MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
H/5393.. számú
ORSZÁGGYÛLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT
a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fûtõelemek
kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének
biztonságáról létrehozott közös egyezmény megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Fazakas Szabolcs
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszter,
az Országos Atomenergia
Bizottság elnöke
Budapest, 1998. január
Az Országgyûlés
...../1998. (.......) OGY
határozata
a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fûtõelemek
kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének
biztonságáról létrehozott közös egyezmény megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1) megerõsíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett
fûtõelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének
biztonságáról 1997. szeptember 29-én, Bécsben aláírt közös egyezményt;
2) felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.
I n d o k o l á s
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fûtõelemek és a
radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott, mellékelten
bemutatott egyezmény az atomenergia alkalmazásának újabb területén fogalmazza
meg a nemzetközi elvárásokat és teljesítésük ellenõrzésének módját. A
biztonsági követelmények között szerepelnek olyan általános elvek, mint az
egyének, a társadalom és a környezet hatásos védelmének kötelezettsége, a
jövõbeni generációk szükségtelen terhelésének elkerülése és a radioaktív
hulladékok keletkezésének a gyakorlatban lehetséges legkisebb mértékre való
korlátozása.
Az egyezmény részesei a kötelezettségek teljesítésérõl, a kiégett fûtõelemek,
illetve radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban érvényesített elveikrõl
és gyakorlatukról, valamint a kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok
készletérõl jelentést készítenek, amelyet a szerzõdõ felek a legalább három
évenként összehívandó felülvizsgáló üléseken értékelnek.
Az egyezmény arra is kötelezi a szerzõdõ feleket, hogy felülvizsgálják a már
meglévõ, kiégett fûtõelemeket, illetve radioaktív hulladékokat kezelõ
létesítményeik biztonságát, beleértve a múltbéli gyakorlatból (pl.
uránbányászatból) származó radioaktív hulladékokat tartalmazó telephelyeket,
és szükség esetén megfelelõ intézkedéseket tegyenek a biztonság javítása
érdekében, teljes körûen mérlegelve a fennálló helyzet, illetve a beavatkozás
hatásait.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény már figyelembe vette a
radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos nemzetközileg elfogadott
alapelveket. Nemzeti projekt megvalósítása van folyamatban az atomerõmûvi kis-
és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, és
kutatási program folyik a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének
elõkészítésére. E tevékenységek lakossági elfogadását nagymértékben támogatni
fogja az egyezmény keretében megvalósuló nemzetközi ellenõrzés, amely
igazolja, hogy hazai szabályozásunk és gyakorlatunk kielégíti az egyezményben
foglalt követelményeket.
Az egyezményben foglalt kötelezettségek teljesítése nem ütközik akadályba és
nem jár elfogadhatatlan pénzügyi teherrel, ugyanakkor növeli a biztonságot és
társadalmi elvárásokat elégít ki. A hatálybalépés után szükséges intézkedések
megtételére, illetve azok koordinálására az Országos Atomenergia Hivatal
felkészült.
Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke a 2264/1997. (IX. 5.) Korm.
határozatban kapott felhatalmazás alapján az egyezményt 1997. szeptember 29-
én a megerõsítés fenntartásával aláírta. Eddig 23 ország írta alá az
egyezményt és helyezte kilátásba megerõsítését, így hatályba lépése rövidesen
várható.
KÖZÖS EGYEZMÉNY
A KIÉGETT FÛTÕELEMEK KEZELÉSÉNEK BIZTONSÁGÁRÓL ÉS
A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK BIZTONSÁGÁRÓL
PREAMBULUM
A Szerzõdõ Felek
(i) felismerve, hogy az atomreaktorok mûködése során kiégett fûtõelem és
radioaktív hulladék keletkezik, továbbá, hogy a nukleáris technológiák egyéb
alkalmazásai ugyancsak radioaktív hulladék keletkezésével járnak;
(ii) felismerve, hogy ugyanazon biztonsági célkitûzések vonatkoznak mind
a kiégett fûtõelemek, mind pedig a radioaktív hulladékok kezelésére;
(iii) megerõsítve, hogy a nemzetközi közösség számára fontos a
kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága érdekében
a megfelelõ eljárások tervezésének és alkalmazásának biztosítása;
(iv) felismerve a közvélemény tájékoztatásának fontosságát a kiégett
fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságával összefüggõ
kérdésekrõl;
(v) óhajtva vezérli õket, hogy elõsegítsék a hatékony nukleáris
biztonsági kultúra kialakítását világszerte;
(vi) megerõsítve, hogy a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok
kezelésének biztonságáért végsõ soron az állam felelõs;
(vii) felismerve, hogy az üzemanyagciklusra vonatkozó politika
meghatározása az állam feladata, és egyes államok a kiégett fûtõelemet újra
feldolgozható, értékes forrásnak tekintik, míg mások annak végleges
elhelyezése mellett döntenek;
(viii) felismerve, hogy azon kiégett fûtõelemeket és radioaktív
hulladékokat, amelyeket azért zártak ki jelen Egyezmény hatálya alól, mert
katonai vagy védelmi programok kereteibe tartoznak, jelen Egyezmény
célkitûzéseivel összhangban kell kezelni;
(ix) hangsúlyozva, hogy a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok
kezelése biztonságának növelése érdekében fontos a - kétoldalú és többoldalú
keretek között, valamint ezen ösztönzõ egyezmény létrehozásával megvalósuló -
nemzetközi együttmûködés;
(x) tekintettel a fejlõdõ és különösen a legkevésbé fejlett országok,
illetve az átalakulásban lévõ gazdaságú országok igényeire, továbbá annak
szükségességére, hogy a már létezõ mechanizmusok segítsék elõ jelen ösztönzõ
Egyezményben meghatározott jogaik és kötelezettségeik teljesítését;
(xi) meggyõzõdve arról, hogy a radioaktív hulladékokat, amennyiben ez
összhangban van az ilyen anyagok kezelésének biztonsági elõírásaival, abban az
országban kell elhelyezni, amelyben keletkeztek, ugyanakkor felismerve azt is,
hogy bizonyos körülmények között a kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok
kezelésének biztonsága és hatékonysága növelhetõ a Szerzõdõ Felek közötti
olyan megállapodások révén, amelynek alapján valamely fél létesítményeit más
felek javára is felhasználják, különösen azokban az esetekben, amikor a
hulladékok közös projektekbõl származnak;
(xii) felismerve, hogy minden ország jogosult megtiltani területére
idegen eredetû kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok bevitelét;
(xiii) figyelembe véve a Nukleáris Biztonsági Egyezményt (1994), a
Nukleáris balesetekrõl adandó gyors értesítésrõl szóló egyezményt (1986), a
Nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról
szóló egyezményt (1986), a Nukleáris anyagok fizikai védelmérõl szóló
egyezményt (1979), a Hulladékok és egyéb anyagok tengerbe süllyesztése által
okozott szennyezõdés megakadályozásáról szóló módosított (1994) egyezményt, és
más vonatkozó nemzetközi megállapodásokat;
(xiv) figyelembe véve azokat az elveket, amelyek a "Nemzetközi
Biztonsági Alapszabályzat: Az ionizáló sugárzás elleni védelem és a
sugárforrások biztonsága" (1996), továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
(NAÜ) a "Radioaktív hulladékok kezelésének alapelvei" címû biztonsági
alapelveiben (1995), valamint a radioaktív anyagok szállításának biztonságával
összefüggõ, érvényben lévõ nemzetközi szabályokban szerepelnek;
(xv) emlékeztetve a "Feladatok a XXI. századra" c. program 22.
fejezetére, amelyet 1992-ben Rio de Janeiro-ban az ENSZ Környezet és Fejlõdés
Konferenciáján fogadtak el, amely ismételten megerõsíti a radioaktív
hulladékok biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelõ kezelésének
alapvetõ fontosságát;
(xvi) felismerve annak szükségességét, hogy meg kell erõsíteni a
kimondottan radioaktív anyagokra vonatkozó nemzetközi ellenõrzési rendszert,
ahogy arra a Veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és
elhelyezésének ellenõrzésérõl szóló Bázeli Egyezmény (1989) 1 (3) cikke utal;
megállapodnak az alábbiakban:
1. Fejezet
CÉLKITÛZÉSEK, MEGHATÁROZÁSOK
ÉS AZ ALKALMAZÁSOK KÖRE
1. Cikk
Célkitûzések
Ezen Egyezmény célkitûzése, hogy:
(i) világszerte magas színvonalú nukleáris biztonságot hozzon létre és
tartson fenn a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén
állami intézkedések és nemzetközi együttmûködés elõsegítésével, beleértve ahol
lehetséges, a biztonsággal összefüggõ mûszaki együttmûködést is;
(ii) hatásos védelmet biztosítson a kiégett fûtõelemek és a radioaktív
hulladékok kezelésének valamennyi fázisában az esetleges veszélyekkel szemben
úgy, hogy az egyének, a társadalom és a környezet védett legyen az ionizáló
sugárzás káros hatásaival szemben most és a jövõben, és mindezt oly módon,
hogy a jelen generáció igényei és elvárásai teljesüljenek a jövõ generációk
lehetõségeinek korlátozása nélkül úgy, hogy õk is kielégíthessék igényeiket és
törekvéseiket és enyhítse a következményeiket;
(iii) megelõzze a sugárbaleseteket és enyhítse a következményeiket, a
kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív hulladékok kezelésének bármely
szakaszában történõ elõfordulásuk esetén.
2. Cikk
Meghatározások
Ezen Egyezmény vonatkozásában:
(a) a "lezárás" valamennyi mûvelet befejezése egy hulladéktároló
létesítményben azután, hogy a kiégett fûtõelemeket, illetve radioaktív
hulladékokat véglegesen elhelyezték. Ide tartozik minden olyan mûszaki vagy
egyéb munkálat, amely ahhoz szükséges, hogy a létesítményt hosszú idõre
biztonságos állapotra hozzák;
(b) a "leszerelés" azon mûveleti lépések összessége, melyek a radioaktív
hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítményt kivéve valamely
nukleáris létesítmény hatósági ellenõrzése alóli mentesítéséhez kellenek. Ezen
lépések felölelik a dekontaminálás és a szétszerelés mûveleteit;
(c) a "kibocsátások" törvényes eljárásként, a hatóság által
engedélyezett határértékeken belül azon folyékony, illetve gáznemû radioaktív
anyagok tervezett és ellenõrzött környezeti kibocsátásai, amelyek normál üzem
során a hatóságilag ellenõrzött nukleáris létesítményekbõl származnak;
(d) a "végleges elhelyezés" a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív
hulladékok elhelyezése, egy arra alkalmas létesítményben, a hulladék
visszanyerés szándéka nélkül;
(e) "engedély" a hatóság azon felhatalmazása, engedélye, illetve
igazolása, amely alapján a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív hulladékok
kezelésével összefüggõ bármiféle tevékenység végezhetõ;
(f) "nukleáris létesítmény" valamely polgári létesítmény, és az ahhoz
kapcsolódó földterület, épületek, és berendezések, amelyekben radioaktív
anyagok elõállítása, feldolgozása, felhasználása, kezelése, tárolása, illetve
végleges elhelyezése történik olyan léptékben, amely biztonsági
megfontolásokat igényel;
(g) az "üzemi élettartam" azaz idõtartam, amely alatt a kiégett
fûtõelemeket, illetve radioaktív hulladékokat kezelõ létesítményt annak
eredeti céljaira használják. Végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény
esetében ez az idõszak akkor kezdõdik, amikor kiégett fûtõelemeket, illetve
radioaktív hulladékokat elõször helyeznek el a létesítményben, és annak
idõtartama a létesítmény lezárásakor fejezõdik be;
(h) "radioaktív hulladék" olyan gáz, folyékony vagy szilárd
halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további használatát a Szerzõdõ Fél,
illetve egy olyan természetes vagy jogi személy, akinek a döntését a Szerzõdõ
Fél elfogadja, nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként történõ
ellenõrzését valamely hatóság végzi a Szerzõdõ Fél jogi és hatósági
rendszerében;
(i) "radioaktív hulladék kezelés" a leszerelési tevékenységet is magába
foglalóan a radioaktív hulladék mozgatásával, elõkezelésével, kezelésével,
kondicionálásával, tárolásával, illetve végleges elhelyezésével összefüggõ
valamennyi tevékenység a telephelyen kívüli szállítás kivételével. Ide
tartozhatnak a kibocsátások is;
(j) "radioaktív hulladék kezelõ létesítmény" bármely olyan létesítmény
vagy berendezés, amelynek elsõdleges célja a radioaktív hulladékok kezelése,
beleértve olyan leszerelés alatt álló nukleáris létesítményt is, melyet a
Szerzõdõ Fél radioaktív hulladék kezelõ létesítményként jelöl meg;
(k) "hatóság" olyan szervezet vagy szervezeteket jelent, amelyeket a
Szerzõdõ Fél jogilag felhatalmazott arra, hogy engedélyezzék és szabályozzák a
kiégett fûtõelem, illetve a radioaktív hulladék kezelés bármely a biztonsággal
összefüggõ kérdését, ideértve az engedélyek kiadását is;
(l) "újrafeldolgozás" olyan folyamat vagy mûvelet, amelynek célja
radioaktív izotópok kinyerése kiégett fûtõelembõl további felhasználás
céljaira;
(m) "zárt sugárforrás" olyan szilárd állapotú radioaktív anyag, amelyet
tartósan tokba zárnak, vagy pedig szorosan megkötnek, kivéve a reaktor
fûtõelemeket;
(n) a "kiégett fûtõelem" olyan nukleáris üzemanyag, melyet már
besugároztak, és a reaktor zónából véglegesen eltávolítottak;
(o) a "kiégett fûtõelem kezelés" mindazon tevékenységeket jelenti,
amelyek a kiégett fûtõelem kezelésével, illetve tárolásával függnek össze,
kivéve a helyszínen kívüli szállítást. Ide sorolhatók a kibocsátások is;
(p) a "kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény" bármely olyan létesítmény
vagy berendezés, amelynek elsõdleges célja a kiégett fûtõelemek kezelése;
(q) "célország" az az állam, ahová határokon keresztüli szállítást
terveznek, vagy ahol ilyen megvalósul;
(r) a "származási ország" az az ország, ahonnan a határokon keresztüli
szállítást kezdeményezni tervezik vagy kezdeményezik;
(s) "tranzitország" bármely olyan állam a származási országon, illetve a
célországon kívül, amelynek területén határokon keresztüli szállítást
terveznek, vagy ahol ilyen szállítás megvalósul;
(t) a "tárolás" a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív hulladékok
olyan létesítményben történõ tárolását jelenti, amely biztosítja annak
biztonságos elzárását a késõbbi visszanyerés szándékával;
(u) "határokon keresztüli szállítás" bármely olyan szállítás, melynek
során kiégett fûtõelemet, illetve radioaktív hulladékot visznek a származási
országból egy célországba.
3. Cikk
Az alkalmazások köre
1. Ezen Egyezményt a kiégett fûtõelemek kezelésének biztonságára
vonatkozóan kell alkalmazni, akkor, ha a kiégett fûtõelemek polgári célú
atomreaktorokból származnak. Az újrafeldolgozási tevékenység részeként az
újrafeldolgozó létesítményben tárolt fûtõelemek nem tartoznak az Egyezmény
hatálya alá, kivéve, ha a Szerzõdõ Fél úgy nyilatkozik, hogy az
újrafeldolgozást a kiégett fûtõelemek kezelése részének tekinti.
2. Ezen Egyezményt továbbá a radioaktív hulladékok biztonságára
vonatkozóan kell alkalmazni, ha a radioaktív hulladék polgári alkalmazásokból
származik. Ezen Egyezmény azonban nem vonatkozik azokra a hulladékokra,
amelyek csupán természetes radioaktív anyagokat tartalmaznak, és amelyek nem
nukleáris fûtõelem ciklusokból származnak, kivéve a használaton kívüli zárt
sugárforrásokat, illetve ha azt a Szerzõdõ Fél ezen Egyezmény céljaiból azt
radioaktív hulladéknak nyilvánítja.
3. Ezen Egyezmény nem vonatkozik a katonai, illetve védelmi programok
keretében keletkezett kiégett fûtõelemek, illetve radioaktív hulladékok
kezelésének biztonságára, kivéve, ha a Szerzõdõ Fél jelen Egyezmény céljaiból
azokat kiégett fûtõelemnek, illetve radioaktív hulladéknak nyilvánítja. Ezen
Egyezmény azonban érvényes a katonai, illetve honvédelmi programokból származó
kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok kezelésének biztonságára is,
amennyiben az ilyen anyagok tartósan polgári célú programok részévé válnak és
kezelésük kizárólag ilyen programokon belül történik.
4. Ezen Egyezmény azon kibocsátásokra is vonatkozik, amelyekrõl a 4, 7,
11, 14, 24 és 26. Cikkek rendelkeznek.
2. Fejezet
A KIÉGETT FÛTÕELEMEK KEZELÉSÉNEK
BIZTONSÁGA
4. Cikk
Általános biztonsági követelmények
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy a
kiégett fûtõelem kezelés valamennyi fázisában az egyének, a társadalom és a
környezet megfelelõ védelme biztosított legyen a sugárveszéllyel szemben.
Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket
hoz, melyekkel:
(i) biztosítja a kiégett fûtõelem kezelés során keletkezett visszamaradó
hõ eltávolítását, illetve hogy ezen folyamat során a rendszer ne válhasson
kritikussá;
(ii) biztosítja, hogy a kiégett fûtõelem kezeléssel összefüggõ radioaktív
hulladék keletkezése a gyakorlatban elérhetõ minimális értéken maradjon, a
fûtõelemciklus stratégiával összhangban;
(iii) figyelembe veszi a kiégett fûtõelem gazdálkodás különbözõ
lépései közötti kölcsönös összefüggéseket;
(iv) gondoskodik az egyének, a társadalom és a környezet hatásos
védelmérõl a hatóságok által jóváhagyott és a nemzeti jogi szabályozás
keretében elõírt országos szintû védelmi módszerek alkalmazásával, amelyek
kellõen figyelembe veszik a nemzetközileg jóváhagyott kritériumokat és
szabványokat;
(v) figyelembe veszi azokat a biológiai, vegyi és egyéb veszélyeket,
amelyek a kiégett fûtõelem kezeléssel járhatnak;
(vi) arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely
ésszerûen elõrejelezhetõ hatásokat gyakorolhat a jövõ nemzedékekre, a
jelenlegi generációra megengedettnél nagyobb mértékben;
(vii) arra törekszik, hogy ne okozzon a jövõ generációknak
szükségtelen terheket.
5. Cikk
Meglévõ létesítmények
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy
felülvizsgálja bármilyen, az Egyezmény hatálybalépésének idõpontjában létezõ
kiégett fûtõelem kezelõ létesítményének biztonságát, és ha szükséges, megtesz
minden indokolt, a gyakorlatban megvalósítható korszerûsítést annak érdekében,
hogy egy ilyen létesítmény biztonságát javítsa.
6. Cikk
Javasolt létesítmények telephelyének
kiválasztása
1. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy megfelelõ eljárások kerüljenek kialakításra és bevezetésre
valamely tervezett kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény megvalósításakor, azzal
a céllal, hogy
(i) értékeljenek minden olyan lényegi, a telephely jellegébõl eredõ
tényezõt, amelyek az üzemi élettartam alatt a létesítmény biztonságát
befolyásolhatják;
(ii) értékeljék a létesítménynek az egyénekre, a társadalomra és a
környezetre gyakorolt valószínûsíthetõ hatását a biztonság szempontjából;
(iii) elérhetõvé tegyék a létesítmény biztonságára vonatkozó
információkat a lakosság számára;
(iv) konzultációkat folytassanak a létesítmény szomszédságában lévõ
Szerzõdõ Felekkel, amennyiben az adott létesítmény azokra hatással lehet, és
kérésükre általános adatokat szolgáltassanak a létesítménnyel kapcsolatban
olymódon, hogy azok értékelhessék ezen létesítmény valószínû biztonsági
hatását saját területeikre vonatkozóan.
2. Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ
intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az ilyen létesítmények ne
okozzanak elfogadhatatlan hatásokat a többi Szerzõdõ Félre, oly módon, hogy a
telephely kiválasztása a 4. Cikk általános biztonsági követelmény elõírásaival
összhangban valósul meg.
7. Cikk
Létesítmények tervezése és építése
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy:
(i) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény tervezésekor és
megvalósításakor megfelelõ intézkedések biztosítsák, hogy az egyéneket, a
társadalmat és a környezetet érõ lehetséges radiológiai hatások korlátozottak
legyenek, ideértve az ellenõrizetlen kibocsátásokból származó
sugárterheléseket is;
(ii) a tervezési fázisban számításba vegye a kiégett fûtõelem kezelõ
létesítmény leszerelésének koncepcionális terveit és szükség szerint annak
mûszaki megoldásait ;
(iii) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény terveiben szereplõ és
építése során alkalmazott technológiákat tapasztalatok, vizsgálatok és
elemzések támasszák alá.
8. Cikk
Létesítmények biztonságának értékelése
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak biztosítására, hogy:
(i) a kiégett fûtõelemeket kezelõ létesítmény megépítése elõtt
szisztematikus biztonsági és környezeti elemzés történjék a létesítmény okozta
potenciális veszély felmérésére, annak teljes üzemi élettartamára vonatkozóan;
(ii) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény üzemeltetését megelõzõen a
biztonsági és a környezetvédelmi elemzés naprakészen módosított és részletes
változatai álljanak rendelkezésre, amennyiben azok szükségesek az (i)
bekezdésben hivatkozott felmérések kiegészítéséhez.
9. Cikk
Létesítmények üzemeltetése
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy:
(i) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmények üzemeltetési engedélyének
alapjául a 8. Cikkben meghatározott elemzések szolgáljanak, és olyan üzembe
helyezési program végrehajtásától függjön, amely igazolja, hogy a létesítmény
üzemkész állapotában megfelel a tervezési és biztonsági követelményeknek;
(ii) üzemi határértékek és feltételek kerüljenek meghatározásra és
szükség esetén felülvizsgálatra tesztek, üzemi tapasztalatok és a 8. Cikkben
meghatározottak szerinti vizsgálatok alapján;
(iii) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény üzemeltetése,
karbantartása, folyamatos ellenõrzése és tesztelése az elõírt eljárásokkal
összhangban történjék;
(iv) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény teljes üzemi élettartama során
valamennyi biztonsággal összefüggõ területen technikai és mûszaki támogatás
álljon rendelkezésre;
(v) az engedély tulajdonosa a biztonság szempontjából fontossággal bíró
eseményeket határidõre bejelentse a hatóságnak;
(vi) megtörténjék a lényeges üzemi tapasztalatok gyûjtésére és elemzésére
vonatkozó programok kialakítása, és az eredmények alapján - ha az indokolt
-hozzák meg a megfelelõ intézkedéseket;
(vii) elkészüljenek a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény leszerelési
tervei és megtörténjenek a szükség szerinti módosítások az adott létesítmény
üzemi élettartama során szerzett információk felhasználásával, és azokat a
hatóság vizsgálja felül.
10. Cikk
A kiégett fûtõelemek végleges elhelyezése
Amennyiben valamely Szerzõdõ Fél saját jogi és szabályozási kereteinek
megfelelõen a kiégett fûtõelemeket végleges elhelyezésre szánja, akkor azt a
radioaktív hulladékok elhelyezésével összefüggõ kötelezettségekkel összhangban
kell megvalósítani a 3. fejezetben ismertetettek szerint.
3. Fejezet
A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK
BIZTONSÁGA
11. Cikk
Általános biztonsági követelmények
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi fázisa az
egyéneket, a társadalmat és a környezetet megfelelõ mértékben óvja a sugár- és
egyéb veszélyekkel szemben.
Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz,
melyekkel:
(i) biztosítja a radioaktív hulladékok kezelése során keletkezett
visszamaradó hõ eltávolítását, illetve, hogy ezen folyamat során a rendszer
ne válhasson kritikussá;
(ii) biztosítja, hogy a radioaktív hulladékok keletkezése a gyakorlatban
elérhetõ minimális mértékû legyen;
(iii) figyelembe veszi a radioaktív hulladékok kezelésének különbözõ
lépései közötti kölcsönös összefüggéseket;
(iv) gondoskodik az egyének, a társadalom és a környezet hatásos
védelmérõl a hatóság által jóváhagyott és a nemzeti jogi szabályozás keretében
elõírt védelmi módszerek alkalmazásával, melyek kellõen figyelembe veszik a
nemzetközileg elfogadott kritériumokat és szabványokat;
(v) figyelembe veszi azon biológiai, vegyi és egyéb veszélyeket, amelyek
a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben jelentkezhetnek;
(vi) arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely
ésszerûen elõrejelezhetõ hatásokat gyakorol a jövõ nemzedékekre, a jelenlegi
generációra megengedettnél nagyobb mértékben;
(vii) arra törekszik, hogy ne okozzon a jövõ generációknak
szükségtelen terheket.
12. Cikk
Meglévõ létesítmények és múltbeli gyakorlatok
Minden Szerzõdõ Fél kellõ idõben megfelelõ intézkedéseket tesz, hogy
felülvizsgálja:
(i) az Egyezmény hatálybalépésekor meglévõ radioaktív hulladékokat
kezelõ létesítményének a biztonságát, és szükség esetén gondoskodik arról,
hogy ezen létesítmények biztonságának fokozása érdekében minden, a
gyakorlatban ésszerûen elvégezhetõ korszerûsítés megtörténjék;
(ii) a múltbeli gyakorlat eredményeit azzal a céllal, hogy meg lehessen
állapítani, szükség van-e bármiféle beavatkozásra sugárvédelmi szempontból,
figyelembe véve, hogy a dózis csökkentésébõl származó károsodás csökkentés
mértékének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a beavatkozás okozta károk és
költségek, beleértve a szociális kiadásokat is, indokolhatók legyenek.
13. Cikk
Javasolt létesítmények telephelyének kiválasztása
1. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy a javasolt radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény
létesítéséhez és kivitelezéséhez megfelelõ eljárások álljanak rendelkezésre.
Ennek érdekében:
(i) az értékelésbe bevon minden olyan, a telephellyel összefüggõ
tényezõt, amely befolyással lehet egy ilyen létesítmény biztonságára annak
üzemi élettartama során, valamint a hulladék tároló létesítmény biztonságát
annak lezárását követõen;
(ii) értékeli a létesítmény egyénekre, társadalomra és a környezetre
gyakorolt valószínûsíthetõ biztonsági hatásait, figyelembe véve a hulladék
tároló létesítmények telephelyi feltételeinek lehetséges alakulását a bezárást
követõen;
(iii) elérhetõvé tegyék a létesítmény biztonságára vonatkozó
információkat a lakosság számára;
(iv) konzultál a létesítmény szomszédságában lévõ Szerzõdõ Felekkel
amennyiben azokra az adott létesítmény valószínûsíthetõ hatást gyakorol,
továbbá olyan általános adatokkal szolgál a létesítményrõl, amely lehetõvé
teszi azok számára, hogy a létesítménynek a területükre gyakorolt
valószínûsíthetõ, biztonsággal összefüggõ hatásait értékelni tudja.
2. Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ
intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen létesítmények ne
fejthessenek ki elfogadhatatlan hatásokat más Szerzõdõ Felekre, oly módon,
hogy a telephely kiválasztása a 11. Cikk általános biztonsági követelmény
elõírásaival összhangban valósul meg.
14. Cikk
Létesítmények tervezése és építése
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy:
(i) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény tervezésekor és
megvalósításakor megfelelõ intézkedések biztosítsák, hogy az egyéneket, a
társadalmat és a környezetet érõ lehetséges radiológiai hatások korlátozottak
legyenek, ideértve az ellenõrizetlen kibocsátásokból származó
sugárterheléseket is;
(ii) a tervezési fázisban számításba vegye a radioaktív hulladékokat
kezelõ létesítmény - kivéve a végleges tárolót - leszerelésének koncepcionális
terveit és szükség szerint annak mûszaki megoldásait;
(iii) már a tervezési fázisban elõkészítsék a hulladéktároló
létesítmény lezárásának mûszaki megoldásait;
(iv) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény terveiben szereplõ és
építése során alkalmazott technológiákat tapasztalatok, vizsgálatok, és
elemzések támasszák alá.
15. Cikk
Létesítmények biztonságának értékelése
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak biztosítására, hogy:
(i) szisztematikus biztonsági és környezeti elemzés történjék a
létesítmény okozta potenciális veszély felmérésére, a radioaktív hulladékokat
kezelõ létesítmény megépítése elõtt annak teljes üzemi élettartamára
vonatkozóan;
(ii) ezen túlmenõen, a radioaktív hulladékok végleges tároló
létesítményének építését megelõzõen, a bezárást követõ idõszakra vonatkozóan
szisztematikus biztonsági és környezetvédelmi elemzésre kerüljön sor, az
eredményeket azoknak a hatóság által elõírt kritériumokkal való összevetésével
értékelve;
(iii) rendelkezésre álljanak a radioaktív hulladékokat kezelõ
létesítmény üzemeltetését megelõzõen a biztonsági és a környezetvédelmi
elemzés naprakészen módosított és részletes változatai, amennyiben azok
szükségesek az (i) bekezdésben hivatkozott felmérések kiegészítéséhez.
16. Cikk
Létesítmények üzemeltetése
Minden Szerzõdõ Fél köteles megfelelõ intézkedéseket tesz annak
biztosítása érdekében, hogy:
(i) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény üzemeltetési
engedélyének alapjául a 15. Cikkben meghatározott elemzések szolgáljanak, és
az olyan üzem behelyezési program végrehajtásától függjön, amely igazolja,
hogy a létesítmény üzemkész állapotában megfelel a tervezési és biztonsági
követelményeknek.
(ii) üzemi határértékek és feltételek kerüljenek meghatározásra, és
szükség esetén felülvizsgálatra, tesztek, üzemi tapasztalatok és a 15. Cikkben
meghatározottak szerinti vizsgálatok alapján;
(iii) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény üzemeltetése,
karbantartása, folyamatos ellenõrzése és tesztelése a kialakított eljárási
elõírásokkal összhangban történjen. A radioaktív hulladékokat tároló
létesítmény vonatkozásában az ily módon kapott eredményeket kell felhasználni
a feltételezések igazolására és érvényességük felülvizsgálására, illetve az
elemzéseket a bezárás utáni idõszakra a 15. Cikkben meghatározottak szerint
megfelelõen módosítani kell;
(iv) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény teljes üzemi
élettartama során valamennyi biztonsággal összefüggõ területen technikai és
mûszaki támogatás álljon rendelkezésre;
(v) megfelelõ eljárások alkalmazásával megtörténjék a radioaktív
hulladékok jellemzése és a hulladékfajták szétválasztása;
(vi) az engedély tulajdonosa a biztonság szempontjából fontossággal bíró
eseményeket határidõre bejelentse a hatóságnak;
(vii) megtörténjék a lényeges üzemi tapasztalatok gyûjtésére és
elemzésére vonatkozó programok kialakítása, és az eredmények alapján - ha az
indokolt - hozzák meg a megfelelõ intézkedéseket;
(viii) elkészüljenek - a radioaktív hulladékok tároló létesítmények
kivételével - a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítményre vonatkozóan a
leszerelési tervek, és megtörténjenek a szükség szerinti módosítások az adott
létesítmény üzemi élettartama során szerzett információk felhasználásával, és
azokat a hatóság vizsgálja felül;
(ix) elkészüljenek a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére
szolgáló létesítmény bezárására vonatkozó tervek, melyeket szükség szerint
módosítani kell az adott létesítmény üzemi élettartama során szerzett
információk felhasználásával, és azokat a hatóság vizsgálja felül.
17. Cikk
A bezárás utáni intézményes intézkedések
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket hoz annak biztosítása
érdekében, hogy a radioaktív hulladékok tároló létesítményének bezárását
követõen:
(i) az adott létesítmény telephelyi koordinátáinak, terveinek, és
készleteinek nyilvántartásait a hatóság elvárásainak megfelelõen megõrizzék;
(ii) szükség esetén aktív ill. passzív intézményes ellenõrzés valósuljon
meg, mint pl. folyamatos megfigyelés, illetve megközelítés korlátozás;
(iii) ha az aktív intézményes ellenõrzés bármely idõszakában
radioaktív anyagoknak a környezetbe való nem tervezett kibocsátását észlelik,
szükség esetén beavatkozó intézkedésekre kerüljön sor.
4. Fejezet
ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK
18. Cikk
Intézkedések a végrehajtásra
Minden Szerzõdõ Fél nemzeti jogrendjének keretén belül olyan jogi,
hatósági és adminisztratív intézkedéseket hoz, illetve olyan egyéb lépéseket
tesz, amelyek jelen Egyezménybõl adódó kötelezettségei megvalósításához
szükségesek.
19. Cikk
Jogalkotási és szabályozási rendszer
1. Minden Szerzõdõ Fél olyan jogi és szabályozási keretet hoz létre és
tart fenn, amely megalapozza a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok
kezelésének biztonságát.
2. Ezen jogi és szabályozási keret rendelkezik:
(i) a nemzeti biztonsági követelmények és sugárbiztonsági szabályok
kialakításáról;
(ii) a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének
engedélyezési rendszerérõl;
(iii) a kiégett fûtõelemeket és radioaktív hulladékokat kezelõ
létesítmény engedély nélküli üzemeltetése tiltásának rendszerérõl;
(iv) megfelelõ intézményes ellenõrzõ, hatósági felügyeleti, dokumentálási
és jelentés készítési rendszerrõl;
(v) a vonatkozó szabályozások, illetve az engedély kikötéseinek
érvényesítésérõl;
(vi) a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének
különbözõ lépéseiben érintett szervek felelõsségi területeinek világos
elkülönítésérõl.
3. Annak mérlegelésekor, hogy a radioaktív anyagokat radioaktív
hulladékként szabályozzák-e, a Szerzõdõ Felek jelen Egyezmény célkitûzéseit
veszik figyelembe.
20. Cikk
Hatóság
1. Minden Szerzõdõ Fél létrehoz vagy kijelöl a 19. Cikkben utalt jogi
és szabályozási keretek alkalmazásával megbízott hatóságot, melyet megfelelõ
jogkörrel, kompetenciával, valamint pénzügyi és emberi erõforrásokkal ruház
fel annak érdekében, hogy a vállalt kötelezettségeit teljesíthesse.
2. Minden Szerzõdõ Fél saját jogi és szabályozási keretével összhangban
megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a hatósági
funkciók hatásosan függetlenné váljanak egyéb funkcióktól azokban az
esetekben, amikor a szervezetek mind a kiégett fûtõelemek vagy radioaktív
hulladékok kezelésében, mind pedig azok szabályozásában érintettek.
21. Cikk
Az engedély tulajdonosának felelõssége
1. Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy a kiégett fûtõelemek, illetve
a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáért elsõdlegesen a vonatkozó
engedély tulajdonosa (engedélyese) a felelõs, és megfelelõ intézkedéseket hoz
annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen engedély tulajdonosa teljesítse
kötelezettségeit.
2. Amennyiben nincs ilyen engedély tulajdonos, illetve más felelõs fél,
akkor a felelõsséget a Szerzõdõ Fél viseli, amelynek fennhatósága alá tartozik
a kiégett fûtõelem, illetve a radioaktív hulladék kezelése.
22. Cikk
Emberi erõforrások és pénzügyi források
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy:
(i) megfelelõen szakképzett személyzet álljon szükség szerint
rendelkezésre a kiégett fûtõelemeket és a radioaktív hulladékokat kezelõ
létesítmény teljes üzemi élettartama során a biztonsággal összefüggõ
tevékenységek elvégzésére;
(ii) megfelelõ pénzügyi erõforrások álljanak rendelkezésre a kiégett
fûtõelemeket és a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmények teljes üzemi
élettartama során, illetve azok leszerelése kapcsán a létesítmények
biztonságának alátámasztásához;
(iii) megfelelõ pénzügyi fedezet álljon rendelkezésre az intézményes
ellenõrzések és folyamatos megfigyelés (monitoring) elvégzéséhez, a hulladék
tároló létesítmény bezárását követõen szükségesnek ítélt idõtartamig.
23. Cikk
Minõségbiztosítás
Minden Szerzõdõ Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása
érdekében, hogy a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelése
biztonságával összefüggõ megfelelõ minõségbiztosítási programok elkészüljenek
és azokat alkalmazzák.
24. Cikk
Üzemi sugárvédelem
1. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy a kiégett fûtõelemeket, illetve radioaktív hulladékokat kezelõ
létesítmény üzemi élettartama során:
(i) a létesítménybõl eredõ sugárterhelést a dolgozóknál és a lakosságnál
az ésszerûen elérhetõ legalacsonyabb szinten tartsák a gazdasági és társadalmi
tényezõket is figyelembe véve; és
(ii) normál üzemi helyzetben senki se legyen kitéve olyan
sugárterhelésnek, amely meghaladja a dózis határértékekre vonatkozó azon
nemzeti elõírásokat, melyek kellõen figyelembe veszik a sugárvédelemmel
összefüggõ nemzetközileg elfogadott elõírásokat.
2. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy a kibocsátások korlátozottak legyenek oly mértékben, hogy:
(i) a sugárterhelést az ésszerûen elérhetõ legalacsonyabb szinten
lehessen tartani gazdasági és társadalmi tényezõket is figyelembe véve; és
(ii) hogy senki se legyen kitéve normál üzemi körülmények között olyan
sugárterhelésnek, amely meghaladná a dózis határértékekre vonatkozó azon
nemzeti elõírásokat, melyek kellõen figyelembe veszik a sugárvédelemmel
kapcsolatosan nemzetközileg elfogadott elõírásokat.
3. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak biztosítása
érdekében, hogy a hatósági ellenõrzés alatt álló nukleáris létesítmény üzemi
élettartama során a nem tervezett, illetve ellenõrizetlen környezeti
radioaktív anyag kibocsátás bekövetkeztekor megfelelõ elhárító intézkedéseket
hozzanak a kibocsátás szabályozása és hatásainak enyhítése céljából.
25. Cikk
Baleset-elhárítási felkészülés
1. Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy a kiégett fûtõelemeket, illetve
a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény üzemeltetését megelõzõen, illetve
annak üzemeltetése során a telephelyen és - ha szükséges - a telephelyen kívül
megfelelõ balesetelhárítási tervek álljanak rendelkezésre. Az ilyen
balesetelhárítási terveket megfelelõ gyakorisággal tesztelni kell.
2. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz a területére
vonatkozó balesetelhárítási tervek elõkészítésére és tesztelésére, amennyiben
valószínûleg érintett lehet a területének közelében lévõ kiégett fûtõelemeket
vagy radioaktív hulladékokat kezelõ létesítményben bekövetkezõ sugaras
vészhelyzet esetén.
26. Cikk
Leszerelés
Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz a nukleáris
létesítmények leszerelése biztonságának szavatolása érdekében. Az ilyen
intézkedések biztosítják, hogy:
(i) megfelelõen szakképzett személyzet és elégséges pénzügyi erõforrások
álljanak rendelkezésre;
(ii) az üzemi sugárvédelem, az ellenõrzött kibocsátások, illetve a nem
tervezett és ellenõrizetlen kibocsátások vonatkozásában a 24. Cikk
rendelkezéseit alkalmazzák;
(iii) a nukleárisbaleset-elhárítás vonatkozásában a 25. Cikk
rendelkezései érvényesüljenek; és
(iv) a leszerelés szempontjából fontos információk nyilvántartásait
megõrizzék.
5. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
27. Cikk
Határokon keresztüli szállítás
1. Határon keresztüli szállításban érintett minden Szerzõdõ Fél
megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen
szállítások jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban valósuljanak meg,
figyelembe véve a vonatkozó kötelezõ érvényû nemzetközi okmányokat is.
Ennek végrehajtása kapcsán:
(i) az a Szerzõdõ Fél, amely származási ország, megfelelõ intézkedéseket
tesz annak biztosítása érdekében, hogy a határon át történõ szállítás csak a
célország elõzetes értesítését és beleegyezését követõen legyen engedélyezett
és valósulhasson meg;
(ii) tranzitországokon át, határokon keresztüli szállításra azon
nemzetközi kötelezettségek kell, hogy érvényesüljenek, amelyek az alkalmazott
szállítási módokra vonatkoznak;
(iii) az a Szerzõdõ Fél, amely célország, csak akkor járul hozzá a
határon keresztüli szállításhoz, amennyiben rendelkezik mindazon
adminisztratív és mûszaki lehetõségekkel, valamint engedélyezési rendszerrel,
amely ahhoz szükséges, hogy a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív
hulladékok kezelése jelen Egyezmény elõírásaival összhangban valósulhasson
meg;
(iv) az a Szerzõdõ Fél, amely származási ország, csak akkor hagyja jóvá a
határon keresztüli szállítást, ha a célország beleegyezésével összhangban
saját maga meg tud gyõzõdni arról, hogy a (iii) pont követelményei a határon
keresztüli szállítást megelõzõen teljesülnek;
(v) az a Szerzõdõ Fél, amely származási ország, megfelelõ lépéseket tesz
annak érdekében, hogy engedélyezze területére az újbóli belépést, amennyiben a
határon át történõ szállítás nem jelen Cikk elõírásaival összhangban valósul
meg, vagy azzal összhangban az nem valósítható meg, kivéve, ha más biztonságos
alternatív megoldás rendelkezésre áll.
2. Egyetlen Szerzõdõ Fél sem engedélyezi kiégett fûtõelemének, illetve
radioaktív hulladékának olyan célállomásra történõ szállítását tárolás,
illetve végleges elhelyezés céljából, amely a 60-as déli szélességi foktól
délre helyezkedik el.
3. Jelen Egyezményben szereplõ egyetlen kitétel sem érinti hátrányosan,
illetve nem befolyásolja:
(i) bármely állam hajózás és repülés révén megvalósuló tengeri,
folyóvízi és légi navigációs jogait és szabadságát, amiként arról a nemzetközi
jog rendelkezik;
(ii) azon Szerzõdõ Fél jogait, ahová radioaktív hulladékot exportálnak
feldolgozásra, hogy a kezelést követõen a radioaktív hulladékot és egyéb
termékeket a származási országba visszaszállítsa vagy gondoskodjék a
visszaszállításról;
(iii) a Szerzõdõ Fél azon jogát, hogy kiégett fûtõelemét újra
feldolgozásra exportálja;
(iv) azon Szerzõdõ Fél jogait, ahová a kiégett üzemanyagot
újrafeldolgozásra exportálnak, hogy az újrafeldolgozási mûveletekbõl keletkezõ
radioaktív hulladékokat és egyéb termékeket a származási országba
visszajuttassa, illetve gondoskodjék visszajuttatásukról.
28. Cikk
Használaton kívüli zárt sugárforrások
1. Minden Szerzõdõ Fél saját nemzeti jogi keretei között megfelelõ
intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli
zárt sugárforrások birtoklása, újrafeldolgozása, illetve végleges elhelyezése
biztonságos módon valósuljon meg.
2. A Szerzõdõ Fél engedélyezi a használaton kívüli zárt sugárforrások
újbóli beléptetését területére, amennyiben nemzeti jogszabályozásában
elfogadta, hogy azok visszakerüljenek az elhasznált zárt sugárforrások
átvételére és birtoklására minõsített gyártóhoz.
6. Fejezet
A SZERZÕDÕ FELEK ÉRTEKEZLETEI
29. Cikk
Elõkészítõ értekezlet
1. A Szerzõdõ Feleknek egy elõkészítõ értekezletet tartanak jelen
Egyezmény hatálybalépési napját követõ 6 hónapot meg nem haladó idõtartamon
belül.
2. Ezen az értekezleten a Szerzõdõ Felek:
(i) meghatározzák a 30. Cikkben hivatkozottak szerinti elsõ
felülvizsgálati ülés idõpontját. Ezen felülvizsgálati ülést a lehetõ
leghamarabb meg kell tartani, de nem késõbb, mint jelen Egyezmény
hatálybalépési napját követõ 30 hónap;
(ii) elkészítik és konszenzus alapján elfogadják az Eljárási Szabályokat
és a Pénzügyi Elõírásokat;
(iii) különös tekintettel az eljárási szabályokra és összhangban
azokkal, kialakítják:
(a) a 32. Cikknek megfelelõen benyújtandó nemzeti jelentések formájára és
szerkezetére vonatkozó irányelveket;
(b) ezen jelentések benyújtásának határidejét;
(c) ezen jelentések felülvizsgálati eljárását.
3. Bármely állam vagy területi integrációs és egyéb jellegû olyan
szervezet, amely jelen Egyezményt ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja, ahhoz
csatlakozik vagy azt megerõsíti, és amely vonatkozásában jelen Egyezmény még
nincs hatályban, az elõkészítõ értekezleten részt vehet úgy, mintha jelen
Egyezményben Szerzõdõ Fél volna.
30. Cikk
Felülvizsgálati értekezletek
1. A Szerzõdõ Felek értekezleteket tartanak a 32. Cikk alapján
beterjesztett jelentések áttekintésére.
2. Minden egyes ilyen felülvizsgálati értekezlet során a Szerzõdõ
Felek:
(i) meghatározzák a következõ felülvizsgálati értekezlet idõpontját oly
módon, hogy két felülvizsgálati értekezlet közötti idõtartam nem haladhatja
meg a 3 évet;
(ii) felülvizsgálhatják a 29. Cikk 2. bekezdése szerint kialakított
egyezményeket és egyhangúlag módosításokat fogadhatnak el, kivéve, ha az
Eljárási Szabályok másként rendelkeznek. Ezenkívül egyhangúlag módosíthatják
az Eljárási Szabályokat és a Pénzügyi Elõírásokat is.
3. Minden felülvizsgálati értekezleten minden Szerzõdõ Fél lehetõséget
kap arra, hogy megvitathassa a más Szerzõdõ Felek által beterjesztett
jelentéseket, és felvilágosítást kérjen azokról.
31. Cikk
Rendkívüli értekezletek
A Szerzõdõ Felek rendkívüli értekezleteket tartanak:
(i) ha egy értekezleten a jelenlévõ és szavazásban részt vevõ Szerzõdõ
Felek többsége ilyen értelmû döntést hoz; vagy
(ii) valamely Szerzõdõ Fél írásos kérése alapján, hat hónapon belül attól
számolva, amikor ezen kérést közölték a Szerzõdõ Felekkel, és a 37. Cikkben
említett titkárság értesült arról, hogy a kérést a Szerzõdõ Felek többsége
támogatja.
32. Cikk
Jelentési kötelezettség
1. A 30. Cikk rendelkezéseivel összhangban minden Szerzõdõ Fél
beterjeszt egy nemzeti jelentést a Szerzõdõ Felek minden egyes felülvizsgálati
ülésére. Ezen jelentésnek tartalmaznia kell az Egyezmény kötelezõ elõírásainak
megvalósítására hozott intézkedéseket. A Szerzõdõ Felek jelentéseikben
foglalkoznak:
(i) a kiégett fûtõelem kezelés stratégiájával;
(ii) a kiégett fûtõelem kezelés gyakorlatával;
(iii) a radioaktív hulladékok kezelési stratégiájával;
(iv) a radioaktív hulladék kezelés gyakorlatával;
(v) azokkal a kritériumokkal, amelyek alapján a radioaktív hulladékok
meghatározása és kategóriába sorolása történik.
2. A jelentés tartalmazza továbbá:
(i) a jelen Egyezmény tárgyát képezõ kiégett fûtõelem kezelõ
létesítmények listáját, azok telepítési helyét, fõ céljait és lényeges
jellemzõit;
(ii) azon kiégett fûtõelemek készletnyilvántartását, amelyek jelen
Egyezmény tárgyát képezik, és amelyeket tároló helyen õriznek, illetve
amelyeket véglegesen elhelyeztek. Ezen készletnyilvántartásnak tartalmaznia
kell az anyag megnevezését, és - ha rendelkezésre áll - akkor tájékoztatást
kell adni annak tömegérõl és összaktivitásáról;
(iii) jelen Egyezmény tárgyát képezõ radioaktív hulladékokat kezelõ
létesítmények listáját, azok telepítési helyét, fõ célját és lényeges
jellemzõit;
(iv) azon radioaktív hulladékok készletnyilvántartását, amelyek jelen
Egyezmény hatálya alá esnek, és amelyeket
(a) radioaktív hulladékokat kezelõ vagy a nukleáris fûtõelem ciklushoz
tartozó létesítményekben tárolnak,
(b) már véglegesen elhelyeztek, vagy
(c) a múltbeli eljárásokból származnak.
Ezen készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell az anyag megnevezését és
egyéb rendelkezésre álló olyan lényegi információkat, mint például a mennyiség
vagy tömeg, az aktivitás, illetve az izotóp-összetétel;
(v) a leszerelés alatt álló nukleáris létesítmények listáját, illetve a
leszerelési tevékenységek helyzetét.
33. Cikk
Részvétel
1. Minden Szerzõdõ Fél részt vesz és képviselteti magát a Szerzõdõ
Felek értekezletein egy küldöttel, valamint szükség szerint helyettesekkel,
szakértõkkel és tanácsadókkal.
2. A Szerzõdõ Felek egyhangú döntésük alapján meghívhatnak bármilyen
kormányközi szervezetet, amelynek hatásköre kiterjed ezen Egyezmény által
szabályozott kérdésekre, hogy megfigyelõi minõségben részt vegyen bármely
értekezleten vagy annak meghatározott ülésein. A megfigyelõket kötelezik, hogy
elõzetesen írásban vállalják a 36. Cikkben felsorolt feltételeket.
34. Cikk
Összefoglaló jelentések
A Szerzõdõ Felek kötelesek konszenzussal elfogadni és a nyilvánosság
számára rendelkezésre bocsátani egy olyan dokumentumot, amely a Szerzõdõ Felek
ülésein megtárgyalt ügyekkel és a kapott eredményekkel foglalkozik
35. Cikk
Nyelvhasználat
1. A Szerzõdõ Felek értekezleteinek nyelve: angol, arab, francia,
kínai, orosz és spanyol, hacsak az Eljárási Szabályok másként nem
rendelkeznek.
2. A 32. Cikk értelmében benyújtott jelentések az elõterjesztõ Szerzõdõ
Fél nemzeti nyelvén vagy pedig egy, az Eljárási Szabályokban kijelölt nyelven
készülnek. Ha a jelentést a kijelölt nyelvtõl eltérõ nemzeti nyelven nyújtják
be, akkor a Szerzõdõ Félnek gondoskodnia kell a jelentésnek a kijelölt nyelvre
való fordításáról.
3. A 2. bekezdésben foglaltakon túlmenõen, a titkárság térítés
ellenében gondoskodik az értekezlet bármilyen más nyelvén benyújtott
jelentésnek a kijelölt nyelvre történõ lefordításáról.
36. Cikk
Titkosság
1. Jelen Egyezményben foglalt rendelkezések nem érintik a Szerzõdõ
Felek saját jogszabályaiban foglalt jogaikat és kötelezettségeiket az
információra vonatkozó titokvédelem tekintetében. A Cikkben az "információ"
magában foglalja egyebek között a nemzetbiztonsággal összefüggõ információkat,
illetve a nukleáris anyagok fizikai védelmére, a szellemi tulajdonjog által
védett, illetve ipari vagy kereskedelmi titokként kezelt, illetve a személyi
adatokra vonatkozó jogok által védett információkat.
2. Amennyiben az Egyezmény keretében az egyik Szerzõdõ Fél olyan
információt közöl, amelyet az 1. bekezdésnek megfelelõen védettnek minõsít,
ezen adat csak is olyan célokra használható fel, amelynek érdekében közölték,
és annak titkos voltát tiszteletben kell tartani.
3. A 3. Cikk 3. bekezdése értelmében jelen Egyezmény hatálya alá
tartozó kiégett fûtõelemekkel, illetve radioaktív hulladékokkal összefüggõ
információk tekintetében jelen Egyezmény rendelkezései nem érinthetik a
szóban forgó Szerzõdõ Fél azon kizárólagos döntési jogkörét, hogy:
(i) az ilyen információt titkosnak minõsítse, illetve más módon
megakadályozza az információ nyilvánosságra hozatalát;
(ii) a fenti (i) pontban hivatkozott információt az Egyezménnyel
összefüggésben rendelkezésre bocsátja-e; és
(iii) milyen titkossági feltételeket csatol az ilyen információkhoz,
amennyiben azokat közreadják jelen Egyezmény keretében.
4. A Szerzõdõ Felek jelentéseinek felülvizsgálatát szolgáló, a 30.
Cikkben hivatkozott értekezleteken a viták tartalma titkosnak minõsül.
37. Cikk
Titkárság
1. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: "az Ügynökség")
biztosítja a titkárságot a Szerzõdõ Felek értekezletei számára.
2. A titkárság:
(i) összehívja, elõkészíti és segíti a Szerzõdõ Feleknek a 29., 30. és
31. Cikkekben említett értekezleteit;
(ii) továbbítja a Szerzõdõ Felek részére az Egyezmény rendelkezéseinek
megfelelõen kapott vagy készített információkat.
A fenti (i) és (ii) pontok teljesítése érdekében az Ügynökségnél
felmerülõ költségeket az Ügynökség saját rendes költségvetésébõl fedezi.
3. A Szerzõdõ Felek egyhangú döntés esetén felkérhetik az Ügynökséget
arra, hogy a Szerzõdõ Felek értekezleteinek támogatására nyújtson egyéb
szolgáltatásokat is. Az Ügynökség ilyen szolgáltatásokat akkor nyújt, ha ez
programjának és rendes költségvetésének keretében elvégezhetõ. Amennyiben ez
nem lehetséges, az Ügynökség akkor nyújthatja ezt a szolgáltatást, ha
önkéntességi alapon, más forrásból fedezetet kap.
7. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉS EGYÉB KIKÖTÉSEK
38. Cikk
Vitarendezés
Amennyiben két vagy több Szerzõdõ Fél között vita merül fel ezen
Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában, a Szerzõdõ Felek valamelyik
értekezletén megbeszélést folytatnak az ellentétek feloldása céljából.
Amennyiben a megbeszélések eredménytelennek bizonyulnak, akkor mód van a
nemzetközi jogban - ide értve az Ügynökségnél elfogadott szabályokat és
eljárásrendeket - biztosított közvetítési, békítési és választott bíráskodási
mechanizmusok alkalmazására.
39. Cikk
Aláírás, ratifikálás, elfogadás,
jóváhagyás, csatlakozás
1. Az Egyezményt 1997. szeptember 29-tõl hatályba lépéséig bármely
állam aláírhatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székhelyén, Bécsben.
2. Az Egyezményt az aláíró államok ratifikálhatják, elfogadhatják,
illetve jóváhagyhatják.
3. Hatályba lépése után az Egyezményhez bármely állam csatlakozhat.
4. (i) Az Egyezményt aláírhatják, vagy csatlakozhatnak hozzá
regionális integrációs vagy más szervezetek, feltéve, hogy az adott
szervezetet szuverén államok alkotják és az Egyezmény által érintett
kérdésekben jogosult nemzetközi egyezmények megtárgyalásában való részvételre,
ilyen egyezmények megkötésére és végrehajtására.
(ii) Feladatkörükbe tartozó kérdésekben, e szervezetek saját
nevükben gyakorolják azokat a jogokat és vállalják azokat a kötelezettségeket,
amelyeket az Egyezmény a részes államok számára elõirányoz.
(iii) Az Egyezményhez való csatlakozásakor a szervezet
nyilatkozatot juttat el a 43. Cikknek megfelelõen a letéteményeshez, amelyben
közli, mely államokból áll tagsága és ezen Egyezmény mely Cikkei vonatkoznak
rá, valamint azt is, hogy e Cikkek tekintetében mire terjed ki hatásköre.
(iv) A szervezet nem rendelkezik többletszavazattal tagállamai
szavazatain túlmenõen.
5. A ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási, illetve
megerõsítési okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.
40. Cikk
Hatálybalépés
1. Az Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép
hatályba, amikor a letéteményesnél letétbe helyezték a huszonötödik
ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot, melyek közül tizenöt
okirat olyan államoktól származik, amelynek mindegyike rendelkezik mûködõ
atomerõmûvel.
2. Minden állam, illetve integrációs vagy más jellegû regionális
szervezet számára, amely az 1. bekezdésben rögzített feltételek teljesüléséhez
szükséges utolsó okirat letétbe helyezésének idõpontja után ratifikálja,
fogadja el, hagyja jóvá, erõsíti meg az Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá,
ezen Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba,
amelyen az adott állam vagy szervezet letétbe helyezte a megfelelõ okiratot.
41. Cikk
Az egyezmény módosítása
1. Minden Szerzõdõ Fél javasolhatja ezen Egyezmény módosítását.
A beterjesztett módosítási javaslatokat felülvizsgálati vagy rendkívüli
értekezleten tárgyalják meg.
2. Bármilyen javasolt módosítás szövegét és indoklását a
letéteményeshez kell eljuttatni, aki a javaslatot legalább kilencven nappal
azon értekezlet elõtt, amelyen megtárgyalják, továbbítja a Szerzõdõ Feleknek.
A letéteményes a javaslatra érkezett valamennyi észrevételt szétküldi a
Szerzõdõ Feleknek.
3. A Szerzõdõ Felek a javasolt módosítás megtárgyalása után döntik el,
hogy elfogadják-e azt egyhangúlag vagy ennek hiányában egy diplomáciai
értekezlet elé terjesztik. A diplomáciai értekezlet elé terjesztésre vonatkozó
döntéshez a tanácskozáson jelenlevõ és szavazó Szerzõdõ Felek legalább
kétharmados többsége szükséges, valamint az, hogy a szavazás idõpontjában
jelen legyen legalább a Szerzõdõ Felek fele.
4. A diplomáciai értekezletet ezen Egyezményhez benyújtott módosítási
javaslatok megtárgyalására és elfogadására a letéteményes hívja össze és arra
legkésõbb egy éven belül sor kerül, attól számítva, amikor e cikk 3. bekezdése
alapján meghozták az erre vonatkozó döntést. A diplomáciai értekezlet minden
erõfeszítést megtesz annak biztosítására, hogy a módosításokat egyhangúlag
fogadják el. Amennyiben ez nem lehetséges, a módosításokat a Szerzõdõ Felek
kétharmadának kell elfogadni.
5. Az Egyezményhez tett, a fenti 3. és 4. bekezdések alapján elfogadott
módosítások hatálybalépésének feltétele azoknak a Szerzõdõ Felek által történt
ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása vagy megerõsítése. Ezek a módosítások az
õket ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy megerõsítõ Szerzõdõ Felek számára az
attól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a letéteményeshez
a Szerzõdõ Felek legalább kétharmadától beérkeztek az erre vonatkozó okiratok.
Azon Szerzõdõ Felekre nézve, akik ezután ratifikálják, fogadják el, hagyják
jóvá vagy erõsítik meg az ilyen módosításokat, ezek az attól számított
kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a Szerzõdõ Fél letétbe helyezte az
erre vonatkozó okiratot.
42. Cikk
Felmondás
1. Minden Szerzõdõ Fél felmondhatja az Egyezményt a letéteményeshez
eljuttatott írásbeli értesítés útján.
2. A felmondás egy évvel azután lép érvénybe, hogy a letéteményes
kézhez vette az erre vonatkozó értesítést, avagy olyan késõbbi napon, amelyet
az értesítésben feltüntettek.
43. Cikk
Letéteményes
1. Ezen Egyezmény letéteményese az Ügynökség fõigazgatója.
2. A letéteményes tájékoztatja a Szerzõdõ Feleket:
(i) az Egyezmény aláírásáról és a ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási,
csatlakozási vagy megerõsítési okmányok letétbe helyezésérõl, összhangban
a 39. Cikkel;
(ii) az Egyezmény hatálybalépésének napjáról, összhangban a 40. Cikkel;
(iii) az Egyezmény felmondásáról szóló értesítésekrõl és ezek
érvénybe lépésének idõpontjáról, összhangban a 42. Cikkel;
(iv) az Egyezménynek a Szerzõdõ Felek által beterjesztett javasolt
módosításairól, az ezzel kapcsolatos diplomáciai értekezlet által vagy a
Szerzõdõ Felek értekezletein elfogadott módosításokról, és ezen módosítások
hatálybalépésének idõpontjáról, összhangban a 41. Cikkel.
44. Cikk
Hiteles szövegek
Ezen Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai,
orosz és spanyol nyelvû szövege egyaránt hiteles, a letéteményesnél kell
elhelyezni, aki ennek hiteles másolatait a Szerzõdõ Feleknek megküldi.
MELYNEK TANÚSÁGÁUL A KELLÕ FELHATALMAZÁSSAL RENDELKEZÕ ALÁÍRÓK AZ EGYEZMÉNYT
ALÁÍRTÁK.
Készült Bécsben, 1997. szeptember 29-én.
Eleje Honlap