V-21-43/1997. TÉMASZÁM: 393.
1
1
ÁLLAMI
SZAMVEVISZEK
JELENTES
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Részvénytársaság 1996. évi tevékenységének
ellenõrzésérõl
TARTALOMJEGYZEK
BEVEZETES 4
I. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, AJANLASOK 5
1. Összefoglaló megállapítások 5
1.1. Privatizációs tevékenység 5
1.1.1. Fórum Szálloda értékesítése 6
1.1.2. Hungária Szálloda Rt. értékesítése 8
1.1.3. A Taurus Rt. értékesítése 9
1.2. Vagyonkezelési tevékenység 10
1.3. A hozzárendelt vagyon változása és a változás okai 11
1.4. A hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos
bevételek és kiadások, valamint kötelezettségek és követelések alakulása
12
1.4.1. Különbözõ jogszabályokból eredõ önkormányzatokat megilletõ
kötelezettségek és kifizetések 15
1.4.1.1. Az 1989. évi XIII. tv. alapján az önkormányzatokat a
belterületi föld értéke után megilletõ járandóságok 15
1.4.1.2. Az 1992. évi LIV. tv. alapján az önkormányzatokat megilletõ
járandóság 16
1.4.1.3. Alapító jogon önkormányzatokat megilletõ kötelezettségek 16
1.4.2. Az 1989. évi XIII. TV. 21. § (1) bekezdése szerint elõírt, a
társaságok részére történõ vételár visszatérítés (Privatizációs
Ellenérték Hányad) 17
1.4.3. Egyéb kötelezettségek teljesítése 18
1.5. Az ellenõrzés szervezetei és tevékenységük 19
1.5.1. Etikai Tranzakciós és Szerzõdésellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság
19
1.5.2. Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság 19
2. Ajánlások 19
II. RESZLETES MEGALLAPITASOK 22
1. Az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége 22
1.1. Szabályozási környezet 22
1.2. Az értékesítés összefoglaló adatai 22
1.3. Értékesítési tevékenység 24
1.3.1. A Fórum Szálloda Rt. privatizációja 24
1.3.2. Hungária Szálloda Rt. privatizációja 29
1.3.3. Taurus Gumiipari Rt. privatizációja 37
2. Az ÁPV Rt. vagyonkezelési tevékenysége 42
2.1. A privatizáció elõkészítésével és a reorganizációval kapcsolatos
ráfordítások 42
2.2. Éves reorganizációs és befektetési ráfordítások alakulása44
2.3. Vagyonkezeléssel kapcsolatban kimutatott költségek vizsgálata 46
2.4. Vagyonkezelési feladatok alapjai, helyzete 47
2.4.1. Egyes vagyonkezelési elemek kialakulása 47
2.4.2. Az ÁPV Rt. Vagyonkezelési Szervezete és Mûködése 48
3. Az ÁPV Rt.-hez tartozó hozzárendelt vagyon 1996. évi alakulása, a
vagyonváltozás 52
3.1. A hozzárendelt vagyon nyilvántartási rendszere 52
3.2. A hozzárendelt vagyon nagysága, a vagyonváltozás összetevõi 55
3.2.1. A hozzárendelt vagyon 1996. január 1-jén 55
3.2.2. A hozzárendelt vagyon 1996. december 31-én 55
3.2.2.1. Mûködõ gazdálkodó szervezetekben lévõ állami tulajdon 56
3.2.2.2. Felszámolás alatt lévõ, a hozzárendelt vagyoni körben
kimutatott állami vagyon 57
3.2.2.3. Végelszámolás alatt lévõ. a hozzárendelt vagyoni körben
kimutatott állami vagyon 57
3.2.2.4. Az elvont, átvett, maradvány eszközök értéke 58
3.3. Az ÁPV Rt.-hez tartozó hozzárendelt vagyon változása 1996. évben 58
3.3.1. Vagyonváltozás a mûködõ gazdálkodó szervezetek körében 58
3.3.2. Vagyonváltozás a felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezetek
körében 59
3.3.3. Vagyonváltozás a végelszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezetek
körében 59
3.3.4. Az elvont, átvett, maradványeszközök vagyonváltozása60
3.4. A tartós állami tulajdon értéke, változása 1996. évben 60
3.5. Az ÁPV Rt.-hez tartozó termõföld 61
4. A hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos
bevételek és kiadások, valamint a kötelezettségek és követelések alakulása
63
4.1. A hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos
bevételek és kiadások 63
4.1.1. Szabályozási háttér 63
4.1.2. A hozzárendelt vagyon értékesítésének és hasznosításának eredménye
64
4.2. A hozzárendelt vagyon értékesítésének és hasznosításának bevételei 65
4.2.1. Bevételek 65
4.2.2. Kiadások alakulása 66
4.3. Követelések alakulása 69
4.4. Az ÁPV Rt. 1996. évi mûködési kiadásai 69
4.5. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
kötelezettségei 71
4.6. Különbözõ jogszabályokból eredõ kötelezettségek 74
4.6.1. Önkormányzatokat megilletõ járandóságok 74
4.6.1.1. Az 1989. évi XIII. tv. alapján az önkormányzatokat a
belterületi föld értéke után megilletõ járandóságok 74
4.6.1.2. Az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatokat megilletõ
járandóságok 76
4.6.1.3. Alapító jogon önkormányzatokat megilletõ kötelezettségek 78
4.6.2. Társaságoknak járó visszatérítések 79
4.6.3. Egyéb kötelezettségek teljesítése 81
4.6.4. Az ÁPV Rt. külön jogszabályokban elõírt kötelezettségei 83
5. Az ellenõrzés szervezetei és tevékenységük 84
5.1. Etikai Igazgatóság 84
5.2. A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság 87
5.3. Egységköltségek vizsgálata 88
MELLEKLETEK
II. RESZLETES MEGALLAPITASOK
II. RESZLETES MEGALLAPITASOK
JELENTÉS
AZ ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1996. ÉVI
TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENÕRZÉSÉRÕL
BEVEZETES
Az állami tulajdonban lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló
1995. évi XXXIX. törvény 25. § (1) bekezdése szerint az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. (továbbiakban: ÁPV Rt.)
tevékenységének ellenõrzése az Állami Számvevõszék feladata. A törvény
elõírja, hogy az Állami Számvevõszék jelentését - a Kormány
beszámolójával együtt - a Zárszámadással együtt praktikusan minden év
augusztus 31-éig kell benyújtani. Ez a törvényi elõírás azonban
betarthatatlan. Ennek oka az, hogy az Állami Számvevõszékrõl szóló
törvény meghatározza a kötelezõ egyeztetések idõtartamát. Ennek
figyelembevételével ahhoz, hogy a számvevõszéki jelentést az
Országgyûlés a törvényben elõírt határidõben megkaphassa, a helyszíni
ellenõrzést a tárgyév júniusának elején be kellene fejezni. Ez azonban
azért nem járható út, mert a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII.
törvény az auditált éves beszámoló letétbe helyezésének idõpontját az
ÁPV Rt. esetében a tárgyévet követõ augusztus 31-ében határozza meg. A
tapasztalatok szerint a június és az augusztus 31-ei pénzügyi-gazdasági
adatok oly mértékben térnek el egymástól, hogy egy június közepén
záruló helyszíni számvevõszéki vizsgálat egyszerûen hiteltelen lenne. A
megoldásra az Állami Számvevõszék javaslatot kíván benyújtani az
Országgyûlés Számvevõszéki Bizottságához.
Az ellenõrzés célja: annak megállapítása, hogy az ÁPV Rt. 1996. évi
tevékenysége megfelelt-e a törvényi elõírásoknak, a belsõ
szabályzatoknak. Hogyan teljesültek a privatizációs követelmények,
milyen hatékonyságú volt a vagyonkezelési tevékenység, miként alakult
a hozzárendelt vagyon nagysága és értéke, valamint az ehhez kapcsolódó
bevételek és kiadások, milyen kötelezettségei keletkeztek és hogyan
mûködtek a belsõ ellenõrzés szervezetei, elõsegítették-e a feladatok
teljesítését.
Az ellenõrzött idõszak: 1996. év és egyes témákban 1997. I. félév
I. ÖSSZEGZI MEGALLAPITASOK, AJANLASOK
Az ÁPV Rt. 1996. évi tevékenysége - a "Tocsik" botrány ellenére -
kiegyensúlyozottabb, szabályozottabb volt az elõzõ évinél. Magánosítási
tevékenységét - túlnyomórészt a konszolidációba bevont társaságok -
összességében sikeres értékesítés jellemezte. A tartósan állami
tulajdonhányadú társaságoknál a vagyonvesztés folyamata megállt. A
vagyonkezelési tevékenység elsõsorban a reorganizációknál aktívabb
lett. Felgyorsult ütemben eleget tettek az önkormányzatoknak járó
kötelezettségük teljesítésének . Mindezek mellett továbbra is
tapasztalhatók az egyes tranzakciókhoz kapcsolódóan szabálytalanságok,
fegyelmezetlenség a gazdasági tevékenységben. A vagyonnyilvántartás is
pontatlan, és az információs rendszer továbbra sem naprakész és
megbízhatósága sem éri el az elvárható mértéket.
1. ÖSSZEFOGLALO MEGALLAPITASOK
1.1. Privatizációs tevékenység
A magánosítási folyamat szabályozási környezetére jellemzõ, hogy az ÁPV
Rt. mûködését meghatározó 1995. évi XXXIX. törvény sokirányú feladatot
és követelményt fogalmaz meg a Társaság számára. Az értékesítési
tevékenység szempontjából fontos szabályzatok közül a Versenyeztetési
Szabályzat közel egy éves késedelemmel 1996. május 30-án jelent meg.
Ezt megelõzõen az ÁV Rt. korábbi szabályzata már nem volt érvényben, az
ÁPV Rt.-nél pedig még csak tervezet formájában állt rendelkezésre az új
szabályzat. Így az 1996. május 30. elõtti értékesítéseknél csak a
hatályos törvényi elõírások voltak az irányadóak és kötelezõen
alkalmazandóak, amelyek keretjellegük miatt többféle értelmezésre is
módot adtak. Közel egy évet késett az az országgyûlési határozat is
(1996. július 9.), amely azon társaságok körét jelölte ki, amelyek
értékesítéséhez kormányzati döntés szükséges.
Az ÁPV Rt. új vezetése 1996. év végétõl számos szervezeti, szabályozási
kérdésben döntött és intézkedett, így ezzel elõsegítette a szabályozási
környezet megerõsödését.
Az ÁPV Rt. 1996. évi értékesítési tevékenysége a korábbi évekhez képest
jellegében módosult. Számos olyan társaság privatizációja valósult meg
ebben az évben, melyek pénzügyi, gazdasági helyzetét az ÁPV Rt.
közremûködésével a korábbi években javították és stabilizálták.
A társaság 1996-ban fõ feladatként a nagy iparvállalatok
privatizációjának végrehajtását fogalmazta meg (így a Tiszai Vegyi
Kombinát, Borsodchem, Taurus, Alkaloida stb.) és e célkitûzéseket
teljesítette is.
Az ÁPV Rt. 1996. évi bevétele döntõen a részvény és üzletrész
értékesítésbõl származik. A részvényértékesítés 121 társaság, az
üzletrész értékesítés 80 társaság tulajdoni hányadának eladását
jelenti. Az értékesített üzletrész, részvény névértéke és a
vagyontárgyak könyvszerinti értéke és eladási ára egyaránt 125,7
milliárd Ft volt.
18 milliárd Ft jegyzett tõke értékû részvénycsere történt, 15 milliárd
Ft címletértékû kárpótlási jegy ellenében, ennek kamattal növelt értéke
27 milliárd Ft.
A legmagasabb bevételt elérõ 4 társaság értékesítése (Tiszai Vegyi
Kombinát, Tiszai Erõmû, MATÁV Rt., Fórum Szálloda Rt.) 45,7 %-át teszi
ki az összes részvény és üzletrész értékesítésnek, az összes bevételnek
pedig 34,0 %-át adja.
Az ÁPV Rt. 1996. évi értékesítési és vagyonhasznosítási bevétele
162.626 millió Ft volt, melybõl 119.455 millió Ft készpénzben történt,
ez az összes bevétel 73 %-a. Ebbõl devizabevétel 92.729 millió Ft,
amely a készpénzbevétel 78 %-a és az összes bevételnek pedig 57 %-a.
A kedvezményes értékesítés súlya és aránya évrõl-évre csökkent. 1996-
ban a kárpótlási jegy bevonásából származó bevétel 40.704 millió Ft,
amely kétszerese az elõzõ évben bevontnak. Kizárólag kárpótlási jegy
ellenében 21 társaságot értékesítettek 1.719 millió Ft-os szerzõdéses
értéken.
"E" hitel igénybevételével a vételár egy hányadának kiegyenlítése 12
esetben történt 2.467 millió Ft értékben.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében 12 társaságot
értékesítettek összesen 7.981 millió Ft értékben és egy esetben adtak
lízingbe társaságot, 221.8 millió Ft értékben.
1.1.1. FORUM SZALLODA ERTEKESITESE
A Fórum Szálloda részvényeinek adás-vételi szerzõdését 1996. október 4-
én írták alá az Inter-Continental/George Hotels konzorciummal. A
szerzõdés értelmében a konzorcium a 4,1 milliárd Ft névértékû
részvényhányadot (94,91 %) 49,4 millió USD ellenében - amely a
szerzõdéskötéskor érvényes 158,82 Ft/USD árfolyamon számítva 7.845,7
millió Ft-nak felel meg - vásárolta meg 191,36 %-os árfolyamon.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága 808/1996. (VIII. 28.) határozatában
felhatalmazta a társaságot, hogy a dolgozók részére a kedvezményes
részvényértékesítést bizományosként lebonyolítsa.
A dolgozók részére felajánlott 220 millió Ft névértékû részvény
ellenértéke az értékesítési árfolyam 50 %-a, melybõl 30 % készpénzben,
70 % kárpótlási jegyben volt teljesíthetõ.
A Fórum Szálloda Szakszervezeti Bizottsága és Üzemi Tanácsa úgy
döntött, hogy a kedvezményes részvényvásárlást konzorciumi formában
bonyolítja le.
Az ÁPV Rt. és a Fórum Szálloda Rt. között az igazgatósági határozatban
rögzítettek ellenére bizományosi szerzõdés nem jött létre. Az érintett
ügyvezetõ igazgatóság e helyett az adás-vételi szerzõdést készítette
elõ és kötötte meg 1996 novemberében igazgatósági felhatalmazás nélkül.
A szerzõdés szerint a 22.000 db, 220.000.000 Ft névértékû részvényért
fizetendõ vételár (220.000.000x1,9136=4420.992.000x0,5=) 210.496.000
Ft.
Az adás-vételi szerzõdés szerinti vételár ellentétes az 1995. évi
XXXIX. törvény 56-57. §-aival amiatt, hogy egyértelmûen meghatározta a
kedvezmény tömegét és így minimum 60 millió Ft többlet kedvezmény
igénybevételét tette lehetõvé.
Az adható kedvezmény személyenként meghatározott összeget jelent, amely
a megvásárolni kívánt részvények darabszámától függõen, az egyes
dolgozók esetében lehet kevesebb mint a számított 300 ezer Ft körüli
összeg, (ami a mindenkor érvényes éves minimálbér 150 %-a) de annál
több nem. Az egyik dolgozó által fel nem használt kedvezmény a másik
munkavállaló kedvezményét a törvényes maximum felett nem növelheti. A
szerzõdésben rögzített megoldással, azaz a fix ár rögzítésével mind az
ÁPV Rt., mind a konzorcium törvénysértést követett el. Az ÁPV Rt.
vezérigazgatója vizsgálatot rendelt el a törvénysértõ állapotot
elõidézõ körülmények feltárására. Megállapították az ügy elõadójának
felelõsségét, akinek idõközben munkaviszonya megszûnt. E volt munkatárs
jelöléséhez adott felmentést a tárca nélküli miniszter a Hungária
Szálloda Rt. tisztségviselõkénti megválasztására.
A törvénysértõ állapotot az ÁPV Rt. 1997 elején ismerte fel és
márciusban tette meg az elsõ lépést annak megszüntetése érdekében. Az
Igazgatóság 328/1997. (IV. 30.) határozatában döntött a szerzõdés
módosításáról. Az ismert dolgozói létszám alapján a lehetséges
kedvezmény maximumát 149,634 millió Ft-ban (489x17.000x12x1,5)
határozta meg. Ha az ÁPV Rt. azt a törvénysértést nem korrigálta volna,
több mint 60 millió Ft kár keletkezik.
A módosított szerzõdés számítása azt feltételezi, hogy mind a 489
munkavállaló 306 ezer Ft kedvezményt kap és azonos arányban részesül a
részvényekbõl. Az elosztás azonban a konzorciumi szerzõdés szerint
történt, melyet a munkavállalók által aláírt nyilatkozat is tükröz.
Nem vitatott, hogy a társaság vezetõinek és társadalmi szervezeteinek
joga van arra, hogy a részvényhez jutás mértékét a kialakított
szempontok szerint a konzorciumi csoportok között differenciáltan
állapítsa meg. Ez azonban további vételár növekedést idéz elõ, hiszen
nem minden munkavállaló kaphat azonos mennyiségû részvényt és így az
igénybe vehetõ kedvezmény mértéke is csökken.
Az igénybe vett kedvezmény a Fórum Szálloda Rt. dolgozóinak egy
részénél lényegesen kevesebb, más részénél lényegesen magasabb a
törvényben elõírt felsõ határnál. A törvény elõírásait figyelembe véve
a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összege 67,0 millió Ft.
1.1.2. HUNGARIA SZALLODA RT. ERTEKESITESE
A Hungária Szálloda Rt. privatizációja eredményeként 173,8 %-os
árfolyamon, 8.125 millió Ft vételár ellenében a Danubius Szálloda és
Gyógyüdülõ Rt. vált a társaság 85 %-os részvényhányadának
tulajdonosává.
Az ÁPV Rt. úgy privatizálta a Hungária Szálloda Rt.-t, hogy olyan
pályázóval kötött szerzõdést, amelynek pályázata a pályázati kiírás
több feltételének nem felelt meg.
A pályázati feltétellel ellentétben - amely kimondta, hogy kárpótlási
jeggyel nem fizethet többségi külföldi érdekeltségû társaság - a
Danubius Szálloda és Gyógyüdülõ Rt. kárpótlási jeggyel fizette a
vételár 20 %-át, holott 81,2 %-ban a tulajdonosa külföldi érdekeltségû
társaság.
A Danubius Rt. ajánlatában az ingatlanokra vonatkozó elidegenítési
szankciókon belül nem vállalta - az egy éven belüli értékesítés esetén
- a különbözet 50 %-ának ÁPV Rt.-hez történõ befizetését; ezt a
pályázati kiírás érvényességi követelményként írta elõ.
A Danubius Rt. Magyarországon bejegyzett részvénytársaság, tulajdonosai
1996. július 1-jén 46,8 %-ban külföldi befektetõk, 34,4 %-ban belföldi
intézményi befektetõ (INTERAG), 14 %-ban magánszemélyek, 4,8 %-ot pedig
brókercégek, a dolgozók és egyéb hazai cégek képviselnek. A 34,4 %-os
hányaddal rendelkezõ INTERAG Rt. tulajdonosa az INVESTOR Holding Rt.,
amelynek 83 %-át a deviza külföldi CP Holding társaság vásárolta meg
1994-ben. Így közvetve a Danubius Rt. 81,2 %-a külföldi kézben van,
tehát a Hungária Szálloda Rt. is külföldi tulajdon lett.
Az új tulajdonos társaság, amely egyike a nagy szállodaláncoknak és
Magyarországon a gyógyturizmusban egyedülálló szerepet tölt be, a
Hungária Szálloda Rt. megvásárlásával a magyar szállodapiac meghatározó
résztvevõje lett.
A szálloda megvásárlását a Danubius hitel igénybevételével
finanszírozta, azaz nem hozott be olyan mobilizálható tõkét, amellyel
mentesíteni tudná a társaságot a késõbbi kötelezettségei alól, vagy
mérsékelné terheit.
A Danubius Rt. által összeállított üzleti terv nem tartalmazza a
vételár kiegyenlítése érdekében felvett hitelek miatti
kötelezettségeket. Az üzleti terv eme hiányossága tükrözõdik a pályázat
értékelésében is, hiszen az adható maximális 15 ponttal szemben azt 6
pontra értékelték.
A Hungária Szálloda Rt. privatizációja érdekében az ÁPV Rt. a társaság
reorganizációjára 1,1 milliárd Ft-ot, az önkormányzatoknak a szállodák
részvényei visszavásárlása miatt 3,5 milliárd Ft-ot fizetett ki. A Club
Tihany miatt pedig átvállalt 0,9 milliárd Ft-os garanciát. Így 5,5
milliárd Ft ráfordítás szolgálta a Hungária Szálloda Rt. pénzügyi,
gazdasági helyzetének rendbetételét.
1.1.3. A TAURUS RT. ERTEKESITESE
A Taurus Rt. értékesítésének adás-vételi szerzõdését 1996. október 8-án
írta alá az ÁPV Rt. a Compagnie Financiere Michelin céggel. A szerzõdés
megfelelt az Igazgatóság által jóváhagyott feltételeknek.
A Taurus Rt.-re az ÁPV Rt. mint tulajdonos privatizációs koncepciót nem
dolgozott ki, a Taurus Rt. követelésállományának rendezésével
foglalkozott. Nem értékelte az iparág helyzetét és az ezzel kapcsolatos
szakmai kérdéseket.
Kormányhatározat alapján az adóskonszolidáció keretében 8.255 millió Ft
Taurus Rt.-vel szembeni banki követelést az állam a pénzintézetektõl
megvásárolt, majd késõbb az ÁVÜ-re engedményezett.
Az 1994. május 6-i engedményezési szerzõdésben elõírtak szerint a
követelésállomány miatt a bevétel egy hányadát a befolyástól számított
15 napon belül (1996. október 8. + 15 nap) a belföldi államadósság
számlára az ÁPV Rt.-nek át kellett utalnia. Késedelmes átutalás esetén
az ÁPV Rt.-t 20 % késedelmi kamat terheli.
1997. június 30-án az ÁPV Rt.11,0 milliárd Ft-ot adóskonszolidációs
elõlegként átutalt a Pénzügyminisztériumnak. Ez az összeg a
Tiszai Vegyi
Kombinát, a Taurus és a Borsodchem követeléseivel kapcsolatos. Nem
állapítható meg, hogy ebbõl mennyi a Taurus Rt. miatti átutalás összege
és az sem, hogy tartalmazza-e a késedelmi kamatot. Az 1997. június 20-
ai, a Feldolgozó és Alapanyagipari Ügyvezetõ Igazgatóság által
készített számítás szerint a Pénzügyminisztériumnak átutalandó összeg
5.568 millió Ft. A számítás a késedelmi kamattal nem foglalkozik. Ennek
összege a 5.568 millió Ft-ra vetítve a több mint 8 nónapos késedelmet
figyelembe véve meghaladja a 800 millió Ft-ot. A szerzõdés szerint az
ÁPV Rt. ezt a késedelmi kamatot köteles megfizetni.
Az ÁPV Rt. a privatizációs pályázat kiírását követõen foglalkozott az
adóskonszolidáció körébe tartozó egyes jelzálogterhek rendezésével és
késõbb jóváhagyta a makói ingatlan adás-vételi szerzõdés tervezetét.
Meghatározta, hogy a Taurus Rt.-hez befolyó bevétel ÁPV Rt.-hez jutását
a követelésállomány értékesítése során kell rendezni. Ez nem történt
meg, így a vételár sem folyt be a megfelelõ számlára.
1.2. Vagyonkezelési tevékenység
A vagyonkezelési feladatok alapjait a különbözõ érdekeltségi rend
szerint mûködõ és alapvetõen eltérõ feladatokkal és prioritásokkal
rendelkezõ ÁVÜ és ÁV Rt. alakította ki.
Az eltérõ mûködési cél visszatükrözõdik az általuk alakított társaságok
induló tõkeszerkezetében, az alapító okiratok felépítettségében, a
vagyon mûködtetésével és védelmével kapcsolatos jogosítványokban, a
bankkonszolidáció keretében lefolytatott vállalati adóskonszolidáció
rendezésében.
A folyamat eredményeként az állami vagyonkezelés tárgyát képezõ
társasági struktúra és mechanizmus a stratégiai célokkal nem kellõen
vezérelt módon és eltérõ körülmények között alakult ki.
Az ÁPV Rt. vagyonkezelési szervezete és mûködése a Kormány által
jóváhagyott Szervezeti és Mûködési Szabályzat alapján - értelemszerûen
- a privatizációs törvény által meghatározott súlypontokat követi. Az
1996-ban fõleg a tartós állami tulajdonú társaságok esetében
eredményeket ért el. Úgy tûnik e körben a vagyonvesztés folyamata
megállt.
Az ÁPV Rt. összes portfoliós ügyvezetõ igazgatósága ellátott
vagyonkezelési feladatokat, mértékük azonban társaságonként, illetve
ágazatonként jelentõsen különbözõ a válságmenedzseléstõl és operatív
vagyonkezelési feladatoktól a márkavédelmi tevékenységekig bezárólag
terjednek.
A vagyonkezelés során az állami tulajdonosi érdekérvényesítés
legfontosabb fóruma a társaságok éves rendes és rendkívüli közgyûlése.
A társasági közgyûléseken érvényesíthetõ az állami tulajdonosi
részarány súlya, illetve az állami szavazatelsõbbségi részvényekkel
járó jogosítvány.
Az állami tulajdonosi képviselõ mandátumának kialakítására irányuló
elõkészítési és döntési folyamat az ÁPV Rt.-nél megfelelõen
szabályozott.
Az ÁPV Rt. osztalék politikáját, ezen belül a konkrét társasággal
szembeni osztalék elvárását a közgyûléseken keresztül gyakorolja.
1.3. A hozzárendelt vagyon változása és a változás okai
Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1045 gazdálkodó szervezet tartozik,
amelyekben lévõ állami vagyon nyilvántartás szerinti értéke 1.131
milliárd Ft. Ebbõl a felszámolás alatt lévõ vállalkozások száma 448 és
részaránya az összes vállalkozás 43 %-a. Végelszámolás alatt van 106
gazdálkodó szervezet, az összes 10 %-a.
Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyon kimutatásában lévõ gazdálkodó
szervezetek 53 %-a sem a privatizálható, sem a tartós állami tulajdoni
körbe nem tartozik, illetve a 43 %-ot kitevõ felszámolás alatt lévõ
vállalkozások tulajdonosi intézkedéseket nem igényelnek.
A privatizálható, vagy vagyonkezelésben mûködtethetõ és az elvont
különbözõ vagyoni eszközök nyilvántartás szerinti értéke 1167 milliárd
Ft. Az 1996. évben hatályos törvényi szabályozás szerint tartós állami
tulajdon ebbõl mintegy 354 milliárd Ft, így az értékesíthetõ vagyon
könyv szerinti értéke: 813 milliárd Ft, az összes nyilvántartott vagyon
70 %-a. Az ÁPV Rt. elszámolás technikai okok miatt négy jelenleg is
vállalati formában - nem privatizálható - mûködõ vállalkozás vagyonát
szerepelteti 1,24 milliárd Ft értékben a hozzárendelt vagyoni körben. A
448 felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezet 115 milliárd Ft
vagyonnal rendelkezik. Ez a vagyonérték csak hozzávetõleges, mivel
nincs mérlegadata a cégek 23 %-ának és nem az aktuális - tehát 1996.
évinél régebbi - a vagyonérték a felszámolás alatti vállalkozások 73 %-
ánál.
Végelszámolás alatt lévõ 79 állami vállalat, vagyona 18,8 milliárd Ft,
illetve a 27 társaság vagyona 3,1 milliárd Ft, a vagyonérték itt is
1995. évinél régebbi a cégek 89 %-ánál.
Az elvont, átvett, maradvány eszközök értéke 1996. december 31-én:
36.1 milliárd Ft.
AZ ÁPV Rt.-hez tartozó, tartós, vagy privatizálható vagyon értéke 1996.
december végén 1.167 milliárd Ft; 176 milliárd Ft-tal (13 %-kal)
kevesebb, mint év elején. Ebbõl gazdálkodó szervezetek vagyona 168,4
milliárd Ft-tal, amelybõl a társaságok állami vagyona 167 milliárd Ft-
tal csökkent.
A felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezetek körében állami vagyon
6,12 milliárd Ft-tal nõtt, a végelszámolás alatt lévõ gazdálkodó
szervezetek körében pedig 10,3 milliárd Ft-tal csökkent. Az elvont,
átvett, maradványeszközök vagyonváltozása 3,75 milliárd Ft csökkenés
volt.
A tartós állami tulajdonlásra kijelölt társaságok száma 109 (ebbõl 20
társaságnál aranyrészvény testesíti meg az állam tulajdonosi jogát), a
társaságokban mûködõ tartós állami tulajdon értéke 346,8 milliárd Ft,
ez a vagyon az ÁPV Rt.-hez tartózó összes mûködõ társaság vagyonának
35 %-a.
Az ÁPV Rt. kezelésében lévõ mai termõföld vagyon, amelyrõl ma már - az
1996. évi felmérésük alapján - tulajdoni lapokkal alátámasztott
nyilvántartással rendelkeznek, 414 ezer hektár, 7,7 millió aranykorona
értékben. A termõföldet területi mértékegységben (hektár ) és
aranykorona értéken mutatja ki, vagyoni értékének meghatározás ma csak
becslések alapján lehetséges.
1.4. A hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos
bevételek és kiadások, valamint kötelezettségek és követelések
alakulása
Az ÁPV Rt. a privatizációs törvényben rögzített követelmények
értelmében a hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával
kapcsolatos bevételeket és kiadásokat elkülönítetten tartja nyilván, e
nyilvántartásra nem terjed ki a számviteli törvény hatálya. A
privatizációs törvény 21. § és 22. § szerint az elkülönített
nyilvántartást a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter hagyta
jóvá.
A nyilvántartási rendszer pénzforgalmi szemléletû és a vagyon, a
követelés és a kötelezettség állapotát és annak változásait külön
rendszerekbe épített analitikus rendszerek tartalmazzák (Privatizációs
Információs Rendszer, Szerzõdéstár).
A hozzárendelt vagyon alakulásához 1996. évre rendszerleírás
kapcsolódik, amely nem helyettesíti azt a vezérigazgatói utasítást,
amelyet a 87/1996. kormányrendelet kihirdetését követõ 30 napon belül
1996. november 19-re kellett elkészíteni és amely túlmutat a jelenlegi
"rendszerleíráson", hiszen olyan követelményt fogalmaz meg, hogy a
nyilvántartás elveit, feladatait, és a nyilvántartási és eljárási
rend ellenõrzését is tartalmaznia kell, ellen-
tétben a jelenleg érvényben lévõnél. Ez azonban nem nevezhetõ
"rendszerleírásnak", mivel csak egy állapot rögzítéséhez szolgál
iránymutatásként.
A privatizációval kapcsolatos kiadásokat ÁFA-val növelt értékben
mutatják ki, az ÁFA visszatérítés pedig az egyéb bevételeket növeli.
A hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggõ
bevételek és kiadások nyilvántartása pénzforgalmi szemléletû, amely a
naptári évre vonatkozóan rögzíti és összesíti a privatizációs aktív
pénzügyi ügyleteket, a pénzhelyettesítõket (kárpótlási jegy, E-hitel),
valamint a pénzügyi elszámolások fordulónapi egyenlegét.
Az ÁPV Rt. összes bevétele 176.507 millió Ft, a privatizációhoz és
vagyonhasznosításhoz kapcsolódó kiadások összege 80.357 millió Ft volt
és így a privatizáció pénzforgalmi eredménye 96.150 millió Ft nyereség.
A külön jogszabályban elõírt kiadások értéke 280.185 millió Ft volt
(ebbõl 202.000 millió Ft befizetés az állami költségvetésbe).
Az ÁPV Rt. 1996. évi pénzügyi egyenlege a hozzárendelt vagyonhoz
kapcsolódó nyitó és záró pénzkészlet különbsége alapján nem egyezett.
A pénzkészlet 240.249 millió Ft nyitóegyenleg és a 55.703 millió Ft
záróegyenleg különbsége 184.546 millió Ft pénzcsökkenés, ezzel szemben
az ÁPV Rt. 184.035 millió Ft-os pénzforgalmi egyenleget mutatott ki. Az
eltérés 511 millió Ft. Az eltérést az okozta, hogy a garancia fedezeti
számlákat megszüntették úgy, hogy az ehhez kapcsolódó gazdasági
eseményeket sem a bevételekben, sem a kiadások között nem rögzítették.
A privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolható kiadások értéke
80,4 milliárd Ft volt.
Az értékesítésért járó díj az elõirányzott 3 milliárd Ft helyett 6,3
milliárd Ft lett. Ebbõl a tanácsadói díjak 2,6 milliárd Ft a
bonyolítási díjak pedig 3,7 milliárd Ft értékûek voltak.
Az ÁPV Rt. az értékesítésért járó díj költségsoron elszámolta az Idex
Rt. székházának megvásárlásával kapcsolatos kiadásokat. Miután ez nem
számolható el értékesítési díjként - hiszen befektetési költség -, ez a
költségsor nem a valóságot tükrözi.
Az egyéb privatizációval és vagyonhasznosítással kapcsolatos kiadások
összege 4,7 milliárd Ft volt. Ebbõl 2,7 milliárd Ft értékû a Honvédelmi
Minisztérium részére értékesítési megbízás elõlegeként kifizetett
összeg.
A számvevõszéki vizsgálat az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottságának
megállapításaival egyetértve megállapította, hogy Honvédelmi
Minisztérium által kezelt ingatlanoknak az ÁPV Rt. által megbízásos
jogviszonyban történõ értékesítése és az ingatlanok eladási árának ÁPV
Rt. által elõlegként, a minisztérium számára történõ átutalása
jogszabályokba és az Alapító Okirat rendelkezésébe ütközik.
A 20.076 millió Ft ráfordítással megvalósított éves reorganizációs
program, az abban szereplõ néhány tranzakció nem felelt meg a
költségvetési törvényben meghatározott döntési, hatásköri
jogosultságnak.
Hatásköri jogosultság szempontjából az ÁPV Rt. túllépte a költségvetési
törvényben a saját hatáskörû döntésekre meghatározott 2.000 millió Ft-
os összeghatárt. Ez a szállodalánc hiteleinek átvállalásával és a
folyósított tulajdonosi hitelekkel egyetemben a tárgyidõszakban közel
3.665 millió, ÁFA nélkül pedig 2.668 millió Ft volt.
Az ÁPV Rt. több esetben megsértette a költségvetési törvény egyedi
ügyletekre meghatározott 200 millió Ft-os egyedi döntési limit
elõírását.
Az egyes "reorganizációs" beavatkozások költségelhatárolási szempontból
kifogásolhatóak (pl. tulajdonosi visszterhes kitétek,
társaságalapítások stb.). Ezek abból származtak, hogy az ÁPV Rt.
számlarendjében nem határozta meg alkalmas módon a reorganizáció
fogalmát, így költséggazdálkodási gyakorlatában nagyfokú "átjárhatóság"
tapasztalható.
A szükséges hitelezési funkció a privatizációs törvény keretei között
is megvalósítható az ÁPV Rt. kezességi vállalásával. A kereskedelmi
bankok széles körben az ÁPV Rt. készfizetõ kezességvállalását - mint
garanciát - befogadják. A banki hitelek kamatterheinek enyhítését,
illetve kamatmentességét az ÁPV Rt. kamattámogatással biztosíthatná.
A privatizáció elõkészítésével kapcsolatos éves ráfordítások befektetés
típusúak és a költségvetési törvényben rögzített elõirányzatot
jelentõsen meghaladták. A költségnövekménybõl privatizációs
többletbevétel azonban csak az 1996. év után várható.
A költségvetési törvényben elõírt kötelezettségeket az ÁPV Rt. túlnyomó
többségében teljesítette. A közvetlen költségvetési befizetés 192
milliárd Ft volt és további 10 milliárd Ft-ot osztalék címén átutaltak.
Ez megfelel a törvény elõírásainak. Teljesült a területfejlesztési, a
környezetvédelmi, a foglalkoztatási alapokra elõirányzott költségvetési
befizetés. Lényegében teljesítette az ÁPV Rt. a kárpótoltak életjáradék
forrására vonatkozó befizetési kötelezettségét. Nem teljesítette az ÁPV
Rt. a nemzeti etnikai kisebbségek részére elõirányzott
vagyonátadást, a 41 milliárd Ft-os tarta-
lékképzési kötelezettségét, a megképzett tartalék 31 milliárd Ft lett.
Az év végén rendelkezésre álló készpénz állomány lehetõvé tette volna
az elõírt feltöltést.
Az 1996. december 31-ig a vállalt kötelezettségek maximuma elérte a 409
milliárd Ft-ot. Ebbõl privatizációs tevékenységhez kapcsolódott 399
milliárd vagyonkezeléshez pedig 10 milliárd Ft. A várható kifizetésekre
a bekövetkezések valószínûsége alapján az ÁPV Rt. a fennálló összes
kötelezettségekbõl 45 milliárd Ft-ot határozott meg. A költségvetési
törvény a várható kifizetéseket 10 milliárd Ft-ban határozta meg.
Ténylegesen a vállalat kötelezettségek kiegyenlítésére közel 2,5
milliárd Ft-ot fizettek ki.
1.4.1. KÜLÖNBÖZI JOGSZABALYOKBOL EREDI ÖNKORMANYZATOKAT MEGILLETI
KÖTELEZETTSEGEK ES KIFIZETESEK
1.4.1.1. Az 1989. évi XIII. tv. alapján az önkormányzatokat a belterületi
föld értéke után megilletõ járandóságok
A törvényi rendelkezés végrehajtása során az ismert problémák,
jogértelmezések, bíróság által végül is helytelennek minõsített ÁVÜ-ÁV
Rt. gyakorlat megszüntetése igen nagytömegû és értékû, jelentõs
késedelmi kamat fizetési kötelezettséggel terhelt vagyonkiadási,
jelentõs részben már készpénzben teljesítendõ kötelezettséget rótt
1996-1997-ben az ÁPV Rt.-re.
A kötelezettségállomány értéke alapértéken (részvények névértékén,
kamatok nélkül) 1996. január 1-én 36.736,6 millió Ft, 1996. december
31-én 25.766,4 millió Ft volt.
1996. év folyamán az önkormányzatoknak alapértéken összesen 6.773
millió Ft értékû részvényben, 9.454 millió Ft értékben pedig
készpénzben adta ki az ÁPV Rt. az elmaradt járandóságokat.
A Budapest Fõváros Önkormányzata részére az ÁPV Rt. Igazgatósága az
átalakulási törvényt alapul véve az 1990. IX. 18.-1991. IX. 1. közötti
idõszakban átalakult társaságok vagyonából is odaítélte azt az 50 %-os
arányú részvénymennyiséget, amit a törvény ezirányú módosítása elõtt a
kerületi önkormányzatok kaptak meg. Vagyis korábban már kiadott, vagy
kifizetett járandóságok felét most új kötelezettségként elõírta maga
számára az ÁPV Rt. Az új kötelezettségvállalás vitatható érvelésen
alapul és ezért csak egyértelmû jogi álláspont alapján, vagy bírósági
ítéletet követõen célszerû teljesítéseket eszközölni.
A másik új kötelezettség, ami az év végi állományt megnövelte a
tiszaújvárosi önkormányzatnak külön megállapodás keretében biztosított
3.150 millió Ft értékû MOL Rt. részvény. A részvénykiadás május 14-ig
megtörtént.
A belterületi föld értéke utáni önkormányzatokat megilletõ teljes
törvényi kötelezettség teljesítését az jellemzi, hogy 1996. december
31-ig a törvény hatályba lépése óta névértékben összesen 66,7 milliárd
Ft, az összes részvény és pénzbeni teljesítéseket figyelembevéve 75,2
milliárd Ft vagyonátadás történt. Az ÁPV Rt. szerint ekkor, -
készpénzteljesítéseknél 20 %-os éves késedelmi kamatot alapul véve, -
további 43,2 milliárd Ft készpénz és 13,7 milliárd Ft részvénykiadási
kötelezettség várt még rendezésre.
A készpénz igény azonban minimumnak tekintendõ, mivel az önkormányzatok
a kamat mértékét és azon túl a tõzsdén lévõ részvények kiváltásánál
magának a késedelmi kamatnak a tõzsdei árfolyam érték helyett történõ
felszámítását is vitatják. A bírósági perek alakulása, az ítéletek
szintén növelik várhatóan a készpénz kiadás összegét.
1.4.1.2. Az 1992. évi LIV. tv. alapján az önkormányzatokat megilletõ
járandóság
A törvény 1992. augusztus 27-én lépett hatályba. Az ezen idõpont utáni
állami vállalati átalakulások esetében a belterületi föld értéke
alapján az adott helyi önkormányzatot megilletõ pénzbeni részesedés
kiadását határozza meg a privatizációs szervezet számára.
Az ÁPV Rt. 1996. december 31-én a korábbi privatizációs tranzakciókból
befolyt és még ki nem fizetett járandóság címén 5.514 millió Ft alap
kötelezettséget tartott nyilván. Az ÁPV Rt. - helyesen - a fizetési
módtól függetlenül állapította meg a jogosultságot.
Önkormányzati mélységû nyilvántartásból az is kitûnik, hogy az utolsó
értékesítéstõl, 20 %-os éves kamattal számítva 1.270 millió Ft
késedelmi kamat kifizetése is esedékes volt ebben az idõpontban. Vagyis
jelentõs és a tranzakciók többségét jellemzõ fizetési késedelem is
kapcsolódott ehhez a kötelezettséghez. Összesen 619 önkormányzat
részére állt fenn tartozása az ÁPV Rt.-nek és annak nagy részénél
késedelmi kamat fizetési kötelezettség is mutatkozott.
1996. év elején az "alap járandóság" értéke 4.050 millió Ft volt. Az év
folyamán a törvény alapján átalakult társaságok privatizációs
bevételeibõl a kifizetéseket, valamint az új eladások alapján esedékes
újabb növekményt figyelembe véve összevontan, 1.460 millió Ft további
kötelezettség keletkezett.
1.4.1.3. Alapító jogon önkormányzatokat megilletõ kötelezettségek
Alapítói jogon esedékes önkormányzati járandóságok az 1997. június 30-i
állapot szerint összesen 41 szerzõdés alapján a megyei, 19 szerzõdés
alapján pedig városi, fõvárosi önkormányzatokat illetik meg. Ezen
szerzõdések elõkészítése hosszas, már 1995-96-ban megindult
igénybejelentések, egyeztetések után fejezõdött be. Mintegy 4 milliárd
Ft önkormányzati jogos igény kielégítésérõl van szó.
1996. január 1-i nyitó tartozásállomány 4.650 millió Ft, az év végi
záróállomány 4.070 millió Ft volt. Az ÁPV Rt. az elõzõ évek után
igazán határozott lépést ezen kötelezettség rendezésére a
318/1997. (III. 27.) ügyvezetõségi, majd az ezt követõ 238/1997. (IV.
2.) igazgatósági határozat meghozatala, és a kifizetéseket jogi és
technikai szempontból jól összegezõ, szabályozó eljárási rend
meghatározásával tette meg. A kétségtelenül munkaigényes feladat a
múltbeli tranzakciók, események feldolgozása, az önkormányzatokkal való
megegyezések elõkészítése, és a megalapozott döntés-elõkészítés
szükséges volt, de ezen fontos döntéstõl lassan ismét eltelt
háromnegyed év. Igaz az új vezetés ebben a kérdésben is tapasztalható
szemléletváltása, a kötelezettségek rendezésére irányuló szándéka
nyilvánvalóan elõrelépés.
Az önkormányzatok az adott társasági részesedések értékesítésekor
hatályos költségvetési törvény alapján részesednek a volt tanácsi
vállalatok, illetve jogutódjuknak értékesítési bevételébõl. A
részesedés alapja a ténylegesen befolyt, privatizációs költségekkel
csökkentett bevétel. Ebben a vonatkozásban a belterületi föld után
teljesített vagyonátadások és a Privatizációs Ellenérték Hányad
kifizetések is költségnek minõsülnek. Az említett eljárási rend már
egyértelmûsíti a részletfizetéses, kárpótlási jegyben, vagy E hiteles
vételárrész után fizetendõ tartozások technikai kérdéseit is, amik a
törvényi szabályozásokból kimaradtak. Az eljárási rend
megállapodáskötést ír elõ a szervezet számára. Ezek az egyezségek a
vizsgálat idõszakában döntõ részben megtörténtek. Ehhez kapcsolódik,
hogy 1997. június 30-ig a megyei önkormányzatok szerzõdéseit 10 %-ban,
a városi, fõvárosi megállapodásokat 26 %-ban teljesítették.
1.4.2. AZ 1989. EVI XIII. TV. 21. § (1) BEKEZDESE SZERINT ELIIRT, A TARSASAGOK
RESZERE TÖRTENI VETELAR VISSZATERITES (PRIVATIZACIOS ELLENERTEK HANYAD)
Ezen a jogcímen 1996. január 1-jén 25.490 millió Ft, 1996. december 31-
én 27.250 millió Ft kötelezettséget tartott nyilván az ÁPV Rt.
Az ÁPV Rt. számára az önkormányzati kötelezettségek mellett a másik
nagy, az 1997-re és esetleg a következõ évre is áthúzódó jelentõs
kiadásról van szó. Az ÁPV Rt. eddig is, a jövõben is, a társaságokkal
létesítendõ megállapodások keretében rendezte, illetve kívánja
teljesíteni a kötelezettségét. A nyilvántartás szerinti
állománynövekedés részben az ismételt felülvizsgálatnak, másrészt egyes
új követeléseknek, korábban lezártnak hitt újból bejelentett igényeknek
a következménye.
A vonatkozó törvény életbelépése (1989. évi XIII. törvény) és a
társasági privatizációk óta 1996. végéig összesen alig 3 milliárd Ft
visszatérítésére került sor, a tartozások 90 %-a még fennállt 1997.
elején is. Az 1996. évi kifizetés is alacsony mértékû, mindössze 892
millió Ft volt.
1.4.3. EGYEB KÖTELEZETTSEGEK TELJESITESE
A villamosenergia szolgáltatók állami tulajdonú részébõl 25 %-os, a
gázszolgáltató társaságok vagyonából pedig, 40 %-os rész illette meg a
helyi önkormányzatokat. A villamosközmûvek után 28.500 millió Ft értékû
részvényt 1996. folyamán rendben átadták. A gázszolgáltatók
vagyonkiadási eljárása 1997-re húzódott át, így a teljes 18.620 millió
Ft értékû részvényállományt 1996. december 31-én kötelezettségként
tartotta nyilván az ÁPV Rt.
Elhúzódott a gázszolgáltató társaságoktól járó vagyonátadás. A törvényi
szabályozás 1995. november 30-át szabta meg a vagyonfelosztás módjában
(beruházás, vagy lakosságszám arányos) való megegyezés határidejéül. A
felosztásban "érdekelt" önkormányzatok 1995. októberében, november
elejére kapták meg a szolgáltatóktól a szükséges alapinformációkat (az
ÁPV Rt. aktív, sürgetõ közremûködése mellett). Az ország egyes
régióiban - a viszonylag rövid idõ ellenére - az 50 %-ot meghaladó
arányú megegyezés többségében létrejött. A KÖGÁZ Rt. mûködési területén
(Zala, Somogy, Veszprém megyék) azonban csak mintegy 36 %-ban
nyilatkoztak a felosztás módjáról az érintett települések - jellemzõ
volt, hogy a nagy lélekszámú települések nem nyilatkoztak - ez
hátrányos volt a kistelepülésekre hiszen így nem volt érvényes a
megegyezés. A régió általában kisebb lélekszámú, a gázberuházásokat a
közelmúltban végrehajtó települései a beruházás-arányos vagyonelosztást
választották, hiszen ez az érdekük.
A gázszolgáltató társaság részvényeinek kiadása 1997. elsõ hónapjaiban
történt meg, akkor a letéti igazolásokat kiadták.
A részvénytulajdon nagysága terén az elmúlt évben is voltak bírósági
perek. Emellett a Települési Önkormányzatok Szövetsége az
Alkotmánybírósághoz fordult (több mint 1000 önkormányzat
képviseletében). Döntés még nem született.
A társadalombiztosítási önkormányzatok részére az ÁPV Rt. összesen
61.400 millió Ft-ot adott át. (1995-ben 11.200 millió Ft-ot (árfolyam
érték), 1996-ban 23.000 millió Ft-ot, 1997-ben 27.200 millió Ft-ot.).
A fõként társasági tulajdonrészeket tartalmazó összeg névértéken 57,8
milliárd Ft-nak felelt meg. Így a törvényben elõírt kötelezettségét
teljesítette a vagyonkezelõ szervezet.
1.5. Az ellenõrzés szervezetei és tevékenységük
1.5.1. ETIKAI TRANZAKCIOS ES SZERZIDESELLENIRZESI ÜGYVEZETI IGAZGATOSAG
Az Etikai Igazgatóság tevékenységét az SZMSZ és más belsõ szabályozás
rögzíti. Feladatait munkaterv alapján kellene meghatározni, de az
Igazgatóság munkatervet nem készített.Ellenõrzési vizsgálatot a
vezérigazgató rendelhet el.
Tevékenységének túlnyomó többségét egyedi panaszbeadványok, valamint
belsõ kezdeményezésû célvizsgálatok teszik ki. Így vizsgálataik
kiterjednek a privatizációs tranzakciókra, igazgatósági és
vezérigazgatói határozatok betartásának, a privatizációs szerzõdések
teljesítésének ellenõrzésére. Vizsgálataik gyakorlatilag 1996. IV.
negyedévéig az utólagos ellenõrzés volt. Ez a szemlélet az ÁPV Rt.
vezetésváltásával helyes irányban változott, mert megkezdték az
indított privatizációk folyamatos ellenõrzését. A kitûzött ellenõrzési
célok megvalósultak, de nem készítenek átfogó jellegû a hibák
keletkezésének megelõzését szolgáló féléves vagy éves összefoglaló
jelentéseket, javaslatokat.
1.5.2. BELSI ELLENIRZESI ÜGYVEZETI IGAZGATOSAG
Az Igazgatóság az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottságának hatáskörébe tartozik.
Munkáját féléves és éves munkatervek alapján végzi, amelyet az FB hagy
jóvá. A munkaterven kívüli feladatokat is az FB hagyja jóvá. Az
ellenõrzési jelentések tárgyszerûek, színvonaluk jó, átfogó jellegûek.
Az ellenõrzöttekkel az Igazgatóság kapcsolata kiegyensúlyozott.
Levonták a "Tocsik-ügy" tapasztalatait, alapvetõen helyes irányba
változott az ellenõrzési koncepció és gyakorlat. Az ÁPV Rt.
tevékenységének folyamatait állandó jelleggel figyelemmel kísérik.
Az ÁPV Rt. új vezetésének megalakulásáig az Igazgatósággal kapcsolatuk
feszültségekkel volt terhes. Javaslataik többsége nem hasznosult.
2. AJANLASOK
a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszternek
Kezdeményezze a Kormánynál a Honvédelmi Minisztérium és az ÁPV Rt.
között létrejött értékesítési megbízás olyan bõvítését, amely lehetõvé
teszi új nagy értékû ingatlanok bevonásával a Honvédelmi Minisztérium
részére fizetett 2,7 milliárd Ft elõleg minél elõbbi megtérülését.
az ÁPV Rt. Igazgatóságának
1. Kezdeményezze, hogy a FÓRUM Szálloda Rt. privatizálásakor a dolgozói
részvényvásárlásnál alkalmazott kedvezmény miatt keletkezett kár (67
millió Ft) - amelyet a jogtalanul igénybe vett kedvezmény miatti
vételár alacsonyabb szintje okozott - megtérüljön.
2. Vizsgáltassa ki a Hungária Szálloda Rt. privatizációjának
körülményeit, és ennek keretében kérje azon okok feltárását, hogy a
pályázati kiírás szerint érvénytelennek minõsülõ pályázatot benyújtó
társaság hogyan válhatott nyertessé.
3. Rendeljen el vizsgálatot a TAURUS Gumiipari Rt. privatizációja során
a makói ingatlanra terhelt jelzálogjog törlésére vonatkozó
igazgatósági határozat be nem tartása miatt, az ügyvezetõ igazgató
felelõsségének megállapítására és ennek alapján a szükséges
intézkedéseket tegye meg.
4. Vizsgáltassa felül a dolgozói részvényvásárlásra vonatkozó
valamennyi az ÁPV Rt. megalakulása óta keletkezett adás-vételi
szerzõdést abból a szempontból, hogy a személyenként igénybe vett
kedvezmény mértéke a törvényi elõírásoknak megfelelõen történt-e, és
az ÁPV Rt.-t megilletõ vételárat helyesen állapították-e meg.
5. Rövidítsék le a kötelezettség teljesítésénél felmerülõ általános
érvényû, vagy egyedi vitatott ügyekben mind a döntéshozatal, mind a
végrehajtás idõtartamát.
6. Mérlegelje a Fõvárosi Önkormányzat részére átutalandó társasági
részesedés ügyében hozott igazgatósági határozatok (491/1997;
538/1997.) végrehajtása felfüggesztésének lehetõségét a bírósági
ítélet meghozataláig.
az ÁPV Rt. ügyvezetésének
1. Készítsen elszámolást arról, hogy az adóskonszolidációval
kapcsolatban a Pénzügyminisztérium és az ÁVÜ között létrejött 1994.
május 6-i engedményezési szerzõdésekbõl fakadó kötelezettségeinek az
ÁPV Rt. mennyiben tett eleget, azt mikor és hogyan teljesítette és
lezárható-e a szerzõdés. Ennek keretében vizsgálja meg a TAURUS
Gumiipari Rt. adóskonszolidációjakor megvásárolt, ÁVÜ-re
engedményezett 8.255 millió Ft-os követelés miatt a
Pénzügyminisztériumnak teljesítendõ kötelezettségek késedelmes
teljesítésének körülményeit. Tisztázza az átutalandó összeg nagyságát
és a késedelmi kamat mértékét a Pénzügyminisztériummal.
2. Vizsgáltassa meg az ÁPV Rt.-nek az UNICONSULT Bt.-vel 1996. június
7-én kötött megbízási szerzõdését, mérlegelje a szolgáltatás-ellen-
szolgáltatás egymásnak való megfelelését és az esetleges
összeférhetetlenséget.
3. Javítsa az információs rendszer szabályozottságát és
ellenõrizhetõségét, ennek keretében különösen:
· a követelések és kötelezettségek nyilvántartásának teljeskörûségét,
· az információs alrendszerek összehangoltságát (szerzõdéstár, PIR,
számviteli rendszer stb.),
· a ráfordítások nyilvántartásának teljeskörûségét és tegyék
egyértelmûvé az egyes ráfordítások elhatárolását (pl. reorganizáció,
befektetések, privatizációt elõkészítõ költségek, stb.),
· a PIR adatállományának megbízhatóságát, teljeskörûségét,
· a hozzárendelt vagyon nyilvántartásának megbízhatóságát.
4. Építsék le a késedelmes teljesítésbõl származó többletterhek
mérséklése érdekében az egyes törvényekben elõírt és a korábbi
idõszakban felhalmozódott pénzügyi kötelezettségek állományát. Az
1997. I. félévében tapasztalt jó gyakorlatnak megfelelõen továbbra is
gyorsított módon folyamatosan teljesítsék kötelezettségeiket mindazon
esetekben, amikor a jogosultság egyértelmû. Különösen ajánljuk ezt az
1992. évi LIV. tv. 42. §-ában meghatározott önkormányzati járandóság,
valamint az önkormányzatokat alapítói jogon megilletõ követelések
esetében.
5. Idõszakonként értékeljék az ellenõrzõ apparátusok tevékenységét és
növeljék a tervszerûséget. Az ellenõrzés létszámát igazítsák az
elvégzendõ feladatokhoz.
1.1.
II. RESZLETES MEGALLAPITASOK
1. AZ ÁPV RT. PRIVATIZACIOS TEVEKENYSEGE
1.1. Szabályozási környezet
Az ÁPV Rt. mûködését meghatározó 1995. évi XXXIX. törvény sokirányú
feladatot és követelményt fogalmaz meg a társaság számára. Az
értékesítési tevékenység szempontjából fontos szabályzatok, így pl. a
Szervezeti és Mûködési Szabályzat már 1995-ben hatályba lépett, a
Versenyeztetési Szabályzat azonban közel egy éves késedelemmel 1996.
május 30-án jelent meg. Ezt megelõzõen az ÁV Rt. korábbi szabályzata
már nem volt érvényben, az ÁPV Rt.-nél pedig még csak tervezet
formájában állt rendelkezésre az új szabályzat. Így az 1996. május 30.
elõtti értékesítéseknél csak a hatályos törvényi elõírások voltak az
irányadóak és kötelezõen alkalmazandóak.
1996. július 9-én jelent meg az az országgyûlési határozat, amely azon
társaságok körét jelölte ki, amelyek értékesítéséhez kormányzati
döntésre van szükség.
Az ÁPV Rt. új vezetése 1996. év végétõl számos szervezeti, szabályozási
kérdésben döntött és intézkedett, így ezzel elõsegítette a szabályozási
környezet megerõsödését.
1.2. Az értékesítés összefoglaló adatai
A társaság 1996-ban fõ feladatként a nagy iparvállalatok
privatizációjának végrehajtását fogalmazta meg (így a Tiszai Vegyi
Kombinát, Borsodchem, Taurus, Alkaloida stb.) és e célkitûzéseket
teljesítette is.
Az ÁPV Rt. 1996. évi bevétele döntõen a részvény és üzletrész
értékesítésbõl származik. E körben a vagyonkezelõ összesen 119
pályázatot írt ki, amelybõl 72 pályázat részvény-, 47 üzletrész
értékesítésére vonatkozott. A részvényértékesítés 121 társaság, az
üzletrész értékesítés 80 társaság tulajdoni hányadának eladását
takarja.
A pályázatok döntõ többsége a korábbi évekhez hasonlóan nyilvános volt.
Az értékesítések névértéke és eladási ára
ezer Ft-ban
Megnevezés Névérték Eladási ár Árfolyam
%
Részvény 116.657.971 117.506.148 101,00
Üzletrész 5.384.922 3.247.612 60,31
Összesen 122.042.893 120.753.760 98,90
Vagyontárgy 3.659.058 4.944.878 135,14
Mindösszesen 125.701.951 125.698.638 100,00
Ezen túlmenõen 18.269.150 ezer Ft jegyzett tõke értékû részvénycsere
történt, 15.539.000 ezer Ft címletértékû kárpótlási jegy ellenében.
(Ennek kamattal növelt értéke 27 milliárd Ft.)
A legmagasabb bevételt elérõ 4 társaság értékesítése (Tiszai Vegyi
Kombinát, Tiszai Erõmû, MATÁV Rt., Fórum Szálloda) 45,7 %-át teszi ki
az összes részvény és üzletrész értékesítésnek, (szerzõdés szerinti
érték) az összes bevételnek pedig 34,0 %-át adja.
Az ÁPV Rt. 1996. évi összes értékesítési és vagyonhasznosítási bevétele
162.626 millió Ft volt, melybõl 119.455 millió Ft készpénzben történt,
ez az összes bevétel 73 %-a. Ebbõl devizabevétel 92.729 millió Ft-nak
megfelelõ, amely a készpénzbevétel 78 %-a és az összes bevételnek pedig
57 %-a.
A tranzakciók során kárpótlási jegy bevonásából származó bevétel 40.704
millió Ft, amely kétszerese az elõzõ évben bevontnak. Kizárólag
kárpótlási jegy ellenében 21 társaságot értékesítettek 1.719 millió Ft-
os szerzõdéses értéken. Az így megvásárolt tulajdoni hányad az egyes
társaságoknál 4-25 % között mozog, döntõen dolgozói és menedzsment
tulajdonszerzésére és a legkülönbözõbb ágazatokat érintette.
A vételár egy hányadának kiegyenlítése 12 esetben történt E hitel
igénybevételével. Ennek értéke 2.467 millió Ft és mintegy 64 %-a az
elõzõ évi összegnek.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében 12 társaságot
értékesítettek összesen 7.981 millió Ft értékben (a legjelentõsebb ezek
közül a MATÁV Rt.), és egy esetben adtak lízingbe társaságot, 221,8
millió Ft értékben.
Az értékesítés összetétele azt mutatja, hogy a kedvezményes
értékesítési technikák súlya és aránya évrõl évre csökken.
1.3. Értékesítési tevékenység*
1.3.1. A FÓRUM SZALLODA RT. PRIVATIZACIOJA
A FÓRUM Szálloda Rt. 1996. január 1-jén jött létre a Hungária Szálloda
Rt. szétválásával. A társaság jegyzett tõkéje 4.320 millió Ft,
tulajdonosa 100 %-ban az ÁPV Rt. volt.
Az ÁPV Rt. Igazgatóságának 111/1996. (II. 21.) határozata döntött
arról, hogy zártkörû, egyfordulós pályázatot hirdetnek a szálloda
értékesítésére. E határozat szerint a társaság 4.100 millió Ft
névértékû, 94,9 %-os tulajdoni és szavazati arányt megtestesítõ
részvénycsomagjának megvételére lehet a pályázatot beadni, a vételárat
készpénzben, egyösszegben kell kifizetni, és vállalnia kell a
pályázónak, hogy egy éven belül 2 milliárd Ft tõkeemelést hajt végre.
Az ÁPV Rt. 15 befektetõt hívott meg, azonban csak két befektetõ
nyújtott be pályázatot; az Inter-Continental/George konzorcium és a
Daewoo Corporation. A Bontóbizottság megállapította az Intercontinental
által beadott pályázat érvénytelenségét.
A másik pályázó a Daewoo cég volt, amely az értékesítendõ részvényekért
42.045 ezer USD-t ajánlott. A pályázó ajánlata érvényes volt. A Daewoo
az értékelõ bizottság (1996. április 26. - május 14.) megítélése
szerint nem kimagaslóan tapasztalt szakmai befektetõ és üzleti terve
bár elfogadható, de a megajánlott vételár alacsony, ezért az ÁPV Rt.
Igazgatósága 608/1996. (VI. 19.) határozatában a pályázatot
eredménytelennek nyilvánította.
Ugyanebben a határozatban az ÁPV Rt. Igazgatósága elrendelte a 4.100
millió Ft értékû részvénycsomag értékesítésének zártkörû, meghívásos,
egyfordulós pályázat keretében történõ ismételt meghirdetését.
Ajánlattételre 3 társaságot, az elõzõ pályázatra ajánlatot adó két
cégen felül a Holiday Inn-t kellett meghívni. A pályázati kiírás 1996.
július 1-jén megjelent, beadási határidõ július 31. volt.
A pályázati kiírás lényegében közel azonos feltételeket tartalmazott az
elõzõ kiírásban megfogalmazottakkal. A legjelentõsebb eltérés, hogy
ebben a 2 milliárd Ft-os tõkeemelési kötelezettség-vállalás már nem
szerepelt. A pályázati kiírás a szerzõdéskötésre vonatkozó jogokat és
kötelezettségeket is részletesen meghatározta.
* Az Általános Értékforgalmi Bank Rt. privatizációját az 1. sz., az
Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. magánosítását pedig a 2. sz. melléklet
tartalmazza.
A pályázatra meghívottak közül a Holiday Inn azzal az indokkal, hogy a
rendelkezésre álló rövid idõtartam miatt nem tud részletes és alkalmas
ajánlatot benyújtani 1996. július 25-én lemondta a pályázaton való
részvételét.
A pályázatra így két ajánlat érkezett, az Inter-Continental/George
Hotels Konzorcium és a Daewoo Corporation cégektõl. Az ajánlatok
bontásakor megállapították, hogy a Daewoo cég által beadott pályázat
érvénytelen.
Az Inter-Continental/George Hotels Konzorcium pályázatát az Értékelõ
Bizottság hiánypótlás elrendelése mellett érvényesnek fogadta el.
Az Inter-Continental/George Hotels pályázati ajánlatában jelezte, hogy
a szálloda végsõ tulajdonosa az általuk létrehozandó kft., vagy Rt.
lenne, melyre a konzorcium engedményezné jogait és kötelezettségeit.
Ehhez az ÁPV Rt. Igazgatósága 873/1996. (IX. 25.)-i határozatával
hozzájárult úgy, hogy "a vevõk egyetemlegesen felelõsek maradnak a
helyükre lépõ harmadik fél kötelezettségeiért".
A Fórum Szálloda részvényeinek adás-vételi szerzõdését 1996. október 4-
én aláírták. A szerzõdés értelmében a konzorcium a
4,1 milliárd Ft névértékû részvényhányadot (94,91 %) 49,4 millió USD
ellenében - amely a szerzõdéskötéskor érvényes 158,82 Ft/USD árfolyamon
számítva 7.845,7 millió Ft-nak felel meg - vásárolta meg 191,36 %-os
árfolyamon.
A szálloda részvényeinek az 1996. október 4-én alapított társaság, az
Inter-Continental Szállodák Kft. részére történõ továbbértékesítésre
vonatkozó szerzõdést 1996. október 31-én írták alá.
Az ÁPV Rt.-hez a szerzõdésben rögzített vételár határidõben (1996.
október 29-én) befolyt, a zárás, a dolgozói részvényvásárlás
elõkészítése és lebonyolítása 1997. I. félévében megtörtént.
Kedvezményes dolgozói részvényvásárlás
Az ÁPV Rt. Igazgatósága 808/1996. (VIII. 28.) határozatában
felhatalmazta a társaságot, hogy a dolgozók részére a kedvezményes
részvényértékesítést bizományosként lebonyolítsa (bizományosi díj
fizetése nélkül), ennek határideje a szerzõdéskötést követõ 180 nap
volt, azaz 1997. április 4. A dolgozók részére felajánlott 220 millió
Ft névértékû részvény ellenértéke az értékesítési árfolyam 50 %-a,
melybõl 30 % készpénzben, 70 % kárpótlási jegyben teljesíthetõ.
A Fórum Szálloda Szakszervezeti Bizottsága és Üzemi Tanácsa úgy
döntött, hogy a kedvezményes részvényvásárlását konzorciumi formában
bonyolítja le.
Az ÁPV Rt. Igazgatóságának határozata a konzorciumról említést nem
tesz. Abban a bizományosi szerzõdésrõl, a határidõrõl és a
részvénycsomag vételáráról szóló döntés szerepel. A szálloda dolgozói a
konzorciumot 1996. október 1-jével megalakították.
A konzorcium tagjait dolgozói kivásárlási csoportokba sorolták be a
havi átlagkereset, a munkaviszonyban eltöltött idõ és a munkaköri
beosztás alapján, így az egyes dolgozók által megszerezhetõ
részvényhányadot az elõbbi besorolás, valamint fizetõképességük
határozta meg.
Az ÁPV Rt. és a Fórum Szálloda Rt. között az igazgatósági határozatban
rögzítettek ellenére bizományosi szerzõdés nem jött létre. Az érintett
ügyvezetõ igazgatóság e helyett az adás-vételi szerzõdést készítette
elõ és kötötte meg 1996 novemberében igazgatósági felhatalmazás nélkül,
melynek hiányára a Jogi Ügyvezetõ Igazgatóság is felhívta a figyelmet.
A szerzõdés szerint a 22.000 db, 220.000.000 Ft névértékû részvényért
fizetendõ vételár 210.496.000 Ft, amely a 191,36 %-os árfolyamon
számított érték 50 %-a (220.000.000x1,9136=4420.992.000x0,5).
A szerzõdés azt írja elõ, hogy a "munkavállalói kedvezmény a
konzorciumon belül létszámarányosan vehetõ igénybe, maximum a
megvásárolni kívánt részvény-csomag 50 %-a mértékéig. A kedvezmény
mértéke 210.496 ezer Ft".
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló
1995. évi XXXIX. törvény 56. § (1) szerint "A munkavállalók részére
személyenként az éves minimálbér 150 %-ának megfelelõ kedvezmény
adható, az 57. § szabályai szerint..."
57. § (1) "Munkavállalói csoport által kezdeményezett kivásárlás
esetén, illetve amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem
minden munkavállaló vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét
(összegét) az érintett munkavállalók létszámára és a teljes vállalati
munkavállalói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. A
kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, késõbbi
idõpontban is nyújtható."
A törvény elõírása szerint az adható kedvezmény tehát személyenként
meghatározott összeget jelent, amely a megvásárolni kívánt részvények
darabszámától függõen, az egyes dolgozók esetében lehet kevesebb mint a
számított 300 ezer Ft körüli összeg, de annál több nem. Az egyik
dolgozó által fel nem használt kedvezmény a másik munkavállaló
kedvezményét a törvényes maximum felett nem növelheti. Tehát a
szerzõdésben az ÁPV Rt.-nek a kedvezmény maximumát a társaság
ismeretének birtokában az aláíráskor a társasággal munkaviszonyban álló
munkavállalók alapján mint lehetõséget kellett volna meghatároznia. A
szerzõdésben rögzített megoldással, azaz a fix ár rögzítésével mind az
ÁPV Rt., mind a konzorcium törvénysértést követett el. Az adás-vételi
szerzõdés szerinti vételár ugyanis ellentétes az 1995. évi XXXIX.
törvény 56-57. §-ával amiatt, hogy egyértelmûen meghatározta a
kedvezmény tömegét és így minimum 60 millió Ft többletkedvezmény
igénybevételét tette lehetõvé. Ezt a törvénysértõ állapotot az ÁPV Rt.
1997. év elején ismerte fel és márciusban tette meg az elsõ lépést
annak megszüntetése érdekében.
Az ÁPV Rt. közölte a konzorciummal a szerzõdés hiányosságait, valamint
a részvényallokáció törvényellenes voltát is. A konzorciumot képviselõ
ügyvédi irodával többször egyeztetett az ÁPV Rt. jogi osztálya, majd az
Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását is beszerezte a konzorcium
nevében eljáró ügyvéd és az ÁPV Rt. is A csaknem szó szerint azonos
állásfoglalás adott alapot arra, hogy a konzorcium és a képviseletében
eljáró ügyvédi iroda az 1995. évi XXXIX. törvény elõírásait úgy
értelmezze, hogy lehetõség van arra, hogy egy munkavállaló kevesebb,
egy másik pedig ezzel arányosan magasabb kedvezményben részesüljön mint
az éves minimálbér 150 %-a. Az IM ugyanakkor azt is közölte, hogy
állásfoglalása "nem tekinthetõ a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvényben szabályozott jogi iránymutatásnak, a benne megfogalmazott
véleménynek jogi ereje, kötelezõ tartalma nincs".
A konzorciumi megállapodás nem lehet ellentétes a hatályos törvénnyel.
Az 1995. évi XXXIX. törvény ugyanis nem egy-egy konzorciumnak adható
állami támogatást határozza meg, hanem munkavállalónként,
személyenként, azaz ez esetben konzorciumi tagonként szabja meg a
kedvezmény maximális mértékét. Tehát a konzorcium belügyeire egy másik
törvény is hat, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az ÁPV Rt. vezérigazgatója a dolgozói részvényhányad vételárának
törvényellenes megállapítása körülményeinek kiderítésére felkérte az
Etikai Tranzakciós és Szerzõdéses Ügyvezetõ Igazgatóságot. A vizsgálat
megállapította, hogy
· az adás-vételi szerzõdés az igazgatósági határozatnak ellentmondóan
jött létre,
· a szerzõdésben a vételárat nem a privatizációs törvénnyel összhangban
állapították meg,
· ebbõl következõen "az ügy elõadója akinek idõközben munkaviszonya
megszûnt, nem kellõ körültekintéssel járt el."
Az ügyvezetõségi értekezlet után az Igazgatóság megtárgyalta - április
30-án - a "Fórum Szálloda Rt. kedvezményes dolgozói részvényvásárlására
vonatkozó szerzõdés módosítása" tárgyában készült elõterjesztést. Az
Igazgatóság 328/1997. (IV. 30.) határozatában döntött a szerzõdés
módosításáról. Ha az ÁPV Rt. a törvénysértést nem korrigálta volna,
több mint 60 millió Ft kár keletkezik.
Az ismert dolgozói létszám alapján meghatározták a lehetséges
kedvezmény maximumát, amely 149,634 millió Ft (489x17000x12x1,5).
Az Ügyvezetõség döntése szerint az adás-vételi szerzõdésben szükséges
rendelkezni arról, hogy egyetlen dolgozó sem kaphat a törvényben
megfogalmazottnál magasabb kedvezményt. Az igazgatósági határozat csak
azt írta elõ, hogy az ÁPV Rt. teremtsen lehetõséget ezen elv
érvényesülésének. Azt azonban egyik határozat sem írta elõ, hogy az ÁPV
Rt. az elv érvényesülését ellenõrizni köteles. Az ÁPV Rt. nem is
kísérelte meg a részvény elosztás tételes kimutatása ellenõrzését,
amely alapja lehetett volna az adás-vétel ármeghatározásának. Az egyes
dolgozók által igénybe vett kedvezmény nagyságától ugyanis függ a
vételár nagysága.
Az adás-vételi szerzõdés szerint a konzorciumnak mindössze a
részvényt vásárló munkavállalók felsorolását kellett az ÁPV Rt.
részére megküldeni. Ezen túl csatolták a dolgozók nyilatkozatát
is, amely azt tartalmazza, hogy a konzorcium tagjai elfogadják,
hogy a törvény szerinti munkavállalói kedvezményt a "....tagok
létszáma alapján a Dolgozói konzorcium együttesen vette igénybe
és a konzorcium közös tulajdonába kerülõ részvények felosztása
a konzorciumi szerzõdés 9. pontjában foglalt szabályok szerint
történt."
A nyilatkozat szerint továbbá tudomásul veszik, hogy további
kedvezményre nem jogosultak, abban az esetben sem, ha ez az
elosztás nem biztosítja számukra a törvény szerinti lehetséges,
maximális kedvezmény igénybevételét.
A módosított adás-vételi szerzõdés a vételárat úgy határozza meg, hogy
a számított maximális kedvezmény [489x17.000x12x1,5=149.634.000 Ft]
igénybevétele esetén a készpénzben fizetendõ hányad 81.407 ezer Ft és
kárpótlási jeggyel 189.951 ezer Ft. Tehát a teljes vételár: 420.992
ezer Ft, ebbõl kedvezmény 149.634 ezer Ft, fizetendõ 271.358 ezer Ft.
Ez a számítás azt feltételezi, hogy mind a 489 munkavállaló 306 ezer Ft
kedvezményt kap és azonos arányban részesül a részvényekbõl. Az
elosztás azonban a hivatkozott konzorciumi szerzõdés szerint történt,
melyet a munkavállalók által aláírt nyilatkozat is tükröz.
Nem vitatott, hogy a társaság vezetõinek és társadalmi szervezeteinek
joga van arra, hogy a részvényhez jutás mértékét a kialakított
szempontok szerint a konzorciumi csoportok között differenciáltan
állapítsa meg. Ez azonban további vételár növekedést idéz elõ, hiszen
nem minden munkavállaló kaphat azonos mennyiségû részvényt és így az
igénybe vehetõ kedvezmény mértéke is csökken.
Az igénybe vett kedvezmény a Fórum Szálloda Rt. dolgozóinak egy
részénél lényegesen kevesebb, más részénél lényegesen magasabb a
törvényben elõírt felsõ határnál. A törvény elõírásait figyelembe véve
a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összege mintegy 67 millió Ft.
1.3.2. HUNGARIA SZALLODA RT. PRIVATIZACIOJA
A Hungária Szálloda Rt. 1991. év végén, a jogelõd állami vállalat
átalakulásával jött létre. A társaság szállodahálózatához 8 fõvárosi és
7 vidéki szálloda tartozott. Az Rt. jegyzett tõkéje 9 milliárd Ft volt,
tulajdonosai pedig az Állami Vagyonügynökség (továbbiakban ÁVÜ) (62,6
%), az önkormányzatok (17,5 %) és a HungarHotels Rt. (19,9 %) voltak.
Az ÁVÜ 1994. évben megkísérelte a társaság értékesítését, gyõztest is
hirdetett. A pályázat nyertese az American General Hospitality lett, a
társaság 51 %-os tulajdoni hányadáért (4.590 millió Ft) 6.125 millió
Ft-os vételárat ajánlott. A Kormány a 2005/1995. (I. 20.) határozatával
az ÁVÜ döntését érvénytelennek nyilvánította és elrendelte, hogy "ki
kell dolgozni és a Kormány elé kell terjeszteni a HungarHotels
Szállodalánc nemzetgazdasági érdekek figyelembevételével történõ
hasznosítási koncepcióját."
A koncepció része volt a társaság szétválasztása, a Fórum Szálloda Rt.
és a Hungária Szálloda Rt. alapítása és külön-külön történõ
értékesítése.
A társaságból 1996. január 1-jével a Fórum Szálloda Rt. levált, így a
Hungária Szálloda Rt. jegyzett tõkéje 5,5 milliárd Ft, tulajdonosa
pedig 100 %-ban az ÁPV Rt. lett, mivel 1995 decemberében az
önkormányzatoktól a szálloda részvényeit visszavásárolta (1.570,5
millió névértékben 3.497 millió Ft vételáron). A társasághoz 7 fõvárosi
és 7 vidéki szálloda tartozik. Budapesti szállodák: Astoria, Béke,
Flamenco, Grand Hotel Hungária, Erzsébet, Stadion, Budapest, vidékiek:
Rába, Lövér, Pannónia, Palatinus, Park-Eger, Marina, Annabella.
1996. januárjában az ÁPV Rt. összesen 1.023,5 millió Ft értékben a
szálloda kölcsöntartozását, illetve hosszúlejáratú hiteltartozását
kiegyenlítette.
Az ÁPV Rt. 348/1995 (XI. 22.) határozatában járult hozzá ahhoz, hogy a
társaság "1995. szeptember 30-án fennálló hiteleit reorganizációs
keretbõl az ÁPV Rt. kifizeti azzal a feltétellel, ha a hosszúlejáratú
hitelekhez kapcso-
lódó jelzálogokat és Fórum Szállodán fennálló jelzálogot az illetékes
Bank törli "Ezen hitelek összege 1.126,4 millió Ft, a jelzálogok értéke
pedig 2.588 millió Ft volt.
Ugyancsak 1996. januárjában az ÁPV Rt. kérte a Pénzügyminisztérium
hozzájárulását ahhoz, hogy a Hungária Szálloda Rt. készfizetõ
kezességét - amely a Club Tihany Rt. hitelei miatt állt fenn,
összességében több mint 900 millió Ft értékben (855,3 millió Ft +
járulékai) - átvállalhassa. Ezt a Pénzügyminisztérium 1996. január 31-
én jóváhagyta.
A Hungária Szálloda Rt. privatizációjáról az ÁPV Rt. 413/1996. (V. 15.)
igazgatósági határozatában döntött és a pályázati kiírás 1996. május
30-án jelent meg.
A pályázati felhívás szerint
· az ÁPV Rt. nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a társaság 4.675
millió Ft névértékû, 85 %-os szavazatnyi tulajdoni hányadot képviselõ
részvény-csomagjára,
· a jegyzett tõke 15 %-ának megfelelõ 825 millió Ft névértékû
részvényhányadot a nyertessel történt szerzõdéskötést követõen a
társaság dolgozói részére, kedvezményes részvénytulajdonosi program
keretében ajánlják fel és ezt a vevõ támogatja,
· a vételárat a pályázó 80 % készpénz és 20 % kárpótlási jegy
igénybevételével egyenlítheti ki,
· a pályázónak vállalnia kell, hogy 3 éven belül 2,0 milliárd Ft értékû
beruházást hajt végre,
· a munkavállalói létszámot 1 évig nem csökkenti,
· a szerzõdés hatálybalépését követõ 3 éven belül a vevõ a tulajdonába
került részvényeket, vagy a társaság bármely ingatlanát nem idegeníti
el,
· a pályázathoz mellékelni kell a megajánlott teljes vételárról szóló
vissza-vonhatatlan banki hitelígérvényt, vagy fedezetigazolást, vagy
bankgaranciát,
· kötelezettséget kell vállalnia a vevõnek, hogy 5 évig továbbra is
szállodaként üzemelteti a társaságot,
· a pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy az 1990. évi LXXXVI.
tv. 21. § 1. (c) pontja szerint a megvásárolni tervezett tulajdonosi
hányad megszerzésével gazdasági erõfölény az érintett piacon nem
alakul ki, stb.
A benyújtási határidõre - 1996. július 17. - 4 pályázat érkezett:
· a Room 3000 Kft. 6.550 millió Ft,
· a Danubius Rt. 8.125 millió Ft,
· a Control Centers Ltd. Izrael 6.650 millió Ft,
· a Breton Rt. 8.000 millió Ft
vételárat ajánlott.
Az Értékelõ Bizottság 1996. augusztus 5-én értékelte a pályázatokat. A
Room 3000 Kft. és a Danubius Rt. pályázatát a bizottság érvényesnek
nyilvánította. A Danubius Rt.-t - "néhány pótolható hiányosság miatt" -
hiánypótlásra szólították fel.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága a társaság értékesítésérõl szóló pályázat
eredményérõl 798/1996. (VIII. 21.) határozatában döntött, a pályázatot
eredményesnek nyilvánította és a nyertes pályázó a Danubius Szálloda és
Gyógyüdülõ Rt. lett.
Az Igazgatóság döntését az elõterjesztés alapján úgy hozta meg, hogy a
tranzakció lebonyolítása több ponton nem kellõ körültekintéssel
történt. Ezt a pályázati kiírás és a pályázatok értékelésének
dokumentumai támasztják alá.
A pályázati felhívás II/4..3 pontja, amely az ajánlat pénzügyi
feltételeit, a fizetés módját és ütemezését tartalmazza, többek között
rögzíti, hogy "...Sem külföldi magánszemély, sem Magyarországon
bejegyzett többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaság nem fizethet
kárpótlási jeggyel. Külföldi kizárólag saját jogán szerzett kárpótlási
jegyet használhat fel a társasági részesedés megvásárlására". Ez a
megfogalmazás pontatlan, de a szándék nyilvánvalóan az volt, hogy
többségi külföldi érdekeltségû társaság ne fizethessen kárpótlási
jeggyel. Ennek érdekében kérte be az Értékelõ Bizottság a Danubius Rt.
részvény könyvét is. A részvény könyv alapján egyértelmû kellett legyen
az ÁPV Rt. elõtt, hogy a Danubius Rt.-ben a külföldi érdekeltség 81,2
%-os. A Danubius tulajdonosa 34,4 %-ban az Interág Rt., amelynek 100 %-
os tulajdonosa a devizakülföldi tulajdonában (CP Holding) lévõ Investor
Rt. Ez a körülmény a pályázat érvénytelenné minõsítését vonta volna
maga után.
A pályázati kiírás érvényességi követelményként írta elõ a részvények
és ingatlanok elidegenítési tilalmát, illetve annak megszegése esetén
különbözõ idõintervallumokon belül eltérõ mértékû szankciókat, fizetési
kötelezettségeket határozott meg. A kiírás szerint érvénytelen az
ajánlat, ha a pályázó valamennyi kötelezettség és szankciója
vállalásáról külön-külön is részletes és kötelezõ erejû nyilatkozatot
nem csatol.
A Danubius Rt. ajánlatában az ingatlanokra vonatkozó elidegenítési
szankciókon belül nem vállalta az egy éven belüli értékesítés esetén a
különbözet 50 %-ának ÁPV Rt.-hez történõ befizetését. Ezen körülmény
miatt
az ajánlat a kiírás szerint egyértelmûen érvénytelen, hiszen ez nem
pótolható hiányosság.
Mindezek ellenére a pályázatot érvényesnek fogadták el és a kárpótlási
jeggyel történõ fizetést is engedélyezték.
Az igazgatóság elõírta, hogy az adás-vételi szerzõdésben rögzíteni
kell, hogy a vevõ és a Hungária Szálloda Rt. kötelesek beszerezni a
Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának engedélyét arról, hogy a
Danubius Rt. a Hungária Szálloda Rt. felett meghatározó befolyást
szerezhet. E határozat a pályázati kiírásnak megfelelõ feltételek
szerzõdésben történõ rögzítésérõl is rendelkezett.
Az ÁPV Rt. igazgatósága egyben felhatalmazta a társaságot, hogy az
adás-vételi szerzõdés létrejötte után a társaság dolgozói részére
felajánlott 825 millió Ft névértékû részvényhányadot bizományosként
értékesítse.
A szerzõdés aláírása 1996. szeptember 30-án megtörtént. A szerzõdés
hatálybalépésének feltétele a Gazdasági Versenyhivatal
Versenytanácsának engedélye volt. A Versenyhivatal a vizsgálatot
lefolytatta és "a tervezett meghatározó befolyásszerzést feltétel
nélkül engedélyezte".
A szerzõdésben rögzítettek szerint a vételár kifizetését (80 % készpénz
20 % kárpótlási jegy) záráskor, azaz a szerzõdés hatályba lépését
követõ 20 napon belül kell a vevõnek teljesíteni. (A szerzõdés hatályba
lépésének dátuma 1996. december 23. volt).
A vételár bánatpénzzel csökkentett összege a szerzõdéshez csatolt
hitelígérvényt nyújtó bankok nyilatkozataitól eltérõen folyt be.
Eredetileg a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (1996. július 12-én) 5,5
milliárd Ft hitelnyújtásra vállalt kötelezettséget, majd a
Creditanstalt Rt. (1996. augusztus 5-én) 2,0 milliárd Ft összegre.
A vételár kiegyenlítésekor 2,5 milliárd Ft a Creditanstalt Bank Rt.-
tõl, 1,45 milliárd Ft a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-tõl 2,5 milliárd
Ft az új hitelnyújtóként belépõ Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-tõl
folyt be.
A pályázati kiírás és az adás-vételi szerzõdés szerint az
ajánlattételkor benyújtott hitelígérvényeknek tartalmazniuk kellett egy
olyan kitételt, mely szerint az érintett bank kijelenti, hogy a
pályázattal összefüggésben más pályázó részére hitelígérvényt nem
bocsát ki. A szálloda értékesítésével kapcsolatban a Magyar
Külkereskedelmi Bank Rt. a másik érvényes pályázatot benyújtó Room 3000
Kft. részére állított ki ilyen tartalmú hitelígérvényt.
A Danubius a szerzõdésben elõírt újabb hitelígérvényeket (melyeket a
KHB és a CA Banktól kellett volna kapnia) nem csatolta. A két bank
által folyósított hitel kevesebb az eredeti hitelígérvényben szereplõ
összegnél, ezért válhatott szükségessé a Magyar Külkereskedelmi Bank
Rt. bevonása hitelezõként. Az MKB hitelígérvényt ugyan nem állított ki
a Room 3000 Kft-n kívül más pályázó részére, de a vételár
ellenértékének egy részét hitelként folyósította a Danubius Rt.-nek.
A szerzõdésben a Vevõ kötelezettséget vállalt arra, hogy "az Eladó
által kezdeményezett kedvezményes munkavállalói részvényvásárlást
támogatja és elõsegíti." Az ÁPV Rt. egyúttal felhatalmazta az új
tulajdonost arra, hogy a részvényeket bizományosként értékesítse a
munkavállalóknak.
Az új tulajdonos arra is kötelezettséget vállalt, hogy a "zárástól
számított egy éven belül nyilvános forgalombahozatal keretében
értékesítésre ajánl fel a Társaság jegyzett tõkéjének minimum 50 %-át
kitevõ részvénymennyiséget". Továbbá "a Társaság ezt követõen
kérvényezi a részvények bevezetését a Budapesti Értéktõzsdére.
Amennyiben a Vevõ e kötelezettségvállalásának nem tesz eleget, úgy
haladéktalanul 500 millió Ft/év kötbért köteles fizetni az Eladónak".
Ezt a kötelezettséget a 798/1996 (VIII. 21.) igazgatói határozat írta
elõ, a pályázati kiírás szerint pedig az ajánlat értékelésénél többlet
pontszám elérését tette lehetõvé ennek vállalása.
A CP Holding - amely közvetve a Danubius Rt. egyik tulajdonosa - elnöke
1997 júniusában tájékoztatta a Részvényesi Jogok Gyakorlóját a Hungária
Szálloda Rt. féléves mûködési tapasztalatairól, a társaság jövõbeni
további szállodavásárlási elképzeléseirõl. Egyúttal az adás-vételi
szerzõdés módosítását is kezdeményezte. A módosítás igénye a szerzõdés
azon lényeges elõírásaihoz kapcsolódik, amelyek a társaság
részvényeinek, ingatlanainak elidegenítési tilalmára, - melyek
megszegése esetére súlyos szankciókat is tartalmaz a szerzõdés -,
valamint a vállalt tõzsdei bevezetésre vonatkoznak.
Az ÁPV Rt. vezérigazgatójának e levélre adott válasza azt tükrözte,
hogy a vagyonkezelõ szigorúan ragaszkodott a szerzõdés elõírásaihoz.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kért módosítások a "kiíró által
érvényességi feltételként elõírt és minden pályázó által kötelezõen
vállalt, illetve pontozás alá esõ feltételeket érint".
Az ÁPV Rt. vezetésének állásfoglalása meghatározó jentõséggel bír,
mivel a szerzõdés e pontjainak, illetve az abban vállalt
kötelezettségek megváltoztatása a pályázat eredményességét
kérdõjelezhetné meg, illetve sértené a verseny tisztaságát és precedens
értékû lehetne más befektetõk szempontjából is.
Az ÁPV Rt. igazgatósága 770/1997(X. 08) határozatával a fentiek
ellenére hozzájárult a szerzõdés módosításához, a részvény és
ingatlan elidegenítési tilalom, valamint a részvények
fogalombahozatali és tõzsdei bevezetési kötelezettségének
törléséhez.
A zárás elõtt - 1996. december 27-én az ÁPV Rt. mint tulajdonos
"Alapítói Határozattal" a társaság vezetõ tisztségviselõit -
igazgatóság, felügyelõ bizottság - visszahívta és új személyeket jelölt
ki. Az ÁPV Rt. részérõl 1 fõ munkatársat jelölt, ugyanakkor hozzájárult
ahhoz is, hogy mint természetes személy, (magán-személy) az igazgatóság
tagjai között maradhasson az ÁPV Rt.-tõl 1997. január 1-jével távozó
munkavállaló, aki a tranzakció lebonyolításának felelõse volt.
Ugyanezen munkatárs volt a Fórum Szálloda Rt. privatizációjának
felelõse is, amelynél a dolgozói részvény-vásárlással kapcsolatban az
ÁPV Rt. vizsgálata megállapította, hogy nem a határozatoknak
megfelelõen, az Igazgatóság felhatalmazása nélkül járt el és a
szerzõdés törvénysértõ voltát az ÁPV Rt. vezetésének számos egyeztetés
után sikerült csak korrigálnia.
A Hungária Szálloda Rt. privatizációja eredményeként - 173,8 %-os
árfolyamon, 8.125 millió Ft vételár ellenében a Danubius Szálloda és
Gyógyüdülõ Rt. vált a társaság 85 %-os részvényhányadának
tulajdonosává. Az ÁPV Rt. úgy privatizálta a Hungária Szálloda Rt.-t,
hogy olyan pályázóval kötött szerzõdést, amelynek a pályázata a
pályázati kiírás szerint érvénytelen volt.
A Danubius Rt. Magyarországon bejegyzett részvénytársaság, tulajdonosai
1996. július 1-jén 46,8 %-ban külföldi befektetõk, 34,4 %-ban belföldi
intézményi befektetõ (INTERAG), 14 %-ban magánszemélyek, 4,8 %-ot pedig
brókercégek, a dolgozók és egyéb hazai cégek képviselnek. A 34,4 %-os
hányaddal rendelkezõ INTERAG Rt. tulajdonosa az az INVESTOR Holding
Rt., amelynek 83 %-át a deviza külföldi CP Holding társaság vásárolta
meg 1994-ben. Így közvetve a Danubius Rt. 81,2 %-a külföldi kézben van,
tehát a Hungária Szálloda Rt. is külföldi tulajdon lett.
A szálloda megvásárlását a Danubius hitel igénybevételével
finanszírozta, azaz nem hozott be olyan mobilizálható tõkét, amellyel
mentesíteni tudná a társaságot a késõbbi kötelezettségei alól, vagy
mérsékelné terheit.
A hitelek törlesztése, valamint kamatainak fizetése miatt a társaság
eladósodott, annak ellenére, hogy a pályázathoz mellékelt üzleti
tervében nem szerepel a tõketörlesztési és kamatfizetési kötelezettség.
További terhet jelent a társaság számára a vállalt beruházási
kötelezettség, melynek fedezete az üzleti terv alapján újabb hitel
felvétele. Bár az adás-vételi szerzõdés a beruházás forrásaként
elsõdlegesen a Hungária Rt. adózott eredményét írja elõ, a szerzõdésben
megfogalmazottak azonban annak hiányában is kötelezik a tulajdonost a
beruházások megvalósítására.
A Danubius Rt. által összeállított üzleti terv nem tartalmazza a
vételár kiegyenlítése érdekében felvett hitelek miatti
kötelezettségeket. Az üzleti terv
eme hiányossága tükrözõdik a pályázat értékelésében is, hiszen az
adható maximális 15 ponttal szemben azt 6 pontra értékelték.
A Hungária Szálloda Rt. sikeres privatizációját szolgálták azok a
kiadások, amelyeket az ÁPV Rt. a társaság reorganizációja 1,1 milliárd
Ft és az önkormányzatoktól a szállodák visszavásárlása miatt 3,5
milliárd Ft kifizetett. Ehhez hozzáadva a Club Tihany miatt átvállalt
0,9 milliárd Ft-os garanciát, összesen 5,5 milliárd Ft-ra növeli azt az
összeget, amely a Hungária Szálloda Rt. pénzügyi, gazdasági helyzetének
rendbetételét, letisztítását eredményezte.
Kedvezményes dolgozói részvényvásárlás
A Hungária Szálloda Rt. adás-vételi szerzõdésében elõírtaknak
megfelelõen az ÁPV Rt. a társaságot bizományosi szerzõdés keretében
megbízta a dolgozói részvényvásárlás lebonyolításával. E szerint a
bizományos adás-vételi szerzõdéssel értékesíti a munkavállalók által
létrehozott Dolgozói Részvényvásárlási és Részvényértékesítési
Konzorcium (továbbiakban: konzorcium) részére az ÁPV Rt. 15 %-os
tulajdoni hányadát képviselõ 825 millió Ft névértékû részvénycsomagot.
A bizományosi szerzõdést az ÁPV Rt. és a Hungária Szálloda Rt. 1997.
január 15-én megkötötte. A szerzõdés a bizományosi tevékenységért díjat
nem tartalmaz. A részvényekért fizetendõ vételárat a 798/1996.
(VIII. 21.) igazgatósági határozat alapján állapították meg, azaz a
173,79 %-os árfolyamon számított 825 millió Ft névértékû részvény
1.433.770 ezer Ft, amelybõl 50 % vételárkedvezmény. A fizetés módja: 30
%-a készpénzben, 70 %-a kárpótlási jegyben.
A bizományosi szerzõdés azt is elõírta, hogy a konzorcium tagjai által
a kedvezményes vásárláshoz igénybe vehetõ kedvezmény az - 1995. évi
XXXIX. törvény szerinti - a jegyzéskor érvényes éves minimálbér 150 %-
át nem haladhatja meg. A munkavállalókkal az adás-vételi szerzõdés
megkötésének határideje 1997. május 31. volt. A dolgozók által meg nem
vásárolt részvénycsomagot a Danubius Rt. köteles az eredeti árfolyamon
megvásárolni.
A konzorciumot a szálloda munkavállalói 1997. április 7-én hozták létre
3061 fõvel. 5 munkavállaló a különálló részvényjegyzés mellett döntött.
A részvények eladására vonatkozóan a szerzõdés szabályként elõírta,
hogy a bizományos "munkavállalónként határozza meg a részvények azon
darabszámát, amely darabszámig a Bizományos a konzorciumi tagok
részvényjegyzését elfogadja."
Az ÁPV Rt. 1997. július 21-i levelében tájékoztatást kért arról, hogy a
társaság milyen módon biztosította és ellenõrizte, hogy a konzorcium
egyes tagjai részvényjegyzésénél egyetlen tag sem jegyezhessen az 50 %-
os kedvezmény igénybevételével több részvényt, mint amennyit a törvény
biztosít. Valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a beküldött
dokumentumokból "nem állapítható meg hitelt érdemlõen, hogy hány tagja
van a konzorciumnak."
A kedvezmény igénybevételére vonatkozóan a társaság nyilatkozik, hogy a
"kedvezményben részt vevõ dolgozók a részvények megszerzése során a
privatizációs törvényben elõírt kedvezmény mértékénél több kedvezményt
nem vettek igénybe." Ennek igazolására utolsó levelében azt is közölte,
hogy a konzorcium tagjai a részvényeket egyenlõ arányban szerezték meg.
Vállalták, hogy errõl a konzorciumi tagok nyilatkozatát az ÁPV Rt.-nek
megküldik. A részvények vételára az ÁPV Rt.-hez befolyt, azok
átforgatása még nem történt meg, a fenti teljesítés nem megfelelõ volta
miatt.
A dolgozói részvényvásárlás törvényes lebonyolításának ellenõrzését
elõsegítette volna, ha az ÁPV Rt. a bizományosi szerzõdésben a
konzorciumi szerzõdés benyújtását elõírja.
Az elõzõeket az is alátámasztja, hogy a társaság az ÁPV Rt. többszöri
kérésére sem volt hajlandó a részletes jegyzés adatairól beszámolni,
helyette azt általános nyilatkozatokkal pótolja.
A bizományosi szerzõdésben meghatározott vételárból, a különálló
részvényvásárlókkal kötött szerzõdésbõl az következik ugyanis, hogy
minden dolgozó egyformán 26, illetve 27 db részvényt kaphat (pontosan
2758 fõ 27 db; 309 fõ 26 db részvényt a tört érték miatt 82.500 : 3067
= 26,899/fõ). Ez az elv az önálló részvényvásárlóknál érvényesül is.
A társaság korábbi levelei, az adatszolgáltatás elutasítása arra utal,
hogy a részvények személyenként történõ elosztása differenciáltan
történt. Ez az álláspont vitathatatlan joga a társaságnak és
dolgozóinak, de csak abban az esetben érvényesíthetõ, ha a fizetett
vételár is arányosan több, és nem a kedvezmény átcsoportosításáról van
szó.
A vizsgálat ideje alatt a részvények átforgatása még nem
történt meg a nyilatkozatok beérkezésének hiányában. Az ÁPV
Rt.-nek rendelkezésére áll a társaság felelõs vezetõjének
írásos nyilatkozata a kedvezmény törvényes igénybevételérõl,
továbbá várja a dolgozók külön nyilatkozatát a jelzett egyenlõ
szétosztásra vonatkozóan. Ezt követõen az átforgatás
megtörténik.
1.3.3. TAURUS GUMIIPARI RT. PRIVATIZACIOJA
A Taurus Gumiipari Vállalat állami vállalatból 1993. június 30-án
alakult holding struktúrában mûködõ társaságcsoporttá, Rt.-vé és kft.-
ké. A Taurus Gumiipari Rt. 100 %-os állami tulajdonban volt. A
gumiipari termékek gyártásával és kereskedelmével foglalkozó kft.-k 100
%-ban az Rt. tulajdonában, így közvetve 100 %-os állami tulajdonban
voltak.
Az 1993. szeptember 30-i kormánydöntés után - a kiemelt iparvállalatok
adóskonszolidációja keretében - 8.255 millió Ft Taurus Rt.-vel szembeni
banki követelést az állam a pénzintézetektõl megvásárolt. E
követeléseket a Pénzügyminisztérium 1994. május 6-i szerzõdés alapján
az ÁVÜ-re engedményezte. A követelés a Taurus Rt. mérlegében szerepelt,
azonban 1993. október 1-jétõl a törlesztést és a kamatfizetési
kötelezettségét felfüggesztették.
Az ÁVÜ-nek, illetve jogutódjának az ÁPV Rt.-nek a követelésekért az
engedményezési szerzõdés szerint fizetnie kell.
A Pénzügyminisztérium-et megilletõ hányad számítását is rögzítette az
engedményezési szerzõdés, mely szerint az 58,2 %.
A Taurus Gumiipari Rt. adóskonszolidációja és a konszolidációban
kezelendõ követelésállomány lehetséges technikái címmel elõterjesztés
készült 1996. február 13-án az Igazgatóság részére. A követelések
rendezésére kilenc lehetõséget vázolnak fel. Az elõterjesztés szerint a
privatizációs koncepció kialakítása folyamatban van, de szükséges
számbavenni a privatizáció lehetséges céljait.
A külsõ és belsõ egyeztetések megtörténtek, és az elõterjesztést az
ügyvezetés és az igazgatóság is megtárgyalta, a címét a Taurus
Gumiipari Rt. privatizációs stratégiája címre változtatta.
Ennek alapján hozta meg az Igazgatóság 346/1996. (V. 8.) határozatát,
melyben rögzítette, hogy a Taurus Gumiipari Rt. és cégcsoportja
privatizációja az adóskonszolidációval együttesen valósuljon meg, s
ehhez a pályázati kiírás feltételeit ki kell dolgozni.
Idõközben az ÁPV Rt.-hez a potenciális vevõktõl érdeklõdõ és
javaslattevõ levél érkezett. A Bridgestone Firestone Europe S.A. és
Continental A.G. cég jelezte érdeklõdését a Taurus megvételére, illetve
a társasággal való együttmûködésre.
A Michelin cég a privatizációval kapcsolatban 1996. március 22-én kelt
levelében már részletes elképzeléseket közöl és bizonyos
kötelezettségek vállalását is kilátásba helyezi (a társaság és a
követelések együttes megvétele,
márkanév további használata, viszonteladás) és vállalja egy komplett és
kötelezõ jellegû ajánlat megtételét is. Az Igazgatóság által kiírt
pályázat a Michelin cég által javasolt feltételeket rendre tartalmazza.
Az az elõterjesztés, melynek alapján az igazgatóság döntött az
értékesítésrõl nem privatizációs koncepció volt. Az elõterjesztés is
azt tartalmazta, hogy a koncepció kialakítása folyamatban van és az is
eldöntendõ, hogy a Taurus Rt-t, illetve a cégcsoport tagjait az ÁPV Rt.
hogyan szándékozik privatizálni.
Az ÁPV Rt. mint tulajdonos a Taurus Rt. követelésállományának
rendezésével foglalkozott, nem a társaság privatizációjára készült.
Ennél fogva privatizációs koncepciót nem dolgozott ki. A magyar
gumiipart úgy értékesítették, hogy az iparág helyzetével, a szakmai
kérdésekkel egyáltalán nem foglalkoztak.
A privatizációs koncepció hiányát a Pénzügyminisztérium 1996. márciusi
levelében a követeléscsomag kezelésére adott észrevételében nagyon
határozottan kiemelte és kifogásolta.
"Az anyag egyáltalán nem foglalkozik a vállalat jelenlegi és
jövõbeni mûködésével, mûködõképességének, a gumiiparral
kapcsolatos közép- és hosszú távú elgondolásokkal....
A követelésállomány kezelésére csak úgy dolgozható ki érdemi
javaslat, ha az egy elfogadott privatizációs koncepción alapul.
Erre nézve az elõterjesztésbõl nem láthatók az ÁPV Rt.
elképzelései, sõt szándékai sem a céget illetõen. A javasolt
megoldás azt sugallja, hogy a követelések fejében (bár az sincs
jelezve, hogy a névérték milyen százalékában kerülhet sor az
eladásra) az ÁPV Rt. túl akar adni a cégen és a privatizáció
további menetében érdemben nem kíván részt venni.....
Az anyagból az sem tûnik ki, hogy az elmúlt években mi történt
a privatizáció érdekében....
A Pénzügyminisztérium számára nemcsak a konszolidáció révén
elérhetõ bevételnek van jelentõsége, hanem fontos a
hagyományokkal rendelkezõ szakmakultúra, az ehhez kapcsolódó
hazai és nemzetközi kapcsolat-rendszer megõrzése és indokolt
fejlõdési lehetõségeinek a privatizáció révén történõ
megteremtése is."
Végül azt javasolja a Pénzügyminisztérium, hogy "csak a
privatizációs stratégia ismeretében... kerüljön sor döntésre a
Taurus Gumiipari Rt. adósság-állománya kezelési technikáit
illetõen."
Létezik egy "koncepció a Taurus csoport privatizációjáról" címû
dokumentumot, melyet a gumiipari társaság állított össze. Ebben a
privatizáció lehetséges módjairól több változat szerepel, feltüntetve
mindegyik megoldási mód elõnyeit és hátrányait is. Ezt a dokumentumot
azonban az ÁPV Rt. Igazgatósága nem tárgyalta, az elõterjesztések e
kérdéseket nem tartalmazták, azaz az Igazgatóság nem foglalt állást a
megvalósítandó módozatban. Tekintve, hogy ez többféle variációt
tartalmazott, kiinduló alapul kellett volna szolgálnia egy értékesítési
koncepció kialakításához. Az ÁPV Rt. mint a Taurus Gumiipari Rt. 100 %-
os tulajdonosa privatizációs koncepciót nem készített.
Az ÁPV Rt. zártkörû, egyfordulós pályázatot írt ki a teljes
követelésállomány és a Taurus Gumiipari Rt. jegyzett tõkéje 90 %-ának
értékesítésére.
A privatizáció lebonyolításához tanácsadót az ÁPV Rt. nem alkalmazott,
a szükséges feladatokat közvetlenül az illetékes igazgatóság végezte.
Az információs memorandumot a Taurus Gumiipari Rt. adatszolgáltatásai
alapján a PHARE által finanszírozott Euroinvest tanácsadó cég
készítette. Összesen 8 anyag készült, a Taurus Gumiipari Rt-rõl (ez
volt az ÁPV Rt. közvetlen tulajdonában), és 7 db Kft.-rõl, amelyek az
Rt. 100 %-os tulajdonában álltak.
A hét kft.-rõl az anyag július közepén készült el, így a pályázók
részére a cégcsoport megismerésére rendelkezésre álló idõ emiatt
lerövidült. Ezt több potenciális pályázó írásban kifogásolta.
Kritikaként jelezték azt is, hogy az angol nyelvre fordított
dokumentumok pontatlanok, helyenként más tartalmat hordoznak, mint az
eredeti dokumentum.
Az információs dokumentumok azt is tartalmazták, hogy az Euroinvest
számviteli, pénzügyi és jogi auditálást nem végzett, ezért a
potenciális vevõknek javasolták a cégek átvilágítását. Erre való
tekintettel több pályázni szándékozó cég ugyancsak jelezte, hogy az
átvilágításhoz a rendelkezésre álló 45 nap nem elegendõ, különösen
azért, mert a hét kft.-rõl az anyagokat csak július hónapban vehették
át. Többen kérték a pályázat beadási határidejének emiatti módosítását.
A határidõt az ÁPV Rt. nem módosította.
A pályázat idõtartama alatt nem volt egyértelmû az Euroinvest Rt.
számára sem, hogy mi a feladata. A cég készen állt az információs szoba
mûködtetésére, azonban nem tudta, hogy
· mely cégek a pályázatra meghívottak,
· melyek vásárolták meg a tendert és írták alá a titoktartási
nyilatkozatot,
· kik a meghatalmazottak a pályázók részérõl,
· valamint a pályázat beadási határideje sem volt ismert elõtte.
A pályázat kiírásának idõpontja 1996. június 21. volt, június 24-tõl
volt átvehetõ, az Euroinvest Rt.-vel azonban július 9-én közölték, hogy
mely dokumentumokat adhatja ki a lehetséges pályázóknak.
A pályázat meghirdetését követõen 1996. július 17-én foglalkozott az
ÁPV Rt. Igazgatósága a Taurus Rt. adóskonszolidációja körébe esõ, egyes
jelzálogterhek rendezésével. E kérdés a pályázat keretében meghirdetett
követelésállománnyal szorosan összefügg, mivel a követelések
biztosítékául szolgáló ingatlani jelzálogjogok módosítását jelenti.
Erre azért volt szükség, mert a Taurus Gumiipari Rt. néhány
jelzálogjoggal érintett ingatlanra 1993-tól különbözõ idõpontokban
adás-vételi szerzõdést kötött, az ingatlanok eladásához szükséges
jelzálog jogosult hozzájárulás azonban nem volt rendezett.
A Taurus Rt. privatizációjára kiírt pályázat a követelések
értékesítését és ezzel párhuzamosan a bejegyzett jelzálogjog törlését
is tartalmazta, így ha e kérdés nem rendezõdik még a követelések
eladása elõtt, akkor - az elõterjesztés szerint is - a jelzálogjogok
törlésénél automatikusan hatályba lépnek a korábban megkötött
szerzõdések és az ellenérték már az új tulajdonos bevétele lesz. Bár
több ilyen ügylet volt, a rendezést az elõterjesztés csak a makói
telephely esetében - a Phoenix részére - javasolja azzal az
indoklással, hogy ez az egyetlen igencsak jelentõs értékû tranzakció,
melynek az ÁPV Rt. bevételeként való érvényesítése célszerû. Az
ingatlan vagyonértékelése megtörtént, melynek eredményeként 150 millió
Ft-os piaci értéket határoztak meg.
A tranzakció lényege, hogy a Taurus Rt. megvásárolja a 100 %-os
tulajdonában lévõ EMERGÉ Kft.-tõl az ingatlant, majd a Taurus Rt.
eladja azt Gumimûvek Phoenix Hungária Kft.-nek. Az ÁPV Rt.-nek az
ingatlanon 200 millió Ft jelzálog-jogosultsága volt.
Az Igazgatóság 705/1996. (VII. 17.) sz. határozatában jóváhagyta az
ingatlan adás-vételeket és azt is kimondta a határozat, hogy a Taurus
Rt.-hez befolyó bevétel ÁPV Rt.-hez jutását a követelésállomány
értékesítése során kell rendezni, addig is a bevételt zárolt számlán
kell elhelyezni, amely felett a Taurus Rt. és az ÁPV Rt. közösen
rendelkezik.
A pályázatra az ÁPV Rt. 17 társaságot hívott meg 1996. augusztus 7-én,
az elõírt határidõig 3 db pályázat érkezett, melybõl egy érvénytelen
volt.
A két érvényes pályázat elbírálása 1996. augusztus 21-én volt. Az
értékelõ bizottság az Igazgatóságnak gyõztesként a Compagnie Financiere
Michelin cég kihirdetését javasolta. E cég mind a társaságért, mind a
követelésekért, magasabb vételárat ajánlott mint a másik pályázó a
Bridgeston Firestone Europe S.A. A Michelin cég által vállalt
tõkeemelés is magasabb volt.
A Michelin cég üzleti terveiben jelezte, hogy a megvásárolt társaságot
nem kívánja egyben tartani, hanem az abroncs szektoron kívüli
társaságokat eladja a szakterület képviselõinek. Ez az Rt. stratégiai
kft.-i közül az EMERGÉ, és a Pálma Kft. melyeket a Phoenix AG-nek, a
Tauril Kft.-t pedig a WOCO cégnek adja el. (Mindkét vevõ a pályázatra
meghívást kapott.) Az adás-vételrõl szóló részletes tervet a Michelin
mellékelte üzleti elképzeléseiben.
Az Igazgatóság 841/1996. (IX. 11.) határozatával a pályázatot
eredményesnek minõsítette és a pályázat nyertesének a Compagnie
Financiere Michelin céget nyilvánította.
A határozat szerint
· a nyertes Michelin cég a Taurus Rt. 1.604.988.000 Ft névértékû
részvénycsomagját 11.000.000 USD ellenében, készpénzben megvásárolja
· ugyancsak megvásárolja az ÁPV Rt.-nek a Taurus Rt.-vel szemben
fennálló 8.255.456.000 Ft követelését 55.000.000 USD összegért,
készpénzben,
· kötelezettséget vállal a Taurus Rt. jegyzett tõkéjének 45 millió USD-
vel, az Emergé és a Pálma Kft.-k tõkéjének 12 millió USD-vel történõ
felemelésére,
· a társaságcsoportnál öt éven belül 60 millió USD értékû beruházást
valósít meg,
· a társaságcsoport jelenleg foglalkoztatott létszáma három év alatt
maximum 10 %-kal csökkenhet,
· biztosítják a munkavállalók részére felkínált 178.332.000 Ft
névértékû részvénycsomag megvásárlását,
· a Taurus márkanevet fenntartják, stb.
Az Igazgatóság által jóváhagyott feltételeknek megfelelõen az adás-
vételi szerzõdést 1996. október 8-án aláírták. A szerzõdés szerint a
részvényhányad ellenértéke 1.746,2 millió Ft-nak felelt meg.
A makói ingatlanon meglévõ ÁPV Rt. jelzálogjog törlésével kapcsolatban
az Igazgatóság úgy rendelkezett, hogy a bevétel ÁPV Rt.-hez jutását a
követelésállomány értékesítése során kell rendezni. Ez nem történt meg.
Az érintett ügyvezetõ igazgatóság csak a vizsgálat hatására kérte meg a
Taurus Rt.-tõl az erre vonatkozó dokumentumokat.
A Taurus Rt. vezérigazgatója tájékoztatásában közölte, hogy "1996.
október 9-én a Taurus Rt. az Emergé Kft.-t eladta a Phoenix-nek.
Közvetlen az adás-vétel elõtt a Taurus Rt. a birtokában lévõ makói
ingatlanok és eszközök értékének megfelelõ tõkeemelést hajtott végre az
Emergé-ben így a jelzett eszközök az Emergé Kft. tulajdonába mentek át.
Mindezekbõl következõen a makói ingatlanra vonatkozó tranzakció a
jelzett igazgatósági határozatnak megfelelõ módon nem került
végrehajtásra, s ebbõl következõen a vételár sem került közös
rendeltetésû számlára."
A szerzõdés szerint az ÁPV Rt.-nek a zárást (1996. október 8.) követõ
10 napon belül a dolgozói részvények megvásárlására a munkavállalóknak
ajánlatot kellett tennie, amely nem történt meg, az új tulajdonos
sürgetése ellenére. A dolgozói részvények még 1997. július 30-án is ÁPV
Rt. tulajdonban vannak. A szerzõdéses kötelezettség nem teljesítése
miatt az érintett ügyvezetõ igazgatóság és az ÁPV Rt. vezetése is
elmarasztalható, annak ellenére, hogy a részvények kiadása a vizsgálat
ideje alatt folyamatban van.
A Pénzügyminisztérium és az ÁVÜ, illetve ÁPV Rt. között 1994. március
6-i engedményezési szerzõdésben elõírtak szerint a követelésállomány
miatt a bevétel egy hányadát a befolyástól számított 15 napon belül
(1996. október 8. + 15 nap) a belföldi államadósság számlára az ÁPV
Rt.-nek át kellett utalnia. Késedelmes átutalás esetén az ÁPV Rt.-t 20
% késedelmi kamat terheli.
1997. június 30-án az ÁPV Rt. 11,0 milliárd Ft-ot adóskonszolidációs
elõlegként átutalt a Pénzügyminisztériumnak. Ez az összeg a Tiszai
Vegyi Kombinát, a Taurus és a Borsodchem követeléseivel kapcsolatos.
Nem állapítható meg, hogy ebbõl mennyi a Taurus Rt. miatti átutalás
összege és az sem, hogy tartalmazza-e a késedelmi kamatot. Az 1997.
június 20-ai a Feldolgozó és Alapanyagipari Ügyvezetõ Igazgatóság által
készített számítás szerint a Pénzügyminisztériumnak átutalandó összeg
5.568 millió Ft. A számítás a késedelmi kamattal nem foglalkozik. Ennek
összege a 5.568 millió Ft-ra vetítve a több mint 8 hónapos késedelmet
figyelembe véve meghaladja a 800 millió Ft-ot. A szerzõdés szerint az
ÁPV Rt. ezt a késedelmi kamatot köteles megfizetni, mivel az
Államháztartási törvény 108. § (2) bekezdése szerint a
Pénzügyminisztérium nem mondhat le a Magyar Államot megilletõ
követelésrõl.
Az engedményezési szerzõdés szerint utalandó összeg tekintetében az ÁPV
Rt. nem tisztázta a vetítési alapot. Tekintettel arra, hogy a
követelésállományt önállóan, névérték feletti áron értékesítették, így
csak az lehet a vetítési alap és nem a privatizációs bevételekkel
növelt összeg. Az így számított összeg közel 0,5 milliárd Ft-tal
kevesebb az ÁPV Rt. által kimutatottnál.
2. AZ ÁPV RT. VAGYONKEZELESI TEVEKENYSEGE
2.1. A privatizáció elõkészítésével és a reorganizációval kapcsolatos
ráfordítások
Az ÁPV Rt. számviteli és ráépülõ beszámolói rendszere a privatizációval
és reorganizációval kapcsolatos költségráfordításokat a tényleges
pénzügyi folyósításnak megfelelõen bruttó összegben mutatja ki, a
különbözõ díjfize-
tések kapcsán visszaigényelt ÁFÁ-t, valamint a visszterhes tulajdonosi
kölcsönök törlesztését pedig az egyéb bevételek között számolja el.
A hozzárendelt vagyon hasznosításával és reorganizációjával kapcsolatos
költségek és ráfordítások terv (költségvetési törvény elõirányzatai)-
és tényadatai
1996. év millió Ft
Megnevezés ÁPV Rt. terv Elõirányzat Tény Eltérés Tény/ elõirányzat
Bruttó Nettó %
Ért.bevételei 164000 164000 162626 - 99,2
K1 Priv.elõk. ktsg. 4984 4196
K2 Ért. díj 6259 6256
K3 Vagyonkez. ktsg. 2064 1883
K7 Befektetések 14357 14357
K9 Egyéb ktsg. 4737 4673
Priv.elõk. ktsg. összesen 26000 17000 32401 31365 14365 184,5
K6 Reorganizáció összesen 23000 20000 20076 19.079* - 921 95,4
* Figyelembe véve a hitelek visszatérítését.
A költségvetési törvényben rögzített költségelõirányzatokhoz
történõ viszonyítás céljából 1996. évben felmerült ÁFA
visszatérülések figyelembe vételével határoztuk meg a
ráfordítások nettó értékét. Az egyes könyvelési tételek
átvizsgálása során további módosítást eszközöltünk a Ganz Híd-,
Daru- és Acélszerkezetgyártó Rt.-nek nyújtott, a 993/1996 (XI.
27.) igazgatói határozat alapján decemberben folyósított 300
millió Ft kamatmentes tulajdonosi hitelnél. Ez a tulajdonosi
hitel - a más esetekben alkalmazott ÁPV Rt. gyakorlattól
eltérõen - nem a reorganizációs ráfordítások, hanem a kezesi,
szavatossági kiadások között lett könyvelve. A határozat ugyan
januári folyósítást rendelt el az összeget azonban már 1996.
decemberében 30-án utalták Ezek a korrekciók az 5. sz.
mellékletben kimutatott hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások pénzforgalmi eredményének levezetését
összességében nem módosítják.
Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyon értékesítésének elõkészítésével
kapcsolatos költségeit összevontan tervezi és az éves költségvetés is
egyösszegben rögzíti. A tényleges ráfordításokat azonban a
privatizációs törvényben
(23. §) foglaltaknak megfelelõ számlarendben több költséghelyen gyûjti.
A privatizációval összefüggõ költségek azok, melyekkel az ÁPV Rt. a
költségvetési törvény keretei között saját hatáskörben hozott döntések
alapján viszonylag önállóan gazdálkodik.
A privatizáció elõkészítésével kapcsolatos éves ráfordítások
tervezésével és ténylegesen felmerült költségeivel kapcsolatban
megállapítható, hogy ezek a befektetési típusú ráfordítások a
költségvetési törvényben rögzített elõirányzatot jelentõsen
meghaladták. A költségnövekménybõl privatizációs többletbevétel azonban
1996. év utáni idõszakban várható, illetve egyes ráfordításból bevétel
nem származik, (pl. tartós tulajdonba vett vízierõmûvek).
Az éves reorganizációs ráfordítások alakulásánál a privatizációs
költségektõl eltérõ tendenciák állapíthatók meg. Az eredeti
költségvetési törvény az éves reorganizációs támogatásra 13 milliárd
Ft-ot rögzített. Ezt az elõirányzatot az ÁPV Rt. fõként a borsodi
kohászati reorganizáció tárgyában kibocsátott kormány-határozatokban
szereplõ kötelezettségei teljesítésével a tárgyidõszak elsõ felében már
megközelítõleg kimerítette. (A borsodi kohászat reorganizációjának
idõszaki vizsgálatát az ÁSZ az ÁPV Rt. 1995. évi tevékenysége
ellenõrzése során már elvégezte.) Az éves költségvetési törvény
módosításának kezdeményezése ezért indokolt volt. A módosított
költségvetés az éves reorganizációs költségelõirányzatot 20 milliárd
Ft-ra megemelte, a tényleges ráfordítás (nettó) a megemelt kerettõl
közel 1 milliárd Ft-tal elmaradt.
Az ÁPV Rt. az év második felében tervezte az MBFB Rt. -
kormányhatározaton alapuló - 2.780 millió Ft-os reorganizációs jellegû
tõkeemelését, valamint az MTV és Rádió sugárzási díjtartozásainak
rendezésére az Antenna Hungária Rt.-nek 2500 millió Ft forrás
biztosítását. Az MBFB Rt. feltõkésítését végül nem készpénzben, hanem
portfolió apport formájában biztosította az ÁPV Rt., így az a
készpénzes reorganizációs keretét nem terhelte.
Az Antenna Hungária forrásbiztosítása, illetve tõkeemelése kormányzati
hatáskörbe tartozik. A vonatkozó kormány döntés 1997. január 30-án
született meg, így a tényleges végrehajtás a következõ évre húzódott át
és ez az 1997. évi keretet terheli.
2.2. Éves reorganizációs és befektetési ráfordítások alakulása
A 20.076 millió Ft bruttó és 19.079 millió Ft nettó ráfordítással
megvalósított éves reorganizációs program, az abban szereplõ egyes
tranzakciók a költségvetési törvényben meghatározott döntési hatásköri
jogosultság alapján kifogásolhatók. (1996. évi reorganizációs kiadások
3., 3/a. sz. melléklet.)
Az ÁPV Rt. jelentõsen túllépte a költségvetési törvényben a saját
hatáskörû döntésekre meghatározott 2.000 millió Ft-os összeghatárt. Ez
a szállodalánc hiteleinek átvállalásával és a folyósított tulajdonosi
kölcsönnel egyetemben a tárgyidõszakban közel 3.665 millió Ft-ot (nettó
2.668 millió Ft-ot) tett ki.
Az ÁPV Rt. - fõként a visszterhes tulajdonosi kölcsönök reorganizációs
beavatkozásként történõ kimutatása miatt - több esetben megsértette a
költségvetési törvény egyedi ügyletekre meghatározott 200 millió Ft-os
egyedi döntési limit elõírást, (Hungária Szálloda Rt., Csepeli Csõgyár,
Kõolajvezetéképítõ, Ganz Acélszerkezetgyártó).
Egyes "reorganizációs" beavatkozások költségelhatárolási szempontból is
kifogásolhatók. Ezek fõleg abból származnak, hogy az ÁPV Rt.
tárgyidõszaki számlarendjében nem definiálta megfelelõen a
reorganizáció fogalmát, így költséggazdálkodási gyakorlatában nagyfokú
"átjárhatóság" tapasztalható. (Pl. társaságalapítások, tulajdonosi
visszterhes kölcsönök).
Az ÁPV Rt. álláspontja szerint a vagyonkezelt társaságok átmeneti
likvidítási problémáinak áthidalására irányuló tulajdonosi hitelezési
kötelezettségei nem illeszthetõek a privatizációs törvény által
szabályozott keretek közé. Ezáltal rákényszerül, hogy a kölcsönök
folyósítását "reorganizációs" ráfordításai között szerepeltesse, a
visszafizetési kötelezettségeket pedig a követelései között tartsa
nyilván. A szükséges hitelezési funkció ugyanis a privatizációs törvény
keretei között is megvalósítható az ÁPV Rt. kezességvállalásával. A
tapasztalatok szerint a kereskedelmi bankok széles körben az ÁPV Rt.
készfizetõ kezességvállalását - mint garanciát - befogadják. A banki
hitelek kamatterheinek enyhítését, illetve kamatmentességét az ÁPV Rt.
kamattámogatása biztosíthatná.
Az ÁPV Rt. tulajdonosi hitelezési gyakorlata nem felel meg annak az
általánosan elfogadott szakmai kritériumnak sem, mely szerint a
reorganizációs körbe olyan befektetések sorolhatók, melyek megtérülése
belátható idõn belül nem tervezhetõ, hatékonysága csak hosszabb távon
biztosított.
A döntés alapvetõen eltérõ kritériumai miatt is a "rövidlejáratú
tulajdonosi kölcsön", valamint a "visszterhesség" nem értelmezhetõ a
reorganizáció szakmai fogalma alapján.
A visszterhes reorganizációk év végi állománya 1.684,5 millió Ft volt,
mely kölcsönvisszafizetési kötelezettségeket az ÁPV Rt. a követelései
között is nyilvántart. Ebben az év végi állományban szerepelnek olyan
kölcsönök is, melyek törlesztési futamideje áthúzódik a következõ évre
(pld. Ganz Acélszerkezetgyártó), továbbá több hónapja lejárt és
valószínûleg befagyott követelések (pld. Csepeli Csõgyár) is.
Az ÁPV Rt. jelenlegi nyilvántartási gyakorlata (az éven belül vissza
nem térülõ kölcsönök reorganizációs ráfordításként történõ elszámolása,
a fennmaradó tartozások követelésként történõ további szerepeltetése)
alapján, valamint a "hitelprolongáció" hiánya miatt nem állapítható
meg, hogy az év végével elszámolt visszterhes reorganizációs
állományból melyek az át-
húzódó tételek, amelyeknél a következõ évben reálisan visszatérülésre
lehet számítani.
(Költségelhatárolási, valamint szakmai tartalmi hiányosságok
miatt az ellenõrzés által vitatott ráfordítások - mint a
tulajdonosi hitelek, valamint a privatizációt elõkészítõ
befektetések - levonásával az éves reorganizációs ráfordítások
összege 16,4 milliárd Ft.)
A magánosítás elõsegítése érdekében éves szinten 14.357 millió
Ft-ot fektetett be az ÁPV Rt., mely a privatizáció
elõkészítésére irányuló - mintegy 32 milliárdos költségeinek 45
%-a.
A befektetések terén szabálytalanság nem állapítható meg, azok
kellõen dokumentáltak és jól követhetõk.
2.3. Vagyonkezeléssel kapcsolatban kimutatott költségek vizsgálata
Az ÁPV Rt.-nek vagyonkezelési költségként kimutatott éves ráfordítása
bruttó összegben 2.064 millió Ft-ot képviselt, figyelembe véve az ÁFA
vissza-igényléseket ez nettó 1.883,3 millió Ft-ot tett ki.
Az ÁPV Rt. mûködésének privatizációs orientáltságát tükrözi az
alkalmazott számlarendje, valamint a hozzárendelt vagyonnal
kapcsolatban felmerült éves költségei. E szerint az önkormányzatoknak
kiadott ellenérték levonásával privatizációra és reorganizációra
összesen 59.027 millió Ft-ot fordítottak és a költségeknek csak
mindössze 3,5 %-a kapcsolódott "vagyonkezelési" tevékenységhez. Az ÁPV
Rt. által alkalmazott költségcsoportosítás szerint vagyonkezelési
ráfordításként csak a vagyongondozás "apró" feladatai, mint a
részvények õrzése, az ingatlan portfolió állagmegóvása, felszámolással
és végelszámolással kapcsolatos kiadások, stb. jelentkeznek. Amennyiben
a reorganizációs ráfordításokat - mint tipikus vagyonkezelõi
beavatkozásokat, - továbbá a bankhitelekhez kapcsolódó
kezességvállalásokat is itt vesszük figyelembe, úgy az
össztevékenységben a vagyonkezelési ráfordítások súlya már meghaladja a
40 %-os részarányt.
Az UNICONSULT Bt.-vel kötött, 13 db végelszámolás és 26 db felszámolás
alatt álló társaság "teljeskörû tranzakciós menedzseri feladatainak"
ellátására irányuló, 325 E Ft + ÁFA/hó értékû megbízási szerzõdés több
vonatkozásban belsõ szabályzati elõírásokat sért, továbbá a megbízási
feladatmeghatározás, valamint teljesítés igazolások alapján nem zárható
ki a szolgáltatások-ellenszolgáltatások értékaránytalansága sem.
2.4. Vagyonkezelési feladatok alapjai, helyzete
2.4.1. EGYES VAGYONKEZELESI ELEMEK KIALAKULASA
Az állami tulajdonban lévõ vállalkozói vagyonkezelés alapvetõ elemeinek
kialakulása a tartósan állami tulajdonú társasági részesedések
meghatározásával, az Állami Vagyonügynökség, valamint az Állami
Vagyonkezelõ Részvénytársaság létrehozásával, a szervezetek mûködésének
beindításával kezdõdött el.
Az ÁVÜ költségvetési rend szerint mûködött és fõ feladatát képezte a
hatáskörébe tartozó állami vagyon lebontása és privatizálása. A tartós
állami tulajdonú vagyon mûködtetésére hozták létre az ÁV Rt-t, melynek
elsõdleges feladatát a hatáskörébe került vállalkozásokban mûködõ
állami vagyon kezelése képezte.
A különbözõ érdekeltségi rend szerint mûködõ és alapvetõen eltérõ
feladatokkal és prioritásokkal rendelkezõ ÁVÜ és ÁV Rt. az állami
vállalatok tömeges átalakításával alakították ki azt a társasági
struktúrát és társasági mûködtetési mechanizmust, mely a megtartott
(illetve fennmaradt) állami tulajdoni hányadok alapján meghatározza az
állami vagyon kezelõjének beavatkozási lehetõségeit.
Egyes vállalkozások már mint társaságok kerültek az ÁVÜ,
illetve az ÁV Rt. hatáskörébe, és alapításuk a korábbi ipari
nagyvállalati központok által, (Medicor, MHD, MOM, SZIM, stb.),
illetve az átalakulási törvény szerint, vagy egyéb módon
történt. A társaságalapítás körülményei, valamint az alapítók
személye sok egyedi elemet vitt be a közelrõl sem homogén
társasági mûködtetési mechanizmusba. Erre jó példa az Ikarus
Rt. elhúzódó válságkezelése, mely társaságot az állami
szanálási eljárás lezárásaként alapították, és a csak
egyharmados tulajdonrésszel rendelkezõ külföldi alapító az
érdekeit a többségi állami tulajdonos vagyonkezelési
beavatkozásaival szemben folyamatosan érvényesíteni tudja.
Az ÁVÜ, illetve ÁV Rt. eltérõ mûködési célja visszatükrözõdik az
általuk alakított társaságok induló tõkeszerkezetében, az alapító
okiratok felépítettségében, a vagyon mûködtetésével és védelmével
kapcsolatos jogosítványokban.
A társaságok gazdálkodási körülményeinek differenciálódásához
hozzájárult a bankkonszolidáció keretében lefolytatott vállalati
adóskonszolidáció rendezése is. Ennek végrehajtása az ÁV Rt.-hez
tartozó társaságok esetében viszonylagosan rövidebb átfutással történt,
míg az ÁVÜ hatáskörében mûködõ társaságok esetében - fõleg jogszabályi
korlátok miatt - behatárolt volt.
Az ismertetett folyamat eredményeként az állami vagyonkezelés tárgyát
képezõ társasági struktúra és mechanizmus a stratégiai célokkal nem
kellõen vezérelt módon és eltérõ körülmények között alakult ki. Az
állam sávos társasági részesedései alapján kialakíthatóak általános
vagyonkezelési elvek. Ezek konkrét alkalmazhatóságát azonban
befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló tulajdoni hányadhoz és
szavazati súlyhoz az alapító okirat milyen jogosítványokat rendel,
milyen a társaság tulajdonosi szerkezete és mely tulajdonostársak
együttmûködésére lehet számítani az állami stratégiai vagyonkezelési
elképzelések megvalósításában.
Az állam vállalkozói vagyonát mûködtetõ jelenlegi szervezeti struktúra
az 1995. évi XXXIX. törvény (privatizációs törvény) alapján - az ÁVÜ,
valamint ÁV Rt. - összevonásával alakult meg. A privatizációs törvény
fõ címében, szerkezetében és tételes tartalmában is - az idõszaki
aktuális teendõknek megfelelõen - az állam tulajdonában lévõ
vállalkozói vagyon lebontására, annak értékesítésére súlyozva
szabályoz. A törvényben a vagyonkezelés csak mintegy másodlagos
feladatként jelenik meg azokra az esetekre korlátozva, amikor a vagyon
értékesítése meghiúsul, illetve az elidegenítés feltételei
kedvezõtlenek.
A törvény privatizációs irányultsága az elõd szervezetek közül az ÁVÜ
tevékenységére helyezte a hangsúlyt, az új szervezetnek társasági
formában történõ mûködtetése azonban felértékelte az ÁV Rt.-nél
kialakult mûködési tapasztalatokat. A két szervezet összevonásával
kialakított új szervezet megfelelõen ötvözte a korábbi idõszakban
kialakult mûködési tapasztalatokat és irányítási gyakorlatot. Az ÁPV
Rt. által ellátott vagyonkezelés eszköztárában több olyan elem is
felfedezhetõ, melyeket az ÁV Rt. alakított ki (pld. controlling
rendszer, közgyûlési mandátum kiadása, stb.).
2.4.2. AZ ÁPV RT. VAGYONKEZELESI SZERVEZETE ES MûKÖDESE
Az ÁPV Rt. Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Mûködési Szabályzata
- értelemszerûen - a privatizációs törvény által meghatározott
súlypontokat követi. A feladatokat portfolió szakági csoportokként
szervezett ügyvezetõ igazgatóságok látják el, melyek tevékenységében a
privatizáció kap prioritást és a hatáskörbe tartozó portfolió állapota
szerint vagyonkezelést is végeznek.
Új szervezésû az 1996. április 1-jével létrehozott Vagyonkezelõi
Ügyvezetõ Igazgatóság. Az egységhez rendelt portfoliót nem szakágazati,
hanem vagyonkezelési szempontok alapján alakították ki. Az igazgatóság
látja el az aranyrészvényeken alapuló márkavédelmi tevékenységet (Pick,
Herz, Herendi és Zsolnai Porcelán), az 100 %-ban állami tulajdonban
megtartott erdõgazdasági portfolió és Tokaj kereskedõház
vagyonkezelését, az OTP banknál a tulajdonosi képviseletet, továbbá a
Dunaferr Rt.-vel kapcsolatos szerzõdéses vagyonkezelés felügyeletét,
stb. Az ÁPV Rt. összes portfoliós ügyvezetõ igazgatósága ellátott
vagyonkezelési feladatokat, ezek volumene azonban társaságonként,
illetve ágazatonként jelentõsen szóródik és a válságmenedzseléstõl, az
operatív vagyonkezelési feladatoktól a márkavédelmi tevékenységekig
bezárólag terjed.
A vagyonkezelés során az állami tulajdonosi érdekérvényesítés
legfontosabb fóruma a társaságok éves rendes és rendkívüli közgyûlése.
A társasági közgyûléseken érvényesíthetõ az állami tulajdonosi
részarány súlya, illetve az állami szavazatelsõbbségi részvényekkel
járó jogosítvány.
Az állami tulajdonosi képviselõ mandátumának kialakítására irányuló
elõkészítési és döntési folyamat az ÁPV Rt.-nél megfelelõen
szabályozott.
Az ÁPV Rt. az osztalék politikáját, ezen belül a konkrét társasággal
szembeni osztalék elvárását a közgyûléseken keresztül gyakorolja. Míg
korábban az adózott nyereség 50 %-nak elvonására törekedett, az átlagos
elvárást jelenleg már 25 %-ra mérsékelte. Az osztalékbevétel 1996-ban
így is megközelítette a 8 milliárd Ft-ot. Az egyes társaságokkal
szemben differenciált osztalék elvonás azonban az éves mérleg és
controlling információk alapján a mandátum kiadás testületi döntés
folyamatában alakul ki.
A tulajdonosi érdekérvényesítés további fórumai a társaság irányító
testületei, az igazgatóság., valamint felügyelõ bizottság. Állami
tulajdonosi részesedéssel mûködõ társaságok esetében általában
rendelkezik az ÁPV Rt. olyan jogosultsággal, hogy a testületekbe 1-1
személyt delegáljon. A testületek azonban egyszerû szavazati többséggel
alakítják ki döntéseiket, így az állami tulajdonosi érdekérvényesítés
csak korlátozottan, illetve áttételes módon biztosítható.
Operatív vagyonkezelés csak olyan esetekben fordul elõ, amikor az
állami tulajdonos különbözõ támogatásokat nyújt és ezek felhasználását
folyamatosan ellenõrzi.
Az ÁPV Rt. a tárgyidõszakban fõleg a tartós állami tulajdonú társaságok
vagyonkezelése esetében eredményeket ért el. Az ezen túli vagyonkezelés
azonban differenciált eredményû. Nem minõsíthetõ pl. sikeresnek az
egyes a jogelõd által kötött vagyonkezelési szerzõdések menedzselése
(Co-Nexus) szakmai problémák merültek fel a Dunaferrel kötött
vagyonkezelési szerzõdés indításával.
A tartós állami tulajdonlással érintett 109 társaságban (89 + 20)
aranyrészvény) mûködõ állami vagyon értéke közel 750 milliárd Ft.
Jelentõs elõrelépésként értékelhetõ, hogy a tartós állami tulajdonú
társaságoknál - társaságonként, illetve ágazatonként ugyan
differenciáltan - összességében javult a jövedelmezõség és 1995-rõl
1996-ra az adózás elõtti 52 milliárdos veszteség 16 milliárd Ft
nyereségre változott. A vagyoni érték mezõrzését mutatja, hogy a
társaságok saját tõkéje a vizsgált idõszakban kismértékben, - 1,5 %-kal
- növekedett.
Az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottsága 1996-ban ellenõrizte a
szervezetnek a tartós állami tulajdoni részesedéssel mûködõ
gazdasági társaságokkal kapcsolatos vagyonkezelési
tevékenységét. Az általánosságban kedvezõ tendenciák mellett is
a vizsgálat megállapította a társaságokra bontott
vagyonkezelési koncepcióknak, valamint vagyonvédelmi
elõírásoknak a hiányát, a szervezeti felépítés és döntési
mechanizmus alkalmatlanságát a rövid átfutású vagyonkezelõi
döntések meghozatalában, stb.
Viszonylag nagy számú, összesen 554 vállalat, illetve társaság állt az
év végén felszámolás, illetve végelszámolás alatt, ezek nyilvántartott
vagyona 137 milliárd Ft volt. A régi típusú állami vállalatok
felszámolásba kerülése fõként a piaci viszonyok megváltozásával, az
ehhez történõ alkalmazkodás hiányával indokolhatók. A már átalakított
társaságok mûködési válsága esetenként az állami vagyonkezelés
fogyatékosságaival is összefüggésbe hozhatók. A felszámolással, illetve
végelszámolással érintett mintegy 157 társaság vagyona 20 milliárd Ft-
ot tett ki. A felszámolási, illetve végelszámolási eljárás
beindulásával az egységek kikerültek az ÁPV Rt. hatáskörébõl, azonban a
vagyonnyilvántartásból való kivezetésük csak az eljárás befejezésével
történhet. az idõben elhúzódó eljárások által késleltetve így jelentõs
vagyonvesztés várható.
Az ÁPV Rt.-nek, illetve az ÁV Rt. elõdszervezetének egyik
legjelentõsebb vagyonkezelési típusú feladatát képezi a
kormányhatározatokon alapuló borsodi kohászat válságkezelése és
reorganizációja, az egységek gazdálkodásának stabilizálása. A mûködés
fenntartására, a technológiák átalakítására és fejlesztésére irányuló
támogatások kezdetben költségvetési forrásból, majd privatizációs
bevételekbõl történtek. Az ÁPV Rt. 1996. évi reorganizációs
ráfordításainak több min 4/5-e az 1996. évinek közel 2/3-a a borsodi
kohászati reorganizációval kapcsolatban merült fel. A támogatások
jelentõs része a Diósgyõri Acélmûvekhez irányult, ahol a közel 12
milliárdos vagyonnal rendelkezõ társasághoz 1994-tõl kezdõdõen a
termelõeszközök felszámolásából történõ kivásárlására,
veszteségpótlásra, karcsúsításra, technológia átalakítására és
fejlesztésére, forgóalap feltöltésre közel 26 milliárd Ft támogatás
folyósítására került sor.
A kohászati technológia átalakítása 1996-ban megtörtént és a
kormányhatározatban rögzített hatékonysági követelmény szerint a
jelenlegi idõszak feladata az önfinanszírozó kohászati termelés
megvalósítása. A Diósgyõri Acélmûvek Rt. termelésének tényleges
jövedelmezõsége messze elmarad az éves üzleti tervben elõirányzott
szinttõl. Ez nagy valószínûséggel problémát okoz a magánosításnál.
A szerzõdéses vagyonkezelés két formája, amikor a vagyonkezelésre
vállalkozó megbízása az átadott portfolió értékesítésére is kiterjed
(CO-NEXUS típus), illetve a meghatározott idõtartamú vagyonkezelést
követõen a portfolió visszakerül az állami tulajdonos képviselõjéhez
(DUNAFERR típus). Az ÁVÜ által 1991-ben kötött CO-NEXUS vagyonkezelési
szerzõdés a tulajdonosi jogok átruházása mellett nem tartalmazta az
állami tulajdon védelmével kapcsolatos ellenõrzési jogosítványokat. A
szerzõdés 1996-ban eljárt, a vállalkozó kötelezettségei teljesítésének
hiányában az ÁPV Rt. követelései érvényesítését peres útra terelte. A
megalapozatlan és hiányos vagyonkezelési szerzõdés következtében
elõzetes becslések alapján az államot ért vagyoni veszteség - a
portfolió átadáskori jegyzett tõke értékéhez viszonyítva - kb. 3
milliárd Ft-ot tesz ki.
A DUNAFERR Rt. az állami vállalkozói vagyonának egyik legnagyobb
értékét képviselõ tagja, saját tõkéje közel 32 milliárd Ft, társasági
részesedései kapcsán kb. 60-80 milliárd Ft értékû vagyon mûködését
befolyásolja. Az öt évre szóló megbízást a kohászati vállalatcsoport
vagyonkezelését ellátó DUNAFERR Rt. 21 vezetõ állású dolgozója által
alapított társaság nyerte el. A pályázat elfogadásáról az ÁPV Rt.
korábbi igazgatósága döntött, a vagyonkezelési szerzõdést 1997. október
1-jével kötötték meg. A vagyonkezelési szerzõdés mûködésének elsõ
mérési idõpontja 1996. december 31., mely idõszakra vonatkozó
konszolidált mérlegadatok csak az ÁSZ ellenõrzés lezárását követõen, ez
év augusztus végével érkeztek meg az ÁPV Rt.-hez. A szerzõdéses
vagyonkezelés értékelése, valamint a kapcsolódó FB ellenõrzés jelenleg
folyik. A kezdeti tapasztalatok alapján is azonban jelentõs szakmai
kételyek keletkeztek, többek között a kialakított ellenõrzési rendszer
mûködésével, valamint a vagyonkezelési szerzõdés alapját képezõ
vagyonkezelési feladatterv tartalmát illetõen, stb. A kihelyezett
vagyonkezelés beindításával jelentkezõ kezdeti mûködési zavarokat, azok
okát és elhárításának módját a folyamatban lévõ ÁPV Rt. belsõ
ellenõrzés, valamint átfogó értékelés hivatott tisztázni.
Az állami tulajdonon alapuló vagyonkezelés mûködésének általános
megítéléséhez tartozik a tárgyalt nagyobb volumenû vagyonkezelési
projektek helyzetének ismerete mellett a jelentõsebb
szervezetfejlesztési intézkedések áttekintése is. A tartós állami
tulajdonban lévõ társaságok vagyonkezelésére hozta létre az ÁPV Rt. a
vagyonkezelõ ügyvezetõ igazgatóságát. A tartós állami tulajdonban lévõ
mintegy 109 társaságból az új szervezet felállításánál csak 24 társaság
vagyonkezelése került az Igazgatóság hatáskörébe. Az elmúlt idõszakban
további tevékenység átirányítására nem került sor. A tapasztalatok
alapján valószínûsíthetõ, hogy az új szervezet tevékenységének
bõvítését a továbbiakban sem eszközlik, a szervezet létrehozását
megalapozó fejlesztési elképzelések ezáltal csak részlegesen
teljesülnek. További vagyonkezelési szervezetfejlesztési kísérletnek
tekinthetõ a BORSODFERR Rt. létrehozása. A társaságot 1994-ben 40
millió Ft alaptõkével az ÁV Rt. alapította, és az állami vagyonkezelõ
két éven keresztül a borsodi kohászati reorganizációhoz kapcsolódó
feladatkörben - mint "vagyonkezelõ háttérszervezet"-et, operatív
feladatokkal - mûködtette. A társaságot 1996-ban azonban a Diósgyõri
Acélmûvek szervezetével történõ összevonás formájában megszüntette.
Mindkét szervezetfejlesztés valószínûleg nem adott átfogó megoldást a
vagyonkezelési tevékenység eredményességének javításában, azonban a
perspektivikus rendszer kialakításához hasznosítható tapasztalatokat
szolgáltattak.
3. AZ ÁPV RT.-HEZ TARTOZO HOZZARENDELT VAGYON 1996. EVI ALAKULASA, A
VAGYONVALTOZAS
3.1. A hozzárendelt vagyon nyilvántartási rendszere
A privatizációs törvény 74. §-a szerint az ÁPV Rt. könyvvezetésének és
éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
Ez a 87/1996. (VI. 19.) kormányrendelet - a privatizációs törvényhez
igazodóan - elõírja, hogy az ÁPV Rt. beszámolási kötelezettségének
· a saját vagyonnal való gazdálkodásról a számviteli törvény
elõírásainak megfelelõen,
· a hozzárendelt vagyonnal való gazdálkodásról a privatizációs törvény
elõírásai szerint köteles eleget tenni.
Eszerint az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell
különíteni az ÁPV Rt.-hez hozzárendelt vagyont és az e vagyon
értékesítésével és hasznosításával összefüggõ bevételeket és
kiadásokat. Ennek elkülönített nyilvántartási rendszerét a
privatizációs tárca nélküli miniszter hagyja jóvá.
Az Állami Számvevõszék és az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottsága véleményének
ismeretében, az ÁPV Rt. Igazgatóságának elõterjesztése alapján a
nyilvántartási rendszert a privatizációs tárca nélküli miniszter 1996.
február 1-jén hagyta jóvá.
A jóváhagyott nyilvántartási rendszer leírásának 5. pontja intézkedik
a hozzárendelt vagyon hasznosításával kapcsolatban felmerült,
szerzõdésekben vállalt kötelezettségek és követelések
nyilvántartásáról; "a nyilvántartás elveirõl, a nyilvántartási
feladatokról, azok végrehajtásáról vezérigazgatói utasítás rendelkezzék
jelen rendszerleírás, illetve az ÁPV Rt. nyilvántartási és beszámolási
kötelezettségeinek a számviteli törvénytõl eltérõ sajátosságait
szabályozó kormányrendelet jóváhagyását követõ 30 napon belül."
Az ÁPV Rt. 1996. évi Számviteli Politikáját 1996. augusztusban hagyták
jóvá. A mûködésére vonatkozó törvényi szabályozáshoz igazodóan a
Számviteli Politika is két külön fejezetbõl tevõdik össze:
· az I. fejezet tartalmazza a saját vagyon nyilvántartásával,
értékelésével, valamint az éves beszámoló készítésével kapcsolatos
elõírásokat, és
· a II. fejezet szabályozza a hozzárendelt vagyon nyilvántartási,
beszámolási kötelezettségével összefüggõ feladatokat.
Az Állami Számvevõszék az 1995. gazdálkodási év ellenõrzési
megállapításai alapján javasolta, hogy a "könyvvizsgáló szakmai
felügyelete mellett tekintsék át a hozzárendelt vagyoni kör
analitikus nyilvántartását annak megbízhatósága érdekében."
Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a könyvvizsgáló a feladat
elvégzésére megbízást kapott, illetve szervezeti és személyi
konzekvenciákkal is járó átszervezést hajtottak végre ezen a
területen. A tõkeleszállítást követõen és azzal összhangban a
nyilvántartás javítása érdekében szoftver fejlesztéseket
irányoztak elõ.
Az ÁPV Rt. Ügyvezetõi Értekezlete 1996. szeptember 9-én tárgyalta a
Privatizációs Információs Rendszer (PIR) üzemeltetésére vonatkozóan
készített elõterjesztést és 1571/1996. határozatával intézkedett egy
önálló centralizált PIR-adat csoport létrehozásáról, az ehhez szükséges
létszám átcsoportosításáról, a Privatizációs Információs Rendszer
mûködtetési és ellenõrzési rendjérõl szóló vezérigazgatói utasítás
módosításáról. Ez a 20/1996. számú, szeptember 10-én kiadott
vezérigazgatói utasítás rögzíti a PIR adatkarbantartási rendjét, a PIR
használatának jogosultsági rendszerét, az adatszolgáltatás rendjét, a
PIR adatellenõrzésének rendszerét, s ezzel összefüggésben az ÁPV Rt.
munkatársak adatszolgáltatási, adatellenõrzési felelõsségét.
Az 1995. évi XXXIX. (privatizációs) törvény 25. §-sa írja elõ, hogy az
ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyon változásáról félévenként köteles
tájékoztatni az Állami Számvevõszéket. Az ÁPV Rt.-hez hozzárendelt
vagyon és az ehhez kapcsolódó értékesítési és hasznosítási mûveletek
bevételeinek és kiadásainak elkülönített nyilvántartási
rendszerleírásának 9. pontja intézkedik arról is, hogy az Állami
Számvevõszék részére törvény szerinti féléves tájékoztatót a
fordulónapot követõ 90 napon belül kell megküldeni.
A nyilvántartási rendszer elõírásainak, az annak 9. pontjában elõírt
tájékoztatási kötelezettség teljesítését, a tájékoztatás valódiságát az
ÁPV Rt. Szervezeti és Mûködési Szabályzatának elõírása szerint a
Felügyelõ Bizottság ellenõrzi, illetve a könyvvizsgáló vizsgálja.
Az ÁPV Rt. az 1996. I. félévére vonatkozó tájékoztatót jelentõs
késedelemmel (1996 decemberében) és az Felügyelõ Bizottság erre
vonatkozó felhívását követõen készítette el és küldte meg az ÁSZ
részére. Az 1996. II. félévére vonatkozó tájékoztatót az ÁPV Rt. 1997
áprilisában megküldte.
A Felügyelõ Bizottság feladatának eleget téve mind az elsõ, mind a
második félévrõl készült tájékoztatót ellenõrizte, véleményét az Állami
Számvevõszék részére is megküldte.
Az ÁPV Rt. éves mérlegének és eredmény-kimutatásának letétbe helyezési
határideje egyedileg meghatározott és igazodik különleges helyzetéhez:
a tárgyévet követõ év augusztus 31-e. Az ÁPV Rt. Ügyvezetõi Értekezlete
1997 augusztus 18-án megtárgyalta és 824/1997. határozatával
elfogadta az ÁPV Rt. 1996. évi éves beszámolóját, és ennek részeként a
hozzárendelt vagyonról szóló beszámolót, s az ÁPV Rt. vezérigazgatója
jóváhagyta beterjesztését az Igazgatóság részére.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága a Társaság 1996. évi mérlegét, eredmény-
kimutatását, a hozzárendelt vagyonról, a privatizációs bevételekrõl és
kiadásokról szóló beszámolót 1997. augusztus 27-én megtárgyalta, a
627/1997. határozatával elfogadta és jóváhagyásra a részvényesi jogok
gyakorlója a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter elé
terjesztette.
A beszámolóhoz csatolták az ÁPV Rt. választott, megbízott
könyvvizsgálója, a KPMG könyvvizsgálói jelentését az 1996. évi
hozzárendelt vagyonról szóló éves beszámolóról. Véleménye szerint a
beszámolót a "törvényi és egyéb szabályozások elõírásai szerint
állították össze. ... a beszámoló ... a mai lehetõségeken belül a
legteljesebb és a lehetõ legpontosabb képet adja." A könyvvizsgáló
jelentésében megállapítja, hogy 1996. év folyamán a társaság a
tranzakciók részletes egyeztetésével tovább erõsítette az ellenõrzések
rendszerét, az 1997 áprilisában megalakult PIR adatcsoport munkájától
az adatbázisban tárolt információk hitelességének jelentõs javulása
várható. A hozzárendelt vagyon nyilvántartási rendszerének
szabályozása megfelel a törvényi elõírásoknak, a szervezeti
változások, a nyilvántartási rendszer mûködésének javítására a
tranzakciók részletes egyeztetésével a könyvvizsgáló irányítása mellett
tett intézkedések növelték annak megbízhatóságát.
Az adatállomány, a tranzakciók folyamatos egyeztetése ellenére azonban
a könyvvizsgálat során még tártak fel eltéréseket, pontatlanságokat,
egyeztetési hiányosságokat, és továbbra is elõfordul, hogy a
nyilvántartásban szereplõ kimutatott tulajdoni hányad eltér az
illetékes tranzakciós ügyintézõ által adott információktól.
A vagyonkimutatásban számosságát tekintve egyre nagyobb arányt
képvisel a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévõ cégek vagyona.
Ezek vagyonértékkel történõ szerepeltetése a beszámolóban azonban nem
tükröz valós képet, mivel több évvel ezelõtti, a gazdálkodó szervezetet
ma már megközelítõleg sem jellemzõ mérlegadatokon alapul.
Az elvont, átvett eszközök értékeként a beszámolóban kimutatott
eszközérték nem mutat reális képet azok reális, piaci értékére
vonatkozóan, mivel általában az adott eszköz átvétel idõpontjának
megfelelõ nettó eszközértékének felel meg.
Ezekre, a könyvvizsgáló által is feltárt nyilvántartási problémákra,
értékelési sajátosságokra figyelemmel kell tehát lennünk minden
esetben, amikor az ÁPV Rt.-hez tartózó állami vagyon nagyságáról, a
privatizálható vagyon értékérõl kívánunk képet kapni.
3.2. A hozzárendelt vagyon nagysága, a vagyonváltozás összetevõi
3.2.1. A HOZZARENDELT VAGYON 1996. JANUAR 1-JEN
Az ÁPV Rt. 1996 január 1-jén 1199 gazdálkodó szervezetet
szerepeltetett a nyilvántartásaiban . Ebbõl azonban 410 (34 %)
felszámolás alatt, 132 (11 % ) végelszámolás alatt volt.
Az ÁPV Rt.-hez tartozó, mûködõ valamilyen mértékben állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetek száma 657 (az összes vállalkozás 55 %-a) volt, s
ezekhez tartozott az ÁPV Rt.-nél lévõ állami tulajdon 89 %-a; 1162
milliárd Ft értékû állami vagyon. Az elvont, átvett, vásárolt eszközök
értéke a készletrevétel idõpontjának megfelelõ könyvszerinti értékeken
számbavéve 39,82 milliárd Ft volt.
3.2.2. A HOZZARENDELT VAGYON 1996. DECEMBER 31-EN
Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában kimutat 1996. december 31-én
összesen 1045 gazdálkodó szervezetet, amelyekben lévõ állami vagyon
nyilvántartás szerinti értéke 1.131 milliárd Ft.
Felszámolás alatt lévõ vállalkozások száma 448, a
vagyonnyilvántartásban szereplõ összes vállalkozás 43 %-a. (Az ÁPV Rt.
hozzárendelt vagyonának változását a 4. sz. melléklet foglalja össze.)
Végelszámolás alatt van 106 gazdálkodó szervezet, az összes 10 %-a. Így
az 1.045 gazdálkodó szervezetbõl összesen 554 - azaz 53 % - áll
felszámolás, illetve végelszámolás alatt.
A mûködõ, tehát a privatizálható( vagy tartós) állami vagyoni körbe
tartozó vállalkozások száma 491, az ÁPV Rt. 1996. évi
zárónyilvántartásában lévõ összes gazdálkodó szervezet fele
(47 %-a). Ezekben a vállalkozásokban van az ÁPV Rt.-hez tartozó állami
tulajdon 88 %-a, 994 milliárd Ft.
A hozzárendelt vagyon körben, értékesíthetõ vagyon a társasági
részesedéseken kívül az elvont, átvett, maradványvagyonként az ÁPV Rt.-
hez tartozó különbözõ vagyoni eszközök köre. Ennek értéke összesen 36,1
milliárd Ft. Ezzel együtt összesen a privatizálható, vagy
vagyonkezelésben mûködtethetõ vagyon nyilvántartás szerinti értéke 1167
milliárd Ft.
Az 1996. évben hatályos törvényi szabályozás szerint tartós állami
tulajdon ebbõl mintegy 354 milliárd Ft, így az értékesíthetõ vagyon
könyvszerinti értéke: 813 milliárd Ft, az összes nyilvántartott vagyon
70 %-a.
3.2.2.1. Mûködõ gazdálkodó szervezetekben lévõ állami tulajdon
Ebben a vagyoni körben mutat ki az ÁPV Rt. még négy jelenleg is
vállalati formában mûködõ vállalkozást, s vagyonukat
elszámolástechnikai okokból, mint privatizálható vagyont szerepelteti
1,24 milliárd Ft értékben a beszámolóban.
A vagyonnyilvántartás szerinti négy vállalatból azonban kettõ a
tranzakciós ügyintézõk tájékoztatása szerint nem tartozik az ÁPV Rt.-
hez, kettõ pedig különbözõ egyedi okokból nem privatizálható:
· a Geofizikai Kutató Vállalat a MOL Rt tulajdona, közvetlen állami
tulajdonban sohasem volt. Nyilvántartási értéke: 0 ;
· a Gyógyszerkutató Intézet sohasem volt közvetlen állami tulajdonban,
gyógyszergyárak közös vállalataként mûködött. Ma már társasági
formában (Kft) mûködik, s részben(1//6) az Egészségbiztosítási
Pénztár tulajdonában van (lásd. 2. sz. melléklet ) Nyilvántartási
értéke : 0.;
· az Intranszmas Magyar-Bolgár Társaságot a Magyar Népköztársaság és a
Bolgár Népköztársaság Kormánya alapította 1964-ben. A Magyar Kormány
3263/1992. határozatával a Társaság alapításáról szóló Kormányközi
Egyezményt megszüntette és kimondta, hogy a budapesti részleg a
Magyar Állam tulajdonába került. A Cégbíróság azonban az állami
vállalati formára vonatkozó bejegyzési kérelmet elutasította. A cég
státusza változatlanul bizonytalan, s így privatizációja sem
indulhatott el. Nyilvántartási értéke 133,4 millió Ft;
· a Mecseki Ércbányászati Vállalat átalakítására eddig nem került sor,
100 %-os állami tulajdonban van, s állami tulajdonban tartása
kormányzati döntések, környezetvédelmi ágazati feladatok alapján
továbbra is indokolt. A Kormány 2085/1997. "a mecseki uránbányászat
megszüntetésérõl" szóló határozata 2. (c) pontja szerint 2002-ig
tartó beruházási programot kell elõkészíteni a hazai uránbányászatból
adódó környezeti károk helyreállítására és a bányabezárásra, s 1997.
szeptember kell a Kormány elé terjeszteni. Az elõterjesztés az ÁPV
Rt. és az IKIM közös munkájában elkészült. Az ezen alapuló
kormánydöntés alapján van mód ismét átgondolni, hogy a MÉV milyen
szervezeti formában végezze a bánya-beruházási és rekultivációs
munkákat. Nyilvántartási értéke 1114.,2 millió Ft.
E négy társaság nélkül a mûködõ, részben, vagy teljesen állami
tulajdonú társaságok száma 487, ezek állami tulajdonú vagyonának
értéke
992 milliárd Ft. Ebbõl tartós állami tulajdon van 109 társaságnál,
melynek nyilvántartási értéke 354 milliárd Ft, a társaságokban lévõ
állami tulajdon 36 %-a. A mûködõ társaságok 93 %-ánál a
vagyonnyilvántartásban az aktuális, 1996. évi mérleg adatok
szerepelnek.
Az ÁPV Rt. beszámolójában megkülönbözteti az összesen 12,
vagyonkezelésbe adott társaságot "alfa" és "béta" típusra bontva a
vagyonkezelésbe adás módja szerint. Azokat a társaságokat, amelyek a
vagyonkezelési szerzõdés szerint már nem kerülnek vissza az ÁPV Rt.-hez
("alfa" típus ), nem szerepelteti a könyveiben, a szerzõdés szerinti
ellenértéket a követelések között mutatja ki.
Azokat, amelyek a vagyonkezelési szerzõdést követõen visszakerülnek az
ÁPV Rt.-hez ("béta" típus), megjeleníti a privatizálható vagyon
értékében. Ebbe a körbe öt társaság tartozik, melyekben az állami
tulajdon nyilvántartás szerinti értéke 19,3 milliárd Ft.
3.2.2.2. Felszámolás alatt lévõ, a hozzárendelt vagyoni körben kimutatott
állami vagyon
Az ÁPV Rt. 1996. december 31-i beszámolójában 448 felszámolás alatt
lévõ gazdálkodó szervezet (az összes 43 %-a) szerepel 115 milliárd Ft
vagyonnal. Ebbõl a 318 állami vállalat vagyona 98,1 milliárd Ft, és a
130 társaság nyilvántartás szerinti vagyona 16,9 milliárd Ft.
Ebben a körben összesen 20 gazdálkodó szervezetnek (az összes 4 %-
ának) a vagyona 1996. évi adat. Nincs mérlegadata a cégek 23 %-ának
és nem az aktuális - tehát 1996. évinél régebbi - a vagyonérték a
felszámolás alatti vállalkozások 73 %-ánál.
3.2.2.3. Végelszámolás alatt lévõ. a hozzárendelt vagyoni körben kimutatott
állami vagyon
Végelszámolás alatti körben van a nyilvántartott gazdálkodó szervezetek
10%-a, 106 vállalkozás. Ebbõl 79 az állami vállalat, vagyona 18,8
milliárd Ft, illetve a 27 társaság, vagyona 3,1 milliárd Ft.
Az itt nyilvántartott gazdálkodó szervezetek közül összesen 8
vállalkozásnak (7 %) van aktuális vagyonérték adata a
nyilvántartásban. Négynek
nincs mérlegadata, és legnagyobb részének, 89 %-ának 1995. évinél
régebbi vagyonérték adata szerepel a hozzárendelt vagyon kimutatásában.
3.2.2.4. Az elvont, átvett, maradvány eszközök értéke
Ezeknek az eszközöknek a nyilvántartott értéke összességében 10 %-kal
csökkent az év elejéhez viszonyítva; és értéke 1996. december 31-én:
36.1 milliárd Ft.
Ebbe a vagyoni csoportba alapvetõen három különbözõ forrásból kerültek
eszközök:
· a jogelõd állami vagyonkezelõ egyes ingatlanokat nettó könyvszerinti
értéken elvont az átalakuló állami vállalatoktól a független és
elõnyösebb értékesítés reményében
· a hatályos privatizációs törvény elõírásainak megfelelõen az ÁPV Rt.
átvett a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól szovjet katonai, illetve
munkásõr ingatlanokat
· az egyes gazdálkodó szervezetek végelszámolásának lezárását követõen
megmaradó eszközök , mint maradványeszköz az állami tulajdonosra
szállnak.
Az átvett eszközök értéke 22,9 milliárd Ft., a társaságoktól vásárolt,
az egyéb vásárolt eszközök együttes értéke 7,1 milliárd Ft, az elvont
eszközök értéke 4,8 milliárd Ft. A végelszámolások lezárásaként az ÁPV
Rt.-nél lévõ maradványvagyon értéke összesen 1,1 milliárd Ft.
(Követelések: 792 millió Ft, Immateriális javak: 4 millió Ft,
Ingatlanok: 64 millió Ft. Gépek 220 millió Ft, Anyagok: 47
millió Ft). A maradványvagyon 75 %-a tehát követelés, amelynek
behajtása igen bizonytalan.)
Az eszközök legnagyobb hányada ingatlan; könyvszerinti értékük 30,2
milliárd Ft, részarányuk 84 %. A vagyoni körön belül 1996. év folyamán
a nyilvántartott eszközérték 9 %-át, 3,7 milliárd Ft értékû vagyont
értékesítettek 4,9 milliárd Ft összértékben. (Az átlagos árfolyam a
nyilvántartási érték 131 %.)
3.3. Az ÁPV Rt.-hez tartozó hozzárendelt vagyon változása 1996. évben
AZ ÁPV Rt.- tartozó, tartós, vagy privatizálható vagyon értéke 1996.
december végén 1.167 milliárd Ft; 176 milliárd Ft-tal (13 %-kal)
kevesebb, mint év elején. Az ÁPV Rt.-nél nyilvántartott gazdálkodó
szervezetek száma 154-gyel csökkent.
3.3.1. VAGYONVALTOZAS A MûKÖDI GAZDALKODO SZERVEZETEK KÖREBEN
A mûködõ gazdálkodó szervezetek száma 166-tal, vagyonuk 168,4 milliárd
Ft-tal csökkent. Az állami vállalatok száma az év eleji nyitó értékrõl
(9 db) év végére a nyilvántartás szerinti négyre, a nyilvántartott
állami vagyon 1,27 milliárd Ft-tal csökkent. A kikerült állami
vállalatokból három átalakult. társasággá, illetve a fennmaradóknál
felszámolás indult. Ebben a vagyoni körben figyelembe véve a
tranzakciós ügyintézõk tájékoztatását is elsõsorban az ÁPV Rt.
tulajdonosi helyzetének rendezése ad feladatot, s ezt követõen
lehetséges az esetleges privatizációs, illetve vagyonkezelési feladatok
meghatározása.
A társaságok száma a növekedések és csökkenések eredõjeként
összességében 161-gyel (a hét vagyonkezelésben lévõ nélkül), az ebben
a körben lévõ állami vagyon 167 milliárd Ft-tal csökkent.
Nõtt a társaságok száma 80-nal, az ebbõl következõ vagyonnövekedés 49,4
milliárd Ft. Ebbõl 21,9 milliárd Ft az ÁPV Rt. által végrehajtott
tõkeemelés, illetve a társaságalapítás 22,04 milliárd Ft.
A társaságok száma összesen 241-gyel , az állami vagyon 216,5 milliárd
Ft-tal csökkent. Ebbõl vagyonátadással más vagyonkezelõhöz került 7
társaság, felszámolás indult 24, végelszámolás 11 társaságnál.
Összesen 202 társaság tulajdoni részesedését értékesítették. Az
értékesített vagyon - saját vagyon alapú (tehát a vagyont a jegyzett
tõkénél reálisabban tükrözõ) értéke 162,5 milliárd Ft. A privatizáció
során ezért összesen 128,6 milliárd Ft-ot fizettek a vevõk. Ez
átlagosan 79 %-os értékesítési árfolyamnak felel meg a jegyzett tõkéhez
viszonyítva 101 %-os árfolyamot mutat.
3.3.2. VAGYONVALTOZAS A FELSZAMOLAS ALATT LEVI GAZDALKODO SZERVEZETEK KÖREBEN
A felszámolás alatt lévõ gazdálkodó szervezetek száma az év eleji 410-
rõl 448-ra növekedett, az ebben a körben lévõ állami vagyon 6,12
milliárd
Ft-tal nõtt. Az állami vállalati körben felszámolás indult 14 cégnél,
vagyonuk 2,8 milliárd Ft, kikerült a felszámolási körbõl 7 állami
vállalat, s 0,75 milliárd Ft értékû vagyonuk.
A társaságok száma 33-mal, az itt nyilvántartott vagyon 4,17 milliárd
Ft-tal nõtt. Két társaságnak fejezõdött be a felszámolása, az ehhez
tartozó vagyoncsökkenés 0,1 milliárd Ft.
3.3.3. VAGYONVALTOZAS A VEGELSZAMOLAS ALATT LEVI GAZDALKODO SZERVEZETEK
KÖREBEN
Az ide tartozó gazdálkodó szerveztek száma az 1996. év eleji 132-rõl
év végére 106-ra, az itt nyilvántartott állami vagyon értéke 10,3
milliárd Ft-tal csökkent.
Az állami vállalatok körében 1 végelszámolási eljárás indult, Kikerült
ebbõl a körbõl összesen 22 vállalat, 9,4 milliárd Ft vagyonnal. Ebbõl
felszámolás indult 10 vállalatnál, egy átalakult, és 11 végelszámolása
befejezõdött.
A társaságok közül végelszámolás indult 11 cégnél, kikerült ebbõl a
vagyoni körbõl 16 társaság. Ebbõl felszámolásba fordult 9 társaság,
illetve a végelszámolás lezárult.
3.3.4. AZ ELVONT, ATVETT, MARADVANYESZKÖZÖK VAGYONVALTOZASA
Az elvont, átvett, maradvány vagyon nyilvántartás szerinti értéke
összességében 3,75 milliárd Ft-tal csökkent.
Nõtt az ebbe a körbe tartozó eszközök értéke összesen 7,61 milliárd Ft-
tal. Ennek a növekedésnek a legnagyobb része vásárolt eszköz . Az 1996-
ban befejezõdött végelszámolások eredményeként 0,97 milliárd Ft ún.
maradványvagyon került az ÁPV Rt.-hez.
Csökkent a vagyon 11,36 milliárd Ft-tal. Ennek 80%-a a vásárolt
eszközök felhasználása társaságalapítási céllal, illetve 3,7 milliárd
Ft eszközt értékesítettek.
A privatizációs törvény 71. § (2) bekezdése elõírta, hogy a Kincstári
Vagyonkezelõ Szervezet a törvény hatályba lépését követõen köteles
átadni az ÁPV Rt.-nek az általa kezelt vállalkozói vagyont. A
Privatizációs törvény és az Államháztartásról szóló törvény együttes
értelmezése alapján a végrehajtókra hárult a vagyoni kör pontos,
tételes meghatározása.
Összességében 197 db, 28 milliárd Ft nyilvántartási értékû ingatlan
(volt szovjet és munkásõr ingatlanok, forgalomképes mûemlékingatlanok)
és 27,5 millió Ft értékû társasági részesedést vett át az ÁPV Rt. Az
átvett portfolió döntõ többségében katonai objektumokból áll.
A kincstári vagyon átadása kérdésében az ÁPV Rt. és a
Pénzügyminisztérium megállapodott a folyamat lezárásáról. A két
szervezet közötti megállapodást a Pénzügyminisztérium a közeljövõben a
Kormány elé terjeszti jóváhagyásra.
A mûemlék vagyont (ingatlanokat) az ÁPV Rt. Kincstári Vagyonkezelõ
Igazgatóság részére várhatóan 1997 október 31-ig átadja.
3.4. A tartós állami tulajdon értéke, változása 1996. évben
A privatizációs törvény 7. §-a szerint a hozzárendelt vagyon, illetve
annak meghatározott hányada tartós állami tulajdonban marad, ha a
vagyon, illetve az azt mûködtetõ társaság
· - országos közüzemi szolgáltató,
· - nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentõségû,
· - honvédelmi, vagy más különleges célt szolgál.
A tartósan állami tulajdonban maradó társaságokat, az állami tulajdon
mértékét (amely nem lehet kevesebb 50 % + 1 szavazatot biztosító
hányadnál) a privatizációs törvény melléklete rögzíti. Az állam
tulajdonosi jogait kivételesen 25 % + 1 szavazati aránnyal vagy
szavazatelsõbbségi részvény kikötésével is biztosíthatja.
Az ÁPV Rt. tulajdona a tartós tulajdoni körbe tartozó gazdálkodó
szervezetekben:
ÁPV Rt. tulajdon gazdálkodó Ebbõl az elõírt tartós tulajdoni hányad
szervezetekben alapján
db vagyon (milliárd Ft) tartós állami tulajdon vagyon (milliárd Ft) részarány
van db
Mezõgazdaság 27 37,5 27 28,2 74,5 %
Erdõgazdálkodás 19 23,5 19 23,5 100,0 %
Energia szektor 22 535,3 2 191,8 35,8 %
Volán társaságok 29 26,2 29 13,8 52,7 %
Egyéb 12 121,0 12 89,6 74,1 %
Összesen 109 743,8 89 346,8 46,6 %
A részben, vagy teljesen tartós állami tulajdonlásra kijelölt
társaságok száma: 109, a társaságokban mûködõ állami tulajdon értéke
743,8 milliárd Ft., ez a vagyon az ÁPV Rt.-hez tartózó összes mûködõ
társaság vagyonának 75 %-a.
Ebben a - részben, vagy teljesen tartós állami tulajdonlásra kijelölt
- vagyoni körben a privatizálható vagyon értéke 1996. év végén mintegy
397 milliárd Ft volt (mezõgazdaság: 9,6 milliárd Ft; energiaszektor:
343,5 milliárd Ft; Volán társaságok: 12,4 milliárd Ft; egyéb: 31,4
milliárd Ft).
3.5. Az ÁPV Rt.-hez tartozó termõföld
1990. évet megelõzõen Magyarországon 127 állami gazdaság mûködött,
összesen mintegy 969 ezer hektáron, melynek aranykorona értéke 18,7
millió volt.
Az ÁPV Rt. jogelõd szervezetei közül:
· az ÁVÜ 1993. február 4-i hatállyal az állami gazdaságok és kombinátok
kezelõi jogát a mezõgazdasági mûvelés alatt álló termõföldekrõl
elvonta, azzal, hogy a termõföld nem lehet társasági vagyon, az
állami tulajdonban marad. A hasznosítás formája haszonbérlet (a
megelõzõ idõszakban három állami gazdaság - Bábolna, Orosháza,
Zalaegerszeg - úgy alakult át társasággá, hogy a termõföld a társaság
vagyonába került, illetve felszámolás indult 10 állami gazdaságnál 55
516 hektár területen, 976 ezer aranykorona értékben).
· az ÁV Rt megalakulását követõen a kormányrendelet 24 volt állami
gazdaságot a részben vagy tartósan állami tulajdonban maradó
gazdálkodó szervezetek közé sorolt, termõterületük az ÁV Rt
kezelésébe került.
A kárpótlásra vonatkozó törvények elfogadását követõen 1995 június 16-
ig, az ÁPV Rt. megalakulásáig, kárpótlási célra 311 ezer hektár,
alkalmazottaknak (20 aranykorona értékû juttatásra) 50 ezer hektár,
tangazdaságoknak és egyéb jogcímeken 19 ezer hektár területet adtak át.
Így a maradék földterületbõl alakult ki az ÁPV Rt. kezelésében lévõ mai
termõföld vagyon, amelyrõl ma már - az 1996. évi felmérésük alapján -
tulajdoni lapokkal alátámasztott nyilvántartással rendelkeznek.
Az ÁPV Rt. tulajdonosi joggyakorlása alá 414 ezer hektár tartozik 7,7
millió aranykorona értékben.
Az Igazgatóság 200/1996. (III. 27.) határozatával elrendelte a
termõföldekkel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételek
megszervezését, illetve az ÁPV Rt. földügyeivel kapcsolatos feladatterv
elkészítését és megfogalmazták egy földleltár kialakításának
szükségességét.
Az Igazgatóság 1997-ben rendelte el számítógépes termõföld-
nyilvántartási rendszer létrehozását, amely csatlakoztatható a
földhivatalok adtabankjához, illetve alkalmas a haszonbérlõk
nyilvántartására, a haszonbérleti díjak számlázására, stb.
A jelenlegi nyilvántartó a termõföldet területi mértékegységben
(hektár) és aranykorona értéken mutatja ki, vagyoni értékének
meghatározás ma csak becslések alapján lehetséges. Ennek a
vagyonelemnek az értékét ma meghatározni szinte lehetetlen- legnagyobb
értéke, az újra nem termelhetõsége, ma a piaci árakban egyáltalán nem
tükrözõdik.
4. A HOZZARENDELT VAGYON ERTEKESITESEVEL ES HASZNOSITASAVAL KAPCSOLATOS
BEVETELEK ES KIADASOK, VALAMINT A KÖTELEZETTSEGEK ES KÖVETELESEK
ALAKULASA
4.1. A hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos
bevételek és kiadások
4.1.1. SZABALYOZASI HATTER
Az ÁPV Rt. a privatizációs törvényben rögzített követelmények
értelmében a hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával
kapcsolatos bevételeket és kiadásokat elkülönítetten tartja nyilván, e
nyilvántartásra nem terjed ki a számviteli törvény hatálya. A
privatizációs törvény 21. és 22. § szerint az elkülönített
nyilvántartást a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter hagyta
jóvá [2/1996. (II. 1.) RJGY. határozat és a 87/1996.
(VI. 19.) kormányrendelet szabályozza].
A nyilvántartási rendszer pénzforgalmi szemléletû és a vagyon, a
követelés és a kötelezettség állapotát és annak változásait külön
rendszerekbe épített analitikus rendszerek tartalmazzák (Privatizációs
Információs Rendszer, Szerzõdéstár).
A hozzárendelt vagyon alakulásához 1996. évre rendszerleírás
kapcsolódik, amely nem helyettesíti az részvényesi jogok gyakorlója
által elõírt vezérigazgatói utasítást, amelyet a 87/1996.
kormányrendelet kihirdetését követõ 30 napon belül 1996. november 19-re
kellett elkészíteni és amely túlmutat a jelenlegi "rendszer leíráson",
hiszen olyan követelményt fogalmaz meg, hogy a nyilvántartás elveit,
feladatait, és a nyilvántartási és eljárási rend ellenõrzését is
tartalmaznia kell, amelyet a jelenleg érvényben lévõ rendszerleírás nem
tartalmaz.
Alapvetõen nem nevezhetõ "rendszerleírásnak", mivel csak egy állapot
rögzítéséhez szolgál iránymutatásként. Nem tartalmazza az értékelés
elveit, túl általános leírásokat rögzít a kiadásoknál, nem dönthetõk el
egyes ráfordításoknál (reorganizáció privatizációt elõkészítõ) a
kategóriába sorolás feltételei, egyes vagyoni sorok (pl. pénzkészlet)
leírása nem egyértelmû, s így nem ad elég iránymutatást sem a
nyilvántartást rögzítõk, sem az ellenõrzést végzõk számára. A
nyilvántartási rendszer további hiányossága, hogy nem naprakész,
nehezen egyeztethetõ, ellenõrizhetõ, nem teljeskörû az adattartalma.
A hozzárendelt vagyoni körbe tartozik az ÁVÜ-tõl, a minisztériumoktól,
valamint a Kincstári Vagyonkezelõ Szervezettõl átvett, valamint a
privatizációs törvényben rögzített és 1995 . december 31-vel
végrehajtott tõkele
szállítás után az ÁPV Rt. saját vagyonából kivezetett tartós és
privatizálható részesedések és egyéb vagyonelemek, így a pénzkészlet
is.
4.1.2. A HOZZARENDELT VAGYON ERTEKESITESENEK ES HASZNOSITASANAK EREDMENYE
A hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggõ
bevételek és kiadások nyilvántartása pénzforgalmi szemléletû, amely a
naptári évre vonatkozóan rögzíti és összesíti a privatizációs aktív
pénzügyi ügyleteket, a pénzhelyettesítõket (kárpótlási jegy, E-hitel),
valamint a pénzügyi elszámolások fordulónapi egyenlegét.
1996. január 1-jétõl az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától
el kellett különíteni a hozzárendelt vagyont és az e vagyon
értékesítésével és hasznosításával összefüggõ bevételeket és
kiadásokat.
A bevételek 176.507 millió Ft-ot tettek ki, a privatizációhoz és
vagyonhasznosításhoz kapcsolódó kiadások összege 80.357 millió Ft volt
és így a privatizáció pénzforgalmi eredménye 96.150 millió Ft nyereség.
A külön jogszabályban elõírt kiadás értéke viszont (pl. közvetlen
költségvetési befizetés különbözõ állami alapokhoz való hozzájárulás,
kárpótlási jegy bevonást, stb.) 280.185 millió Ft volt. Így alakult ki
a -184.035 millió Ft pénzügyi egyenleg, amelyet azonban fedezett az
1996. január 1-jei 240.000 millió Ft-os pénzkészlet.
A hozzárendelt vagyon gazdálkodásának vesztesége pénzforgalmi kimutatás
szerint levezethetõ és ellenõrizhetõ a pénzkészlet nyitó- és záró-
állományának különbsége alapján. Ez a kötelezõ egyezõséget is
megmutatja.
Az ÁPV Rt. 1996. évi pénzügyi egyenlege a hozzárendelt vagyonhoz
kapcsolódó nyitó és záró pénzkészlet különbsége alapján nem egyezik.
Az ÁPV Rt. elkészítette a hozzárendelt vagyonról és annak változásáról
szóló kimutatást és a hozzárendelt vagyon értékesítésével és
hasznosításával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, a pénzforgalmi
eredményt és a pénzügyi egyenleg levezetését tartalmazó mellékleteket
is. 1996. január
1-jei pénzkészletként 246.91 milliárd Ft-ot rögzítettek, amelyben a
saját vagyon bankszámláit is szerepeltették, holott a kimutatás címe is
jelzi, hogy csak a hozzárendelt vagyon pénzkészlete tartozik ebbe a
körbe, összességében azonban nem egyezik a tényleges összes
pénzkészlettel sem, ami
247.4 milliárd Ft.
A bankszámlák alapdokumentumai alapján az 1996. január 1-jei
nyitóegyenlege 246.639 millió Ft. Ebbõl: saját vagyon bankszámlái 6.390
millió Ft, hozzárendelt vagyon bankszámlái pedig 240.249 millió Ft
A 240.249 millió Ft nyitóegyenleg és a 55.703 millió Ft-ot záróegyenleg
különbsége - 184.546 millió Ft pénzcsökkenés ezzel szemben az ÁPV Rt.
184.035 millió Ft-os pénzforgalmi egyenleget mutatott ki. Az eltérést
az okozta, hogy a garancia fedezeti számlákat megszüntették, úgy, hogy
az ehhez kapcsolódó gazdasági eseményeket sem a bevételekben, sem a
kiadások között nem rögzítették, így a pénzügyi egyenleg ezeket a
tételeket nem tartalmazta.
4.2. A hozzárendelt vagyon értékesítésének és hasznosításának bevételei
4.2.1. BEVETELEK*
A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos bevétel 1996. évben 176.507 millió
Ft volt, összességében teljesítve az üzleti-pénzügyi tervben rögzített
elvárásokat nagyságában és összetételében egyaránt:
(Érték: milliárd Ft)
1996. évi üzleti terv 1996. évi tény Index %
Értékesítés és vagyon 164,0 162,6 99,1
haszn. bevétele
Ebbõl: készpénz 119,0 119,5 100,4
E-hitel 1,0 2,4 240,0
Kárpótlási jegy 45,0 40,7 90,4
Osztalék 6,5 7,9 121,5
Egyéb bevétel 3,5 6,0 171,4
Összes bevétel 174,0 176,5 100,6
* (A bevételek és kiadások alakulását az 5. sz. melléklet részletezi.
ÁPV Rt. kimutatás)
A bevételek az elõzõ évi kiemelkedõ magas privatizációs
értékesítéseitõl eltekintve a korábbi évek átlagát tükrözik, a
devizabevétel - amely tartalmazza a Pénzügyminisztériumhoz befolyt
bankprivatizációs bevételt (MHB 14,6 milliárd Ft) - 92,7 milliárd Ft
volt, amely rávilágít arra, hogy a külföldi befektetõk aktivitása a
magyarországi privatizációban jelentõs mértékû volt.
A privatizáció hazai történetében az 1996. évi bevétel - az 1993. évi
111 milliárd Ft, az 1995. évi 411 milliárd Ft - a harmadik legnagyobb
bevételként könyvelhetõ el.
Az osztalékbevétel a vártnál kedvezõbben alakult, amelyben szerepet
játszott a társaságok javuló gazdálkodása (terv 6,5 milliárd Ft, tény
7,9 milliárd Ft).
Az egyéb bevételek 6,0 milliárd Ft-os összegébõl 3,16 milliárd Ft az
1995. és 1996. évi ÁFA bevallás alapján a Privatizációs Ellenérték
Hányadtól visszautalt összeg. Az ÁPV Rt. a bevételek között tartja
nyilván a Privatizációs Ellenérték Hányad 9260262528. sz.
állásfoglalása alapján az elõzetesen felszámított, rá áthárított
forgalmi adó visszaigényelt és átutalt összegét. A privatizációval
kapcsolatos kiadásokat ÁFA-val növelt értékben mutatják ki.
Az ÁPV Rt. beszámolója így nem a valós képet adja a kiadásoknál, mivel
azok tartalmazzák az ÁFA-t is. Az ÁFA nélküli kiadásokról az ÁSZ
felkérésére készített kimutatás ad számot a követelések alakulását is
kiegészítve, hiszen az ÁPV Rt. beszámolója a követelések között nem
tartja nyilván az ÁFA követelés összegét sem.
4.2.2. KIADASOK ALAKULASA
A privatizációhoz és vagyonhasznosításhoz kapcsolható kiadások 80,4
milliárd Ft, a külön jogszabályokban rögzített kiadások értéke pedig
280,2 milliárd Ft volt.
Az értékesítésért járó díj az ÁPV Rt. által elõirányzott 3 milliárd Ft
helyett 6,3 milliárd Ft - több mint a kétszerese lett. A tanácsadói
díjak 2,6 milliárd Ft, a bonyolítási díjak pedig 3,7 milliárd Ft volt.
A tanácsadói díjak tartalmazzák a társaságok gazdasági-pénzügyi
átvilágításáért kifizetett díjakat, de itt szerepel a belterületi föld
után önkormányzatok követeléseinek kielégítéséhez alkalmazott tanácsadó
részére kifizetett 0,8 milliárd Ft-os díj, amely 1996. évben még nem
térült meg. Ez az összeg a követelések bruttó értékében szerepel,
azonban az ÁPV Rt. a könyvvizsgálóval egyetértésben ezt a tételt 0-ra
értékelte és a hozzárendelt vagyon összegében figyelembe vette.
A bonyolítási díj között tartja nyilván az ÁPV Rt. a társaságok,
üzletek és egyéb vagyonelemek értékesítése után járó jutalékok,
díjazások összegét. A kifizetések ellenõrzése során megállapítható,
hogy e kiadások közé sorolták be az Idex Rt. székházának megvásárlására
fordított összeget 875 millió Ft értékben.
Az ÁPV Rt. az értékesítésért járó díj költségsoron elszámolta az Idex
Rt. székházának megvásárlásával összefüggõ költséget. Befektetést
valósított meg, így e kiadási tételt a befektetések között kell
szerepeltetni.
A vagyonkezelés költsége az ÁPV Rt. által elõirányzott 5 milliárd Ft
helyett 2,0 milliárd Ft lett - messze elmaradva az üzleti-pénzügyi
tervtõl és az elõzõ évi (4,6 milliárd Ft) kiadástól, holott az ÁPV Rt.
egyik alaptevékenysége a vagyonkezelés.
Egyéb privatizációval és vagyonhasznosítással kapcsolatos kiadások
összege 4,7 milliárd Ft volt. E tételrõl az ÁPV Rt. beszámolója nem
tesz említést
(4 milliárd Ft volt az 1996. évi elõirányzat).
Ebbõl 1,8 milliárd Ft az MNB 7014-es privatizációs bevétel
bankszámláról 1996. december 31-én átutalt összeg, amely a saját vagyon
bankbetéteinek feltöltését, a tõkeleszállítás utáni nyitó
pénzkészletének rendezését szolgálta, s így nem klasszikusi kiadás
tételt képvisel.
További 2,7 milliárd Ft értékû a Honvédelmi Minisztérium értékesítési
megbízás terhére elõlegként kifizetett összeg; a kifizetés 1996.
április 18-án 1 milliárd Ft, 1996. augusztus 16-án 1,7 milliárd Ft
volt.
A Honvédelmi Minisztérium és az ÁPV Rt. közötti tranzakcióról a
Felügyelõ Bizottság 1997. február 20-ai jelentése a következõ összegezõ
megállapításokat tartalmazza.
"A Kormány 3030/1996. határozatában rögzítetteknek megfelelõen
az Részvényesi Jogok Gyakorlójának 11/1996. (VII. 3.)
határozata elrendelte, hogy az ÁPV Rt. Igazgatósága hozzon
döntést a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló ingatlanok
megvásárlása érdekében 2,7 milliárd Ft értékben (voltaképpen
nem a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában, hanem csak a
vagyonkezelésében álló, a kincstári vagyoni körbe tartozó
ingatlanokról volt szó).
A csatolt listán felsorolt - szükség esetén továbbiakkal
kiegészülõ - állami tulajdonú és a Honvédelmi Minisztérium
vagyonkezelésében lévõ ingatlanok figyelembevételével az ÁPV
Rt. a vagyon értékesítése révén, megbízási konstrukcióban érjen
el legalább nettó 2,7 milliárd Ft árbevételt.
A 2,7 milliárd Ft árbevétel terhére a már teljesített 1
milliárd Ft elõleg levonása után fennmaradó 1,7 milliárd Ft
1996. július 4-ig kerüljön átutalásra a Honvédelmi Minisztérium
által meghatározott egyszámlára.
A tranzakció lényege, hogy kormányhatározattól eltérõen (mely
határozat az ÁPV Rt.-t számára a Honvédelmi Minisztérium
tulajdonú ingatlanok megvásárlása révén írta elõ az ingatlanok
elidegenítését) a Honvédelmi Minisztérium nem tulajdonos, így
mint vagyonkezelõ, a kincstári vagyon feletti tulajdonosi
jogokat gyakorló Kincstári Vagyonkezelõ Igazgatóság
felhatalmazása alapján az ÁPV Rt.-t bízza meg az ingatlanok
értékesítésével. A megkötendõ szerzõdés értelmében a
minisztérium és az ÁPV Rt. között megbízásos jogviszony jött
létre 3 milliárd Ft értéket képviselõ ingatlancsomag
értékesítésére, mely 1996. szeptember 30-ig további 450 millió
Ft értékû ingatlan portfolióval egészül ki. Az ÁPV Rt.
megbízási díja a már megelõlegezett nettó 2,7 milliárd Ft
árbevétel eléréséig az értékesítési árbevétel 10 %-a, felette
pedig annak 20 %-a.
A szerzõdés szerint, ha a nettó árbevétel 1997. március 31-ig
nem éri el a
2,2 milliárd Ft-os értéket, az ingatlan portfolió további 500
millió összforgalmi értékû ingatlancsomaggal kiegészül, az
átadott ingatlanok értékesítését 1998. szeptember 30-ig kell
befejezni. Ezt követõen az ÁPV Rt. és a Honvédelmi Minisztérium
végelszámolást készítenek.
Amennyiben a nettó árbevétel nem éri el a 2,7 milliárd Ft-ot,
úgy a minisztérium vállalja, hogy a terhére mutatkozó
különbözetet az Áht. szabályainak megfelelõen ingatlanok, egyéb
vagyontárgyak, vagy vagyoni értékû jogok tulajdonba adásával
egyenlíti ki. E vállalását a minisztérium azonban csak abban az
esetben fogja tudni teljesíteni, ha a Kormány - jogszabályban
biztosított felhatalmazás alapján - hozzájárulását adja a
kincstár vagyonába tartozó vagyoni elemek átadásához.
A megkötendõ megbízási szerzõdés végrehajtása érdekében az ÁPV
Rt. Igazgatósága a 716/1996. (VII. 16.) határozatában
elrendelte, hogy a szerzõdés hatálya alá tartozó ingatlan
portfolió értékesítésével privatizációs tanácsadót kell
megbízni zártkörû pályáztatást követõen.
A zártkörû pályázatra 5 ingatlanforgalmazással foglalkozó céget
kell meghívni. Jelenleg a zártkörû pályázat végrehajtása
folyamatban van.
A tranzakcióval kapcsolatos megállapítások:
A szerzõdést az ÁPV Rt. Vezérigazgatója és a Honvédelmi
Minisztérium helyettes államtitkára írta alá, a honvédelmi
miniszter hagyta jóvá és a pénzügyminiszter, valamint a
privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter ellenjegyezte.
Az elõleg átutalásra került a Honvédelmi Minisztérium által
meghatározott egyszámlára.
A Honvédelmi Minisztérium által kezelt ingatlanoknak az ÁPV Rt.
által megbízásos jogviszonyban történõ értékesítése és az
ingatlanok eladási árának ÁPV Rt. által elõlegként a
minisztérium számára történõ átutalása jogszabályokba és az
Alapító Okirat rendelkezésébe ütközik.
A privatizációs törvény 9. § (3) bekezdése alapján jelenleg
érvényben lévõ ÁPV Rt. Alapító Okirat nem hatalmazza fel az ÁPV
Rt.-t, hogy ingatlanforgalmazási tevékenységet folytasson.
A Kormány 1047/1995. (VI. 17.) és az ezt módosító 1029/1996.
(IV. 12.) határozata szerinti ÁPV Rt. Alapító Okirat az ÁPV Rt.
tevékenységi jegyzékei között nem sorolja fel a 7020. TEÁOR sz.
ingatlanforgalmazás, - közvetítés megnevezésû tevékenységet.
Továbbá a minisztériumi ingatlanok ellenértékének elõlegként
való átutalása lényegében hitelnyújtás, mely tevékenység sérti
a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi
CXXI. törvénynek a 8. §-ban meghatározott elõírásait, melyek
meghatározzák, hogy az ÁPV Rt.-nek a hozzá tartozó állami
vagyon privatizációjából 1996. évben milyen költségvetési
befizetéseket kell teljesítenie, bevételeit mely költségek
térítésére használhatja.
A fennmaradó privatizációs bevételt, "az államadósság
törlesztési kiadásaira kell fordítani". E törvényi elõírások
tehát nem teszik lehetõvé az ÁPV Rt. számára, hogy olyan állami
vagyoni elem vonatkozásban történjen hitelnyújtás, amely nem
tartozik hatáskörébe.
A Felügyelõ Bizottság álláspontja szerint, a Honvédelmi
Minisztérium ingatlanainak, a fentiekben leírtak szerinti
értékesítése, jogszabályokba ütközik és erre a Felügyelõ
Bizottság felhívja az ÁPV Rt. Igazgatósága és a Részvényesi
Jogok Gyakorlója figyelmét".
Az ÁSZ véleménye - vizsgálat alapján - megegyezik az FB álláspontjával.
A tranzakció az ÁPV Rt.-nek olyan kiadást okozott, amely nem tartozik
feladatkörébe.
A 2,7 milliárd Ft-os kiadási tételt a követelések között nem
szerepelteti az ÁPV Rt.
4.3. Követelések alakulása
A privatizációval kapcsolatos követeléseket a Szerzõdéstár tartja
nyilván, a hozzá beérkezõ szerzõdések alapján, így csak azokat a
követeléseket tartják nyilván, amelyeket leadnak a Szerzõdéstárba. A
követelések nyilvántartásáról szóló vezérigazgatói utasítás nem készült
el, így e nyilvántartás nem teljeskörû, nem ellenõrzött.
Az ÁPV Rt. követelései tartalmazzák az értékesítési, vagyonkezelési és
földhaszonbérletbõl, az osztalékból és az engedményezésbõl származó
követeléseket. 1996. december 31-én az összes követelés megközelíti az
50 milliárd Ft-ot, ebbõl közel 67 % - 33,4 milliárd Ft - 1996 elõtt
keletkezett, ebbõl is kiemelkedik - több mint 17 milliárd Ft-tal - az
osztalék, az engedményezés és a kölcsönök alapján adódó követelés.
Az 1995. év elõttrõl származó követelések az éves privatizációs
ráfordítások 40 %-át fedezik, s ez ráirányítja a figyelmet a jövõbeni
követelések következetesebb behajtására. A követelések között az ÁPV
Rt. nem tartja nyilván az ÁFA követelést, valamint a nem számlás
követelések nyilvántartása nem folyamatos, nem ellenõrizhetõ, nem
egyeztethetõ.
4.4. Az ÁPV Rt. 1996. évi mûködési kiadásai
Az 1996. évi LXXVIII. törvény az állam vagyonával és felhalmozásokkal
kapcsolatos rendelkezések 8. § (6) bekezdése 4.000 millió Ft-ot az ÁPV
Rt. mûködési kiadásaira engedélyezett.
A cég elkészítette mûködési kiadásaira vonatkozó üzleti-pénzügyi
tervét, amelyet az Igazgatósága elõterjesztése, majd 859/1996. (IX.
18.) határozata alapján a részvényesi jogok gyakorlója - elfogadott. A
4.000 millió Ft-os költségvetési törvény alapján rendelkezésre tartott
bevételt az ÁPV Rt. szabályosan igénybe vette és 139 millió Ft-os
(tiszteletdíj, értékesített tárgyi eszközök, egyéb bevételek) egyéb
bevételekkel kiegészítette.
Az összes ráfordítás 3,565 milliárd Ft volt, így az 1996. évi mérleg
szerinti eredmény a pénzügyi és rendkívüli eredménnyel 574 millió Ft
lett. A 3.565 millió Ft-os ráfordításból az anyagjellegûek 611 millió
Ft, az egyéb költségek 345 millió Ft értékûek voltak, és így az elõzõ
évinek közel felét használták fel döntõen, üzemeltetésre és
fenntartásra. Az értékcsökkenési leírás
195 millió Ft, az egyéb ráfordításként 207 millió Ft-ot könyveltek el.
Az összes mûködési költségbõl és ráfordításból jelentõs tétel - több
mint
60 %-os részarányú - a személyi jellegû ráfordítások, amelyek a
következõképpen alakultak 1996. évben:
Bérköltség 1,384 millió Ft
Felmentés, végkielégítés 70 millió Ft
TB járulék 632 millió Ft
Személyi jellegû egyéb 137 millió Ft
Összesen 2,223 millió Ft
Az ÁPV Rt. személyi jellegû ráfordításai az elõirányzaton - 2.651
millió Ft - belül maradtak.
A bérköltség szerkezete a következõ volt:
(Érték: E Ft-ban)
Törzsbér 828.555
Prémium 146
Jutalom 60.202
Szabadság, megváltás 16.094
Egyösszegû bér 377.860
Állományon kívüli 46.555
Tiszteletdíj 54.887
Bérköltség összesen: 1.384.399
Az ÁPV Rt. 1996. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 416 fõ
volt az elõzõ évi 468 fõvel szemben, az 1997. január 1-jei létszám
pedig már 347 fõre csökkent le.
Az 1996. évi bérkeret felhasználásában látható, hogy a privatizációért
felelõs tárca nélküli miniszter utasította az ÁPV Rt. vezetõségét és
vezérigazgatói utasításba foglalták [1181/1996. (VI. 6.) határozat],
hogy 1996. évben a prémiumban és külön jutalomban a dolgozók nem
részesíthetõk, (a társaság valamennyi dolgozója 1996. decemberében 1
havi jutalmat kapott, szemben az 1995. évi bérköltséggel, ahol a 639
millió Ft-os törzsbér mellett 769 millió Ft prémiumban és 134 millió
Ft-os jutalomban részesítették a dolgozókat.)
1996. évben a törzsbér emelkedését (amelyet az ÁVÜ-ÁV Rt. összevonása
miatt csak szervezeti egységenként lehet kimutatni) 1-1 szervezeti
egységnél 5-25 %-os az emelkedés, amelyet a létszám-megtakarításból
származó bérmaradvány törzsbéresítése okozott. 1995. II. félévében -
mint összehasonlítható idõszak - az átlagos havi törzsbér 173.970 Ft
volt, 1996. II. félévében pedig 167.533 Ft, a változás elenyészõ
nagyságú.
Kiemelést érdemel a 378 millió Ft-os ún. egyösszegû bérkifizetés. Az
ÁPV Rt. Létszámleépítési Bizottság javaslata alapján azt az alapelvet
fogalmazták meg, hogy a létszámleépítésnél a munkáltató által
kezdeményezett közös megegyezés formájában kerüljön sor a munkaviszony
megszûnésére. Ebben az esetben megilletik a munkavállalókat azok a
juttatások, amelyek "rendes" felmondás alapján megilletnék õket,
anélkül, hogy a közös megegyezésben nevesíteni kellene a kifizetési
jogcímét. 1996. évben 151 fõnek szûnt meg a munkaviszonya, s így az
átlagos 1 fõre "a felmondási idõre járó" átlagkereset kifizetése 2.500
E Ft volt.
Az ÁPV Rt.-nél 1996-ban az éves átlagkereset 21,2 %-al nõtt és elérte a
246.997 Ft/fõ/hó értéket.
4.5. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
kötelezettségei*
Az 1996. december 31-ig a vállalt kötelezettségek maximuma elérte a 409
milliárd 967 millió Ft-ot. Ebbõl privatizációs tevékenységhez
kapcsolódott 399 milliárd 394 millió Ft, a vagyonkezeléshez pedig 10
milliárd 572 millió Ft. Az elõzõ összeg közel azonos a privatizációs
szerzõdések teljes értékével, miután az ÁPV Rt. a Ptk. szerint mint
eladó a teljes szerzõdésértékekre vállal jogi értelemben vett
szavatosságot. A várható kifizetésekre a bekövetkezések valószínûsége
alapján az ÁPV Rt. a fennálló összes kötelezettségekbõl 46 milliárd 635
millió Ft-ot határozott meg. Ebbõl 1996. évi kifizetésre a hozzárendelt
vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos bevételekrõl és
kiadásokról, pénzforgalmi eredmény levezetésérõl készült kimutatásokban
5 milliárd Ft-ot terveztek. Ez késõbb változott, ugyanis a Magyar
Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szól 1995. évi CXXI. törvény 8.
§ (3) bekezdése alapján "az ÁPV Rt. bevételeibõl ... a jótállással,
szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásokra 10 milliárd
Ft-ot fordíthat". Ténylegesen a vállalt kötelezettségek kiegyenlítésére
közel 2,5 milliárd Ft-ot fizettek ki. Mindez alátámasztja azt, hogy a
45 milliárd Ft becsült kötelezettség lehívási valószínûsége kicsi.
*A kötelezettségvállalások kialakult rendszerét és fogalmi
meghatározásokat a 6. sz. melléklet foglalja össze.
Az 1996. évi végi, privatizációhoz kapcsolódó kötelezettség
állományának megoszlását jogcímek szerint és a tervezett kifizetések
valószínûségének összetételét a következõ táblázat szemlélteti:
Az ÁPV Rt. fennálló kötelezettségei típusonként
1996. december 31.
Érték: milliárd Ft-ban
Az ÁPV Rt. fennálló Kötelezettségvállalás Valószínûség Várható kifizetés a
kötelezettségei maximuma** bekövetkezés valószínûsége
szerint ***
Privatizációhoz kapcsolódó szavatossági kötelezettség 287,0 0,5- 5,0 4,3
Jogi
Nem jogi (kereskedelmi) 221,4 5,0- 50,0 20,6
Környezetvédelmi 26,3 25,0 -100,0 13,3
Privatizációhoz kapcsolódó 399,4 38,2
összesen
Garanciális kötelezettség 10,2 25,0-100,0 6,8
Vagyonkezelés (hitel)
Garanciális kötelezettség 10,2 6,8
összesen
ÁPV Rt. fennálló 409,6 45,0
kötelezettség mindösszesen
A korábbi évek tapasztalatai és a beváltási valószínûségek alapján
lehet becsülni a várható lehívások nagyságát, a lehívás lejárati évét,
de nem becsülhetõ az, hogy az adott éven belül mennyi a várható
lehívások nagysága.
Vagyonelvonás miatt az ÁPV Rt.-tõl kezesi kötelezettségként lehívható
összeg terv szerint minimum 1,0 milliárd Ft, maximum 4,0 milliárd Ft,
reálisan várható 2,0 milliárd Ft, ténylegesen 2 millió Ft volt (a
Mûanyagipari Kutató Intézet (MÜKI) végelszámolása során a
maradványvagyon elõleg címén).
Az ÁPV Rt. garanciális kiadásokra vonatkozó tartalékképzési
kötelezettségét az 1995. évi XXXIX. sz. az állam tulajdonában lévõ
vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló törvény 23. § (2) bekezdése
írja elõ.
Az ÁPV Rt. tartalékképzési kötelezettségének végrehajtásáról a Magyar
Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény
módosítása rendelkezik. Az 1996. LXXVIII. törvény 6. § (4) bekezdésében
az 1996. évi módosított költségvetési törvény 41 milliárd Ft
tartalékalap feltöltését írta elõ. Ezzel szemben az ÁPV Rt. 1996.
december 31-ig 31 milliárd Ft-ot teljesített. Az év végén rendelkezésre
álló készpénz állomány lehetõvé tette volna az elõírt feltöltést.
Figyelembe kell azonban venni, hogy az ÁPV Rt. szabad pénzeszköze abból
adódott, hogy nem teljesítette év végén az önkormányzatok részére
(belterületi föld) és a társaságoknak járó kifizetéseket. A decemberi
kormányhatározat alapján 1997. évre csúsztak át a kifizetések.
Az ÁPV Rt. elsõdleges feladata a privatizáció. Az 1995. évi XXXIX.
törvény 23. § (1) bekezdése elõírja, hogy a hozzárendelt vagyonból
befolyó bevételeket a megjelölt célokra fordíthatja. A törvény 23. §
(3) bekezdésében az ÁPV Rt. a kezesség vállalását, vagy szavatossági
felelõsséget eredményezõ döntését megelõzõen [(1) bekezdés b) pont]
köteles a pénzügyminiszter egyetértését megszerezni, értékhatárra
tekintet nélkül.
A Magyar Hitelbank Rt. privatizációja kapcsán (1996. XII. 12.) az ÁPV
Rt. ún. reverzális levelek miatt 9,229 milliárd Ft garanciát vállalt. A
pénzügyminiszter hozzájárult a kezességvállaláshoz.
A 1114/1994. (XII. 7.) kormányhatározat a villamosenergiaipari
társaságok privatizálásáról döntött. Az ÁPV Rt. a Tiszai Erõmû Rt.
privatizációjához kapcsolódóan közel 10 milliárd Ft kezességet vállalt.
A garanciával kapcsolatos kifizetés várható bekövetkezése közel 5
milliárd Ft. A pénzügyminiszter megadta az engedélyt a
kötelezettségvállaláshoz az ÁPV Rt. 324/1995. (XI. 15.) és a 466/1996.
(V. 22.) határozatában foglaltakra tekintettel.
Drótárú és Drótkötél Ipari és Kereskedelmi Kft. részére az ÁV Rt. a
2156/1994. (XII. 24.) kormányhatározat 9. pontjában foglaltak alapján
és az ÁV Rt. Igazgatóságának 82/1995. (IV. 18.) határozata szerint adta
meg a 200 millió Ft.-os fejlesztési hitelfelvételhez odaítélt
készfizetõ kezesség vállalást. A kezesség vállalás tényleges kiadására
1996. június 19-én került sor, mert a társaságnál csak akkor vált
aktuálissá a tervezett beruházás finanszírozása.
Az ÁPV Rt. részvényesi jogok gyakorlója a 7/1996. (VI. 12.)
határozatában a kezesség vállalás elõfeltételeként kikötötte, hogy a D
and D Kft. a többségi tulajdonosával kötött szindikátusi szerzõdést
módosítsa, amely megtörtént.
A kötelezettségvállalások szabályozása
Az ÁPV Rt. anyagi kihatással járó kötelezettségvállalásait a 8/1997.
vezérigazgatói utasítás szabályozza, 1997. június 1-i hatállyal. A
privatizációval, a vagyonkezeléssel kapcsolatos
kötelezettségvállalásainak rendjére elrendeli, hogy pénzügyi
kötelezettséget vállalhat, a hitelekhez nyújtott kezesség, tõke emelés,
tulajdonosi kölcsön, a felvett hitelek kamatainak átvállalása és egyéb
átmeneti, vagy végleges kötelezettségvállaláshoz. Meghatározza az ÁPV
Rt. tulajdonosi kötelezettségvállalás lehetséges eseteit, a tulajdonosi
segítség lebonyolítási rendjét, amely magába foglalja a szükséges
adatbázisokat, az elemzési módszereket az ajánlásokat, és a döntési
szinteket.
4.6. Különbözõ jogszabályokból eredõ kötelezettségek
4.6.1. ÖNKORMANYZATOKAT MEGILLETI JARANDOSAGOK
4.6.1.1. Az 1989. évi XIII. tv. alapján az önkormányzatokat a belterületi
föld értéke után megilletõ járandóságok
Az 1989. évi XIII. (átalakulási) törvény 21. § (2) bekezdésének szövege
határozza meg az ÁPV Rt. ezen kötelezettségét. E szerint "Az átalakuló
vállalat vagyonmérlegében szereplõ belterületi föld értékének megfelelõ
üzletrész (részvény) a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti
meg."
Az ÁPV Rt. számára meghatározó hogy az 1995. évi XXXIX. (privatizációs
törvény) 71. § (1) bekezdése visszautal az átalakulási törvényre és az
önkormányzatoknak még ki nem adott vagyonrészek teljesítését
kötelezettségként elõírta, vagyis mintegy újra hatályba léptette az Át.
21. §-át.
A kötelezettségállomány értéke alapértéken (részvények névértékén,
kamatok nélkül) 1996. január 1-jén 36.736,6 millió Ft, 1996. december
31-én 25.766,4 millió Ft volt (1997. július 21-i analitikus lista).
1996. év folyamán az önkormányzatoknak alapértéken összesen 6.773
millió Ft értékben részvényt, 9.454 millió Ft értékben pedig
készpénzben adta ki az ÁPV Rt. az elmaradt járandóságokat. (a tételek
száma 634 volt az 1997. augusztus 8-i számítógépes lista szerint).
A nyitó- és záróállomány, valamint a kiadott járandóságok adatait
egybevetve megállapítható, hogy a kötelezettségállományt jelentõsen két
tényezõ növelte.
A Budapest Fõváros Önkormányzata részére az ÁPV Rt. Igazgatósága az
említett átalakulási törvényt alapulvéve az 1990. IX. 18.-1991. IX. 1.
közötti idõszakban átalakult társaságok vagyonából is odaítélte azt az
50 %-os arányú részvénymennyiséget, amit a törvény ezirányú módosítása
elõtt a kerületi önkormányzatok kaptak meg. Vagyis korábban már
kiadott, vagy kifizetett járandóságok felét most új kötelezettségként
elõírta maga számára az ÁPV Rt. [491/1997. (VI. 11.) Ig. határozat].
Ezen határozatát az Igazgatóság még abban a hónapban újra tárgyalta,
majd azt megerõsítette [538/1997. (VI. 25.) Ig. határozat].
A másik új kötelezettség, ami az év végi állományt megnövelte a
tiszaújvárosi önkormányzatnak külön megállapodás keretében jogszerûen
biztosított 3.150 millió Ft értékû MOL Rt. részvény. A részvénykiadás
május 14-ig megtörtént.
Az ismertetett két igen jelentõs - új kötelezettséget az 1996. december
31-i mérlegében szerepelteti az ÁPV Rt., úgy, hogy az ennek alapját
képezõ határozatok 1997. folyamán, utólag keletkeztek. A
kötelezettségek nagysága szempontjából közömbös, a lényeget tekintve
nem változtat a helyzeten, a számviteli elvek oldaláról azonban
megkérdõjelezhetõ ennek helyessége. Ezért nem 1996. év végi, hanem
1997. évi állománynövekedésként lett volna indokolt azokat figyelembe
venni.
1996 folyamán ezen jogcímen az ún. Tocsik "program" keretében a
következõ teljesítések történtek (1997. június 24-i számítógépes
teljesítési kimutatás szerint):
Érték millió Ft-ban
Részvény Készpénz Együtt
alapértéken: 2.938,16 8.787,36 11.725,52
tényleges kifizetés a
készpénzes teljesítésnél: 2.938,16 17.295,50 20.233,66
Az összes szerzõdésben rögzített vállalás alapértéken 14648,05 millió
Ft volt, tehát a szerzõdések mintegy 20 %-a már nem teljesült (a
lemaradás nagyobb része a részvényben kiadható vagyon volt). A
szerzõdésekben nagyobbrész a készpénz vállalás, a teljesítés is 85,6 %-
ban készpénz kifizetés volt. A "program" keretében átadott 11,7
milliárd Ft vagyon mellett további, külön teljesítések is voltak, ezek
értéke 4,5 milliárd Ft. Összesen tehát 16,2 milliárd Ft vagyonátadás
történt a részvények névértéke alapján. Az 1996. év eleji 36,7 milliárd
Ft értékû (egyébként sok adathibát, helytelen értéket tartalmazó)
nyitóállományból mindössze 44 % teljesült, az is az ismert körülmények
között.
A tanácsadói szerzõdések utólagos elemzése, feldolgozása, de például az
Állami Számvevõszék e témában az önkormányzatoknál elvégzett 1996. év
végi témavizsgálata is rávilágított az ÁPV Rt. információk
bizonytalanságaira, hibáira, ami a vagyonmérleg adatok, a korábbi
részvénykiadások regisztrálásának hiányosságaira, téves, vagy elmaradt
adatbevitelekre vezethetõk vissza. Az ÁPV Rt. új vezetése 1996. IV.
negyedévében nagyszabású ellenõrzési munkát indított be, többek között
éppen az önkormányzati járandóságok megbízható adatbázisának
megteremtése céljából.
Ezt a feladatot, valamint az 1125/1996. (XII. 19.) kormányhatározatban
rögzített teendõket, 1997-re átnyúlóan, jól szervezetten, nagy
munkaráfordítással végezték el. A kormányhatározatban szereplõ
megállapodás kötéseket - 1997. június 30-ig - az elõírt elveket
figyelembevéve hajtották végre. Az önkormányzati megállapodásokat
nagyrészt teljesítették is. Az összes szerzõdések száma csaknem elérte
a 2000 db-os nagyságrendet, ennek 84 %-át teljesítették. Június 30-ig
10.783 millió Ft készpénz kifizetésére és 8.965 millió Ft részvény
(illetve letéti igazolás) kiadására került sor. Az összes teljesített
megállapodás 1.627 db volt, értékben pedig 19.748 millió Ft-ban tettek
eleget kötelezettségüknek.
Az ÁPV Rt. vezetésének azon döntésével, hogy az 1996-ban már
teljesített megállapodásokat is felülvizsgálják a belterületi föld
értékek helyessége szempontjából és a mindkét irányú eltérések
korrekcióját végrehajtják, egyet kell érteni. Tehát háromirányú
döntésrõl, illetve munkáról van szó: az önkormányzatoknak még
egyáltalán ki nem adott vagyonrészek folyamatos, szerzõdés szerinti
átadásáról (beleértve a tanácsadói "program" lemaradásait is, de
felülvizsgálat mellett), az 1996-ban már kiadott részesedéseknél a
pótlólagos igények teljesítésérõl, valamint a leellenõrzött és
nyilvánvalóan téves többletkiadások korrigálásáról.
A teljes törvényi kötelezettség teljesítését összefoglalóan a következõ
fontosabb értékadatok jellemzik.
1996. december 31-ig a törvény hatályba lépése óta névértékben összesen
66,7 milliárd Ft, az összes részvény és pénzbeni teljesítéseket
figyelembevéve 75,2 milliárd Ft vagyonátadás történt. Az ÁPV Rt.
számításai szerint ekkor, készpénzteljesítéseknél 20 %-os éves
késedelmi kamatot alapulvéve,
43,2 milliárd Ft készpénz és 13,7 milliárd Ft részvénykiadási
kötelezettség várt még rendezésre A készpénz igény azonban minimumnak
tekintendõ, mivel az önkormányzatok a kamat mértékét és azon túl a
tõzsdén lévõ részvények kiváltásánál magának a késedelmi kamatnak a
tõzsdei árfolyam érték helyett történõ felszámítását is vitatják. A
bírósági perek alakulása, az ítéletek várhatóan szintén növelik a
készpénz kiadás összegét.
A fõvárosi önkormányzat ÁPV Rt. által meghatározott alapjárandósága 8,2
milliárd Ft, 20 %-os kamattal, osztalékkal növelten, további 13,4
milliárd Ft. Ezek az adatok a közölt összes hátralékban szerepelnek, és
tartalmazzák az említett 1991. szeptember 1. elõtti átalakulások miatti
többletigényt is.
4.6.1.2. Az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatokat megilletõ
járandóságok
A törvény 1992. augusztus 27-én lépett hatályba. Az ezen idõpont utáni
állami vállalati átalakulások esetében a belterületi föld értéke
alapján az adott helyi önkormányzatot megilletõ részesedés kiadását
határozza meg a privatizációs szervezet számára. Az 1992. évi LIV.
törvény 42. § (1) és
(2) bekezdése fogalmazza meg a járandóság mértékére, valamint a
kifizetés módjára vonatkozó szabályt. A részesedést annak értékesítését
követõen, pénzben kell kiadni, azonban megállapodás alapján üzletrész
(részvény) vagy a vállalat más vagyontárgya is kiadható.
Az ÁPV Rt. 1996. december 31-én a korábbi privatizációs tranzakciókból
befolyt és még ki nem fizetett járandóság címén 5.514,6 millió Ft
alapkötelezettséget tartott nyilván. Az ÁPV Rt. - helyesen - a fizetési
módtól függetlenül (készpénz, kárpótlási jegy, részletfizetés stb.)
állapította meg a jogosultságot.
A mérleget alátámasztó analitikus, önkormányzati mélységû
nyilvántartásból az is kitûnik, hogy az utolsó értékesítéstõl, 20 %-os
éves kamattal számítva 1.270,6 millió Ft késedelmi kamat kifizetése is
esedékes volt ebben az idõpontban, vagyis jelentõs és a tranzakciók
többségét jellemzõ fizetési késedelem is kapcsolódott ehhez a
kötelezettséghez. Összesen 619 önkormányzat felé állt fenn tartozása az
ÁPV Rt.-nek és annak nagy részénél késedelmi kamat fizetési
kötelezettség is mutatkozott.
1996. év elején az "alap járandóság" értéke 4.050 millió Ft volt. Az év
folyamán a törvény alapján átalakult társaságok privatizációs
bevételeibõl a kifizetéseket, valamint az új eladások alapján esedékes
újabb növekményt figyelembevéve összevontan, 1.460 millió Ft további
kötelezettség keletkezett.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága 1997. folyamán a korábbi kifizetési képlet
alkalmazása során felmerült értelmezési bizonytalanságok miatt több
ízben napirendre tûzte ezen kötelezettségteljesítés gyakorlatának
vizsgálatát. A Jogi Ügyvezetõ Igazgatóság 1997. január 31-én, majd
megismételve az 1997. április 15-i Igazgatósági elõterjesztésében
jogértelmezést fogalmazott meg a törvény végrehajtásával kapcsolatban.
Az Igazgatóság ezt követõen a döntés végrehajtását a 196/1997. (III.
5.) határozatában felfüggesztette a Pénzügyminisztérium és az
Igazságügyi Minisztérium véleményének beérkezéséig.
Mindkét minisztériumi állásfoglalás az volt., hogy a belterületi föld
értékét kell viszonyítani az átalakulási vagyonmérleg fõösszegéhez és
ezt kell szorozni a privatizációs bevétellel.
Az értelmezés, a módszer alkalmazásának indoklása és a törvény nem
eléggé pontos megfogalmazása következtében valóban szükséges volt. A
saját tõke esetében a szöveg nem határozza meg azt, hogy azt milyen
idõpontra kell érteni.
A törvény szövegébõl, annak szó szerinti alkalmazásával, adódhat olyan
értelmezés is, miszerint mind a belterületi föld/vagyonmérleg fõösszeg
arányt, mind a saját tõke értékét és az ebbõl így kiszámított
részesedést az átalakulás idõpontjára kell (lehet) vonatkoztatni.
Vagyis az ÁPV Rt. gyakorlatában használt privatizációs bevételt nem
lehet a saját tõke helyére "állítani" és ahelyett abból számítani a
járandóságot. A törvény azonban a készpénzben is és a privatizációs
bevételbõl való teljesítés követelményét is megfogalmazza. A
privatizációs bevétel általában tükrözi a részvények számított
árfolyamát, ami a saját és a jegyzett tõke viszonyát is kifejezi,
vagyis a saját tõkét az értékesítés idõpontjában az árfolyamon
keresztül értékeli.
A törvényi szöveg pontos megfogalmazásával mindenesetre teljesen
egyértelmûvé lehetett volna tenni az önkormányzati járandóság
kiszámításának módját.
4.6.1.3. Alapító jogon önkormányzatokat megilletõ kötelezettségek
Alapítói jogon esedékes önkormányzati járandóságok az 1997. június 30-i
állapot szerint összesen 41 szerzõdés alapján a megyei, 19 szerzõdés
alapján pedig városi, fõvárosi önkormányzatokat illetik meg. Ezen
szerzõdések elõkészítése hosszas, már 1995-96-ban megindult
igénybejelentések, egyeztetések után fejezõdött be. Mintegy 4 milliárd
Ft önkormányzati jogos igény kielégítésérõl van szó.
1996. január 1-i nyitó tartozásállomány 4.650 millió Ft, az év végi
záróállomány 4.070 millió Ft volt. (a tényleges kiadás nem érte el a
600 millió Ft-ot). A teljesítési szándék, ezt a kötelezettséget is
jellemzõ többéves vita, huzavona után 1996-ban kezdett "felerõsödni",
azonban a járandóságok kifizetése már akadozott, alacsony mértékû volt
abban az évben is. 1996. õszén a folyamat lezárását célzó tárgyalások
kezdõdtek meg. Az ÁPV Rt. az igazi határozott lépést az ezen
kötelezettség rendezésére a 318/1997. (III. 27.) ügyvezetõségi, majd az
ezt követõ 238/1997. (IV. 2.) igazgatósági határozat meghozatala, és a
kifizetéseket jogi és technikai szempontból jól összegezõ, szabályozó
eljárási rend meghatározásával tette meg. Meg kell említeni, hogy a
jelzett ügyvezetõségi döntés a korábbi 755/1996. (VII. 3.) igazgatósági
határozat felülvizsgálata céljából született. Sajnálatos az, hogy bár
kétségtelenül munkaigényes feladatról van szó a múltbeli tranzakciók,
események feldolgozása, az önkormányzatokkal való megegyezések
elõkészítése miatt, és emellett alapos döntéselõkészítés is szükséges
volt, de az említett fontos döntéstõl lassan ismét eltelt háromnegyed
év. Igaz az új vezetés ebben a kérdésben is tapasztalható
szemléletváltása, a kötelezettségek rendezésére irányuló szándéka
nyilvánvalóan pozitív elõrelépés.
Az önkormányzatok az adott társasági részesedések értékesítésekor
hatályos költségvetési törvény alapján részesednek a volt tanácsi
vállalatok, illetve jogutódjuknak értékesítési bevételébõl. A
részesedés alapja a ténylegesen befolyt, privatizációs költségekkel
csökkentett bevétel. Ebben a vonatkozásban a belterületi föld után
teljesített vagyonátadások és a Privatizációs Ellenérték Hányad
kifizetések is költségnek minõsülnek Legfelsõ Bírósági állásfoglalás
alapján. Az említett eljárási rend már egyértelmûsíti a
részletfizetéses, kárpótlási jegyben, vagy E hiteles vételárrész után
fizetendõ tartozások technikai kérdéseit is, amik a törvényi
szabályozásokból kimaradtak. Az eljárási rend megállapodáskötést ír elõ
a szervezet számára. Ezek az egyezségek a vizsgálat idõszakában döntõ
részben megtörténtek. Ehhez kapcsolódik, hogy 1997. június 30-ig a
megyei önkormányzatok szerzõdéseit 10 %-ban, a városi, fõvárosi
megállapodásokat 26 %-ban teljesítették. Megállapítható tehát, ezen
kötelezettség teljesítése az 1996. utáni idõszakot terheli.
4.6.2. TÁRSASÁGOKNAK JÁRÓ VISSZATÉRÍTÉSEK
Az 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdése szerint elõírt, a
társaságok részére történõ vételár visszatérítés (Privatizációs
Ellenérték Hányad)
Ezen a jogcímen 1996. január 1-én 25.490 millió Ft, 1996. december 31-
én 27.250 millió Ft kötelezettséget tartott nyilván az ÁPV Rt. Ez a
számbajöhetõ elméleti igényt tükrözi, figyelembevéve az eddigi
valamennyi privatizációt, de a korábbi lemondásokat, vagy például az
MRP konstrukcióban történt értékesítéseket is. A nyilvántartás és
összesen 439 társaság felé elvileg fennálló, ezért maximumnak
tekinthetõ tartozást tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy ezen törvényi kötelezettséget (is) egy sor
jogértelmezés kísér és sok bizonytalanság tapasztalható a társaságok
szándékait illetõen is, a várható kifizetés összegét tekintve a
legnehezebben konkretizálható kötelezettség, (emiatt bizonytalan az
alapkövetelésre rárakódó késedelmi kamat összegek nagysága is).
Így az önkormányzati kötelezettségek mellett a másik nagy, az 1997-re
és esetleg a következõ évre is áthúzódó jelentõs kiadásról van szó. Az
ÁPV Rt. eddig is, a jövõben is, a társaságokkal létesítendõ
megállapodások keretében rendezte, illetve kívánja teljesíteni a
kötelezettségét. A nyilvántartás szerinti állománynövekedés részben az
ismételt felülvizsgálatnak, másrészt egyes új követeléseknek, korábban
lezártnak hitt újból bejelentett igényeknek a következménye.
A vonatkozó törvény életbelépése (1989. évi XIII. törvény) és a
társasági privatizációk óta 1996. végéig összesen alig 3 milliárd Ft
visszatérítésére került sor, a tartozások 90 %-a még fennállt 1997.
elején is. Az 1996. évi kifizetés is alacsony mértékû, mindössze 892
millió Ft volt.
Az 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdése adja meg a jogcímet az
ellenértékhányad visszafizetésre: "A vállalati tanács, illetve a
dolgozók közgyûlése (küldöttgyûlése) általános vezetésével mûködõ
állami vállalat..., ...üzletrészeit (részvényeit) az állami
vagyonkezelõ szervezet értékesíti, az ellenérték 20 %-a a társaságot
illeti meg." A 21. § (4) bekezdése szerint pedig "a társaságot
megilletõ ellenérték a törzstõkén (alaptõkén) felüli felhalmozott
vagyont növeli, amelybõl részvénytársaság esetén a Gt 244
§-ának szabályai szerint dolgozói részvényt kell kibocsátani."
A privatizációs ellenértékhányad kifizetései az 1992. évi LIV. törvény
hatálybalépéséig, lényegét tekintve az egyes vevõk, vagy a
társaságokkal való megegyezés függvényében (hiszen le is mondtak ilyen
igényeikrõl) több-kevesebb következetességgel, Igazgatóságonként eltérõ
gyakorlat szerint folytak. Ez a törvény hatályon kívül helyezte az
1989. évi XIII. törvényt, így ezt követõen 1992. szeptemberétõl az ÁVÜ
a kifizetéseket leállította, a gazdaságpolitikai cél - a vállalatok
átalakítása - idõszerûtlenné válása címén. Az 1992. évi Vagyonpolitikai
Irányelvek ismeretében álláspontját késõbb módosította és az
értékesítést követõen a vevõ igénye alapján a dolgozói tulajdonszerzés
elõsegítése érdekében mégis vállalta a visszatérítést. Az 1995. évi
XXXIX. (privatizációs) törvény a korábban vitatott jogi helyzetet abból
a szempontból egyértelmûvé tette, hogy a társaságok igénye továbbra is
érvényes (legalábbis az 1992. évi LIV. törvény utáni bizonytalan
helyzetet tisztázta.) A törvény kimondja: "az 1989. évi XIII. törvény
alapján átalakult vállalatok esetében a társaságok számára - a törvény
eltérõ rendelkezése hiányában - a törvény 21. § (1) bekezdése szerint
fizeti ki a 20 % vételárként" (71. §, az ÁPV Rt. számára a
Privatizációs Ellenérték Hányad kifizetést feladatként írja elõ). A
privatizációs törvény ugyanakkor nem rendelkezik a dolgozói
részvénykibocsátás kérdésérõl, ezt a társaságok számára az elõbbi
törvényben elõírt kötelezettséget nem ismétli meg. Vagyis a törvény
hatálybalépését követõen az eredeti célkitûzés második - dolgozói
tulajdonszerzés - fontos részét tehát nem ismétli meg, és ezzel ezen a
téren újabb jogi bizonytalanság keletkezett. A privatizációs törvényt
követõen a társaságok részérõl nagyszámban érkeztek reklamációk, és új
igénybejelentések történtek, egyes társaságok pedig pereket helyeztek
kilátásba elmaradt járandóságaik érvényesítésére. A visszatérítési
igények fõként az ezt követõ idõszakban erõsödtek meg. Az ÁPV Rt.
vezetése 1995. végén és 1996-97-ben több ízben napirendre tûzte a
kérdést, amiben néhány per és bírósági ítélet is, valamint fõként a
kötelezettségek teljesítése terén tapasztalható szemléletváltás, a
probléma megoldásának szándéka is közrejátszott. (1996. végéig 5 peres
eljárás, 3 elsõ fokú ítélet született, minden esetben az ÁPV Rt.-t
marasztalták). Meghatározó azonban az, hogy az 1125/1996. (XII. 19.)
kormányhatározat a Privatizációs Ellenérték Hányad kifizetésének
megkezdését 1996. december 31-vel elõírta az ÁPV Rt. számára.
Az ezen a jogcímen esedékes ÁPV Rt. kötelezettség körüli
jogértelmezési, valamint kellõ részletességgel nem, vagy egyáltalán nem
szabályzott kérdéseket áttekintve, összegezve a következõk állapíthatók
meg.
A kifizetések a korábbi években is, de az 1994-96. közötti idõszakot
tekintve is vontatottan, alacsony összegben, ellentmondásosan történtek
és jelentõs felhalmozódott kötelezettségállomány alakult ki. A jogi
álláspontok tisztázása, szakvélemények beszerzésének az igénye indokolt
volt. Egyet kell érteni azzal, hogy csak alapos elõzetes vizsgálat
alapján, és szerzõdéses alapon teljesíthetõk a kifizetések. Szükséges
volt az egységes elvek alapján történõ eljárási rend, valamint az
utólagos szerzõdésellenõrzés, a lehetõség szerinti számonkérés
bevezetése. A Privatizációs Ellenérték Hányad járandóságok kifizetése
így is ellentmondásos, különösen az eredeti törvényhozói,
gazdaságpolitikai célkitûzés (a vállalati átalakulások és egyúttal a
dolgozói tulajdonszerzés ösztönzése) megvalósulása szempontjából.
Különösen bizonytalan az 1995. évi XXXIX. törvény hatálybalépését
követõ idõszak joggyakorlata, éppen a törvényi célok oldaláról (ezt
ismerte fel az Igazgatóság is, amit tükröz a 949/1996. (XI. 12.)
határozata). A tõkeemelés és dolgozói részvénykibocsátás, mint fontos
gazdasági célkitûzés az utóbbi idõszakban mindemellett igen nehezen
számonkérhetõ, valamint a végrehajtást tekintve bizonytalan kimenetelû
követelmény. A privatizációs törvény erre nem tért ki, csak a pénzügyi
kötelezettség teljesítésére (az 1997. évi törvénymódosítás már pótolta
azt). A társaságok számára biztosított 20 % a privatizációs bevételek
utólagos visszaforgatása, az idõközben új tulajdonosi összetételû
társaságok felé, egy olyan tõkeemelés, aminek nincs meg egyértelmûen a
követelmény oldala. A megalapozott járandóságok teljesítése ugyanakkor
kötelezõ. A döntési folyamatot értékelve megállapítható, hogy bár az
alapos felmérés, tájékozódás indokolt volt, azonban az 1996-1997.
között túlságosan elhúzódott. Ez is közrejátszott abban, hogy a
kifizetések csak 1997. I. félévében gyorsultak fel, bár még így is
jelentõs hátralék mutatkozik. (1997. június 30-ig 65 szerzõdés közül
53-at teljesítettek, ami
82 %-os aránynak felel meg, de a lehetséges igény ennél jóval nagyobb).
4.6.3. EGYEB KÖTELEZETTSEGEK TELJESITESE
Az egyéb kötelezettségek közül a vizsgálat tárgyát az önkormányzatokat
az energia szolgáltatók vagyonából megilletõ részvénykiadás alakulása,
valamint a társadalombiztosítási önkormányzatoknak történt vagyonátadás
képezte.
Az ellenõrzés idõszakában mindkét területen az elõírt részvény - és
kisebb részben ingatlan (önkormányzatoknál) állami vagyonrészek kiadása
megtörtént. A villamosenergia szolgáltatói állami tulajdonú részébõl 25
%-os, a gázszolgáltató társaságok vagyonából pedig, 40 %-os rész
illette meg a helyi önkormányzatokat. A villamosközmûvek után 28.500
millió Ft részvényt 1996. folyamán rendben átadták. A gázszolgáltatók
vagyonkiadási eljárása 1997-re húzódott át, így a teljes 18.620 millió
Ft értékû részvényállományt 1996. december 31-én kötelezettségként
tartotta nyilván az ÁPV Rt.
Az önkormányzati részvényvagyon nagyságát az 1990. évi LXV. törvénynek
- az 1995. évi LXX. törvénnyel megállapított - 107/A §-a határozta meg
(25 és 40 %). Ez az önkormányzatok területén, önkormányzati és
lakossági forrásokból e körben megvalósított közmûberuházások értékét
csak részben veszi figyelembe, hiszen a szolgáltatók állami tulajdonú
vagyonrészének %-ában maximálja be az önkormányzatokat megilletõ
részvénymennyiséget. Az "állami tulajdonrész" fogalma emellett
önmagában is külön értelmezést igényel. (Az ÁPV Rt. a
vagyonfelosztásnál a jegyzett tõke %-ában határozta meg a 40 %-os
kötelezettséget). Az önkormányzatok által végrehajtott régebbi
fejlesztéseket, hálózatkiépítéseket az 1993. évi LXXXII. törvény
"ismerte el" jogos önkormányzati tulajdonként és a korábbi - még
ingyenes vagyonátadásként a szolgáltatók tulajdonába kerül helyi
közmûvezetékek, egyéb létesítmények - beruházások után évente 2 %-os
rátával emelkedõ mértékben rögzítette a részvényvagyont (így pl. 1993.
évre az igazolt gázközmû fejlesztések összesen 54 %-a illette meg az
önkormányzatokat). Az említett (önkormányzati) törvény 107/A §-a ezen
beruházási értékeket is beleszámítja az állami tulajdon arány alapján
kiadandó részvényértékbe, így az önkormányzatok közötti
vagyonfelosztásnak egy része már eleve ezen elv szerint történt meg.
A törvényi szabályozás 1995. november 30-át szabta meg a
vagyonfelosztás módjában (beruházás, vagy lakosságszám arányos) való
megegyezés határidejéül. Nem rendelkezett ugyanakkor sem a
részvénykiadás végsõ határidejérõl, sem annak kötelezettjérõl. A
villamosenergiaipari szolgáltató társaságok esetében, mind a
megegyezés, mind a részvénykiadás viszonylag zökkenõmentesen,
különösebb nehézségek nélkül történt meg. Elhúzódott a gázszolgáltató
társaságoktól járó vagyonátadás. A felosztásban "érdekelt"
önkormányzatok 1995 októberében, november elejére kapták meg a
szolgáltatóktól a szükséges alapinformációkat az ÁPV Rt. aktív, sürgetõ
közremûködésével. Az ország egyes régióiban - a viszonylag rövid idõ
ellenére - az 50 %-ot meghaladó arányú megegyezés többségében
létrejött. (Szervezést általában a megyei önkormányzatok végezték,
ezért a helyi önkormányzati testületi, szabályszerû hozzájárulások
ledokumentálására helyenként utólag került sor.)
A KÖGÁZ Rt. mûködési területén (Zala, Somogy, Veszprém megyék) azonban
csak mintegy 40 %-ban nyilatkoztak a felosztás módjáról az érintett
települések, így nem volt érvényes a megegyezés (ezért késõbb a
Kormánynak kellett a törvénynek megfelelõ lakosságszám arányában
történõ részvénykiadás mellett döntenie). A régió általában kisebb
lélekszámú, a gázberuházásokat a közelmúltban végrehajtó települései a
beruházásarányos vagyonelosztást választották, hiszen ez az érdekük.
Feltûnõ ugyanakkor, hogy a többi település nem nyilatkozott. Az egyik
község önkormányzata igényének érvényesítésére a beruházás szerinti
értékre pert indított
1997-ben.
Az ország többi részén egységes volt a választás (beruházás arányos
mód). A részvénykiadások technikai lebonyolítása igen elhúzódott,
rengeteg értelmezési, adategyeztetési, állásfoglalás-kérési igény
merült fel, mind az önkormányzatok, mind az ÁPV Rt., vagy a
szolgáltatók részérõl (pl. vegyes tulajdonú vezetékek, létesítmények
ügye, belterületen illetve külterületen lévõ hálózat kérdése; az érték
vitatása; a bekötés idõpontja körüli vita; nettó, bruttó beruházási
érték stb.). 1996. június-júliusában miniszteri kezdeményezésre
megállapodás-tervezeteket küldtek szét, ezekben szeptember 30-ig
történõ szerzõdés kötést kért az ÁPV Rt., amit döntõ részben tartottak
az önkormányzatok.
A gázszolgáltató társaság részvényeinek kiadását végül a Kormány
1125/1996. (XII. 19.) határozata is megfogalmazta feladatként az ÁPV
Rt. részére. A rendezés 1997. elsõ hónapjaiban történt meg, akkor a
letéti igazolásokat kiadták.
A részvénytulajdon nagysága terén az elmúlt évben is voltak bírósági
perek. Emellett a Települési Önkormányzatok Szövetsége az
Alkotmánybírósághoz fordult (több mint 1000 önkormányzat
képviseletében), az 1990. évi önkormányzati törvény a településeket
megilletõ közmûvagyont szabályzó szakaszára hivatkozva és a teljes
megépült települési létesítmény és hálózat állományra tulajdonjogot
igényelt. Döntés még nem született.
A társadalombiztosítási önkormányzatok részére az ÁPV Rt. 1995-ben
11,2 milliárd Ft (árfolyam érték), 1996-ban 23,0 milliárd Ft, 1997-ben
27,2 milliárd Ft, összesen 61,4 milliárd Ft értékû vagyont adott át. A
fõként társasági tulajdonrészeket tartalmazó összeg névértéken 57,8
milliárd Ft-nak felelt meg. Így a törvényben elõírt kötelezettségét
teljesítette a vagyonkezelõ szervezet.
4.6.4. AZ ÁPV RT. KÜLÖN JOGSZABALYOKBAN ELIIRT KÖTELEZETTSEGEI
Az ÁPV Rt. kötelezettségeit az 1996. évi költségvetési törvény
szabályozza. A törvény 8. §-a tételesen írja elõ az ÁPV Rt. számára a
befizetési kötelezettségeket és a privatizációs bevételbõl teljesítendõ
egyéb feladatokat. (A költségvetés részére történõ közvetlen
befizetéseket, továbbá a központi alapoknak rendelkezésére bocsátott
pénzeszközei részletezését a 7. sz. melléklet tartalmazza.)
A törvény az 1995-re tervezett 150.000 millió Ft privatizációs bevétel
teljesítésén felül további 100.000 millió Ft közvetlen befizetését írta
elõ. Az ÁPV Rt. teljesítette az 150.000 millió Ft-os és a szintén
törvényben rögzített 100.000 millió Ft-os befizetési kötelezettségét,
sõt mindezt meghaladóan 92.000 millió Ft-ot utalt át.
A további kötelezettségek teljesítése a következõk szerint alakult:
· A törvény 8. § (3) bekezdése az állami vagyon utáni részesedés
befizetésérõl rendelkezett és 10 milliárd Ft befizetési
kötelezettséget írt elõ, az ÁPV Rt ezt teljesítette.
· A törvényi elõírásnak megfelelõen 5.000 millió Ft-ot fizettek be a
Területfejlesztési 7.000 millió Ft-ot pedig a Foglalkoztatási alapba.
· A 8. § (5) bekezdése az államadósság törlesztését is elõírta. 1996.
I. 7. és XII. 31. között az államadósság törlesztésére folyamatosan
összesen 2.439 millió Ft-ot fizetettek be.
· A (10) bekezdés a nemzeti etnikai kisebbségek részére 1996. december
31-ig befejezõdõen 300 millió Ft árfolyamértékû vagyonátadást írt
elõ. A vagyonátadás részvényátadás formájában megkezdõdött, de nem
fejezõdött be. A jelzett idõpontig mindössze 61,7 millió Ft
vagyonérték átadását kezték meg. A mecseki uránbányászat termelési
vesztességének fedezésére a törvény elõírásnak megfelelõen (1.000
millió Ft) kölcsönszerzõdés formájában rendelkezésre bocsátottak.
· A (13) bekezdés szerint az OGY felhatalmazta a Kormányt, hogy az ÁPV
Rt. vagyonkezelésében lévõ és nem értékesíthetõ ingatlanokat, a
szovjet laktanyákat eseti döntés alapján önkormányzati tulajdonba
adja. Az ingatlanok birtokba adása 1092/96. (VIII. 18.)
kormányrendelet alapján megtörtént.
· További kötelezettsége volt a 1024/97. (II. 21.9 kormányrendelet
szerint az ÁPV Rt.-nek a kárpótlási jegyek életjáradékra való
átváltása 2.000 millió Ft értékben, amely lényegében teljesült.
5. AZ ELLENIRZES SZERVEZETEI ES TEVEKENYSEGÜK
Az ÁPV Rt.-nél szervezetileg elhatárolt két ellenõrzõ apparátus
mûködik. Etikai, Tranzakciós és Szerzõdés Ellenõrzési Ügyvezetõ
Igazgatóság (továbbiakban: Etikai Igazgatóság) és a Belsõ Ellenõrzési
Ügyvezetõ Igazgatóság (továbbiakban: Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság).
Feladatkörüket, szervezeti felépítését, az 1076/1995. (VIII. 8.), az
ezt módosító 1058/1996. (V. 30.), illetve az 1084/1995. (IX. 8.)
kormányhatározattal jóváhagyott Szervezeti és Mûködési, illetve Belsõ
Ellenõrzési Szabályzat rögzíti.
5.1. Etikai Igazgatóság
Az ügyvezetés ellenõrzési munkaszervezete. Az Igazgatóság feladatait a
Szervezeti és Mûködési, illetve a Belsõ Ellenõrzési Szabályzat
tartalmazza.
Az ellenõrzési vizsgálatot a vezérigazgató rendeli el - tekintet nélkül
arra, hogy azt ki kezdeményezte - vizsgálati utasítás formájában. A
feladatok
végrehajtásában az Igazgatóság közvetlen irányítását a vezérigazgató
helyettes látja el. A vezérigazgató rendelkezik a javasolt intézkedések
végrehajtásáról.
Az Etikai Igazgatóság irányítása, munkájuk számonkérése rugalmas
keretek között folyik. Az éves tervkészítési kötelezettséget az
Igazgatóság nem tartja be. Nem készítettek átfogó jellegû (komplex), a
tipikus és egyedi hibák, hiányosságok feltárását, elemzését, a
megoldásra illetve a hibák keletkezésének megelõzésére szolgáló
javaslatokat tartalmazó féléves, illetve éves összefoglaló
jelentéseket.
Az Igazgatóság érdemben foglalkozott a panaszbeadványokkal, a
privatizációs tranzakciókkal, az igazgatósági és vezérigazgatói
határozatok végrehajtásával a privatizációs ügyletekkel kapcsolatos
szerzõdések teljesítésével. Elkészítette az ÁPV Rt. Etikai Kódexét,
lebonyolították az Etikai Bizottság megválasztását.
Tevékenysége - a jogszabályban elõírtakon túl - kiegészült a PHARE
programokkal kapcsolatos pályáztatások elõkészítésével, a pályázaton
nyertes cégekkel kapcsolat tartással.
Az Etikai Igazgatóság ténylegesen végzett tevékenységét meghatározta az
a társadalmi igény, mely a privatizációs folyamatok tisztaságához,
átláthatóságához, törvényességéhez, továbbá az állami tulajdon
védelméhez fûzõdik. Ezen igény kielégítése érdekében az ellenõrzõ szerv
munkakapacitásának 50 %-át (10 fõ) az egyes privatizációkkal, illetve
az állami tulajdon védelmével kapcsolatos megkeresésekre,
panaszbeadványok kivizsgálására fordította.
Az Igazgatóság 1996-ban külsõ szervek kezdeményezésére 46, szervezeten
belüli kezdeményezésre 109, külsõ egyéni kezdeményezésre 49, összesen
204 db vizsgálatot végzett. Ebbõl az ügyvezetés, illetve az igazgatóság
elé terjesztettek 77 ügyet és hét vizsgálati jelentésben javaslatot
tettek, amelyeket az ügyvezetés elfogadott.
1996-ban 11 ügyben kezdeményezték büntetõeljárás lefolytatását. Ezek
közül a rendõrség 2 esetben megtagadta, illetve megszüntette a
nyomozást, 9 esetben folyamatban van az eljárás; illetve még 10 régebbi
bûnüggyel kapcsolatban intézkedtek (iratanyagok átadása, határozatok
tudomásulvétele stb.).
Az igazgatósági és a vezérigazgatói határozatok végrehajtását az Etikai
Igazgatóság ellenõrzi.
1996-ban 1.923 db ügyvezetõ értekezleti, valamint 1.124 db
igazgatósági határozat született.
A határozat végrehajtásáért felelõs ügyvezetõ igazgató rendszeresen
megkapja a határozatot, amennyiben az nem teljesíthetõ, úgy
tájékoztatást kell adni az eltérés okáról, illetve a teljesítés várható
idõpontjáról. Ennek során a döntésthozó információkhoz jut határozatai
megvalósulásáról, a végrehajtásban jelentkezõ problémákról. Az
ellenõrzés rendszeressége elõsegíti a határidõk betartását.
A 7/1996. március 25-i vezérigazgatói utasítás szabályozza az ÁPV Rt.
és jogelõdjei által kötött privatizációs szerzõdések menedzselését,
amely az Etikai Igazgatóság feladata.
Az utasítás ütemezte a feladat elvégzését. Meghatározta, hogy a
hatályba lépésétõl számított 6 hónapon belül fel kell dolgozni az 1995.
december 31. elõtti szerzõdéskötéseket, amennyiben a részvény, az
üzletrész értékesítése a 300 millió Ft-ot, az eszközértékesítés eladási
ára a 100 millió Ft-ot meghaladta, illetve az 1996. január 1. utáni
szerzõdéseket.
A Szerzõdéstár tartja nyilván és regisztrálja az ÁPV Rt. és jogelõdjei
által kötött összes szerezõdést, amelyek megközelíti a 19.000 db-ot. Az
Igazgatóság kijelölt ütemezésnek megfelelõen oldotta meg a szerzõdések
számítógépre vitelét és dokumentációkkal történõ kiegészítését.
Az Igazgatóság 1996-ban 306 db szerzõdést vizsgált meg. A
megállapításokról írásban tájékoztatták az ellenõrzést kérõ
igazgatóságokat. 1996-ban 21 cégrõl 8 esetben szolgáltattak
információt. Tartalmuk a kívánt célnak megfelelt.
Munkájukra szakmai hozzáértés, megalapozottság és az ÁPV Rt.
apparátusával kapcsolatos pártatlanság a jellemzõ. A
szerzõdésmenedzsment új feladatokat lát el és ennek következtében
fokozottabb vezetõi figyelmet igényel.
Az ÁPV Rt. tevékenysége szakszerûségének és szabályszerûségének
folyamatos vizsgálata csak szûk körben, egyes szempontok kiemelésével
és csekély darabszámban történt.
Az ellenõrzés lényegében utólagos vizsgálatokat végzett.
Az ÁPV Rt. új vezetése 1996. év IV. n. évétõl a privatizáció
ellenõrzésének helyes szemlélete alapján beindította a privatizációs
eljárások folyamatos ellenõrzését. Ennek keretében az Etikai
Igazgatóság feladatául jelölték meg a tranzakciókkal kapcsolatos
elõterjesztések elõzetes véleményezését a törvényesség, s a
szabályszerûség szempontjából.
5.2. A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság
Az ÁPV Rt. függetlenített belsõ ellenõrzési tevékenységét a Belsõ
Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság végzi, elõsegítve a Felügyelõ
bizottság - Gt. 36. §-ában és a privatizációs törvény 14. § (1)
bekezdésében írt - feladatainak ellátását. Az Igazgatóság irányítása a
gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 295. § (2)
bekezdése szerint az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottságának hatáskörébe
tartozik.
A függetlenített belsõ ellenõrzés célja, hogy folyamatosan figyelemmel
kísérje azt, hogy az ÁPV Rt. az 1995. évi XXXIX. törvény, valamint a
hatályos jogszabályok betartásával mûködik -e, a társaság kialakította
- e a mûködéshez szükséges jogszabályoknak megfelelõ belsõ
szabályzatokat, eljárási rendeket, a társaság mûködése során eleget
tesz-e a belsõ szabályzatok elõírásainak, a társaság belsõ számviteli
és információs rendszere alkalmas-e a valós gazdasági események
rögzítésére és a társaság vezetése (Igazgatósága, Ügyvezetése)
megfelelõ, korrekt és naprakész információkkal rendelkezik -e döntései
alátámasztására.
Az Igazgatóság munkáját féléves és éves munkatervek alapján végzi. Az
éves és féléves munkaterveket az FB hagyja jóvá, de az egyedi
(munkaterven kívüli) vizsgálatokat is az FB határozza meg. Az
Igazgatóság 1996. évi átlaglétszáma 10 fõ volt. A belsõ ellenõrzés
létszámát 1997. évben 3-4 fõvel bõvitették. A megnövekedett
feladatokhoz szükséges volt a többlet létszám.
A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság az ÁPV Rt. mûködésének ellenõrzését az
egyes mûködési területek, vagy bizonyos szervezet által végrehajtandó
feladatok vizsgálatával látja el.
A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság véleményezési tevékenységet is végez. A
belsõ szabályzatokat, utasításokat azok kiadása elõtt véleményezi. Ezen
túlmenõen ugyancsak véleményezi a kormány elé terjesztett éves és
egyéb beszámolókat, valamint az FB elé kerülõ összes beszámolókat és
egyéb anyagokat. További feladata a könyvvizsgálóval együttmûködve a
pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése.
A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság vizsgálatai során a hiányosságokat a
hibákat feltárják, azok megszûntetésére javaslatokat tesznek a
vezetésnek, azonban ezek a javaslatok többségében nem hasznosulnak. A
belsõ ellenõrzés és az ellenõrzöttek munkakapcsolata korrekt. Az
ellenõrzési jelentések színvonala jó, komplex jellegûek a vizsgált
témát egészében átfogják. A levont következtetések logikusak, a
megteendõ javaslatok célravezetõk voltak.
A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság 1996. évi munkaterve - az év folyamán -
szeptemberben a "Tocsik-ügy" miatt módosult. Az addig elvégzett 14
témavizsgálatot õsz elejéig befejezték, de ettõl az idõponttól
kezdõdõen - az ügyben való igen aktív közremûködés miatt - más
ellenõrzési feladatot nem láttak el.
Jellemzõ volt munkájukra, hogy utóellenõrzést végeztek, folyamatba
épített ellenõrzés a vezetõi ellenõrzés részeként funkcionált, amiért a
vezetõk voltak felelõsek.
A "Tocsik-ügyet" követõen a helyzet alapvetõen megváltozott. Azóta
három szinten történik a folyamatok figyelése. A belsõ ellenõrzés egy
képviselõje a Privatizációs Ágazati Bizottság ülésein vesz részt.
Ugyancsak a belsõ ellenõrzés egy képviselõje hetenként részt vesz az
Ügyvezetõségi értekezleteken. Ezáltal a vezérigazgatói döntésekrõl
azonnal tudomást szereznek, amelyekre a belsõ ellenõrzés jelzéssel
reagál, de az ellenõrzés nem függesztheti fel a folyamatokat. Ebben a
pozícióban a belsõ ellenõrzés megfigyelõi és jelzési feladatot lát el.
Az igazgatósági szinten az FB vesz részt, minden héten más-más személy
képviseli a Felügyelõ Bizottságot.
A belsõ ellenõrzés képviselõje a Privatizációs Ágazati Bizottság és az
ügyvezetési ülésekrõl havonta beszámol a Felügyelõ Bizottságnak. és
felhívja a figyelmet, hogy mely témákban indokolt vizsgálatot
indítani.
Ezen munkakapcsolatok révén megfelelõ kooperatív légkör alakult ki az
Ügyvezetés, a Privatizációs Ágazati Bizottság, az Igazgatóság, valamint
az Felügyelõ Bizottság és a belsõ ellenõrzés között. Számos esetben
fordult elõ, hogy a belsõ ellenõrzés javaslatát figyelembe vették a
döntéseknél. Lényeges dolog, hogy a döntés meghozatala elõtt,
közvetlenül figyelemmel kísérik az ügyeket.
Az Országgyûlés, vagy a Kormány által kiemelt társaságok esetében, egy
FB tagot közvetlenül megbíznak az események figyelésével, akihez
hozzárendelnek egy munkatársat a belsõ ellenõrzésrõl. Az ide vonatkozó
elõterjesztéseket elõször formai oldalról vizsgálják, megfelelnek-e a
külsõ és belsõ szabályzatok elõírásainak, tartalmilag pedig az
esetleges belsõ ellentmondásokat szûrik ki, amennyiben jogszabályba
ütközõ témával találkoznak, arra felhívják a vezetés figyelmét.
Az ÁPV Rt.-n belül a belsõ ellenõrzés megállapításai az FB határozatain
keresztül jutnak kifejezésre. Minden vizsgálatnak van az FB-ben egy
felelõse, aki irányítja a vizsgálatot. A szakmai részt a belsõ
ellenõrzés vizsgálja meg, ennek alapján az FB taggal összegzik a
megállapításokat és ezek alapján az FB taggal egyeztetve tesznek
javaslatot. Az esetek döntõ többségében a szakmailag megalapozott
javaslatokat, az FB elfogadja. Az ÁPV Rt. ügyvezetése és a részvényesi
jogok gyakorlója a javaslatokat megkapja.
5.3. Egységköltségek vizsgálata*
Az Etikai Igazgatóságon egy revizori nap kalkulált költsége 24.440, míg
egy revizori óra kalkulált költsége (85 %-os kihasználási mutatóval)
3.594 Ft. A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóságon egy revizori nap kalkulált
költsége 24.572 Ft, míg az egy revizori óra kalkulált költsége 3.614
Ft.
A Belsõ Ellenõrzési Igazgatóságon egy témavizsgálat átlagosan 41,2
napig tartott, amelybõl az elõkészítésre 12,1 napot, magára a vizsgálat
lefolytatására 24,8 napot és végül a realizálásra átlagosan 4,3 napot
fordítottak.
A revizori órák kalkulált költsége nem magas, hiszen a könyvvizsgáló
cégek 5.000 Ft-os egy személyre felszámított óradíjának 71,9, illetve
72,3 %-át jelentik.
Az Etikai Igazgatóságnál az ellenõrzésen egy vizsgálat átlagosan 11
napot vett igénybe, amelybõl átlagosan az elõkészítés 2,75 napig, az
ellenõrzés 6,6 napig, míg a realizálás 1,65 napig tartott. Az Ügyvezetõ
Igazgatóság Szerzõdésmenedzsment részlegén egy ellenõrzésre átlagosan
3,52 napot fordítottak.
Az egy vizsgálatra fordított revizori napok számának Igazgatóságonkénti
eltérése indokolt, a feladatkörök eltérésébõl adódik.
*(A költségek alakulását a 8. sz. melléklet részletezi.)
Budapest, 1997. december 5.
Sándor István
alelnök
AZ ÁLTALANOS ÉRTEKFORGALMI BANK RESZVENYTARSASAG PRIVATIZACIOJA
Az 1 milliárd Ft jegyzett tõkével alapított ÁÉB Rt. privatizációjának
elsõ lépéseként 1990. január 25-én a bank tulajdonosa 50 %-ban a
kanadai székhelyû CEDC (Centrál European Development Corporation =
Közép-Európai Fejlesztési Társaság) lett, másik 50 %-ának tulajdonosa
pedig a magyar állam (ma ÁPV Rt.) maradt. A bank teljeskörû
kereskedelmi banki jogosítványokkal rendelkezett, tevékenységét 8
budapesti fiókkal és 4 nemzetközi képviseleti irodán keresztül látta
el.
A pénzintézet 1994. évben - beszámolója szerint - eredményes évet zárt;
mérlegfõösszege 31 milliárd Ft, adózott és mérleg szerinti eredménye
egyaránt 226 millió Ft, tõkemegfelelési mutatója pedig 13,36 % volt.
1995. évet azonban 38 milliárd Ft összegû mérlegfõösszeg mellett 1.230
millió Ft veszteséggel zárta, amely az általános tartalék felhasználása
után 636 millió Ft mérleg szerinti veszteséget eredményezett. A bank
tõkemegfelelési mutatója 4,32 %-ra, saját tõkéje 927 millió Ft-ra
csökkent, amely alatta maradt a kereskedelmi banki mûködés
feltételeként elõírt minimális - 1 milliárd Ft - tõkének. Mindez a
tõkeemelés és a gyors privatizáció szükségességét indokolta.
A bank eredményében 1994-rõl 1995. évre bekövetkezett negatív
változás nem csupán az 1995. évi gazdálkodás hatása, hanem -
ahogyan azt az Állami Bankfelügyelet és a Magyart Nemzeti Bank
által végzett vizsgálatok is kimutatták - annak következménye,
hogy a bank 1994-ben portfolióját a valóságosnál kedvezõbben
mutatta ki és ez pozitívan hatott mind a céltartalék képzésére,
mind az eredményére.
A bank privatizációjának elõkészítése érdekében az ÁPV Rt. zártkörû
pályázat alapján 1995 novemberében szerzõdést kötött az IID Pénzügyi
Tanácsadó és Vagyonkezelõ Kft.-vel a bank részvényeinek értékelésére. A
kft. a bank 1996. január 31-i állapotát tükrözõ vagyonértékelését
elvégezte és az ÁPV Rt. birtokában lévõ 500 millió Ft névértékû
részvény értékét, annak névértékében jelölte meg.
A Privatizációs Ágazati Bizottság 1996. február 20-i ülésén olyan
javaslatot tett, hogy az ÁPV Rt. a tulajdonát képezõ ÁÉB
részvényhányadot zártkörû elhelyezés keretében értékesítse, valamint
javasolta azonnali határidõvel a privatizáció lebonyolítására
tanácsadói pályázat kiírását.
A privatizációs stratégiát az ügyvezetõség 1996. március 18-án
megtárgyalta és úgy határozott (502/1996.), hogy a tanácsadói
pályázatot ki kell írni.
Idõközben a külföldi tulajdonos lemondott elõvásárlási jogáról, mivel
nem kívánt a bankban tõkét emelni.
A bank gazdasági helyzete a tõzsdei bevezetést nem tette lehetõvé,
ezért pénzügyi befektetõk mint lehetséges vevõk nem jöhettek
számításba. Így az új tulajdonost a tõkeerõs szakmai befektetõk között
kellett keresni. Ennek szellemében fogalmazta meg az ÁPV Rt.
ügyvezetése a tanácsadói pályázat feltételeirõl szóló elõterjesztést.
Az ügyvezetõség elõterjesztését az Igazgatóság nem tárgyalta meg.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága az ÁÉB Rt. privatizációjával elõször 1996.
március 27-én foglalkozott, amikor is az értékesítés pályázati kiírását
hagyta jóvá (192/1996.).
Az Igazgatóság elõtt nem volt ismert, hogy e döntését
megelõzõen, 1996 márciusában egy lehetséges befektetõvel már
elõrehaladott tárgyalások folytak.
A rendelkezésre álló dokumentumok ugyanis azt bizonyítják, hogy
a magyar tulajdonos ÁPV Rt. az 1995. évben a bankban
lefolytatott felügyeleti vizsgálatok eredményérõl, illetve a
BAF és az MNB által szükségesnek tartott intézkedések (pl.
tõkeemelés) megtételérõl levelezést folytatott a társtulajdonos
CEDC céggel és kérte álláspontját arról, hogy vállalja-e és
milyen mértékben a bank jegyzett tõkéjének felemelését.
A kanadai cégnek a tõkeemelés nem állt szándékában, sõt saját
részvényei eladása érdekében üzleti tárgyalásokat kezdett a
Gazprombank Rt.-vel.
Ez azt jelentette, hogy a menedzsment kontrollal rendelkezõ
tulajdonos tárgyalásai során a potenciális befektetõ arról is
tájékozódhatott, hogy az ÁPV Rt. is tervezi a részvények
eladását. Ez vezetett oda, hogy jóval a pályázat kiírása elõtt
a Gazprombank Rt. az ÁPV Rt. Igazgatóságának elnökével és a
privatizációért felelõs tárca nélküli miniszterrel, valamint a
kanadai tulajdonossal egyeztetést folytatott az ÁÉB Rt.
részvényeinek értékesítésérõl. A tárgyalások eredményeként
1996. március 20-án született egy szándéknyilatkozat, melyben a
Gazprombank Rt. ajánlatot tett a teljes részvénycsomag
megvásárlására átlagosan 205 %-os árfolyamon, valamint 4,0
milliárd Ft-ig történõ tõkeemelésre is kötelezettséget vállalt.
Az ÁPV Rt. rögzítette, hogy az értékesítésnél a pályáztatásra
vonatkozó jogszabályi elõírásoktól nem tér el. A Gazprombank
Rt. ezt tudomásul véve vállalta, hogy a pályázaton részt vesz
és ajánlatát az 50 %-ot kitevõ részvénycsomagra 7 millió USD
vételáron meg fogja tenni.
Ezt a szándéknyilatkozatot a tárca nélküli miniszter
jóváhagyásával az igazgatóság elnöke aláírta.
Az Igazgatóság elé benyújtott elõterjesztés a
szándéknyilatkozatról nem tesz említést annak ellenére, hogy
ezzel az ÁÉB privatizációjának lehetséges iránya már kialakult.
A pályázati kiírás a bank 50 %-os tulajdoni hányadának értékesítésére
1996. április 2-án jelent meg. A feltételek között szerepelt, hogy a
vételár a névértékkel azonos és 1996. szeptember 31-ig a vevõnek 3
milliárd Ft tõkeemelést kell végrehajtania, valamint garantálnia kell,
hogy a bank továbbra is kereskedelmi bankként mûködik.
A pályázat beadási határideje 1996. május 2. volt, melyet egy ízben
módosítottak, május 17-re. A határidõ módosítás indoka a
dokumentumokból nem állapítható meg.
A kiírásra két pályázat érkezett, melybõl az egyik nem ajánlat volt,
hanem csak a beadási határidõ további módosítására vonatkozott.
Érvényes ajánlatot csak a Gazprombank Rt. adott.
1996. május 21-én az Értékelõ Bizottság a Gazprombank Rt. pályázatát
érvényesnek fogadta el, majd május 29-én az Igazgatóság 554/1996. sz.
határozatával gyõztesként a Gazprombank - Gázipari Kereskedelmi Bank
Rt.-t jelölte meg és hirdette ki.
Az Igazgatóság jóváhagyását követõen a részvények adás-vételi
szerzõdését 1996. július 1-jén aláírták. A szerzõdés szerint a
Gazprombank Rt. a pályázati kiírásban elõírt feltételeknek eleget tett:
· a részvényeket névértéken, készpénz ellenében vásárolta meg,
· elfogadta, hogy a szokásos jogi garanciákon kívül az ÁPV Rt.
semmilyen garanciát nem vállalt,
· vállalta 1996. december 31. elõtti határidõvel a 3,5 milliárd Ft-os
tõkeemelést,
· a szerzõdés ellenértékét 1996. augusztus 15-én USD-ban átutalta.
A részvények átadása a feltételek teljesülését követõen augusztus 16-án
megtörtént. Az Állami Bankfelügyelet 180/1996. (VIII. 14.)
határozatában tudomásul vette, hogy a Gazprombank Rt. az ÁÉB Rt.
részvényei 100 %-ának tulajdonosává vált, mivel a kanadai tulajdonos
részvényhányadát is megvásárolta.
A rendelkezésre álló dokumentumokból kitûnik, hogy az adás-vételi
szerzõdésben szereplõ vételár 50 %-a a szándéknyilatkozatban a vevõ
által vállalt ellenértéknek. Tényként kell rögzíteni, hogy az
Igazgatóság a vételár elfogadásakor az írásos dokumentumok tanúsága
szerint említést sem tesz a szándéknyilatkozatról, hanem a pályázati
kiírásban szereplõ minimál árat határozza meg a szerzõdésben. A
dokumentumokból nem állapítható meg, hogy mi volt az indoka az
elõzetesen felajánlott vételár és a végleges vételár közötti
eltérésnek.
Az új tulajdonos szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek eleget téve,
az ott meghatározott mértéknél magasabb összegben a tõkeemelést
végrehajtotta.
A cégbíróság 1996. december 3-i végzésével a tõkeemelést 1996.
augusztus 17-i hatállyal bejegyezte. Ezzel a bank jegyzett tõkéje 5.0
milliárd Ft-ra emelkedett.
ALKALOIDA VEGYESZETI GYAR RT. PRIVATIZACIOJA
Az Alkaloida Rt. 1991. október 1-jén átalakulással jött létre, 4.860
millió Ft jegyzett tõkével. A társaság privatizációját 1992-tõl több
ízben meghirdette az ÁVÜ, az ÁV Rt., majd az ÁPV Rt. Az 1992. évi
értékesítési pályázatra a kiírásnak megfelelõ ajánlat nem érkezett, az
1993. évi versengõ ajánlatkérésre egy ajánlat érkezett (SPI
Pharmaceuticals Los Angeles), de a befektetõ 1994. februárban
visszalépett. A társaság gazdasági helyzetének javítása érdekében 1994.
év végén a növényvédõszer profilhoz tartozó gyártási és szellemi
jogokat 1,9 milliárd Ft-ért értékesítették, mellyel átmenetileg a cég
pénzügyi konszolidációja megvalósult.
Az 1994. évet lezáró rendes közgyûlésen a tulajdonosok (ÁPV Rt., a
Tiszavasvári Önkormányzat és a Postabank Egészségügyi Holding Rt.) úgy
döntöttek, hogy az osztalék összegét - 1995. december 31-ig - sikeres
privatizáció esetén nem veszik fel. Az 1995. évi nyílt pályázatra
szintén egy ajánlat érkezett Torrent Pharmaceuticals Ltd. India, de ezt
a pályázatot az ÁPV Rt. Igazgatósága eredménytelennek nyilvánította.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága 1995. decemberében újra foglalkozott az
Alkaloida Rt. helyzetével tekintettel arra, hogy a sikertelen
privatizáció miatt a társaságot az osztalék fizetési kötelezettség
terhelte. A 423/95. (XII. 20.) Igazgatósági határozat - elõírta, hogy
készüljön elõterjesztés a társaság privatizációjáról; azaz
· február végéig nyilvános privatizációs pályázatot kell kiírni,
· döntött arról, hogy nem lesz privatizációs tanácsadó,
· valamint a jogi tanácsadót a PHARE listáról választják ki.
Az Igazgatóság döntésének megfelelõen az elõterjesztés elkészült,
melyet az ÁPV Rt. belsõ eljárási rendjének megfelelõen elõször a
Privatizációs Ágazati Bizottság tárgyalt, majd az ügyvezetés után az
Igazgatóság napirendjén szerepelt. Az Igazgatóság 145/1996. (III. 6.)
határozatával döntött arról, hogy az osztalék kifizettetését 1996.
december 31-ig elhalasztja, és meghatározta a privatizációs pályázat
keretében megoldandó, az ipari és kommunális hulladéklerakó telep
környezetvédelmi kérdését. Ezt követõen az Igazgatóság 1996. március
27-én döntött 191/1996-os határozatával a pályázat kiírása tárgyában. E
szerint az értékesítés nyilvános, egyfordulós pályázat keretében
történik, szakmai befektetõk részére, az értékesítendõ tulajdoni hányad
50,02 %, a befektetõnek vállalnia kell, hogy a társaság javára
visszautalt 20 % vételár részbõl az alaptõke egyidejû felemelésével
dolgozói részvényt bocsát ki. Lényeges eleme a határozatnak továbbá az
is, hogy a szerzõdés tartalmára és a klauzulákra vonatkozóan
meghatározta az ÁPV Rt. elvárásait. Az ÁPV Rt. mint tulajdonos vállalta
a környezetvédelmi hatóság határozatának megfelelõen a környezetvédelmi
rekonstrukció megvalósítását a privatizációs bevétel terhére. A
pályázati kiírás 1996. április 2-án jelent meg az Igazgatóság által
meghatározott lapokban. A pályázatot magyar nyelven kellett beadni
1996. június 5-ig.
A titkossági nyilatkozatot 20 érdeklõdõ írta alá és vette át a
részletes pályázati kiírást. Határidõre egy pályázat érkezett az ICN
Pharmaceuticals Incorporation részérõl. A pályázó a meghirdetett 2.431
millió Ft névértékû részvény ellenében 1.385,7 millió Ft vételárat
ajánlott, ugyanakkor vállalta, hogy a szerzõdéskötést követõ 90 napon
belül 1,8 milliárd Ft tõkeemelést hajt végre.
Az ÁPV Rt. Igazgatósága 652/1996. (VI. 26.) határozatával a pályázó
ajánlatát érvényesnek, a kiírt nyilvános egyfordulós pályázatot
eredményesnek minõsítette és meghatározta a szerzõdés fõbb
paramétereit.
Elfogadta az 57 %-os vételi árfolyamot, melyet a vevõ készpénzben, USD-
ben, egyösszegben fizet meg a szerzõdést követõ 30 napon belül.
Tudomásul vette az alaptõke emelésre vállalt vevõi kötelezettséget,
melynek teljesítése USD-ben történik. Meghatározta a dolgozói
részvények kibocsátásának feltételeit. Elõírta, hogy a szerzõdésben
rögzíteni kell a munkaerõ megtartásra vállalt kötelezettségeket,
nevezetesen az új tulajdonos a tulajdonba lépéstõl számított 3 éven
belül nem csökkenti a munkajogi állományi létszámot, a természetes
fogyást is beleértve évi 3 %-nál nagyobb mértékben. Ezen túl az ICN-nek
vállalnia kell az 1994. évi eredmény után járó 447,6 millió Ft osztalék
ÁPV Rt. részére történõ megfizetését 1996. december 31-ig.
Rögzíteni kell a szerzõdésben az ÁPV Rt. és a vevõ környezetvédelemmel
kapcsolatos kötelezettségeit.
Az Alkaloida kerítésen kívüli, de tulajdonában lévõ területen
közel 30 éven át 300 m3 szennyvíziszap és ma veszélyes hulladék
kategóriába tartozó anyagot halmozott fel földtakarás mellett.
A használat mindig a hatóság engedélyével és tudtával történt.
1989-ben az illetékes hatóság a gödrök további használatát
megtiltotta és kötelezte a gyárat azok felszámolására. A gyár a
szennyvíz bevezetését megszüntette és biztosította tisztítását.
Gazdasági helyzete azonban nem tette lehetõvé a gödrök
felszámolását, de kiépítette a figyelõ rendszert, amely
megalapozta egy rekonstrukciós tanulmány elkészítését.
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1996-ban
elkészítette az "Állami felelõsségi körbe tartozó tartós
környezet-károsodások, szennyezett területek kármentesítési
program"-ját, melyben kiemelt helyen szerepel az Alkaloida Rt.
veszélyes hulladéklerakó telepe. Tehát a környezetvédelmi
helyreállítás, állami feladat marad. Ezt az elõterjesztést a
Kormány 2205/1996. sz. határozatával elfogadta. A Geohidroterv
Kft. a megvalósításra tanulmányt és részletes költségvetést
adott. A költségvetést zártkörû pályázaton kiválasztott
Környezetvédelmi Kft.-vel auditáltatták. A szakvélemény szerint
a megoldás 1996. évi árakon 1,1 milliárd Ft ráfordítást igényel
és 3 év alatt valósítható meg. Az 1997. és 1998. évi ütem
aktualizált bekerülési költségével korrigálva a várható
összköltség 1,5 milliárd Ft-ra tehetõ.
Erre tekintettel hirdette meg úgy a pályázatot az ÁPV Rt., hogy
kötelezettséget vállalt arra, hogy a befolyt vételárból maximum
1,1 milliárd Ft-ot elkülönített számlán tart, melybõl
számlákkal igazoltan, az ÁPV Rt. szakértõje által elfogadott
részteljesítések arányában teljesít kifizetéseket.
Ezzel a megoldással a Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium egyetértett.
A vevõ kötelezettséget vállal a környezetvédelmi rekonstrukcióra
vonatkozó vállalkozási szerzõdés - Értékelõ Bizottság által
kiválasztott vállalkozóval való - megkötésére. A vevõ tudomásul veszi,
hogy az elkülönített összegen felül az ÁPV Rt. semmilyen szavatosságot
vagy garanciát nem vállal a környezetvédelmi helyreállítással
kapcsolatban.
A vevõnek azt is vállalnia kell, hogy a szerzõdés aláírásának idõpontja
elõtti állapotra hivatkozással semmilyen kártérítési, szavatossági,
jótállási igényt nem támaszthat.
Az Alkaloida Vegyészeti Gyár privatizációjára vonatkozó adás-vételi
szerzõdést 1996. augusztus 30-án, az Igazgatóság által meghatározott
tartalommal aláírták.
A privatizáció eredményeként, a tõkeemelést is figyelembe véve a
társaság jegyzett tõkéje 4.860 millió Ft-ról 6.660 millió Ft-ra, a
dolgozói részvények kibocsátásával további 300 millió Ft-tal növekedve
6.960 millió Ft-ra emelkedett. Az új tulajdonos részesedése a
tõkeemelést követõen 61,3 %-ra módosult, az ÁPV Rt. részaránya pedig 25
%+1 szavazat lett.
Megoldódott a régóta húzódó környezetvédelmi feladat finanszírozási
problémája.
Az ICN Pharmaceuticals, INC, amely 1995-ben négy leányvállalatának
egyesülésével jött létre 57 %-os árfolyamon megvásárolt egy jól mûködõ,
40 szabadalommal - melyek döntõ többsége 2000. után jár le - közel 20
licenc szerzõdéssel rendelkezõ társaságot. E gyógyszergyár rendelkezik
Magyarországon a kábítószerek és pszichotrop anyagok elõállításának és
forgalmazásának jogosítványával. E tevékenység kizárólagos
gyakorlásának jogát 1993-ban kapta meg 35 évre, 2028. december 31-ig.
Az ÁPV Rt. a privatizáció lebonyolítását szakszerûen és szabályosan
végezte. A tranzakció jól elõkészített volt, a cég gazdasági
helyzetével érdemben foglalkoztak, a döntéshozók elé terjesztett
dokumentumok minden lényeges információt tartalmaztak, és ez segítette
elõ a zökkenõmentes lebonyolítást. A privatizáció végrehajtásáról az
összefoglaló emlékeztetõ még nem készült el, összeállítása folyamatban
van.
MÓDOSÍTÓ JEGYZÉK
Érték: millió Ft-ban
Sorszám Társaság Cél Korm.jog ÁPV Rt. Összes
jog.
20 Borsodi reorgan. (nettó) 12.954,0 0 12.954
Nem viszterh. reorg. kifizetés 16.410,5 983,9 17.394,4
ebbõl Borsodi reorg. 12.954 0 12.954,0
33 Ganz Acélszerk. Gy. tulajdonosi 0 300,0 300,0
hitel
Visszterhes tulajdonosi hitel 0 1.684,5 1.684,5
Reorganizáció összesen. 16.410,5 2.668,4 19.078,9
ebbõl: Borsodi 12.954,0 0 12.954,0
reorganizáció
egyéb 3.457,0 2.668,4 6.125,4
reorganizáció
Összesítés: nettó reorganizáció ráfordítás 19.078,9 millió Ft
ÁFA 1,0 millió Ft
Visszafizetett kölcsön 996,0 millió Ft
Összesen (bttó): 20.075,9 millió Ft
ÁPV RT. TÖRVENYEKBIL ADODO FIZETESI KÖTELEZETTSEGEI ES
KÖTELEZETTSEGVALLALASAI
(DEFINICIOK ES JOGI HATTER)
I. A költségvetési törvényben meghatározott fizetési kötelezettségek
Közvetlen költségvetési befizetés
Állami vagyon utáni részesedés
Különbözõ alapokra, feladatokra történõ befizetések
Agrár reorganizációs kamattámogatás
Tartalék feltöltés
Törvényi háttér a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló
törvény.
II. Privatizációhoz és vagyonkezeléshez kapcsolódó kötelezettségek
1. Szavatosságvállalások a privatizációs szerzõdésekben.
· A jog szavatosság helytállási kötelezettség azért, hogy az
értékesített vagyon jogi szempontból "hiánymentes", a tulajdonnal
való rendelkezési jog nem korlátozott, a vagyon per és tehermentes.
· Kereskedelmi (kellék) szavatosságvállalások. A társaság állapotára
vonatkozó különbözõ kötelezettségvállalások (pl. az
alaptevékenységgel összefüggõ szerzõdések, pénzügyi, adóügyi, a
mérlegben szereplõ vagyontárgyak tulajdonjoga stb.), kivéve a
környezetvédelmi szavatosságokat. Ezen szavatosságvállalások
idõtartama átlagosan 18 hónap, kivéve az adóügyeket, amikor 5 év.
· Környezetvédelmi szavatosságvállalások. E kötelezettségek idõtartama
- ÁPV Rt. gyakorlata szerint - 3 év, felsõ korlát a vételár 10-25 %-a
között alakul.
2. A társaságok részére hitelfelvételekhez, kötvénykibocsátáshoz
kapcsolódó garanciavállalások.
3. A vagyonelvonáshoz kapcsolódó kezességvállalások
Törvény szabályozza a mértékét. A kezesi felelõsség mértéke =
(az elvont vagyon elvonáskori értéke/elvonáskori eszköz
fõösszeg)
X elvonáskori idegen források
(a törvényi szabályozásból adódó számítási mód).
A törvényi háttér a privatizációs és a vagyonkezeléshez kapcsolódó
szavatosság, illetve garanciavállalások esetében az 1992. évi LIV.
törvény 17. § (1) bekezdése (ÁVÜ által vállalt régebbi
kötelezettségeknél is pénzügyminiszteri egyetértést kellett kérni),
majd az 1995. évi XXXIX. (privatizációs) törvény 23. § (3) bekezdése
(az ÁPV Rt. kezességvállalási, vagy szavatossági felelõsséget
eredményezõ döntését megelõzõen köteles a pénzügyminiszter egyetértését
megszerezni, értékhatárra való tekintet nélkül).
A vagyonelvonáshoz fûzõdõ kezességvállalás mértékét az 1990. évi VII.,
majd az 1992. évi LIV. törvény szabályozása alapján állapították meg.
Az 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdése szerint a Vagyonügynökség
az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól vagyon
vonhat el, az elvont eszköz nyilvántartás szerinti értékével azonos
saját tõke összegének egyidejû csökkentésével. Az elvonás idõpontjában
fennállt tartozásokért, az elvont vagyon erejéig és annak arányában, a
Vagyonügynökség kezesként felel. A (2) bekezdés szerint az elvonás
folytán a hitelezõket ért kárért a Vagyonügynökség tartozik
felelõsséggel.
III. A helyi önkormányzatoknak törvény alapján járó vagyon átadás,
valamint készpénzfizetési kötelezettségek
1. A belterületi föld értéke utáni kötelezettségek
Az 1989. évi XIII. törvény 21. § (2) bekezdése szerint az átalakuló
vállalat vagyonmérlegében szereplõ belterületi föld értékének megfelelõ
üzletrész (részvény) a föld fekvése szerinti önkormányzat illeti meg.
Az 1992. évi LIV. törvény 42. § (1)-(2) bekezdése alapján a
privatizációs bevételbõl (készpénzben), a belterületi föld és a
vállalati vagyonmérleg fõösszeg arányának megfelelõen részesedik a
saját tõkébõl az érintett önkormányzat.
2. A tanácsi alapítású állami vállalatok esetén a helyi önkormányzatnak
járó részesedés
A privatizációs szervezet által történõ értékesítés bevételébõl a
mindenkori éves állami költségvetési törvényben meghatározott mértékû
részesedés illeti meg az alapítói jogot gyakorló települési, illetve
megyei önkormányzatot.
3. A közmûvet üzemeltetõ gazdasági társaságok vagyonából járó vagyon-
részek
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek - az 1995.
évi LXX. törvénnyel - megállapított 107/A §-a szerint villamos közmû
esetén a társaság állami tulajdonú vagyonrészének 25 %-a, gázközmû
esetén a társaság ugyanilyen vagyonának 40 %-a a szolgáltatásba
bekapcsolt települési önkormányzatot illeti meg.
IV. Társaságnak járó 20 %-os privatizációs ellenérték hányad
Az 1989. évi XIII. (átalakulási) törvény 21. § (1) és (4) bekezdése,
majd az 1995. évi XXXIX. törvény 71. §-a alapján a vállalati tanács,
illetve a dolgozók közgyûlése általános vezetésével mûködõ
("önigazgató") állami vállalatnak a vagyonmérlegben megjelölt vállalati
vagyonra esõ üzletrészeit az állami vagyonkezelõ értékesíti. Az
ellenérték 20 %-a a társaságot illeti meg. Az ellenérték az alaptõkén
felüli vagyont növeli. Az átalakulási törvény 21. § (4) bekezdése
dolgozói részvény kibocsátást írt elõ.
V. Egyéb fizetési és vagyonátadási kötelezettségek
A társadalombiztosítási önkormányzatokat az 1995. évi LXXIII. törvény
alapján 56-65 milliárd Ft vagyon illeti meg.
Az adóskonszolidáció keretében a Pénzügyminisztérium által a bankoktól
kivásárolt, egyes cégekkel szembeni követeléseket a vagyonkezelõkre
engedményezte a minisztérium. Emiatt az ÁPV Rt.-nek a PM felé
meghatározott arányú fizetési kötelezettsége van, amit a privatizációs
bevételekbõl teljesít.
A MÁV Rt. TB felé kormányhatározatok alapján a Budapest-Dunapart
ingatlan elvonása fejében vagyonportfólió átadási kötelezettsége van az
ÁPV Rt.-nek.
Az 1993. évi LXXVII. tv. és az 1996. évi LXXVIII. tv. alapján alakult
kisebbségi önkormányzatokat MOL részvényben meghatározott vagyon illeti
meg. (Az összes kötelezettség 0,3 milliárd Ft volt, amibõl 1996. év
végén 0,2 milliárd Ft tartozás még fennállt; ezt 1997. június 30-ig
teljesítették.)
Az 1992. évi XXXVIII. törvény (ÁHT)
alrendszereihez kapcsolódó készpénz kiadások 1996-ban
millió Ft-ban
A. Költségvetés részére történõ közvetlen
befizetések
- Privatizációs bevételbõl 192.000
- Osztalék áll. vagyonrészesedésbõl 10.000
- Közvetlen (PM) deviza bevétel 14.882
- E hitel befizetés 2. 439
Összesen 219.321
B. Központi alapokba történõ befizetések
- Foglalkoztatási Alap 7.000
- Környezetvédelmi Alap 1.000
- Területfejlesztési Alap 5.000
Összesen: 13.000
Eleje Honlap