MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5388.. számú
törvényjavaslat
a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1998. január
1998. évi ........ törvény
a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény módosításáról
Az Országgyûlés a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a
tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt az alábbiak szerint módosítja:
1. §
A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 44. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"44. § (1) A biztosító köteles a biztosító intézetekrõl és a biztosítási
tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú melléklete "A" részének
3-12. pontjaiban, valamint a "B" részének b/-e/ alpontjaiban meghatározott
biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1 %-át hozzájárulás címén -
a hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok tûzoltási és mûszaki mentéshez
szükséges technikai eszközei, felszerelései fejlesztésének céljára - a
központi költségvetésbe befizetni.
(2) A tûzvédelmi bírságból származó bevételek is kizárólag az (1) bekezdésben
meghatározott célokra használhatók fel."
2. §
A Ttv. 47. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy)
"a) a tûzvédelmi bírság, valamint e törvény 44. §-a alapján fizetendõ
hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, valamint felhasználásának és
ellenõrzésének módját a pénzügyminiszterrel;"
(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)
- 2 -
3. §
E törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
- 3 -
INDOKOLÁS
a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.
évi XXXI. törvény - abból kiindulva, hogy a tûzkárok csökkentésében, valamint
a mûszaki mentések gyors és eredményes végrehajtásában a biztosítók anyagilag
közvetlenül érdekeltek - úgy rendelkezett, hogy a vagyonbiztosítás címén a
biztosítókhoz befolyt díjak
1%-a a hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok tûzoltási és mûszaki mentéshez
szükséges technikai eszközeinek, felszereléseinek beszerzésére, fejlesztésére
használható fel.
A Magyar Biztosítók Szövetsége az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a törvény
vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság 44/1997.
(IX.19.) AB határozatával - arra figyelemmel, hogy törvény nem állapított meg
a biztosító számára fizetési kötelezettséget, nem határozta meg a fizetés
jogcímét és nem tartalmazta az érintett biztosítási ágazatok körét - helyt
adott az indítványnak, és megsemmisítette a törvény 44. §-ának, valamint az
abban foglaltak végrehajtására kiadandó felhatalmazást tartalmazó 47. § (6)
bekezdés a) pontjának vonatkozó részeit.
Az Alkotmánybíróság nem azt az elvet kifogásolta, hogy a biztosító járuljon
hozzá a tûzoltóság fejlesztéséhez, hanem a szabályozási megoldást találta
hiányosnak, indokolt, hogy ezek pótlásával a törvényalkotó szándéka
maradéktalanul megvalósuljon.
A törvényjavaslat 1.§-a a tûzvédelmi törvény 44. §-a helyébe új szakaszt
léptet, amely meghatározza a biztosító fizetési kötelezettségét, az érintett
biztosítási ágazatokat, továbbá azt, hogy a fizetési kötelezettség
hozzájárulásnak minõsül. Rendelkezik arról is, hogy ezt az összeget a
költségvetésbe kell befizetni, és a felhasználásra vonatkozóan kimondja, hogy
azt csak a hivatásos és az önkéntes tûzoltóság technikai eszközeinek,
felszereléseinek beszerzésére és fejlesztésére lehet fordítani. A befizetési
kötelezettség mértékét a törvényjavaslat a korábbi szabályozásnak megfelelõen
1 %-ban határozza meg.
- 4 -
A javasolt megoldás nem példa nélkül álló, hasonló mûködik Németországban,
Ausztriában, Szlovéniában és más európai országokban, de a II. világháborút
megelõzõen Magyarországon is volt ilyen gyakorlat.
A hozzájárulás elõírásával nem a tûzoltóság, illetve a tûzoltóságot fenntartó
több mint száz önkormányzat forrásainak bõvítése, hanem elsõdlegesen a
tûzoltóság által végzett mûszaki mentések ellátásához szükséges feltételek
fokozatos megteremtése, a kár mérséklésében nyilvánvalóan érdekelt biztosítók
bevonása a cél.
A tûzoltóság beavatkozásainak száma évrõl évre nõ. Az összes eseményeken belül
60-65 %-ot a tûz, 20-28 %-os arányt a mûszaki mentés képvisel. Az utóbbiak
közel egyharmada a közúti baleseteknél történõ közremûködés.
A törvényjavaslat 2.§-a felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a tûzvédelmi
bírság, valamint a biztosítók által fizetendõ hozzájárulások befizetési és
elszámolási rendjét, illetve ezen összegek felhasználásának módját, illetõleg
ennek ellenõrzését a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg.
A törvényjavaslat 3. §-a értelmében a módosítás 1999. január 1-én lép
hatályba. Ez a megoldás lehetõséget ad arra, hogy a biztosítók 1998-ban ennek
megfelelõen tervezzék költségeiket, és a törvénymódosításból adódó
kötelezettségeiket teljesíteni tudják.
Eleje Honlap