MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5388.. számú

törvényjavaslat

a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.

évi XXXI. törvény módosításáról

Elõadó: Kuncze Gábor

belügyminiszter

Budapest, 1998. január

1998. évi ........ törvény

a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.

évi XXXI. törvény módosításáról

Az Országgyûlés a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a

tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt az alábbiak szerint módosítja:

1. §

A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.

évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 44. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"44. § (1) A biztosító köteles a biztosító intézetekrõl és a biztosítási

tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú melléklete "A" részének

3-12. pontjaiban, valamint a "B" részének b/-e/ alpontjaiban meghatározott

biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1 %-át hozzájárulás címén -

a hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok tûzoltási és mûszaki mentéshez

szükséges technikai eszközei, felszerelései fejlesztésének céljára - a

központi költségvetésbe befizetni.

(2) A tûzvédelmi bírságból származó bevételek is kizárólag az (1) bekezdésben

meghatározott célokra használhatók fel."

2. §

A Ttv. 47. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy)

"a) a tûzvédelmi bírság, valamint e törvény 44. §-a alapján fizetendõ

hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, valamint felhasználásának és

ellenõrzésének módját a pénzügyminiszterrel;"

(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)

- 2 -

3. §

E törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.

- 3 -

INDOKOLÁS

a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.

évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz

A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.

évi XXXI. törvény - abból kiindulva, hogy a tûzkárok csökkentésében, valamint

a mûszaki mentések gyors és eredményes végrehajtásában a biztosítók anyagilag

közvetlenül érdekeltek - úgy rendelkezett, hogy a vagyonbiztosítás címén a

biztosítókhoz befolyt díjak

1%-a a hivatásos és az önkéntes tûzoltóságok tûzoltási és mûszaki mentéshez

szükséges technikai eszközeinek, felszereléseinek beszerzésére, fejlesztésére

használható fel.

A Magyar Biztosítók Szövetsége az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a törvény

vonatkozó rendelkezéseinek megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság 44/1997.

(IX.19.) AB határozatával - arra figyelemmel, hogy törvény nem állapított meg

a biztosító számára fizetési kötelezettséget, nem határozta meg a fizetés

jogcímét és nem tartalmazta az érintett biztosítási ágazatok körét - helyt

adott az indítványnak, és megsemmisítette a törvény 44. §-ának, valamint az

abban foglaltak végrehajtására kiadandó felhatalmazást tartalmazó 47. § (6)

bekezdés a) pontjának vonatkozó részeit.

Az Alkotmánybíróság nem azt az elvet kifogásolta, hogy a biztosító járuljon

hozzá a tûzoltóság fejlesztéséhez, hanem a szabályozási megoldást találta

hiányosnak, indokolt, hogy ezek pótlásával a törvényalkotó szándéka

maradéktalanul megvalósuljon.

A törvényjavaslat 1.§-a a tûzvédelmi törvény 44. §-a helyébe új szakaszt

léptet, amely meghatározza a biztosító fizetési kötelezettségét, az érintett

biztosítási ágazatokat, továbbá azt, hogy a fizetési kötelezettség

hozzájárulásnak minõsül. Rendelkezik arról is, hogy ezt az összeget a

költségvetésbe kell befizetni, és a felhasználásra vonatkozóan kimondja, hogy

azt csak a hivatásos és az önkéntes tûzoltóság technikai eszközeinek,

felszereléseinek beszerzésére és fejlesztésére lehet fordítani. A befizetési

kötelezettség mértékét a törvényjavaslat a korábbi szabályozásnak megfelelõen

1 %-ban határozza meg.

- 4 -

A javasolt megoldás nem példa nélkül álló, hasonló mûködik Németországban,

Ausztriában, Szlovéniában és más európai országokban, de a II. világháborút

megelõzõen Magyarországon is volt ilyen gyakorlat.

A hozzájárulás elõírásával nem a tûzoltóság, illetve a tûzoltóságot fenntartó

több mint száz önkormányzat forrásainak bõvítése, hanem elsõdlegesen a

tûzoltóság által végzett mûszaki mentések ellátásához szükséges feltételek

fokozatos megteremtése, a kár mérséklésében nyilvánvalóan érdekelt biztosítók

bevonása a cél.

A tûzoltóság beavatkozásainak száma évrõl évre nõ. Az összes eseményeken belül

60-65 %-ot a tûz, 20-28 %-os arányt a mûszaki mentés képvisel. Az utóbbiak

közel egyharmada a közúti baleseteknél történõ közremûködés.

A törvényjavaslat 2.§-a felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a tûzvédelmi

bírság, valamint a biztosítók által fizetendõ hozzájárulások befizetési és

elszámolási rendjét, illetve ezen összegek felhasználásának módját, illetõleg

ennek ellenõrzését a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg.

A törvényjavaslat 3. §-a értelmében a módosítás 1999. január 1-én lép

hatályba. Ez a megoldás lehetõséget ad arra, hogy a biztosítók 1998-ban ennek

megfelelõen tervezzék költségeiket, és a törvénymódosításból adódó

kötelezettségeiket teljesíteni tudják.

Eleje Honlap