MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ÚJ VÁLTOZAT
a T/5233.. sz. törvényjavaslat
helyett
T/ 5390. számú
törvényjavaslat
az országgyûlési képviselõk választásáról szóló
1989. évi XXXIV. törvény módosításáról
Elõadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1998. január
1998. évi ........ törvény
az országgyûlési képviselõk választásáról szóló
1989. évi XXXIV. törvény módosításáról
1.§
(1) Az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az országgyûlési képviselõk száma - a nemzeti és etnikai kisebbségek (a
továbbiakban: kisebbségek) országos listáiról (a továbbiakban: kisebbségi
lista) megválasztott képviselõk nélkül háromszáznyolcvanhat."
(2) A Vjt. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"A kisebbségi listákról megválasztott országgyûlési képviselõk száma
legfeljebb tizenhárom."
2.§
A Vjt. a következõ 5/A. §-sal egészül ki:
" 5/A. § (1) Kisebbségi listát állíthatnak az országos kisebbségi
önkormányzatok. Az országos kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezõ
kisebbségek bíróság által bejegyzett országos szervezetei akkor állíthatnak
kisebbségi listát, ha legalább ezer választópolgárnak az aláírásával
hitelesített ajánlást összegyûjtenek. Egy azonos kisebbséghez tartozó több
országos szervezet közül az állíthat kisebbségi listát, amely az Országos
Választási Bizottsághoz több érvényes ajánlást nyújt be. Azonos számú ajánlás
esetén sorsolás dönt.
(2) Egy választópolgár csak egy kisebbségi listát ajánlhat. Ajánlást az
Országos Választási Bizottság által hitelesített, a listán szereplõ, jelöltnek
ajánlott választópolgárok nevét is tartalmazó ajánlási íveken lehet gyûjteni.
Az aláírásgyûjtésre a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzatok, illetõleg szervezetek (a
továbbiakban: kisebbségi jelölõ szervezet) közösen is állíthatnak kisebbségi
listát, továbbá listáikat kapcsolhatják. Párt és kisebbségi jelölõ szervezet
nem állíthat közös listát, és listáikat sem kapcsolhatják.
(4) A kisebbségi listán legfeljebb tizenöt jelölt állítható. A jelölteket az
országos önkormányzat közgyûlésén, titkos szavazással választják. A
közgyûlési szavazólapra az kerülhet fel, akit a közgyûlés tagjainak több mint
egynegyede támogatott. A szavazólapra való felkerülést nyílt szavazással dönti
el a közgyûlés. A kisebbségi listán jelölt - a törvényes feltételeken túl - az
lehet, aki a kisebbség országgyûlési képviseletét vállalja, s akit a közgyûlés
tagjainak több mint fele megszavazott. A kisebbségi listára a közgyûlés
szavazatai alapján, a közgyûlés által kialakított szavazati sorrendben
kerülnek fel a jelöltek. Szavazategyenlõség esetén sorsolás dönt.
(5) Az országos önkormányzattal nem rendelkezõ kisebbségek szervezetei a
jelölteket az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben meghatározott
legfelsõbb szervük ülésén választják.
(6) A kisebbségi listán szereplõ személy más jelöltséget nem vállalhat.
(7) Ugyanazon kisebbségi jelölõ szervezet csak egy - önálló, közös vagy
kapcsolt - listát állíthat."
3.§
A Vjt. a következõ 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § (1) A választópolgár egy kisebbségi listára szavazhat.
(2) A kisebbségi listák tekintetében az elsõ választási fordulót - a
szavazatukat leadó választópolgárok számától függetlenül - érvényesnek kell
tekinteni.
(3) A kisebbségi listák a 4. számú melléklet V. pontjában írt számítási mód
alapján jutnak mandátumhoz.
(4) A kisebbségi listákon a jelöltek a bejelentés sorrendjében jutnak
mandátumhoz.
(5) Azok a kisebbségek, amelyek listáikat kapcsolták, a listáikra jutó
szavazatok összesített száma alapján szereznek mandátumot."
4.§
A Vjt. 46.§-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kisebbségi listán mandátumhoz jutott képviselõ megbízatásának
megszûnése esetén a mandátumot a listán soron következõ jelölt szerzi meg. Ha
nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad."
5.§
A Vjt. 4. számú melléklete a következõ V. ponttal egészül ki:
"V. A kisebbségi listán elérhetõ mandátumok elosztása
1. Az azonos kisebbségi listákra - ide értve a közös és kapcsolt listát is -
leadott érvényes szavazatokat kisebbségi listánként országosan összesíteni
kell.
2. Meg kell állapítani azt a legkisebb számot, amellyel valamely párt országos
listája még mandátumot szerzett.
3. Egy mandátumot kap minden kisebbségi lista - ideértve a közös és
kapcsolt listát is -, amely rendelkezik a 2. pont szerinti szavazatszámmal.
4. Egy kedvezményes mandátumhoz jut minden olyan kisebbségi lista - beleértve
a közös és kapcsolt listát is -, amely a 3. pontban foglaltak szerint nem
jutott mandátumhoz, de legalább hétezer-ötszáz szavazatot kapott. A
kedvezményes mandátumhoz jutott kisebbségi listák a további mandátumkiosztási
eljárásban nem vesznek részt.
5. Ha a 3. és 4. pont szerint kiosztott mandátumok száma kevesebb mint 13,
akkor a maradék mandátumokat a 6-11. pont szerint kell kiosztani.
6. A 3. pontban meghatározott mandátumok elnyeréséhez felhasznált
szavazatszámot (2. pont) le kell vonni az adott kisebbségi listára leadott
szavazatok számából, majd elsõ körben meg kell állapítani, hogy melyik
kisebbségi lista rendelkezik még a 2. pont szerinti szavazatszámmal.
7. Egy mandátumot kap minden kisebbségi lista, amelyik rendelkezik a 2. pont
szerinti szavazatszámmal, feltéve, hogy a 13 mandátumból még van betöltetlen.
8. A mandátumszerzéshez felhasznált szavazatszámot (2. pont) le kell vonni a
kisebbségi lista szavazataiból.
9. A 7-8. pontban leírt mandátumkiosztást kell második és további körökben
ismételni mindaddig, amíg a 13 mandátum kiosztásra kerül.
10. Amennyiben kevesebb a kiosztható mandátum, mint ahányan a 2. pont szerinti
szavazatszámmal rendelkeznek, úgy a mandátumot a listára leadott magasabb
össz-szavazatszámmal rendelkezõ kisebbségi lista kapja. Szavazategyenlõség
esetén sorsolás dönt.
11. A 3-10. pont alapján ki nem osztható mandátumok betöltetlenek maradnak."
Záró rendelkezések
6.§
(1) E törvény 1998. június 1-jén lép hatályba.
(2) A Vjt. 50. §-a hatályát veszti.
Indoklás
az országgyûlési képviselõk választásáról szóló
1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indoklás
Az Alkotmánybíróság 35/1992. (VI.10.), valamint a 24/1994. (V.6.) sz. AB
határozatában mulasztásos alkotmánysértésben marasztalta el az Országgyûlést,
mert a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyûlési képviseletérõl szóló
törvényt nem alkotta meg.
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek létszáma, szórvány
helyzete nem teszi lehetõvé olyan választókörzetek kialakítását, amelyekben
valamely kisebbségi jelölt eséllyel vehetné fel a versenyt a pártok
jelöltjeivel. Ugyancsak esélytelenül indulnának a választások során a
kisebbségek által alapított választási pártok. Reális esélyt a kisebbségek
országgyûlési képviseletére mindezek alapján a könnyített feltételekkel
állítható és a pártokhoz viszonyítva ugyancsak könnyebb bejutási feltételeket
biztosító országos kisebbségi listák nyújthatnak.
A képviselethez jutás szabályait az országgyûlési képviselõk
választásáról szóló törvénybe célszerû integrálni. Ez áttekinthetõbb, a jelölõ
szervezetek és a választási szervek tevékenységét megkönnyítõ szabályozást
eredményez, mint a választási jogszabályok egységét megbontó, de
értelemszerûen csak velük összhangban alkalmazható külön törvényi szabályozás.
Részletes indoklás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.
évi LXXVII. törvényben felsorolt tizenhárom kisebbség részére kíván parlamenti
képviseletet biztosítani. A megválasztott kisebbségi képviselõkkel legfeljebb
tizenhárom fõvel növekszik meg az országgyûlési képviselõk száma.
A 2. §-hoz
A kisebbségi képviselõk kisebbségi listán kerülnek megválasztásra. Az
adott kisebbségi listát az országos önkormányzattal rendelkezõ kisebbségek
esetében az országos kisebbségi önkormányzat alanyi jogon, míg országos
kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezõ kisebbségek esetében ezer
választópolgár aláírásával hitelesítetten bíróság által bejegyzett országos
szervezet állíthatja. Ajánlást az Országos Választási Bizottság által
hitelesített ajánlási íveken lehet gyûjteni. Az aláírásgyûjtésre a választási
eljárásról szóló törvény szabályait kell megfelelõen alkalmazni. A
törvényjavaslat tartalmazza a közös, illetve kapcsolt listaállítás lehetõségét
is. A pártokkal való közös, illetve kapcsolt listaállítási lehetõséget azonban
tiltja.
A kisebbségi listán - az országos kisebbségi önkormányzatok és országos
önkormányzattal nem rendelkezõ kisebbségek esetén a legmagasabb döntéshozó
fórum által megválasztott - legfeljebb tizenöt jelölt állítható. A jelölteknek
rendelkezniük kell az országgyûlési képviselõk megválasztásához szükséges
feltételekkel azzal, hogy a kisebbségi jelölt más jelöltséget nem vállalhat.
A 3. §-hoz
A választópolgár egy egyéni jelöltre, egy területi és egy kisebbségi
listára szavazhat. A kisebbségi választás egyfordulós. Az elsõ választási
fordulót a kisebbségi listák tekintetében a szavazó választópolgárok számától
függetlenül érvényesnek kell tekinteni.
A 4. §-hoz
A kisebbségi mandátumhoz jutott képviselõ megbízatásának megszûnése
esetén a mandátumot a listán soron következõ jelölt szerzi meg.
Az 5. §-hoz
A kisebbségi listák akkor jutnak mandátumhoz, ha elérik azt a legkisebb
szavazatszámot, amellyel a pártok országos listán még mandátumot szerezhetnek.
Az ezt a szavazatszámot el nem érõ kisebbségi listák egy kedvezményes
mandátumhoz jutnak, ha legalább 7500 érvényes szavazatot kaptak. A kisebbségi
listákon a jelöltek a jelölõ szerv által bejelentett sorrendben jutnak
mandátumhoz. A kapcsolt kisebbségi listák a listáikra jutó szavazatok
összesített száma alapján szereznek mandátumot. A mandátum(ok) kisebbségi
listák közötti elosztása a kisebbségek elõzetes megállapodása alapján történik
(1997. évi C. törvény 95. § (1) bek.).
A kedvezményes mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám
meghatározása során figyelembe kellett venni a kisebbségek létszámát, miközben
olyan bejutási küszöböt kellett meghatározni, amely kellõ legitimitást
biztosít az országgyûlési képviselõ számára.
A 6. §-hoz
A törvény hatálybalépése olyan idõpontban történik, amely az országgyûlési
képviselõk általános választását már nem érinti.
Eleje Honlap