ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

K/5189..

Írásbeli kérdés

Dr. Gál Zoltánnak

az Országgyûlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Írásbeli kérdést kívánok benyújtani Horn Gyula Miniszterelnök Úrhoz "Ki a

felelõs azért, hogy több éve mintegy 30 milliárd Ft. Költségvetési

támogatásból nem rendezõdött a Diósgyõri Acélmûvek Rt. helyzete?" címmel.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ön és szakértõi kormánya, kormánybiztost nevezett ki a DAM rendbetétele és

privatizációjának elõkészítése céljából, Szabó Zsolt személyében. A

kormánybiztos kb. fél éve bejelentette, hogy a gyár rendben van privatizációra

kész és most már semmi probléma, megszûnt a kinevezése sõt a gyár

vezérigazgatóját is kitüntették a "jól végzett munkáért".

Ám a gyár alatt ott ketyegett az idõzített bomba ami újra meg újra

veszélyhelyzetet jelentett. És a bomba újra robbant:

- sikertelen privatizáció,

- havi több mint 500 milliós veszteség (elképesztõ) a 2500 embernek 200 ezer

Ft havi jövedelmet lehetne fizetni ebbõl az összegbõl.

- ebbõl eredõen vajon hova vándorolt a majdnem 30 milliárd Ft. (Nagy kérdés,

talán felül kellene vizsgálni az egész ügyet, hogy minden Ft a gyár érdekében

használódott-e fel vagy pedig ami jellemzõ a mai költségvetési pénzek

felhasználásra területén (korrupció gyanú) a helyzet bonyolult és szinte

átláthatatlan.

A DAM vasasszakszervezetének véleménye szerint a szakmailag indokolatlan

lépések eredménye volt az évek óta tartó válsághelyzet, amelyet hozzánemértõ

kormányhatározatok tömege kívánt megoldani.

Ami ezekbõl megvalósult a leépített 2500 fõs dolgozói létszám, és további

dolgozói létszámcsökkentés várható az elmúlt hetekben fölálló új vezetés

szerint.

Idézet a szakszervezet nyílt levelébõl:

"Senkit sem érdekel, hogy megvizsgálja a több mint 26 milliárd forintot hová

tették és hogyan költötték el , elköltötték-e? Azt ismerjük, hogy egy

átgondolatlan privatizációs kísérlet következményeként több, mint egyharmada a

felszámolásból való kivásárlásra fordított. Senkit sem érdekel, hogy ezt az

összeget egy szakmailag átgondolt a munkavállalókat is bevonó idõbeni

döntéssel a szerkezetváltásra és fejlesztésre lehetett volna felhasználni."

Ezenkívül még a következõkre hívta fel a figyelmet a szakszervezet:

Címszavakban ezek a következõk:

- kormányhatározatok végrehajtása elmaradt illetve jelentõs késéssel valósult

meg. Az üzleti tervek és a valóság között óriási eltérések voltak.

- A hulladékárak irreálisan magasak, a mennyiség-minõségi kérdésben nem volt

egyezség.

- egyes hullladékértékesitõk privilegizált helyzetben vannak és voltak

- Mindezek mögött összefonódásokat is sejtenek

- A DAM-en belül a kereskedelmi munka az információs és nyilvántartási

rendszere kiépítetlen

- az árképzés nem megfelelõ, ezáltal a szerzõdések többsége eleve elõnytelen

- A termelésirányitás ezekbõl fakadóan következetlen

- A havi tervek folyamatosan és kétségbeejtõen csökkennek.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ön ismeri és tudja, hogy a megye súlyos munkanélküliséggel küzd. Az országban

lassan kialakul egy Borsod "utálat", melyrõl ezt mondják, hogy feneketlen

hordóba teszik a pénzt évek óta és nem történik semmi.

Pedig a megyének van még Abaúj és Zemplén térsége is ahol hasonló vagy

súlyosabb gondokkal küzdenek az ott élõ emberek (Hegyalja-Bodrogköz- Hegyköz-

Cserhát).

Ennyi pénzbõl Abaúj-és Zemplén térségét már belehetett volna aranyozni.

Jelenleg elnéptelenedõ, gaztenger a térképen.

Kérdezem ezért Miniszerelnök urat, mit kívánnak tenni a súlyos probléma

megoldása érdekében és igaz-e a szakszervezet véleménye, hogy senkit sem

érdekel, hogy mire használják föl az adózó polgárok pénzét?!

Megvizsgálja-e a szakértõi kormány, hogy ki a felelõs a történtekért és a

vezérigazgató úr kitüntetését visszavonják-e?

Várom válaszát.

Budapest, 1997. november 17.

Rusznák Miklós

országgyûlési képviselõ

KDNP

Eleje Honlap