MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

H/5393.. számú

ORSZÁGGYÛLÉSI

HATÁROZATI JAVASLAT

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fûtõelemek

kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének

biztonságáról létrehozott közös egyezmény megerõsítésérõl

Elõadó: Dr. Fazakas Szabolcs

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi

miniszter,

az Országos Atomenergia

Bizottság elnöke

Budapest, 1998. január

Az Országgyûlés

...../1998. (.......) OGY

határozata

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fûtõelemek

kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének

biztonságáról létrehozott közös egyezmény megerõsítésérõl

Az Országgyûlés

1) megerõsíti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett

fûtõelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének

biztonságáról 1997. szeptember 29-én, Bécsben aláírt közös egyezményt;

2) felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására.

I n d o k o l á s

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fûtõelemek és a

radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott, mellékelten

bemutatott egyezmény az atomenergia alkalmazásának újabb területén fogalmazza

meg a nemzetközi elvárásokat és teljesítésük ellenõrzésének módját. A

biztonsági követelmények között szerepelnek olyan általános elvek, mint az

egyének, a társadalom és a környezet hatásos védelmének kötelezettsége, a

jövõbeni generációk szükségtelen terhelésének elkerülése és a radioaktív

hulladékok keletkezésének a gyakorlatban lehetséges legkisebb mértékre való

korlátozása.

Az egyezmény részesei a kötelezettségek teljesítésérõl, a kiégett fûtõelemek,

illetve radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban érvényesített elveikrõl

és gyakorlatukról, valamint a kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok

készletérõl jelentést készítenek, amelyet a szerzõdõ felek a legalább három

évenként összehívandó felülvizsgáló üléseken értékelnek.

Az egyezmény arra is kötelezi a szerzõdõ feleket, hogy felülvizsgálják a már

meglévõ, kiégett fûtõelemeket, illetve radioaktív hulladékokat kezelõ

létesítményeik biztonságát, beleértve a múltbéli gyakorlatból (pl.

uránbányászatból) származó radioaktív hulladékokat tartalmazó telephelyeket,

és szükség esetén megfelelõ intézkedéseket tegyenek a biztonság javítása

érdekében, teljes körûen mérlegelve a fennálló helyzet, illetve a beavatkozás

hatásait.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény már figyelembe vette a

radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos nemzetközileg elfogadott

alapelveket. Nemzeti projekt megvalósítása van folyamatban az atomerõmûvi kis-

és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, és

kutatási program folyik a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének

elõkészítésére. E tevékenységek lakossági elfogadását nagymértékben támogatni

fogja az egyezmény keretében megvalósuló nemzetközi ellenõrzés, amely

igazolja, hogy hazai szabályozásunk és gyakorlatunk kielégíti az egyezményben

foglalt követelményeket.

Az egyezményben foglalt kötelezettségek teljesítése nem ütközik akadályba és

nem jár elfogadhatatlan pénzügyi teherrel, ugyanakkor növeli a biztonságot és

társadalmi elvárásokat elégít ki. A hatálybalépés után szükséges intézkedések

megtételére, illetve azok koordinálására az Országos Atomenergia Hivatal

felkészült.

Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke a 2264/1997. (IX. 5.) Korm.

határozatban kapott felhatalmazás alapján az egyezményt 1997. szeptember 29-

én a megerõsítés fenntartásával aláírta. Eddig 23 ország írta alá az

egyezményt és helyezte kilátásba megerõsítését, így hatályba lépése rövidesen

várható.

KÖZÖS EGYEZMÉNY

A KIÉGETT FÛTÕELEMEK KEZELÉSÉNEK BIZTONSÁGÁRÓL ÉS

A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK BIZTONSÁGÁRÓL

PREAMBULUM

A Szerzõdõ Felek

(i) felismerve, hogy az atomreaktorok mûködése során kiégett fûtõelem és

radioaktív hulladék keletkezik, továbbá, hogy a nukleáris technológiák egyéb

alkalmazásai ugyancsak radioaktív hulladék keletkezésével járnak;

(ii) felismerve, hogy ugyanazon biztonsági célkitûzések vonatkoznak mind

a kiégett fûtõelemek, mind pedig a radioaktív hulladékok kezelésére;

(iii) megerõsítve, hogy a nemzetközi közösség számára fontos a

kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonsága érdekében

a megfelelõ eljárások tervezésének és alkalmazásának biztosítása;

(iv) felismerve a közvélemény tájékoztatásának fontosságát a kiégett

fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságával összefüggõ

kérdésekrõl;

(v) óhajtva vezérli õket, hogy elõsegítsék a hatékony nukleáris

biztonsági kultúra kialakítását világszerte;

(vi) megerõsítve, hogy a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok

kezelésének biztonságáért végsõ soron az állam felelõs;

(vii) felismerve, hogy az üzemanyagciklusra vonatkozó politika

meghatározása az állam feladata, és egyes államok a kiégett fûtõelemet újra

feldolgozható, értékes forrásnak tekintik, míg mások annak végleges

elhelyezése mellett döntenek;

(viii) felismerve, hogy azon kiégett fûtõelemeket és radioaktív

hulladékokat, amelyeket azért zártak ki jelen Egyezmény hatálya alól, mert

katonai vagy védelmi programok kereteibe tartoznak, jelen Egyezmény

célkitûzéseivel összhangban kell kezelni;

(ix) hangsúlyozva, hogy a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok

kezelése biztonságának növelése érdekében fontos a - kétoldalú és többoldalú

keretek között, valamint ezen ösztönzõ egyezmény létrehozásával megvalósuló -

nemzetközi együttmûködés;

(x) tekintettel a fejlõdõ és különösen a legkevésbé fejlett országok,

illetve az átalakulásban lévõ gazdaságú országok igényeire, továbbá annak

szükségességére, hogy a már létezõ mechanizmusok segítsék elõ jelen ösztönzõ

Egyezményben meghatározott jogaik és kötelezettségeik teljesítését;

(xi) meggyõzõdve arról, hogy a radioaktív hulladékokat, amennyiben ez

összhangban van az ilyen anyagok kezelésének biztonsági elõírásaival, abban az

országban kell elhelyezni, amelyben keletkeztek, ugyanakkor felismerve azt is,

hogy bizonyos körülmények között a kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok

kezelésének biztonsága és hatékonysága növelhetõ a Szerzõdõ Felek közötti

olyan megállapodások révén, amelynek alapján valamely fél létesítményeit más

felek javára is felhasználják, különösen azokban az esetekben, amikor a

hulladékok közös projektekbõl származnak;

(xii) felismerve, hogy minden ország jogosult megtiltani területére

idegen eredetû kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok bevitelét;

(xiii) figyelembe véve a Nukleáris Biztonsági Egyezményt (1994), a

Nukleáris balesetekrõl adandó gyors értesítésrõl szóló egyezményt (1986), a

Nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról

szóló egyezményt (1986), a Nukleáris anyagok fizikai védelmérõl szóló

egyezményt (1979), a Hulladékok és egyéb anyagok tengerbe süllyesztése által

okozott szennyezõdés megakadályozásáról szóló módosított (1994) egyezményt, és

más vonatkozó nemzetközi megállapodásokat;

(xiv) figyelembe véve azokat az elveket, amelyek a "Nemzetközi

Biztonsági Alapszabályzat: Az ionizáló sugárzás elleni védelem és a

sugárforrások biztonsága" (1996), továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség

(NAÜ) a "Radioaktív hulladékok kezelésének alapelvei" címû biztonsági

alapelveiben (1995), valamint a radioaktív anyagok szállításának biztonságával

összefüggõ, érvényben lévõ nemzetközi szabályokban szerepelnek;

(xv) emlékeztetve a "Feladatok a XXI. századra" c. program 22.

fejezetére, amelyet 1992-ben Rio de Janeiro-ban az ENSZ Környezet és Fejlõdés

Konferenciáján fogadtak el, amely ismételten megerõsíti a radioaktív

hulladékok biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelõ kezelésének

alapvetõ fontosságát;

(xvi) felismerve annak szükségességét, hogy meg kell erõsíteni a

kimondottan radioaktív anyagokra vonatkozó nemzetközi ellenõrzési rendszert,

ahogy arra a Veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és

elhelyezésének ellenõrzésérõl szóló Bázeli Egyezmény (1989) 1 (3) cikke utal;

megállapodnak az alábbiakban:

1. Fejezet

CÉLKITÛZÉSEK, MEGHATÁROZÁSOK

ÉS AZ ALKALMAZÁSOK KÖRE

1. Cikk

Célkitûzések

Ezen Egyezmény célkitûzése, hogy:

(i) világszerte magas színvonalú nukleáris biztonságot hozzon létre és

tartson fenn a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelése terén

állami intézkedések és nemzetközi együttmûködés elõsegítésével, beleértve ahol

lehetséges, a biztonsággal összefüggõ mûszaki együttmûködést is;

(ii) hatásos védelmet biztosítson a kiégett fûtõelemek és a radioaktív

hulladékok kezelésének valamennyi fázisában az esetleges veszélyekkel szemben

úgy, hogy az egyének, a társadalom és a környezet védett legyen az ionizáló

sugárzás káros hatásaival szemben most és a jövõben, és mindezt oly módon,

hogy a jelen generáció igényei és elvárásai teljesüljenek a jövõ generációk

lehetõségeinek korlátozása nélkül úgy, hogy õk is kielégíthessék igényeiket és

törekvéseiket és enyhítse a következményeiket;

(iii) megelõzze a sugárbaleseteket és enyhítse a következményeiket, a

kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív hulladékok kezelésének bármely

szakaszában történõ elõfordulásuk esetén.

2. Cikk

Meghatározások

Ezen Egyezmény vonatkozásában:

(a) a "lezárás" valamennyi mûvelet befejezése egy hulladéktároló

létesítményben azután, hogy a kiégett fûtõelemeket, illetve radioaktív

hulladékokat véglegesen elhelyezték. Ide tartozik minden olyan mûszaki vagy

egyéb munkálat, amely ahhoz szükséges, hogy a létesítményt hosszú idõre

biztonságos állapotra hozzák;

(b) a "leszerelés" azon mûveleti lépések összessége, melyek a radioaktív

hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló létesítményt kivéve valamely

nukleáris létesítmény hatósági ellenõrzése alóli mentesítéséhez kellenek. Ezen

lépések felölelik a dekontaminálás és a szétszerelés mûveleteit;

(c) a "kibocsátások" törvényes eljárásként, a hatóság által

engedélyezett határértékeken belül azon folyékony, illetve gáznemû radioaktív

anyagok tervezett és ellenõrzött környezeti kibocsátásai, amelyek normál üzem

során a hatóságilag ellenõrzött nukleáris létesítményekbõl származnak;

(d) a "végleges elhelyezés" a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív

hulladékok elhelyezése, egy arra alkalmas létesítményben, a hulladék

visszanyerés szándéka nélkül;

(e) "engedély" a hatóság azon felhatalmazása, engedélye, illetve

igazolása, amely alapján a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív hulladékok

kezelésével összefüggõ bármiféle tevékenység végezhetõ;

(f) "nukleáris létesítmény" valamely polgári létesítmény, és az ahhoz

kapcsolódó földterület, épületek, és berendezések, amelyekben radioaktív

anyagok elõállítása, feldolgozása, felhasználása, kezelése, tárolása, illetve

végleges elhelyezése történik olyan léptékben, amely biztonsági

megfontolásokat igényel;

(g) az "üzemi élettartam" azaz idõtartam, amely alatt a kiégett

fûtõelemeket, illetve radioaktív hulladékokat kezelõ létesítményt annak

eredeti céljaira használják. Végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény

esetében ez az idõszak akkor kezdõdik, amikor kiégett fûtõelemeket, illetve

radioaktív hulladékokat elõször helyeznek el a létesítményben, és annak

idõtartama a létesítmény lezárásakor fejezõdik be;

(h) "radioaktív hulladék" olyan gáz, folyékony vagy szilárd

halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további használatát a Szerzõdõ Fél,

illetve egy olyan természetes vagy jogi személy, akinek a döntését a Szerzõdõ

Fél elfogadja, nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként történõ

ellenõrzését valamely hatóság végzi a Szerzõdõ Fél jogi és hatósági

rendszerében;

(i) "radioaktív hulladék kezelés" a leszerelési tevékenységet is magába

foglalóan a radioaktív hulladék mozgatásával, elõkezelésével, kezelésével,

kondicionálásával, tárolásával, illetve végleges elhelyezésével összefüggõ

valamennyi tevékenység a telephelyen kívüli szállítás kivételével. Ide

tartozhatnak a kibocsátások is;

(j) "radioaktív hulladék kezelõ létesítmény" bármely olyan létesítmény

vagy berendezés, amelynek elsõdleges célja a radioaktív hulladékok kezelése,

beleértve olyan leszerelés alatt álló nukleáris létesítményt is, melyet a

Szerzõdõ Fél radioaktív hulladék kezelõ létesítményként jelöl meg;

(k) "hatóság" olyan szervezet vagy szervezeteket jelent, amelyeket a

Szerzõdõ Fél jogilag felhatalmazott arra, hogy engedélyezzék és szabályozzák a

kiégett fûtõelem, illetve a radioaktív hulladék kezelés bármely a biztonsággal

összefüggõ kérdését, ideértve az engedélyek kiadását is;

(l) "újrafeldolgozás" olyan folyamat vagy mûvelet, amelynek célja

radioaktív izotópok kinyerése kiégett fûtõelembõl további felhasználás

céljaira;

(m) "zárt sugárforrás" olyan szilárd állapotú radioaktív anyag, amelyet

tartósan tokba zárnak, vagy pedig szorosan megkötnek, kivéve a reaktor

fûtõelemeket;

(n) a "kiégett fûtõelem" olyan nukleáris üzemanyag, melyet már

besugároztak, és a reaktor zónából véglegesen eltávolítottak;

(o) a "kiégett fûtõelem kezelés" mindazon tevékenységeket jelenti,

amelyek a kiégett fûtõelem kezelésével, illetve tárolásával függnek össze,

kivéve a helyszínen kívüli szállítást. Ide sorolhatók a kibocsátások is;

(p) a "kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény" bármely olyan létesítmény

vagy berendezés, amelynek elsõdleges célja a kiégett fûtõelemek kezelése;

(q) "célország" az az állam, ahová határokon keresztüli szállítást

terveznek, vagy ahol ilyen megvalósul;

(r) a "származási ország" az az ország, ahonnan a határokon keresztüli

szállítást kezdeményezni tervezik vagy kezdeményezik;

(s) "tranzitország" bármely olyan állam a származási országon, illetve a

célországon kívül, amelynek területén határokon keresztüli szállítást

terveznek, vagy ahol ilyen szállítás megvalósul;

(t) a "tárolás" a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív hulladékok

olyan létesítményben történõ tárolását jelenti, amely biztosítja annak

biztonságos elzárását a késõbbi visszanyerés szándékával;

(u) "határokon keresztüli szállítás" bármely olyan szállítás, melynek

során kiégett fûtõelemet, illetve radioaktív hulladékot visznek a származási

országból egy célországba.

3. Cikk

Az alkalmazások köre

1. Ezen Egyezményt a kiégett fûtõelemek kezelésének biztonságára

vonatkozóan kell alkalmazni, akkor, ha a kiégett fûtõelemek polgári célú

atomreaktorokból származnak. Az újrafeldolgozási tevékenység részeként az

újrafeldolgozó létesítményben tárolt fûtõelemek nem tartoznak az Egyezmény

hatálya alá, kivéve, ha a Szerzõdõ Fél úgy nyilatkozik, hogy az

újrafeldolgozást a kiégett fûtõelemek kezelése részének tekinti.

2. Ezen Egyezményt továbbá a radioaktív hulladékok biztonságára

vonatkozóan kell alkalmazni, ha a radioaktív hulladék polgári alkalmazásokból

származik. Ezen Egyezmény azonban nem vonatkozik azokra a hulladékokra,

amelyek csupán természetes radioaktív anyagokat tartalmaznak, és amelyek nem

nukleáris fûtõelem ciklusokból származnak, kivéve a használaton kívüli zárt

sugárforrásokat, illetve ha azt a Szerzõdõ Fél ezen Egyezmény céljaiból azt

radioaktív hulladéknak nyilvánítja.

3. Ezen Egyezmény nem vonatkozik a katonai, illetve védelmi programok

keretében keletkezett kiégett fûtõelemek, illetve radioaktív hulladékok

kezelésének biztonságára, kivéve, ha a Szerzõdõ Fél jelen Egyezmény céljaiból

azokat kiégett fûtõelemnek, illetve radioaktív hulladéknak nyilvánítja. Ezen

Egyezmény azonban érvényes a katonai, illetve honvédelmi programokból származó

kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok kezelésének biztonságára is,

amennyiben az ilyen anyagok tartósan polgári célú programok részévé válnak és

kezelésük kizárólag ilyen programokon belül történik.

4. Ezen Egyezmény azon kibocsátásokra is vonatkozik, amelyekrõl a 4, 7,

11, 14, 24 és 26. Cikkek rendelkeznek.

2. Fejezet

A KIÉGETT FÛTÕELEMEK KEZELÉSÉNEK

BIZTONSÁGA

4. Cikk

Általános biztonsági követelmények

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy a

kiégett fûtõelem kezelés valamennyi fázisában az egyének, a társadalom és a

környezet megfelelõ védelme biztosított legyen a sugárveszéllyel szemben.

Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket

hoz, melyekkel:

(i) biztosítja a kiégett fûtõelem kezelés során keletkezett visszamaradó

hõ eltávolítását, illetve hogy ezen folyamat során a rendszer ne válhasson

kritikussá;

(ii) biztosítja, hogy a kiégett fûtõelem kezeléssel összefüggõ radioaktív

hulladék keletkezése a gyakorlatban elérhetõ minimális értéken maradjon, a

fûtõelemciklus stratégiával összhangban;

(iii) figyelembe veszi a kiégett fûtõelem gazdálkodás különbözõ

lépései közötti kölcsönös összefüggéseket;

(iv) gondoskodik az egyének, a társadalom és a környezet hatásos

védelmérõl a hatóságok által jóváhagyott és a nemzeti jogi szabályozás

keretében elõírt országos szintû védelmi módszerek alkalmazásával, amelyek

kellõen figyelembe veszik a nemzetközileg jóváhagyott kritériumokat és

szabványokat;

(v) figyelembe veszi azokat a biológiai, vegyi és egyéb veszélyeket,

amelyek a kiégett fûtõelem kezeléssel járhatnak;

(vi) arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely

ésszerûen elõrejelezhetõ hatásokat gyakorolhat a jövõ nemzedékekre, a

jelenlegi generációra megengedettnél nagyobb mértékben;

(vii) arra törekszik, hogy ne okozzon a jövõ generációknak

szükségtelen terheket.

5. Cikk

Meglévõ létesítmények

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy

felülvizsgálja bármilyen, az Egyezmény hatálybalépésének idõpontjában létezõ

kiégett fûtõelem kezelõ létesítményének biztonságát, és ha szükséges, megtesz

minden indokolt, a gyakorlatban megvalósítható korszerûsítést annak érdekében,

hogy egy ilyen létesítmény biztonságát javítsa.

6. Cikk

Javasolt létesítmények telephelyének

kiválasztása

1. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy megfelelõ eljárások kerüljenek kialakításra és bevezetésre

valamely tervezett kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény megvalósításakor, azzal

a céllal, hogy

(i) értékeljenek minden olyan lényegi, a telephely jellegébõl eredõ

tényezõt, amelyek az üzemi élettartam alatt a létesítmény biztonságát

befolyásolhatják;

(ii) értékeljék a létesítménynek az egyénekre, a társadalomra és a

környezetre gyakorolt valószínûsíthetõ hatását a biztonság szempontjából;

(iii) elérhetõvé tegyék a létesítmény biztonságára vonatkozó

információkat a lakosság számára;

(iv) konzultációkat folytassanak a létesítmény szomszédságában lévõ

Szerzõdõ Felekkel, amennyiben az adott létesítmény azokra hatással lehet, és

kérésükre általános adatokat szolgáltassanak a létesítménnyel kapcsolatban

olymódon, hogy azok értékelhessék ezen létesítmény valószínû biztonsági

hatását saját területeikre vonatkozóan.

2. Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ

intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az ilyen létesítmények ne

okozzanak elfogadhatatlan hatásokat a többi Szerzõdõ Félre, oly módon, hogy a

telephely kiválasztása a 4. Cikk általános biztonsági követelmény elõírásaival

összhangban valósul meg.

7. Cikk

Létesítmények tervezése és építése

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy:

(i) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény tervezésekor és

megvalósításakor megfelelõ intézkedések biztosítsák, hogy az egyéneket, a

társadalmat és a környezetet érõ lehetséges radiológiai hatások korlátozottak

legyenek, ideértve az ellenõrizetlen kibocsátásokból származó

sugárterheléseket is;

(ii) a tervezési fázisban számításba vegye a kiégett fûtõelem kezelõ

létesítmény leszerelésének koncepcionális terveit és szükség szerint annak

mûszaki megoldásait ;

(iii) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény terveiben szereplõ és

építése során alkalmazott technológiákat tapasztalatok, vizsgálatok és

elemzések támasszák alá.

8. Cikk

Létesítmények biztonságának értékelése

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak biztosítására, hogy:

(i) a kiégett fûtõelemeket kezelõ létesítmény megépítése elõtt

szisztematikus biztonsági és környezeti elemzés történjék a létesítmény okozta

potenciális veszély felmérésére, annak teljes üzemi élettartamára vonatkozóan;

(ii) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény üzemeltetését megelõzõen a

biztonsági és a környezetvédelmi elemzés naprakészen módosított és részletes

változatai álljanak rendelkezésre, amennyiben azok szükségesek az (i)

bekezdésben hivatkozott felmérések kiegészítéséhez.

9. Cikk

Létesítmények üzemeltetése

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy:

(i) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmények üzemeltetési engedélyének

alapjául a 8. Cikkben meghatározott elemzések szolgáljanak, és olyan üzembe

helyezési program végrehajtásától függjön, amely igazolja, hogy a létesítmény

üzemkész állapotában megfelel a tervezési és biztonsági követelményeknek;

(ii) üzemi határértékek és feltételek kerüljenek meghatározásra és

szükség esetén felülvizsgálatra tesztek, üzemi tapasztalatok és a 8. Cikkben

meghatározottak szerinti vizsgálatok alapján;

(iii) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény üzemeltetése,

karbantartása, folyamatos ellenõrzése és tesztelése az elõírt eljárásokkal

összhangban történjék;

(iv) a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény teljes üzemi élettartama során

valamennyi biztonsággal összefüggõ területen technikai és mûszaki támogatás

álljon rendelkezésre;

(v) az engedély tulajdonosa a biztonság szempontjából fontossággal bíró

eseményeket határidõre bejelentse a hatóságnak;

(vi) megtörténjék a lényeges üzemi tapasztalatok gyûjtésére és elemzésére

vonatkozó programok kialakítása, és az eredmények alapján - ha az indokolt

-hozzák meg a megfelelõ intézkedéseket;

(vii) elkészüljenek a kiégett fûtõelem kezelõ létesítmény leszerelési

tervei és megtörténjenek a szükség szerinti módosítások az adott létesítmény

üzemi élettartama során szerzett információk felhasználásával, és azokat a

hatóság vizsgálja felül.

10. Cikk

A kiégett fûtõelemek végleges elhelyezése

Amennyiben valamely Szerzõdõ Fél saját jogi és szabályozási kereteinek

megfelelõen a kiégett fûtõelemeket végleges elhelyezésre szánja, akkor azt a

radioaktív hulladékok elhelyezésével összefüggõ kötelezettségekkel összhangban

kell megvalósítani a 3. fejezetben ismertetettek szerint.

3. Fejezet

A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK

BIZTONSÁGA

11. Cikk

Általános biztonsági követelmények

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi fázisa az

egyéneket, a társadalmat és a környezetet megfelelõ mértékben óvja a sugár- és

egyéb veszélyekkel szemben.

Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz,

melyekkel:

(i) biztosítja a radioaktív hulladékok kezelése során keletkezett

visszamaradó hõ eltávolítását, illetve, hogy ezen folyamat során a rendszer

ne válhasson kritikussá;

(ii) biztosítja, hogy a radioaktív hulladékok keletkezése a gyakorlatban

elérhetõ minimális mértékû legyen;

(iii) figyelembe veszi a radioaktív hulladékok kezelésének különbözõ

lépései közötti kölcsönös összefüggéseket;

(iv) gondoskodik az egyének, a társadalom és a környezet hatásos

védelmérõl a hatóság által jóváhagyott és a nemzeti jogi szabályozás keretében

elõírt védelmi módszerek alkalmazásával, melyek kellõen figyelembe veszik a

nemzetközileg elfogadott kritériumokat és szabványokat;

(v) figyelembe veszi azon biológiai, vegyi és egyéb veszélyeket, amelyek

a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben jelentkezhetnek;

(vi) arra törekszik, hogy elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely

ésszerûen elõrejelezhetõ hatásokat gyakorol a jövõ nemzedékekre, a jelenlegi

generációra megengedettnél nagyobb mértékben;

(vii) arra törekszik, hogy ne okozzon a jövõ generációknak

szükségtelen terheket.

12. Cikk

Meglévõ létesítmények és múltbeli gyakorlatok

Minden Szerzõdõ Fél kellõ idõben megfelelõ intézkedéseket tesz, hogy

felülvizsgálja:

(i) az Egyezmény hatálybalépésekor meglévõ radioaktív hulladékokat

kezelõ létesítményének a biztonságát, és szükség esetén gondoskodik arról,

hogy ezen létesítmények biztonságának fokozása érdekében minden, a

gyakorlatban ésszerûen elvégezhetõ korszerûsítés megtörténjék;

(ii) a múltbeli gyakorlat eredményeit azzal a céllal, hogy meg lehessen

állapítani, szükség van-e bármiféle beavatkozásra sugárvédelmi szempontból,

figyelembe véve, hogy a dózis csökkentésébõl származó károsodás csökkentés

mértékének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a beavatkozás okozta károk és

költségek, beleértve a szociális kiadásokat is, indokolhatók legyenek.

13. Cikk

Javasolt létesítmények telephelyének kiválasztása

1. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy a javasolt radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény

létesítéséhez és kivitelezéséhez megfelelõ eljárások álljanak rendelkezésre.

Ennek érdekében:

(i) az értékelésbe bevon minden olyan, a telephellyel összefüggõ

tényezõt, amely befolyással lehet egy ilyen létesítmény biztonságára annak

üzemi élettartama során, valamint a hulladék tároló létesítmény biztonságát

annak lezárását követõen;

(ii) értékeli a létesítmény egyénekre, társadalomra és a környezetre

gyakorolt valószínûsíthetõ biztonsági hatásait, figyelembe véve a hulladék

tároló létesítmények telephelyi feltételeinek lehetséges alakulását a bezárást

követõen;

(iii) elérhetõvé tegyék a létesítmény biztonságára vonatkozó

információkat a lakosság számára;

(iv) konzultál a létesítmény szomszédságában lévõ Szerzõdõ Felekkel

amennyiben azokra az adott létesítmény valószínûsíthetõ hatást gyakorol,

továbbá olyan általános adatokkal szolgál a létesítményrõl, amely lehetõvé

teszi azok számára, hogy a létesítménynek a területükre gyakorolt

valószínûsíthetõ, biztonsággal összefüggõ hatásait értékelni tudja.

2. Ennek végrehajtása kapcsán minden Szerzõdõ Fél megfelelõ

intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen létesítmények ne

fejthessenek ki elfogadhatatlan hatásokat más Szerzõdõ Felekre, oly módon,

hogy a telephely kiválasztása a 11. Cikk általános biztonsági követelmény

elõírásaival összhangban valósul meg.

14. Cikk

Létesítmények tervezése és építése

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak érdekében, hogy:

(i) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény tervezésekor és

megvalósításakor megfelelõ intézkedések biztosítsák, hogy az egyéneket, a

társadalmat és a környezetet érõ lehetséges radiológiai hatások korlátozottak

legyenek, ideértve az ellenõrizetlen kibocsátásokból származó

sugárterheléseket is;

(ii) a tervezési fázisban számításba vegye a radioaktív hulladékokat

kezelõ létesítmény - kivéve a végleges tárolót - leszerelésének koncepcionális

terveit és szükség szerint annak mûszaki megoldásait;

(iii) már a tervezési fázisban elõkészítsék a hulladéktároló

létesítmény lezárásának mûszaki megoldásait;

(iv) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény terveiben szereplõ és

építése során alkalmazott technológiákat tapasztalatok, vizsgálatok, és

elemzések támasszák alá.

15. Cikk

Létesítmények biztonságának értékelése

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak biztosítására, hogy:

(i) szisztematikus biztonsági és környezeti elemzés történjék a

létesítmény okozta potenciális veszély felmérésére, a radioaktív hulladékokat

kezelõ létesítmény megépítése elõtt annak teljes üzemi élettartamára

vonatkozóan;

(ii) ezen túlmenõen, a radioaktív hulladékok végleges tároló

létesítményének építését megelõzõen, a bezárást követõ idõszakra vonatkozóan

szisztematikus biztonsági és környezetvédelmi elemzésre kerüljön sor, az

eredményeket azoknak a hatóság által elõírt kritériumokkal való összevetésével

értékelve;

(iii) rendelkezésre álljanak a radioaktív hulladékokat kezelõ

létesítmény üzemeltetését megelõzõen a biztonsági és a környezetvédelmi

elemzés naprakészen módosított és részletes változatai, amennyiben azok

szükségesek az (i) bekezdésben hivatkozott felmérések kiegészítéséhez.

16. Cikk

Létesítmények üzemeltetése

Minden Szerzõdõ Fél köteles megfelelõ intézkedéseket tesz annak

biztosítása érdekében, hogy:

(i) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény üzemeltetési

engedélyének alapjául a 15. Cikkben meghatározott elemzések szolgáljanak, és

az olyan üzem behelyezési program végrehajtásától függjön, amely igazolja,

hogy a létesítmény üzemkész állapotában megfelel a tervezési és biztonsági

követelményeknek.

(ii) üzemi határértékek és feltételek kerüljenek meghatározásra, és

szükség esetén felülvizsgálatra, tesztek, üzemi tapasztalatok és a 15. Cikkben

meghatározottak szerinti vizsgálatok alapján;

(iii) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény üzemeltetése,

karbantartása, folyamatos ellenõrzése és tesztelése a kialakított eljárási

elõírásokkal összhangban történjen. A radioaktív hulladékokat tároló

létesítmény vonatkozásában az ily módon kapott eredményeket kell felhasználni

a feltételezések igazolására és érvényességük felülvizsgálására, illetve az

elemzéseket a bezárás utáni idõszakra a 15. Cikkben meghatározottak szerint

megfelelõen módosítani kell;

(iv) a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény teljes üzemi

élettartama során valamennyi biztonsággal összefüggõ területen technikai és

mûszaki támogatás álljon rendelkezésre;

(v) megfelelõ eljárások alkalmazásával megtörténjék a radioaktív

hulladékok jellemzése és a hulladékfajták szétválasztása;

(vi) az engedély tulajdonosa a biztonság szempontjából fontossággal bíró

eseményeket határidõre bejelentse a hatóságnak;

(vii) megtörténjék a lényeges üzemi tapasztalatok gyûjtésére és

elemzésére vonatkozó programok kialakítása, és az eredmények alapján - ha az

indokolt - hozzák meg a megfelelõ intézkedéseket;

(viii) elkészüljenek - a radioaktív hulladékok tároló létesítmények

kivételével - a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítményre vonatkozóan a

leszerelési tervek, és megtörténjenek a szükség szerinti módosítások az adott

létesítmény üzemi élettartama során szerzett információk felhasználásával, és

azokat a hatóság vizsgálja felül;

(ix) elkészüljenek a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére

szolgáló létesítmény bezárására vonatkozó tervek, melyeket szükség szerint

módosítani kell az adott létesítmény üzemi élettartama során szerzett

információk felhasználásával, és azokat a hatóság vizsgálja felül.

17. Cikk

A bezárás utáni intézményes intézkedések

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket hoz annak biztosítása

érdekében, hogy a radioaktív hulladékok tároló létesítményének bezárását

követõen:

(i) az adott létesítmény telephelyi koordinátáinak, terveinek, és

készleteinek nyilvántartásait a hatóság elvárásainak megfelelõen megõrizzék;

(ii) szükség esetén aktív ill. passzív intézményes ellenõrzés valósuljon

meg, mint pl. folyamatos megfigyelés, illetve megközelítés korlátozás;

(iii) ha az aktív intézményes ellenõrzés bármely idõszakában

radioaktív anyagoknak a környezetbe való nem tervezett kibocsátását észlelik,

szükség esetén beavatkozó intézkedésekre kerüljön sor.

4. Fejezet

ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

18. Cikk

Intézkedések a végrehajtásra

Minden Szerzõdõ Fél nemzeti jogrendjének keretén belül olyan jogi,

hatósági és adminisztratív intézkedéseket hoz, illetve olyan egyéb lépéseket

tesz, amelyek jelen Egyezménybõl adódó kötelezettségei megvalósításához

szükségesek.

19. Cikk

Jogalkotási és szabályozási rendszer

1. Minden Szerzõdõ Fél olyan jogi és szabályozási keretet hoz létre és

tart fenn, amely megalapozza a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok

kezelésének biztonságát.

2. Ezen jogi és szabályozási keret rendelkezik:

(i) a nemzeti biztonsági követelmények és sugárbiztonsági szabályok

kialakításáról;

(ii) a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének

engedélyezési rendszerérõl;

(iii) a kiégett fûtõelemeket és radioaktív hulladékokat kezelõ

létesítmény engedély nélküli üzemeltetése tiltásának rendszerérõl;

(iv) megfelelõ intézményes ellenõrzõ, hatósági felügyeleti, dokumentálási

és jelentés készítési rendszerrõl;

(v) a vonatkozó szabályozások, illetve az engedély kikötéseinek

érvényesítésérõl;

(vi) a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének

különbözõ lépéseiben érintett szervek felelõsségi területeinek világos

elkülönítésérõl.

3. Annak mérlegelésekor, hogy a radioaktív anyagokat radioaktív

hulladékként szabályozzák-e, a Szerzõdõ Felek jelen Egyezmény célkitûzéseit

veszik figyelembe.

20. Cikk

Hatóság

1. Minden Szerzõdõ Fél létrehoz vagy kijelöl a 19. Cikkben utalt jogi

és szabályozási keretek alkalmazásával megbízott hatóságot, melyet megfelelõ

jogkörrel, kompetenciával, valamint pénzügyi és emberi erõforrásokkal ruház

fel annak érdekében, hogy a vállalt kötelezettségeit teljesíthesse.

2. Minden Szerzõdõ Fél saját jogi és szabályozási keretével összhangban

megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a hatósági

funkciók hatásosan függetlenné váljanak egyéb funkcióktól azokban az

esetekben, amikor a szervezetek mind a kiégett fûtõelemek vagy radioaktív

hulladékok kezelésében, mind pedig azok szabályozásában érintettek.

21. Cikk

Az engedély tulajdonosának felelõssége

1. Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy a kiégett fûtõelemek, illetve

a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáért elsõdlegesen a vonatkozó

engedély tulajdonosa (engedélyese) a felelõs, és megfelelõ intézkedéseket hoz

annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen engedély tulajdonosa teljesítse

kötelezettségeit.

2. Amennyiben nincs ilyen engedély tulajdonos, illetve más felelõs fél,

akkor a felelõsséget a Szerzõdõ Fél viseli, amelynek fennhatósága alá tartozik

a kiégett fûtõelem, illetve a radioaktív hulladék kezelése.

22. Cikk

Emberi erõforrások és pénzügyi források

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy:

(i) megfelelõen szakképzett személyzet álljon szükség szerint

rendelkezésre a kiégett fûtõelemeket és a radioaktív hulladékokat kezelõ

létesítmény teljes üzemi élettartama során a biztonsággal összefüggõ

tevékenységek elvégzésére;

(ii) megfelelõ pénzügyi erõforrások álljanak rendelkezésre a kiégett

fûtõelemeket és a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmények teljes üzemi

élettartama során, illetve azok leszerelése kapcsán a létesítmények

biztonságának alátámasztásához;

(iii) megfelelõ pénzügyi fedezet álljon rendelkezésre az intézményes

ellenõrzések és folyamatos megfigyelés (monitoring) elvégzéséhez, a hulladék

tároló létesítmény bezárását követõen szükségesnek ítélt idõtartamig.

23. Cikk

Minõségbiztosítás

Minden Szerzõdõ Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása

érdekében, hogy a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelése

biztonságával összefüggõ megfelelõ minõségbiztosítási programok elkészüljenek

és azokat alkalmazzák.

24. Cikk

Üzemi sugárvédelem

1. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy a kiégett fûtõelemeket, illetve radioaktív hulladékokat kezelõ

létesítmény üzemi élettartama során:

(i) a létesítménybõl eredõ sugárterhelést a dolgozóknál és a lakosságnál

az ésszerûen elérhetõ legalacsonyabb szinten tartsák a gazdasági és társadalmi

tényezõket is figyelembe véve; és

(ii) normál üzemi helyzetben senki se legyen kitéve olyan

sugárterhelésnek, amely meghaladja a dózis határértékekre vonatkozó azon

nemzeti elõírásokat, melyek kellõen figyelembe veszik a sugárvédelemmel

összefüggõ nemzetközileg elfogadott elõírásokat.

2. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy a kibocsátások korlátozottak legyenek oly mértékben, hogy:

(i) a sugárterhelést az ésszerûen elérhetõ legalacsonyabb szinten

lehessen tartani gazdasági és társadalmi tényezõket is figyelembe véve; és

(ii) hogy senki se legyen kitéve normál üzemi körülmények között olyan

sugárterhelésnek, amely meghaladná a dózis határértékekre vonatkozó azon

nemzeti elõírásokat, melyek kellõen figyelembe veszik a sugárvédelemmel

kapcsolatosan nemzetközileg elfogadott elõírásokat.

3. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ lépéseket tesz annak biztosítása

érdekében, hogy a hatósági ellenõrzés alatt álló nukleáris létesítmény üzemi

élettartama során a nem tervezett, illetve ellenõrizetlen környezeti

radioaktív anyag kibocsátás bekövetkeztekor megfelelõ elhárító intézkedéseket

hozzanak a kibocsátás szabályozása és hatásainak enyhítése céljából.

25. Cikk

Baleset-elhárítási felkészülés

1. Minden Szerzõdõ Fél biztosítja, hogy a kiégett fûtõelemeket, illetve

a radioaktív hulladékokat kezelõ létesítmény üzemeltetését megelõzõen, illetve

annak üzemeltetése során a telephelyen és - ha szükséges - a telephelyen kívül

megfelelõ balesetelhárítási tervek álljanak rendelkezésre. Az ilyen

balesetelhárítási terveket megfelelõ gyakorisággal tesztelni kell.

2. Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz a területére

vonatkozó balesetelhárítási tervek elõkészítésére és tesztelésére, amennyiben

valószínûleg érintett lehet a területének közelében lévõ kiégett fûtõelemeket

vagy radioaktív hulladékokat kezelõ létesítményben bekövetkezõ sugaras

vészhelyzet esetén.

26. Cikk

Leszerelés

Minden Szerzõdõ Fél megfelelõ intézkedéseket tesz a nukleáris

létesítmények leszerelése biztonságának szavatolása érdekében. Az ilyen

intézkedések biztosítják, hogy:

(i) megfelelõen szakképzett személyzet és elégséges pénzügyi erõforrások

álljanak rendelkezésre;

(ii) az üzemi sugárvédelem, az ellenõrzött kibocsátások, illetve a nem

tervezett és ellenõrizetlen kibocsátások vonatkozásában a 24. Cikk

rendelkezéseit alkalmazzák;

(iii) a nukleárisbaleset-elhárítás vonatkozásában a 25. Cikk

rendelkezései érvényesüljenek; és

(iv) a leszerelés szempontjából fontos információk nyilvántartásait

megõrizzék.

5. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. Cikk

Határokon keresztüli szállítás

1. Határon keresztüli szállításban érintett minden Szerzõdõ Fél

megfelelõ intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen

szállítások jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban valósuljanak meg,

figyelembe véve a vonatkozó kötelezõ érvényû nemzetközi okmányokat is.

Ennek végrehajtása kapcsán:

(i) az a Szerzõdõ Fél, amely származási ország, megfelelõ intézkedéseket

tesz annak biztosítása érdekében, hogy a határon át történõ szállítás csak a

célország elõzetes értesítését és beleegyezését követõen legyen engedélyezett

és valósulhasson meg;

(ii) tranzitországokon át, határokon keresztüli szállításra azon

nemzetközi kötelezettségek kell, hogy érvényesüljenek, amelyek az alkalmazott

szállítási módokra vonatkoznak;

(iii) az a Szerzõdõ Fél, amely célország, csak akkor járul hozzá a

határon keresztüli szállításhoz, amennyiben rendelkezik mindazon

adminisztratív és mûszaki lehetõségekkel, valamint engedélyezési rendszerrel,

amely ahhoz szükséges, hogy a kiégett fûtõelemek, illetve a radioaktív

hulladékok kezelése jelen Egyezmény elõírásaival összhangban valósulhasson

meg;

(iv) az a Szerzõdõ Fél, amely származási ország, csak akkor hagyja jóvá a

határon keresztüli szállítást, ha a célország beleegyezésével összhangban

saját maga meg tud gyõzõdni arról, hogy a (iii) pont követelményei a határon

keresztüli szállítást megelõzõen teljesülnek;

(v) az a Szerzõdõ Fél, amely származási ország, megfelelõ lépéseket tesz

annak érdekében, hogy engedélyezze területére az újbóli belépést, amennyiben a

határon át történõ szállítás nem jelen Cikk elõírásaival összhangban valósul

meg, vagy azzal összhangban az nem valósítható meg, kivéve, ha más biztonságos

alternatív megoldás rendelkezésre áll.

2. Egyetlen Szerzõdõ Fél sem engedélyezi kiégett fûtõelemének, illetve

radioaktív hulladékának olyan célállomásra történõ szállítását tárolás,

illetve végleges elhelyezés céljából, amely a 60-as déli szélességi foktól

délre helyezkedik el.

3. Jelen Egyezményben szereplõ egyetlen kitétel sem érinti hátrányosan,

illetve nem befolyásolja:

(i) bármely állam hajózás és repülés révén megvalósuló tengeri,

folyóvízi és légi navigációs jogait és szabadságát, amiként arról a nemzetközi

jog rendelkezik;

(ii) azon Szerzõdõ Fél jogait, ahová radioaktív hulladékot exportálnak

feldolgozásra, hogy a kezelést követõen a radioaktív hulladékot és egyéb

termékeket a származási országba visszaszállítsa vagy gondoskodjék a

visszaszállításról;

(iii) a Szerzõdõ Fél azon jogát, hogy kiégett fûtõelemét újra

feldolgozásra exportálja;

(iv) azon Szerzõdõ Fél jogait, ahová a kiégett üzemanyagot

újrafeldolgozásra exportálnak, hogy az újrafeldolgozási mûveletekbõl keletkezõ

radioaktív hulladékokat és egyéb termékeket a származási országba

visszajuttassa, illetve gondoskodjék visszajuttatásukról.

28. Cikk

Használaton kívüli zárt sugárforrások

1. Minden Szerzõdõ Fél saját nemzeti jogi keretei között megfelelõ

intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli

zárt sugárforrások birtoklása, újrafeldolgozása, illetve végleges elhelyezése

biztonságos módon valósuljon meg.

2. A Szerzõdõ Fél engedélyezi a használaton kívüli zárt sugárforrások

újbóli beléptetését területére, amennyiben nemzeti jogszabályozásában

elfogadta, hogy azok visszakerüljenek az elhasznált zárt sugárforrások

átvételére és birtoklására minõsített gyártóhoz.

6. Fejezet

A SZERZÕDÕ FELEK ÉRTEKEZLETEI

29. Cikk

Elõkészítõ értekezlet

1. A Szerzõdõ Feleknek egy elõkészítõ értekezletet tartanak jelen

Egyezmény hatálybalépési napját követõ 6 hónapot meg nem haladó idõtartamon

belül.

2. Ezen az értekezleten a Szerzõdõ Felek:

(i) meghatározzák a 30. Cikkben hivatkozottak szerinti elsõ

felülvizsgálati ülés idõpontját. Ezen felülvizsgálati ülést a lehetõ

leghamarabb meg kell tartani, de nem késõbb, mint jelen Egyezmény

hatálybalépési napját követõ 30 hónap;

(ii) elkészítik és konszenzus alapján elfogadják az Eljárási Szabályokat

és a Pénzügyi Elõírásokat;

(iii) különös tekintettel az eljárási szabályokra és összhangban

azokkal, kialakítják:

(a) a 32. Cikknek megfelelõen benyújtandó nemzeti jelentések formájára és

szerkezetére vonatkozó irányelveket;

(b) ezen jelentések benyújtásának határidejét;

(c) ezen jelentések felülvizsgálati eljárását.

3. Bármely állam vagy területi integrációs és egyéb jellegû olyan

szervezet, amely jelen Egyezményt ratifikálja, elfogadja, jóváhagyja, ahhoz

csatlakozik vagy azt megerõsíti, és amely vonatkozásában jelen Egyezmény még

nincs hatályban, az elõkészítõ értekezleten részt vehet úgy, mintha jelen

Egyezményben Szerzõdõ Fél volna.

30. Cikk

Felülvizsgálati értekezletek

1. A Szerzõdõ Felek értekezleteket tartanak a 32. Cikk alapján

beterjesztett jelentések áttekintésére.

2. Minden egyes ilyen felülvizsgálati értekezlet során a Szerzõdõ

Felek:

(i) meghatározzák a következõ felülvizsgálati értekezlet idõpontját oly

módon, hogy két felülvizsgálati értekezlet közötti idõtartam nem haladhatja

meg a 3 évet;

(ii) felülvizsgálhatják a 29. Cikk 2. bekezdése szerint kialakított

egyezményeket és egyhangúlag módosításokat fogadhatnak el, kivéve, ha az

Eljárási Szabályok másként rendelkeznek. Ezenkívül egyhangúlag módosíthatják

az Eljárási Szabályokat és a Pénzügyi Elõírásokat is.

3. Minden felülvizsgálati értekezleten minden Szerzõdõ Fél lehetõséget

kap arra, hogy megvitathassa a más Szerzõdõ Felek által beterjesztett

jelentéseket, és felvilágosítást kérjen azokról.

31. Cikk

Rendkívüli értekezletek

A Szerzõdõ Felek rendkívüli értekezleteket tartanak:

(i) ha egy értekezleten a jelenlévõ és szavazásban részt vevõ Szerzõdõ

Felek többsége ilyen értelmû döntést hoz; vagy

(ii) valamely Szerzõdõ Fél írásos kérése alapján, hat hónapon belül attól

számolva, amikor ezen kérést közölték a Szerzõdõ Felekkel, és a 37. Cikkben

említett titkárság értesült arról, hogy a kérést a Szerzõdõ Felek többsége

támogatja.

32. Cikk

Jelentési kötelezettség

1. A 30. Cikk rendelkezéseivel összhangban minden Szerzõdõ Fél

beterjeszt egy nemzeti jelentést a Szerzõdõ Felek minden egyes felülvizsgálati

ülésére. Ezen jelentésnek tartalmaznia kell az Egyezmény kötelezõ elõírásainak

megvalósítására hozott intézkedéseket. A Szerzõdõ Felek jelentéseikben

foglalkoznak:

(i) a kiégett fûtõelem kezelés stratégiájával;

(ii) a kiégett fûtõelem kezelés gyakorlatával;

(iii) a radioaktív hulladékok kezelési stratégiájával;

(iv) a radioaktív hulladék kezelés gyakorlatával;

(v) azokkal a kritériumokkal, amelyek alapján a radioaktív hulladékok

meghatározása és kategóriába sorolása történik.

2. A jelentés tartalmazza továbbá:

(i) a jelen Egyezmény tárgyát képezõ kiégett fûtõelem kezelõ

létesítmények listáját, azok telepítési helyét, fõ céljait és lényeges

jellemzõit;

(ii) azon kiégett fûtõelemek készletnyilvántartását, amelyek jelen

Egyezmény tárgyát képezik, és amelyeket tároló helyen õriznek, illetve

amelyeket véglegesen elhelyeztek. Ezen készletnyilvántartásnak tartalmaznia

kell az anyag megnevezését, és - ha rendelkezésre áll - akkor tájékoztatást

kell adni annak tömegérõl és összaktivitásáról;

(iii) jelen Egyezmény tárgyát képezõ radioaktív hulladékokat kezelõ

létesítmények listáját, azok telepítési helyét, fõ célját és lényeges

jellemzõit;

(iv) azon radioaktív hulladékok készletnyilvántartását, amelyek jelen

Egyezmény hatálya alá esnek, és amelyeket

(a) radioaktív hulladékokat kezelõ vagy a nukleáris fûtõelem ciklushoz

tartozó létesítményekben tárolnak,

(b) már véglegesen elhelyeztek, vagy

(c) a múltbeli eljárásokból származnak.

Ezen készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell az anyag megnevezését és

egyéb rendelkezésre álló olyan lényegi információkat, mint például a mennyiség

vagy tömeg, az aktivitás, illetve az izotóp-összetétel;

(v) a leszerelés alatt álló nukleáris létesítmények listáját, illetve a

leszerelési tevékenységek helyzetét.

33. Cikk

Részvétel

1. Minden Szerzõdõ Fél részt vesz és képviselteti magát a Szerzõdõ

Felek értekezletein egy küldöttel, valamint szükség szerint helyettesekkel,

szakértõkkel és tanácsadókkal.

2. A Szerzõdõ Felek egyhangú döntésük alapján meghívhatnak bármilyen

kormányközi szervezetet, amelynek hatásköre kiterjed ezen Egyezmény által

szabályozott kérdésekre, hogy megfigyelõi minõségben részt vegyen bármely

értekezleten vagy annak meghatározott ülésein. A megfigyelõket kötelezik, hogy

elõzetesen írásban vállalják a 36. Cikkben felsorolt feltételeket.

34. Cikk

Összefoglaló jelentések

A Szerzõdõ Felek kötelesek konszenzussal elfogadni és a nyilvánosság

számára rendelkezésre bocsátani egy olyan dokumentumot, amely a Szerzõdõ Felek

ülésein megtárgyalt ügyekkel és a kapott eredményekkel foglalkozik

35. Cikk

Nyelvhasználat

1. A Szerzõdõ Felek értekezleteinek nyelve: angol, arab, francia,

kínai, orosz és spanyol, hacsak az Eljárási Szabályok másként nem

rendelkeznek.

2. A 32. Cikk értelmében benyújtott jelentések az elõterjesztõ Szerzõdõ

Fél nemzeti nyelvén vagy pedig egy, az Eljárási Szabályokban kijelölt nyelven

készülnek. Ha a jelentést a kijelölt nyelvtõl eltérõ nemzeti nyelven nyújtják

be, akkor a Szerzõdõ Félnek gondoskodnia kell a jelentésnek a kijelölt nyelvre

való fordításáról.

3. A 2. bekezdésben foglaltakon túlmenõen, a titkárság térítés

ellenében gondoskodik az értekezlet bármilyen más nyelvén benyújtott

jelentésnek a kijelölt nyelvre történõ lefordításáról.

36. Cikk

Titkosság

1. Jelen Egyezményben foglalt rendelkezések nem érintik a Szerzõdõ

Felek saját jogszabályaiban foglalt jogaikat és kötelezettségeiket az

információra vonatkozó titokvédelem tekintetében. A Cikkben az "információ"

magában foglalja egyebek között a nemzetbiztonsággal összefüggõ információkat,

illetve a nukleáris anyagok fizikai védelmére, a szellemi tulajdonjog által

védett, illetve ipari vagy kereskedelmi titokként kezelt, illetve a személyi

adatokra vonatkozó jogok által védett információkat.

2. Amennyiben az Egyezmény keretében az egyik Szerzõdõ Fél olyan

információt közöl, amelyet az 1. bekezdésnek megfelelõen védettnek minõsít,

ezen adat csak is olyan célokra használható fel, amelynek érdekében közölték,

és annak titkos voltát tiszteletben kell tartani.

3. A 3. Cikk 3. bekezdése értelmében jelen Egyezmény hatálya alá

tartozó kiégett fûtõelemekkel, illetve radioaktív hulladékokkal összefüggõ

információk tekintetében jelen Egyezmény rendelkezései nem érinthetik a

szóban forgó Szerzõdõ Fél azon kizárólagos döntési jogkörét, hogy:

(i) az ilyen információt titkosnak minõsítse, illetve más módon

megakadályozza az információ nyilvánosságra hozatalát;

(ii) a fenti (i) pontban hivatkozott információt az Egyezménnyel

összefüggésben rendelkezésre bocsátja-e; és

(iii) milyen titkossági feltételeket csatol az ilyen információkhoz,

amennyiben azokat közreadják jelen Egyezmény keretében.

4. A Szerzõdõ Felek jelentéseinek felülvizsgálatát szolgáló, a 30.

Cikkben hivatkozott értekezleteken a viták tartalma titkosnak minõsül.

37. Cikk

Titkárság

1. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: "az Ügynökség")

biztosítja a titkárságot a Szerzõdõ Felek értekezletei számára.

2. A titkárság:

(i) összehívja, elõkészíti és segíti a Szerzõdõ Feleknek a 29., 30. és

31. Cikkekben említett értekezleteit;

(ii) továbbítja a Szerzõdõ Felek részére az Egyezmény rendelkezéseinek

megfelelõen kapott vagy készített információkat.

A fenti (i) és (ii) pontok teljesítése érdekében az Ügynökségnél

felmerülõ költségeket az Ügynökség saját rendes költségvetésébõl fedezi.

3. A Szerzõdõ Felek egyhangú döntés esetén felkérhetik az Ügynökséget

arra, hogy a Szerzõdõ Felek értekezleteinek támogatására nyújtson egyéb

szolgáltatásokat is. Az Ügynökség ilyen szolgáltatásokat akkor nyújt, ha ez

programjának és rendes költségvetésének keretében elvégezhetõ. Amennyiben ez

nem lehetséges, az Ügynökség akkor nyújthatja ezt a szolgáltatást, ha

önkéntességi alapon, más forrásból fedezetet kap.

7. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉS EGYÉB KIKÖTÉSEK

38. Cikk

Vitarendezés

Amennyiben két vagy több Szerzõdõ Fél között vita merül fel ezen

Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában, a Szerzõdõ Felek valamelyik

értekezletén megbeszélést folytatnak az ellentétek feloldása céljából.

Amennyiben a megbeszélések eredménytelennek bizonyulnak, akkor mód van a

nemzetközi jogban - ide értve az Ügynökségnél elfogadott szabályokat és

eljárásrendeket - biztosított közvetítési, békítési és választott bíráskodási

mechanizmusok alkalmazására.

39. Cikk

Aláírás, ratifikálás, elfogadás,

jóváhagyás, csatlakozás

1. Az Egyezményt 1997. szeptember 29-tõl hatályba lépéséig bármely

állam aláírhatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székhelyén, Bécsben.

2. Az Egyezményt az aláíró államok ratifikálhatják, elfogadhatják,

illetve jóváhagyhatják.

3. Hatályba lépése után az Egyezményhez bármely állam csatlakozhat.

4. (i) Az Egyezményt aláírhatják, vagy csatlakozhatnak hozzá

regionális integrációs vagy más szervezetek, feltéve, hogy az adott

szervezetet szuverén államok alkotják és az Egyezmény által érintett

kérdésekben jogosult nemzetközi egyezmények megtárgyalásában való részvételre,

ilyen egyezmények megkötésére és végrehajtására.

(ii) Feladatkörükbe tartozó kérdésekben, e szervezetek saját

nevükben gyakorolják azokat a jogokat és vállalják azokat a kötelezettségeket,

amelyeket az Egyezmény a részes államok számára elõirányoz.

(iii) Az Egyezményhez való csatlakozásakor a szervezet

nyilatkozatot juttat el a 43. Cikknek megfelelõen a letéteményeshez, amelyben

közli, mely államokból áll tagsága és ezen Egyezmény mely Cikkei vonatkoznak

rá, valamint azt is, hogy e Cikkek tekintetében mire terjed ki hatásköre.

(iv) A szervezet nem rendelkezik többletszavazattal tagállamai

szavazatain túlmenõen.

5. A ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási, illetve

megerõsítési okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

40. Cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép

hatályba, amikor a letéteményesnél letétbe helyezték a huszonötödik

ratifikálási, elfogadási vagy jóváhagyási okiratot, melyek közül tizenöt

okirat olyan államoktól származik, amelynek mindegyike rendelkezik mûködõ

atomerõmûvel.

2. Minden állam, illetve integrációs vagy más jellegû regionális

szervezet számára, amely az 1. bekezdésben rögzített feltételek teljesüléséhez

szükséges utolsó okirat letétbe helyezésének idõpontja után ratifikálja,

fogadja el, hagyja jóvá, erõsíti meg az Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá,

ezen Egyezmény attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba,

amelyen az adott állam vagy szervezet letétbe helyezte a megfelelõ okiratot.

41. Cikk

Az egyezmény módosítása

1. Minden Szerzõdõ Fél javasolhatja ezen Egyezmény módosítását.

A beterjesztett módosítási javaslatokat felülvizsgálati vagy rendkívüli

értekezleten tárgyalják meg.

2. Bármilyen javasolt módosítás szövegét és indoklását a

letéteményeshez kell eljuttatni, aki a javaslatot legalább kilencven nappal

azon értekezlet elõtt, amelyen megtárgyalják, továbbítja a Szerzõdõ Feleknek.

A letéteményes a javaslatra érkezett valamennyi észrevételt szétküldi a

Szerzõdõ Feleknek.

3. A Szerzõdõ Felek a javasolt módosítás megtárgyalása után döntik el,

hogy elfogadják-e azt egyhangúlag vagy ennek hiányában egy diplomáciai

értekezlet elé terjesztik. A diplomáciai értekezlet elé terjesztésre vonatkozó

döntéshez a tanácskozáson jelenlevõ és szavazó Szerzõdõ Felek legalább

kétharmados többsége szükséges, valamint az, hogy a szavazás idõpontjában

jelen legyen legalább a Szerzõdõ Felek fele.

4. A diplomáciai értekezletet ezen Egyezményhez benyújtott módosítási

javaslatok megtárgyalására és elfogadására a letéteményes hívja össze és arra

legkésõbb egy éven belül sor kerül, attól számítva, amikor e cikk 3. bekezdése

alapján meghozták az erre vonatkozó döntést. A diplomáciai értekezlet minden

erõfeszítést megtesz annak biztosítására, hogy a módosításokat egyhangúlag

fogadják el. Amennyiben ez nem lehetséges, a módosításokat a Szerzõdõ Felek

kétharmadának kell elfogadni.

5. Az Egyezményhez tett, a fenti 3. és 4. bekezdések alapján elfogadott

módosítások hatálybalépésének feltétele azoknak a Szerzõdõ Felek által történt

ratifikálása, elfogadása, jóváhagyása vagy megerõsítése. Ezek a módosítások az

õket ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy megerõsítõ Szerzõdõ Felek számára az

attól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a letéteményeshez

a Szerzõdõ Felek legalább kétharmadától beérkeztek az erre vonatkozó okiratok.

Azon Szerzõdõ Felekre nézve, akik ezután ratifikálják, fogadják el, hagyják

jóvá vagy erõsítik meg az ilyen módosításokat, ezek az attól számított

kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a Szerzõdõ Fél letétbe helyezte az

erre vonatkozó okiratot.

42. Cikk

Felmondás

1. Minden Szerzõdõ Fél felmondhatja az Egyezményt a letéteményeshez

eljuttatott írásbeli értesítés útján.

2. A felmondás egy évvel azután lép érvénybe, hogy a letéteményes

kézhez vette az erre vonatkozó értesítést, avagy olyan késõbbi napon, amelyet

az értesítésben feltüntettek.

43. Cikk

Letéteményes

1. Ezen Egyezmény letéteményese az Ügynökség fõigazgatója.

2. A letéteményes tájékoztatja a Szerzõdõ Feleket:

(i) az Egyezmény aláírásáról és a ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási,

csatlakozási vagy megerõsítési okmányok letétbe helyezésérõl, összhangban

a 39. Cikkel;

(ii) az Egyezmény hatálybalépésének napjáról, összhangban a 40. Cikkel;

(iii) az Egyezmény felmondásáról szóló értesítésekrõl és ezek

érvénybe lépésének idõpontjáról, összhangban a 42. Cikkel;

(iv) az Egyezménynek a Szerzõdõ Felek által beterjesztett javasolt

módosításairól, az ezzel kapcsolatos diplomáciai értekezlet által vagy a

Szerzõdõ Felek értekezletein elfogadott módosításokról, és ezen módosítások

hatálybalépésének idõpontjáról, összhangban a 41. Cikkel.

44. Cikk

Hiteles szövegek

Ezen Egyezmény eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai,

orosz és spanyol nyelvû szövege egyaránt hiteles, a letéteményesnél kell

elhelyezni, aki ennek hiteles másolatait a Szerzõdõ Feleknek megküldi.

MELYNEK TANÚSÁGÁUL A KELLÕ FELHATALMAZÁSSAL RENDELKEZÕ ALÁÍRÓK AZ EGYEZMÉNYT

ALÁÍRTÁK.

Készült Bécsben, 1997. szeptember 29-én.

Eleje Honlap