MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5396.. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények

módosításáról

Elõadó: Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1998. január

1998. EVI .... TÖRVENY

AZ ADOTÖRVENYEK, A SZAMVITELI TÖRVENY ES EGYES MAS TÖRVENYEK MODOSITASAROL

ELSÕ RÉSZ

I. FEJEZET

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a

továbbiakban Szja tv.) 3. §-ának 33. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:/

"33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a

közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezõ

munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdõbirtokossági társulat, az MRP

szervezet."

(2) A Szja tv. 3. §-a a következõ új 58. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:/

"58. Tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye: a közhasznú

szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történõ

adományozás, valamint hozzá rendelt kedvezmény."

2. § A Szja tv. 41. §-a a következõ (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) A tartós adományozás külön kedvezménye az (1)-(4) bekezdés

rendelkezéseinek alkalmazása mellett, és az ott megadott korlátokig terjedõen

az adóévben befizetett összeg további 5 százaléka.

(6) Tartós adományozás esetén a (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel

kell alkalmazni, hogy nem számít vagyoni elõnynek, ha a közhasznú szervezet,

a kiemelkedõen közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása

keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

(7) Ha a tartós adományozásról szóló szerzõdésbõl eredõ bármely

kötelezettségét a magánszemély a másik szerzõdõ fél közhasznúsági

nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése miatt az

adóévben nem teljesítette, akkor az e szerzõdés alapján korábban már

érvényesített külön kedvezményt, illetõleg a kétszeresét - ha a magánszemély

bármely más ok miatt nem teljesített a szerzõdésben vállaltaknak megfelelõen -

, az adott évrõl szóló bevallásának benyújtásával egyidejûleg meg kell

fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála

esetén."

3. § A Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének

megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelõsségû társasággá vagy

részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha

tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja,

az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történõ átlépés napján) e törvény és

az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és

ezzel egyidejûleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10.

számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére elõírt szabályokat nem kell

alkalmaznia. Emellett meg kell állapítani a vállalkozói osztalékalapot az e

fejezetben és a 10. számú melléklet II/1.. pontjának a tevékenység

megszüntetésére elõírt szabályai alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása

nélkül is. A vállalkozói osztalékalapnak a megszûnés szabályai alkalmazásával

történõ levezetésénél vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen

megfizetett adó vehetõ figyelembe. Amennyiben a vállalkozói osztalékalapok

különbözetét az egyéni cég, az egyéni ügyvéd (ügyvéd) az átalakulással

létrejövõ társaságba, ügyvédi irodába nem fekteti be, akkor ezt a különbözetet

adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni."

4. § (1) A Szja tv. 49/B. §-ának (5) bekezdése a következõ c) ponttal egészül

ki:

/(5) A vállalkozói bevételt növeli:/

"c) a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként figyelembe

vett összeg, ha a tartós adományozásról szóló szerzõdésbõl eredõ bármely

kötelezettségét az egyéni vállalkozó a másik szerzõdõ fél közhasznúsági

nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése miatt az

adóévben nem teljesítette, illetõleg a figyelembe vett összeg kétszerese, ha

az egyéni vállalkozó bármely más ok miatt nem teljesített a szerzõdésben

vállaltaknak megfelelõen."

(2) A Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított jövedelembõl levonható a VIII.

fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és

feltételek teljesülése esetén a következõk szerint:

a) a kiemelkedõen közhasznú szervezetnek történõ befizetésnél az igazolt

befizetés 150 százaléka, a tartós adományozás külön kedvezményeként az

igazolt befizetés további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb a

jövedelem 20 százalékáig terjedõen;

b) a közhasznú szervezetnek, illetõleg a közérdekû kötelezettségvállalás

címén történõ befizetésnél az igazolt befizetés, továbbá a tartós

adományozás külön kedvezményeként az igazolt befizetés további 20

százaléka, de együttesen legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedõen,

illetõleg az a) pont szerinti esettel együttes elõfordulás esetén

legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedõen, valamint

az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó

támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig,

illetõleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes elõfordulás

esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedõen."

5. § A Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetõleg az ott

meghatározott korlátokat meghaladóan kamat címén megszerzett bevétel a

magánszemély egyéb jövedelmének számít."

6. § (1) A Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül

ki:

/(1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.

Osztaléknak minõsül/

"d) a kamatozó részvény után az adózott eredménybõl fizetett kamat."

(2) A Szja tv. 66. §-ának (2) bekezdése utolsó mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tõkéje alatt arról az

idõszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tõkét kell

érteni, amely idõszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt."

(3) A Szja tv. 66. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A kockázati tõkealap-jegy hozamának adója 20 százalék. Az adót a

kifizetõ a kifizetés napján állapítja meg és vonja le."

7. § A Szja tv. 72. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) A kifizetõ által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb

kamat mellett nyújtott - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek

bármely okból meg nem felelõ - hitel (kölcsön, munkabérelõleg, pénzintézeti

belsõ hitel) kamatának az elõzõekben említett kamatmértékhez viszonyított

különbözete (kamatkülönbözet) a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek

egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan az adóév végén kell

megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én

(illetõleg a hitelvisszafizetés vagy átvállalás idõpontjában) érvényes

jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként.

(2) Amennyiben az osztalékelõleg címén felvett összeg a kifizetését követõ

elsõ mérleg szerinti eredmény megállapítása során nem válik osztalékká, vagy

több, mint a megállapított osztalék, akkor a különbözetre - ameddig azt

követelésként tartják nyilván - az (1) bekezdés rendelkezéseit kell

alkalmazni, azzal, hogy - az osztalékelõleg kifizetésének idõpontját a

kölcsönnyújtás idõpontjának tekintve - a kamatkülönbözetet visszamenõleg is

meg kell állapítani. Ha az osztalékká nem váló osztalékelõleget a

magánszemélynek nem kell visszafizetnie, akkor az errõl szóló közgyûlési

határozat napján, mint elengedett követelés, egyéb jövedelemként válik

adókötelessé. Az osztalékelõlegbõl levont adónak az elengedett összegre jutó

részét a kifizetõ az általa levont és befizetendõ személyi jövedelemadó

(adóelõleg) összegébe beszámítja, illetõleg azt a magánszeméllyel és az

adóhatósággal elszámolja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett kamatkülönbözet után az adó mértéke 44

százalék, melyet az adóév utolsó napját követõen az adózás rendjérõl szóló

törvénynek a kifizetõ által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó

rendelkezései szerint a kifizetõnek kell megfizetnie."

8. § A Szja tv. 8. számú melléklete az e tv. 1. számú melléklete szerint

módosul.

9. § (1) E törvénynek a Szja tv. rendelkezéseit módosító szabályait -

figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - az 1998. január 1-jétõl

megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A Szja tv. 1. számú melléklete 1.3 pontja rendelkezésének alkalmazásában a

gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti

nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány alatt 1997. november 1-jétõl

az említett törvény alapján folyósított nevelési díjat is érteni kell.

(3) A Szja tv-nek az e törvény 7. §-ával megállapított 72. § (1)-(3) bekezdése

rendelkezéseit e törvény hatályba lépését követõ 45. naptól kell alkalmazni,

azzal, hogy nem kell az említett rendelkezéseket alkalmazni az ezen idõpontot

megelõzõen nyújtott hitelre akkor, ha a kifizetõ a kamatkülönbözet miatti adót

már megfizette. Az olyan, az említett idõpontban már fennálló hitel esetében,

amelynél a kifizetõ bármely ok miatt nem fizette meg a kamatkülönbözet utáni

adót, a kölcsönnyújtás idõpontjától számított kamatkülönbözetet is figyelembe

véve kell a kifizetõnek a Szja tv. 72. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti

adót megállapítania (visszamenõleg is) és a törvény hatályba lépése évének

utolsó napját követõen a kifizetõ által levont jövedelemadó fizetésére

vonatkozó rendelkezései szerint megfizetnie.

(4) A Szja tv. 82. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következõ szövegrésszel

egészül ki: "forintra kerekítve, illetõleg, ha az üzemanyagárat törvényben

vagy kormányrendeletben elõírt szabályok változásának következményeként

növelik, akkor az említett szabályok változását követõ áremelés idõpontjában

az elõzõek szerint megállapított, az adott negyedévben az említett idõponttól

alkalmazható, módosított üzemanyag-árat."

(5) A Szja tv. 13. § (1) bekezdése elsõ mondata helyébe a következõ szövegrész

lép: "A magánszemély a fizetendõ adó és a naptári évben befizetett, illetve

levont adóelõleg (adó) összege közötti különbséget az adózás rendjérõl szóló

törvényben meghatározott idõpontig köteles az adóhatóságnak megfizetni."

II. FEJEZET

A TARSASAGI ADOROL ES AZ OSZTALEKADOROL SZOLO 1996. EVI LXXXI. TÖRVENY

MODOSITASAROL

10. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.

törvény (a továbbiakban: Tao.) 2.§-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

/(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül/

"a) a gazdasági társaság és az egyesülés,"

(2) A Tao. 2.§-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:

/(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül/

"h) a kockázati tõkealap."

11. § (1) A Tao. 4.§-a 1/a pontjának b) alpontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/1/a adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet

részére - a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben nevesített közhasznú

tevékenység és a kiemelkedõen közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a

továbbiakban: közhasznú tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekû

kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár

támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli

eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök

esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy/

"b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló

törvényben meghatározottakon túl vagyoni elõnyt az adományozónak, az

adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ

bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen

személyek, vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának,

azzal, hogy tartós adományozás esetén nem minõsül vagyoni elõnynek, ha a

közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet közhasznú

szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;"

(2) A Tao. 4.§-a 4. pontjának c) és d) alpontjai helyébe a következõ

rendelkezések lépnek, egyidejûleg a pont a következõ e) alponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában

4. árbevétel:/

"c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mûködési

költségekkel, a befektetésekbõl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal

(csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a

befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel;

csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját

használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok

vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint

a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,

d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység

bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel,

valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, csökkentve a

kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként

elszámolt összegével,

e) a kockázati tõketársaságnál és a kockázati tõkelapnál az a) pont

szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minõsülõ

részvények, részesedések - kockázati tõkebefektetések - eladási árának és

könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés

idõpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen

befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege."

(3) A Tao 4. §-a a következõ 24/a ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában/

"24/a a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartása: az Állami Pénz- és

Tõkepiaci Felügyelet által a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati

tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény elõírása

szerint a kockázati tõketársaságokról és a kockázati tõkealapokról vezetett

nyilvántartás;"

(4) A Tao. 4.§-a 29. pontjának a) és b) alpontja, valamint az alpontok utáni

szövegrész helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a pont a

következõ f)-h) alpontokkal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában

29. osztalék:/

"a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményébõl a tag (részvényes,

alapító) részesedése, ideértve az adózott eredménybõl a kamatozó részvény után

fizetett kamatot is,

b) más adózótól, vagy belföldi illetõségû magánszemélytõl visszafizetési

kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt)

támogatás, juttatás, a más adózó vagy belföldi illetõségû magánszemély által

elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kivéve a társadalmi szervezet

által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés alapján nyújtott vissza

nem térítendõ támogatást, juttatást (elengedett kötelezettséget, átvállalt

tartozást),"

"f) a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történõ megszûnése

miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét

meghaladóan bevételként elszámolt összeg,

g) a kockázati tõkealap-jegy hozama,

h) a kockázati tõkealap megszûnése alapján a kockázati tõkealap-jegy könyv

szerinti értékét meghaladóan kapott vagyoni érték;

azzal, hogy az osztalékadó megállapításához a c), f) és h) alpontok

alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszûnõ belföldi személy

alapításkori jegyzett tõkéjébõl - a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése

nélkül történõ megszûnése esetén a vagyoni hozzájárulás társasági

szerzõdésben, alapító okiratban, alapszabályban, társulati szerzõdésben,

létesítõ okiratban (a továbbiakban: társasági szerzõdés) rögzített, a

beszámolóban az alapítókkal szembeni kötelezettségként kimutatott összegébõl -

az osztalékban részesülõre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi)

jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülõ

írásban nem nyilatkozik a befektetésnek (követelésnek) az illetõsége szerinti

államban hatályos számviteli elõírások szerint - a megszûnés idõpontjára -

megállapított könyv szerinti értékérõl;"

12. § A Tao. 5.§-ának (2)-(4) bekezdései és a korábban hatályon kívül

helyezett (5) bekezdése helyébe a következõ (2)-(5) bekezdések lépnek,

egyidejûleg a § a következõ (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi

(6) bekezdés számozása megfelelõen módosul:

"(2) A belföldi illetõségû adózó társasági adókötelezettsége a társasági

szerzõdése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdõdik, ha

vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történõ bejegyzése elõtt

megkezdheti, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó

jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szûnik

meg, amelyen a megszûnését szabályozó jogszabály szerint megszûnik, vagy amely

napot követõ napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól

(ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását, vagy a cégbejegyzési

eljárás megszüntetését is).

(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a

cégnyilvántartásba történõ bejegyzése napján kezdõdik, és fióktelepének a

cégnyilvántartásból való törlésének a napján szûnik meg. A külföldi vállalkozó

adókötelezettsége megszûnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az

eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási

eljárás (annak megfelelõ eljárás) kezdõ napját megelõzõ napon. Amennyiben a

külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez

belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely

létrejöttét eredményezõ elsõ jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és

a külföldi vállalkozó megszûnésének vagy a telephely megszûnését eredményezõ

jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet

fióktelepen folytatja) szûnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az

általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján

kezdõdik, ha az építkezés idõtartama meghaladja az egyezményben meghatározott

idõtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés

folyamatosságát annak fióktelepen történõ folytatása önmagában nem szakítja

meg.

(4) Ha a belföldi illetõségû adózónak a számviteli törvény szerinti éves

beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót, egyszerûsített mérleget és

eredménylevezetést (a továbbiakban: beszámoló) a naptári év utolsó napjával

nem kell elkészítenie, akkor - az elõtársaságot kivéve - a fizetendõ adót az

adóév utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell

megállapítania. Ilyen esetben az egyes adóévekre külön-külön utólag

elkészített beszámoló alapján - a bevallással érintett idõszakban hatályos

elõírások szerint - meg kell állapítania a tényleges adót, valamint a

tényleges adó és a könyvviteli zárlat alapján megállapított adó különbözetét.

(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással és a

részleges átalakulással létrejövõ adózónak, a jogelõdre vonatkozó

rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló

szövetkezetnek is alkalmaznia kell.

(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelõ eljárás) a cég

cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejezõdik be, az adókötelezettség az

eljárás megszûnésének napját követõ naptól új adóévként folytatódik.

(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és

a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedõen közhasznú

szervezetre vonatkozó rendelkezéseket elõször abban az adóévben alkalmazhatja,

amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a

közhasznú szervezetre, kiemelkedõen közhasznú szervezetre vonatkozó

rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az

adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedõen

közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történõ - adóéven belüli -

átsorolása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a

közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév

egészére."

13. § A Tao. 6.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az adózás elõtti eredményt - az elõtársaság kivételével - könyvviteli

zárlat alapján állapítja meg az adózó, ha a számviteli törvény szerint

beszámoló készítésére az adóév utolsó napján nem kötelezett."

14. § (1) A Tao. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ w) ponttal egészül ki:

/Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/

"w) a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásba történõ bejegyzése évét

követõ hetedik adóévtõl a kockázati tõkebefektetés kivonása, elidegenítése

által realizált árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel."

(2) A Tao. 7.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként az adomány

a) teljes összege és a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti

tartós adományozás esetén az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen

adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti

eredmény 20 százaléka érvényesíthetõ közhasznú szervezet támogatása és

közérdekû kötelezettségvállalás esetén,

b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti tartós

adományozás esetén az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen adott

adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti

eredmény 20 százaléka érvényesíthetõ kiemelkedõen közhasznú szervezet

támogatása esetén."

15. § (1) A Tao. 8.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Az adózás elõtti eredményt növeli/

"i) a jogutódnál - az átalakulást követõ három adóévben egyenlõ részekre

megosztva - a jogelõd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív

összevont átértékelési különbözetnek a jogelõd vagyonából a vagyonmérleg

alapján való részesedése arányában számított (azzal egyezõ, összesített,

megosztott) része"

(2) A Tao. 8.§-a (1) bekezdése a következõ s) alponttal egészül ki:

/Az adózás elõtti eredményt növeli/

"s) a 7.§ (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelõzõ év(ek)ben

az adózás elõtti eredmény csökkentéseként, a közhasznú szervezetekrõl szóló

törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon

többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós

adományozásról szóló szerzõdésben vállaltakat a másik szerzõdõ fél

közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése

miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok

miatt nem teljesített a szerzõdésnek megfelelõen."

16. § (1) A Tao. 13.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ új c) ponttal egészül ki

és a jelenlegi c) pont jelölése megfelelõen módosul:

/A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ elõírásai alapján

megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének a)-g),

i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1)

bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében,

továbbá a 16.§, a 18.§, a 28.§ és a 29.§-ban foglaltakkal, továbbá növelve/

"b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszûnése esetén, továbbá a

tagsági viszony megszûnésekor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2)

bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tõkeként kimutatott értéket

meghaladó részével,

c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor,

ha az átalakulás miatt a jogelõd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási

kötelezettsége keletkezik - a (4) bekezdés szerinti összeggel,"

(2) A Tao. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a

§ egyidejûleg a következõ (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a

saját tõke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani

adózott és adómentesen képzett részekre. A saját tõke adóévi változásából az

adómentesen képzõdött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi

kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított

arányával számítva kell meghatározni. Az átalakulást követõ elsõ adóévben a

jogutód közhasznú társaság a saját tõke adóévi változásaként számításba veszi

az átértékelési különbözetet is. E bekezdés elõírásának alkalmazása során az

értékelési tartalékot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés

szerint nyilvántartott adózottan képzõdött saját tõkét - az átalakulás

formájától függõen - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani,

majd ezt az értéket

a) növelni kell az átalakulással egyidejûleg belépõ új tag vagyoni

hozzájárulásával, vagy a meglévõ tag pótlólagosan teljesítendõ vagyoni

hozzájárulása miatti saját tõke növekedés értékével,

b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem

kívánó tag részére kiadásra kerülõ eszközök és kötelezettségek értékének

különbözete miatti saját tõke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a

nyilvántartott érték nem lehet negatív.

(4) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés

szerint nyilvántartott adómentesen képzõdött saját tõkét - az átalakulás

formájától függõen - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani,

majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban

részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülõ eszközök és kötelezettségek

értékének különbsége miatti saját tõke csökkenés értékének a (3) bekezdés b)

pontja szerint figyelembe nem vett részével."

17. § A Tao. 14/A.§-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi szöveg a § (1) bekezdésének szövegévé változik:

"(2) A külföldi vállalkozó a fióktelep adókötelezettségének és adóalapjának

megállapítása során megfelelõen alkalmazza a kockázati tõketársaságra

vonatkozó rendelkezéseket is, ha a fióktelep szerepel a kockázati tõke-

vállalkozások nyilvántartásában."

18. § (1) A Tao. 16.§-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

/(1) Az adózónak jogutód nélküli megszûnésekor/

"d) adózás elõtti eredményét növelnie kell a pozitív összevont átértékelési

különbözetébõl az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett

résszel."

(2) A Tao. 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogutódnál nyilvántartott értékvesztésnek része a jogelõd által e

jogcímen kimutatott összeg, több jogutód esetén a jogelõdnél nyilvántartott

értékvesztést a vagyonmérleg alapján megosztott (az értékvesztés alapját

képezõ) készletek, befektetések, értékpapírok alapján kell meghatározni; a

jogutód - függetlenül a jogelõd döntésétõl - elsõ adóbevallásában dönthet

arról, hogy az adóalap megállapításánál valamely eszközcsoportra vonatkozóan

eszközcsoportonként vagy egyedileg számol el értékvesztést, és az utóbbi

esetben az eszközcsoportra vonatkozóan az adókötelezettség keletkezése napján

nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlõ részletekben vonhatja

le az adózás elõtti eredménybõl;

b) kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelõdnek az - eszközcsoport

egészére vagy eszközönként - általa nyilvántartott értékvesztést csökkentenie

kell az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott (az értékvesztés

alapját képezõ) készletekre, befektetésekre, értékpapírokra jutó

nyilvántartott értékvesztés összegével;

c) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogelõdnek módosítania kell az adózás elõtti

eredményét az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeggel, kiválás és részleges

átalakulás esetén e rendelkezést csak az átalakulási vagyonmérleg alapján a

jogutódnak átadott eszközre vonatkozóan kell alkalmazni;

d) a jogelõdnek növelnie kell az adózás elõtti eredményét a pozitív

összevont átértékelési különbözetébõl az adóalap megállapításánál általa még

figyelembe nem vett résszel;

e) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogutódnak az adózás elõtti eredményt

módosítania (növelnie, csökkentenie) kell az egyszeres könyvvitelt vezetõ

jogelõd egyszerûsített mérlege alapján elkészített éves beszámoló,

egyszerûsített éves beszámoló mérlegének összeállításakor az

eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összegével;

f) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogutódnak növelnie kell az adózás elõtti

eredményét a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeggel és módosítania kell a

(3) bekezdés b) pontja szerinti összeggel, ha az átalakulás során alkalmaznia

kellett az egyszeres könyvvitelre történõ áttérés szabályát is;

g) beolvadás esetén az egyszeres könyvvitelt vezetõ átvevõ gazdasági

társaságnak csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét - a kettõs

könyvvitelt vezetõ jogelõd egyszerûsített mérlegében kimutatott - az áttérés

elõtt kifizetett vásárolt készlet értékébõl a nem beruházási célra beszerzett

készlet értékével és a saját termelésû készletek értékével, valamint

módosítania kell a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeggel."

(3) A Tao 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésrõl a kettõs könyvvezetésre

tér át, az áttérés évében/

"b) a kapott elõleg címen bármely megelõzõ adóév adóbevallásában figyelembe

vett, az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentenie, a

fizetett elõleg címen figyelembe vett, az adóévben követelésként kimutatott

összeggel növelnie kell az adózás elõtti eredményét."

(4) A Tao 16. §-ának (5) bekezdése, és a § (6) bekezdésének bevezetõ

rendelkezése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(5) Az egyéni cégbõl átalakult adózó a személyi jövedelemadóról szóló

törvény elõírása szerint az átalakulás idõpontjáig keletkezett és addig nem

rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti

az adózás elõtti eredményét, azzal, hogy az öt éves idõtartamot a veszteség

keletkezésének idõpontjától kell számításba vennie.

(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak

megfelelõ más eljárás) befejezését követõ napon folytatódik, az adózónak az

eljárás befejezõ napjára elkészített vagyonmérlegében szereplõ saját tõke és a

felszámolás kezdõ napját megelõzõ napra készített beszámolójában szereplõ

saját tõke különbözetével, az eljárás befejezése évérõl készített

adóbevallásában"

19. § A Tao. 17.§-ának (2) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

"(2) A jogelõd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése

évének és az azt követõ három adóévnek az elhatárolt veszteségébõl - kivéve a

számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - az

(1) bekezdésben megjelölt idõtartam alatt figyelembe nem vett résszel az

ötödik adóévet követõen is csökkentheti az adózás elõtti eredményét."

"(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét

követõ negyedik adóévben, és az azt követõ adóévekben keletkezett negatív

adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben

az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes

értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a

feltétel a tevékenység végzéséhez szükséges beruházás üzembe helyezésének

elmaradása, vagy elemi kár miatt nem teljesült."

20. § (1) A Tao. 20.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Nem kell az adót megfizetnie/

"b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként,

juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül

átadott eszköz könyv szerinti értékével - immateriális javak és tárgyi

eszközök esetében számított nyilvántartási értékével -, valamint a 13.§ (1)

bekezdésének b), c) és d) pontja szerint számításba vett összeggel csökkentett

adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet

C fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységbõl elért bevétel,

vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységbõl elért bevétel

képvisel az összes bevételen belül,"

(2) A Tao. 20.§-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal, egyidejûleg a § a

következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

/Nem kell az adót megfizetnie/

"d) az adóév utolsó napján a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásában

szereplõ kockázati tõketársaságnak, kockázati tõkealapnak - figyelemmel a (4)

bekezdésben foglaltakra is - a nyilvántartásba történõ bejegyzése évében és az

azt követõ hat adóévben, illetve, ha a bejegyzés iránti kérelmét a

megalakulását követõ 15 napon túl nyújtja be, a bejegyzése évét követõ hat

adóévben."

(4) A kockázati tõketársaság és a kockázati tõkealap utólag köteles

megfizetni a megelõzõ adóévek adóját is

a) a kockázati tõke-vállalkozások nyilvántartásába történõ bejegyzés évét

követõ hatodik adóévrõl készített adóbevallással egyidejûleg, ha kockázati

tõkebefektetéseinek aránya a nyilvántartásba történõ bejegyzése napját követõ

hat teljes év átlagában nem érte el a kockázati tõkebefektetésekrõl, a

kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló

törvényben elõírt mértéket;

b) az átalakulás napjára, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdõ

napját megelõzõ napra készített adóbevallással egyidejûleg, ha

adókötelezettsége az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott idõszak alatt

megszûnik;

c) az adóévi adóbevallással egyidejûleg, ha az Állami Pénz- és Tõkepiaci

Felügyelet a kockázati tõke-vállalkozások nyilvántartásából az (1) bekezdés d)

pontjában meghatározott idõszak alatt törli."

21. § A Tao. 26.§-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

"(3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a

jogelõd által az adóévre bevallott adóelõlegbõl számított (az átalakulás

formájától függõen: azzal egyezõ, összesített, megosztott) adóelõleget

bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az

adóévet követõ év június 30-áig adóelõleget fizetni. Kiválás esetén a

fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e

rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minõsül."

"(6) Nem kell adóelõleget bevallania az adózónak megszûnésekor, továbbá, ha

adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be."

22. § A Tao. VII. fejezete a következõ 29/B.§-sal egészül ki:

"29/B. § (1) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység érdekében tett

elsõ kötelezettségvállalás idõpontjában, átalakulás esetén az átalakulás

napjától kezdõdik, ha az adózó cégbejegyzési kérelmét - a vonatkozó

rendelkezések szerint - a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek

törvényességi felügyeletérõl szóló 1989. évi 23. törvényerejû rendelet (a

továbbiakban: Ctvr.) szabályai szerint kell elbírálni. Az elsõ

kötelezettségvállalás idõpontja az a nap, amelyen az adózó a vállalkozási

tevékenységgel - ideértve a megalakulást is - kapcsolatos elsõ

jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi.

(2) Az adókötelezettség a jogutód nélküli megszûnés, átalakulás napjáig

tart, ha az adózó erre vonatkozó változás bejegyzési kérelmét - a vonatkozó

rendelkezések szerint - a Ctvr. szabályai szerint kell elbírálni.

(3) Közhasznú társaság átalakulásakor a jogutódnak, ha az nem közhasznú

társaság, az elsõ adóévében meg kell növelnie az adózás elõtti eredményét a

saját tõke 13. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes összegével.

(4) Osztaléknak minõsül az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi

személytõl (ide nem értve a belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemélyt)

visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként

elszámolt) támogatás, juttatás - kivéve a jogszabály vagy államközi

megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendõ támogatást, juttatást -,

továbbá az ilyen belföldi vagy külföldi személy által elengedett kötelezettség

és az általa átvállalt tartozás összege, feltéve, hogy a kötelezettség

elengedése, vagy a tartozás átvállalása 1998. június 16-áig megtörtént,

illetve a támogatás, juttatás nyújtása 1998. június 16-áig megkötött szerzõdés

alapján és legkésõbb 1998. december 31-ig történik."

(5) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szabályainak

figyelembe vételével átalakuló adózó az adókötelezettségének a

megállapításakor e törvénynek az átalakuláshoz kapcsolódó 1998. június 15-én

hatályos rendelkezéseit alkalmazza."

23. § (1) Az e törvény Elsõ rész II. fejezetének rendelkezéseit - figyelemmel

a (2) bekezdésében foglaltakra is - elsõ ízben az 1998. évi társasági

adókötelezettségre és társasági adó megállapításra, valamint e törvény

hatályba lépését követõen fizetett (realizált) osztalékra kell alkalmazni.

(2) Az e törvény 12.§-ával módosított Tao. 5.§ (3) bekezdésének a

rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévõ építkezés esetén

is alkalmazni kell.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tao. 4.§-ának 14. és 30.

pontja, 20. §-ának (3) bekezdése és 29/A §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.

III. FEJEZET

AZ ALTALANOS FORGALMI ADOROL SZOLO 1992. EVI LXXIV. TÖRVENY

MODOSITASAROL

24. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a

továbbiakban: áfa-törvény) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"9/A. § (1) A 6-9. §-októl eltérõen nem minõsül termékértékesítésnek és

szolgáltatásnyújtásnak, ha

a) a költségvetési szerv adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt,

hasznosított vagyon egészét ellenérték fejében, vagy ellenérték nélkül

b) a szövetkezet adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt,

hasznosított vagyont a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény szerinti

szétválás, átalakulás, részleges átalakulás keretében

egy másik adóalanynak (a továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja,

feltéve, hogy a kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén

gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem

választott alanyi adómentességet."

25. § Az áfa-törvény e törvény 24. §-ával megállapított, szövetkezetekre

vonatkozó rendelkezéseit elsõ ízben az e törvény hatálybalépését követõen

teljesített vagyonátadásokra kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

A FOGYASZTASI ADOROL ES A FOGYASZTOI ARKIEGESZITESRIL SZOLO

1991. EVI LXXVIII. TÖRVENY MODOSITASAROL

26. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi

LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 14. §-ának b) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

[Az árkiegészítés alapja]

"b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok, a

fegyveres erõk hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítõk, valamint

az országgyûlési képviselõk ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti,

a távolsági menetrend szerinti autóbusz-, a vízi, valamint a helyi közlekedés

általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele."

27. § A Fat. 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint

módosul.

28. § A Fat. 2. számú mellékletének e törvény által megállapított 5., 11. és

13. pontjában szereplõ árkiegészítési kulcsokat attól az idõponttól -

legkorábban 1998. január 1-jétõl kezdõdõen - lehet alkalmazni, amely

idõponttól a szolgáltató az utazás ingyenességét biztosítja, a 14. pontjában

szereplõ árkiegészítési kulcs pedig 1998. január 1-jétõl alkalmazható.

V. FEJEZET

A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI C. TÖRVÉNY

MÓDOSÍTÁSA

29. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 41.§-

ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétõl, a

cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló

1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a

cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetõleg az önkormányzat adót

bevezetõ rendeletének hatálybalépését követõ 15 napon belül az adóévre várható

adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz."

30. § A Htv. 52.§-a 22. pontjának c), e) és g) alpontjai helyébe a következõ

rendelkezések lépnek, egyidejûleg ez a pont a következõ j) alponttal egészül

ki, továbbá az a) alpontban a "b)-i) pontokban" szövegrész helyébe a "b)-j)

alpontokban" szövegrész, a h) alpontban a "b)-g) pontban" szövegrész helyébe a

"b)-g) és j) alpontokban" szövegrész lép:

(nettó árbevétel:)

"c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mûködési

költségekkel, a befektetésekbõl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal

(csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a

befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel;

csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját

használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok

vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint

a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,"

"e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység

bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel,

valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, csökkentve a

kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt

összegével,"

"g) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep

számviteli beszámolója alapján kimutatott az a) pont szerinti - illetve, ha a

külföldi székhelyû vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett

szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben

a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet által a kockázati

tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati

tõkealapokról szóló törvény elõírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor

a j) alpont szerinti nettó árbevétel,"

"j) a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a

kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati

tõketársaságoknál és a kockázati tõkealapoknál: az a) pont szerinti nettó

árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minõsülõ részvények,

részesedések - kockázati tõkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti

értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg

realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék

és részesedés együttes összege,"

31. § A 30.§ rendelkezéseit 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

AZ ADOZAS RENDJERIL SZOLO

1990. EVI XCI. TÖRVENY MODOSITASAROL

32. § Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban:

Art.) 9. §-a a következõ (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kockázati tõkealap adókötelezettségeit az alap kezelõje teljesíti és

gyakorolja az adózót megilletõ jogokat is.

(7) Az elõtársaságot terhelõ, a cégbejegyzést követõen teljesítendõ

adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet,

erdõbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat

teljesíti, továbbá felel az elõtársaságként teljesített vagy teljesíteni

elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.

(8) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény, vagy adót, vámot,

járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a

gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdõbirtokossági társulatra,

közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket

annak elõtársaságára [97. § w)] is alkalmazni kell."

33. § Az Art. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a

törvény a következõ 11/A-C. §-okkal egészül ki:

"11. § (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkezõ adózó

folytathat, a 12-13. §-ban foglalt kivétellel.

(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása

végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.

(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:

a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító

jelét

b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;

c) létesítõ okiratának (alapító okirat, létesítõ okirat, társasági-társulati

szerzõdés, alapszabály) keltét és számát, képviselõjét, a gazdasági társaság,

közhasznú társaság, egyesülés vezetõ tisztségviselõinek és könyvvizsgálójának

nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát;

d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a

létesítõ okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai

Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét;

e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelõsségû

társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának

(tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét),

adóazonosító számát;

f) levelezési címét, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezõ

külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét

és lakóhelyét (székhelyét);

g) könyvvezetésének módját, iratai õrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha

az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

h) jogelõdjét és jogelõdjének adóazonosító számát,

i) az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását,

körülményét (fõ-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítõ tevékenység),

j) a 14. § (1) bekezdésében elõírt nyilatkozatot,

k) tételes átalányadó választását.

11/A. § (1) Az adózó

a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói

igazolványhoz kötött, a székhely és tevékenységi kör szerint hatáskörrel és

illetékességgel rendelkezõ gazdasági kamarához intézett vállalkozói igazolvány

iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám

megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történõ

bejelentkezési kötelezettségét;

b) ha üzletszerû gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem

benyújtását követõen folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti

kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám

megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történõ

bejelentkezési kötelezettségét;

c) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerzõ tevékenysége az a)-b)

pontban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a

tevékenység megkezdését megelõzõen az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló

nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.

(2) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló

számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 11. § (3)

bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói

igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak,

ideértve a 11. § (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait

is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges az adóköteles

tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye),

cégjegyzék, vagy kamarai nyilvántartási száma, illetve a 14. § (1) bekezdés

szerinti nyilatkozat alapján, a számítógépes rendszer útján közli a

cégbírósággal illetõleg a gazdasági kamarával az adózó adóazonosító számát,

illetve az ok megjelölésével értesíti a megkeresõ szervet az adószám

megállapításának megtagadásáról [16. § (8) bekezdés].

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt adózó az adóhatósághoz történõ

bejelentkezést követõ 15 napon belül a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok

közül az állami adóhatósággal közli

a) könyvvezetésének módját, iratai õrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha

az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

b) jogelõdjének adóazonosító számát;

c) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelõsségû

társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának

(tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság,

egyesülés vezetõ tisztségviselõinek, képviselõjének adóazonosító számát,

d) a tételes átalányadózás választásáról tett nyilatkozatot.

(4) Ha az adóköteles (bevételszerzõ) tevékenység folytatásához engedély,

jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerõs engedély,

jóváhagyás, záradék közlésétõl számított 15 napon belül az adóhatóságnak be

kell jelenteni.

(5) Az adózó a bankszámlanyitást követõ 15 napon belül közli az adóhatósággal

valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a

továbbiakban együtt: bankszámla) számát, a számlavezetõ hitelintézet

elnevezését.

(6) A munkáltatónak és a kifizetõnek e minõségét akkor is be kell az állami

adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az

esetben a bejelentést az elsõ adóköteles kifizetéstõl számított 15 napon belül

kell megtenni.

(7) Ha a magánszemély adózó az állami adóhatóságnál történõ bejelentkezéskor

adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejûleg

teljesíti a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.

(8) Az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételérõl 30 napon belül

értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplõ adatáról.

11/B. § (1) Az adózási ügyvivõként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen

kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok

bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.

(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi

képviselete az adószámról történõ értesítést követõ 15 napon belül benyújtja

az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetõségét igazoló - az

illetõsége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi

okirat hiteles magyar nyelvû fordítását, és bejelenti a külföldi

vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén mûködõ más fióktelepeit és azok

adószámát is.

11/C. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az

önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával

jelenti be adókötelezettségét.

(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az

adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétõl (a tevékenység

megkezdésétõl) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített

nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparûzési

tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles

tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál

bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített

nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a

bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.

(3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 11. § (3)

bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével.

(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minõségét a kötelezettség keletkezésétõl

számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati

adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli."

34. § Az Art. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintõ olyan változást - a megváltozott

természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével

- amelyet a gazdasági kamarához, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni,

annak bekövetkezésétõl számított 15 napon belül az elõírt nyomtatványon

közvetlenül az adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2) Az adókötelezettséget érintõ változás különösen a 11. § (3) bekezdésében

felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása,

az adóköteles tevékenység, vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszûnése is.

(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel

adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követõ 15 napon belül

kell megtennie az adóhatósághoz.

(4) Az adókötelezettséget érintõ változás szabályai szerint kell bejelenteni

az állami adóhatósághoz, ha a bíróság az adózót közhasznú szervezetként, vagy

kiemelkedõen közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette a kapcsolt

vállalkozás létrejöttét, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény

szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését),

rövidített cégnevét, adóazonosító számát.

(5) Ha a 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban

bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az

állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejûleg értesíti a

cégbíróságot, illetve a gazdasági kamarát."

(6) A 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz,

gazdasági kamarához teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami

adóhatósághoz teljesítendõ változásbejelentési kötelezettségének azon

adókötelezettséget érintõ adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a

cégbíróság, illetve a gazdasági kamara a külön jogszabály alapján az állami

adóhatóságot értesíti."

35. § Az Art. 16. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép, egyidejûleg kiegészül a következõ (11) bekezdéssel.

"(9) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba

vett adózók közül azt,

a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói

igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara jogerõsen

elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének

kézhezvételét követõ 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének

elutasítását követõ 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a

bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,

b) akinek (amelynek) a cégjegyzékbõl való törlését a cégbíróság jogerõs

végzésével elrendelte, illetõleg akinek vállalkozói igazolványát a gazdasági

kamara jogerõsen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,

c) aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység

folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,

d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette.

(10) A nyilvántartásból való törlésrõl az állami adóhatóság az adózót

haladéktalanul értesíti.

(11) A (9) bekezdés a) pontjának második fordulata esetében nem kell

alkalmazni az adókötelezettség megszûnésére elõírt szabályokat."

36. § Az Art. 23. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép, egyidejûleg kiegészül a következõ (6)-(7) bekezdéssel:

"(3) A 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól

eltérõen az adózónak 30 napon, vagy a külön törvényben elõírt határidõn belül

adóbevallást kell tennie - a magánszemély személyi jövedelemadójának

kivételével - ha

a) a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében

a cégjegyzékbe bejegyezte,

b) a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának

évében jegyezte be a cégjegyzékbe,

c) az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerõsen

elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést

megelõzõen visszavonta,

d) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a

könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja,

e) a számvitelrõl szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál

forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával,

f) átalakul a megszûnés napjával,

g) felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás

(végelszámolás) kezdõ idõpontját megelõzõ nappal,

h) a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik, a zárómérleg

elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási

zárómérleg elkészítésének napjával,

i) az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szûnik meg, vagy

adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszûnés napjával,

j) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszûnt, a megszûnés

napjával,

k) az egyéni vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara, vagy a tevékenység

folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerõsen

visszavonta.

(4) A (3) bekezdésben említett határidõt - ha törvény másként nem rendelkezik

- a (3) bekezdés b)-h) pontjai esetében attól az idõponttól kell számítani,

amit a külön jogszabályban elõírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló,

egyszerûsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít. A (3)

bekezdés i)-j) pontjában a bevallás benyújtására elõírt határidõt a megszûnés,

illetõleg a kötelezettség megszûnésének napjától kell számítani. A (3)

bekezdés k) pontjában a bevallás benyújtására elõírt határidõt a gazdasági

kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó

hatóság határozatának jogerõre emelkedésétõl kell számítani.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a társasági adót, az

iparûzési adót és a vállalkozók kommunális adóját az adókötelezettség

keletkezésétõl a cégbejegyzés napjáig, a beszámoló elkészítésére külön

jogszabályban elõírt határidõt követõ 30 napon belül kell megállapítani, és az

errõl szóló adóbevallást az éves adóbevallással egyidejûleg kell benyújtani.

(6) A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott adóbevallást az

adókötelezettség keletkezésétõl a cégjegyzékbe történõ bejegyzés napjáig, az

elutasító végzés jogerõre emelkedése napjáig, illetõleg az eljárás

megszüntetése napjáig terjedõ idõszakról kell benyújtani azokról az adókról,

amelyeknél az elszámolási idõszak egy naptári év. Ez esetben az adót az adózó

az adókötelezettség keletkezésekor hatályos elõírások szerint állapítja meg.

Azokról az adókról, amelyeknél az elszámolási idõszak egy hónap, egy negyedév,

az adóbevallást a bevallással még le nem fedett idõszakról kell benyújtani.

(7) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a

fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget elsõ

ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejûleg kell teljesítenie,

amelyben az építkezés, szerelés idõtartama meghaladja az építkezés telephellyé

minõsítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott idõtartamot, illetve

egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a

megelõzõ adóév(ek)re utólag a bevallással érintett idõszakban hatályos

elõírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót."

37. § Az Art. 25. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

[Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tõle nem lehet

behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhetõ:]

"f) a gazdasági társaság, a közös név alatt mûködõ polgári jogi társaság

adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag,

vezetõ tisztségviselõ, illetve szervezet, a jogi személy

felelõsségvállalásával mûködõ vállalkozó esetében a felelõsségvállaló, továbbá

az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján

felel,"

38. § Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben elõírt

esedékessége elõtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés

nélkül szûnik meg, a megszûnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendõ

adó esedékessé válik."

39. § Az Art. 97. §-a a következõ w) ponttal egészül ki:

"w) elõtársaság: a jogelõd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság,

egyesülés, szövetkezet, erdõbirtokossági társulat, közhasznú társaság és

vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerzõdése (alapító okirata,

alapszabálya, társulati szerzõdése) ellenjegyzésének, illetve közokiratba

foglalásának napjától létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének)

napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerõs elutasításának, vagy a

cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés

iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági

cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény hatálybalépését követõen

nyújtották be."

40. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ bejelentési,

bejelentkezési ügyekben a hatálybalépést megelõzõ rendelkezéseket kell

alkalmazni.

(2) Az Art. 14. §-a (2) bekezdésében a "... 11. § (4) bekezdése ..."

szövegrész "...15. § (3) bekezdése..." szövegrészre, valamint a 74. § (7)

bekezdésében a "...11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési

kötelezettség..." szövegrész "...11. § (2) bekezdésében meghatározott

bejelentkezési kötelezettség..." szövegrészre, a 2. számú melléklet I. rész 1.

pontjában a "...23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g) pontjában..."

szövegrész "...23. §-ának (3) bekezdése a)-f), h)-i) és k) pontjában..."

szövegrészre változik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Art. 16. § (2)

bekezdésének "...a 11. § (1) bekezdése szerinti..." szövegrésze, az Art. 16.

§-a (6) bekezdésének második mondata, valamint az Art. 48. §-a (4)

bekezdésének b) pontja.

MÁSODIK RÉSZ

A SZAMVITELRIL SZOLO 1991. EVI XVIII. TÖRVENY

MODOSITASAROL

41. § A számvitelrõl szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

[(2) A törvény hatálya alá tartoznak:]

"a) a vállalkozók (ideértve az egyesülést is),"

42. § Az Szt. a 4. §-a után a következõ alcímmel és 4/A. §-sal egészül

ki:

"Elõtársaság

4/A. §

(1) A jogelõd nélkül alapított gazdálkodót alapításának idõpontjától

[létesítõ okirata (társasági szerzõdése, alapító okirata, alapszabálya)

ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától]

létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésnek), illetve a cégbejegyzés

iránti kérelem jogerõs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás

megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedõ idõszak

tekintetében is [a (2)-(4) bekezdések szerinti eltérésekkel] e törvény

szerinti beszámolási, könyvvezetési kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra

hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a gazdálkodó cégjegyzékbe

való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerõs

elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját

követõ 90 napon belül köteles eleget tenni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti idõszak egy beszámolási idõszaknak minõsül akkor

is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Ez esetben a beszámolási

kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti alapítás idõpontjában érvényben

lévõ elõírások szerint kell eleget tenni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti idõszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a

cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvántartásról, a

cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV.

törvény 26. §-ának (4) bekezdése szerint ismételten benyújtották a

cégbejegyzési kérelmet.

(5) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával

létrejött gazdálkodó eszközeinek és forrásainak nyitó adatai

az (1) bekezdés szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró

adataival egyeznek meg."

43. § Az Szt. a 19. § után a következõ alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:

"Közbensõ mérleg

19/A. §

(1) Ha törvény - osztalékelõleg fizetése feltételeként - közbensõ mérleg

készítését írja elõ, akkor a közbensõ mérleget az e törvény szerinti

beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A közbensõ mérleget a - vállalkozó által meghatározott - fordulónapjára

vonatkozó analitikus és fõkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a

mérlegtételek év végi értékelésére vonatkozó elõírások figyelembe

vételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenõrizhetõ

módon - leltár alapján - kell összeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a fõkönyvi

nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbensõ mérleg

fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azok év végi értékelése során

alkalmazandó korrekcióit, az azokat alátámasztó számításokat.

(4) A közbensõ mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a fõkönyvi

nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A

mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat

az analitikus és a fõkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni,

azokat csak a közbensõ mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni."

44. § Az Szt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és

egyéb szerzõdésekbõl jogszerûen eredõ, pénzformában kifejezett fizetési

igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által

elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez,

kölcsönnyújtáshoz, elõlegfizetéshez (ideértve az osztalékelõleget is)

kapcsolódnak."

45. § (1) Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(3) Jegyzett tõke részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál,

egyéb gazdálkodónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési

kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tõke, az alapító

okiratban, az alapszabályban, a társasági szerzõdésben, az egyéb létesítõ

okiratban meghatározott összegben. Más gazdálkodónál jegyzett tõke a

részjegytõke, az üzletrésztõke, a vagyoni betét, a vagyoni hozzájárulás,

az alapítói vagyon, vagy egyéb módon nevezett, a létesítõ okiratban (a

társasági szerzõdésben, az alapítói okiratban, a tulajdonosok közötti

megállapodásban) meghatározott, a tulajdonosok által tartósan

rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tõke. A külföldi

székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tõkeként kell

kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a 35. § (16)

bekezdése szerinti értékben - a mûködéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez

szükséges, a külföldi székhelyû vállalkozás által biztosított - tartósan

rendelkezésre bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott

dotációs tõkét is) mindaddig, amíg a külföldi székhelyû vállalkozás

magyarországi fióktelepe meg nem szûnik."

(2) Az Szt. 26. §-ának (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

[(6) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:]

"d) a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott - törvényi

elõíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaság

tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban

ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással

egyidejûleg,"

(3) Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

[(7) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:]

"d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság

veszteségének fedezetére teljesített - törvényi elõíráson alapuló -

pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaságnál a veszteség

pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen átvett - pótbefizetés

visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejûleg,"

(4) Az Szt. 26. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévõ eredménytartalék csak

akkor vehetõ igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem

kötötték le, és az igénybevétel után a 22. § (4) bekezdése szerinti

összeggel, a lekötött tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal,

továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése

szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése

szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tõke

összege meghaladja a jegyzett tõke összegét."

(5) Az Szt. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(12) A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethetõ ki osztalékként,

részesedésként, ha a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött

tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési

tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált

árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék

különbözetének összegével csökkentett saját tõke összege az osztalék,

a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tõke összege alá."

46. § Az Szt. a 26. § után a következõ 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. §

(1) Év közben - a 19/A. § szerinti közbensõ mérleg alapján - osztalékelõleg

csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett

fizethetõ.

(2) A tárgyévi adózott eredménybõl a kamatozó részvény tulajdonosának kamat

csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett

fizethetõ.

(3) A jegyzett tõkének a jegyzett tõkén felüli saját tõke (ezen belül a

tõketartalék, az eredménytartalék) terhére történõ emelésére akkor és oly

mértékben kerülhet sor, ha a tõkeemelést követõen a jegyzett tõke összege

nem haladja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött

tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési

tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált

árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék

különbözetének összegével csökkentett saját tõke összegét.

(4) A jegyzett tõkén felüli saját tõke (ezen belül a tõketartalék, az

eredménytartalék) terhére történik a jegyzett tõke emelése - a (3)

bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy

kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak

ki, továbbá akkor is, ha a részvényeket annak adják, aki - törvény

elõírása alapján - a részvénytársaságnak nyújtott hitel

visszakövetelésérõl a részvények ellenében lemond.

(5) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történõ átalakítása során a jegyzett

tõke (alaptõke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség

terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály elõírásainak

megfelelõen.

(6) Részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál, egyéb

gazdálkodónál (ha a jegyzett tõke tekintetében cégbírósági bejegyzési

kötelezettség terheli) az alaptõke, a törzstõke, az alapítói vagyon, a

vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tõke-

változást a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával kell

a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni."

47. § Az Szt. 27. §-a a következõ (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint

a kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati

tõketársaság részvénye (a továbbiakban: kockázati tõkerészvény) és a

kockázati tõkealap-jegy mérlegfordulónapi értékelésekor, ha a 34. § (3)

bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, céltartalékot

lehet képezni. A kockázati tõkealap-jegy értékelésekor a 34. § (3)

bekezdésében hivatkozott gazdasági társaság helyett a kockázati

tõkealapot kell érteni. A kockázati céltartalék összege nem haladhatja

meg a kockázati tõkerészvény, illetve a kockázati tõkealap-jegy könyv

szerinti értéke és a kockázati tõketársaság, illetve a kockázati tõkealap

saját tõkéjének a befektetés névértékével arányos összege közötti

különbözetet. A kockázati tõkerészvény, illetve a kockázati tõkealap-jegy

eladásakor, továbbá a kockázati tõketársaság, illetve a kockázati

tõkealap megszûnésekor, valamint, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt

feltételek együttesen fennállnak, a céltartalék összegét fel kell

használni.

(8) A kockázati tõketársaság és a kockázati tõkealap a - tulajdoni, tagsági

viszonyt megtestesítõ - kockázati tõkebefektetéseinek mérlegfordulónapi

értékelésekor, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike

nem teljesül, az összes - ilyen címen eszközölt - befektetések összevont

minõsítése alapján céltartalékot képezhet. Az ilyen címen képzett

kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg az összes kockázati

tõkebefektetés könyv szerinti értékét. Ha a portfolióból a befektetések

kikerülnek, a kikerülõ befektetésekre jutó, képzett kockázati

céltartalékot meg kell szüntetni. A kockázati céltartalékot

negyedévenként felül kell vizsgálni és annak összegét a minõsítésnek

megfelelõen korrigálni kell."

48. § Az Szt. 35. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(11) Gazdasági társaságnál a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként

kapott eszköz társasági szerzõdésben (alapító okiratban, alapszabályban)

meghatározott - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában

foglaló - értéke beszerzési árnak minõsül. Átalakulás esetén a társasági

szerzõdésben meghatározott értéknek az átalakulással létrejövõ gazdasági

társaság végleges vagyonmérlegében szereplõ értéket kell tekinteni."

49. § Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági társaságban lévõ, tulajdoni részesedést jelentõ

befektetésnél - ide nem értve a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati

tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény

hatálya alá tartozó kockázati tõketársaság részvényét, továbbá a kockázati

tõketársaság és a kockázati tõkealap kockázati tõkebefektetéseit -

értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3) bekezdésében foglalt

feltételek valamelyike nem teljesül. Az értékvesztés elszámolása során a

befektetés könyv szerinti értéke a gazdasági társaság saját tõkéjébõl a

befektetés névértékével arányos összegig csökkenthetõ."

50. § Az Szt. 41/E. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Gazdasági társaság, illetve más gazdálkodó jegyzett tõkéjének

leszállítása során, ha a tõkeleszállítás tõkekivonás útján valósul meg, a

tulajdonosnál (a tagnál) a kapott eszközök elszámolásánál az (1)

bekezdés szerinti módon kell eljárni a társasági szerzõdés (alapító

okirat, alapszabály) módosításának megfelelõen."

51. § (1) Az Szt. a 41/E. § után a következõ alcímmel és 41/F - 41/G. §-sal

egészül ki:

"Vagyonmérleg, vagyonleltár

41/F. §

(1) Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása),

szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás)

során az átalakuló, az egyesülõ, a szétváló (a továbbiakban együtt:

átalakuló) (jogelõd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövõ

(jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tõkéjének)

megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget

vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza

a jogelõd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és

forrásait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás

során két alkalommal kell elkészíteni: elõször az átalakulásról szóló

döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására - a

társaság legfõbb szerve által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-

tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód

gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával (végleges vagyonmérleg és

végleges vagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges

vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges

vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt

alátámasztó leltárra vonatkozó elõírások szerint kell elkészíteni a (4)-

(9) bekezdésben és a 41/G-41/L. §-ban foglaltak figyelembe

vételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha törvény másként nem

rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy

a) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv

szerinti értékeket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettõ

együtteseként a vagyonértékelés szerinti értékeket,

b) az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérlege - a (6)-

(7) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - tartalmazza a

"jogelõd" gazdasági társaság vagyonértékelés szerinti vagyonát

(eszközeit, kötelezettségeit, a kettõ különbözeteként a saját tõkét)

[a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 41/I. § (2)-(5)

bekezdései szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetve a kettõ

együtteseként a "jogutód" gazdasági társaság vagyonát (eszközeit,

kötelezettségeit, a kettõ különbözeteként a saját tõkét).

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell

elkészítenie:

a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevõ gazdasági

társaságnak,

b) összeolvadás esetében az egyesülõ gazdasági társaságoknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg a "jogelõd" gazdasági

társaságok vagyonértékelés szerinti vagyonát

a) beolvadás esetében beolvadó és átvevõ gazdasági társaság megbontásban

és együttesen,

b) összeolvadás esetében az egyesülõ gazdasági társaságok szerinti

megbontásban és együttesen

tartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással

létrejövõ gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell

bontani a gazdasági társaság legfõbb szerve által meghatározott módon

a) különválás esetében a különválással létrejövõ gazdasági társaságok

vagyonmérlegére,

b) kiválás esetében a kiválással létrejövõ, valamint a változatlan

társasági formában továbbmûködõ gazdasági társaság vagyonmérlegére.

(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplõ könyv szerinti értékeket az

átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére

vonatkozó elõírásoknak megfelelõen kell meghatározni, azzal, hogy

átalakulásnál az értékhelyesbítés, értékelési tartalék intézménye nem

alkalmazható.

(9) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges

vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-

tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell

ellenõriztetni. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által

hitelesített vagyonmérleg.

41/G. §

(1) Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel

kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és

az idõbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem

szereplõ, de tulajdonát képezõ eszközöket, és a gazdasági társaságot

terhelõ kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti.

(2) Beolvadás esetében az átvevõ gazdasági társaságnál, kiválás esetében a

változatlan társasági formában továbbmûködõ gazdasági társaságnál nem

lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni.

(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket

az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben

szerepeltetni.

(4) Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelõ képesség

módszerével határozták meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték

és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci

értékének együttes összege, a különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy

cégértékként kell kimutatni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti társasági vagyonérték és a

kötelezettségek együttes összege kevesebb, mint az egyes eszközök piaci

értékének együttes összege, a különbözettel az egyes eszközök értékét

kell - a vagyonmérleg készítésekor - csökkenteni."

(2) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/H. §-sal egészül ki:

"Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

41/H. §

(1) Az átalakuló gazdasági társaságnak - a társaság legfõbb szerve által

meghatározott fordulónapra (amely nem lehet késõbbi idõpont, mint az

átalakulásról való második döntés idõpontja) - vagyonmérleg-tervezetet

kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal)

vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés

szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági

társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját

tõkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel

korrigált értéken.

(3) Az átértékelési különbözeteket [ideértve a 41/G. § (4) bekezdése szerinti

üzleti vagy cégértéket is] a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban

kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek

és a saját tõke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.

(4) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként

és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek

összevont értékével a saját tõkét kell helyesbíteni oly módon, ha

a) az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a

vagyont leértékelték), a különbözettel a tõketartalék pozitív

összegéig a tõketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell

csökkenteni,

b) az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a

vagyont felértékelték), a különbözet összegével a tõketartalékot kell

megnövelni.

(5) Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetõségével,

úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tõke értéke (a harmadik oszlopban)

megegyezik a saját tõke (elsõ oszlopban szereplõ) könyv szerinti

értékével.

(6) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik

oszlopában a saját tõke tételében csak jegyzett tõke, tõketartalék és

eredménytartalék (negatív elõjelû is lehet) tétel szerepelhet, ennek

érdekében elõzõleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.

(7) Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára

vonatkozóan az analitikus és a fõkönyvi nyilvántartásait nem zárja le,

azokat folyamatosan köteles vezetni."

(3) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/I. §-sal egészül ki:

"Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság

vagyonmérleg-tervezete

41/I. §

(1) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

"jogelõd" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai - a

41/F. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - megegyeznek az

átalakuló gazdasági társaság(ok) 41/H. § szerinti vagyonmérleg-tervezete

harmadik oszlopának adataival.

(2) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének

"különbözetek" oszlopa tartalmazza:

a) az átalakulással egyidejûleg belépõ új tagok (részvényesek) pénzbeli

és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel

azonos értékben a saját tõke (jegyzett tõke, tõketartalék) társasági

szerzõdés szerinti növekedését;

b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévõ tagokat

(részvényeseket) terhelõ, pótlólagosan teljesítendõ pénzbeli és nem

pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos

értékben a saját tõke (jegyzett tõke, tõketartalék) társasági

szerzõdés szerinti növekedését;

c) az átalakulással létrejövõ gazdasági társaságban résztvenni nem

kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülõ eszközöknek és

kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek

különbözetével azonos értékben a saját tõke (jegyzett tõke,

tõketartalék) társasági szerzõdés szerinti csökkenését.

(3) A kiválással létrejövõ gazdasági társaságnak - ha élt az átértékelés

lehetõségével - a vagyonmérleg-tervezete "különbözetek" oszlopában

elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a 41/H. §

(4) bekezdésében foglaltak szerint.

(4) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének

"különbözetek" oszlopában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutód

gazdasági társaság jegyzett tõkéjének meghatározása során figyelembe nem

vehetõ részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelõd gazdasági társaság

vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tõke

csökkenéseként (a névértéknek megfelelõ összeget a jegyzett tõke

csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti

eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A

"különbözetek" oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb

tételek rendezésére is.

(5) Egyesülés esetén az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság

vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszûrni az

egyesülõ (jogelõd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben

szereplõ, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit

a követelések és a kötelezettségek csökkentésével valamint ezen

követelések és kötelezettségek értékeinek különbözetével a saját tõkét

kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani.

(6) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság 41/H. § (1) bekezdése

szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos

fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell

alátámasztani. A vagyonleltár-tervezetben - korlátolt felelõsségû

társasággá, közhasznú társasággá, vagy részvénytársasággá való átalakulás

esetén - el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját tõkének

a mérlegfõösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a "jogutód"

gazdasági társaság jegyzett tõkéjét fogják képezni.

(7) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének

"jogutód" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tõke

tételében csak pozitív összegû jegyzett tõke, tõketartalék, illetve

eredménytartalék szerepelhet.

(8) Ha a saját tõke egyes elemeinek - az elõzõ elõírások szerint kialakított

- értékétõl a társasági szerzõdésben (alapító okiratban, alapszabályban)

a szerzõdõ felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elõ, akkor a

saját tõke - társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály) szerinti

megosztásának megfelelõ - átrendezéséhez egy további külön oszlopot

("rendezés" oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

(9) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tõkének jegyzett tõkére,

tõketartalékra és eredménytartalékra történõ megosztása során a gazdasági

társaságokról szóló törvény elõírásai, illetve az (1)-(8) és (10)-(13)

bekezdés elõírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tõke

összege nem haladhatja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a

lekötött tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal [ide értve a

(11)-(12) bekezdés szerint az eredménytartalékként képzett fedezetet is],

továbbá a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és

a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével

csökkentett saját tõke összegét.

(10) Korlátolt felelõsségû társasággá, közhasznú társasággá, vagy

részvénytársasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövõ

gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (a "jogutód" gazdasági

társaság vagyonát tartalmazó oszlopban) jegyzett tõkén felüli vagyonként

kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tõke és a

vagyonmérleg-tervezet szerinti mérlegfõösszeg arányában számított -

értékét, amelyek a jegyzett tõkében nem vehetõk figyelembe, mert nem

forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye)

alapján ruházhatók át.

(11) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a

saját tõkén belül az eredménytartalék tételében (elkülönítetten)

fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkezõ

vagyonvesztésre.

(12) Az eredménytartalék tételében kell fedezetet teremteni:

a) az átalakulással közvetlenül összefüggõen keletkezõ adófizetési

kötelezettségekre (így a vagyonfelértékelés, az egyszeres

könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttérési különbözet

miatti adóra), valamint

b) beolvadás esetében az átvevõ gazdasági társaságnál a 41/E. § (4)

bekezdésének a) pontjában foglalt elõírás szerint rendkívüli

eredményként figyelembe veendõ tételek esetleges adójára,

ha ezen tételekre más módon nem képeztek fedezetet.

(13) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében

az eredménytartalék összege csak a (3)-(5), illetve (11)-(12) bekezdés

alapján növelõ-csökkentõ tételek összevont pozitív értékével haladhatja

meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként

szereplõ eredménytartalék összegét."

(4) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/J. §-sal egészül ki:

"A végleges vagyonmérleg

41/J. §

(1) Az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával, a

cégbejegyzést követõ 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges

vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az

átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövõ gazdasági

társaságra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) és (7)

bekezdések szerinti eltérésekkel a 41/F-41/I. és 41/K-41/L. §-ban

foglaltaknak megfelelõen kell elkészíteni.

(3) Az átalakulás során megszûnõ gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg

elkészítését megelõzõen köteles az átalakulás napjával - mint

mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját

elkészíteni, analitikus és fõkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az

átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szûnik meg

(beolvadásnál az átvevõ, kiválásnál a változatlan formában továbbmûködõ

gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés

adatai alapján készíti el, analitikus és fõkönyvi nyilvántartásait nem

zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott

eszközöket-kötelezettségeket, ezek különbözeteként a saját tõkét a

folyamatos könyvelés keretében rendezi.

(4) Amennyiben az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges

vagyonmérlegében kimutatott saját tõke eltér a vagyonmérleg-tervezetében

kimutatott saját tõke értékétõl, a különbözettel - elõjelének megfelelõen

- a tõketartalékot kell módosítani. Ha emiatt a tõketartalék negatívvá

válna, a tõketartalék pozitív összegéig a tõketartalékot, azt meghaladóan

az eredménytartalékot kell csökkenteni.

(5) Ha az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlege

szerinti saját tõke - 41/I. § (9) bekezdése szerinti tételekkel

csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem

fizetett tõkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a

vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tõke

értékét, a jegyzett tõkét le kell szállítani.

(6) Korlátolt felelõsségû társasággá, közhasznú társasággá, vagy

részvénytársasággá való átalakulás esetén le kell szállítani a jegyzett

tõkét akkor is, ha az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges

vagyonleltárában szereplõ, elkülönített, a jegyzett tõke részét képezõ

eszközök - 41/I. § (6) bekezdése szerint számított - értéke nem éri el a

vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tõke

értékét.

(7) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a

részére rendelkezésre bocsátandó - a 41/I. § (2) bekezdésének a) és b)

pontja szerinti - pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás

átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjáig még nem

teljesített részét, illetve ezen idõpontig ki nem adott - a 41/I. § (2)

bekezdés c) pontja szerinti - vagyonhányadot az átalakulás napján

fennálló állapotnak megfelelõen jegyzett, de még be nem fizetett

tõkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni.

(8) Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja),

vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást

megszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi

formájában mûködik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie,

az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult

átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek."

(5) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/K. §-sal egészül ki:

"Átalakulás egyszeres könyvvitelrõl

a kettõs könyvvitelre való áttéréssel

41/K. §

(1) A 41/F - 41/J. §-ban elõírtakat a (2)-(6) bekezdésben foglaltak

figyelembe vételével kell alkalmazni akkor, ha az átalakulással

egyidejûleg az átalakuló gazdasági társaság az egyszeres könyvvitelrõl

köteles a kettõs könyvvitelre áttérni.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ átalakuló gazdasági társaságnak az

egyszerûsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el

kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló

mérlegét úgy, hogy az egyszerûsített mérlegben kimutatott tartalék

összegét, mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba kell

helyeznie.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített mérlegben rendezni kell a

költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) fizetendõ általános

forgalmi adót a vevõkkel, az elõzetesen felszámított általános forgalmi

adót a szállítókkal szemben.

(4) A (2) - (3) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai

jelentik az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréssel

átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. §

(4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg elsõ oszlopának] értékeit.

(5) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ átalakuló gazdasági társaságból kiváló és

kiválás után törvény alapján kötelezõen kettõs könyvvitelt vezetõ,

átalakulással létrejövõ gazdasági társaság a 41/F. § (7) bekezdés b)

pontja szerinti - az egyszerûsített mérlegének megfelelõ -

vagyonmérlegének adatait köteles a (2)-(3) bekezdésben foglaltak

figyelembe vételével - az éves beszámoló, az egyszerûsített éves

beszámoló mérlegének megfelelõen - átrendezni, az áttérési különbözetet

az eredménytartalékba helyezni.

(6) Az (5) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai

jelentik a kiválás után kettõs könyvvitelt vezetõ, átalakulással

létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. §

(4) bekezdése b) pontja szerinti vagyonmérleg elsõ oszlopának] értékeit."

(6) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/L. §-sal egészül ki:

"Átalakulás kettõs könyvvitelrõl

az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel

41/L. §

(1) Átalakulás esetén, ha megelõzõen az átalakuló gazdasági társaság kettõs

könyvvitelt vezetett, az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság az

átalakulás napjával nem térhet át az egyszeres könyvvitelre akkor sem,

ha egyébként ennek feltételei fennállnak. Ez esetben a könyvvezetés

módjának megváltoztatására legkorábban az átalakulás napját követõ év

január 1-jével kerülhet sor.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdasági társaságba beolvadó, kettõs

könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság a 41/F-41/J. §-ban elõírtak

alkalmazása elõtt, az átalakulással egyidejûleg köteles a kettõs

könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre áttérni és a 81. § (1) bekezdése

szerinti egyszerûsített mérleget elkészíteni. Ez esetben az

egyszerûsített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kettõs

könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel beolvadó

gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4)

bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg elsõ oszlopának] értékeit."

(7) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/M. §-sal egészül ki:

"Egyéb átalakulás

41/M. §

A gazdasági társaságon kívüli, egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha az

átalakulást törvényi elõírás lehetõvé teszi - a 41/E-41/L. § elõírásait kell

értelemszerûen alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény elõírásai

figyelembe vételével."

52. § Az Szt. 50. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az adózott eredményt terhelõ részesedés a kamatozó részvény után fizetett

kamat is."

53. § Az Szt. 52. §-a kiegészül a következõ i) ponttal és (2) - (3)

bekezdéssel, jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:

(A kiegészítõ mellékletnek tartalmaznia kell:)

"i) minden olyan vállalkozónak, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult

személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles

aláírni."

"(2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenõrzött gazdasági

társaság kiegészítõ mellékletének tartalmaznia kell:

a) a jelentõs befolyással,

b) a többségi irányítást biztosító befolyással,

c) a közvetlen irányítást biztosító befolyással

rendelkezõ tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.

(3) A kiegészítõ mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan

gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tõkéjének összegét,

szavazatok arányát, ahol a gazdálkodó a gazdasági társaságokról szóló

törvény szerint

a) jelentõs befolyással,

b) többségi irányítást biztosító befolyással,

c) közvetlen irányítást biztosító befolyással

rendelkezik."

54. § Az Szt. 53. §-a a következõ c) ponttal egészül ki:

(A kiegészítõ mellékletben be kell mutatni:)

"c) a lekötött tõketartalékot, a lekötött eredménytartalékot jogcímek szerint

megbontva."

55. § Az Szt. 94. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza)

"c) a biztosító intézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a

pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tõzsdék, az

elszámolóházak, a befektetési alapok, a betétbiztosítási alapok, az

intézményvédelmi alapok, a befektetõvédelmi alapok, az ügyfélvédelmi

alapok, a közraktárak, a kockázati tõketársaságok és a kockázati

tõkealapok könyvvezetésének, éves beszámoló készítésének sajátosságait a

Magyar Nemzeti Bank véleményének elõzetes kikérésével,".

56. § Az Szt. 1. és 2. számú melléklete e törvény 3. és 4. számú melléklete

szerint módosul.

57. § (1) Az e törvény hatályba lépésekor már mûködõ gazdasági

társaságoknál az osztalékelõlegre vonatkozó, az Szt-t kiegészítõ 19/A.

§-a, továbbá a 26/A. § (1) bekezdése rendelkezéseit elsõízben a 2000.

évben kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatályba lépésekor már mûködõ részvénytársaságoknál a

kamatozó részvény után fizetett kamatok elszámolására vonatkozó, az

Szt-t kiegészítõ 26/A. § (2) bekezdése, 50. § (5) bekezdése, 2.

számú melléklet 21. pontja rendelkezéseit az 1999. évre fizetendõ

kamatoknál kell elsõízben alkalmazni.

(3) Az e törvény hatályba lépésekor - a gazdasági társaságokról szóló

törvény, illetve a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a

bírósági cégeljárásról szóló törvény átmeneti rendelkezései szerint -

folyamatban lévõ ügyekben a hatálybalépéskor érvényes elõírásoknak

megfelelõen kell eljárni.

(4) Az e törvény hatálybalépésével egyidejûleg a 71. § (6) bekezdése,

az 1. számú melléklet D. Saját tõke I. Jegyzett tõke tétel

"b) részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál

cégbíróságon még be nem jegyzett

- tõkeemelés, illetve

- tõkeleszállítás

összege(i)"

része, továbbá a 2. számú melléklet 25/d) pontja hatályát veszti.

HARMADIK RÉSZ

I. FEJEZET

A KÖZHASZNU SZERVEZETEKRIL SZOLO 1997. EVI CLVI. TÖRVENY MODOSITASAROL

58. § A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának n)

pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"n) tartós adományozás: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban

kötött szerzõdés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély

támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerzõdésben a támogató arra

vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerzõdéskötés

(szerzõdésmódosítás) évében és az azt követõ legalább három évben, évente

legalább egy alkalommal - azonos, vagy növekvõ összegben - ellenszolgáltatás

nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú

szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó

nevére, tevékenységére."

II. FEJEZET

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRÕL SZÓLÓ 1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

59. § A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:

Ptk.) 28. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Az államot a polgári jogviszonyokban - ha törvény ettõl eltérõen nem

rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv

útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át."

60. § Az e törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Ptk-ból a "II. Cím Az

állam mint jogalany IV. fejezet A jogképesség" szövegrész, valamint a 26-27. §

a hatályát veszti.

III. FEJEZET

A CSÕDELJÁRÁSRÓL, A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL SZÓLÓ 1991.

ÉVI IL. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

61. § A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló

1991. évi IL. törvény 3. § (1) bekezdésének a) pontja a következõ

rendelkezéssel egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"Gazdálkodó szervezeteknek minõsül az egyesülés is."

IV. FEJEZET

A CÉGNYILVÁNTARTÁSRÓL, A CÉGNYILVÁNOSSÁGRÓL ÉS A BÍRÓSÁGI CÉGELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ

1997. ÉVI CXLV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

62. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági

cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 13. §-ának

(7) bekezdése a következõ rendelkezésekkel egészül ki:

(A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenõen az alábbi

adatokat is tartalmazza közhasznú társaság esetében.)

"d) a közhasznúsági fokozatot,

e) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének

idõpontját."

(2) A Ctv. 19. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Szövetkezet esetében a jegyzett tõke változását évente csak egy alkalommal,

legkésõbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelõzõen 3

hónappal kell a cégbíróságnak bejelenteni."

(3) A Ctv. 25. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett

az adóhatósággal e törvény melléklete I. részének 6. pontja szerinti adatokat,

a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég fõtevékenységét is közli."

(4) A Ctv. 26. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek pedig a mûködés megszüntetésére

vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya."

(5) A Ctv. mellékletének I. része a következõ 6. ponttal egészül ki:

[Valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]

"6. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval

kapcsolatos nyilatkozat [az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 14.

§ (1) bek.]."

V. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIRA ÉS A MAGÁNNYUGDÍJRA JOGOSULTAKRÓL, VALAMINT

E SZOLGÁLTATÁSOK FEDEZETÉRÕL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY

MÓDOSÍTÁSÁRÓL

63. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.

törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § c) pontja a következõ új 5. alponttal

egészül ki, egyidejûleg az 5-8. alpontok számozása 6-9. alpont megjelölésre

módosul:

/E törvény alkalmazásában: c) Társas vállalkozás/

"5. az 1-4. pontban felsorolt társas vállalkozások az elõtársaságként történõ

mûködése idõszakában is"

(2) A Tbj. 4. § d) pontjának 1. alpontja a következõk szerint módosul:

/Társas vállalkozó:/

"1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a

korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság (ideértve ezen társaságok

elõtársaságként történõ mûködésének idõtartamát is) tagja, ha a társaság

tevékenységében ténylegesen és személyesen közremûködik, és ez nem

munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági

jogviszony)"

(3) A Tbj. 4. § e) pontja a következõk szerint módosul:

"e )Kiegészítõ tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas

vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat,

továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülõ személy, aki a reá irányadó

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte."

64. § A Tbj. 43. § (1) bekezdése új d) ponttal egészül ki:

/A 42. § (1) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból/

"d) a gazdasági kamarák és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak"

/szerinti adatok igénylésére jogosultak/

65. § A Tbj. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint az a személy, aki a

39. § (2) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett (a továbbiakban

együtt: fizetésre kötelezett) nyilvántartásba vétel céljából bejelenti a (2)

bekezdésben meghatározott adatokat.

(2) A fizetésre kötelezett bejelenti:

a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;

b) címét, székhelyét, telephelyét,

c) létesítõ okirata, társasági szerzõdése, alapító okirata keltét,

d) a cégjegyzésre jogosultak nevét, lakóhelyét,

e) cégjegyzékszámát,

f) a jogelõd cégnevét, cégjegyzékszámát, adószámát.

(3) A fizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, ha

a) a 4. § f) pont szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetõleg annak

folyósítását megszüntették, a megállapítás, megszüntetés idõpontját követõ

b) legalább 36 órás munkaviszonyt létesített vagy ilyen jogviszonya megszûnt,

a létesítéstõl, illetõleg megszüntetéstõl számított

15 napon belül az igazgatási szervnél bejelentést tesz.

(4) A fizetésre kötelezett valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának,

elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt) bankszámla vezetõ bankját és

számlaszámát a bankszámla nyitását követõ 3 napon belül az igazgatási szervnek

bejelenti.

(5) Az igazgatási szerv a fizetésre kötelezett részére folyószámlaszámot

állapít meg, amit ezt követõen valamennyi társadalombiztosítási

kötelezettséggel kapcsolatos nyomtatványon, iraton fel kell tüntetni.

(6) A fizetésre kötelezett

a) ha üzletszerû gazdasági tevékenységet csak cégbejegyzése iránti kérelem

benyújtását követõen folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti

kérelem és mellékletei benyújtásával,

b) ha tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a székhely és

tevékenységi kör szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ gazdasági

kamarához intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával,

c) az a-b) pontokban nem említett esetben az igazgatási szerv által

rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával

tesz eleget bejelentési kötelezettségének és kéri a folyószámlaszám

megállapítását.

(7) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló

számítógépes rendszer útján közli az igazgatási szervvel a (2) bekezdésben

megjelölt adatokat. Az igazgatási szerv a cégbírósággal, illetõleg a gazdasági

kamarával - az adatok beérkezését követõen haladéktalanul - számítógépes

rendszer útján közli a folyószámlaszámot, a (6) bekezdés c) pontja szerinti

fizetésre kötelezett pedig a nyomtatvány beérkezését követõen értesíti

folyószámlaszámáról.

(8) A (6) bekezdés a-b) pontjaiban megjelölt fizetésre kötelezett bejelentési

kötelezettségének teljesítését követõen az igazgatási szervnek -

foglalkoztatói minõségének keletkezésétõl számított 8 napon belül - bejelenti

a) foglalkoztatói minõségének keletkezését,

b) valamint (ha van olyan adat, amire az igazgatási szervnek szüksége van és

az elõzõekben nem került felsorolásra).

(9) A fizetésre kötelezettnek az (1)-(8) bekezdésekben foglalt minden olyan

adat változását, amelyet a gazdasági kamarához, illetve a cégbírósághoz nem

kell bejelentenie - a változás bekövetkezésétõl számított 3 napon belül -

közvetlenül az igazgatási szerv részére kell bejelentenie.

(10) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Áht.) szerint a kincstári körbe tartozó munkáltatónak, illetõleg a helyi

önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-számfejtési

feladatokat ellátó kifizetõ szervezetnek a foglalkoztatóra elõírt

kötelezettségeket az Áht.-ban és annak végrehajtására kiadott rendeletekben

meghatározott módon kell teljesíteni azzal, hogy a munkáltatóra (kifizetõre)

az (1) bekezdésében írt rendelkezéseket is alkalmaznia kell."

VI. FEJEZET

AZ ELETÜKTIL ES SZABADSAGUKTOL POLITIKAI OKBOL JOGTALANUL MEGFOSZTOTTAK

KARPOTLASAROL

SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXII. TÖRVÉNY

MÓDOSÍTÁSÁRÓL

66. § Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak

kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról rendelkezõ 1997.

évi XXIX. törvény 14. §-ának (7) bekezdésében említett 3 hónapos határidõ 12

hónapra módosul.

VII. FEJEZET

AZ ATOMENERGIAROL SZOLO 1996. EVI CXVI. TÖRVENY MODOSITASAROL

67. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény az alábbi 19/A. §-sal

egészül ki:

"19/A. § (1) A nukleáris létesítmények az OAH-nak felügyeleti díjat kötelesek

fizetni.

(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hõteljesítmény (MWth) és a

számítási alap szorzata. A számítási alap 146 992 Ft/MWth/év."

(3) A nukleáris létesítmények az éves felügyeleti díj arányos részét

negyedévente kötelesek megfizetni, legkésõbb a tárgynegyedév ötödik napjáig."

VIII. FEJEZET

AZ ERTEKPAPIROK FORGALOMBA HOZATALAROL, A BEFEKTETESI SZOLGALTATASOKROL ES AZ

ERTEKPAPIR-TIZSDERIL SZOLO 1996. EVI CXI. TÖRVENY MODOSITASAROL

68. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról

és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény 94/H. §-a a következõ

új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2)-(4) bekezdések számozása (3)-

(5) bekezdésre változik:

"(2) A pénzügyminiszter a tõzsdei értékpapírlistán nem szereplõ részvények

nyilvános vételi ajánlattétel útján történõ megszerzésének további feltételeit

írhatja elõ, valamint megállapíthatja annak részletes szabályait."

IX. FEJEZET

AZ ALLAM TULAJDONABAN LEVI VALLALKOZOI VAGYON ERTEKESITESERIL SZOLO

1995. EVI XXXIX. TÖRVENY MODOSITASAROL

69. § Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló1995.

évi XXXIX. törvény 7. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a tartós állami tulajdonban maradó társaság alapszabálya az egy

részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékérõl

rendelkezik, az erre vonatkozó elõírások nem alkalmazhatók a törvényben

megállapított legkisebb állami részesedéshez fûzõdõ részvényesi jogok

gyakorlása során."

X. FEJEZET

A STATISZTIKAROL SZOLO 1993. EVI XLVI. TÖRVENY MODOSITASAROL

70. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következõ 8/A. §-sal

egészül ki:

"8/A. § (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató

természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetnek

statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A

statisztikai számjel a 6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból

és statisztikai csoportképzõ adatok kódjából áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása

céljából történõ bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:

a) egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység esetében az illetékes

gazdasági kamarához intézett, vállalkozói igazolvány iránti kérelem

benyújtásával;

b) ha üzletszerû gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem

benyújtását követõen folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett

cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával;

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történõ

bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejûleg a statisztikai számjel

megállapítása céljára rendszeresített adatgyûjtési nyomtatvány kitöltésével;

(3) Az illetékes gazdasági kamara, illetve cégbíróság az erre a célra szolgáló

számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel

megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a

cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül

az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenõen a

fõtevékenységét is.

(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, a számítógépes

rendszer útján haladéktalanul közli a gazdasági kamarával, cégbírósággal,

valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában

meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti

a megkeresõ szervezetet a statisztikai számjel megállapításának

megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai

számjelükrõl - kérésükre - írásban kapnak értesítést.

(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett

változást - amennyiben azt a gazdasági kamarához, illetve cégbírósághoz nem

kell bejelenteni - az érintettek az adat változását követõ 15 napon belül

kötelesek közölni a KSH-val."

XI. FEJEZET

AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1990. EVI LXXXVII. TÖRVENY MODOSITASAROL

71. § Az árak megállapításáról szóló - többször módosított - 1990. évi

LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt). 7. §-a a következõ új (3) bekezdéssel

egészül ki:

"(3) A taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési

önkormányzat - a fõvárosban a Fõvárosi Önkormányzat - képviselõ-testülete a

Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség illetékes területi felügyelete és a

szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek

véleményének figyelembevételével megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért

felszámítható legmagasabb árat."

72. § Az Ámt. mellékletének I. fejezete B) Szolgáltatások fõcímû táblázata e

törvény 5. számú melléklete szerint módosul.

XII. FEJEZET

A TAVKÖZLESRIL SZOLO 1992. EVI LXXII. TÖRVENY MÓDOSÍTÁSA

73. § A távközlésrõl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény

22.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, a jelenlegi

(3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(3) A szolgáltatók kötelesek a hatóságnak minõségfelügyeleti díjat fizetni. A

szolgáltatók a díjat negyedévente, legkésõbb a tárgynegyedévet követõ hónap

15. napjáig kötelesek megfizetni a Hírközlési Fõfelügyelet Magyar

Államkincstárnál vezetett számlájára.

(4) A minõségfelügyeleti díj mértéke szolgáltatás-hozzáférési pontonként 136

Ft/év. A díj egyes szolgáltatásfajtánként (beleértve annak eszközrendszerét

is) szolgáltatás-hozzáférési pont figyelembevételével meghatározott vetítési

alapját és a fizetés feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg."

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74. § (1) Ez a törvény - a 26-28. §, a 30. §, az 58-60. §, a 63. § (3)

bekezdése, a 66. § , a 67. §, a 71-73. § és e § (6) bekezdése kivételével -

1998. június 16-án lép hatályba, azonban az egyéni vállalkozó adószáma,

társadalombiztosítási folyószámlaszáma és statisztikai számjele megszerzésére,

az ezekkel kapcsolatos bejelentkezésre vonatkozóan 1998. július 1-ig a törvény

hatályba lépését megelõzõen hatályos rendelkezések az irányadók.

(2) E törvény 26-28. §-ai, az 59-60. §-ai, valamint a 66. §-a e törvény

kihirdetésének napján lép hatályba.

(3) E törvény 30. §-a, az 58. §-a és a 63. § (3) bekezdése e törvény

kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1998. január 1-

jétõl kell alkalmazni.

(4) E törvény 67. §-a és a 71-73. §-ai 1998. július 1. napján lépnek hatályba.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasági társaságokról szóló

1997. évi CXLIV. törvény 299. § (4)-(5) bekezdései, a 309. §-ának (1)

bekezdése, valamint a 320. § a) pontjából a "...bõl az" egyesülésnek és

"szövegrész," illetve ugyancsak a 320. § a) pontjából az "az 58. § (1)

bekezdése, az 58. § (4) bekezdésébõl az" - a társasági szerzõdés megkötésének,

illetve a (2) bekezdés szerinti módosításának idõpontjára visszaható hatállyal

-"szövegrész" kitételek a hatályukat vesztik.

(6) E törvény 11.§-ának (1) bekezdésével módosított Tao. 4.§-a 1/a pontjának

b) alpontja, a 11.§-ának (2) bekezdésével módosított Tao. 4.§-a 4. pontjának

c) és d) alpontja, a 14.§ (2) bekezdésével módosított Tao. 7.§-ának (5)

bekezdése, valamint 15.§-ának (2) bekezdésével beiktatott Tao. 8.§-a (1)

bekezdésének s) pontja e törvény kihirdetésének napján lép hatályba, azzal

hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétõl kell alkalmazni.

1. számú melléklet

az 1998. évi ........ törvényhez

az 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletének

módosítása

1. Az Szja. tv. 8. számú melléklete 5. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tõkeszámla

vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató

társaság közremûködésével történõ vásárlással, ilyen társaságnál történõ

jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye [ideértve a

kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a

kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati

tõketársaság által kibocsátott részvényt (a továbbiakban: kockázati

tõkerészvényt is)], befektetési alap befektetési jegye, a jelzálog-

hitelintézet jelzáloglevele, a kockázati tõkealap-jegy (a továbbiakban

együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami

Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba

hozatal során, vagy tõzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követõen

pénzben fizetett ki, és errõl a tõkeszámla vezetõje a magánszemély

kérésére (legkésõbb az adóévet követõ év január 31-éig) a magánszemély

adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai

feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjérõl szóló törvényben

meghatározott elévülési idõ végéig tartó megõrzési kötelezettsége mellett

- igazolást ad ki olyan módon, hogy abból a befektetés idõtartama,

valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor

megállapítható legyen. A kockázati tõkealap letétkezelõje kizárólag az

általa értékesített kockázati tõkealap jegyre jogosult igazolás

kiadására."

2. számú melléklet

az 1998. évi ........ törvényhez

a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló

1991. évi LXXVIII. törvény módosítása

A Fat. 2. számú mellékletének 5., 11., 13. és 14. pontja helyébe a következõ

rendelkezések lépnek, egyidejûleg a következõ 16. és 17. ponttal egészül ki:

A fogyasztói árkiegészítés mértéke

Sorszám A szolgáltatás megnevezése és SZJ száma

"5. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az

országgyûlési képviselõk korlátlan, valamint a fegyveres erõk

hadköteles tagjainak és a polgári szolgálatot teljesítõk

jogszabályban meghatározott számú ingyenes vasúti utazása

(SZJ: 09112-bõl)

12,0 %"

"11. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az

országgyûlési képviselõk ingyenes utazása a menetrend szerinti

távolsági autóbusz-közlekedésben

(SZJ: 09122-bõl)

8,0 %"

"13. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erõk

hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítõk, valamint az

országgyûlési képviselõk ingyenes utazása a helyi közlekedésben

(SZJ: 09121-bõl és SZJ: 09124-bõl)

Budapest (a Helyiérdekû Vasúttal együtt)

16,5 %

Debrecen

ezen belül:

Kötöttpályás közlekedés

20,0 %

Egyéb közlekedés

15,5 %

A többi megyei jogú város

15,5 %

Egyéb települések

12,0 %"

"14. 50 %-os személyhajózási és révközlekedési kedvezmény

(SZJ: 09221-bõl és SZJ: 09223-ból) 100 %"

"16. Az 5., 11. és 13. pont szerinti fogyasztói árkiegészítés azon

szolgáltatók számára jár, amelyek (akik) az életkorhoz kötött

ingyenességet bármiféle korlátozás nélkül biztosítják.

A helyi közlekedésben 5 %-os árkiegészítés igénybevételére

jogosultak azok a szolgáltatók, amelyek (akik) az életkorhoz

kötött ingyenességet csak a 70 éven felüliekre érvényesítik.

17. A 70. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erõk

hadköteles tagjai és az országgyûlési képviselõk ingyenes utazása

a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain.

(SZJ: 09221-bõl és 09223-ból)

5 %"

3. számú melléklet

az 1998. évi ........ törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének

módosítása

1. Az Szt. 1. számú melléklete 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"14. Külön sorban - a saját tõke elemei között - kell a mérlegben negatív

elõjellel szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tõke értékét,

ideértve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói

üzletrészek értékének a dolgozókat terhelõ, általuk még nem rendezett

hányadának megfelelõ értéket is. A saját tõke elemei között a

visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, saját üzletrész)

névértéken külön tájékoztató adatként kell kimutatni."

2. Az Szt. 1. számú melléklete a 14. pont után a következõ 14/a. és 14/b.

ponttal egészül ki:

"14/a. Ahol más törvény jegyzett tõkén (alaptõkén, törzstõkén) felüli

vagyoni fedezetet ír elõ, ott azon - eltérõ rendelkezés hiányában - a

jegyzett tõkével, a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött

tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési

tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált

árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék

különbözetének összegével csökkentett saját tõke összegét kell érteni.

14/b. Az eredménytartalék, illetve a tõketartalék lekötött összegeként

kell - többek között - figyelembe venni a gazdasági társaságnál a

veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a visszavásárolt saját

üzletrészek, saját részvények névértékét, illetve visszavásárlási

értékét, ha ez utóbbi a több, az átalakulással létrejött gazdasági

társaságnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelrõl a

kettõs könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendõ társasági adónak

megfelelõ összeget."

3. Az Szt. 1. számú melléklete 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"18. Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni azokat az

alapítóktól kapott összegeket, amelyek visszafizetési határideje vagy

meghatározatlan, vagy a jövõbeni eseményektõl függ."

4. számú melléklet

az 1998. évi ..... törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 2. számú mellékletének

módosítása

1. Az Szt. 2. számú mellékletének 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"21. Kapott osztalék és részesedés a befektetett eszközök, részvények,

törzsbetétek, tulajdoni hányadok után a gazdasági társaságtól kapott,

illetve az adózott eredménybõl járó összegek (ide értve a kamatozó

részvények után kapott kamatot is), amennyiben azok a mérlegkészítés

idõpontjáig ismertté váltak."

2. Az Szt. 2. számú melléklete 23. pontjának d) alpontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(23. A pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között

kell kimutatni:)

"d) a közös tevékenység (közös üzemeltetés), a közös érdekeltség

(külkereskedelmi ügyletek) átvett, illetve átadott eredményét, továbbá az

egyesülésnél a mûködés költségeinek ellentételezésére átvett tagi

hozzájárulások értékét, az egyesülés tagjainál az egyesülés mûködési

költségeinek ellentételezésére átadott összeget."

3. Az Szt. 2. számú melléklete a 24. pont után a következõ 24/a. ponttal

egészül ki:

"24/a. Elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell

elszámolni a - részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt - fennálló

kötelezettség összegét, ha azt - törvény elõírása alapján - a jegyzett tõkén

felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények ellenében engedték el.

Ez esetben azonban nem kell alkalmazni a 29. § vonatkozó rendelkezéseit."

5. számú melléklet

az 1998. évi ..... törvényhez

az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének

módosítása

(1) Az Ámt. Mellékletének I. fejezete B) Szolgáltatások fõcímû

táblázatában (a továbbiakban: táblázat) a "405-11-01-bõl A belföldi

közforgalmú vasúti áruszállítás díja (a veszélyes áruk és hulladékok

fuvarozása, valamint az árufuvarozás különleges teljesítményei kivételével)

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.

(2) A táblázat "405-31-04-01 Helyiérdekû vasúti áruszállítás díja

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.

(3) A táblázat "406-11-01 Belföldi levélpostai küldemények díja közlekedési,

hírközlési vízügyi miniszter" szövegrészében a szám "095111" SZJ számra

változik.

(4) A táblázat "406-11-2 Belföldi csomagküldemények díja közlekedési,

hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.

(5) A táblázat "406-13-ból Belföldi postautalványok díja közlekedési,

hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrészében a szám "095113" SZJ számra

változik.

(6) A táblázat "406-21-01 Belföldi táviratok díja közlekedési, és hírközlési

vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.

Általános indokolás

Az 1998. évre vonatkozó adótörvényekben és a számviteli törvény

módosításaiban, valamint a társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos

törvényben nem szerepeltek a gazdasági társaságokról és az ahhoz kapcsolódó, a

cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló

1997-ben újraszabályozott törvényekkel összefüggõ módosítások. A

törvényjavaslat elsõsorban e törvényekbõl adódó, döntõen technikai jellegû, a

mûködõ társaságokat nem érintõ módosításokat tartalmazza. A törvényjavaslat

részét képezik az adótörvények elfogadását követõen megszavazott, valamint más

törvényekbõl adódó, koherencia zavart feloldó módosítások, továbbá a kockázati

tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, a kockázati tõkealapokról

szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó adózási és számviteli szabályok is.

A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) új elõírásai

közül legjelentõsebb változás a korábbiakhoz képest, hogy a cégbejegyzést

megelõzõ idõszakban a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, az

erdõbirtokossági társulat, a közhasznú társaság és a vízgazdálkodási társulat

a létesítésének idõpontjától a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a

cégbejegyzési kérelem jogerõs elutasításának napjáig vagy a cégbejegyzési

eljárás megszüntetésének napjáig terjedõ idõszakban elõtársaságként mûködhet.

Az elõtársaság üzletszerû gazdasági tevékenységet folytathat és mûködésére a

létrehozni kívánt gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseket kell

alkalmazni. Mindezekkel összefüggésben rendezni szükséges az ezzel kapcsolatos

adózási, társadalombiztosítási és számviteli kérdéseket.

Az elõtársaságkénti mûködés idõtartama alatt az eszközökben, forrásokban

változások következnek be, ezért indokolt, hogy az elõtársaságra is

vonatkozzanak a számviteli törvény elõírásai és az elõtársaság a reá

vonatkozó beszámoló keretében számot adjon vagyoni, pénzügyi helyzetérõl, az

elõtársaság idõtartama alatt elért bevételeirõl, költségeirõl,

ráfordításairól és eredményérõl. Beszámolási szempontból az elõtársaság

mûködésének idõszakát (a várható idõtartamára tekintettel) egy idõszaknak kell

tekinteni még akkor is, ha az nemcsak egy naptári évet érint.

Adózási szempontból az adózás rendjérõl szóló törvény határozza meg az

elõtársaság fogalmát és kimondja, hogy a gazdasági társaságot terhelõ

adókötelezettségeket az elõtársaságra is alkalmazni kell, továbbá az

elõtársasági formában eltöltött mûködési idõrõl az elõtársaság megszûnésekor

kell elszámolni.

Egyszerûsítési szempontok figyelembevételével a Javaslat szerint abban az

esetben, ha a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának

évében jegyzi be a cégjegyzékbe, a társasági adót, az iparûzési adót és a

vállalkozók kommunális adóját az adókötelezettség keletkezésétõl a

cégbejegyzés napjáig meg kell állapítania, de az errõl szóló adóbevallást csak

az éves adóbevallással egyidejûleg kell benyújtani.

Abban az esetben, ha a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme

benyújtásának évében jegyzi be a cégjegyzékbe, akkor az adókötelezettség

keletkezésétõl - az akkor érvényes szabályok szerint - a cégjegyzékbe történõ

bejegyzés napjáig terjedõ idõszakra kell megállapítani a társasági adót, az

iparûzési adót és a vállalkozók kommunális adóját és arról bevallást kell

benyújtani. Más adók esetében, amelyeknél a bevallási idõszak egy hónap, egy

negyedév, arra az idõszakra kell megállapítani az adót és arról bevallást

adni, amelyrõl azt még nem tették meg.

Az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezik arról az esetrõl is, ha a

társaság nem jön létre. Ha cégbejegyzés nélkül szûnik meg az elõtársaság

(elutasítják vagy visszavonják a kérelmet), akkor az adómegállapítással,

adóbevallással egyidejûleg az adófizetés is esedékessé válik. Ez esetben a

kötelezettségekért a vezetõ tisztségviselõk, illetõleg a társaság alapítását

elhatározó tulajdonosok a felelõsek.

A törvényjavaslat tartalmazza a fogyasztási adóról és a fogyasztási

árkiegészítésrõl szóló törvény módosítását is. Az ingyenes utazás korhatárának

70 évrõl 65 évre történõ leszállítása a vasúti közlekedésben, a menetrend

szerinti távolsági autóbusz-közlekedésben, valamint a helyi

tömegközlekedésben - külön intézkedés nélkül - a díjbevételkiesésen keresztül

a fogyasztói árkiegészítés csökkenésével járna, ezt az árkiegészítés-kiesést

kívánja ellensúlyozni a törvénymódosítás.

A törvényjavaslatban foglaltaknak nincs közvetlen költségvetési hatása, ezért

az indokolás hatásszámításokat nem tartalmaz

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Szja törvény alkalmazásában osztaléknak a társas vállalkozás adózás utáni

eredményébõl kifizetett összeg minõsül. A Szja törvény a társas vállalkozásnak

minõsülõ szervezeti formákat meghatározza, ide tartoznak a Gt. szerinti

gazdasági társaságok is. Ugyanakkor az új Gt. szerint az egyesülés nem minõsül

gazdasági társaságnak, de a törvény hatálya kiterjed rá. A Gt. hatálya az MRP

szervezetekre sem terjed ki annak ellenére, hogy az MRP szervezetek 1997.

évtõl társasági adóalannyá váltak. Az MRP szervezet és az egyesülés adózott

eredménye terhére tagjainak osztalékot fizethet, illetve megszûnésekor meglévõ

vagyonát a tagjai között feloszthatja. Ezért szükséges az említett gazdálkodó

szervezetek tagjait megilletõ jövedelmek adózási kérdését rendezni azzal, hogy

ezek a Szja tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak minõsülnek.

A "tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye" fogalom a Javaslat

több helyén is szerepel, ezért indokolt ezt az értelmezõ rendelkezések között

meghatározni.

A 2. §-hoz

A közhasznú szervezetekrõl szóló törvénnyel összefüggésben szükséges a Szja

törvényben is rendelkezni a tartós adományozás külön kedvezményérõl. A

Javaslat szerint a magánszemélyek esetében a tartós adomány külön kedvezménye

- a közcélú adomány kedvezménye mellett - további 5 százalékpont.

A tartós adományozásról szóló szerzõdésben foglaltak bármely ok miatti nem

teljesülése a külön kedvezmény visszafizetési kötelezettségét vonja maga után,

a Javaslatban részletezettek szerint.

A 3. §-hoz

Az egyéni cég - annak ellenére, hogy nem alanya a számviteli törvénynek -

átalakulását megelõzõen vagyonmérleget köteles készíteni. Ezzel összefüggésben

szükséges rendelkezni arról, hogy az átalakulás idõpontjáig keletkezett -

vállalkozói személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelme, mint a

vállalkozói osztalékalap adózása hogyan történjék, ha azt a vállalkozásba nem

fektetik be. A Javaslat szerint a tevékenység megszüntetése esetére számított

és a megszûnés szabályai nélkül számított osztalékalapok különbözete

adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont adóköteles jövedelemnek

minõsül, ha azt az átalakult társaságba nem fektetik be. Ezen jövedelemnek az

átalakulással létrejövõ társaságba történõ befektetése a Javaslat szerint

adózási következményt nem keletkeztet.

A 4. §-hoz

Az egyéni vállalkozó tartós adományozására a társasági adóról és

osztalékadóról szóló törvényben foglaltakkal összehangolt rendelkezések

vonatkoznak. A tartós adomány külön kedvezménye - a közcélú adomány

kedvezménye mellett - az igazolt befizetés további 20 százaléka. A tartós

adományozásról szóló szerzõdésben foglaltak bármely ok miatti nem teljesülése

esetén az igénybe vett külön kedvezmény a vállalkozói bevételt - a Javaslatban

meghatározottak szerint - növeli.

Az 5. §-hoz

Az egyértelmû jogalkalmazást segíti elõ a zárt körben forgalmazott

értékpapírok szokásos piaci értékét meghaladóan fizetett árfolyamnyereség

adózási helyzetének egy jogszabályhelyen történõ rendezése.

A 6. §-hoz

A Gt. szerint a jövõben (a Gt. átmeneti szabályai szerint elõször 1999. évre)

a kamatozó részvény utáni kamatot csak az adózott eredménybõl lehet fizetni.

(A kamatozó részvény kamata a hatályos Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek

minõsül, mivel azt a társaság költségei terhére fizetik.) Indokolt, hogy az

adózott eredménybõl fizetett kamat osztaléknak minõsüljön (a költségként

elszámolt kamat továbbra is egyéb jövedelemként adózik).

A Szja tv. hatályos rendelkezése szerint "az osztalék-megállapítás évét

megelõzõ adóévre vonatkozó számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját

tõkét" kell viszonyítási alapnak tekinteni. Az egy adóéven belüli alakulás és

megszûnés miatt (pl. elõtársaság esetére) szükséges rendelkezni arról, hogy

viszonyítási alapnak azt a saját tõkét kell tekinteni, amely arról az

idõszakról készült számviteli beszámoló mérlegében szerepel, amely idõszakra

vonatkozóan az eredményfelosztás történt.

A kockázati tõkebefektetésekrõl a kockázati tõketársaságokról, valamint a

kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslat szerint a kockázati tõkealap ún.

tõkealap-jegyet bocsát ki, amely után a tõkealap hozamot fizethet. A Javaslat

e hozam adózását rendezi.

A 7. §-hoz

A Gt. törvény szerint a jóhiszemûen felvett osztalék, osztalékelõleg

visszafizetésére a tulajdonos bizonyos esetekben nem kötelezhetõ (pl. kft

esetében). Jelenleg a személyi jövedelemadó törvény nem tartalmaz

rendelkezéseket arra az esetre, ha az osztalékelõleg nem válik osztalékká és

azt továbbra is követelésként tartják nyilván (mint lejárat nélküli hitelt).

Annak érdekében, hogy az adó ily módon ne legyen elkerülhetõ, a Javaslat a

vonatkozó rendelkezéseket pontosítja azzal, hogy az osztalékká nem váló

osztalékelõleg adóköteles egyéb jövedelem, ha elengedett követeléssé válik és

hitelnek minõsül, ha vissza kell fizetni. Ugyanakkor szükséges rendezni azt

is, hogy a jegybanki alapkamat alatti kamat mellett nyújtott hitelek

átvállalása vagy lejárat elõtti visszafizetése esetén ne keletkezzen

"adótöbblet". A Javaslat a kamatkülönbözet utáni adó számítását pontosítja

olymódon, hogy az adót a kifizetõnek évenként az év végi jegybanki

alapkamathoz mérten kell megfizetnie.

A 8. §-hoz

A kockázati tõketársaságokról szóló törvényjavaslattal összefüggésben indokolt

a befektetõ magánszemélyeknek megadni a jelenlegi befektetési adóhitel

kedvezményeket a kockázati tõketársaságba vagy alapba történõ befektetés

esetén is.

A 9. §-hoz

A Javaslat szerinti rendelkezés egyértelmûvé teszi, hogy a gyermekek

védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelési

díj, mivel az kizárólag a gyermek ellátására fordítható, ugyanúgy adómentes,

mint a nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány.

Rendelkezni szükséges a törvény hatályba lépése elõtt nyújtott hitel kamata

után meglévõ különbözet adófizetési kötelezettségérõl abban az esetben, ha a

kifizetõ azt bármely ok miatt nem fizette meg.

A jogszabályváltozások miatt növekvõ üzemanyagár kezelhetõsége érdekében

indokolt az APEH számára felhatalmazást adni az ilyen változások miatti

módosítás közzétételére is.

Az egyértelmû jogalkalmazást segíti az a rendelkezés, amely szerint a

fizetendõ adó és a naptári évben befizetett (ill. levont adóelõleg) adó

összege közötti különbséget is a magánszemélynek az adózás rendjérõl szóló

törvényben meghatározott idõpontig meg kell fizetnie.

A 10. §-hoz

A Gt. törvény nem tekinti gazdasági társaságnak az egyesülést, mivel azt

elsõsorban nem üzletszerû gazdasági tevékenység végzésére hozzák létre. Az

egyesülés ugyanakkor végezhet vállalkozási tevékenységet, és ez indokolja,

hogy nevesítetten szerepeljen a társasági adó törvény adóalanyai között.

A vállalkozások létrejöttének, fejlesztésének kedvezõ lehetõségét teremti meg

- egyebek mellett - az ún. kockázati tõkealap. Az alap valójában egy jogi

személyiséggel rendelkezõ vagyontömeg, amely tõkealap-jegy forgalomba

hozatalával jön létre. Az értékpapírnak minõsülõ tõkejegyek kibocsátásából

származó vagyonnal történõ gazdálkodás kizárólag kockázati tõkealap-kezelési

tevékenységet végzõ, belföldön bejegyzett részvénytársasági formában mûködõ

kockázati tõkealalap-kezelõ által valósul meg.

Lévén, hogy a kockázati tõkealap tõkéjébõl végzett befektetés kockázati

tõkebefektetésnek minõsül, s mint ilyen üzletszerû, haszonszerzésre irányuló -

a kockázati tõketársaság által is végzett - tevékenység, indokolt a kockázati

tõkealapot a társasági adó alanyává sorolni.

A 11. §-hoz

A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmezõ

rendelkezése tartalmazza a tartós adományozás fogalmát. Ennek megfelelõen a

szervezet javára történõ tartós adományozás megvalósulhat magánszemély,

valamint nem magánszemély adományozó által egyaránt. A Javaslat - követve a

közhasznú szervezetekrõl szóló törvény kapcsolódó elõírásait - nem zárja ki

az adomány kedvezményezett kezelésének körébõl azt az esetet, amikor tartós

adományozás során akár a közhasznú, akár a kiemelkedõen közhasznú szervezet a

közhasznú tevékenység megvalósulásának folyamatában egyértelmûen megnevezi az

adományozót és/vagy annak tevékenységét.

A Javaslat a biztosítókra (eredmény megállapításuk levezetésének változása

miatt) és a kockázati tõkevállalkozásokra (mint új szervezetekre) vonatkozóan

módosítja, illetve megállapítja az árbevétel fogalmát, amely a költségként

elismert reprezentáció összegének meghatározása szükséges.

A Gt. törvényhez, illetve a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati

tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslat

elõírásaihoz kapcsolódva a Javaslat módosítást tartalmaz az osztalék

fogalmára. A Gt. törvény az egyes részvénytípusokon belül négy, egymástól

eltérõ fajtájú részvényt határoz meg. Ezek a törzsrészvény, az elsõbbségi

részvény, a dolgozói részvény és a kamatozó részvény. A kamatozó részvény -

amely névre szóló részvény és az alapító okirat (alapszabály)

rendelkezéseinek megfelelõen az alaptõke tíz százalékát meg nem haladó

mértékben bocsátható ki - elõre meghatározott mértékû kamatra jogosítja

tulajdonosát az adózott eredménybõl , figyelembe véve a számvitelrõl szóló

törvény vonatkozó elõírásait. Az adózott eredménybõl fizetett részvénykamatot

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény - összhangban az

elmondottakkal - osztalékként kezeli. (A módosítás nem érinti az átmeneti

idõszakban - más törvények elõírásai alapján - e kamat költségkénti

elszámolását.) A kockázati tõkejegy hozamát a Javaslat ugyancsak osztaléknak

tekinti, biztosítva ezzel a kockázati tõketársaság által fizetett osztalékkal

azonos adózási feltételeket.

A 12. §-hoz

A belföldi illetõségû adózó adókötelezettségét elõíró szabályok módosítása

vált szükségessé azáltal, hogy megszûnik a gazdasági társaság visszamenõ

hatályú cégbejegyzése, ugyanis a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való

bejegyzéssel, a bejegyzés napját követõ nappal jön létre, illetve a

cégjegyzékbõl történõ törléssel a törlés napjával szûnik meg. (Ez az általános

szabály vonatkozik a külföldi vállalkozóra is, ha fióktelep útján végez

vállalkozási tevékenységet.) Abból az általános alapelvbõl kiindulva, hogy - a

gazdasági társaság a társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály)

ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni

kívánt gazdasági társaság elõtársaságaként mûködhet, az elõtársaság a

gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követõen

üzletszerû gazdasági tevékenységet folytathat, értelemszerûen adódott a

megoldás, amely szerint az elõtársaságra is ki kell terjeszteni a társasági

adókötelezettséget.

A Javaslat a hatályos szabályozást tartja fenn az adókötelezettség kezdõ

napjának meghatározására abban az esetben, ha a külföldi vállalkozó a

vállalkozási tevékenységet olyan telephelyen végzi, amely nem felel meg a

cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelep kategóriájának. Ekkor meghatározó

jelentõséggel a telephely létesítését, valamint megszûnését eredményezõ

jognyilatkozat bír.

A Javaslat - a hatályos elõíráshoz hasonlóan - rendelkezik arról, hogy a

naptári év utolsó napjával akkor is fennáll az adókötelezettség, ha az

adózónak nincs a számviteli törvény szerint beszámolókészítési kötelezettsége.

E rendelkezés vonatkozik például azokra a társaságokra, amelyek a gazdasági

társaságokról szóló "korábbi" törvény alapján alakultak, és még cégbíróságnál

nem került sor a bejegyzésükre, vagy a végelszámolás alatt állókra. Ugyanakkor

nem kell ezt a rendelkezést alkalmaznia az elõtársaságnak. Az "elõtársasági

idõszak" minden esetben egy adóévnek számít.

A közhasznú szervezetekrõl szóló törvény elõírása szerint a kedvezményekre az

1998. január elseje után alakult szervezet attól az évtõl kezdve jogosult,

amelyben elnyeri közhasznú jogállását, feltéve, hogy erre sor kerül abban az

évben, amelyben megalakult. Az adótörvény jelenlegi rendelkezése ettõl eltér,

1999. évtõl minden esetre azt fogalmazza meg, hogy a kedvezményekkel a

közhasznú jogállás elnyerését követõ évtõl lehet élni. A két törvény

rendelkezéseit hangolja össze a Javaslat oly módon, hogy a közhasznú szervezet

számára közhasznúsági nyilvántartásba vételétõl lehetõvé teszi a kedvezõbb

adózási szabályok alkalmazását.

A 13. §-hoz

A számviteli törvény beszámoló készítési kötelezettséget az elõtársaság

számára csak a cégbejegyzéskor, annak elutasításakor, a bejegyzési kérelem

visszavonásakor ír elõ. Ehhez kapcsolódik a társasági adóalapra vonatkozó

rendelkezés módosítása, amely az elõtársaság számára könyvviteli zárlat

alapján nem ír elõ adómegállapítást.

A 14. §-hoz

A kockázati tõkealapnál és a kockázati tõketársaságnál a kockázati

tõkebefektetésnek minõsülõ részesedések kivonásakor, elidegenítésekor

realizált árfolyamnyereség nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.

Technikailag a Javaslat ezt úgy kezeli, hogy e társaságoknál az adózás elõtti

eredmény csökkenthetõ a realizált árfolyamnyereséggel a társaság bejegyzését

követõ 7. évtõl. (Ennek az a magyarázata, hogy az elsõ hat évben ezek a

szervezetek teljes adómentességben részesülnek.)

A közhasznú szervezetek támogatóját megilletõ kedvezményen túl a Javaslat

további kedvezményben részesíti az adományozót a tartós adományozási szerzõdés

alapján adott támogatás esetén. Tartós adománynak minõsül a közhasznú

szervezetekrõl szóló törvény alapján az adományozó és a közhasznú szervezet

közötti szerzõdés alapján a szerzõdés évében és az azt követõ három évben

évente azonos, vagy növekvõ összegben adott adomány. A tartós adományozáshoz

kapcsolódó külön kedvezmény az ezen a jogcímen adott adomány húsz százaléka,

melynek megfelelõ összeg az adózás elõtti eredményt csökkentheti. Nem

változott az a szabály, hogy adomány címen együttesen az adózás elõtti

eredmény 20, illetve 25 százaléka érvényesíthetõ.

A 15. §-hoz

A Javaslat pontosítja és részben kiterjeszti a vagyonfelértékelés (amelyre

átalakuláskor van lehetõség) miatti pozitív átértékelési különbözethez

kapcsolódó törvényi rendelkezést. Változatlan az a szabály, hogy az

átalakulást követõ három adóévben egyenlõ összegekben növeli az adózás elõtti

eredményt a jogutódnál a jogelõd vagyonátértékelésének eredményeként

keletkezett vagyonnövekmény. A korrekció alapja a vagyonmérlegben kimutatott

pozitív összevont átértékelési különbözet. Az átalakuláshoz, illetve a

megszûnéshez kapcsolódó e korrekcióval összefüggõ speciális szabályt a

különös rendelkezések részletezik.

Új adózás elõtti eredményt növelõ tételt határoz meg a Javaslat tartós

adományozás esetére, ha az adományozó bármely okból (például a közhasznú

szervezet vagy az adományozó jogutód nélkül megszûnik) nem teljesítette a

szerzõdésben vállalt kötelezettségét. Ennek lényege, hogy a korábbi években az

adományozáshoz kapcsolódó külön kedvezmény (ami legfeljebb az adomány 20

százaléka lehet) összegével, illetve ha a szerzõdés nem teljesítése az

adományozónál felmerülõ ok miatt következik be, annak kétszeresével, növelnie

kell az adózás elõtti eredményt.

A 16. -hoz

A Gt. törvény módosítja a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvénynek a közhasznú

társaságok átalakulására vonatkozó rendelkezéseit. Ennek értelmében a

közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú

társasággal egyesülhet és csak közhasznú társasággá válhat szét.

A Javaslat ehhez kapcsolódva kiveszi a társasági adóról és az osztalékadóról

szóló törvénybõl a gazdasági társasággá történõ átalakulás esetére elõírt - a

pozitív átértékelési különbözet miatti - az adózás elõtti eredmény növelésére

vonatkozó rendelkezést. Ugyanakkor a Javaslat rendelkezik arról, hogy

közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutód közhasznú

társaság a jogelõd közhasznú társaságok adataiból összesítéssel, illetve

megosztással határozza meg a saját tõke - adózottan és adómentesen képzõdött -

nyitó értékét. Ha az átalakulás során új tag is belép, vagy a meglévõ tag

pótlólagos vagyoni hozzájárulást teljesít, akkor a Javaslat szerint ezzel az

értékkel növelni kell a nyilvántartott adózottan képzõdött saját tõkét. Az

átalakulásban részt venni nem kívánó tagra jutó "saját tõke csökkenéssel"

viszont csökkenteni kell az adózottan képzõdött saját tõkét. Ha az nem nyújt

rá fedezetet, akkor az adómentesen képzõdött tõke terhére lehet kiadni a

vagyont. Ez utóbbi összeg után a Javaslat szerint a közhasznú társaságnak meg

kell fizetnie a társasági adót.

A Gt. törvény módosítja a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvénynek a

közhasznú társaságok jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó rendelkezését is,

amely szerint a közhasznú társaság jogutód nélküli megszûnésekor a tagok

részére csak a törzsbetétek alapításkori értéke adható ki és a tartozások

kiegyenlítése után fennmaradó vagyont közcélra kell fordítani. A Javaslat

ehhez kapcsolódva arról rendelkezik, ha a kiadott törzsbetétek értéke több

mint a közhasznú társaság adózottan képzõdött saját tõkéje, a különbözettel a

közhasznú társaságnak a megszûnéskor készítendõ adóbevallásában növelnie kell

a társasági adóalapját.

A 17. §-hoz

A Javaslat lehetõséget ad arra, hogy a külföldi vállalkozó fióktelepe is

alkalmazhassa a kockázati tõketársaságokra vonatkozó kedvezõbb adózási

szabályokat, amennyiben szerepel a kockázati tõke-vállalkozások

nyilvántartásában.

A 18. § -hoz

A Javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény adózás elõtti

eredményt növelõ tételei közül - az átértékelési különbözettel kapcsolatos

"általános" szabályokból - kiveszi a "különöseket" és átteszi azokat a törvény

társasági adóalap megállapításainak különös szabályait tartalmazó szakaszába.

Ilyenek az adózó jogutód nélküli megszûnésekor és átalakulásakor a pozitív

átértékelési különbözet elszámolásával kapcsolatos szabályok.

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a jogutód átalakuláskor eldöntse, hogy

valamely eszközcsoportra vonatkozóan eszközcsoportonként vagy egyedileg

számolja-e el az értékvesztést az adóalap megállapításánál.

A Javaslat a Gt. törvénnyel, továbbá a számviteli törvénnyel összefüggésben

rendelkezik arról, hogy az elõtársaság cégbejegyzése nem minõsül megszûnésnek.

A gazdasági társaságok átalakulása során elõfordulhat, hogy az adózó ezzel

egyidejûleg a könyvvezetés módját is megváltoztatja (meg kell változtatnia).

Az ebbõl adódó áttérési különbözeteket a számviteli beszámolóban csak

vagyonváltozásként kezelik, ezért a társasági adóalap levezetésekor erre

külön korrekciós tételeket fogalmaz meg a Javaslat.

A 19. §-hoz

A Gt. törvény rendelkezése alapján az elõtársaság nem jogelõdje a létrejövõ

társaságnak, szövetkezetnek, ugyanakkor mûködése egy adóévnek számít, amely

alatt vesztesége keletkezhet. A Javaslat lehetõvé teszi, hogy ezt a

veszteséget a bejegyzett társaság kigazdálkodhassa, és mivel a törvény szerint

az elõtársasági mûködés néhány hónapja egy adóév, a Javaslat az eddigi három

adóév helyett négy adóév veszteségét engedi meg öt éven túl elszámolni,

illetve négy év elteltével támaszt árbevétel követelményt a veszteség

elhatárolásához.

A 20. §-hoz

A legutóbbi törvénymódosítás szerint a közhasznú társaságnak nem kell az adót

megfizetnie az adóalap azon hányada után, amelyet a kedvezményezett

tevékenységbõl elért bevétele képvisel az összes bevételen belül. Az

adómentesség nem vonatkozik az adóalap néhány tételére, például a véglegesen

adott támogatásra, vagy a kapott adományra, ha a közhasznú társaságnak

köztartozása van. A Javaslat ezen tételek körét bõvíti a tag számára az

adómentesen képzõdött saját tõke terhére kiadott vagyonnal.

A kockázati tõketársaságokat és kockázati tõkealapokat a Javaslat azzal

ösztönzi tevékenységük végzésére, hogy nem kell az adót megfizetniük a

kockázati tõke-vállalkozások nyilvántartásába történõ bejegyzésüknek az évében

és az azt követõ hat évben, valamint a nem újonnan alakuló társaságoknak a

bejegyzésük évét követõ hat évben, amennyiben ezen idõszak alatt folyamatosan

szerepelnek a nyilvántartásban, azaz eleget tesznek a rájuk vonatkozó

törvényben elõírt kötelezettségeiknek. Abban az esetben, ha kockázati

tõkebefektetéseik aránya ezen hat teljes év átlagában nem éri el a törvényben

elõírt mértéket a hatodik adóévrõl készített adóbevallással egyidejûleg utólag

kötelesek megfizetni a megelõzõ adóévek adóját is. Ezt akkor is meg kell

tenniük, ha a Felügyelet tevékenységi engedélyüket hat éven belül visszavonja,

vagy ha hat éven belül megszûnnek.

A 21. §-hoz

A különválás után fennmaradó gazdasági társaság adóelõlege csak az átalakult

gazdasági társaság adóelõlegének rá esõ hányadaként határozható meg, ezért

indokolt a jogutódokra megfogalmazott adóelõleg bevallási és fizetési

szabályt ezekre a társaságokra is kiterjeszteni.

A 22. §-hoz

A Javaslat ezen rendelkezése átmeneti szabályokat fogalmaz meg az

adókötelezettség, a közhasznú társaságok átalakulása, az osztalék fogalma,

valamint az átértékelési különbözet adózási szabályainak és tartalmának

módosulása miatt. A javasolt átmeneti rendelkezések igazodnak a Gt. törvény

átmeneti szabályaihoz.

A 23. §-hoz

A rendelkezés elõírja, hogy a Javaslatban meghatározott módosításokat az 1998.

évi társaságiadó-kötelezettségre és az 1998. évi adóalap megállapítására

alkalmazni kell. Az adóalap meghatározásának szabályait érintõ rendelkezésekre

vonatkozóan - a jogbiztonság érdekében - a Javaslat külön átmeneti

rendelkezések beiktatását rendeli el. Ilyen átmeneti szabály található az

1998. június 15-ig lezajlott, vagy megkezdõdött átalakulások következtében

keletkezett vagyonfelértékelési különbözettel kapcsolatban.

Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat csak a hatályba lépését

követõen megszerzett osztalék típusú jövedelmekre alkalmazza, így a

visszamenõleges hatály tilalma nem sérül.

A folyamatban lévõ építkezések esetén a gyakorlatban elképzelhetõ, hogy az

építkezés nem fejezõdik be 1999. december 31-ig, vagyis a vállalkozó azt a

külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi

képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény alapján csak

cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelepe útján tudja folytatni. Az esetleges

értelmezési problémák elkerülése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy az

építkezés folyamatosságát önmagában a fióktelep bejegyzése nem szakítja meg. A

hatályba léptetõ rendelkezés szerint e szabályt a folyamatban lévõ

építkezésekre is alkalmazni kell.

A Javaslat az elsõ kötelezettségvállalás napjára, az osztalékelõlegre

vonatkozó meghatározásokat és a közhasznú szervezetek adókötelezettségével

kapcsolatos egyes rendelkezéseket helyez hatályon kívül.

A 24-25. §-hoz

A Gt. törvény lehetõvé teszi a gazdasági társaságok átalakulása (gazdasági

társaság más gazdasági társasággá való átalakulása, illetve egyesülés,

szétválás) esetén az adó- és illetékmentességet.

Ugyanakkor a szövetkezetek esetében a szövetkezeti törvény nem rendelkezik

kifejezetten az átalakulások adómentességérõl, csupán az egyesülésre vonatkozó

szabályainál utal a Gt. rendelkezéseire, és így az adómentességre is. A

diszkriminatív szabályozás elkerülése érdekében szükséges az összhangot

megteremteni, és a szövetkezetek szétválását, átalakulását, részleges

átalakulását is mentesíteni az áfa fizetési kötelezettség alól. Mivel az

átalakulás adókötelezettsége elsõsorban az áfa-törvény rendelkezései alapján

áll fenn, célszerû az áfa-törvényben az átalakulás keretében történõ

vagyonátadás adómentességét is kimondani.

A 26-28. §-hoz

A törvény 14. §-ában egyfelõl az ingyenesség korhatárának konkrét megjelölését

(tekintetbe véve, hogy ez a korhatár a vízi és az egyéb közlekedésben eltérõ)

célszerû mellõzni, másfelõl a fegyveres erõket illetõen a közlekedési

kedvezményrendszerrõl szóló 287/1997. (XII.29.) számú kormányrendelet fogalmi

meghatározását (a fegyveres erõk hadköteles tagjai) indokolt keresztülvezetni.

Az árkiegészítési kulcsok szükséges mértékû emelése - a közlekedési ágazatokra

vonatkozó számítások felhasználásával és a témát érintõ demográfiai adatok

figyelembevételével - került kialakításra. E kulcsok vetítési alapja a teljes

(áfa-t is tartalmazó) személyszállítási díjbevétel. A számítások szerint az

indokolt és szükséges kulcs-emelések a következõk:

Vasúti közlekedés

A vasúti közlekedésben az árkiegészítés csökkenését az ingyenes utazások utáni

(jelenleg 8 %-os) árkiegészítés 4 %-ponttal, 12 %-ra való növelése

ellensúlyozza. Az árkiegészítési kulcs számítása során - itt és a továbbiakban

- figyelembevételre került, hogy az ingyenesség korhatárának leszállítása a

vetítési alapot csökkenti.

Távolsági közlekedés

A menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedésben a KHVM és PM által

ellenõrzött számítások alapján az árkiegészítés csökkenését az árkiegészítési

kulcs 4,5 %-pontos (3,5 %-ról 8,0 %-ra történõ) emelése megnyugtatóan

ellensúlyozza.

Helyi közlekedés

A számítások szerint az ingyenesség korhatárának leszállítása a relatíve

legnagyobb árkiegészítés-csökkenést a helyi közlekedésben okoz. A kiesés az

1998. évi prognosztizált - a már említett módon korrigált - díjbevételre

vetítve országos átlagban kereken 10 %. Ennek ellensúlyozására tehát országos

átlagban egy kereken 10 %-os kulcsemelés szükséges.

A törvényjavaslat a fõvárosra, a megyei jogú városokra és az egyéb

településekre (vagyis e három település-típusra) némileg eltérõ mértékû

emelést tartalmaz. Eszerint a jelenlegi 5 %-os kulcs Budapesten 16,5 %-ra, a

megyei jogú városokban 15,5 %-ra, az egyéb településeken (ezek döntõen kisebb

vagy közepes nagyságú városok) pedig 12 %-ra emelkedne. A magasabb kulcs

szükségességét a fõvárosban és a nagyvárosokban egyfelõl konkrét számítások,

másfelõl demográfiai tényezõk és egyes speciális körülmények indokolják. Az

említett település-típusonként némileg eltérnek pl. az érintett nyugdíjas

korosztálynak az összlakosságon belüli arányai, továbbá a nagyvárosokban

(különösen pedig a fõvárosban) jelentõs az agglomerációból beutazók és

bérletet vásárlók száma, és köztük nem kis számban nyugdíjasok is találhatók.

(Az ingyenesség kibõvítése tehát e körben is árkiegészítés-csökkenést okoz.)

A kulcsokban egy adott településen belül a Javaslat differenciálást egyetlen

egy esetben (Debrecennél) alkalmaz. E városban ugyanis a kötöttpályás és a nem

kötöttpályás helyi közlekedést két különbözõ vállalat bonyolítja le, és a

nyugdíjasok a kötöttpályás közlekedést - egyebek között annak alacsonyabb

díjszintje miatt is - relatíve nagyobb arányban veszik igénybe.

A Javaslat (melléklet 16. pont) fenntart egy olyan lehetõséget, hogy a helyi

közlekedésben az ingyenesség korhatárát nem csökkentõ szolgáltatók az 5 %-os

árkiegészítést továbbra is igénybe vehessék. E szabálynak inkább csak elvi

jelentõsége van.

Egyéb közlekedés

Az utazási kedvezményekrõl szóló kormányrendelet és a Javaslat közötti

konzisztencia biztosítása megkívánta, hogy a 100 %-os árkiegészítés a

személyhajózáson kívül a révközlekedési kedvezményre is érvényesüljön.

(Melléklet 14. pont.)

A 70 éven felüliek esetében az ingyenességnek a személyhajózásra és a

révközlekedésre való kiterjesztése pedig e körben szükségessé tette (5 %-os)

árkiegészítés alkalmazását. (Melléklet 17. pont.)

A Javaslat - azokra a szolgáltatókra, amelyek (akik) az utazás ingyenességét

1998. január 1-jétõl biztosították - lehetõvé teszi a magasabb árkiegészítési

kulcsok visszamenõleges, 1998. január 1-jei hatályú érvényesülését.

A 29. §-hoz

A Gt. törvény szabályaira figyelemmel a helyi adókról szóló törvényben (Htv.)

szükségessé válik az elõtársaság adójogi helyzetének meghatározása a

vállalkozások által fizetendõ iparûzési adó és a vállalkozások kommunális

adójának adóelõleg kötelezettségével kapcsolatban. A Javaslat szerint az

elõtársaság adóelõleget nem fizet, ennek megfelelõen az adóévre várható adóról

(amely az adóelõleg alapja) csak a cégbírósági bejegyzését követõ 15 napon

belül kell az adózónak bejelentést tennie az önkormányzati adóhatósághoz . Az

elõtársaság egyéb vonatkozású - helyi adókkal és gépjármûadóval összefüggõ -

eljárási szabályait az Art. javasolt rendelkezései tartalmazzák.

A 30-31. §-hoz

A Htv. értelmezõ rendelkezései között az iparûzési adó alapjának kiinduló

tételeként szereplõ "nettó árbevétel" meghatározását több szempontból is

módosítani szükséges. Ezek a korrekciók a következõk.

- A Htv. 1998. évre vonatkozó módosítását (1997. évi CIX. tv.) követõen

került elfogadásra a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságáról szóló 260/1997. (XII.21.) Korm. rendelet,

amely a 182/1991. (XII.30.) Korm. rendelet helyébe lépett. Erre tekintettel

szükségessé válik a biztosítók nettó árbevétel fogalmának az új számviteli

rendhez való igazítása, és ezzel összefüggésben a befektetési vállalkozások

nettó árbevételének pontosítása is, a korrekció adóteher változást nem

eredményez.

- A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint

a kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslatra tekintettel a Javaslat

tartalmazza ezen adózókra vonatkozó - e szervezetek sajátosságainak megfelelõ

- nettó árbevétel fogalmát. Abban az esetben, ha a külföldi székhelyû

vállalkozás magyarországi fióktelepe minõsül az említett törvény hatálya alá

tartozó szervezetnek, a Htv. módosítása rendelkezik a nettó árbevétel

fogalom alkalmazásáról.

E rendelkezéseket 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.

A 32. §-hoz

A kockázati tõketársaságokról szóló törvényt a tavaszi ülésszakon tárgyalja a

Parlament. A társasági adó szempontjából a tõkealap adóalanynak minõsül, ezért

szükséges az adókötelezettségérõl is rendelkezni, figyelemmel arra, hogy a

kockázati tõkealap vagyontömegként határozódik meg a külön törvényben. A

Javaslat szerint az alap adókötelezettségeit a kezelõje teljesíti.

Az új Gt. szabályai az elõtársaságot a gazdasági társaság létének egy sajátos

szakaszaként definiálják, azaz nem önálló társasági formaként. E sajátos

létezési szakaszban szerzett jogok, vállalt kötelezettségek a Gt. elõírásai

szerint a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A Javaslat a Gt. ezen

általános szabályát az adó jogviszonyra konkretizálja, azoknak a

szervezeteknek felsorolásával, amelyeknél az elõtársasági létezési szakasz

értelmezhetõ. Ezzel összhangban az anyagi adójog és az egyszerûsítés jegyében

a járulék, valamint a vám szempontjából is szükséges annak kimondása, hogy a

gazdasági társaságra vonatkozó szabályok - ha törvény eltérõen nem rendelkezik

- az elõtársaságra is vonatkoznak.

A 33. §-hoz

A cégbejegyzési eljárás, illetõleg az egyéni vállalkozói igazolványoknak a

gazdasági kamaráknál történõ kiadása során a módosított törvények szerint

kialakul a vállalkozások indításával kapcsolatos adminisztrációs terheket

csökkentõ ügyintézési rendszer. Ennek lényege, hogy a cégbejegyzés iránti

kérelem, illetõleg a vállalkozói igazolvány kiállítása iránti kérelem

benyújtásával a vállalkozni kívánók egyidejûleg regisztráltatják magukat a

különbözõ hatósági ügyeikben eljáró, és az adataikat szükségképpen

nyilvántartó hatóságoknál.

A cégbíróság, illetõleg a gazdasági kamara az erre a célra létrehozott

számítógépes rendszer útján keresi meg az adóhatóságot, a társadalom-

biztosítási szervet, és a statisztikai hivatalt annak érdekében, hogy a

cégjegyzék, illetõleg a vállalkozói igazolvány adatai között is feltüntetendõ

azonosítási kódot állapítsák meg, és közöljék a bejegyzést végzõ

cégbírósággal, illetõleg gazdasági kamarával.

A Javaslat elvi éllel írja elõ, hogy a regisztrációs helytõl függetlenül,

adószám nélkül üzletszerû gazdasági tevékenységet folytatni nem lehet,

ugyanakkor az új Gt. elõtársaságokra vonatkozó rendelkezése szerint a

társaságnak a cégbírósági bejegyzést kezdeményezõ kérelmének a benyújtását

követõen megnyílik a joga az üzletszerû gazdasági tevékenység megkezdéséhez. E

két követelmény csak azonnali ügyintézéssel hozható összhangba. A

cégbíróságnál mûködõ számítógépes rendszer akkor biztosítja az adószám

azonnali, vagy egyidejû rendelkezésre bocsátását, ha a cégbejegyzési kérelem

benyújtásakor a cégjegyzékszám megállapításával egyidejûleg nyilatkozik az

adózó arról, hogy milyen státuszt választ az általános forgalmi adó

tekintetében.

Jogszabályszerkesztési okok miatt a külföldi vállalkozások belföldi

fióktelepeirõl szóló 1998. január 1-tõl hatályos rendelkezéseket külön §-ban

szükséges megjeleníteni, ezért azok változatlan tartalommal kikerülnek az Art.

új struktúrájú 11. §-ból és 11/B. § jelöléssel maradnak a rendelkezések

között.

A bejelentkezéssel összefüggésben a Javaslat - változatlan tartalommal - új

11/C. §-t beiktatva rendezi az önkormányzati adóhatóságoknál történõ

nyilvántartásba vételt, mert ezekre az adóhatóságokra a cégbíróságnál és a

gazdasági kamaráknál mûködtetett regisztrációs rendszer - feltételek hiányában

és remélhetõleg csak idõlegesen - nem terjed ki.

A 34. §-hoz

A bejelentkezés és az adószám kiadásának új szabályai a változás bejelentésére

vonatkozó korábbi szabályok módosítását is igénylik.

A Javaslat külön rendelkezik azon adatváltozások bejelentési szabályairól

amelyeket a kamarákhoz, illetve a cégbíróságokhoz, illetve amelyeket

közvetlenül az adóhatósághoz kell teljesíteni, valamint szabályozza az

eljárást azokban az esetekben is, ha a változás adószám módosulást von maga

után.

A 35. §-hoz

Az adószám kiadásának új szabályai az adószám törlésére is kihatnak, ezek

módosítása sem kerülhetõ el.

A Javaslat rendezi azt a kivételes esetet is - ismételt bejegyzés iránti

kérelem benyújtása - amikor nem kell alkalmazni az adókötelezettség

megszûnésére vonatkozó általános szabályokat.

A 36. §-hoz

A Gt. törvény szerint a társaság cégbejegyzéséig elõtársaságként mûködhet.

Minthogy a gazdasági társaság nem az alapítására visszaható hatállyal jön

létre, hanem a cégbejegyzés napjával, ezért az elõtársasági formában eltöltött

mûködési idejérõl ennek megszûnésével el kell számolnia. Ha cégbejegyzés

nélkül szûnik meg (elutasítják, vagy visszavonják a kérelmet), akkor a

hitelezõi-, az adó-és a vezetõ tisztségviselõi érdekek védelmében, ha pedig

bejegyzik a társaságot, az induló társaság vagyoni helyzetének hitelessége

érdekében szükséges a beszámoló készítés és az adómegállapítás. Ha a

társaságot nem jegyzik be, az adókat meg is kell fizetni, ha bejegyzik, csak

az éves adókat kell soron kívül megállapítani, azonban bevallani csak az éves

adóbevallással egyidejûleg szükséges.

A Javaslat a sajátos helyzetre tekintettel nemcsak a bevallás benyújtásának

határidõszámítási szabályait, hanem az adóbevallással lezárt idõszak tartamát

is megállapítja, illetõleg rendelkezik arról is, hogy ha ez az idõszak két

adóévet érint, mely szabályok az irányadók az adó megállapításánál.

A 37. §-hoz

A Javaslat az új Gt. elõtársaságra vonatkozó szabályaival összefüggésben az

adó megfizetésére határozattal kötelezhetõk körét egészíti ki a vezetõ

tisztségviselõvel.

A 38. §-hoz

Az elõtársaságok cégbejegyzés nélküli megszûnésével összefüggésben a Javaslat

rendelkezik arról, hogy az elõtársaság terhére kivetett éves tárgyi adóknak

(építmény-, telek-, gépjármûadó) az egész évre járó része ebben az esetben

azonnal esedékessé válik.

A 39-40. §-hoz

A Javaslat az elõtársaság adójogi definícióját tartalmazza és az átmeneti

szabályok között rendezi, hogy a folyamatban lévõ bejelentkezési

(bejelentési) ügyekben a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A 41. §-hoz

A társasági törvény szerint sajátos az egyesülés jogállása. A számviteli

törvény hatálya kiterjed az egyesülésre is, és - más jogszabályi elõírás

hiányában - az egyesülésre is a vállalkozókra érvényes számviteli szabályokat

kell alkalmazni, mivel jellemzõen kiegészítõ gazdálkodási tevékenységet is

végezhet.

A 42. §-hoz

A társasági törvény szerint az üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása

céljából cég (gazdálkodó) a cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön

létre, de a cég mûködését már a cégbejegyzés elõtt megkezdheti, ezért indokolt

az elõtársaság idõtartamát általánosan megfogalmazni, az elõtársaságra

vonatkozó könyvvezetési, beszámolási szabályokat a számviteli törvény

hatálya alá tartozókra általánosítani, kiterjeszteni valamennyi olyan

gazdálkodóra, amelynél az alapítás (a mûködés megkezdésének) idõpontja eltér

a megalakulás (a cégbejegyzés) idõpontjától.

Az alapítás és a társaság létrejötte, illetve létre nem jötte közötti

idõszakot - várható idõtartamára tekintettel - egy beszámolási idõszaknak kell

tekinteni, az elõtársasági idõszakhoz kapcsolódó sajátos felelõsségi szabályok

érvényesülése érdekében, akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. A

beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségnek

az elõtársaság az általános elõírások szerint köteles eleget tenni. Az

elõtársaság nyilvánosságra kerülõ beszámolójának mérlegadatai cégbírósági

bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdasági

társaság valós vagyoni helyzetét tükrözik, az eredménykimutatás adatai pedig

az elõtársasági idõszak tevékenységének eredményét, az arra ható tényezõket

mutatják.

Az elõtársaság beszámolója mérlegében lévõ - a számviteli törvény elõírásai

szerint értékelt - eszközök és kötelezettségek különbözete mutatja a

cégbejegyzéssel létrejött társaság saját vagyonát (saját tõkéjét).

A bejegyzési kérelem elutasítását követõen 8 napon belül megismételt

bejegyzési kérelem esetén indokolt, ha az elõtársasági idõszak mindaddig

meghosszabbodik, amíg az elutasítás véglegessé nem válik, illetve amíg a

társaságot be nem jegyzik. E szabályozással elkerülhetõ, hogy a gazdasági

társaság létrejöttét megelõzõen több elõtársasági beszámolót kelljen

készíteni.

A 43. §-hoz

A társasági törvény - egyes társasági formáknál - az osztalékelõleg fizetése

feltételeként közbensõ mérleg készítését írja elõ. A Javaslat szerint ezt a

közbensõ mérleget a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelelõen

kell elkészíteni. Mivel a közbensõ mérleggel az osztalékelõleg fizetés

megalapozottságát (azt, hogy van és év végén is lesz az osztaléknak fedezete)

kell alátámasztani, indokolt a szigorú követelmény támasztása (amibõl az is

következik, hogy ahol kötelezõ a könyvvizsgálat, ott a közbensõ mérleget is

auditálni kell). Ugyanakkor a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem

lehet) lezárni, nincs év vége, de biztosítani kell a leltár

összeállításával, hogy a közbensõ mérleg, az azt alátámasztó

eredménykimutatás a közbensõ mérleg fordulónapjára vonatkozó könyvviteli

nyilvántartások adatai alapján készüljön, az eszközök és a források év végi

értékelésére vonatkozó elõírások megtartásával, korrekcióival, az azokat

bizonyító számításokkal.

A 44. §-hoz

A követelés általános fogalmából kimarad a veszteségtérítés, a jegyzett, de

még be nem fizetett tõke, mivel azok társasági törvény szerinti megítélése,

ebbõl következõen elszámolási módja változott, bekerült viszont az

osztalékelõleg.

A 45. §-hoz

A társasági törvény szerint a társaság a cégbejegyzéssel jön létre. A jegyzett

tõke fogalmát a Javaslat annak függvényében határozza meg, hogy a jegyzett

tõkét, annak változását a cégbíróságon bejegyzik-e vagy sem. Ha bejegyzik

(részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál, egyéb gazdálkodónál),

akkor jegyzett tõke a cégbíróságon bejegyzett tõke. Ha nem jegyzik, akkor a

létesítõ okiratban meghatározott, a tulajdonosok által ténylegesen és

tartósan rendelkezésre bocsátott tõke a jegyzett tõke. Ezt az elõírást

alkalmazni kell a tõkeemelésnél és a tõkeleszállításnál is.

A társasági törvényben szabályozott pótbefizetés elszámolására vonatkozóan a

Javaslat abból indult ki, hogy a pótbefizetést a veszteség fedezetére

rendelik el, a veszteséget az eredménytartalék tartalmazza, tehát a

pótbefizetés összegét az a gazdasági társaság, amelyik kapja a pénzmozgással

egyidejûleg az eredménytartalék javára számolja el (ezáltal csökken a

kimutatott "vesztesége"), amelyik adja, az pedig az eredménytartalék terhére.

Ha a gazdasági társaságnál az átvett pótbefizetés összegére már nincs

szükség, a pótbefizetés visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejûleg

az eredménytartalék terhére, a pótbefizetés visszakapott összegét az

eredménytartalék javára kell elszámolni. Mivel a társasági törvény szerint a

társaság megszûnése esetén elõször a veszteség fedezetére átvett pótbefizetés

összegét kell visszafizetni, indokolt, hogy a tõkeemeléssel, az

osztalékfizetéssel kapcsolatos számításoknál a veszteség fedezetére átvett

pótbefizetés összegét, mint az eredménytartalék lekötött összegét vegyék

figyelembe.

Az eredménytartalék igénybevételének, az osztalék kifizetésének a feltételeit

is pontosítja a Javaslat.

A 46. §-hoz

A Javaslat az osztalékelõleg, a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésének,

továbbá a jegyzett tõkének a jegyzett tõkén felüli saját tõke terhére történõ

emelésének feltételeit úgy határozza meg, hogy az csak a valóban

rendelkezésre álló, a jegyzett tõkét meghaladó, szabad-rendelkezésû saját

tõke terhére történhessen, az osztalékelõleg, illetve a kamatozó részvény

utáni kamat kifizetése, továbbá a tõkeemelés miatt a hitelezõi érdek ne

sérüljön. Ehhez kapcsolódik az az elõírás is, amely szerint ingyenes vagy

kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt, továbbá a

hitelezõknek - követelésük ellenében - részvényeket csak tõkeemelés

formájában, elõbbiek szerint meghatározott jegyzett tõkén felüli saját tõke

terhére lehet kibocsátani.

A leírt szabály alól kivétel - a társasági törvény sajátos elõírása miatt - az

átváltoztatható kötvény, amelynek részvénnyé történõ átalakítása során a

kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell a jegyzett tõke emelését

végrehajtani.

A 47- 48. §-hoz

A kockázati tõkebefektetésekrõl a kockázati tõketársaságokról, valamint a

kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan a Javaslat a

befektetési tevékenység átmeneti veszteségeinek kezelésére olyan szabályozást

tartalmaz, amely lehetõvé teszi, hogy a befektetések valós értékükön

szerepeljenek a mérlegben (nyilvántartási értékük fejezze ki valós piaci

értéküket), ugyanakkor - ha ebben kedvezõ változás következik be -

lehetõséget ad arra, hogy a már leértékelt befektetéseket eredeti beszerzési

értékükig felértékeljék. Ennek a technikája az, hogy a kockázati tõketársaság

részvénye és a kockázati tõkealap-jegy értékelésekor nem értékvesztést kell

elszámolni, hanem céltartalékot kell képezni. Az értékelést minden évben el

kell végezni, az így képzett céltartalék összegének változása csökkenti, vagy

növeli a tárgyév eredményét.

A kockázati tõketársaság, illetve a kockázati tõkealap kockázati

tõkebefektetéseinek értékelésekor - a törvényben elõírt esetekben - a

befektetések értékének csökkentésére szintén céltartalékot képez

(értékvesztés elszámolása helyett) azzal, hogy a céltartalékképzésnél a

minõsítést az ilyen címen megvalósult befektetésre összevontan készíti el. A

kockázati tõketársaság, illetve a kockázati tõkealap kockázati

tõkebefektetéseinek étékeléséhez kapcsolódó céltartalékképzés kihat az

eredményre, a tõketársaság, a tõkealap vagyonára, ezen keresztül az elsõdleges

befektetõk befektetéseinek értékére is.

A 49. §-hoz

A Javaslat szerint átalakuláskor (az alapítással összhangban) a nem pénzbeli

hozzájárulás (az eszközök) beszerzési értékének az átalakulással létrejövõ

gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplõ értékeket kell

tekinteni.

A 50. §-hoz

A Javaslat szerinti kiegészítés alapján a tulajdonos tõkekivonással történõ

tõkeleszállítás esetében is a bevont részesedést rendkívüli ráfordításként, az

ellenében a társasági szerzõdés módosításának megfelelõen kapott eszközöket

rendkívüli bevételként számolja el a szerzõdésben (annak mellékletében)

szereplõ értéken.

A 51. §-hoz

A Javaslat ide tartozó része jelentõsen (nyolc §-hoz tartozó elõírással)

egészíti ki a számviteli törvényt. A részletes indokolás az egyes részekhez

kapcsolódik.

Vagyonmérleg, vagyonleltár

Mind az átalakuló (jogelõd), mind az átalakulással létrejövõ (jogutód)

gazdasági társaság vagyonát meg kell állapítani, ehhez vagyonleltárral

alátámasztott vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget és a

vagyonleltárt is a számviteli törvény elõírása szerint kell elkészíteni, a

Javaslatban rögzített sajátos tartalmi és formai követelmények megtartása

mellett.

A társasági törvénynek a gazdasági társaság jogutódlással történõ megszûnésére

(átalakulására) vonatkozó szabályaiból következõen a vagyonmérleget és a

vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni:

- az átalakulásról szóló második döntés megalapozásához (vagyonmérleg-

tervezet, vagyonleltár-tervezet) a társaság legfõbb szerve által

meghatározott fordulónapra,

- az átalakulás, a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésének napjára

(végleges vagyonmérleg, végleges vagyonleltár).

A vagyonmérleg-tervezetek a cégbírósági eljárást támasztják alá, a véglegesek

a valós vagyoni érték megállapítását szolgálják.

A gyakorlati tapasztalatok indokolják, hogy a törvényben rögzíteni kell - a

tartalmat is befolyásoló - formai elemeket is. Ilyenek

- a vagyonmérleget háromoszlopos formában kell elkészíteni, és a Javaslat

meghatározza, milyen értékeket tartalmazzanak az egyes oszlopok, vagy

- a vagyonmérleget mikor kell külön-külön, mikor együttes adatokkal

elkészíteni, illetve az azokban szereplõ adatokat mikor kell megbontani,

vagy

- a könyv szerinti adatokat a törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó

elõírásoknak megfelelõen kell meghatározni.

Követelményként kell megfogalmazni - a társasági törvény vonatkozó

elõírásaiból következõen - a kötelezõ könyvvizsgálatot az átalakuló, illetve

az átalakulással létrejövõ gazdasági társaságnál mind a vagyonmérleg-

tervezetnél, mind a végleges vagyonmérlegnél.

A társasági törvény lehetõséget ad arra, hogy az átalakuló gazdasági társaság

(a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott) eszközeit és

kötelezettségeit átértékelje. A Javaslat tartalmazza az átértékelésre

vonatkozó szabályokat azzal, hogy csak az átalakuláskor megszûnõ gazdasági

társaságoknál engedi meg az átértékelést. Kiválás esetében a jogelõd gazdasági

társaság nem szûnik meg, és nem szûnik meg beolvadás esetében az átvevõ

gazdasági társaság sem. Az említett esetekben a jogelõd is, az átvevõ

gazdasági társaság is változatlan társasági formában folytatja gazdasági

tevékenységét, a kiválás, illetve a beolvadás miatti vagyoni helyzetben (az

eszközökben és a forrásokban) bekövetkezett változásokat kell csupán

átvezetni. Amennyiben indokolt az átértékelés, akkor a különválásra, illetve

az összeolvadásra vonatkozó társasági és számviteli törvényi elõírásokat

együtt célszerû alkalmazni.

A Javaslat lehetõséget ad arra, hogy a vagyonértéket egyedi (eszközönkénti,

kötelezettségenkénti) értékeléssel vagy az üzleti értékelés módszerével

határozzák meg. Amennyiben ez utóbbi módon meghatározott társasági

vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes

eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözetet a vagyonmérlegben

üzleti vagy cégértékként kell kimutatni; amennyiben kevesebb, a különbözettel

az egyes eszközök értékét kell csökkenteni. (Negatív good will kimutatását a

Javaslat továbbra sem engedi meg!)

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete a gazdasági társaság

legfõbb szerve által meghatározott fordulónapra vonatkozóan tartalmazza a

társaság vagyonának értékét (a saját tõkét) és az azt meghatározó eszközök és

kötelezettségek értékét könyv szerinti értéken és átértékelési különbözettel

korrigált értéken, az egyes eszközökhöz -kötelezettségekhez kapcsolódó

átértékelési különbözetek elkülönített kimutatásával.

A Javaslat szerint az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját

tõkét kell helyesbíteni: pozitív különbözettel a tõketartalékot kell növelni,

negatív különbözettel a tõketartalék pozitív összegéig a tõketartalékot, azt

meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni. Ezen szabályozás célja

az, hogy az átértékelésbõl adódó vagyonnövekedést ne lehessen osztalékként

kifizetni, illetve az átértékelésbõl adódó vagyoncsökkenés csak annyiban

csökkentse az eredménytartalékot, amennyiben arra a meglévõ tõketartalék nem

nyújt fedezetet.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tõke

tételében már nem lehet értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény, és

természetesen jegyzett, de még be nem fizetett tõke sem.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete ugyan a könyvviteli

nyilvántartások fordulónapra vonatkozó adatai alapján készül, ezen

nyilvántartásokat azonban nem szabad lezárni, azokat folyamatosan vezetni

kell, a tervezett adatokat a nyilvántartásokban nem szabad rögzíteni.

Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét

ugyanazon fordulónapra kell elkészíteni, mint az átalakuló gazdasági társaság

vagyonmérleg-tervezetét. Ez utóbbi harmadik oszlopának adatait kell - a

különválás és a kiválás esete kivételével - az átalakulással létrejövõ

gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete "jogelõd" oszlopába beállítani,

biztosítva a folytonosságot. (Különválás és kiválás esetén az átalakuló

gazdasági társaság vagyonmérlegének vagyonértékelés szerinti, illetve könyv

szerinti értékét meg kell bontani elõbb a különválással létrejövõ, illetve a

kiválással létrejövõ és a változatlan társasági formában továbbmûködõ

gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetéhez.)

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege és az átalakulással létrejövõ

gazdasági társaság vagyonmérlege közötti különbözõség következik a társasági

törvénybõl is, de ezt egyértelmûvé teszi a számviteli elõírás azzal, hogy

meghatározza, milyen adatokat kell tartalmaznia az átalakulással létrejövõ

gazdasági társaság vagyonmérlege "különbözetek" oszlopának. (Ez igaz a

vagyonmérleg-tervezetekre is!)

A "különbözetek" oszlopa tartalmazza:

- a kiválással létrejövõ gazdasági társaságnál - ha élt az átértékelés

lehetõségével - az átértékelési különbözetet,

- a belépõ új tagok (részvényesek), illetve a meglévõ tagok (részvényesek)

által pótlólagosan teljesítendõ pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)

hozzájárulást eszközönként és az ezzel azonos összegû saját tõkét,

- a kilépõ tagokat (részvényeseket) megilletõ eszközöket, kötelezettségeket,

ezek különbözetével azonos összegû saját tõkét,

- egyesülés esetén azokat az eszköz- és saját tõke-korrekciókat, amelyek

egyrészt az egymásban való részesedésbõl, másrészt az egymással szemben

fennálló követelésekbõl-kötelezettségekbõl adódnak, a halmozódások

kiszûrése, a társasági törvény elõírásai betartása érdekében, továbbá

- a saját tõke egyes elemei közötti - törvényi elõírásból, társasági

szerzõdésbõl következõ - átrendezéseket, átcsoportosításokat.

A vagyonmérleg-tervezetet alátámasztó vagyonleltár-tervezetben el kell

különíteni azokat az eszközöket, amelyek - a társasági törvény

követelményeinek megfelelõen - a saját tõkének a mérlegfõösszeghez

viszonyított arányos értéke alapján a "jogutód" gazdasági társaság jegyzett

tõkéjét fogják képezni.

Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének

"jogutód" oszlopában a gazdasági társaság vagyonaként csak pozitív összegû

jegyzett tõke, tõketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet.

A hitelezõi érdekek következetes érvényesítése érdekében szabályozni kell az

átalakulással létrejövõ gazdasági társaság tõkeszerkezetének kialakítására

vonatkozó követelményeket: egyrészt azt, hogy a vagyonmérleg-tervezetben sem

haladhatja meg a jegyzett tõke összege a - törvényben elõírt módon

meghatározott - szabad-rendelkezésû saját tõke összegét, másrészt azt, hogy

mindenképpen a jegyzett tõkén felüli vagyonként kell figyelembe venni

azoknak a vagyontárgyaknak az értékét, amelyek a jegyzett tõkében nem vehetõk

figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy

hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.

Nagyon lényeges követelmény az is, hogy a vagyonmérleg-tervezetben szereplõ

jegyzett tõke a végleges vagyonmérlegben is garantáltan meglegyen. Ennek

érdekében a Javaslat elõírja, hogy az eredménytartalék tételében fedezetet

kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkezõ vagyonvesztésre,

továbbá, az átalakulással közvetlenül összefüggõen keletkezõ adófizetési

kötelezettségekre, a rendkívüli eredményként figyelembe veendõ tételek

esetleges adójára.

A Javaslat kizárja, hogy az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság a

vagyonértékelésbõl adódó saját tõke-növekményt osztalék kifizetésére fordítsa,

azzal, hogy meghatározza, a vagyonmérleg-tervezetben mennyi lehet maximum az

eredménytartalék összege.

A végleges vagyonmérleg

Mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges

vagyonmérlegét az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése)

napjával kell elkészíteni, végleges vagyonleltárral alátámasztani, a

cégbejegyzést követõ 90 napon belül. A végleges vagyonmérlegek elkészítése

során a vagyonmérleg-tervezetekre adott elõírásokat kell alkalmazni, néhány

sajátossággal.

Ha az átalakuló gazdasági társaság megszûnik, a végleges vagyonmérleg

elkészítését megelõzõen el kell készítenie az átalakulás napjával - mint

mérlegfordulónappal - a törvény szerinti beszámolóját, könyvviteli

nyilvántartásait pedig le kell zárnia.

Ha az átalakuló gazdasági társaság nem szûnik meg (beolvadásnál az átvevõ,

kiválásnál a változatlan társasági formában továbbmûködõ gazdasági társaság),

akkor is az elõbbiek szerint kell a beszámolót a vagyonmérleg elkészítését

megelõzõen összeállítani, leltárral alátámasztani azzal az eltéréssel, hogy a

könyvviteli nyilvántartásokat nem kell lezárni, az átvett-átadott

eszközöket, kötelezettségeket, ezek különbözeteként a saját tõkét a

folyamatos könyvelés keretében kell rendezni.

Ha az átalakulást a cégbíróság nem jegyzi be, természetesen végleges

vagyonmérleget nem kell készíteni.

Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében

kimutatott saját tõke általában eltér a vagyonmérleg-tervezetben szereplõ

saját tõkétõl. A pozitív különbözettel a tõketartalékot, a negatív

különbözettel (amíg van) a tõketartalékot, ennek hiányában az

eredménytartalékot kell módosítani.

A társasági törvény elõírásaiból következõen, amennyiben a végleges

vagyonmérleg szerinti - a Javaslatban meghatározott - szabad-rendelkezésû

saját tõke nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon

bejegyzett) jegyzett tõke értékét, a jegyzett tõkét le kell szállítani.

Le kell szállítani a jegyzett tõke összegét akkor is, ha az átalakulással

létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplõ,

elkülönített, a jegyzett tõke részét képezõ eszközök arányos értéke nem éri

el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tõke értékét.

Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében

elkülönítetten kell kimutatni,

- jegyzett, de még be nem fizetett tõkeként a tagok (részvényesek) pénzbeli és

nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásának az átalakulás napjáig nem

teljesített részét,

- kötelezettségként a kilépõ tagot (részvényest) megilletõ, ki nem adott

vagyonhányadot.

Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság - általában - könyvviteli

nyilvántartásait a végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár

alapján nyitja meg.

Átalakulás egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréssel

A pénzforgalmi és az üzemgazdasági szemléletû elszámolás lényegesen eltér

egymástól. Az eltérésbõl adódó különbözetek rendezése átalakulás esetén - a

Javaslat szerint - úgy történik, hogy az egyszerûsített mérleg alapján el

kell készíteni a kettõs könyvvitel szerinti éves beszámoló, egyszerûsített

éves beszámoló mérlegét. Az eltérésekbõl adódó különbözetek egyenlegét az

egyszerûsített mérlegben a tartalék összege mutatja, amelyet az éves

beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló mérlegében, mint áttérési

különbözetet az eredménytartalékba kell helyezni.

A még el nem számolt általános forgalmi adónak a beállítása után kapott éves

beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló szerinti mérlegben szereplõ adatok

képezik a - korábbiakban részletesen bemutatott - vagyonmérleg könyv szerinti

értékeit.

Ha egyszeres könyvvitelt vezetõ az átalakulás után is egyszeres könyvvitelt

vezethet, akkor az egyszerûsített mérlegben szereplõ adatok képezik a

vagyonmérleg könyv szerinti értékeit.

Szabályozni kell azt is, hogy az egyszeres könyvvitelt vezetõ átalakuló

gazdasági társaságból kiváló, és a kiválás után kötelezõen kettõs könyvvitelt

vezetõ gazdasági társaságnak ugyanúgy kell eljárnia, mintha az átalakulónak

kellene az egyszeres könyvvitelrõl kötelezõen áttérnie a kettõs könyvvitelre.

Sajátossága ennek abban van, hogy az a társaság, amelybõl a kiválás történik,

változatlan társasági formában mûködik tovább (azaz nála nem változik a

könyvvezetés rendszere és kötelezettsége).

Átalakulás kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel

A kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre csak a törvényben elõírt

feltételek mellett lehet áttérni. A Javaslat ilyen feltételt ír elõ azzal,

hogy az átalakuló - kettõs könyvvitelt vezetõ - társaság csak az átalakulást

követõ év január 1-jével térhet át az egyszeres könyvvitelre. Ezt az elõírást

a pénzforgalmi és az üzemgazdasági elszámolás különbözõsége, az ebbõl adódó

eredmény-eltérés indokolja.

Ezen - ebben a vonatkozásban - általános elõírás alól kivétel az, ha a kettõs

könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság az egyszeres könyvvitelt vezetõ

gazdasági társaságba beolvad. Sajátosság abból következik, hogy a beolvadó

megszûnik, a beolvasztó (az átvevõ) pedig változatlan társasági formában

mûködik tovább. Ilyen esetben a beolvadónak, mint átalakuló gazdasági

társaságnak a vagyonmérleg-tervezete, majd a végleges vagyonmérleg elkészítése

elõtt át kell térnie a törvény elõírásainak megfelelõen a kettõs

könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre, és az áttérés során elkészült

egyszerûsített mérleg adatai képezik a vagyonmérleg könyv szerinti adatait.

Ilyen esetben az üzemgazdasági és a pénzforgalmi szemléletû elszámolásból

adódó eltérés még a beolvadó társaságnál az átalakulást megelõzõen elkészített

éves beszámolóban csapódik le.

Egyéb átalakulás

A Javaslat ide vonatkozó része a gazdasági társaságokra vonatkozó átalakulási

számviteli szabályokat kiterjeszti az egyéb gazdálkodó átalakulására is, ha

egyébként ott az átalakulást külön törvény lehetõvé teszi. (Ilyen törvény a

szövetkezetekrõl szóló, vagy az egyéni cégek vonatkozásában az egyéni

vállalkozásról szóló törvény .)

Az 52. §-hoz

A Javaslat kijelöli a kamatozó részvény után fizetett kamat helyét az

eredménykimutatásban.

Az 53-54. §-hoz

Az Európai Unió irányelvei szerinti tájékoztatási kötelezettséget teszi

teljessé a javasolt kiegészítés. Egyben információt ad arról is, hogy a

társasági törvény szerinti ellenõrzött társaságban ki rendelkezik jelentõs,

továbbá többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyással. A

kiegészítõ mellékletben be kell mutatni azt is, hogy az adott gazdálkodó hol

rendelkezik jelentõs, továbbá többségi, valamint közvetlen irányítást

biztosító befolyással.

Az 55. §-hoz

A kockázati tõketársaságok és a kockázati tõkealapok sajátosságai indokolják,

hogy ezek sajátos könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége

kormányrendeletben külön is szabályozásra kerüljön.

Az 56. §-hoz

A számviteli törvény 1. és 2. számú mellékletét a Javaslat egyrészt

módosítja, másrészt kiegészíti.

A társasági törvény elõírásaihoz kapcsolódóan a jegyzett, de még be nem

fizetett tõke értéke módosul a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói

részvények, dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelõ, általuk még

nem rendezett összegével.

Indokolt, hogy a számviteli törvényben is szabályozásra kerüljön, ha más

törvény jegyzett tõkén (alaptõkén, törzstõkén) felüli vagyoni fedezetet ír

elõ, akkor ennek összegét a saját tõke törvényben elõírt korrekciójával kell

megállapítani. (Jegyzett tõkén felüli vagyon a szabad-rendelkezésû saját

tõke jegyzett tõkével csökkentett összege.)

A törvényben több helyen van hivatkozás a lekötött eredménytartalékra, illetve

a lekötött tõketartalékra. A Javaslat tartalmazza azokat a tételeket,

amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az eredménytartalék, illetve a

tõketartalék lekötött összegének meghatározása során.

Az elõírás szûkítésével egyértelmûvé teszi a Javaslat, mi tartozik az

alapítókkal szembeni kötelezettségek közé.

A Javaslat szerint - összhangban a társasági törvénnyel - az

eredménykimutatásban

- a kapott osztalék és részesedés közé tartozik a kamatozó részvények után

kapott kamat is,

- a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei között kell kimutatni az egyesülésnél a

mûködés költségeinek ellentételezésére átvett tagi hozzájárulások értékét,

- a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között pedig az egyesülés tagjainál

az egyesülés mûködési költségeinek ellentételezésére átadott összeget,

- a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni azt a részvénytársaságnak

nyújtott hitel miatti elengedett kötelezettség összegét is, amelyet a

jegyzett tõkén felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények

ellenében engedtek el, és amely elengedett kötelezettséget - éppen ezért -

az általánostól eltérõen kell kezelni.

Az 57. §-hoz

A Gt. törvényhez kapcsolódik a törvény hatályba lépésének idõpontja. Ebbõl

az is következik, hogy a Javaslat egyes rendelkezéseit a hatályba

lépést követõen lehet csak alkalmazni (közbensõ mérleg, kamatozó részvény után

fizetett kamat).

A törvényi elõírások változásához kapcsolódik a mérlegséma pontosítása.

Az 58. §-hoz

A közhasznú szervezetekrõl szóló törvény tartós adományozásra adott fogalma

szerint ilyen szerzõdés alapján a magánszemély is adhat természetben

(értékpapírban) adományt a közhasznú szervezetnek. Ugyanakkor a személyi

jövedelemadó törvény magánszemély esetében csak a pénzbeli adományt

kedvezményezi a természetbeni adomány valódi értékének megállapítási nehézsége

(lehetetlensége) miatt. Ezért, továbbá, mert a tartós adományozás fogalma

egyébként is pontosításra szorul, e rendelkezés módosul.

Az 59-60. §-hoz

A Gt. törvény módosította a Ptk.-t kimondva, hogy az állam jogi személy. Erre

tekintettel feleslegesek a Ptk. azon rendelkezései, amelyek az államról, mint

különleges jogalanyról szólnak. E hatályon kívül helyezendõ rendelkezések

közül azonban azt, amely az állam - immár mint jogi személy - kibõvített

tartalmú képviseletérõl rendelkezik, el kell helyezni a Ptk. 28. §-ában, ezért

van szükség a 28. § (1) bekezdésének kiegészítésére.

Az 61. §-hoz

A Gt. törvény módosította a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a

végelszámolásról szóló törvénynek a gazdálkodó szervezetek körére vonatkozó

felsorolását, kiegészítve a felsorolást az egyesüléssel. Ugyanakkor a

csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló

törvényben még nem szerepel a gazdálkodó szervezetek felsorolásában az

egyesülés. Ezért a felsorolást célszerû kiegészíteni az egyesüléssel. Ezzel

egyidejûleg a Gt.-ben foglalt meghatározás feleslegessé válik, így azt

hatályon kívül kell helyezni.

Az 62. §-hoz

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló

törvény (továbbiakban: Ctv.) elfogadását követõen szavazott a Parlament a

közhasznú szervezetekrõl szóló törvényjavaslatról. Emiatt a Ctv. jelenleg nem

rendelkezik a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott - a

közhasznú szervezetek nyilvántartására vonatkozó - kérdésekrõl. Ezért a

közhasznú társaság cégjegyzékére vonatkozó adatait ki kell egészíteni a

közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és

törlésének idõpontjára vonatkozó adatokkal is.

A szövetkezetek esetében a jegyzett tõke változását, a szövetkezetek

mûködésének megkönnyítése érdekében évente csak egy alkalommal, legkésõbb a

számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelõzõen 3 hónappal kell

bejelenteni a cégbírósághoz.

A cégbejegyzési eljárás alapvetõ hiányosságai (hibái) esetén a cég még

elõtársasági stádiumban sem mûködhet, így a Ctv.-t ki kell egészíteni azzal a

rendelkezéssel, hogy a hiánypótlási eljárás nélküli elutasításra vonatkozó

végzés ellen ugyan van helye fellebbezésnek, ennek azonban nincs halasztó

hatálya, tehát a bejegyzés alatt álló cég az elutasításra vonatkozó végzés

jogerõre emelkedéséig tevékenységet nem folytathat.

A 63. §-hoz

A Gt. törvény új elõírásai alapján bevezetésre kerül az elõtársaság

intézménye. Ezzel összefüggésben szükség van a társadalombiztosítás

ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások

fedezetérõl szóló törvény (továbbiakban: Tbj.) foglalkoztatói fogalmának e

körrel történõ kiegészítésére.

A törvénymódosítás emellett pontosítja - az 1997. év végéig hatályban volt

1975. évi II. törvénnyel összhangban - a kiegészítõ tevékenységet folytató

személyi kör fogalmat. Ez azt jelenti, hogy a járulékfizetés szempontjából a

saját jogú nyugdíjas mellett az az özvegyi nyugdíjban részesülõ személy is

ebbe a körbe tartozik, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt

betöltötte.

Miután e szabályozás a korábbi szabályozás visszaállítása, valamint az

érintettekre kedvezõ rendelkezést tartalmaz, ezért azokat 1998. január 1-jétõl

kell alkalmazni .

A 64. §-hoz

A Tbj. rendelkezik arról, hogy a társadalombiztosítási szerveknél

nyilvántartásba vett adatokból mely szervek milyen adatok igénylésére

jogosultak. Ez a Javaslat alapján kiegészül a cégbíróságokkal és a gazdasági

kamarákkal, mivel ezek a szervek az egyéni vállalkozásról szóló törvényben,

valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági

cégeljárásról szóló törvényben meghatározott adatok közlését kérhetik a

társadalombiztosítási szervektõl.

A 65. §-hoz

Az új ügyintézési rendszer bevezetésével az egyéni vállalkozó helyett a

gazdasági kamara szerzi be a vállalkozó társadalombiztosítási

folyószámlaszámát.

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló

törvény 1. §-a szerinti foglalkoztató esetében pedig a cégbíróság szerzi be a

tb. folyószámlaszámot.

Mindezek miatt szükségessé vált a Tbj. vonatkozó §-ának újraszabályozása.

A 66. §-hoz

Az 1997. évi XXIX. törvény az 1992. évi XXXII. törvény 2. §-át akként

módosította, hogy az életvesztés miatt járó kárpótlás összegének

megállapítását külön törvényre utalta azért, hogy az e jogcímen kárpótlást

igénylõk számát ismerve az Országgyûlés megalapozottan dönthessen a kárpótlás

összegérõl. A beérkezett igénylések száma azonban nem ad megbízható alapot

erre, mert az életvesztés miatt benyújtott kérelmek nagy részében az igénylõ

még az igény indokát sem jelölte meg (a 173 320 kérelembõl 162 569 ilyen).

Erre való tekintettel csak a hiánypótlási eljárás után lehet az igénylõk

reális számát megállapítani, ami alapvetõen befolyásolja a kárpótlás

összegének meghatározását. Természetesen az ügyek elbírálása, a döntések

meghozatala - ott, ahol ez lehetséges - addig is megtörténik.

A 67. §-hoz

Az atomenergiáról szóló törvény módosítását az teszi szükségessé, hogy az

illetékekrõl szóló törvény módosítása miatt már csak a kérelemre induló

eljárásoknál lehet igazgatási, szolgáltatási díjakat alkalmazni. A felügyeleti

eljárási tevékenység finanszírozását felügyeleti díj formájában kell

megoldani, aminek bevezetésére e törvényben kerül sor. A törvény késõbbi

hatálybalépése miatt indokolt a névleges hõteljesítményérték felemelése.

A 68. §-hoz

A törvény módosítása az értékpapír törvénynek azon jelenlegi szabályához

kapcsolódik, amely kimondja, hogy a tõzsde a felügyelet által jóváhagyott

szabályzatában a tõzsdén forgalmazott részvények nyilvános vételi ajánlattétel

útján történõ megszerzésének további feltételeit írhatja elõ. A módosítás

hasonló lehetõséget biztosít a pénzügyminiszter számára a tõzsdei értékpapír

listán nem szereplõ részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történõ

megszerzésére vonatkozóan.

A 69. §-hoz

A törvény módosítása kizárja annak lehetõségét, hogy a Gt-ben az egy

részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékére vonatkozóan

általános jelleggel, kogens módon szabályozott rendelkezés alkalmazásának

következtében, a tartós állami tulajdonhoz kapcsolódó, az állam által már

megszerzett jogok, illetve kötelezettségek érvényesülése veszélybe kerüljön. A

törvény ily módon történõ módosítása továbbra is biztosítja a köztulajdon

hatékony mûködtetésének lehetõségét.

A 70. §-hoz

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása az új ügyintézés

bevezetéséhez kapcsolódik. A törvény kiegészül egy új paragrafussal, amely

lehetõvé teszi, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelem

benyújtásával, illetve a cégjegyzési eljárással egyidejûleg valósuljon meg a

statisztikai számjellel való ellátás.

A statisztikai regisztráláshoz a statisztikai számjel megállapításához

szükséges adatokon túlmenõen további adatokat igényel a KSH. Ezek

beszerzésérõl azonban külön nem kell intézkedni, mert azok egy részét más

törvények alapján két napon belül megküldi a cégbíróság, illetve a kamara, más

részét a statisztikai törvényben kapott felhatalmazása alapján a KSH

statisztikai adatgyûjtés keretében szerzi be.

Az adatokon bekövetkezett változásokat - az adóigazgatási eljárásról szóló

törvényben foglaltakkal összhangban - ugyanannál a szervezetnél kell

bejelenteni, amelynél azokat eredetileg is jelentették.

A 71. §-hoz

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a települési önkormányzat képviselõ-testülete

közérdekbõl - az idegenforgalmi szempontokat is mérlegelve - a személytaxi

szolgáltatásra hatósági legmagasabb árat állapítson meg. Nem teszi viszont

kötelezõvé azt minden településre. A hatósági ármegállapítás elõkészítése

során a fogyasztói érdekképviselet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

véleményét és a szakmai érdekképviseletek javaslatait mérlegelni kell. Az

adott település közigazgatási határán kívül nyújtott szolgáltatásra a hatósági

ármegállapítás nem vonatkozik.

A 72. §-hoz

A piaci feltételek érvényesítése és az egyes közlekedési és hírközlési ágak

közötti verseny elõsegítése érdekében a belföldi közforgalmú vasúti

áruszállítás (ideértve a helyiérdekû vasút vonalain bonyolított áruszállítást

is), a belföldi postacsomag és távirat esetében a Javaslat megszûnteti a

legmagasabb hatósági ár elõírását. A liberalizálást indokolja, hogy számos

piaci szereplõ áll rendelkezésre azonos szolgáltatás nyújtásában, így az

érintett területeken ma már verseny van. A vasúttársaságokat és a Magyar

Posta Rt-t a hatósági ár hátrányos helyzetbe hozza. A rugalmasabb áralakítás

elõsegíti, hogy az említett társaságok a szolgáltatást az igénybevevõk

érdekeihez rugalmasan alkalmazkodva, új szolgáltatásokat ajánlva kínálják. A

Javaslat figyelemmel van az Európai Unió gyakorlatára is.

A 73. §-hoz

A távközlésrõl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a

hatósági hatáskörbe utalt ellenõrzéseket szabályozza. A hatóságok speciális

minõségfelügyeleti ellenõrzési hatáskörébe tartoznak a szolgáltatások

jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerinti mûködésének

megfelelõségére, továbbá a törvény 19/A. §-ban elrendelt megfelelõség

igazolások (tanúsítások) meglétére irányuló vizsgálatok. A hatósági minõségi

felügyeleti munka olyan állandó készenlétet, mûszaki felszereltséget és

szaktudást igénylõ tevékenység, amely eltérõ szabályozást kíván az egyes

egyedi hatósági eljárásoknál. A tevékenység díját is az ilyen tevékenységhez

igazodóan kell meghatározni. A díj mértéke a Javaslat szerint 136 Ft/év, amely

vetítési alapjának (a mûködõ és bevételt hozó elõfizetési szolgáltatás-

hozzáférés pontok száma alapján) és fizetési feltételeinek megállapítására kap

felhatalmazást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter.

A 74. §-hoz

A Javaslat 1998. június 16-án lép hatályba, összhangban a Gt. törvénnyel,

kivéve az egyéni vállalkozó adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát

és statisztikai számjelét, az ezekkel kapcsolatos bejelentésre vonatkozó

rendelkezések 1998. július 1-ét követõen lépnek hatályba.

Az ettõl eltérõen a kihirdetés napján lépnek hatályba azok a rendelkezések,

amelyeket visszamenõlegesen 1998. január 1-jétõl kell alkalmazni. Ilyen a

nettó árbevétel fogalma a helyi adó meghatározásához, a tartós adományozás

fogalma a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben és a tb. járulékfizetés

szempontjából a kiegészítõ tevékenységet folytatók körének meghatározása. A

Tao. tv-t érintõ négy törvényhely módosítást is e törvény hatálybalépése

elõtt 1998. január 1-tõl lehet alkalmazni, mivel azok az adózókra nézve

kedvezõ szabályozást jelentenek.

A fogyasztói árkiegészítés módosulásával, valamint az életüktõl és

szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával

kapcsolatos rendelkezések e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.

A nukleáris létesítményeknek az éves felügyeleti díj fizetésére vonatkozó

módosuló rendelkezései, valamint az árak megállapításáról és a távközlésrõl

szóló törvények 1998. július 1-jével lépnek hatályba.

A Javaslat hatálybalépése napjával a Gt. két paragrafusát érintõ szövegrészei

hatályukat vesztik.

Eleje Honlap