ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Képviselõi önálló indítvány!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök úr!
Az alábbi országgyûlési határozati javaslatot nyújtom be az Országgyûlés
Házszabályának módosítására:
1998. évi sz. országgyûlési határozat
a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló
46/1994. (IX. 30.) országgyûlési határozat módosításáról
Az Országgyûlés az Alkotmány 68. §-ával, továbbá a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 20. §-ában foglalt
rendelkezésekkel összhangban, biztosítandó a magyarországi nemzeti és etnikai
kisebbségek legitim képviselõinek részvételét a Magyar Országgyûlés
munkájában, az Országgyûlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30)
országgyûlési határozatot (a továbbiakban: Házszabály) a következõ
határozattal módosítja:
1. §
(1) A Házszabály 45. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"45. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke,
a Legfelsõbb Bíróság elnöke, a legfõbb ügyész, az országgyûlési biztos, az
Állami Számvevõszék elnöke, az országos kisebbségi önkormányzat elnöke,
továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyûlési vitája során az
Országgyûlés elõtt beszámolásra kötelezett részt vehet és felszólalhat az
Országgyûlés ülésén."
(2) A Házszabály 45. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(5) Az Országgyûlés az (1) bekezdésben felsorolt személyeket - a köztársasági
elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke és az országos
kisebbségi önkormányzat elnöke kivételével - kötelezheti az Országgyûlés
ülésén való megjelenésre.
2. §
(1) A Házszabály 50. § (3) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"A vitában elsõként jelentkezett független képviselõnek és elsõ országos
kisebbségi önkormányzati elnöknek valamennyi képviselõcsoport szólásra
jelentkezõ elsõ felszólalóját követõen, a második független képviselõnek
illetve országos kisebbségi önkormányzati elnöknek a képviselõcsoportok
második felszólalóját követõen kell szót adni."
(2) A Házszabály 50. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából
bármelyik képviselõ vagy az országos kisebbségi önkormányzat elnöke kétperces
hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi."
3. §
A Házszabály 51. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az
(1) bekezdésben meghatározott módon - bármely képviselõ vagy országos
kisebbségi önkormányzat elnöke felszólalásra jelentkezhet."
4. §
A Házszabály 52. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintõen bármelyik
képviselõ vagy bármely országos kisebbségi önkormányzat elnöke bármikor, három
percre szót kérhet és ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat
elhangzása után képviselõcsoportonként legfeljebb egy képviselõ, továbbá az
elsõként szólásra jelentkezõ független képviselõ és az elsõként szólásra
jelentkezõ országos kisebbségi önkormányzati elnök hozzászólása
engedélyezhetõ, egyébként az Országgyûlés vita nélkül határoz."
5. §
A Házszabály 53. § (3) bekezdése (d) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
"d) a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselõk között az idõkeret felét a
képviselõcsoportok között egyenlõen, a másik felét - az ellenzéki képviselõk
közé számítva a független képviselõket és az országos kisebbségi
önkormányzatok elnökeit is - a képviselõk számával arányosan kell felosztani,
csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva;"
6. §
A Házszabály 68. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A bizottsági ülésen az elõterjesztõ és a tárgyalt napirendi ponthoz
módosító javaslatot (kapcsolódó módosító javaslatot) benyújtó képviselõ
illetve országos kisebbségi önkormányzati elnök tanácskozási joggal vehet
részt. Más képviselõ vagy országos kisebbségi önkormányzati elnök számára a
bizottság
szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat. Tanácskozási joggal vehet részt az
országos kisebbségi önkormányzat elnöke az Országgyûlés alkotmányügyi,
költségvetési, valamint emberjogi és kisebbségi kérdésekkel foglalkozó
bizottságának ülésein, ha azok a kisebbségek ügyeivel foglalkozó napirendi
pontot tárgyalnak."
7. §
(1) A Házszabály 85. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Törvényjavaslatot
a) a köztársasági elnök,
b) a Kormány,
c) az országgyûlési bizottság,
d) a képviselõ,
e) az országos kisebbségi önkormányzat elnöke
nyújthat be."
(2) A Házszabály 88. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Nyilatkozat-tervezetet a 85. § (2) bekezdésének (b)-(e) pontjában
felsoroltak terjeszthetnek elõ."
8. §
A Házszabály 91. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az országgyûlési képviselõ és az országos kisebbségi önkormányzat elnöke
az Alkotmányban meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben -
felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be."
9. §
A Házszabály 94. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikai
nyilatkozat-tervezethez az Országgyûlés bizottsága, az országgyûlési képviselõ
és az országos kisebbségi önkormányzat elnöke - a Házszabályban meghatározott
kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be."
10. §
(1) A Házszabály 98. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A képviselõ illetve az országos kisebbségi önkormányzat elnöke által
benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyûlés
tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja."
(2) A Házszabály 98. § (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi szöveg
lép:
"(4) A képviselõ vagy országos kisebbségi önkormányzat elnöke által benyújtott
törvényjavaslatot az Országgyûlés elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely
harminc napon belül - ha a képviselõ illetve országos kisebbségi önkormányzat
elnöke sürgõs tárgyalást kért, nyolc napon belül - határoz az indítvány
tárgysorozatba vételérõl."
11. §
A Házszabály 101. § (3) bekezdése harmadik mondata helyébe az alábbi szöveg
lép:
"Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett
bizottság elnöke (elõadója), majd a képviselõcsoportok tagjai, s ezt követõen
a független képviselõk és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei
szólalhatnak fel."
12. §
A Házszabály 118. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
"c) kérdés esetében a képviselõnek illetve az országos kisebbségi önkormányzat
elnökének viszontválaszra nincs joga, és az Országgyûlés a válasz
elfogadásáról nem határoz;"
13. §
Ez az országgyûlési határozat a kihirdetését követõ országgyûlési
képviselõválasztás nyomán megalakuló Országgyûlés megalakulásakor lép
hatályba.
I n d o k o l á s
Általános indokolás
Az 1994 júliusában elfogadott kormányprogram kimondja: "A kormány az
érintettekkel egyeztetve meg kívánja teremteni azt az intézményes formát,
amely az alkotmánnyal összhangban lehetõvé teszi a kisebbségek legitim
képviselõinek bekapcsolódását az Országgyûlés munkájába." A kormány által
T/5233.. számon benyújtott törvényjavaslat ezt kisebbségi országgyûlési
képviselõk választásával próbálja megoldani. Az e törvényjavaslatban foglalt
megoldás azonban aligha felel meg a magyar választási rendszer - és általában
a modern demokráciák választási rendszereinek - alkotmányos alapelveinek és a
parlamentarizmus mûködési elveinek. Indokolt ezért más, az Országgyûlés
szerkezetét nem érintõ megoldást találni. A javaslat ilyen megoldással
szolgál: az Országgyûlés Házszabályába iktat olyan, egymással összefüggõ
rendelkezéseket, amelyek lehetõvé teszik, hogy a kisebbségek legitim
képviselõi, az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei intézményesen részt
vehessenek az Országgyûlés munkájában: jelen lehessenek az Országgyûlés és az
országgyûlési bizottságok ülésein, az országgyûlési képviselõkhöz hasonló
módon ott felszólalhassanak, önálló indítványokat és módosító javaslatokat
nyújthassanak be, kérdéseket intézhessenek mindazokhoz, akikhez a képviselõk
kérdéseket intézhetnek. Megvalósul tehát az a követelmény, hogy a kisebbségi
szempontok, problémák az Országgyûlés nyilvánossága elõtt hangot kapjanak.
Ugyanakkor az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei nem országgyûlési
képviselõk, nem szavaznak az Országgyûlésben, nem tagjai a bizottságoknak, nem
interpellálhatják a kormány tagjait és az Alkotmányban rmeghatározott további
tisztségviselõket. Megjelenésük az Országgyûlésben így nem érinti az
Országgyûlés létszámát, a pártok és frakciók Országgyûlésen belüli arányait,
az országgyûlési döntéshozatalt. Így sem a kormány, sem a pártok nem
érdekeltek abban, hogy megnyerjék maguknak a kisebbségeket képviselõ személyek
jóindulatát, támogatását.
Az 1. §-hoz
A javaslat az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeit is felveszi azok
közé, akik részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyûlés ülésein.
A 2. §-hoz
A javaslat szabályozza, hogy az Országgyûlés vitáiban az országos kisebbségi
önkormányzatok elnökei a frakciók szónokai és a független képviselõk után,
körökben kaphatnak szót.
A 3. §-hoz
A javaslat az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei számára a
képviselõkhöz hasonlóan biztosítja a napirend utáni felszólalás jogát.
Napirend elõtt nem szólalhatnak fel, hiszen napirend elõtt a képviselõk sem,
hanem csak a képviselõcsoportok vezetõi szólalhatnak fel.
A 4. §-hoz
A javaslat az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei számára biztosítja az
ügyrendi javaslattétel jogát, valamint a részvétel lehetõségét az ügyrendi
vitában.
Az 5. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy idõkeretes tárgyalás esetén az országos kisebbségi
önkormányzatok elnökeinek beszédidejét a független képviselõk beszédidejéhez
hasonlóan kell számításba venni.
A 6. §-hoz
A javaslat lehetõvé teszi, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei
a nem bizottsági tag képviselõkhöz hasonlóan vehessenek részt a bizottságok
ülésein, továbbá tanácskozási joggal vehessenek részt az alkotmányügyi,
költségvetési és emberjogi és kisebbségi bizottság ülésein, ha azok kisebbségi
ügyeket tárgyalnak.
A 7. §-hoz
A javaslat lehetõvé teszi, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei
törvényjavaslatot, országgyûlési határozati javaslatot és politikai
nyilatkozat-tervezetet terjeszthessenek az Országgyûlés elé.
A 8. §-hoz
A javaslat lehetõvé teszi, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei
a képviselõkhöz hasonlóan az Alkotmányban meghatározottaknak kérdést
tehessenek fel.
A 9. §-hoz
A javaslat lehetõvé teszi, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei
az indítványokhoz módosító javaslatokat nyújtsanak be.
A 10-12. §-hoz
A javaslat a korábbi módosításokat vezeti végig a Házszabály egyes
rendelkezésein.
A 13. §-hoz
A javaslat a házszabály-módosítás hatályba lépésérõl oly módon intézkedik,
hogy azt a következõ Országgyûlés megalakulásához köti.
Budapest, 1998. január 15.
Bauer Tamás
SZDSZ
Eleje Honlap