Országgyûlési képviselõ
Képviselõi önálló indítvány
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
"A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló
1990. évi IV. törvény módosításáról az alábbi
képviselõi önálló indítványt
nyújtjuk be.
1998. .... törvény
a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról
szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról
1. A 8. § új (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A vallási tevékenység gyakorlása nem sértheti a közbiztonságot, a
közrendet, a közegészséget, az erkölcsöt, illetõleg mások jogait és
szabadságait.
I n d o k o l á s:
A javasolt kiegészítés az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9.§. (2) bekezdés
szövegét pozitív módon fogalmazza meg.
2. A 9.§. (1) bekezdése a) a következõkben módosul:
a) az egyházat legalább 10.000 természetes személy megalapította, vagy az
adott egyházi közösség 100 év óta hazánk területén honos,
I n d o k o l á s :
Azokban az országokban, ahol az egyházi státusz küszöbszámhoz kötött, a
legalacsonyabb küszöbszám a jelenleg hatályos magyar jogrendben alkalmazott. A
következõ legalacsonyabb küszöbszám is húszszorosa ennek. Indokolt, hogy az
egyházi státusz tényleges társadalmi súlyt jelentsen.
3. A 9.§ (2) bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:
c) azt a nyilatkozatot, hogy tevékenysége nem sérti a 8.§. (3) bekezdésben
megfogalmazott elveket.
I n d o k o l á s :
Nyilvánvaló, hogy tökéletes biztonságot nem lehet teremteni, mégis indokolt,
hogy elkerüljük az olyan eseteket, amikor pl. kiskorú gyermekeket szakítanak
el családjuktól, vagy hitéleti tevékenység helyett gazdasági tevékenységet
folytatnak.
Általános indokolás:
Hazánkban a jogállamiság megteremtésének egyik sarokköve volt a
vallásszabadság biztosítása. Ugyanakkor az 1990. évi IV. tv. magán viseli
születése körülményeinek jegyeit: egyrészt a kontinuitás hiányában, másrészt
egy állami ellenõrzõ szerep, ideológiai elnyomatás ellen született meg.
A törvény módosítását szükségessé teszik mindazok a vallásszabadság területén
felvetõdõ megoldatlan problémák, amelyek tanulmányozására elegendõ idõ telt
el, mind pedig az a kérdés, hogy a jelenlegi szabályozás a csatlakozási
folyamatban mennyiben felel meg az európai felfogásnak. A szükséges
következtetések levonásához eligazítást ad az egyes európai országok
szabályozása, az Emberi Jogi Egyezmény 9. §-a és a Strasbourgi Bíróság
gyakorlata. Az európai joggyakorlatot tekintve megállapítható, hogy szinte
minden országban figyelembe veszik azt a tényt, hogy egy adott egyház egy
történelmi, kulturális örökség része.
A hatályos magyar szabályozás inkább az amerikai modellre hasonlít, mint az
európai joggyakorlatra. Az európai modellek alapvetõen abban különböznek a
történelmi elõzmény nélküli amerikai modelltõl, hogy a jogállamra jellemzõ
hitelvek diszkriminációjának tilalma nem jelenti azt, hogy a történelmi,
kulturális, szociológiai tényeket a jogalkotásban ne vennék figyelembe.
A szakirodalomban, de a tömegkommunikáción keresztül is egyre több olyan
jelenségre kell felfigyelnünk és felhívnunk a figyelmet, amely a hatályos
szabályozás hiányosságának következménye, ami könnyen lehetõvé teszi a
vallásszabadsággal való visszaélést, a vallásszabadság rendeltetésellenes
gyakorlatát. Ez a destruktív szektásodási folyamat a társadalom erkölcsi
rendjét veszélyezteti, sok esetben jogellenes és nyilvánvalóan káros.
Budapest, 1998. február 2.
Dr. Semjén Zsolt Dr. Medgyasszay László Lezsák
Sándor
MDF MDF MDF
Eleje Honlap