Írásbeli választ igénylõ kérdés!
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 91. § (1) bekezdése alapján az alábbi
írásbeli kérdést kívánom feltenni Kiss Péter munkaügyi
miniszter úrnak az Ercsiben kialakuló munkanélküliséggel
kapcsolatban:
Mi lesz az Ercsi Cukorgyár dolgozóival?
Tisztelt Miniszter Úr!
Ismeretes, hogy a német érdekeltségû osztrák Agrana
Internacional AG, miután tavaly szerzett a Magyar Cukor Rt-ben
többségi tulajdont, most eladja a hozzá tartozó sarkadi és
mezõhegyesi gyárat. Ennél súlyosabb döntés, hogy az ercsi gyár
mûködtetését december 31-ével végleg leállítják - és tudvalevõ,
hogy más gyárak esetében szintén gyármegszüntetést terveznek. Az
ok természetesen a veszteséges termelés, de a közhangulatra
jellemzõ, hogy az emberek azért felteszik a kérdést: miért
értékesítették a cukorgyárat, ha utána bezárják?
Elsõ pillantásra talán nem tûnik nagyon súlyosnak a
kialakulóban lévõ helyzet, hiszen Fejér megyét általában - fõleg
Székesfehérvár miatt - jól fejlõdõ területnek tartják, a megyén
belül Ercsi pedig nem számított eddig szegény községnek Korábban
több jelentõs jövedelmi forrása volt a helyi termelésbõl
(mezõgazdasági nagyüzemek, MOL-üzem, az Ercsi Cukorgyár utáni
iparûzési és építmény-adók). Ezek a termelõ egységek azonban
mind megszûntek vagy megszûnõben vannak.
Különösen súlyos helyzet alakul ki a cukorgyári
lakótelepen, ahol a magánosítás során részvényekhez jutottak
sokan, majd ezeket a részvényeket felhasználták a kolónia
területén fekvõ lakásuk megvételére, sõt ennek érdekében el is
adósodtak. Most elvesztik állásukat. Lakásuk oda köti õket, ahol
nincs munkájuk, s lakásukat sem tudják így megtartani.
Mit jelent ez az önkormányzat számára?
Rohamosan növekvõ munkanélküliséget, bevételkiesést,
fokozódó ellátási gondokat, újabb ellátásra és a közmûellátásba
való bekapcsolásra szoruló településrészt.
És akkor még nem szóltam a folyamat társadalmi hatásáról.
Egy többnemzedékes munkakultúra kiirtásáról, a gyökértelenné
váló emberek között pusztító lelki zavarokról, a növekvõ -
megélhetésinek is becézett - bûnözésrõl.
Amiért azonban a Tisztelt Miniszter Úr figyelmébe
ajánlom az ercsi helyzetet, az az önkormányzat levele, amelyet
két miniszternek is elküldött. S a levél kérdéseket tesz fel a
helyzet tisztázása érdekében és segítséget kér. S teszi ezt
olyan indoklással is, amely a társadalmi összetartozás, a
nemzetben gondolkozás érzésének szép bizonyítéka, amikor így
zárja a levelét az azóta lemondott polgármester: "Egyúttal
szeretnénk a figyelmet felkelteni, hogy a még bezárás elõtti
cukorgyárak dolgozói önkormányzatai ne jussanak a mieink
sorsára."
Az ercsi önkormányzat levelében - talán nem véletlen,
hogy a polgármester lemondott és már jegyzõje sincs Ercsinek -
azonban utalás történik arra, hogy a gyárterület mint ipari
park mûködhetne a továbbiakban, s a tulajdonos nem zárkózna el
az értékesítéstõl. Ugyanis a felszámolás alá kerülõ területen
még mindig van mûködtethetõ - bár úgy látszik: pusztulásra
ítélt - vagyon. Ott van a gyár vízellátó hálózata, a vasúti
rácsatlakozás, a csatornázás, a villany- és gázvezeték-
rendszer, a gõztermelõ rendszer, a technológiai épületcsoport, a
karbantartó és segédüzemi létesítménysor, ott van számos raktár,
stb. Pedig ennyibõl is látható, hogy mindez, de elsõsorban a
most leállt mûveleti gépsorok és a még együttlévõ szakmai tudás
lehetõvé tenné esetleg más, akár sokcélú gyáripari tevékenység
kialakítását jelentõsebb költségek nélkül. A gyár
infrasrtuktúrájára rákapcsolódhatnának egyéb vállalkozások a
földrajzi környezetbõl.
Ezért kérem, Tisztelt Miniszter Úr, hogy szíveskedjék a
kérdéssel és szempontból foglalkozni - esetleg az eddigieken túl
az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium
szakértõivel is konzultálni -, és megvizsgálni, hogyan lehetne a
község és az ott élõ közösség súlyos gondjain enyhíteni,
tanáccsal és kapcsolatteremtéssel segíteni egy új termelési
szerkezet kialakításában és a hirtelen súlyossá váló
foglalkoztatási gondok enyhítésében.
Budapest, 1997. december 8.
Válaszát várva tisztelettel üdvözli
Dr. Kelemen András
MDF
Eleje Honlap