Országgyûlési képviselõ

T/5441..

Képviselõi önálló indítvány

dr. Gál Zoltán

az Országgyûlés elnöke

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

"A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló

1990. évi IV. törvény módosításáról az alábbi

képviselõi önálló indítványt

nyújtjuk be.

1998. .... törvény

a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról

1. A 8. § új (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) A vallási tevékenység gyakorlása nem sértheti a közbiztonságot, a

közrendet, a közegészséget, az erkölcsöt, illetõleg mások jogait és

szabadságait.

I n d o k o l á s:

A javasolt kiegészítés az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9.§. (2) bekezdés

szövegét pozitív módon fogalmazza meg.

2. A 9.§. (1) bekezdése a) a következõkben módosul:

a) az egyházat legalább 10.000 természetes személy megalapította, vagy az

adott egyházi közösség 100 év óta hazánk területén honos,

I n d o k o l á s :

Azokban az országokban, ahol az egyházi státusz küszöbszámhoz kötött, a

legalacsonyabb küszöbszám a jelenleg hatályos magyar jogrendben alkalmazott. A

következõ legalacsonyabb küszöbszám is húszszorosa ennek. Indokolt, hogy az

egyházi státusz tényleges társadalmi súlyt jelentsen.

3. A 9.§ (2) bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:

c) azt a nyilatkozatot, hogy tevékenysége nem sérti a 8.§. (3) bekezdésben

megfogalmazott elveket.

I n d o k o l á s :

Nyilvánvaló, hogy tökéletes biztonságot nem lehet teremteni, mégis indokolt,

hogy elkerüljük az olyan eseteket, amikor pl. kiskorú gyermekeket szakítanak

el családjuktól, vagy hitéleti tevékenység helyett gazdasági tevékenységet

folytatnak.

Általános indokolás:

Hazánkban a jogállamiság megteremtésének egyik sarokköve volt a

vallásszabadság biztosítása. Ugyanakkor az 1990. évi IV. tv. magán viseli

születése körülményeinek jegyeit: egyrészt a kontinuitás hiányában, másrészt

egy állami ellenõrzõ szerep, ideológiai elnyomatás ellen született meg.

A törvény módosítását szükségessé teszik mindazok a vallásszabadság területén

felvetõdõ megoldatlan problémák, amelyek tanulmányozására elegendõ idõ telt

el, mind pedig az a kérdés, hogy a jelenlegi szabályozás a csatlakozási

folyamatban mennyiben felel meg az európai felfogásnak. A szükséges

következtetések levonásához eligazítást ad az egyes európai országok

szabályozása, az Emberi Jogi Egyezmény 9. §-a és a Strasbourgi Bíróság

gyakorlata. Az európai joggyakorlatot tekintve megállapítható, hogy szinte

minden országban figyelembe veszik azt a tényt, hogy egy adott egyház egy

történelmi, kulturális örökség része.

A hatályos magyar szabályozás inkább az amerikai modellre hasonlít, mint az

európai joggyakorlatra. Az európai modellek alapvetõen abban különböznek a

történelmi elõzmény nélküli amerikai modelltõl, hogy a jogállamra jellemzõ

hitelvek diszkriminációjának tilalma nem jelenti azt, hogy a történelmi,

kulturális, szociológiai tényeket a jogalkotásban ne vennék figyelembe.

A szakirodalomban, de a tömegkommunikáción keresztül is egyre több olyan

jelenségre kell felfigyelnünk és felhívnunk a figyelmet, amely a hatályos

szabályozás hiányosságának következménye, ami könnyen lehetõvé teszi a

vallásszabadsággal való visszaélést, a vallásszabadság rendeltetésellenes

gyakorlatát. Ez a destruktív szektásodási folyamat a társadalom erkölcsi

rendjét veszélyezteti, sok esetben jogellenes és nyilvánvalóan káros.

Budapest, 1998. február 2.

Dr. Semjén Zsolt Dr. Medgyasszay László Lezsák

Sándor

MDF MDF MDF

Eleje Honlap