MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5396.. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények
módosításáról
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1998. január
1998. EVI .... TÖRVENY
AZ ADOTÖRVENYEK, A SZAMVITELI TÖRVENY ES EGYES MAS TÖRVENYEK MODOSITASAROL
ELSÕ RÉSZ
I. FEJEZET
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban Szja tv.) 3. §-ának 33. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:/
"33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a
közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezõ
munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdõbirtokossági társulat, az MRP
szervezet."
(2) A Szja tv. 3. §-a a következõ új 58. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:/
"58. Tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye: a közhasznú
szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történõ
adományozás, valamint hozzá rendelt kedvezmény."
2. § A Szja tv. 41. §-a a következõ (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(5) A tartós adományozás külön kedvezménye az (1)-(4) bekezdés
rendelkezéseinek alkalmazása mellett, és az ott megadott korlátokig terjedõen
az adóévben befizetett összeg további 5 százaléka.
(6) Tartós adományozás esetén a (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy nem számít vagyoni elõnynek, ha a közhasznú szervezet,
a kiemelkedõen közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása
keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
(7) Ha a tartós adományozásról szóló szerzõdésbõl eredõ bármely
kötelezettségét a magánszemély a másik szerzõdõ fél közhasznúsági
nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése miatt az
adóévben nem teljesítette, akkor az e szerzõdés alapján korábban már
érvényesített külön kedvezményt, illetõleg a kétszeresét - ha a magánszemély
bármely más ok miatt nem teljesített a szerzõdésben vállaltaknak megfelelõen -
, az adott évrõl szóló bevallásának benyújtásával egyidejûleg meg kell
fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála
esetén."
3. § A Szja tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének
megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelõsségû társasággá vagy
részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha
tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja,
az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történõ átlépés napján) e törvény és
az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és
ezzel egyidejûleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10.
számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére elõírt szabályokat nem kell
alkalmaznia. Emellett meg kell állapítani a vállalkozói osztalékalapot az e
fejezetben és a 10. számú melléklet II/1.. pontjának a tevékenység
megszüntetésére elõírt szabályai alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása
nélkül is. A vállalkozói osztalékalapnak a megszûnés szabályai alkalmazásával
történõ levezetésénél vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen
megfizetett adó vehetõ figyelembe. Amennyiben a vállalkozói osztalékalapok
különbözetét az egyéni cég, az egyéni ügyvéd (ügyvéd) az átalakulással
létrejövõ társaságba, ügyvédi irodába nem fekteti be, akkor ezt a különbözetet
adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni."
4. § (1) A Szja tv. 49/B. §-ának (5) bekezdése a következõ c) ponttal egészül
ki:
/(5) A vállalkozói bevételt növeli:/
"c) a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként figyelembe
vett összeg, ha a tartós adományozásról szóló szerzõdésbõl eredõ bármely
kötelezettségét az egyéni vállalkozó a másik szerzõdõ fél közhasznúsági
nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése miatt az
adóévben nem teljesítette, illetõleg a figyelembe vett összeg kétszerese, ha
az egyéni vállalkozó bármely más ok miatt nem teljesített a szerzõdésben
vállaltaknak megfelelõen."
(2) A Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) Az e § rendelkezése szerint megállapított jövedelembõl levonható a VIII.
fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és
feltételek teljesülése esetén a következõk szerint:
a) a kiemelkedõen közhasznú szervezetnek történõ befizetésnél az igazolt
befizetés 150 százaléka, a tartós adományozás külön kedvezményeként az
igazolt befizetés további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb a
jövedelem 20 százalékáig terjedõen;
b) a közhasznú szervezetnek, illetõleg a közérdekû kötelezettségvállalás
címén történõ befizetésnél az igazolt befizetés, továbbá a tartós
adományozás külön kedvezményeként az igazolt befizetés további 20
százaléka, de együttesen legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedõen,
illetõleg az a) pont szerinti esettel együttes elõfordulás esetén
legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedõen, valamint
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó
támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig,
illetõleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes elõfordulás
esetén legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedõen."
5. § A Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetõleg az ott
meghatározott korlátokat meghaladóan kamat címén megszerzett bevétel a
magánszemély egyéb jövedelmének számít."
6. § (1) A Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül
ki:
/(1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem.
Osztaléknak minõsül/
"d) a kamatozó részvény után az adózott eredménybõl fizetett kamat."
(2) A Szja tv. 66. §-ának (2) bekezdése utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tõkéje alatt arról az
idõszakról készült számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját tõkét kell
érteni, amely idõszakra vonatkozóan az eredményfelosztás történt."
(3) A Szja tv. 66. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A kockázati tõkealap-jegy hozamának adója 20 százalék. Az adót a
kifizetõ a kifizetés napján állapítja meg és vonja le."
7. § A Szja tv. 72. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A kifizetõ által kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb
kamat mellett nyújtott - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek
bármely okból meg nem felelõ - hitel (kölcsön, munkabérelõleg, pénzintézeti
belsõ hitel) kamatának az elõzõekben említett kamatmértékhez viszonyított
különbözete (kamatkülönbözet) a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek
egésze jövedelem. A kamatkülönbözetet évenként utólagosan az adóév végén kell
megállapítani az adóévben esedékes tényleges kamat és a december 31-én
(illetõleg a hitelvisszafizetés vagy átvállalás idõpontjában) érvényes
jegybanki alapkamat szerint számított összeg különbözeteként.
(2) Amennyiben az osztalékelõleg címén felvett összeg a kifizetését követõ
elsõ mérleg szerinti eredmény megállapítása során nem válik osztalékká, vagy
több, mint a megállapított osztalék, akkor a különbözetre - ameddig azt
követelésként tartják nyilván - az (1) bekezdés rendelkezéseit kell
alkalmazni, azzal, hogy - az osztalékelõleg kifizetésének idõpontját a
kölcsönnyújtás idõpontjának tekintve - a kamatkülönbözetet visszamenõleg is
meg kell állapítani. Ha az osztalékká nem váló osztalékelõleget a
magánszemélynek nem kell visszafizetnie, akkor az errõl szóló közgyûlési
határozat napján, mint elengedett követelés, egyéb jövedelemként válik
adókötelessé. Az osztalékelõlegbõl levont adónak az elengedett összegre jutó
részét a kifizetõ az általa levont és befizetendõ személyi jövedelemadó
(adóelõleg) összegébe beszámítja, illetõleg azt a magánszeméllyel és az
adóhatósággal elszámolja.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett kamatkülönbözet után az adó mértéke 44
százalék, melyet az adóév utolsó napját követõen az adózás rendjérõl szóló
törvénynek a kifizetõ által levont jövedelemadó fizetésére vonatkozó
rendelkezései szerint a kifizetõnek kell megfizetnie."
8. § A Szja tv. 8. számú melléklete az e tv. 1. számú melléklete szerint
módosul.
9. § (1) E törvénynek a Szja tv. rendelkezéseit módosító szabályait -
figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - az 1998. január 1-jétõl
megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A Szja tv. 1. számú melléklete 1.3 pontja rendelkezésének alkalmazásában a
gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti
nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány alatt 1997. november 1-jétõl
az említett törvény alapján folyósított nevelési díjat is érteni kell.
(3) A Szja tv-nek az e törvény 7. §-ával megállapított 72. § (1)-(3) bekezdése
rendelkezéseit e törvény hatályba lépését követõ 45. naptól kell alkalmazni,
azzal, hogy nem kell az említett rendelkezéseket alkalmazni az ezen idõpontot
megelõzõen nyújtott hitelre akkor, ha a kifizetõ a kamatkülönbözet miatti adót
már megfizette. Az olyan, az említett idõpontban már fennálló hitel esetében,
amelynél a kifizetõ bármely ok miatt nem fizette meg a kamatkülönbözet utáni
adót, a kölcsönnyújtás idõpontjától számított kamatkülönbözetet is figyelembe
véve kell a kifizetõnek a Szja tv. 72. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti
adót megállapítania (visszamenõleg is) és a törvény hatályba lépése évének
utolsó napját követõen a kifizetõ által levont jövedelemadó fizetésére
vonatkozó rendelkezései szerint megfizetnie.
(4) A Szja tv. 82. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következõ szövegrésszel
egészül ki: "forintra kerekítve, illetõleg, ha az üzemanyagárat törvényben
vagy kormányrendeletben elõírt szabályok változásának következményeként
növelik, akkor az említett szabályok változását követõ áremelés idõpontjában
az elõzõek szerint megállapított, az adott negyedévben az említett idõponttól
alkalmazható, módosított üzemanyag-árat."
(5) A Szja tv. 13. § (1) bekezdése elsõ mondata helyébe a következõ szövegrész
lép: "A magánszemély a fizetendõ adó és a naptári évben befizetett, illetve
levont adóelõleg (adó) összege közötti különbséget az adózás rendjérõl szóló
törvényben meghatározott idõpontig köteles az adóhatóságnak megfizetni."
II. FEJEZET
A TARSASAGI ADOROL ES AZ OSZTALEKADOROL SZOLO 1996. EVI LXXXI. TÖRVENY
MODOSITASAROL
10. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény (a továbbiakban: Tao.) 2.§-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül/
"a) a gazdasági társaság és az egyesülés,"
(2) A Tao. 2.§-ának (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
/(2) Belföldi illetõségû adózó a belföldi személyek közül/
"h) a kockázati tõkealap."
11. § (1) A Tao. 4.§-a 1/a pontjának b) alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/1/a adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet
részére - a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben nevesített közhasznú
tevékenység és a kiemelkedõen közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a
továbbiakban: közhasznú tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekû
kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli
eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök
esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy/
"b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározottakon túl vagyoni elõnyt az adományozónak, az
adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ
bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen
személyek, vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának,
azzal, hogy tartós adományozás esetén nem minõsül vagyoni elõnynek, ha a
közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet közhasznú
szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;"
(2) A Tao. 4.§-a 4. pontjának c) és d) alpontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, egyidejûleg a pont a következõ e) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
4. árbevétel:/
"c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mûködési
költségekkel, a befektetésekbõl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal
(csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a
befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel;
csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját
használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok
vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint
a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,
d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység
bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel,
valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, csökkentve a
kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként
elszámolt összegével,
e) a kockázati tõketársaságnál és a kockázati tõkelapnál az a) pont
szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minõsülõ
részvények, részesedések - kockázati tõkebefektetések - eladási árának és
könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés
idõpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen
befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege."
(3) A Tao 4. §-a a következõ 24/a ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
"24/a a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartása: az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyelet által a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati
tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény elõírása
szerint a kockázati tõketársaságokról és a kockázati tõkealapokról vezetett
nyilvántartás;"
(4) A Tao. 4.§-a 29. pontjának a) és b) alpontja, valamint az alpontok utáni
szövegrész helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a pont a
következõ f)-h) alpontokkal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
29. osztalék:/
"a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményébõl a tag (részvényes,
alapító) részesedése, ideértve az adózott eredménybõl a kamatozó részvény után
fizetett kamatot is,
b) más adózótól, vagy belföldi illetõségû magánszemélytõl visszafizetési
kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként elszámolt)
támogatás, juttatás, a más adózó vagy belföldi illetõségû magánszemély által
elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kivéve a társadalmi szervezet
által, valamint a jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés alapján nyújtott vissza
nem térítendõ támogatást, juttatást (elengedett kötelezettséget, átvállalt
tartozást),"
"f) a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése nélkül történõ megszûnése
miatt az alapítónál ráfordításként elszámolt követelés könyv szerinti értékét
meghaladóan bevételként elszámolt összeg,
g) a kockázati tõkealap-jegy hozama,
h) a kockázati tõkealap megszûnése alapján a kockázati tõkealap-jegy könyv
szerinti értékét meghaladóan kapott vagyoni érték;
azzal, hogy az osztalékadó megállapításához a c), f) és h) alpontok
alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszûnõ belföldi személy
alapításkori jegyzett tõkéjébõl - a cégbejegyzési eljárásnak a cég bejegyzése
nélkül történõ megszûnése esetén a vagyoni hozzájárulás társasági
szerzõdésben, alapító okiratban, alapszabályban, társulati szerzõdésben,
létesítõ okiratban (a továbbiakban: társasági szerzõdés) rögzített, a
beszámolóban az alapítókkal szembeni kötelezettségként kimutatott összegébõl -
az osztalékban részesülõre a tagi (részvényesi, alapítói, tulajdonosi)
jogviszonya alapján jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülõ
írásban nem nyilatkozik a befektetésnek (követelésnek) az illetõsége szerinti
államban hatályos számviteli elõírások szerint - a megszûnés idõpontjára -
megállapított könyv szerinti értékérõl;"
12. § A Tao. 5.§-ának (2)-(4) bekezdései és a korábban hatályon kívül
helyezett (5) bekezdése helyébe a következõ (2)-(5) bekezdések lépnek,
egyidejûleg a § a következõ (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi
(6) bekezdés számozása megfelelõen módosul:
"(2) A belföldi illetõségû adózó társasági adókötelezettsége a társasági
szerzõdése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdõdik, ha
vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történõ bejegyzése elõtt
megkezdheti, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó
jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szûnik
meg, amelyen a megszûnését szabályozó jogszabály szerint megszûnik, vagy amely
napot követõ napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól
(ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását, vagy a cégbejegyzési
eljárás megszüntetését is).
(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a
cégnyilvántartásba történõ bejegyzése napján kezdõdik, és fióktelepének a
cégnyilvántartásból való törlésének a napján szûnik meg. A külföldi vállalkozó
adókötelezettsége megszûnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az
eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási
eljárás (annak megfelelõ eljárás) kezdõ napját megelõzõ napon. Amennyiben a
külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez
belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely
létrejöttét eredményezõ elsõ jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és
a külföldi vállalkozó megszûnésének vagy a telephely megszûnését eredményezõ
jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet
fióktelepen folytatja) szûnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az
általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján
kezdõdik, ha az építkezés idõtartama meghaladja az egyezményben meghatározott
idõtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés
folyamatosságát annak fióktelepen történõ folytatása önmagában nem szakítja
meg.
(4) Ha a belföldi illetõségû adózónak a számviteli törvény szerinti éves
beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót, egyszerûsített mérleget és
eredménylevezetést (a továbbiakban: beszámoló) a naptári év utolsó napjával
nem kell elkészítenie, akkor - az elõtársaságot kivéve - a fizetendõ adót az
adóév utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell
megállapítania. Ilyen esetben az egyes adóévekre külön-külön utólag
elkészített beszámoló alapján - a bevallással érintett idõszakban hatályos
elõírások szerint - meg kell állapítania a tényleges adót, valamint a
tényleges adó és a könyvviteli zárlat alapján megállapított adó különbözetét.
(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással és a
részleges átalakulással létrejövõ adózónak, a jogelõdre vonatkozó
rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló
szövetkezetnek is alkalmaznia kell.
(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelõ eljárás) a cég
cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejezõdik be, az adókötelezettség az
eljárás megszûnésének napját követõ naptól új adóévként folytatódik.
(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és
a közhasznú társaság a közhasznú szervezetre, kiemelkedõen közhasznú
szervezetre vonatkozó rendelkezéseket elõször abban az adóévben alkalmazhatja,
amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a
közhasznú szervezetre, kiemelkedõen közhasznú szervezetre vonatkozó
rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az
adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedõen
közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történõ - adóéven belüli -
átsorolása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a
közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév
egészére."
13. § A Tao. 6.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az adózás elõtti eredményt - az elõtársaság kivételével - könyvviteli
zárlat alapján állapítja meg az adózó, ha a számviteli törvény szerint
beszámoló készítésére az adóév utolsó napján nem kötelezett."
14. § (1) A Tao. 7.§-ának (1) bekezdése a következõ w) ponttal egészül ki:
/Az adózás elõtti eredményt csökkenti:/
"w) a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásba történõ bejegyzése évét
követõ hetedik adóévtõl a kockázati tõkebefektetés kivonása, elidegenítése
által realizált árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel."
(2) A Tao. 7.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként az adomány
a) teljes összege és a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti
tartós adományozás esetén az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen
adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti
eredmény 20 százaléka érvényesíthetõ közhasznú szervezet támogatása és
közérdekû kötelezettségvállalás esetén,
b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekrõl szóló törvény szerinti tartós
adományozás esetén az elsõ teljesítést követõ évtõl ezen a jogcímen adott
adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti
eredmény 20 százaléka érvényesíthetõ kiemelkedõen közhasznú szervezet
támogatása esetén."
15. § (1) A Tao. 8.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Az adózás elõtti eredményt növeli/
"i) a jogutódnál - az átalakulást követõ három adóévben egyenlõ részekre
megosztva - a jogelõd által az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott pozitív
összevont átértékelési különbözetnek a jogelõd vagyonából a vagyonmérleg
alapján való részesedése arányában számított (azzal egyezõ, összesített,
megosztott) része"
(2) A Tao. 8.§-a (1) bekezdése a következõ s) alponttal egészül ki:
/Az adózás elõtti eredményt növeli/
"s) a 7.§ (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelõzõ év(ek)ben
az adózás elõtti eredmény csökkentéseként, a közhasznú szervezetekrõl szóló
törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon
többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós
adományozásról szóló szerzõdésben vállaltakat a másik szerzõdõ fél
közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése
miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok
miatt nem teljesített a szerzõdésnek megfelelõen."
16. § (1) A Tao. 13.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ új c) ponttal egészül ki
és a jelenlegi c) pont jelölése megfelelõen módosul:
/A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6.§ elõírásai alapján
megállapított adózás elõtti eredmény, módosítva a 7.§ (1) bekezdésének a)-g),
i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8.§ (1)
bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében,
továbbá a 16.§, a 18.§, a 28.§ és a 29.§-ban foglaltakkal, továbbá növelve/
"b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszûnése esetén, továbbá a
tagsági viszony megszûnésekor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2)
bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tõkeként kimutatott értéket
meghaladó részével,
c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor,
ha az átalakulás miatt a jogelõd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási
kötelezettsége keletkezik - a (4) bekezdés szerinti összeggel,"
(2) A Tao. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a
§ egyidejûleg a következõ (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a
saját tõke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani
adózott és adómentesen képzett részekre. A saját tõke adóévi változásából az
adómentesen képzõdött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi
kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított
arányával számítva kell meghatározni. Az átalakulást követõ elsõ adóévben a
jogutód közhasznú társaság a saját tõke adóévi változásaként számításba veszi
az átértékelési különbözetet is. E bekezdés elõírásának alkalmazása során az
értékelési tartalékot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés
szerint nyilvántartott adózottan képzõdött saját tõkét - az átalakulás
formájától függõen - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani,
majd ezt az értéket
a) növelni kell az átalakulással egyidejûleg belépõ új tag vagyoni
hozzájárulásával, vagy a meglévõ tag pótlólagosan teljesítendõ vagyoni
hozzájárulása miatti saját tõke növekedés értékével,
b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem
kívánó tag részére kiadásra kerülõ eszközök és kötelezettségek értékének
különbözete miatti saját tõke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a
nyilvántartott érték nem lehet negatív.
(4) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés
szerint nyilvántartott adómentesen képzõdött saját tõkét - az átalakulás
formájától függõen - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani,
majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban
részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülõ eszközök és kötelezettségek
értékének különbsége miatti saját tõke csökkenés értékének a (3) bekezdés b)
pontja szerint figyelembe nem vett részével."
17. § A Tao. 14/A.§-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi szöveg a § (1) bekezdésének szövegévé változik:
"(2) A külföldi vállalkozó a fióktelep adókötelezettségének és adóalapjának
megállapítása során megfelelõen alkalmazza a kockázati tõketársaságra
vonatkozó rendelkezéseket is, ha a fióktelep szerepel a kockázati tõke-
vállalkozások nyilvántartásában."
18. § (1) A Tao. 16.§-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
/(1) Az adózónak jogutód nélküli megszûnésekor/
"d) adózás elõtti eredményét növelnie kell a pozitív összevont átértékelési
különbözetébõl az adóalap megállapításánál általa még figyelembe nem vett
résszel."
(2) A Tao. 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogutódnál nyilvántartott értékvesztésnek része a jogelõd által e
jogcímen kimutatott összeg, több jogutód esetén a jogelõdnél nyilvántartott
értékvesztést a vagyonmérleg alapján megosztott (az értékvesztés alapját
képezõ) készletek, befektetések, értékpapírok alapján kell meghatározni; a
jogutód - függetlenül a jogelõd döntésétõl - elsõ adóbevallásában dönthet
arról, hogy az adóalap megállapításánál valamely eszközcsoportra vonatkozóan
eszközcsoportonként vagy egyedileg számol el értékvesztést, és az utóbbi
esetben az eszközcsoportra vonatkozóan az adókötelezettség keletkezése napján
nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlõ részletekben vonhatja
le az adózás elõtti eredménybõl;
b) kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelõdnek az - eszközcsoport
egészére vagy eszközönként - általa nyilvántartott értékvesztést csökkentenie
kell az átalakulási vagyonmérleg alapján a jogutódnak átadott (az értékvesztés
alapját képezõ) készletekre, befektetésekre, értékpapírokra jutó
nyilvántartott értékvesztés összegével;
c) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogelõdnek módosítania kell az adózás elõtti
eredményét az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeggel, kiválás és részleges
átalakulás esetén e rendelkezést csak az átalakulási vagyonmérleg alapján a
jogutódnak átadott eszközre vonatkozóan kell alkalmazni;
d) a jogelõdnek növelnie kell az adózás elõtti eredményét a pozitív
összevont átértékelési különbözetébõl az adóalap megállapításánál általa még
figyelembe nem vett résszel;
e) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogutódnak az adózás elõtti eredményt
módosítania (növelnie, csökkentenie) kell az egyszeres könyvvitelt vezetõ
jogelõd egyszerûsített mérlege alapján elkészített éves beszámoló,
egyszerûsített éves beszámoló mérlegének összeállításakor az
eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összegével;
f) a kettõs könyvvitelt vezetõ jogutódnak növelnie kell az adózás elõtti
eredményét a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeggel és módosítania kell a
(3) bekezdés b) pontja szerinti összeggel, ha az átalakulás során alkalmaznia
kellett az egyszeres könyvvitelre történõ áttérés szabályát is;
g) beolvadás esetén az egyszeres könyvvitelt vezetõ átvevõ gazdasági
társaságnak csökkentenie kell az adózás elõtti eredményét - a kettõs
könyvvitelt vezetõ jogelõd egyszerûsített mérlegében kimutatott - az áttérés
elõtt kifizetett vásárolt készlet értékébõl a nem beruházási célra beszerzett
készlet értékével és a saját termelésû készletek értékével, valamint
módosítania kell a (4) bekezdés b) pontja szerinti összeggel."
(3) A Tao 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésrõl a kettõs könyvvezetésre
tér át, az áttérés évében/
"b) a kapott elõleg címen bármely megelõzõ adóév adóbevallásában figyelembe
vett, az adóévben kötelezettségként kimutatott összeggel csökkentenie, a
fizetett elõleg címen figyelembe vett, az adóévben követelésként kimutatott
összeggel növelnie kell az adózás elõtti eredményét."
(4) A Tao 16. §-ának (5) bekezdése, és a § (6) bekezdésének bevezetõ
rendelkezése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(5) Az egyéni cégbõl átalakult adózó a személyi jövedelemadóról szóló
törvény elõírása szerint az átalakulás idõpontjáig keletkezett és addig nem
rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti
az adózás elõtti eredményét, azzal, hogy az öt éves idõtartamot a veszteség
keletkezésének idõpontjától kell számításba vennie.
(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak
megfelelõ más eljárás) befejezését követõ napon folytatódik, az adózónak az
eljárás befejezõ napjára elkészített vagyonmérlegében szereplõ saját tõke és a
felszámolás kezdõ napját megelõzõ napra készített beszámolójában szereplõ
saját tõke különbözetével, az eljárás befejezése évérõl készített
adóbevallásában"
19. § A Tao. 17.§-ának (2) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(2) A jogelõd nélkül létrejött adózó az adókötelezettsége keletkezése
évének és az azt követõ három adóévnek az elhatárolt veszteségébõl - kivéve a
számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - az
(1) bekezdésben megjelölt idõtartam alatt figyelembe nem vett résszel az
ötödik adóévet követõen is csökkentheti az adózás elõtti eredményét."
"(8) Az (1) bekezdés rendelkezése az adókötelezettség keletkezésének évét
követõ negyedik adóévben, és az azt követõ adóévekben keletkezett negatív
adóalapra az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az adóévben
az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes
értékének 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a
feltétel a tevékenység végzéséhez szükséges beruházás üzembe helyezésének
elmaradása, vagy elemi kár miatt nem teljesült."
20. § (1) A Tao. 20.§-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Nem kell az adót megfizetnie/
"b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként,
juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül
átadott eszköz könyv szerinti értékével - immateriális javak és tárgyi
eszközök esetében számított nyilvántartási értékével -, valamint a 13.§ (1)
bekezdésének b), c) és d) pontja szerint számításba vett összeggel csökkentett
adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet
C fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységbõl elért bevétel,
vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységbõl elért bevétel
képvisel az összes bevételen belül,"
(2) A Tao. 20.§-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal, egyidejûleg a § a
következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
/Nem kell az adót megfizetnie/
"d) az adóév utolsó napján a kockázati tõkevállalkozások nyilvántartásában
szereplõ kockázati tõketársaságnak, kockázati tõkealapnak - figyelemmel a (4)
bekezdésben foglaltakra is - a nyilvántartásba történõ bejegyzése évében és az
azt követõ hat adóévben, illetve, ha a bejegyzés iránti kérelmét a
megalakulását követõ 15 napon túl nyújtja be, a bejegyzése évét követõ hat
adóévben."
(4) A kockázati tõketársaság és a kockázati tõkealap utólag köteles
megfizetni a megelõzõ adóévek adóját is
a) a kockázati tõke-vállalkozások nyilvántartásába történõ bejegyzés évét
követõ hatodik adóévrõl készített adóbevallással egyidejûleg, ha kockázati
tõkebefektetéseinek aránya a nyilvántartásba történõ bejegyzése napját követõ
hat teljes év átlagában nem érte el a kockázati tõkebefektetésekrõl, a
kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló
törvényben elõírt mértéket;
b) az átalakulás napjára, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdõ
napját megelõzõ napra készített adóbevallással egyidejûleg, ha
adókötelezettsége az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott idõszak alatt
megszûnik;
c) az adóévi adóbevallással egyidejûleg, ha az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet a kockázati tõke-vállalkozások nyilvántartásából az (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott idõszak alatt törli."
21. § A Tao. 26.§-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a
jogelõd által az adóévre bevallott adóelõlegbõl számított (az átalakulás
formájától függõen: azzal egyezõ, összesített, megosztott) adóelõleget
bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az
adóévet követõ év június 30-áig adóelõleget fizetni. Kiválás esetén a
fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e
rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minõsül."
"(6) Nem kell adóelõleget bevallania az adózónak megszûnésekor, továbbá, ha
adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be."
22. § A Tao. VII. fejezete a következõ 29/B.§-sal egészül ki:
"29/B. § (1) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység érdekében tett
elsõ kötelezettségvállalás idõpontjában, átalakulás esetén az átalakulás
napjától kezdõdik, ha az adózó cégbejegyzési kérelmét - a vonatkozó
rendelkezések szerint - a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek
törvényességi felügyeletérõl szóló 1989. évi 23. törvényerejû rendelet (a
továbbiakban: Ctvr.) szabályai szerint kell elbírálni. Az elsõ
kötelezettségvállalás idõpontja az a nap, amelyen az adózó a vállalkozási
tevékenységgel - ideértve a megalakulást is - kapcsolatos elsõ
jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi.
(2) Az adókötelezettség a jogutód nélküli megszûnés, átalakulás napjáig
tart, ha az adózó erre vonatkozó változás bejegyzési kérelmét - a vonatkozó
rendelkezések szerint - a Ctvr. szabályai szerint kell elbírálni.
(3) Közhasznú társaság átalakulásakor a jogutódnak, ha az nem közhasznú
társaság, az elsõ adóévében meg kell növelnie az adózás elõtti eredményét a
saját tõke 13. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes összegével.
(4) Osztaléknak minõsül az adózónak nem minõsülõ belföldi vagy külföldi
személytõl (ide nem értve a belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemélyt)
visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (egyéb vagy rendkívüli bevételként
elszámolt) támogatás, juttatás - kivéve a jogszabály vagy államközi
megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendõ támogatást, juttatást -,
továbbá az ilyen belföldi vagy külföldi személy által elengedett kötelezettség
és az általa átvállalt tartozás összege, feltéve, hogy a kötelezettség
elengedése, vagy a tartozás átvállalása 1998. június 16-áig megtörtént,
illetve a támogatás, juttatás nyújtása 1998. június 16-áig megkötött szerzõdés
alapján és legkésõbb 1998. december 31-ig történik."
(5) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szabályainak
figyelembe vételével átalakuló adózó az adókötelezettségének a
megállapításakor e törvénynek az átalakuláshoz kapcsolódó 1998. június 15-én
hatályos rendelkezéseit alkalmazza."
23. § (1) Az e törvény Elsõ rész II. fejezetének rendelkezéseit - figyelemmel
a (2) bekezdésében foglaltakra is - elsõ ízben az 1998. évi társasági
adókötelezettségre és társasági adó megállapításra, valamint e törvény
hatályba lépését követõen fizetett (realizált) osztalékra kell alkalmazni.
(2) Az e törvény 12.§-ával módosított Tao. 5.§ (3) bekezdésének a
rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévõ építkezés esetén
is alkalmazni kell.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tao. 4.§-ának 14. és 30.
pontja, 20. §-ának (3) bekezdése és 29/A §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.
III. FEJEZET
AZ ALTALANOS FORGALMI ADOROL SZOLO 1992. EVI LXXIV. TÖRVENY
MODOSITASAROL
24. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: áfa-törvény) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"9/A. § (1) A 6-9. §-októl eltérõen nem minõsül termékértékesítésnek és
szolgáltatásnyújtásnak, ha
a) a költségvetési szerv adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt,
hasznosított vagyon egészét ellenérték fejében, vagy ellenérték nélkül
b) a szövetkezet adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt,
hasznosított vagyont a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény szerinti
szétválás, átalakulás, részleges átalakulás keretében
egy másik adóalanynak (a továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja,
feltéve, hogy a kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén
gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem
választott alanyi adómentességet."
25. § Az áfa-törvény e törvény 24. §-ával megállapított, szövetkezetekre
vonatkozó rendelkezéseit elsõ ízben az e törvény hatálybalépését követõen
teljesített vagyonátadásokra kell alkalmazni.
IV. FEJEZET
A FOGYASZTASI ADOROL ES A FOGYASZTOI ARKIEGESZITESRIL SZOLO
1991. EVI LXXVIII. TÖRVENY MODOSITASAROL
26. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi
LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 14. §-ának b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
[Az árkiegészítés alapja]
"b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok, a
fegyveres erõk hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítõk, valamint
az országgyûlési képviselõk ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti,
a távolsági menetrend szerinti autóbusz-, a vízi, valamint a helyi közlekedés
általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele."
27. § A Fat. 2. számú melléklete az e törvény 2. számú melléklete szerint
módosul.
28. § A Fat. 2. számú mellékletének e törvény által megállapított 5., 11. és
13. pontjában szereplõ árkiegészítési kulcsokat attól az idõponttól -
legkorábban 1998. január 1-jétõl kezdõdõen - lehet alkalmazni, amely
idõponttól a szolgáltató az utazás ingyenességét biztosítja, a 14. pontjában
szereplõ árkiegészítési kulcs pedig 1998. január 1-jétõl alkalmazható.
V. FEJEZET
A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI C. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
29. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 41.§-
ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétõl, a
cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
1997. évi CXLV. törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a
cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetõleg az önkormányzat adót
bevezetõ rendeletének hatálybalépését követõ 15 napon belül az adóévre várható
adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz."
30. § A Htv. 52.§-a 22. pontjának c), e) és g) alpontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, egyidejûleg ez a pont a következõ j) alponttal egészül
ki, továbbá az a) alpontban a "b)-i) pontokban" szövegrész helyébe a "b)-j)
alpontokban" szövegrész, a h) alpontban a "b)-g) pontban" szövegrész helyébe a
"b)-g) és j) alpontokban" szövegrész lép:
(nettó árbevétel:)
"c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó mûködési
költségekkel, a befektetésekbõl származó biztosítástechnikai ráfordításokkal
(csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a
befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel;
csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját
használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok
vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint
a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,"
"e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység
bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel,
valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegû bevételekkel, csökkentve a
kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt
összegével,"
"g) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep
számviteli beszámolója alapján kimutatott az a) pont szerinti - illetve, ha a
külföldi székhelyû vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett
szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben
a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet által a kockázati
tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati
tõkealapokról szóló törvény elõírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor
a j) alpont szerinti nettó árbevétel,"
"j) a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a
kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati
tõketársaságoknál és a kockázati tõkealapoknál: az a) pont szerinti nettó
árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minõsülõ részvények,
részesedések - kockázati tõkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti
értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg
realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék
és részesedés együttes összege,"
31. § A 30.§ rendelkezéseit 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
VI. FEJEZET
AZ ADOZAS RENDJERIL SZOLO
1990. EVI XCI. TÖRVENY MODOSITASAROL
32. § Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban:
Art.) 9. §-a a következõ (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kockázati tõkealap adókötelezettségeit az alap kezelõje teljesíti és
gyakorolja az adózót megilletõ jogokat is.
(7) Az elõtársaságot terhelõ, a cégbejegyzést követõen teljesítendõ
adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet,
erdõbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat
teljesíti, továbbá felel az elõtársaságként teljesített vagy teljesíteni
elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.
(8) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény, vagy adót, vámot,
járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a
gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdõbirtokossági társulatra,
közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket
annak elõtársaságára [97. § w)] is alkalmazni kell."
33. § Az Art. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a
törvény a következõ 11/A-C. §-okkal egészül ki:
"11. § (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkezõ adózó
folytathat, a 12-13. §-ban foglalt kivétellel.
(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása
végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.
(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító
jelét
b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;
c) létesítõ okiratának (alapító okirat, létesítõ okirat, társasági-társulati
szerzõdés, alapszabály) keltét és számát, képviselõjét, a gazdasági társaság,
közhasznú társaság, egyesülés vezetõ tisztségviselõinek és könyvvizsgálójának
nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát;
d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a
létesítõ okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai
Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét;
e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelõsségû
társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának
(tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét),
adóazonosító számát;
f) levelezési címét, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezõ
külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét
és lakóhelyét (székhelyét);
g) könyvvezetésének módját, iratai õrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha
az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
h) jogelõdjét és jogelõdjének adóazonosító számát,
i) az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását,
körülményét (fõ-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítõ tevékenység),
j) a 14. § (1) bekezdésében elõírt nyilatkozatot,
k) tételes átalányadó választását.
11/A. § (1) Az adózó
a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói
igazolványhoz kötött, a székhely és tevékenységi kör szerint hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezõ gazdasági kamarához intézett vállalkozói igazolvány
iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám
megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történõ
bejelentkezési kötelezettségét;
b) ha üzletszerû gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem
benyújtását követõen folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti
kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám
megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történõ
bejelentkezési kötelezettségét;
c) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerzõ tevékenysége az a)-b)
pontban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a
tevékenység megkezdését megelõzõen az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló
nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.
(2) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló
számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 11. § (3)
bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói
igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak,
ideértve a 11. § (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait
is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges az adóköteles
tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye),
cégjegyzék, vagy kamarai nyilvántartási száma, illetve a 14. § (1) bekezdés
szerinti nyilatkozat alapján, a számítógépes rendszer útján közli a
cégbírósággal illetõleg a gazdasági kamarával az adózó adóazonosító számát,
illetve az ok megjelölésével értesíti a megkeresõ szervet az adószám
megállapításának megtagadásáról [16. § (8) bekezdés].
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt adózó az adóhatósághoz történõ
bejelentkezést követõ 15 napon belül a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatok
közül az állami adóhatósággal közli
a) könyvvezetésének módját, iratai õrzésének helyét [36. § (1) bekezdés], ha
az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
b) jogelõdjének adóazonosító számát;
c) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelõsségû
társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának
(tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság,
egyesülés vezetõ tisztségviselõinek, képviselõjének adóazonosító számát,
d) a tételes átalányadózás választásáról tett nyilatkozatot.
(4) Ha az adóköteles (bevételszerzõ) tevékenység folytatásához engedély,
jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerõs engedély,
jóváhagyás, záradék közlésétõl számított 15 napon belül az adóhatóságnak be
kell jelenteni.
(5) Az adózó a bankszámlanyitást követõ 15 napon belül közli az adóhatósággal
valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a
továbbiakban együtt: bankszámla) számát, a számlavezetõ hitelintézet
elnevezését.
(6) A munkáltatónak és a kifizetõnek e minõségét akkor is be kell az állami
adóhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az
esetben a bejelentést az elsõ adóköteles kifizetéstõl számított 15 napon belül
kell megtenni.
(7) Ha a magánszemély adózó az állami adóhatóságnál történõ bejelentkezéskor
adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejûleg
teljesíti a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.
(8) Az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételérõl 30 napon belül
értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplõ adatáról.
11/B. § (1) Az adózási ügyvivõként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen
kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok
bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.
(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi
képviselete az adószámról történõ értesítést követõ 15 napon belül benyújtja
az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetõségét igazoló - az
illetõsége szerinti ország adóhatóságától származó - 90 napnál nem régebbi
okirat hiteles magyar nyelvû fordítását, és bejelenti a külföldi
vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén mûködõ más fióktelepeit és azok
adószámát is.
11/C. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetében - az
önadózás és az adóbeszedés kivételével - az adózó bevallásának benyújtásával
jelenti be adókötelezettségét.
(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az
adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétõl (a tevékenység
megkezdésétõl) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparûzési
tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles
tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál
bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a
bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.
(3) Az adózó az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti a 11. § (3)
bekezdésében megjelölt adatokat a j) pont kivételével.
(4) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minõségét a kötelezettség keletkezésétõl
számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie az önkormányzati
adóhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli."
34. § Az Art. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintõ olyan változást - a megváltozott
természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével
- amelyet a gazdasági kamarához, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni,
annak bekövetkezésétõl számított 15 napon belül az elõírt nyomtatványon
közvetlenül az adóhatóságnak kell bejelentenie.
(2) Az adókötelezettséget érintõ változás különösen a 11. § (3) bekezdésében
felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása,
az adóköteles tevékenység, vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszûnése is.
(3) Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel
adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követõ 15 napon belül
kell megtennie az adóhatósághoz.
(4) Az adókötelezettséget érintõ változás szabályai szerint kell bejelenteni
az állami adóhatósághoz, ha a bíróság az adózót közhasznú szervezetként, vagy
kiemelkedõen közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette a kapcsolt
vállalkozás létrejöttét, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti kapcsolt vállalkozással érintett másik személy nevét (elnevezését),
rövidített cégnevét, adóazonosító számát.
(5) Ha a 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban
bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az
állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejûleg értesíti a
cégbíróságot, illetve a gazdasági kamarát."
(6) A 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz,
gazdasági kamarához teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami
adóhatósághoz teljesítendõ változásbejelentési kötelezettségének azon
adókötelezettséget érintõ adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a
cégbíróság, illetve a gazdasági kamara a külön jogszabály alapján az állami
adóhatóságot értesíti."
35. § Az Art. 16. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg kiegészül a következõ (11) bekezdéssel.
"(9) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba
vett adózók közül azt,
a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói
igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara jogerõsen
elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének
kézhezvételét követõ 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének
elutasítását követõ 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a
bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
b) akinek (amelynek) a cégjegyzékbõl való törlését a cégbíróság jogerõs
végzésével elrendelte, illetõleg akinek vállalkozói igazolványát a gazdasági
kamara jogerõsen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,
c) aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység
folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette.
(10) A nyilvántartásból való törlésrõl az állami adóhatóság az adózót
haladéktalanul értesíti.
(11) A (9) bekezdés a) pontjának második fordulata esetében nem kell
alkalmazni az adókötelezettség megszûnésére elõírt szabályokat."
36. § Az Art. 23. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg kiegészül a következõ (6)-(7) bekezdéssel:
"(3) A 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól
eltérõen az adózónak 30 napon, vagy a külön törvényben elõírt határidõn belül
adóbevallást kell tennie - a magánszemély személyi jövedelemadójának
kivételével - ha
a) a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának évében
a cégjegyzékbe bejegyezte,
b) a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának
évében jegyezte be a cégjegyzékbe,
c) az adózó cégbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság jogerõsen
elutasította, vagy az adózó a bejegyzés iránti kérelmét a bejegyzést
megelõzõen visszavonta,
d) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a
könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja,
e) a számvitelrõl szóló törvény szerint a mérlegben megadott adatoknál
forintról devizára, illetve devizáról forintra tér át, az áttérés napjával,
f) átalakul a megszûnés napjával,
g) felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás
(végelszámolás) kezdõ idõpontját megelõzõ nappal,
h) a felszámolási eljárást befejezik, megszüntetik, a zárómérleg
elkészítésének napjával, végelszámolás esetén pedig a végelszámolási
zárómérleg elkészítésének napjával,
i) az adózó felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül szûnik meg, vagy
adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszûnés napjával,
j) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszûnt, a megszûnés
napjával,
k) az egyéni vállalkozói igazolványát a gazdasági kamara, vagy a tevékenység
folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerõsen
visszavonta.
(4) A (3) bekezdésben említett határidõt - ha törvény másként nem rendelkezik
- a (3) bekezdés b)-h) pontjai esetében attól az idõponttól kell számítani,
amit a külön jogszabályban elõírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló,
egyszerûsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít. A (3)
bekezdés i)-j) pontjában a bevallás benyújtására elõírt határidõt a megszûnés,
illetõleg a kötelezettség megszûnésének napjától kell számítani. A (3)
bekezdés k) pontjában a bevallás benyújtására elõírt határidõt a gazdasági
kamara, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó
hatóság határozatának jogerõre emelkedésétõl kell számítani.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a társasági adót, az
iparûzési adót és a vállalkozók kommunális adóját az adókötelezettség
keletkezésétõl a cégbejegyzés napjáig, a beszámoló elkészítésére külön
jogszabályban elõírt határidõt követõ 30 napon belül kell megállapítani, és az
errõl szóló adóbevallást az éves adóbevallással egyidejûleg kell benyújtani.
(6) A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott adóbevallást az
adókötelezettség keletkezésétõl a cégjegyzékbe történõ bejegyzés napjáig, az
elutasító végzés jogerõre emelkedése napjáig, illetõleg az eljárás
megszüntetése napjáig terjedõ idõszakról kell benyújtani azokról az adókról,
amelyeknél az elszámolási idõszak egy naptári év. Ez esetben az adót az adózó
az adókötelezettség keletkezésekor hatályos elõírások szerint állapítja meg.
Azokról az adókról, amelyeknél az elszámolási idõszak egy hónap, egy negyedév,
az adóbevallást a bevallással még le nem fedett idõszakról kell benyújtani.
(7) A külföldi vállalkozónak a belföldön végzett építkezése esetén (ideértve a
fióktelep útján végzett építkezést, szerelést is) az adókötelezettséget elsõ
ízben annak az adóévnek az adókötelezettségével egyidejûleg kell teljesítenie,
amelyben az építkezés, szerelés idõtartama meghaladja az építkezés telephellyé
minõsítéséhez a nemzetközi egyezményben meghatározott idõtartamot, illetve
egyezmény hiányában a három hónapot. Ez esetben a külföldi vállalkozó a
megelõzõ adóév(ek)re utólag a bevallással érintett idõszakban hatályos
elõírások szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót."
37. § Az Art. 25. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tõle nem lehet
behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhetõ:]
"f) a gazdasági társaság, a közös név alatt mûködõ polgári jogi társaság
adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag,
vezetõ tisztségviselõ, illetve szervezet, a jogi személy
felelõsségvállalásával mûködõ vállalkozó esetében a felelõsségvállaló, továbbá
az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján
felel,"
38. § Az Art. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben elõírt
esedékessége elõtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés
nélkül szûnik meg, a megszûnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendõ
adó esedékessé válik."
39. § Az Art. 97. §-a a következõ w) ponttal egészül ki:
"w) elõtársaság: a jogelõd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság,
egyesülés, szövetkezet, erdõbirtokossági társulat, közhasznú társaság és
vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerzõdése (alapító okirata,
alapszabálya, társulati szerzõdése) ellenjegyzésének, illetve közokiratba
foglalásának napjától létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének)
napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerõs elutasításának, vagy a
cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés
iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény hatálybalépését követõen
nyújtották be."
40. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ bejelentési,
bejelentkezési ügyekben a hatálybalépést megelõzõ rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(2) Az Art. 14. §-a (2) bekezdésében a "... 11. § (4) bekezdése ..."
szövegrész "...15. § (3) bekezdése..." szövegrészre, valamint a 74. § (7)
bekezdésében a "...11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési
kötelezettség..." szövegrész "...11. § (2) bekezdésében meghatározott
bejelentkezési kötelezettség..." szövegrészre, a 2. számú melléklet I. rész 1.
pontjában a "...23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g) pontjában..."
szövegrész "...23. §-ának (3) bekezdése a)-f), h)-i) és k) pontjában..."
szövegrészre változik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Art. 16. § (2)
bekezdésének "...a 11. § (1) bekezdése szerinti..." szövegrésze, az Art. 16.
§-a (6) bekezdésének második mondata, valamint az Art. 48. §-a (4)
bekezdésének b) pontja.
MÁSODIK RÉSZ
A SZAMVITELRIL SZOLO 1991. EVI XVIII. TÖRVENY
MODOSITASAROL
41. § A számvitelrõl szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(2) A törvény hatálya alá tartoznak:]
"a) a vállalkozók (ideértve az egyesülést is),"
42. § Az Szt. a 4. §-a után a következõ alcímmel és 4/A. §-sal egészül
ki:
"Elõtársaság
4/A. §
(1) A jogelõd nélkül alapított gazdálkodót alapításának idõpontjától
[létesítõ okirata (társasági szerzõdése, alapító okirata, alapszabálya)
ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától]
létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésnek), illetve a cégbejegyzés
iránti kérelem jogerõs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás
megszüntetésének napjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedõ idõszak
tekintetében is [a (2)-(4) bekezdések szerinti eltérésekkel] e törvény
szerinti beszámolási, könyvvezetési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási (beszámolókészítési, nyilvánosságra
hozatali és közzétételi) kötelezettségnek a gazdálkodó cégjegyzékbe
való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerõs
elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját
követõ 90 napon belül köteles eleget tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti idõszak egy beszámolási idõszaknak minõsül akkor
is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Ez esetben a beszámolási
kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti alapítás idõpontjában érvényben
lévõ elõírások szerint kell eleget tenni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti idõszak meghosszabbodik mindaddig, amíg a
cégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha a cégnyilvántartásról, a
cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV.
törvény 26. §-ának (4) bekezdése szerint ismételten benyújtották a
cégbejegyzési kérelmet.
(5) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával
létrejött gazdálkodó eszközeinek és forrásainak nyitó adatai
az (1) bekezdés szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró
adataival egyeznek meg."
43. § Az Szt. a 19. § után a következõ alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:
"Közbensõ mérleg
19/A. §
(1) Ha törvény - osztalékelõleg fizetése feltételeként - közbensõ mérleg
készítését írja elõ, akkor a közbensõ mérleget az e törvény szerinti
beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
(2) A közbensõ mérleget a - vállalkozó által meghatározott - fordulónapjára
vonatkozó analitikus és fõkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a
mérlegtételek év végi értékelésére vonatkozó elõírások figyelembe
vételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenõrizhetõ
módon - leltár alapján - kell összeállítani.
(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a fõkönyvi
nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbensõ mérleg
fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azok év végi értékelése során
alkalmazandó korrekcióit, az azokat alátámasztó számításokat.
(4) A közbensõ mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a fõkönyvi
nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A
mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat
az analitikus és a fõkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni,
azokat csak a közbensõ mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni."
44. § Az Szt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és
egyéb szerzõdésekbõl jogszerûen eredõ, pénzformában kifejezett fizetési
igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által
elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez,
kölcsönnyújtáshoz, elõlegfizetéshez (ideértve az osztalékelõleget is)
kapcsolódnak."
45. § (1) Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) Jegyzett tõke részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál,
egyéb gazdálkodónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési
kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tõke, az alapító
okiratban, az alapszabályban, a társasági szerzõdésben, az egyéb létesítõ
okiratban meghatározott összegben. Más gazdálkodónál jegyzett tõke a
részjegytõke, az üzletrésztõke, a vagyoni betét, a vagyoni hozzájárulás,
az alapítói vagyon, vagy egyéb módon nevezett, a létesítõ okiratban (a
társasági szerzõdésben, az alapítói okiratban, a tulajdonosok közötti
megállapodásban) meghatározott, a tulajdonosok által tartósan
rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tõke. A külföldi
székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tõkeként kell
kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a 35. § (16)
bekezdése szerinti értékben - a mûködéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez
szükséges, a külföldi székhelyû vállalkozás által biztosított - tartósan
rendelkezésre bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott
dotációs tõkét is) mindaddig, amíg a külföldi székhelyû vállalkozás
magyarországi fióktelepe meg nem szûnik."
(2) Az Szt. 26. §-ának (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[(6) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:]
"d) a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott - törvényi
elõíráson alapuló - pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaság
tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban
ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással
egyidejûleg,"
(3) Az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[(7) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:]
"d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság
veszteségének fedezetére teljesített - törvényi elõíráson alapuló -
pótbefizetés összegét, illetve a gazdasági társaságnál a veszteség
pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen átvett - pótbefizetés
visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejûleg,"
(4) Az Szt. 26. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(10) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévõ eredménytartalék csak
akkor vehetõ igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem
kötötték le, és az igénybevétel után a 22. § (4) bekezdése szerinti
összeggel, a lekötött tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal,
továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése
szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése
szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tõke
összege meghaladja a jegyzett tõke összegét."
(5) Az Szt. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(12) A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethetõ ki osztalékként,
részesedésként, ha a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött
tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési
tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált
árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék
különbözetének összegével csökkentett saját tõke összege az osztalék,
a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tõke összege alá."
46. § Az Szt. a 26. § után a következõ 26/A. §-sal egészül ki:
"26/A. §
(1) Év közben - a 19/A. § szerinti közbensõ mérleg alapján - osztalékelõleg
csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett
fizethetõ.
(2) A tárgyévi adózott eredménybõl a kamatozó részvény tulajdonosának kamat
csak a 26. § (12) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése mellett
fizethetõ.
(3) A jegyzett tõkének a jegyzett tõkén felüli saját tõke (ezen belül a
tõketartalék, az eredménytartalék) terhére történõ emelésére akkor és oly
mértékben kerülhet sor, ha a tõkeemelést követõen a jegyzett tõke összege
nem haladja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött
tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési
tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált
árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék
különbözetének összegével csökkentett saját tõke összegét.
(4) A jegyzett tõkén felüli saját tõke (ezen belül a tõketartalék, az
eredménytartalék) terhére történik a jegyzett tõke emelése - a (3)
bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagy
kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak
ki, továbbá akkor is, ha a részvényeket annak adják, aki - törvény
elõírása alapján - a részvénytársaságnak nyújtott hitel
visszakövetelésérõl a részvények ellenében lemond.
(5) Átváltoztatható kötvény részvénnyé történõ átalakítása során a jegyzett
tõke (alaptõke) emelését a kötvénykibocsátás miatti kötelezettség
terhére kell végrehajtani az alapító okirat, az alapszabály elõírásainak
megfelelõen.
(6) Részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál, egyéb
gazdálkodónál (ha a jegyzett tõke tekintetében cégbírósági bejegyzési
kötelezettség terheli) az alaptõke, a törzstõke, az alapítói vagyon, a
vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tõke-
változást a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával kell
a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni."
47. § Az Szt. 27. §-a a következõ (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint
a kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati
tõketársaság részvénye (a továbbiakban: kockázati tõkerészvény) és a
kockázati tõkealap-jegy mérlegfordulónapi értékelésekor, ha a 34. § (3)
bekezdésében foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, céltartalékot
lehet képezni. A kockázati tõkealap-jegy értékelésekor a 34. § (3)
bekezdésében hivatkozott gazdasági társaság helyett a kockázati
tõkealapot kell érteni. A kockázati céltartalék összege nem haladhatja
meg a kockázati tõkerészvény, illetve a kockázati tõkealap-jegy könyv
szerinti értéke és a kockázati tõketársaság, illetve a kockázati tõkealap
saját tõkéjének a befektetés névértékével arányos összege közötti
különbözetet. A kockázati tõkerészvény, illetve a kockázati tõkealap-jegy
eladásakor, továbbá a kockázati tõketársaság, illetve a kockázati
tõkealap megszûnésekor, valamint, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt
feltételek együttesen fennállnak, a céltartalék összegét fel kell
használni.
(8) A kockázati tõketársaság és a kockázati tõkealap a - tulajdoni, tagsági
viszonyt megtestesítõ - kockázati tõkebefektetéseinek mérlegfordulónapi
értékelésekor, ha a 34. § (3) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike
nem teljesül, az összes - ilyen címen eszközölt - befektetések összevont
minõsítése alapján céltartalékot képezhet. Az ilyen címen képzett
kockázati céltartalék összege nem haladhatja meg az összes kockázati
tõkebefektetés könyv szerinti értékét. Ha a portfolióból a befektetések
kikerülnek, a kikerülõ befektetésekre jutó, képzett kockázati
céltartalékot meg kell szüntetni. A kockázati céltartalékot
negyedévenként felül kell vizsgálni és annak összegét a minõsítésnek
megfelelõen korrigálni kell."
48. § Az Szt. 35. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(11) Gazdasági társaságnál a nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként
kapott eszköz társasági szerzõdésben (alapító okiratban, alapszabályban)
meghatározott - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában
foglaló - értéke beszerzési árnak minõsül. Átalakulás esetén a társasági
szerzõdésben meghatározott értéknek az átalakulással létrejövõ gazdasági
társaság végleges vagyonmérlegében szereplõ értéket kell tekinteni."
49. § Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A gazdasági társaságban lévõ, tulajdoni részesedést jelentõ
befektetésnél - ide nem értve a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati
tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény
hatálya alá tartozó kockázati tõketársaság részvényét, továbbá a kockázati
tõketársaság és a kockázati tõkealap kockázati tõkebefektetéseit -
értékvesztést kell elszámolni, amennyiben a 34. § (3) bekezdésében foglalt
feltételek valamelyike nem teljesül. Az értékvesztés elszámolása során a
befektetés könyv szerinti értéke a gazdasági társaság saját tõkéjébõl a
befektetés névértékével arányos összegig csökkenthetõ."
50. § Az Szt. 41/E. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Gazdasági társaság, illetve más gazdálkodó jegyzett tõkéjének
leszállítása során, ha a tõkeleszállítás tõkekivonás útján valósul meg, a
tulajdonosnál (a tagnál) a kapott eszközök elszámolásánál az (1)
bekezdés szerinti módon kell eljárni a társasági szerzõdés (alapító
okirat, alapszabály) módosításának megfelelõen."
51. § (1) Az Szt. a 41/E. § után a következõ alcímmel és 41/F - 41/G. §-sal
egészül ki:
"Vagyonmérleg, vagyonleltár
41/F. §
(1) Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása),
szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás)
során az átalakuló, az egyesülõ, a szétváló (a továbbiakban együtt:
átalakuló) (jogelõd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövõ
(jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tõkéjének)
megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget
vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza
a jogelõd, illetve a jogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és
forrásait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás
során két alkalommal kell elkészíteni: elõször az átalakulásról szóló
döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás alátámasztására - a
társaság legfõbb szerve által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-
tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás (a jogutód
gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával (végleges vagyonmérleg és
végleges vagyonleltár).
(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges
vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges
vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt
alátámasztó leltárra vonatkozó elõírások szerint kell elkészíteni a (4)-
(9) bekezdésben és a 41/G-41/L. §-ban foglaltak figyelembe
vételével.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - ha törvény másként nem
rendelkezik - háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy
a) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv
szerinti értékeket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettõ
együtteseként a vagyonértékelés szerinti értékeket,
b) az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérlege - a (6)-
(7) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - tartalmazza a
"jogelõd" gazdasági társaság vagyonértékelés szerinti vagyonát
(eszközeit, kötelezettségeit, a kettõ különbözeteként a saját tõkét)
[a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 41/I. § (2)-(5)
bekezdései szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetve a kettõ
együtteseként a "jogutód" gazdasági társaság vagyonát (eszközeit,
kötelezettségeit, a kettõ különbözeteként a saját tõkét).
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell
elkészítenie:
a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevõ gazdasági
társaságnak,
b) összeolvadás esetében az egyesülõ gazdasági társaságoknak.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg a "jogelõd" gazdasági
társaságok vagyonértékelés szerinti vagyonát
a) beolvadás esetében beolvadó és átvevõ gazdasági társaság megbontásban
és együttesen,
b) összeolvadás esetében az egyesülõ gazdasági társaságok szerinti
megbontásban és együttesen
tartalmazza.
(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással
létrejövõ gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell
bontani a gazdasági társaság legfõbb szerve által meghatározott módon
a) különválás esetében a különválással létrejövõ gazdasági társaságok
vagyonmérlegére,
b) kiválás esetében a kiválással létrejövõ, valamint a változatlan
társasági formában továbbmûködõ gazdasági társaság vagyonmérlegére.
(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplõ könyv szerinti értékeket az
átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére
vonatkozó elõírásoknak megfelelõen kell meghatározni, azzal, hogy
átalakulásnál az értékhelyesbítés, értékelési tartalék intézménye nem
alkalmazható.
(9) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges
vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-
tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell
ellenõriztetni. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által
hitelesített vagyonmérleg.
41/G. §
(1) Az átalakuló gazdasági társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel
kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és
az idõbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem
szereplõ, de tulajdonát képezõ eszközöket, és a gazdasági társaságot
terhelõ kötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti.
(2) Beolvadás esetében az átvevõ gazdasági társaságnál, kiválás esetében a
változatlan társasági formában továbbmûködõ gazdasági társaságnál nem
lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni.
(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket
az elfogadott, illetve a várható összegben kell a vagyonmérlegben
szerepeltetni.
(4) Ha a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelõ képesség
módszerével határozták meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték
és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci
értékének együttes összege, a különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy
cégértékként kell kimutatni.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti társasági vagyonérték és a
kötelezettségek együttes összege kevesebb, mint az egyes eszközök piaci
értékének együttes összege, a különbözettel az egyes eszközök értékét
kell - a vagyonmérleg készítésekor - csökkenteni."
(2) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/H. §-sal egészül ki:
"Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
41/H. §
(1) Az átalakuló gazdasági társaságnak - a társaság legfõbb szerve által
meghatározott fordulónapra (amely nem lehet késõbbi idõpont, mint az
átalakulásról való második döntés idõpontja) - vagyonmérleg-tervezetet
kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal)
vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.
(2) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés
szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdasági
társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezek különbözeteként a saját
tõkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel
korrigált értéken.
(3) Az átértékelési különbözeteket [ideértve a 41/G. § (4) bekezdése szerinti
üzleti vagy cégértéket is] a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban
kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek
és a saját tõke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.
(4) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként
és a kötelezettségenként külön-külön kimutatott átértékelési különbözetek
összevont értékével a saját tõkét kell helyesbíteni oly módon, ha
a) az összevont átértékelési különbözet negatív (vagyis összességében a
vagyont leértékelték), a különbözettel a tõketartalék pozitív
összegéig a tõketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell
csökkenteni,
b) az összevont átértékelési különbözet pozitív (vagyis összességében a
vagyont felértékelték), a különbözet összegével a tõketartalékot kell
megnövelni.
(5) Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetõségével,
úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tõke értéke (a harmadik oszlopban)
megegyezik a saját tõke (elsõ oszlopban szereplõ) könyv szerinti
értékével.
(6) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik
oszlopában a saját tõke tételében csak jegyzett tõke, tõketartalék és
eredménytartalék (negatív elõjelû is lehet) tétel szerepelhet, ennek
érdekében elõzõleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.
(7) Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára
vonatkozóan az analitikus és a fõkönyvi nyilvántartásait nem zárja le,
azokat folyamatosan köteles vezetni."
(3) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/I. §-sal egészül ki:
"Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezete
41/I. §
(1) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
"jogelõd" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai - a
41/F. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - megegyeznek az
átalakuló gazdasági társaság(ok) 41/H. § szerinti vagyonmérleg-tervezete
harmadik oszlopának adataival.
(2) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
"különbözetek" oszlopa tartalmazza:
a) az átalakulással egyidejûleg belépõ új tagok (részvényesek) pénzbeli
és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel
azonos értékben a saját tõke (jegyzett tõke, tõketartalék) társasági
szerzõdés szerinti növekedését;
b) az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévõ tagokat
(részvényeseket) terhelõ, pótlólagosan teljesítendõ pénzbeli és nem
pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos
értékben a saját tõke (jegyzett tõke, tõketartalék) társasági
szerzõdés szerinti növekedését;
c) az átalakulással létrejövõ gazdasági társaságban résztvenni nem
kívánó tagok (részvényesek) részére kiadásra kerülõ eszközöknek és
kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek
különbözetével azonos értékben a saját tõke (jegyzett tõke,
tõketartalék) társasági szerzõdés szerinti csökkenését.
(3) A kiválással létrejövõ gazdasági társaságnak - ha élt az átértékelés
lehetõségével - a vagyonmérleg-tervezete "különbözetek" oszlopában
elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet, a 41/H. §
(4) bekezdésében foglaltak szerint.
(4) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
"különbözetek" oszlopában kell kimutatni egyesülés esetén a jogutód
gazdasági társaság jegyzett tõkéjének meghatározása során figyelembe nem
vehetõ részesedések (részvények, törzsbetétek) jogelõd gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tõke
csökkenéseként (a névértéknek megfelelõ összeget a jegyzett tõke
csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti
eszközérték különbözetét az eredménytartalék változásaként). A
"különbözetek" oszlop szolgál a törvényben külön nem nevesített egyéb
tételek rendezésére is.
(5) Egyesülés esetén az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszûrni az
egyesülõ (jogelõd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben
szereplõ, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit
a követelések és a kötelezettségek csökkentésével valamint ezen
követelések és kötelezettségek értékeinek különbözetével a saját tõkét
kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani.
(6) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság 41/H. § (1) bekezdése
szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos
fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell
alátámasztani. A vagyonleltár-tervezetben - korlátolt felelõsségû
társasággá, közhasznú társasággá, vagy részvénytársasággá való átalakulás
esetén - el kell különíteni azokat az eszközöket, amelyek a saját tõkének
a mérlegfõösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a "jogutód"
gazdasági társaság jegyzett tõkéjét fogják képezni.
(7) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
"jogutód" gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tõke
tételében csak pozitív összegû jegyzett tõke, tõketartalék, illetve
eredménytartalék szerepelhet.
(8) Ha a saját tõke egyes elemeinek - az elõzõ elõírások szerint kialakított
- értékétõl a társasági szerzõdésben (alapító okiratban, alapszabályban)
a szerzõdõ felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elõ, akkor a
saját tõke - társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály) szerinti
megosztásának megfelelõ - átrendezéséhez egy további külön oszlopot
("rendezés" oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.
(9) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tõkének jegyzett tõkére,
tõketartalékra és eredménytartalékra történõ megosztása során a gazdasági
társaságokról szóló törvény elõírásai, illetve az (1)-(8) és (10)-(13)
bekezdés elõírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tõke
összege nem haladhatja meg a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a
lekötött tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal [ide értve a
(11)-(12) bekezdés szerint az eredménytartalékként képzett fedezetet is],
továbbá a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és
a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével
csökkentett saját tõke összegét.
(10) Korlátolt felelõsségû társasággá, közhasznú társasággá, vagy
részvénytársasággá való átalakulás esetén az átalakulással létrejövõ
gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében (a "jogutód" gazdasági
társaság vagyonát tartalmazó oszlopban) jegyzett tõkén felüli vagyonként
kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tõke és a
vagyonmérleg-tervezet szerinti mérlegfõösszeg arányában számított -
értékét, amelyek a jegyzett tõkében nem vehetõk figyelembe, mert nem
forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye)
alapján ruházhatók át.
(11) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a
saját tõkén belül az eredménytartalék tételében (elkülönítetten)
fedezetet kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkezõ
vagyonvesztésre.
(12) Az eredménytartalék tételében kell fedezetet teremteni:
a) az átalakulással közvetlenül összefüggõen keletkezõ adófizetési
kötelezettségekre (így a vagyonfelértékelés, az egyszeres
könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttérési különbözet
miatti adóra), valamint
b) beolvadás esetében az átvevõ gazdasági társaságnál a 41/E. § (4)
bekezdésének a) pontjában foglalt elõírás szerint rendkívüli
eredményként figyelembe veendõ tételek esetleges adójára,
ha ezen tételekre más módon nem képeztek fedezetet.
(13) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében
az eredménytartalék összege csak a (3)-(5), illetve (11)-(12) bekezdés
alapján növelõ-csökkentõ tételek összevont pozitív értékével haladhatja
meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként
szereplõ eredménytartalék összegét."
(4) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/J. §-sal egészül ki:
"A végleges vagyonmérleg
41/J. §
(1) Az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjával, a
cégbejegyzést követõ 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges
vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az
átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövõ gazdasági
társaságra vonatkozóan.
(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)-(4) és (7)
bekezdések szerinti eltérésekkel a 41/F-41/I. és 41/K-41/L. §-ban
foglaltaknak megfelelõen kell elkészíteni.
(3) Az átalakulás során megszûnõ gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg
elkészítését megelõzõen köteles az átalakulás napjával - mint
mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját
elkészíteni, analitikus és fõkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az az
átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szûnik meg
(beolvadásnál az átvevõ, kiválásnál a változatlan formában továbbmûködõ
gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés
adatai alapján készíti el, analitikus és fõkönyvi nyilvántartásait nem
zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott
eszközöket-kötelezettségeket, ezek különbözeteként a saját tõkét a
folyamatos könyvelés keretében rendezi.
(4) Amennyiben az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges
vagyonmérlegében kimutatott saját tõke eltér a vagyonmérleg-tervezetében
kimutatott saját tõke értékétõl, a különbözettel - elõjelének megfelelõen
- a tõketartalékot kell módosítani. Ha emiatt a tõketartalék negatívvá
válna, a tõketartalék pozitív összegéig a tõketartalékot, azt meghaladóan
az eredménytartalékot kell csökkenteni.
(5) Ha az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlege
szerinti saját tõke - 41/I. § (9) bekezdése szerinti tételekkel
csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem
fizetett tõkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a
vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tõke
értékét, a jegyzett tõkét le kell szállítani.
(6) Korlátolt felelõsségû társasággá, közhasznú társasággá, vagy
részvénytársasággá való átalakulás esetén le kell szállítani a jegyzett
tõkét akkor is, ha az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges
vagyonleltárában szereplõ, elkülönített, a jegyzett tõke részét képezõ
eszközök - 41/I. § (6) bekezdése szerint számított - értéke nem éri el a
vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tõke
értékét.
(7) Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a
részére rendelkezésre bocsátandó - a 41/I. § (2) bekezdésének a) és b)
pontja szerinti - pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás
átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése) napjáig még nem
teljesített részét, illetve ezen idõpontig ki nem adott - a 41/I. § (2)
bekezdés c) pontja szerinti - vagyonhányadot az átalakulás napján
fennálló állapotnak megfelelõen jegyzett, de még be nem fizetett
tõkeként, illetve kötelezettségként kell kimutatni.
(8) Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését elutasítja (megtagadja),
vagy a bejegyzési kérelem visszavonása miatt a cégbejegyzési eljárást
megszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi
formájában mûködik tovább, végleges vagyonmérleget nem kell készítenie,
az e törvény szerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsult
átalakulással kapcsolatosan tételek nem szerepelhetnek."
(5) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/K. §-sal egészül ki:
"Átalakulás egyszeres könyvvitelrõl
a kettõs könyvvitelre való áttéréssel
41/K. §
(1) A 41/F - 41/J. §-ban elõírtakat a (2)-(6) bekezdésben foglaltak
figyelembe vételével kell alkalmazni akkor, ha az átalakulással
egyidejûleg az átalakuló gazdasági társaság az egyszeres könyvvitelrõl
köteles a kettõs könyvvitelre áttérni.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ átalakuló gazdasági társaságnak az
egyszerûsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el
kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló
mérlegét úgy, hogy az egyszerûsített mérlegben kimutatott tartalék
összegét, mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba kell
helyeznie.
(3) A (2) bekezdés szerint elkészített mérlegben rendezni kell a
költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) fizetendõ általános
forgalmi adót a vevõkkel, az elõzetesen felszámított általános forgalmi
adót a szállítókkal szemben.
(4) A (2) - (3) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai
jelentik az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréssel
átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. §
(4) bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg elsõ oszlopának] értékeit.
(5) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ átalakuló gazdasági társaságból kiváló és
kiválás után törvény alapján kötelezõen kettõs könyvvitelt vezetõ,
átalakulással létrejövõ gazdasági társaság a 41/F. § (7) bekezdés b)
pontja szerinti - az egyszerûsített mérlegének megfelelõ -
vagyonmérlegének adatait köteles a (2)-(3) bekezdésben foglaltak
figyelembe vételével - az éves beszámoló, az egyszerûsített éves
beszámoló mérlegének megfelelõen - átrendezni, az áttérési különbözetet
az eredménytartalékba helyezni.
(6) Az (5) bekezdés alapján elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai
jelentik a kiválás után kettõs könyvvitelt vezetõ, átalakulással
létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. §
(4) bekezdése b) pontja szerinti vagyonmérleg elsõ oszlopának] értékeit."
(6) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/L. §-sal egészül ki:
"Átalakulás kettõs könyvvitelrõl
az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel
41/L. §
(1) Átalakulás esetén, ha megelõzõen az átalakuló gazdasági társaság kettõs
könyvvitelt vezetett, az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság az
átalakulás napjával nem térhet át az egyszeres könyvvitelre akkor sem,
ha egyébként ennek feltételei fennállnak. Ez esetben a könyvvezetés
módjának megváltoztatására legkorábban az átalakulás napját követõ év
január 1-jével kerülhet sor.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdasági társaságba beolvadó, kettõs
könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság a 41/F-41/J. §-ban elõírtak
alkalmazása elõtt, az átalakulással egyidejûleg köteles a kettõs
könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre áttérni és a 81. § (1) bekezdése
szerinti egyszerûsített mérleget elkészíteni. Ez esetben az
egyszerûsített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik a kettõs
könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel beolvadó
gazdasági társaság vagyonmérlegének könyv szerinti [a 41/F. § (4)
bekezdése a) pontja szerinti vagyonmérleg elsõ oszlopának] értékeit."
(7) Az Szt. a következõ alcímmel és 41/M. §-sal egészül ki:
"Egyéb átalakulás
41/M. §
A gazdasági társaságon kívüli, egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha az
átalakulást törvényi elõírás lehetõvé teszi - a 41/E-41/L. § elõírásait kell
értelemszerûen alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény elõírásai
figyelembe vételével."
52. § Az Szt. 50. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az adózott eredményt terhelõ részesedés a kamatozó részvény után fizetett
kamat is."
53. § Az Szt. 52. §-a kiegészül a következõ i) ponttal és (2) - (3)
bekezdéssel, jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:
(A kiegészítõ mellékletnek tartalmaznia kell:)
"i) minden olyan vállalkozónak, illetve a vállalkozó képviseletére jogosult
személynek a nevét és lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles
aláírni."
"(2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenõrzött gazdasági
társaság kiegészítõ mellékletének tartalmaznia kell:
a) a jelentõs befolyással,
b) a többségi irányítást biztosító befolyással,
c) a közvetlen irányítást biztosító befolyással
rendelkezõ tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
(3) A kiegészítõ mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan
gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tõkéjének összegét,
szavazatok arányát, ahol a gazdálkodó a gazdasági társaságokról szóló
törvény szerint
a) jelentõs befolyással,
b) többségi irányítást biztosító befolyással,
c) közvetlen irányítást biztosító befolyással
rendelkezik."
54. § Az Szt. 53. §-a a következõ c) ponttal egészül ki:
(A kiegészítõ mellékletben be kell mutatni:)
"c) a lekötött tõketartalékot, a lekötött eredménytartalékot jogcímek szerint
megbontva."
55. § Az Szt. 94. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza)
"c) a biztosító intézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a
pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tõzsdék, az
elszámolóházak, a befektetési alapok, a betétbiztosítási alapok, az
intézményvédelmi alapok, a befektetõvédelmi alapok, az ügyfélvédelmi
alapok, a közraktárak, a kockázati tõketársaságok és a kockázati
tõkealapok könyvvezetésének, éves beszámoló készítésének sajátosságait a
Magyar Nemzeti Bank véleményének elõzetes kikérésével,".
56. § Az Szt. 1. és 2. számú melléklete e törvény 3. és 4. számú melléklete
szerint módosul.
57. § (1) Az e törvény hatályba lépésekor már mûködõ gazdasági
társaságoknál az osztalékelõlegre vonatkozó, az Szt-t kiegészítõ 19/A.
§-a, továbbá a 26/A. § (1) bekezdése rendelkezéseit elsõízben a 2000.
évben kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor már mûködõ részvénytársaságoknál a
kamatozó részvény után fizetett kamatok elszámolására vonatkozó, az
Szt-t kiegészítõ 26/A. § (2) bekezdése, 50. § (5) bekezdése, 2.
számú melléklet 21. pontja rendelkezéseit az 1999. évre fizetendõ
kamatoknál kell elsõízben alkalmazni.
(3) Az e törvény hatályba lépésekor - a gazdasági társaságokról szóló
törvény, illetve a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a
bírósági cégeljárásról szóló törvény átmeneti rendelkezései szerint -
folyamatban lévõ ügyekben a hatálybalépéskor érvényes elõírásoknak
megfelelõen kell eljárni.
(4) Az e törvény hatálybalépésével egyidejûleg a 71. § (6) bekezdése,
az 1. számú melléklet D. Saját tõke I. Jegyzett tõke tétel
"b) részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál
cégbíróságon még be nem jegyzett
- tõkeemelés, illetve
- tõkeleszállítás
összege(i)"
része, továbbá a 2. számú melléklet 25/d) pontja hatályát veszti.
HARMADIK RÉSZ
I. FEJEZET
A KÖZHASZNU SZERVEZETEKRIL SZOLO 1997. EVI CLVI. TÖRVENY MODOSITASAROL
58. § A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának n)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"n) tartós adományozás: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban
kötött szerzõdés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély
támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerzõdésben a támogató arra
vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerzõdéskötés
(szerzõdésmódosítás) évében és az azt követõ legalább három évben, évente
legalább egy alkalommal - azonos, vagy növekvõ összegben - ellenszolgáltatás
nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú
szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó
nevére, tevékenységére."
II. FEJEZET
A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRÕL SZÓLÓ 1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
59. § A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) 28. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az államot a polgári jogviszonyokban - ha törvény ettõl eltérõen nem
rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv
útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át."
60. § Az e törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Ptk-ból a "II. Cím Az
állam mint jogalany IV. fejezet A jogképesség" szövegrész, valamint a 26-27. §
a hatályát veszti.
III. FEJEZET
A CSÕDELJÁRÁSRÓL, A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL SZÓLÓ 1991.
ÉVI IL. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
61. § A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény 3. § (1) bekezdésének a) pontja a következõ
rendelkezéssel egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"Gazdálkodó szervezeteknek minõsül az egyesülés is."
IV. FEJEZET
A CÉGNYILVÁNTARTÁSRÓL, A CÉGNYILVÁNOSSÁGRÓL ÉS A BÍRÓSÁGI CÉGELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ
1997. ÉVI CXLV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
62. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 13. §-ának
(7) bekezdése a következõ rendelkezésekkel egészül ki:
(A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenõen az alábbi
adatokat is tartalmazza közhasznú társaság esetében.)
"d) a közhasznúsági fokozatot,
e) a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének
idõpontját."
(2) A Ctv. 19. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Szövetkezet esetében a jegyzett tõke változását évente csak egy alkalommal,
legkésõbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelõzõen 3
hónappal kell a cégbíróságnak bejelenteni."
(3) A Ctv. 25. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett
az adóhatósággal e törvény melléklete I. részének 6. pontja szerinti adatokat,
a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég fõtevékenységét is közli."
(4) A Ctv. 26. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek pedig a mûködés megszüntetésére
vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya."
(5) A Ctv. mellékletének I. része a következõ 6. ponttal egészül ki:
[Valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
"6. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval
kapcsolatos nyilatkozat [az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 14.
§ (1) bek.]."
V. FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAIRA ÉS A MAGÁNNYUGDÍJRA JOGOSULTAKRÓL, VALAMINT
E SZOLGÁLTATÁSOK FEDEZETÉRÕL SZÓLÓ 1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSÁRÓL
63. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § c) pontja a következõ új 5. alponttal
egészül ki, egyidejûleg az 5-8. alpontok számozása 6-9. alpont megjelölésre
módosul:
/E törvény alkalmazásában: c) Társas vállalkozás/
"5. az 1-4. pontban felsorolt társas vállalkozások az elõtársaságként történõ
mûködése idõszakában is"
(2) A Tbj. 4. § d) pontjának 1. alpontja a következõk szerint módosul:
/Társas vállalkozó:/
"1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a
korlátolt felelõsségû társaság, a közhasznú társaság (ideértve ezen társaságok
elõtársaságként történõ mûködésének idõtartamát is) tagja, ha a társaság
tevékenységében ténylegesen és személyesen közremûködik, és ez nem
munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági
jogviszony)"
(3) A Tbj. 4. § e) pontja a következõk szerint módosul:
"e )Kiegészítõ tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas
vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat,
továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülõ személy, aki a reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte."
64. § A Tbj. 43. § (1) bekezdése új d) ponttal egészül ki:
/A 42. § (1) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból/
"d) a gazdasági kamarák és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak"
/szerinti adatok igénylésére jogosultak/
65. § A Tbj. 49. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint az a személy, aki a
39. § (2) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett (a továbbiakban
együtt: fizetésre kötelezett) nyilvántartásba vétel céljából bejelenti a (2)
bekezdésben meghatározott adatokat.
(2) A fizetésre kötelezett bejelenti:
a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;
b) címét, székhelyét, telephelyét,
c) létesítõ okirata, társasági szerzõdése, alapító okirata keltét,
d) a cégjegyzésre jogosultak nevét, lakóhelyét,
e) cégjegyzékszámát,
f) a jogelõd cégnevét, cégjegyzékszámát, adószámát.
(3) A fizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, ha
a) a 4. § f) pont szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetõleg annak
folyósítását megszüntették, a megállapítás, megszüntetés idõpontját követõ
b) legalább 36 órás munkaviszonyt létesített vagy ilyen jogviszonya megszûnt,
a létesítéstõl, illetõleg megszüntetéstõl számított
15 napon belül az igazgatási szervnél bejelentést tesz.
(4) A fizetésre kötelezett valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának,
elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt) bankszámla vezetõ bankját és
számlaszámát a bankszámla nyitását követõ 3 napon belül az igazgatási szervnek
bejelenti.
(5) Az igazgatási szerv a fizetésre kötelezett részére folyószámlaszámot
állapít meg, amit ezt követõen valamennyi társadalombiztosítási
kötelezettséggel kapcsolatos nyomtatványon, iraton fel kell tüntetni.
(6) A fizetésre kötelezett
a) ha üzletszerû gazdasági tevékenységet csak cégbejegyzése iránti kérelem
benyújtását követõen folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti
kérelem és mellékletei benyújtásával,
b) ha tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a székhely és
tevékenységi kör szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ gazdasági
kamarához intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával,
c) az a-b) pontokban nem említett esetben az igazgatási szerv által
rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával
tesz eleget bejelentési kötelezettségének és kéri a folyószámlaszám
megállapítását.
(7) A cégbíróság, illetve a gazdasági kamara az erre a célra szolgáló
számítógépes rendszer útján közli az igazgatási szervvel a (2) bekezdésben
megjelölt adatokat. Az igazgatási szerv a cégbírósággal, illetõleg a gazdasági
kamarával - az adatok beérkezését követõen haladéktalanul - számítógépes
rendszer útján közli a folyószámlaszámot, a (6) bekezdés c) pontja szerinti
fizetésre kötelezett pedig a nyomtatvány beérkezését követõen értesíti
folyószámlaszámáról.
(8) A (6) bekezdés a-b) pontjaiban megjelölt fizetésre kötelezett bejelentési
kötelezettségének teljesítését követõen az igazgatási szervnek -
foglalkoztatói minõségének keletkezésétõl számított 8 napon belül - bejelenti
a) foglalkoztatói minõségének keletkezését,
b) valamint (ha van olyan adat, amire az igazgatási szervnek szüksége van és
az elõzõekben nem került felsorolásra).
(9) A fizetésre kötelezettnek az (1)-(8) bekezdésekben foglalt minden olyan
adat változását, amelyet a gazdasági kamarához, illetve a cégbírósághoz nem
kell bejelentenie - a változás bekövetkezésétõl számított 3 napon belül -
közvetlenül az igazgatási szerv részére kell bejelentenie.
(10) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Áht.) szerint a kincstári körbe tartozó munkáltatónak, illetõleg a helyi
önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-számfejtési
feladatokat ellátó kifizetõ szervezetnek a foglalkoztatóra elõírt
kötelezettségeket az Áht.-ban és annak végrehajtására kiadott rendeletekben
meghatározott módon kell teljesíteni azzal, hogy a munkáltatóra (kifizetõre)
az (1) bekezdésében írt rendelkezéseket is alkalmaznia kell."
VI. FEJEZET
AZ ELETÜKTIL ES SZABADSAGUKTOL POLITIKAI OKBOL JOGTALANUL MEGFOSZTOTTAK
KARPOTLASAROL
SZÓLÓ 1992. ÉVI XXXII. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSÁRÓL
66. § Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak
kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról rendelkezõ 1997.
évi XXIX. törvény 14. §-ának (7) bekezdésében említett 3 hónapos határidõ 12
hónapra módosul.
VII. FEJEZET
AZ ATOMENERGIAROL SZOLO 1996. EVI CXVI. TÖRVENY MODOSITASAROL
67. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény az alábbi 19/A. §-sal
egészül ki:
"19/A. § (1) A nukleáris létesítmények az OAH-nak felügyeleti díjat kötelesek
fizetni.
(2) A felügyeleti díj éves mértéke a névleges hõteljesítmény (MWth) és a
számítási alap szorzata. A számítási alap 146 992 Ft/MWth/év."
(3) A nukleáris létesítmények az éves felügyeleti díj arányos részét
negyedévente kötelesek megfizetni, legkésõbb a tárgynegyedév ötödik napjáig."
VIII. FEJEZET
AZ ERTEKPAPIROK FORGALOMBA HOZATALAROL, A BEFEKTETESI SZOLGALTATASOKROL ES AZ
ERTEKPAPIR-TIZSDERIL SZOLO 1996. EVI CXI. TÖRVENY MODOSITASAROL
68. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról
és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény 94/H. §-a a következõ
új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2)-(4) bekezdések számozása (3)-
(5) bekezdésre változik:
"(2) A pénzügyminiszter a tõzsdei értékpapírlistán nem szereplõ részvények
nyilvános vételi ajánlattétel útján történõ megszerzésének további feltételeit
írhatja elõ, valamint megállapíthatja annak részletes szabályait."
IX. FEJEZET
AZ ALLAM TULAJDONABAN LEVI VALLALKOZOI VAGYON ERTEKESITESERIL SZOLO
1995. EVI XXXIX. TÖRVENY MODOSITASAROL
69. § Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló1995.
évi XXXIX. törvény 7. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Ha a tartós állami tulajdonban maradó társaság alapszabálya az egy
részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékérõl
rendelkezik, az erre vonatkozó elõírások nem alkalmazhatók a törvényben
megállapított legkisebb állami részesedéshez fûzõdõ részvényesi jogok
gyakorlása során."
X. FEJEZET
A STATISZTIKAROL SZOLO 1993. EVI XLVI. TÖRVENY MODOSITASAROL
70. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következõ 8/A. §-sal
egészül ki:
"8/A. § (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató
természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetnek
statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH-nál. A
statisztikai számjel a 6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból
és statisztikai csoportképzõ adatok kódjából áll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása
céljából történõ bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:
a) egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység esetében az illetékes
gazdasági kamarához intézett, vállalkozói igazolvány iránti kérelem
benyújtásával;
b) ha üzletszerû gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem
benyújtását követõen folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett
cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával;
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az állami adóhatóságnál történõ
bejelentkezési kötelezettség teljesítésével egyidejûleg a statisztikai számjel
megállapítása céljára rendszeresített adatgyûjtési nyomtatvány kitöltésével;
(3) Az illetékes gazdasági kamara, illetve cégbíróság az erre a célra szolgáló
számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel
megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a
cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül
az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenõen a
fõtevékenységét is.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, a számítógépes
rendszer útján haladéktalanul közli a gazdasági kamarával, cégbírósággal,
valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti
a megkeresõ szervezetet a statisztikai számjel megállapításának
megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai
számjelükrõl - kérésükre - írásban kapnak értesítést.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett
változást - amennyiben azt a gazdasági kamarához, illetve cégbírósághoz nem
kell bejelenteni - az érintettek az adat változását követõ 15 napon belül
kötelesek közölni a KSH-val."
XI. FEJEZET
AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1990. EVI LXXXVII. TÖRVENY MODOSITASAROL
71. § Az árak megállapításáról szóló - többször módosított - 1990. évi
LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt). 7. §-a a következõ új (3) bekezdéssel
egészül ki:
"(3) A taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési
önkormányzat - a fõvárosban a Fõvárosi Önkormányzat - képviselõ-testülete a
Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség illetékes területi felügyelete és a
szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek
véleményének figyelembevételével megállapíthatja a személytaxi szolgáltatásért
felszámítható legmagasabb árat."
72. § Az Ámt. mellékletének I. fejezete B) Szolgáltatások fõcímû táblázata e
törvény 5. számú melléklete szerint módosul.
XII. FEJEZET
A TAVKÖZLESRIL SZOLO 1992. EVI LXXII. TÖRVENY MÓDOSÍTÁSA
73. § A távközlésrõl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény
22.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, a jelenlegi
(3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(3) A szolgáltatók kötelesek a hatóságnak minõségfelügyeleti díjat fizetni. A
szolgáltatók a díjat negyedévente, legkésõbb a tárgynegyedévet követõ hónap
15. napjáig kötelesek megfizetni a Hírközlési Fõfelügyelet Magyar
Államkincstárnál vezetett számlájára.
(4) A minõségfelügyeleti díj mértéke szolgáltatás-hozzáférési pontonként 136
Ft/év. A díj egyes szolgáltatásfajtánként (beleértve annak eszközrendszerét
is) szolgáltatás-hozzáférési pont figyelembevételével meghatározott vetítési
alapját és a fizetés feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg."
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
74. § (1) Ez a törvény - a 26-28. §, a 30. §, az 58-60. §, a 63. § (3)
bekezdése, a 66. § , a 67. §, a 71-73. § és e § (6) bekezdése kivételével -
1998. június 16-án lép hatályba, azonban az egyéni vállalkozó adószáma,
társadalombiztosítási folyószámlaszáma és statisztikai számjele megszerzésére,
az ezekkel kapcsolatos bejelentkezésre vonatkozóan 1998. július 1-ig a törvény
hatályba lépését megelõzõen hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) E törvény 26-28. §-ai, az 59-60. §-ai, valamint a 66. §-a e törvény
kihirdetésének napján lép hatályba.
(3) E törvény 30. §-a, az 58. §-a és a 63. § (3) bekezdése e törvény
kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1998. január 1-
jétõl kell alkalmazni.
(4) E törvény 67. §-a és a 71-73. §-ai 1998. július 1. napján lépnek hatályba.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a gazdasági társaságokról szóló
1997. évi CXLIV. törvény 299. § (4)-(5) bekezdései, a 309. §-ának (1)
bekezdése, valamint a 320. § a) pontjából a "...bõl az" egyesülésnek és
"szövegrész," illetve ugyancsak a 320. § a) pontjából az "az 58. § (1)
bekezdése, az 58. § (4) bekezdésébõl az" - a társasági szerzõdés megkötésének,
illetve a (2) bekezdés szerinti módosításának idõpontjára visszaható hatállyal
-"szövegrész" kitételek a hatályukat vesztik.
(6) E törvény 11.§-ának (1) bekezdésével módosított Tao. 4.§-a 1/a pontjának
b) alpontja, a 11.§-ának (2) bekezdésével módosított Tao. 4.§-a 4. pontjának
c) és d) alpontja, a 14.§ (2) bekezdésével módosított Tao. 7.§-ának (5)
bekezdése, valamint 15.§-ának (2) bekezdésével beiktatott Tao. 8.§-a (1)
bekezdésének s) pontja e törvény kihirdetésének napján lép hatályba, azzal
hogy rendelkezéseit 1998. január 1-jétõl kell alkalmazni.
1. számú melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez
az 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletének
módosítása
1. Az Szja. tv. 8. számú melléklete 5. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tõkeszámla
vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató
társaság közremûködésével történõ vásárlással, ilyen társaságnál történõ
jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye [ideértve a
kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a
kockázati tõkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati
tõketársaság által kibocsátott részvényt (a továbbiakban: kockázati
tõkerészvényt is)], befektetési alap befektetési jegye, a jelzálog-
hitelintézet jelzáloglevele, a kockázati tõkealap-jegy (a továbbiakban
együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami
Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba
hozatal során, vagy tõzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követõen
pénzben fizetett ki, és errõl a tõkeszámla vezetõje a magánszemély
kérésére (legkésõbb az adóévet követõ év január 31-éig) a magánszemély
adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai
feltüntetésével - a másolatnak az adózás rendjérõl szóló törvényben
meghatározott elévülési idõ végéig tartó megõrzési kötelezettsége mellett
- igazolást ad ki olyan módon, hogy abból a befektetés idõtartama,
valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor
megállapítható legyen. A kockázati tõkealap letétkezelõje kizárólag az
általa értékesített kockázati tõkealap jegyre jogosult igazolás
kiadására."
2. számú melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez
a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló
1991. évi LXXVIII. törvény módosítása
A Fat. 2. számú mellékletének 5., 11., 13. és 14. pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, egyidejûleg a következõ 16. és 17. ponttal egészül ki:
A fogyasztói árkiegészítés mértéke
Sorszám A szolgáltatás megnevezése és SZJ száma
"5. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az
országgyûlési képviselõk korlátlan, valamint a fegyveres erõk
hadköteles tagjainak és a polgári szolgálatot teljesítõk
jogszabályban meghatározott számú ingyenes vasúti utazása
(SZJ: 09112-bõl)
12,0 %"
"11. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok és az
országgyûlési képviselõk ingyenes utazása a menetrend szerinti
távolsági autóbusz-közlekedésben
(SZJ: 09122-bõl)
8,0 %"
"13. A 65. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erõk
hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítõk, valamint az
országgyûlési képviselõk ingyenes utazása a helyi közlekedésben
(SZJ: 09121-bõl és SZJ: 09124-bõl)
Budapest (a Helyiérdekû Vasúttal együtt)
16,5 %
Debrecen
ezen belül:
Kötöttpályás közlekedés
20,0 %
Egyéb közlekedés
15,5 %
A többi megyei jogú város
15,5 %
Egyéb települések
12,0 %"
"14. 50 %-os személyhajózási és révközlekedési kedvezmény
(SZJ: 09221-bõl és SZJ: 09223-ból) 100 %"
"16. Az 5., 11. és 13. pont szerinti fogyasztói árkiegészítés azon
szolgáltatók számára jár, amelyek (akik) az életkorhoz kötött
ingyenességet bármiféle korlátozás nélkül biztosítják.
A helyi közlekedésben 5 %-os árkiegészítés igénybevételére
jogosultak azok a szolgáltatók, amelyek (akik) az életkorhoz
kötött ingyenességet csak a 70 éven felüliekre érvényesítik.
17. A 70. életévüket betöltött magyar állampolgárok, a fegyveres erõk
hadköteles tagjai és az országgyûlési képviselõk ingyenes utazása
a személyhajózás és a révközlekedés menetrend szerinti járatain.
(SZJ: 09221-bõl és 09223-ból)
5 %"
3. számú melléklet
az 1998. évi ........ törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének
módosítása
1. Az Szt. 1. számú melléklete 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"14. Külön sorban - a saját tõke elemei között - kell a mérlegben negatív
elõjellel szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tõke értékét,
ideértve a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények, dolgozói
üzletrészek értékének a dolgozókat terhelõ, általuk még nem rendezett
hányadának megfelelõ értéket is. A saját tõke elemei között a
visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, saját üzletrész)
névértéken külön tájékoztató adatként kell kimutatni."
2. Az Szt. 1. számú melléklete a 14. pont után a következõ 14/a. és 14/b.
ponttal egészül ki:
"14/a. Ahol más törvény jegyzett tõkén (alaptõkén, törzstõkén) felüli
vagyoni fedezetet ír elõ, ott azon - eltérõ rendelkezés hiányában - a
jegyzett tõkével, a 22. § (4) bekezdése szerinti összeggel, a lekötött
tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési
tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált
árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék
különbözetének összegével csökkentett saját tõke összegét kell érteni.
14/b. Az eredménytartalék, illetve a tõketartalék lekötött összegeként
kell - többek között - figyelembe venni a gazdasági társaságnál a
veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a visszavásárolt saját
üzletrészek, saját részvények névértékét, illetve visszavásárlási
értékét, ha ez utóbbi a több, az átalakulással létrejött gazdasági
társaságnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelrõl a
kettõs könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendõ társasági adónak
megfelelõ összeget."
3. Az Szt. 1. számú melléklete 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"18. Az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni azokat az
alapítóktól kapott összegeket, amelyek visszafizetési határideje vagy
meghatározatlan, vagy a jövõbeni eseményektõl függ."
4. számú melléklet
az 1998. évi ..... törvényhez
az 1991. évi XVIII. törvény 2. számú mellékletének
módosítása
1. Az Szt. 2. számú mellékletének 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"21. Kapott osztalék és részesedés a befektetett eszközök, részvények,
törzsbetétek, tulajdoni hányadok után a gazdasági társaságtól kapott,
illetve az adózott eredménybõl járó összegek (ide értve a kamatozó
részvények után kapott kamatot is), amennyiben azok a mérlegkészítés
idõpontjáig ismertté váltak."
2. Az Szt. 2. számú melléklete 23. pontjának d) alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(23. A pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között
kell kimutatni:)
"d) a közös tevékenység (közös üzemeltetés), a közös érdekeltség
(külkereskedelmi ügyletek) átvett, illetve átadott eredményét, továbbá az
egyesülésnél a mûködés költségeinek ellentételezésére átvett tagi
hozzájárulások értékét, az egyesülés tagjainál az egyesülés mûködési
költségeinek ellentételezésére átadott összeget."
3. Az Szt. 2. számú melléklete a 24. pont után a következõ 24/a. ponttal
egészül ki:
"24/a. Elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell
elszámolni a - részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt - fennálló
kötelezettség összegét, ha azt - törvény elõírása alapján - a jegyzett tõkén
felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények ellenében engedték el.
Ez esetben azonban nem kell alkalmazni a 29. § vonatkozó rendelkezéseit."
5. számú melléklet
az 1998. évi ..... törvényhez
az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének
módosítása
(1) Az Ámt. Mellékletének I. fejezete B) Szolgáltatások fõcímû
táblázatában (a továbbiakban: táblázat) a "405-11-01-bõl A belföldi
közforgalmú vasúti áruszállítás díja (a veszélyes áruk és hulladékok
fuvarozása, valamint az árufuvarozás különleges teljesítményei kivételével)
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.
(2) A táblázat "405-31-04-01 Helyiérdekû vasúti áruszállítás díja
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.
(3) A táblázat "406-11-01 Belföldi levélpostai küldemények díja közlekedési,
hírközlési vízügyi miniszter" szövegrészében a szám "095111" SZJ számra
változik.
(4) A táblázat "406-11-2 Belföldi csomagküldemények díja közlekedési,
hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.
(5) A táblázat "406-13-ból Belföldi postautalványok díja közlekedési,
hírközlési és vízügyi miniszter" szövegrészében a szám "095113" SZJ számra
változik.
(6) A táblázat "406-21-01 Belföldi táviratok díja közlekedési, és hírközlési
vízügyi miniszter" szövegrész hatályát veszti.
Általános indokolás
Az 1998. évre vonatkozó adótörvényekben és a számviteli törvény
módosításaiban, valamint a társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos
törvényben nem szerepeltek a gazdasági társaságokról és az ahhoz kapcsolódó, a
cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
1997-ben újraszabályozott törvényekkel összefüggõ módosítások. A
törvényjavaslat elsõsorban e törvényekbõl adódó, döntõen technikai jellegû, a
mûködõ társaságokat nem érintõ módosításokat tartalmazza. A törvényjavaslat
részét képezik az adótörvények elfogadását követõen megszavazott, valamint más
törvényekbõl adódó, koherencia zavart feloldó módosítások, továbbá a kockázati
tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, a kockázati tõkealapokról
szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó adózási és számviteli szabályok is.
A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) új elõírásai
közül legjelentõsebb változás a korábbiakhoz képest, hogy a cégbejegyzést
megelõzõ idõszakban a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, az
erdõbirtokossági társulat, a közhasznú társaság és a vízgazdálkodási társulat
a létesítésének idõpontjától a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a
cégbejegyzési kérelem jogerõs elutasításának napjáig vagy a cégbejegyzési
eljárás megszüntetésének napjáig terjedõ idõszakban elõtársaságként mûködhet.
Az elõtársaság üzletszerû gazdasági tevékenységet folytathat és mûködésére a
létrehozni kívánt gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseket kell
alkalmazni. Mindezekkel összefüggésben rendezni szükséges az ezzel kapcsolatos
adózási, társadalombiztosítási és számviteli kérdéseket.
Az elõtársaságkénti mûködés idõtartama alatt az eszközökben, forrásokban
változások következnek be, ezért indokolt, hogy az elõtársaságra is
vonatkozzanak a számviteli törvény elõírásai és az elõtársaság a reá
vonatkozó beszámoló keretében számot adjon vagyoni, pénzügyi helyzetérõl, az
elõtársaság idõtartama alatt elért bevételeirõl, költségeirõl,
ráfordításairól és eredményérõl. Beszámolási szempontból az elõtársaság
mûködésének idõszakát (a várható idõtartamára tekintettel) egy idõszaknak kell
tekinteni még akkor is, ha az nemcsak egy naptári évet érint.
Adózási szempontból az adózás rendjérõl szóló törvény határozza meg az
elõtársaság fogalmát és kimondja, hogy a gazdasági társaságot terhelõ
adókötelezettségeket az elõtársaságra is alkalmazni kell, továbbá az
elõtársasági formában eltöltött mûködési idõrõl az elõtársaság megszûnésekor
kell elszámolni.
Egyszerûsítési szempontok figyelembevételével a Javaslat szerint abban az
esetben, ha a cégbíróság az adózót a cégbejegyzés iránti kérelme benyújtásának
évében jegyzi be a cégjegyzékbe, a társasági adót, az iparûzési adót és a
vállalkozók kommunális adóját az adókötelezettség keletkezésétõl a
cégbejegyzés napjáig meg kell állapítania, de az errõl szóló adóbevallást csak
az éves adóbevallással egyidejûleg kell benyújtani.
Abban az esetben, ha a cégbíróság az adózót nem a cégbejegyzés iránti kérelme
benyújtásának évében jegyzi be a cégjegyzékbe, akkor az adókötelezettség
keletkezésétõl - az akkor érvényes szabályok szerint - a cégjegyzékbe történõ
bejegyzés napjáig terjedõ idõszakra kell megállapítani a társasági adót, az
iparûzési adót és a vállalkozók kommunális adóját és arról bevallást kell
benyújtani. Más adók esetében, amelyeknél a bevallási idõszak egy hónap, egy
negyedév, arra az idõszakra kell megállapítani az adót és arról bevallást
adni, amelyrõl azt még nem tették meg.
Az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezik arról az esetrõl is, ha a
társaság nem jön létre. Ha cégbejegyzés nélkül szûnik meg az elõtársaság
(elutasítják vagy visszavonják a kérelmet), akkor az adómegállapítással,
adóbevallással egyidejûleg az adófizetés is esedékessé válik. Ez esetben a
kötelezettségekért a vezetõ tisztségviselõk, illetõleg a társaság alapítását
elhatározó tulajdonosok a felelõsek.
A törvényjavaslat tartalmazza a fogyasztási adóról és a fogyasztási
árkiegészítésrõl szóló törvény módosítását is. Az ingyenes utazás korhatárának
70 évrõl 65 évre történõ leszállítása a vasúti közlekedésben, a menetrend
szerinti távolsági autóbusz-közlekedésben, valamint a helyi
tömegközlekedésben - külön intézkedés nélkül - a díjbevételkiesésen keresztül
a fogyasztói árkiegészítés csökkenésével járna, ezt az árkiegészítés-kiesést
kívánja ellensúlyozni a törvénymódosítás.
A törvényjavaslatban foglaltaknak nincs közvetlen költségvetési hatása, ezért
az indokolás hatásszámításokat nem tartalmaz
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Szja törvény alkalmazásában osztaléknak a társas vállalkozás adózás utáni
eredményébõl kifizetett összeg minõsül. A Szja törvény a társas vállalkozásnak
minõsülõ szervezeti formákat meghatározza, ide tartoznak a Gt. szerinti
gazdasági társaságok is. Ugyanakkor az új Gt. szerint az egyesülés nem minõsül
gazdasági társaságnak, de a törvény hatálya kiterjed rá. A Gt. hatálya az MRP
szervezetekre sem terjed ki annak ellenére, hogy az MRP szervezetek 1997.
évtõl társasági adóalannyá váltak. Az MRP szervezet és az egyesülés adózott
eredménye terhére tagjainak osztalékot fizethet, illetve megszûnésekor meglévõ
vagyonát a tagjai között feloszthatja. Ezért szükséges az említett gazdálkodó
szervezetek tagjait megilletõ jövedelmek adózási kérdését rendezni azzal, hogy
ezek a Szja tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak minõsülnek.
A "tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye" fogalom a Javaslat
több helyén is szerepel, ezért indokolt ezt az értelmezõ rendelkezések között
meghatározni.
A 2. §-hoz
A közhasznú szervezetekrõl szóló törvénnyel összefüggésben szükséges a Szja
törvényben is rendelkezni a tartós adományozás külön kedvezményérõl. A
Javaslat szerint a magánszemélyek esetében a tartós adomány külön kedvezménye
- a közcélú adomány kedvezménye mellett - további 5 százalékpont.
A tartós adományozásról szóló szerzõdésben foglaltak bármely ok miatti nem
teljesülése a külön kedvezmény visszafizetési kötelezettségét vonja maga után,
a Javaslatban részletezettek szerint.
A 3. §-hoz
Az egyéni cég - annak ellenére, hogy nem alanya a számviteli törvénynek -
átalakulását megelõzõen vagyonmérleget köteles készíteni. Ezzel összefüggésben
szükséges rendelkezni arról, hogy az átalakulás idõpontjáig keletkezett -
vállalkozói személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelme, mint a
vállalkozói osztalékalap adózása hogyan történjék, ha azt a vállalkozásba nem
fektetik be. A Javaslat szerint a tevékenység megszüntetése esetére számított
és a megszûnés szabályai nélkül számított osztalékalapok különbözete
adózatlanul befektetett, vállalkozásból kivont adóköteles jövedelemnek
minõsül, ha azt az átalakult társaságba nem fektetik be. Ezen jövedelemnek az
átalakulással létrejövõ társaságba történõ befektetése a Javaslat szerint
adózási következményt nem keletkeztet.
A 4. §-hoz
Az egyéni vállalkozó tartós adományozására a társasági adóról és
osztalékadóról szóló törvényben foglaltakkal összehangolt rendelkezések
vonatkoznak. A tartós adomány külön kedvezménye - a közcélú adomány
kedvezménye mellett - az igazolt befizetés további 20 százaléka. A tartós
adományozásról szóló szerzõdésben foglaltak bármely ok miatti nem teljesülése
esetén az igénybe vett külön kedvezmény a vállalkozói bevételt - a Javaslatban
meghatározottak szerint - növeli.
Az 5. §-hoz
Az egyértelmû jogalkalmazást segíti elõ a zárt körben forgalmazott
értékpapírok szokásos piaci értékét meghaladóan fizetett árfolyamnyereség
adózási helyzetének egy jogszabályhelyen történõ rendezése.
A 6. §-hoz
A Gt. szerint a jövõben (a Gt. átmeneti szabályai szerint elõször 1999. évre)
a kamatozó részvény utáni kamatot csak az adózott eredménybõl lehet fizetni.
(A kamatozó részvény kamata a hatályos Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek
minõsül, mivel azt a társaság költségei terhére fizetik.) Indokolt, hogy az
adózott eredménybõl fizetett kamat osztaléknak minõsüljön (a költségként
elszámolt kamat továbbra is egyéb jövedelemként adózik).
A Szja tv. hatályos rendelkezése szerint "az osztalék-megállapítás évét
megelõzõ adóévre vonatkozó számviteli beszámoló mérlegében kimutatott saját
tõkét" kell viszonyítási alapnak tekinteni. Az egy adóéven belüli alakulás és
megszûnés miatt (pl. elõtársaság esetére) szükséges rendelkezni arról, hogy
viszonyítási alapnak azt a saját tõkét kell tekinteni, amely arról az
idõszakról készült számviteli beszámoló mérlegében szerepel, amely idõszakra
vonatkozóan az eredményfelosztás történt.
A kockázati tõkebefektetésekrõl a kockázati tõketársaságokról, valamint a
kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslat szerint a kockázati tõkealap ún.
tõkealap-jegyet bocsát ki, amely után a tõkealap hozamot fizethet. A Javaslat
e hozam adózását rendezi.
A 7. §-hoz
A Gt. törvény szerint a jóhiszemûen felvett osztalék, osztalékelõleg
visszafizetésére a tulajdonos bizonyos esetekben nem kötelezhetõ (pl. kft
esetében). Jelenleg a személyi jövedelemadó törvény nem tartalmaz
rendelkezéseket arra az esetre, ha az osztalékelõleg nem válik osztalékká és
azt továbbra is követelésként tartják nyilván (mint lejárat nélküli hitelt).
Annak érdekében, hogy az adó ily módon ne legyen elkerülhetõ, a Javaslat a
vonatkozó rendelkezéseket pontosítja azzal, hogy az osztalékká nem váló
osztalékelõleg adóköteles egyéb jövedelem, ha elengedett követeléssé válik és
hitelnek minõsül, ha vissza kell fizetni. Ugyanakkor szükséges rendezni azt
is, hogy a jegybanki alapkamat alatti kamat mellett nyújtott hitelek
átvállalása vagy lejárat elõtti visszafizetése esetén ne keletkezzen
"adótöbblet". A Javaslat a kamatkülönbözet utáni adó számítását pontosítja
olymódon, hogy az adót a kifizetõnek évenként az év végi jegybanki
alapkamathoz mérten kell megfizetnie.
A 8. §-hoz
A kockázati tõketársaságokról szóló törvényjavaslattal összefüggésben indokolt
a befektetõ magánszemélyeknek megadni a jelenlegi befektetési adóhitel
kedvezményeket a kockázati tõketársaságba vagy alapba történõ befektetés
esetén is.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerinti rendelkezés egyértelmûvé teszi, hogy a gyermekek
védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelési
díj, mivel az kizárólag a gyermek ellátására fordítható, ugyanúgy adómentes,
mint a nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány.
Rendelkezni szükséges a törvény hatályba lépése elõtt nyújtott hitel kamata
után meglévõ különbözet adófizetési kötelezettségérõl abban az esetben, ha a
kifizetõ azt bármely ok miatt nem fizette meg.
A jogszabályváltozások miatt növekvõ üzemanyagár kezelhetõsége érdekében
indokolt az APEH számára felhatalmazást adni az ilyen változások miatti
módosítás közzétételére is.
Az egyértelmû jogalkalmazást segíti az a rendelkezés, amely szerint a
fizetendõ adó és a naptári évben befizetett (ill. levont adóelõleg) adó
összege közötti különbséget is a magánszemélynek az adózás rendjérõl szóló
törvényben meghatározott idõpontig meg kell fizetnie.
A 10. §-hoz
A Gt. törvény nem tekinti gazdasági társaságnak az egyesülést, mivel azt
elsõsorban nem üzletszerû gazdasági tevékenység végzésére hozzák létre. Az
egyesülés ugyanakkor végezhet vállalkozási tevékenységet, és ez indokolja,
hogy nevesítetten szerepeljen a társasági adó törvény adóalanyai között.
A vállalkozások létrejöttének, fejlesztésének kedvezõ lehetõségét teremti meg
- egyebek mellett - az ún. kockázati tõkealap. Az alap valójában egy jogi
személyiséggel rendelkezõ vagyontömeg, amely tõkealap-jegy forgalomba
hozatalával jön létre. Az értékpapírnak minõsülõ tõkejegyek kibocsátásából
származó vagyonnal történõ gazdálkodás kizárólag kockázati tõkealap-kezelési
tevékenységet végzõ, belföldön bejegyzett részvénytársasági formában mûködõ
kockázati tõkealalap-kezelõ által valósul meg.
Lévén, hogy a kockázati tõkealap tõkéjébõl végzett befektetés kockázati
tõkebefektetésnek minõsül, s mint ilyen üzletszerû, haszonszerzésre irányuló -
a kockázati tõketársaság által is végzett - tevékenység, indokolt a kockázati
tõkealapot a társasági adó alanyává sorolni.
A 11. §-hoz
A közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény értelmezõ
rendelkezése tartalmazza a tartós adományozás fogalmát. Ennek megfelelõen a
szervezet javára történõ tartós adományozás megvalósulhat magánszemély,
valamint nem magánszemély adományozó által egyaránt. A Javaslat - követve a
közhasznú szervezetekrõl szóló törvény kapcsolódó elõírásait - nem zárja ki
az adomány kedvezményezett kezelésének körébõl azt az esetet, amikor tartós
adományozás során akár a közhasznú, akár a kiemelkedõen közhasznú szervezet a
közhasznú tevékenység megvalósulásának folyamatában egyértelmûen megnevezi az
adományozót és/vagy annak tevékenységét.
A Javaslat a biztosítókra (eredmény megállapításuk levezetésének változása
miatt) és a kockázati tõkevállalkozásokra (mint új szervezetekre) vonatkozóan
módosítja, illetve megállapítja az árbevétel fogalmát, amely a költségként
elismert reprezentáció összegének meghatározása szükséges.
A Gt. törvényhez, illetve a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati
tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslat
elõírásaihoz kapcsolódva a Javaslat módosítást tartalmaz az osztalék
fogalmára. A Gt. törvény az egyes részvénytípusokon belül négy, egymástól
eltérõ fajtájú részvényt határoz meg. Ezek a törzsrészvény, az elsõbbségi
részvény, a dolgozói részvény és a kamatozó részvény. A kamatozó részvény -
amely névre szóló részvény és az alapító okirat (alapszabály)
rendelkezéseinek megfelelõen az alaptõke tíz százalékát meg nem haladó
mértékben bocsátható ki - elõre meghatározott mértékû kamatra jogosítja
tulajdonosát az adózott eredménybõl , figyelembe véve a számvitelrõl szóló
törvény vonatkozó elõírásait. Az adózott eredménybõl fizetett részvénykamatot
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény - összhangban az
elmondottakkal - osztalékként kezeli. (A módosítás nem érinti az átmeneti
idõszakban - más törvények elõírásai alapján - e kamat költségkénti
elszámolását.) A kockázati tõkejegy hozamát a Javaslat ugyancsak osztaléknak
tekinti, biztosítva ezzel a kockázati tõketársaság által fizetett osztalékkal
azonos adózási feltételeket.
A 12. §-hoz
A belföldi illetõségû adózó adókötelezettségét elõíró szabályok módosítása
vált szükségessé azáltal, hogy megszûnik a gazdasági társaság visszamenõ
hatályú cégbejegyzése, ugyanis a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való
bejegyzéssel, a bejegyzés napját követõ nappal jön létre, illetve a
cégjegyzékbõl történõ törléssel a törlés napjával szûnik meg. (Ez az általános
szabály vonatkozik a külföldi vállalkozóra is, ha fióktelep útján végez
vállalkozási tevékenységet.) Abból az általános alapelvbõl kiindulva, hogy - a
gazdasági társaság a társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály)
ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni
kívánt gazdasági társaság elõtársaságaként mûködhet, az elõtársaság a
gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követõen
üzletszerû gazdasági tevékenységet folytathat, értelemszerûen adódott a
megoldás, amely szerint az elõtársaságra is ki kell terjeszteni a társasági
adókötelezettséget.
A Javaslat a hatályos szabályozást tartja fenn az adókötelezettség kezdõ
napjának meghatározására abban az esetben, ha a külföldi vállalkozó a
vállalkozási tevékenységet olyan telephelyen végzi, amely nem felel meg a
cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelep kategóriájának. Ekkor meghatározó
jelentõséggel a telephely létesítését, valamint megszûnését eredményezõ
jognyilatkozat bír.
A Javaslat - a hatályos elõíráshoz hasonlóan - rendelkezik arról, hogy a
naptári év utolsó napjával akkor is fennáll az adókötelezettség, ha az
adózónak nincs a számviteli törvény szerint beszámolókészítési kötelezettsége.
E rendelkezés vonatkozik például azokra a társaságokra, amelyek a gazdasági
társaságokról szóló "korábbi" törvény alapján alakultak, és még cégbíróságnál
nem került sor a bejegyzésükre, vagy a végelszámolás alatt állókra. Ugyanakkor
nem kell ezt a rendelkezést alkalmaznia az elõtársaságnak. Az "elõtársasági
idõszak" minden esetben egy adóévnek számít.
A közhasznú szervezetekrõl szóló törvény elõírása szerint a kedvezményekre az
1998. január elseje után alakult szervezet attól az évtõl kezdve jogosult,
amelyben elnyeri közhasznú jogállását, feltéve, hogy erre sor kerül abban az
évben, amelyben megalakult. Az adótörvény jelenlegi rendelkezése ettõl eltér,
1999. évtõl minden esetre azt fogalmazza meg, hogy a kedvezményekkel a
közhasznú jogállás elnyerését követõ évtõl lehet élni. A két törvény
rendelkezéseit hangolja össze a Javaslat oly módon, hogy a közhasznú szervezet
számára közhasznúsági nyilvántartásba vételétõl lehetõvé teszi a kedvezõbb
adózási szabályok alkalmazását.
A 13. §-hoz
A számviteli törvény beszámoló készítési kötelezettséget az elõtársaság
számára csak a cégbejegyzéskor, annak elutasításakor, a bejegyzési kérelem
visszavonásakor ír elõ. Ehhez kapcsolódik a társasági adóalapra vonatkozó
rendelkezés módosítása, amely az elõtársaság számára könyvviteli zárlat
alapján nem ír elõ adómegállapítást.
A 14. §-hoz
A kockázati tõkealapnál és a kockázati tõketársaságnál a kockázati
tõkebefektetésnek minõsülõ részesedések kivonásakor, elidegenítésekor
realizált árfolyamnyereség nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
Technikailag a Javaslat ezt úgy kezeli, hogy e társaságoknál az adózás elõtti
eredmény csökkenthetõ a realizált árfolyamnyereséggel a társaság bejegyzését
követõ 7. évtõl. (Ennek az a magyarázata, hogy az elsõ hat évben ezek a
szervezetek teljes adómentességben részesülnek.)
A közhasznú szervezetek támogatóját megilletõ kedvezményen túl a Javaslat
további kedvezményben részesíti az adományozót a tartós adományozási szerzõdés
alapján adott támogatás esetén. Tartós adománynak minõsül a közhasznú
szervezetekrõl szóló törvény alapján az adományozó és a közhasznú szervezet
közötti szerzõdés alapján a szerzõdés évében és az azt követõ három évben
évente azonos, vagy növekvõ összegben adott adomány. A tartós adományozáshoz
kapcsolódó külön kedvezmény az ezen a jogcímen adott adomány húsz százaléka,
melynek megfelelõ összeg az adózás elõtti eredményt csökkentheti. Nem
változott az a szabály, hogy adomány címen együttesen az adózás elõtti
eredmény 20, illetve 25 százaléka érvényesíthetõ.
A 15. §-hoz
A Javaslat pontosítja és részben kiterjeszti a vagyonfelértékelés (amelyre
átalakuláskor van lehetõség) miatti pozitív átértékelési különbözethez
kapcsolódó törvényi rendelkezést. Változatlan az a szabály, hogy az
átalakulást követõ három adóévben egyenlõ összegekben növeli az adózás elõtti
eredményt a jogutódnál a jogelõd vagyonátértékelésének eredményeként
keletkezett vagyonnövekmény. A korrekció alapja a vagyonmérlegben kimutatott
pozitív összevont átértékelési különbözet. Az átalakuláshoz, illetve a
megszûnéshez kapcsolódó e korrekcióval összefüggõ speciális szabályt a
különös rendelkezések részletezik.
Új adózás elõtti eredményt növelõ tételt határoz meg a Javaslat tartós
adományozás esetére, ha az adományozó bármely okból (például a közhasznú
szervezet vagy az adományozó jogutód nélkül megszûnik) nem teljesítette a
szerzõdésben vállalt kötelezettségét. Ennek lényege, hogy a korábbi években az
adományozáshoz kapcsolódó külön kedvezmény (ami legfeljebb az adomány 20
százaléka lehet) összegével, illetve ha a szerzõdés nem teljesítése az
adományozónál felmerülõ ok miatt következik be, annak kétszeresével, növelnie
kell az adózás elõtti eredményt.
A 16. -hoz
A Gt. törvény módosítja a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvénynek a közhasznú
társaságok átalakulására vonatkozó rendelkezéseit. Ennek értelmében a
közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú
társasággal egyesülhet és csak közhasznú társasággá válhat szét.
A Javaslat ehhez kapcsolódva kiveszi a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvénybõl a gazdasági társasággá történõ átalakulás esetére elõírt - a
pozitív átértékelési különbözet miatti - az adózás elõtti eredmény növelésére
vonatkozó rendelkezést. Ugyanakkor a Javaslat rendelkezik arról, hogy
közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutód közhasznú
társaság a jogelõd közhasznú társaságok adataiból összesítéssel, illetve
megosztással határozza meg a saját tõke - adózottan és adómentesen képzõdött -
nyitó értékét. Ha az átalakulás során új tag is belép, vagy a meglévõ tag
pótlólagos vagyoni hozzájárulást teljesít, akkor a Javaslat szerint ezzel az
értékkel növelni kell a nyilvántartott adózottan képzõdött saját tõkét. Az
átalakulásban részt venni nem kívánó tagra jutó "saját tõke csökkenéssel"
viszont csökkenteni kell az adózottan képzõdött saját tõkét. Ha az nem nyújt
rá fedezetet, akkor az adómentesen képzõdött tõke terhére lehet kiadni a
vagyont. Ez utóbbi összeg után a Javaslat szerint a közhasznú társaságnak meg
kell fizetnie a társasági adót.
A Gt. törvény módosítja a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvénynek a
közhasznú társaságok jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó rendelkezését is,
amely szerint a közhasznú társaság jogutód nélküli megszûnésekor a tagok
részére csak a törzsbetétek alapításkori értéke adható ki és a tartozások
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont közcélra kell fordítani. A Javaslat
ehhez kapcsolódva arról rendelkezik, ha a kiadott törzsbetétek értéke több
mint a közhasznú társaság adózottan képzõdött saját tõkéje, a különbözettel a
közhasznú társaságnak a megszûnéskor készítendõ adóbevallásában növelnie kell
a társasági adóalapját.
A 17. §-hoz
A Javaslat lehetõséget ad arra, hogy a külföldi vállalkozó fióktelepe is
alkalmazhassa a kockázati tõketársaságokra vonatkozó kedvezõbb adózási
szabályokat, amennyiben szerepel a kockázati tõke-vállalkozások
nyilvántartásában.
A 18. § -hoz
A Javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény adózás elõtti
eredményt növelõ tételei közül - az átértékelési különbözettel kapcsolatos
"általános" szabályokból - kiveszi a "különöseket" és átteszi azokat a törvény
társasági adóalap megállapításainak különös szabályait tartalmazó szakaszába.
Ilyenek az adózó jogutód nélküli megszûnésekor és átalakulásakor a pozitív
átértékelési különbözet elszámolásával kapcsolatos szabályok.
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a jogutód átalakuláskor eldöntse, hogy
valamely eszközcsoportra vonatkozóan eszközcsoportonként vagy egyedileg
számolja-e el az értékvesztést az adóalap megállapításánál.
A Javaslat a Gt. törvénnyel, továbbá a számviteli törvénnyel összefüggésben
rendelkezik arról, hogy az elõtársaság cégbejegyzése nem minõsül megszûnésnek.
A gazdasági társaságok átalakulása során elõfordulhat, hogy az adózó ezzel
egyidejûleg a könyvvezetés módját is megváltoztatja (meg kell változtatnia).
Az ebbõl adódó áttérési különbözeteket a számviteli beszámolóban csak
vagyonváltozásként kezelik, ezért a társasági adóalap levezetésekor erre
külön korrekciós tételeket fogalmaz meg a Javaslat.
A 19. §-hoz
A Gt. törvény rendelkezése alapján az elõtársaság nem jogelõdje a létrejövõ
társaságnak, szövetkezetnek, ugyanakkor mûködése egy adóévnek számít, amely
alatt vesztesége keletkezhet. A Javaslat lehetõvé teszi, hogy ezt a
veszteséget a bejegyzett társaság kigazdálkodhassa, és mivel a törvény szerint
az elõtársasági mûködés néhány hónapja egy adóév, a Javaslat az eddigi három
adóév helyett négy adóév veszteségét engedi meg öt éven túl elszámolni,
illetve négy év elteltével támaszt árbevétel követelményt a veszteség
elhatárolásához.
A 20. §-hoz
A legutóbbi törvénymódosítás szerint a közhasznú társaságnak nem kell az adót
megfizetnie az adóalap azon hányada után, amelyet a kedvezményezett
tevékenységbõl elért bevétele képvisel az összes bevételen belül. Az
adómentesség nem vonatkozik az adóalap néhány tételére, például a véglegesen
adott támogatásra, vagy a kapott adományra, ha a közhasznú társaságnak
köztartozása van. A Javaslat ezen tételek körét bõvíti a tag számára az
adómentesen képzõdött saját tõke terhére kiadott vagyonnal.
A kockázati tõketársaságokat és kockázati tõkealapokat a Javaslat azzal
ösztönzi tevékenységük végzésére, hogy nem kell az adót megfizetniük a
kockázati tõke-vállalkozások nyilvántartásába történõ bejegyzésüknek az évében
és az azt követõ hat évben, valamint a nem újonnan alakuló társaságoknak a
bejegyzésük évét követõ hat évben, amennyiben ezen idõszak alatt folyamatosan
szerepelnek a nyilvántartásban, azaz eleget tesznek a rájuk vonatkozó
törvényben elõírt kötelezettségeiknek. Abban az esetben, ha kockázati
tõkebefektetéseik aránya ezen hat teljes év átlagában nem éri el a törvényben
elõírt mértéket a hatodik adóévrõl készített adóbevallással egyidejûleg utólag
kötelesek megfizetni a megelõzõ adóévek adóját is. Ezt akkor is meg kell
tenniük, ha a Felügyelet tevékenységi engedélyüket hat éven belül visszavonja,
vagy ha hat éven belül megszûnnek.
A 21. §-hoz
A különválás után fennmaradó gazdasági társaság adóelõlege csak az átalakult
gazdasági társaság adóelõlegének rá esõ hányadaként határozható meg, ezért
indokolt a jogutódokra megfogalmazott adóelõleg bevallási és fizetési
szabályt ezekre a társaságokra is kiterjeszteni.
A 22. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezése átmeneti szabályokat fogalmaz meg az
adókötelezettség, a közhasznú társaságok átalakulása, az osztalék fogalma,
valamint az átértékelési különbözet adózási szabályainak és tartalmának
módosulása miatt. A javasolt átmeneti rendelkezések igazodnak a Gt. törvény
átmeneti szabályaihoz.
A 23. §-hoz
A rendelkezés elõírja, hogy a Javaslatban meghatározott módosításokat az 1998.
évi társaságiadó-kötelezettségre és az 1998. évi adóalap megállapítására
alkalmazni kell. Az adóalap meghatározásának szabályait érintõ rendelkezésekre
vonatkozóan - a jogbiztonság érdekében - a Javaslat külön átmeneti
rendelkezések beiktatását rendeli el. Ilyen átmeneti szabály található az
1998. június 15-ig lezajlott, vagy megkezdõdött átalakulások következtében
keletkezett vagyonfelértékelési különbözettel kapcsolatban.
Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat csak a hatályba lépését
követõen megszerzett osztalék típusú jövedelmekre alkalmazza, így a
visszamenõleges hatály tilalma nem sérül.
A folyamatban lévõ építkezések esetén a gyakorlatban elképzelhetõ, hogy az
építkezés nem fejezõdik be 1999. december 31-ig, vagyis a vállalkozó azt a
külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi
képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény alapján csak
cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelepe útján tudja folytatni. Az esetleges
értelmezési problémák elkerülése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy az
építkezés folyamatosságát önmagában a fióktelep bejegyzése nem szakítja meg. A
hatályba léptetõ rendelkezés szerint e szabályt a folyamatban lévõ
építkezésekre is alkalmazni kell.
A Javaslat az elsõ kötelezettségvállalás napjára, az osztalékelõlegre
vonatkozó meghatározásokat és a közhasznú szervezetek adókötelezettségével
kapcsolatos egyes rendelkezéseket helyez hatályon kívül.
A 24-25. §-hoz
A Gt. törvény lehetõvé teszi a gazdasági társaságok átalakulása (gazdasági
társaság más gazdasági társasággá való átalakulása, illetve egyesülés,
szétválás) esetén az adó- és illetékmentességet.
Ugyanakkor a szövetkezetek esetében a szövetkezeti törvény nem rendelkezik
kifejezetten az átalakulások adómentességérõl, csupán az egyesülésre vonatkozó
szabályainál utal a Gt. rendelkezéseire, és így az adómentességre is. A
diszkriminatív szabályozás elkerülése érdekében szükséges az összhangot
megteremteni, és a szövetkezetek szétválását, átalakulását, részleges
átalakulását is mentesíteni az áfa fizetési kötelezettség alól. Mivel az
átalakulás adókötelezettsége elsõsorban az áfa-törvény rendelkezései alapján
áll fenn, célszerû az áfa-törvényben az átalakulás keretében történõ
vagyonátadás adómentességét is kimondani.
A 26-28. §-hoz
A törvény 14. §-ában egyfelõl az ingyenesség korhatárának konkrét megjelölését
(tekintetbe véve, hogy ez a korhatár a vízi és az egyéb közlekedésben eltérõ)
célszerû mellõzni, másfelõl a fegyveres erõket illetõen a közlekedési
kedvezményrendszerrõl szóló 287/1997. (XII.29.) számú kormányrendelet fogalmi
meghatározását (a fegyveres erõk hadköteles tagjai) indokolt keresztülvezetni.
Az árkiegészítési kulcsok szükséges mértékû emelése - a közlekedési ágazatokra
vonatkozó számítások felhasználásával és a témát érintõ demográfiai adatok
figyelembevételével - került kialakításra. E kulcsok vetítési alapja a teljes
(áfa-t is tartalmazó) személyszállítási díjbevétel. A számítások szerint az
indokolt és szükséges kulcs-emelések a következõk:
Vasúti közlekedés
A vasúti közlekedésben az árkiegészítés csökkenését az ingyenes utazások utáni
(jelenleg 8 %-os) árkiegészítés 4 %-ponttal, 12 %-ra való növelése
ellensúlyozza. Az árkiegészítési kulcs számítása során - itt és a továbbiakban
- figyelembevételre került, hogy az ingyenesség korhatárának leszállítása a
vetítési alapot csökkenti.
Távolsági közlekedés
A menetrend szerinti távolsági autóbusz-közlekedésben a KHVM és PM által
ellenõrzött számítások alapján az árkiegészítés csökkenését az árkiegészítési
kulcs 4,5 %-pontos (3,5 %-ról 8,0 %-ra történõ) emelése megnyugtatóan
ellensúlyozza.
Helyi közlekedés
A számítások szerint az ingyenesség korhatárának leszállítása a relatíve
legnagyobb árkiegészítés-csökkenést a helyi közlekedésben okoz. A kiesés az
1998. évi prognosztizált - a már említett módon korrigált - díjbevételre
vetítve országos átlagban kereken 10 %. Ennek ellensúlyozására tehát országos
átlagban egy kereken 10 %-os kulcsemelés szükséges.
A törvényjavaslat a fõvárosra, a megyei jogú városokra és az egyéb
településekre (vagyis e három település-típusra) némileg eltérõ mértékû
emelést tartalmaz. Eszerint a jelenlegi 5 %-os kulcs Budapesten 16,5 %-ra, a
megyei jogú városokban 15,5 %-ra, az egyéb településeken (ezek döntõen kisebb
vagy közepes nagyságú városok) pedig 12 %-ra emelkedne. A magasabb kulcs
szükségességét a fõvárosban és a nagyvárosokban egyfelõl konkrét számítások,
másfelõl demográfiai tényezõk és egyes speciális körülmények indokolják. Az
említett település-típusonként némileg eltérnek pl. az érintett nyugdíjas
korosztálynak az összlakosságon belüli arányai, továbbá a nagyvárosokban
(különösen pedig a fõvárosban) jelentõs az agglomerációból beutazók és
bérletet vásárlók száma, és köztük nem kis számban nyugdíjasok is találhatók.
(Az ingyenesség kibõvítése tehát e körben is árkiegészítés-csökkenést okoz.)
A kulcsokban egy adott településen belül a Javaslat differenciálást egyetlen
egy esetben (Debrecennél) alkalmaz. E városban ugyanis a kötöttpályás és a nem
kötöttpályás helyi közlekedést két különbözõ vállalat bonyolítja le, és a
nyugdíjasok a kötöttpályás közlekedést - egyebek között annak alacsonyabb
díjszintje miatt is - relatíve nagyobb arányban veszik igénybe.
A Javaslat (melléklet 16. pont) fenntart egy olyan lehetõséget, hogy a helyi
közlekedésben az ingyenesség korhatárát nem csökkentõ szolgáltatók az 5 %-os
árkiegészítést továbbra is igénybe vehessék. E szabálynak inkább csak elvi
jelentõsége van.
Egyéb közlekedés
Az utazási kedvezményekrõl szóló kormányrendelet és a Javaslat közötti
konzisztencia biztosítása megkívánta, hogy a 100 %-os árkiegészítés a
személyhajózáson kívül a révközlekedési kedvezményre is érvényesüljön.
(Melléklet 14. pont.)
A 70 éven felüliek esetében az ingyenességnek a személyhajózásra és a
révközlekedésre való kiterjesztése pedig e körben szükségessé tette (5 %-os)
árkiegészítés alkalmazását. (Melléklet 17. pont.)
A Javaslat - azokra a szolgáltatókra, amelyek (akik) az utazás ingyenességét
1998. január 1-jétõl biztosították - lehetõvé teszi a magasabb árkiegészítési
kulcsok visszamenõleges, 1998. január 1-jei hatályú érvényesülését.
A 29. §-hoz
A Gt. törvény szabályaira figyelemmel a helyi adókról szóló törvényben (Htv.)
szükségessé válik az elõtársaság adójogi helyzetének meghatározása a
vállalkozások által fizetendõ iparûzési adó és a vállalkozások kommunális
adójának adóelõleg kötelezettségével kapcsolatban. A Javaslat szerint az
elõtársaság adóelõleget nem fizet, ennek megfelelõen az adóévre várható adóról
(amely az adóelõleg alapja) csak a cégbírósági bejegyzését követõ 15 napon
belül kell az adózónak bejelentést tennie az önkormányzati adóhatósághoz . Az
elõtársaság egyéb vonatkozású - helyi adókkal és gépjármûadóval összefüggõ -
eljárási szabályait az Art. javasolt rendelkezései tartalmazzák.
A 30-31. §-hoz
A Htv. értelmezõ rendelkezései között az iparûzési adó alapjának kiinduló
tételeként szereplõ "nettó árbevétel" meghatározását több szempontból is
módosítani szükséges. Ezek a korrekciók a következõk.
- A Htv. 1998. évre vonatkozó módosítását (1997. évi CIX. tv.) követõen
került elfogadásra a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságáról szóló 260/1997. (XII.21.) Korm. rendelet,
amely a 182/1991. (XII.30.) Korm. rendelet helyébe lépett. Erre tekintettel
szükségessé válik a biztosítók nettó árbevétel fogalmának az új számviteli
rendhez való igazítása, és ezzel összefüggésben a befektetési vállalkozások
nettó árbevételének pontosítása is, a korrekció adóteher változást nem
eredményez.
- A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint
a kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslatra tekintettel a Javaslat
tartalmazza ezen adózókra vonatkozó - e szervezetek sajátosságainak megfelelõ
- nettó árbevétel fogalmát. Abban az esetben, ha a külföldi székhelyû
vállalkozás magyarországi fióktelepe minõsül az említett törvény hatálya alá
tartozó szervezetnek, a Htv. módosítása rendelkezik a nettó árbevétel
fogalom alkalmazásáról.
E rendelkezéseket 1998. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 32. §-hoz
A kockázati tõketársaságokról szóló törvényt a tavaszi ülésszakon tárgyalja a
Parlament. A társasági adó szempontjából a tõkealap adóalanynak minõsül, ezért
szükséges az adókötelezettségérõl is rendelkezni, figyelemmel arra, hogy a
kockázati tõkealap vagyontömegként határozódik meg a külön törvényben. A
Javaslat szerint az alap adókötelezettségeit a kezelõje teljesíti.
Az új Gt. szabályai az elõtársaságot a gazdasági társaság létének egy sajátos
szakaszaként definiálják, azaz nem önálló társasági formaként. E sajátos
létezési szakaszban szerzett jogok, vállalt kötelezettségek a Gt. elõírásai
szerint a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A Javaslat a Gt. ezen
általános szabályát az adó jogviszonyra konkretizálja, azoknak a
szervezeteknek felsorolásával, amelyeknél az elõtársasági létezési szakasz
értelmezhetõ. Ezzel összhangban az anyagi adójog és az egyszerûsítés jegyében
a járulék, valamint a vám szempontjából is szükséges annak kimondása, hogy a
gazdasági társaságra vonatkozó szabályok - ha törvény eltérõen nem rendelkezik
- az elõtársaságra is vonatkoznak.
A 33. §-hoz
A cégbejegyzési eljárás, illetõleg az egyéni vállalkozói igazolványoknak a
gazdasági kamaráknál történõ kiadása során a módosított törvények szerint
kialakul a vállalkozások indításával kapcsolatos adminisztrációs terheket
csökkentõ ügyintézési rendszer. Ennek lényege, hogy a cégbejegyzés iránti
kérelem, illetõleg a vállalkozói igazolvány kiállítása iránti kérelem
benyújtásával a vállalkozni kívánók egyidejûleg regisztráltatják magukat a
különbözõ hatósági ügyeikben eljáró, és az adataikat szükségképpen
nyilvántartó hatóságoknál.
A cégbíróság, illetõleg a gazdasági kamara az erre a célra létrehozott
számítógépes rendszer útján keresi meg az adóhatóságot, a társadalom-
biztosítási szervet, és a statisztikai hivatalt annak érdekében, hogy a
cégjegyzék, illetõleg a vállalkozói igazolvány adatai között is feltüntetendõ
azonosítási kódot állapítsák meg, és közöljék a bejegyzést végzõ
cégbírósággal, illetõleg gazdasági kamarával.
A Javaslat elvi éllel írja elõ, hogy a regisztrációs helytõl függetlenül,
adószám nélkül üzletszerû gazdasági tevékenységet folytatni nem lehet,
ugyanakkor az új Gt. elõtársaságokra vonatkozó rendelkezése szerint a
társaságnak a cégbírósági bejegyzést kezdeményezõ kérelmének a benyújtását
követõen megnyílik a joga az üzletszerû gazdasági tevékenység megkezdéséhez. E
két követelmény csak azonnali ügyintézéssel hozható összhangba. A
cégbíróságnál mûködõ számítógépes rendszer akkor biztosítja az adószám
azonnali, vagy egyidejû rendelkezésre bocsátását, ha a cégbejegyzési kérelem
benyújtásakor a cégjegyzékszám megállapításával egyidejûleg nyilatkozik az
adózó arról, hogy milyen státuszt választ az általános forgalmi adó
tekintetében.
Jogszabályszerkesztési okok miatt a külföldi vállalkozások belföldi
fióktelepeirõl szóló 1998. január 1-tõl hatályos rendelkezéseket külön §-ban
szükséges megjeleníteni, ezért azok változatlan tartalommal kikerülnek az Art.
új struktúrájú 11. §-ból és 11/B. § jelöléssel maradnak a rendelkezések
között.
A bejelentkezéssel összefüggésben a Javaslat - változatlan tartalommal - új
11/C. §-t beiktatva rendezi az önkormányzati adóhatóságoknál történõ
nyilvántartásba vételt, mert ezekre az adóhatóságokra a cégbíróságnál és a
gazdasági kamaráknál mûködtetett regisztrációs rendszer - feltételek hiányában
és remélhetõleg csak idõlegesen - nem terjed ki.
A 34. §-hoz
A bejelentkezés és az adószám kiadásának új szabályai a változás bejelentésére
vonatkozó korábbi szabályok módosítását is igénylik.
A Javaslat külön rendelkezik azon adatváltozások bejelentési szabályairól
amelyeket a kamarákhoz, illetve a cégbíróságokhoz, illetve amelyeket
közvetlenül az adóhatósághoz kell teljesíteni, valamint szabályozza az
eljárást azokban az esetekben is, ha a változás adószám módosulást von maga
után.
A 35. §-hoz
Az adószám kiadásának új szabályai az adószám törlésére is kihatnak, ezek
módosítása sem kerülhetõ el.
A Javaslat rendezi azt a kivételes esetet is - ismételt bejegyzés iránti
kérelem benyújtása - amikor nem kell alkalmazni az adókötelezettség
megszûnésére vonatkozó általános szabályokat.
A 36. §-hoz
A Gt. törvény szerint a társaság cégbejegyzéséig elõtársaságként mûködhet.
Minthogy a gazdasági társaság nem az alapítására visszaható hatállyal jön
létre, hanem a cégbejegyzés napjával, ezért az elõtársasági formában eltöltött
mûködési idejérõl ennek megszûnésével el kell számolnia. Ha cégbejegyzés
nélkül szûnik meg (elutasítják, vagy visszavonják a kérelmet), akkor a
hitelezõi-, az adó-és a vezetõ tisztségviselõi érdekek védelmében, ha pedig
bejegyzik a társaságot, az induló társaság vagyoni helyzetének hitelessége
érdekében szükséges a beszámoló készítés és az adómegállapítás. Ha a
társaságot nem jegyzik be, az adókat meg is kell fizetni, ha bejegyzik, csak
az éves adókat kell soron kívül megállapítani, azonban bevallani csak az éves
adóbevallással egyidejûleg szükséges.
A Javaslat a sajátos helyzetre tekintettel nemcsak a bevallás benyújtásának
határidõszámítási szabályait, hanem az adóbevallással lezárt idõszak tartamát
is megállapítja, illetõleg rendelkezik arról is, hogy ha ez az idõszak két
adóévet érint, mely szabályok az irányadók az adó megállapításánál.
A 37. §-hoz
A Javaslat az új Gt. elõtársaságra vonatkozó szabályaival összefüggésben az
adó megfizetésére határozattal kötelezhetõk körét egészíti ki a vezetõ
tisztségviselõvel.
A 38. §-hoz
Az elõtársaságok cégbejegyzés nélküli megszûnésével összefüggésben a Javaslat
rendelkezik arról, hogy az elõtársaság terhére kivetett éves tárgyi adóknak
(építmény-, telek-, gépjármûadó) az egész évre járó része ebben az esetben
azonnal esedékessé válik.
A 39-40. §-hoz
A Javaslat az elõtársaság adójogi definícióját tartalmazza és az átmeneti
szabályok között rendezi, hogy a folyamatban lévõ bejelentkezési
(bejelentési) ügyekben a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 41. §-hoz
A társasági törvény szerint sajátos az egyesülés jogállása. A számviteli
törvény hatálya kiterjed az egyesülésre is, és - más jogszabályi elõírás
hiányában - az egyesülésre is a vállalkozókra érvényes számviteli szabályokat
kell alkalmazni, mivel jellemzõen kiegészítõ gazdálkodási tevékenységet is
végezhet.
A 42. §-hoz
A társasági törvény szerint az üzletszerû gazdasági tevékenység folytatása
céljából cég (gazdálkodó) a cégnyilvántartásba történõ bejegyzéssel jön
létre, de a cég mûködését már a cégbejegyzés elõtt megkezdheti, ezért indokolt
az elõtársaság idõtartamát általánosan megfogalmazni, az elõtársaságra
vonatkozó könyvvezetési, beszámolási szabályokat a számviteli törvény
hatálya alá tartozókra általánosítani, kiterjeszteni valamennyi olyan
gazdálkodóra, amelynél az alapítás (a mûködés megkezdésének) idõpontja eltér
a megalakulás (a cégbejegyzés) idõpontjától.
Az alapítás és a társaság létrejötte, illetve létre nem jötte közötti
idõszakot - várható idõtartamára tekintettel - egy beszámolási idõszaknak kell
tekinteni, az elõtársasági idõszakhoz kapcsolódó sajátos felelõsségi szabályok
érvényesülése érdekében, akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. A
beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségnek
az elõtársaság az általános elõírások szerint köteles eleget tenni. Az
elõtársaság nyilvánosságra kerülõ beszámolójának mérlegadatai cégbírósági
bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdasági
társaság valós vagyoni helyzetét tükrözik, az eredménykimutatás adatai pedig
az elõtársasági idõszak tevékenységének eredményét, az arra ható tényezõket
mutatják.
Az elõtársaság beszámolója mérlegében lévõ - a számviteli törvény elõírásai
szerint értékelt - eszközök és kötelezettségek különbözete mutatja a
cégbejegyzéssel létrejött társaság saját vagyonát (saját tõkéjét).
A bejegyzési kérelem elutasítását követõen 8 napon belül megismételt
bejegyzési kérelem esetén indokolt, ha az elõtársasági idõszak mindaddig
meghosszabbodik, amíg az elutasítás véglegessé nem válik, illetve amíg a
társaságot be nem jegyzik. E szabályozással elkerülhetõ, hogy a gazdasági
társaság létrejöttét megelõzõen több elõtársasági beszámolót kelljen
készíteni.
A 43. §-hoz
A társasági törvény - egyes társasági formáknál - az osztalékelõleg fizetése
feltételeként közbensõ mérleg készítését írja elõ. A Javaslat szerint ezt a
közbensõ mérleget a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelelõen
kell elkészíteni. Mivel a közbensõ mérleggel az osztalékelõleg fizetés
megalapozottságát (azt, hogy van és év végén is lesz az osztaléknak fedezete)
kell alátámasztani, indokolt a szigorú követelmény támasztása (amibõl az is
következik, hogy ahol kötelezõ a könyvvizsgálat, ott a közbensõ mérleget is
auditálni kell). Ugyanakkor a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem
lehet) lezárni, nincs év vége, de biztosítani kell a leltár
összeállításával, hogy a közbensõ mérleg, az azt alátámasztó
eredménykimutatás a közbensõ mérleg fordulónapjára vonatkozó könyvviteli
nyilvántartások adatai alapján készüljön, az eszközök és a források év végi
értékelésére vonatkozó elõírások megtartásával, korrekcióival, az azokat
bizonyító számításokkal.
A 44. §-hoz
A követelés általános fogalmából kimarad a veszteségtérítés, a jegyzett, de
még be nem fizetett tõke, mivel azok társasági törvény szerinti megítélése,
ebbõl következõen elszámolási módja változott, bekerült viszont az
osztalékelõleg.
A 45. §-hoz
A társasági törvény szerint a társaság a cégbejegyzéssel jön létre. A jegyzett
tõke fogalmát a Javaslat annak függvényében határozza meg, hogy a jegyzett
tõkét, annak változását a cégbíróságon bejegyzik-e vagy sem. Ha bejegyzik
(részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál, egyéb gazdálkodónál),
akkor jegyzett tõke a cégbíróságon bejegyzett tõke. Ha nem jegyzik, akkor a
létesítõ okiratban meghatározott, a tulajdonosok által ténylegesen és
tartósan rendelkezésre bocsátott tõke a jegyzett tõke. Ezt az elõírást
alkalmazni kell a tõkeemelésnél és a tõkeleszállításnál is.
A társasági törvényben szabályozott pótbefizetés elszámolására vonatkozóan a
Javaslat abból indult ki, hogy a pótbefizetést a veszteség fedezetére
rendelik el, a veszteséget az eredménytartalék tartalmazza, tehát a
pótbefizetés összegét az a gazdasági társaság, amelyik kapja a pénzmozgással
egyidejûleg az eredménytartalék javára számolja el (ezáltal csökken a
kimutatott "vesztesége"), amelyik adja, az pedig az eredménytartalék terhére.
Ha a gazdasági társaságnál az átvett pótbefizetés összegére már nincs
szükség, a pótbefizetés visszafizetett összegét a pénzmozgással egyidejûleg
az eredménytartalék terhére, a pótbefizetés visszakapott összegét az
eredménytartalék javára kell elszámolni. Mivel a társasági törvény szerint a
társaság megszûnése esetén elõször a veszteség fedezetére átvett pótbefizetés
összegét kell visszafizetni, indokolt, hogy a tõkeemeléssel, az
osztalékfizetéssel kapcsolatos számításoknál a veszteség fedezetére átvett
pótbefizetés összegét, mint az eredménytartalék lekötött összegét vegyék
figyelembe.
Az eredménytartalék igénybevételének, az osztalék kifizetésének a feltételeit
is pontosítja a Javaslat.
A 46. §-hoz
A Javaslat az osztalékelõleg, a kamatozó részvény utáni kamat kifizetésének,
továbbá a jegyzett tõkének a jegyzett tõkén felüli saját tõke terhére történõ
emelésének feltételeit úgy határozza meg, hogy az csak a valóban
rendelkezésre álló, a jegyzett tõkét meghaladó, szabad-rendelkezésû saját
tõke terhére történhessen, az osztalékelõleg, illetve a kamatozó részvény
utáni kamat kifizetése, továbbá a tõkeemelés miatt a hitelezõi érdek ne
sérüljön. Ehhez kapcsolódik az az elõírás is, amely szerint ingyenes vagy
kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt, továbbá a
hitelezõknek - követelésük ellenében - részvényeket csak tõkeemelés
formájában, elõbbiek szerint meghatározott jegyzett tõkén felüli saját tõke
terhére lehet kibocsátani.
A leírt szabály alól kivétel - a társasági törvény sajátos elõírása miatt - az
átváltoztatható kötvény, amelynek részvénnyé történõ átalakítása során a
kötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kell a jegyzett tõke emelését
végrehajtani.
A 47- 48. §-hoz
A kockázati tõkebefektetésekrõl a kockázati tõketársaságokról, valamint a
kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan a Javaslat a
befektetési tevékenység átmeneti veszteségeinek kezelésére olyan szabályozást
tartalmaz, amely lehetõvé teszi, hogy a befektetések valós értékükön
szerepeljenek a mérlegben (nyilvántartási értékük fejezze ki valós piaci
értéküket), ugyanakkor - ha ebben kedvezõ változás következik be -
lehetõséget ad arra, hogy a már leértékelt befektetéseket eredeti beszerzési
értékükig felértékeljék. Ennek a technikája az, hogy a kockázati tõketársaság
részvénye és a kockázati tõkealap-jegy értékelésekor nem értékvesztést kell
elszámolni, hanem céltartalékot kell képezni. Az értékelést minden évben el
kell végezni, az így képzett céltartalék összegének változása csökkenti, vagy
növeli a tárgyév eredményét.
A kockázati tõketársaság, illetve a kockázati tõkealap kockázati
tõkebefektetéseinek értékelésekor - a törvényben elõírt esetekben - a
befektetések értékének csökkentésére szintén céltartalékot képez
(értékvesztés elszámolása helyett) azzal, hogy a céltartalékképzésnél a
minõsítést az ilyen címen megvalósult befektetésre összevontan készíti el. A
kockázati tõketársaság, illetve a kockázati tõkealap kockázati
tõkebefektetéseinek étékeléséhez kapcsolódó céltartalékképzés kihat az
eredményre, a tõketársaság, a tõkealap vagyonára, ezen keresztül az elsõdleges
befektetõk befektetéseinek értékére is.
A 49. §-hoz
A Javaslat szerint átalakuláskor (az alapítással összhangban) a nem pénzbeli
hozzájárulás (az eszközök) beszerzési értékének az átalakulással létrejövõ
gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplõ értékeket kell
tekinteni.
A 50. §-hoz
A Javaslat szerinti kiegészítés alapján a tulajdonos tõkekivonással történõ
tõkeleszállítás esetében is a bevont részesedést rendkívüli ráfordításként, az
ellenében a társasági szerzõdés módosításának megfelelõen kapott eszközöket
rendkívüli bevételként számolja el a szerzõdésben (annak mellékletében)
szereplõ értéken.
A 51. §-hoz
A Javaslat ide tartozó része jelentõsen (nyolc §-hoz tartozó elõírással)
egészíti ki a számviteli törvényt. A részletes indokolás az egyes részekhez
kapcsolódik.
Vagyonmérleg, vagyonleltár
Mind az átalakuló (jogelõd), mind az átalakulással létrejövõ (jogutód)
gazdasági társaság vagyonát meg kell állapítani, ehhez vagyonleltárral
alátámasztott vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget és a
vagyonleltárt is a számviteli törvény elõírása szerint kell elkészíteni, a
Javaslatban rögzített sajátos tartalmi és formai követelmények megtartása
mellett.
A társasági törvénynek a gazdasági társaság jogutódlással történõ megszûnésére
(átalakulására) vonatkozó szabályaiból következõen a vagyonmérleget és a
vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni:
- az átalakulásról szóló második döntés megalapozásához (vagyonmérleg-
tervezet, vagyonleltár-tervezet) a társaság legfõbb szerve által
meghatározott fordulónapra,
- az átalakulás, a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésének napjára
(végleges vagyonmérleg, végleges vagyonleltár).
A vagyonmérleg-tervezetek a cégbírósági eljárást támasztják alá, a véglegesek
a valós vagyoni érték megállapítását szolgálják.
A gyakorlati tapasztalatok indokolják, hogy a törvényben rögzíteni kell - a
tartalmat is befolyásoló - formai elemeket is. Ilyenek
- a vagyonmérleget háromoszlopos formában kell elkészíteni, és a Javaslat
meghatározza, milyen értékeket tartalmazzanak az egyes oszlopok, vagy
- a vagyonmérleget mikor kell külön-külön, mikor együttes adatokkal
elkészíteni, illetve az azokban szereplõ adatokat mikor kell megbontani,
vagy
- a könyv szerinti adatokat a törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó
elõírásoknak megfelelõen kell meghatározni.
Követelményként kell megfogalmazni - a társasági törvény vonatkozó
elõírásaiból következõen - a kötelezõ könyvvizsgálatot az átalakuló, illetve
az átalakulással létrejövõ gazdasági társaságnál mind a vagyonmérleg-
tervezetnél, mind a végleges vagyonmérlegnél.
A társasági törvény lehetõséget ad arra, hogy az átalakuló gazdasági társaság
(a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott) eszközeit és
kötelezettségeit átértékelje. A Javaslat tartalmazza az átértékelésre
vonatkozó szabályokat azzal, hogy csak az átalakuláskor megszûnõ gazdasági
társaságoknál engedi meg az átértékelést. Kiválás esetében a jogelõd gazdasági
társaság nem szûnik meg, és nem szûnik meg beolvadás esetében az átvevõ
gazdasági társaság sem. Az említett esetekben a jogelõd is, az átvevõ
gazdasági társaság is változatlan társasági formában folytatja gazdasági
tevékenységét, a kiválás, illetve a beolvadás miatti vagyoni helyzetben (az
eszközökben és a forrásokban) bekövetkezett változásokat kell csupán
átvezetni. Amennyiben indokolt az átértékelés, akkor a különválásra, illetve
az összeolvadásra vonatkozó társasági és számviteli törvényi elõírásokat
együtt célszerû alkalmazni.
A Javaslat lehetõséget ad arra, hogy a vagyonértéket egyedi (eszközönkénti,
kötelezettségenkénti) értékeléssel vagy az üzleti értékelés módszerével
határozzák meg. Amennyiben ez utóbbi módon meghatározott társasági
vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes
eszközök piaci értékének együttes összege, a különbözetet a vagyonmérlegben
üzleti vagy cégértékként kell kimutatni; amennyiben kevesebb, a különbözettel
az egyes eszközök értékét kell csökkenteni. (Negatív good will kimutatását a
Javaslat továbbra sem engedi meg!)
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete a gazdasági társaság
legfõbb szerve által meghatározott fordulónapra vonatkozóan tartalmazza a
társaság vagyonának értékét (a saját tõkét) és az azt meghatározó eszközök és
kötelezettségek értékét könyv szerinti értéken és átértékelési különbözettel
korrigált értéken, az egyes eszközökhöz -kötelezettségekhez kapcsolódó
átértékelési különbözetek elkülönített kimutatásával.
A Javaslat szerint az átértékelési különbözetek összevont értékével a saját
tõkét kell helyesbíteni: pozitív különbözettel a tõketartalékot kell növelni,
negatív különbözettel a tõketartalék pozitív összegéig a tõketartalékot, azt
meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni. Ezen szabályozás célja
az, hogy az átértékelésbõl adódó vagyonnövekedést ne lehessen osztalékként
kifizetni, illetve az átértékelésbõl adódó vagyoncsökkenés csak annyiban
csökkentse az eredménytartalékot, amennyiben arra a meglévõ tõketartalék nem
nyújt fedezetet.
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tõke
tételében már nem lehet értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény, és
természetesen jegyzett, de még be nem fizetett tõke sem.
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete ugyan a könyvviteli
nyilvántartások fordulónapra vonatkozó adatai alapján készül, ezen
nyilvántartásokat azonban nem szabad lezárni, azokat folyamatosan vezetni
kell, a tervezett adatokat a nyilvántartásokban nem szabad rögzíteni.
Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét
ugyanazon fordulónapra kell elkészíteni, mint az átalakuló gazdasági társaság
vagyonmérleg-tervezetét. Ez utóbbi harmadik oszlopának adatait kell - a
különválás és a kiválás esete kivételével - az átalakulással létrejövõ
gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete "jogelõd" oszlopába beállítani,
biztosítva a folytonosságot. (Különválás és kiválás esetén az átalakuló
gazdasági társaság vagyonmérlegének vagyonértékelés szerinti, illetve könyv
szerinti értékét meg kell bontani elõbb a különválással létrejövõ, illetve a
kiválással létrejövõ és a változatlan társasági formában továbbmûködõ
gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetéhez.)
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege és az átalakulással létrejövõ
gazdasági társaság vagyonmérlege közötti különbözõség következik a társasági
törvénybõl is, de ezt egyértelmûvé teszi a számviteli elõírás azzal, hogy
meghatározza, milyen adatokat kell tartalmaznia az átalakulással létrejövõ
gazdasági társaság vagyonmérlege "különbözetek" oszlopának. (Ez igaz a
vagyonmérleg-tervezetekre is!)
A "különbözetek" oszlopa tartalmazza:
- a kiválással létrejövõ gazdasági társaságnál - ha élt az átértékelés
lehetõségével - az átértékelési különbözetet,
- a belépõ új tagok (részvényesek), illetve a meglévõ tagok (részvényesek)
által pótlólagosan teljesítendõ pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)
hozzájárulást eszközönként és az ezzel azonos összegû saját tõkét,
- a kilépõ tagokat (részvényeseket) megilletõ eszközöket, kötelezettségeket,
ezek különbözetével azonos összegû saját tõkét,
- egyesülés esetén azokat az eszköz- és saját tõke-korrekciókat, amelyek
egyrészt az egymásban való részesedésbõl, másrészt az egymással szemben
fennálló követelésekbõl-kötelezettségekbõl adódnak, a halmozódások
kiszûrése, a társasági törvény elõírásai betartása érdekében, továbbá
- a saját tõke egyes elemei közötti - törvényi elõírásból, társasági
szerzõdésbõl következõ - átrendezéseket, átcsoportosításokat.
A vagyonmérleg-tervezetet alátámasztó vagyonleltár-tervezetben el kell
különíteni azokat az eszközöket, amelyek - a társasági törvény
követelményeinek megfelelõen - a saját tõkének a mérlegfõösszeghez
viszonyított arányos értéke alapján a "jogutód" gazdasági társaság jegyzett
tõkéjét fogják képezni.
Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének
"jogutód" oszlopában a gazdasági társaság vagyonaként csak pozitív összegû
jegyzett tõke, tõketartalék, illetve eredménytartalék szerepelhet.
A hitelezõi érdekek következetes érvényesítése érdekében szabályozni kell az
átalakulással létrejövõ gazdasági társaság tõkeszerkezetének kialakítására
vonatkozó követelményeket: egyrészt azt, hogy a vagyonmérleg-tervezetben sem
haladhatja meg a jegyzett tõke összege a - törvényben elõírt módon
meghatározott - szabad-rendelkezésû saját tõke összegét, másrészt azt, hogy
mindenképpen a jegyzett tõkén felüli vagyonként kell figyelembe venni
azoknak a vagyontárgyaknak az értékét, amelyek a jegyzett tõkében nem vehetõk
figyelembe, mert nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy
hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át.
Nagyon lényeges követelmény az is, hogy a vagyonmérleg-tervezetben szereplõ
jegyzett tõke a végleges vagyonmérlegben is garantáltan meglegyen. Ennek
érdekében a Javaslat elõírja, hogy az eredménytartalék tételében fedezetet
kell teremteni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkezõ vagyonvesztésre,
továbbá, az átalakulással közvetlenül összefüggõen keletkezõ adófizetési
kötelezettségekre, a rendkívüli eredményként figyelembe veendõ tételek
esetleges adójára.
A Javaslat kizárja, hogy az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság a
vagyonértékelésbõl adódó saját tõke-növekményt osztalék kifizetésére fordítsa,
azzal, hogy meghatározza, a vagyonmérleg-tervezetben mennyi lehet maximum az
eredménytartalék összege.
A végleges vagyonmérleg
Mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges
vagyonmérlegét az átalakulás (a jogutód gazdasági társaság cégbejegyzése)
napjával kell elkészíteni, végleges vagyonleltárral alátámasztani, a
cégbejegyzést követõ 90 napon belül. A végleges vagyonmérlegek elkészítése
során a vagyonmérleg-tervezetekre adott elõírásokat kell alkalmazni, néhány
sajátossággal.
Ha az átalakuló gazdasági társaság megszûnik, a végleges vagyonmérleg
elkészítését megelõzõen el kell készítenie az átalakulás napjával - mint
mérlegfordulónappal - a törvény szerinti beszámolóját, könyvviteli
nyilvántartásait pedig le kell zárnia.
Ha az átalakuló gazdasági társaság nem szûnik meg (beolvadásnál az átvevõ,
kiválásnál a változatlan társasági formában továbbmûködõ gazdasági társaság),
akkor is az elõbbiek szerint kell a beszámolót a vagyonmérleg elkészítését
megelõzõen összeállítani, leltárral alátámasztani azzal az eltéréssel, hogy a
könyvviteli nyilvántartásokat nem kell lezárni, az átvett-átadott
eszközöket, kötelezettségeket, ezek különbözeteként a saját tõkét a
folyamatos könyvelés keretében kell rendezni.
Ha az átalakulást a cégbíróság nem jegyzi be, természetesen végleges
vagyonmérleget nem kell készíteni.
Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében
kimutatott saját tõke általában eltér a vagyonmérleg-tervezetben szereplõ
saját tõkétõl. A pozitív különbözettel a tõketartalékot, a negatív
különbözettel (amíg van) a tõketartalékot, ennek hiányában az
eredménytartalékot kell módosítani.
A társasági törvény elõírásaiból következõen, amennyiben a végleges
vagyonmérleg szerinti - a Javaslatban meghatározott - szabad-rendelkezésû
saját tõke nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon
bejegyzett) jegyzett tõke értékét, a jegyzett tõkét le kell szállítani.
Le kell szállítani a jegyzett tõke összegét akkor is, ha az átalakulással
létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonleltárában szereplõ,
elkülönített, a jegyzett tõke részét képezõ eszközök arányos értéke nem éri
el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tõke értékét.
Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében
elkülönítetten kell kimutatni,
- jegyzett, de még be nem fizetett tõkeként a tagok (részvényesek) pénzbeli és
nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásának az átalakulás napjáig nem
teljesített részét,
- kötelezettségként a kilépõ tagot (részvényest) megilletõ, ki nem adott
vagyonhányadot.
Az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság - általában - könyvviteli
nyilvántartásait a végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár
alapján nyitja meg.
Átalakulás egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre való áttéréssel
A pénzforgalmi és az üzemgazdasági szemléletû elszámolás lényegesen eltér
egymástól. Az eltérésbõl adódó különbözetek rendezése átalakulás esetén - a
Javaslat szerint - úgy történik, hogy az egyszerûsített mérleg alapján el
kell készíteni a kettõs könyvvitel szerinti éves beszámoló, egyszerûsített
éves beszámoló mérlegét. Az eltérésekbõl adódó különbözetek egyenlegét az
egyszerûsített mérlegben a tartalék összege mutatja, amelyet az éves
beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló mérlegében, mint áttérési
különbözetet az eredménytartalékba kell helyezni.
A még el nem számolt általános forgalmi adónak a beállítása után kapott éves
beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló szerinti mérlegben szereplõ adatok
képezik a - korábbiakban részletesen bemutatott - vagyonmérleg könyv szerinti
értékeit.
Ha egyszeres könyvvitelt vezetõ az átalakulás után is egyszeres könyvvitelt
vezethet, akkor az egyszerûsített mérlegben szereplõ adatok képezik a
vagyonmérleg könyv szerinti értékeit.
Szabályozni kell azt is, hogy az egyszeres könyvvitelt vezetõ átalakuló
gazdasági társaságból kiváló, és a kiválás után kötelezõen kettõs könyvvitelt
vezetõ gazdasági társaságnak ugyanúgy kell eljárnia, mintha az átalakulónak
kellene az egyszeres könyvvitelrõl kötelezõen áttérnie a kettõs könyvvitelre.
Sajátossága ennek abban van, hogy az a társaság, amelybõl a kiválás történik,
változatlan társasági formában mûködik tovább (azaz nála nem változik a
könyvvezetés rendszere és kötelezettsége).
Átalakulás kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel
A kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre csak a törvényben elõírt
feltételek mellett lehet áttérni. A Javaslat ilyen feltételt ír elõ azzal,
hogy az átalakuló - kettõs könyvvitelt vezetõ - társaság csak az átalakulást
követõ év január 1-jével térhet át az egyszeres könyvvitelre. Ezt az elõírást
a pénzforgalmi és az üzemgazdasági elszámolás különbözõsége, az ebbõl adódó
eredmény-eltérés indokolja.
Ezen - ebben a vonatkozásban - általános elõírás alól kivétel az, ha a kettõs
könyvvitelt vezetõ gazdasági társaság az egyszeres könyvvitelt vezetõ
gazdasági társaságba beolvad. Sajátosság abból következik, hogy a beolvadó
megszûnik, a beolvasztó (az átvevõ) pedig változatlan társasági formában
mûködik tovább. Ilyen esetben a beolvadónak, mint átalakuló gazdasági
társaságnak a vagyonmérleg-tervezete, majd a végleges vagyonmérleg elkészítése
elõtt át kell térnie a törvény elõírásainak megfelelõen a kettõs
könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre, és az áttérés során elkészült
egyszerûsített mérleg adatai képezik a vagyonmérleg könyv szerinti adatait.
Ilyen esetben az üzemgazdasági és a pénzforgalmi szemléletû elszámolásból
adódó eltérés még a beolvadó társaságnál az átalakulást megelõzõen elkészített
éves beszámolóban csapódik le.
Egyéb átalakulás
A Javaslat ide vonatkozó része a gazdasági társaságokra vonatkozó átalakulási
számviteli szabályokat kiterjeszti az egyéb gazdálkodó átalakulására is, ha
egyébként ott az átalakulást külön törvény lehetõvé teszi. (Ilyen törvény a
szövetkezetekrõl szóló, vagy az egyéni cégek vonatkozásában az egyéni
vállalkozásról szóló törvény .)
Az 52. §-hoz
A Javaslat kijelöli a kamatozó részvény után fizetett kamat helyét az
eredménykimutatásban.
Az 53-54. §-hoz
Az Európai Unió irányelvei szerinti tájékoztatási kötelezettséget teszi
teljessé a javasolt kiegészítés. Egyben információt ad arról is, hogy a
társasági törvény szerinti ellenõrzött társaságban ki rendelkezik jelentõs,
továbbá többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyással. A
kiegészítõ mellékletben be kell mutatni azt is, hogy az adott gazdálkodó hol
rendelkezik jelentõs, továbbá többségi, valamint közvetlen irányítást
biztosító befolyással.
Az 55. §-hoz
A kockázati tõketársaságok és a kockázati tõkealapok sajátosságai indokolják,
hogy ezek sajátos könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége
kormányrendeletben külön is szabályozásra kerüljön.
Az 56. §-hoz
A számviteli törvény 1. és 2. számú mellékletét a Javaslat egyrészt
módosítja, másrészt kiegészíti.
A társasági törvény elõírásaihoz kapcsolódóan a jegyzett, de még be nem
fizetett tõke értéke módosul a kedvezményes áron kibocsátott dolgozói
részvények, dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelõ, általuk még
nem rendezett összegével.
Indokolt, hogy a számviteli törvényben is szabályozásra kerüljön, ha más
törvény jegyzett tõkén (alaptõkén, törzstõkén) felüli vagyoni fedezetet ír
elõ, akkor ennek összegét a saját tõke törvényben elõírt korrekciójával kell
megállapítani. (Jegyzett tõkén felüli vagyon a szabad-rendelkezésû saját
tõke jegyzett tõkével csökkentett összege.)
A törvényben több helyen van hivatkozás a lekötött eredménytartalékra, illetve
a lekötött tõketartalékra. A Javaslat tartalmazza azokat a tételeket,
amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni az eredménytartalék, illetve a
tõketartalék lekötött összegének meghatározása során.
Az elõírás szûkítésével egyértelmûvé teszi a Javaslat, mi tartozik az
alapítókkal szembeni kötelezettségek közé.
A Javaslat szerint - összhangban a társasági törvénnyel - az
eredménykimutatásban
- a kapott osztalék és részesedés közé tartozik a kamatozó részvények után
kapott kamat is,
- a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei között kell kimutatni az egyesülésnél a
mûködés költségeinek ellentételezésére átvett tagi hozzájárulások értékét,
- a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között pedig az egyesülés tagjainál
az egyesülés mûködési költségeinek ellentételezésére átadott összeget,
- a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni azt a részvénytársaságnak
nyújtott hitel miatti elengedett kötelezettség összegét is, amelyet a
jegyzett tõkén felüli vagyon fedezete mellett kibocsátott részvények
ellenében engedtek el, és amely elengedett kötelezettséget - éppen ezért -
az általánostól eltérõen kell kezelni.
Az 57. §-hoz
A Gt. törvényhez kapcsolódik a törvény hatályba lépésének idõpontja. Ebbõl
az is következik, hogy a Javaslat egyes rendelkezéseit a hatályba
lépést követõen lehet csak alkalmazni (közbensõ mérleg, kamatozó részvény után
fizetett kamat).
A törvényi elõírások változásához kapcsolódik a mérlegséma pontosítása.
Az 58. §-hoz
A közhasznú szervezetekrõl szóló törvény tartós adományozásra adott fogalma
szerint ilyen szerzõdés alapján a magánszemély is adhat természetben
(értékpapírban) adományt a közhasznú szervezetnek. Ugyanakkor a személyi
jövedelemadó törvény magánszemély esetében csak a pénzbeli adományt
kedvezményezi a természetbeni adomány valódi értékének megállapítási nehézsége
(lehetetlensége) miatt. Ezért, továbbá, mert a tartós adományozás fogalma
egyébként is pontosításra szorul, e rendelkezés módosul.
Az 59-60. §-hoz
A Gt. törvény módosította a Ptk.-t kimondva, hogy az állam jogi személy. Erre
tekintettel feleslegesek a Ptk. azon rendelkezései, amelyek az államról, mint
különleges jogalanyról szólnak. E hatályon kívül helyezendõ rendelkezések
közül azonban azt, amely az állam - immár mint jogi személy - kibõvített
tartalmú képviseletérõl rendelkezik, el kell helyezni a Ptk. 28. §-ában, ezért
van szükség a 28. § (1) bekezdésének kiegészítésére.
Az 61. §-hoz
A Gt. törvény módosította a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a
végelszámolásról szóló törvénynek a gazdálkodó szervezetek körére vonatkozó
felsorolását, kiegészítve a felsorolást az egyesüléssel. Ugyanakkor a
csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
törvényben még nem szerepel a gazdálkodó szervezetek felsorolásában az
egyesülés. Ezért a felsorolást célszerû kiegészíteni az egyesüléssel. Ezzel
egyidejûleg a Gt.-ben foglalt meghatározás feleslegessé válik, így azt
hatályon kívül kell helyezni.
Az 62. §-hoz
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
törvény (továbbiakban: Ctv.) elfogadását követõen szavazott a Parlament a
közhasznú szervezetekrõl szóló törvényjavaslatról. Emiatt a Ctv. jelenleg nem
rendelkezik a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott - a
közhasznú szervezetek nyilvántartására vonatkozó - kérdésekrõl. Ezért a
közhasznú társaság cégjegyzékére vonatkozó adatait ki kell egészíteni a
közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és
törlésének idõpontjára vonatkozó adatokkal is.
A szövetkezetek esetében a jegyzett tõke változását, a szövetkezetek
mûködésének megkönnyítése érdekében évente csak egy alkalommal, legkésõbb a
számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelõzõen 3 hónappal kell
bejelenteni a cégbírósághoz.
A cégbejegyzési eljárás alapvetõ hiányosságai (hibái) esetén a cég még
elõtársasági stádiumban sem mûködhet, így a Ctv.-t ki kell egészíteni azzal a
rendelkezéssel, hogy a hiánypótlási eljárás nélküli elutasításra vonatkozó
végzés ellen ugyan van helye fellebbezésnek, ennek azonban nincs halasztó
hatálya, tehát a bejegyzés alatt álló cég az elutasításra vonatkozó végzés
jogerõre emelkedéséig tevékenységet nem folytathat.
A 63. §-hoz
A Gt. törvény új elõírásai alapján bevezetésre kerül az elõtársaság
intézménye. Ezzel összefüggésben szükség van a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetérõl szóló törvény (továbbiakban: Tbj.) foglalkoztatói fogalmának e
körrel történõ kiegészítésére.
A törvénymódosítás emellett pontosítja - az 1997. év végéig hatályban volt
1975. évi II. törvénnyel összhangban - a kiegészítõ tevékenységet folytató
személyi kör fogalmat. Ez azt jelenti, hogy a járulékfizetés szempontjából a
saját jogú nyugdíjas mellett az az özvegyi nyugdíjban részesülõ személy is
ebbe a körbe tartozik, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte.
Miután e szabályozás a korábbi szabályozás visszaállítása, valamint az
érintettekre kedvezõ rendelkezést tartalmaz, ezért azokat 1998. január 1-jétõl
kell alkalmazni .
A 64. §-hoz
A Tbj. rendelkezik arról, hogy a társadalombiztosítási szerveknél
nyilvántartásba vett adatokból mely szervek milyen adatok igénylésére
jogosultak. Ez a Javaslat alapján kiegészül a cégbíróságokkal és a gazdasági
kamarákkal, mivel ezek a szervek az egyéni vállalkozásról szóló törvényben,
valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló törvényben meghatározott adatok közlését kérhetik a
társadalombiztosítási szervektõl.
A 65. §-hoz
Az új ügyintézési rendszer bevezetésével az egyéni vállalkozó helyett a
gazdasági kamara szerzi be a vállalkozó társadalombiztosítási
folyószámlaszámát.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló
törvény 1. §-a szerinti foglalkoztató esetében pedig a cégbíróság szerzi be a
tb. folyószámlaszámot.
Mindezek miatt szükségessé vált a Tbj. vonatkozó §-ának újraszabályozása.
A 66. §-hoz
Az 1997. évi XXIX. törvény az 1992. évi XXXII. törvény 2. §-át akként
módosította, hogy az életvesztés miatt járó kárpótlás összegének
megállapítását külön törvényre utalta azért, hogy az e jogcímen kárpótlást
igénylõk számát ismerve az Országgyûlés megalapozottan dönthessen a kárpótlás
összegérõl. A beérkezett igénylések száma azonban nem ad megbízható alapot
erre, mert az életvesztés miatt benyújtott kérelmek nagy részében az igénylõ
még az igény indokát sem jelölte meg (a 173 320 kérelembõl 162 569 ilyen).
Erre való tekintettel csak a hiánypótlási eljárás után lehet az igénylõk
reális számát megállapítani, ami alapvetõen befolyásolja a kárpótlás
összegének meghatározását. Természetesen az ügyek elbírálása, a döntések
meghozatala - ott, ahol ez lehetséges - addig is megtörténik.
A 67. §-hoz
Az atomenergiáról szóló törvény módosítását az teszi szükségessé, hogy az
illetékekrõl szóló törvény módosítása miatt már csak a kérelemre induló
eljárásoknál lehet igazgatási, szolgáltatási díjakat alkalmazni. A felügyeleti
eljárási tevékenység finanszírozását felügyeleti díj formájában kell
megoldani, aminek bevezetésére e törvényben kerül sor. A törvény késõbbi
hatálybalépése miatt indokolt a névleges hõteljesítményérték felemelése.
A 68. §-hoz
A törvény módosítása az értékpapír törvénynek azon jelenlegi szabályához
kapcsolódik, amely kimondja, hogy a tõzsde a felügyelet által jóváhagyott
szabályzatában a tõzsdén forgalmazott részvények nyilvános vételi ajánlattétel
útján történõ megszerzésének további feltételeit írhatja elõ. A módosítás
hasonló lehetõséget biztosít a pénzügyminiszter számára a tõzsdei értékpapír
listán nem szereplõ részvények nyilvános vételi ajánlattétel útján történõ
megszerzésére vonatkozóan.
A 69. §-hoz
A törvény módosítása kizárja annak lehetõségét, hogy a Gt-ben az egy
részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékére vonatkozóan
általános jelleggel, kogens módon szabályozott rendelkezés alkalmazásának
következtében, a tartós állami tulajdonhoz kapcsolódó, az állam által már
megszerzett jogok, illetve kötelezettségek érvényesülése veszélybe kerüljön. A
törvény ily módon történõ módosítása továbbra is biztosítja a köztulajdon
hatékony mûködtetésének lehetõségét.
A 70. §-hoz
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása az új ügyintézés
bevezetéséhez kapcsolódik. A törvény kiegészül egy új paragrafussal, amely
lehetõvé teszi, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelem
benyújtásával, illetve a cégjegyzési eljárással egyidejûleg valósuljon meg a
statisztikai számjellel való ellátás.
A statisztikai regisztráláshoz a statisztikai számjel megállapításához
szükséges adatokon túlmenõen további adatokat igényel a KSH. Ezek
beszerzésérõl azonban külön nem kell intézkedni, mert azok egy részét más
törvények alapján két napon belül megküldi a cégbíróság, illetve a kamara, más
részét a statisztikai törvényben kapott felhatalmazása alapján a KSH
statisztikai adatgyûjtés keretében szerzi be.
Az adatokon bekövetkezett változásokat - az adóigazgatási eljárásról szóló
törvényben foglaltakkal összhangban - ugyanannál a szervezetnél kell
bejelenteni, amelynél azokat eredetileg is jelentették.
A 71. §-hoz
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a települési önkormányzat képviselõ-testülete
közérdekbõl - az idegenforgalmi szempontokat is mérlegelve - a személytaxi
szolgáltatásra hatósági legmagasabb árat állapítson meg. Nem teszi viszont
kötelezõvé azt minden településre. A hatósági ármegállapítás elõkészítése
során a fogyasztói érdekképviselet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
véleményét és a szakmai érdekképviseletek javaslatait mérlegelni kell. Az
adott település közigazgatási határán kívül nyújtott szolgáltatásra a hatósági
ármegállapítás nem vonatkozik.
A 72. §-hoz
A piaci feltételek érvényesítése és az egyes közlekedési és hírközlési ágak
közötti verseny elõsegítése érdekében a belföldi közforgalmú vasúti
áruszállítás (ideértve a helyiérdekû vasút vonalain bonyolított áruszállítást
is), a belföldi postacsomag és távirat esetében a Javaslat megszûnteti a
legmagasabb hatósági ár elõírását. A liberalizálást indokolja, hogy számos
piaci szereplõ áll rendelkezésre azonos szolgáltatás nyújtásában, így az
érintett területeken ma már verseny van. A vasúttársaságokat és a Magyar
Posta Rt-t a hatósági ár hátrányos helyzetbe hozza. A rugalmasabb áralakítás
elõsegíti, hogy az említett társaságok a szolgáltatást az igénybevevõk
érdekeihez rugalmasan alkalmazkodva, új szolgáltatásokat ajánlva kínálják. A
Javaslat figyelemmel van az Európai Unió gyakorlatára is.
A 73. §-hoz
A távközlésrõl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a
hatósági hatáskörbe utalt ellenõrzéseket szabályozza. A hatóságok speciális
minõségfelügyeleti ellenõrzési hatáskörébe tartoznak a szolgáltatások
jogszabályokban, nemzeti szabványokban meghatározottak szerinti mûködésének
megfelelõségére, továbbá a törvény 19/A. §-ban elrendelt megfelelõség
igazolások (tanúsítások) meglétére irányuló vizsgálatok. A hatósági minõségi
felügyeleti munka olyan állandó készenlétet, mûszaki felszereltséget és
szaktudást igénylõ tevékenység, amely eltérõ szabályozást kíván az egyes
egyedi hatósági eljárásoknál. A tevékenység díját is az ilyen tevékenységhez
igazodóan kell meghatározni. A díj mértéke a Javaslat szerint 136 Ft/év, amely
vetítési alapjának (a mûködõ és bevételt hozó elõfizetési szolgáltatás-
hozzáférés pontok száma alapján) és fizetési feltételeinek megállapítására kap
felhatalmazást a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter.
A 74. §-hoz
A Javaslat 1998. június 16-án lép hatályba, összhangban a Gt. törvénnyel,
kivéve az egyéni vállalkozó adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát
és statisztikai számjelét, az ezekkel kapcsolatos bejelentésre vonatkozó
rendelkezések 1998. július 1-ét követõen lépnek hatályba.
Az ettõl eltérõen a kihirdetés napján lépnek hatályba azok a rendelkezések,
amelyeket visszamenõlegesen 1998. január 1-jétõl kell alkalmazni. Ilyen a
nettó árbevétel fogalma a helyi adó meghatározásához, a tartós adományozás
fogalma a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben és a tb. járulékfizetés
szempontjából a kiegészítõ tevékenységet folytatók körének meghatározása. A
Tao. tv-t érintõ négy törvényhely módosítást is e törvény hatálybalépése
elõtt 1998. január 1-tõl lehet alkalmazni, mivel azok az adózókra nézve
kedvezõ szabályozást jelentenek.
A fogyasztói árkiegészítés módosulásával, valamint az életüktõl és
szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával
kapcsolatos rendelkezések e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.
A nukleáris létesítményeknek az éves felügyeleti díj fizetésére vonatkozó
módosuló rendelkezései, valamint az árak megállapításáról és a távközlésrõl
szóló törvények 1998. július 1-jével lépnek hatályba.
A Javaslat hatálybalépése napjával a Gt. két paragrafusát érintõ szövegrészei
hatályukat vesztik.
Eleje Honlap