kétoldalú kedvezmények is rögzítésre

kerültek. Az egyeztetett vámkedvezmények a magyar-román agrárforgalom

mintegy 3/4-ét érintik.

Izrael

A magyar-izraeli szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásáról 1994-ben

kezdõdtek meg a tárgyalások. Ezek a közelmúltban lezárultak. A megállapodás

aláírásra került és azt az Országgyûlés megerõsítette /Izraelben ez nem

szükséges/ alkalmazására remélhetõleg 1998. január 1-jétõl sor kerülhet.

A megállapodás az Izrael és Magyarország közti szabadkereskedelem fokozatos,

2001-ig történõ megvalósítását rögzíti, a két fél által az EU-val kötött

megállapodások feltételei szerint. A Megállapodás általános szabályrendszere

(pl. a versenyre, az állami támogatásra, a monopóliumokra, a piacvédelemre, a

dömpingeljárásra, a közbeszerzésre stb. vonatkozó elõírások) gyakorlatilag

azonos az EU-val kötött megállapodáséval.

Az ipari termékek vonatkozásában Izrael felé is fenntartottuk az EU-val

szemben kialakult védõrendszert. A magyar kivételi lista megegyezik az EU felé

adottal. Izraeli részrõl is ragaszkodtak egy, a magyarhoz képest korlátozott

kivételi listához, amelyet ugyancsak fokozatosan, 2001-ig számolnak fel.

Magyar szempontból kiemelendõ, hogy 1998-tól a magyar ipari cikkek 97 %-a

vámmentesen kerülhet az izraeli piacra. A fennmaradó magyar termékek

vámszintje 1998-tól fokozatosan, évente mérséklõdik és 2001-ben éri el

a 0 %-ot.

A mezõgazdasági termékeknél az izraeli koncessziók egy sor, számunkra fontos

terméknél nemcsak a vám csökkenését, hanem más szállítókkal szembeni

versenyelõnyt is jelentenek. A mezõgazdasági csomag összességében mintegy 11 M

USD értékû izraeli exportra vonatkozik, míg az érintett magyar kivitel értéke

meghaladja a 22 M USD-t.

A magyar mezõgazdasági exportban meghatározó termékekre sikerült kedvezményes

kontingenst biztosítani (bárányhús, fagyasztott zöldség, gyümölcs, alma,

napraforgóolaj, búza, kukorica, liszt stb.) és néhány potenciális, de korábban

Izraelbe nem szállított termékre is kedvezményt elérni (konzerv zöldségfélék,

gyümölcslevek, ásványvíz, állateledel stb.). A kedvezményben részesülõ

termékek meghatározó termékeinek nagy része nem versenyezik a hazai

termékekkel (citrusfélék, narancslé, halva, különleges szósz stb.). A

potenciálisan konkurens termékekre csak a magyarországi szezonon kívüli

idõszakra adtunk koncessziót (paradicsom, zöldség, vágott virág, sárgadinnye).

A származási szabályokra vonatkozóan az EU-Magyar megállapodásban foglalt

szabályozást vettük alapul bizonyos eltérésekkel, ugyanis Izrael nem részese a

pán-európai származási megállapodásnak, így a magyar-izraeli megállapodás nem

tartalmazza a kumulációra vonatkozó cikket. Emellett a megállapodás nem tiltja

a vámvisszatérítést.

Törökország

A januárban aláírt egyezményt a magyar Országgyûlés jóváhagyta, a török

Parlamentben pedig az õszi ülésszak napirendjén szerepel. A megállapodás

szerint az egyezmény a ratifikálás idõpontját követõ második hónap elsõ napján

lép életbe. Az ehhez szükséges elõkészületeket magyar részrõl megtettük, az

érvényes vámtarifa már tartalmazza a török árukra alkalmazható tételeket,

azokat csupán hatályba kell léptetni. Az egyezményben, amint az az

Országgyûléshez benyújtott korábbi anyagokban szerepelt, biztosítjuk egymásnak

és más preferenciális partnereinknek - döntõen az EU-nak - nyújtott

elbánást.

A magyar ipari termékek döntõ többségére lehetõvé válik a vámmentes bevitel. A

török iparcikkek tekintetében pedig a vámok és korlátok leépítése az EU-val

szembeni kötelezettségeink teljesítésével összhangban történik meg.

Magyarországra irányuló iparcikk-exportjuk 60 %-ára a vám fokozatosan, 2000-ig

szûnik meg.

Tárgyalások új szabadkereskedelmi megállapodásokról

A közép-, illetve kelet-európai országok körében növekvõ érdeklõdés

tapasztalható a CEFTA iránt. A felvétel alapvetõ kritériumait (WTO-tagság és

társulási megállapodás az EU-val) Bulgária teljesítette és mivel hivatalosan

is kérte felvételét, a tervek szerint még ebben az évben megkezdõdnek vele a

csatlakozási tárgyalások. (Magyar részrõl elvárásként fogalmaztuk meg, hogy a

csatlakozási tárgyalások lezárását megelõzõen Bulgária rendezze korábbi

tartozásait hazánkkal szemben.) A többi érdeklõdõ ország nem tesz eleget az

alapvetõ követelményeknek, így CEFTA-csatlakozásuk kérdése nincsen napirenden.

A már konkrét felvételi kérelmet benyújtó Ukrajna és Litvánia is olyan választ

kapott, hogy jelentkezésük elbírálására érdemben akkor térnek vissza a CEFTA

tagok, ha teljesítették a meghatározott feltételeket.

Külön - a CEFTA csatlakozási lehetõségektõl független - vizsgálat tárgyát

képezi a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások létrehozása az Európai

Megállapodással rendelkezõ, a páneurópai kumulációs övezetbe tartozó többi

országgal. Az Európai Unió elvárása az volt, hogy a kumulációs rendszer

zavartalan mûködése érdekében ezen országokkal 1997. július 1. elõtt

kezdõdjenek meg, s gyorsított ütemben folytatódjanak le a szabadkereskedelmi

megállapodások létrehozását célzó tárgyalások. Bulgáriával erre a CEFTA

csatlakozás keretében kerül sor. A többi országgal - Észtország, Lettország,

Litvánia - kétoldalú alapon kezdõdtek meg a tárgyalások. A konkrét feltételek

kialakításának alapelvei - mind az általános rendelkezéseket, mind a kölcsönös

kedvezményeket illetõen - ezeken a tárgyalásokon is összhangban vannak az

Európai Unióval kötött megállapodásokkal. Az észt és a litván partnerekkel

folytatott szakértõi tárgyalások befejezõ szakaszukhoz közelednek, míg a lett

féllel az érdemi egyeztetések még folyamatban vannak. A megállapodások

létrehozására a tárgyalások lezárásának függvényében kerülhet sor. (Ezen

országok elõrehaladott tárgyalásokat folytatnak WTO csatlakozásukról, de

alapvetõen transzparens belsõ gazdasági szabályozásuk, illetve az EU-val és a

többi CEFTA országgal létrehozott megállapodásaik elegendõ garanciát nyújtanak

a megállapodásban foglalt feltételek betartatásához.)

A többi közép-, kelet-európai országgal hivatalos szabadkereskedelmi

tárgyalásokat nem folytatunk, azonban konzultatív jellegû szakértõi

megbeszélésekre a kereskedelem liberalizálásának lehetõségeirõl sor kerülhet.

Szabadkereskedelemi megállapodás létrehozása csak akkor és olyan terjedelemben

jöhet szóba, amikor az EU ilyen preferenciák nyújtására kész, és ha az

érintett országok WTO konform gazdasági magatartása biztosítható.

II.

A szabadkereskedelmi megállapodások gazdasági hatásai

A szabadkereskedelmi megállapodásoknak - egyes részterületeken esetleg

átmenetileg jelentkezõ feszültségek ellenére - már rövid távon is, de hosszabb

távon széleskörûen érezhetõ pozitív hatásai vannak.

· Javítják a gazdaság versenyképességét, elõkészíti a magyar gazdaság

alkalmazkodását az Európai Unió feltételeihez.

· Jelentõsen elõsegítik az export bõvülését.

· Növelik Magyarország vonzerejét a külföldi befektetõk számára.

1. A szabadkereskedelmi megállapodások egyrészt a vámok csökkenésével,

másrészt az egyéb importkorlátok lebontásával járnak, ezért az exportõrök

versenyképességét növelik. A csatlakozási kérdõívekre készített EU értékelés

is felveti, hogy a magyar vámszintnek az EU szintjénél jelentõsen magasabb

mértéke a csatlakozáskor problémát jelentene, de a szabadkereskedelem

fokozatos megvalósulása mérsékli az alacsonyabb vámszint alkalmazásából a

hazai iparra háruló káros következmények hatását.

A páneurópai kumulációs övezetbe történt bekapcsolódásunk azzal jár, hogy

immár 29 országból származó anyag, részegység kerülhet felhasználásra a

magyarországi elõállítású termékekben, így azok teljes mértékben élvezhetik a

preferenciális származási szabályrendszer elõnyeit. Kétségtelenül ez

átmenetileg hátrányosan érinti azokat, akik e térségben kívülrõl szerezték be

szükségleteiket, de egyrészt idõlegesen még van lehetõség e hatások

enyhítésére, másrészt feltételezhetõen a termelõk nagy része idõvel képes

lesz szállítói körét megfelelõen átrendezni.

2. Annak ellenére, hogy szabadkereskedelmi partnereink a magyar áruk

legnagyobb felvevõi, sikerült részesedésüket még tovább fokozni. 1997. I.

félévében 1996 hasonló idõszakához képest 79,9 %-ról 80,4 %-ra nõtt arányuk.

Ezen belül az EU részesedése 71,2 %-ról 71,7 %-ra nõtt, a CEFTA-é pedig 6.7

%-ról 7,4 %-ra nõtt. Az EFTA országokba irányuló kivitel szerényen nõtt, így

részesedésük csökkent.

A szabadkereskedelmi megállapodások hatását tükrözi, hogy 1991-ben a magyar

export 46,8 %-a irányult az akkor 12 országból álló Közös Piacra. 1995-ben a

12 ország esetében 51,3 % volt, a 15-re kibõvült kör pedig 62,8 %-kal

részesedett. Jóval az átlag fölött, 33 %-kal nõtt a CEFTA-ba irányuló kivitel

1995-ben és ugyancsak az átlag fölött, 13 %-kal nõtt 1996-ban is, és az

irányzat folytatódását jelzi, hogy a teljes kivitel 115,1 %-os

teljesítményével szemben a CEFTA-ba 27,9 %-kal szállítottak többet ez év elsõ

félévében a magyar vállalatok.

Magyarország 1997 elsõ félévi importjában ezzel szemben nem nõtt, hanem

valamelyest mérséklõdött a szabadkereskedelmi megállapodások országaiból

beérkezett áruk aránya, 72 %-ról 71 %-ra, ami az EFTA országokból származó

import tényleges csökkenésének, s a CEFTA országokból származó importnak az

átlagosnál kisebb mértékû növekedési ütemének köszönhetõ.

Az árszínvonal növekedési ütemének mérsékléséhez az importra háruló terhek

csökkenése és a piaci verseny növekedése révén egyaránt hozzájárulnak

megállapodásaink.

3. A tapasztalat bizonyítja, hogy egyre több multinacionális vállalat

telepszik meg Magyarországon abból a megfontolásból kiindulva, hogy

Magyarországot földrajzi elhelyezkedése mellett, a kiszámítható

gazdaságpolitika, beleértve a kereskedelem liberalizálásának elõre

meghatározott ütemét, alkalmassá teszi arra, hogy regionális központ szerepét

játssza. Ezen túlmenõen gyakori, hogy ezek a vállalatok a szubrégióban

leányvállalataik között termékcserén alapuló munkamegosztást alakítanak ki.

Egy kis országban, mint Magyarország, a gazdaságos termelés sokszor csak úgy

érhetõ el, ha a kapacitások kihasználását az export révén is lehet

biztosítani. Ugyanakkor egyes termékek esetében 1-2 üzemnél több nem mûködhet

gazdaságosan, így a liberalizált import versenye biztosítja, hogy ezek a

vállalatok ne kerülhessenek monopol helyzetbe.

Ezekben döntõ szerepe van a szabadkereskedelmi megállapodásoknak.

* * *

A szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények alátámasztják a

Kormány elmúlt évi, az Országgyûléshez beterjesztett Jelentésének azt a

megállapítását, hogy politikáját e területen "egyrészt a magyar külgazdasági

érdekek, másrészt a nemzetközi összefüggések - különös tekintettel az európai

integrációs szempontokra - határozzák meg".

Eleje Honlap