MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
1997. évi .....
törvény
a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló
1994. évi XL. törvény módosításáról
Elõadó:
dr. Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
Budapest, 1997. november
1997. évi .....
törvény
a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló
1994. évi XL. törvény módosításáról
1.§ A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a
továbbiakban: MTAtv.) 3.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"3.§ (3) Az Akadémia elnöke háromévenként beszámol az Országgyûlésnek az
Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetérõl."
2.§ Az MTAtv. 5.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A Kormány által rendeletben meghatározott, az (1) bekezdés alá nem
tartozó, állami tulajdonban maradó ingatlanok, tárgyi eszközök és egyéb
vagyontárgyak felett a magyar állam nevében a pénzügyminisztert megilletõ
tulajdonosi jogokat az Akadémia gyakorolja. Ezen vagyonnal kapcsolatos polgári
jogi jogviszonyban az államot az Akadémia képviseli. E vagyon értékérõl a
Kincstári Vagyoni Igazgatóságot tájékoztatja.
(3) Az Akadémia törzsvagyonába tartozó ingatlanokra vonatkozó
tulajdonjogát, valamint az Akadémiára bízott ingatlanokra vonatkozó
tulajdonosi jog gyakorlását az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni."
3.§ Az MTAtv. 6.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6.§ Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII.
törvénynek (a továbbiakban: Áht.) az Akadémiával kapcsolatos végrehajtási
szabályait - figyelembe véve az Akadémia köztestületi jellegét és az államtól
való függetlenségét - a Kormány rendeletben szabályozza."
4.§ Az MTAtv. 8.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8.§ (1) Az Akadémia a feladatainak ellátása érdekében vagyonával önállóan
gazdálkodik. Az Akadémiára - az 5.§ (2) bekezdésében meghatározott vagyon
kivételével - az Áht. IX. fejezetében foglalt, a kincstári vagyon kezelésére
vonatkozó szabályok nem irányadók.
(2) Az Akadémia a költségvetési támogatás és a 7. §-ban megjelölt források
keretei között maga határozza meg költségvetését, illetve alakítja ki a
kutatástámogatás módjait.
(3) Az Akadémia saját hatáskörben állapítja meg az általa alapított
szervezetek jogi és gazdálkodási formáját.
(4) Az akadémiai intézetek köztestületi költségvetési szervek, önálló jogi
személyek, létrehozataluk, megszüntetésük az Akadémia, mint köztestület
döntésétõl függ, mûködésük irányítása a közfeladatok ellátásának
követelményeihez és az akadémiai tudománypolitikai szempontokhoz igazodik. Az
intézetek kincstári körbe tartoznak, részükre a Magyar Államkincstár a
kormányrendeletben a központi költségvetési szervek részére elõírt számlákat
vezeti.
(5) Az intézet kiadási és bevételi elõirányzatát, ezen belül a kiemelt
elõirányzatokat a szerzõdés megkötése, a megbízás elvállalása idõpontjában -
a bevétel elmaradása esetén a visszarendezés kötelezettségével - akkor is
megemelheti, ha a kapcsolódó bevétel késõbbi idõpontban folyik be.
(6) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja az Áht. 39.
§ (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási jogot, valamint jogosult a
mûködési elõirányzaton belül, illetve a mûködési és felhalmozási elõirányzatok
között 30 %-os mértékû elõirányzat átcsoportosításra..
(7) A nem költségvetési támogatásból származó pénzeszközök fel nem
használt része, maradványa, a még fel nem használt eredmény pénzintézetnél
betétként elhelyezhetõ.
(8) Az Akadémia gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi."
5.§ Az MTAtv. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az Akadémia alapszabályának elfogadásához és módosításához a
közgyûlésen jelenlévõ szavazásra jogosultak kétharmadának szavazata
szükséges."
6.§ Az MTAtv. 14.§-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(1) Az Akadémia közgyûlése]
"g) az illetékes tudományos osztály és az AKT véleményének
figyelembevételével határoz intézetek alapításáról, átszervezésérõl és
megszüntetésérõl,"
7.§ Az MTAtv. a következõ 14/A.§-sal egészül ki:
"14/A.§ Az Akadémia tudományos feladatait - az Alapszabályban meghatározott
módon - tudományos osztályai és bizottságai útján látja el. A tudományos
osztályok és a kutatóintézetek tevékenységét az elnök irányítása alatt az
Elnökség hangolja össze."
8.§ Az MTAtv. 16.§-a a következõ utolsó mondattal egészül ki:
"Az elnök látja el az Akadémia költségvetési fejezete felügyeletét ellátó
szerv vezetõjének feladatait."
9.§ Az MTAtv. a következõ 17/A.§-sal egészül ki:
"17/A.§ (1) Az Akadémia köztestületének ügyintézõ szerve a vezetõség. A
vezetõség elnöke az Akadémia elnöke, tagjai: a fõtitkár, az alelnökök, a
fõtitkárhelyettes, valamint a közgyûlés által legfeljebb öt évre választott
három tanácskozási jogú tag. A vezetõség tagjai a közgyûlésnek felelõsek.
(2) A vezetõség határozza meg a közgyûlés elé terjesztendõ költségvetési
javaslat és költségvetési beszámoló tervezetét, valamint a 14.§ (1)
bekezdésének g) pontja és (2) bekezdése szerint a közgyûlés elé terjesztendõ
javaslatok tervezetét.
(3) A vezetõség meghatározza az Akadémia köztestületi szerveit segítõ, a
tevékenységük igazgatási, szervezési és egyéb feltételeit biztosító titkárság
szervezetét, mûködését, és összehangolja az Akadémia által alapított
szervezetek mûködését."
10.§ Az MTAtv. 19.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"19.§ (1) A fõtitkár gondoskodik a közgyûlés és a vezetõség határozatainak
végrehajtásáról.
(2) Vagyoni ügyekben a fõtitkár is jogosult - e törvény keretei között - az
Akadémia képviseletére és az Akadémia nevében önálló írásbeli nyilatkozat
tételére.
(3) A fõtitkár gyakorolja az Akadémia titkárságán közszolgálati
jogviszonyban lévõ köztisztviselõk tekintetében a munkáltatói jogokat."
11.§ Az MTAtv. 20.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) a közgyûlés
által választott bizottság, amely részt vesz az akadémiai kutatóintézetekre
vonatkozó határozatok elõkészítésében."
12.§ Az MTAtv. 23.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az igazgatót pályázati eljárás alapján a tudományos osztály, valamint
az AKT véleményének figyelembevételével, legfeljebb öt évre az Akadémia elnöke
bízza meg."
13.§ Az MTAtv. 29.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Külföldön szerzett tudományos fokozat honosításáról - érdemi vizsgálat
lefolytatása alapján - a Doktori Tanács dönt, ha érvényes nemzetközi egyezmény
vagy szerzõdés kimondja a külföldi tudományos fokozatnak a "tudomány
kandidátusa" vagy a "tudomány doktora" magyar tudományos fokozattal való
egyenértékûségét."
14.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) Egyidejûleg hatályát veszti az MTAtv. 18.§ (1) bekezdésének második
mondata, 20.§ (2) bekezdésének második mondata és (4) bekezdése, 21.§- ának
(4) és (5) bekezdése.
I N D O K O L Á S
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló
1994. évi XL. törvény módosításához
I.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényt (a továbbiakban:
MTAtv.) az Országgyûlés az 1994. március 28-i ülésnapján fogadta el, 1994.
április 26-án került kihirdetésre és 1994. június 30-án lépett hatályba.
A hatálybalépése óta eltelt idõszakban a törvény gyakorlati alkalmazása során,
illetve a gazdálkodási körülmények megváltozása kapcsán feloldhatatlan
ellentétek jöttek létre.
A jogszabályi háttér módosulása következtében a megváltozott gazdálkodási
körülmények közepette a törvény már nem biztosította az Akadémia nemzeti
köztestületi jellegének maradéktalan érvényesülését, az Akadémia és
intézményei egyértelmû jogállását és mûködõképességét. A törvény
hatálybalépése óta több ízben módosításra került az államháztartásról szóló
törvény, a Polgári Törvénykönyv és a felsõoktatásról szóló törvény. Ezen
törvénymódosítások egy része nyomán olyan ellentétek keletkeztek, amelyek
akadályozták az Akadémia köztestületi szerveinek és intézményhálózatának belsõ
és külsõ mûködtetését. Az említett indokok szükségessé és idõszerûvé tették az
Akadémiáról szóló törvény módosítását.
I.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
Az MTAtv. 3.§-ának (3) bekezdése az Akadémia elnökének kötelességévé tette,
hogy kétévente számoljon be az Országgyûlésnek az Akadémia munkájáról,
valamint a magyar tudomány általános helyzetérõl. A beszámolás volumenének, a
tudományos munka idõigényességének és az azt tükrözõ eredmények ismertetésének
bemutatásához a kétéves idõtartam nem elegendõ, ezért indokolt a
háromévenkénti beszámolási kötelezettség elõírása. Ez a hároméves ciklus
megteremti az összhangot az akadémiai vezetõváltás hároméves ciklusaival is.
A 2.§-hoz
Az MTAtv. 5.§-a az Akadémia vagyonáról, vagyoni eszközeirõl rendelkezik, és az
Akadémia köztestületi jellegét kívánja megerõsíteni. Az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Áht.) az 1995. évi CV.
törvénnyel történt módosítása bevezette a vagyonkezelõi jogot (109/G.§), és
rendelkezett ezen jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésérõl. Ezen
törvényi rendelkezéssel való összhangot teremti meg az MTAtv. 5.§ (2) és (3)
bekezdésének módosítása.
A 3-4. §-hoz
Az Áht-nek az 1995. évi CV. törvénnyel történt módosítása iktatta be a
kincstári vagyonra vonatkozó 109/A-K. §-okat. Az MTAtv. 14.§ (2) bekezdésében
meghatározott közgyûlési hatáskörrel való összhang megteremtése és a
köztestület autonómiájának biztosítása érdekében garanciális rendelkezések
beiktatása vált szükségessé. Az akadémiai intézetek mint köztestületi
költségvetési szervek alapítása és megszüntetése
az Akadémia mint köztestület döntésétõl függ, mûködésük hatékony irányítása a
közfeladatok ellátásának követelményeihez és az akadémiai tudománypolitikai
szempontokhoz igazodik. Ugyancsak rendezni kell az Akadémia és Kincstár
viszonyát, a nem költségvetési forrásból származó pénzeszközök kezelését, a
sajátosságok szabályozására pedig a Kormányt célszerû felhatalmazni.
Az 5-7. §-okhoz
Az Akadémia, mint köztestület célirányos és hatékony mûködése, a közgyûlés
határozatképessége, belsõ mûködésének biztosítása érdekében szükséges
módosításokat tartalmazzák ezek a rendelkezések. A közgyûlés központi
szerepének és mûködõképességének biztosítása és változatlan megõrzése mellett
az elnökség, a tudományos osztályok és a bizottságok hatáskörét és feladatait
pontosabban kell kijelölni. A munkamegosztás érvényesítése érdekében az
Akadémia feladatkörébe tartozó minden tudományos kérdéssel elsõsorban a
tudományos osztályok foglalkozzanak (ideértve a kutatóintézetekkel kapcsolatos
tudományos kérdéseket is). A tudományos osztályok tevékenységét pedig az
elnökség az elnök irányításával hangolja össze, és ellátja az osztályok és a
kutatóintézetek irányítását.
A 8-10. §-hoz
Az Akadémia belsõ munkamegosztása, vezetése egységének biztosítása érdekében
szükséges a tisztségviselõk - elnök és fõtitkár - valamint az operatív
irányítást végzõ vezetõség feladatainak, hatáskörének elhatárolása,
meghatározása. Az MTAtv. 16.§-a az elnök feladataként fogalmazza meg az
Akadémia tevékenységének irányítását és képviseletét, ezért neki kell a
költségvetési fejezet felügyeletét is ellátnia. A köztestület ügyintézõ
szervérõl az MTAtv. nem rendelkezett. Az operatív feladatok ellátása és
összehangolása érdekében kerül felállításra a vezetõség. A címben jelzett
szakaszokban az elnök, a fõtitkár és a vezetõség feladatai és hatáskörei
kerülnek meghatározásra, illetve elhatárolásra.
A 11.§-hoz
Az MTAtv. az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsát kiszakította a közgyûlési
bizottságok körébõl. Az Akadémia szervezeti rendszerébe célszerû az AKT-t
visszailleszteni, és a továbbiakban mint a közgyûlés által választott
bizottság látná el feladatait.
A 12.§-hoz
A tudományos osztályok véleményét a kutatóintézetek igazgatóinak megbízásánál
- az 5-7. §-oknál részletezett munkamegosztás alapján - figyelembe kell venni.
A 13.§-hoz
A 13.§-ban foglalt módosítást a honosításra vonatkozó különbözõ jogszabályok
összhangjának megteremtése indokolta.
A 14.§-hoz
Ezen szakasz rendelkezik a törvény hatálybaléptetésérõl és az okafogyottá vált
törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl.
Eleje Honlap