MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5399.. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény

módosításáról

Elõadó: dr. Vastagh Pál

igazságügy-miniszter

1998. január

1998. évi ... törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény

módosításáról

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, módosított 1949. évi XX.

törvény (a továbbiakban: Alkotmány) a következõk szerint módosul:

1.§

Az Alkotmány 32/A.§-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg

a jelenlegi (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

"(5) Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyûlés erre a célra alakult

jelölõ bizottsága, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a köztársasági

elnök tesz javaslatot, oly módon, hogy az egymást követõen megüresedõ helyekre

ebben a sorrendben tesznek javaslatot az erre jogosultak. Az Országgyûlés

jelölõ bizottsága tagjainak felét a kormánypárti, másik felét pedig az

ellenzéki képviselõcsoportok delegálják, azzal, hogy a bizottságban valamennyi

képviselõcsoport képviselteti magát. A köztársasági elnök javaslatát az

egyetemek állam- és jogtudományi karainak véleménye kikérését követõen teszi

meg. Ha a jelölésre jogosult e jogával az Országgyûlés elnökének felkérésétõl

számított tizenöt napon belül nem él, vagy az Országgyûlés a jelöltet nem

választja meg, a sorrendben következõ jelölõ tesz javaslatot a tisztség

betöltésére."

2.§

Ez a törvény 1998. július 1-én lép hatályba, egyidejûleg az Alkotmány

32/A.§-a (4) bekezdésének második mondata a hatályát veszti.

I N D O K O L Á S

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény

módosításáról szóló törvényjavaslathoz

A hatályos szabályozás értelmében az Alkotmánybíróság tagjaira az

Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok képviselõ csoportjainak egy-

egy tagjából álló jelölõ bizottság tesz javaslatot. A jelölést tehát

alapvetõen befolyásolják az aktuális politikai erõviszonyok, amelynek

következtében az elmúlt idõszakban is számos nehézség adódott az

alkotmánybírák jelölése kapcsán. Mindez végsõ soron az Alkotmánybíróság

folyamatos mûködésének akadályát is jelentheti.

További gondot jelent, hogy ebben a jelölési rendszerben a jogi-szakmai

szempontok - legalábbis jogszabály által garantált módon - nem kellõen

érvényesülnek.

Az ismertetett hátrányok kiküszöbölése érdekében a javaslat egy

többcsatornás jelölési rendszert vezet be, amelyben a jelölésben résztvevõk

közvetlenül tesznek javaslatot az Országgyûlésnek az Alkotmánybíróság tagjára.

A jelölés joga meghatározott sorrendben illeti meg az Országgyûlés erre a

célra létrehozott paritásos jelölõ bizottságát, az Országos

Igazságszolgáltatási Tanácsot, illetve a köztársasági elnököt.

A szabályozás nem zárja ki, hogy a jelölést gyakorló szervezet

egyidejûleg akár több személyre is javaslatot tegyen. Annak érdekében, hogy a

rendszer a gyakorlatban zökkenõmentesen mûködjön, a Javaslat elõírja, ha a

jelölésre jogosult e jogával az Országgyûlés elnökének felkérésétõl számított

15 napon belül nem él, vagy az Országgyûlés a jelöltet nem választja meg, a

jelölés joga "átszáll" a sorrendben következõ jelölõre.

Ez a megoldás intézményi garanciát nyújt a jelölés kapcsán a jogászi-

szakmai szervezetek aktív részvételére, az alkotmánybírák választása viszont

továbbra is az Országgyûlés jogköre marad.

A Javaslat szerint az új szabályozás bevezetésére 1998. július 1-jétõl

kerülne sor.

Eleje Honlap