A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/5395.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról,
valamint a kockázati tõkealapokról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
1998. január hó
Pénzügyminisztérium Együtt kezelendõ T/5395..
számú törvényjavaslattal
TÁJÉKOZTATÓ
a T/5395. számú tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról,
valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvényrõl
Budapest, 1998. január hó
1998. ÉVI ......TÖRVÉNY
A KOCKÁZATI TÕKEBEFEKTETÉSEKRÕL
A KOCKÁZATI TÕKETÁRSASÁGOKRÓL, VALAMINT
A KOCKÁZATI TÕKEALAPOKRÓL
Az Országgyûlés annak érdekében, hogy elõsegítse korszerû és versenyképes új
vállalkozások létrejöttét, fejlesztését és hozzájáruljon az ehhez szükséges
tõkének kockázati tõketársaságokon és kockázati tõkealapokon keresztül
történõ biztosításához a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
Bevezetõ Rendelkezések
A törvény hatálya
1. §
E törvény hatálya kiterjed a kockázati tõketársaságok, valamint a kockázati
tõkealapok, illetve a kockázati tõkealap-kezelõk, továbbá a külföldi
székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi
képviseletérõl szóló törvény szerinti külföldi vállalkozás fióktelepének a
Magyar Köztársaság területén történõ alapítására, létrehozatalára,
mûködésére és állami felügyeletére.
Értelmezõ rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában
a) Kockázati tõkebefektetés: a kockázati tõketársaság, illetve a kockázati
tõkealap tevékenysége, korlátolt felelõsségû társaságban, vagy
részvénytársaságban annak alapítása vagy mûködése során az e törvénynek
megfelelõ tulajdoni részesedés szerzése.
b) Kockázati tõkealap (a továbbiakban: alap): kockázati tõkealap-jegy
forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkezõ
vagyontömeg.
c) Kockázati tõkealap-kezelõ (a továbbiakban: alapkezelõ): az e törvény
szabályainak megfelelõen alapított és mûködõ, belföldön bejegyzett olyan
részvénytársaság, amely kizárólag az e törvény hatálya alá tartozó kockázati
tõkealap-kezelési tevékenységet végzi.
d) Kockázati tõkealap-kezelés (a továbbiakban: alapkezelés): kockázati
tõkealap létrehozatala, valamint az alap vagyonának a kockázati tõkealap-jegy
tulajdonosainak általános felhatalmazása alapján történõ kezelése,
befektetése; a kockázati tõkealapot megilletõ jogoknak az alap nevében
történõ gyakorlása, illetve az e törvényben meghatározott egyéb, az
alapkezelõt terhelõ kötelezettségek teljesítése.
e) Kockázati tõkealap-jegy (a továbbiakban: tõkejegy): az alap nevében,
javára és terhére sorozatban kibocsátott, az e törvényben, az alapkezelési
szabályzatban, valamint a tõkejegy kibocsátási tájékoztatójában meghatározott
vagyoni jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
f) Kockázati tõketársaság (a továbbiakban tõketársaság): a kizárólag az e
törvényben meghatározott kockázati tõkebefektetési tevékenységet folytató, az
e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõen alapított, illetve
mûködõ részvénytársaság. E törvény eltérõ rendelkezése hiányában
tõketársaság alatt a külföldi vállalkozás fióktelepét is érteni kell.
g) Vezetõ állású személy: a kockázati tõketársaság, továbbá a kockázati
tõkealap (a továbbiakban együtt: vállalkozás) vezetõ tisztségviselõje,
felügyelõ bizottsági tagja és minden olyan személy, akit a vállalkozás
alapszabálya, alapító okirata, társasági szerzõdése, szervezeti mûködési
szabályzata ilyenként határoz meg; fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a
külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese.
h) Külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás fióktelepe: a külföldi
székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi
képviseletérõl szóló 1997. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Fkt.)
ilyenként meghatározott szervezet.
i) Dotációs tõke: a fióktelep létesítéséhez és mûködéséhez a létesítõ által
tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére
bocsátott tõke.
II. Fejezet
Általános és közös szabályok
Engedélyezés, mûködési idõtartam
3. §
(1) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott engedélye
alapján kezdheti meg tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történõ
nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel
szûnik meg.
(2) A határozott idõtartamra alapított tõketársaság mûködésének idõtartamát
legalább hat teljes naptári évben kell meghatározni. A határozatlan
idõtartamra létrehozott tõketársaság hat teljes naptári éven belül
végelszámolással nem szüntethetõ meg.
(3) Az alap kizárólag elõre meghatározott, de legalább hat teljes naptári
éves mûködési idõtartamra hozható létre.
(4) Az alapkezelõ az alap mûködési idõtartamát - amennyiben azt az
alapkezelési szabályzat lehetõvé teszi - egy alkalommal meghosszabbítja,
legfeljebb az eredeti mûködési idõtartamot nem meghaladó idõtartamra.
Összeférhetetlenségi, tulajdonlási szabályok
4. §
(1) Tõketársaság, illetve alap nem szerezhet részesedést, olyan
vállalkozásban, amelyben a tõketársaság, illetve az alap alapkezelõje vezetõ
tisztségviselôjének, alkalmazottjának, felügyelõ bizottsági tagjának,
könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezetõ tisztségviselõjének, vagy
felügyelõ bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának részesedése van.
(2) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ tisztségviselõje, vagy
vezetõállású alkalmazottja nem lehet egyidejûleg ugyanolyan tevékenységet
folytató gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõje, vagy vezetõállású
alkalmazottja. A tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ
tisztségviselõje, vagy vezetõállású alkalmazottja nem állhat alkalmazotti
jogviszonyban azon társaságokkal, amelyben a tõketársaságnak illetve az
alapkezelõ bármely alapjának részesedése van.
(3) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ tisztségviselõi és
vezetõállású alkalmazottjai együttesen legfeljebb tíz százalékos tulajdonosi
részesedéssel rendelkezhetnek olyan gazdasági társaságban, amelyben a
tõketársaság vagy az alapkezelõ bármely alapja is tulajdonosi részesedést
szerzett.
Szervezeti és tõkekövetelmények
5. §
(1) A tõketársaságra és az alapkezelõre a gazdasági társaságokról szóló 1997.
évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint az értékpapírok forgalomba
hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló
1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit, a fióktelepre
az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tõkejegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e
törvényben foglalt eltérésekkel az Épt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. §
(1) A tõketársaság kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezõ
részvénytársaság, valamint fióktelep formájában mûködhet.
(2) A tõketársaság jegyzett tõkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió
forintnál. Fióktelep esetén jegyzett tõke alatt dotációs tõkét kell érteni.
(3) Az alap jegyzett tõkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió forintnál.
(4)Az alapkezelõ kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezõ
részvénytársaság formájában mûködhet.
(5) Az alap tõkejegyei kizárólag névre szóló értékpapírként hozhatók
forgalomba.
(6) A tõketársaság, az alap, illetve az alapkezelõ jegyzett tõkéje kizárólag
pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.
(7) A tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor már mûködõ
részvénytársaságnak a saját tõkéjén belül kell legalább ötszáz millió forint
készpénzzel rendelkeznie.
(8) A tõkejegyek névértékét a jegyzéskor, zártkörû alapítás esetén a
tõkejegyek megvásárlásakor teljes egészében be kell fizetni.
Engedélyezési eljárás
7. §
(1) A tõketársaságnak - ide nem értve a fióktelepet - a tevékenységi
engedélye iránti kérelméhez be kell nyújtania:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;
b)a jegyzett tõke befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) a szervezeti és mûködési szabályzatát;
e) a befektetési elveket összefoglaló iratot;
f) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a
részesedés mértékének megjelölésével ;
g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj
megfizetésének igazolását;
h) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;
i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ
informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a
társaság mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;
j) a vezetõ állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;
k) az e törvényben foglalt elõírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb
okiratokat.
(2) A tõketársaságok átalakulására a tevékenység engedélyezésének szabályait
kell alkalmazni.
8. §
Fióktelep esetében a 7.§ (1) bekezdés b), e), g), h), i) és j) pontjában
foglaltakon túlmenõen be kell nyújtani:
a) a külföldi vállalkozás alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek
módosításait; részvénykönyvének másolatát, ennek hiányában a tulajdonosok
megjelölését, tulajdoni részesedésük mértékének feltüntetésével;
b) a külföldi vállalkozás nyilatkozatát, hogy korlátlanul helytáll a
fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
c) a külföldi vállalkozás nevében eljáró személyek teljes bizonyító erejû
magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy hozzájárulnak az engedély iránti
kérelemben, illetve az ahhoz csatolt iratokban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervek
megkeresése útján történõ ellenõrzéséhez;
d) idegen nyelvû iratok esetén azok hiteles magyar nyelvû fordítását.
9. §
(1) Az alapkezelõnek a tevékenységi engedély iránti kérelméhez be kell
nyújtania:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosítását;
b) a jegyzett tõke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását
tanúsító iratokat;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) a szervezeti és mûködési szabályzatát;
e) a befektetési elveket összefoglaló iratot;
f) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a
részesedés mértékének megjelölésével ;
g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj
megfizetésének igazolását;
h) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;
i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ
informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a
mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;
j) a vezetõ állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;
k) az e törvényben foglalt elõírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb
okiratokat.
10. §
(1) A Felügyelet a tõketársaság, illetve az alapkezelõ részére a tevékenységi
engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmezõ
a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra
történt felszólítás ellenére nem pótolja;
b) az eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot közölt.
(2) A Felügyelet a tõketársaság tevékenységi engedélyét visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelõ
határidõn belül nem pótolhatók;
b) a tõketársaság a 28.§ (2) bekezdésében foglalt befektetési
kötelezettségének nem tett eleget;
c) a tõketársaság többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a
Felügyelet határozatainak elõírásait.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az
engedélyt akkor vonja vissza, ha a tõketársaság az elõírásoknak a Felügyelet
által meghatározott - legfeljebb 90 napi - határidõ alatt sem tett eleget.
(4) A Felügyelet az alapkezelõ tevékenységi engedélyét visszavonja, ha
a) az alapkezelésre vonatkozó engedély kiadásának feltételei már nem állnak
fenn és azok megfelelõ határidõn belül nem pótolhatók;
b) az alapkezelõ tizenkét hónapon belül nem hoz létre alapot;
c) az engedéllyel rendelkezõ alapkezelõ által kezelt valamennyi alap
végelszámolása, felszámolása megtörtént és ezt követõ tizenkét hónapon belül
nem hoz létre új alapot;
d) az alapkezelõ többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a
Felügyelet határozatainak elõírásait.
(5) A tevékenységre vonatkozó engedély megadásához fióktelep esetében
szükséges továbbá, hogy
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén
alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedõ nemzetközi
együttmûködési megállapodás létezik a Felügyelet és a kérelmezõ vállalkozás
székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmezõ vállalkozás fõirodája, illetõleg székhelye szerinti állam
rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ
pénzmosás elleni jogszabályi elõírásokkal,
c) a kérelmezõ vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által
meghatározott követelményeket kielégítõ adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmezõ vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság
fióktelep létesítésére vonatkozó engedélyét, illetõleg hozzájáruló
nyilatkozatát vagy tudomásulvételét.
Az elnevezés védelme
11. §
(1) A "kockázati tõketársaság", a "kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a
"kockázati tõkealap" elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi
engedéllyel rendelkezõ társaság, illetve az e törvény szerint
nyilvántartásba vett alap használhatja.
(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett
gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult
a "kockázati tõketársaság", a "kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a
"kockázati tõkealap" elnevezés használatára.
A nyilvánossághoz intézett felhívások és tájékoztatások
12. §
(1) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ, továbbá minden más természetes és
jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles a
tõketársasággal, illetve az alappal kapcsolatos hirdetésében, nyilvánosan
közreadott tájékoztatójában, ügyfél-tájékoztatójában és egyéb közleményében
egyértelmû és jól felismerhetõ módon utalni a kockázati tõke befektetések
kockázat tartalmára.
(2) Nemzetközi összehasonlítás csak a forrás megjelölésével, nemzeti
statisztikai adatokból, illetve a kockázati tõke nemzetközi szervezeteinek
statisztikai kiadványaiból hozzáférhetõ információk átvételével tehetõ közzé.
(3) A tõketársasággal, az alapkezelõvel, valamint az alappal kapcsolatos
hirdetésben, ügyfél-tájékoztatóban és egyéb nyilvánosan közreadott
tájékoztatóban és közleményben nem alkalmazhatók más befektetési,
megtakarítási formákkal való összehasonlítások.
III. Fejezet
Az alapokra vonatkozó külön rendelkezések
Az alap létrehozatala és a tõkejegy,
alapkezelési szabályzat, kibocsátási tájékoztató
13. §
(1) Az alap kizárólag zártvégû alapként, vissza nem váltható tõkejegyek
forgalomba hozatalával hozható létre.
(2) Egy alapra csak azonos névértékû és azonos jogokat megtestesítõ
tõkejegyek hozhatóak forgalomba.
14. §
(1) A nyomdai úton elõállított tõkejegyen fel kell tüntetni:
a) az alapkezelõ részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
b) az alap megnevezését és idõtartamát;
c) azt, hogy az alap zártvégû alapként mûködik;
d) a tõkejegy névértékét, értékpapír-kódját és sorszámát;
e) azt, hogy a tõkejegy névre szóló;
f) a tõkejegy tulajdonosának a tõkejegyhez fûzõdõ jogait;
g) a kibocsátás idõpontját;
h) az alapkezelõ cégszerû aláírását.
(2) A tõkejegyek összevont címletû tõkejegyként is kibocsáthatók, továbbá a
kibocsátást követõen - a tõkejegy tulajdonos kérésére és költségére -
összevont címletû tõkejeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletû tõkejegy -
a tõkejegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb kisebb címletû
összevont tõkejegyekre, illetve az eredeti névértékû tõkejegyekre bontható.
(3) A dematerializált tõkejegyre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tõkejegyen a tõkejegy sorszámát
feltüntetni nem kell, valamint az alapkezelõ cégszerû aláírását - az
értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelõen - a kibocsátó
által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell
feltüntetni. A dematerializált tõkejegy az aláírás helyett az okiratot
cégszerûen aláírók nevét tartalmazza.
(4) Az Épt.-ben és az e törvényben meghatározottaktól eltérõ módon forgalomba
hozott tõkejegy forgalomba hozatala semmis.
(5) A tõkejegy tulajdonosairól az alapkezelõ köteles a tulajdonosok és a
tulajdonukban lévõ tõkejegyek azonosítására alkalmas nyilvántartást vezetni.
(6) A nyomdai úton elõállított tõkejegy átruházására a váltó átruházására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A nyomdai úton elõállított tõkejegy átruházására a váltó átruházására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A nyomdai úton elõállított tõkejegy tulajdonjogának öröklés jogcímén
történõ átszállása esetén, az örökös kérésére az alapkezelõ jogosult és
köteles - a jogerõs öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés, illetve az
öröklési perben hozott jogerõs bírósági ítélet alapján, annak száma és kelte
feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tõkejegy hátoldalán (toldaton)
történõ átvezetésére.
(9) A nyomdai úton elõállított tõkejegy tulajdonjogának hatósági árverésen
történõ megszerzése esetén, a tulajdonos kérésére az alapkezelõ jogosult és
köteles - az árverési jegyzõkönyv alapján, annak száma és kelte
feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tõkejegy hátoldalán (toldaton)
történõ átvezetésére.
15. §
(1) A tõkejegy forgalomba hozatalának feltétele az alapkezelõ által
készített, a Felügyelet által jóváhagyott alapkezelési szabályzat (a
továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat kötelezõ elemeit az 1. melléklet
tartalmazza.
(2) A tõkejegy nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott alap esetén a
Szabályzat a Kibocsátási tájékoztató része. A Kibocsátási tájékoztató
kötelezõ elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A zártkörûen létrehozott alap Szabályzatának tartalmaznia kell a
tõkejegyek átvételére elõzetes szándéknyilatkozatot tett befektetõk nevét
(cégnevét), lakóhelyét (székhelyét) is.
(4) A Szabályzat jóváhagyását a Felügyelet elutasítja, ha az nem felel meg a
jogszabályi követelményeknek.
(5) A jóváhagyott Szabályzatot legalább a jegyzést, átvételt megelõzõ 15
nappal
a) nyilvánosan mûködõ alap létrehozása esetén a kibocsátási tájékoztató,
illetve a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzé
tenni,
b) zártkörû alap létrehozása esetén a tõkejegy átvételére
szándéknyilatkozatot tett befektetõk részére meg kell küldeni.
16. §
Az alap nyilvántartásba vételére az alapkezelõ kérelmére akkor kerül sor, ha
az alapkezelõ - az alap jegyzett tõkéjének összegyûjtésére nyitott számlát
vezetõ hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a
Szabályzatban meghatározott jegyzett tõkét a befektetõk teljes egészében
befizették.
A Szabályzat módosítása
17. §
(1) A Szabályzat csak akkor módosítható, ha a módosítás lehetõségét és annak
feltételeit a Szabályzat az alap létrehozatalakor már tartalmazta.
(2) A Szabályzat módosítására csak a Felügyelet jóváhagyásával kerülhet sor.
(3) A Szabályzatnak az alap mûködési idõtartamának meghosszabbítását
tartalmazó módosítását az alap eredeti mûködési idõtartama letelte elõtt
legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani a tõkejegy
tulajdonosok - a hirdetmények közzétételére, illetve értesítésére vonatkozó
szabályok szerint történõ - egyidejû értesítése mellett.
(4) Az alapkezelõ a Felügyelet által jóváhagyott befektetési elvek
megváltoztatásáról - a hirdetmények közzétételére, illetve a tõkejegy
tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint - köteles a tõkejegy
tulajdonosokat értesíteni és a megváltozott befektetési elveket elsõ ízben
csak a közzétételt, illetve az értesítést követõ harminc nappal
alkalmazhatja.
A tõkejegy hozama
18. §
(1) Az alapból a tõkejegyre járó hozam kifizetésére évente egy alkalommal, a
portfolióban szereplõ gazdasági társaságok auditált mérlegeinek és eredmény
kimutatásainak elkészülte után kerülhet sor.
(2) Hozam csak akkor fizethetõ, ha annak fedezete az alap rendelkezésére áll.
Hitelbõl vagy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátásából származó
forrásból hozam fizetés nem teljesíthetõ.
(3) Hozamot az alap jegyzett tõkéjébõl fizetni nem szabad.
Az alap végelszámolása
19. §
(1) Az alap végelszámolással vagy felszámolással szüntethetõ meg. Az alap
mûködési idõtartamának lejártakor a végelszámolást kötelezõ megkezdeni.
(2) Az alap végelszámolására az alap mûködési idejének lejárta elõtt a (3)
bekezdésben meghatározottak kivételével - nem kerülhet sor. Az alap
végelszámolását az alapkezelõ végzi.
(3) Az alap végelszámolására a mûködési idõtartam letelte elõtt, az
idõtartam utolsó negyedében is sor kerülhet, ha az alap legalább hat teljes
naptári éve már mûködött és a 27.§ (4) bekezdése szerinti befektetési
kötelezettségének eleget tett, s valamennyi befektetését már értékesítette.
(4) Az alap hitelezõi kielégítését követõen rendelkezésre álló vagyon a
tõkejegyek tulajdonosait tõkejegyeik névértékének arányában illeti meg.
20. §
(1) A végelszámolás megkezdésétõl az alap vagyonát hat hónapon belül
értékesíteni kell. E határidõ indokolt esetben - a Felügyelet engedélyével -
határozott idõre meghosszabbítható.
(2) Az alap vagyonának értékesítését követõ harminc napon belül az
alapkezelõ végelszámolási jelentést köteles készíteni és a Felügyelethez
benyújtani.
(3) A végelszámolási jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a mûködés idõtartamának lejáratakor az alap tulajdonában álló vagyon
nyilvántartási értéke,
b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték, a vevõ neve,
lakóhelye (székhelye),
c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat),
d) a végelszámolás során felmerült költségek,
e) a tõkejegy tulajdonosok között felosztható tõke, a felosztás elvei,
f) az egy tõkejegyre kifizethetõ összeg.
(4) A végelszámolónak hirdetményben kell közzétennie a végelszámolási
jelentés megtekintésének a helyét, a tõkejegy tulajdonosokat pedig a
hirdetmények közzétételére, illetve a tõkejegy tulajdonosok értesítésére
vonatkozó szabályok szerint kell értesítenie a végelszámolási jelentés
elkészítésérõl és megtekintésének helyérõl.
(5) Az alapkezelõ vagy az általa megbízott hitelintézet a végelszámolási
jelentés Felügyelet által történt jóváhagyását követõ harminc napon belül
köteles kifizetni a tõkejegy tulajdonosait a végelszámolás eredményeképpen
megilletõ összeget. Az alapkezelõ felszólítására át nem vett összeget az
alapkezelõ köteles elkülönített letéti számlán tartani és a tõkejegy
tulajdonost errõl írásban értesíteni.
(6) A Felügyelet a végelszámolási jelentés jóváhagyását csak jogszabálysértés
esetén tagadja meg.
(7) A Felügyelet a végelszámolás befejezését követõen az alapot törli a
nyilvántartásból, ha az alapkezelõ hitelt érdemlõen, okiratokkal igazolja,
hogy az alapot, illetve az alapkezelõt az alap mûködésével kapcsolatos
kötelezettségek már nem terhelik.
Az alap felszámolása
21. §
(1) Az alap felszámolására a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a
végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III.
és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott
eltérésekkel.
(2) Az alap felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fõvárosi
Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A felszámolási eljárás az alap fizetésképtelensége esetén az alapkezelõ,
a hitelezõ vagy a Felügyelet kérelmére folytatható le. Ha a felszámolás
lefolytatását az alapkezelõ kéri, akkor a kérelem benyújtására a Cstv. 8.§-
ában foglaltak az irányadók azzal, hogy a kérelem benyújtásához be kell
szerezni a Felügyelet elõzetes engedélyét.
(4) A Felügyelet a felszámolási eljárást akkor is kezdeményezi, ha az
alapkezelõ engedélyét visszavonta és az alap kezelését más alapkezelõ nem
vette át.
(5) A Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi, ha
a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelõ
határidõn belül nem pótolhatók;
b) a 28.§ (2) bekezdése szerinti befektetési kötelezettségnek nem tett
eleget;
c) többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet
határozatainak elõírásait.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az
alap felszámolását akkor kezdeményezi, ha az alap az elõírásoknak a
Felügyelet által meghatározott - legfeljebb 90 napos - határidõ alatt sem
tett eleget.
(7) A Felügyelet (4)- (6) bekezdésben foglalt kezdeményezésére a bíróság az
alap fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást
elrendelni. A bíróság az alap felszámolóját a Felügyelet elõzetes
véleményének beszerzése után jelöli ki.
(8) A kijelölt felszámoló köteles nevét és lakóhelyét (székhelyét) a
Felügyeletnek a bíróság jogerõs végzése kézhezvételét követõ harminc napon
belül bejelenteni.
22. §
(1) A felszámolás kezdõ idõpontjától megszûnnek az alapkezelõnek az alappal
kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogai. Az alap nevében nyilatkozat
tételére csak a felszámoló jogosult. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az
egyezségi tárgyalás keretében tett jognyilatkozatra.
(2) Ahol a Cstv. a "gazdálkodó szervezet vezetõje" kifejezést alkalmazza,
azon az alapkezelõ vezetõ tisztségviselõjét kell érteni.
(3) Egyezség esetén az adóst megilletõ jogokat az alapkezelõ igazgatósága
gyakorolja.
(4) Az alap felszámolását követõen rendelkezésre álló vagyon a tõkejegyek
tulajdonosait tõkejegyeik névértékének arányában illeti meg.
(5) A bíróság az alap elleni felszámolási eljárás befejezésérõl szóló
jogerõs végzést a Felügyeletnek megküldi. A Felügyelet a jogerõs végzés
alapján az alapot törli a nyilvántartásból kivéve, ha a felszámolási eljárás
a bíróság által jóváhagyott egyezségkötéssel zárult.
Az alapkezelõ
23. §
(1 ) Egy alapkezelõ több alapot is létrehozhat és kezelhet. Az egy
alapkezelõ által kezelt alapok vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni
és nyilvántartani.
(2) Az alapkezelõ az általa végzett kezelõi tevékenységért a Szabályzat
szerinti díjat számíthatja fel.
(3) Az alapkezelõ vezetõ állású személye nem tölthet be vezetõ állást az
alap, illetve az alapkezelõ részére befektetési szolgáltatást, kiegészítõ
befektetési szolgáltatást végzõ gazdálkodó szervezetben.
(4) Az alapkezelõ nem adhat az alap vagyonértékelésére megbízást olyan
vagyonértékelõ szervezetnek,
a) amelyben az alapkezelõ, illetve
b) amely az alapkezelõben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel
rendelkezik.
(5) Az alapkezelõ az általa kezelt alap mûködésének idõtartama alatt
végelszámolással nem szûnhet meg.
(6) Az alapkezelõ saját magával szemben csak a Felügyelet elõzetes
engedélyével kezdeményezhet felszámolást.
(7) Az alapkezelõvel szemben felszámolási eljárás lefolytatását a Felügyelet
is kezdeményezheti.
Az alap kezelésének átadása
24. §
(1) Az alapkezelõ az általa kezelt alap kezelését más alapkezelõnek
elháríthatatlan külsõ ok (vis major), az alapkezelési tevékenység végzésére
adott engedély visszavonása, valamint az alapkezelõ végelszámolása,
felszámolása esetén a Felügyelet engedélyével adhatja át. Errõl a tõkejegy
tulajdonosokat az alap kezelését átadó alapkezelõ a hirdetmények
közzétételére, illetve a tõkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó
szabályok szerint köteles értesíteni.
(2) Ha a Felügyelet az alapkezelõ tevékenységi engedélyét visszavonja vagy
kezdeményezi a felszámolását, haladéktalanul kijelöli az alapkezelõ által
kezelt alap átvételére és ideiglenes kezelésére jogosult és köteles
alapkezelõt és errõl a tõkejegy tulajdonosait a hirdetmények közzétételére
vonatkozó szabályok szerint értesíti.
(3) Ha új alapkezelõ nem jelölhetõ ki, vagy az alapot új alapkezelõ nem
veszi át, a Felügyelet az alap felszámolását köteles kezdeményezni.
IV. Fejezet
A tõketársaságok és az alapok egyes mûködési szabályai
Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási, valamint adatszolgáltatási
kötelezettség
25. §
(1) A nyilvánosan mûködõ tõketársaság a rendszeres tájékoztatási
kötelezettségének az Épt. szabályai szerint, e törvényben foglalt
eltérésekkel köteles eleget tenni. A nyilvánosan mûködõ tõketársaság a
részvényesei számára köteles a tárgyévet követõ május hó 31. napjáig
a) éves jelentést készíteni és azt
b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 2.
melléklet tartalmazza.
(2) Az alapkezelõ a nyilvánosan mûködõ alapról a tõkejegy tulajdonosok
részére köteles a tárgyévet követõ május hó 31. napjáig
a) éves jelentést készíteni és azt
b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 3.
melléklet tartalmazza.
(3) A nyilvánosan mûködõ tõketársaság, illetve alap legkésõbb május hó 31.
napjáig egy országos napilapban és a tõzsde lapjában köteles nyilvánosságra
hozni a részvényesek, illetve a tõkejegy tulajdonosok számára a tõketársaság,
illetve az alap éves jelentése megtekintésének helyét és idejét.
(4) A nyilvánosan mûködõ tõketársaság rendkívüli tájékoztatási
kötelezettségének az Épt. szerint köteles eleget tenni.
(5) A nyilvánosan mûködõ alap kezelõje rendkívüli tájékoztatási
kötelezettségének az Épt. szerint, a 4. mellékletben foglalt kiegészítésekkel
köteles eleget tenni és ezen információkat két napon belül a Felügyeletnek
megküldeni, valamint ezzel egyidejûleg egy országos napilapban és a tõzsde
lapjában közzétenni.
(6) A tõketársaság, valamint az alapkezelõ - a pénzügyminiszter rendeletében
megállapított módon, tartalommal, gyakorisággal és idõpontban - köteles a
társaság, az alap, illetve az alapkezelõ tevékenységérõl, valamint a
tevékenységi engedélyhez, illetve az alap nyilvántartásba vételéhez
benyújtott adatokban és információban bekövetkezett változásról a
Felügyeletnek adatot szolgáltatni.
26. §
A Felügyelet a tõketársaságot, illetve az alapkezelõt - hiánypótlási határidõ
meghatározásával - jelentése, illetve adatszolgáltatása kiegészítésére
kötelezheti, ha az a jogszabályban, illetve a Felügyelet határozatában elõírt
követelményeknek nem felel meg.
A tõketársaságok és az alapok könyvvizsgálatára vonatkozó közös szabályok
27. §
(1) A tõketársaság, valamint az alapkezelõ a tõketársaság, illetve az alap
éves beszámolójának ellenõrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. A
könyvvizsgáló köteles ellenõrizni azt is, hogy a tõketársaság, illetve az
alapkezelõ a tevékenysége során betartja-e a jogszabályban, illetve a
Felügyelet által kiadott határozatban foglalt elõírásokat.
(2) A könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet tájékoztatni, ha e törvény vagy
más, a kockázati tõkebefektetési tevékenységre vonatkozó jogszabály, vagy
felügyeleti határozat megsértését észleli.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a könyvvizsgáló köteles a tõketársaságra, illetve az alapkezelõre a
Felügyelet határozatában elõírt adatszolgáltatást ellenõrizni.
b) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyeletet tájékoztatni az ellenõrzése
eredményérõl,
c) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól tájékoztatást kérni.
(4) A könyvvizsgáló köteles külön könyvvizsgálói jelentésben tájékoztatni a
Felügyeletet a tárgyévet követõ év május 31. napjáig
a) a tõketársaság részvényének, illetve az alap tõkejegyének hozamára,
b) a befektetésekre,
c) a tõketársaság, illetve az alap kölcsönnyújtására, valamint
d) az alapnak az alapkezelõtõl történõ elkülönített nyilvántartására,
vonatkozó szabályok betartásáról, továbbá
e) a tõkebefektetések értékelésérõl, az azokhoz kapcsolódó kockázati
céltartalék meghatározásának módjáról, képzésérõl, felhasználásáról.
A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok
28. §
(1) A tõketársaság, illetve az alap vagyona terhére a vállalkozásban és a
vállalkozás által ellenõrzött más vállalkozásban együttesen szerzett
részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a tõketársaság, illetve az
alap saját tõkéjének 15 %-át.
(2) A tõketársaság, illetve az alap tõkebefektetéseinek a tõketársaság
tevékenységi engedélye jogerõre emelkedését, illetve az alap nyilvántartásba
vételét követõ elsõ teljes naptári év végéig el kell érnie a tõketársaság,
illetve az alap jegyzett tõkéjének harminc százalékát, mely mérték a
tõketársaság tevékenységi engedélye jogerõre emelkedését, illetve az alap
nyilvántartásba vételét követõ negyedik teljes naptári év végéig nem
csökkenhet 30% alá.
(3) A tõketársaság tõkebefektetéseinek a tevékenységi engedély jogerõre
emelkedését követõ hat teljes naptári év átlagában el kell érnie a
tõketársaság - évenként december 31-i állapotnak megfelelõ - saját tõkéjének
legalább ötven százalékát és ezen belül legalább 3 évben el kell érnie a
tõketársaság saját tõkéjének legalább hetven százalékát.
(4) Az alap kockázati tõke befektetéseinek az alap nyilvántartásba vételét
követõ elsõ hat teljes naptári év átlagában el kell érnie az alap - évenként
december 31-i állapotnak megfelelõ - saját tõkéjének legalább ötven
százalékát és ezen belül legalább három évben el kell érnie az alap saját
tõkéjének legalább hetven százalékát.
29. §
(1) A tõketársaság kizárólag elhelyezésének céljára szerezheti meg ingatlan
tulajdonjogát. A tõketársaság tulajdonában lévõ ingatlan vásárláskori értéke
együttesen nem haladhatja meg a jegyzett tõke tíz százalékát.
(2) A tõketársaság, illetve az alap nem szerezhet tulajdoni részesedést
alapkezelõben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési
alapkezelõben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték szervezõ
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben.
(3) Az alap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhetõ meg.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt korlátozás, illetve tilalom nem
vonatkozik a tõketársaság, illetve az alap tulajdonába csõd, felszámolási,
végelszámolási, vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A
tõketársaság, illetve az alap az így megszerzett ingatlant a szerzés
idõpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni.
(5) Az alapkezelõ az általa kezelt alapok között - a több alap által
közösen végrehajtott befektetések kivételével - az alapok vagyoni helytállási
kötelezettségével járó szerzõdést nem hozhat létre.
30. §
A tõketársaság, illetve az alap tõzsdére bevezetett részvényt nem szerezhet.
31. §
(1) A tõketársaság, illetve az alap csak olyan vállalkozásnak nyújthat
kölcsönt, amelyben huszonöt százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel
rendelkezik.
(2) A tõketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a
vállalkozás által ellenõrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön -
ideértve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátását is - együttes
összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által
ellenõrzött más vállalkozásokba a tõketársaság, vagy az alap által
befektetett tõke összegét.
(3) A tõketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a
vállalkozás által ellenõrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön, valamint
az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenõrzött más
vállalkozásokba befektetett tõke nem haladhatja meg a tõketársaságnak,
illetve az alapnak a befektetéskor, illetve a kölcsön nyújtásakor meglevõ
saját tõkéjének húsz százalékát.
(4) A tõketársaság, illetve az alap által folyósított összes kölcsön -
ideértve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátását is - együttes
összege nem haladhatja meg saját tõkéje húsz százalékát.
(5) A kölcsön idõtartama nem haladhatja meg az alap, illetve a tõketársaság
mûködésébõl a kölcsönnyújtás idõpontjában hátralévõ idõtartamot.
(6) Ellenõrzõ gazdálkodó szervezet az, amely egy vagy több gazdálkodó
szervezetben (ellenõrzött gazdálkodó szervezet) közvetve vagy közvetlenül a
jegyzett tõke vagy a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik,
vagy ha e nélkül is a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény 4.§. 23) pontjának g) alpontjában meghatározott viszony áll
fenn az ott meghatározott személyek között .
32. §
A tõketársaság, illetve az alap az e törvény szerinti tõkebefektetésen és
kölcsönnyújtáson túlmenõen más tevékenységet nem végezhet, pénzeszközeit csak
belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló, illetve legfeljebb hat
hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.
V. Fejezet
Az állami felügyelet
A Felügyelet feladatai
33. §
(1) A tõketársaság, az alapkezelõ, illetve az alap állami felügyeletét az
Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet látja el.
(2) A Felügyelet
a) elbírálja az engedély, illetve nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és
más beadványt;
b) vezeti az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat;
c) jóváhagyja az alap végelszámolási jelentését;
d) ellenõrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály, a Felügyelet határozatai megtartását, a tõketársaságok mûködését,
az alapok kezelését;
e) jogszabálysértés esetén intézkedéseket tesz azok megszüntetése iránt,
illetve a mulasztókkal szemben.
(3) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ tevékenységi engedélye kiadásáról,
illetve visszavonásáról, valamint az alap bejegyzésérõl, illetve törlésérõl a
Felügyelet - az errõl szóló határozat másolatának megküldésével -
tájékoztatja az illetékes adóhatóságot.
Intézkedések és szankciók
34. §
(1) A Felügyelet az e törvény rendelkezéseitõl, valamint a Felügyelet
határozataitól történõ eltérés esetén a következõ intézkedéseket teheti:
a) felszólíthat - határidõ tûzésével - a jogszabályokban foglalt
elõírásoknak való megfelelésre;
b) pénzbírságot szabhat ki a tõketársasággal, illetve az alapkezelõvel és
ezek vezetõ állású személyeivel szemben, továbbá mindazokra, akik a jelen
törvényben foglalt rendelkezéseket megszegik;
c) kezdeményezheti a tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ állású
személyeinek a felmentését, illetve visszahívását, más könyvvizsgáló
választását;
d) szakértõt rendelhet ki a Felügyelet hatáskörébe tartozó ellenõrzések
érdekében, illetve a kirendelt szakértõ közremûködésével kapcsolatban
felmerült költségek megfizetésére kötelezheti a tõketársaságot, az alapot,
valamint az alapkezelõt;
f) visszavonhatja az e törvény alapján kiadott engedélyt, illetve az alapot
törölheti a nyilvántartásából;
g) eljárást kezdeményezhet más hatóságnál.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket együttesen, illetve
ismételten is alkalmazhatja.
35. §
(1) A Felügyelet a tõketársaságot, az alapkezelõt, valamint ezek vezetõ
állású személyét felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére
kötelezheti, ha nem tesz eleget az e törvényben, illetve az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban foglalt elõírásnak.
(2) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettség megszegése vagy mulasztásnak
a Felügyelet tudomására jutásától számított egy év, illetõleg a
kötelezettségszegés vagy mulasztás elkövetésétõl számított két év eltelte
után.
36. §
(1) A bírság összegét a jogszabályban, a Felügyelet határozatában
foglaltaktól való eltérés, illetve a mulasztás súlyának megfelelõen kell
megállapítani.
(2) A kiszabható bírság összege
a) a tõketársasággal, az alapkezelõvel szemben 100.000-5.000.000,- forint,
b) a vezetõ állású személyekkel szemben 50.000 - 2.000.000,- forint.
(3) A bírságból befolyt összeget a Felügyelet
a) a tõkepiaci szakemberek képzésére, szakmai konferenciák, tájékoztatók
rendezésére,
b) a felsõoktatás tõkepiaccal kapcsolatos tananyagának bõvítésére,
c) a tõkepiaccal kapcsolatos tanulmányok, szakkönyvek készítésének és
közzétételének támogatására,
d) a befektetõk számára történõ ismeretterjesztés támogatására fordítja.
A Felügyelet nyilvántartásai és adatkezelése
37. §
(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében
nyilvántartásba veszi a tõketársaság, illetve az alapkezelõ következõ adatait
és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) neve, székhelye,
b) az alapítás idõpontja,
c)a cégbírósági bejegyzés száma, kelte,
d) a Felügyelet engedélyének száma, kelte,
e) a jegyzett tõke nagysága,
f) a tulajdonosok neve, lakóhelye (székhelye), tulajdoni részesedése, illetve
a szavazati arány mértéke,
g) a vezetõ állású személyek neve, lakóhelye, egyéb gazdasági társaságban
betöltött tisztsége,
h) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, a tulajdoni részesedés,
illetve a szavazati arány mértéke,
i) fióktelep létesítésének idõpontja és helye,
j) a tõketársaság által kibocsátott részvény értékpapír kódja,
k) a tõketársaság által kibocsátott részvény kibocsátási adatai,
l) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma,
m) a letétkezelõ, a vagyonértékelõ neve (cégneve), lakóhelye (székhelye).
(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi az alap következõ adatait és az
azokban bekövetkezett változásokat:
a) neve, székhelye,
b)az alapítás idõpontja,
c) a felügyeleti nyilvántartásbavétel idõpontja, azonosító száma,
d) a jegyzett tõke nagysága,
e) az alapkezelõ vezetõ állású személyének neve, lakóhelye, az alapkezelõben
lévõ részesedésük mértéke,
g) az alapkezelõ tulajdonosainak neve (cégneve), lakóhelye(székhelye), más
társaságban lévõ részesedése, egyéb gazdasági társaságban betöltött
tisztsége,
h) az alapra kibocsátott tõkejegy értékpapír kódja,
i) az alapra kibocsátott tõkejegy kibocsátási adatai,
j) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma.
(3) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához -
ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot
kezelhet.
(4) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra
alkalmatlan módon - felhasználható. A Felügyelet feladatának ellátásához más
hatóságtól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben
meghatározott adatkörben adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az
adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
(5) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti a tõketársaság és az
alapkezelõ vezetõ állású személyeivel szemben a törvényben elõírt feltételek
meglétének, összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenõrzésére
szolgáló adatokat.
(6) A Felügyelet feladatkörében a tõketársaság és az alapkezelõ vezetõ állású
személyei személyazonosító adatait (családi és utónév, nõk esetében leánykori
családi és utónév, születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve,
külföldi esetén az állampolgárság) és lakóhelyét (tartózkodási helyét),
valamint az engedélyezési és ellenõrzési célú adatkezelés során a
befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra,
választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre vonatkozó
adatokat kezelheti.
(7) A Felügyelet az adatot:
a) a vezetõ állású személyek tagsági, vagy munkaviszonya, illetve
megbízatása megszûnésétõl számított öt évig;
b) a tõketársaságban, illetve alapban vagy alapkezelõben meglévõ tulajdoni
részesedés elidegenítésétõl számított tíz évig,
c) az a)-b) pontban nem említett esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétõl
számított öt évig kezelheti.
Díjfizetési kötelezettség
38. §
(1) A tõketársaság, a fióktelep, valamint az alap felügyeleti díjat köteles
fizetni.
(2) Az éves felügyeleti díj mértéke négyszázezer forint, amelyet negyedéves
részletekben, a negyedévet követõ hónap tizenötödik napjáig kell a Felügyelet
számlájára átutalni.
(3) A Felügyelet egyes államigazgatási eljárásaiért és igazgatási
szolgáltatásainak igénybevételéért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak
mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
39. §
(1) E törvény 1998. június 16. napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg
a) az e törvényben meghatározott egyes államigazgatási eljárásokért, illetve
igazgatási szolgáltatásokért fizetendõ díjak mértékét és a díj
megfizetésével, kezelésével kapcsolatos szabályokat;
b) a tõketársaságok, az alapok, illetve az alapkezelõk e törvény szerinti
tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történõ adatszolgáltatási
kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és
idõpontját.
40. §
Azok a társaságok, amelyek a törvény hatályba lépése elõtt a "kockázati
tõketársaság", a "kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a "kockázati tõkealap"
elnevezést használták, az e törvény szerinti tevékenységi engedély, illetve
nyilvántartásba vétel hiányában ezen elnevezést legkésõbb a törvény hatályba
lépését követõ 2 évig használhatják.
41. §
Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl szóló 1996. évi CXIV. törvény
3.§-a a következõ g) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet hatásköre kiterjed:)
"g) a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint
a kockázati tõkealapokról szóló 1998. évi ... törvény hatálya alá tartozó
szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére."
42. §
Az Fkt. 24.§-a elõtti alcím a következõ alcímre módosul, a 24.§ a következõ
(2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre
változik:
"A pénzügyi szektor szolgáltatásaira, továbbá
a kockázati tõkebefektetésekre létesített fióktelep"
"(2) A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról,
valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó
fióktelep tevékenységének engedélyezésére, mûködésére, felügyeletére,
ellenõrzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell
alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik."
43. §
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló CXLVI. törvény 37.§-a a
következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a
Hitelgarancia Rt-nek a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati
tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény alapján
mûködõ kockázati tõketársaságok és kockázati tõkealapok (1) bekezdés b)
pontjában megjelölt vállalkozások felé irányuló befektetéseinek 50%-áért
vállalt készfizetõ kezességre is."
1. melléklet az 1998. évi. ..... számú törvényhez
A kockázati tõkealap alapkezelési szabályzatának és a nyilvánosan mûködõ
kockázati tõkealap Tõkejegy kibocsátási tájékoztatójának kötelezõ tartalmi
elemei
I. Rész
A kockázati tõkealap Alapkezelési Szabályzata
1. Bevezetés
A kockázati tõkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a hazai
mûködési feltételek ismertetése
2. Az alapkezelõre vonatkozó információk
az alapkezelõ
a) cégneve, székhelye,
b) alapító okirata, illetve alapszabálya,
c) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje,
d) jegyzett tõkéje
e) a Felügyelettõl kapott tevékenységi engedélyének száma,
dátuma,
f) a vezetõ állású személyek fontosabb személyi és szakmai ad
atai,
g) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma,
h) a letétkezelõ neve, székhelye, engedélyének száma,
i) a vagyonértékelõ cég neve, székhelye.
3. A kockázati tõkealapra vonatkozó információk
a) az alap neve,
b) az alapkezelõ neve, fontosabb adatai,
c) az alap letétkezelõje, vagyonértékelõje,
d) az alap induló tõkéje,
e) a tõkejegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a tõ
kejegyhez fûzõdõ jogok bemutatása,
f) az alap jellemzõi, mûködésének idõtartama,
g) az alap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetõsége és
feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve
meghatározó vagy többségi részesedést eredményezõ befektetés lehetõségét
vagy kizárását,
h) hitelfelvétel lehetõségei, a törvényi korlátok, valamint az alapkezelõ
által felállított további korlátozások ismertetése,
i) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetõsége vagy
kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott
korlátozáson túli további korlátozások,
j) a tõkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes
szabályai, a kockázati tõkealap tõkenövekményének felosztására, vagy újrabef
ektetésére vonatkozó szabályok ( a mûködési idõn belül fizet-e hozamot az al
ap, ha hozam képzõdik, vagy teljes egészében újrabefekteti; ha fizetnek
hozamot, milyen idõközönként történhet a kifizetés stb),
k) az alapot terhelõ várható díjak és költségek tételes felsorolása, a
díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok
elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás,
l) a tõkejegy tulajdonosok rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának,
illetve a zártkörûen mûködõ alap tõkejegy tulajdonosai értesítésének a
szabályai,
m) az alap mûködésének idõtartama, meghosszabbíthatóságának lehetõsége és
feltételei és lehetséges leghosszabb idõtartama,
n) tanácsadóra vagy közremûködõre vonatkozó információk,
o) az alap végelszámolásának bonyolításával kapcsolatos rendelkezések,
p) az alapkezelõ által az új alapot megelõzõen létrehozott kockázati tõke
alapjainak a bemutatása,
r) az alapkezelõ díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke,
számításának módja, a kifizetés feltételei.
II.Rész
1. A nyilvánosan mûködõ kockázati tõkealap Tõkejegy Kibocsátási tájékoztatója
1. A kibocsátási tájékoztatónak a fenti I. Rész szerinti információkon
túlmenõen tartalmaznia kell az alapkezelõnek a könyvvizsgáló által
hitelesített pénzügyi adatait (adó- és vagyonmérleg, eredmény-kimutatás
stb.).
2. A kibocsátási tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1)
bekezdésében, valamint a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A kibocsátási tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-
ban foglalt egyéb feltételeknek.
2. A forgalomba hozatal adatai
1.a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés tartalma, idõpontja,
2.a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési szolgáltatók
megnevezése, címe,
3. több befektetési szolgáltató közremûködése esetén a konzorcium vezetõ cég
neve, címe,
4.a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,
5.a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt
összeg feltüntetésével,
6.a forgalomba hozatal költségei,
7.a tõkejegy és az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
8.a tõkejegy kódja,
9.elõvásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,
10.a tõkejegy névértéke,
11.sorozat- és sorszámok,
12. a jegyezhetõ minimális és maximális darabszám,
13.a jegyzés kezdõ- és zárónapja,
14.a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
15.a túljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,
16.az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír
esetén az Épt. 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat szövegének
tervezete.
2. melléklet az 1998. évi ..... számú törvényhez
A nyilvánosan mûködõ kockázati tõketársaság éves tájékoztatójának
(jelentésének) kötelezõ tartalmi elemei
A nyilvánosan mûködõ tõketársaság éves jelentését az Épt. 5. számú
mellékletében foglaltak alapján a következõ adatokkal kiegészítve kell
elkészíteni:
1. a befektetési portfólió tételes felsorolása, értéke a december 31-i
állapotnak megfelelõen,
2. az e törvény által elõírt befektetési szabályok szerinti mutatók
kiszámítása,
3. a hitel-forrás állomány és a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír
állomány adatai,
4. az e törvény által elõírt hitelezési szabályok betartását, valamint a
befektetési elõírások teljesítését igazoló mutatók, viszonyszámok levezetése,
5. a társaság éves költségeinek felsorolása, a társaság vezetõ állású
személyei, valamint szakértõi díjazása,
6. a tevékenységi engedély iránti kérelemhez benyújtott adatokban,
információkban történt változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.
3. melléklet az 1998. évi ..... számú. törvényhez
A nyilvánosan mûködõ kockázati tõkealap éves tájékoztatójának (jelentésének)
kötelezõ tartalmi elemei
1. az alapkezelõnek és az alap könyvvizsgálójának neve és székhelye,
2. az alap megnevezése,
3. az alap könyvvizsgáló által hitelesített vagyonkimutatása, jogcímenként
külön is feltüntetve a vagyonnövekedést és a vagyoncsökkenést,
4. a befektetési portfolió tételes felsorolása, értéke a december 31-i
állapotnak megfelelõen,
5. az e törvény által elõírt befektetési szabályok szerinti mutatók
kiszámítása,
6. a portfolió részét képezõ cél-vállalkozások auditált mérleg és eredmény
kimutatásai,
7. a hitel-forrás állomány, és a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír
állomány adatai,
8. a hitelkihelyezések adatai vállalkozásonként,
9. az e törvény által elõírt hitelezési szabályok betartását igazoló mutatók,
viszonyszámok levezetése,
10. az éves költségek felsorolása,szükségességük indoklása,
11. a tõkejegyek után fizetett hozam összege,
12. az alapkezelõ tevékenységi engedélye, illetve az alap nyilvántartásba
vétele iránti kérelméhez benyújtott adatokban, információban történt
változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.
4. melléklet az 1998 évi ..... számú törvényhez
A nyilvánosan mûködõ kockázati tõkealap rendkívüli tájékoztatási (jelentési)
kötelezettsége
A kockázati tõkealap rendkívüli jelentésének legalább a következõ adatokat
kell tartalmaznia:
1. az alapkezelõ által forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,
2. az alap által elért hozam kifizetésének idõpontja, módja, helye,
3. az alap végelszámolása, a tõkejegy tulajdonosoknak járó összeg
teljesítésének módja, idõszaka, helye,
4 az alap mûködési idõtartamának meghosszabbítása,
5. az alapkezelõnél jelentõs szervezeti változásra vonatkozó döntés
(szétválás, beolvadás, átalakulás),
6. az alapkezelõ-, illetve az alap bankszámlájának zárolása,
7. az alapkezelõ elleni csõd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás
megindítása, az eljárás lezárása,
8. peres eljárás megindítása és lezárása az alapkezelõ által vagy az
alapkezelõ ellen, ha a perérték az alaptõkéje tíz százalékát meghaladja,
9. az alapkezelõ vezetõ állású személyeiben bekövetkezett változás,
10. az alapkezelõ vezetõ állású személyének büntetõjogi felelõsségét
megállapító jogerõs bírósági határozat,
11. az alap elleni felszámolási, vagy végelszámolási eljárás megindítása, az
eljárás befejezése.
*******
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Bevezetõ Rendelkezések
1. §
A Javaslat szerint a törvény hatálya az e törvény szerinti kockázati
tõkebefektetést végzõ szervezetekre terjed ki, átfogva az alapítás, a mûködés
és a megszûnés állami felügyeletét. A törvény hatálya nem terjed ki azokra a
társaságokra, amelyek kockázati tõkebefektetést végeznek, de nem kérnek erre
tevékenységi engedélyt a jelen javaslat elõírásai szerint. Ez esetben a
kockázati tõketársaságokra vonatkozó adózási és számviteli szabályokat nem
alkalmazhatják és nem vehetnek részt állami viszontgaranciával fedezet
kockázati tõkebefektetési konstrukciókban.
2. §
A magyar jogrend és az arra támaszkodó szabályozás nem alkalmazza a kockázati
tõke fogalmát, így nevesítetten nem ismeri sem ezt a gazdasági tevékenységet,
sem az arra szakosodott piaci szereplõket. Ezek nem jelennek meg a gazdasági
társaságokról, a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról, a befektetési
alapokról szóló törvényekben sem. A jogszabályok nem alkalmazzák a kockázati
tõke befektetés fogalmát sem. Szükséges tehát, hogy a Javaslat meghatározza a
kockázati tõkebefektetés, a kockázati tõkealap, a kockázati tõkealap-kezelõ, a
kockázati tõke-alapkezelés, a kockázati tõkejegy, a kockázati tõketársaság
fogalmait.
II. Fejezet
Általános és közös szabályok
3. §
A Javaslat elõírja, hogy tõketársaság, valamint alap hat teljes naptári évnél
rövidebb idõtartamra nem alapítható, és határozatlan idõre létrehozott
tõketársaság ennél rövidebb idõn belül nem szüntethetõ meg végelszámolással.
Ettõl eltekintve, a tõketársaság és az alap mûködésének idõtartama szabadon
választható meg.
A futamidõ kötelezõ minimuma elõírásának elsõdleges indítéka a befektetõk
védelme. A mögöttes megfontolás lényege, hogy a kockázati tõkebefektetések
hosszútávú jellegébõl következõen irreális lenne és az ezen a területen
járatlan befektetõkre megtévesztõ hatást gyakorolhatna, ha a tõketársaságot,
ill. alapot ennél számottevõen rövidebb idõtartamra hoznák létre. A hat év a
nemzetközi tapasztalatok szerinti optimális értékének tekinthetõ.
A kockázati tõkebefektetések sajátosságaiból következõen nem lehet az alap
létrehozatalakor kielégítõ megbízhatósággal megtervezni, hogy mikor tudja majd
az alapkezelõ az alap mûködését valamennyi sikeres befektetése eladása útján
lezárni. Ezért ad lehetõséget a Javaslat az alap mûködési idõtartamának
meghosszabbítására. A pénztulajdonosok védelmében ugyanakkor korlátozza és
szabályok közé szorítja e meghosszabbítás lehetõségét. A meghosszabbítás
lehetséges idõtartamát meg kell hirdetni, de annak idõtartama nem lehet
hosszabb, mint az alap mûködésének eredetileg meghirdetett ideje.
A meghatározott idõtartamra létrehozott tõketársaság esetében a mûködési
idõtartam esetleges meghosszabbításáról a részvényesek dönthetnek.
4. §
A Javaslat a pénztulajdonosok védelmében, a visszaélések lehetõségeinek
korlátozása céljából összeférhetetlenségi szabályokat rendel a tõketársaság és
az alap befektetéseihez. Elõírja, hogy a tõketársaság, ill. az alap nem
szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a tõketársaság, illetve
az alap alapkezelõje vezetõ tisztségviselõjének, alkalmazottjának, felügyelõ
bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezetõ
tisztségviselõjének, vagy felügyelõ bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának
részesedése van. Ezzel azt kívánja kizárni, hogy a tõketársaság, ill. az
alapkezelõ befektetései döntéseit személyes érdekek irányítsák olyan
vállalkozásokba, amelyekben e személyeknek tulajdoni érdekeltségük van. Nem
zárja ki ellenben a Javaslat annak a lehetõségét, hogy a tõketársaság ill. az
alapkezelõ vagyonilag is érdekeltté tehesse a Javaslatban megjelölt
személyeket a tõketársaság ill. az alap befektetésével mûködõ vállalkozás
sikerében, de korlátozza az általuk összesen megszerezhetõ tulajdonhányad
mértékét.
5-6. §
A Javaslat meghatározza a jegyzett tõkének azt a legkisebb mértékét, amellyel
a tõketársaságnak, ill. az alapnak rendelkeznie kell. E mérték
megállapításánál azt veszi figyelembe, hogy a tõketársaság, ill. az alap csak
elegendõen nagy tõke birtokában tudja ellátni a befektetõ-finanszírozó
tevékenységét.
A Javaslat elõírja, hogy a tõketársaság, ill. az alap jegyzett tõkéje
kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. Ez következik abból, hogy
tevékenységük alapvetõ elemeként tõkét fektetnek a vállalkozásokba.
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy már mûködõ részvénytársaság is engedélyt
kérjen tõketársasági tevékenységre.
Az alapok létrehozásakor a jegyzett tõkét teljes egészében be kell fizetni az
alapításkor, mert az alapnak nincsenek olyan döntéshozó fórumai, amelyeken
rendezhetõk a késedelmes, vagy elmaradó befizetések problémái. A tõketársaság
a Gt. általános rendelkezései szerint fizeti be a jegyzett tõkét. Ez utóbbiak
tekintetében a késõbbi, ill. részletekben történõ befizetés megengedését a
társaságok mûködésének a társasági formából adódó nagyobb rugalmassága teszi
lehetõvé.
7 -9. §
Ezen szakaszok sorolják fel a kockázati tõketársaság, a külföldi vállalkozás
fióktelepe, valamint az alapkezelõ tevékenységi engedélyének elbírálásához
szükséges benyújtandó iratokat, dokumentumokat.
A Javaslat az engedélyezéshez szükséges mértéket figyelembe véve igyekszik a
benyújtandó okiratok mennyiségét korlátozni. Kizárólag olyan okiratok
benyújtását írja elõ, amelybõl a Felügyelet megállapíthatja az engedélyt kérõ
szervezet szabályos létrejöttét, következtethet biztonságos mûködésére és
bizonyossággal kizárhatja az összeférhetetlenség fennálltát.
10. §
A Javaslat ezen paragrafusa meghatározza, hogy a Felügyelet a tõketársaság,
illetve az alapkezelõ részére a tevékenységi engedély megadását milyen
esetben tagadhatja meg, illetve megállapítja azon eseteket, amikor a
Felügyelet a már kiadott mûködési engedélyeket visszavonhatja.
11. §
A Javaslat a piac áttekinthetõ és biztonságos mûködésének és a piaci szereplõk
jogos érdekeinek védelme céljával rendelkezik az elnevezés védelmérõl. Annak
érdekében, hogy ne akadályozza ésszerûtlenül a külföldi kockázati tõke
magyarországi befektetéseit, a korlátozást nem terjeszti ki a Magyarországon
megjelenõ, külföldön bejegyzett gazdasági társaságokra és más jogi
személyekre, ha a saját joguk szerint jogosultak a "kockázati tõketársaság", a
"kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a "kockázati tõkealap" elnevezés
használatára.
12. §
A tõketársaságok és alapok új minõséget képviselnek a hazai piacon. E minõség
meghatározó jellemzõje, hogy a vállalkozás finanszírozás körében nagy kockázat
tartalmú befektetéseket vállalnak, és ehhez gyûjtenek a pénztulajdonosoktól
megtakarításokat. Az e téren kevésbé járatos pénztulajdonosok védelmében
rendeli a Javaslat, hogy a tõketársasággal, illetve az alappal kapcsolatos
hirdetésekben, nyilvánosan közreadott tájékoztatókban, ügyfél-tájékoztatókban
és egyéb közleményekben egyértelmû és jól felismerhetõ módon utalni kell a
kockázati tõke befektetések kockázat tartalmára. Ugyancsak a pénztulajdonosok
védelmét szolgálják az összehasonlítások közreadására vonatkozó korlátozások.
III. Fejezet
Az alapokra vonatkozó külön rendelkezések
13. §
A kockázati tõkealap a jogrendszerben jelenleg nem létezõ forma, ezért a reá
vonatkozó szabályokat a Javaslat állapítja meg teljes körûen. A Javaslat csak
zártvégû kockázati tõke alap létrehozását teszi lehetõvé. Ennek oka, hogy a
kockázati tõkealapok az üzleti tevékenységük sajátosságaiból következõen nem
lennének képesek arra, hogy megfeleljenek a nyíltvégû alapként való mûködéssel
járó követelményeknek, különösen hogy az alap mindig legyen képes a
tõkejegyeinek visszavásárlására, vagyis az üzleti tevékenységét és annak
eredményességét veszélyeztetõ megrázkódtatás nélkül el tudja viselni az ezzel
járó forrás kivonást, valamint mindig rendelkezzék a tõkejegyek
visszavásárlásához szükséges likviditással.
14. §
Ez a paragrafus rendelkezik kockázati tõke alapba befektetõk tulajdonjogát
megtestesítõ kollektív befektetési értékpapír, a tõkejegy sajátosságairól,
jogi, tartalmi kellékeirõl, a szerint differenciálva, hogy a tõkejegyet
nyomdai úton állították elõ, illetve a dematerializált formában bocsátották
ki. A Javaslat rendezi a tõkejegyre rávezetendõ forgatmány tartalmát, abban a
speciális helyzetben is, ha az új tulajdonos a tõkejegyet öröklés révén, vagy
hatósági árverésen szerzi meg.
15-16. §
A tõkejegy forgalomba hozatala - hasonlóan valamennyi egyéb értékpapírhoz - az
Épt. forgalomba hozatali szabályai szerint történik. A Javaslat azonban
meghatározza azokat a speciális feltételeket, amelyek a tõkejegy forgalomba
hozatalához szükséges.
A tõkejegy forgalomba hozatalának egyik feltétele az alapkezelõ által
készített, a Felügyelet által jóváhagyott alapkezelési szabályzat. Ezen
paragrafusok valamint az 1. számú melléklet tartalmazzák a Szabályzat kötelezõ
elemeit, a Szabályzat közzétételének, a befektetõkhöz való eljuttatásának
szabályait, határidõit.
17. §
A pénztulajdonosok (az alap befektetõi) védelmére rendeli a Javaslat, hogy a
Szabályzat csak akkor módosítható, ha a módosítás lehetõségét és annak
feltételeit a Szabályzat az alap létrehozatalakor már tartalmazta. Ennek
indoka az, hogy a pénztulajdonos a Szabályzat alapján dönt az alapba történõ
befektetésrõl és az alap sajátosságaiból adódóan nem rendelkezik olyan
jogokkal, amelyek alapján utóbb befolyásolhatná a pénze felhasználását,
beleértve befektetésének idõtartamát is.
18. §
Ez a paragrafus rögzít bizonyos feltételeket a tõkejegyre járó hozam
kifizetésére nézve, így szól a hozamfizetés idõszakáról, amely szerint csak
évente egy alkalommal, a portfolióban szereplõ vállalkozások auditált
mérlegeinek és eredmény kimutatásainak elkészülte után fizethet hozamot az
alap.
Visszaélések megakadályozása végett tiltja a fedezetlen, illetve a hitelbõl
vagy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátásából származó forrásból
valamint az alap jegyzett tõkéjébõl történõ hozamfizetést.
19. §
A Javaslat az alap megszûnésének fõ szabályaként a végelszámolást jelöli meg.
A Javaslat lehetõséget ad arra, hogy az alap végelszámolására a mûködési
idõtartam letelte elõtt, az idõtartam utolsó negyedében is sor kerülhessen.
Meghatározza ennek feltételeit is. E rendelkezést az indokolja, hogy az
idõtartam utolsó negyedében az alap kerülhet olyan helyzetbe, amelyben a
befektetéseit már értékesítette és a hátralévõ idõ nem elegendõ ahhoz, hogy a
tõkéjét újabb vállalkozásokba befektesse, majd kivárva azok felfejlõdését a
tõkét azokból kivonja. Gazdaságilag célszerûtlen lenne ugyanakkor az alapot és
az abba befektetõ pénztulajdonosokat arra kötelezni, hogy ilyen esetben is
kivárják a mûködési idõtartam leteltét.
Az alapkezelõnek - az elõírások szerinti tartalommal - végelszámolási
jelentést kell készítenie, melyet kötelezõ beküldenie a Felügyeletre. A
Felügyelet a végelszámolást követõen az alapot törli a nyilvántartásból.
20. §
Tevékenységébõl következõen az alap vagyona elsõsorban gazdasági társaságok
tulajdoni részesedéseibõl áll. A végelszámoláshoz ezeket az alapkezelõnek
értékesítenie kell. E tulajdoni részesedések értékesítési lehetõségeit az
irántuk megnyilvánuló kereslet határozza meg, ezért elõállhat olyan helyzet,
hogy az alapkezelõ nem tudja a Javaslat által meghatározott hat hónap alatt
valamennyit értékesíteni. Ezért teszi a Javaslat lehetõvé a végelszámolás
határidejének a Felügyelet engedélyével történõ meghosszabbítását.
21-22. §
A Javaslat megállapítja azokat a rendkívüli helyzeteket, amikor az alap az
általános szabályoktól eltérõen nem végelszámolással, hanem felszámolás
következtében szûnik meg. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a hitelezõkön
kívül az alapkezelõ, illetve a Felügyelet is kezdeményezheti a felszámolási
eljárás lefolytatását.
Ezek a szakaszok határozzák meg az alap esetleges felszámolása esetén
követendõ eljárást, a csõdtörvényben foglaltaktól való eltérésekkel.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a Felügyelet mely esetekben kezdeményezi
a felszámolási eljárást. A Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi, ha a
nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelõ
határidõn belül nem pótolhatók, vagy a Javaslat 28 § (2) bekezdésben foglalt
befektetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy többször vagy súlyosan
megsérti a jogszabályokat, illetve a Felügyelet határozatait.
Az alap sajátosságaiból következik, hogy alapkezelõ nélkül az alap nem
mûködõképes és ezért tartósan nem létezhet. Ezért rendeli a Javaslat, hogy a
Felügyelet kezdeményezi az alap felszámolási eljárást, ha az alapkezelõ
engedélyét visszavonta és az alap kezelését más alapkezelõ nem vette át.
A 22.§ taglalja, hogy a felszámolási eljárás során az alapkezelõ illetve a
felszámoló milyen jognyilatkozatokat tehet az alappal kapcsolatosan és leírja
a felszámolást követõen a rendelkezésre álló vagyon felosztásának és az alap
nyilvántartásból való törlésének módját.
23. §
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy egy alapkezelõ több alapot is létrehozhat és
kezelhet. Az alapkezelõ ezzel javíthatja mûködésének biztonságát és
gazdaságosságát. A pénztulajdonosok számára is kedvezõ lehet, ha az alapkezelõ
több alapot kezel, mivel így több alap között oszlanak meg az alapkezelõ
mûködésének költségei.
A pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ vállalkozások
védelmében a Javaslat elõírja, hogy az egy alapkezelõ által kezelt alapok
vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.
Ugyancsak pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ
vállalkozások védelmében rendeli a Javaslat, hogy az alapkezelõ az általa
kezelt alap mûködésének idõtartama alatt végelszámolással nem szûnhet meg és
saját magával szemben csak a Felügyelet elõzetes engedélyével kezdeményezhet
felszámolást. A mögöttes megfontolás kiindulása, hogy alapkezelõ nélkül az
alap nem mûködõképes.
24. §
A pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ vállalkozások
védelmében korlátozza a Javaslat az elkerülhetetlen esetekre és köti a
Felügyelet engedélyéhez annak a lehetõségét, hogy az alapkezelõ az alap
kezelését más alapkezelõnek átadja. A korlátozás mögötti megfontolás, hogy
mind a pénztulajdonos, mind az alap befektetésével mûködõ vállalkozás az
alapkezelõhöz fûzõdõ bizalom alapján lépett az alappal jogviszonyra.
Ugyancsak a pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ
vállalkozások védelmében rendeli a Javaslat, hogy ha a Felügyelet az
alapkezelõ tevékenységi engedélyét visszavonja vagy kezdeményezi a
felszámolását, akkor haladéktalanul kijelöli az alapkezelõ által kezelt alap
átvételére és kezelésére jogosult és köteles másik alapkezelõt. Ennek indoka,
hogy a lehetõ legszûkebbre korlátozza azon esetek körét, amelyekben az alapot
az alapkezelõ megszûnése miatt kell felszámolni.
IV. Fejezet
A tõketársaságok és az alapok egyes mûködési szabályai
25. §
A nyilvánosan mûködõ tõketársaság és az alapkezelõ az általa kezelt
nyilvánosan mûködõ alapról - az Épt-ben elõírt kötelezettségekkel egyezõen -
köteles befektetõinek rendszeres tájékoztatást adnia.
Különbséget jelent azonban, hogy a kockázati tõke sajátosságainak megfelelõen
sem a társaság sem az alap nem köteles gyorsjelentést vagy féléves jelentést
készíteni. Az éves jelentés elkészítésének határideje is egy hónappal késõbbi,
mint a többi nyilvános társaság esetén, április 30 helyett május 30-a. Ez a
különbségtétel abból fakad, hogy a kockázati tõke vállalkozásoknak a
portfoliójuk helyes és megalapozott értékeléséhez meg kell várniuk
portfolióvállalataik mérlegének elkészítését, csak ennek birtokában tudják
számvitelileg is megalapozott saját jelentésüket elkészíteni.
A rendkívüli jelentések tekintetében az Épt.-ben foglaltakkal megegyezõ
tartalommal a 2 napos nyilvánosságrahozatalai kötelezettség érvényesül.
27. §
Javaslat a pénztulajdonosok védelmében rendeli el, hogy a tõketársaság
valamint az alapkezelõ köteles a tõketársaság, illetve az alap éves
beszámolójának ellenõrzésével könyvvizsgálót megbízni. A könyvvizsgáló köteles
ellenõrizni azt is, hogy a tõketársaság, illetve az alapkezelõ a tevékenysége
során betartja-e a jogszabályban, illetve a Felügyelet által kiadott
határozatban foglalt elõírásokat és köteles a Felügyeletet tájékoztatni, ha e
törvény vagy más, a kockázati tõkebefektetési tevékenységre vonatkozó
jogszabály, vagy felügyeleti határozat megsértését észleli.
28-30. §
A Javaslat elõírja, hogy a tõketársaság, ill. az alap által a vagyona terhére
egy vállalkozásban, vagy vállalkozás-csoportban szerzett részesedése nem
haladhatja meg a tõketársaság, illetve az alap befektetéskori saját tõkéjének
15 %-át. E korlátozás elõírása mögött az a megfontolás áll, hogy a
tõketársaságok és az alapok mûködési biztonságának védelmében célszerû ésszerû
határok közé szorítani azt a kockázatot, amelyet az egy-egy vállalkozásba
történõ befektetéssel vállalhatnak. Ezt kívánja mind a pénztulajdonosok, mind
a kockázati finanszírozással mûködõ vállalkozások ésszerû védelme. Ez utóbbiak
számára is kedvezõtlen következményekkel járhat, ha az õket finanszírozó
tõketársaság vagy alap tönkremegy, vagy súlyos nehézségekkel küzd. A 15%-os
mérték a kockázati tõke befektetési gyakorlatára vonatkozó nemzetközi
tapasztalatok alapján lett kialakítva.
A nemzetgazdasági érdek ahhoz kötõdik, hogy a kockázati tõke ténylegesen is
vállalkozásokba fektesse az e célra összegyûjtött forrásokat. Ezt juttatják
érvényre a Javaslatnak a tõketársaság, illetve az alap befektetési
kötelezettségére vonatkozó rendelkezései.
A tõketársaság, illetve az alap kockázati tõkebefektetéseinek a tõketársaság
tevékenységi engedélye kiadását, illetve az alap nyilvántartásba vételét
követõ egy teljes naptári év (üzleti év) végéig el kell érnie a tõketársaság,
illetve az alap saját tõkéjének 30%-át és ezt a minimális befektetési szintet
az ezt követõ négy naptári évben tartani kell. E kötelezettség megszegése
esetén a Felügyelet a tõketársaság tevékenységi engedélyét megvonja, illetve
az alapot törli a nyilvántartásból. A társaság az engedély megvonását követõen
a Gt. általános szabályai szerint más tevékenységet folytatva - mûködhet
tovább. A kockázati tõkealap azonban kizárólag e törvény alapján jöhet létre
és mûködhet, így a törvényi feltételek nem teljesítése esetén felszámolással
meg kell szüntetni.
Az adókedvezmény feltételeként ennél szigorúbb követelményként a kockázati
tõketársaság tõkebefektetéseinek a tevékenységi engedélye megszerzését követõ
6 teljes naptári év átlagában el kell érnie a kockázati tõketársaság saját
tõkéjének legalább az 50 %-át , és ezen belül legalább 3 évben el kell érnie
a saját tõkéjének legalább a 70 %-át. A kockázati tõkealap bejegyzését
követõen ugyanilyen szabályoknak kell megfelelni. A saját tõke nagyságát
évenként, a december 31-i állapotnak megfelelõen kell meghatározni.
A Javaslat a lehetséges befektetési célok közül kizárja a tõzsdére bevezetett
részvények vásárlását, (ez utóbbi befektetésekre szolgálnak pl. a befektetési
alapok) és az ingatlan-befektetéseket. Meghatározza a vállalkozások azon
területeit, (pl. bank, biztosítás, szerencsejáték), amelyekbe a kockázati
tõketársaság, illetve alap nem fektethet be, de ezen túlmenõen nem korlátozza
azok döntési szabadságát, hogy milyen vállalkozásba fektetnek be.
A vállalkozás szabadságának oltalma érdekében a Javaslat nem tiltja a
részvénytársaságokba és korlátolt felelõsségû társaságokba történõ olyan
befektetéseket sem, amelyek a gazdasági társaságokról szóló törvény
rendelkezései alapján a befektetõ korlátlan felelõsségét vonhatják maguk után.
Ez egyben lehetõvé teszi mind egyszemélyes társaság alapítását, mind pedig
meglévõ társaságokban akár száz százalékos tulajdoni hányad megszerzését is. A
tõketársaság esetében a részvényesek közgyûlési döntéssel kizárhatják, hogy a
társaság ilyen befektetést vállalhasson. A tõkealap passzív befektetõinek
védelme érdekében a Javaslat elõírja, hogy a kibocsátási tájékoztatónak,
illetve az alapkezelési szabályzatnak kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az
alap tehet-e olyan befektetést, amely korlátlan felelõsséggel járhat.
A Javaslat elõírja, hogy a tõketársaság, illetve az alap a vállalkozásba be
nem fektetett pénzeszközeit csak magyar állampapírban, vagy látra szóló,
illetve legfeljebb hat hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.
31-32. §
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a tõketársaságok és az alapok kölcsönt
nyújtsanak a befektetésükkel mûködõ vállalkozásoknak, de korlátokat is rendel
ehhez. A rendelkezések elõírják, hogy a tõketársaság, ill. az alap csak olyan
vállalkozásnak nyújthat kölcsönt, amelyben 25%-ot meghaladó tulajdoni
részesedéssel rendelkezik. Korlátozzák az egy vállalkozásnak, illetve
vállalkozáscsoportnak együttesen nyújtható kölcsön összegét, valamint a
társaság, ill. az alap által folyósítható összes kölcsön együttes összegét.
A külföldi gyakorlatban a hitelezés fontos része a kockázati tõke üzleti
tevékenységének, ezért a Javaslat a magyar szabályozásban szintén lehetõ teszi
azzal, hogy célszerû azt ésszerû keretek között tartani.
A Javaslat által rendelt korlátok mögött elsõsorban az a megfontolás áll, hogy
a tõketársaságok, ill. az alapok mûködési biztonságának védelmében célszerû
korlátozni azt a kockázatot, amelyet az egy-egy vállalkozásnak adott
kölcsönnel vállalhatnak. Ezt kívánja mind a befektetõk, mind a kockázati
finanszírozással mûködõ vállalkozások ésszerû védelme.
V. Fejezet
Az állami felügyelet
33-36. §
A Javaslat értelmében a tõketársaságok, az alapkezelõk, az alapok, valamint
külföldi vállalkozások e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató
fióktelepének állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet
látja el. A kockázati tõke a pénz- és tõkepiac egyik szereplõje, ezért a
felügyeleti tevékenység a piac ezen szektorának átlátható és biztonságos
mûködését szolgálja. A pénz- és tõkepiac szerves egysége megkívánja, hogy ezen
szektor felügyelete is az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet feladatkörébe
kerüljön.
A felügyeleti tevékenység célja a jogszabályokban meghatározott elõírások
betartásának biztosítása, s ezzel a kockázati tõketársaságokba és a kockázati
tõkealapokba befektetõk, továbbá a kockázati tõkebefektetést igénybe vevõ
vállalkozások védelme.
E tevékenysége keretében a Felügyelet elbírálja az engedély iránti kérelmeket
és más beadványokat; nyilvántartást vezet a kockázati tõkebefektetést végzõ
társaságokról, illetve alapokról; ellenõrzi a törvénynek, valamint e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályoknak való megfelelés szempontjából a
kockázati tõkebefektetést végzõ gazdasági társaságok és alapok mûködését, az
alapok kezelését; intézkedéseket alkalmaz a jogszabályok érvényesítése
érdekében.
A tõketársaság és az alapkezelõ a Felügyelet tevékenységi engedélye alapján
kezdheti meg e tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történõ
nyilvántartásba vétellel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel
szûnik meg.
A felügyeleti funkciók közé tartozik továbbá a tõketársaságok, ill. alapok
tekintetében a pénz- és tõkepiac megbízható mûködésének és az arra támaszkodó
gazdaság védelmének biztosítását szolgáló, törvényi követelmények érvényre
juttatása.
A nyilvánosan forgalomba hozott részvények és tõkejegyek kibocsátása esetén a
Felügyelet engedélyezi a kibocsátási tájékoztatót, illetve az alap kezelési
szabályzatát.
A Felügyelet engedélye kell az alap mûködési idõtartamának meghosszabbításához
és az alap végelszámolásához.
A Felügyelet feladatai közé tartozik továbbá a Javaslatban meghatározott
összeférhetetlenségi elõírások betartásának ellenõrzése.
A tõketársaságokat és az alapokat a Felügyelet felé adatszolgáltatási
kötelezettség terheli. Ezen túlmenõen a nyilvánosan mûködõ tõketársaság és
alap a mûködése során köteles a Javaslatban és az egyéb jogszabályokban
meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének is
eleget tennie.
A 34. paragrafus a Felügyelet által gyakorolható intézkedéseket és a
szankcionálás eseteit részletezi.
A 35. paragrafusban a Javaslat meghatározza, hogy milyen esetben szabható ki
bírság a tõketársaságra, illetve az alapkezelõre és azok vezetõ állású
személyeire, míg a következõ paragrafus a kivethetõ bírság minimális és
maximális összegét határozza meg.
A bírságból befolyt összeget a Felügyelet a tõkepiaci szakemberek képzésére,
szakmai konferenciák, tájékoztatók rendezésére, a felsõoktatás tõkepiaccal
kapcsolatos tananyagának bõvítésére, a tõkepiaccal kapcsolatos tanulmányok,
szakkönyvek készítésének és közzétételének támogatására és a befektetõk
számára történõ ismeretterjesztés támogatására köteles fordítani.
37. §
A Felügyelet jogosult a tõketársaság, illetve az alapkezelõ meghatározott
adatairól és az azokban bekövetkezett változásokról nyilvántartást vezetni.
A Felügyelet a törvényjavaslatban meghatározott feladatai ellátásához, többek
között az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenõrzéséhez a
paragrafusban meghatározott személyes adatokat is kezelhet. A személyes
adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló egyéb jogszabályoknak megfelelõen
határozza meg e törvény a nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés rendjét
és idõtartamát.
38. §
A tõketársaság, a fióktelep és az alap felügyeleti díjat köteles fizetni. A
javaslatban meghatározott díj mértéke összhangban van a más törvényekben
elõírt felügyeleti díjjal, és arányban áll a Felügyelet tevékenységével. A
Javaslat a Pénzügyminiszter hatáskörébe utalja az egyes államigazgatási
eljárásokért, és igazgatási szolgáltatásokért fizetendõ díjak mértékének
megállapítását.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
39. §
A Javaslat a törvény hatálybalépését a vonatkozó adó- és számviteli
szabályokat tartalmazó törvények és a gazdasági társaságokról szóló törvény
hatálybalépésével összhangban 1998. június 16-ra javasolja.
43. §
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a célszerû a költségvetési törvény keretein
belül megteremteni annak lehetõségét, hogy a hitelszférára kialakult és ott
jól mûködõ megoldáshoz hasonló módon az állam meghatározott keretek között
viszontgarantálja a kis- és közepes vállalkozásokba befektetett kockázati tõke
megtérülését. A Javaslat szerinti garancia a nemzetközi gyakorlattal
összhangban a befektetett tõkének a nominálértéken történõ megtérülésére
vonatkozik.
A garanciavállalás célja nem az, hogy költségvetési pénzek felhasználásával
jelentõs mértékben mérsékelje a kockázati tõke befektetés kockázatát, hanem
az, hogy állam ezen az úton segítse meghatározott vállalat csoportok - jelesül
a kis- közepes vállalatok - hozzájutási esélyeit a kockázati tõkétõl kapható
finanszírozásához. A kockázati tõketársaságok és alapok alanyi jogon nem
igényelhetnek befektetéseik mögé garanciát, az ebben való döntés az erre
hivatott szervezet kompetenciája marad.
Garancia konstrukciók nemzetközi gyakorlata a kockázatai tõkebefektetésekhez
Európa több országában mûködnek olyan garanciakonstrukciók, amelyek szûkebben
értelmezett kockázati tõkebefektetésekhez, vagy szélesebb körben részesedés
szerzéssel járó befektetésekhez kapcsolódnak. Az Európai Unió országai közül
elõször Hollandiában indítottak részesedési garancia programot, mely 1981-95.
között volt érvényben és stratégiai célja a kockázati üzletág kifejlõdésének
támogatása volt (1995-ig mintegy 90 Md Ft befektetéshez vállaltak garanciát).
A 90-es évektõl több országban jelent meg hasonló kezdeményezés, 1992-tõl
Finnországban, 1993-tól Ausztriában, 1994-tõl Dániában is kialakításra
kerültek különféle tõkegarancia programok. Ugyancsak a 90-es években alakultak
ki az elsõ részesedési garancia konstrukciók egyes német tartományokban,
Belgiumban pedig 1997-ben fogadta el a flamand kormányzat a részesedési
garanciákról szóló törvényt.
Az egyes országok tõkegarancia programjai természetesen egymástól sok
tekintetben eltérnek, néhány közös vonás azonban valamennyinél fellelhetõ, így
pl.
+ a programok mindegyik országban állami szerepvállalással párosultak és
meghatározott gazdaságpolitikai céllal jöttek létre. Hollandiában a kockázati
tõke üzletág fejlõdésének elõsegítése volt a fõ cél. Dániában, Finnországban
és Belgiumban a garancia lehetõség megteremtésével a kis- és közepes
vállalkozások finanszírozási helyzetének javítását, a kockázati tõke e
szektorba terelését fogalmazták meg követelményként. Ausztriában a
tõkegarancia programokkal elsõsorban az osztrák cégek külföldi terjeszkedését
kívánták segíteni,
+ az állami rásegítés csatornái az állami részvétellel, vagy állami
viszontgaranciával mûködõ garantõr intézmények, melyek piackonform módon, de
nem teljesen piaci szolgáltatásként vállalnak garanciát, mert a különbözõ
befektetések kockázatát akár csak részben is átvállalni kockázatosabb
tevékenység, mintsem, hogy egy tisztán profitorientált piaci szereplõ számára
vonzó legyen,
+ a tõkegarancia konstrukciót valamennyi országban ( és EU szinten is )
finanszírozási támogatásként kezelik,
+ a célpiac kivétel nélkül mindenütt a kis- és középvállalkozói szektor és cél
az e szektorba irányuló tõkebefektetések támogatása (ezek meghatározása
többé-kevésbé az EU ajánlásokkal szinkronban történt),
+ többnyire nem alkalmaznak regionális és szektorális korlátozást, ez alól
kivétel Ausztria, ahol pl. a mezõgazdaság, a bank- és biztosítási szektor
"tiltott" ágazatnak számít,
+ a garanciavállalással érintett tõkebefektetések nagyságát minden
országban szabályozzák, általában a felhasználható garanciakeret, illetve az
ehhez igénybe vehetõ állami hozzájárulás (viszontgarancia) felsõ határának
törvényi szintû rögzítésével,
+ az alkalmazott konstrukciók közös sajátossága, hogy a garanciavállalás
általában kizárólag a tõkebefektetésre vonatkozik (a hozamra nem), hosszú (5-
10 éves) futamidõt ölel fel, az állami források igénybevétele miatt a
garantõr intézmények körültekintõ és szigorú bírálatát követõen kerül sor a
garanciavállalásra és ennek mértéke - a belga rendszer kivételével - nem
haladja meg az 50 %-ot,
+ a garanciavállalás díja az adott befektetési ügylet kockázatához igazodik és
üzleti megállapodás kérdése, néhol szerzõdéses kikötés alapján a hozamból
történõ részesedéssel párosul.
A nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelmûen állítható, hogy a kockázati
tõke elterjedése és különösen a kis- és középvállalkozások felé történõ
terelése érdekében - különösen az üzletág beindulásakor - nálunk is szükség
van arra, hogy a kockázati tõkebefektetés biztonságát a garanciavállalás
rásegítõ eszközével fokozzuk. A felsorolt nemzetközi példák alapján különösen
elgondolkoztató, hogy a tõkegarancia konstrukciójának alkalmazása az európai
országokban a 90-es években vált elterjedté, mégpedig - Németország
kivételével - jellemzõen éppen a hozzánk hasonló kis országokban, amelyek
külpiacra utaltsága nagyfokú.
A készülõ kockázati tõke törvény alkalmat kínál arra, hogy e tõkebefektetések
törvényi szabályozása keretében megteremtsük a lehetõséget arra, hogy a
Hitelgarancia Rt. garanciavállalásával a törvény alapján mûködõ kockázati
tõketársaságok, vagy alapok egyes befektetéseinek kockázatát mérsékelje és e
veszteségmérséklõ szerep révén hozzásegítsen egyfelõl a kockázati tõke üzletág
elterjedéséhez, másfelõl a befektetések kis- és középvállalkozások irányába
tereléséhez. A garancia vállalás célja nem az, hogy a kockázati
tõkebefektetések alapvetõ sajátosságát képezõ kockázatot mérsékelje, hanem
filozófiája az, hogy a piacgazdaság kialakulásának szakaszát szükségképpen
jellemzõ és a magyar vállalkozások rövid múltjából és az alacsony vállalkozói
kultúrából következõ extra kockázatokat mérsékelje. Ezen keresztül erõsíthetõ
a mûködõ, vagy újonnan alakuló kockázati tõketársaságok, alapok befektetési
motivációja egy olyan állami rásegítéssel, mely piackonform és az EU normákkal
összeegyeztethetõ csatornán keresztül valósítható meg.
Melléklet
A kockázati tõkebefektetésekre javasolt jövedelemadózási szabályok
összehasonlítása a jelenlegi szabályokkal
Jelenlegi általános szabályozás Kockázati tõkére javasolt
Megnevezés szabályozás
1. Befektetõ
magánszemély
1.1. Befektetési adóhitel
1.1.1. részvény vásárlás a befektetés-állomány növekmény a befektetés-állomány növekmény
összegének 30%-a levonható a összegének 30%-a levonható a
személyi jövedelemadóból, a személyi jövedelemadóból, a
befektetés-állomány csökkenése befektetés-állomány csökkenése
esetén az adót vissza kell fizetni esetén az adót vissza kell fizetni
1.1.2. befektetési jegy a befektetési jegy-állomány a kockázati tõke-alapjegy
(kockázati tõke-alapjegy) növekmény összegének 30%-a befektetés-állomány növekmény
vásárlás levonható a személyi összegének 30%-a levonható a
jövedelemadóból, a befektetés- személyi jövedelemadóból, a
állomány csökkenése esetén az adót befektetés-állomány csökkenése
vissza kell fizetni esetén az adót vissza kell fizetni
1.2. Befektetésbõl származó
hozam a magánszemélynél
1.2.1. részvény utáni osztalék osztalék után 20 vagy 27% (35 %) osztalék után 20 vagy 27% (35 %)
az adó az adó
1.2.2. befektetési jegy a befektetési jegy hozama kamatnak a kockázati tõke-alapjegy utáni
(kockázati tõke-alapjegy) után minõsül és ez után 0% az adó hozam az árfolyamnyereséghez
fizetett hozam hasonlóan adózik, az adó 20 %.
1.3. Befektetés értékesítése
a magánszemélynél
1.3.1. részvény árfolyamnyereség után az adó 20%, árfolyamnyereség után az adó 20%,
(a tõkeszámlán lévõ befektetés (a tõkeszámlán lévõ befektetés
után 0%) után 0%)
1.3.2. befektetési jegy a befektetési jegy értékesítése a kockázati tõke-alapjegy
(kockázati tõke-alapjegy) esetén az árfolyamnyereség után az értékesítése esetén az
adó 20%, (a tõkeszámlán lévõ árfolyamnyereség után az adó 20%,
befektetés után 0%) (a tõkeszámlán lévõ befektetés
után 0%)
2. Befektetõ társaság
2.1. Céltartalék-képzés nincs céltartalék-képzési a társasági adóalap
lehetõség a befektetések után megállapításánál elismert
(értékvesztés számolható el) ráfordítás a számvitel szerinti
céltartalék-képzés a kockázati
tõkejegyre, a kockázati
tõketársaságokban szerzett
részesedésre
2.2. Befektetésbõl származó
hozam a befektetõ társaságnál
2.2.1. részvény utáni osztalék a a bevételként elszámolt kapott a bevételként elszámolt kapott
befektetõ társaságnál osztalék adóalap csökkentõ tétel osztalék adóalap csökkentõ tétel
2.2.2. befektetési jegy, a befektetési jegy utáni hozam a kockázati tõke-alapjegy utáni
kockázati tõkejegy hozama a bevétel és, ha egyébként pozitív a bevételként elszámolt hozam
befektetõ társaságnál társasági adóalap 18% adó osztaléknak minõsül és adóalap
csökkentõ tétel
2.3. Befektetés értékesítése
a befektetõ társaságnál
2.3.1. részvény az árfolyamnyereség bevétel és, ha az árfolyamnyereség bevétel és, ha
egyébként pozitív a társasági egyébként pozitív a társasági
adóalap 18% adó, az adóalap 18% adó, az
árfolyamveszteség adóalapot árfolyamveszteség adóalapot
csökkentõ tétel csökkentõ tétel
2.3.2. befektetési jegy, a befektetési jegy értékesítése a kockázati tõke-alapjegy
(kockázati tõke-alapjegy) esetén az árfolyamnyereség bevétel értékesítése esetén az
és, ha egyébként pozitív a árfolyamnyereség bevétel és, ha
társasági adóalap 18% adó, az egyébként pozitív a társasági
árfolyamveszteség adóalapot adóalap 18% adó, az
csökkenõ tétel árfolyamveszteség adóalapot
csökkenõ tétel
3. Befektetési alap, kockázati
tõkealap
3.1 Befektetésbõl származó hozam a befektetési alap nem adózik (nem a kockázati tõke-alap amennyiben
(osztalék) adóalany a befektetési alap) eléri a célirányos befektetési
arányt nem adózik a bejegyzést
követõ 6 évben, ezt követõen a
kapott osztalék az általános
szabályok szerint adóalap
korrekciós tétel
3.3 Befektetés értékesítése a befektetési alap nem adózik (nem a kockázati tõke-alap amennyiben
adóalany a befektetési alap) eléri el a célirányos befektetési
arányt, a bejegyzést követõ hat
évben nem adózik, ezt követõen a
tõkebefektetés kivonásakor,
elidegenítésekor realizált
árfolyamnyereséggel az adóalap
csökkenthetõ, ha az adózót az
Állami Pénz és Tõkepiaci
Felügyelet nem törölte a kockázati
tõkevállalkozások
nyilvántartásából
4. Kockázati tõketársaságnak
nem minõsülõ befektetõ társaság,
kockázati tõketársaság
4.1. Befektetésbõl származó a kockázati tõke-társaságnak nem a kockázati tõketársaság
hozam minõsülõ befektetõ társaságnál a amennyiben eléri a célirányos
bevételként elszámolt kapott befektetési arányt nem adózik a
osztalék adóalap csökkenõ tétel bejegyzést követõ 6 évben, ezt
követõen a kapott osztalék az
általános szabályok szerint
adóalap korrekciós tétel
4.3. Befektetés értékesítése a kockázati tõketársaságnak nem a kockázati tõketársaság
minõsülõ befektetõ társaságnál az amennyiben eléri el a célirányos
árfolyamnyereség bevétel és, ha befektetési arányt, a bejegyzést
egyébként pozitív a társasági követõ hat évben nem adózik, ezt
adóalap 18% adó, az követõen a tõkebefektetés kivo-
árfolyamveszteség adóalapot násakor, elidegenítésekor
csökkentõ tétel realizált árfolyam-nyereséggel az
adóalap csökkenthetõ, ha az adózót
az Állami Pénz és Tõkepiaci
Felügyelet nem törölte a kockázati
tõkevállalkozások
nyilvántartásából
A kockázati tõke ösztönzése
1/ Az USA-ban és az Egyesült Királyságban már a 40-es évek közepén megindult a
kockázati tõke üzletág. Ezt követõen Európában a francia (1972.) és a svéd
(1973.) kockázati tõke üzlet korábban, míg a német (1975.), a spanyol (1978.)
és a holland (1981) késõbb indult. A kockázati tõke alapok, társaságok
mûködését és állami támogatását illetve adóösztönzési rendszereit általában
törvények szabályozzák (lásd 1. sz. mellékletet).
2/ Az OECD többször foglalkozott a kockázati tõke témával, legutóbb 1997.
július 23.-i ülésén a Tudományos, Technológiai és Ipari Igazgatóság által
összeállított "a Kockázati tõke kormányzati programjai" c. jelentést tárgyalta
meg azzal a céllal, hogy "a korlátozások feloldására javaslatok
születhessenek". A továbbiakban az ezen jelentés megállapításait ismertetjük.
3/ A kormányok a kockázati tõke áramlását a pénzügyi szabályozó rendszerrel
ösztönzik. Ezen túlmenõen az OECD kormányok egy sor közvetlen programot hoztak
létre a kockázati tõke mozgósítására. A programok célja:
+ kitöltsék azokat, a "réseket", amelyek akadályozzák a KKV-k, különösen a
technológia-intenzív cégeket abban, hogy elegendõ tõkét szerezzenek;
+ közületi eredményeket érjenek el az innováció és a munkahelyek
létesítésének folyamatában.
Az ilyen programok száma ugyan korlátozott, de növekvõ az OECD területén. A
pénzügyi ösztönzõket viszont széleskörûen alkalmazzák ez által is ösztönözve a
magánszektor kockázati tõke befektetéseit.
4/ A OECD kormányok kockázati tõke programjainak és ösztönzõ rendszereinek
típusai a következõk:
+ tõkejuttatás közvetlen tõkebefektetés (kormányzati törzsrészvény
befektetés), vagy hosszú távú alacsony kamatozású kölcsön formájában a
kockázati tõke cégeknek, vagy az általuk befektetésben részesülõ KKV-nek;
+ pénzügyi ösztönzõk, a befektetõk és/vagy a kockázati tõke cégek és/vagy
a KKV-k részére adókedvezmények, mentességek, és adóhitelek formájában,
továbbá ugyan ezek részére tõkekezesség vállalása.
5/ Az OECD hivatkozott vizsgálati jelentése szerint a közületi hatóságok
közvetlen törzsrészvény befektetései jelentik a kockázati tõke "gazdaságba
bevonásának", mobilizilásának a legmagasabb szintjét. A törzsrészvény
tõkebefektetési programok egyik típusa az, amikor a kormány magán kockázati
tõke cégekbe fektet be, a másik, amikor saját kockázati tõke alapot hoz létre,
amely befektetéseket nyújt vállalatoknak. Az egyes országokban alkalmazott
törzsrészvény befektetési programokat a 2. sz. melléklet sorolja fel.
6/ Az OECD tagállamok kormányzatai különféle kormányzati kölcsönprogramokat is
mûködtetnek a kockázati tõke mobilizálása céljából. Néhány példa: Dániában az
"üzleti-fejlesztési finanszírozás" (Volkst Fonden). Németországban az
Újjáépítési és Hitelbank, mely kormányzati tulajdonban áll, Finnországban a
"KERA", Svédországban az állami többségi tulajdonú ALMI, stb. A kormányzati
kölcsönprogramok gyakran additiv jellegûek amennyiben olyan finanszírozást
biztosítanak, amelyek más forrásból nem lennének megvalósíthatók. Általában a
kormányzati kölcsönök kedvezõbb feltételeket biztosítanak, mint a banki
hitelek.
7/ Számos kormány használ adóösztönzõket a kockázati tõke típusú befektetések
mozgósítására. Az adóösztönzõk kétféle formában jelennek meg. Az egyes
adókedvezmények, mentességek és adóhitelek meghatározott kormányprogramokhoz
vannak kötve (az elõzõ pontban felsorolt törzstõke befektetési programok
mindegyikéhez különféle adókedvezmények társulnak). A másik forma: általában a
kockázati tõke befektetéseket, vagy azok jövedelmeit preferálják. A
kedvezmények egy szektorra vagy fejlesztési szakaszra, vagy meghatározott
összegû befektetésekre korlátozhatóak. Olyan befektetésekhez kapcsolódnak,
amelyekben egyébként elhanyagolt szektorok szerepelnek (mint korai
szakaszbeli, vagy technológia-intenzív üzletek). Az adókedvezményekrõl néhány
példát mutat be a 3. sz. melléklet.
8/ Az OECD országok nagy többsége a kisvállalatok részére valamilyen,
kormányzat által fedezet kezességet ajánl kölcsöneik támogatására. Ilyen
kezességekbe részesülhetnek a kockázati tõke cégektõl származó KKV
befektetések, illetve a kölcsönök is. A kölcsönkezességi programokat
többnyire a kormány finanszírozza, de ezeket átruházott hatáskörben a
kereskedelmi bankok hajtják végre, vagy más intézmények. A kölcsönkezességi
programok néhány példáját mutatja be a 4. sz. melléklet.
9/ A 80-as években több fejlõdõ ország kormánya arra késztette - esetenként
kötelezte - a fejlesztési magán bankokat, hogy közvetlen részvény-részesedést
vállaljanak kockázati tõke társaságokban. Ez a módszer a fejlett gazdaságokban
is elõfordult, pl. ilyen felhatalmazást adtak (1985-ben) az Ausztráliai
Fejlesztési Banknak. Más fejlett gazdaságú országra is jellemzõ, hogy
kiválasztott pénzintézetek a kormánytól hasonló kockázatvállalási engedélyt
kapnak. Franciaországban az állami tulajdonú és államilag támogatott ANVAR
hatékonyan vásárolt kisvállalati részvényeket. Nagyobb állami fejlesztési
pénzintézetek a 80-as években speciális kockázati tõke programokat hirdettek,
amelyek keretében pl. s török, szingapúri és a nyugat-német gazdaságokban
különféle tranzakciók valósultak meg.
Budapest, 1998. január
1. sz. Melléklet
A KOCKÁZATITÕKE -TÁRSASÁGOKRA (ALAPOKRA) VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK
Ország Megjelenés ideje A törvény (rendelet) száma és címe
1985. 611/85. direktíva a befektetések biztonságossá
EK/EU Tanácsi Direktívák tétele érdekében "UCITS"
1993. 93/6 (III. 15.) EEC Befektetési cégek és
hitelintézetek tõkemegfelelése
111/82. sz. törvény a vállalkozásban részesedõ
Ausztria 1982. alapok létesítésérõl és mûködésérõl
1986. Az új technológiák finanszírozásának
szabályozása (kockázatitõke-társaságok mûködése)
Dél-Korea A kis- és új vállalkozásoknak adott befektetések
1988. feltételeirõl
1940. Befektetési társasági törvény
Egyesült Államok 1980. Kisvállalati-befektetéseket ösztönzõ törvény
(foglalkozik a kockázatitõke finanszírozásról)
1980. A pénzügyi törvény külön fejezetben foglalkozik
a "kockázatitõke-rendszer " alapítási és
mûködési feltételeivel
Egyesült Királyság 1987. Kormány rendelet "LTD"-rõl, a Limited
Partnership-rõl (korlátozott partnerség)
1994. Vállalkozásitõke-trösztrõl és ezek adózási
szabályairól
Ország Megjelenés ideje A törvény (rendelet) száma és címe
1972. 72-650. sz. törvény a kockázatitõke társaságok
regisztrálásának feltételeirõl
1988. 88-12-01. "FCPR" törvény a kockázati-tõke
Franciaország XII. 23. csoportos befektetési alapja
1991. 91-1329. sz. dekrétum a "SCR" kockázatitõke
társaságokról
A befektetõ társaságokra vonatkozó törvény
Mexikó 1985. (külön részben a kockázatitõke- társaságok
alapításáról és mûködésérõl)
1986. 68/86. sz. törvény a vállalkozásokban részesedõ
társaságokról "UBG"
Németország A kockázatitõke társaságok alapítását és
1986 mûködését szabályozó törvényerejû rendelet (az
"UBG"-k mûködésérõl)
Olaszország 1993. A zártvégû kockázati tõke alapokról
Portugália 1986. 17/86. sz. tvr. a kockázatitõke-társaságok
védelmérõl és irányításáról
1991. Törvény a kockázatitõke-alapok "FCR"
létrehozására
Spanyolország 1986. 1/1986. sz. királyi dekrétum a "FCR" a
kockázatitõke-társaságokról, és a "SCR" a
kockázatitõke-alapokról
2. sz. Melléklet
Kormányzati törzsrészvény befektetési programok
Ország Program
Frandria GIMV
Belgium Brüsszel SRIB
KKV törzsrészvények
USA fokozásáról törvény
Technológiai csoport
Ausztrália
BJTU, fiatal technológiai
Németország vállalkozásokhoz részvételi tõke
BTU, kockázati tõke KKV részére
program (1995-2000.)
ATLA
Svédország BURE
TESI, az "Alapok alapja"-ként Kt-ba
Finnország fektet, továbbá
Regionális Alapok
Forbeit ügynökség
Írország többféle programja
Kormány és Fejlesztési Bank
Kanada együttesen
3. sz. Melléklet
Néhány példa a kockázati tõke adókedvezményeirõl
Franciaország
+ A tárgyévi adóköteles jövedelembôl mind a magánszemélyek, mind a
gazdálkodó szervezetek levonhatják annak az összegnek a felét, amelyet a
regisztrált kockázati tõke társaságok alapjaiba befizettek. A levonás
feltétele, hogy az így átengedett tõkét vállalkozás vagy egyéni adófizetô
birtokába adják át.
+ Adómentes az a bevétel, amelyet a regisztrált kockázati tõke társaság a
portfoliójába tartozó vállalkozás részesedéséért kap, feltéve, hogy 3 év telt
el a befektetés óta, és a befektetést megszerzô társaság francia.
+ E mellett a vállalkozás méretkategóriájához kötve (évi 30 millió FFR
alatti árbevétel és 150 fônél kisebb létszám) új alapítás esetén bizonyos K+F
feladatok bevétele alapján (25%-os felsô határig) adókedvezményt ad a mûködés
elsô évére.
+ A kockázati tõke társaságokba fektetett összeg mentes a tõkenövekmény
jövedelemadója alól, ha a személy által választott regisztrált társaság a
tôzsdén nem jegyzett vállalkozásoknak adja tôkéjének meghatározott részét
(eredetileg ez a küszöbérték legalább 30%).
+ A kockázati tõke társaságok know-how értékesítési ügyleteire
meghatározott kedvezmények igényelhetôk. A francia kincstár közremûködésével
mûködtetik az SFI (Société Financiére d'Innovation) innovációt finanszírozó
társaságot, és erre az elôbbi általános szabályokon túlmenô további
adókedvezmények is vonatkoznak:
+ A kincstár által mûködtetett SFI Társasághoz csatlakozók az elsô évtõl
kezdve költségként leírhatják a tõke-hozzájárulásuk felét, ami adott adóteher
mellett ez 25%-os állami finanszírozással egyenértékû. Ha új ipari termékre
irányuló programot finanszíroz a társaság, akkor 50% helyett a hozzájárulás
háromnegyede számolható el.
+ A fenti befektetésbôl származó jövedelmet 50%-os adókulcs terheli, de
mentesül a jövedelemadó megfizetése alól, ha legalább 10%-os tulajdoni részt
szerez, mint anyavállalat. A leányvállalattól kapott osztalék azonban
adóköteles, a kulcs: 5%.
Hollandia
+ A kockázati tõke társaságoknak alapítói tôkéjébôl a tulajdonosoktól 75%-
os rész származik, a többit a gazdasági minisztérium hosszúlejáratú
kamatmentes hitellel finanszírozza. A költségvetési forrásnak tehát legalább
háromszorosát kell befektetni magán-megtakarításból. Az állami hozzájárulás
bizonyos fedezetet ad a mûködés elsô idôszakára és a kockázatok vállalására. A
jogszabály a támogatott társaság feladatává teszi, hogy 5-7 éven belül a
vállalkozások a felvett hitelt meghatározott ütemben fizessék vissza. A
kockázati tõke társaságnak alaptôkéje legalább 70%-át be kell fektetnie a
megjelölt vállalkozási körbe.
+ A természetes személyek legalább 5000 NLG nagyságú befektetése esetén
számolható el adókedvezmény azzal a feltétellel, hogy az összeget a holland
adótörvény hatálya alá tartozó és legfeljebb 8 éve alapított vállalkozásnak
juttatták. A befektetés hozama személyenként 5000 NLG összegig levonható az
adóalapból (házaspár esetén a család kedvezménye ennek kétszerese). Ha a
befektetés veszteséggel jár, pl. csôd- vagy felszámolási eljárás alá kerül a
vállalkozás vagyona, akkor a kétes követelést (8 éves idôtartamon belül) a
tôkét befektetô magánszemély veszteségként leírhatja az adóköteles
jövedelmébôl.
+ Jogi személyiségû befektetôk esetén olyan innovációt megvalósító
vállalkozásra vonatkoznak a kedvezmények, amely két tárca (a gazdasági és a
pénzügyi) által elismert körbe tartozik.
Spanyolország
A kockázati tôke befektetõinek és felhasználóinak Spanyolországban igénybe
vehetô adókedvezményei a következõk:
+ Adómentességet kérhetnek a jogszabályban meghatározott mérethatár alatti
vállalkozások, társaságok, ha az adóköteles jövedelmüket felosztják a
résztulajdonosok között.
+ Adókedvezmény igényelhetõ a társasági adóból, ha az osztalékot
meghatározott belsô célokra (visszaforgatva) használják fel. Meg kell fizetni
a tôkenövekmény adóját és ez nem teszi érdekeltté a kockázati tõke
társaságokat a spanyolországi befektetésekben. Az adótörvény szerint 10 év
alatt leírhatók a vállalkozás beindítása elôtti kiadások. Legfeljebb 5 évre
oszthatók el a veszteségek. Nem adóköteles a visszamenõleges veszteségrendezés
és bármely jövedelemforrás kompenzálhatja a kimutatott veszteségeket.
+ A tõzsdén nem jegyzett társaságoktól származó összevont osztalék 10%-a
levonható a személyi jövedelemadóból.
+ Ezen túlmenõ kedvezmény jár e cégek kötvényeiért kifizetett vételár után,
azzal a feltétellel, hogy a magánszemély legalább 3 évig birtokban tartja az
értékpapírt. 15%-os a kötvények adókedvezménye.
Portugália
A költségvetési törvény kedvezményeket ad a kockázati tõke társaságoknak, pl.
mentesek a társaság alapításakor általában alkalmazott adók alól. Az
alapítás évében és az azt követõ 3 évig mentesülnek a jövedelemadók,
forrásadók, valamint tõkenövekmény-adók alól.
4. sz. Melléklet
Kölcsönkezességi programok példái
A kölcsön
Ország Program kezességgel fedezett A prémium
százaléka százaléka
0 %
USA 7/a/ Kölcsönke- 75 % (2 % létrehozási díj)
zesség
Franciaroszág SOFARIS* 50-70 % 0.6 %
85 %,
ha a cég 2 évnél fiatalabb
Kölcsönkezesség 70%, 0.5 % fix,
EK Rendszer ha a cég 2 évnél idõsebb 1.5 % változó
Kanada KKP 85 % 1.75 %
Portugália SPGM társaság 70 % 1.5 %
Japán VEC kölcsön- 80 % 2.0 %
kezesség
* A KKV-ok finanszírozásáért vállalt kezesség francia társasága
Eleje Honlap