1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5400.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról
Elõadó: dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter
1998. január
1998. évi ... törvény
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról
Az Alkotmánybíróságról szóló, módosított 1989. évi XXXII. törvény
(a továbbiakban: Abtv.) a következõk szerint módosul:
1.§
(1) Az Abtv. 4.§-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és
helyettes elnökét, akiket e tisztségre egy alkalommal lehet újraválasztani."
(2) Az Abtv. a következõ 4/A.§-sal egészül ki:
"4/A.§ (1) Az Alkotmánybíróság elnökét a teljes ülés választja meg titkos
szavazással. Az elnök megválasztására összehívott teljes ülés akkor
határozatképes, ha azon valamennyi alkotmánybíró jelen van.
(2) Az az alkotmánybíró lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki a szavazatok
több mint felét kapta.
(3) Ha a szavazás elsõ fordulója eredménytelen, a három legtöbb
szavazatot kapott alkotmánybíró részvételével második választási fordulót kell
tartani.
(4) Ha szavazategyenlõség miatt a három legtöbb szavazatot kapott
alkotmánybíró személye nem állapítható meg, a második választási fordulóban
jelöltként az azonos számú szavazatot kapott alkotmánybírák közül az a három
alkotmánybíró vesz részt, akiknek az alkotmánybírósági tagsága a leghosszabb
ideje áll fenn, egyenlõ idejû tagság esetén pedig azok, akik életkorban a
legidõsebbek.
(5) A három jelölt közül az lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki a
szavazatok több mint felét kapta.
(6) A második választási forduló eredménytelensége esetén a (4) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a harmadik
választási fordulóban jelöltként már csak két alkotmánybíró vesz rész.
(7) A két jelölt közül az lesz az Alkotmánybíróság elnöke, aki a legtöbb
szavazatot kapta; szavazategyenlõség esetén az lesz az elnök, akinek az
alkotmánybírósági tagsága hosszabb ideje áll fenn, egyenlõ idejû tagság esetén
pedig az a jelölt lesz az elnök, aki életkorban idõsebb.
(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit a helyettes elnök megválasztásánál
is alkalmazni kell, azzal, hogy a helyettes elnök megválasztása külön
választási eljárásban történik."
2.§
Az Abtv. 8.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az Alkotmánybíróság tagja tizenkét évre kerül megválasztásra. Az
Alkotmánybíróság tagja megbízatása megszûnését követõen nem választható újra.
3.§
Az Abtv. 13.§-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a §
eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Öregségi nyugdíjra jogosult az a volt alkotmánybíró, aki e
tisztségét legalább három évig betöltötte, és akinek alkotmánybírósági
tagsága a megbízatási idõtartam letelte miatt vagy felmentéssel szûnt meg,
feltéve, hogy az alkotmánybírósági tagság megszûnését követõ harmadik naptári
év végéig az öregségi nyugdíjra egyébként jogosító korhatárt betölti. Az
öregségi nyugdíjra való jogosultság megnyíltáig a volt alkotmánybíró
nyugdíjának megfelelõ összeget a központi költségvetés - az Alkotmánybíróság
útján - a Nyugdíjbiztosítási Alap számára megtéríti. A megtérítés módjáról,
illetõleg az átutalási idõközrõl az Alkotmánybíróság és az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság megállapodást köt."
4.§
Az Abtv. a következõ 22/A.§-sal egészül ki:
"22/A.§ Az Országgyûlés, annak állandó bizottsága vagy a Kormány
kérelmére az Alkotmánybíróság elnöke soron kívüli eljárást rendel el, ha
valamely indítvány elbírálása a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatai,
vagy más fontos érdeke szempontjából kiemelkedõ jelentõséggel bír. A soron
kívüli eljárás esetében az Alkotmánybíróság hatvan napon belül dönt az
indítvány tárgyában."
5.§
Az Abtv. a következõ 23/A.§-sal egészül ki:
"23/A.§ Az ügy elõadóját - az alkotmánybírák szakterületére figyelemmel -
az Alkotmánybíróság elnöke jelöli ki. Kivételesen indokolt esetben (pl.
munkatorlódás) a szakterület szerinti kijelölés elvétõl el lehet térni."
6.§
(1) Ez a törvény 1998. július 1-én lép hatályba, egyidejûleg az Abtv.
5.§-a (3) bekezdésének ", valamint az sem, aki vezetõ államigazgatási
tisztséget töltött be" szövegrésze, 6.§-a, valamint 8.§-ának (2) bekezdése a
hatályát veszti.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévõ alkotmánybírák
megbízatási ideje - törvényben meghatározott más megbízatást megszüntetõ ok
hiányában - tizenkét évre meghosszabbodik.
I N D O K O L Á S
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az Alkotmánybíróság eddigi mûködési tapasztalatai alapján indokolt az
Alkotmány alkotmánybírósági fejezetének, valamint az Alkotmánybíróságról szóló
törvénynek az átfogó módosítása. Az erre irányuló munkálatok az
Alkotmánybíróság bevonásával már megkezdõdtek. Miután azonban az
Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás átfogó módosításának ebben a
parlamenti ciklusban már nincs realitása, indokolt ennek megtörténtéig az
Alkotmánybíróságról szóló törvény néhány olyan kisebb korrekciója, amely
aggálytalanul beépíthetõ a jelenlegi törvényi szabályozásba, és egyúttal
elõsegíti az Alkotmánybíróság mûködésének folyamatosságát, illetõleg további
eljárási garanciát jelent.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1.§-hoz
Az Alkotmánybíróság elnöke (elnökhelyettese) megválasztására vonatkozó
elõírások jelenleg jogszabályi szinten nincsenek rendezve. A gyakorlatban ez
az eljárás az Alkotmánybíróság belsõ szabályai szerint bonyolódott. Miután az
állami szervezetrendszer egyik kiemelt jelentõségû testületérõl van szó, amely
alapvetõ szerepet játszik a jogállamiság biztosításában, garanciális
szempontból indokolt, hogy a testület vezetõi megválasztásának szabályai
beépüljenek az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe. A szabályozás tartalmát
tekintve a jelenlegi gyakorlatnak felel meg. Ennek lényege, hogy az elnök
megválasztása a teljes ülés hatáskörébe tartozik, amelynek
határozatképességéhez valamennyi alkotmánybíró jelenléte szükséges. Az
elnökválasztás háromfordulós szavazásban történik.
A hatályos szabályozás szerint az Alkotmánybíróság elnöke (helyettes
elnöke) korlátozás nélkül, többször is újraválasztható. Más törvényekhez
hasonlóan indokolt annak elõírása, hogy e tisztségek esetében csak egy ízben
lehetséges az újraválasztás.
A 2.§-hoz
Jelenleg az alkotmánybírák megbízatása 9 évre szól, de a hatályos
szabályok értelmében e tisztségre egyszer újraválaszthatók. A megbízatási
idõtartam 9-rõl 12 évre való felemelése csak az alkotmánybírák
újraválaszthatóságával összefüggésben vizsgálható.
A két kérdéskört az új Alkotmány szabályozási koncepciója is egymásra
tekintettel rendezi. A koncepció kifejezetten tartalmazza az
újraválaszthatóság kizárásának követelményét, és egyúttal az alkotmánybírák
megbízatási idõtartama mérsékelt emelésének indokoltságát.
A Javaslatban foglaltak teljes mértékben összhangban vannak az
alkotmánykoncepció ismertetett elõírásaival. A jövõre vonatkozóan tehát
megszûnne az újraválaszthatóság lehetõsége. E változtatás bevezetése további
lényeges garanciáját jelentené az alkotmánybírák függetlenségének. A javasolt
szabályozás lényegében harmonizál a nemzetközi gyakorlattal is. Így pl.
Németországban, Franciaországban és Olaszországban sem újítható meg a
megbízatás.
Az újraválaszthatóság kizárásával egyidejûleg az alkotmánybírák
megbízatási idõtartamának 9 évrõl 12 évre való felemelése mellett szól az a
tapasztalat, hogy hosszabb idõre van szükség ahhoz, hogy az új alkotmánybíró
beilleszkedjék a testületbe, megismerje és megszokja annak munkarendjét,
elsajátítsa az évek során kialakított és tökéletesített "precedensjogot". A
nemzetközi gyakorlatban is fellelhetõ az utóbbi idõszakban egy olyan törekvés,
amely a megbízatási idõtartam meghosszabbítására irányul. Így pl. az USA-ban,
Belgiumban és Oroszországban a megbízatási idõtartam élethossziglan szól,
azzal, hogy természetesen mindenütt megszabja a törvény a kötelezõ nyugdíjba
vonulás idõpontját, Németországban ugyanakkor a megbízatási idõtartam 12 év.
A 3.§-hoz
Az alkotmánybírák tisztes visszavonulási lehetõségének elõsegítése
érdekében az országgyûlési képviselõkre, illetõleg a Kormány tagjaira,
valamint a politikai államtitkárokra vonatkozó elõírásokhoz hasonlóan indokolt
az általánosnál némileg kedvezõbb nyugdíjszabályokat megállapítani részükre.
Errõl célszerû - az említett körre vonatkozó utaló szabályozás helyett -
kifejezetten rendelkezni a törvényben. Az alkotmánybírák abban az esetben
lennének jogosultak öregségi nyugdíjra, ha megbízatásuk megszûnését követõ
harmadik naptári év végéig az öregségi nyugdíjra egyébként jogosító korhatárt
betöltik.
A 4.§-hoz
Az Alkotmánybíróság eljárására a hatályos szabályozás határidõt nem
állapít meg. Egyedül a köztársasági elnök indítványa élvez soronkívüliséget.
Alapjaiban az ismertetett szabályozás fenntartása továbbra is indokolt,
ugyanakkor bizonyos, az ország életét alapvetõen befolyásoló (pl. az európai
integrációval összefüggõ) ügyek tekintetében szükséges lehetõvé tenni, hogy az
erre jogosultak kezdeményezésére az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárást
folytasson le. Ily módon biztosítható, hogy e kiemelt jelentõségû esetekben az
esetlegesen felmerült alkotmányossági aggályok tekintetében a végleges döntés
belátható idõn belül megszülessen.
Az 5.§-hoz
Jelenleg jogszabály nem rendezi az ügyek szignálásának rendjét, az
kizárólag az elnök mérlegelésétõl függ. Indokolt lenne a szignálás alapvetõ
szabályainak az Alkotmánybíróságról szóló törvényben való rögzítése. Tekintve,
hogy az Alkotmánybíróság a különbözõ jogterületek specialistáiból áll, ezért
fõszabályként célszerû a bírák szakterülete szerinti szignálás, amely
általános szabály alól az elnök indokolt esetben (pl. munkatorlódás) kivételt
tehetne.
A 6.§-hoz
A Javaslat értelmében a törvénymódosítás, összhangban a kapcsolódó
alkotmánymódosítással, 1998. július 1-jén lép hatályba. A hatályos szabályozás
szerint az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelõzõ 4
évben a Kormány tagja, vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem,
aki vezetõ államigazgatási tisztséget töltött be. Ez utóbbi esetre vonatkozó
korlátozás a rendszerváltozás idején megalkotott törvények jellemzõje volt,
azonban mára mindez szükségtelenné vált. Erre figyelemmel az ismertetett
rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.
Amennyiben a hivatalban lévõ alkotmánybírák megbízatási ideje is
meghosszabbodna 12 évre, ez a jelenlegi helyzetben hozzájárulhatna az
Alkotmánybíróság mûködõképessége biztosításának elõsegítéséhez is, mivel ily
módon nem másfél év alatt kellene 8 új alkotmánybírót megválasztani, hanem
2002-ig. A javaslat ezért a hivatalban lévõ alkotmánybírák megbízatási
idõpontjának meghosszabbítását is magában foglalja.
Eleje Honlap