- 1 -

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5476.. számú

T ö r v é n y j a v a s l a t

a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az

ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyveknek és a

csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetésérõl

Elõadó: dr. Fazakas Szabolcs

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Budapest, 1998. február

1998. évi ................ törvény

a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyveknek és a csatlakozási

nyilatkozatnak a kihirdetésérõl

1. §

Az Országgyûlés a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Konvencióját és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyveket és a csatlakozási

nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság csatlakozásának

megerõsítésérõl szóló nyilatkozat letétbe helyezése 1996. május 7 -én

megtörtént, így a hatályba lépés napja a Magyar Köztársaság vonatkozásában

1996. május 7.)

2. §

A Konvenció és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek eredeti angol nyelvû szövege

és azok magyar nyelvû fordítása, továbbá a csatlakozási nyilatkozat szövege a

következõ:

"CONVENTION

ON THE ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION

AND DEVELOPMENT

THE GOVERNMENTS of the Republic of Austria, the Kingdom of Belgium, Canada,

the Kingdom of Denmark, the French Republic, the Federal Republic of Germany,

the Kingdom of Greece, the Republic of Iceland, Ireland, the Italian Republic,

the Grand Duchy of Luxembourg, the Kingdom of the Netherlands, the Kingdom of

Norway, the Portuguese Republic, Spain, the Kingdom of Sweden, the Swiss

Confederation, the Turkish Republic, the United Kingdom of Great Britain and

Northern Ireland, and the United States of America;

CONSIDERING that economic strength and prosperity are essential for the

attainment of the purposes of the United Nations, the preservation of

individual liberty and the increase of general wellbeing;

BELIEVING that they can further these aims most effectively by strengthening

the tradition of co-operation which has evolved among them;

RECOGNISING that the economic recovery and progress of Europe to which their

participation in the Organisation for European Economic Co-operation has made

a major contribution, have opened new perspectives for strengthening that

tradition and applying it to new tasks and broader objectives;

CONVINCED that broader co-operation will make a vital contribution to peaceful

and harmonious relations among the peoples of the world;

RECOGNSING the increasing interdependence of their economies;

DETERMINED by consultation co-operation to use more effectively their

capacities and potentialities so as to promote the highest sustainable growth

of their economies and improve the economic and social well-being of their

peoples;

BELIEVING that the economically more advanced nations should co-operate in

assisting to the best of their ability the countries in process of economic

development;

RECOGNISING that the further expansion of world trade is one of the most

important factors favouring the economic development of countries and the

improvement of international economic relations; and

DETERMINED to pursue these purposes in a manner consistent with their

obligations in other international organisations or institutions in which they

participate or under agreements to which they are a party;

HAVE THEREFORE AGREED on the following provisions for the reconstitution of

the Organisation for European Economic Co-operation as the Organisation for

Economic Co-operation and Development:

Article 1

The aims of the Organisation for Economic Co-opcration and Development

(hereinafter called the "Organisation") shall be to promote policies designed:

(a) to achicve the highest sustainable economic growth and employment and a

rising standard of living in Member countries, while maintaining financial

stability, and thus to contribute to the development of the world economy;

(b) to contribute to sound economic expansion in Member as well as non-member

countries in the process of economic development; and

nondiscriminatory basis in accordance with international obligations.

Article 2

In the pursuit of these aims, the Members agree that they will, both

individually and jointly:

(a) apromote the efficient use of their economic resources;

(b) in the scientific and technological field, promote the development of

their resources, encourage research and promote vocational training;

external fnancial stability and to avoid developments which might endanger

their economies or those of other countries;

(d) pursue their efforts to reduce or abolish obstacles to the exchange of

goods and services and current payments and maintain and extend the

liberalisation of capital movements; and

(e) contribute to the economic development of both Member and nonmember

countries in the process of economic development by appropriate means and,

in particular, by the flow of capital to those countries, having regard to

the importance to their economies of receiving technical assistance and of

securing expanding export markets.

Arlicle 3

With a view to achieving the aims set out in Article 1 and to fulfilling the

undertakings contained in Article 2, the Members agree that they will:

(a) keep each other informed and furnish the Organisation with the information

necessary for the accomplishment of its tasks;

(b) consult together on a continuing basis, carry out studies and participate

in agreed projects; and

Article 4

The Contracting Parties to this Convention shall be Members of the

Organisation.

Article 5

In order to achieve its aims, the Organisation may:

(a) take decisions which, except as otherwise provided, shall be binding on

all the Members;

(b) make recommendations to Members; and

organisations.

Article 6

1. Unless the Organisation otherwise agrees unanimously for

special cases, decisions shall be taken and recommendations shall be made by

mutual agreement of all the Members.

2. Each Member shall have one vote. If a Member abstains from

voting on a decision or recommendation, such abstention shall not invalidate

the decision or recommendation, which shall be applicable to the other

Members but not to the abstaining Member.

3. No decision shall be binding on any Member until it has complied with the

requirements of its own constitutional procedures. The other Members may

agree that such a decision shall apply provisionally to them.

Article 7

A Council composed of all the Members shall be the body from which all acts of

the Organisation derive. The Council may meet in sessions of Ministers or of

Permanent Representatives.

Article 8

The Council shall designate each year a Chairman, who shall presidc at its

ministerial sessions, and two Vice-Chairman. The Chairman may be designated to

serve one additional consecutive term.

Article 9

The Council may establish an Executive Committee and such subsidiary bodies as

may be required for the achievement of the aims of the Organisation.

Article 10

1. A Secretary-General responsible to the Council shall be appointed by

the Council for a term of five years. He shall be assisted by one or more

Deputy Secretaries-General or Assistant Secretaries-General appointed by the

Council on the recommendation of the Secretary-General.

2. The Secretary-General shall serve as Chairman of the Council meeting

at sessions of Permanent Representatives. He shall assist the Council in all

appropriate ways and may submit proposals to the Council or to any other

body of the Organisation.

Article 11

1. The Secretary-General shall appoint such staff as the Organisation may

require in accordance with plans of organisation approved by the Council.

Staff regulations shall be subject to approval by the Council.

2. Having regard to the international character of the

Organisation, the Secretary-General, the Deputy or Assistant Secretaries-

General and the staff shall neither seek nor receive instructions from any

of the Members or from any Government or authority external to the

Organisation.

Article 12

Upon such terms and conditions as the Council may determine, the Organisation

may:

(a) address communications to non-member States or organisations;

(b) establish and maintain relations with non-member States or organisations;

and

activities of the Organisation.

Article 13

Represcntation in the Organisation of the European Communities established by

the Treaties of Paris and Rome of l8th April, 1951, and 25th March, 1957,

shall be as defined in Supplementary Protocol No. 1 to this Convention.

Article 14

1. This Convention shall be ratified or accepted by the Signatories in

accordance with their respective constitutional requirements.

2. Instruments of ratification or acceptance shall be deposited with the

Government of the French Republic, hereby designated as depositary

Government.

3. This Convention shall come into force:

(a) before 30th September, 1961, upon the deposit of instruments of

ratification or acceptance by all the Signatories; or

(b) on 30th September, 1961, if by that date fifteen Signatories or more have

deposited such instruments as regards those Signatories; and thereafter as

regards any other Signatory upon thc deposit of its instrument of

ratification or acceptance;

signature of this Convention, upon the deposit of such instruments by

fifteen Signatories, as regards those Signatories; and thereafter as regards

any other Signatory upon the deposit of its instrument of ratification or

acceptance.

4. Any Signatory which has not deposited its instrument of ratification or

acceptance when the Convention comes into force may take part in the

activities of the Organisation upon conditions to be determined by agreement

between the Organisation and such Signatory.

Article 15

When this Convention comes into force the reconstitution of the Organisation

for European Economic Co-operation shall take effect, and its aims, organs,

powers and name shall thereupon be as provided herein. The legal personality

possessed by the Organisation for European Economic Co-operation shall

continue in the Organisation, but decisions, recommendations and resolutions

of the Organisation for European Economic Co-operation shall require approval

of the Council to be effective after the coming into force of this Convention.

Article 16

The Council may decide to invite any Government prepared to assume the

obligations of membership to accede to this Convention. Such decisions shall

be unanimous, provided that for any particular case the Council may

unanimously decide to permit abstention, in which case, notwithstanding the

provisions of Article 6, the decision shall be applicable to all the Members.

Accession shall take effect upon the deposit of an instrument of accession

with the depositary Government.

Article 17

Any Contracting Party may terminate the application of this Convention to

itself by giving twelve months' notice to that effect to the depositary

Government.

Article 18

The Headquarters of the Organisation shall be in Paris, unless the Council

agrees otherwise.

Article 19

The legal capacity of the Organisation and the privileges, exemptions, and

immunities of the Organisation, its officials and representatives to it of the

Members shall be as provided in Supplementary Protocol No. 2 to this

Convention.

Article 20

1. Each year, in accordance with Financial Regulations adopted by the

Council, the Secretary-General shall present to the Council for approval an

annual budget, accounts, and such subsidiary budgets as the Council shall

request. ·

2. General expenses of the Organisation, as agreed by the Council, shall be

apportioned in accordance with a scale to be decided upon by the Council.

Other expenditure shall be financed on such basis as the Council may decide.

Article 21

Upon the receipt of any instrument of ratification, acceptance or accession,

or of any notice of termination, the depositary Government shall give notice

thereof to all the Contracting Parties and to the Secretary-General of the

Organisation.

IN WITNESS WHEREOF, thc undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have

appended their signatures to this Convention.

DONE in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in

the English and French languages, both texts being equally authentic, in a

single copy which shall be deposited with the depositary Government, by whom

certified copies will be communicated to all the Signatories.

SUPPLEMENTARY PROTOCOL No.1

TO THE CONVENTION

ON THE ORGANISATION

FOR ECONOMIC CO-OPERATION

AND DEVELOPMENT

THE SIGNATORIES of the Convention on the Organisation for Economic Co-

operation and Development;

HAVE AGREED as follows:

1. Representation in the Organisation for Economic Co-operation and

Development of the European Communities established by the Treaties of Paris

and Rome of l8th April, l951, and 25th March, 1957, shall be determined in

accordance with the institutional provisions of those Treaties.

2. The Commissions of the European Economic Community and of the European

Atomic Energy Community as well as the High Authority of the European Coal

and Steel Community shall take part in the work of that Organisation.

IN WITNESS WHEREOF, the undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have

appended their signatures to this Protocol.

DONE in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in

the English and French languages, both texts being equally authentic, in a

single copy which shall be deposited with the Government of the French

Republic, by whom certified copies will be communicated to all the

Signatories.

SUPPLEMENTARY PROTOCOL No. 2

TO THE CONVENTION

ON THE ORGANISATION

FOR ECONOMIC CO-OPERATION

AND DEVELOPMENT

THE SIGNATORIES of the Convention on the Organisation for Economic Co-

operation and Development (hereinafter called the "Organisation");

HAVE AGREED as follows:

The Organisation shall have legal capacity and the Organisation, its

officials, and representatives to it of the Members shall be entitled to

privileges, exemptions, and immunities as follows:

(a) in the territory of the Contracting Parties to the Convention for European

Economic Co-operation of l6th April, 1948, the legal capacity, privileges,

exemptions, and immunities provided for in Supplementary Protocol No. I to

that Convention;

(b) in Canada, the legal capacity, privileges, exemptions, and immunities

provided for in any agreement or arrangement on legal capacity, privileges,

exemptions, and immunities entered into between the Government of Canada and

the Organisation;

immunities under the International Organisations Immunities Act provided for

in Executive Order No. l0l33 of 27th June, 1950; and

(d) elsewhere, the legal capacity, privileges, exemptions, and immunities

provided for in any agreement or arrangement on legal capacity, privileges,

exemptions, and immunities entered into between the Government concerned and

the Organisation.

IN WITNESS WHEREOF, the undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have

appended their signatures to this Protocol.

DONE in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in

the English and French languages, both texts being equally authentic, in a

single copy which shall be deposited with the Government of the French

Republic, by whom certified copies will be communicated to all the

Signatories.

PROTOCOL ON THE REVISION

OF THE CONVENTION FOR EUROPEAN ECONOMIC

CO-OPERATION

OF l6th APRIL,1948

THE GOVERNMENTS of the Republic of Austria, the Kingdom of Belgium, the

Kingdom of Denmark, the French Republic, the Federal Republic of Germany, the

Kingdom of Greece, the Republic of Iceland, Ireland, the Italian Republic, the

Grand Duchy of Luxembourg, the Kingdom of the Netherlands, the Kingdom of

Norway, the Portuguese Republic, Spain, the Kingdom of Sweden, the Swiss

Confederation, the Turkish Republic, the United Kingdom of Great Britain and

Northern Ireland being the Contracting Parties to the Convention for European

Economic Co-operation of l6th April, 1948 (hereinafter called the

"Convention") and the Members of the Organisation for European Economic Co-

operation;

DESIROUS that the aims, organs, and powers of the Organisation be redefined

and that the Governments of Canada and the United States of America be Members

of that Organisation as re-constituted;

HAVE AGREED as follows:

Article 1

The Convention shall be revised and as a consequence thereof it shall be

replaced by the Convention on the Organisation for Economic Co-operation and

Development to be signed on today's date.

Article 2

1. This Protocol shall come into force when the Convention on the Organisation

for Economic Co-operation and Development comes into force.

2. The Convention shall cease to have effect as regards any Signatory of this

Protocol when the Convention on the Organisation for Economic Co-operation

and Development comes into force.

IN WITNESS WHEREOF, the undersigned Plenipotentiaries, duly empowered, have

appended their signatures to this Protocol.

DONE in Paris, this fourteenth day of December, Nineteen Hundred and Sixty, in

the English and French languages, both texts being equally authentic, in a

single copy which shall be deposited with the Government of the French

Republic, by whom certified copies will be communicated to all the

Signatories.

K O N V E N C I Ó

A GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉSI ÉS

FEJLESZTÉSI SZERVEZETRÕL

Az Amerikai Egyesült Államok, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia

Köztársaság, a Görög Királyság, a Holland Királyság, Írország, az Izlandi

Köztársaság, Kanada, a Luxemburgi Nagyhercegség, Nagy-Britannia és Észak-

Írország Egyesült Királyság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Norvég

Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál

Köztársaság, Spanyolország, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság és a

Török Köztársaság Kormánya;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a gazdasági erõ és a prosperitás alapvetõen fontos az

Egyesült Nemzetek céljainak elérése, az egyedi szabadság megõrzése és az

általános jólét fokozása szempontjából;

ABBAN A HITBEN, hogy a közöttük kialakult együttmûködés hagyományainak

erõsítésével tudják a leghatékonyabban elõmozdítani e célok elérését;

FELISMERVE, hogy Európa gazdasági talpra állása és haladása - amit nagy

mértékben elõsegített ezen országoknak az Európai Gazdasági Együttmûködési

Szervezetben való részvétele - új perspektívákat nyitott e hagyomány

erõsítésére, valamint új feladatok és szélesebb célkitûzések terén való

alkalmazására;

MEGGYÕZÕDVE arról, hogy a szélesebb körû együttmûködés alapvetõen hozzájárul a

világ népei közötti békés és harmonikus kapcsolatok kiépítéséhez;

ELISMERVE a gazdaságaik kölcsönös összefüggését;

ELTÖKÉLTEN arra, hogy konzultáció és együttmûködés révén hatékonyabban

használják fel kapacitásaikat és lehetõségeiket gazdaságaik legmagasabb szintû

fenntartható növekedésének elõmozdítására és népeik gazdasági és szociális

jólétének fokozására;

ABBAN A HITBEN, hogy a gazdaságilag fejlettebb nemzeteknek együtt kell

mûködniük, hogy tõlük telhetõen segítsék a gazdasági fejlõdés folyamatában

lévõ országokat;

ELISMERVE, hogy a világkereskedelem további bõvítése az egyik legfontosabb

tényezõ, amely elõmozdítja az országok gazdasági fejlõdését és a nemzetközi

gazdasági kapcsolatok javítását; és

ELTÖKÉLTEN arra, hogy e célokat a más nemzetközi szervezetekben vagy

intézményekben vállalt vagy általuk kötött megállapodásokban rögzített

kötelezettségeikkel összeegyeztethetõ módon érik el;

MEGÁLLAPODTAK az Európai Gazdasági Együttmûködési Szervezet Gazdasági

Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetként való újjászervezése alábbi

rendelkezéseirõl;

1. cikk

A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban a

"Szervezet") célja az alábbiakra irányuló politikák elõmozdítása:

(a) a legmagasabb szintû fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás

elérése és az életszínvonal emelése a tagországokban, a pénzügyi stabilitás

fenntartása mellett, és ezzel hozzájárulás a világgazdaság fejlesztéséhez;

(b) a gazdasági expanzió elõmozdítása a tagállamokban és a tagállamokon

kívüli, a gazdasági fejlõdés folyamatában lévõ országokban; és

mentes alapon, összhangban a nemzetközi kötelezettségekkel.

2. cikk

E célok elérésére törekedve a tagok megállapodnak, hogy mind egyénileg, mind

közösen:

(a) elõmozdítják gazdasági erõforrásaik hatékony felhasználását;

(b) tudományos és technológiai területen elõsegítik erõforrásaik kiaknázását,

ösztönzik a kutatást és elõmozdítják a szakképzést;

és belsõ pénzügyi stabilitás biztosításának elérésére terveztek; és

elkerülik az olyan helyzetek kialakulását, amelyek veszélyeztethetnék saját

és más országok gazdaságait;

(d) erõfeszítéseket tesznek az áruk, szolgáltatások cseréje és a folyó

fizetések útjában álló akadályok csökkentésére vagy megszüntetésére,

továbbá fenntartják és bõvítik a tõkemozgások liberalizálását; és

(e) elõmozdítják a gazdasági fejlõdést mind a tagállamokban, mind a

tagállamokon kívüli, a gazdasági fejlõdés folyamatában lévõ országokban a

megfelelõ eszközök alkalmazásával, és különösen az ezen országokba történõ

tõkebeáramlással, figyelembe véve, hogy milyen fontos a gazdaságaik számára

a technikai segítségnyújtás és az exportpiacok bõvítésének biztosítása.

3. cikk

Az 1. cikkben ismertetett célok elérését és a 2. cikkben foglalt

kötelezettségvállalások teljesítését szem elõtt tartva a tagok megállapodnak,

hogy:

(a) tájékoztatják egymást és a Szervezetet a feladatok teljesítéséhez

szükséges információkról;

(b) folyamatosan konzultálnak, tanulmányokat készítenek és részt vesznek az

egyeztetett projektekben; és

4. cikk

A jelen Konvenció Szerzõdõ Felei a Szervezet tagjai.

5. cikk

A Szervezet e céljainak elérése érdekében:

(a) határozatokat hozhat, amelyek - ha nincs más kikötve - valamennyi tagra

kötelezõek;

(b) ajánlásokat tehet a tagoknak; és

nemzetközi szervezetekkel.

6. cikk

1. A határozatokat és az ajánlásokat valamennyi tag kölcsönös

megállapodásával kell meghozni, kivéve ha a Szervezet speciális esetekben

egyhangúlag másként dönt.

2. Mindegyik tagnak egy szavazata van. Ha egy tag tartózkodik a szavazástól

valamely határozat vagy ajánlás meghozatalakor, az ilyen tartózkodás nem

érvényteleníti a határozatot vagy ajánlást, amely a többi tagra érvényes, de

a tartózkodó tagra nem.

3. A határozat nem kötelezõ a tagra, amíg nem teljesültek az adott

tagországban elõírt alkotmányos eljárás követelményei. A többi tag

megállapodhat abban, hogy az ilyen határozat rájuk nézve ideiglenesen

érvényes.

7. cikk

Az összes tagból álló Tanács lesz az a szerv, ahonnan a Szervezet valamennyi

okmánya származik. A Tanács Miniszteri vagy Állandó Képviselõi ülésszakot

tarthat.

8. cikk

A Tanács minden évre egy elnököt - aki ellátja az elnöki teendõket a

miniszteri üléseken - és két alelnököt jelöl ki. Az elnök a következõ évre

újra kijelölhetõ.

9. cikk

A Tanács Végrehajtó Bizottságot és olyan segédszerveket hozhat létre, amelyek

szükségesek a Szervezet céljainak eléréséhez.

10. cikk

1. A Tanácsnak felelõs fõtitkárt a Tanács ötévi idõtartamra nevezi ki. A

munkáját egy vagy több fõtitkár-helyettes vagy segédfõtitkár segíti, akiket

a Tanács nevez ki a fõtitkár ajánlása alapján.

2. A fõtitkár az Állandó Képviselõk ülésszakának elnöke. Minden megfelelõ

módon segíti a Tanács tevékenységét, és javaslatokat terjeszthet a Tanács

vagy a Szervezet bármely más testülete elé.

11. cikk

1. A fõtitkár olyan munkatársakat nevez ki, akikre a Szervezetnek szüksége

lehet a Tanács által jóváhagyott szervezeti tervek szerint. A munkatársakra

vonatkozó szabályzatot a Tanácsnak kell jóváhagynia.

2. A Szervezet nemzetközi jellegét figyelembe véve a fõtitkár, a helyettes-

vagy segédfõtitkár és a munkatársak nem kérnek és nem fogadnak el utasítást

egyetlen tagtól vagy kormánytól vagy a Szervezeten kívüli hatóságtól sem.

12. cikk

A Tanács által megállapított feltételek esetén a Szervezet:

(a) tájékoztatást küldhet a tagállamokon kívüli országoknak vagy

szervezeteknek;

(b) kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn a tagállamokon kívüli országokkal

vagy szervezetekkel; és

hogy vegyenek részt a Szervezet tevékenységeiben.

13. cikk

Az 1951. április 18-i párizsi és az 1957. március 25-i római szerzõdéssel

létrehozott Európai Közösségek képviselete a Szervezetben a jelen Konvenció 1.

sz. Kiegészítõ Jegyzõkönyvében meghatározottak szerint történik.

14. cikk

1. A jelen Konvenciót az aláírók a megfelelõ alkotmányos követelményeik

szerint ratifikálják vagy fogadják el.

2. A ratifikációs vagy elfogadási okmányokat a Francia Köztársaság

Kormányánál mint az ezennel eként kijelölt letéteményes kormánynál kell

letétbe helyezni.

3. A jelen Konvenció az alábbiak szerint lép hatályba:

(a) 1961. szeptember 30. elõtt, ha valamennyi aláíró letétbe helyezi a

ratifikációs vagy elfogadási okmányokat; vagy

(b) 1961. szeptember 30-án, ha ezen idõpontig legalább 15 aláíró letétbe

helyezte az okmányait; s a Konvenció csak ezen aláírókra nézve lép hatályba;

a többi aláíróra nézve pedig akkor, amikor letétbe helyezik a ratifikációs

vagy elfogadási okmányaikat;

számított két éven belül lép hatályba, ha 15 aláíró letétbe helyezte az

okmányokat, és csak ezen aláíró felekre nézve lép hatályba; minden egyéb

aláíróra nézve csak akkor, ha letétbe helyezték a ratifikációs vagy

elfogadási okmányokat.

4. Minden aláíró fél, amely nem helyezte letétbe a ratifikációs vagy

elfogadási okmányát, amikor a Konvenció hatályba lép, részt vehet a

Szervezet tevékenységeiben a Szervezet és az ilyen aláíró fél közötti

megállapodásban meghatározott feltételekkel.

15. cikk

Amikor a jelen Konvenció hatályba lép, megvalósul az Európai Gazdasági

Együttmûködési Szervezet újjászervezése és céljai, szervei, jogköre és neve a

Konvencióban foglaltaknak felel meg. Az Európai Gazdasági Együttmûködési

Szervezet jogi személyisége megmarad a Szervezetben, de az Európai Gazdasági

Együttmûködési Szervezet határozatai, ajánlásai és rendeletei a Tanács

jóváhagyását igénylik ahhoz, hogy a jelen Konvenció hatálybalépése után is

érvényben maradjanak.

16. cikk

A Tanács határozatot hozhat arról, hogy bármely, a tagsággal járó

kötelezettségek teljesítésére kész kormányt felkér a jelen Konvencióhoz való

csatlakozásra. Az ilyen határozatoknak egyhangúaknak kell lenniük, feltéve,

hogy bármely adott esetben a Tanács egyhangúan határozhat a tartózkodás

megengedésérõl, amely esetben a 6. cikk rendelkezései ellenére a határozat

valamennyi tagra vonatkozik. A csatlakozás akkor lép hatályba, amikor a

csatlakozási okmányt letétbe helyezik a letéteményes kormánynál.

17. cikk

Bármely Szerzõdõ Fél beszüntetheti a jelen Konvenció rá nézve történõ alkalma-

zását, ha errõl 12 hónappal elõre értesíti a letéteményes kormányt.

18. cikk

A Szervezet székhelye Párizsban van, kivéve ha a Tanács másként határoz.

19. cikk

A Szervezet jogállását és a Szervezet, a tisztviselõi és a tagok képviselõi

elõjogait, kedvezényeit és mentességeit a jelen Konvencióhoz tartozó 2. sz.

Kiegészítõ Jegyzõkönyv határozza meg.

20. cikk

1. A Tanács által elfogadott Pénzügyi Szabályzat szerint a fõtitkár minden

évben jóváhagyásra a Tanács elé terjeszti az éves költségvetést, az

elszámolásokat és a Tanács által kért egyéb kiegészítõ költségvetéseket.

2. A Szervezetnek a Tanács által egyeztetett általános költségeit a Tanács

által meghatározott skála szerint kell felosztani. Az egyéb költségeket a

Tanács által meghatározott alapon kell finanszírozni.

21. cikk

A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okmány vagy megszüntetési

értesítés kézhezvétele után a letéteményes kormány errõl tájékoztatja az

összes Szerzõdõ Felet és a Szervezet fõtitkárát.

AMELYNEK HITELÉÜL alulírott meghatalmazottak a kellõ felhatalmazás alapján

aláírták a jelen Konvenciót.

KÉSZÜLT Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és

francia nyelven - mindkét szöveg azonos érvényû - egy példányban, amelyet a

letéteményes kormánynál helyeznek letétbe, amely kormány a hitelesített példá-

nyokat megküldi valamennyi aláírónak.

1. SZ. KIEGÉSZÍTÕ JEGYZÕKÖNYV

A GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉSI

ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZETRÕL SZÓLÓ

K O N V E N C I Ó H O Z

A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetrõl szóló Konvenció

ALÁÍRÓI:

MEGÁLLAPODTAK a következõkben:

1. Az 1951. április 18-i párizsi és az 1957. március 25-i római szerzõdéssel

megalapított Európai Közösségek képviseletét a Gazdasági Együttmûködési és

Fejlesztési Szervezetben e szerzõdések intézményi rendelkezései szerint

kell meghatározni.

2. Az Európai Gazdasági Közösség Bizottsága és az Európai Atomenergia Közösség

Bizottsága, valamint az Európai Szén- és Acélközösség Fõhatósága részt vesz

a Szervezet munkájában.

AMELYNEK HITELÉÜL alulírott meghatalmazottak a kellõ felhatalmazás alapján

aláírták a jelen Jegyzõkönyvet.

KÉSZÜLT Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és

francia nyelven - mindkét szöveg azonos érvényû - egy példányban, amelyet a

Francia Köztársaság Kormányánál helyeznek letétbe, s a letéteményes megküldi a

hitelesített példányokat valamennyi aláírónak.

2. SZ. KIEGÉSZÍTÕ JEGYZÕKÖNYV

A GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉSI

ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZETRÕL SZÓLÓ

K O N V E N C I Ó H O Z

A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetrõl (a továbbiakban: a

"Szervezet") szóló Konvenció ALÁÍRÓI;

MEGÁLLAPODTAK a következõkben:

A Szervezet jogállását és a Szervezet, a tisztviselõi és a tagok képviselõi

elõjogait, kedvezményeit és mentességeit az alábbiak szerint határozzák meg:

a) az 1948. április 16-i Európai Gazdasági Együttmûködési Konvenció Szerzõdõ

Feleinek területén a jogállást, az elõjogokat, kedvezményeket és

mentességeket az ezen Konvenció 1. sz. Kiegészítõ Jegyzõkönyve határozza

meg;

b) Kanadában a jogállást, az elõjogokat, a kedvezményeket és a mentességeket

Kanada Kormánya és a Szervezet között elfogadott, a jogállásra, az

elõjogokra, kedvezményekre és mentességekre vonatkozó megállapodások vagy

intézkedések határozzák meg;

c) az Egyesült Államokban a jogállást, az elõjogokat, kedvezményeket és

mentességeket a nemzetközi szervezetek mentességérõl szóló törvény szerint

az 1950. június 27-i 10133. sz. végrehajtási utasítás határozza meg; és

d) másutt a jogállást, az elõjogokat, kedvezményeket és mentességeket az

érintett kormány és a Szervezet között elfogadott, a jogállásról, az

elõjogokról, kedvezményekrõl és mentességekrõl szóló megállapodás vagy

intézkedés határozza meg.

AMELYNEK HITELÉÜL alulírott meghatalmazottak a kellõ felhatalmazás alapján

aláírták a jelen Jegyzõkönyvet.

KÉSZÜLT Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és

francia nyelven - mindkét szöveg azonos érvényû - egy példányban, amelyet a

Francia Köztársaság Kormányánál helyeznek letétbe, s a letéteményes megküldi a

hitelesített példányokat valamennyi aláírónak.

JEGYZÕKÖNYV

AZ 1948. ÁPRILIS 16-I EURÓPAI GAZDASÁGI

EGYÜTTMÛKÖDÉSI KONVENCIÓ

FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság,

a Holland Királyság, Írország, az Izlandi Köztársaság, a Luxemburgi

Nagyhercegség, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, a Német

Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák

Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Spanyolország, a Svájci Államszövetség, a

Svéd Királyság és a Török Köztársaság Kormánya mint az 1948. április 16-i

Európai Gazdasági Együttmûködési Konvenció (a továbbiakban: "Konvenció")

Szerzõdõ Felei és az Európai Gazdasági Együttmûködési Szervezet tagjai;

ARRA TÖREKEDVE, hogy újra meghatározzák a Szervezet céljait, szerveit és

jogkörét, és hogy Kanada és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya az

újjászervezett Szervezet tagjává váljon,

MEGÁLLAPODTAK a következõkrõl:

1. cikk

A Konvenciót felül kell vizsgálni, és ennek következtében fel kell váltani a

mai napon aláírásra kerülõ, a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési

Szervezetrõl szóló Konvencióval.

2. cikk

1. A jelen Jegyzõkönyv a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési

Szervezetrõl szóló Konvencióval együtt lép hatályba.

2. A Konvenció a jelen Jegyzõkönyvet aláíró bármely fél vonatkozásában

hatályát veszti, amikor a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési

Szervezetrõl szóló Konvenció hatályba lép.

AMELYNEK HITELÉÜL alulírott meghatalmazottak a kellõ felhatalmazás alapján

aláírták a jelen Jegyzõkönyvet.

KÉSZÜLT Párizsban, ezerkilencszázhatvan december tizennegyedikén, angol és

francia nyelven - mindkét szöveg azonos érvényû - egy példányban, amelyet a

Francia Köztársaság Kormányánál helyeznek letétbe, s a letéteményes megküldi a

hitelesített példányokat valamennyi aláírónak."

A TANÁCS HATÁROZATA, AMELYBEN FELKÉRI

MAGYARORSZÁGOT, HOGY CSATLAKOZZON A GAZDASÁGI

EGYÜTTMÛKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZET

KONVENCIÓJÁHOZ

(A Tanács 872. ülése 1996. március 28-án elfogadta.)

A TANÁCS

Figyelembe véve a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetrõl 1960.

december 14-én kötött Konvenciót (a továbbiakban: a "Konvenció") és különösen

5.a) és 16. cikkét;

Figyelembe véve a Magyar Köztársaság Kormánya 1996. március 20-i nyilatkozatát

a szervezetbeli tagsággal járó kötelezettségeknek a Magyar Köztársaság által

történõ elfogadásáról;

Figyelembe véve a Szervezetnek biztosított elõjogokról és mentességekrõl a

Magyar Köztársaság Kormánya és a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési

Szervezet között Párizsban 1995. június 13-án aláírt Megállapodást;

Figyelembe véve a Környezetvédelmi Bizottság következtetéseit [C(96)37], a

Pénzügyi Bizottság véleményét [C(96)23] és a Tõkemozgások és Láthatatlan

Tranzakciók Bizottság és a Nemzetközi Befektetések és Multinacionális Társasá-

gok Bizottság jelentését [C(96)19];

Tekintetbe véve, hogy Magyar Köztársaság Kormánya kész vállalni a

szervezetbeli tagsággal járó kötelezettségeket;

AZ ALÁBBI HATÁROZATOT HOZZA:

Magyarországot felkéri a Konvencióhoz való csatlakozásra a fenti

Nyilatkozatban javasolt feltételekkel.

Elfogadva azt a tanácsi határozatot, amely felkéri Magyarországot, hogy

csatlakozzon a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet

Konvenciójához, az összefoglaló jelentésben a Tanács az alábbi bejegyzést

hagyta jóvá:

A TANÁCS:

a) tudomásul vette a fõtitkár C[96]56 tájékoztatóját Magyarország

felkérésérõl, hogy csatlakozzon az OECD-rõl szóló Konvencióhoz,

b) tudomásul vette Magyarország ipari és kereskedelmi minisztere 1996.

március 20-i levelét /a C(69)56 melléklete/;

c) felhatalmazza a fõtitkárt, hogy a Szervezet nevében írja alá a

Megállapodást Magyarország felkérésérõl, hogy csatlakozzon az OECD-rõl szóló

Konvencióhoz;

d) utasította a fõtitkárt, tájékoztassa a Magyar Köztársaság Kormányát a

Mûködési Szabályzat 18. a) i) szabálya szerinti minden határozatról, amelyet

a Tanács hozhat a Magyarországot az OECD-hez való csatlakozásra felkérõ

tanácsi határozat dátuma és a Konvencióhoz való csatlakozásról szóló okmány

Magyarország részérõl történõ letétbe helyezésének dátuma között;

e) egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya hatvan napon belül

értesítse a szervezetet, hajlandó-e csatlakozni a fenti d/ pontban

hivatkozott határozatokhoz, és hogy ha a Magyar Köztársaság Kormánya nem

hajlandó csatlakozni valamely határozathoz, vagy ha fenntartásai vannak,

vagy megjegyzéseket javasol, a kérdést a Tanács elé kell terjeszteni;

Magyarországot nem kötelezi semmilyen határozat, ha nem jelzi készségét az

ilyen határozathoz való csatlakozásra; ez a pont nem vonatkozik a Szervezet

költségvetését érintõ határozatokra, amelyek kötelezõek lesznek

Magyarországra a csatlakozás után;

f) határozatot hozott, felkéri a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy küldjön

megfigyelõt a Tanács és a Szervezet más szervei minden tagország számára

nyitott üléseire, amíg Magyarország a Szervezet tagjává nem válik.

Készült Párizsban, 1996. március 29-én, angol és francia nyelven.

A Magyar Köztársaság A Gazdasági Együttmûködési és

Kormánya nevében Fejlesztési Szervezet nevében

Dunai Imre Jean-Claude Paye

ipari és kereskedelmi miniszter fõtitkár

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK NYILATKOZATA A

GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI

SZERVEZETBEN VALÓ TAGSÁGGAL KAPCSOLATOS, A MAGYAR

KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÁLTAL ELFOGADOTT

KÖTELEZETTSÉGEKRÕL

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA:

Figyelembe véve a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetrõl szóló

1960. december 14-i Konvenciót (a továbbiakban: "Konvenció") és a Konvenció 1.

és 2. számú Kiegészítõ Jegyzõkönyvét;

Figyelembe véve a Konvenció 16. cikkét, amely kimondja, hogy a Szervezet

Tanácsa felkérhet bármely kormányt, amely felkészült arra, hogy vállalja a

tagsággal járó kötelezettségeket a Konvencióhoz való csatlakozás céljából;

KIJELENTI a következõket:

ÁLTALÁNOS CSATLAKOZÁSI NYILATKOZAT

1. A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) a Konvencióhoz való

csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésével vállalja a Szervezetben

való tagsággal járó kötelezettségeket, elfogadja a Szervezet Elõkészítõ

Bizottsága 1960. decemberi jelentésébõl következõ nézeteket és célokat, és

csatlakozik a Szervezet azon okmányaihoz, amelyek e letétbe helyezés

idõpontjában hatályban vannak, kivéve ha mást irányoz elõ a jelen

Nyilatkozat, a mellékleteit is beleértve.

MAGYARORSZÁGRA NEM ALKALMAZHATÓ OECD DOKUMENTUM

2. A beterjesztett javaslat szerint az alábbi okmány nem vonatkozhat

Magyarországra:

A Tanács ajánlása a tagországok számára a hajózási politika közös elveire

[C(87)11/végsõ]

EGYES OECD DOKUMENTUMOKRA VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK

3. A Magyar Köztársaság az alábbi megjegyzéseket kívánja tenni bizonyos

dokumentumokkal kapcsolatban, amelyekhez csatlakozni kíván:

Liberalizációs Kódexek

Magyarország elfogadja a Folyó Láthatatlan Mûveletek Liberalizálási Kódexe és

a Tõkemozgások Liberalizálási Kódexe céljait, és kész elfogadni az ezekbõl

eredõ jogokat, kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat. Magyarország a

két kódex 2. cikkének b. pontja szerint fenntartásokat javasol. E fenntartások

szövegét a jelen Nyilatkozat 1. és 2. melléklete ismerteti. Ami az OECD két

liberalizációs kódexét illeti, a Kormánynyilatkozatban Magyarország elfogadja

a kódexekben megfogalmazott jogokat és kötelezettségeket és kiterjeszti a

kódexek területére vonatkozó mindazon liberalizációs intézkedést az összes

OECD-tagországra, amely az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban

szerepel és nem diszkriminál az OECD-tagországok tekintetében, amennyiben a

társulási megállapodásban szereplõ védelmi záradék alkalmazására kerülne sor.

Magyarország engedélyezi, hogy magyar állampolgárok az OECD-tagországok által

kibocsátott államkötvényeket, valamint az OECD-tagországokban bejegyzett

vállalatok kötvényeit vásárolhassák, ahogy az 1. sz. Mellékletben szerepel.

Nem késõbb, mint 1997. december 31-ig lehetõvé teszi a külföldiek számára

fiókok alapítását a pénzügyi szektorban is, a kódexek elõírásainak megfelelõ

feltételek mellett. Amint az az 1. számú Mellékletben szerepel, Magyarország

megerõsíti, hogy célul tûzi ki a fennmaradó tõkeszabályozás teljes eltörlését

az elkövetkezõ 3-4. évben.

Nemzetközi Beruházás

Magyarország megerõsíti csatlakozását a OECD-tagországok Kormányai által 1976.

június 21-én elfogadott és 1979. június 13-án, 1984. május 17-én és 1991.

június 4-5-én módosított, a Nemzetközi Befektetésekrõl és a Multinacionális

Vállalatokról szóló Nyilatkozathoz, valamint az abból eredõen vállalt

kötelezettségek teljesítéséhez. Magyarország javasolja a nemzeti elbánás

alóli bizonyos kivételek megszüntetését és a jelen Nyilatkozat 3.

mellékletében ismertetett lista fenntartását. A nemzeti elbánás elvét

alkalmazza az állami vállalatok privatizációjára és a privatizált vállalatok

részvényeivel kapcsolatos tranzakciókra.

Környezetvédelem

A Tanács határozat-ajánlása a jelenlegi vegyi anyagok rendszeres vizsgála-

táról [C(87)90(végsõ)]

A Tanács határozat-ajánlása a jelenlegi vegyi anyagok kooperatív vizsgá-

latáról és a kockázat csökkentésérõl [C(90)163/végsõ]

Észrevétel:

A mérgezõ vegyi anyagokra vonatkozó 1985-ös kormányhatározat és az

Egészségügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos 1988. évi végrehajtási utasítása

kiterjed a Tanács ezen, az emberi egészség aspektusait érintõ okmányaira.

A vegyi anyagokról és készítményekrõl szóló 1996 végéig elfogadásra kerülõ új

törvény biztosítani fogja, hogy e határozat-ajánlásoknak Magyarország teljes

mértékben megfeleljen.

1997-ben új kormányrendeletet fognak elfogadni a környezetnek és az emberi

egészségnek a vegyi anyagok által okozott kockázat felmérésérõl és

csökkentésérõl.

A Tanács határozata a határon túli károk okozására képes balesetekkel

kapcsolatos információcserérõl[C(88)84 (végsõ)]

A Tanács határozat-ajánlása a közvélemény tájékoztatásáról és a közönség

részvételérõl a veszélyes anyagokkal összefüggõ balesetek megaka-

dályozásával és azokra való reagálással kapcsolatos döntéshozatali

eljárásokban [C(88)85 (végsõ)]

Észrevétel:

Magyarország kétoldalú megállapodásokat kötött a szomszédos országokkal a

vízszennyezéssel, többek között a vegyi anyagok okozta balesetekkel

kapcsolatos információcserérõl.

Az 1996 folyamán elfogadásra kerülõ polgári védelmi törvény és a katasztrófa

megelõzésérõl szóló törvény foglalkozik a vegyi anyagok okozta balesetek

megelõzésével és az azokra való felkészüléssel és reagálással. Ez magában

foglalja a közvélemény tájékoztatását és a közönség részvételét a veszélyes

anyagokkal kapcsolatos balesetek megelõzésével és az azokra való reagálással

összefüggõ döntéshozatali folyamatokban.

Az ipari balesetek határon túli hatásairól szóló Konvenció utómunkálataiként

Regionális Koordinációs Irodát létesítenek Magyarországon 1996-ban azzal a

céllal, hogy megerõsítsék a vegyi balesetekkel kapcsolatos információcserét a

szomszédos országokkal.

A Tanács határozat-ajánlása a veszélyes hulladékok határon túli

mozgásáról[C(83)180 (végsõ)]

A Tanács határozat-ajánlása a veszélyes hulladékok exportjáról az OECD-

térségbõl[C(86)64 (végsõ)]

A Tanács határozata a veszélyes hulladékok határon túli mozgásáról [C(88)90

(végsõ), módosítva]

Észrevétel:

Magyarország részt vesz a veszélyes hulladékok határon túli mozgásának és

elhelyezésének ellenõrzésével foglalkozó Bázeli Konvencióban, amely rögzíti

ezen okmányok fõ tételeit. A hatályos jogszabályok részben fedik ezeket a

határozat-ajánlásokat.

Az 1996-ban elfogadásra kerülõ hulladékgazdálkodási törvény biztosítja a

kereteket a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok kezelésének

szabályozásához. Ezen túlmenõen a veszélyes hulladékokról szóló új

kormányhatározat lép hatályba 1996-ban. A hulladékokra új kódexrendszert

vezetnek be 1997-ben. E szabályozás teljes mértékben átfogja ezeket a

határozatokat.

A Tanács határozat-ajánlása a hulladékok határon túli mozgásának csök-

kentésérõl [C(90)178/végsõ]

Észrevétel:

A jelenlegi szabályozás nem fedi teljesen ezt a határozat-ajánlást.

A hulladékgazdálkodási törvény és a Nemzeti Környezetvédelmi Program - mind-

kettõt 1996-ban fogadják el - formálisan elõmozdítja az önellátást a végsõ

elhelyezésre szolgáló hulladékok terén.

A hulladékkezelési törvény teljes mértékben fedi a jelen határozat-ajánlást.

A Tanács határozata a visszanyerésre szánt veszélyes hulladékok

országhatárokon keresztül történõ szállításának ellenõrzésérõl

[C(92)39/végsõ, módosítva]

Észrevétel:

Jelenleg az OECD-ben a zöld és sárga listán szereplõ, a magyar határt átlépõ

bizonyos hulladékokhoz írásos engedély szükséges. 1996-ban a veszélyes

hulladékokról szóló új rendelet árnyaltabb megközelítést tesz lehetõvé az e

határozatban foglalt hulladékok ellenõrzése terén, az OECD háromszintû

rendszere szerint. A magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a Titkárságot

az ilyen változásokról.

Pénzpiacok

A Tanács ajánlása a nemzetközi értékpapír-kibocsátásról [C(71)176/végleges]

Észrevétel:

A külföldiek pénzügyi befektetései egyedi engedélyezés tárgyát képezik. A nem

bank pénzintézetek részt vehetnek értékpapír-kibocsátó szindikátusokban és

értékesítési csoportokban, de a bankok nem vehetnek részt ilyen

tevékenységekben sem Magyarországon, sem külföldön, az egyes értékpapírok

nyilvános forgalombahozataláról, valamint az értékpapírtõzsdérõl szóló 1990.

évi VI. törvény szerint.

A Tanács ajánlása az olyan korlátozások felülvizsgálatáról, amelyeket a

tagországok rónak ki a nem jegyzett értékpapírokba való portfolio befek-

tetésekre [C(74)61/végsõ]

Észrevétel:

A külföldiek portfolio befektetései engedélykötelesek. A biztosítóintézetekrõl

és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény korlátokat szab

az intézményi befektetõk tartalékaiból finanszírozott befektetéseknek.

Adóügyek

A Tanács ajánlása, amely módosítja a Tanács jövedelemadó és nyereségadó

minta konvenciójáról szóló ajánlása mellékletét [C(95)132/végleges]

Észrevételek az adó minta konvencióhoz:

Az 5. cikk 6. pontjával kapcsolatban Magyarország véleménye az, hogy az ügynök

- akár bizományos, akár nem - független státusszal rendelkezzen a Konvenció

értelmében.

Fenntartások az adó minta konvencióhoz:

- A 8. cikk szerint Magyarország csatlakozik Ausztrália és Kanada

fenntartásához, amely szerint fenntartják a jogot ahhoz, hogy nemzetközi

forgalomból származó nyereségként adóztathassák azt a nyereséget, amely egy

adott ország egy adott helyén fedélzetre vett utasok és rakomány ugyanezen

országon belül egy másik helyre történõ szállításából keletkezik.

- A 9. cikkel kapcsolatban Magyarország fenntartja magának a jogot a 2.

bekezdés felvételére a tárgyalásoktól függõen és csatlakozik

Franciaországnak e bekezdéshez fûzött fenntartásához.

- A 11. cikkel kapcsolatban Magyarország fenntatja magának a lehetõséget a

kamat forrásország általi megadóztatására.

- A 12. cikkel kapcsolatban Magyarország csatlakozik Kanada fenntartásához,

mely szerint a 2. bekezdés kiegészítendõ az alábbi szavakkal "ipari,

kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy használatának

jogáért".

Turizmus

A Tanács határozat-ajánlása a nemzetközi turizmus politikáról

[C(85)165/végsõ, módosítva]

I. Melléklet

Különvélemény a b)i) pothoz:

Az adó- és vámmentes import keretei: 5 liter sör.

II. Melléklet

Észrevétel az a) ponthoz:

A turisták számára vízumkötelezettség áll fenn, kivéve ha mást ír elõ

Magyarország és a származási országok között megkötött nemzetközi szerzõdés. A

vízumok a lehetõ legegyszerûbben és késedelem nélkül beszerezhetõek, de nem

lehet garantálni, hogy a vízum-kibocsátási díj nem haladja meg az

adminisztrációs költségeket a kölcsönösségtõl függõen. Magyarország általában

egyszeri belépési vízmokat ad ki, de kérésre többszöri belépésre is ad

vízumot.

Észrevétel a b) ponthoz:

Repülõtéri illetéket kivetnek, de beépítik a jegy árába.

4. Abban az esetben, ha Magyarország mégis tartózkodni kívánna, vagy

megjegyzése lenne a Szervezet bármely, a fenti 3. paragrafusban esetleg

figyelmetlenségbõl nem említett okmányával kapcsolatban, Magyarország az

ügyet a Szervezet Tanácsa elé viszi döntéshozatalra, vagy más megfelelõ

intézedésre a Csatlakozási Okmány letétbe helyezésének napjától számított

tizenkét hónapon belül.

MINISZTERI NYILATKOZATOK

5. Magyarország osztja az OECD keretében elfogadott miniszteri

nyilatkozatokban a tagállamok által kifejezett politikai célokat, és

hajlandó csatlakozni a 4. Mellékletben említettekhez.

RÉSZVÉTEL BIZONYOS TEVÉKENYSÉGEKBEN ÉS

SZERVEZETEKBEN

6. Magyarországnak szándékában van részt venni az 5. mellékletben említett,

korlátozott számú tagok részére szolgáló, érdeklõdésre számot tartó

tevékenységekben és szervezetekben. Magyarország megvizsgálja a további

részvételt a korlátozott számú tagországok számára közös érdeklõdést

jelentõ, vagy speciális tevékenységi területekkel kapcsolatos egyéb

programokban.

KORÁBBI MEGÁLLAPODÁSOK MEGSZÛNÉSE

7. Mivel Magyarország a Konvencióhoz való csatlakozása napjától jogosult

arra, hogy részt vegyen a Vegyi Anyagok Ellenõrzésével kapcsolatos Speciális

Program, a Nemzetközi Befektetések és Multinacionális Vállalatok Bizottsága,

a Fenntartható Agrárrendszereknek a Biológiai Források Kezelésével kapcsola-

tos Együttmûködési Kutatási Programja, valamint más bizottságok munkájában,

a Szervezet más tagjaival egyenlõ feltételekkel, Magyarország az OECD-hez

való csatlakozása napjától kezdve megszüntnek tekinti a Szervezet és

Magyarország között Magyarországnak e szervezetekben való részvételével

összefüggõ, az 1994. február 16-i, 1994. április 11-i és 1994. október 31-i

levélváltásban formalizált megállapodásokat.

1. sz. Melléklet

Fenntartások a tõkemozgások liberalizálási kódexével kapcsolatban

"A" lista, Közvetlen beruházások:

I/A

- Az érintett országban, a külföldiekre vonatkozóan.

Észrevétel: A fenntartás csak a külföldiekre vonatkozik.

i) Belföldi légiforgalomra engedély csak magyar többségi tulajdonú és

ellenõrzésû vállalatok számára adható ki.

ii) Engedély a nemzetközi vizeken való hajózáshoz csak magyar többségi

tulajdonú, vagy magyarok által ellenõrzött cégek számára adható ki,

kivéve ha mást írnak elõ Magyarország kétoldalú megállapodásai.

iii) Külföldi vállalatok fiókalapításai. E fenntartás alkalmazása 1997.

december 31-én megszûnik.

"B" lista, Ingatlan mûveletek:

III/A1

és B/1. -- Az érintett országban a külföldiek által történõ építés vagy

vásárlás.

-- Belföldiek által külföldön történõ építés vagy vásárlás.

"A" lista Értékpapír mûveletek a tõkepiacokon:

IV/B1

és 2,

C1, D1 -- A hazai tõkepiacon külföldi értékpapírok zártkörû vagy nyilvános

kibocsátása.

Megjegyzés: E fenntartás 1996. július 1-jén hatályát veszti az

OECD-tagországok által kibocsátott államkötvények és a legmagasabb

hitelminõsítéssel rendelkezõ, OECD-tagországokban bejegyzett

vállalatok által kibocsátott értékpapírokat illetõen, valamint

1996. december 31-én a befektetési kategóriájú adósnak minõsített,

OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által kibocsátott

értékpapírok vonatkozásában.

- Külföldi értékpapírok bevezetése elismert hazai értékpapírpiacon.

Megjegyzés: E fenntartás 1996. július 1-jén hatályát veszti az

OECD-tagországok által kibocsátott államkötvények és az OECD-

tagországokban bejegyzett, legmagasabb hitelminõsítéssel rendelkezõ

vállalatok által kibocsátott értékpapírokat illetõen, továbbá

hatályát veszti 1996. december 31-én a befektetési kategóriájú

adósnak minõsített, OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által

kibocsátott értékpapírok vonatkozásában.

- Külföldiek vásárlásai az érintett országban.

Megjegyzés: A fenntartás csak az egy évnél rövidebb hátralévõ

lejárattal rendelkezõ hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokra

vonatkozik. A fenntartás alkalmazása 1996. július 1-én megszûnik.

- Belföldiek vásárlásai.

Megjegyzés: E fenntartás 1996. júlus 1-jén hatályát veszti az OECD-

tagországok által kibocsátott állampapírok és az OECD-

tagországokban bejegyzett, legmagasabb hitelminõsítéssel rendelkezõ

vállalatok által kibocsátott értékpapírokat illetõen, valamint

1996. december 31-én a befektetési kategóriájú adósnak minõsített,

OECD-tagországokban bejegyzett vállalatok által kibocsátott

értékpapírokra.

B lista Pénzpiaci mûveletek

V/A1

és A2, - Belföldi értékpapírok és más eszközök zártkörû vagy nyilvános

B1 és 2, kibocsátása külföldi pénzpiacon.

C1, C3

és 4, Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazás-

D1, D3 sal rendelkezõ belföldi pénzintézetek zártkörû kibocsátásaira.

és 4

- Belföldi értékpapírok és egyéb eszközök bevezetése elismert külföldi

pénzpiacra.

- Külföldi értékpapírok és egyéb eszközök belföldi pénzpiacon zártkörû

vagy nyilvános kibocsátása.

- Külföldi értékpapírok és egyéb eszközök bevezetése elismert hazai

pénzpiacra.

- Külföldiek pénzpiaci értékpapír vásárlása az érintett országban.

- Külföldiek kölcsönnyújtásai egyéb pénzpiaci eszközökkel az érintett

országban.

- Külföldiek kölcsönfelvételei egyéb pénzpiaci eszközökkel az érintett

országban.

- Belföldiek pénzpiaci értékpapír vásárlásai külföldön.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetek saját számlára történõ, meghatározott

keretek közötti vásárlásaira.

- Belföldiek külföldi kölcsönnyújtásai egyéb pénzpiaci eszközökkel.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetek 1 évnél rövidebb lejáratú, meghatározott

keretek közötti kölcsönnyújtási tevékenységére.

- Belföldiek kölcsönfelvételei egyéb pénzpiaci eszközökkel külföldön.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetek kölcsönfelvételeire.

B lista, Egyéb mûveletek átruházható eszközökkel és nem értékpapírosított

VI/A1 követelésekkel:

és 2,

B1 és 2, - Belföldi eszközök és követelések külföldi pénzpiacon

zártkörben

C1, C3 vagy nyilvánosan történõ kibocsátása.

D1 és 3

- Belföldi eszközök és követelések bevezetése elismert külföldi

pénzpiacra.

- Belföldi pénzpiacon külföldi eszközök és követelések zártkörû vagy

nyilvános kibocsátása.

- Külföldi eszközök és követelések bevezetése elismert belföldi

pénzpiacra.

- Külföldiek vásárlása az érintett országban.

- Külföldiek cseremûveletei más eszközökre az érintett országban.

- Belföldiek külföldi vásárlásai.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik az alábbiak megvásárlására:

i) Devizafelhatalmazással rendelkezõ pénzintézetek saját számlára

történõ, meghatározott keretek közötti, 1 évnél rövidebb

lejáratú küföldi eszközök és követelések megvásárlása;

ii) Külföldi részvényeket megtestesítõ átruházható eszközök,

továbbá a külföldi közvetlen beruházás kritériumainak megfelelõ

egyéb, osztalékra is jogosító értékpapírokat képviselõ eszközök

megvásárlása;

iii) Olyan külföldi átruházható eszközök megvásárlása, amelyek

OECD-tagországok által kibocsátott állampapírokat és az OECD-

tagországokban bejegyzett, legmagasabb hitelmi-nõsítéssel

rendelkezõ vállalatok által kibocsátott tõkepiaci értékpapírokat

testesítenek meg, 1996. július 1-tõl, valamint amelyek a

befektetési kategóriájú adósnak minõsített, OECD-tagországokban

bejegyzett vállalatok által kibocsátott tõke-piaci

értékpapírokat testesítenek meg, 1996. december 31-tõl.

- Belföldiek cseremûveletei más eszközökre külföldön:

Megjegyzés: E fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetek saját számlás tevékenységére.

A lista, Mûveletek kollektív befektetési értékpapírokkal

VII/A1

és 2, - Belföldi kollektív befektetési értékpapírok zártkörû vagy nyilvános

1 és 2 kibocsátása külföldi értékpapírpiacon

C1, D1

Megjegyzés: A fenntartás csak a nyílt végû befektetési alap

jegyeire vonatkozik.

- Belföldi kollektív befektetési értékpapírok bevezetése elismert

külföldi értékpapírpiacra.

Megjegyzés: A fenntartás csak a nyílt végû befektetési alap

jegyeire vonatkozik.

- Külföldi kollektív befektetési értékpapírok zártkörû vagy nyilvános

kibocsátása belföldi értékpapírpiacon.

- Külföldi kollektív befektetési értékpapírok bevezetése elismert

hazai értékpapírpiacra.

- Külföldiek vásárlásai az érintett országban.

Megjegyzés: A fenntartás csak a nyílt végû befektetési alap

jegyeire vonatkozik.

- Belföldiek vásárlása külföldön.

B lista Nemzetközi kereskedelmi ügyletekhez vagy nemzetközi szolgáltatá-

VIII(ii) sokhoz közvetlenül kapcsolódó hitelek, olyan esetekben, amikor bel-

/B földiek nem vesznek részt a mögöttes kereskedelmi vagy szolgáltatá-

si ügyletekben.

- Belföldiek által külföldieknek nyújtott hitelek.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetek által meghatározott keretek közötti, 1

évnél rövidebb lejáratú, devizában nyújtott hiteleire.

B lista, Pénzügyi hitelek és kölcsönök

IX/A,B

-- Külföldiek által belföldieknek nyújtott hitelek és kölcsönök.

Megjegyzés: A fenntartás csak a következõkre vonatkozik:

i) Belföldieknek 1 évnél rövidebb lejáratra nyújtott hitelek és

kölcsönök, ha azokat nem devizafelhatalmazással rendelkezõ

pénzintézetek nyújtják.

ii) Legalább 50 millió USD összegû hitelek és kölcsönök, amelyek

felvétele legfeljebb 3 hónappal elhalasztható.

-- Belföldiek által külföldieknek nyújtott hitelek és kölcsönök.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetek által, meghatározott keretek között, 1

évnél rövidebb lejárattal, devizában nyújtott hitelekre.

A lista, A nemzetközi kereskedelemhez, nemzetközi láthatatlan folyó mûvele-

X(ii)/A2 tekhez, a nemzetközi tõkemûveletekhez közvetlenül nem kapcsolódó

esetekben, vagy ahol belföldi nem vesz részt a mögöttes külföldi mûve-

letekben kezesség, garancia és pénzügyi támogatást nyújtva.

-- Belföldiek által külföldiek számára nyújtott kezesség és garancia.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a következõkre:

i) Vámokkal kapcsolatos kezesség.

ii) Devizafelhatalmazással rendelkezõ pénzintézetek által nyújtott

kezesség és garancia.

B lista, A nemzetközi kereskedelemhez, nemzetközi láthatatlan folyó mûvele-

X(II)/B2 tekhez, a nemzetközi tõkemûveletekhez közvetlenül nem kapcsolódó

esetekben, vagy ahol belföldi nem vesz részt a mögöttes külföldi mûv

eletekben kezesség, garancia és pénzügyi támogatást nyújtva.

-- Belföldiek által külföldiek javára nyújtott pénzügyi támogatás.

Megjegyzés: E fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetek által nyújtott pénzügyi támogatási

eszközökre.

A lista, Betétszámla mûveletek:

XI/AI

-- Külföldiek betétszámla mûveletei belföldi pénznemben belföldi

pénzintézeteknél.

Észrevétel: A fenntartás csak "a nem konvertibilis forintszámlák-

ról" devizára való átváltásra és külföldre történõ átutalásokra

vonatkozik. Az engedélyezett folyó vagy tõkemûveletekbõl származó

bevétel szabadon elhelyezhetõ konvertibilis forintszámlán és ezt

követõen átváltható devizára és külföldre utalható.

B lista, Betétszámlamûveletek:

XI/B1

és 2 -- Belföldiek számlamûveletei belföldi pénznemben külföldi pénz

intézeteknél.

-- Belföldiek számlamûveletei devizában külföldi pénzintézeteknél.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a devizafelhatalmazással

rendelkezõ pénzintézetekre, a külföldön dolgozó belföldiekre és

egyéb engedélyezett esetekre.

B lista, Devizamûveletek:

XII/B1

és 2 -- Belföldiek devizavásárlása külföldön belföldi pénznem ellenében.

Megjegyzés: A fenntartás csak a 200 ezer Ft-ot meghaladó, semmilyen

meghatározott mögöttes mûvelethez nem kapcsolódó vásárlásokra

vonatkozik.

-- Belföldiek devizaeladása külföldön belföldi pénznem ellenében.

Megjegyzés: A fenntartás csak a külföldön megszerzett devizára

vonatkozik, amelyet haza kell utalni, kivéve a meghatározott

eseteket.

2. Melléklet

Fenntartások a Folyó Láthatatlan Mûveletek Liberalizálási

Kódexével kapcsolatban

C/2.. A belföldi viziutakon történõ árufuvarozás, a charterjáratokat is

beleértve.

Megjegyzés: A fenntartás csak a part menti hajózásra vonatkozik.

C/3.. Közúti személy- és árufuvarozás, a charterjáratokat is beleértve.

Megjegyzés: A fenntartás csak a következõ mûveletekre vonatkozik:

a) személyforgalomra:

-- felszállás vagy leszállás biztosítása nemzetközi utazásnál,

-- személyszállítás az országon belül.

b) árufuvarozásra:

-- tranzit,

-- nemzetközi szállítás,

-- nemzetközi gyûjtõszállítás,

-- fuvarozás az országon belül.

D/3.. Életbiztosítás.

Az A melléklet I. függeléke, I. rész, 2. paragrafus.

D/4.. Minden egyéb biztosítás.

Az "A" melléklet I. függeléke, I. rész, 5. és 6. paragrafus.

Megjegyzés: Az 5. paragrafust illetõ fenntartás nem vonatkozik a

belföldiek - külföldi tartózkodása idõtartamára - külföldi

kockázatokra között szerzõdéseire.

D/6.. A külföldi biztosítók fiókjainak és ügynökségeinek létesítésére és

mûködésére vonatkozó feltételek.

Az "A" melléklet I. függeléke, III. rész, 1. paragrafus.

Megjegyzés: A fenntartás 1997. december 31-én hatályát veszti.

E/2.. Banki és befektetési szolgáltatások.

Megjegyzés: A fenntartás nem vonatkozik a külföldön tartózkodó

belföldiek által vásárolt banki szolgáltatásokra.

E/3.. Elszámolás, klíring, megõrzési és letéti szolgáltatások.

Megjegyzés: A fenntartás csak a külföldiek által nyújtott megõrzési

és letéti szolgáltatásokra vonatkozik.

E/4.. Vagyonkezelés.

Megjegyzés: A fenntartás csak a külföldiek által nyújtott

vagyonkezelési szolgáltatásokra vonatkozik.

E/7.. A banki és a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó ágazatban a külföldi

befektetõk fiókjainak, ügynökségeinek stb. létesítéséhez és mûködéséhez

szükséges feltételek.

Az "A" melléklet II. Függeléke, 1. paragrafus.

Megjegyzés: A fenntartás 1997. december 31-én megszûnik.

G. Utazás és turizmus.

Az "A" melléklet IV. Függeléke.

1. A hazai bankjegyek importja.

Megjegyzés: A fenntartás utazásonként csak a 200 ezer Ft-ot

meghaladó összegû bankjegyek külföldiek által történõ behozatalára

vonatkozik. A fenntartás 1996. július 1-jén megszûnik.

L/6.. Professzionális szolgáltatások (beleértve a könyvelõk, mûvészek,

tanácsadók, orvosok, mérnökök, szakértõk, jogászok, stb.

szolgáltatásait).

Megjegyzés: A fenntartás csak a külkereskedelemmel össze nem függõ

számviteli, könyvvizsgálói, könyvelési és jogi szolgáltatások

külföldiek által történõ nyújtására vonatkozik.

3. Melléklet

Módosított Kivételek a Nemzeti Elbánás alól

A. Kivételek nemzeti szinten

I. Bejegyzett küföldi ellenõrzésû társaságok befektetései

Légiközlekedés

Személyek vagy áruk hazai fuvarozására engedélyeket csak mind a tõke,

mind az irányítás terén magyar többségû vállalatok kaphatnak.

(a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. számú törvény)

Nemzetközi viziutak

Hajózási engedélyeket csak magyar állampolgárok vagy többségi magyar

tulajdonú vállalatok kaphatnak (17/1992. (VII.10.) KHVM rendelet a hajó-

zásról szóló 1973. évi 6. törvényerejû rendelet végrehajtásáról

rendelkezõ 5/1974. (V.21.) KPM rendelet módosításáról).

II. Hivatalos segítség és támogatás

A kisvállalkozások támogatására preferenciális hiteleket és

hitelgaranciákat csak magyar állampolgárok és többségi magyar tulajdonú

vállalatok kaphatnak.

(59/1992. kormányrendelet az Egzisztencia hitelrõl és részletfizetési

kedvezményrõl szóló 28/1991. kormányrendelet módosításáról; 1993. évi

XI. törvény a Gépjármû Felelõsségbiztosítási Kárrendezési Alapról.)

4. Melléklet

Nyilatkozatok, melyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozik

Oktatás

Nyilatkozat a Jövõ Oktatási Irányelveirõl a Változó Szociális és Gazdasági

Környezetben, 1978. október 20.

Foglalkoztatás, munka- és szociális ügyek

Nyilatkozat a Nõk Foglalkoztatásának Irányelveirõl, 1980. április 16-17.

Nyilatkozat a Technológiai Változás Szociális Aspektusairól, 1986. november

19.

Környezetvédelem

Nyilatkozat a Környezetvédelmi Politikáról, 1974. november 14.

Nyilatkozat a Várható Környezetvédelmi Irányelvekrõl, 1979. május 8.

"Környezetvédelem: A Jövõ Forrása" címû nyilatkozat, 1985. június 20.

Információs, Számítástechnikai és Hírközlési Politika

Nyilatkozat a Határokon Túllépõ Adatáramlásokról, 1985. április 11.

Tudomány- és technológia-politika

Nyilatkozat a Tudomány és Technológia Jövõbeni Irányelveirõl, 1981. március

19-20.

Kereskedelem

Kereskedelempolitikai Nyilatkozat, 1980. június 4.

5. Melléklet

A tagok korlátozott körében érdeklõdésre számító OECD tevékenységek és

szervezetek, amelyekben Magyarország részt kíván venni

Mezõgazdaság

Nemzetközi Gyümölcs- és Zöldségszabványok Alkalmazásának Rendszere

Oktatás

Oktatási Kutató és Innovációs Központ (CERI)

Energia

Nukleáris Energia Ügynökség

Adatbank

Környezetvédelem

Vegyi Anyagok Ellenõrzésének Speciális Programja

Tudomány, Technológia és Ipar

Acélbizottság

Közúti Közlekedési Kutatási Együttmûködési Program Intézõ Bizottsága

Megatudományos Fórum

Területfejlesztés

A Helyi Gazdaság- és Foglalkoztatásfejlesztés Együttmûködési Akcióprogramja"

3. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Konvencióhoz való csatlakozásból eredõ

kötelezettségek végrehajtásához szükséges intézkedéseket a törvényhozási

tárgykörbe tartozó szabályozási tárgyak kivételével rendeletben meghatározza.

4. §

Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, de rendelkezéseit

1996. május 7-tõl kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának és

az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyveknek és a

csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetésérõl szóló

törvényjavaslathoz

A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (továbbiakban: OECD vagy

Szervezet) a fejlett ipari országok legfontosabb gazdaságpolitikai egyeztetõ

fóruma, amely az Európai Gazdasági Együttmûködési Szervezet utódjaként jött

létre 1960-ban. Jelenlegi a 29 iparilag legfejlettebb állam a tagja, így

tagsága révén képes a világgazdasági konjunktúra megfigyelésére, az ezzel

kapcsolatos nyitott problémák folyamatos menedzselésére, illetve a tagok

gazdaságpolitikájának koordinálására. Az OECD célja, hogy - a vezetõ ipari

országok legmagasabb koordinációs mechanizmusát (a hét legfejlettebb gazdaságú

országot tömörítõ G7-csoportot) maga mögött tudva - elõsegítse a gazdasági

liberalizációt, a prosperitást, valamint a világkereskedelem bõvülését.

Az OECD Konvenció aláírói a fenti célok megvalósítása érdekében

kötelezettséget vállaltak arra, hogy gazdaságpolitikájukat összehangolva

elõmozdítják erõforrásaik hatékony felhasználását, megteremtik a pénzügyi

stabilitás külsõ és belsõ feltételeit, csökkentik, illetve lehetõség szerint

megszüntetik az áruk, szolgáltatások és a folyó fizetések szabad áramlásának

akadályait, lehetõség szerint liberalizálják a tõkemozgásokat, továbbá

ösztönzik a kutatásokat és a szakképzést. A célok elérése végett a Szervezet

tagjai az elmúlt idõszakban szoros együttmûködést alakítottak ki, folyamatos

konzultációk, tanulmányok és közös projektek segítik a tagállamokat az

integrációs folyamatban.

A kifejtettek alapján rögzíthetõ, hogy az OECD a fejlett piacgazdaságú

országok gazdasági együttmûködésének egyik legkiemelkedõbb fóruma, egyben

Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás mérföldköve. Ennek

megfelelõen a tagság az adott állam gazdasági színvonalának és demokratikus

intézményrendszerének elismerését, a világgazdaságba való gyors és hatékony

integrációjának elõsegítését is jelenti.

Magyarország 1989 óta folytat tárgyalásokat az OECD-vel. Ettõl az idõponttól

kezve egyre több munkacsoportba kapott meghívást, amelyekben aktívan

közremûködött. A Szervezet munkájába való bekapcsolódás jelentõs információs

csatornát nyitott meg hazánk számára a világgazdasági konjunktúra rövid- és

középtávú alakulásának megismeréséhez. A minél fokozottabb részvételi

lehetõség megteremtésének indokoltságát támasztotta alá az a tény is, hogy a

magyarországi tõkeberuházások közel 95 százaléka az OECD országokból

származik, illetve ezzel a gazdasági körrel bonyolódik a magyar

külkereskedelem több, mint 70 százaléka.

A magyar-OECD kapcsolatok fejlõdésének eredményeképpen 1991-ben Együttmûködési

Megállapodás aláírására került sor. A Megállapodás létrehozta az ún.

"Partnerek az Átmenetben Program"-ot, amelynek keretében a Szervezet

segítséget nyújtott a magyar piacgazdaság intézmény- és eszközrendszerének

kiépítéséhez, illetve az OECD tagság követelményeinek megteremtéséhez

szükséges fokozatos felkészüléshez.

Közel hároméves aktív együttmûködés után, a Szervezet tagországai által is

bátorítva, 1993 decemberében hazánk hivatalosan is benyújtotta tagfelvételi

kérelmét az OECD-hez. A Szervezet legfõbb döntéshozó fóruma a Miniszteri

Tanács, 1994. évi ülésén a kérelmet kedvezõen fogadta, amelyet követõen

megkezdõdtek a csatlakozási tárgyalások. A tárgyalások folyamatában az OECD

minden területen megvizsgálta Magyarország készségét és képességét a tagsági

követelmények teljesítésére, az OECD bizottságok - különösen a Szervezet által

alapvetõ fontosságúnak ítélt területeken (pl. környezet- és adópolitika,

illetve devizagazdálkodás) - több alkalommal, nagy részletességgel

áttekintették a vonatkozó magyar jogszabályokat.

Az OECD bizottságok egybehangzó pozitív ajánlása alapján a Szervezet 1996.

március 28-i tanácsülése a felvételi kérelmet támogató döntést hozott,

amelynek alapján a Tanács március 29-én felkérte hazánkat a csatlakozásra. A

csatlakozási dokumentum aláírására - a Kormány felhatalmazása alapján - még

ezen a napon sor került azzal, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya az OECD

Konvenciójának 16. cikke alapján nyilatkozatban rögzítette az általános és

részletes magyar csatlakozási feltételeket. A kormánynyilatkozat megerõsíti,

hogy a Magyar Köztársasaság vállalja a tagságból származó kötelezettségeket és

csatlakozik a Szervezet hatályban lévõ dokumentumaihoz.

A kormánynyilatkozat többek között kötelezettségvállalásként tartalmazza a

környezetvédelem fejlesztésének jövõbeli feladait, az OECD adópolitikai

elveinek követését, a magyar devizaszabályozásnak az OECD liberalizációs

kódexei (tõkemozgások és folyó fizetések) szerinti kiterjesztését, a

külföldiek fióktelep formában történõ letelepedési lehetõségének

megteremtését, a Nemzetközi Befektetésekre és Multinacionális Vállalatokra

vonatkozó Deklarációhoz való csatlakozás megerõsítését, az OECD különféle

testületeiben való aktív magyar részvétel rögzítését, illetve mindazon

fenntartásokat és nemzeti elbánás alóli kivételeket, amelyeket a Magyar

Köztársaság a környezetvédelem, a pénzpiacok, az adóügyek, a turizmus, a

tõkemozgások, valamint a folyó mûveletek liberalizációs kódexeivel

kapcsolatban eszközölt.

Az aláírást követõen a Magyar Köztársaság OECD-hez való csatlakozását - a

nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27.

törvényerejû rendelet 10. § (2) bekezdése alapján - tekintettel arra, hogy a

Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatai szempontjából e nemzetközi szerzõdés

kiemelkedõ fontosságú, az Országgyûlés 32/1996. (IV. 30.) Ogy. határozatával

erõsítette meg.

A hivatkozott törvényerejû rendelet 13. § (1) bekezdése alapján az

Országgyûlés által megerõsített, továbbá a magánszemélyek és jogi személyek

széles körét érintõ nemzetközi szerzõdéseket törvénnyel kell kihirdetni,

amelynek megfelelõen a Magyar Köztársaság Kormánya a dokumentumokat

törvényjavaslatként terjeszti az Országgyûlés elé.

Eleje Honlap