ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök úr!
Az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 84. §
(1) bek. a) pontja, valamint 85. § (2) bek. d) pontja alapján, a következõ
önálló törvényjavaslatot nyújtom be, és kérem annak a napirendi pontként
történõ felvételét és megtárgyalását
TÖRVÉNYJAVASLAT
a gazdasági kamarákról szóló
1994. évi XVI. törvény módosításáról
1./ A 49. § (2) bekezdésének elsõ mondata, a következõképpen módosul:
(2) A kamarai osztályokat szakmai, ágazati szempontok szerint vagy a tagok
- (8) bekezdés szerinti - gazdasági súlyát alapul véve kell megalakítani.
2./ A 49. § (6) bekezdése a következõképpen módosul:
(6) Az országos gazdasági kamara küldöttgyûlésére a küldötteket - gazdasági
súlyuknak megfelelõ számban - a területi gazdasági kamara küldöttgyûlése
választja.
3./ A 49. § (7) bekezdése a következõképpen módosul:
(7) A küldöttválasztás részletes szabályait a gazdasági kamara alapszabálya
határozza meg.
Az alapszabályban - e törvény keretei közt - rendelkezni kell a kamarai
osztályok számáról és fajtáiról, összehívásuk, üléseik és határozathozataluk
rendjérõl, valamint gazdasági súlyuk megállapításának [módjáról] részletes
szabályairól. [A gazdasági kamara alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a
gazdasági súly megállapításakor a kamarai osztály létszámát is figyelembe kell
venni, illetve, hogy a gazdasági súly megállapításakor a kamarai osztály
létszámát kell alapul venni.]
4./ A 49. § kiegészül egy új, (8) sorszámú bekezdéssel, és az utána következõ
bekezdések sorszáma eggyel-eggyel növekszik:
(8) A vállalkozás gazdasági súlyának megállapításakor a következõ -
adóbevalláson alapuló - adatokat kell figyelembe kell venni:
a) a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állomány szerinti létszáma;
b) a nettó árbevétel, vagy mérlegfõösszeg;
c) a számviteli törvény szerinti eredmény;
valamint
d) a kamarai osztály létszáma.
5./ A 49. § (8) - a módosító indítvány szerinti (9) - bekezdésének utolsó,
(ti. ötödik) mondata a következõképpen módosul:
(9) / ... /
A kamarai osztályban a tagokat - a (8) bekezdés, illetve az alapszabály
szerint számított - gazdasági súlyuknak megfelelõ számú szavazat illeti meg[;
az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy az osztály tagjait egy-egy szavazat
illeti meg].
6./ A 49. § (10) - az indítvány szerinti (11) - bekezdése a következõképpen
módosul:
(11) Az országos gazdasági kamara alapszabályában meg kell határozni, hogy az
egyes területi kamarák hány küldöttet választanak. A küldöttek számát a - (8)
bekezdés szerinti - gazdasági súly megfelelõ figyelembe vételével kell
meghatározni.
7. Ez a törvény a kihirdetését követõ 14. napon lép életbe.
Indoklás
A törvény 49. szakasza részletezi a kamarai választás szabályait.
Az elmúlt néhány év gyakorlata bebizonyította, hogy a kamarai választások a
vállalkozói rétegeket torzított arányokban képezték le. Az egyensúlytalan
reprezentáció viszont ellenkezik a törvény szellemiségébõl kiolvasható,
alapvetõ rendeltetésével. A kialakult anomália esetleges rögzülésének
veszélyét kívánjuk indítványunkkal megelõzni. Tapasztalataink szerint, - a
jelenlegi normarend alapján - a rangsorolható momentumok között már szinte
elsikkadni látszik a - köztartozások befizetési hányadait a valósan tükrözõ -
arányos képviselet. Ennek oka pedig a gazdasági teljesítményt és
potenciált garantáló, alighanem leglényegesebb választási szempont háttérbe
szorulása.
Hovatovább a gyakorlatban másodlagossá válik a kamarai tagok közötti
választások során a törvény szellemiségébõl fakadó - kiemelt - szelekciós
ismérv.
Az aránytalan képviselet viszont a kamarai tevékenység minõségét is
hátrányosan befolyásolja.
A kamarák szerepének kijegecesedési idõszakában pedig a szóban forgó jelenség
nem csekély hiba. Így viszont mind a mikro, mind a közép, mind a makro típusú
vállalkozások csak egymás rovására nyerhetnek képviseletet a kamarai
testületekben. S ez a végeredmény általában és hosszú távon senkinek sem
kedvez.
Javaslatunk lényeges eleme a "gazdasági súly" meghatározása. A javasolt
definíció alapjául az illetékes EU-bizottság '96. febr. 9-i ajánlása szolgált.
Az indítvány a gazdasági élet szereplõinek köztestületi fórumain a definíció
szempont-rendszerét mellõzhetetlenné avatja.
A célzott joghatás hozadéka, hogy - a kamarai testületekbe való bekerülés
esélyei tekintetében - az üzleti élet nagyságrendjeinek megfelelõ egyensúly
alakulhat ki. Az esélyegyenlõség megõrzése pedig aligha áll szemben az
eredeti jogalkotói szándékokkal.
Budapest, 1997. nov. 17.
Dr. Sümeghy Csaba
FIDESZ - Magyar Polgári Párt
Eleje Honlap