A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/5395.. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról,

valamint a kockázati tõkealapokról

Elõadó: Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1998. január hó

Pénzügyminisztérium Együtt kezelendõ T/5395..

számú törvényjavaslattal

TÁJÉKOZTATÓ

a T/5395. számú tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról,

valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvényrõl

Budapest, 1998. január hó

1998. ÉVI ......TÖRVÉNY

A KOCKÁZATI TÕKEBEFEKTETÉSEKRÕL

A KOCKÁZATI TÕKETÁRSASÁGOKRÓL, VALAMINT

A KOCKÁZATI TÕKEALAPOKRÓL

Az Országgyûlés annak érdekében, hogy elõsegítse korszerû és versenyképes új

vállalkozások létrejöttét, fejlesztését és hozzájáruljon az ehhez szükséges

tõkének kockázati tõketársaságokon és kockázati tõkealapokon keresztül

történõ biztosításához a következõ törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezetõ Rendelkezések

A törvény hatálya

1. §

E törvény hatálya kiterjed a kockázati tõketársaságok, valamint a kockázati

tõkealapok, illetve a kockázati tõkealap-kezelõk, továbbá a külföldi

székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi

képviseletérõl szóló törvény szerinti külföldi vállalkozás fióktelepének a

Magyar Köztársaság területén történõ alapítására, létrehozatalára,

mûködésére és állami felügyeletére.

Értelmezõ rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában

a) Kockázati tõkebefektetés: a kockázati tõketársaság, illetve a kockázati

tõkealap tevékenysége, korlátolt felelõsségû társaságban, vagy

részvénytársaságban annak alapítása vagy mûködése során az e törvénynek

megfelelõ tulajdoni részesedés szerzése.

b) Kockázati tõkealap (a továbbiakban: alap): kockázati tõkealap-jegy

forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkezõ

vagyontömeg.

c) Kockázati tõkealap-kezelõ (a továbbiakban: alapkezelõ): az e törvény

szabályainak megfelelõen alapított és mûködõ, belföldön bejegyzett olyan

részvénytársaság, amely kizárólag az e törvény hatálya alá tartozó kockázati

tõkealap-kezelési tevékenységet végzi.

d) Kockázati tõkealap-kezelés (a továbbiakban: alapkezelés): kockázati

tõkealap létrehozatala, valamint az alap vagyonának a kockázati tõkealap-jegy

tulajdonosainak általános felhatalmazása alapján történõ kezelése,

befektetése; a kockázati tõkealapot megilletõ jogoknak az alap nevében

történõ gyakorlása, illetve az e törvényben meghatározott egyéb, az

alapkezelõt terhelõ kötelezettségek teljesítése.

e) Kockázati tõkealap-jegy (a továbbiakban: tõkejegy): az alap nevében,

javára és terhére sorozatban kibocsátott, az e törvényben, az alapkezelési

szabályzatban, valamint a tõkejegy kibocsátási tájékoztatójában meghatározott

vagyoni jogokat biztosító, átruházható értékpapír.

f) Kockázati tõketársaság (a továbbiakban tõketársaság): a kizárólag az e

törvényben meghatározott kockázati tõkebefektetési tevékenységet folytató, az

e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõen alapított, illetve

mûködõ részvénytársaság. E törvény eltérõ rendelkezése hiányában

tõketársaság alatt a külföldi vállalkozás fióktelepét is érteni kell.

g) Vezetõ állású személy: a kockázati tõketársaság, továbbá a kockázati

tõkealap (a továbbiakban együtt: vállalkozás) vezetõ tisztségviselõje,

felügyelõ bizottsági tagja és minden olyan személy, akit a vállalkozás

alapszabálya, alapító okirata, társasági szerzõdése, szervezeti mûködési

szabályzata ilyenként határoz meg; fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a

külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese.

h) Külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás fióktelepe: a külföldi

székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi

képviseletérõl szóló 1997. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Fkt.)

ilyenként meghatározott szervezet.

i) Dotációs tõke: a fióktelep létesítéséhez és mûködéséhez a létesítõ által

tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére

bocsátott tõke.

II. Fejezet

Általános és közös szabályok

Engedélyezés, mûködési idõtartam

3. §

(1) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ az Állami Pénz- és Tõkepiaci

Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott engedélye

alapján kezdheti meg tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történõ

nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel

szûnik meg.

(2) A határozott idõtartamra alapított tõketársaság mûködésének idõtartamát

legalább hat teljes naptári évben kell meghatározni. A határozatlan

idõtartamra létrehozott tõketársaság hat teljes naptári éven belül

végelszámolással nem szüntethetõ meg.

(3) Az alap kizárólag elõre meghatározott, de legalább hat teljes naptári

éves mûködési idõtartamra hozható létre.

(4) Az alapkezelõ az alap mûködési idõtartamát - amennyiben azt az

alapkezelési szabályzat lehetõvé teszi - egy alkalommal meghosszabbítja,

legfeljebb az eredeti mûködési idõtartamot nem meghaladó idõtartamra.

Összeférhetetlenségi, tulajdonlási szabályok

4. §

(1) Tõketársaság, illetve alap nem szerezhet részesedést, olyan

vállalkozásban, amelyben a tõketársaság, illetve az alap alapkezelõje vezetõ

tisztségviselôjének, alkalmazottjának, felügyelõ bizottsági tagjának,

könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezetõ tisztségviselõjének, vagy

felügyelõ bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának részesedése van.

(2) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ tisztségviselõje, vagy

vezetõállású alkalmazottja nem lehet egyidejûleg ugyanolyan tevékenységet

folytató gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõje, vagy vezetõállású

alkalmazottja. A tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ

tisztségviselõje, vagy vezetõállású alkalmazottja nem állhat alkalmazotti

jogviszonyban azon társaságokkal, amelyben a tõketársaságnak illetve az

alapkezelõ bármely alapjának részesedése van.

(3) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ tisztségviselõi és

vezetõállású alkalmazottjai együttesen legfeljebb tíz százalékos tulajdonosi

részesedéssel rendelkezhetnek olyan gazdasági társaságban, amelyben a

tõketársaság vagy az alapkezelõ bármely alapja is tulajdonosi részesedést

szerzett.

Szervezeti és tõkekövetelmények

5. §

(1) A tõketársaságra és az alapkezelõre a gazdasági társaságokról szóló 1997.

évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint az értékpapírok forgalomba

hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló

1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit, a fióktelepre

az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tõkejegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e

törvényben foglalt eltérésekkel az Épt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. §

(1) A tõketársaság kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezõ

részvénytársaság, valamint fióktelep formájában mûködhet.

(2) A tõketársaság jegyzett tõkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió

forintnál. Fióktelep esetén jegyzett tõke alatt dotációs tõkét kell érteni.

(3) Az alap jegyzett tõkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió forintnál.

(4)Az alapkezelõ kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkezõ

részvénytársaság formájában mûködhet.

(5) Az alap tõkejegyei kizárólag névre szóló értékpapírként hozhatók

forgalomba.

(6) A tõketársaság, az alap, illetve az alapkezelõ jegyzett tõkéje kizárólag

pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.

(7) A tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor már mûködõ

részvénytársaságnak a saját tõkéjén belül kell legalább ötszáz millió forint

készpénzzel rendelkeznie.

(8) A tõkejegyek névértékét a jegyzéskor, zártkörû alapítás esetén a

tõkejegyek megvásárlásakor teljes egészében be kell fizetni.

Engedélyezési eljárás

7. §

(1) A tõketársaságnak - ide nem értve a fióktelepet - a tevékenységi

engedélye iránti kérelméhez be kell nyújtania:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b)a jegyzett tõke befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és mûködési szabályzatát;

e) a befektetési elveket összefoglaló iratot;

f) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a

részesedés mértékének megjelölésével ;

g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj

megfizetésének igazolását;

h) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;

i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ

informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a

társaság mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

j) a vezetõ állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;

k) az e törvényben foglalt elõírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb

okiratokat.

(2) A tõketársaságok átalakulására a tevékenység engedélyezésének szabályait

kell alkalmazni.

8. §

Fióktelep esetében a 7.§ (1) bekezdés b), e), g), h), i) és j) pontjában

foglaltakon túlmenõen be kell nyújtani:

a) a külföldi vállalkozás alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek

módosításait; részvénykönyvének másolatát, ennek hiányában a tulajdonosok

megjelölését, tulajdoni részesedésük mértékének feltüntetésével;

b) a külföldi vállalkozás nyilatkozatát, hogy korlátlanul helytáll a

fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

c) a külföldi vállalkozás nevében eljáró személyek teljes bizonyító erejû

magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy hozzájárulnak az engedély iránti

kérelemben, illetve az ahhoz csatolt iratokban foglaltak valódiságának a

Felügyelet által, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervek

megkeresése útján történõ ellenõrzéséhez;

d) idegen nyelvû iratok esetén azok hiteles magyar nyelvû fordítását.

9. §

(1) Az alapkezelõnek a tevékenységi engedély iránti kérelméhez be kell

nyújtania:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosítását;

b) a jegyzett tõke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását

tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és mûködési szabályzatát;

e) a befektetési elveket összefoglaló iratot;

f) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a

részesedés mértékének megjelölésével ;

g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj

megfizetésének igazolását;

h) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;

i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ

informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a

mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

j) a vezetõ állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;

k) az e törvényben foglalt elõírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb

okiratokat.

10. §

(1) A Felügyelet a tõketársaság, illetve az alapkezelõ részére a tevékenységi

engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmezõ

a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra

történt felszólítás ellenére nem pótolja;

b) az eljárásban megtévesztõ vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet a tõketársaság tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelõ

határidõn belül nem pótolhatók;

b) a tõketársaság a 28.§ (2) bekezdésében foglalt befektetési

kötelezettségének nem tett eleget;

c) a tõketársaság többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a

Felügyelet határozatainak elõírásait.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az

engedélyt akkor vonja vissza, ha a tõketársaság az elõírásoknak a Felügyelet

által meghatározott - legfeljebb 90 napi - határidõ alatt sem tett eleget.

(4) A Felügyelet az alapkezelõ tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

a) az alapkezelésre vonatkozó engedély kiadásának feltételei már nem állnak

fenn és azok megfelelõ határidõn belül nem pótolhatók;

b) az alapkezelõ tizenkét hónapon belül nem hoz létre alapot;

c) az engedéllyel rendelkezõ alapkezelõ által kezelt valamennyi alap

végelszámolása, felszámolása megtörtént és ezt követõ tizenkét hónapon belül

nem hoz létre új alapot;

d) az alapkezelõ többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a

Felügyelet határozatainak elõírásait.

(5) A tevékenységre vonatkozó engedély megadásához fióktelep esetében

szükséges továbbá, hogy

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén

alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedõ nemzetközi

együttmûködési megállapodás létezik a Felügyelet és a kérelmezõ vállalkozás

székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmezõ vállalkozás fõirodája, illetõleg székhelye szerinti állam

rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ

pénzmosás elleni jogszabályi elõírásokkal,

c) a kérelmezõ vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által

meghatározott követelményeket kielégítõ adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmezõ vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság

fióktelep létesítésére vonatkozó engedélyét, illetõleg hozzájáruló

nyilatkozatát vagy tudomásulvételét.

Az elnevezés védelme

11. §

(1) A "kockázati tõketársaság", a "kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a

"kockázati tõkealap" elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi

engedéllyel rendelkezõ társaság, illetve az e törvény szerint

nyilvántartásba vett alap használhatja.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett

gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult

a "kockázati tõketársaság", a "kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a

"kockázati tõkealap" elnevezés használatára.

A nyilvánossághoz intézett felhívások és tájékoztatások

12. §

(1) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ, továbbá minden más természetes és

jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles a

tõketársasággal, illetve az alappal kapcsolatos hirdetésében, nyilvánosan

közreadott tájékoztatójában, ügyfél-tájékoztatójában és egyéb közleményében

egyértelmû és jól felismerhetõ módon utalni a kockázati tõke befektetések

kockázat tartalmára.

(2) Nemzetközi összehasonlítás csak a forrás megjelölésével, nemzeti

statisztikai adatokból, illetve a kockázati tõke nemzetközi szervezeteinek

statisztikai kiadványaiból hozzáférhetõ információk átvételével tehetõ közzé.

(3) A tõketársasággal, az alapkezelõvel, valamint az alappal kapcsolatos

hirdetésben, ügyfél-tájékoztatóban és egyéb nyilvánosan közreadott

tájékoztatóban és közleményben nem alkalmazhatók más befektetési,

megtakarítási formákkal való összehasonlítások.

III. Fejezet

Az alapokra vonatkozó külön rendelkezések

Az alap létrehozatala és a tõkejegy,

alapkezelési szabályzat, kibocsátási tájékoztató

13. §

(1) Az alap kizárólag zártvégû alapként, vissza nem váltható tõkejegyek

forgalomba hozatalával hozható létre.

(2) Egy alapra csak azonos névértékû és azonos jogokat megtestesítõ

tõkejegyek hozhatóak forgalomba.

14. §

(1) A nyomdai úton elõállított tõkejegyen fel kell tüntetni:

a) az alapkezelõ részvénytársaság cégnevét és székhelyét;

b) az alap megnevezését és idõtartamát;

c) azt, hogy az alap zártvégû alapként mûködik;

d) a tõkejegy névértékét, értékpapír-kódját és sorszámát;

e) azt, hogy a tõkejegy névre szóló;

f) a tõkejegy tulajdonosának a tõkejegyhez fûzõdõ jogait;

g) a kibocsátás idõpontját;

h) az alapkezelõ cégszerû aláírását.

(2) A tõkejegyek összevont címletû tõkejegyként is kibocsáthatók, továbbá a

kibocsátást követõen - a tõkejegy tulajdonos kérésére és költségére -

összevont címletû tõkejeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletû tõkejegy -

a tõkejegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb kisebb címletû

összevont tõkejegyekre, illetve az eredeti névértékû tõkejegyekre bontható.

(3) A dematerializált tõkejegyre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell

alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tõkejegyen a tõkejegy sorszámát

feltüntetni nem kell, valamint az alapkezelõ cégszerû aláírását - az

értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelõen - a kibocsátó

által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell

feltüntetni. A dematerializált tõkejegy az aláírás helyett az okiratot

cégszerûen aláírók nevét tartalmazza.

(4) Az Épt.-ben és az e törvényben meghatározottaktól eltérõ módon forgalomba

hozott tõkejegy forgalomba hozatala semmis.

(5) A tõkejegy tulajdonosairól az alapkezelõ köteles a tulajdonosok és a

tulajdonukban lévõ tõkejegyek azonosítására alkalmas nyilvántartást vezetni.

(6) A nyomdai úton elõállított tõkejegy átruházására a váltó átruházására

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A nyomdai úton elõállított tõkejegy átruházására a váltó átruházására

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A nyomdai úton elõállított tõkejegy tulajdonjogának öröklés jogcímén

történõ átszállása esetén, az örökös kérésére az alapkezelõ jogosult és

köteles - a jogerõs öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés, illetve az

öröklési perben hozott jogerõs bírósági ítélet alapján, annak száma és kelte

feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tõkejegy hátoldalán (toldaton)

történõ átvezetésére.

(9) A nyomdai úton elõállított tõkejegy tulajdonjogának hatósági árverésen

történõ megszerzése esetén, a tulajdonos kérésére az alapkezelõ jogosult és

köteles - az árverési jegyzõkönyv alapján, annak száma és kelte

feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tõkejegy hátoldalán (toldaton)

történõ átvezetésére.

15. §

(1) A tõkejegy forgalomba hozatalának feltétele az alapkezelõ által

készített, a Felügyelet által jóváhagyott alapkezelési szabályzat (a

továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat kötelezõ elemeit az 1. melléklet

tartalmazza.

(2) A tõkejegy nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott alap esetén a

Szabályzat a Kibocsátási tájékoztató része. A Kibocsátási tájékoztató

kötelezõ elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A zártkörûen létrehozott alap Szabályzatának tartalmaznia kell a

tõkejegyek átvételére elõzetes szándéknyilatkozatot tett befektetõk nevét

(cégnevét), lakóhelyét (székhelyét) is.

(4) A Szabályzat jóváhagyását a Felügyelet elutasítja, ha az nem felel meg a

jogszabályi követelményeknek.

(5) A jóváhagyott Szabályzatot legalább a jegyzést, átvételt megelõzõ 15

nappal

a) nyilvánosan mûködõ alap létrehozása esetén a kibocsátási tájékoztató,

illetve a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzé

tenni,

b) zártkörû alap létrehozása esetén a tõkejegy átvételére

szándéknyilatkozatot tett befektetõk részére meg kell küldeni.

16. §

Az alap nyilvántartásba vételére az alapkezelõ kérelmére akkor kerül sor, ha

az alapkezelõ - az alap jegyzett tõkéjének összegyûjtésére nyitott számlát

vezetõ hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a

Szabályzatban meghatározott jegyzett tõkét a befektetõk teljes egészében

befizették.

A Szabályzat módosítása

17. §

(1) A Szabályzat csak akkor módosítható, ha a módosítás lehetõségét és annak

feltételeit a Szabályzat az alap létrehozatalakor már tartalmazta.

(2) A Szabályzat módosítására csak a Felügyelet jóváhagyásával kerülhet sor.

(3) A Szabályzatnak az alap mûködési idõtartamának meghosszabbítását

tartalmazó módosítását az alap eredeti mûködési idõtartama letelte elõtt

legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani a tõkejegy

tulajdonosok - a hirdetmények közzétételére, illetve értesítésére vonatkozó

szabályok szerint történõ - egyidejû értesítése mellett.

(4) Az alapkezelõ a Felügyelet által jóváhagyott befektetési elvek

megváltoztatásáról - a hirdetmények közzétételére, illetve a tõkejegy

tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint - köteles a tõkejegy

tulajdonosokat értesíteni és a megváltozott befektetési elveket elsõ ízben

csak a közzétételt, illetve az értesítést követõ harminc nappal

alkalmazhatja.

A tõkejegy hozama

18. §

(1) Az alapból a tõkejegyre járó hozam kifizetésére évente egy alkalommal, a

portfolióban szereplõ gazdasági társaságok auditált mérlegeinek és eredmény

kimutatásainak elkészülte után kerülhet sor.

(2) Hozam csak akkor fizethetõ, ha annak fedezete az alap rendelkezésére áll.

Hitelbõl vagy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátásából származó

forrásból hozam fizetés nem teljesíthetõ.

(3) Hozamot az alap jegyzett tõkéjébõl fizetni nem szabad.

Az alap végelszámolása

19. §

(1) Az alap végelszámolással vagy felszámolással szüntethetõ meg. Az alap

mûködési idõtartamának lejártakor a végelszámolást kötelezõ megkezdeni.

(2) Az alap végelszámolására az alap mûködési idejének lejárta elõtt a (3)

bekezdésben meghatározottak kivételével - nem kerülhet sor. Az alap

végelszámolását az alapkezelõ végzi.

(3) Az alap végelszámolására a mûködési idõtartam letelte elõtt, az

idõtartam utolsó negyedében is sor kerülhet, ha az alap legalább hat teljes

naptári éve már mûködött és a 27.§ (4) bekezdése szerinti befektetési

kötelezettségének eleget tett, s valamennyi befektetését már értékesítette.

(4) Az alap hitelezõi kielégítését követõen rendelkezésre álló vagyon a

tõkejegyek tulajdonosait tõkejegyeik névértékének arányában illeti meg.

20. §

(1) A végelszámolás megkezdésétõl az alap vagyonát hat hónapon belül

értékesíteni kell. E határidõ indokolt esetben - a Felügyelet engedélyével -

határozott idõre meghosszabbítható.

(2) Az alap vagyonának értékesítését követõ harminc napon belül az

alapkezelõ végelszámolási jelentést köteles készíteni és a Felügyelethez

benyújtani.

(3) A végelszámolási jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a mûködés idõtartamának lejáratakor az alap tulajdonában álló vagyon

nyilvántartási értéke,

b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték, a vevõ neve,

lakóhelye (székhelye),

c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat),

d) a végelszámolás során felmerült költségek,

e) a tõkejegy tulajdonosok között felosztható tõke, a felosztás elvei,

f) az egy tõkejegyre kifizethetõ összeg.

(4) A végelszámolónak hirdetményben kell közzétennie a végelszámolási

jelentés megtekintésének a helyét, a tõkejegy tulajdonosokat pedig a

hirdetmények közzétételére, illetve a tõkejegy tulajdonosok értesítésére

vonatkozó szabályok szerint kell értesítenie a végelszámolási jelentés

elkészítésérõl és megtekintésének helyérõl.

(5) Az alapkezelõ vagy az általa megbízott hitelintézet a végelszámolási

jelentés Felügyelet által történt jóváhagyását követõ harminc napon belül

köteles kifizetni a tõkejegy tulajdonosait a végelszámolás eredményeképpen

megilletõ összeget. Az alapkezelõ felszólítására át nem vett összeget az

alapkezelõ köteles elkülönített letéti számlán tartani és a tõkejegy

tulajdonost errõl írásban értesíteni.

(6) A Felügyelet a végelszámolási jelentés jóváhagyását csak jogszabálysértés

esetén tagadja meg.

(7) A Felügyelet a végelszámolás befejezését követõen az alapot törli a

nyilvántartásból, ha az alapkezelõ hitelt érdemlõen, okiratokkal igazolja,

hogy az alapot, illetve az alapkezelõt az alap mûködésével kapcsolatos

kötelezettségek már nem terhelik.

Az alap felszámolása

21. §

(1) Az alap felszámolására a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a

végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III.

és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott

eltérésekkel.

(2) Az alap felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fõvárosi

Bíróság kizárólagosan illetékes.

(3) A felszámolási eljárás az alap fizetésképtelensége esetén az alapkezelõ,

a hitelezõ vagy a Felügyelet kérelmére folytatható le. Ha a felszámolás

lefolytatását az alapkezelõ kéri, akkor a kérelem benyújtására a Cstv. 8.§-

ában foglaltak az irányadók azzal, hogy a kérelem benyújtásához be kell

szerezni a Felügyelet elõzetes engedélyét.

(4) A Felügyelet a felszámolási eljárást akkor is kezdeményezi, ha az

alapkezelõ engedélyét visszavonta és az alap kezelését más alapkezelõ nem

vette át.

(5) A Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi, ha

a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelõ

határidõn belül nem pótolhatók;

b) a 28.§ (2) bekezdése szerinti befektetési kötelezettségnek nem tett

eleget;

c) többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet

határozatainak elõírásait.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az

alap felszámolását akkor kezdeményezi, ha az alap az elõírásoknak a

Felügyelet által meghatározott - legfeljebb 90 napos - határidõ alatt sem

tett eleget.

(7) A Felügyelet (4)- (6) bekezdésben foglalt kezdeményezésére a bíróság az

alap fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást

elrendelni. A bíróság az alap felszámolóját a Felügyelet elõzetes

véleményének beszerzése után jelöli ki.

(8) A kijelölt felszámoló köteles nevét és lakóhelyét (székhelyét) a

Felügyeletnek a bíróság jogerõs végzése kézhezvételét követõ harminc napon

belül bejelenteni.

22. §

(1) A felszámolás kezdõ idõpontjától megszûnnek az alapkezelõnek az alappal

kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogai. Az alap nevében nyilatkozat

tételére csak a felszámoló jogosult. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az

egyezségi tárgyalás keretében tett jognyilatkozatra.

(2) Ahol a Cstv. a "gazdálkodó szervezet vezetõje" kifejezést alkalmazza,

azon az alapkezelõ vezetõ tisztségviselõjét kell érteni.

(3) Egyezség esetén az adóst megilletõ jogokat az alapkezelõ igazgatósága

gyakorolja.

(4) Az alap felszámolását követõen rendelkezésre álló vagyon a tõkejegyek

tulajdonosait tõkejegyeik névértékének arányában illeti meg.

(5) A bíróság az alap elleni felszámolási eljárás befejezésérõl szóló

jogerõs végzést a Felügyeletnek megküldi. A Felügyelet a jogerõs végzés

alapján az alapot törli a nyilvántartásból kivéve, ha a felszámolási eljárás

a bíróság által jóváhagyott egyezségkötéssel zárult.

Az alapkezelõ

23. §

(1 ) Egy alapkezelõ több alapot is létrehozhat és kezelhet. Az egy

alapkezelõ által kezelt alapok vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni

és nyilvántartani.

(2) Az alapkezelõ az általa végzett kezelõi tevékenységért a Szabályzat

szerinti díjat számíthatja fel.

(3) Az alapkezelõ vezetõ állású személye nem tölthet be vezetõ állást az

alap, illetve az alapkezelõ részére befektetési szolgáltatást, kiegészítõ

befektetési szolgáltatást végzõ gazdálkodó szervezetben.

(4) Az alapkezelõ nem adhat az alap vagyonértékelésére megbízást olyan

vagyonértékelõ szervezetnek,

a) amelyben az alapkezelõ, illetve

b) amely az alapkezelõben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel

rendelkezik.

(5) Az alapkezelõ az általa kezelt alap mûködésének idõtartama alatt

végelszámolással nem szûnhet meg.

(6) Az alapkezelõ saját magával szemben csak a Felügyelet elõzetes

engedélyével kezdeményezhet felszámolást.

(7) Az alapkezelõvel szemben felszámolási eljárás lefolytatását a Felügyelet

is kezdeményezheti.

Az alap kezelésének átadása

24. §

(1) Az alapkezelõ az általa kezelt alap kezelését más alapkezelõnek

elháríthatatlan külsõ ok (vis major), az alapkezelési tevékenység végzésére

adott engedély visszavonása, valamint az alapkezelõ végelszámolása,

felszámolása esetén a Felügyelet engedélyével adhatja át. Errõl a tõkejegy

tulajdonosokat az alap kezelését átadó alapkezelõ a hirdetmények

közzétételére, illetve a tõkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó

szabályok szerint köteles értesíteni.

(2) Ha a Felügyelet az alapkezelõ tevékenységi engedélyét visszavonja vagy

kezdeményezi a felszámolását, haladéktalanul kijelöli az alapkezelõ által

kezelt alap átvételére és ideiglenes kezelésére jogosult és köteles

alapkezelõt és errõl a tõkejegy tulajdonosait a hirdetmények közzétételére

vonatkozó szabályok szerint értesíti.

(3) Ha új alapkezelõ nem jelölhetõ ki, vagy az alapot új alapkezelõ nem

veszi át, a Felügyelet az alap felszámolását köteles kezdeményezni.

IV. Fejezet

A tõketársaságok és az alapok egyes mûködési szabályai

Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási, valamint adatszolgáltatási

kötelezettség

25. §

(1) A nyilvánosan mûködõ tõketársaság a rendszeres tájékoztatási

kötelezettségének az Épt. szabályai szerint, e törvényben foglalt

eltérésekkel köteles eleget tenni. A nyilvánosan mûködõ tõketársaság a

részvényesei számára köteles a tárgyévet követõ május hó 31. napjáig

a) éves jelentést készíteni és azt

b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 2.

melléklet tartalmazza.

(2) Az alapkezelõ a nyilvánosan mûködõ alapról a tõkejegy tulajdonosok

részére köteles a tárgyévet követõ május hó 31. napjáig

a) éves jelentést készíteni és azt

b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 3.

melléklet tartalmazza.

(3) A nyilvánosan mûködõ tõketársaság, illetve alap legkésõbb május hó 31.

napjáig egy országos napilapban és a tõzsde lapjában köteles nyilvánosságra

hozni a részvényesek, illetve a tõkejegy tulajdonosok számára a tõketársaság,

illetve az alap éves jelentése megtekintésének helyét és idejét.

(4) A nyilvánosan mûködõ tõketársaság rendkívüli tájékoztatási

kötelezettségének az Épt. szerint köteles eleget tenni.

(5) A nyilvánosan mûködõ alap kezelõje rendkívüli tájékoztatási

kötelezettségének az Épt. szerint, a 4. mellékletben foglalt kiegészítésekkel

köteles eleget tenni és ezen információkat két napon belül a Felügyeletnek

megküldeni, valamint ezzel egyidejûleg egy országos napilapban és a tõzsde

lapjában közzétenni.

(6) A tõketársaság, valamint az alapkezelõ - a pénzügyminiszter rendeletében

megállapított módon, tartalommal, gyakorisággal és idõpontban - köteles a

társaság, az alap, illetve az alapkezelõ tevékenységérõl, valamint a

tevékenységi engedélyhez, illetve az alap nyilvántartásba vételéhez

benyújtott adatokban és információban bekövetkezett változásról a

Felügyeletnek adatot szolgáltatni.

26. §

A Felügyelet a tõketársaságot, illetve az alapkezelõt - hiánypótlási határidõ

meghatározásával - jelentése, illetve adatszolgáltatása kiegészítésére

kötelezheti, ha az a jogszabályban, illetve a Felügyelet határozatában elõírt

követelményeknek nem felel meg.

A tõketársaságok és az alapok könyvvizsgálatára vonatkozó közös szabályok

27. §

(1) A tõketársaság, valamint az alapkezelõ a tõketársaság, illetve az alap

éves beszámolójának ellenõrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. A

könyvvizsgáló köteles ellenõrizni azt is, hogy a tõketársaság, illetve az

alapkezelõ a tevékenysége során betartja-e a jogszabályban, illetve a

Felügyelet által kiadott határozatban foglalt elõírásokat.

(2) A könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet tájékoztatni, ha e törvény vagy

más, a kockázati tõkebefektetési tevékenységre vonatkozó jogszabály, vagy

felügyeleti határozat megsértését észleli.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) a könyvvizsgáló köteles a tõketársaságra, illetve az alapkezelõre a

Felügyelet határozatában elõírt adatszolgáltatást ellenõrizni.

b) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyeletet tájékoztatni az ellenõrzése

eredményérõl,

c) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól tájékoztatást kérni.

(4) A könyvvizsgáló köteles külön könyvvizsgálói jelentésben tájékoztatni a

Felügyeletet a tárgyévet követõ év május 31. napjáig

a) a tõketársaság részvényének, illetve az alap tõkejegyének hozamára,

b) a befektetésekre,

c) a tõketársaság, illetve az alap kölcsönnyújtására, valamint

d) az alapnak az alapkezelõtõl történõ elkülönített nyilvántartására,

vonatkozó szabályok betartásáról, továbbá

e) a tõkebefektetések értékelésérõl, az azokhoz kapcsolódó kockázati

céltartalék meghatározásának módjáról, képzésérõl, felhasználásáról.

A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok

28. §

(1) A tõketársaság, illetve az alap vagyona terhére a vállalkozásban és a

vállalkozás által ellenõrzött más vállalkozásban együttesen szerzett

részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a tõketársaság, illetve az

alap saját tõkéjének 15 %-át.

(2) A tõketársaság, illetve az alap tõkebefektetéseinek a tõketársaság

tevékenységi engedélye jogerõre emelkedését, illetve az alap nyilvántartásba

vételét követõ elsõ teljes naptári év végéig el kell érnie a tõketársaság,

illetve az alap jegyzett tõkéjének harminc százalékát, mely mérték a

tõketársaság tevékenységi engedélye jogerõre emelkedését, illetve az alap

nyilvántartásba vételét követõ negyedik teljes naptári év végéig nem

csökkenhet 30% alá.

(3) A tõketársaság tõkebefektetéseinek a tevékenységi engedély jogerõre

emelkedését követõ hat teljes naptári év átlagában el kell érnie a

tõketársaság - évenként december 31-i állapotnak megfelelõ - saját tõkéjének

legalább ötven százalékát és ezen belül legalább 3 évben el kell érnie a

tõketársaság saját tõkéjének legalább hetven százalékát.

(4) Az alap kockázati tõke befektetéseinek az alap nyilvántartásba vételét

követõ elsõ hat teljes naptári év átlagában el kell érnie az alap - évenként

december 31-i állapotnak megfelelõ - saját tõkéjének legalább ötven

százalékát és ezen belül legalább három évben el kell érnie az alap saját

tõkéjének legalább hetven százalékát.

29. §

(1) A tõketársaság kizárólag elhelyezésének céljára szerezheti meg ingatlan

tulajdonjogát. A tõketársaság tulajdonában lévõ ingatlan vásárláskori értéke

együttesen nem haladhatja meg a jegyzett tõke tíz százalékát.

(2) A tõketársaság, illetve az alap nem szerezhet tulajdoni részesedést

alapkezelõben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési

alapkezelõben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték szervezõ

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben.

(3) Az alap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhetõ meg.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt korlátozás, illetve tilalom nem

vonatkozik a tõketársaság, illetve az alap tulajdonába csõd, felszámolási,

végelszámolási, vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A

tõketársaság, illetve az alap az így megszerzett ingatlant a szerzés

idõpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni.

(5) Az alapkezelõ az általa kezelt alapok között - a több alap által

közösen végrehajtott befektetések kivételével - az alapok vagyoni helytállási

kötelezettségével járó szerzõdést nem hozhat létre.

30. §

A tõketársaság, illetve az alap tõzsdére bevezetett részvényt nem szerezhet.

31. §

(1) A tõketársaság, illetve az alap csak olyan vállalkozásnak nyújthat

kölcsönt, amelyben huszonöt százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel

rendelkezik.

(2) A tõketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a

vállalkozás által ellenõrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön -

ideértve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátását is - együttes

összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által

ellenõrzött más vállalkozásokba a tõketársaság, vagy az alap által

befektetett tõke összegét.

(3) A tõketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a

vállalkozás által ellenõrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön, valamint

az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenõrzött más

vállalkozásokba befektetett tõke nem haladhatja meg a tõketársaságnak,

illetve az alapnak a befektetéskor, illetve a kölcsön nyújtásakor meglevõ

saját tõkéjének húsz százalékát.

(4) A tõketársaság, illetve az alap által folyósított összes kölcsön -

ideértve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátását is - együttes

összege nem haladhatja meg saját tõkéje húsz százalékát.

(5) A kölcsön idõtartama nem haladhatja meg az alap, illetve a tõketársaság

mûködésébõl a kölcsönnyújtás idõpontjában hátralévõ idõtartamot.

(6) Ellenõrzõ gazdálkodó szervezet az, amely egy vagy több gazdálkodó

szervezetben (ellenõrzött gazdálkodó szervezet) közvetve vagy közvetlenül a

jegyzett tõke vagy a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik,

vagy ha e nélkül is a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi

LXXXI. törvény 4.§. 23) pontjának g) alpontjában meghatározott viszony áll

fenn az ott meghatározott személyek között .

32. §

A tõketársaság, illetve az alap az e törvény szerinti tõkebefektetésen és

kölcsönnyújtáson túlmenõen más tevékenységet nem végezhet, pénzeszközeit csak

belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló, illetve legfeljebb hat

hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.

V. Fejezet

Az állami felügyelet

A Felügyelet feladatai

33. §

(1) A tõketársaság, az alapkezelõ, illetve az alap állami felügyeletét az

Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet látja el.

(2) A Felügyelet

a) elbírálja az engedély, illetve nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és

más beadványt;

b) vezeti az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat;

c) jóváhagyja az alap végelszámolási jelentését;

d) ellenõrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott

jogszabály, a Felügyelet határozatai megtartását, a tõketársaságok mûködését,

az alapok kezelését;

e) jogszabálysértés esetén intézkedéseket tesz azok megszüntetése iránt,

illetve a mulasztókkal szemben.

(3) A tõketársaság, illetve az alapkezelõ tevékenységi engedélye kiadásáról,

illetve visszavonásáról, valamint az alap bejegyzésérõl, illetve törlésérõl a

Felügyelet - az errõl szóló határozat másolatának megküldésével -

tájékoztatja az illetékes adóhatóságot.

Intézkedések és szankciók

34. §

(1) A Felügyelet az e törvény rendelkezéseitõl, valamint a Felügyelet

határozataitól történõ eltérés esetén a következõ intézkedéseket teheti:

a) felszólíthat - határidõ tûzésével - a jogszabályokban foglalt

elõírásoknak való megfelelésre;

b) pénzbírságot szabhat ki a tõketársasággal, illetve az alapkezelõvel és

ezek vezetõ állású személyeivel szemben, továbbá mindazokra, akik a jelen

törvényben foglalt rendelkezéseket megszegik;

c) kezdeményezheti a tõketársaság, illetve az alapkezelõ vezetõ állású

személyeinek a felmentését, illetve visszahívását, más könyvvizsgáló

választását;

d) szakértõt rendelhet ki a Felügyelet hatáskörébe tartozó ellenõrzések

érdekében, illetve a kirendelt szakértõ közremûködésével kapcsolatban

felmerült költségek megfizetésére kötelezheti a tõketársaságot, az alapot,

valamint az alapkezelõt;

f) visszavonhatja az e törvény alapján kiadott engedélyt, illetve az alapot

törölheti a nyilvántartásából;

g) eljárást kezdeményezhet más hatóságnál.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket együttesen, illetve

ismételten is alkalmazhatja.

35. §

(1) A Felügyelet a tõketársaságot, az alapkezelõt, valamint ezek vezetõ

állású személyét felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére

kötelezheti, ha nem tesz eleget az e törvényben, illetve az e törvény

felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban foglalt elõírásnak.

(2) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettség megszegése vagy mulasztásnak

a Felügyelet tudomására jutásától számított egy év, illetõleg a

kötelezettségszegés vagy mulasztás elkövetésétõl számított két év eltelte

után.

36. §

(1) A bírság összegét a jogszabályban, a Felügyelet határozatában

foglaltaktól való eltérés, illetve a mulasztás súlyának megfelelõen kell

megállapítani.

(2) A kiszabható bírság összege

a) a tõketársasággal, az alapkezelõvel szemben 100.000-5.000.000,- forint,

b) a vezetõ állású személyekkel szemben 50.000 - 2.000.000,- forint.

(3) A bírságból befolyt összeget a Felügyelet

a) a tõkepiaci szakemberek képzésére, szakmai konferenciák, tájékoztatók

rendezésére,

b) a felsõoktatás tõkepiaccal kapcsolatos tananyagának bõvítésére,

c) a tõkepiaccal kapcsolatos tanulmányok, szakkönyvek készítésének és

közzétételének támogatására,

d) a befektetõk számára történõ ismeretterjesztés támogatására fordítja.

A Felügyelet nyilvántartásai és adatkezelése

37. §

(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében

nyilvántartásba veszi a tõketársaság, illetve az alapkezelõ következõ adatait

és az azokban bekövetkezett változásokat:

a) neve, székhelye,

b) az alapítás idõpontja,

c)a cégbírósági bejegyzés száma, kelte,

d) a Felügyelet engedélyének száma, kelte,

e) a jegyzett tõke nagysága,

f) a tulajdonosok neve, lakóhelye (székhelye), tulajdoni részesedése, illetve

a szavazati arány mértéke,

g) a vezetõ állású személyek neve, lakóhelye, egyéb gazdasági társaságban

betöltött tisztsége,

h) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, a tulajdoni részesedés,

illetve a szavazati arány mértéke,

i) fióktelep létesítésének idõpontja és helye,

j) a tõketársaság által kibocsátott részvény értékpapír kódja,

k) a tõketársaság által kibocsátott részvény kibocsátási adatai,

l) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma,

m) a letétkezelõ, a vagyonértékelõ neve (cégneve), lakóhelye (székhelye).

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi az alap következõ adatait és az

azokban bekövetkezett változásokat:

a) neve, székhelye,

b)az alapítás idõpontja,

c) a felügyeleti nyilvántartásbavétel idõpontja, azonosító száma,

d) a jegyzett tõke nagysága,

e) az alapkezelõ vezetõ állású személyének neve, lakóhelye, az alapkezelõben

lévõ részesedésük mértéke,

g) az alapkezelõ tulajdonosainak neve (cégneve), lakóhelye(székhelye), más

társaságban lévõ részesedése, egyéb gazdasági társaságban betöltött

tisztsége,

h) az alapra kibocsátott tõkejegy értékpapír kódja,

i) az alapra kibocsátott tõkejegy kibocsátási adatai,

j) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma.

(3) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához -

ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot

kezelhet.

(4) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra

alkalmatlan módon - felhasználható. A Felügyelet feladatának ellátásához más

hatóságtól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben

meghatározott adatkörben adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az

adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.

(5) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti a tõketársaság és az

alapkezelõ vezetõ állású személyeivel szemben a törvényben elõírt feltételek

meglétének, összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenõrzésére

szolgáló adatokat.

(6) A Felügyelet feladatkörében a tõketársaság és az alapkezelõ vezetõ állású

személyei személyazonosító adatait (családi és utónév, nõk esetében leánykori

családi és utónév, születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve,

külföldi esetén az állampolgárság) és lakóhelyét (tartózkodási helyét),

valamint az engedélyezési és ellenõrzési célú adatkezelés során a

befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra,

választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre vonatkozó

adatokat kezelheti.

(7) A Felügyelet az adatot:

a) a vezetõ állású személyek tagsági, vagy munkaviszonya, illetve

megbízatása megszûnésétõl számított öt évig;

b) a tõketársaságban, illetve alapban vagy alapkezelõben meglévõ tulajdoni

részesedés elidegenítésétõl számított tíz évig,

c) az a)-b) pontban nem említett esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétõl

számított öt évig kezelheti.

Díjfizetési kötelezettség

38. §

(1) A tõketársaság, a fióktelep, valamint az alap felügyeleti díjat köteles

fizetni.

(2) Az éves felügyeleti díj mértéke négyszázezer forint, amelyet negyedéves

részletekben, a negyedévet követõ hónap tizenötödik napjáig kell a Felügyelet

számlájára átutalni.

(3) A Felügyelet egyes államigazgatási eljárásaiért és igazgatási

szolgáltatásainak igénybevételéért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak

mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

39. §

(1) E törvény 1998. június 16. napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg

a) az e törvényben meghatározott egyes államigazgatási eljárásokért, illetve

igazgatási szolgáltatásokért fizetendõ díjak mértékét és a díj

megfizetésével, kezelésével kapcsolatos szabályokat;

b) a tõketársaságok, az alapok, illetve az alapkezelõk e törvény szerinti

tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történõ adatszolgáltatási

kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és

idõpontját.

40. §

Azok a társaságok, amelyek a törvény hatályba lépése elõtt a "kockázati

tõketársaság", a "kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a "kockázati tõkealap"

elnevezést használták, az e törvény szerinti tevékenységi engedély, illetve

nyilvántartásba vétel hiányában ezen elnevezést legkésõbb a törvény hatályba

lépését követõ 2 évig használhatják.

41. §

Az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletrõl szóló 1996. évi CXIV. törvény

3.§-a a következõ g) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet hatásköre kiterjed:)

"g) a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint

a kockázati tõkealapokról szóló 1998. évi ... törvény hatálya alá tartozó

szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére."

42. §

Az Fkt. 24.§-a elõtti alcím a következõ alcímre módosul, a 24.§ a következõ

(2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre

változik:

"A pénzügyi szektor szolgáltatásaira, továbbá

a kockázati tõkebefektetésekre létesített fióktelep"

"(2) A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról,

valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó

fióktelep tevékenységének engedélyezésére, mûködésére, felügyeletére,

ellenõrzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell

alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik."

43. §

A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló CXLVI. törvény 37.§-a a

következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a

Hitelgarancia Rt-nek a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati

tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény alapján

mûködõ kockázati tõketársaságok és kockázati tõkealapok (1) bekezdés b)

pontjában megjelölt vállalkozások felé irányuló befektetéseinek 50%-áért

vállalt készfizetõ kezességre is."

1. melléklet az 1998. évi. ..... számú törvényhez

A kockázati tõkealap alapkezelési szabályzatának és a nyilvánosan mûködõ

kockázati tõkealap Tõkejegy kibocsátási tájékoztatójának kötelezõ tartalmi

elemei

I. Rész

A kockázati tõkealap Alapkezelési Szabályzata

1. Bevezetés

A kockázati tõkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a hazai

mûködési feltételek ismertetése

2. Az alapkezelõre vonatkozó információk

az alapkezelõ

a) cégneve, székhelye,

b) alapító okirata, illetve alapszabálya,

c) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje,

d) jegyzett tõkéje

e) a Felügyelettõl kapott tevékenységi engedélyének száma,

dátuma,

f) a vezetõ állású személyek fontosabb személyi és szakmai ad

atai,

g) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma,

h) a letétkezelõ neve, székhelye, engedélyének száma,

i) a vagyonértékelõ cég neve, székhelye.

3. A kockázati tõkealapra vonatkozó információk

a) az alap neve,

b) az alapkezelõ neve, fontosabb adatai,

c) az alap letétkezelõje, vagyonértékelõje,

d) az alap induló tõkéje,

e) a tõkejegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a tõ

kejegyhez fûzõdõ jogok bemutatása,

f) az alap jellemzõi, mûködésének idõtartama,

g) az alap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetõsége és

feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve

meghatározó vagy többségi részesedést eredményezõ befektetés lehetõségét

vagy kizárását,

h) hitelfelvétel lehetõségei, a törvényi korlátok, valamint az alapkezelõ

által felállított további korlátozások ismertetése,

i) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetõsége vagy

kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott

korlátozáson túli további korlátozások,

j) a tõkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes

szabályai, a kockázati tõkealap tõkenövekményének felosztására, vagy újrabef

ektetésére vonatkozó szabályok ( a mûködési idõn belül fizet-e hozamot az al

ap, ha hozam képzõdik, vagy teljes egészében újrabefekteti; ha fizetnek

hozamot, milyen idõközönként történhet a kifizetés stb),

k) az alapot terhelõ várható díjak és költségek tételes felsorolása, a

díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok

elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás,

l) a tõkejegy tulajdonosok rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának,

illetve a zártkörûen mûködõ alap tõkejegy tulajdonosai értesítésének a

szabályai,

m) az alap mûködésének idõtartama, meghosszabbíthatóságának lehetõsége és

feltételei és lehetséges leghosszabb idõtartama,

n) tanácsadóra vagy közremûködõre vonatkozó információk,

o) az alap végelszámolásának bonyolításával kapcsolatos rendelkezések,

p) az alapkezelõ által az új alapot megelõzõen létrehozott kockázati tõke

alapjainak a bemutatása,

r) az alapkezelõ díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke,

számításának módja, a kifizetés feltételei.

II.Rész

1. A nyilvánosan mûködõ kockázati tõkealap Tõkejegy Kibocsátási tájékoztatója

1. A kibocsátási tájékoztatónak a fenti I. Rész szerinti információkon

túlmenõen tartalmaznia kell az alapkezelõnek a könyvvizsgáló által

hitelesített pénzügyi adatait (adó- és vagyonmérleg, eredmény-kimutatás

stb.).

2. A kibocsátási tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1)

bekezdésében, valamint a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A kibocsátási tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-

ban foglalt egyéb feltételeknek.

2. A forgalomba hozatal adatai

1.a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés tartalma, idõpontja,

2.a forgalomba hozatal során közremûködõ befektetési szolgáltatók

megnevezése, címe,

3. több befektetési szolgáltató közremûködése esetén a konzorcium vezetõ cég

neve, címe,

4.a kifizetõ és letéti helyek megnevezése és címe,

5.a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt

összeg feltüntetésével,

6.a forgalomba hozatal költségei,

7.a tõkejegy és az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,

8.a tõkejegy kódja,

9.elõvásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,

10.a tõkejegy névértéke,

11.sorozat- és sorszámok,

12. a jegyezhetõ minimális és maximális darabszám,

13.a jegyzés kezdõ- és zárónapja,

14.a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

15.a túljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,

16.az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír

esetén az Épt. 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat szövegének

tervezete.

2. melléklet az 1998. évi ..... számú törvényhez

A nyilvánosan mûködõ kockázati tõketársaság éves tájékoztatójának

(jelentésének) kötelezõ tartalmi elemei

A nyilvánosan mûködõ tõketársaság éves jelentését az Épt. 5. számú

mellékletében foglaltak alapján a következõ adatokkal kiegészítve kell

elkészíteni:

1. a befektetési portfólió tételes felsorolása, értéke a december 31-i

állapotnak megfelelõen,

2. az e törvény által elõírt befektetési szabályok szerinti mutatók

kiszámítása,

3. a hitel-forrás állomány és a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír

állomány adatai,

4. az e törvény által elõírt hitelezési szabályok betartását, valamint a

befektetési elõírások teljesítését igazoló mutatók, viszonyszámok levezetése,

5. a társaság éves költségeinek felsorolása, a társaság vezetõ állású

személyei, valamint szakértõi díjazása,

6. a tevékenységi engedély iránti kérelemhez benyújtott adatokban,

információkban történt változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.

3. melléklet az 1998. évi ..... számú. törvényhez

A nyilvánosan mûködõ kockázati tõkealap éves tájékoztatójának (jelentésének)

kötelezõ tartalmi elemei

1. az alapkezelõnek és az alap könyvvizsgálójának neve és székhelye,

2. az alap megnevezése,

3. az alap könyvvizsgáló által hitelesített vagyonkimutatása, jogcímenként

külön is feltüntetve a vagyonnövekedést és a vagyoncsökkenést,

4. a befektetési portfolió tételes felsorolása, értéke a december 31-i

állapotnak megfelelõen,

5. az e törvény által elõírt befektetési szabályok szerinti mutatók

kiszámítása,

6. a portfolió részét képezõ cél-vállalkozások auditált mérleg és eredmény

kimutatásai,

7. a hitel-forrás állomány, és a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír

állomány adatai,

8. a hitelkihelyezések adatai vállalkozásonként,

9. az e törvény által elõírt hitelezési szabályok betartását igazoló mutatók,

viszonyszámok levezetése,

10. az éves költségek felsorolása,szükségességük indoklása,

11. a tõkejegyek után fizetett hozam összege,

12. az alapkezelõ tevékenységi engedélye, illetve az alap nyilvántartásba

vétele iránti kérelméhez benyújtott adatokban, információban történt

változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.

4. melléklet az 1998 évi ..... számú törvényhez

A nyilvánosan mûködõ kockázati tõkealap rendkívüli tájékoztatási (jelentési)

kötelezettsége

A kockázati tõkealap rendkívüli jelentésének legalább a következõ adatokat

kell tartalmaznia:

1. az alapkezelõ által forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

2. az alap által elért hozam kifizetésének idõpontja, módja, helye,

3. az alap végelszámolása, a tõkejegy tulajdonosoknak járó összeg

teljesítésének módja, idõszaka, helye,

4 az alap mûködési idõtartamának meghosszabbítása,

5. az alapkezelõnél jelentõs szervezeti változásra vonatkozó döntés

(szétválás, beolvadás, átalakulás),

6. az alapkezelõ-, illetve az alap bankszámlájának zárolása,

7. az alapkezelõ elleni csõd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás

megindítása, az eljárás lezárása,

8. peres eljárás megindítása és lezárása az alapkezelõ által vagy az

alapkezelõ ellen, ha a perérték az alaptõkéje tíz százalékát meghaladja,

9. az alapkezelõ vezetõ állású személyeiben bekövetkezett változás,

10. az alapkezelõ vezetõ állású személyének büntetõjogi felelõsségét

megállapító jogerõs bírósági határozat,

11. az alap elleni felszámolási, vagy végelszámolási eljárás megindítása, az

eljárás befejezése.

*******

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. Fejezet

Bevezetõ Rendelkezések

1. §

A Javaslat szerint a törvény hatálya az e törvény szerinti kockázati

tõkebefektetést végzõ szervezetekre terjed ki, átfogva az alapítás, a mûködés

és a megszûnés állami felügyeletét. A törvény hatálya nem terjed ki azokra a

társaságokra, amelyek kockázati tõkebefektetést végeznek, de nem kérnek erre

tevékenységi engedélyt a jelen javaslat elõírásai szerint. Ez esetben a

kockázati tõketársaságokra vonatkozó adózási és számviteli szabályokat nem

alkalmazhatják és nem vehetnek részt állami viszontgaranciával fedezet

kockázati tõkebefektetési konstrukciókban.

2. §

A magyar jogrend és az arra támaszkodó szabályozás nem alkalmazza a kockázati

tõke fogalmát, így nevesítetten nem ismeri sem ezt a gazdasági tevékenységet,

sem az arra szakosodott piaci szereplõket. Ezek nem jelennek meg a gazdasági

társaságokról, a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról, a befektetési

alapokról szóló törvényekben sem. A jogszabályok nem alkalmazzák a kockázati

tõke befektetés fogalmát sem. Szükséges tehát, hogy a Javaslat meghatározza a

kockázati tõkebefektetés, a kockázati tõkealap, a kockázati tõkealap-kezelõ, a

kockázati tõke-alapkezelés, a kockázati tõkejegy, a kockázati tõketársaság

fogalmait.

II. Fejezet

Általános és közös szabályok

3. §

A Javaslat elõírja, hogy tõketársaság, valamint alap hat teljes naptári évnél

rövidebb idõtartamra nem alapítható, és határozatlan idõre létrehozott

tõketársaság ennél rövidebb idõn belül nem szüntethetõ meg végelszámolással.

Ettõl eltekintve, a tõketársaság és az alap mûködésének idõtartama szabadon

választható meg.

A futamidõ kötelezõ minimuma elõírásának elsõdleges indítéka a befektetõk

védelme. A mögöttes megfontolás lényege, hogy a kockázati tõkebefektetések

hosszútávú jellegébõl következõen irreális lenne és az ezen a területen

járatlan befektetõkre megtévesztõ hatást gyakorolhatna, ha a tõketársaságot,

ill. alapot ennél számottevõen rövidebb idõtartamra hoznák létre. A hat év a

nemzetközi tapasztalatok szerinti optimális értékének tekinthetõ.

A kockázati tõkebefektetések sajátosságaiból következõen nem lehet az alap

létrehozatalakor kielégítõ megbízhatósággal megtervezni, hogy mikor tudja majd

az alapkezelõ az alap mûködését valamennyi sikeres befektetése eladása útján

lezárni. Ezért ad lehetõséget a Javaslat az alap mûködési idõtartamának

meghosszabbítására. A pénztulajdonosok védelmében ugyanakkor korlátozza és

szabályok közé szorítja e meghosszabbítás lehetõségét. A meghosszabbítás

lehetséges idõtartamát meg kell hirdetni, de annak idõtartama nem lehet

hosszabb, mint az alap mûködésének eredetileg meghirdetett ideje.

A meghatározott idõtartamra létrehozott tõketársaság esetében a mûködési

idõtartam esetleges meghosszabbításáról a részvényesek dönthetnek.

4. §

A Javaslat a pénztulajdonosok védelmében, a visszaélések lehetõségeinek

korlátozása céljából összeférhetetlenségi szabályokat rendel a tõketársaság és

az alap befektetéseihez. Elõírja, hogy a tõketársaság, ill. az alap nem

szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a tõketársaság, illetve

az alap alapkezelõje vezetõ tisztségviselõjének, alkalmazottjának, felügyelõ

bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezetõ

tisztségviselõjének, vagy felügyelõ bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának

részesedése van. Ezzel azt kívánja kizárni, hogy a tõketársaság, ill. az

alapkezelõ befektetései döntéseit személyes érdekek irányítsák olyan

vállalkozásokba, amelyekben e személyeknek tulajdoni érdekeltségük van. Nem

zárja ki ellenben a Javaslat annak a lehetõségét, hogy a tõketársaság ill. az

alapkezelõ vagyonilag is érdekeltté tehesse a Javaslatban megjelölt

személyeket a tõketársaság ill. az alap befektetésével mûködõ vállalkozás

sikerében, de korlátozza az általuk összesen megszerezhetõ tulajdonhányad

mértékét.

5-6. §

A Javaslat meghatározza a jegyzett tõkének azt a legkisebb mértékét, amellyel

a tõketársaságnak, ill. az alapnak rendelkeznie kell. E mérték

megállapításánál azt veszi figyelembe, hogy a tõketársaság, ill. az alap csak

elegendõen nagy tõke birtokában tudja ellátni a befektetõ-finanszírozó

tevékenységét.

A Javaslat elõírja, hogy a tõketársaság, ill. az alap jegyzett tõkéje

kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. Ez következik abból, hogy

tevékenységük alapvetõ elemeként tõkét fektetnek a vállalkozásokba.

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy már mûködõ részvénytársaság is engedélyt

kérjen tõketársasági tevékenységre.

Az alapok létrehozásakor a jegyzett tõkét teljes egészében be kell fizetni az

alapításkor, mert az alapnak nincsenek olyan döntéshozó fórumai, amelyeken

rendezhetõk a késedelmes, vagy elmaradó befizetések problémái. A tõketársaság

a Gt. általános rendelkezései szerint fizeti be a jegyzett tõkét. Ez utóbbiak

tekintetében a késõbbi, ill. részletekben történõ befizetés megengedését a

társaságok mûködésének a társasági formából adódó nagyobb rugalmassága teszi

lehetõvé.

7 -9. §

Ezen szakaszok sorolják fel a kockázati tõketársaság, a külföldi vállalkozás

fióktelepe, valamint az alapkezelõ tevékenységi engedélyének elbírálásához

szükséges benyújtandó iratokat, dokumentumokat.

A Javaslat az engedélyezéshez szükséges mértéket figyelembe véve igyekszik a

benyújtandó okiratok mennyiségét korlátozni. Kizárólag olyan okiratok

benyújtását írja elõ, amelybõl a Felügyelet megállapíthatja az engedélyt kérõ

szervezet szabályos létrejöttét, következtethet biztonságos mûködésére és

bizonyossággal kizárhatja az összeférhetetlenség fennálltát.

10. §

A Javaslat ezen paragrafusa meghatározza, hogy a Felügyelet a tõketársaság,

illetve az alapkezelõ részére a tevékenységi engedély megadását milyen

esetben tagadhatja meg, illetve megállapítja azon eseteket, amikor a

Felügyelet a már kiadott mûködési engedélyeket visszavonhatja.

11. §

A Javaslat a piac áttekinthetõ és biztonságos mûködésének és a piaci szereplõk

jogos érdekeinek védelme céljával rendelkezik az elnevezés védelmérõl. Annak

érdekében, hogy ne akadályozza ésszerûtlenül a külföldi kockázati tõke

magyarországi befektetéseit, a korlátozást nem terjeszti ki a Magyarországon

megjelenõ, külföldön bejegyzett gazdasági társaságokra és más jogi

személyekre, ha a saját joguk szerint jogosultak a "kockázati tõketársaság", a

"kockázati tõkealap-kezelõ", illetve a "kockázati tõkealap" elnevezés

használatára.

12. §

A tõketársaságok és alapok új minõséget képviselnek a hazai piacon. E minõség

meghatározó jellemzõje, hogy a vállalkozás finanszírozás körében nagy kockázat

tartalmú befektetéseket vállalnak, és ehhez gyûjtenek a pénztulajdonosoktól

megtakarításokat. Az e téren kevésbé járatos pénztulajdonosok védelmében

rendeli a Javaslat, hogy a tõketársasággal, illetve az alappal kapcsolatos

hirdetésekben, nyilvánosan közreadott tájékoztatókban, ügyfél-tájékoztatókban

és egyéb közleményekben egyértelmû és jól felismerhetõ módon utalni kell a

kockázati tõke befektetések kockázat tartalmára. Ugyancsak a pénztulajdonosok

védelmét szolgálják az összehasonlítások közreadására vonatkozó korlátozások.

III. Fejezet

Az alapokra vonatkozó külön rendelkezések

13. §

A kockázati tõkealap a jogrendszerben jelenleg nem létezõ forma, ezért a reá

vonatkozó szabályokat a Javaslat állapítja meg teljes körûen. A Javaslat csak

zártvégû kockázati tõke alap létrehozását teszi lehetõvé. Ennek oka, hogy a

kockázati tõkealapok az üzleti tevékenységük sajátosságaiból következõen nem

lennének képesek arra, hogy megfeleljenek a nyíltvégû alapként való mûködéssel

járó követelményeknek, különösen hogy az alap mindig legyen képes a

tõkejegyeinek visszavásárlására, vagyis az üzleti tevékenységét és annak

eredményességét veszélyeztetõ megrázkódtatás nélkül el tudja viselni az ezzel

járó forrás kivonást, valamint mindig rendelkezzék a tõkejegyek

visszavásárlásához szükséges likviditással.

14. §

Ez a paragrafus rendelkezik kockázati tõke alapba befektetõk tulajdonjogát

megtestesítõ kollektív befektetési értékpapír, a tõkejegy sajátosságairól,

jogi, tartalmi kellékeirõl, a szerint differenciálva, hogy a tõkejegyet

nyomdai úton állították elõ, illetve a dematerializált formában bocsátották

ki. A Javaslat rendezi a tõkejegyre rávezetendõ forgatmány tartalmát, abban a

speciális helyzetben is, ha az új tulajdonos a tõkejegyet öröklés révén, vagy

hatósági árverésen szerzi meg.

15-16. §

A tõkejegy forgalomba hozatala - hasonlóan valamennyi egyéb értékpapírhoz - az

Épt. forgalomba hozatali szabályai szerint történik. A Javaslat azonban

meghatározza azokat a speciális feltételeket, amelyek a tõkejegy forgalomba

hozatalához szükséges.

A tõkejegy forgalomba hozatalának egyik feltétele az alapkezelõ által

készített, a Felügyelet által jóváhagyott alapkezelési szabályzat. Ezen

paragrafusok valamint az 1. számú melléklet tartalmazzák a Szabályzat kötelezõ

elemeit, a Szabályzat közzétételének, a befektetõkhöz való eljuttatásának

szabályait, határidõit.

17. §

A pénztulajdonosok (az alap befektetõi) védelmére rendeli a Javaslat, hogy a

Szabályzat csak akkor módosítható, ha a módosítás lehetõségét és annak

feltételeit a Szabályzat az alap létrehozatalakor már tartalmazta. Ennek

indoka az, hogy a pénztulajdonos a Szabályzat alapján dönt az alapba történõ

befektetésrõl és az alap sajátosságaiból adódóan nem rendelkezik olyan

jogokkal, amelyek alapján utóbb befolyásolhatná a pénze felhasználását,

beleértve befektetésének idõtartamát is.

18. §

Ez a paragrafus rögzít bizonyos feltételeket a tõkejegyre járó hozam

kifizetésére nézve, így szól a hozamfizetés idõszakáról, amely szerint csak

évente egy alkalommal, a portfolióban szereplõ vállalkozások auditált

mérlegeinek és eredmény kimutatásainak elkészülte után fizethet hozamot az

alap.

Visszaélések megakadályozása végett tiltja a fedezetlen, illetve a hitelbõl

vagy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátásából származó forrásból

valamint az alap jegyzett tõkéjébõl történõ hozamfizetést.

19. §

A Javaslat az alap megszûnésének fõ szabályaként a végelszámolást jelöli meg.

A Javaslat lehetõséget ad arra, hogy az alap végelszámolására a mûködési

idõtartam letelte elõtt, az idõtartam utolsó negyedében is sor kerülhessen.

Meghatározza ennek feltételeit is. E rendelkezést az indokolja, hogy az

idõtartam utolsó negyedében az alap kerülhet olyan helyzetbe, amelyben a

befektetéseit már értékesítette és a hátralévõ idõ nem elegendõ ahhoz, hogy a

tõkéjét újabb vállalkozásokba befektesse, majd kivárva azok felfejlõdését a

tõkét azokból kivonja. Gazdaságilag célszerûtlen lenne ugyanakkor az alapot és

az abba befektetõ pénztulajdonosokat arra kötelezni, hogy ilyen esetben is

kivárják a mûködési idõtartam leteltét.

Az alapkezelõnek - az elõírások szerinti tartalommal - végelszámolási

jelentést kell készítenie, melyet kötelezõ beküldenie a Felügyeletre. A

Felügyelet a végelszámolást követõen az alapot törli a nyilvántartásból.

20. §

Tevékenységébõl következõen az alap vagyona elsõsorban gazdasági társaságok

tulajdoni részesedéseibõl áll. A végelszámoláshoz ezeket az alapkezelõnek

értékesítenie kell. E tulajdoni részesedések értékesítési lehetõségeit az

irántuk megnyilvánuló kereslet határozza meg, ezért elõállhat olyan helyzet,

hogy az alapkezelõ nem tudja a Javaslat által meghatározott hat hónap alatt

valamennyit értékesíteni. Ezért teszi a Javaslat lehetõvé a végelszámolás

határidejének a Felügyelet engedélyével történõ meghosszabbítását.

21-22. §

A Javaslat megállapítja azokat a rendkívüli helyzeteket, amikor az alap az

általános szabályoktól eltérõen nem végelszámolással, hanem felszámolás

következtében szûnik meg. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a hitelezõkön

kívül az alapkezelõ, illetve a Felügyelet is kezdeményezheti a felszámolási

eljárás lefolytatását.

Ezek a szakaszok határozzák meg az alap esetleges felszámolása esetén

követendõ eljárást, a csõdtörvényben foglaltaktól való eltérésekkel.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy a Felügyelet mely esetekben kezdeményezi

a felszámolási eljárást. A Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi, ha a

nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelõ

határidõn belül nem pótolhatók, vagy a Javaslat 28 § (2) bekezdésben foglalt

befektetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy többször vagy súlyosan

megsérti a jogszabályokat, illetve a Felügyelet határozatait.

Az alap sajátosságaiból következik, hogy alapkezelõ nélkül az alap nem

mûködõképes és ezért tartósan nem létezhet. Ezért rendeli a Javaslat, hogy a

Felügyelet kezdeményezi az alap felszámolási eljárást, ha az alapkezelõ

engedélyét visszavonta és az alap kezelését más alapkezelõ nem vette át.

A 22.§ taglalja, hogy a felszámolási eljárás során az alapkezelõ illetve a

felszámoló milyen jognyilatkozatokat tehet az alappal kapcsolatosan és leírja

a felszámolást követõen a rendelkezésre álló vagyon felosztásának és az alap

nyilvántartásból való törlésének módját.

23. §

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy egy alapkezelõ több alapot is létrehozhat és

kezelhet. Az alapkezelõ ezzel javíthatja mûködésének biztonságát és

gazdaságosságát. A pénztulajdonosok számára is kedvezõ lehet, ha az alapkezelõ

több alapot kezel, mivel így több alap között oszlanak meg az alapkezelõ

mûködésének költségei.

A pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ vállalkozások

védelmében a Javaslat elõírja, hogy az egy alapkezelõ által kezelt alapok

vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

Ugyancsak pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ

vállalkozások védelmében rendeli a Javaslat, hogy az alapkezelõ az általa

kezelt alap mûködésének idõtartama alatt végelszámolással nem szûnhet meg és

saját magával szemben csak a Felügyelet elõzetes engedélyével kezdeményezhet

felszámolást. A mögöttes megfontolás kiindulása, hogy alapkezelõ nélkül az

alap nem mûködõképes.

24. §

A pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ vállalkozások

védelmében korlátozza a Javaslat az elkerülhetetlen esetekre és köti a

Felügyelet engedélyéhez annak a lehetõségét, hogy az alapkezelõ az alap

kezelését más alapkezelõnek átadja. A korlátozás mögötti megfontolás, hogy

mind a pénztulajdonos, mind az alap befektetésével mûködõ vállalkozás az

alapkezelõhöz fûzõdõ bizalom alapján lépett az alappal jogviszonyra.

Ugyancsak a pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével mûködõ

vállalkozások védelmében rendeli a Javaslat, hogy ha a Felügyelet az

alapkezelõ tevékenységi engedélyét visszavonja vagy kezdeményezi a

felszámolását, akkor haladéktalanul kijelöli az alapkezelõ által kezelt alap

átvételére és kezelésére jogosult és köteles másik alapkezelõt. Ennek indoka,

hogy a lehetõ legszûkebbre korlátozza azon esetek körét, amelyekben az alapot

az alapkezelõ megszûnése miatt kell felszámolni.

IV. Fejezet

A tõketársaságok és az alapok egyes mûködési szabályai

25. §

A nyilvánosan mûködõ tõketársaság és az alapkezelõ az általa kezelt

nyilvánosan mûködõ alapról - az Épt-ben elõírt kötelezettségekkel egyezõen -

köteles befektetõinek rendszeres tájékoztatást adnia.

Különbséget jelent azonban, hogy a kockázati tõke sajátosságainak megfelelõen

sem a társaság sem az alap nem köteles gyorsjelentést vagy féléves jelentést

készíteni. Az éves jelentés elkészítésének határideje is egy hónappal késõbbi,

mint a többi nyilvános társaság esetén, április 30 helyett május 30-a. Ez a

különbségtétel abból fakad, hogy a kockázati tõke vállalkozásoknak a

portfoliójuk helyes és megalapozott értékeléséhez meg kell várniuk

portfolióvállalataik mérlegének elkészítését, csak ennek birtokában tudják

számvitelileg is megalapozott saját jelentésüket elkészíteni.

A rendkívüli jelentések tekintetében az Épt.-ben foglaltakkal megegyezõ

tartalommal a 2 napos nyilvánosságrahozatalai kötelezettség érvényesül.

27. §

Javaslat a pénztulajdonosok védelmében rendeli el, hogy a tõketársaság

valamint az alapkezelõ köteles a tõketársaság, illetve az alap éves

beszámolójának ellenõrzésével könyvvizsgálót megbízni. A könyvvizsgáló köteles

ellenõrizni azt is, hogy a tõketársaság, illetve az alapkezelõ a tevékenysége

során betartja-e a jogszabályban, illetve a Felügyelet által kiadott

határozatban foglalt elõírásokat és köteles a Felügyeletet tájékoztatni, ha e

törvény vagy más, a kockázati tõkebefektetési tevékenységre vonatkozó

jogszabály, vagy felügyeleti határozat megsértését észleli.

28-30. §

A Javaslat elõírja, hogy a tõketársaság, ill. az alap által a vagyona terhére

egy vállalkozásban, vagy vállalkozás-csoportban szerzett részesedése nem

haladhatja meg a tõketársaság, illetve az alap befektetéskori saját tõkéjének

15 %-át. E korlátozás elõírása mögött az a megfontolás áll, hogy a

tõketársaságok és az alapok mûködési biztonságának védelmében célszerû ésszerû

határok közé szorítani azt a kockázatot, amelyet az egy-egy vállalkozásba

történõ befektetéssel vállalhatnak. Ezt kívánja mind a pénztulajdonosok, mind

a kockázati finanszírozással mûködõ vállalkozások ésszerû védelme. Ez utóbbiak

számára is kedvezõtlen következményekkel járhat, ha az õket finanszírozó

tõketársaság vagy alap tönkremegy, vagy súlyos nehézségekkel küzd. A 15%-os

mérték a kockázati tõke befektetési gyakorlatára vonatkozó nemzetközi

tapasztalatok alapján lett kialakítva.

A nemzetgazdasági érdek ahhoz kötõdik, hogy a kockázati tõke ténylegesen is

vállalkozásokba fektesse az e célra összegyûjtött forrásokat. Ezt juttatják

érvényre a Javaslatnak a tõketársaság, illetve az alap befektetési

kötelezettségére vonatkozó rendelkezései.

A tõketársaság, illetve az alap kockázati tõkebefektetéseinek a tõketársaság

tevékenységi engedélye kiadását, illetve az alap nyilvántartásba vételét

követõ egy teljes naptári év (üzleti év) végéig el kell érnie a tõketársaság,

illetve az alap saját tõkéjének 30%-át és ezt a minimális befektetési szintet

az ezt követõ négy naptári évben tartani kell. E kötelezettség megszegése

esetén a Felügyelet a tõketársaság tevékenységi engedélyét megvonja, illetve

az alapot törli a nyilvántartásból. A társaság az engedély megvonását követõen

a Gt. általános szabályai szerint más tevékenységet folytatva - mûködhet

tovább. A kockázati tõkealap azonban kizárólag e törvény alapján jöhet létre

és mûködhet, így a törvényi feltételek nem teljesítése esetén felszámolással

meg kell szüntetni.

Az adókedvezmény feltételeként ennél szigorúbb követelményként a kockázati

tõketársaság tõkebefektetéseinek a tevékenységi engedélye megszerzését követõ

6 teljes naptári év átlagában el kell érnie a kockázati tõketársaság saját

tõkéjének legalább az 50 %-át , és ezen belül legalább 3 évben el kell érnie

a saját tõkéjének legalább a 70 %-át. A kockázati tõkealap bejegyzését

követõen ugyanilyen szabályoknak kell megfelelni. A saját tõke nagyságát

évenként, a december 31-i állapotnak megfelelõen kell meghatározni.

A Javaslat a lehetséges befektetési célok közül kizárja a tõzsdére bevezetett

részvények vásárlását, (ez utóbbi befektetésekre szolgálnak pl. a befektetési

alapok) és az ingatlan-befektetéseket. Meghatározza a vállalkozások azon

területeit, (pl. bank, biztosítás, szerencsejáték), amelyekbe a kockázati

tõketársaság, illetve alap nem fektethet be, de ezen túlmenõen nem korlátozza

azok döntési szabadságát, hogy milyen vállalkozásba fektetnek be.

A vállalkozás szabadságának oltalma érdekében a Javaslat nem tiltja a

részvénytársaságokba és korlátolt felelõsségû társaságokba történõ olyan

befektetéseket sem, amelyek a gazdasági társaságokról szóló törvény

rendelkezései alapján a befektetõ korlátlan felelõsségét vonhatják maguk után.

Ez egyben lehetõvé teszi mind egyszemélyes társaság alapítását, mind pedig

meglévõ társaságokban akár száz százalékos tulajdoni hányad megszerzését is. A

tõketársaság esetében a részvényesek közgyûlési döntéssel kizárhatják, hogy a

társaság ilyen befektetést vállalhasson. A tõkealap passzív befektetõinek

védelme érdekében a Javaslat elõírja, hogy a kibocsátási tájékoztatónak,

illetve az alapkezelési szabályzatnak kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az

alap tehet-e olyan befektetést, amely korlátlan felelõsséggel járhat.

A Javaslat elõírja, hogy a tõketársaság, illetve az alap a vállalkozásba be

nem fektetett pénzeszközeit csak magyar állampapírban, vagy látra szóló,

illetve legfeljebb hat hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.

31-32. §

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a tõketársaságok és az alapok kölcsönt

nyújtsanak a befektetésükkel mûködõ vállalkozásoknak, de korlátokat is rendel

ehhez. A rendelkezések elõírják, hogy a tõketársaság, ill. az alap csak olyan

vállalkozásnak nyújthat kölcsönt, amelyben 25%-ot meghaladó tulajdoni

részesedéssel rendelkezik. Korlátozzák az egy vállalkozásnak, illetve

vállalkozáscsoportnak együttesen nyújtható kölcsön összegét, valamint a

társaság, ill. az alap által folyósítható összes kölcsön együttes összegét.

A külföldi gyakorlatban a hitelezés fontos része a kockázati tõke üzleti

tevékenységének, ezért a Javaslat a magyar szabályozásban szintén lehetõ teszi

azzal, hogy célszerû azt ésszerû keretek között tartani.

A Javaslat által rendelt korlátok mögött elsõsorban az a megfontolás áll, hogy

a tõketársaságok, ill. az alapok mûködési biztonságának védelmében célszerû

korlátozni azt a kockázatot, amelyet az egy-egy vállalkozásnak adott

kölcsönnel vállalhatnak. Ezt kívánja mind a befektetõk, mind a kockázati

finanszírozással mûködõ vállalkozások ésszerû védelme.

V. Fejezet

Az állami felügyelet

33-36. §

A Javaslat értelmében a tõketársaságok, az alapkezelõk, az alapok, valamint

külföldi vállalkozások e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató

fióktelepének állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet

látja el. A kockázati tõke a pénz- és tõkepiac egyik szereplõje, ezért a

felügyeleti tevékenység a piac ezen szektorának átlátható és biztonságos

mûködését szolgálja. A pénz- és tõkepiac szerves egysége megkívánja, hogy ezen

szektor felügyelete is az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet feladatkörébe

kerüljön.

A felügyeleti tevékenység célja a jogszabályokban meghatározott elõírások

betartásának biztosítása, s ezzel a kockázati tõketársaságokba és a kockázati

tõkealapokba befektetõk, továbbá a kockázati tõkebefektetést igénybe vevõ

vállalkozások védelme.

E tevékenysége keretében a Felügyelet elbírálja az engedély iránti kérelmeket

és más beadványokat; nyilvántartást vezet a kockázati tõkebefektetést végzõ

társaságokról, illetve alapokról; ellenõrzi a törvénynek, valamint e törvény

végrehajtására kiadott jogszabályoknak való megfelelés szempontjából a

kockázati tõkebefektetést végzõ gazdasági társaságok és alapok mûködését, az

alapok kezelését; intézkedéseket alkalmaz a jogszabályok érvényesítése

érdekében.

A tõketársaság és az alapkezelõ a Felügyelet tevékenységi engedélye alapján

kezdheti meg e tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történõ

nyilvántartásba vétellel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel

szûnik meg.

A felügyeleti funkciók közé tartozik továbbá a tõketársaságok, ill. alapok

tekintetében a pénz- és tõkepiac megbízható mûködésének és az arra támaszkodó

gazdaság védelmének biztosítását szolgáló, törvényi követelmények érvényre

juttatása.

A nyilvánosan forgalomba hozott részvények és tõkejegyek kibocsátása esetén a

Felügyelet engedélyezi a kibocsátási tájékoztatót, illetve az alap kezelési

szabályzatát.

A Felügyelet engedélye kell az alap mûködési idõtartamának meghosszabbításához

és az alap végelszámolásához.

A Felügyelet feladatai közé tartozik továbbá a Javaslatban meghatározott

összeférhetetlenségi elõírások betartásának ellenõrzése.

A tõketársaságokat és az alapokat a Felügyelet felé adatszolgáltatási

kötelezettség terheli. Ezen túlmenõen a nyilvánosan mûködõ tõketársaság és

alap a mûködése során köteles a Javaslatban és az egyéb jogszabályokban

meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének is

eleget tennie.

A 34. paragrafus a Felügyelet által gyakorolható intézkedéseket és a

szankcionálás eseteit részletezi.

A 35. paragrafusban a Javaslat meghatározza, hogy milyen esetben szabható ki

bírság a tõketársaságra, illetve az alapkezelõre és azok vezetõ állású

személyeire, míg a következõ paragrafus a kivethetõ bírság minimális és

maximális összegét határozza meg.

A bírságból befolyt összeget a Felügyelet a tõkepiaci szakemberek képzésére,

szakmai konferenciák, tájékoztatók rendezésére, a felsõoktatás tõkepiaccal

kapcsolatos tananyagának bõvítésére, a tõkepiaccal kapcsolatos tanulmányok,

szakkönyvek készítésének és közzétételének támogatására és a befektetõk

számára történõ ismeretterjesztés támogatására köteles fordítani.

37. §

A Felügyelet jogosult a tõketársaság, illetve az alapkezelõ meghatározott

adatairól és az azokban bekövetkezett változásokról nyilvántartást vezetni.

A Felügyelet a törvényjavaslatban meghatározott feladatai ellátásához, többek

között az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenõrzéséhez a

paragrafusban meghatározott személyes adatokat is kezelhet. A személyes

adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló egyéb jogszabályoknak megfelelõen

határozza meg e törvény a nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés rendjét

és idõtartamát.

38. §

A tõketársaság, a fióktelep és az alap felügyeleti díjat köteles fizetni. A

javaslatban meghatározott díj mértéke összhangban van a más törvényekben

elõírt felügyeleti díjjal, és arányban áll a Felügyelet tevékenységével. A

Javaslat a Pénzügyminiszter hatáskörébe utalja az egyes államigazgatási

eljárásokért, és igazgatási szolgáltatásokért fizetendõ díjak mértékének

megállapítását.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

39. §

A Javaslat a törvény hatálybalépését a vonatkozó adó- és számviteli

szabályokat tartalmazó törvények és a gazdasági társaságokról szóló törvény

hatálybalépésével összhangban 1998. június 16-ra javasolja.

43. §

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a célszerû a költségvetési törvény keretein

belül megteremteni annak lehetõségét, hogy a hitelszférára kialakult és ott

jól mûködõ megoldáshoz hasonló módon az állam meghatározott keretek között

viszontgarantálja a kis- és közepes vállalkozásokba befektetett kockázati tõke

megtérülését. A Javaslat szerinti garancia a nemzetközi gyakorlattal

összhangban a befektetett tõkének a nominálértéken történõ megtérülésére

vonatkozik.

A garanciavállalás célja nem az, hogy költségvetési pénzek felhasználásával

jelentõs mértékben mérsékelje a kockázati tõke befektetés kockázatát, hanem

az, hogy állam ezen az úton segítse meghatározott vállalat csoportok - jelesül

a kis- közepes vállalatok - hozzájutási esélyeit a kockázati tõkétõl kapható

finanszírozásához. A kockázati tõketársaságok és alapok alanyi jogon nem

igényelhetnek befektetéseik mögé garanciát, az ebben való döntés az erre

hivatott szervezet kompetenciája marad.

Garancia konstrukciók nemzetközi gyakorlata a kockázatai tõkebefektetésekhez

Európa több országában mûködnek olyan garanciakonstrukciók, amelyek szûkebben

értelmezett kockázati tõkebefektetésekhez, vagy szélesebb körben részesedés

szerzéssel járó befektetésekhez kapcsolódnak. Az Európai Unió országai közül

elõször Hollandiában indítottak részesedési garancia programot, mely 1981-95.

között volt érvényben és stratégiai célja a kockázati üzletág kifejlõdésének

támogatása volt (1995-ig mintegy 90 Md Ft befektetéshez vállaltak garanciát).

A 90-es évektõl több országban jelent meg hasonló kezdeményezés, 1992-tõl

Finnországban, 1993-tól Ausztriában, 1994-tõl Dániában is kialakításra

kerültek különféle tõkegarancia programok. Ugyancsak a 90-es években alakultak

ki az elsõ részesedési garancia konstrukciók egyes német tartományokban,

Belgiumban pedig 1997-ben fogadta el a flamand kormányzat a részesedési

garanciákról szóló törvényt.

Az egyes országok tõkegarancia programjai természetesen egymástól sok

tekintetben eltérnek, néhány közös vonás azonban valamennyinél fellelhetõ, így

pl.

+ a programok mindegyik országban állami szerepvállalással párosultak és

meghatározott gazdaságpolitikai céllal jöttek létre. Hollandiában a kockázati

tõke üzletág fejlõdésének elõsegítése volt a fõ cél. Dániában, Finnországban

és Belgiumban a garancia lehetõség megteremtésével a kis- és közepes

vállalkozások finanszírozási helyzetének javítását, a kockázati tõke e

szektorba terelését fogalmazták meg követelményként. Ausztriában a

tõkegarancia programokkal elsõsorban az osztrák cégek külföldi terjeszkedését

kívánták segíteni,

+ az állami rásegítés csatornái az állami részvétellel, vagy állami

viszontgaranciával mûködõ garantõr intézmények, melyek piackonform módon, de

nem teljesen piaci szolgáltatásként vállalnak garanciát, mert a különbözõ

befektetések kockázatát akár csak részben is átvállalni kockázatosabb

tevékenység, mintsem, hogy egy tisztán profitorientált piaci szereplõ számára

vonzó legyen,

+ a tõkegarancia konstrukciót valamennyi országban ( és EU szinten is )

finanszírozási támogatásként kezelik,

+ a célpiac kivétel nélkül mindenütt a kis- és középvállalkozói szektor és cél

az e szektorba irányuló tõkebefektetések támogatása (ezek meghatározása

többé-kevésbé az EU ajánlásokkal szinkronban történt),

+ többnyire nem alkalmaznak regionális és szektorális korlátozást, ez alól

kivétel Ausztria, ahol pl. a mezõgazdaság, a bank- és biztosítási szektor

"tiltott" ágazatnak számít,

+ a garanciavállalással érintett tõkebefektetések nagyságát minden

országban szabályozzák, általában a felhasználható garanciakeret, illetve az

ehhez igénybe vehetõ állami hozzájárulás (viszontgarancia) felsõ határának

törvényi szintû rögzítésével,

+ az alkalmazott konstrukciók közös sajátossága, hogy a garanciavállalás

általában kizárólag a tõkebefektetésre vonatkozik (a hozamra nem), hosszú (5-

10 éves) futamidõt ölel fel, az állami források igénybevétele miatt a

garantõr intézmények körültekintõ és szigorú bírálatát követõen kerül sor a

garanciavállalásra és ennek mértéke - a belga rendszer kivételével - nem

haladja meg az 50 %-ot,

+ a garanciavállalás díja az adott befektetési ügylet kockázatához igazodik és

üzleti megállapodás kérdése, néhol szerzõdéses kikötés alapján a hozamból

történõ részesedéssel párosul.

A nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelmûen állítható, hogy a kockázati

tõke elterjedése és különösen a kis- és középvállalkozások felé történõ

terelése érdekében - különösen az üzletág beindulásakor - nálunk is szükség

van arra, hogy a kockázati tõkebefektetés biztonságát a garanciavállalás

rásegítõ eszközével fokozzuk. A felsorolt nemzetközi példák alapján különösen

elgondolkoztató, hogy a tõkegarancia konstrukciójának alkalmazása az európai

országokban a 90-es években vált elterjedté, mégpedig - Németország

kivételével - jellemzõen éppen a hozzánk hasonló kis országokban, amelyek

külpiacra utaltsága nagyfokú.

A készülõ kockázati tõke törvény alkalmat kínál arra, hogy e tõkebefektetések

törvényi szabályozása keretében megteremtsük a lehetõséget arra, hogy a

Hitelgarancia Rt. garanciavállalásával a törvény alapján mûködõ kockázati

tõketársaságok, vagy alapok egyes befektetéseinek kockázatát mérsékelje és e

veszteségmérséklõ szerep révén hozzásegítsen egyfelõl a kockázati tõke üzletág

elterjedéséhez, másfelõl a befektetések kis- és középvállalkozások irányába

tereléséhez. A garancia vállalás célja nem az, hogy a kockázati

tõkebefektetések alapvetõ sajátosságát képezõ kockázatot mérsékelje, hanem

filozófiája az, hogy a piacgazdaság kialakulásának szakaszát szükségképpen

jellemzõ és a magyar vállalkozások rövid múltjából és az alacsony vállalkozói

kultúrából következõ extra kockázatokat mérsékelje. Ezen keresztül erõsíthetõ

a mûködõ, vagy újonnan alakuló kockázati tõketársaságok, alapok befektetési

motivációja egy olyan állami rásegítéssel, mely piackonform és az EU normákkal

összeegyeztethetõ csatornán keresztül valósítható meg.

Melléklet

A kockázati tõkebefektetésekre javasolt jövedelemadózási szabályok

összehasonlítása a jelenlegi szabályokkal

Jelenlegi általános szabályozás Kockázati tõkére javasolt

Megnevezés szabályozás

1. Befektetõ

magánszemély

1.1. Befektetési adóhitel

1.1.1. részvény vásárlás a befektetés-állomány növekmény a befektetés-állomány növekmény

összegének 30%-a levonható a összegének 30%-a levonható a

személyi jövedelemadóból, a személyi jövedelemadóból, a

befektetés-állomány csökkenése befektetés-állomány csökkenése

esetén az adót vissza kell fizetni esetén az adót vissza kell fizetni

1.1.2. befektetési jegy a befektetési jegy-állomány a kockázati tõke-alapjegy

(kockázati tõke-alapjegy) növekmény összegének 30%-a befektetés-állomány növekmény

vásárlás levonható a személyi összegének 30%-a levonható a

jövedelemadóból, a befektetés- személyi jövedelemadóból, a

állomány csökkenése esetén az adót befektetés-állomány csökkenése

vissza kell fizetni esetén az adót vissza kell fizetni

1.2. Befektetésbõl származó

hozam a magánszemélynél

1.2.1. részvény utáni osztalék osztalék után 20 vagy 27% (35 %) osztalék után 20 vagy 27% (35 %)

az adó az adó

1.2.2. befektetési jegy a befektetési jegy hozama kamatnak a kockázati tõke-alapjegy utáni

(kockázati tõke-alapjegy) után minõsül és ez után 0% az adó hozam az árfolyamnyereséghez

fizetett hozam hasonlóan adózik, az adó 20 %.

1.3. Befektetés értékesítése

a magánszemélynél

1.3.1. részvény árfolyamnyereség után az adó 20%, árfolyamnyereség után az adó 20%,

(a tõkeszámlán lévõ befektetés (a tõkeszámlán lévõ befektetés

után 0%) után 0%)

1.3.2. befektetési jegy a befektetési jegy értékesítése a kockázati tõke-alapjegy

(kockázati tõke-alapjegy) esetén az árfolyamnyereség után az értékesítése esetén az

adó 20%, (a tõkeszámlán lévõ árfolyamnyereség után az adó 20%,

befektetés után 0%) (a tõkeszámlán lévõ befektetés

után 0%)

2. Befektetõ társaság

2.1. Céltartalék-képzés nincs céltartalék-képzési a társasági adóalap

lehetõség a befektetések után megállapításánál elismert

(értékvesztés számolható el) ráfordítás a számvitel szerinti

céltartalék-képzés a kockázati

tõkejegyre, a kockázati

tõketársaságokban szerzett

részesedésre

2.2. Befektetésbõl származó

hozam a befektetõ társaságnál

2.2.1. részvény utáni osztalék a a bevételként elszámolt kapott a bevételként elszámolt kapott

befektetõ társaságnál osztalék adóalap csökkentõ tétel osztalék adóalap csökkentõ tétel

2.2.2. befektetési jegy, a befektetési jegy utáni hozam a kockázati tõke-alapjegy utáni

kockázati tõkejegy hozama a bevétel és, ha egyébként pozitív a bevételként elszámolt hozam

befektetõ társaságnál társasági adóalap 18% adó osztaléknak minõsül és adóalap

csökkentõ tétel

2.3. Befektetés értékesítése

a befektetõ társaságnál

2.3.1. részvény az árfolyamnyereség bevétel és, ha az árfolyamnyereség bevétel és, ha

egyébként pozitív a társasági egyébként pozitív a társasági

adóalap 18% adó, az adóalap 18% adó, az

árfolyamveszteség adóalapot árfolyamveszteség adóalapot

csökkentõ tétel csökkentõ tétel

2.3.2. befektetési jegy, a befektetési jegy értékesítése a kockázati tõke-alapjegy

(kockázati tõke-alapjegy) esetén az árfolyamnyereség bevétel értékesítése esetén az

és, ha egyébként pozitív a árfolyamnyereség bevétel és, ha

társasági adóalap 18% adó, az egyébként pozitív a társasági

árfolyamveszteség adóalapot adóalap 18% adó, az

csökkenõ tétel árfolyamveszteség adóalapot

csökkenõ tétel

3. Befektetési alap, kockázati

tõkealap

3.1 Befektetésbõl származó hozam a befektetési alap nem adózik (nem a kockázati tõke-alap amennyiben

(osztalék) adóalany a befektetési alap) eléri a célirányos befektetési

arányt nem adózik a bejegyzést

követõ 6 évben, ezt követõen a

kapott osztalék az általános

szabályok szerint adóalap

korrekciós tétel

3.3 Befektetés értékesítése a befektetési alap nem adózik (nem a kockázati tõke-alap amennyiben

adóalany a befektetési alap) eléri el a célirányos befektetési

arányt, a bejegyzést követõ hat

évben nem adózik, ezt követõen a

tõkebefektetés kivonásakor,

elidegenítésekor realizált

árfolyamnyereséggel az adóalap

csökkenthetõ, ha az adózót az

Állami Pénz és Tõkepiaci

Felügyelet nem törölte a kockázati

tõkevállalkozások

nyilvántartásából

4. Kockázati tõketársaságnak

nem minõsülõ befektetõ társaság,

kockázati tõketársaság

4.1. Befektetésbõl származó a kockázati tõke-társaságnak nem a kockázati tõketársaság

hozam minõsülõ befektetõ társaságnál a amennyiben eléri a célirányos

bevételként elszámolt kapott befektetési arányt nem adózik a

osztalék adóalap csökkenõ tétel bejegyzést követõ 6 évben, ezt

követõen a kapott osztalék az

általános szabályok szerint

adóalap korrekciós tétel

4.3. Befektetés értékesítése a kockázati tõketársaságnak nem a kockázati tõketársaság

minõsülõ befektetõ társaságnál az amennyiben eléri el a célirányos

árfolyamnyereség bevétel és, ha befektetési arányt, a bejegyzést

egyébként pozitív a társasági követõ hat évben nem adózik, ezt

adóalap 18% adó, az követõen a tõkebefektetés kivo-

árfolyamveszteség adóalapot násakor, elidegenítésekor

csökkentõ tétel realizált árfolyam-nyereséggel az

adóalap csökkenthetõ, ha az adózót

az Állami Pénz és Tõkepiaci

Felügyelet nem törölte a kockázati

tõkevállalkozások

nyilvántartásából

A kockázati tõke ösztönzése

1/ Az USA-ban és az Egyesült Királyságban már a 40-es évek közepén megindult a

kockázati tõke üzletág. Ezt követõen Európában a francia (1972.) és a svéd

(1973.) kockázati tõke üzlet korábban, míg a német (1975.), a spanyol (1978.)

és a holland (1981) késõbb indult. A kockázati tõke alapok, társaságok

mûködését és állami támogatását illetve adóösztönzési rendszereit általában

törvények szabályozzák (lásd 1. sz. mellékletet).

2/ Az OECD többször foglalkozott a kockázati tõke témával, legutóbb 1997.

július 23.-i ülésén a Tudományos, Technológiai és Ipari Igazgatóság által

összeállított "a Kockázati tõke kormányzati programjai" c. jelentést tárgyalta

meg azzal a céllal, hogy "a korlátozások feloldására javaslatok

születhessenek". A továbbiakban az ezen jelentés megállapításait ismertetjük.

3/ A kormányok a kockázati tõke áramlását a pénzügyi szabályozó rendszerrel

ösztönzik. Ezen túlmenõen az OECD kormányok egy sor közvetlen programot hoztak

létre a kockázati tõke mozgósítására. A programok célja:

+ kitöltsék azokat, a "réseket", amelyek akadályozzák a KKV-k, különösen a

technológia-intenzív cégeket abban, hogy elegendõ tõkét szerezzenek;

+ közületi eredményeket érjenek el az innováció és a munkahelyek

létesítésének folyamatában.

Az ilyen programok száma ugyan korlátozott, de növekvõ az OECD területén. A

pénzügyi ösztönzõket viszont széleskörûen alkalmazzák ez által is ösztönözve a

magánszektor kockázati tõke befektetéseit.

4/ A OECD kormányok kockázati tõke programjainak és ösztönzõ rendszereinek

típusai a következõk:

+ tõkejuttatás közvetlen tõkebefektetés (kormányzati törzsrészvény

befektetés), vagy hosszú távú alacsony kamatozású kölcsön formájában a

kockázati tõke cégeknek, vagy az általuk befektetésben részesülõ KKV-nek;

+ pénzügyi ösztönzõk, a befektetõk és/vagy a kockázati tõke cégek és/vagy

a KKV-k részére adókedvezmények, mentességek, és adóhitelek formájában,

továbbá ugyan ezek részére tõkekezesség vállalása.

5/ Az OECD hivatkozott vizsgálati jelentése szerint a közületi hatóságok

közvetlen törzsrészvény befektetései jelentik a kockázati tõke "gazdaságba

bevonásának", mobilizilásának a legmagasabb szintjét. A törzsrészvény

tõkebefektetési programok egyik típusa az, amikor a kormány magán kockázati

tõke cégekbe fektet be, a másik, amikor saját kockázati tõke alapot hoz létre,

amely befektetéseket nyújt vállalatoknak. Az egyes országokban alkalmazott

törzsrészvény befektetési programokat a 2. sz. melléklet sorolja fel.

6/ Az OECD tagállamok kormányzatai különféle kormányzati kölcsönprogramokat is

mûködtetnek a kockázati tõke mobilizálása céljából. Néhány példa: Dániában az

"üzleti-fejlesztési finanszírozás" (Volkst Fonden). Németországban az

Újjáépítési és Hitelbank, mely kormányzati tulajdonban áll, Finnországban a

"KERA", Svédországban az állami többségi tulajdonú ALMI, stb. A kormányzati

kölcsönprogramok gyakran additiv jellegûek amennyiben olyan finanszírozást

biztosítanak, amelyek más forrásból nem lennének megvalósíthatók. Általában a

kormányzati kölcsönök kedvezõbb feltételeket biztosítanak, mint a banki

hitelek.

7/ Számos kormány használ adóösztönzõket a kockázati tõke típusú befektetések

mozgósítására. Az adóösztönzõk kétféle formában jelennek meg. Az egyes

adókedvezmények, mentességek és adóhitelek meghatározott kormányprogramokhoz

vannak kötve (az elõzõ pontban felsorolt törzstõke befektetési programok

mindegyikéhez különféle adókedvezmények társulnak). A másik forma: általában a

kockázati tõke befektetéseket, vagy azok jövedelmeit preferálják. A

kedvezmények egy szektorra vagy fejlesztési szakaszra, vagy meghatározott

összegû befektetésekre korlátozhatóak. Olyan befektetésekhez kapcsolódnak,

amelyekben egyébként elhanyagolt szektorok szerepelnek (mint korai

szakaszbeli, vagy technológia-intenzív üzletek). Az adókedvezményekrõl néhány

példát mutat be a 3. sz. melléklet.

8/ Az OECD országok nagy többsége a kisvállalatok részére valamilyen,

kormányzat által fedezet kezességet ajánl kölcsöneik támogatására. Ilyen

kezességekbe részesülhetnek a kockázati tõke cégektõl származó KKV

befektetések, illetve a kölcsönök is. A kölcsönkezességi programokat

többnyire a kormány finanszírozza, de ezeket átruházott hatáskörben a

kereskedelmi bankok hajtják végre, vagy más intézmények. A kölcsönkezességi

programok néhány példáját mutatja be a 4. sz. melléklet.

9/ A 80-as években több fejlõdõ ország kormánya arra késztette - esetenként

kötelezte - a fejlesztési magán bankokat, hogy közvetlen részvény-részesedést

vállaljanak kockázati tõke társaságokban. Ez a módszer a fejlett gazdaságokban

is elõfordult, pl. ilyen felhatalmazást adtak (1985-ben) az Ausztráliai

Fejlesztési Banknak. Más fejlett gazdaságú országra is jellemzõ, hogy

kiválasztott pénzintézetek a kormánytól hasonló kockázatvállalási engedélyt

kapnak. Franciaországban az állami tulajdonú és államilag támogatott ANVAR

hatékonyan vásárolt kisvállalati részvényeket. Nagyobb állami fejlesztési

pénzintézetek a 80-as években speciális kockázati tõke programokat hirdettek,

amelyek keretében pl. s török, szingapúri és a nyugat-német gazdaságokban

különféle tranzakciók valósultak meg.

Budapest, 1998. január

1. sz. Melléklet

A KOCKÁZATITÕKE -TÁRSASÁGOKRA (ALAPOKRA) VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK

Ország Megjelenés ideje A törvény (rendelet) száma és címe

1985. 611/85. direktíva a befektetések biztonságossá

EK/EU Tanácsi Direktívák tétele érdekében "UCITS"

1993. 93/6 (III. 15.) EEC Befektetési cégek és

hitelintézetek tõkemegfelelése

111/82. sz. törvény a vállalkozásban részesedõ

Ausztria 1982. alapok létesítésérõl és mûködésérõl

1986. Az új technológiák finanszírozásának

szabályozása (kockázatitõke-társaságok mûködése)

Dél-Korea A kis- és új vállalkozásoknak adott befektetések

1988. feltételeirõl

1940. Befektetési társasági törvény

Egyesült Államok 1980. Kisvállalati-befektetéseket ösztönzõ törvény

(foglalkozik a kockázatitõke finanszírozásról)

1980. A pénzügyi törvény külön fejezetben foglalkozik

a "kockázatitõke-rendszer " alapítási és

mûködési feltételeivel

Egyesült Királyság 1987. Kormány rendelet "LTD"-rõl, a Limited

Partnership-rõl (korlátozott partnerség)

1994. Vállalkozásitõke-trösztrõl és ezek adózási

szabályairól

Ország Megjelenés ideje A törvény (rendelet) száma és címe

1972. 72-650. sz. törvény a kockázatitõke társaságok

regisztrálásának feltételeirõl

1988. 88-12-01. "FCPR" törvény a kockázati-tõke

Franciaország XII. 23. csoportos befektetési alapja

1991. 91-1329. sz. dekrétum a "SCR" kockázatitõke

társaságokról

A befektetõ társaságokra vonatkozó törvény

Mexikó 1985. (külön részben a kockázatitõke- társaságok

alapításáról és mûködésérõl)

1986. 68/86. sz. törvény a vállalkozásokban részesedõ

társaságokról "UBG"

Németország A kockázatitõke társaságok alapítását és

1986 mûködését szabályozó törvényerejû rendelet (az

"UBG"-k mûködésérõl)

Olaszország 1993. A zártvégû kockázati tõke alapokról

Portugália 1986. 17/86. sz. tvr. a kockázatitõke-társaságok

védelmérõl és irányításáról

1991. Törvény a kockázatitõke-alapok "FCR"

létrehozására

Spanyolország 1986. 1/1986. sz. királyi dekrétum a "FCR" a

kockázatitõke-társaságokról, és a "SCR" a

kockázatitõke-alapokról

2. sz. Melléklet

Kormányzati törzsrészvény befektetési programok

Ország Program

Frandria GIMV

Belgium Brüsszel SRIB

KKV törzsrészvények

USA fokozásáról törvény

Technológiai csoport

Ausztrália

BJTU, fiatal technológiai

Németország vállalkozásokhoz részvételi tõke

BTU, kockázati tõke KKV részére

program (1995-2000.)

ATLA

Svédország BURE

TESI, az "Alapok alapja"-ként Kt-ba

Finnország fektet, továbbá

Regionális Alapok

Forbeit ügynökség

Írország többféle programja

Kormány és Fejlesztési Bank

Kanada együttesen

3. sz. Melléklet

Néhány példa a kockázati tõke adókedvezményeirõl

Franciaország

+ A tárgyévi adóköteles jövedelembôl mind a magánszemélyek, mind a

gazdálkodó szervezetek levonhatják annak az összegnek a felét, amelyet a

regisztrált kockázati tõke társaságok alapjaiba befizettek. A levonás

feltétele, hogy az így átengedett tõkét vállalkozás vagy egyéni adófizetô

birtokába adják át.

+ Adómentes az a bevétel, amelyet a regisztrált kockázati tõke társaság a

portfoliójába tartozó vállalkozás részesedéséért kap, feltéve, hogy 3 év telt

el a befektetés óta, és a befektetést megszerzô társaság francia.

+ E mellett a vállalkozás méretkategóriájához kötve (évi 30 millió FFR

alatti árbevétel és 150 fônél kisebb létszám) új alapítás esetén bizonyos K+F

feladatok bevétele alapján (25%-os felsô határig) adókedvezményt ad a mûködés

elsô évére.

+ A kockázati tõke társaságokba fektetett összeg mentes a tõkenövekmény

jövedelemadója alól, ha a személy által választott regisztrált társaság a

tôzsdén nem jegyzett vállalkozásoknak adja tôkéjének meghatározott részét

(eredetileg ez a küszöbérték legalább 30%).

+ A kockázati tõke társaságok know-how értékesítési ügyleteire

meghatározott kedvezmények igényelhetôk. A francia kincstár közremûködésével

mûködtetik az SFI (Société Financiére d'Innovation) innovációt finanszírozó

társaságot, és erre az elôbbi általános szabályokon túlmenô további

adókedvezmények is vonatkoznak:

+ A kincstár által mûködtetett SFI Társasághoz csatlakozók az elsô évtõl

kezdve költségként leírhatják a tõke-hozzájárulásuk felét, ami adott adóteher

mellett ez 25%-os állami finanszírozással egyenértékû. Ha új ipari termékre

irányuló programot finanszíroz a társaság, akkor 50% helyett a hozzájárulás

háromnegyede számolható el.

+ A fenti befektetésbôl származó jövedelmet 50%-os adókulcs terheli, de

mentesül a jövedelemadó megfizetése alól, ha legalább 10%-os tulajdoni részt

szerez, mint anyavállalat. A leányvállalattól kapott osztalék azonban

adóköteles, a kulcs: 5%.

Hollandia

+ A kockázati tõke társaságoknak alapítói tôkéjébôl a tulajdonosoktól 75%-

os rész származik, a többit a gazdasági minisztérium hosszúlejáratú

kamatmentes hitellel finanszírozza. A költségvetési forrásnak tehát legalább

háromszorosát kell befektetni magán-megtakarításból. Az állami hozzájárulás

bizonyos fedezetet ad a mûködés elsô idôszakára és a kockázatok vállalására. A

jogszabály a támogatott társaság feladatává teszi, hogy 5-7 éven belül a

vállalkozások a felvett hitelt meghatározott ütemben fizessék vissza. A

kockázati tõke társaságnak alaptôkéje legalább 70%-át be kell fektetnie a

megjelölt vállalkozási körbe.

+ A természetes személyek legalább 5000 NLG nagyságú befektetése esetén

számolható el adókedvezmény azzal a feltétellel, hogy az összeget a holland

adótörvény hatálya alá tartozó és legfeljebb 8 éve alapított vállalkozásnak

juttatták. A befektetés hozama személyenként 5000 NLG összegig levonható az

adóalapból (házaspár esetén a család kedvezménye ennek kétszerese). Ha a

befektetés veszteséggel jár, pl. csôd- vagy felszámolási eljárás alá kerül a

vállalkozás vagyona, akkor a kétes követelést (8 éves idôtartamon belül) a

tôkét befektetô magánszemély veszteségként leírhatja az adóköteles

jövedelmébôl.

+ Jogi személyiségû befektetôk esetén olyan innovációt megvalósító

vállalkozásra vonatkoznak a kedvezmények, amely két tárca (a gazdasági és a

pénzügyi) által elismert körbe tartozik.

Spanyolország

A kockázati tôke befektetõinek és felhasználóinak Spanyolországban igénybe

vehetô adókedvezményei a következõk:

+ Adómentességet kérhetnek a jogszabályban meghatározott mérethatár alatti

vállalkozások, társaságok, ha az adóköteles jövedelmüket felosztják a

résztulajdonosok között.

+ Adókedvezmény igényelhetõ a társasági adóból, ha az osztalékot

meghatározott belsô célokra (visszaforgatva) használják fel. Meg kell fizetni

a tôkenövekmény adóját és ez nem teszi érdekeltté a kockázati tõke

társaságokat a spanyolországi befektetésekben. Az adótörvény szerint 10 év

alatt leírhatók a vállalkozás beindítása elôtti kiadások. Legfeljebb 5 évre

oszthatók el a veszteségek. Nem adóköteles a visszamenõleges veszteségrendezés

és bármely jövedelemforrás kompenzálhatja a kimutatott veszteségeket.

+ A tõzsdén nem jegyzett társaságoktól származó összevont osztalék 10%-a

levonható a személyi jövedelemadóból.

+ Ezen túlmenõ kedvezmény jár e cégek kötvényeiért kifizetett vételár után,

azzal a feltétellel, hogy a magánszemély legalább 3 évig birtokban tartja az

értékpapírt. 15%-os a kötvények adókedvezménye.

Portugália

A költségvetési törvény kedvezményeket ad a kockázati tõke társaságoknak, pl.

mentesek a társaság alapításakor általában alkalmazott adók alól. Az

alapítás évében és az azt követõ 3 évig mentesülnek a jövedelemadók,

forrásadók, valamint tõkenövekmény-adók alól.

4. sz. Melléklet

Kölcsönkezességi programok példái

A kölcsön

Ország Program kezességgel fedezett A prémium

százaléka százaléka

0 %

USA 7/a/ Kölcsönke- 75 % (2 % létrehozási díj)

zesség

Franciaroszág SOFARIS* 50-70 % 0.6 %

85 %,

ha a cég 2 évnél fiatalabb

Kölcsönkezesség 70%, 0.5 % fix,

EK Rendszer ha a cég 2 évnél idõsebb 1.5 % változó

Kanada KKP 85 % 1.75 %

Portugália SPGM társaság 70 % 1.5 %

Japán VEC kölcsön- 80 % 2.0 %

kezesség

* A KKV-ok finanszírozásáért vállalt kezesség francia társasága

Eleje Honlap